JOGALKOTÁS ÉS JOGALKALMAZÁS A XXI. SZÁZAD EURÓPÁJÁBAN III.

Átírás

1 JOGALKOTÁS ÉS JOGALKALMAZÁS A XXI. SZÁZAD EURÓPÁJÁBAN III. Budapest Miskolc, 2017.

2 JOGALKOTÁS ÉS JOGALKALMAZÁS A XXI. SZÁZAD EURÓPÁJÁBAN III. Szerkesztő: dr. Sápi Edit Felelős kiadó: Doktoranduszok Országos Szövetsége ISBN Nyomta és kötötte a JUMP Kft. Nyomda, Miskolc A kézirat lezárva december 31. Doktoranduszok Országos Szövetsége Jogtudományi Osztály, dr. Sápi Edit

3 3

4 TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNTŐ...6 DR. ČERTICKÝ MÁRIO...7 ALAPVETŐ JOGOK MAGÁNJOGI VÉDELME A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN...7 DR. KLEMM DÁVID...12 DR. KRISTON EDIT*...18 A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A NÉMET ÉS MAGYAR JOGBAN...18 DR. KUBISCH KÁROLY *...21 A JÓ ÁLLAM, JÓ KORMÁNYZÁS...21 Dolgozatomban - az újkor elején, Itáliában bekövetkező változásból kiindulva - igyekszem feltárni a modern állam kezdetleges formáitól egészen a mai, posztmodern állam kormányzati cselekvései közti párhuzamokat és eltéréseket, különös tekintettel a jó kormányzásra. Jelen tanulmány vizsgálódási területe - az állam hatalmi ágainak különválasztása alapján - csak a végrehajtó hatalom körüli kérdésekre összpontosít.aktualitás...21 DR. LUKÁCSI DÁNIEL CSABAA KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁNAK EGYENSÚLYI KÉRDÉSEI...25 DR. MURÁNYI KLAUDIA*...29 STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK A PÉNZÜGYI FELÜGYELETBEN...29 DR. NAGY ALEXANDRAAZ ERŐSZAKOS NEMI BŰNCSELEKMÉNYEK SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI..32 DR. SCHUBAUER PETRAMENNYIRE BIZTONSÁGOS AZ ÚJ BIZTONSÁGOS KIKÖTŐ?...36 DR. SÜTŐ BIANKA ESZTER MIND THE (GENDER) GAP. 38 DR. SZABÓ ANDRÁSA BÜNTETŐJOGI MEDIÁCIÓ ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS...41 GYAKORLATI PROBLÉMÁK

5 5

6 KÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! A Doktoranduszok Országos Szövetsége Jogtudományi Osztályának (DOSz JTO) harmadik Jogalkotás és jogalkalmazás a XXI. század Európájában" című tanulmánykötetét tartja kezében. A DOSz JTO március 11. napján, harmadik alkalommal rendezte meg a Jogalkotás és jogalkalmazás a XXI. század Európájában című konferenciáját, követve azt a nem titkolt célját, hogy konferencia-szervezési hagyományt teremtsen. A rendezvény házigazdája a Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kara a DOSz JTO akkori elnökének és e kötet szerkesztőjének Alma Matere volt. A rendezvény elsődleges célja ezúttal is az volt, hogy fórumot biztosítson valamennyi jogász doktori iskola hallgatójának arra, hogy kutatási területének egy kiválasztott szeletéből tudományos előadást tartson. A konferencia során a résztvevők a jogtudomány és a jogtudományi kutatások sokszínűségét demonstrálták. A doktoranduszok előadásai, a rendező intézmény szívélyes fogadtatása és oktatóinak lelkiismeretes és lelkes szekcióvezetése mind hozzájárultak ahhoz, hogy egy szakmailag magas színvonalú és nem utolsó sorban jó hangulatú konferencia valósulhasson meg. A konferencia előadóinak, a Jogtudományi Osztály tagjainak lehetőséget kívántuk biztosítani arra, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan előadásukat tanulmánykötetben publikálják. Jelen tanulmánykötetben számos tehetséges fiatal kutató pályája kezdetén lévő elsőéves doktorandusztól kezdve doktorjelölteken át mutatja be kutatásának egy-egy részterületét. Reméljük, hogy a Tisztelt Olvasó megtalálja az érdeklődési területének megfelelő tanulmányt és ihletet tud meríteni saját kutatásához! Miskolc, december 31. dr. Sápi Edit Doktoranduszok Országos Szövetsége Jogtudományi Osztály 6

7 DR. ČERTICKÝ MÁRIO ALAPVETŐ JOGOK MAGÁNJOGI VÉDELME A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani ( ) 1 Genesis Az ember elidegeníthetetlen és sérthetetlen vele született - jogainak elismerése és annak elfogadása, jogi védelemmel való ellátása hosszú évszázadok történelmi fejlődésének köszönhető. 2 Az emberi személyiség védelme minden modern jogrendszer központi elemét képezte és képezi mai napig. 3 A személyiség és a hozzá kapcsolható értékek mindig is védelem alatt álltak, azonban csak a jogi és társadalmi fejlődés vezetett oda, hogy e jogok alkotmányos alapjogokká lettek, s majd a nemzeti értékek fölé emelve nemzetközi egyezményekben nyertek szabályozást és így nyerték el alapvető emberi jogi mivoltukat. 4 A tudomány területei, így a társadalom-, a filozófia-, a pszichológia-, és a jogtudomány különbözőképpen foglalnak állást mind a személyiség meghatározásának kérdésében, mind annak védelmében. Az ember a társadalom szerves része, annak alkotóeleme, azonban a közösségtől elkülönülő individuum, amely elkülönülés eredményeképpen létrejönnek egyéni tulajdonságai, autonóm jellege, s így válik az A Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola I. évfolyamos doktorhallgatója; Témavezető: Dr. Barta Judit tanszékvezető egyetemi docens. PhD. 1 Alaptörvény I. cikk (1) bekezdés. 2 letöltés ideje: december 19. (10:45). 3 TÖRŐ Károly: Személyiségvédelem a polgári jogban, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979, SZABÓ Imre: A személyiségi jogok védelmi rendszere a magyar jogban, Acta Conventus De Iure Civili, Tomus II., Szeged, 2008, 43. 7

