KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET december 31.

Átírás

1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET december 31. Cégjegyzékszáma: Szeged, február 13. Görög Tibor elnök - stratégiai ügyvezető Soós Sándor elnök h.- gazd. ügyvezető 1

2 1. A vállalkozás főbb adatai, tevékenysége Név: PILLÉR Takarékszövetkezet Székhely: 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 1 sz. Honlap címe: Levelezési cím: 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 1 szám Telefonszám: +3662/ Cégjegyzékszám: Adószám: KSH statisztikai számjel: Alakulás éve: Igazgatóság elnöke: Görög Tibor Felügyelőbizottság elnöke: Török György A takarékszövetkezet ügyvezetői: Elnök, stratégiai ügyvezető: Elnök helyettes, gazdasági ügyvezető: Értékesítési ügyvezető: Görög Tibor Soós Sándor Jász Péter A PILLÉR Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. számú törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, követelések megvásárlása (faktoring) tevékenységet, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, széfszolgáltatás, pénzváltási tevékenység. A Takarékszövetkezet határon átnyúló tevékenységet nem végez. A Takarékszövetkezet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét január 01-én 53 kirendeltséggel kezdte meg és december 31-én 49 kirendeltségben végezte tevékenységét az Alapszabályban rögzítettek szerint os gazdasági évben 4 kirendeltség került bezárásra, mely során a bezárt kirendeltség állománya áthelyezésre került az adott településen levő közeli kirendeltségbe, gazdaságossági okokból. 2

3 A szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) jelenleg 60 önálló, magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézet takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, illetve kisebb bank együttműködése (MTB, FHB). A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának versenyképes és prudens működését biztosító központi bankja, amelynek legfontosabb ügyfelei a bankot alapító szövetkezeti hitelintézetek. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (továbbiakban: Takarékbank) az Integráció központi bankjaként egyfelől szabályozza és biztosítja az integrációban részt vevő hitelintézetek egységes banki működését és koordinálja üzleti fejlődésüket, másfelől korszerű termékeket és szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézetek számára. A PILLÉR Takarékszövetkezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvényben 1 (6) foglaltak szerint a Takarékbankkal és az Integrációhoz tartozó többi szövetkezeti hitelintézettel összevont felügyelet alá tartozik. A PILLÉR Takarékszövetkezet a Takarékbank által készített összevont, konszolidált éves beszámolóban teljes körűen bevont társult vállalkozásként szerepel. A Takarékszövetkezet az Integráció egyetemleges felelősségű körének én megalakult a Garancia közösségnek - tagja. 3

4 2. Jegyzett tőke, tulajdonosi struktúra A PILLÉR Takarékszövetkezet jegyzett tőkéjében és tulajdonosi struktúrájában 2016-ban jelentősebb változás nem történt. A hitelintézet jegyzett tőkéjének összege december 31-i időponttal EFt. A jegyzett tőke összegéből részjegytőke EFt, a fel nem osztható szövetkezeti vagyon EFt. A Takarékszövetkezetnél csak alaprészjegy jegyezhető. A tulajdonosi kört az öt Takarékszövetkezet fennmaradó tagjai, valamint az SZHISZ adja. A különböző szektorba tartozó tulajdonosok által jegyzett tőke alakulását mutatja be az alábbi táblázat: Tulajdonosi szektorok Tagok / tulajdonosok száma Részvények / Részjegyek névérték Tulajdoni hányad (%) db / fő (EFt) Jogi személyek ,65 Természetes személyek ,51 SZHISZ ,84 Összesen ,00 A Takarékszövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát. A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és a közvetlen tulajdoni hányada - Magyar Állam, MFB, az Integrációs Szervezet, valamint az OBA kivételével - nem lehet több 15 %-nál. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete 73,84 % tulajdoni hányaddal rendelkezik a Takarékszövetkezetben, ezen túlmenően 5 illetve 10 % feletti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos nincs. A takarékszövetkezet stabil tagsággal rendelkezik annak ellenére, hogy az év során tagi kilépési kérelmeket hagyott jóvá illetve a tagi elhalálozást vett tudomásul az Igazgatóság december 31-én tagsági jogviszony összetétele és a tagsági részjegyérték összegét az alábbi táblázat mutatja be. Tulajdonosi szektorok Tagok / tulajdonosok száma db / fő Részjegyek névérték (EFt) Tulajdoni hányad (%) Jogi személyek ,05 Természetes személyek ,17 SZHISZ Összesen , ,00 4

