BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SWD(2014) 184 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a Föld-megfigyelési műholdas adatok kereskedelmi célú terjesztéséről {COM(2014) 344 final} {SWD(2014) 185 final} HU HU

2 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a Föld-megfigyelési műholdas adatok kereskedelmi célú terjesztéséről Jogi nyilatkozat Ez az összefoglaló csak az összeállításában részt vevő európai bizottsági szolgálatokat köti, és nem tekinthető kötelezettségvállalásnak a tekintetben, hogy a Bizottság döntései milyen végleges formát öltenek. HU 2 HU

3 1. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA a) Előzmények Ez a hatásvizsgálat megvizsgálja a piac fejlődése előtt álló azon akadályokat, amelyek abból erednek, hogy az uniós tagállamok jelenleg eltérő módon szabályozzák a nagy felbontású műholdas adatokat (HRSD), valamint feltérképezi azokat a lehetőségeket, amelyek révén a biztonsági érdekeket is szem előtt tartva leküzdhetők a műholdas adatok szabad forgalmazása előtt álló akadályok. Az érdekelt felekkel, köztük az adat-viszonteladókkal és a hozzáadott értéket teremtő szolgáltatókkal folytatott konzultáció során megállapítást nyert, hogy a nagy felbontású műholdas adatok piacának fejlődését jelenleg az átláthatóság, a kiszámíthatóság és az egyenlő bánásmód hiánya gátolja, ami abból fakad, hogy a tagállamok széttagolt keretszabályozást alkalmaznak a nagy felbontású műholdas adatokra vonatkozóan. A nagy felbontású műholdas adatoknak jelenleg nem létezik közös piaca. b) A leginkább érintett vállalkozások Adatszolgáltatók: A piac fejlődését lehetőségnek tekintik, ugyanakkor egy átláthatóbb keret, amely másoknak is lehetőséget ad arra, hogy belépjenek az adatszolgáltatási üzletágba, fenyegetést jelenthet számukra. Másrészről a vállalkozásokat hátrányosan érintik a már elfogadott vagy elfogadás előtt álló szabályozási akadályok, mivel ezek főként a nagy felbontású műholdas adatok adatszolgáltatók által adat-viszonteladóknak és hozzáadott értéket teremtő szolgáltatóknak való terjesztésének szakaszában merülnek fel. Adat-viszonteladók/hozzáadott értéket teremtő szolgáltatók: E vállalkozásokat gátolja a nagy felbontású műholdas adatokra vonatkozó szabályozási keret széttagoltsága, amely korlátozza a nagy felbontású műholdas adatok szabad forgalmát. A döntő többségük (99 %) kkvk/mikrovállalkozások, amelyek rugalmasságuknak köszönhetően különösen jól felkészültek arra, hogy a nyers adatok alapján dolgozzanak ki újításokat és a nagy felbontású műholdas adatokon alapuló szolgáltatások és termékek széles körét kínálják. A végfelhasználó vállalkozások: Az adat-viszonteladók által tapasztalt kényszerítő körülmények rájuk a nagy felbontású műholdas adatok (kellő időben történő) rendelkezésre állása tekintetében hatnak. c) Az állami beavatkozás szükségessége Három tagállam (Németország, Franciaország és Olaszország) már kifejlesztett olyan polgári vagy kettős felhasználású műholdas rendszereket, amelyek képesek nagy felbontású műholdas adatokat előállítani, és olyan szabályozási rendszereket valósítottak meg, amelyek lehetővé teszik a potenciálisan bizalmas adatok kereskedelmi piacon történő forgalmazását. Az egységes megközelítés hiánya miatt azonban ezeket az egyedi kereteket olyan hiányosságok és különbségek terhelik, amelyek korlátozzák a nagy felbontású műholdas adatok piacának fejlődését. A közeljövőben legalább két további ország az Egyesült Királyság és Spanyolország is szert tesz a nagy felbontású műholdas adatokkal kapcsolatos technológiai kapacitásra. Elképzelhető, hogy példájukat mások is követni fogják. Mivel a nagy felbontású műholdas adatokkal kapcsolatos technológiai kapacitással rendelkező tagállamok száma emelkedik, a felvázolt problémát valószínűleg tovább súlyosbítja a még széttagoltabb szabályozási keretek kialakulása. A nagy felbontású műholdas adatok terjesztését biztonsági okokból ellenőrizni kell. Azok a tagállamok, amelyek nagy felbontású műholdas rendszerek felett rendelkeznek joghatósággal, különféle szabályozási kereteket valósítottak meg a nagy felbontású műholdas adatok HU 3 HU

