Beled Településfejlesztési Koncepció május Megalapozó vizsgálat Előzetes tájékoztató dokumentáció TH

Átírás

1 Beled Településfejlesztési Koncepció május Megalapozó vizsgálat Előzetes tájékoztató dokumentáció TH Felelős tervező: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Munkatársak: Leitner Attila 1

2 Tartalomjegyzék HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK A település helye a településhálózatban Térségi kapcsolatok Tágabb térségi kapcsolatok Szűkebb térségi kapcsolatok A település szerepe az országos településhálózatban... 7 A település szerepe a megyei és járási településhálózatban ATERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat) Az Országos Területfejlesztési Koncepció Győr-Moson Sopron megyét érintő összefüggései A nemzeti prioritásokhoz kapcsolódó tématerületek Beledet érintő céljai Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódás Megyei Területfejlesztési Programhoz való kapcsolódás Kapuvár-Beledi kistérség többcélú társulása területfejlesztési koncepciója A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TEVEINEK-AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A hatályos fejlesztési koncepció megvalósult és meg nem valósult, ill. áttervezett elemei Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult és meg nem valósult elemek A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A társadalom összetétele Demográfia Népesség Képzettség Foglalkoztatottság Nemzetiségi összetétel Települési identitást erősítő tényezők, történeti és kulturális adottságok Társadalmi élet, szokások, hagyományok Nemzetiségi kötődés, civil szerveződések Vallás A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ-ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Gazdaságfejlesztési tevékenység

3 Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet, tájtörténeti vizsgálat Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése Zöldfelületek nagysága (m2) Egy lakosra jutó zöldfelület nagysága (m2) AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálata Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Konfliktussal terhelt terület A telekstruktúra vizsgálata Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati kataszter Az épületállomány Beépítési jellemzők (mód, mérték, sűrűség) Magasság, szintszám, tetőidom, alapterület Településkarakter, helyi sajátosságok (utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok) Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Vasúti (kötöttpályás) közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés KÖZMŰVESÍTÉS Vizi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, táv hő ellátás és más ellátórendszerek) Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj Felszíni és felszín alatti vizek

4 Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY TELEPÜLÉSI KLÍMA HELYZETELEMZÉS AHOGYAN MA A LAKOSSÁG LÁTJA ÉS LÁTNI SZERETNÉ BELEDET HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE, A HELYZETLEMEZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE

5 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK A település helye a településhálózatban Beled városa a Nyugat-Dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megye déli határán fekszik. A Kapuvári járás része. Közlekedésföldrajzi helyzete roppant kedvező, hiszen közvetlenül a Mosonmagyaróvár Csorna Szombathely Zalalövő Rédics felé menő 86-os főút mentén fekszik. A település mellett halad el közelmúltban megépült Csorna-Szombathely M86 gyorsforgalmi főút, melynek csomópontja van a település felé, valamint áthalad a településen a 16 sz. Hegyeshalom Szombathely-vasútvonal. A településen ezen felül áthalad a 8611 sz. mellékút (Sárvár-Kapuvár irány) a 8606 sz. mellékút (Csorna felé) a 8612 sz. mellékút (Sopron felé) valamint a közigazgatási határt keleten átszeli a 8607 sz. (Páli-Vadosfa) mellékút. forrás: openstreetmap A város területe 2646,6 ha. A várost északról Gyóró, Mihályi, Vadosfa és Zsebeháza települések, keletről Páli és Edve települések, délről Vásárosfalu és Rábakecöl települések, keletről pedig Csánig (Vas megye) és Dénesfa települések határolják. Beledről a Győr-Moson-Sopron megyei megyeszékhely, Győr 57 kilométerre, a vasi megyeszékhely, Szombathely pedig kilométerre található. A környező kisebb és nagyobb városok Sopron 48 kilométerre, Kapuvár 16 kilométerre, Csorna 25 kilométerre, Mosonmagyarvár 63 kilométerre, Sárvár 34 kilométerre, Celldömölk 30 kilométerre, Pápa 42 kilométerre találhatóak. Közúton Győr 35 perc alatt, Szombathely 35 perc alatt elérhető. A környező többi város közúton Sopron 50 perc, Kapuvár 15 perc, Csorna 20 perc, Mosonmagyarvár 50 perc, Sárvár 30 perc, Celldömölk 30 perc, Pápa 40 alatt elérhető. A főváros Budapest 177 km-re fekszik a településtől mintegy 1ó 45perc óra alatt elérhető a településről. A vasúti közlekedés tekintetében szintén kedvező helyzetben van a település. Budapest vasúton 2,5 óra, Győr 1 óra, Szombathely 55 perc, Csorna 20 perc, Sopron 2,5 óra, Kapuvár 1,5 óra, Mosonmagyarvár 1 óra 40 perc, Sárvár 1 óra 30 perc (2ó), Celldömölk 2,5 óra, Pápa 2 óra alatt elérhető. 5

6 A környező országok fővárosai közül Pozsony közúton 120 km-re fekszik, amely 1 óra 20 perc alatt elérhető, Bécs 126 km-re van Beledtől, ezt az utat autóval közel 1 óra 40 perc alatt tudjuk megtenni. a térség közúthálózata a térség vasúthálózata Földrajzi helyzete szerint a város a Kapuvári-síkság déli peremén található, amely egy magasártéri helyzetű medencesíkság. A domborzati tulajdonságok nem akadályozzák a város területeinek hasznosíthatóságát. A talajvíz 2-4 m mélységben húzódik a felszín alatt. A kistáj geotermikus gradiense kismértékben meghaladja az országos átlagot. A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. Uralkodó szélirány: É-i, ÉNy-i, DNy-i Térségi kapcsolatok Tágabb térségi kapcsolatok Beled a Nyugat-Dunántúli Régióban, Győr-Moson-Sopron megyében fekszik. A régió településszerkezete vegyes képet mutat, Győr-Moson-Sopron megyére a közép- és nagyvárosok fejlettsége, a kisvárosok relatív fejletlensége, illetve az aprófalvas településterületek kisebb kiterjedése jellemző. A Nyugat-dunántúli régiót 657 település alkotja (2014), amelyből 30 városi jogállású (4,5%). A városi népesség aránya 2011-es népszámlálás idején Győr-Moson-Sopron megyében 59,47% volt, amely a nagyjából a vidéki átlaggal egyenlő arány. Azonban kismértékben növekszik ez a szám, mivel a régió nagyobb városai (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) az utóbbi népszámlálási évtizedben növelték népességüket a bevándorlási pozitívum miatt, illetve 2013-ban a megye nagyközségei közül Lébény is városi címet kapott. A régió társadalmi-gazdasági életében, a lakossági szolgáltatások biztosításában meghatározó jelentősége van a megyékben központi szerepet betöltő nagyvárosoknak (Győr, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Mosonmagyaróvár) Szűkebb térségi kapcsolatok Győr-Moson-Sopron megye városhálózatában Kapuvár és Csorna képviseli a 10-ezres városok szintjét. A tízezer főnél kisebb népességű városok, mint Beled ellátó intézményrendszere erősen hiányos, a nem mindennapos szolgáltatásokat az ott élők kénytelenek másutt igénybe venni. Általánosságban elmondható, hogy e városok saját települési infrastruktúrájának kiépítettsége is elmarad a nagyobb városok színvonalától. A szakirodalom ezeket faluvárosoknak, vagy ceremoniális városoknak nevezi, városi funkcióik sok esetben szórványosak, hiányosak. Ezért is fontosak a 10 ezres kisvárosok (Beled estében nem csak Kapuvár, hanem Csorna is!), mert ezek azok, amelyek még érdemi városi szolgáltatási kört (hivatali ügyintézés, egészségügyi ellátás stb.), és érdemben munkahelyeket biztosítanak környéküknek, járásuk településeinek. Mára a megyében városhiányos térségek már alig-alig találhatók. Beled esetében megállapítható, hogy a kapuvári járásban, mikroregionális szerepkörrel rendelkezik. 6

7 Beled Téttel és Pannonhalmával kiegészülve a megye déli sávjában egy mikroközponti láncot alkot. Győr-Moson-Sopron megyében tehát városhiányos területekről nemigen lehet beszélni. Azonban a megye déli sávja, melyben Beled is fekszik egy elaprófalvasodó terület. A 2011-es népszámlálás idején a megye 9 települése a 100 főt nem érte már el, további 10 település 200 fő alatt volt (törpefalvak), míg 500 fő alatt további 41 falu volt, vagyis összesen 60 község (172-ből) volt aprófalunak tekinthető. Ezekben a településekben a megye lakosságának csupán 3,7%-a él. A folyamat fékezését a munkahelyeket kínáló központi városok és kisközpontok, mint Beled és az ingázás feltételeinek javulását eredményező közösségi közlekedés-, és infrastruktúra - fejlesztések jelenthetik A település szerepe az országos településhálózatban A Rábaköz vidéke benne Beleddel ún. belső perifériának számít, mégpedig egy olyan vidéken, amely egyébként a főváros után a legfejlettebb régiónak számít. Ez a belső periféria elnevezés negatívan hangzik, azonban itt arra utal, hogy a Rábaköz két markáns város, Győr és Sopron vonzáskörzeteinek átfedésében, tágabban tekintve az egykori és jelenlegi megyeszékhelyek vonzáshatárainak érintkezési vonalában a Hanságtól Pápáig terjedő relatíve gyengébb fejlődési potenciálokkal rendelkező területhez tartozik. Ezt az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK; elfogadva az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával) dokumentum is megemlíti. Az OFTK értelmében a városstratégiák célja a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózatok kialakulása, valamint a kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése. Mindezek szem előtt tartásával az OFTK olyan funkcionális térségeket határoz meg ( ábra), amelyek a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni, integrálódva a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba. Az OFTK térszerkezeti jövőképe A városok és térségeik az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében is jelentős szerepet játszanak. A térségi szemlélet érdekében az OFTK kijelölte a növekedés elsődleges színtereit és hálózatait. Ezeket olyan városok alkotják, amelyek kiemelkedő telephelyi 7

8 lehetőségeik, jelenlévő és potenciális befektetőik, vállalataik, térségi beágyazódottságuk révén a növekedés dinamikus térségeiként jelennek meg a hazai településszerkezetben. Beled még éppen ott van az OFTK-ban gazdasági-technológiai magterület határán, emellett pedig kiváló mezőgazdasági adottságú terület. Abból, hogy maga a térség, melyben Beled található vidékies jellegéből fakadóan a fejlettségi mutatók többségében fejlettségben elmarad az ország legfejlettebb térségeitől, még a város maga megpróbálhat kitörni ebből. Beled és térsége jó mezőgazdasági adottságú terület, továbbá meglévő közlekedési összeköttetései arra predesztinálják, hogy egy intenzívebben fejlődő gazdasági zóna aktívabb részesévé váljon. A városnak országos jelentőségű funkciója természetes nincs. Az OFTK a városhálózati struktúrát ábrázoló képén is látható, hogy elhelyezkedését tekintve Beled kimarad a közelében található három megyei jogú város körüli agglomerálódó zónákból, tehát kevéssé tudott eddig kapcsolódni az azokban tetten érhető gazdasági, iparági-körzetbeli szinergiákhoz. Az OFTK városhálózati jövőképe A település szerepe a megyei és járási településhálózatban A Rábaköz benne Beled és térsége elmaradottsága, környezetével összevetve relatív fejletlensége történelmi eredetű, gyökerei a főbb magyarországi vásárvonalak kialakulásában, a szabad királyi városok fejlődési kisugárzásában, és a 19. század harmadik harmadától meginduló dualizmuskori modernizációs periódus területi sajátosságaiban kereshetők. Sopron vármegye ahogy szociográfiájában Soproni Elek nevezte, a kultúrsarok a Bécs Budapest fejlődési tengelybe tartozva igen fejlett mezőgazdaságra épített városaiban számottevő ipari fejlődést, azonban ez a folyamat a Rábaközben némileg halványabbnak bizonyult. Ez a trend, a Rábaköz eme jellegzetessége egészen napjainkig jelen van, azonban a motorizáció és a kiterjedő ingázási lehetőségek és Ausztria közelsége révén a térségben még sincs jelen igazán foglalkoztatottsági, munkanélküliségi probléma. A településhálózati sajátosságok meghatározásában a táj viszonylagos egysíkúsága, ahol nincsenek nehezen átjárható domborzati akadályok, a 19. század folyamán rögzült út és vasúthálózat, illetve az osztrák magyar határvonal futása bizonyult meghatározónak. Beled esetében nagyon fontos tényező volt a város megerősödésében a vasútépítések hatása. Mint azt az előzőekben kifejtettük szűkebb környezetében Beled, mikroregionális szerepkörrel rendelkezik. Téttel és Pannonhalmával kiegészülve a megye déli sávjában egy mikroközpontokból álló láncolat része. 8