5 3. A számviteli politika főbb elemei, értékelési elvek A PILLÉR Takarékszövetkezet éves beszámolóját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben (Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben (Bszt.), valamint a számviteli törvényben megfogalmazott alapelveknek és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló, 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet előírásainak megfelelően készítette el, összhangban a társaság számviteli politikájával. A PILLÉR Takarékszövetkezet a számviteli törvény előírásai szerint kettős könyvviteli rendszerben vezeti nyilvántartásait és könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozik. A PILLÉR Takarékszövetkezetnél november 01-től a könyvvizsgálatot az AUDIT-RÁTIO Adószakértői, Könyvvizsgáló és Üzleti Szaktanácsadó Kft Nyíregyháza, Búza tér 10., cégjegyzékszám: ; (pénzügyi intézményi minősítés száma: T004029, kamarai nyilvántartási szám: ), az aláíró személyében felelős könyvvizsgáló Morgós János (kamarai tagsági száma: ) látja el. A könyvvizsgálati szolgáltatás szerződés szerinti díja bruttó ,-Ft/hó amely tartalmazza a magyar számviteli szabályok szerinti egyedi éves beszámoló vizsgálatát is. Egyéb díjazásban illetve költségtérítésben nem részesülnek. Az éves beszámoló aláírására a PILLÉR Takarékszövetkezet Igazgatóságának belső tagjai jogosultak: Görög Tibor - elnök ügyvezető; (6726 Szeged, Pipacs u 9.) Soós Sándor - gazdasági ügyvezető; (6727 Szeged, Lőwy Sándor u 19 sz. ) Jász Péter - értékesítési ügyvezető; (6794 Üllés, Móra Ferenc u 35 sz.) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős, továbbá aláírásra jogosult személy Császárné Papp Mária (6782 Mórahalom, Szél u 28 sz.), PMregisztrációs száma: A mérleg fordulónapja december 31., a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 11. Az éves beszámolóban a számszerű adatok ezer forintban szerepelnek. A PILLÉR Takarékszövetkezet rendelkezik leányvállalattokkal FONTANA Gold Kft -, amelyet 2008-ban alapított, 100 %-os részesedési aránnyal a Fontana Credit Takarékszövetkezet, tulajdoni hányad jelenleg is 100%. DD Partner Invest Kft-ben és a FHouse Kft-ben 2016-ban szerzett a takarékszövetkezet 26 % közvetlen és 74 % közvetett tulajdoni hányadot, mindkét Kft-t a Fontana Gold Kft alapította és a közvetett tulajdoni hányadot birtokolja. A leányvállalatokban a részesedések könyv szerinti értéke a Takarékszövetkezet mérlegfőösszegéhez viszonyítva, nem számottevő. A Számviteli törvény 119 (2) értelmében a leányvállalatot nem kell az összevont (konszolidált) éves beszámolóba bevonnia, ha a beszámoló e nélkül is megbízható és 5

6 valós képet ad az anyavállalt és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. A PILLÉR Takarékszövetkezet éves beszámolójának részei: Mérleg (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 3 (1) 1. sz. melléklete szerinti szerkezetben) Eredménykimutatás (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 3 (1) 2. sz. melléklete szerinti szerkezetben függőleges tagolásban) Kiegészítő melléklet (mely magában foglalja a cash flow kimutatást a 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 3. sz. mellékletének A változata szerint) A számviteli törvény 19. (1) értelmében az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készített a hitelintézet. A Takarékszövetkezet rendelkezik mindazon a Takarékszövetkezet sajátosságait figyelembevevő szabályzattal, amelyet a évi CCXXXVII. törvény (a hitelintézetekről, és a pénzügyi vállalkozásokról), évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról valamint a számviteli törvény és a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet a számviteli politika keretében előír: Számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok A hatályba helyezésről szóló határozat száma, utolsó módosítás dátuma Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelés szabályzata 28/2015. MTB Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata 219/2016.EFB Számlarend és számlatükör 217/2016.EFB Pénz- és értékkezelési szabályzat 115/2016.EFB Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata 96/2011. Ig.hat Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és 84/2016.Ig.hat Céltartalékképzési Szabályzat Fedezetértékelési szabályzat 149/2016. Ig.hat Hitelkockázat kezelési szabályzat 188/2016. Ig.hat Befektetési szabályzat 150/2016. Ig.hat Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat 45/2016.MTB Takarékbetét ügyviteli szabályzat 74/2016. MTB Pénzforgalmi szabályzat 203/2016.EFB Fizetési számlák vezetéséről szóló szabályzat 204/2016.EFB Kockázati stratégia 14/2015.MTB Működési kockázatkezelési szabályzat 10/2015. MTB A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a valós értékelési eljárásokat, az éves beszámoló készítésénél alkalmazott értékelési elvek az alábbiakban összegezhetők: 3.1. Pénzeszközök A forint- és valuta készpénzkészlet, a Takarékbanknál vezetett (jegybanki tartalékolás céljára vezetett) forint pénzforgalmi és elkülönített és devizaforgalmi bankszámlák, valamint az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát a mérleg könyv szerinti értéken 6

7 tartalmazza. A Takarékszövetkezet a devizaállományt és a valutakészletet az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos deviza középárfolyamon értékelte Állampapírok, hitelviszonyt megtestesítő és más, változó hozamú értékpapírok A forgatási célú értékpapírok között a rövid távú árfolyamnyereség vagy kamatbevétel elérése céljából vásárolt, valamint a befektetési célú értékpapírok közül a mérleg fordulónapját követő egy éven belül lejáró értékpapírok szerepelnek. A befektetési célú értékpapírok között mutatja ki a Takarékszövetkezet a hosszú távú kamatjövedelem elérése érdekében vásárolt értékpapírokat. Az értékpapírok értékelése az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési értéken FIFO elv szerinti értékelési eljárással történt, az értékpapírok után a Takarékszövetkezet a Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási és Céltartalékképzési szabályzatban foglaltak szerint értékvesztést számolhat el. Az értékpapírok vételárában, illetve eladási árában elismert kamatot a Takarékszövetkezet kamatbevételt csökkentő tételként, illetve kamatbevételként számolja el. A devizában kibocsátott értékpapírok az év utolsó napján érvényes MNB deviza középárfolyamon szerepelnek a mérlegben. A befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és nettó bekerülési értéke közötti különbözetet árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség jogcímen valamint a járó kamatot a Takarékszövetkezet időarányosan elhatárolja kamatbevételként Részvények és részesedések A Takarékszövetkezet a részvények és részesedések között mutatja ki a tartós befektetéseket, a forgatási célú részvényeket, valamint a hitel-tőke konverzió során a tulajdonába került részesedéseket. A részvények értékelése a tényleges beszerzési ár alapján, a részesedések értékelése kibocsátónként számított átlagos beszerzési áron (csúsztatott átlagáron) történt, a részesedések után a Takarékszövetkezet a Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási és Céltartalékképzési szabályzatában foglaltak szerint értékvesztést számolt el Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni, valamint egyéb követelések A követelések (hitelek, bankközi kihelyezések, egyéb követelések) értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló követeléseket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követelések után elszámolt értékvesztés meghatározása a vonatkozó jogszabályok és a Takarékszövetkezet Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási és Céltartalékképzési, közvetett hatályú szabályzatban foglaltak szerint történt. A Takarékszövetkezet a kintlévőségeket től kezdődően havonta értékeli, előtte negyedévente került erre sor. A szükséges értékvesztést és céltartalékot a takarékszövetkezet a jogszabályi előírások és belső szabályzatok figyelembe vételével képzi meg, melyet az informatikai rendszer támogat. 7