4 ellenőrzésére, amelyek negatív hatást gyakorolnak a nagy felbontású műholdas adatok piacának fejlődésére, továbbá biztonsági hiányosságokat is okozhatnak. Általános az egyetértés abban, hogy ezen szabályozási keretek bizonyos alapvető szempontjainak közelítésére szolgáló uniós szintű beavatkozással enyhíthetők ezek a problémák. 2. A SZUBSZIDIARITÁS ELEMZÉSE A feltárt problémák akadályozzák a műholdas adatok európai uniós belső piacának fejlődését. A konzultációk alapján azt a következtetést lehetett levonni, hogy napjainkban nem létezik a nagy felbontású műholdas adatok belső piaca. Az uniós fellépés jogalapja az EUMSZ 114. cikke, amely a tagállami jogszabályok közelítéséről szól az EUMSZ 26. cikke célkitűzéseinek, nevezetesen a belső piac megfelelő működésének megvalósítása érdekében. Az EUMSZ 114. cikkének választását az indokolja, hogy körül kell határolni a nagy felbontású műholdas adatok belső piacát, és biztosítani kell a műholdas adatokra épülő termékek és szolgáltatások szabad mozgását az egész EU-ban. Az e jelentésben meghatározott tervezett uniós fellépés a szubszidiaritás elvének is megfelel a következők miatt: Nemzeti kezdeményezés önmagában nem fog egységes jogi keretet biztosítani a műholdas adatok terjesztéséhez. Egységes keretet csak az EU-n belül összehangolt tagállami fellépéssel vagy uniós szintű fellépéssel lehet létrehozni. Az uniós szintű megközelítés az egyetlen olyan mód, amely a szabad forgalom elvét garantáló, átlátható, kiszámítható és méltányos jogi keretet létrehozva lehetővé teszi az értékláncban található magánvállalkozások számára, hogy profitáljanak az uniós belső piac által kínált lehetőségekből. A kulcsfontosságú szabályozási elemek korlátozott mértékű összehangolását megvalósító rugalmas megközelítésen alapuló felvázolt lehetőségek nem lépik túl a kezdeményezés céljának eléréséhez szükséges mértéket. Ezért meg lehet erősíteni, hogy a kezdeményezés az arányosság elvének is megfelel. 3. CÉLKITŰZÉSEK E kezdeményezés általános politikai célkitűzése az, hogy előmozdítsa az európai Földmegfigyelési piacok, különösen a szolgáltatások piacának növekedését annak érdekében, hogy ösztönözze az uniós Föld-megfigyelési ágazat, valamint a Föld-megfigyelési szolgáltatásokat felhasználó európai vállalkozások versenyképességét. Közelebbről arra törekszik, hogy a biztonsági érdekeket teljes mértékben szem előtt tartva megkönnyítse a nagy felbontású műholdas adatok terjesztését Európában, megbízhatóbb hozzáférést biztosítson a nagy felbontású műholdas adatokhoz, helyes és megfelelő mértékű információt biztosítson a nagy felbontású műholdas adatok hozzáférhetőségéről a hozzáadott értéket teremtő szolgáltatók/adat-viszonteladók és az ügyfél vállalkozások számára, valamint elősegítse az adatszolgáltatók szintjén folyó versenyt. E célkitűzések mind a nagy felbontású műholdas adatok belső piacának ösztönzését szolgálják. Az operatív célkitűzés a nagy felbontású műholdas adatokban rejlő teljes kereskedelmi potenciál kiaknázásához szükséges alapelemek megvalósítása és különösen a nagy felbontású műholdas adatok terjesztésének és az ilyen adatokhoz való hozzáférésnek a megkönnyítése a következők bevezetésével: a nagy felbontású műholdas adatok egységes fogalommeghatározása, és annak megjelölése, hogy mely műholdas adatok relevánsak a védelem szempontjából, és melyek az üzleti felhasználásra kész adatok, HU 4 HU