9 1.2. ATERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat) Az Országos Területfejlesztési Koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Az Országos Területfejlesztési Koncepció négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg. A négy cél üzenetet ad a társadalom és gazdaság egészének, valamint a társadalom és a gazdaság környezethez való viszonyulására is: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Az Országos Területfejlesztési Koncepció Beledet és térségét aprófalvas vidéki térségbe sorolja. Az aprófalvas vidéki térségek vidékfejlesztés szempontjai, valamint nemzeti prioritásai Magyarország alapvetően vidékies típusú ország, valamennyi vidéki térségilehatárolás (pl. OECD) szerint az ország területének túlnyomó többsége vidéki térségnek minősül tájhasználatában, gazdaságában és népességi jellemzőiben. Az elmúlt évtizedek trendjei hazánkban összhangban az agrár- és élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlyának csökkenésével általában a vidéki térségek leértékelődéséhez vezettek. Számos vidéki térségünk válságba került, népessége elvándorol vagy elöregszik, a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás népességeltartó képessége alacsony, és ennek szerepét a gazdasági diverzifikáció egyelőre nem tudta pótolni. Átfogó stratégiára épülő vidékpolitikai fordulatra van szükség a város-vidék kapcsolatok megújításával, a falvak, tanyák gazdasági létalapjának megerősítésével, a vidék érték alapú fejlesztési lehetőségeinek felismerésével. A vidékpolitika funkciói 9

10 A fenti szakpolitikai keretekbe illeszkedő vidékpolitika funkciója a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítása, melynek elemei: - A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása. - Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és ellátás. - Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára. Vidékpolitikai jövőkép Gazdasági funkciójukban megerősödött, a működő és fejlődő helyi gazdaságra, benne az európai többfunkciós, ökoszociális funkciókat (tájfenntartás, természeti erőforrások és biodiverzitás megőrzése, népességmegtartás és foglalkoztatás) teljesítő, jó minőségű, egészséges élelmiszereket előállító mezőgazdaságra és azzal szoros kapcsolatban lévő élelmiszerfeldolgozásra épülő, közösségeiben megújult, a helyben lakóknak perspektívát nyújtó, minőségi életfeltételeket biztosító vidéki települések és térségek. Átfogó vidékpolitikai célkitűzések - Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva. - Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése. - Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, a helyi gazdaságfejlesztése. - A vidéki munkaerő, különösen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők megtartásának és megtelepedésének támogatása. A vidékfejlesztés beavatkozási térségei - Általános jellemzők által kijelölt vidéki térségek. - Speciális táji, környezeti problémák, adottságok alapján kijelölt vidéki térségek. - Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező vidéki térségek. - Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségi problémák. - Helyi, térségi, vidékfejlesztési együttműködések. Az Országos Területfejlesztési Koncepció továbbá Beledet és térségét jó mezőgazdasági adottságú területbe sorolja. Tájfenntartó mezőgazdaság, mezőgazdasági termőterületek Kiváló talajadottságainkra alapozott kiterjedt szántóink nemcsak gazdaságilag jelentősek, de az ország stratégiai területhasználatát is nagyban meghatározzák. Az ország területének legnagyobb része jó mezőgazdasági adottságú terület, egyestérségek tájhasználatában és gazdaságában a mezőgazdaság meghatározó tényező. E kedvező adottságok megőrzése érdekében az intenzív 10

11 gazdálkodás és a környezeti meghatározottságú, extenzív termelés ideális egyensúlyát kell megtalálni, a mezőgazdaság tájfenntartó szerepének érvényesítésével, a környezeti adottságokhoz igazodó tájhasználattal és gazdálkodással. Magyarország nem beépített területeinek szinte teljes egésze termőterület, mezőgazdasági adottságaink rendkívül kedvezőek. Mégis kijelölhetők azon térségek, ahol a legjobb minőségű szántók koncentrálódnak Az Országos Területfejlesztési Koncepció Győr-Moson Sopron megyét érintő összefüggései Pozícionálás A megye az ország észak-nyugati felében található, földrajzi fekvése kedvező (Budapest- Pozsony-Bécs tengely). Forgalmas nemzetközi közlekedési folyosók szelik át. E korridorok, valamint a kapcsolódó multimodális logisztikai bázisok, kikötők és repülőterek fejlesztését indokolt felgyorsítani. Értékes és változatos a megye természeti öröksége, de a Szigetköz ökológiai problémája megoldatlan. Kiváló a termőtalaj, jelentős a termál-, a gyógy- és az ivóvízkincs. Társadalmát a bevándorlási többlet jellemzi, ám az öregedési index magas. Viszonylag kedvező a foglalkoztatottsági szint, igaz vannak hiányszakmák és magasabb munkanélküliségű térségek is. Az átlagosnál nagyobb a gazdaság (különösen a járműipar) fejlettsége és az egy főre jutó GDP. Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya és exportrészesedése. A megye folyamatosan fejlődő gazdaságához is kapcsolódóan történtek egyetemi, tudás- és kutatóközpont, valamint a K+F fejlesztések. Déli és középső része a megye általános fejlettségéhez képest kifejezetten leszakadt, periféria jellegű. Turisztikai és kulturális adottságai változatosak: folyók, tavak, fürdők, világörökségi helyszínek, műemlékek, múzeumokkiállítások, gazdag rendezvény-kínálat. Fejlesztési irányok A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi erőforrások gyarapítása; erős identitástudattal és közösségekkel; a jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; kkv-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, az élelmiszerfeldolgozó-ipar újraélesztése, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok (közutak, vasutak, Duna), valamint ezek csomópontjai (logisztikai központok, kikötők) és a kapcsolódó hálózat fejlesztése. A környezet minőségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése. A multi- és interregionális kapcsolatok erősítése: szorosabb együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs- Pozsony-Győr); a megye- és országhatáron átnyúló együttműködések fokozása; az európai területi együttműködési csoportosulások (ETT-k) kiterjesztése. Győr és Sopron (a határon átnyúló agglomerációjú centrumok), valamint Mosonmagyaróvár gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, szolgáltató és innovációs központi szerepének erősítése. 11

12 A többi város térség- és gazdaságszervező erejének növelése, vidékfejlesztési szerepkörének fejlesztése. A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása. A fejlesztési célok mellett a koncepció specifikus célokat is meg fogalmaz, melyek közül Beledet a Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése specifikus cél érintheti. Ennek célja a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztése A nemzeti prioritásokhoz kapcsolódó tématerületek Beledet érintő céljai Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság Elsődleges fejlesztési prioritás az elérhetőség javítása a hazai térségek, települések, vállalkozások, intézmények és állampolgárok számára. Kiemelten kell kezelni: a közlekedési, infokommunikációs és szolgáltatási kapcsolatok javítását, a közösségi közlekedés valamennyi területének a megújítását, ami hozzájárul az elérhetőség és a kitűzött környezeti célok teljesítéséhez, az ország földrajzi helyzetéből adódó elérhetőségi és közlekedési kapcsolatok javítását, ezáltal válhat az ország az EU-ból kifelé és az oda irányuló gazdasági folyamatok kapujává. Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszer-gazdaság, halászat Az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése kiemelt jelentőségű, amelynek további megerősítése mind a helyi gazdaság, mind az exportcélú termelés és feldolgozás tekintetében fontos. Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrás-gazdálkodás, klíma- és környezetvédelem Meghatározó fejlesztéspolitikai területet képez gazdaságfejlesztési és környezeti szempontból, ezért kiemelten kell kezelni: az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiaforrások súlyának növelését, a természeti erőforrások mennyiségét és minőségét megőrző fenntartható erőforráshasználatot, a környezet- és tájgazdálkodás, kiemelten a vízgazdálkodás szerepét, a klímaváltozással kapcsolatos, és az ebben érintett térségek felkészülését, a környezet minőségét megőrző és javító környezetvédelmi beavatkozásokat Vidéki térségek, vidéki gazdaság és közösségek Vidéki térségeink, településeink sajátos vidéki értékeket megőrző, azokra építő fejlesztése, felzárkóztatása, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Vidéki településeink népességmegtartó képességének erősítése. Kiemelten fontos a vidéki térségek gazdaságának megerősítése. Az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztése, a gazdasági diverzifikáció, a helyi gazdaság megerősítése. A koncepció megyéket tárgyaló fejezetében Kapuvárra, illetve a korábbi Kapuvár-beledi járásra vonatkoztatott megállapításai: Értékes és változatos a megye természeti öröksége. Kiváló a termőtalaj, jelentős a termál-, a gyógy- és az ivóvízkincs. 12

13 Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódás A koncepció a megyei kisvárosokkal kapcsolatosan kiemeli: a hagyományos térségi vonzásterülettel a kisebb városok közül csak Csorna és Kapuvár bír, azonban nem alakult ki a megye középső-déli negyedét megfelelően lefedő vonzáskörzet-rendszer, nem rendelkeznek felsőoktatási intézménnyel és bizonyos igazgatási szerepek hiányoznak. A kistérség településszerkezetében jelentős lépés volt Beled várossá válása. A 2030-ra vonatkozó jövőkép tekintetében kiemelt prioritású a demográfiai folyamatokra történő koncentrálás, a műszaki infrastruktúra erősítése, az agrárium, a turizmus és az energiagazdálkodás fejlesztése, valamint az infokommunikációs társadalom helyzete. A koncepció a statisztikai adatokra támaszkodva két területen jelentős elmaradást állapít meg a kapuvári járás esetében: a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a Kapuvár-Beledi és a Csornai kistérségben a legalacsonyabb. a járás demográfiai viszonyai elsősorban korszerkezete és népességmegtartó képessége igen kedvezőtlenek. A legnagyobb népességcsökkenés a Kapuvár-Beledi és a Csornai kistérségekben figyelhető meg, ahol a legnagyobb természetes fogyás még elvándorlással is párosult. A koncepcióban az OFTK-val összhangban megfogalmazott fejlesztési irányok közül az alábbiak érinthetik Beledet: A humán erőforrások fejlesztése: a munkaerő piaci és képzési háttér folyamatos erősítése, szakképzési háttér további fejlesztése, egyetemi központ, felsőoktatási háttér erősítése a munkaerő igényeknek megfelelő képzési struktúrával annak érdekében, hogy innovatív és képzett polgárai legyenek a megyének, erős identitástudattal és közösségekkel. Jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszer kiépítése és fenntartása; a győri nagytérségi ellátó kórház minőségi térségi szerepének erősítése. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: munkahely-teremtés, munkahely megőrzés, KKV-k fejlesztése, helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; a járműipar és beszállítói, a kutatás fejlesztéssel összekapcsolva a megye gazdaságának kiemelt területe; a gazdaságfejlesztésben a gazdasági térség megvalósításához szoros együttműködést kell teremteni mind a belföldi, mind a Dunától északra fekvő szomszédos megyékkel. Turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, élelmiszerfeldolgozó-ipar újra élesztése. A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása. A környezet minőségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése. A megyei koncepcióban az is megállapításra került, hogy: A megye gazdaságfejlődésének napjainkban tapasztalható akadályozó tényezője a belső közlekedési, szállítási kapcsolatok elavultsága, a jelenlegi közlekedési rendszerek nem képesek követni a gazdasági fejlődést és az igényeket. Szükségszerű, hogy 2030-ig a megye belső közlekedési és szállítási kapcsolatai teljesen megújulásra kerüljenek. Beled olyan szerencsés helyzetben a megyén belül, hogy ezen közlekedési kapcsolatok erősen felfejlődtek. A megye közlekedési kapcsolatainak javítása érdekében a Baross Gábor programban fogalmazták meg és tűzték ki a célokat, melynek segítségével a megye kohéziója erősödhet. Tervezett programok és intézkedések a közúti közlekedésben (különös tekintettel Beledre): Országos főutak (tengelyek): - M85 autóút kiépítése, beleértve a Sopron keleti elkerülőt, megteremtve a kedvező határkapcsolatot ( között), (Győr-Csorna M85-M85 közös szakasza megépült) 13

14 - M86 autóút kiépítése, tekintettel a teherforgalomra (Szombathely-Csorna) (2016-ig), (megtörtént!) - M15 2*2 sávos kiépítés, mint az M86 észak-déli tengely folytatása (2016-ig), - - M85 autóút Sopron kelet (84.sz.főút) - Pereszteg (84.sz főút) Nagycenk keleti elkerülő ( ) Kiemelt mellékutak: - Kapuvár-Beled tengely, - Fertőszentmiklós-Kőszeg tengely, - győri gyűrű Dunaszentpál-Enese- Tét-Kisbér gyűrű megújítása. Mellékutak, belterületi utak fejlesztése: - külön kiemelés nélkül fontos fejlesztési terület a régi és rossz állapotú mellékúthálózat fejlesztése (gondolva a kerékpáros közlekedésre is), - országhatár közeli utak, határkapcsolatok kiépítése Megyei Területfejlesztési Programhoz való kapcsolódás A Megyei Területfejlesztési Program megállapítás szerint a megye területén a kisebb városokban a szolgáltató szektor, az igazgatás és más városi funkciók is viszonylag gyengék. Ezen belül Beledkimondottan funkcióhiányos központnak tekinthető. A Megyei Területfejlesztési program Beledet érintő jövőképe A megye belső tereinek, a vidéki térségeknek a teljesebb integrálása a 2030-ig tartó időszak meghatározó feladata. A Rábaköz, a Répce mente, a Tóköz, a Sokoró-alja, a Bakony-alja térsége értékes természeti és környezeti, de egyben mezőgazdasági kultúrával is rendelkezik, amelyeknek hasznosítása, s egyben megújítása a megyei fejlesztéspolitika kiemelt célkitűzése. A kisvárosok határozottabb funkcióalakítása, azok gazdasági bázisainak megerősítése, a vidékükkel való jobb kapcsolatok sokoldalúbb megteremtése, a helyi termelési bázisok támogatása, azok korszerűsítése, a meglévő értékek megóvása és azok fokozott bekapcsolása az országos és országhatáron túli hálózatokba, segítheti a megye vidéki térségeinek felzárkózását. A Megyei Területfejlesztési program Beledet érintő átfogó céljai A megye településhálózatának szerkezete a jövőben nem változik, annak szerkezete kialakult, de elmaradás tapasztalható annak felszereltsége, ellátottsága és a gazdasági potenciál között. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a megyei környezeti adottságok kedvezőek, így azok állapotának megtartása, megóvása, minőségének fejlesztése kívánatos. A fejlesztés célja, hogy ezt a kényes, de a jövő szempontjából alapvető egyensúlyt megteremtsük, annak különféle elemeit és rendszeralkotóit a koncepció segítse összehangolni. Szervesen kapcsolódik az előzőhöz a harmadik átfogó cél. A megye belső kohéziója, így a települések közötti kapcsolatok, a nagyvárosi terek, a kisvárosok és körzeteik elkülönülnek egymástól, miközben térségek, főleg a déli, délnyugati zónákban ezektől a fejlődési tengelyektől, csomópontoktól erősen elkülönülnek. A cél ennek a periférizálódásnak a csökkentése, lassítása, a kapcsolatok alakításával (közlekedés), az életkörülmények javításával (gazdasági bázis, település környezet), az értékek megóvásával (környezeti potenciál). A megye eddig is haladó kapcsolatokkal rendelkezett az ország határ menti együttműködésekben. Ezek fejlesztés kívánatos, a megjelenő új jelenségekre való reagálással, azok feltételeinek kiépítésével. A Területfejlesztési program a Kapuvár járást A Rábaköz Szíve brand-del látja el, és fő fejlesztési iránynak a megélhetést nyújtó földet, speciális, tájhoz kapcsolódó termékeket jelöli meg, melyhez az alábbi lépések társulnak: Az agrártermelés és élelmiszeripar termelési feltételeinek javítása Termékszerkezet átalakítás támogatása Feldolgozó kapacitások kiépítése 14