8 Az ügyletminősítés havonta történik től akként, hogy a csoportos egyszerűsített minősítést a rendszer elvégzi, az egyedi (teljes szempontú és egyszerűsített) minősítésnél külön ügyvezetői engedéllyel történhet értékvesztés %-os módosítás az utolsó lezárt negyedévhez képest, melyhez a monitoring és/vagy WO csoport javaslatot készít. A minősítő lapokat és veszteségszámítást a negyedéves minősítéskor kell elvégezni (kitölteni), a negyedévek közötti hónapokban nem kell elkészíteni. A takarékszövetkezet az alkalmazott szabályok alapján az auditált szavatoló tőke 1%-ban (amennyiben a negyedéves szavatoló tőke alacsonyabb, akkor az óvatosság elvét követve azzal számolunk) határozta meg a kisösszegűnek minősítendő követelések tekintetében az értékhatárt és ennek megfelelően - egyedi teljes szempontú - egyedi egyszerűsített, - csoportos egyszerűsített szempontú minősítési eljárást alkalmaz. Egyedi minősítés alá tartoznak a szavatoló tőke 1% összeghatárt meghaladó lakossági és vállalkozói kintlévőségek (ügyfél, ügyfélcsoport kitettség), az átstrukturált hitelek (kivéve amelyek több, mint egy éve nincsenek késedelemben), azon kitettségek, melyek késedelme meghaladja a három évet, azok az ügyletek, melyekre az előző minősítés alkalmával veszteségszámítás készült, valamint azok a kintlévőségek, amelyek döntés alapján átsorolásra kerülnek. Az egyedi teljeskörű minősítés alá tartoznak: a szavatoló tőke 1% összeghatár feletti kitettségek, illetve kockázatvállalások (az egy ügyfélnek adott kölcsönök, garanciák és más kötelezettség-vállalások összegét a minősítés módjának meghatározása szempontjából egy kockázatvállalásnak kell tekinteni), ide nem értve az ezen összeghatárt meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követeléseket. a bankközi kihelyezések, a csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárások hatálya alá került ügyfelekkel szembeni kitettségek. Az egyedi (nem a teljes körű szempontrendszeren alapuló) egyszerűsített minősítés: Egyedi egyszerűsített minősítés alá tartoznak: a szavatoló tőke 1%-át meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követelések. Az egyedi teljes szempontú minősítésű eljárás során több tényezőt figyelembe véve (250/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet (Hitkr.) 7. sz. mellékletében foglaltak alapján) kerül meghatározásra a várható veszteség, annak következtében az értékvesztés állomány. Egyedi egyszerűsített minősítés keretében az értékhatár feletti lakossági ügyfelekkel szembeni ügyleteket minősítjük. A csoportos egyszerűsített minősítési eljárásnál az elmaradás napjainak figyelembe vétele mellett az ingatlan fedezeteket is figyelembe vesszük. 8

9 A csoportos egyszerűsített értékelés alól kivonja azon kintlévőségeket, melyek késedelme meghaladja a három évet, és az egyedi minősítésre vonatkozó szabályok szerint minősíti ezen kintlévőségeket. A Szövetkezeti Hitelintézet az átstrukturált hitelek esetében differenciált értékvesztési/céltartalék-képzési gyakorlatot folytat, azaz az eszközminősítési kategóriához tartozó értékvesztés képzési sávon belül differenciáltan állapítja meg az értékvesztés/céltartalék mértékét, figyelemmel többek között arra, hogy az átstrukturálás következtében hogyan változik a követelés teljesítésének várható alakulása, illetve hogy első, vagy többszöri átstrukturálásról van szó. A szabályzat alapján az átstrukturált követelésre minimum 1%, a többször átstrukturált követelésre minimum 5% értékvesztés képzés kötelező. Azon átstrukturált követelések, melyek pontosan, határidőben teljesítő legalább 365 napja, átsorolható problémamentes kategóriába. Az éven túli lejáratú követelések évben esedékes törlesztő részlete átsorolásra került az éven belüli lejáratú követelések közé. A kamat függővé tételt, illetve a kamatok és kamatjellegű bevételek időbeli elhatárolását a Takarékszövetkezet a 250/2000. (XII.24.) kormányrendeletben előírtaknak megfelelően hajtotta végre Immateriális javak Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, valamint az átszervezés aktivált értéke szerepel. Az immateriális javakat a Takarékszövetkezet az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési értéken aktiválja. Az immateriális javainak leírási ideje től kezdődően Eszközcsoport Hasznos élettartam (év) Leírási kulcs (%) Alapítás-átszervezés aktivált értéke, ha a hasznos a teljes hasznos az időszaknak élettartam megbízhatóan becsülhető élettartam megfelelő érték Alapítás-átszervezés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam megbízhatóan nem becsülhető 5 év 20% Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam a teljes hasznos az időszaknak megbízhatóan becsülhető élettartam megfelelő érték Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam 5 év 20% megbízhatóan nem becsülhető Vagyoni értékű jogok gyorsan elavulók 3 év 33% Vagyoni értékű jogok középtávon elavulók 5 év 20% Vagyoni értékű jogok lassan elavulók 6-10 év 10-16% Szellemi termékek (pl. szoftverek) középtávon elavulók 3 év 33% 9

