DIÓSD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 DIÓSD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2018 Munkaközi anyag KONSTRUMA Mérnöki Iroda Kft Budapest, Murányi u. 1.

2 Tartalom BEVEZETÉS JÖVŐKÉP A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan A város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan A településfejlesztési elvek rögzítése CÉLOK A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása A részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása Javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra a meghatározott területigényes elemek alapján Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökség érték alapú, fenntartható fejlesztésére A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére ÖSSZEGZÉS ALÁÍRÓLAP

3 BEVEZETÉS A világ egy folyamatosan változó rendszer, amelynek alapvető térbeli szervezeti egységei az emberek által lakott helyek, a települések. Minden település egy organizmus, amelyet a benne élő társadalom alakít, formál saját képére a külső társadalmi, ill. gazdasági környezet változásai szerint tudatosan, vagy tudat alatt. A külső tényezők állandó változása új és új igényeket támaszt, amely igények kielégítésére a településfejlesztésnek egyre újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie és megfelelő intézkedésekkel kell válaszolnia. Új célokat kell kitűzni és megvalósítani annak érdekében, hogy az ott lakó emberek jól érezzék magukat lakóhelyükön. Szeressék saját településüket, ragaszkodjanak hozzá és tevékenyen részt kívánjanak venni annak alakításában. Akkor működik jól egy település, ha a lakói szeretnek ott élni, mert a település kielégíti az élet minden területén jelentkező szükségleteiket és igényeiket, ill. megteremti a feltételeket azok kielégítésére. Mint ahogyan egy település nem képzelhető el a benne élő társadalom nélkül, a társadalom igényeinek kielégítése sem képzelhető el a gazdasági szereplők közreműködése nélkül. A település működésében tehát olyan intézkedések meghozása szükséges a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával, valamint a természeti és épített környezet megóvásával és ésszerű hasznosításával, hogy az egy olajozottan működő, a benne élő társadalom igényeinek kielégítéseit szem előtt tartó szerves egység legyen. Diósd Város Önkormányzata szükségesnek tartja a településfejlesztés terén jelentkező kihívások orvoslását és hogy a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) sz. kormányrendelet értelmében új válaszokat és megoldási lehetőségeket találjon a város településfejlesztési kérdéseinek megválaszolására. Jelen dokumentum célja olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek rávilágítanak a település fejlesztésében rejlő lehetőségekre és meghatározzák a lehetséges fejlesztési irányokat. Segítség ahhoz, hogy az önkormányzat választott testületei felelős döntést tudjanak hozni a fejlesztési elképzelések megvalósítása során. A megvalósítás ugyanakkor meglehetősen sokrétű feladat. Jelenti egyrészt konkrét projektek megvalósítását, jelenti a szabályozási háttér módosításán keresztül a lehetőségek megteremtését, és jelent egyfajta moderátori szerepkör betöltését, amely a különböző fejlesztési tevékenységek szereplői közötti összhang és együttműködés megteremtését célozza. Komplex feladat, amely átgondolt és felelősségteljes döntések sorozatával egy virágzó és prosperáló települést hozhat létre. 3

4 1. JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan Diósd Pest megyében helyezkedik el Budapest és Érd közvetlen szomszédságában, az általuk közrezárt területen. A város kisméretű közigazgatási területéhez képest meglehetősen nagy lakosságszámmal rendelkezik, ezért a jelenlegi fejlesztéseket is és a jövőbeni elképzeléseket a határos településekkel egyeztetve, velük együttműködve kell végrehajtani. A település közlekedési kapcsolatrendszerében az M0 autóút és a 7. sz. főútvonal játssza a kulcsszerepet. A település újkori története a török utáni telepesek tevékenységével kezdődött. A társadalmi együttélés keretében magyarok, szlávok és németek alakították az épített környezetet. Két eltérő karakterű településforma a hely ősi mag, amely a 7. sz. főút melletti terjeszkedés és a fővárosi agglomeráció növekedése által nyerte el mai formáját. A növekedés túl gyors volt. A településszerkezet fejlődésének a kiskertes gazdálkodás telek és közterület térszerkezetéhez kellett alkalmazkodnia. A közterületek keskenyek és ritkán helyezkednek el, a telkek pedig hosszúak és általában keskenyek. A konzerválódott településszerkezetben nem alakultak ki természetes módon utcák, terek, ahogy az a történelmileg kialakult településekre általában jellemző. A kialakult környezetben a további fejlesztési elhatározásokat a hagyományokat megőrizve, de a közösségi igényeket figyelembe véve kell összhangba hozni. A város szerkezetének sajátos fejlődése, valamint a főváros és Érd Megyei Jogú Város közelsége alapvetően meghatározza a település karakterét és meghatározza a településfejlesztés lehetőségeit. A két nagyváros vonzásában kialakult város ugyanakkor egy sor kiaknázatlan potenciállal rendelkezik, amelyek kihasználása egy egyedi arculattal és kínálattal rendelkező települést hív életre. Diósd jövője a teljes közigazgatási területére kiterjedő fejlesztési elképzelések megvalósulásával képzelhető el, amelynek célja egy különleges, egyedi hangulattal rendelkező, elérhető munkahelyeket és intézményeket biztosító, élhető lakóhely megteremtése. Egy olyan település, amelynek lakosai sajátos életstílusukból adódó idényeiket a lehető legmagasabb színvonalon tudják kielégíteni. Diósd jövőképének kulcsszavai: városközpont, főutca, főtér, barlangfürdő, sport és rekreáció, zöldfelületek, elérhető intézmények, élhető város A város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan Diósd az Érdi Járási Hivatal illetékességi területén található, amelyhez tartozik Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok és Törökbálint is. A város kb fős lakosságának döntő többsége jó közlekedési kapcsolatai révén napi szinten ingázik a környező településekre, mivel helyben kevés számú munkalehetőség áll rendelkezésre. 4