5 az átláthatóságra, a kiszámíthatóságra/jogbiztonságra és az egyenlő bánásmódra vonatkozó közös normák, valamint a hatékony és vállalkozásbarát megvalósításra különösen a követendő eljárások tekintetében vonatkozó közös normák. 4. SZAKPOLITIKAI OPCIÓK Ez a hatásvizsgálat az alapforgatókönyvön kívül három szakpolitikai lehetőséget határoz meg, amelyek a nagy felbontású Föld-megfigyelési adatoknak az Európai Unióban való kezelésére és terjesztésére szolgáló jogi keret létrehozásával törekednek a kitűzött cél elérésére: 1. lehetőség: Alapforgatókönyv 2. lehetőség: Ajánlások és iránymutatások (OMC) 3. lehetőség: Alap-jogiaktus 4. lehetőség: Kibővített hatályú jogi aktus Az 1. lehetőség szerint nem kerülne sor közös keretrendszer felállítására, és ahogy egyre több tagállam tenne szert a nagy felbontású műholdas adatokkal kapcsolatos technológiai kapacitásra, és hozna létre saját nemzeti kapacitást, nagy valószínűséggel fokozódna a széttagoltság. A 2. lehetőség, a nyitott koordinációs módszer (OMC) segítségével koordinálni lehetne a nemzeti politikákat a nagy felbontású műholdas adatok terén, a közös célok elérése érdekében. Ez a lehetőség a nagy felbontású műholdas adatok egységes jogi keretének létrehozására törekedne a tagállamokban, az Európai Bizottság pedig koordinációs szerepet töltene be. Ez a folyamat azonban valószínűleg csak hosszú idő után hozna eredményt. Hasonló eredményeket lehetne elérni egy, a Bizottság által kiadott ajánlással, amely szintén nyitott koordinációs módszer eredményeként jönne létre, bár a tagállamok nagy többsége egyértelművé tette a konzultációs folyamat során, hogy védelmi okokból és a kölcsönösségre vonatkozó garanciák hiánya miatt nem bíznak e lehetőség hatékonyságában. Ezen okokból a bizottság ajánlás kikerült a lehetőségek közül. A 3. lehetőség a nagy felbontású műholdas adatok terjesztésére vonatkozó nemzeti szabályozási keretrendszerek lényeges alkotóelemeinek közelítését célzó, uniós szintű jogalkotási intézkedést lenne.: E jogalkotási intézkedés az alábbiakat foglalná magában: a nagy felbontású műholdas adatokat meghatározó közös technikai paraméterek megállapítása, az átvilágítási eljárásra vonatkozó közös kritériumok kidolgozása, amelyeket a tagállamok még pontosabban meghatároznak annak eldöntéséhez, hogy a nagy felbontású műholdas adatok tekintetében kell-e végezni engedélyezési eljárást, egyes normák meghatározása az engedélyezési eljáráshoz, a nagy felbontású műholdas adatok szabad forgalma elvének bevezetése úgy, hogy a nagy felbontású műholdas adatokat csak az EU egy másik tagállama általi első terjesztés alkalmával ellenőriznék a vonatkozó eljárásoknak megfelelően, amennyiben az átvilágítás/engedélyezés hatálya betartásra került. HU 5 HU

6 A 4. lehetőség ugyanazokból az elemekből áll, mint a 3. lehetőség, de azokon túl a nagy felbontású műholdas adatok szolgáltatóinak engedélyezésére vonatkozó egységes kritériumok megállapítását is magában foglalja (az engedélyeket a nemzeti hatóságok bocsátanák ki). Az egységes kritériumok a következőket foglalnák magukban: azok a technikai és szervezési intézkedések, amelyekkel megakadályozható, hogy illetéktelen harmadik felek hozzáférjenek a nagy teljesítményű Föld-távérzékelő rendszer által előállított adatokat fogadó, feldolgozó vagy tároló létesítményekhez, azok az intézkedések, amelyek az ellen nyújtanak védelmet, hogy a nagy felbontású műholdas adatokat