10 Szellemi termékek (pl. szoftverek) lassan elavulók 5 év 20% Speciális szellemi termékek (pl. üzleti szoftverek, egyedi funkcionalitással) a teljes hasznos élettartam Egyéb szellemi alkotások gyorsan elavulók 3 év 33% Egyéb szellemi alkotások lassan elavulók 5-10 év 10-20% Üzleti vagy cégérték (goodwill) 5 év 20% az időszaknak megfelelő érték Az értékcsökkenés elszámolása lineáris módszerrel, havi gyakorisággal történik, naptári napokra történő elszámolással. A Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolta el a Takarékszövetkezet. A október 31-i egyesülés időpontját megelőzően beszerzett immateriális javak értékcsökkenési leírása nem került módosításra, annak beszerzésekor meghatározott mértékével egyezően számolja el az értékcsökkenést a takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet immateriális javainál értékhelyesbítést nem alkalmaz. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket nettó értéken (a beszerzési, előállítási költségek és az értékcsökkenés különbözeteként), a beruházásokat a tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költségein, a beruházásokra adott előlegeket a folyósított összegben szerepelteti a Takarékszövetkezet a mérlegben. A tárgyi eszközök esetében a beszerzési érték részét képezi a tárgyi eszközök le nem vonható általános forgalmi adója is. A terv szerinti értékcsökkenés bruttó érték és a lineáris elszámolás módszerével kerül havonta megállapításra, vagyis a várható élettartam alatt évenként azonos összegű az elszámolt amortizáció. Az alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvényben meghatározott mértékkel. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza január 01-től történt eszközbeszerzések esetén alkalmazott leírási kulcsok a hasznos élettartam mellett: Eszközcsoport Hasznos élettartam (év) Leírási kulcs (%) Földterület, telek - 0% Ingatlanok, épületek, építmények év 2-6% Egyéb építmények 30 év 3% Bérelt, idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett 16 év 6% beruházások Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok a jog fennállásának konkrét lejárattal időszaka Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok egyéb esetben 5-6 év 17-20% Műszaki berendezések, hírközlő eszközök, ügyviteli eszközök, egyéb felszerelési tárgyak gyorsan 3 év 33% az időszaknak megfelelő érték 10

11 elavulók Műszaki berendezések, hírközlő eszközök, ügyviteli eszközök, egyéb felszerelési tárgyak lassan 7 év 14,5% elavulók Számítástechnikai eszközök középtávon elavuló 3 év 33% Számítástechnikai eszközök lassan elavuló 5 év 20% Járművek maradványérték nélkül 5 év 20% Járművek maradványértékkel 5 év a maradványérték figyelembe vételével megállapított % Irodai bútorok, berendezések 7 év 14,5% Egyéb berendezések, felszerelések (nem banküzemi) 7 év 14,5% A számviteli politikában foglaltaknak megfelelően a Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolja el a Takarékszövetkezet. Értékhelyesbítésre a tárgyi eszközök esetében sem kerül sor. A Takarékszövetkezet a tárgyi eszközei tekintetében a járművek kivételével a maradványértéket 0 összegben állapítja meg. A járművek esetében a maradványérték a hasznos élettartam végén várható piaci érték, amennyiben az jelentős. Jelentős a járművek esetében a várható piaci érték, ha az eléri a jármű bekerülési értékének 10 %-át. A tárgyi eszközök eszközcsoportba sorolása a VTSZ - annak rendelkezésre állása szerint - számok alapján történik. A október 31-i egyesülés időpontját megelőzően beszerzett immateriális javak értékcsökkenési leírása nem került módosításra, annak beszerzésekor meghatározott mértékével egyezően számolja el az értékcsökkenést a takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet tárgyi eszközöknél értékhelyesbítést nem alkalmaz Készletek A készleteket a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron, illetve előállítási költségen mutatja ki a Takarékszövetkezet. A követelések fejében megszerzett eszközök bekerülési értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke került kimutatásra. A követelések fejében átvett eszközökkel kapcsolatos értékvesztés elszámolása a várható értékesítési veszteség valamint a fedezeti érték figyelembevételével történik. A készletek között kerül kimutatásra a klasszikus értelemben vett készlet érték - nyomtatvány, irodaszer értéke, azaz a nem hitelfedezetként bekerült készletek értéke -, amely az utolsó beszerzési áron szerepel a könyvekben Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások tartalmazzák a pénzügyileg 2016-ban rendezett, következő évet érintő költségeket, ráfordításokat, valamint a tárgyévre időarányosan járó, de nem esedékes (megszolgált) bevételeket. Az aktív időbeli elhatárolásokon belül, a bevételek aktív időbeli elhatárolása között kell a mérlegben szerepeltetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évre járó és a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, befolyt kamatok (késedelmi kamatok) és kamat jellegű 11