8 ember a személyiség hordozójává, amely egy bonyolult és megfoghatatlan eszmei konstrukció. 5 Az individuális jogok védelmének két szintje alakult ki, így beszélhetünk az alapvető jogok deklarálásának és védelmének nemzetközi és a nemzeti aspektusairól. Az első és legkiemelkedőbb nemzetközi egyezmény, amely az emberi jogokat nemzetközi szinten deklarálja az ENSZ 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint ezt követően szintén az ENSZ keretén belül 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, mely utóbbit hazánkban az évi 8. tvr. hirdetett ki és ezzel implementálta a magyar jogrendszerbe. E két egyezmény gyakorlati jelentősége nem érezhető a magyar joggyakorlatban, ellenben érezteti hatását az Európa Tanács égisze alatt november 4-én Rómában kelt az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény (és az ahhoz tartozó kiegészítő jegyzőkönyvek), melyet Magyarországon az évi XXXI. törvény hirdetett ki. 6 Az Alaptörvény fent idézett szövege mindenki számára kötelezővé teszi az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását. E kötelezettség abszolút jellegéből a contrario következik, hogy mindenki az állam és más személy - tartózkodni köteles az egyén alapjogainak megsértésétől. Az emberi jogok kérdésköre tehát két szempontból vizsgálható az egyén és a közösség, illetve az egyén és az állam, mint közhatalom kapcsolatából. Az emberi jogok azok a jogosultságok, amelyek az embert, mint természeti, társadalmi lényeket, emberi mivoltuknál fogva egyenlően illetnek meg. Olyan jogok, amelyeket nem az állam hoz létre, de ezeket köteles elismerni, sőt tiszteletben tartani, jogi védelmet biztosítani. Az alkotmányos államokkal szemben elvárás, hogy a legfőbb alapjogokat alkotmányos szinten elismerjék, azokat regulálják. 7 A magyar alkotmánytörténet fejlődésének ismertetését mellőzve, a jelenleg hatályos Alaptörvény a követelményeknek megfelelően széles körben sorolja fel az embert megillető alapjogok színes palettáját. Az emberi méltóság 5 TÖRŐ: i.m., SZABÓ: i.m., (Letöltés dátuma: december 19.) 8

9 sérthetetlenségének elsődleges deklarálásán túl, az Alaptörvény általános érvénnyel biztosítja mindenki számára az emberi élethez és az emberi méltósághoz való jogot. 8 E két alapjog szinte kivétel nélkül együttesen kerül szabályozásra, ugyanis a méltóság az emberi élettel eleve együtt járó minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan és ezért minden emberre nézve egyenlő 64/1991. (12.17.) AB határozat. Tovább gondolva az emberi méltósághoz való jog védelmét, az Alkotmánybíróság a 8/1990. (IV.23.) AB határozatában általános személyiségi jogként közelíti meg, mégpedig számos alapjogot az emberi méltósághoz való jogból eredeztet. Ezzel az emberi méltósághoz való jogra szubszidiárius jogként tekinthetünk, amelyre az Alkotmánybíróságnak, a bíróságoknak egyaránt minden esetben hivatkozniuk lehet az egyén védelme érdekében. 9 Az Alaptörvény számos más további alapjogot sorol fel a III. XXXI. cikkeiben, amelyek konkrét vizsgálatára nem kerül sor, de az alább ismertetésre kerülő alapjogok magánjogi védelmének eszközei minden alapjog sérelme esetén igénybe vehető és alkalmazható, s azok között különbség nem tehető. A személyiségvédelem tételes jogi elhelyezése A személyiségvédelemre vonatkozó szabályok rendszertanilag a Ptk. Második Az ember, mint jogalany című - Könyvének Harmadik részében helyezkednek el. Látható, hogy a természetes személyekről szóló részben került elhelyezésre, de természetesen a jogi személyeket megillető személyiségi jogokra is megfelelően alkalmazni kell ezeket a szabályokat, erre való utalást tartalmaz is a jogi személyekről szóló Harmadik Könyv. 10 Általános személyiségvédelemről beszélhetünk, amely generálklauzula azt jelenti, hogy az individuális jogok bármilyen megsértése tilos és valamennyi személyiségi jog a törvény védelme alatt áll, így azok is, amelyeket a törvény nevesítve nem sorol fel. A törvényben nem nevesített személyiségi jogok 8 Alaptörvény II. cikk. 9 SÁRI János SOMODY Bernadette: Alapjogok, Alkotmánytan II., Osiris Kiadó, Budapest, 2008., BARZÓ Tímea: A személyiségi jogok, In: Prof. Dr. Bíró György (Szerk.), Új magyar polgári jog tankönyv, (I-VIII.) Általános Tanok és Személyek Joga; Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért; Miskolc 2013;

10 megsértése esetén is lehetőség van a törvény által biztosított védelmi eszközök igénybevételére. A Ptk.-ban felsorolt személyiségi jogokat pedig speciális jellegükre tekintettel külön védelemben részesíti a jogalkotó. Ezen a generálklauzulán alapul a személyiségi jogi jogviszony abszolút szerkezete, ez azt jelenti, hogy mindenki köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely más személyiségi jogait sérti. Kijelenthető tehát, hogy minden jogsértő magatartás általános tilalma jut érvényre, s minden személyiségi jogot sértő magatartást jogellenesnek mond ki, ezzel törvényi vélelmet alkot a jogsértő magatartások jogellenességére. 11 Ez az abszolút szerkezetű jogviszony akkor fordul át relatív szerkezetűvé, ha az abszolút szerkezetű jogviszony rendellenesbe fordul. 12 A jogviszony rendellenessége pedig abban ragadható meg, hogy a tényleges személyiségi jogi jogsértés bekövetkezése esetén a sérelmet szenvedett fél és a jogsértő között relatív jogviszony alakul ki, amely alapján a jogsértővel szemben követelése keletkezik a jogosultnak. 13 A törvény által elismert önálló jogalanyoknak minősülő jogi személyek személyiségi jogai is védelem alatt állnak, azonban lényegesen kevesebb személyiségi jog fűződhet hozzájuk, mint a természetes személyekhez. Éppen ezért rendelkezik úgy a Ptk. 3:1. (3) bekezdése, hogy ezeket a szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. Fogalmilag kizárt tehát pl. a testi épség-, egészséghez való jog megsértése a jogi személy esetében, azonban pl. a jó hírnév, vagy a hátrányos megkülönböztetés más jogi személyekhez képest jogvédelmet érdemel. A személyiségvédelem jellemzői A személyiségi jogok sajátossága, hogy a személyek elválaszthatatlan részét képezik, s minthogy a személy sem lehet tulajdon átruházást célzó jogügylet tárgya, így annak átruházása kizárt, valamint azokról lemondani sem lehet. 11 Meg kell azonban jegyezni, hogy a felelősségre vonás korlátját képezheti valamely jogellenességet kizáró ok fennállása (Ptk. 6:520. a) c) pont), azonban ez még nem jelenti azt, hogy a magatartás nem sérti valamely személyiségi jogot, így nem okoz sérelmet. 12 ASZTALOS László: A polgári jogi szankció, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966, MOLNÁR Ambrus: A sérelemdíj elméleti és gyakorlati kérdései, Budapest, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó, Kúriai Döntések 2013/7. sz.,