15 Tájjellegű termékek megújítása és piacra segítése Az ipari termelés feltételeinek és meglévő kapacitásainak megújítása Telephelyi kínálat javítása (ipari zónák) Meglévő fejlődő vállalkozások innovációs folyamatainak segítése Turisztikai kínálat élénkítése Helyi agrártermékekre épülő szolgáltatások Szálláshely kínálat javítása, kerékpáros turizmus fogadása Kastélyok, úrilakok felújítási programja idegenforgalmi célokra Tárgyi, szellemi örökség felújítása Rábaközi egységes térség marketing kialakítása Egészségturizmus fejlesztése A térség belső kohéziónak javítása Kapuvár és Beled térségszervező funkcióinak javítása Mikrotérségi alközpont (Mihályi) intézményhálózatának alakítása Térségi fejlesztési szervezet létrehozása A Területfejlesztési Program Beledet érintő prioritásai az alábbiak: Térségi szintű integrált, foglalkoztatás- orientált gazdaságfejlesztési projektcsomagon belül - Iparterület fejlesztése Kapuváron (300) és Beledben (100) Közterület felújítási és rehabilitációs projektcsomagon belül - Barthodeiszky-kastély felújítása Beledben Térségi közlekedésfejlesztés, az átjárhatóság javítása - Kerékpárút-fejlesztések (Vitnyéd-Agyagosszergény- Fertőendréd; Kapuvár -Valla; Farád -Kapuvár; Rábakecöl Vásárosfalu - Beled) Járási közlekedésfejlesztési projektcsomagon belül - Vörösmarty út felújítása közvilágítással a kettős malomhoz Beledben Járási egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése projektcsomagon belül - Egészségház felújítása, bővítése új szakrendelővel Beledben - Idősek háza kialakítása Beledben Szabadidő - és sportközpontok fejlesztése projektcsomagon belül - AKSE sporttelep fejlesztése szabadidő központtá Beleden - Sportcsarnok felújítása Beledben - Szabadidő központ fejlesztése Beledben - Focipálya lelátó építése Beledben Kapuvár-Beledi kistérség többcélú társulása területfejlesztési koncepciója A 2007-ben készült dokumentum alapos és pontos helyzetfeltáráson alapul. A koncepció a kistérség népességmegtartó képességének, vonzerejének növekedését tűzi ki távlati célként. A jövőkép megfogalmazása kapcsán azok az elképzelések kaptak prioritást, amelyek sarokpontjai lehetnek egy hosszútávú, fenntartható fejlődésnek a szűkebb, de esetlegesen egy tágabb értelemben vett térségnek is. 15

16 Átfogó célok: 85. számú főút, innováció befektetési lehetőségek bővítése Győr Sopron Ebenfurt Vasút, ipari vágány közelsége a befektetők számára A nyugati határszakasz közelsége, külföldi partnerség A határközeliségből eredően kerékpáros, egészség-termál, falusi, bevásárlóturizmus fejlesztése Térségi szolgáltató központ: (sport, egészség, pénzügyi, logisztikai, hivatali, szociális, szórakozási stb.) A jövőkép megfogalmazásában megtalálhatóak a Hanság természeti értékei, a térség történelméhez szoros kohézióval kötődő emlékek, épületek. A dokumentum megállapítja, hogy egyre fejlettebb mezőgazdaság, bővebb a szolgáltatások palettája, bővülnek a turisztikai lehetőségek és egyre nagyobb lesz az oktatási potenciál. Horizontális célok: A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése Az innováció térbeli terjedésének elősegítése A kistérségi településrendszer harmonikus fejlődésének segítése Települések életkörülményeinek, gazdasági, kulturális, infrastrukturális feltételeinek felzárkóztatása Társadalmi esélyegyenlőség elősegítése A regionális kapcsolatok erősítése A térségi identitástudat erősítése A térségi prioritások közül több ma is releváns Beledre. (Természetesen Kapuvárra és a kapuvári járásra is.) A Koncepcióban megfogalmazott prioritások az alábbiak voltak 2007-ben: A munkád érték! kistérségi munkahelyteremtő-megtartó program Munkahelyek számának növelése Humánerőforrás fejlesztése Potenciális ipari területek feltárása Helyspecifikus termékek piacra jutásának ösztönzése Befektetési lehetőségek kiajánlása, kapcsolatépítés és beruházás ösztönzés Maradj itthon! településfejlesztési program Települési arculat kialakítása Utak minőségének javítása, akadálymentesítés Építési telkek kialakítása Civil társadalom erősítése Vizek mentén, Urak földjén turizmusfejlesztési program Turisztikai termékek meghatározása, kialakítása Térségi turisztikai marketing fejlesztése Kerékpáros turisztikai lehetőségek kiszélesítése Éltető föld mezőgazdaság fejlesztési program Hely-specifikus mezőgazdasági termékek piacra juttatása Mezőgazdasági szerkezetátalakítás Termelői együttműködés fokozása Termékfeldolgozás fejlesztése Biogazdálkodás 16

17 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki es ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek között legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv (OTrT.), amely a léptéknek megfelelő mélységben az ország egészére határozza meg a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet es az annak elérését szolgáló szabályokat. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvény (a továbbiakban: Törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai es kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos és térségi övezeteket területi lehatárolásokat, valamint az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A település közigazgatási területe vegyes területfelhasználású térség valamint települési térség országos területfelhasználási kategóriába tartozik. Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, a települési térséget pedig legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni. Kivonat az Országos Területrendezési Tervből 17

18 A települést érintő Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények: Országos jelentőségű közlekedési hálózatok és egyedi építmények Gyorsforgalmi út (M86) Főút (86 sz. főút) Országos törzshálózati vasúti pálya (16 sz. Hegyeshalom Szombathely-vasútvonal) Országos jelentőségű energetikai hálózatok és egyedi építmények 400 kv-os átviteli hálózat távvezetékeleme Országos jelentőségű vízi létesítmények Országos jelentőségű csatorna (Kis-Rába) Az OTrT. által meghatározott övezetek közül a település területét az alábbiak érintik: Országos ökológiai hálózat övezete Országos ökológiai hálózat övezete Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhetı ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó elıírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. 18

19 Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Tervéből Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve (MTrT) 2010-ben került legutoljára felülvizsgálatra. Az azóta eltelt időben az OTrT több alkalommal is módosult. A megyei terv és az OTrT összhangba hozataláig az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket valamint az OTrT által újonnan létrehozott, ill. módosított övezeteket az országos terv előírásai szerint kell figyelembe venni. Amint azt az előzőekben említettük a megyei területrendezési tervben a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, a települési térséget pedig legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni. Annak ellenére, hogy a MTrT 2010 óta nem követte le módosításokkal az OTrT-t, Beled esetében fenn áll az a kedvező helyzet, hogy a megyei terv mezőgazdasági térségbe sorolja a teljes külterületet valamint városias települési térségbe sorolja a beépített/beépítésre szánt településrészeket. MTrT által meghatározott övezetek közül a település területét az alábbiak érintik: Ökológiai folyosó és pufferterület övezete 19

20 Az ökológiai folyosó övezetében - új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - az előzőekben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Az övezet azon területeket jelöli meg, amelyek térségi hulladéklerakó hely (a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége) telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése, illetve a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak. A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján jelölhető ki 20

21 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete A szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete azon területeket jelöli, amelyek a szélerőművek telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése, illetve a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak A szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott területek összehangolt, azonos szakmai szempontok szerinti kijelöléséhez országos, megyei és települési érdekek egyaránt fűződnek, és azt a Magyarországon azon belül kiemelt jelentőséggel Győr-Moson-Sopron megyében is terjedő szélerőművek, szélerőműparkok telepítésének szabályozatlansága teszi indokolttá. A telepítésre nem ajánlott területek a magasabb rendű jogszabályok valamint központi ajánlások, tájékoztatók valamint Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve módosításának a véleményezési eljárás során megfogalmazott szakmai állásfoglalások figyelembe vételével kerültek megállapításra. Az övezet lehatárolásának elsődleges célja, hogy orientálja a szélerőművek területi kijelölését, elkerülendő azokon a területeken, amelyeken védelmi szempontok miatt az nem kívánatos. A konkrét telepítési helyet lehetőleg fenti övezeten belül továbbra is a településszerkezeti tervben kell kijelölni A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TEVEINEK- AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Beled közigazgatási területe viszonylag nagyszámú (11 db) településsel határos. Ezen települések: Dénesfa, Cirák, Gyóró, Mihályi, Vadosfa, Magyarkeresztúr, Páli, Edve, Vásárosfalu Rábakecöl és végezetül a Vas-megyei Csánig. Az egyes települések településszerkezeti tervét a szerint vizsgáltuk, hogy Beled város településfejlesztési elképzeléseire hatással vannak-e ill. hatással lehetnek-e. Vannak-e olyan meglévő vagy tervezett nagyobb léptékű (lakóterületi, gazdasági, mezőgazdasági, ipari, közlekedési, közművi, egyéb infrastrukturális) fejlesztési elképzelések, amelyek befolyással bírhatnak Beledre. Továbbá vizsgáltuk, hogy Beled közvetlen környezetében vannak-e olyan térségi területfelhasználási kategóriák, ill. térségi övezetek, amelyek Beled közigazgatási területét ugyan nem érintik, de azzal közvetlenül határosak. 21

22 Beled - Cirák, Vadosfa, Páli, Edve és Csánig közigazgatási határa találkozása esetében általános mezőgazdasági területek határosak a beledi mezőgazdasági területekkel. Befolyásoló hatásuk a beledi fejlesztési elképzelésekre, Beled területhasználatára nincs. Beled Dénesfa közigazgatási határán a Répce-folyó halad a vizet kísérő galéria erdőkkel. Befolyásoló hatásuk a beledi fejlesztési elképzelésekre elhanyagolható. A Répce-folyó és környezete része az ökológiai folyosó övezetének valamint a pufferterület övezetének. Beled Gyóró, Magyarkeresztúr és Rábakecöl esetében a közigazgatási határon általános mezőgazdasági területek határosak általános mezőgazdasági területekkel. Azonban Magyarkeresztúron az Fölerdőmajor, ill. Rábakecölön a Miklós major viszonylag közel van a közigazgatási határhoz. Ennek ellenére nagy biztonsággal kijelenthető, hogy befolyásoló hatásuk a beledi fejlesztési elképzelésekre elhanyagolható. Beled Mihályi tekintetében az előző településekhez hasonlóan a közigazgatási határon mezőgazdasági területek határosak általános mezőgazdasági területekkel. A Mihályin tervezett különleges golfpálya terület közel esik ugyan Beled határához, de ebben az esetben is elmondható, hogy annak befolyásoló hatása a beledi fejlesztési elképzelésekre elhanyagolható. Általánosságban megállapítható, hogy a szomszédos települések szerkezeti tervei nem tartalmaznak olyan lakóterületi, gazdasági, mezőgazdasági, ipari, közlekedési, közművi vagy más egyéb infrastrukturális fejlesztési elképzeléseket, amelyek befolyással lehetnek Beled fejlesztési elképzeléseire. Ezen megállapítás alól kivételt csak Vásárosfalu képez, amely település közigazgatási területén a 86. sz. főút és az M86 gyorsforgalmi főút között, közvetlenül Beled közigazgatási határán található egy tervezett kereskedelmi szolgáltató terület. A kedvező közlekedésföldrajzi helyzet kiaknázását célzó vásárosfalui tervezett gazdasági terület azonban szerencsére Beleden különleges bányaterülettel, gazdasági területtel, benzinkúttal, mezőgazdasági területekkel valamint a felhagyott bányatavakból kialakult horgásztavakkal (azzal sem közvetlenül) határos. A térségi területfelhasználási kategóriák, ill. térségi övezetek tekintetében Beled környezetében a már említett ökológiai folyosó (Répce-folyó) kivételével nem találhatóak a fejlesztési elképzeléseket, területhasználatot korlátozó/befolyásoló övezetek (kiváló/jó termőhelyi adottságú erdő, ill. szántó területek, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, vízminőségvédelmi terület, nagyvízi meder terület stb.) ill. területfelhasználási előírások HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Beled településfejlesztési koncepciója 2003-ban készült az akkor még nagyközségre. A bevezetőben megfogalmazottak szerint: A településfejlesztési koncepció a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyandó dokumentum., amely a következő évre kijelöli a település fejlődési irányát. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott településfejlesztési irányok a tervezők által elvégzett vizsgálatokra alapozva, valamint a település lakosságának igényeinek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A településfejlesztési koncepció fő célja a fejlesztési irányok, feladatok kijelölésével felállítani egy olyan követelmény rendszert, amelyet a község tényleges fejlesztési, rendezési tevékenységénél figyelembe kell venni azért, hogy a település minél jobban tudja kihasználni a forrásait. A 2003 évi koncepció megállapításai, elhatározásai Beled a Dél-Rábaközi Kistérség egyik meghatározó helyzetű települése, a kistérség egyik fő központja. Ez kedvező természet- és elsősorban település-földrajzi adottságainak köszönhető. 22