12 jutalékok összegét, továbbá az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között befolyt pénzügyi szolgáltatási díjakat. A mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évre járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét csak akkor lehet az aktív időbeli elhatárolások között a mérlegben szerepeltetni, ha az olyan adóstól járó kamat, illetve kamat jellegű jutalék, amely adóssal szemben fennálló követelések problémamentes vagy külön figyelendő minősítésűek. Halasztott ráfordítással a Takarékszövetkezet 2016-ben nem rendelkezett Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek A kötelezettségek a mérlegben a visszafizetendő értéken szerepelnek. A hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek értékelése az év utolsó napján érvényes hivatalos MNB deviza árfolyamon történt. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között kerül kimutatásra a hitelintézettel, valamint az MNB-vel szemben fennálló látra szóló kötelezettség és meghatározott időre lekötött - pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettség bontásban, éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint részletezve - a pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettségek, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más forgalomképes értékpapírokat, valamint - a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségeket. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő és a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamat jellegű jutalékok (késedelmi kamatok) összegét is. A mérleg fordulónapjáig esedékes és ez időpontig ki nem fizetett kamatok összegével a hitelintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belüli tőketartozást kell növelni (a kamat összegét tőkésíteni kell), ha a felek a szerződésben így állapodtak meg, illetve külön jogszabály így rendelkezik. A kötelezettségek között mutatja ki a Takarékszövetkezet a tárgyév végén a mérlegkészítésig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások összegét is. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2016-ben esedékes törlesztése az éven belüli kötelezettségek közé került átsorolásra Kibocsátott értékpapírok A kibocsátott értékpapírokat a Takarékszövetkezet a lejáratkor visszafizetendő névértéken mutatja ki, a kibocsátási érték és a névérték különbözete időarányosan elhatárolásra kerül a kamatok között. A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között a pénzügyi intézmény csak a saját kibocsátású kötvényekből és a kibocsátott egyéb forgalomképes, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírokból származó kötelezettségeket - kivéve a részvényeket mutathatja ki éven belüli és éven túli lejáratú értékpapír bontásban. A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között - a kötvényektől és egyéb forgalomképes értékpapíroktól - elkülönítetten kell kimutatni, éven belüli és éven túli lejárat szerinti részletezésben, a Tv. által nevesítetten a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolt - de a Tpt. szerint annak nem minősülő - hitelviszonyt megtestesítő okiratot (ideértve a 12

13 takaréklevelet és a célrészjegyet). A mérlegsor tartalmazza a mérleg fordulónapjáig az ügyfelek részére esedékesként járó, a későbbi kamatszámítás során kamatalapnak minősülő kamatokat is Céltartalékok A Takarékszövetkezet kockázatvállalásnak minősülő függő kötelezettségekre képzett kockázati céltartalékot, a várható kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalékokat, valamint az egyéb céltartalékokat szerepelteti a beszámolóban Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolásként kerültek kimutatásra a banküzemi költségekkel kapcsolatos elhatárolásokon kívül a mérleg fordulónapján esedékes, mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett, valamint a mérleg fordulónapján járó, de nem esedékes (megszolgált) ráfordítások, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett, de nem a tárgyévet illető bevételek. Halasztott bevétellel a Takarékszövetkezet 2016-ban rendelkezett, elszámolásra került a véglegesen kapott pályázati támogatásból tárgyévi támogatási összegként elszámolható összeg Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek között kerül kimutatásra minden olyan kötelezettség, amelyet a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó más vagyoni hozzájárulását, továbbá a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát, a szállítói tartozásokat, a tulajdonosokkal, a tagokkal, a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, valamint a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján fennálló nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni: a) az alárendelt kölcsöntőkét, és b) a szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulását, c) az egyéb hátrasorolt kötelezettséget amennyiben a kötelezettség megfelel a Tv ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A hátrasorolt kötelezettségeken belül a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kerülnek kimutatásra az ötéves és öt éven túli, illetve az öt éven belüli hátralévő lejáratú kötelezettségek. A hátrasorolt kötelezettségek tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletét, illetve lejáró összegét nem lehet átsorolni - sem a nyilvántartásokban, sem a mérlegben - az éven belüli lejáratú kötelezettségeket tartalmazó hitelintézetekkel, illetve ügyfelekkel szembeni kötelezettségek vagy az egyéb kötelezettségek közé. 13

14 3.15. Saját tőke A saját tőke elemei a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek: Jegyzett tőke, a cégbíróságon bejegyzett tőke, Tőketartalék, a Sztv-ben foglaltaknak megfelelő összegek kerülnek kimutatásra, Általános tartalék, a Hpt-ben előírt módon képzett általános tartalék kerül itt kimutatásra, Eredménytartalék, Sztv-ben foglaltaknak megfelelő összegek kerülnek kimutatásra Lekötött tartalék, Sztv-ben foglaltaknak megfelelő összegek kerülnek kimutatásra Tárgyévi eredmény Határidős ügyletek értékelése Határidős ügylettel a Takarékszövetkezet nem rendelkezik Nyilvántartási rendszerek változása Nyilvántartási rendszerben nem történt változás a egyesülést követően, sem a évben. Az EuroBank ügyviteli rendszer alkalmazásával történik a pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyilvántartása Besorolások módosítása A jelen beszámolót érintően az egyes állományok besorolásai 2016-ben az alábbiak szerint módosultak: passzív időbeli elhatárolásként került elszámolásra 2015-ben a kibocsátott értékpapírok utáni kamat ban a Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek soron kerül kimutatásra a mérleg fordulónapjáig az ügyfelek részére esedékesként járó, a későbbi kamatszámítás során kamatalapnak minősülő kamat összege is a kibocsátott értékpapírok értékével együttesen. A Takarékszövetkezet 2014-től kezdődően kapcsolt vállalkozásként mutatja ki a Takarékbank Zrt, valamint a Takinfo Kft, Takarék Faktorház, a Takarék Alapkezelő Zrt, Banküzlet Zrt-vel kapcsolatos mérlegtételeket től a Fontana Gold Kft mellett DD Partner Invest Kft és az F House Kft mérlegtételei is kapcsolt vállalkozással szembeni tételként kerülnek kimutatásra Jelentős összegű hiba A Takarékszövetkezet háromoszlopos mérleget és eredménykimutatást készít arról az üzleti évről, amelyben az ellenőrzés vagy önellenőrzés során jelentős összegű hiba került feltárásra. A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak alakul: Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke mérlegfőösszeg > 50 MHUF Jelentős összegű hiba > mérlegfőösszeg 2%-a 50 MHUF > mérlegfőösszeg Jelentős összegű hiba > 1 MHUF 14