11 Ebből a személyhez tapadásból fakad az a sajátossága, hogy a személyiségi jogában megsértett személy csak személyesen, vagy jogi képviselője útján eljárva érvényesítheti a megsértésből fakadó jogokat, csak ő kezdeményezhet eljárást és az objektív, illetve szubjektív s zankciók iránti igény sem ruházható át és még csak nem is örökölhető. 14 A személyiségi jogsértésből eredő jogviszonyok dogmatikai természetéből fakad, hogy a sérelmet szenvedett félnek kizárólagos joga az igényérvényesítés. A sérelemdíj reparációs funkciójából pedig az következi, hogy a sérelmet szenvedett félnél kell kifejtenie az okozott sérelem kompenzálását. 15 Jogvédelemért fordulhat bírósághoz továbbá a cselekvőképtelen személy törvényes képviselője, illetve az ismeretlen helyen távollévő személy hozzátartozója, vagy gondnoka. 16 Ez alól kivételként - kizárólag az objektív szankciók körében - a közösséget ért sérelem esetén a közösség bármely tagját megillető kereshetőségi jog, valamint a közérdekbe ütköző magatartás esetén az ügyész kereshetőségi joga említhető meg. A bírói gyakorlatban kialakult helyes álláspont szerint a még életében megindult perbe a jogosult halálát követően az örökösei beléphetnek, ez esetben nincs helye a per megszűntetésének, valamint a másik oldalról vizsgálva a jogsértő személy sérelemdíjban való marasztalása a hagyaték terheibe tartozik, így azt a jogsértő halála esetén az örökösök az örökhagyó tartozásaként megöröklik. 17 Igaz, hogy a törvényi vélelem alapján minden személyiségi jogot sértő magatartás jogellenes, de ez az abszolút jogvédelem csak bizonyos korlátok között érvényesül. Amennyiben jogellenességet kizáró körülmény áll fenn, úgy a megatartás nem lesz jogellenes, s amennyiben a személyiségi jog megsértésre is kerül, nem érvényesíthetőek a személyiségi jogok védelme esetére előírt szankciók. Ezek a jogellenességet kizáró körülmények a jogos védelem, a szükséghelyzet, a jogosult beleegyezése, hozzájárulása, valamint értelemszerűen a jogszabály engedélye. Ezek közül a jogosult beleegyezését kívánom pár szóban jellemezni. A Ptk. 2:42. (3) bekezdésében mondja ki a jogosult 14 BARZÓ: A személyiségi jogok, i.m MOLNÁR: i.m BARZÓ: A személyiségi jogok, i.m o., MOLNÁR: i.m

12 hozzájárulását a jogsértő magatartáshoz. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a jogosult egy meghatározott személyiségi jogának megsértéséhez járulhat hozzá, de csak egy meghatározott személy tekintetében. Nem lehet tehát kiterjesztően értelmezni ezt a szabályt, nincs lehetőség valamennyi személyiségi jogra nézve a jogsértő magatartáshoz való hozzájárulásra, vagy egy személyiségi jog megsértésének bármely személy által történő megsértéséhez való hozzájárulásra, s ezek kombinációjára. Elmondható, hogy a Ptk. szakít az eddigi gyakorlattal és az eddigi szabályozástól eltérően bármely személyiségi jog megsértése esetén alkalmazható szankciót relatív szerkezetű, kötelmi jogi jogviszonyként kezel, ami azt jelenti, hogy az általános szabályok szerint vonatkoznak rá az elévülés szabályai. Az individuális jogok védelmében az alkotmányos védelem mellett kiemelkedő helyet foglalnak el a polgári jogban meghatározott védelmi eszközök. Természetesen a jogsértés jellege alapján minden egyes jogvédelem igénybe vehető, azok akár együttes alkalmazása sem kizárt. A polgári jogi védelem eszközeiként objektív és szubjektív szankciók elkülönítésére van lehetőség. Az első reparatív szankciókörbe tartozó védelmi eszközök felróhatóságtól függetlenül alkalmazhatóak, már a jogsértés ténye önmagában megalapozza a szankció alkalmazását. Ez esetben tehát csak azt kell bizonyítani, hogy az érintett személyiségi jogát megsértették és a jogsértő magatartása jogellenes volt, tehát nem állt fenn jogellenességet kizáró körülmény és azt, hogy van okozati összefüggés az elszenvedett sérelem és a jogsértő magatartás között. A szubjektív szankciók ettől eltérően csak a jogsértő felróható magatartása esetén alkalmazhatóak, tehát a jogsértő félnek lehetősége van a kimentésre. Ez esetben tehát a felsoroltak mellett a felróhatóságot is bizonyítani kell. 18 Nem feledkezhetünk meg a sajtó és média útján elkövetett személyiségi jogsértésekről sem, így a sajátos sajtó-helyreigazítás jogáról, amelyet külön törvény 19 szabályoz, azonban ennek vizsgálatára jelen tanulmány keretein kívül kerül sor. Az előzőekben felsorolt szankciótípusokat az alábbiakban a szükséges mélységig fejtegetem, azonban legfőképpen a sérelemdíj, mint szubjektív szankció bemutatására törekszem. 18 BARZÓ: A személyiségi jogok, i.m o., évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól. 12

13 A személyiség védelmének objektív szankciói A Ptk. öt különböző objektív szankciót nevesít, amelyek alkalmazása különkülön, de akár együttesen is lehetséges. A legenyhébb szankciónak mondható talán a sérelmet szenvedett fél azon joga, hogy kérheti a jogsértés tényének, megtörténtének bíróság általi megállapítását [2:51. (1) a)]. Ekkor a bíróság ítéletben megállapítja a jogsértés tényét, nevesíti azt a konkrét jogot, amely megsértésre került és meghatározza a jogsértő magatartást is, valamint a jogsértés helyét és idejét egyaránt. Kötelezettséget kirovó szankcióként a bíróság a sérelmet szenvedett, vagy szenvedő fél kérelmére a kialakult sérelmes helyzet felszámolására, a jogsértés abbahagyására és a jogsértő magatartástól való eltiltásra is kötelezheti a jogsértőt [2:51. (1) b)]. Ha a bírósági határozat meghozatalakor a jogsértő magatartás még fennáll, a bíróság kötelezi a felet a jogsértés abbahagyására, s ha alappal lehet tartani attól, hogy a jövőben a jogsértés megismétlődik, akkor a bíróság a jogsértő magatartás gyakorlásától el is tiltja a jogsértő felet. A következő szankció az ún. eszmei elégtétel, amely lényegét tekintve erkölcsi jóvátételt jelent. A bíróság elégtétel adására kötelezi [2:51. (1) c)] a felet, amelyben a félnek el kell ismernie a jogsértő magatartást és azt, hogy ez a másik félre nézve jogsértő volt, valamint a jogsértő félnek ki kell fejtenie sajnálatát, megbánását, tehát bocsánatot kell kérnie a jogában sértett féltől. Ennek megtörténte szóban, vagy írásban lehetséges, mégpedig olyan nyilvánosság előtt kell ezt a nyilatkozatot megtenni, amilyenben a jogsértés történt. Erről a nyilatkozatról a bíróságnak ítéletében rendelkeznie kell. Ilyen elégtétel adására kötelezte a bíróság - a jogsértés megállapítása mellett a jogsértő alperest, amely magánlevélben történő bocsánatkérésben, sajnálkozás kifejezésében nyilvánult meg azzal, hogy a felperes(ek) döntésük szerint közzétehették a bocsánatkérő levél tartalmát. 20 Negyedik szankció a sérelmes helyzet megszűntetésére, a jogsértést megelőző állapot helyreállítására, a jogsértéssel előállított eszköz megsemmisítésére vagy jogsértő mivoltától való megfosztásra kötelezés [2:51. (1) d)]. Az első fordulat alkalmazása akkor valósulhat meg, ha a jogsértés folyamatos, vagy a jogsértés valamilyen jogsértő állapot fenntartásában nyilvánul meg. Ha a jogsértés tárgyi eszköz útján valósult 20 a Kúria Pfv.IV /2013/5. számú döntése, amely hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf /2012/7. számú másodfokú döntését. 13