23 A település a térségben meghatározó jelentőségű 86. számú főút mellett fekszik. A település közigazgatási területe 2647 ha, ebből 2275 ha külterület és 372 ha belterület. Népessége: 2964 fő. Lakásállomány 1082 db. Egészségügyi szolgáltatások: 2 háziorvosi rendelő, gyermekorvos, fogorvos gyógyszertár. Oktatás: 80 óvodáskorú gyerek az Általános Művelődési Központban (ÁMK) működő óvodába járnak. 154 fő alsó tagozatos és a 159 fő felső tagozatos iskolás az ÁMK-ban működő iskolába jár. Intézmények: Polgármesteri Hivatal (Beled Rákóczi F. u sz.), Általános Művelődési Központ, amely magában foglalja az óvoda, iskola, művelődési ház és a könyvtár intézményeit Ellátás: 1 ABC (Forrás) vegyesbolt,11 vendéglő és bolt. Hulladékgazdálkodás: a községben a hulladék szervezett gyűjtése megoldott, településen szelektív hulladékudvar található, a gyűjtést és a szállítást a Rekultív Kft. heti rendszerességgel végzi. A településnek saját hulladéklerakója nincsen. Környezetgazdálkodás, környezetvédelem: Beleden és térségében a vízhasználatok kommunális, mezőgazdasági és egyéb kategóriába sorolhatók, a felszíni és a felszínalatti vízből történő ipari vízhasználat mértéke elenyésző. A mezőgazdasági jellegű felszíni vízhasználat számottevő, a Rába folyóból a Nicki duzzasztóműnél 8000 l/sec öntözővíz átvezetésére van lehetőség a Kis Rábába. A folyón a vízminőség gazdálkodás elsődleges célja a jó minőségű öntözővíz biztosítása. A vízellátás a felszíni vízkészlet mellett a felszínalatti vízkészletre (rétegvíz) épül. Ezen a területen a mezőgazdaság meghatározó gazdasági tevékenység, a térség életszínvonalbeli helyzete miatt sokaknak az egyetlen megélhetési forrás. Potenciális szennyező forrást a bel,-és a külterületi nagyobb állattartó telepeken tartott állatok jelentenek. A településen szarvasmarhát, valamint a szárnyasok közül pulykát tartanak a legnagyobb számban. Jelentős továbbá a településen működő tyúktelep is. Kedvezőtlen széljárás esetén szag problémát a baromfi telepek okozhatnak. Az állatokat legnagyobb részt mélyalmos technológiában tartják, a keletkezett trágyát deponálják, majd a szántóföldekre juttatják ki. A településen, belterületen tartott állatállomány nem jelentős, nagyobb testű állatot szinte egyáltalán nem tartanak, sertésből száz db van. A baromfiállomány jelentős, 1200 pulykát és 600 egyéb baromfit tartanak háztáji körülmények között. A belterületi állattartással kapcsolatban problémát a portán tartott sertések hígtrágyája okozhat. További állandó potenciális szennyezést jelent a növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásának szabályozatlansága. A településen nem működik dögkút, vagy dögtér, az ATEV szállítja az elhullott tetemeket az igényeknek megfelelően. A településen jelentős mértékű talajszennyező üzem nem működött és jelenleg sem működik. A belterületen két nagyobb ipari üzem működik, egy burkolólapokat és egy gépeket gyártó üzem. Az előbbinek elsősorban a por és a zajterhelése lehet jelentős. A településen a vízellátás felszín alatti vízbázisból történik. Beleden 5 db kút működik, ez ártézi rétegből termel. A településen található 1080 háztartásból 1030 van rákötve az ivóvízhálózatra. A be nem kötött háztartások a közkifolyókból (a településen 20 db található) oldják meg a vízellátásukat. A település felszíni vízgazdálkodását a Kis-Rába, valamint a Keszeg-ér vízrendszere határozzák meg. Beleden számottevő felszíni vízhasználat nincs. Terület felhasználás, településarculat, épített értékek: Beled belterülete jól elkülöníthető terület felhasználási egységekre tagozódik, a település központjában található két nagyobb egybefüggő intézményterület. Ezt öleli körül a lakóterület. A terület felhasználási egységeket markánsan osztja ketté a lakóterülettől nyugatra, ill. északra húzódó vasúti pálya. A vasúttól északra főleg sportpályák és majorsági jellegű épületek helyezkednek el. A vasúttól nyugatra található az ipari zóna, amely a település főútjával kapcsolódik a lakóterületekhez. Az iparterületek elhelyezkedése a széljárás miatt kedvezőtlen, de adottságként kezelendő. A lakóterületbe kedvezőtlenül ékelődik a Téglagyár ipari területe. Ettől a területtől délre nagyobb szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet folytató egységek helyezkednek el. 23

24 Beled településszerkezetét a Rákóczi utca osztja ketté; ez az a belterületi főút, melyről a többi főill. gyűjtő utak szerveződnek. A főút a 86-os úthoz- kedvezőtlen keresztmetszettel -a Jókai utcán keresztül kapcsolódik. A kapuvári (8611. sz.) úthoz a települést a Vörösmarty utca, ill. maga a Rákóczi utca kapcsolja, míg a vicai kapcsolatot a Vásártér utca biztosítja. Beled struktúrájától tisztán leválik az 1990-ben hozzácsatolt Vica. A két települést mintegy köldökzsinórként a Vásártér utca köti össze, melynek egyik oldala majdnem teljesen beépült. A község területén műemlék jellegű a Rákóczi utcán található klasszicista stílusú evangélikus templom. Ugyancsak műemlék jellegű a vicai barokk stílusú római katolikus templom, ezen felül a temetőben található Pietá-szobor. Helyi védelem alá helyezés javasolt a következő épületekre építészeti értékük miatt: Vásártér utca 5., Rákóczi utca , 78., 118., 122., 170., 172., 174., Rákóczi utca 85., 89., 91., 183. Helyi védelem alá helyezés a következő táji, természeti emlékekre: a Rákóczi utca déli oldalán található hársfasor a Jókai utca és a Vásártér utca közötti szakaszon, Árpád tér. Infrastruktúra: A községben kiépített vízvezeték hálózat működik, a lakóházak zöme vezetékes ivóvízzel van ellátva. A közüzemi elektromos hálózat minden lakást ellát háztartási villamos energiával. A tervezett fejlesztéshez szükséges energia biztosítható. A nagyközségben összesen 14,2 km hosszúságú gázcsőhálózat került kiépítésre. A meglévő 1082 lakásból 810- et fűtenek földgázzal. Egyéni, nyilvános és üzleti távbeszélő fővonal került kiépítésre. A település csatornázottsága 100 %-os, ami igen kedvező szám, azonban a háztartások mindössze 42%-a van rákötve a rendszerre. A háztartások közül mintegy 600 rendelkezik emésztőgödörrel, melyek szikkasztó rendszerűek, további 30 háztartásnak van zárt szennyvíztárolója. A nem zárt szikkasztók javarészt téglából épültek, kevés betonból, de azok is átlyukasztottak. Ezek pontos műszaki paramétereiről nincs adat. A keletkező szennyvíz éves me1myisége nem haladja meg az 1000 m3-t (950 m3). A talajba történt beszivárgás mértéke nem ismert. A csapadékvíz elvezetés a településen nyílt árkokkal történik. Közlekedés, úthálózat: Beled Csoma és Sárvár között helyezkedik el, közúthálózatának gerincét a két várost összekötő útvonal a 86-os főút, valamint a Kapuvárt Rábakecöllel összekötő út képezi, ezekbe csatlakoznak be a környékbeli kistelepüléseket érintő utak. Az 59 km teljes úthálózatából 8 km a KITT kezelésében lévő út, a többit a helyi önkon11ányzat kezeli. A település vasúton is megközelíthető. Vonat: 26 járatszám, ebből: 10 intercity 5 Budapest irányába és 5 Szombathely irányába. 8 járatszám Csoma-Hegyeshalom irányába, 8 járatszám Szombathely irányába. Autóbusz: 4 járatszám Szombathely irányába 3 járatszám Celldömölk irányába, 7 járatszám Győr irányába 2 járatszám Pápa irányába 1járatszám Sárvár irányába, 1 járatszám Veszprém irányába 12járatszám Csorna irányába, 5 járatszám Sopron irányába, 13 járatszám Kapuvár irányába, 5 járatszám Répcelak irányába, 2 járatszám Fertőszentmiklós irányába. Csapadékvíz: nyílt árkos elvezető rendszerrel működik. Jelenleg a csapadékvíz elvezetés nem megoldott, elszikkad. Eredetileg a Linkó-patak volt a befogadó, táblásítás következtében megszűntették. A csapadékvíz elvezetés korrekt megoldására javaslatot kell kidolgozni évi SWOT analízis Erősségek. A kistérség a Nyugat-Dunántúlon fekszik, közel az osztrák (Uniós) határhoz. Relatív földrajzi fekvése kedvező, közepes közlekedés-földrajzi helyzete ellenére. A természeti-környezeti állapot megfelelő, bizonyos vonatkozásokban (levegő tisztasága, talaj szennyezettsége) kimondottan kedvező. Nagyobb ipar és szennyező forrás ezidáig nem alakult ki a térségben, a környezet lényegében megőrizte közel eredeti állapotát. A kistérség ko1mnunális-műszaki infrastruktúrája összességében jó színvonalú, a települések ellátottsága sok esetben jobb a megyénél, különösen vonatkozik ez a vezetékes gázra és vízre. A megyehatáron fekvés a térbeli kapcsolatrendszer kiterjedt voltát is eredményezi (Győr - Moson 24

25 - Sopron) megye irányában is erősek a szálak). Ausztriai civil, formális és informális kapcsolatok megléte. Jelentős társadalmi konfliktusok nincsenek. Viszonylag jó minőségűek a termőföldek, kiegyensúlyozottak az időjárási vjszonyok a mezőgazdaság számára. A szarvasmarha-tenyésztés feltételei adottak, jelentős gyepterületek állnak rendelkezésre. Jók az öntözési lehetőségek. A szállítás szempontjából fontos az osztrák határ, az EU, illetve a tengeri kikötők közelsége. A jelentős idegenforgalom, a mezőgazdasági termékek belső" kereslete szempontjából is lényeges. Ipartelepítéshez megfelelő területek rendelkezésre állása, önkormányzati elkötelezettség a fogadási feltételek folyamatos javítására. Jelentős kiaknázatlan idegenforgalmi adottság áll rendelkezésre, (épített környezet, kultúra, víztározó, védett természeti területek). Gyengeségek Az összekötő és az önkormányzati utak minősége sok esetben nem megfelelő.integrált termesztési módok elterjedtségének hiánya. Kistérségi élelmiszer-feldolgozó ipar hiánya. Tőkehiány. Munkahelyek elégtelensége. A vállalkozások és vállalkozók szerepe a településfejlődésben általában csekély, a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a községben. Az adóköteles jövedelmek lehetőségekhez képest alacsony szintje. Bízonyos idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások elmaradása az elvárásoktól (kulturális programok). Kistérségi szintű idegenforgalmi marketing hiánya. Lehetőségek Az EU csatlakozási ISPA alap, illetve a csatlakozás utáni Strukturális alap megfelelő pénzügyi lehetőséget teremthet a regionális hulladék lerakó kialakításához és a csatornázottság növeléséhez, valamint a szennyvíz korszerű tisztításához. A pályázati úton turizmus- (és általában térségi) fejlesztésre elnyerhető források nagysága jelentős és egyre növekvő. A készülő regionális területfejlesztési program és a két szomszédos megyei területfejlesztési programok során meg lehet teremteni a kistérség és a határos térségek fejlesztési elképzeléseinek az összehangolását. Az Európai Unióban magasabba védett területek aránya, mint hazánkban, ezért is elvárás a védett térségek arányának a növelése a kistérségben is. Az egészségnek, mint általános emberi értéknek az előtérbe kerülése mind a társadalom, mind az emberek részéről fontos dolog, ezt az Európai Unió kiemelten támogatja. A Cork-i Deklaráció értemében a meglévő népi hagyományok ápolása, a kulturális és a tö1iénehni értékek, emlékek felkutatása és megőrzése a rendkívül fontos feladat. A nemzetközi idegenforgalmi kereslet fokozódása előtérbe helyezi az idegen nyelvtudás fejlesztését, mint a graduális, mind a posztgraduális képzések által. EU csatlakozással új piacok megnyitása, földrajzilag közeli EU piacok. Határ menti kapcsolatok megléte, tekintettel a technológia és know-how átvétele. A megújuló energiaforrások világsze1ie növekvő szerepe (biodízel, szélenergia, szalma, biomassza hasznosítás), különös tekintettel a kistérség e tekintetben kedvező adottságaira. Tájjellegű termékek iránti igény növekedése. A térségi összefogás, az értékesítő-, beszerző-, feldolgozó szövetkezetek létrehozása, támogatást élvez az EU programjaiban. Az oktatás-képzés kiemelt prioritást élvez minden EU és országos programban ez kihasználható a helyi kezdeményezéseknél (így az agrárszakember képzésnél is). 25