nem szándékosan illetéktelen felek tudomására hozzák, amikor az adatszolgáltató az ellenőrzése alatt álló különböző létesítmények között vagy másik adatszolgáltatónak továbbítja az adatokat, azok az intézkedések, amelyekkel biztonságossá tehető a nagy teljesítményű Földtávérzékelő rendszer által előállított adatok terjesztése, azok a személyi biztonsági tanúsítvánnyal kapcsolatos követelmények, amelyek a nagy felbontású műholdas adatok fogadására, feldolgozására, tárolására és átadására használt irányító létesítményekhez hozzáféréssel rendelkező személyzetre vonatkoznak. 5. A HATÁSOK VIZSGÁLATA Az 1. lehetőséggel szemben a 2., a 3. és a 4. lehetőség célja egy, a nagy felbontású műholdas adatokra vonatkozó, meghatározott számú alapelemből álló, koherens, egyértelmű jogi keret létrehozása Európa-szerte, köztük a választott eszköz típusa és a tervezett uniós beavatkozás hatálya tekintetében van különbség. A lehetőségek azonban eltérnek a hatékonyság és az eredményesség, az adminisztratív terhek és az ütemezés szempontjából. A 2 4. lehetőségnek pozitív gazdasági hatása lenne a nagyobb mértékű átláthatóságnak, jogbiztonságnak és üzleti kiszámíthatóságnak köszönhetően. Ezek a lehetőségek pozitív hatást gyakorolnának a vállalkozások alapítására és gazdálkodására, ösztönöznék a nagy felbontású műholdas adatok belső piacának kialakulását és fokoznák az uniós vállalkozások versenyképességét a harmadik országbeli versenytársakkal szemben ez a kérdés különösen fontos a nagy felbontású műholdas adatok ágazatának legkiszolgáltatottabb szegmense, a kkvk/mikrovállalkozások számára. Az adat-viszonteladó/hozzáadott értéket teremtő vállalkozásoknál és az adatszolgáltató vállalkozásoknál végbemenő közvetlen munkahelyteremtés mellett a jobb minőségű szolgáltatások és a versenyképesebb árak eredményeként az értéklánc egyéb szintjein (azaz a nagy felbontású műholdas adatokat felhasználó vállalkozásoknál, a műholdgyártóknál és - üzemeltetőknél) is valószínű a további munkahelyteremtés. Emellett további közvetett munkahelyteremtés is várható, mivel 1 új munkahely létrejötte az űriparban 5 új munkahelyet jelent a többi ágazatban. A nagy felbontású műholdas adatokra vonatkozó koherens politika továbbá különösen fontos mindenekelőtt a hatásai szempontjából az olyan szakpolitikai területek továbbfejlesztéséhez, amelyek nagy mértékben használnak fel nagy felbontású műholdas adatokra épülő termékeket és szolgáltatásokat: ilyen például a biztonság és a védelem, a helyi és a regionális tervezés, továbbá a környezetvédelmi és az éghajlat-megfigyelés vagy a sürgősségi segélyszolgálatok. Ennek alátámasztására érdemes felidézni, hogy a konzultáció során elhangzott például, hogy a nagy felbontású műholdas adatokra épülő termékek és szolgáltatások jelentős részét környezetvédelmi megfigyelésre használják. Ezért e szolgáltatások minőségének javítása például az üvegházhatást okozó gázok és a biomassza HU 6 HU

7 költséghatékony és pontos világszintű ellenőrzésével segítené elő az EU éghajlatváltozással kapcsolatos ambiciózus céljainak elérését. A nagy felbontású műholdas adatok belső uniós piacának megfelelő működése pozitív hatást fog gyakorolni az olyan adatok rendelkezésre állására, amelyeket más, társadalmi szempontból hasznos célokra, például oktatási vagy kutatási alkalmazásokra lehet használni. A következő táblázat röviden összefoglalja a különféle lehetőségek részletes hatásait: Gazdasági Adminisztratív költség/teher Stratégiai és politikai Társadalmi 1. lehetőség: Alapforgatókönyv 2. lehetőség: Ajánlások és iránymutatások 1 3. lehetőség: Alapjogiaktus 4. lehetőség: Kibővített hatályú jogi aktus Az ágazat