14 meg, akkor az eszköz megsemmisítését, vagy a jogsértő mivoltától való megfosztását kérheti a sérelmet szenvedett fél. Új személyiségvédelmi szankcióként vezették be a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésre kötelezést [2:51. (1) e)]. Mindezt pedig nem a kártérítés szabályai alapján, hanem mivel jogcím nélküli vagyoneltolódásról beszélünk a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell megítélni a megfizetendő vagyoni előny mértékét. 21 Mindenképpen le kell szögezni, hogy az objektív szankciók igénye mellett érvényesíthető sérelemdíj iránti igény is. Ilyen igényt terjesztett elő a felperes és kérte megállapítani a jogsértés tényét és sérelemdíjra kérte kötelezni az alperest abban a perben, amelyben az alperes büntetés-végrehajtási intézet a túlzsúfoltsága miatt nem tudott megfelelő mozgásteret biztosítani a fogvatartott felperesnek. A fentebb említett emberi méltóság megsértésének univerzalitása is mutatkozik abban, hogy a bíróság megállapította a jogsértés tényét, amelyet az emberi méltósághoz való jog megsértésében ragadott meg, azonban felróhatóság hiányában a sérelemdíj iránti kérelmet elutasította. 22 A kártérítés, mint szubjektív szankció Előfordulhat, hogy a személyiségi jogot sértő magatartással nem csupán a személyiségben okoz sérelmet a jogsértő, hanem ténylegesen a külvilág számára is érzékelhetően vagyoni sérelmet, kárt okoz. Ezért a Ptk. 2:53. -a alapján az a személy, akit személyiségi jogaiban megsértenek a kártérítési felelősség szabályai alapján követelheti a kárának megtérítését. Adott esetben tehát, ha egy személy személyiségi jogait megsértik, s abból valamilyen vagyoni kára származik, pl. a testi épségében, egészségében okozott sérelem esetén a munkaképesség-csökkenés miatt elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans), 23 de elképzelhető ez a jó hírnév megsértése esetén is bár a bizonyítása sokkal nehezebb -, hogy egy vállalkozással lényegesen kevesebb szerződést kötnek e 21 BARZÓ: A személyiségi jogok, i.m o., P /2015/7.; 8.P /2015/8.; 24.P /2015/14.;.P /2015/ UJVÁRINÉ: i.m.,

15 miatt, s ezért esik el a nyereségtől. Az üzleti életben nem ritka az olyan magatartások tanúsítása, amely egy gazdasági társaság goodwill - jének megsértésére irányul. Mindamellett, hogy a személyiségi jog megsértéséről beszélhetünk, a versenyjog is nagyon komolyan kezeli és tilalmazza az ilyen jogsértéseket. 24 Azért fontos a kártérítési igény érvényesítésének hangsúlyozása, mert a Ptk. lehetővé teszi a sérelemdíj és a kártérítési igény együttes érvényesítését, azonban ez utóbbi esetén arra már a megfelelő szabályok alkalmazandóak. A személyiségvédelem szubjektív szankciója a sérelemdíj A nem vagyoni kártérítés problémáinak megoldásaként a jogalkotó megalkotta sérelemdíj jogintézményét, amely a személyiségi jogokban keletkezett immateriális károk kompenzációjaként szolgál. 25 A sérelemdíj funkciójának megállapításakor a Ptk. indokolását kell alapul venni, amely világosan kimondja, hogy a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése. Elsőd legesen tehát a magánjogi viszonyokban kialakult vagyoneltolódások reparációjaként szolgál, tehát a jogsérelmet megelőző állapot helyreállítását célozza meg az által, hogy a sérelmet szenvedő felet vagyoni juttatással kompenzálja. Preventív funkciója azt jelenti, hogy a jogsértőre kiszabott sérelemdíj mértékének, olyan megelőző hatásúnak kell lennie, amely visszatartja a jogsértő személyt a jövőbeni jogsértésektől (speciális prevenció), valamint alkalmas arra, hogy a társadalom egésze tartózkodjon minden személyiségi jogokat sértő cselekménytől (generális prevenció). 26 Másodlagosan viszont rendelkezik elégtételi funkcióval, azaz a jogsértő félre nézve represszív hatást kell gyakorolnia, s ezen keresztül érvényesítenie a prevenciót. Ez az alapvetően 24 vö évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról BARZÓ Tímea SÁPI Edit: A sérelemdíj alkalmazhatósága a szerzői jogban, Miskolci Jogi Szemle 11. évfolyam (2016) 2. szám, FUGLINSZKY Ádám: Kártérítési jog, Új magánjog sorozat 7, HVG - Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2015,

16 büntetőjogias felfogás nem teljesen fér össze a magánjogi szankcionálás alaptéziseivel, éppen ezért csak kiegészítő funkcióként fogható fel. 27 A sérelemdíj megállapítása Ha valakit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért [2:52. (1) bek.]. A törvényhely meghatározásából egyértelműen lehet következtetni a sérelemdíj megállapításának feltételeire. A (2) bekezdés szerint a sérelemdíjra kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni. Meghatározza továbbá azt is, hogy az alkalmazása különösen a jogsértő személyének meghatározására, valamint a kimentés módjára értendő. Ez az utaló szabály nem változtat a sérelemdíj kártérítéstől való eltérésén, ezzel az utaló szabállyal nem a dogmatikai tartalmának alkalmazását kívánja a jogalkotó, hanem csak a marasztalás feltételeire alkalmazást. 28 Így a sérelemdíj megállapításának feltétele, hogy a személyiséget sértő magatartás jogellenes legyen, ne álljon fenn tehát semmilyen jogellenességet kizáró ok; legyen sérelem, amit a jogsértő magatartás már önmagában megalapoz; e kettő között legyen ok-okozati összefüggés; s végül a magatartás legyen felróható a jogsértő személynek. Alapvető újítása a Ptk.-nak, hogy a jogsértés ténye önmagában véve megalapozza a sérelemdíj kiszabását. ez azt jelenti, hogy csupán a jogsértő magatartás megtörténtét kell bizonyítani. nem kell bizonyítani tehát, hogy az okozott valamilyen sérelmet, hátrányt. 29 Ki kell azonban emelni, hogy a sérelemdíj alkalmazása nem jelent automatikus és feltétlen reakciót a személyiségi jogsértésre. 30 Szubjektív jogkövetkezmény lévén a felelősség alóli kimentést kell megvizsgálni. A Ptk. az összes polgári jogi jogviszonyra meghatározza az általánosan elvárható magatartás tanúsításának clausuláját (1:4. ). Az, hogy milyen felróhatósági alakzat szerint állapítható meg a felelősség attól függ, 27 VÉKÁS Lajos: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. Törvényjavaslatához (a zárószavazás előtt), Magyar Jog, 2013/1, MOLNÁR: i.m BARZÓ: A személyiségi jogok, i.m., o, MOLNÁR: i.m.,