5 A település közvetlenül kapcsolódik a Főváros dél-budai részéhez, Budafok-Tétény XXII. kerület nagytétényi területéhez. A földrajzi helyzet és a jó közlekedési kapcsolatok miatt az intézményellátást, a munkahelyeket elsősorban Budapest biztosítja a város lakói számára. Az Etele tér környéke a környező települések részére alközpontként funkcionál. Diósd nyugati szomszédja a hatalmas kiterjedésű kertváros, Érd, amelyhez Diósd sok szállal kötődik. Érd biztosítja a főváros intézményein kívül a település középfokú ellátását számos területen (egészségügy, oktatás, igazgatás). Érden kívül Százhalombatta középfokú intézményei is elérhetők a város lakói számára.. Ezt a lehetőséget a diósdiak ki is használják. Északról Törökbálint város közigazgatási területével határos. A két város között egyre szorosabb kapcsolat alakul ki, mivel egyre több gyermek veszi igénybe az általános- és középiskolai oktatást Törökbálinton, emellett az egészségügyi ellátás (pl. tüdőszanatórium, szakorvosi ellátás) terén is egyre nagyobb vonzáskörzetet alakított ki Törökbálin Diósd vonatkozásában. Indokolt lenne emiatt a települések közötti közlekedési kapcsolatrendszer javítása. Összességében azt mondhatjuk, hogy Diósd elsősorban alapfokú szerepkörű intézményekkel rendelkező település, de a lakosság növekedésével felvetődik és igényként fogalmazódik meg, hogy hosszútávon középiskolai oktatás és magasabb, egészségügyi ellátás is legyen a településen. A fejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósulásával helyben lehetővé válik a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítése A településfejlesztési elvek rögzítése A településfejlesztés célja egy olyan jól működő egység létrehozása, amelyben megvalósul az alapvető társadalmi igények kielégítése, valamint a település lakosságmegtartó erejének megőrzése, illetve növelése. A településfejlesztés által egy olyan települést kell kialakítani, amelyben a szabályozási környezeten, valamint a közterületi és intézményi struktúrán keresztül olyan lehetőségek alakulnak ki, ahol a településen élő és dolgozó társadalom egyénei és csoportjai, valamint az azoknak munkát adó gazdasági szereplők megtalálják egyéni boldogulásukat. A településfejlesztés alapvetően három pilléren nyugszik: 1) a településszerkezet fejlesztése, 2) a gazdasági potenciál növelése, valamint 3) a társadalmi potenciál növelése, amelyeket a közlekedésfejlesztés egészít ki, mint egyfajta horizontális, mindenre hatást gyakorló tényező. A közlekedésfejlesztés ugyanis a gazdasági potenciál elsődleges motorja, meghatározza a településszerkezet fejlesztésének fő irányait, és biztosítja a társadalom településen belüli szabad mozgását. A település jövőképében meghatározott célok szoros kölcsönhatásban vannak egymással és minden egyes cél elérése erőteljes hatást gyakorol az imént felsorolt tényezők mindegyikére. 5

6 A településközpont fejlesztése, valamint a turisztikai és természeti környezet fejlesztésének elemei meghatározzák a településszerkezet átalakítását, amelyek a gazdasági területek célzott fejlesztésével együttesen a gazdasági potenciál növekedését hordozzák magukban. A gazdaság erősödésével a társadalmi potenciál is növekszik, amely visszahat a településszerkezet, és azon keresztül a lakóterület nem területi jellegű fejlesztési elképzeléseinek megvalósulásához. 1. ábra Diósd jövőjét meghatározó fejlesztési elvek kölcsönhatása A fejlesztési célok meghatározásakor arra törekedtünk, hogy olyan elképzeléseket fogalmazzunk meg, amelyek komplex módon mindhárom fejlesztési terültre kiterjedjenek. Tartalmazzanak elemeket mind a településszerkezet fejlesztése, mind a gazdasági, mind a társadalmi potenciál növelése, továbbá a közlekedésfejlesztés vonatkozásában is. Az elképzelések lehetnek konkrét intézkedések, ill. a konkrét intézkedések hatásainak érvényesülése. Az alábbi táblázatban foglaljuk össze, hogy a különböző területekre vonatkozó elképzelések megvalósulása milyen közvetlen, vagy közvetett hatást gyakorol a településszerkezetre, a gazdaságra, a társadalomra. 6

7 2. ábra Diósd jövőjét meghatározó fejlesztési elképzelések kihatása Fejlesztési területek és településfejlesztési elvek Településszerkezet fejlesztése Közlekedésfejlesztés Gazdasági potenciál növelése Társadalmi potenciál növelése A) Közterületek fejlesztése Minőségi közterek kialakítása B) Lakóterületek fejlesztése Lakóterületek intenzív fejlesztése C) Barnamezők fejlesztése Barnamezős területek felszámolása D) Gazdasági területek fejlesztése E) Természeti környezet fejlesztése F) Közlekedésfejlesztés Gazdasági területek fejlesztése Természeti környezet minőségi fejlesztése Gazdasági élet szintereinek megteremtése Minőségi lakáskínálat megteremtése Új gazdasági funkció megteremtése Gazdasági szereplők megtelepedésének elősegítése Turisztikai vonzerő fejlesztése Belső és külső közlekedési hálózat fejlesztése Társadalmi élet színtereinek megteremtése Minőségi lakáskínálat megteremtése Munkahelyteremtés Munkahelyteremtés, Társadalom tudásszintjének emelése Sport és rekreációs lehetőségek megteremtése 7

8 2. CÉLOK 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása Diósd fejlesztésének alapja a településszerkezet átalakítása, amely lehetővé teszi, hogy a helyi lakosság igényei a lehető legmagasabb színvonalon kerüljenek kielégítésre. A településszerkezet átalakítása ugyanakkor nem közvetlen beruházásokat jelent, hanem az övezeti besorolások és a háttérszabályozás átalakítását, amelyek lehetőségeket teremtenek. A lehetőségek olyan környezetet hoznak létre, amelyben a társadalom és a gazdaság szereplőiben felmerülő fejlesztési elképzelések a koncepcióban megfogalmazott célok mentén valósulnak meg. A koncepcióban lefektetetett elképzelések megvalósítása a társadalom és a gazdaság szereplőinek feladata, amelyhez az önkormányzat biztosítja a szabályozási háttér megalkotásával a keretfeltételeket. Diósd városa társadalmi szempontból kedvező helyzetben van, hiszen magasan képzett, jó jövedelmi viszonyokkal rendelkező lakosság él a településen, a klasszikus értelemben vett szegregációs probléma nem érinti a települést. A városi környezet színvonalának magasan tartása, ill. folyamatos fejlesztése ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy ne induljon be egyes városrészekben a szlömösödés. Helyzeténél és történeti fejlődésénél fogva Diósd alvóváros volt, ahol még ma is a lakosság majd háromnegyede ingázik, ez azonban nagyon fontos feladatokat ró a városfejlesztésre. A munkájuk után a hazaérkezők, ill. a napközben otthon maradók számára egy olyan várost kell kialakítani, ahol kis helyi mozgással, akár gyalogosan el tudja érni a városias funkciókat, ki tudja elégíteni az életmódjával együtt járó igényeit, biztosítva legyen az alapfokú ellátása (oktatás, napi bevásárlás), az élhető környezet, a megfelelő közlekedés. Egyfajta hátországot kell kialakítani, amelyben jól érzi magát a lakosság, az egyes városrészek rendezett keretek között szolgálják ki az ott lakók igényeit. Diósd kialakult jellegét mindenképpen meg kell őrizni. Mindezek alapján Diósd településfejlesztésének átfogó céljai az alábbiak: Élhető lakóhely: olyan településszerkezet kialakítása, amely kiszolgálja a helyi lakosság igényeit a mindennapok során. Helyi gazdaság a helyi igények kielégítésére: olyan település kialakítása Budapest vonzáskörzetében, amely lehetővé teszi a szolgáltatások elérését helyben. Helyi intézmények a helyi társadalom kiszolgálására: olyan település kialakítása, ahol a helyi igényeknek megfelelő intézmények szolgálják ki a lakosság érdekeit. Minden fejlesztést és beruházást, továbbá a munkahelyteremtést a környezetkímélő technológiákat alkalmazó munkahelyekkel kell megvalósítani. 8