15 A jelentős összegű hibát az előző évekre vonatkozó elkülönített hatásként kell kimutatni. A mérlegben és az eredménykimutatásban külön harmadik oszlopban, egy összegben, a kiegészítő mellékletben évenkénti részletezésben. A Takarékszövetkezet mérlegfőösszege a 53 MrdHUF-ot meghaladja, jelentős összegű hibaként kezeli a 1,060 MrdHUF-ot meghaladó tételeket ben nem került jelentős összegű hiba feltárásra Leltározási szabályok A hatályos leltárkészítésre vonatkozó előírásokat az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata tartalmazza. A szabályzat 2016-ban módosításra került A számviteli politika évi változásai A számviteli politika központilag karbantartott szabályai 2016-ben az alábbiakban változtak, jelentős változások: A rendkívüli tételek fogalma megszüntetésre került a évtől hatályos számviteli törvény szerint, ezért a korábban rendkívüli tételek között kezelt gazdasági események besorolásra kerültek a változásnak megfelelő eredmény kimutatás sorokra. Tárgyévet követő év január 8. munkanapjára módosult a mérlegkészítés időpontja. 15

16 4. A PILLÉR Takarékszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete október 31-én történt egyesüléssel a Fontana Credit-, Partiscum XI., Szatymaz valamint a Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezetek beolvadtak a PILLÉR Takarékszövetkezetbe. A évi beszámoló készítés során a mérlegadatok elemzése során az összehasonlíthatóság biztosított, azonban az eredményadatok összevetése a és tekintetében nem valós, mivel a évi eredményben az első tíz hónapban a PILLÉR Takarékszövetkezet önálló gazdálkodás eredményei, míg november 01-től kezdődően az egyesült takarékszövetkezet együttes adatai jelennek meg Eszközök A Takarékszövetkezet eszközállományának tárgyévi és előző évi összetételét a következő táblázatok mutatják. A Takarékszövetkezet eszközállományának alakulása Forint Deviza* Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések bef célra Részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen * i MNB devizaárfolyamon Forint Deviza* Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések bef célra Részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen * i MNB devizaárfolyamon A Takarékszövetkezet mérlegében szereplő, sajátos értékelés alá vont eszközök minősítési kategóriánkénti bemutatása a 8. sz. mellékletben szerepel. A Takarékszövetkezet az Eszközök 16

17 és források értékelési szabályzata keretében rendelkezik a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalék képzésének rendjéről Pénzeszközök Megnevezés Összeg Összeg Készpénz (pénztár és ATM) MTB-nél vezetett pénzforgalmi számla HUF MTB-nél vezetett pénzforgalmi számla deviza Pénzeszközökkel kapcsolatos átvezetési számlák 0 0 Egyéb 0 0 Pénzeszközök összesen A pénzeszközök állományaránya a mérlegfőösszegből a i 4 % pontról 3,98 % pontra változott, a csökkenés 0,02 % pont, amely nem jelentős. A készpénz készlet állománya EFt-al csökkent december 31-éhez viszonyítottan 1 év alatt én 53 kirendeltségi pénztár, 15 valutapénztár, 32 ATM pénztár és egy megbízásos valutatevékenységet kiszolgáló valutapénztár működött december 31-re a kirendeltségi üzemelő pénztárak száma 49-re csökkent, továbbra is 15 valutapénztár, 30 ATM pénztár üzemel. Az év során 4 kirendeltség került bezárásra, 4 ATM került leszerezésre és 2 db ATM készülék került beüzemelésre. A készpénz aránya 32 % volt a nyitó állományban, és 34 %-ra növekedett re. A devizában fennálló pénzeszköz aránya 27 %-ról 48 %-ra növekedett. A bankszámlán levő pénzeszköz EFt-os csökkenését a kötelező jegybanki tartalékolás mértékének 1 %-os csökkenése eredményezte, azaz kötelező jegybanki tartalékolás teljesítése miatt kevesebb összeg tartandó a pénzforgalmi bankszámlán. A december 01-től lépett életbe a MNB jegybanki tartalékolás mértékének változása Állampapírok Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték Jegybanki kötvények Diszkont- és kamatozó kincstárjegyek Államkötvények Összesen Az állományban szereplő értékpapírok saját tulajdonban vannak és mind dematerizált értékpapírok. A takarékszövetkezet vagyonkezelési szerződéssel nem rendelkezik. A nyitó állományban az értékpapír állomány 34 %-ot képviselt a mérlegfőösszegből, mely arány én 41 %-ra növekedett. A szabad források elhelyezése a tárgyévben befektetési célú államkötvénybe történt. Kereskedési céllal vásárolt értékpapírt nem sorolt át befektetési célú értékpapírok közé a takarékszövetkezet. Az óvadékba adott állampapír állomány MFt a teljes állományból. 17