17 hogy a jogsértő magatartás a kártérítési felelősség melyik diszpozíciójába illeszkedik bele. Ha a delictuális felelősség szabályait vesszük alapul, a kimentés akkor lehetséges, ha a jogsértő fél bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A felróhatóság a társadalom elvárásának tükröződése, hogy egy adott meghatározott helyzetben milyen objektív magatartás tanúsítását várja el a személyektől, ettől való eltérés, annak nem megfelelősség, felróhatóságot alapoz meg. 31 Az, hogy az adott helyzet, az objektív mérce, vagy az ésszerűen eljáró személy meghatározása, milyen gyakorlati problémákat szülhet külön fejezeti fejtegetést is érdemelhetne. Adott esetben elképzelhető, hogy a Ptk.-ban külön nevesített felelősségi alakzatok megvalósulása miatt lesz valaki sérelemdíjra jogosult. Elmondható, hogy a gyakorlatban előforduló esetek nagy többségében a fokozott veszéllyel járó tevékenység felelősségi formája kerül előtérbe, mivel a legtöbbször a közúti balesetek miatt elszenvedett sérülések miatt merül fel a sérelemdíj igénye, s nyilvánvaló, hogy a gépjármű üzembentartójának felelőssége a Ptk. 6:535. alapján állapítható meg. Ez esetben a mentesülés annak bizonyítása esetén lehetséges, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. 32 Természetesen elképzelhetőnek tartom más felelősségi forma esetén is a sérelemdíj megállapítását pl. épületkárokért való felelősség stb., de ezek külön dogmatikai és gyakorlati (hipotetikus) szempontból történő ismertetésére nem térek ki. Mivel a Ptk. 2:52. (2) bekezdésében található utaló szabály a kártérítés szabályait kívánja alkalmazni, s nem a delictuális felelősségét, így teljesen egyértelmű, hogy a személyiségi jogokat szerződésszegéssel is meg lehet sérteni. Mivel a szerződés nem szerződésszerű teljesítése adott esetben okozhat a személynek olyan jellegű sérelmeket (pl. hibás teljesítés esetén egészségben károsodást), amelyek a személyiségi jogait sérthetik, így szerződésszegés vezet azok megsértéséhez. 33 Ebben az esetben pedig evidens lenne, hogy a szerződésszegésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a sérelemdíjra való 31 FUGLINSZKY: Kártérítési jog, i.m., 830.o, FUGLINSZKY: Kártérítési jog, i.m., A Polgári Törvénykönyv Indokolása. 17

18 kötelezésnél. A sérelemdíj szubjektív kategória ezért a kimentés lehetséges, ami azt jelenti, hogy sokkal szigorúbb kimentési szabályokat kell alkalmazni a szerződésszegéssel okozott jogsérelem esetén, mint ha a delictuális felelősségi szabályokat alkalmaznánk. A kontraktuális felelősség alóli kimentés három feltétele, ha a jogsértő fél bizonyítja, hogy a szerződésszegésből eredő kárt - ez esetben sérelmet-, a kötelezett ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozott, amelyet a szerződéskötés idején előre nem láthatott és e körülmény elkerülése, illetve a kár elhárítása nem is volt tőle elvárható (6:142. ). 34 Figyelemre méltó azonban a Ptk. terminológiája, hiszen a kártérítési felelősség terminus technicust használja, amely viszont a Ptk. egészét vizsgálva kizárólag a deliktuális felelősségre vonatkozó szabályoknál jelenik meg. Ezzel nem válik teljesen egyértelművé, hogy szerződésszegés esetén a személyiségi jogsértés szankcionálásakor a kontraktuális vagy a deliktuális felelősségre vonatkozó kimentési szabályok alkalmazandóak. Úgy gondolom, hogy e tekintetben szükség volna a szabály pontosítására. Összegezve tehát, a jogsértő magatartás megvalósulása a jogellenességet kizáró ok hiányában megalapozza, ezzel a sérelem bekövetkezését nyilvánvalóvá teszi; a jogsértő magatartás bizonyítottsága önmagában feltételezi az okozati összefüggést, s amennyiben nem tudja kimenteni magát a jogsértő fél, úgy a magatartás neki felróható lesz, így megállapítható a sérelemdíjra kötelezés. A sérelemdíj mértéke A bíró egyik legfontosabb dolga, hogy tisztában legyen azzal, adott esetben milyen okból és céllal ítéli meg a sérelemdíjat. Általános követelmény, hogy az ítélet indokolásából világosan ki kell tűnnie azon indokoknak, amelyeket az ítélet meghozatalakor figyelembe vett, így különösen a sérelemdíj mértékének meghatározásakor. 35 Az összegszerűség meghatározásakor rendkívül nagy jelentősége van a bírák meggyőződésének, az adott helyzet megítélésének, a 34 FUGLINSZKY Ádám: A szerződés általános szabályai A szerződésszegés, In: Wellmann György (Szerk.), Petrik Ferenc (főszerk.), Polgári Jog, Kötelmi jog Első és Második Rész, Az új Ptk. magyarázata V/VI.; HVG- Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2013, VÉKÁS Lajos: Sérelemdíj fájdalomdíj: Gondolatok az új Ptk. reformjavaslatáról a német jog újabb fejleményei tükrében, Magyar Jog, 2005/4.,

19 bírói mérlegelési jogkörnek. A bírák mérlegelésének ki kell terjednie az adott ügy minden egyes releváns mozzanatára, minden tényállási elemére. A Ptk. 2:52. (3) bekezdése támaszt nyújt a bíróságoknak abban, hogy mit vegyenek különösen figyelembe a sérelemdíj mértékének meghatározásakor. Felhívnám a figyelmet a különösen szóhasználatra, ami azt sugallja, hogy a norma példálózó felsorolást tartalmaz, ezen felül bármilyen más körülményt is figyelembe vehet a bíróság. a) A jogsértés súlyossága tekintetében azt kell figyelembe venni, hogy a jogosultnak mely személyiségi joga és az milyen sérelmet szenvedett el. Fontos azonban, hogy az alanyi jogok között nem lehet különbséget tenni. 36 Kiemelendő, hogy ennek a bizonyítása csak a sérelemdíj mértékének meghatározásánál releváns és nem a sérelemdíj megállapításának feltételeként. Értékelendő, hogy a jogsértő magatartást szándékosan követték-e el, esetleg az okozott hátránnyal mi volt a célja a jogsértőnek, talán haszonszerzésre törekedett, vagy más gazdasági indíttatása volt. 37 b) A jogsértés ismétlődő jellegének vizsgálata a jogintézmény represszív jellegét tükrözi, amely inkább büntetőjogi megoldás mintsem magánjogi. 38 Nem világos azonban, hogy minek az ismétlődő jellegét kell vizsgálni. A jogsértő fél által korábban mások személyében elkövetett jogsértő magatartásokat, vagy a sérelmet elszenvedett fél oldalán ismételten felmerülő jogsérelmeket. Ez utóbbi töltheti be igazán a sérelemdíj kompenzációs funkcióját. 39 c) A felróhatóság mértékének vizsgálatakor a szándékosan véghezvitt jogsértő cselekmény a sérelmet szenvedett személy pszichéjében nagyobb 36 Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/2013. (VI.17.) számú határozatával elfogadott kollégiumi véleménye a nem vagyoni kártérítés/sérelemdíj megtérítése iránti követelések elbírálásának a polgári perben felmerülő egyes kérdéseiről, 7. pont. 37 MOLNÁR: i.m., VÉKÁS: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. Törvényjavaslatához (a zárószavazás előtt), i.m NAGY Gergő: Sérelemdíj: mi változik? In: Fazekas Mariann (szerk.): Jogi Tanulmányok 2014, ELTE ÁJK, Budapest, 2014,