9 2.2. A részcélok és a beavatkozások területi egységeinek meghatározása A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a fejlesztés célrendszerét, a fejezet további részeiben pedig a részcélokban megfogalmazott komplex elképzelések tartalma kerül kifejtésre. 3. ábra Diósd fejlesztési célrendszere Jövőkép Fejlesztési területek és településfejlesztési elvek Átfogó célok Részcélok Egy különleges, egyedi hangulattal rendelkező, elérhető munkahelyeket és intézményeket biztosító, élhető lakóhely megteremtése Közlekedésfejlesztés Településszerkezet fejlesztése Gazdasági potenciál növelése Helyi gazdaság a Élhető lakóhely helyi igények kielégítésére Társadalmi potenciál növelése Helyi intézmények a helyi társadalom kiszolgálására 1. Különleges és sokarcú városközpont 2. Megalit fürdő 3. Sport és rekreációs területek fejlesztése 4. Gazdasági területek rehabilitációja 5. Elővárosi övezet fejlesztése a városon belül 6. Gazdasági területek fejlesztése 7. Egykori üdülőterületek szerkezet átalakítása 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése 1. Különleges és sokarcú városközpont Diósd településszerkezeti fejlesztésének elsődleges célja egy különleges és sokarcú belső városrész kialakítása, amely kifejezi és hordozza a központi hely funkcióját. Ez a városrész tulajdonképpen egyesíti a németes és szlávos központi településrészeket. Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 101/2015. (III.26.) önkormányzati határozata közlekedési szempontból a városközpont területét az alábbiak szerint határolja be: Petőfi Sándor utca - Kossuth Lajos utca - Dózsa György utca - Baross utca Szent Gellért tér - Flórán szobor. A németes városrészben egy városközpont kialakítása javasolt a városháza és a templom tágabb környezetében. A Szent István tér számára egy főtér jelleget kell adni, amelyhez kapcsolódhat a főutca. A tér környezetében a beépítés intenzitását szükség esetén növelni lehet, a kisvárosi településkép fejlesztése érdekében, akár helyenként a zártsorú beépítés lehetővé tételével. A közterületek fejlesztésében a sétálóutcák és a zöldfelületek kialakításának kell prioritást élveznie, amelyhez a városi funkciók megtelepedését is elő kell segíteni. 9

10 A városközpontnak kell összekötnie a város egyéb funkciókkal rendelkező részeit, úgymint a pihenő övezetet, a művészeteknek és szórakozásnak otthont adó övezeteket, a rehabilitálásra javasolt gazdasági övezetet. Az összekötő funkció megvalósulásának egyik kulcsa egy főutca kialakítása, amely gyalogosok számára kedvezően használható útvonalakat fűz föl a Szabadság úttól egészen a Homokbánya utcáig, és magában foglalja a Rákóczi utcát, a Kossuth Lajos utcát és a Petőfi Sándor utcát teljes hosszában. A városközpont összekötő funkciójának másik kulcsa, ha a belső közlekedéshálózat fejlesztése során tervezett belső gyalogos-kerékpáros útvonal átvezet az Ófalun és a városközponti területek szélén, majd a Tisza utcán keresztül a Mikszáth Kálmán utcánál csatlakozik bele a 7. sz. főútba. Mivel a fejlesztés meglehetősen komplex és sokrétű, célszerű tanulmánytervet készíttetni a Szent István tér és a városháza korszerűsítésére, a beépítés, valamint a közterületek fejlesztésére. A belső városrészek ugyanakkor nem csak a központi hely, az irányítás funkcióját töltik be, hanem helyet adnak a művészeteknek, a turisztikának, a vendéglátásnak. Diósd belső városrészei közül a sajátos hangulattal rendelkező, zegzugos utcákból álló szlávos városrész, a Pincefalu fejlesztése hordozza ezt a lehetséges irányt. A Pincefalu sajátos hangulatának, utcahálózatának megőrzése, karakterének helyreállítása, ugyanakkor a beépítés korszerűsítése, a turisztikai és vendéglátóhelyek megtelepedésének ösztönzése segíthet, hogy ez a terület Diósd egyik vonzó városrészévé nője ki magát. 2. Megalit fürdő Már többször utaltunk rá, hogy Diósd városa egy alvó település, amely a lakosságszámának növekedése következtében szinte teljesen felélte közigazgatási területeit. Ahhoz, hogy a két óriás, Budapest és Érd árnyékában saját útját tudja járni, valamilyen különleges funkcióval kell rendelkeznie a településnek, amelyben a turisztikai és rekreációs környezet fejlesztése játszhatja a kulcsszerepet. A tervezett Megalit fürdő megvalósulásával egy különleges turisztikai attrakció tulajdonosává válik Diósd, amelynek kihasználtságában nagy szerepet játszhat Budapest és Érd közelsége is, hiszen az ide látogató turisták a jó közlekedési kapcsolatok révén könnyen bejárhatják az egész térséget. A fürdő különleges, egyedi adottságai pedig országos és akár nemzetközi idegenforgalmi vonzerőt is jelenthetnek a városnak. A siker kulcsa azonban, hogy létrejöjjön a város egyéb turisztikai célpontjaival (pl. sportterületek, pincesor, kőbánya stb.) is a megfelelő kapcsolat. Fontos, hogy a kialakításra kerülő barlangfürdő kapcsolatba kerüljön a kialakítandó városközponttal és az Pincefaluval, amelyek együttesen, egymást erősítve kell, hogy turisztikai vonzerőt jelentsenek a településnek. 10