26 A meglévő külkapcsolatok mentén hatékony marketing-jellegű tevékenység lehetősége (pl. befektetők megnyerése). Az EU - csatlakozással a földrajzi pozíció tovább erősödhet, vonzó befektetési célpont lehet a kistérség. Ipari park vagy egyéb kormányzati támogatást, preferenciát élvező terület kialakítása a befektetések előmozdítása érdekében. Veszélyek A kistérséget érintő regionális fejlesztési projektek elmaradása, vagy a térség szempontjából kedvezőtlen megvalósulása (pl. határátkelő, vasút, közlekedési folyosók) az visszahathat kedvezőtlenül a térség gazdaságára, idegenforgalmára. Amennyiben nem hangolják össze a két megye és a két szomszédos kistérség fejlesztési elképzeléseit, az kedvezőtlenül fogja befolyásolni a kistérség jövőbeli helyzetét. E beruházásokra fordítható központi források elmaradása esetén komoly veszélyeket jelent hosszú távon a meg nem oldott hulladék elhelyezés és a csatornázottság alacsony foka elsősorban a termőtalajra és a talaj, esetleg rétegvízre. Országosan továbbra is a népességfogyás lesz a jellemző, ezidáig nem sikerült az ösztönzőket a nagyobb gyerekvállalás elősegítésére. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok pedig hosszú távon csökkentik a népesség gazdasági aktivitását, az elöregedés nagy terheket ró az egészségügyi-szociális intézményrendszerre és ellátásra. A jelenleg átalakuló oktatási rendszer és támogatása egyelőre nem segíti a vidéki középiskolában a sokoldalú, a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodni képes képzés kialakítását. A nemzeti agrárkoncepció elfogadásáig a nem tisztázott makro-feltételrendszer bizonytalanná teheti a gazdálkodók magatartását. EU csatlakozással erős versenyhelyzet kialakulása. A helyi termelők külső szereplőknek kiszolgáltatottá válhatnak, ha a terményfeldolgozás és/vagy értékesítés terén nem sikerül stratégiai megoldásokat kimunkálni. A regionális és országos centrumok vonzása, a szakképzett fiatal munkaerő elvándorlása (a mezőgazdaságból, és a térségből). A termőföld külső befektetők általi felvásárlása kedvezőtlenül hathat a főállású és kiegészítő jövedelemért gazdálkodó helybéliek pozíciójára. A 2003 évi koncepció céljai A község fejlődésének irányát középtávon (15 év) a tiszta természeti környezet megóvása, iparfejlesztés, kereskedelmi, vendéglátói tevékenység lehetőségeinek feltárása, turizmus fejlesztése, a mezőgazdasági termelés erősítése. Ennek érdekében a szennyező ipari létesítmények elhelyezését nem engedélyezett a településen. A mezőgazdasági termelés, állattartás feltételei között kiemelt szempontként kell kezelni a környezetkímélő megoldásokat. Konkrét fejlesztési elképzelések, belterületen: /1. hrsz-ú ingatlanoktól a 910. hrsz-ú, 951. hrsz-ú ingatlantól a 944. hrsz-ú ingatlanokig építési telkek kialakítása. 2. Érvényes rendezési terven a 125/1 hrsz.-tól a 127. hrsz.-ig tartó beépítési vonal törlése. lakóterület, lakótelkek kialakítása 3. A 203/3. hrsz-ú jelenleg zöldterület beépítése, szolgáltató jellegű épületekkel. 4. A 0155/16, 0155/17, 0155/18, 0155/19, 0155/20 és 0155/21. hrsz.-ú ingatlan belterületbe vonása (bevásárló központ kialakítása céljából.) 5. A 711/1. hrsz-ú ingatlanon autóbusz-forduló kialakítása váróhelyiséggel. 6. Meglévő kerékpárút befejezése. 26

27 7. A 829/2 és 830. hrsz-ú ingatlanok lakóépülettel és szolgáló tevékenység végzésére alkalmas épülettel történő beépítése. 8. A 823. hrsz-ú ingatlanon lévő malomépület visszaállítása 9. A 833/1. hrsz-tól a hrsz-ig lakóépületek beépítésére kijelölt terület 10. A hrsz-ú ingatlan út céljára történő igénybevétel a Beled Rákóczi F. u. és Zrínyi u. összekötése céljából. 11. A 719/6 és 744/1. hrsz-ú ingatlanok iparterületi hasznosítása /37-793/43. hrsz-ú, az 1406/4. hrsz.-tól az 1406/5-hrsz-ig, 793/10.hrsz-tól 1120.hrszig ingatlanok építési telkek céljára kijelölt területek. 13. Rákóczi E u. és Jókai u. csatlakozásánál körforgalom kialakítása. 14. A 1219/2. hrsz. és 286/2 hrsz-ú ingatlanok játszótér céljára történő felhasználás. 15. A 486/9 és 491/4 hrsz-ú ingatlanok szelektív hulladékudvar céljára történő felhasználás /8. hrsz-ú ingatlan üdülőterület. 17. A 708/3. hrsz-ú ingatlan állatátrakó és szabadidő központ céljára történő felhasználása. 18. A 1099és hrsz-ú ingatlanok üzletek elhelyezése céljára történő kijelölés. 19. A hrsz-ú ingatlan pihenőpark céljára kijelölt terület. 20. A 485/5, 486/10, és 486/11. hrsz-ú ingatlanok lakóépület céljára kijelölt területek. 21. A 793/10, 744/2, 719/2. hrsz-ú ingatlanok ipari terület céljára kijelölt területek. 22. A 0156/ /20. hrsz-ig belterületbe vonás után építési telkek céljára kijelölt területek /10 hrsz-ú ingatlanon iparterület kijelölés hrsz. szabadidő központ kialakítása 25. a hrsz-ú területeken szabadidő központ kialakítása Konkrét fejlesztési elképzelések külterületen: 1. A 0272/8, 0272/24, és 0272/18. 11rsz-u ingatlanok mg. Rendeltetésű épület elhelyezése céljából történő kijelölése. 2. A 061/4. hrsz-ú ingatlanon malom épület visszaállítása. 3. A 0155/ /21. hrsz-ig, 056/21, 056/18, 056/ hrsz-ig, 0269/2. hrsz-tól 026/43 hrsz-ig (90 m mélységig) belterületbe vonás. 4. A 056/21 hrsz-tól 056/24 hrsz-ú ingatlanok üdülőövezet céljára történő felhasználás. 5. A 056/21 hrsz-ú ingatlan üdülő terület céljára Uelenleg horgásztó) 6. A 015/4, a 0161/7, 11, 12, 16, a 0144/6, a 0148/1, 3, 7, 8, 9, 15, 16 hrsz-ú ingatlanokon iparterület kialakítása A településszerkezet tervezett alakítása: a település területét különböző településszerkezeti egységekbe kell sorolni. Az alábbi területek belterületbe vonása tervezett: 0155/16-21; 0156/17-20; 056/18, 20-40, 0269/2-43, 0157/4, 01617, 11, 12, 16, a 0144/6, a 0148/1, 3, 7, 8, 9, 15, 16, összesen 27,6 ha területtel. Az 1402 hrsz.-ú területet külterületi kategóriába soroljuk 0,37 ha területtel A hatályos fejlesztési koncepció megvalósult és meg nem valósult, ill. áttervezett elemei Belterület: /1. hrsz.-ú ingatlanoktól a 910. hrsz-u, 951. hrsz.-ú ingatlantól a 944. hrsz.-ú ingatlanokig építési telkek kialakítása. ma is aktuális elhatározás 2. Érvényes rendezési terven a 125/1 hrsz.-tól a 127. hrsz.-ig tartó beépítési vonal törlése. jelenlegi elképzelések szerint tervezett lakóterületfejlesztés helye 3. A 203/3. hrsz.-ú jelenleg zöldterület beépítése, szolgáltató jellegű épületekkel. termelői piac tervezett helye a településen (nyertes TPO pálázatból) 4. A 0155/16, 0155/17, 0155/18, 0155/19, 0155/20 és 0155/21. hrsz.-ú ingatlan belterületbe vonása (bevásárló központ kialakítása céljából.) jelenlegi elképzelések szerint tervezett gazdasági vagy lakóterületi fejlesztés helye 27

28 5. A 711/1. hrsz.-ú ingatlanon autóbusz-forduló kialakítása váróhelyiséggel. váróhelyiség nélkül, de továbbra is aktuális feladat 6. Meglévő kerékpárút befejezése. a kerékpárút megépült, tervezett az út kiépítésének folytatása nyugati irányban 7. A 829/2 és 830. hrsz.-ú ingatlanok lakóépülettel és szolgáló tevékenység végzésére alkalmas épülettel történő beépítése. ma is aktuális elhatározás 8. A 823. hrsz.-ú ingatlanon lévő- volt malomépület visszaállítása. a volt malomépület visszaállítása, helyreállítása napjainkar megtörtént 9. A 833/1. hrsz-tól a hrsz-ig lakóépületek beépítésére kijelölt terület. jelenlegi elképzelések szerint tervezett sport és szabadidős terület, tervezett teniszpálya helye 10. A hrsz.-ú ingatlan út céljára történő igénybevétel a Beled Rákóczi F. u. és Zrínyi u. összekötése céljából. mára elépült az út megnyitásának lehetősége 26. A 719/6 és 744/1. hrsz.-ú ingatlanok ipari terület céljára kijelölt területek napjainkra ipari terület céljára kijelölt és többségében beépült területek /37-793/43. hrsz-u, az ingatlanok építési telkek céljára kijelölt területek. jelenlegi elképzelés szerint a nyugati oldal mezőgazdasági területként való felhasználása tervezett, mert a településen nincs igény 100 méter mélységű lakótelkekre 1406/4. hrsz.-tól az 1406/5-hrsz-ig, - mára meglévő gazdasági terület 793/10.hrsz-tól 1120.hrsz-ig ingatlanok építési telkek céljára kijelölt területek. jelenlegi elképzelések szerint a 793/10 hrsz. tervezett gazdasági terület, a 1120 hrsz. pedig lakóterület 12. Rákóczi E u. és Jókai u. csatlakozásánál körforgalom kialakítása. még fennálló, aktuális elképzelés 13. A 1219/2. hrsz és 286/2 hrsz.-ú ingatlanok játszótér céljára történő felhasználás. a területek napjainkra már kialakított közparkok, játszóterek 14. A 486/9 és 491/4 hrsz.-ú ingatlanok szelektív hulladékudvar céljára történő felhasználás. a hulladékudvar kialakítása megtörtént /8. hrsz.-ú ingatlan üdülőterület. napjainkban ez a működő kemping területe 16. A 708/3. hrsz.-ú ingatlan állatátrakó és szabadidő központ céljára történő felhasználása. jelenlegi elképzelések szerint tervezett gazdasági terület 17. A 1099és hrsz.-ú ingatlanok üzletek elhelyezése céljára történő kijelölés. jelenlegi elképzelések szerint lakóházak helye, tervezett lakóterület 18. A hrsz.-ú ingatlan pihenőpark céljára kijelölt terület. napjainkban közpark területe 19. A 485/5, 486/10, és 486/11. hrsz.-ú ingatlanok lakóépület céljára kijelölt területek. a területek magántulajdonban vannak, lakóterülti felhasználásban. Tervezett a 468/11 hrsz.-tól gazdasági területfelhasználás. 27. A 793/10, 744/2, 719/2. hrsz.-ú ingatlanok ipari terület céljára kijelölt területek. mára ipari terület céljára kijelölt és részben beépült területek. 20. A 0156/ /20. hrsz-ig belterületbe vonás után építési telkek céljára kijelölt területek. jelenleg már gazdasági területfelhasználásba sorolt terület /10 hrszu ingatlanon iparterület kijelölés rendezési tervben már kijelölt iparterület hrsz. szabadidő központ kialakítása 1590 hrsz. nem létezik a hrsz. zöldterület marad 23. a hrsz.-ú területeken szabadidő központ kialakítása jelenlegi elképzelések szerint marad kertes mezőgazdasági terület Külterület: 1. A 0272/8, 0272/24, és 0272/18. 11rsz-u ingatlanok mg. Rendeltetésű épület elhelyezése céljából történő kijelölése. ma is aktuális elhatározás 2. A 061/4. hrsz.-ú ingatlanon malom épület visszaállítása.- megtörtént, megvalósult 3. A 0155/ /21. hrsz-ig, - jelenlegi elképzelések szerint tervezett gazdasági terület 056/21, 056/18, 056/ hrsz-ig, - részben megtörtént a beletrületbe vonás 28