20 sérelmet okozhat annak tudatában, hogy ellene szándékosan hajtották végre a magatartást (pl. szándékos testi sértés következtében beálló pszichés sérelem), míg a felróhatóság enyhébb fokán kisebb sérelmet szenved el a másik fél. d) A sérelmet szenvedett félre és környezetére gyakorolt hatás mérlegelésekor azt kell megvizsgálni, hogy a jogsértés milyen hatással volt a fél életvitelére, a jogsértést megelőző foglalkozására. Adott esetben a munkahely, vagy a munkaképesség teljes, vagy részleges elvesztése is pszichés sérelmet okozhat. 40 A sérelemdíj mértékének meghatározásakor figyelembe vehető ezen körülménynek úgy gondolom lehetséges egy olyan értelmezése, amely arra enged következtetni, hogy valamilyen sérelmet, hátrányt okoznia kell a jogsértő magatartásnak ahhoz, hogy megállapítható legyen a sérelemdíj. Mi több, a legújabb bírói gyakorlat is olyan tendenciát mutat, miszerint szükséges valamilyen immateriális hátrány bizonyítása a sérelemdíj megállapíthatóságához. 41 e) További lehetséges vizsgálati szempont lehet a sérelmet szenvedett fél és a jogsértő viszonya, valamint tekintettel kell lenni mindkettő anyagi helyzetére, társadalmi pozíciójára. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a sérelemdíj mennyire tölti majd be a represszív funkcióját, nevezetesen, hogy a jogsértő felet terheli-e a megtérítése, vagy a felelősségbiztosítás alapján a biztosító fog helytállni helyette. Fontos, hogy a bíróság által kiszabott sérelemdíj mértéke ne legyen túlzó, igazodjon a társadalmi életviszonyokhoz, a sértett nem juthat nagyobb nyereséghez, mint amilyen mértékű sérelmet elszenvedett, mivel a társadalmi értékekkel rendelkező immateriális jogokat nem lehet gazdasági jellegűvé tenni. 42 Jelentős eltérés a nem vagyoni kártérítéstől, hogy a sérelemdíj kiszabás csak egy összegben lehetséges, járadék fizetésére nem ad lehetőséget a törvény. Ennek 40 FUGLINSZKY: Kártérítési jog, i.m BARZÓ SÁPI: i.m., MOLNÁR: i.m.,

21 indoka, hogy a sérelemdíj összegének a már megtörtént sérelem kompenzációját kell szolgálni és azonnal kielégítést kell nyújtania a jogsértőnek. A sérelemdíj elemzése körében szükséges annak vizsgálata, hogy mi tekinthető sérelemnek. Hol van az a határ, amely még bagatell sérelemnek mondható és nem rántja elő az igényérvényesítés kardját, s mely az a sérelem, amelyre már a bírói pallos lesújthat. Tovább gondolva, hogyan fejezhető ki összegszerűen a sérelmet okozó magatartás következtében keletkező erkölcsi kár? Hogyan lehet meghatározni annak értékét, ami kézzel nem fogható, a legnagyobb empatikussággal is csak nehezen érezhető át? S ha ezt mégis megtennénk, mennyi annak az értéke? A Ptk. fent említett szempontjai - példálózóan - azt sorolják fel, hogy mit vehet (vegyen) figyelembe a bíróság a mértékének meghatározásakor. A legszembetűnőbb problémát a felsorolás kezdetén előhívott jogsértés súlyosságának szempontja okozhatja. Felmerte tenni a kérdést a jogalkotó és a jogalkalmazó belátására bízza annak megválaszolását, miért és mennyivel súlyosabb egyik vagy a másik jogsérelem (ha egyáltalán sérelmes)? 43 Sajnos a kérdés megmarad kérdésnek, ugyanis nincs egyértelmű, meghatározható, elvont válasz, amely mindkét igényt a neki megfelelően kielégíthetné. Azt mondhatjuk csupán, hogy meg kell vizsgálnunk az eset összes körülményét, a sérelmet szenvedett fél életkörülményeit, és az előterjesztett igényt felső határként alapul véve kell meghatározni a sérelemdíjat, arra tekintettel, hogy a sérelmes fél nem gazdagodhat az elszenvedett sérelem miatt. Bár a sérelemdíj eddigi - nem túl bőséges gyakorlata azt mutatja, hogy a bagatell igények érvényesítésétől való félelem továbbra is a félelem kategóriájában marad, hiszen az eddig előterjesztett igények többsége megállta a helyét. Jelentős előrelépést jelenthetne a holland jogra jellemző komoly jogsértés klauzulájához hasonló kettős szűrő bevezetése, amelyben sérelemdíj csak a komoly személyiségi jogsértés esetén járhat, amely a bírói mérlegelés lehetőségét biztosítja. A komolyság követelménye pedig a jogellenes cselekményre vonatkozik, tehát, hogy a sérelmet okozó magatartás valóban elég komolyan 43 Szemléltetve a helyzet súlyosságát, mennyit érne ma Munkácsy Mihály [ne vágjuk le a XIX. század egyik (ha nem a) legnagyobb festőművészének ujját, de a szemléltetésért törjük el) törött ujjáért elszenvedett sérelem, ha még az első ecsetvonásait tenné vásznain, s mennyit, ha festőművészeti korszakának végén vonná meg a Sirató asszonyok a keresztfánál utolsó olajvonalait. Ezzel egyetemben hogyan alakul Kiss József szobafestő mázoló törött ujjai értékének meghatározása, melyek idős koránál fogva nehezen forrnak össze, ha egész életében a festéssel, meszeléssel foglalkozott s ez jelentette családjának a napi betevőt? 21