11 4. ábra A Megalit barlangfürdő látványterve 3. Sport és rekreációs területek fejlesztése A sport és rekreációs területek vonatkozásában igen speciális helyzetben van Diósd. Viszonylag kisméretű közigazgatási területtel ami kizárólag belterületbe sorolt és nagy lakosságszámmal rendelkezik, amelynek következtében a rendelkezésre álló szabad területek szinte kizárólag lakóterületi céllal kerültek hasznosításra, a követő településfejlesztésnek pedig nem volt lehetősége a zöldfelületi rendszer kialakítására. A probléma megoldásának egyik kulcsa, ha a belső, sűrűbb beépítésűlakóterület és a kertvárosi lakóterület közé ékelődő területen egy komplex funkcióval rendelkező sport és rekreációs terület kerül kialakításra. A kőbánya rehabilitációja és a pincesor építészeti örökségében rejlő kiaknázatlan lehetőségek a turizmus számára is potenciált jelentenek. A sportterületek fejlesztése, zöldterületek létrehozása, mint egy városliget, a lakosság érdekeit szolgálhatja és egyben gazdasági potenciált is jelentene. A terület sokoldalúságából adódóan ezen a területen akár intézmények, ill. sajátos lakófunkció is helyet kaphatna. Mivel ez a terület közvetlenül a Megalit barlangfürdő mellett helyezkedik el, valamint a belső körút létrehozásával közvetlen összeköttetésbe kerül a városközponttal és a Pincefaluval, jól kiegészíti, ill. erősíti is azok turisztikai vonzerejét. A lakosság rendelkezésére álló alacsony kiépített zöldterületi arány növelésének másik kulcsa, ha az egykori üdülőterületek fejlesztése során a területen belül, vagy az azon kívül található intézményterületek környezetében közparkok, játszóterek további zöldfelületek létrehozása valósul meg gyalogosan elérhető távolságon belül. A zöldterületi rendszert kiegészítendő, indokolt egy zöld út kialakítása a Diósdi rekreációs fejlesztési területek felfűzésével, a Gyár utca végén megépülő gyalogos aluljáró igénybevételével, a Duna felé továbbvezető kerékpár- és gyalogúttal, amely az érdi szabadidőközpont felé halad tovább. Minél előbb megvalósítandó a homokbánya területének rehabilitációja és parkosítása. 4. Gazdasági területek rehabilitációja A település terültén egykor megtelepedett ipari létesítmények mára a város szövetébe ékelődnek, mivel a szuburbanizáció és az erőteljes népességnövekedés következtében jelentősen megnőtt a lakóövezetek aránya. 11

12 A rendszerváltozással és a gazdasági szerkezetváltással ugyanakkor ezek a területek el is veszítették eredeti funkciójukat, így azok ma barnamezőként éktelenkednek a város középső területein. Célszerű ezeknek a területnek a rehabilitálása és visszaintegrálása a város szövetébe. A területek különböző jellegéből adódóan a központtól a volt Kerox gyárig tartó területen lakóterület fejlesztésre nyílik lehetőség. Déli irányban, a 7. sz. főút irányában az iskola funkcionális egységeit integrálva hosszú távon a településközpont részévé válhatna a terület, amely csatlakozhat egy lakófunkcióval és vegyes munkahelyi, intézményi funkcióval rendelkező zónához. Indokolt lehet a sűrűbb beépítés, valamint a 8-9 m magas épületek létesítésének engedélyezése, amelyeknek a földszintjén szolgáltatások, az emeleti szinteken munkahelyek, valamint lakások hozhatók létre. A terület fokozatos átalakulásának alapja, ha a városközpont fejlesztése során kialakításra kerülő gyalogos főutca ezt a területet is felfűzi és összeköti a városközpont többi részével. E feladatok megvalósításához ugyanakkor övezetmódosításokra is szükség lesz a távlatban. 5. Elővárosi övezet fejlesztése a városon belül A 7. sz. főút melletti területek megehetősen vegyes funkciókkal rendelkeznek, hiszen megtalálható itt a városias intézmények, valamint a kereskedelmi, szolgáltató létesítmények mellett a gazdasági funkció és a lakófunkció is. Szükséges lenne ennek a nagyon vegyes főút melletti sávnak a rehabilitációja és fejlesztési célú előkészítése. A fejlesztések révén egy olyan vegyes kereskedelmi szolgáltató lakófunkciójú városrész kialakulását kell elősegíteni, amely közlekedési kapcsolatrendszere révén közvetlen összeköttetésben van a városközponttal, ugyanakkor sugározza Diósd dinamikusan fejlődő, városi jellegét. A területen ösztönözni kell a különböző intézmények megtelepedését, továbbá a 7. sz. főút mentén egy parkolósáv kialakításával elő kell segíteni azok igénybevételét a zavartalan parkolás lehetőségének megteremtésével. A megvalósításhoz végre kell hajtani a szabályozási háttér módosítását és az esetleges övezetmódosításokat. 6. Gazdasági területek fejlesztése Mivel Diósd viszonylag kisméretű közigazgatási területtel rendelkezik és a környező települések által behatárolt a terjeszkedése is, ezért a meglévő gazdasági területek fejlesztésével célszerű gazdasági potenciálját is erősíteni. Erre az északi gazdasági terület fejlesztésével nyílik lehetőség. A szabályozási környezet módosításával lehetővé kell tenni a telkek vertikális irányú jobb kihasználását és elő kell segíteni a környezetkímélő, szolgáltató jellegű vállalkozások megtelepedését ezen a területen. A tervezett belső körút és annak északi bővülete összeköttetést biztosít a város többi városrészével, amely biztosítja a helyi munkaerő munkahelyre jutását. Ezek a fejlesztések minden bizonnyal még vonzóbbá teszik a területet a gazdaság szereplői számára, fontos azonban, hogy megfelelő formában tudomást is szerezzenek a területben rejlő lehetőségekről. 12

13 7. Egykori üdülőterületek szerkezetátalakítása A lakóterületek fejlesztésének egyik lehetősége a település déli részén elterülő egykori üdülőterületek szerkezetátalakítása. Elsődleges feladat a telekszerkezet optimalizálása, valamint a beépíthetőség érdekében keresztirányú feltáró utak létesítése, a kialakult közterületek szélesítése. Az itt élő népesség igényeinek kielégítésére intézményterületek kijelölése és fejlesztése is szükséges lenne, valamint a közmű infrastruktúra teljeskörű biztosítása. Nem indokolt a beépítés mértékének a kertvárosias lakóterületek szintjénél magasabbra emelése, viszont elengedhetetlenül szükséges olyan lakóterület kialakítása, amely alkalmas arra, hogy az itt élő emberek rendezett kertvárosi környezetben találják meg a megfelelő életterüket. A városrész struktúrája segítse elő egy élhető városi környezet kialakulását. Szükséges a környezet magas szinten tartása és folyamatos emelése ahhoz, hogy ne induljon el ezen a területen a szlömösödés. Javasolt ennek a területnek az összekötése a város többi településrészével, amelyben a javasolt körútrendszer déli ágának kiépítése játssza a kulcsszerepet. Ennek az útnak ugyanakkor a terület feltárásában is főszerepet kell játszania, mint fő közlekedési útvonal. 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése A fejlesztési elképzelések megvalósulásának alapja, hogy az egyes városrészek átalakításához megfelelő közlekedéshálózat is társuljon, amely lehetővé teszi a társadalom városon belüli mobilitását. A város belső közlekedési hálózatának fejlesztése ugyanis serkentené az egyes városrészek közötti belső kapcsolatrendszert, amelynek fő tengelye a főtérhez kapcsolódó főutca kialakítása. A gyalogos zóna keresztülvezet a város központi területein és összeköti azt az intézményi területekkel, valamint a rehabilitált gazdasági területekkel. A belső közlekedéshálózat második fontos eleme egy belső körúthálózat kialakítása, amelynek legbelső eleme a 7. sz. főút melletti intézményi, településközponti zónát köti össze a városközponttal, a sport és rekreációs területekkel, a kőbányával, a pincesorral és a belső lakóterületekkel. Ennek a gyűrűnek olyan kialakítást kell kapnia, hogy az autós, gyalogos és kerékpáros közlekedés, valamint a parkolás zavartalanul valósuljon meg. A körút északi részén, a pincesor területén indokolt lehet az autós és gyalogos/kerékpáros forgalmak különválasztása és külön területen vezetése. A belső körúthoz csatlakozva kell kialakítani egy északi körúti bővületet, amely keresztezi a kialakítandó főutat és a 7. sz. főútba csatlakozik be. Ennek az északi körútnak feltáró útként kell funkcionálnia az északi kertvárosias lakóterületeken, éppen ezért olyan kialakításúnak kell lennie, hogy el tudja vezetni az ezt a területet célzó autóforgalmat és a működő közösségi közlekedés hiányával jellemezhető terület kiszolgálására (pl. buszjárat) is alkalmas. Az északi körút "menekülési pontja" lehet az észak-keleti iparterület forgalmát elvezető, lakóterületeket, valamint Törökbálint Anna-hegyi üdülőterületét tehermentesítő, a számú út kialakítandó csomópontjához bekötő gyűjtőút. A nyomvonal az M0 fölött meglévő közúti híd 13