29 0269/2. hrsz-tól 026/43 hrsz-ig (90 m mélységig) belterületbe vonás. ma is aktuális elhatározás lehet, azonban magas aranykorona értékű szántóterületet érint 4. A 056/21 hrsz-tól 056/24 hrsz.-ú ingatlanok üdülőövezet céljára történő felhasználás. jelenlegi kemping területe, a belterületbe vonás részben megtörtént 5. A 056/21 hrsz.-ú ingatlan üdülő terület céljára (jelenleg horgásztó) jelenlegi kemping területe, a belterületbe vonás részben megtörtént 6. A 015/4, a 0161/7, 11, 12, 16, a 0144/6, a 0148/1, 3, 7, 8, 9, 15, 16 hrsz-ú ingatlanokon iparterület kialakítása ipari gazdasági terület kijelölése megtörtént Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg nincsenek érvényben levő településfejlesztési és településrendezési szerződések, azonban a jövőben javasoljuk bevonni a településrendezés eszközei közé A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA Beled nagyközség 2005 évben készíttette el a hatályos településrendezési tervét az SZ&SZ Bt. által. Az azóta eltelt időben a rendezési terv több alkalommal is módosításra került. Egységes szerkezetű tervdokumentáció nem áll rendelkezésre ban történt az első, de léptékében jelentős rendezési terv módosítás (SZ&SZ Bt.), amely 8 helyen érintette a településszerkezeti tervet, a szabályozási tervet és ehhez kapcsolódóan a helyi építési szabályzatot ben az azóta megépült M86 gyorsforgalmi út megvalósítása érdekében került sor a rendezési terv módosítására, amely módosítás az út nyomvonalának rendezési tervi megfelelőségét volt hivatott biztosítani. Ezt követően 2013-ban az akkor már építés alatt álló M86-os úthoz kapcsolódóan felmerült igények kielégítésére - a gyorsforgalmi út mentén - új különleges kavicsbánya területet jelölt ki a rendezési terv újabb módosítása. A legutolsó módosítás 2015-ben volt, amely azonban csak a helyi építési szabályzat kis léptékű módosítását jelentette a különleges kavicsbánya területekre vonatkozóan. A 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet átmeneti időszakra vonatkozó rendeletei alapján a jelenleg hatályos tervek december 31-ig használhatóak. A település fejlesztési idősávja és a jogszabályi kényszer miatt a község új rendezési terv elkészítéséről döntött, amely megalapozására elengedhetetlen egy új településfejlesztési koncepció megalkotása is A hatályban lévő településrendezési eszközök Beled Nagyközség Településszerkezeti Terve: 7/2005. (VIII.01.) Kt. határozattal elfogadva Beled Nagyközség Szabályozási Terve: 7/2005. (VIII.01.) Kt. rendelettel elfogadva. Beled Nagyközség Önkormányzatának 3/2009.(II.13.) Kt. határozata Beled nagyközség szerkezeti tervének módosításáról. Beled Nagyközség Önkormányzatának 3/2009.(III.2.) Kt. rendelete Beled nagyközség helyi építési szabályzatának módosításáról. Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületének 54/2011.(V.26.) Kt. határozata Beled nagyközség szerkezeti tervének módosításáról. Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2011.(V.30.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2005. (VIII.01.) önkormányzati rendelet módosításáról Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.(I.28.) határozata a településszerkezeti terv módosításáról Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014.(II.19.) önkormányzati rendelete Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2005. (VIII.01.) önkormányzati rendelet módosításáról Beled Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2015.(IV.23.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2005. (VIII.01.) önkormányzati rendelet módosításáról 29

30 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult és meg nem valósult elemek Beled nagyközség 2005 évben készült hatályos tervéből és annak 2009-es módosításból megvalósult és meg nem valósult elemek az alábbiak: Gazdasági területek - Vica területén kijelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület megvalósult, használatban van. - A Vicától keletre található Tatárföldi major keleti oldalában tervezett nagyméretű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület kialakítása/kialalkulása még nem realizálódott - A Rákóczi utca keleti végében kijelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület esetében annak csak egy viszonylag kis területén található valós gazdasági funkció (működő major) - A Pacsirta utca mögött (délen) tervezett kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület nem valósult meg - A Hunyadi utca mögött (délen) tervezett kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület szintén nem valósult meg, nem épült ki - A település nyugati oldalán a Rákóczi utca és a vasút által határolt területen kijelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 90%-ban megvalósult, beépült, használatban van - A település nyugati oldalán a Rákóczi utca és a bánya között kijelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 50%-ban már valósan működő gazdasági terület - A település dél-nyugati részén található a Tondach agyagbányája Lakóterületek - Az Újtelep utca és Malom utca beépítése megkezdődött, igaz nagyon csekély mértékben - A Fő út keleti végében kijelölt falusias lakóterület beépítése nem indult meg - Szintén nem indult meg a Vásártér utca keleti oldalának beépülése sem (ehhez kapcsolódóan megemlítendő, hogy a mögötte kijelölt védőerdő terület kialakítása sem történt meg) - Nem indult meg a Rábosor utca keleti oldalának beépülése sem - A Rákóczi utca hosszú kertjeinek beépülése (északi oldalon jelölt tervezett lakóterület) nem indult meg. Értelemszerűen nem került sor a település északi oldalán tervezett tartalék lakóterület igénybe vételére sem. - Nem indult meg a Zrínyi utca tervezett lakóterületi beépítés sem - Az Ifjúság utca, Jókai utca tervezett beépítés 100%-ban megtörtént - Az Ifjúság utca, Jókai utca mögötti tervezett tartalék lakóterület igénybe vételére nem került sor Egyéb területek - A Mihályi felé vezető út mentén található felhagyott bánya területe rekultiválásra vár - A temető kijelölt bővítési terület még nem került igénybevételre - A Kis-Rába mentén tervezett parti sétány, zöldfelület kialakítása nem történt meg, a kijelölt sávot továbbra is az ingatlanok tulajdonosai, mint lakótelkük végét, ill. gazdasági területet használják. A 2011-es módosítás során beilleszett M86-os út és annak beledi csomópontja megépült, az út 2016-os átadása óta használatban van. A 2013-as rendezési tervmódosítás során kijelölt bányaterület esetében az M86-os út keleti oldalán jelölt bányaterület megvalósult, a bánya használatban van, a keleti oldali bővítési terület igénybevételére még nem került sor. 30

31 A 2008-as településrendezési terv A 2011-es Rt. módosítás 31

32 A 2013-as Rt. módosítás 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A társadalom összetétele Demográfia Az alábbi ábrán Beled demográfiai mutatóinak alakulását látjuk intervallum között: Év Népesség fő

33 Lakónépességen belül a 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya Az alábbi ábrán az öregségi mutató látható (100 db 0-14 évesre jutó 60-x éves) 33

34 Az alábbi ábrán az odavándorlások száma látható (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) Az alábbi ábrán az elvándorlások száma látható (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 34

35 Népesség népesség adatsor A koncepció készítés időszakában rendelkezésre álló KSH adat szerint a település lakosságszáma 2682 fő. Az adat vonatkozási éve: 2016 Az 1995-ben megindult drasztikus népességfogyás 2014-ben megállt Képzettség Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (népszámlálás 2001) (%) 35

36 A felsőfokú végzettségűek aránya 7 % a 2011-es népszámlálás alapján, ami nem éri el sem a kapuvári (9%) sem a megyei átlagot (14%). Beleden középiskola nem működik. általános iskola középfokú iskola, érettségi nélkül érettségi egyetem, főiskola Beled 17 0,6 % % % % % 193 7,4 % Városok % ,4 % % % % ,6 % Községek, nagyközségek 1 % 11 % 27 % 27 % 24 % 10 % Kapuvári járás % % % % % % Megye összesen 1 % 10 % 24 % 23 % 29 % 14 % Az érettségizettek valamint érettségi nélkül középfokú iskolát végzettek, ill. általánost végzettek aránya a járási átlaggal megegyező. Amely már kevésbé kedvező, hogy a városok átlagához képest a végzettségek tekintetében erősen alulmarad a város Foglalkoztatottság Az alábbi ábrán a településen élő regisztrált munkanélküliek számának alakulása látható. Az alábbi ábrán a településen élő nyilvántartott álláskeresők aránya látható a munkaképes korú népesség százalékában. 36

37 Települési adatszolgáltatás alapján 2016-ban a város aktív keresőinek száma: 1880 fő, a munkanélküliek száma 52 fő azaz 2,76%. A mellékelt ábra szerint és a kistérség viszonylatában a munkanélküliség kicsivel, de az átlag felett van re közel felére esett a korábbiakhoz képest. A jó tendenciát folytatni szükséges a lehető legminimálisabbra szorításával Nemzetiségi összetétel A településen jelenleg nemzetiségi csoportok, más nemzetiségű lakosok nem élnek Települési identitást erősítő tényezők, történeti és kulturális adottságok A falu nevét az Osl nemzetségben gyakori Belud személynévtől kapta. Az okleveles források ban említik először. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok: Ostffyak, Csornaiak, Kani- zsayak és a csornai prépostság ban a Kanizsayak örökét a Nádasdyak vették át, majd 1681-től az Esterházyak ültek ebbe a birtokrészbe. A XVII. század elején Cziráky Mózes hatalmas birtokszerző lendületével megszerezte magának a község nagyobb felét és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni. Az évi török pusztítás ezt a falut is érintette, de az újjáépítés hamarosan megindult. A Rákóczi-féle szabadságharc idején újabb pusztítás akasztotta meg a község fejlődését, amikor is a rácok kirabolták azt. Beledhez két puszta is tartozott: Magyarfalu és Félszerfalu. A középkorban mindkettő külön falu még, Magyarfalu Vásárosfalu felé feküdt, Félszerfalu Vadosfa felé, a Tövisdűlő körül terült el. A beledi jobbágyok telki állománya eléggé szűkösen biztosította volna úrbéres művelőik megélhetését, ezért az irtásföldek pótolták a hiányokat. A jobbágyok a XVIII. század első felében fejlett juhtenyésztést űztek. Az úrbérrendezés után a nemesek az 1300 kisholdat kitevő legelőt kisajátították maguknak, és megszorították a jobbágyok legelőhasználatát. Már 1786-ban téglakemencét használtak. Az erdőtől éppúgy igyekeznek földeket elhódítani, mint az évszázadok óta csak állatok legeltetésére alkalmas legelőterületektől. Jelenleg Beled város része Vica, mely 1162-től datált település, malma már ekkor állt, ez volt adományozása tárgya. Vica 300 körüli létszámával 1983-ban olvadt be Beled Nagyközségbe. Vica évszázadokon át a patinás nevű Vicay család birtoka volt. Szorgalmas és becsületes népe élte a magyar falvak lakóinak küzdelmes életét. Földesurai békés, vallásos emberek voltak, jobbágyaik is ezt az utat járták. A környéken a XVIII. század végén a mindenáron való gabonatermelést helyezik az elsődleges gazdasági értékek közé, az állattartás háttérbe szorul körül a Cziráky uraság a Rába mellett, a falun kívül kezdte majorüzemét kiépíteni, ugyanakkor az Esterházy gróf egy jobbágytelket foglalt el major céljaira. 37

38 A nemes kisbirtokosok agrárszociális helyzete semmivel sem volt kedvezőbb a jobbágyokénál. Az es szabadságharcban Beled községből 22-en vettek részt ban tűzvész pusztította el a falu nagy részét, 123 ház lett a lángok martaléka. A második világháború előtt két malom, két téglagyár és egy cementüzem működött a településen után gépállomás, majd autó - közlekedési kirendeltség létesült ben alakult az első tsz, követte egy másik, majd 1958-ban létrehozták a nagy termelőszövetkezetet, amelybe néhány év múlva a környező tsz-ek is beolvadtak. A fogyasztási szövetkezethez 10 község tartozott. Kevés beruházás történt az 50-es, 60-as években. Az óvoda, a pártház, később a tsz- székház, a takarékszövetkezet, a vegyesbolt épült meg. A nagyközségi rang a település fejlődését felgyorsította. Sportcsarnok, ifjúsági ház, iskola, ravatalozó épült. Az infrastruktúra fejlődésnek indult. A település látványossága a római katolikus templom, amely ban épült barokk stílusban, majd 1863-ban építették újjá. Főoltára, szószéke míves munka, műemlékvédelmi nyilvántartásban szerepel. A barokk elemeket őrző, romantikus stílusú épület freskóit Borsa Antal és Samodai József festette Az evangélikus templom ban épült. Homlokzata kissé előbbre lépő középső résszel készült. A temetőben találhatjuk az ugyancsak védett Pieta szobrot, amely 1849-ből származik. A község ben a Kis-Rába mellett két régi malomépületet találunk még. A város központjában áll a Barthodeiszky uraság által építtetett kastély. A főutca jellegzetes épülete a kastély. A Barthodeiszky család 1847-től volt a bírtok tulajdonosa, a család a mihályi kastélyban lakott. A Beleden található régi majorsági kúriát 1886-ban lebontották és helyére Barthodeisky Antal új kastélyt építtetett, neoreneszánsz stílus jegyekkel, Schöne német mérnök tervei alapján és 1890-ben lett kész. Az utolsó Tulajdonosa Barthodeiszky Béla 1940-ben halt meg, unokahúga Udvardy Katalin örökölte. A II. világháború után a kastélyt kifosztották, majd az államosítást követően gépállomást alakítottak ki, a park fáit kivágták. Vallások szerinti megoszlás tekintetében többségben vannak a római katolikusok, de az evangélikusok száma is jelentős, néhányan reformátusok ig a zsidó családok száma és tevékenysége is (főként a kereskedelemben) jelentős volt a településen. Beled címere 38