18 4.1.3 Követelések A követelésállomány szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Összeg Összeg Hitelintézetekkel szembeni követelések (bruttó) Hitelintézetekkel szembeni követelések értékvesztése (-) 0 0 Ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatási követelések éven belül (bruttó) Ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatási éven belüli követelések értékvesztése (-) Ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatási követelések éven túl (bruttó) Ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatási éven túli követelések értékvesztése (-) Befektetési szolgáltatásból származó követelések (bruttó) Befektetési szolgáltatásból származó követelések értékvesztése (-) Összesen A hitelintézetekkel szembeni követelés állomány én fennálló EFt összege a tárgyév végére EFt-ra csökkent. A szabad források elhelyezése állampapírban vagy hitelintézetnél bankközi betétben történik, annak függvényében hol érhető el magasabb hozam. A év első felében a szabad forrás lekötés bankközi betétbe történt jellemzően, mert a rövid távú állampapírok - diszkont kincstárjegy - hozama alacsonyabb volt, mint a bankközi betéteké. Az év utolsó hónapjában nagyobb összegű állampapír lejárat volt, amelyeket egyértelműen állampapírba volt gazdaságosabb befektetni, a bankközi betét piacon a hozamok jelentősen csökkentek. Hitelintézetekkel szembeni követelések a Takarékbank Zrt-vel szembeniek, összetételének alakulása december 31-én: Hitelintézet megnevezése Követelés jellege (hitel, Összeg (EFt) Lejárat vagy betétkihelyezés) MTB Zrt. betétkihelyezés MTB Zrt. betétkihelyezés MTB Zrt. betétkihelyezés MTB Zrt. betétkihelyezés MTB Zrt. betétkihelyezés Invest betét MTB Zrt. betétkihelyezés MTB Zrt. betétkihelyezés Összesen Hitelintézetekkel szembeni követelések összegéből óvadékba adott állomány nincs. Takarékbanknál elhelyezett Integrációs betét ("I" betét, a Takarékbankkal kötött szerződés alapján) összege ezer Ft, amely éven túli lekötésű. 18

19 Ügyfelekkel szembeni követelések esedékesség szerinti átcsoportosítását az alábbi táblázat tartalmazza december 31-én: Ügyfelekkel szembeni Bruttó érték Értékvesztés Nettó érték követelések Éven belüli lejáratú követelés Éven túli lejáratú követelésből átsorolás éven belülibe Éven belüli követelés összesen Éven túli lejáratú követelések Összesen Ügyfelekkel szembeni nettó követelés állomány alakulása: Időpont Követelés állomány EFt-ban december 31. mérlegzárás december 31. mérlegzárás Az ügyfelekkel szembeni követelés állomány növekedése következtében a hitelintézetekkel szembeni követelés állomány csökkenése történt a mérlegben Hitelportfólió, ügyfelekkel szembeni követelések A hitelportfólió minősítés szerinti összetételét a következő táblázat szemlélteti én és december 31-én: Megnevezés Bruttó érték % Nettó érték % Bruttó érték % Nettó érték % Problémamentes , , , ,3 Külön figyelendő , , , ,5 Átlag alatti , , , ,8 Kétes , , , ,9 Rossz , , , ,5 Összesen A hitelportfólió a év során növekedett, év közben a követelés állományban nagymértékű elmozdulás nem történt, a IV. negyedévben csapódott le nagyobb értékesítési aktvitás eredményeként az állománynövekedés os gazdasági évben a bruttó hitelállomány növekedése EFt évben ügyfelekkel szembeni követelések állománynövekedése következett be, annak ellenére, hogy követelés eladás és kivezetés történt több alkalommal az év során, melyek bruttó értéke EFt volt, a követelések után megképzett értékvesztés összege EFt. 19

20 Értékvesztéssel való lefedettség a december 31-i 16 %-ról év végére 11,2 %-ra változott. A követelés értékesítés jelentősen befolyásolta az értékvesztéssel történő lefedettséget, hiszen az értékesített követelések EFt bruttó értéke mögött EFt értékvesztés állomány volt. A év végi portfólió összetételében is látszódik, hogy a kétes és rossz minősítésű követelések állománya csökkent nagyobb arányban. A minősített követelés állomány arányában jelentős javulás történt. A követelés állomány megoszlása minősítési eljárás alapján december 31-én Megnevezés Követelés bruttó összege EFt Megoszlási arányszám % Értékvesztés állomány EFt Megoszlási arányszám % Csoportos egyszerűsített , ,52 Egyedi egyszerűsített , ,55 Egyedi teljes szempontú , ,93 Összesen , ,00 A követelés állomány megoszlása minősítési eljárás alapján december 31-én Megnevezés Követelés bruttó összege EFt Megoszlási arányszám % Értékvesztés állomány EFt Megoszlási arányszám % Csoportos egyszerűsített , ,85 Egyedi egyszerűsített , ,55 Egyedi teljes szempontú , ,60 Összesen , ,00 Az ügyfelekkel szembeni követelés állomány része a 19 zálogfiók által folyósított EFt hitel os gazdasági évben 7 új zálogfiók kezdte meg működését és 1 zálogfiók zárt be, a kihelyezett állomány nagysága 73 MFt-al növekedett a 2016-os év során. A zálogfinanszírozásból származó követelés állomány a teljes követelés 2 %-a, a teljes összeg problémamentes minősítésű. Az átstrukturált hiteleket a következő táblázat mutatja az egyesült takarékszövetkezetben: Hitel típusa Bruttó követelés Nettó könyv szerinti érték Bruttó követelés Nettó könyv szerinti érték Lakossági hitelkövetelések Egyéb Összesen