14 után a keleti oldalon folytatódó ipari-gazdasági, majd véderdő, végül a Törökbálint területén lévő utolsó telkeket érintve érkezne a Diósdot Törökbálinttal összekötő közúthoz. A körútrendszer harmadik tagja az egykori üdülőterületek feltárását hivatott betölteni. A déli összekötőút kialakításának feltétele a szabályozási környezet megteremtése. Célja egy olyan út kialakítása, amely megfelelő szélességben alkalmas az erre a területre irányuló autóforgalom levezetésére, parkolás biztosítására, a hiányzó közösségi közlekedés helyének biztosítására, ill. a közművek elhelyezésére. A déli területrész újabb megközelítési, feltárási lehetősége a Nagytétény területén húzódó Angeli utca felé biztosítható, a Diófasor utca déli vége és a Barackos úti csomópont összekötésével. 14

15 5. ábra Diósd közlekedési kapcsolatrendszer-fejlesztésének elemei 15

16 A belső közlekedésfejlesztés harmadik eleme egy parkolósáv kialakítása a 7. sz. főút mellett tervezett intézményi, gazdasági sáv kiszolgálására, feltárására. A parkolósávban lehetőség nyílik az intézmények igénybevételéhez szükséges parkolás megoldására, amely nem akadályozza, vagy lassítja sem a főút autós átmenő forgalmát, sem a gyalogos, ill. az esetleges kerékpárforgalmat. A főút és az egyéb utak kereszteződésében pedig korszerű, a forgalmi igényekhez igazított csomópontok kialakítása javasolt a jobb összeköttetés érdekében A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre Diósd fejlesztési céljainak településrészeken történő értelmezését mutatja a 6. és 7. ábra. A város egészét áthatja a közlekedéshálózat tervezett átalakítása, hiszen nem csupán a belső, hanem a külső kapcsolatrendszer fejlesztése is indokolt. (8. részcél) A lakóterületi fejlesztéseken belül a kertvárosias lakóterületeket a közlekedéshálózat fejlesztése érinti (8. részcél), a feltáró utak kialakításával az egykori üdülő területeken ugyanakkor komplex átalakítási és térszervezési feladatok megvalósítása indokolt (7. részcél). A város központi részén a városközpont kialakítása, a gazdasági területek rehabilitációja, valamint a 7. sz. főút melletti intézményi, gazdasági, kereskedelmi zóna egységbe szervezett, egymással szorosan összefüggő fejlesztése javasolt (1., 5., 6. részcélok). A belső lakóterület és a kertvárosias lakóterült közé ékelődő vegyes területen a turisztikai, sport és rekreációs célú fejlesztések a javasoltak (2., 3. részcél). 6. ábra A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre Városrészek Részcélok Városközpont, Ófalu 1. Különleges és sokarcú 8. Közlekedési városközpont kapcsolatrendszer fejlesztése Barlangfürdő 2. Megalit barlangfürdő 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése Kertvárosias lakóterület 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése Sport terület 3. Sport és rekreációs területek kialakítása 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése Gazdasági területek 4. Gazdasági területek rehabilitációja 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése 7. sz. főút menti zóna 5. Elővárosi övezet fejlesztése a városon belül 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése Egykori üdülőterületek 7. Egykori üdülőterületek szerkezet átalakítása 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése Északi gazdasági terület 6. Gazdasági területek fejlesztése 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése Homokbánya 3. Sport és rekreációs területek fejlesztése 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése Pincesor, kőbánya 3. Sport és rekreációs területek fejlesztése 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése Zöldterületek 3. Sport és rekreációs területek fejlesztése 8. Közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése 16

17 7. ábra Diósd fejlesztési elképzeléseinek elemei településrészenként 17

18 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása Településszerkezet Diósd településszerkezete sajátos fejlődési pálya mentén nyerte el mai formáját, amely meghatározza a fejlesztési lehetőségeket is. A város központi területét német és szláv népek alakították ki, akik két eltérő településszerkezetet hoztak létre. A németes terület szabályos, egyutcás faluból kiinduló alaprajzzal rendelkezik, amelyhez északkeleten a szabálytalan utcaszerkezettel rendelkező, halmazfalú jellegű szlávos terület csatlakozik. Az egykoron itt lakó népesség a vasút vonalától a fennsík pereméig húzódó északi, keleti és déli dűlőkben a XIX. század végi filoxéra járványig szőlőműveléssel, azt követően gyümölcstermesztéssel (barack, füge) foglalkozott, emellett az akkori településtől északnyugatra elhelyezkedő bányákban dolgozott, amely a belső lakóterületek, valamint az akkori településtől délnyugatra elhelyezkedő ipari területek fejlődését indította el. 7. ábra Diósd területe a 2. és 3. katonai felmérésen 1859-ben és 1902-ben A II. világháború után elindult a 7. sz. főút menti területek fejlődése. A Budapesten érvényben lévő beköltözési moratórium, majd a rendszerváltozás utáni szuburbanizáció következtében a zártkerti területek átalakultak lakóterületekké, az északnyugati szabad területeken pedig tervezett telekalakítással jöttek létre új üdülő-, később lakóterületek. A folyamat következtében mára Diósd teljesen felélte a rendelkezésre álló közigazgatási területeit, a településszerkezet követő jellegű fejlődése nem tudta kielégíteni a megnövekedett lakosságszámhoz szükséges infrastrukturális és közlekedéshálózati igényeket. A város településszerkezeti adottságaiból adódó legfőbb problémáit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 18