39 A címeren három római kereszt motívum található a búzakalászok felett. A három kereszt a községben ma működő három keresztényfelekezetre utal, azaz a katolikus, az evangélikus és a református felekezetre. A keresztek összekapcsolása búzakalásszal a kereszténység éltető erejének a kifejezése. A folyó a községen keresztül folyó Rába-folyóra utalás. Átvitt értelemben, a víz önmagában az élet alapfeltétele, de a tisztaság, a megújhodás szimbólumának is tekinthető. A folyó az állandóan tovarohanó motívum, ami egyrészt az idő múlását szemlélteti, másrészt pedig mindig az újat hozza, sodrásával a vízimalmokat működtetve azt az energiát szolgáltatja, amely az első lépés a búzakalász kenyérré válásáig A búzakalász, a kenyér az éltető erő alapanyaga. A vízimalom régi jelképe a községnek. A címerpajzs zöld színű. Ez utalás a Kisalföld zöld legelőire, mezőire. A Beled felirat alatt a búzakalásszal ölelő anno 1230 év a község első említésének dátuma; az alatta lévő 1996-os évszám a nagyközség címerének elfogadási évét jelképezi. A búzakalász jobb sarkában látható ekevas pedig a földművelést szimbolizálja. A város földrajzilag a Kapuvári-síkon fekszik. Területe többszöri, földtörténeti korszakonkénti süllyedését jelzi, hogy a beledi téglagyár fejtőjében 3-4 eltemetett fosszilis talajréteg mutatható ki. A sík vidéket a Rába, a Répce és a mellékágak homokos, iszapos, agyagos öntései borítják, és 1-3 m mélységben megtalálható a kavics is, amit a Rába rakott le. A település nyugati felén folyik a Kis-Rába, déli határában pedig a Linkó-patak csordogál. A régmúltban a falutól északra és nyugatra erdőség borította a tájat. Ma már szántóföldek ölelik körül a települést. Beled vízrajzát a Kis-Rába határozza meg, amely a Nicki-gát felett szakad ki a Rábából. Nagy esése miatt sok vízimalmot hajtott. Vízét ma elsősorban öntözésre használják. Talaja kitűnő termelési adottságokkal rendelkezik, jól művelhető, savanyúságát meszezéssel lehet csökkenteni. Az éghajlati viszonyok is kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. A gabonafélék mellett a kukorica és a cukorrépa termesztésére optimálisak a természeti körülmények. A mélyebb rétegek gazdagok termálvízben, a vicai határ nyugati részén végeztek mélyfúrást. Első Katonai Felmérés ( ) Második Katonai Felmérés ( ) 39

40 Harmadik Katonai Felmérés ( ) Magyarország Katonai Felmérése (1941) Közlekedési tekintetben jó helyzetben lévő település; vasútállomás Beleden, megállóhely Vicán van, a Szombathely-Hegyeshalom vasútvonalon. Autóbusszal jó a közlekedés Kapuvár, Csorna és Szombathely irányába. Gazdasági tekintetben a beledi üzemek a helyi lakosságon kívül környékbeli települések munkavállalóinak is nyújtanak elhelyezkedési lehetőséget. Ezen kívül a falu kereskedelme, szolgáltatásai, egészségügyi ellátása körzeti központ jelleget biztosít a településnek. (Forrás: Magyarország Megyei Kézikönyve) Társadalmi élet, szokások, hagyományok Minden évben megrendezésre kerül a városban a Pünkösdi Fesztivál, a búcsú, a gyermeknap, az idősek napja és a városi karácsony. Hetente keddenként pedig piacnap van Nemzetiségi kötődés, civil szerveződések Civil szerveződések: Beled Jövőjéért Egyesület Beled Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete Beledi Általános Iskola Diákjaiért Közalapítvány Beledi Asztalitenisz és Tenisz Club Beledi Delta Testépítő Klub Beledi Nimród Vadásztársaság Előre Horgász Egyesület Beledi Sportegyesület Magyar Technikai és Tömegsport Szövetség Beledi Klubja Beledi Szabadidős és Hagyományőrző Egyesület "Régi Beled Baráti Kör" Alapítvány "Tégy a tehetségekért" Alapítvány A településen jelenleg nemzetiségi csoportok, más nemzetiségű lakosok nem élnek. 40

41 Vallás A vallási megoszlás a 2016-os települési adatszolgáltatás alapján a következő: Római katolikus 70% Evangélikus 22 % Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik 8 % Lakosság vallási megoszlása Római katolikus Evangélikus Felekezethez nem tartozik 1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) Oktatás Beleden jelenleg családi bölcsőde, óvoda és általános iskola működik. A családi bölcsőde 12 férőhelyes. Két dolgozóval működik, jelenleg 10 fő bölcsődéssel. Az óvoda 90 férőhelyes, jelenleg 62 gyerekkel, 7 óvodapedagógussal és 5 fő kisegítő személyzettel működik. Programja szerint a / 2,5/ -3 7 éves korú gyermek családias közösségben történő színvonalas nevelését és gondozását hivatott ellátni. Az általános iskola 415 fő férőhelyes, melybe jelenleg 260 gyerek jár. Az iskolában 24 pedagógus és 5 fő kisegítő személyzet dolgozik. Mind az óvoda, mind az iskola a szomszédos településekről (Rábakecöl, Edve, Vásárosfalu, Dénesfa, Cirák, Gyóró, Répcelak, Páli) is fogad gyermekeket. Az általános iskola pedagógiai programja Alapfeladat a 6-16 éves korú beledi és környékbeli települések tanulóinak iskolai neveléséveloktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel. Fontos elvárás, hogy minden tanulónk továbbépítő tudáshoz és ismeretanyaghoz jusson. Felkészültségüket, műveltségüket úgy kell megalapozni, hogy valamennyien képességüknek megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. Ezt a célt az elmúlt években teljesíteni tudta az általános iskola augusztus 1-től ÁMK részeként működött az iskola december 31 - vel megszűnt az ÁMK és január 01-vel az iskola állami fenntartásba került. Az intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink hibázhatnak, lehetőségük van hibáik javítására, otthon érezhetik magukat. A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk 41

42 Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. Alapelveink áthatják az iskola egész nevelési tevékenységét, a nevelés gyakorlati tapasztalatainkon alapulnak, a Nat-ra, a Nemzeti köznevelési törvényre és a helyi tantervre épülnek, melyeket nevelőtestületünk elfogadott. Alapelveink megvalósítását tanévekre bontva az iskolai dokumentumoknak megfelelően valósítjuk meg. Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: egyrészt a demokrácia értékrendjére építve olyan magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak, másrészt mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre minden tanulónk biztonságosan építheti ismereteit az élethosszig tartó tanulás során. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési, oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk az egyén és az állam felelősségét, a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Feladatunk egyértelmű: orientációs mintát kell adnunk a gyermekeknek az értelmes életre. Célunk egy olyan EMBERKÉP kialakítása, amely szerint az ember tudatosan élő lény, aki képes saját maga környezete, valamint az őt körülvevő emberi, társadalmi és természeti környezet megismerésére. Akinek célja van, jövője van, aki akarattal rendelkezik, akinek életét érzelmek jellemzik. Tudatos lényként kérdez és válaszokat fogalmaz meg, akit a fizikai lét, a szellemi lét, az élet értelme, problémái és feladatai foglalkoztatnak. Egy olyan emberkép kialakítása a célunk, aki szabad választásra és megkülönböztetésre képes jó és rossz, igaz és hamis, szép és csúnya között. Ebből is adódik, hogy pedagógiánkban a jóságot, az igazságot, az igazságosságot és a szépet alapvető értéknek tekintjük, mint a görög gondolkodók óta vallja azt az európai kultúra is. Az ember szuverén személyiség, akinek élete másokkal való kölcsönhatásban teljesedik ki a családban, a lakóhelyi, az anyanyelvi és az őt körülvevő kulturális, politikai és vallási közösségekben. Az ember kultúrateremtő lény is, aki alakítja a környező világot. Olyan emberkép kialakítására van szükség, amely felelősséggel rendelkező lény, akinek feladata, hogy megőrizze és gazdagítsa önmagát, az emberi közösséget, a természetet, amely otthona, és amelyet védenie, őriznie kell. Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata és A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek nemzetközi chartája kiemelt értékeket hordoz, amelyeket úgy kell megismertetni tanítványainkkal, hogy megtanulják, hogyan kell azoknak a gyakorlatban érvényt szerezni. A Beledi Általános Iskola funkciója, feladata Iskolánk a helyi tanulókon kívül a környékbeli településekről is fogad gyerekeket. Fő személyiségformáló feladatunk: a korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése. A Nemzeti Alaptanterv alapján biztosítjuk a Nemzeti köznevelési törvényben meghatározott iskoláskorúak közül az 1-8. osztályos tanulók nevelését-oktatását. Intézményünkben nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés oktatás folyik. A tanulókat az érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük a középfokú iskolai továbbtanulásra. 42

43 Tanulóink számára igény szerint napközis ellátást nyújtunk. Biztosítjuk tanulóink szervezett étkeztetését a települési önkormányzat által működtetett konyhán. A diákok tanítási órán kívüli sport és kulturális programjait megszervezzük. Az intézmény tulajdonában lévő helyiségeket igény szerint bérbe adjuk. Feladatunk a tanórán kívüli tehetséggondozás és felzárkóztatás. Részt vállalunk a felnőttképzésben (pl. nyelv, számítástechnika, magánvizsga) Az általános iskolából kikerülő tanulók Győrben, Kapuváron, Csornán, Sopronban és Szombathelyen tanulnak tovább. A továbbtanulók 12%-a gimnáziumban, 35%-a szakközépiskolában, 53%-a pedig szakmunkásképzőben tanul tovább. Egészségügyi ellátás Beleden két darab háziorvosi rendelő, gyermekorvos, védőnői szolgálat, fogorvos és gyógyszertár működik. A háziorvosi, gyermekorvosi és védőnői körzetek az iskolához hasonlóan a szomszédos települések (Rábakecöl, Edve, Vásárosfalu, Dénesfa, Cirák, Gyóró, Répcelak, Páli) ellátását is biztosítják. Továbbá Beled részét képezi a Kapuvár-Beled Egészségfejlesztési Iroda tevékenységi területének. Az Egészségfejlesztési iroda(efi) célja a kistérség lakosainak egészségtudatos magatartásának fejlesztése, az életmódváltás elősegítése, továbbá a cukorbeteg vagy keringési betegségben szenvedő betegek támogatása. A lelki egészség megőrzését a dohányzás vagy alkoholproblémákkal küzdők számára is segíti. Továbbá ingyenes programok szervezésével lehetőséget teremt egy egészségesebb, fittebb, aktívabb életmód elsajátításához minden érdeklődő számára. Az egészségügyről szóló évi CLIV. tv., valamint az önkormányzatokról szóló évi LXV törvényben előírtak szerint az önkormányzatok kötelező feladata alapellátás lehető legmagasabb színvonalú ellátásának biztosítása, illetve ha szakellátást szervez, annak fenntartása. Továbbá a népesség egészségügyi állapotának javítása, egészségi szükséglet biztosítása. Az önkormányzat feladata, hogy közreműködjön a lakosság egészségi állapotához, valós egészségügyi szükségleteihez igazodó megfelelő hatékonysággal működő ellátó rendszer kialakításában. A célok eléréséhez szükséges a városra vonatkozó egészségterv elkészítése, mely az ellátó rendszer tekintetében az alábbiakat tartalmazza: - Az egészségügyi alapellátást igénybe vevők azonos szintű ellátáshoz való jogának biztosítása, csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi szolgáltatás színvonalában. Magasabb színvonalon és költséghatékonyabban működjenek az ellátások. - A lakosság megfelelő tájékoztatásához, elengedhetetlen a megfelelő színvonalon kiépített informatikai rendszer folyamatos használata, a kommunikációs rendszer kiépítése. - Korszerű épületek, megfelelő technikai feltételek és megújult gép- műszer állomány Egészségmegőrzés, prevenció A lakosság egészségi állapotát meghatározó tényezők között kiemelkedő jelentőséggel bír az egyének és a közösség egészségtudatos magatartása, az egészségmegőrzéshez, fejlesztéshez elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzése. Az Önkormányzatnak is jelentős szerepet kell vállalnia az egészséges életmódot, az egészségtudatos magatartásformák elterjedését szolgáló programok, rendezvények szervezésében, támogatásában. Az egyén egészségi állapota egyértelműen meghatározza, hogyan tud bekapcsolódni a gazdaságba, részt venni a közösségi életben. Az emberek egészségi állapota olyan központi probléma, amely jelentősen befolyásolja a település fejlődését, versenyképességét. Az egészségfejlesztés nem kizárólag az egészségügyi ellátó rendszer feladata. Az egészségismeretek oktatása, a programok szervezése az oktatási intézmények, védőnői szolgálat, ÁNTSZ szakembereinek is feladata. A hatékony egészségfejlesztés, a jó 43