21 Az átstrukturált követelések állománya évben szintén csökkent a portfólió tisztítás eredményeként. Az átstrukturált hitelek darab száma: 114 A 90 napon túli követelés állomány a 2016-os gazdasági évben csökkent, a korábban már említett követelés értékesítés kapcsán, de ezen túlmenően az ügyfelek (adós, kezes) törlesztése szintén csökkentette a nem teljesítő állományt. A Takarékszövetkezet 90 napon túli követelés állományának alakulása Megnevezés 90 napon túli Értékvesztés Értékvesztéssel Összes követelés 90 napon bruttó állomány való állomány túli köv EFt-ban EFt-ban fedezettség EFt-ban aránya összes köv október ,73 % ,26 % december ,69 % ,95 % december ,85 % ,68 % Befektetési célú részesedések Befektetési célú részesedések részletes állományát, minősítését, elszámolt értékvesztés összegét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A befektetések bruttó értéke EFt, mely után EFt értékvesztés került megképzésre. A Takarékszövetkezet által tulajdonolt befektetés állomány a 2016-os év során EFt-al növekedett. A befektetés állományt növelte a DD Partner Invest Kft-be és a F House Kft-be történt EFt összegű befektetés kivásárolta a kisebbségi tulajdonost a takarékszövetkezet a jövőbeni célok megvalósítása érdekében. A Part Sun Kft és a Part Cent Kft. beolvadt a Fontana Gold Kft-be augusztus 31-i időponttal, az egyesülést követően a cég jegyzett tőkéje EFt. A megképzett értékvesztés állomány Fontan Gold Kft-ben levő EFt befektetés értékének és UNIO Kft 10 EFt összegű befektetése után 100%-ban került megképzésre értékvesztés. A PILLÉR Takarékszövetkezet a Takarékbanki befektetése után 2016-ben EFt osztalékot realizált. A Takarékbankban EFt összegben rendelkezik befektetéssel december 31-én a Takarékszövetkezet. 21

22 4.1.6 Értékpapírok A Takarékszövetkezet a magyar állampapírokon kívül az alábbi értékpapírokat tartotta a könyveiben december 31-én valamint december 31-én: Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték Belföldi önkormányzati kötvények 0 0 Belföldi vállalati kötvények (Diákhitel kötvény) Belföldi befektetési jegyek Hitelintézeti kötvények (MFB, FHB, MTB) Összesen Névérték Könyv szerinti érték Belföldi önkormányzati kötvények 0 0 Piaci érték Belföldi vállalati kötvények (Diákhitel kötvény) Belföldi befektetési jegyek Hitelintézeti kötvények (MFB, MTB) Összesen ban a Diákhitel kötvény és FHB kötvény összege lejárt, jelenleg állományban levő kötvény a MFB EFt és Takarékbanki kötvény EFt értékéből áll. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományából zárolt értékpapír nem volt Immateriális javak, tárgyi eszközök Az immateriális javak állományának megbontása év végén: Megnevezés Nettó érték Nettó érték Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 0 Vagyoni értékű jogok Szoftverek Egyéb szellemi termékek 0 0 Immateriális javak beruházásai 0 0 Összesen A tárgyi eszközök megbontása az 1. számú mellékletben látható. Alapítás átszervezés aktivált értékeként került kimutatásra a október 31-i egyesülés felmerülő költségeiből EFt, mely az elszámolt értékcsökkenés összegével csökkent én EFt-ra. 22

23 4.1.8 Egyéb eszközök A készletek állományát az egyesült takarékszövetkezetnél következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Nettó érték Nettó érték Követelés fejében átvett ingatlanok Követelés fejében átvett egyéb eszközök Egyéb készletek Összesen Egyéb készletek állománya irodaszerek, szigorú és nem szigorú számadású nyomtatványok értékét tartalmazza. A készletek könyveinkben az utolsó beszerzési áron kerülnek kimutatásra. A követelés fejében átvett eszközök és megképzett értékvesztés alakulása: Bruttó érték Érték- Nettó Időszak Ingatlanok ingóság vesztés érték Változás A 2016-os évben 20 db követelés fejében átvett készlet értékesítés történt, melynek nettó eredménye 42 MFt. A work out csoport munkatársai az ügyvezetés támogatásával jelentős erőfeszítést folytattak egész év során illetve jelenleg is az átvett ingatlanok értékesítésével kapcsolatosan. A takarékszövetkezet IV. negyedévben egy esetben vett át követelés fejében ingatlant, melynek értékesítése már folyamatban van. A követelés adósával szemben a felszámolási eljárás befejeződött, melyet lezáró határozatban a követelés fedezetét képező ingatlant a bíróság a takarékszövetkezet tulajdonába adja vagyonfelosztás jogcímén. Egyéb követelések állománya jelentősen növekedett a 2016-os és során. Az egyéb követelés állománya vevő követelés, szállítóknak adott előleg, adótúlfizetések, valamint költségvetési ill egyéb konstrukciós elszámolási számlák szerepelnek. Legnagyobb összegben a szállítóknak adott előleg számlán a DOM-P Zrt részére adott 382 millió Ft. Kiemelésre kerül az egyéb követelések állományából a kapcsolt vállalkozással szembeni követelés összege, melynek összege EFt. A takarékszövetkezet állományában az egyéb követelések után EFt értékvesztést szerepeltet, melyet a korábbi években a jogelőd takarékszövetkezetek képeztek meg az egyesülést megelőzően, munkavállalóval szembeni EFt követelés illetve EFt egyéb követelés után. Mindkét követelés után az értékvesztés mértéke 100 % Aktív időbeli elhatárolások 23