19 jelentős az átmenő forgalom, elégtelen a kapcsolat az M0 autóúthoz, nem alakult ki megfelelő közlekedési kapcsolatrendszer az egyes településrészek között, nincs kialakult városközpont, az egykori üdülőterületeken nincs intézményi ellátottság, a város intézményei távol vannak, elszigetelt, kisméretű parkok találhatók a településen, nincs kiépítve egyetlen nagyobb méretű közpark, zöldterület sem, bár a lehetősége adott volna, a település szövetében, zárványszerűen találhatók kihasználatlan, elavult hasznosítású és alulhasznosított területek. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során figyelembe kell venni a helyi lakosság igényeit. A város jelenleg az alábbi problémákkal küzd e téren: az egykori üdülőterületeken nincs intézmény, a 7. sz. út mentén megtalálható kereskedelmi szolgáltató létesítmények igénybevétele nehézkes, a lakosság számához képest kevés a kiépített sport és rekreációs célú területek száma és nagysága, a viszonylag kisszámú, helyben rendelkezésre álló munkahely miatt nagyfokú az ingázás. Jelenleg Diósd településszerkezetét 12 önálló egységre lehet felosztani, amelyet a 11. ábra szemléltet. Ezek nagyobb városrészeket és a település szövetében zárványszerűen elhelyezkedő kisebb-nagyobb egységeket jelentenek, amelyek az alábbi sajátos problémákkal küzdenek. A város központi része egy alulhasznosított központi terület, amelyben megtalálható a főtér (Szent István tér) és a főutca (Petőfi Sándor utca) kialakított gyalogos felületekkel, a beépítése azonban a település méretéhez képest fejletlen. Az Ófalu Pincefalu halmaz beépítésére a kis telkek, sajátos telekstruktúra, a szabad közterületek hiánya jellemző, amely központi elhelyezkedéséhez képest alulhasznosított. A 7. sz. főút melletti terület elővárosi karakterrel rendelkezik. Meglehetősen nagy az átmenő forgalom volumene, amely vonzza a vállalkozásokat. Fejlődőképes terület, de a szabályozási környezetnek előkészítenie és irányítania kell a változásokat, nem pedig követnie azokat. A városban kiterjedt ipari gazdasági területek jellemzőek, amelyek mára elszömösödött egykori városrészekké váltak a város szövetén belül. A település fejlődésének következtében ezek a területek központi hellyé váltak, hasznosításuk ugyanakkor elmaradt. A városban kevés a munkahely, sok a lakos. Intenzívebb munkahelyteremtésre van szükség, amely ezeken a területeken központi fekvésüknek köszönhetően potenciális fejlesztésre ad lehetőséget. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a fejlesztés környezetszennyezéssel járjon együtt. 19

20 A ma még hasznosítatlan kőbányák és a településrendezési tervekben kijelölt zöldterületek, a hegytetőn található egykori város feletti beépítetlen terület, a pincesor, ill. a sportterületek egy része jelenleg alulhasznosított. A városnak kevés a megfelelően kialakított zöldfelülete, közparkja, pedig sajátos és rendkívül értékes területekkel rendelkezik, és ez hatalmas fejlesztési potenciált jelent a már megvalósított rekreációs területek (pl. kőbánya, sportpályák, négy évszakos sípálya, teniszklub stb.) kiegészítéseként. 20

21 9. ábra Diósd jelenlegi településszerkezete 21

22 A déli barackosra, az üdülőterületre a hosszú keskeny telkek, szűk közterületek jellemzőek, az utcák a közlekedéshez szükséges minimális szélességet alig érik el. A tömbbelsők feltárása lokális, pontszerű, átfogó kezdeményezés nincs. Az infrastruktúra ellátásának növelése miatt rendezés és fejlesztés szükséges. Nagyon értékes lakóterülete lehet ez Diósdnak a főváros közelsége és a jó közlekedés miatt. A központi lakóterület a városközpont szomszédságában helyezkedik el, a XX. század közepén jött létre, az egykori munkahelyek, a kőbányák és a városközpont között. Kisvárosias, polgári környezet és lakáskultúra jellemzi és ennek a továbbfejlődése, ösztönzése a célszerű. A közterületek igényes kialakítása és a minőségi utcakép kialakítása elvárható, nívós exkluzív, polgári lakókörnyezet lehet a fejlesztési cél. A közlekedési struktúrának tükröznie kell a településszerkezet lehetőségeit. Jelenleg a rosszul fejlesztett utcahálózat jellemző, a következetesség és várostervezési megfontolások kevéssé érvényesülnek. Szükséges egy belső körút kialakítása a helyi tömegközlekedés létrehozása miatt. A családiházas beépítés a XX. század végének terméke. Túl rövid idő alatt feldúsult a lakosság. A telekosztások csak minimális közterületeket hoztak létre, nincs intézmény és alapellátás számára terület, alacsony szintű a városi infrastruktúra, de a közmű alapszinten ki van építve. Arculatot és identitástudatot célszerű kialakítani ezen a területen. Társadalom Diósd lakónépességének száma 2015 végén fő volt, amely érték minimálisan haladta meg 9813 fős állandó népesség arányát. Az Érdi Járásban Érd, Százhalombatta és Törökbálint után a 4. legnagyobb lélekszámú település, köszönheti ezt annak, hogy pozitív értékeket mutat mind természetes szaporodása (2,1 %), mind vándorlási egyenlege (26,2 %), a járáson belül pedig a legmagasabb értékekkel rendelkezik. Erre vezethető vissza népességszámának évek óta tartó folyamatos emelkedése. Nemzetiségi összetételére a homogén szerkezet jellemző. Annak ellenére, hogy a település német és szláv gyökerekkel rendelkezik, a hazai nemzeti kisebbségekhez tartozók aránya csupán 4 %, ezen belül a romák aránya elenyésző (0,4 %). A népességen belül csaknem 60 % a éves korú népesség aránya, amely átlagosnak mondható, a 0-14 évesek aránya azonban viszonylag magas, több mint 20 %. Az öregségi mutató értéke (100,6 %) is messze elmarad az országos, megyei és járási átlagtól és a környező települések értékeitől. A lakosság magasan képzett, a 25 évnél idősebb népesség több mint 30 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, amely messze meghaladja az országos, megyei és járási átlagot, de még a környező települések értékeit is. Minden bizonnyal ennek köszönhető az is, hogy a munkanélküliségi ráta 3,5 %, a tartós munkanélküliek (legalább 360 nap) pedig csupán 0,5 %. 22