gazdasági fejlődése előtt álló akadályok a következők miatt: - az átláthatóság hiánya - a kereskedelem útjában álló akadályok - az üzlet kiszámíthatóságának hiánya - a verseny hiánya Pozitív gazdasági hatás a nagyobb mértékű átláthatóságnak, üzleti kiszámíthatóságnak és jogbiztonságnak köszönhetően (a nagy felbontású műholdas adatok szabad forgalma). A vállalkozások alapítására és működtetésére gyakorolt pozitív hatás. A nagy felbontású műholdas adatok belső piacának kialakulása. Hasonló a 2. lehetőséghez. Emellett a 3. lehetőség valószínűleg gyorsabban hozna eredményeket és hamarabb lenne hatással a piacra, mint a 2. lehetőség (még akkor is, ha feltételezzük, hogy a 2. lehetőség biztosítja a legjobb eredményeket). Mint a 2. lehetőség esetében, plusz nagyobb verseny az értékláncban az adatszolgáltatók szintjén. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy az egységes, de összetett engedélyezési kritériumok a piac fejlődésével előre nem látható adminisztratív nehézségeket okozhatnak. Nincs adminisztratív többletteher. A vállalkozások számára: Kevesebb bürokratikus akadály gátolja az ágazatot, és a tagállami szabályozásnak való megfelelés kevesebb erőfeszítést igényel. A tagállamok számára: Elhanyagolható lenne az adminisztratív többletköltség. A vállalkozások számára hasonló a 2. lehetőséghez, de hatásai már korábban érezhetők volnának. A tagállamok számára korlátozott mértékű adminisztratív költségeket jelentene az irányelv átültetése a nemzeti jogba. A vállalkozások számára kisebb adminisztratív terhet jelent, ha több tagállamban folytatnak tevékenységet. Mivel az irányelv egy további elemet is tartalmazna, az átültetés költsége magasabb lenne, mint a 3. lehetőség esetében. Továbbá adminisztratív többletköltségeket jelentene azon tagállamok számára, amelyeknek ki kell igazítaniuk az adatszolgáltatók tevékenységének ellenőrzésére szolgáló mechanizmusaikat. A különféle megközelítések negatív hatással lehetnek a biztonságra. A tagállamok összehangolnák jogszabályaikat, az Unió stratégiai érdekei szolgálnak alapul ehhez a párbeszédhez, és javulni fog ezen érdekek védelmének mértéke. Gyorsabban és biztosabban lehetne pozitív hatást elérni, mint a 2. lehetőséggel. Mint a 3. lehetőség esetében. A munkahelyteremtés potenciálja nincs teljes mértékben kiaknázva. Az adatok csak korlátozott mértékben hozzáférhetők felhasználás és alkalmazások céljára. Jelentős mértékű munkahelyteremtés lehetősége. A nagy felbontású műholdas adatok fokozottan rendelkezésre állnak alkalmazások céljára. Mint a 2. lehetőség esetében, de a hatása korábban jelentkezik. A nagy felbontású műholdas adatok fokozott kínálata ösztönözné a nagy felbontású műholdas adatoknak a társadalmi és környezetvédelmi politikák végrehajtására való felhasználását. 1 Mivel azonban a nyitott koordinációs módszerrel a folyamat eredményessége és hatékonysága bizonytalan, a várható gazdasági hatás továbbra sem világos. HU 7 HU

8 Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség a 3. lehetőség, amely megfelelő mértékű gazdasági, stratégiai és társadalmi előnyöket nagyon nagy mértékű hatékonysággal és eredményességgel ötvöz, ugyanakkor a lehető legnagyobb mozgásteret hagyja a tagállamoknak arra, hogy területükön ellenőrizzék az adatszolgáltató vállalkozásokat. 6. MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS Általános cél Célkitűzések Az uniós Föld-megfigyelési piacok, különösen a szolgáltatások piaca tekintetében a növekedés előmozdítása. Az EU Föld-megfigyelési ágazata versenyképességének ösztönzése. A Föld-megfigyelési szolgáltatásokat felhasználó vállalkozások versenyképességének növelése. Mutatók Az uniós Föld-megfigyelési piac forgalmának alakulása. Az üzleti szereplők létszámának és méretének alakulása. A nagy felbontású műholdas adatok belső piaci teljesítményének pozitív/negatív üzleti megítélése. Egyedi célkitűzés Kedvezőbb üzletmenet a tagállamokban a nagy felbontású műholdas adatok terjesztése céljából. Megbízhatóbb hozzáférés a nagy felbontású műholdas adatokhoz. Helyes információk a hozzáadott értéket teremtő szolgáltatók/adatviszonteladók és a fogyasztók számára a nagy felbontású műholdas adatok hozzáférhetőségéről. Az adatszolgáltatók szintjén fokozódó verseny. A nagy felbontású műholdas adatok belső piacának ösztönzése. A meglévő/változó rendeletek átláthatóságának és kiszámíthatóságának mértéke. A biztonsági okokból végül elutasított, nagy felbontású műholdas adatok iránti kérelmek arányának nyomon követése. A meglévő/változó rendeletek átláthatóságának és nyilvánosságának mértéke. A versenytársak száma, a nagy felbontású műholdas adatok árképzése. A nagy felbontású műholdas adatok fogyasztókhoz/hozzáadott értéket teremtő szolgáltatókhoz/adat-viszonteladókhoz irányuló tranzakciói arányainak nyomon követése a belföldi, uniós, harmadik országbeli telephelyük szerint. Működési cél A nagy felbontású műholdas adatokban rejlő teljes kereskedelmi potenciál kiaknázásához szükséges alapelemek megvalósítása és különösen az ilyen adatok terjesztésének és az ilyen adatokhoz való hozzáférésnek a megkönnyítése a következők bevezetésével: - a nagy felbontású műholdas adatok egységes fogalommeghatározása, - az átláthatóságra, a kiszámíthatóságra és az egyenlő bánásmódra vonatkozó közös normák, A kiválasztott operatív célkitűzések lehetővé teszik annak figyelemmel kísérését, hogy az elemeket átültették-e a nemzeti jogba. HU 8 HU

9 - a hatékony és vállalkozásbarát megvalósításra különösen a követendő eljárások tekintetében vonatkozó közös normák. A jogalkotási eszköz rendelkezni fog a javasolt kezdeményezés végrehajtásának rendszeres nyomon követéséről, különösen a nemzeti hatóságok által kialakított eljárások működését illetően. A nyomon követéshez a nemzeti hatóságoknak rendszeresen (pl. évente) be kell nyújtaniuk a következő összesített statisztikát, hogy tájékoztassák a Bizottságot: a különböző tagállamokban adatszolgáltatóként eljáró vállalkozások száma; az átvilágított tranzakciók száma (hogy fel lehessen mérni a nagy felbontású műholdas adatok iránti piaci érdeklődést); a nem bizalmas és a bizalmas kérelmek százalékos aránya, amelyek alapján következtetéseket lehet levonni az átvilágítás eredményességéről (a bizalmas tranzakciók százalékos aránya az adatszolgáltatók által alkalmazott szűrők hatékonyságának mutatójaként szolgálhat, és megmutathatja, hogy milyen mértékben elégítik ki az üzleti igényeket); a belföldi, a nemzetközi (de az Unión belüli), illetve az Unión kívüli üzleti tevékenységek százalékos aránya az adatszolgáltatók szintjén; a későbbi engedélyezésre benyújtott bizalmas kérelmek száma; az engedély iránti, elutasított kérelmek százalékos aránya (amely alapján következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, hogy az átvilágítási eljárás milyen hatékonyan veszi figyelembe az üzleti igényeket). A Bizottság rendszeresen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az irányelv végrehajtásáról, valamint 3 évvel a nemzeti jogba való átültetésre biztosított határidő lejártát követően elvégzi az új eszköz értékelését. Az értékelés a fenti táblázatban megadott mutatók alapján fog történni, és annak megállapítására fog törekedni, hogy az eszköz milyen mértékben teljesítette a célkitűzéseket, és szükség van-e a felülvizsgálatára. HU 9 HU