22 alkalmas legyen a személyiségi jog megsértésére (objektív mérce). Abban az esetben, ha az objektív kritériumoknak nem felel meg a magatartás, akkor azt kell vizsgálni, hogy a cselekmény okozott-e olyan következményeket a személy pszichéjében, amely miatt szükségszerű lehet a sérelemdíj megítélése, így a sérelem ezzel való kompenzálása (szubjektív mérce). 44 Az utóbbi probléma kiküszöbölésére, objektivizálásra 45 szolgálhatna a dán tarifális rendszer példája, amelyben a bíróság keze abszolút kötött. E rendszer felállított egy táblázatot, kategorizálta az elszenvedhető sérelmeket s meghatározta az értük megítélhető kompenzációt, s annak számítási módját. A dán jog merevsége a jogbiztonság követelményének a legnagyobb mértékben megfelel. Hátránya viszont, hogy a személyhez fűződő jogok védelmének alkotmányos követelményét lerontja az ilyen jellegű konkrét meghatározás és egy hasonló jellegű szabályozás elképzelhetetlen a hazai jogban. 46 Elgondolkodtató azonban, hogy megvalósítható lenne-e a magyar jogban egy a dán tarifális rendszerhez hasonló táblázat megalkotása, amely azonban diszpozitív lenne és nagyszerű kiinduló alapként szolgálna a bíróság számár a sérelemdíj mértékének meghatározásakor. A sérelemdíj problematikája A sérelemdíj jogintézményének bevezetése több elméleti és gyakorlati hibát is szül. Az első, amiben probléma látszik felvetülni az maga a jogintézmény elnevezése. Félrevezető lehet az elnevezésben a sérelem meghatározás. A jogalkotó célja, mint láthattuk az volt, hogy a személyiségi jogsértésekre alkosson szankciót, amelyet kivesz a kár fogalma alól és a nem vagyoni kár 44 FÉZER Tamás: Az erkölcsi károk megtérítése de lege lata és de lege ferenda, PhD értekezés, Miskolc o.; lásd: letöltve: december 19. (14:39), Bár nem teljesen értek egyet az objektivizálás szükségességével és egyáltalán azzal, hogy lehetséges-e a szubjektív mederből kitörni e kérdéskör vizsgálatánál, hiszen, ha objektivizálnánk, mércébe sorolnánk az elszenvedhető sérelmeket az egyén elveszítené egyéni minőségét, s bár e kategorizálás megfelelne a jogbiztonság követelményének nem lehet általánosítani az általánosíthatatlant. 46 FÉZER: i.m.,

23 helyébe lép. Azonban a sérelem meghatározását is fel lehet fogni egy személy vagyoni jogaiban okozott hátrányként, annak csökkentéseként (pl. valakinek a sérelmére elkövetett testi sértés, lopás stb.). Petrik Ferenc szerint, a személyiségi jogsértés szükségképpen hátrányt okoz a sértett személyiségében, 47 éppen ezért alkalmasabb lenne a szankció elnevezéseként a nem vagyoni sérelem díja meghatározást adni. Véleménye szerint semmi gond nem volt a nem vagyoni kár fogalmával, hiszen nem szokatlan megoldás a magyar jogban, hogy jelzős szerkezettel képzett fogalmakat használjon (pl. jogi személy), sőt a jogintézmények lényege abban van, hogy azt milyen tartalommal töltjük meg. Az elnevezés másik részével, nevezetesen a díjjal is adódhat némi zavar, mivel alapvetően díjat valamilyen cselekmény pozitív elismeréseként szokás adni, megítélni valakinek, nem pedig egy jogellenes cselekmény szankcionálására. 48 A sérelemdíj büntető funkciója ütközik a magánjogi szankciók reparatív és represszív elvével, legfőképpen azért mert a magánjogi szankciók az indokolatlan vagyoneltolódások kiegyenlítését célozzák. 49 A büntetőjogban és a polgári jogban alkalmazott vagyoni szankciók funkciója eltér, de mi a helyzet akkor, ha a sérelemdíj pönális funkcióval rendelkezik, hiszen a Ptk. Indokolása is erről ír. Abban az esetben, ha büntetőjogi szankció (lehet közigazgatási és szabálysértési szankció is!) alkalmazására kerül sor, megállapítható mellette a sérelemdíj vagy sem? Ütközik-e a ne bis in idem elvével a két szankció együttes alkalmazása? A probléma megoldásaként szolgálhat, hogy az alkalmazott vagyoni szankciók melyik funkcióját tekintjük elsődlegesnek. Mivel a büntetőjogi vagyoni szankciók elsődleges funkciója a büntetés és a prevenció, 50 addig a sérelemdíj elsődleges funkciójának a reparációt kell tekinteni. A sérelemdíj kiszabásakor figyelembe kell venni a már kiszabott pénzbüntetést, bírságot, de természetesen 47 FUGLINSZKY: Kártérítési jog, i.m PETRIK Ferenc: A nem vagyoni kár megtérítése védelmében, PJK 2003/1. sz VÉKÁS Lajos: Sérelemdíj fájdalomdíj, i.m., JACSÓ Judit: Jogkövetkezmények a büntetőjogban, In: Horváth Tibor, Lévay Miklós (szerk.): Magyar Büntetőjog általános rész, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2012,

24 nem annak a mértékét, hanem a tényt, hogy a jogsértőre nézve az állam már alkalmazott büntetést. 51 A nem vagyoni kártérítés is önellentmondásos konstrukció volt, mert a kártérítés alapvetően vagyoni kár megtérítését célozza, de előtagként a nem vagyoni jelző zavaró hatást fejt ki és magyarázatra szorul annak tartalma. Kérdés azonban, hogy a sérelemdíj ilyenkénti elszakítása a kártérítéstől indokolja-e azt, hogy teljesen külön kezeljük a kettőt, azaz el lehet e szakítani a sérelemdíjat a nem vagyoni kártérítéstől. Kétségtelen, hogy a két intézmény gyökere azonos, így azonos dogmatikai szerkezettel is rendelkeznek. Mindkét esetben szükség van jogellenességre, valamint felróhatóságra és okozati összefüggésre a sérelem és a jogsértő magatartás között. A személyiség egy meghatározott életminőséget jelent, mégpedig azt, hogy az ember saját maga rendelkezhet cselekedetei, gondolatai felett, tehát a szabad önrendelkezést, valamint, hogy megilletik az emberhez méltó életfeltételek. Így, ha a nem vagyoni kárt vizsgáljuk, akkor az ember személyiségében történt (testi vagy lelki) hátrányos változást észleljük. A nem vagyoni kárt is el lehet szenvedni úgy, hogy annak a külvilágban semmilyen leképeződése nincs. A jogellenesség és a nem vagyoni kár vizsgálatakor egyaránt szükség van a személyiséget ért változásokból kiindulni. Valóban lehet eltérés a sérelem és az okozott hátrány között, azonban ezt nagyon nehéz kimutatni a gyakorlatban. Petrik Ferenc álláspontja szerint nincs akkora jelentősége annak, hogy az immateriális hátrányt nem kell bizonyítani. 52 Véleményem szerint tényként kezelendő, hogy a sérelemdíj megállapításához nincs szükség a sérelem bizonyítására, megdönthetetlen vélelem, hogy a jogellenes magatartás sérelmet okozott, azonban a sérelemdíj mértékének meghatározásakor annak bizonyítása nagy jelentőséggel bírhat, így nem tévedünk, ha az állítjuk igenis fontos az okozott hátrány bizonyítása, így akár már az igényérvényesítés kezdetén is döntő jelentőséggel bírhat az ügy bírói megítélésére. A felelősség azon aspektusainak vizsgálata, amely a hibás termék által okozott károk megtérítésekor merül fel, érdekes kérdéseket vethet fel a sérelemdíjra nézve. A termékfelelősség alatt olyan személyi vagy anyagi károsodás miatti felelősséget értünk, amit a hibás termék okoz, használata vagy 51 FUGLINSZKY Ádám: Kártérítési jog, i.m PETRIK Ferenc: A nem vagyoni kár megtérítése védelmében; PJK 2003/1. sz