23 A településen foglalkoztatási viszonyaiban teljes mértékben érződik Budapest és Érd közelsége. A naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya 72,6 % volt 2011-ben, ami 5%- ponttal magasabb, mint 2001-ben. A jövedelmi viszonyok tekintetében is jó helyzetben van Diósd lakossága. Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem a legmagasabb a járáson belül. A magas jövedelem és az ingázás magas aránya eredményezi azt, hogy a száz lakosra jutó személygépkocsik aránya is meglehetősen magasas (40,5), a járáson belül a második helyet foglalja el. A személygépkocsik magas aránya és a magas jövedelem egyértelműen magas életminőséget feltételez a város lakóinak. A város gyermeknevelési intézmények terén jól ellátott, amely nagy segítség a fiatal anyukák munkaerőpiaci visszatérésében. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 18,3 %. A városban egy alapítványi középiskola is található, a Nemzetközi Keresztyén Iskola. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a nappali oktatásban a KSH adatai szerint 54,8 %. A gyermeknevelési intézmények magasabb szintjeinek kapacitáskihasználtságán érződik Budapest és Érd vonzó hatása. Az egészségügyi ellátásban dolgozók meglehetősen túlterheltek, mivel az egy házi- és gyermekorvosra jutó lakosok száma több mint 1900 fő, amely értékkel Érd után a második helyen áll a járási települések között, annak ellenére, hogy a negyedik praxis is megkezdte működését. Kórházzal és az idősek ellátásával foglalkozó intézménnyel nem rendelkezik a település. Gazdaság Diósd gazdasági szerkezetére a tercier szektor dominanciája jellemző. A regisztrált vállalkozások aránya ugyanis ebben a szektorban a legmagasabb, több mint 83%-a a vállalkozásoknak szoláltatási jellegű. Ezt követi az ipari és építőipari vállalkozások 13%-os értéke, a mezőgazdasági profil vállalkozások aránya pedig alig több mint 3%. A járás többi településén is hasonló arányok jellemzőek, de összehasonlítva az értékeket, azt mondhatjuk, hogy Diósdon a legalacsonyabb az ipari és mezőgazdasági profilú vállalkozások aránya és a legmagasabb a szolgáltatási szektorba tartozó vállalkozások részesedése. Diósdon a regisztrált vállalkozások száma 1690 db, amellyel abszolút értékben a 4. helyen áll a járási települések között Érd, Százhalombatta és Törökbálint után, ha azonban népesség arányosan tekintjük ezt az értéket, akkor azt mondhatjuk, hogy Törökbálint után a 2. helyen áll, mivel 17 vállalkozás jut 100 lakosra. A regisztrált vállalkozások döntő többsége (60%) 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozás. 23

24 Környezeti és infrastrukturális ellátottság Diósdon a közműolló mértéke átlagosnak mondható a járás többi településéhez és megyei, ill. országos viszonylatban. A településen a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 98 %, míg az vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya szinte 100 %. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 87,5 %, amely azonban egyben a szelektív és egész éves zöld hulladékgyűjtést is jelent. A szelektív hulladékgyűjtés a járásban csak Pusztazámoron és Sóskúton nem valósult még meg, a járás többi településén legalább a lakások háromnegyede be van kapcsolva az elszállításba, Százhalombattán és Tárnokon azonban 100 % ez az érték. Az egy lakosra jutó zöldterület nagysága csupán 5,8 m 2, amely meglehetősen alacsony érték, ennek ellenére a járásba tartozó települések közül csak Százhalombatta, Törökbálint előzik meg. A községben a járdák kiépítettsége meglehetősen jó, a kerékpáros közlekedést elősegítendő kerékpárutak hossza azonban minimális Javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra a meghatározott területigényes elemek alapján A koncepció a településszerkezet és a területfelhasználás alapvető módosítását irányozza elő, így minden egyes elképzelésnél vázoltuk a szabályozási háttér módosításának igényét. A műszaki és vonalas infrastruktúra térbeli rendjének kialakításához ugyanakkor szükséges a fő elemek alapvető rögzítése. Kívánatos a belső úthálózat fejlesztése a városrészek megfelelő elérhetősége érdekében, a fejlesztések megvalósításakor ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani a parkolásra, a gyalogos és kerékpáros forgalom igényeire, valamint a közműhálózatra. Kívánatos a 7. sz. főút mellett egy csomópontokkal ellátott parkolósáv kialakítása az intézmények, szolgáltatások igénybevételéhez szükséges parkolás biztosítása érdekében. Kívánatos egy főutca kialakítása, mely felfűzi a város központi településrészeit. Kívánatos az elektromos és telefonhálózat légkábeleinek megszüntetése és a vezetékek földben történő elhelyezése, amely egészségügyi, tájképvédelmi és közlekedési szempontból is előnyöket hordoz. A területfelhasználásra irányuló településszerkezeti változások közül két fontos elemet szeretnénk ezen a helyen is kiemelni: 24

25 A behatárolt közigazgatási terület miatt a lakóterületek intenzív élhetőséget fenntarthatóan biztosító fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Az egykori üdülőterületeken a lakosság infrastrukturális ellátása érdekében jelentős közterületfejlesztés és a telekstruktúra fokozatos átalakítása szükséges. A közintézmények területi igényének kielégítése érdekében övezetmódosítások végrehajtása szükséges Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökség érték alapú, fenntartható fejlesztésére Diósd Város Önkormányzat Településképi Arculati Kézikönyv 3. fejezete részletesen tárgyalja a település épített és természeti örökségének bemutatását, valamint a védelemre és a fenntartható fejlesztésre vonatkozó javaslatokat. Az abban foglaltakat tekintjük irányadónak a Településfejlesztési Koncepció vonatkozásában. 25

26 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer A jóváhagyott Településfejlesztési Koncepció megvalósításának kulcsa a koncepcióban foglaltak megfelelő sorrendiségének meghatározása, továbbá az egyes projektek részletes kidolgozása és következetes megvalósítása. Ehhez egy olyan háttér szükséges, amely a koncepciót a maga komplexitásában tudja kezelni, és képes a különböző, egymástól látszólagosan elkülönülő, de valójában szervesen összekapcsolódó projektek párhuzamos kezelésére. A koncepcióban foglalt célok és tervek megvalósulása ugyanis csak úgy képzelhető el, ha azokat kisebb, jól átlátható és könnyedén kivitelezhető projektekre bontjuk. A projektek tervezésekor ugyanakkor alapvető fontosságú, hogy azok jól átgondoltan, a megfelelő sorrendben valósuljanak meg a legerőteljesebb katalizáló hatás elérése érdekében. Ellenkező esetben csupán pontszerű fejlesztések valósulnak meg, amelyek szigetet alkotnak majd a település szövetében, és nem járulnak hozzá a város összetett problémáinak komplex szemléletet igénylő megoldásához. A megvalósítás irányításáért a képviselő-testület felelős, az általa működtetett intézményeken keresztül. Ezek az intézmények lehetnek a polgármesteri hivatal megfelelő osztályai (pl. beruházási osztály, fejlesztési iroda), a városüzemeltetéssel foglalkozó szervezetek, vagy egy olyan külső, megbízott szervezet, amely rendelkezik a városmenedzsment feladatok ellátásához szükséges tudással. A megvalósítás több szereplő együttműködésének eredményként képzelhető csak el, így a képviselő-testület feladata a megvalósításhoz szükséges optimális szervezeti struktúra létrehozása és eljárásrend kidolgozása. Az eljárásrend kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy a legfőbb döntéshozó szerv a képviselő-testület, így annak jóváhagyása szükséges minden intézkedéshez, továbbá a résztvevőknek folyamatos beszámolási kötelezettségük van az intézkedések megvalósításáról. A szervezeti struktúra felállításán túl a pénzügyi források előteremtésének is kulcsszerepe van, amely lehetővé teszi az előkészítést, megvalósítást és a szükséges utógondozást, nyomon követést. A pénzügyi források előteremtésének lehetőségei az alábbiak: EU források (pályázatok, támogatások); állami források (normatív hozzájárulások, kiegészítő támogatási rendszerek, átengedett központi adó); helyi adók (ingatlanadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, iparűzési adó); saját vállalkozási bevételek. A pénzügyi forrásokon túlmenően a jövő szempontjából fontos a szabályozási környezet átalakítása is, és olyan szabályozás létrehozása, amely lehetővé teszi a koncepcióban előirányzott fejlesztések megvalósulását. 26

27 A koncepcióban foglaltak megvalósulásának kulcseleme a tájékoztatás. Tájékoztatás a helyi lakosság felé, hogy lássa és magáénak érezze a fejlesztési elképzeléseket. Emellett kulcsfontosságú a piaci szereplők tájékoztatása a tervezett változásokról, a lehetőségekről. Ez egyrészről ráirányítja a városra a befektetők figyelmét, másrészről meg is növeli a befektetési hajlandóságot. A befektetések növekedése pedig közvetlenül pénzügyi forrásokat teremt, közvetetten pedig növeli a város gazdasági potenciálját. A tájékoztatás elemeiként és csatornáiként a városmarketing eszközei használhatók fel, amelyek egyben a lakosság szemléletformálását is maguk után vonják. Célszerű a tervezett projektekről, de akár magáról a Településfejlesztési Koncepcióról is megfelelő arculattal és látványtervekkel tarkított komplex bemutató prezentációkat, pavilonokat, kiállításokat, plakátkampányokat stb. szervezni, ahol a nagyközönségnek helye és ideje van a részletek megtekintésére. A gazdaság szereplői felé kiajánlók, prospektusok és bemutatkozó kiadványok készítése és terjesztése vezethet sikerhez. Egyes projektek megvalósításánál ugyanakkor ötletpályázatok, ill. tervpályázatok kiírása is nagyban elősegítheti a legcélravezetőbb út kiválasztását Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére A koncepció ütemezett megvalósítása egy folyamatos nyomon követést igényel, amely jelenti egyrészről a dokumentum évenkénti felülvizsgálatát és áttekintését. Másrészről jelenti a benne foglalt célok megvalósítására szolgáló projektek folyamatos monitorozását is. A koncepció évenkénti felülvizsgálata és áttekintése érdekében célszerű minden év végén, a költségvetés tervezésével párhuzamosan áttekinteni, hogy mely elemek valósultak meg abban az évben, és megtervezni, hogy melyek legyenek a következő lépések, mely elemek megvalósítása szükséges a következő év során. A soron következő lépések mindegyikéhez szükséges a megfelelő pénzügyi források tervezése, hozzárendelése, és az éves költségvetésben azok rögzítése. A koncepció monitorozása ugyanakkor elképzelhetetlen a projektek folyamatos monitorozása nélkül. A megvalósítása során a koncepcióban foglalt elemeket projektekre, részprojektekre kell bontani, amely felbontásról a megfelelő szervek hoznak döntést. A döntés értelmében a végrehajtó szervezetek megkezdik a megvalósítást, amelynek állásáról folyamatos tájékoztatást adnak a döntéshozó szervek felé. A beszámolási kötelezettség gyakoriságánál a legalább negyedévenként történő beszámolási gyakoriság meghatározása a célszerű. 27

28 5. ÖSSZEGZÉS Diósd kívánatos jövője tehát a teljes közigazgatási területére kiterjedő fejlesztési elképzelések megvalósulásával képzelhető el, amelynek célja egy különleges, egyedi hangulattal rendelkező, elérhető munkahelyeket és intézményeket biztosító, élhető lakóhely megteremtése. Egy olyan település, amelynek lakosai sajátos életstílusukból adódó igényeiket a lehető legmagasabb színvonalon tudják kielégíteni. 28

29 10. ábra Diósd fejlesztési elképzeléseinek elemei 29

30 A fejlesztési elképzelések főbb elemeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Városközpont fejlesztése, amely magában foglalja egy főutca és főtér kialakítását, valamint a templom és a városháza környezetének rendezését, továbbá a Pincefalu turisztikai célú fejlesztését. 2. A Megalit fürdő megvalósítása. 3. A sport és rekreációs területek minőségének és mennyiségének növelése pl. az egykori kőbánya környezetében, a város más közterületeinek bekapcsolása (pl. a Diófasor utca Fülemüle utca között, az Őszapó utcánál kialakított zöldterület) 4. A város szövetében található gazdasági területek rehabilitációja, valamint az északi gazdasági terület még lehetséges fejlesztése új munkahelyek teremtése céljából. 5. A 7. sz. főút melletti vegyes funkciójú területek rehabilitációja, fejlesztése, kereskedelmi, szolgáltató karakterének erősítése. 6. Az egykori üdülőterületek közlekedési és kiszolgáló infrastruktúrájának fejlesztése, emellett közösségi terek kialakítása. 7. A város közlekedéshálózatának fejlesztése egy főutca és a belső lakóterületek feltárását segítő belső körút kialakításával. 8. A 7. sz. főút áteresztőképességének növelése parkolósáv és csomópontok kialakításával, a kertvárosias beépítésű lakóterületeken, valamint az egykori üdülőterületeken áthaladó feltáró utak kialakításával. A gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése érdekében egy zöld út kialakítása a diósdi rekreációs területek gyöngysor-szerű felfűzésével Érden át, a Duna felé. 30

31 6. ALÁÍRÓLAP MEGBÍZÓ TERVEZŐ Diósd Város Önkormányzat 2049 Diósd, Szent István tér 1. Képviseli: Bogó László polgármester Konstruma Mérnöki Iroda Kft Budapest, Murányi u. 1. Képviseli: dr. Oláh Mihály Zoltán VEZETŐ TERVEZŐ dr. Oláh Mihály Zoltán vezető településrendező tervező TT/1, É Sassné dr. Berényi Eszter településfejlesztési szakértő ÁBRÁK Viezner Judit okleveles építészmérnök 31