25 felhasználása során. A Ptk. 6:552. a) pontjában a termékkár fogalmi meghatározásakor annak tartalma alá vonja az életben (halál, testi sérülés), egészségben a termék által okozott károkat. 53 Nem szól azonban az individuális jogok megsértése esetén felmerülő igényekről. Véleményem szerint kiterjesztően kell értelmezni a szabályt és a személyiségi jogokban okozott sérelem esetén felmerülő sérelemdíjra is igényt tarthat a sérelmet szenvedett fél. Következő problémaként merül fel a már fent említett szerződésszegéssel okozott személyiségi jogi sérelmek esetén a felelősség alóli kimentés. Hiszen a sérelemdíj szubjektív jogkövetkezmény, azonban a kontraktuális felelősség alól jóval nehezebb a kimentés, mint az általában elvárhatósági mérce. A vitát az előreláthatósági klauzula alkalmazása képezi. A bírák számára már a szerződésszegés megítélésénél is nagy kihívást fog jelenteni, hogy megállapítsák az előreláthatóság fennállását, 54 s még nagyobbat a sérelemdíjra való alkalmazhatóságánál. Fuglinszky Ádám álláspontja amivel magam is egyet értek -, hogy nem alkalmazható az előreláthatósági klauzula, hiszen a 6:143. (2) bekezdése a károk és elmaradt vagyoni előnyök megtérítéséről szól, másrészt a sérelemdíj funkciója sem azonos a kártérítéssel, mivel ez utóbbi nem tartalmaz represszív elemeket, csak preventív és reparatív funkcióval rendelkezik. Másrészt az előreláthatóság a kár bekövetkezésének és megnyilvánulásának a bizonyítása, míg a sérelemdíj megállapításához nem szükséges semmilyen kár bizonyítása. 55 Az előreláthatósági klauzula alkalmazása felborítaná a sérelemdíj funkcióinak sajátos egyensúlyát. 56 Tovább haladva a kontraktuális felelősség alóli kimentés 53 UJVÁRINÉ ANTAL Edit: Új magyar polgári jog; Felelősségtan; Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért, Miskolc, WELLMANN György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban, In: Wellmann György (szerk.): Szerződések tára az új Ptk. alapján, Új magánjog sorozat, HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2014, FUGLINSZKY Ádám: A szerződések általános szabályai A szerződésszegés, In: Wellmann György (szerk., Petrik Ferenc (főszerk.): Polgári jog, Kötelmi jog Első és Második Rész, Az új Ptk. Magyarázata V/VI., HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2013, FUGLINSZKY Ádám: Felelősség szerződésen kívül okozott kárért, In: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, IV. kötet, Hatodik Könyv, Opten Informatikai Kft., Budapest, 2014,

26 esetén a károsulton van a bizonyítási teher annak bizonyítására, hogy a károkozás előre látható volt-e vagy sem. A sérelemdíjnál - annak megállapításához - a sérelem bizonyítására nincs szükség, ezért fogalmilag kizárt, hogy előreláthatóságot kelljen bizonyítania a sérelmet szenvedett félnek, így csak a Ptk. 2:52. (3) bekezdésében foglaltak vehetők figyelembe. 57 Epilógus Láthatjuk, hogy a magánjog az igényérvényesítés eszközeinek színes palettáját biztosítja az alapjogok védelmének. A régi Ptk. nem vagyoni kártérítésre vonatkozó szabályai meghaladottá váltak és a jogalkotó szükségesnek tartotta a személyiségi jogok védelmének megreformálását, s az új Polgári Törvénykönyvvel megalkotta a sérelemdíj jogintézményét. A sérelemdíj még nem rendelkezik olyan szintű bírói gyakorlattal, amelyből egyértelműen megállapítható lenne annak megfelelő és általános érvényű alkalmazhatósága, s ilyen gyakorlat híján bírói konvenció sem alakult ki. A sérelemdíj gyakorlati alkalmazásánál a jogszabály által biztosított bírói mozgástér, szabad mérlegelés joga olyan mértékű szabadságot biztosít a bíró számára, amely miatt nem lehet a sérelemdíj alkalmazására általános érvényű konzekvenciákat levonni, hiszen csak az eset egyedi és összes körülményeinek megfelelő, alapos és együttes vizsgálata után dönthető el, hogy az elszenvedett (ha van!) sérelmek átlépték-e az igényérvényesítés invizibilis határát és a sérelem milyen összeggel kompenzálható. S továbbra is nyitott kérdés marad, kompenzálható e Irodalomjegyzék A Polgári Törvénykönyv Indokolása; ASZTALOS László: A polgári jogi szankció, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966; BARZÓ Tímea: A személyiségi jogok, In: Prof. Dr. Bíró György (Szerk.), Új magyar polgári jog tankönyv, (I-VIII.) Általános Tanok és Személyek Joga; Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért; Miskolc 2013; 57 FUGLINSZKY: Kártérítési jog, i.m.,

27 BARZÓ Tímea SÁPI Edit: A sérelemdíj alkalmazhatósága a szerzői jogban, Miskolci Jogi Szemle, 11. évfolyam (2016) 2. szám; FÉZER Tamás: Az erkölcsi károk megtérítése de lege lata és de lege ferenda, PhD értekezés, Miskolc 2008; FUGLINSZKY Ádám: Kártérítési jog, Új magánjog sorozat 7, HVG - Orac Lapés Könyvkiadó, Budapest 2015; FUGLINSZKY Ádám: A szerződések általános szabályai A szerződésszegés, In: Wellmann György (szerk., Petrik Ferenc (főszerk.): Polgári jog, Kötelmi jog Első és Második Rész, Az új Ptk. Magyarázata V/VI., HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2013; FUGLINSZKY Ádám: Felelősség szerződésen kívül okozott kárért, In: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, IV. kötet, Hatodik Könyv, Opten Informatikai Kft., Budapest, 2014; JACSÓ Judit: Jogkövetkezmények a büntetőjogban, In: Horváth Tibor, Lévay Miklós (szerk.): Magyar Büntetőjog általános rész, Complex Kiadó jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2012; MOLNÁR Ambrus: A sérelemdíj elméleti és gyakorlati kérdései, Budapest, HVG- ORAC Lap és Könyvkiadó, Kúriai Döntések 2013/7. sz.; NAGY Gergő: Sérelemdíj: mi változik? In: Fazekas Mariann (szerk.): Jogi Tanulmányok 2014, ELTE ÁJK, Budapest, 2014; PETRIK Ferenc: A nem vagyoni kár megtérítése védelmében; PJK 2003/1. sz.; SÁRI János SOMODY Bernadette: Alapjogok, Alkotmánytan II., Osiris Kiadó, Budapest, 2008.; SZABÓ Imre: A személyiségi jogok védelmi rendszere a magyar jogban, Acta Conventus De Iure Civili, Tomus II., Szeged, 2008; TÖRŐ Károly: Személyiségvédelem a polgári jogban, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979; 27