44 egészségkommunikáció a szakmai szervezetek más társadalmi szervezetek együttműködésén alapszik. Ehhez kapcsolódó eladatok - Folyamatos óvodai és iskolai egészségnevelés - Egészségügyi felvilágosítást, egészségnevelést szolgáló rendezvények szervezése - Civil kezdeményezések támogatása - Egészségügyi ellátó rendszer aktív részvétele az egészségmegőrzésben, betegségmegelőzésben - Az egészségügyi rendszer fejlesztése - Az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése - Összehangolt szűrő programok szervezése: alkalomszerű és lakosság szintű tömegszűrések. A prevenciós programok és állapotfelmérés megvalósításához a pályázati lehetőségek figyelembe kell venni. Hosszú távon a lakosság egészségmagatartása változik, a betegségmegelőzésben, egészségmegőrzésben aktív közreműködővé válik, hiszen közös érdeke a munkaképesség és teljes értékű élet megőrzése. A devianciákkal kapcsolatos problémákhoz útmutatókat, programokat kell keresni. Humán közszolgáltatások grafikonokon Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) Óvodába beírt gyermekek és az óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő-db) 44

45 Általános iskolai feladatellátási helyek átlagos létszáma (fő) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Esélyegyenlőség biztosítása Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormány Rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI Rendelet rendelkezéseivel, Beled Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) főbb pontjai, célkitűzései Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jóminőségűszolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdőemberek előnyben részesítését az élet minden területen, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A HEP a 321/2011. (XII.27.) Korm. rend. 1. (2) bekezdésének előírása értelmében kiemelt figyelmet fordít célcsoportjai, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők helyzetére. Beled Város Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett célcsoportok a saját településen jussanak lehetőséghez az oktatás, a kultúra, a sport, a szociális és egészségügyi szolgáltatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, valamint a közlekedés és a kommunikáció területén. Lehetőséget teremt arra, hogy helyi pályázatok meghirdetésével anyagi támogatásban részesítse az esélyegyenlőség biztosítására irányuló törekvéseket. 45

46 A HEP célja, hogy a település minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa a gyermekek, nők, idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű - főleg roma - állampolgárok esélyegyenlőségét. Beled Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel) A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Az ország gazdasági fejlődésében kialakult területi különbségek már az 1990-es évektől kezdve ugyanazt a térségi differenciálódást mutatják. Erős megosztottság mutatkozik egyrészt a főváros és a vidék, másrészt a nyugati és keleti országrész fejlettségében. (KSH 2012, 22. o.) Az alábbi ábrán a rendelkezésre álló adatok alapján az iparűzési adó mértékének alakulása látható közötti intervallumban (1000 Ft) A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) (2011-től az adatkör gyűjtése a GFO nómenklatúra szerint megváltozott, ezért egy idősorban nem összehasonlítható, a megelőző évekkel. (Bizonyos vállalkozási formák átkerültek a vállalkozások köréből a nonprofitok vagy az egyéb szervezetek kategóriájába.). A GFO nómenklatúra szerinti mutató a "Regisztrált vállalkozások száma (GFO '11)" mutató név alatt érhető el.) 46

47 Regisztrált vállalkozások száma (GFO '11) (db) (2011-től az adatkör gyűjtése a GFO nómenklatúra szerint megváltozott, ezért egy idősorban nem összehasonlítható, a megelőző évekkel. (Bizonyos vállalkozási formák átkerültek a vállalkozások köréből a nonprofitok vagy az egyéb szervezetek kategóriájába.) Az alábbi ábrán a működő gazdasági társaságok száma látható (db). (A KSH módszertani okok miatt a gazdasági szervezeti adatokat (pl. működő vállalkozások adatai) mindig a tárgyévet követő 2. évben építik be az adatbázisba es adatok 2013 utolsó negyedévében várhatók szerződéskötésnek megfelelően.) 47

48 Mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (TEÁOR '08: A gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) Ipar-, építőiparban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) 48

49 Működő vállalkozások száma az ipar-építőiparban (szekunder szektor) (db) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) Működő vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: B gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) 49

50 Működő vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: C gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) Szolgáltatásokban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) 50

51 Működő vállalkozások száma a szolgáltatásokban (tercier szektor) (db) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: G gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: H gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) 51

52 Működő vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: I gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: K gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: L gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) 52

53 Működő vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: M gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: N gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: Q gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) 53

54 Működő vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: S gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül, db): Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db): 54

55 Ruházati szaküzletek száma (db): Vendéglátóhelyek száma (db): Összes szálláshely szállásférőhelyeinek száma (kiskereskedelmi és magánszállás adás, db): 55

56 Vendégforgalom (db): Vendégéjszakák száma a szálláshelyeken (db): A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Települési adatszolgáltatás alapján 2016-ban a város legnagyobb foglalkoztatói: - Wiedenmann Kft. 117 fő - Provertha Zrt. 97 fő - Kis Rába-menti Takarékszövetkezet 58 fő - Extra Tej Kft.-Kalász Kft. 47 fő - Teleki Kober Szőlőoltvány Kft. 35 fő - Organo pet Kft. 34 fő - Beled Coop Zrt. 24 fő - Beled Trans Kft. 22 fő - Sabaria Faipari Kft.-Módos Imre egyéni v. 16 fő - SPF Hungary Kft. 15 fő - Ritmo Trans Kft. 14 fő - Gombás Autócentrum Kft. 14 fő - Hanyi Trans Kft. 12 fő Települési adatszolgáltatás alapján a 2016 évi gazdasági szereplők: A helyi magánvállakozások száma: 179 db. Gazdasági társaságok száma: 55 db (ebből külföldi 2 db) Egyéni vállalkozók száma: 122 db - ebből ipari termelés: 12 db - mezőgazdaság élelmiszeripar: 25 db 56

57 - kereskedelem: 29 db - szolgáltatás: 45 db - egyéb: 11 db Kereskedelmi boltok száma: 54 db (ebből élelmiszerbolt: 9 db) Vendéglátó helyek száma: 10 db A gazdasági szervezetek fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése: - A Barabás Téglakő Kft. a Volt Betonáru területén a 732/10, :/12, :/13, :/14, :/21, :/20, :/16, :/17, :/18, :/19 hrsz-ú területet megvásárolta, ahol a közeljövőben (előreláthatólag 2018-tól) térkőgyártó telephelyet kíván létesíteni. - Az Organo Pet Kft. a közelmúltban üzembővítést végzett, a használatbavételi engedélyét nemrég megkapta. - A települési belterület nyugati oldalán található kavicsbánya tulajdonosa a bányaterület duplájára bővítését tervezi nyugati irányban. A helyi foglalkoztatók mellett/ellenére a település munkavállalói jelentős számban ingázásra kényszerülnek. Az ingázó munkavállalók főbb célpontjai: - Sopronkövesd (Autoliv) - Lövő (ROTO) - Fertőszentmiklós - Kapuvár Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A nominál ár a mindenkori, forintban értendő árakat jeleníti meg egy négyzetméterre vetítve, míg a reál ár a nominál ár inflációval korrigált értéke. A szórás megmutatja, hogy az adott időszakban az átlagos négyzetméter áraktól átlagosan mennyivel tértek el az ingatlanok négyzetméterre vetített árai. A reál m² ár alakulását a Központi Statisztikai Hivatal szezonálisan kiigazított maginfláció segítségével kalkuláltuk. A diagramon Beled területén található lakóingatlanokra vonatkozó négyzetméter árak havi alakulását követheti nyomon. A szaggatott vonallal jelzett időszakokra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre elegendő információ. Lakóingatlanok esetén Beled településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár forintról forintra nőtt, ami forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2017 márciusában a legmagasabb négyzetméter ár forint, a legalacsonyabb forint, valamint az átlag ár forint. Beled településen a bűnesetek száma a népesség arányában kevesebb, mint 1%. forrás: ingatlannet.hu 57

58 forrás: ingatlannet. Összehasonlításként az alábbi ábrákon a Győr-Moson-Sopron-megyei ingatanárak: A lakóingatlanok számának alakulása Beleden: forrás: ingatlannet.hu A lakóingatlanok száma Beled településen 2009-ben darab volt, mely 2014-re darabra csökkent. Ez azt jelenti, hogy Beled településen a lakóingatlanok száma 5 év alatt 0.82%- kal, azaz 9 darabbal lett kevesebb. Ez alatt az időszak alatt a lakóingatlanok száma átlagosan egy évben 2 darabbal lett kevesebb AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ-ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat költségvetési bevételi terve 2015-ben Ft., 2016-ban Ft., 2015-ben a záró mérleg Ft volt a takarékos gazdálkodás mellett. 58

59 A 2020-ig tartó pályázati ciklusban a város az alábbi fejlesztések megvalósítására nyújtott be pályázatot. - Óvoda felújítása, átalakítása Egyedi költségvetési támogatás (40 mft) - Konyha felújítása (energetikai pályázat) - Hivatal épület felújítása (energetikai pályázat) - Termelői piac kialakítása (203/3 hrsz) (VP pályázat nyert) - Orvosi rendelők a pályázat elbírálását még várjuk Fenti pályázatok közül már nyertes pályázatként lehet tekinteni az óvoda, konyha, hivatal épületének energetikai korszerűsítése valamint a termelői piac kialakítására. A közelmúltban megvalósult fejlesztések: Szabadidőközpont a sportpálya és a lőtér között (834 hrsz) GYSEV vasút villamosítása, Rákóczi u. vasúti átjáró felújítása KZV korszerűsítés (LED) és bővítés (műszaki átadás május 25.) játszótér a Rákóczi utcában (Vörösmarty u. csatlakozással szemben) tűzoltó szertár épületének külső felújítása Régi 86-os út beledi szakaszának felújítása (külterületen) élőfüves labdarúgópálya felújítás (gyepszőnyeg, öntözőrendszer) További fejlesztési elképzelések, megalósítandó feladatok 056/30 hrsz.-on lakóutca kialakítása 834 hrsz.-ú területen sportöltöző épület bővítése (külső vizesblokk, tetőtér) 06/49 hrsz.-ú telephely belterületbe vonása gyalogátkelőhely kialakítása az egészségcentrumnál valamint parkolóhelyek kialakítása a Rákóczi utcával párhuzamosan - árokfedéssel - az egészségcentrumtól a postáig hrsz.-ú területen iparterület kialakítása Ifjúság u. mögött lakóterület kialakítása volt téglagyár területének gazdaságiterületként való hasznosítása (a főépülete, mit emblematikus épület megtartása mellet!) Rákóczi utca felújítása (Magyar Közút kezelésében van tájékoztatásuk szerint a következő 7 éves fejlesztési szakaszukban szerepel) tűzoltószertár telkének leválasztása a vásártérből Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat koordinálása mellett jelenleg a Beledi Sportegyesület intenzíven fejleszt a TAOs lehetőségeket kihasználva. A közös tulajdonú területek esetében a tervezett fejlesztéseket átfogó társadalmi párbeszéd előzi meg, közmeghallgatással, falu fórummal. Az egy év, egy utca program keretein belül az évente felújítandó út tekintetében általában a képviselők előterjesztései és a lakosság igényei figyelembe vételével dönt a képviselőtestület. Az önkormányzat a 2020-ig tartó Területi Operatív Program keretében számos eredményes pályázatot nyújtott be, amelyek során a fentiekben felsoroltak szerint valósíthatja meg a város a fejlesztési elképzeléseit Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat minden lehetőséggel támogatja a helyi gazdaság erősödését. Ennek eszköze pl. a rendelkezésre álló ilyen jellegű önkormányzati terület bérbe/tulajdonba adása. 59

60 A rendezési tervben a fejlesztési területek nagy része magántulajdonú terület, a tervezett beruházások önkormányzati területeken nem megvalósíthatók. A településen működő vállalkozások fejlesztési elképzeléseit az önkormányzat koncepció szintjén már figyelembe veszi. Az önkormányzat saját gazdasági élénkítő programot források hiányában - nem tud folytatni, de a magánterületeken jelentkező gazdasági fejlesztési szándékokat a közérdekek egyeztetése mellett támogatja Foglalkoztatáspolitika A település önálló foglakoztatási koncepcióval nem rendelkezik, erre vonatkozóan az állami lehetőségeket tudja szem előtt tartani. Az önkormányzat részt vesz az országos közmunka programban Lakás- és helyiséggazdálkodás A településen jelenleg 9 db önkormányzati tulajdonú lakás/ház (3 db lakás 6 db ház) van magánszemélyeknek bérbe adva. A gyógyszertár épülete önkormányzati tulajdon, ezt az ALMA gyógyszertár béreli és üzemelteti. További üzleti célú ingatlan jelenleg nincs. (1 db üzletház lenne, de ez felújításra szorul) Intézményfenntartás A helyi intézmények fenntartását önkormányzati költségvetésből oldja meg a település, amely azonban nem fedezi a szükséges költségeket. Az önkormányzat egyik alapfeladata a község üzemeltetése, működtetése. Ezt egyrészt közvetlen irányítással végzi (pl. közvilágítás, ivóvíz ellátás, közterületek gondozása, stb.), másrészt mint ár és díjmeghatározó közvetetten. (hulladékgyűjtés, víz-csatorna díj, stb.) A közvetlen befolyása alá tartozó ügyekben intézményeken, gazdasági társaságokon keresztül történik a feladatok ellátása. Az intézményhálózat, a hivatali struktúra a külső körülmények változásait kell, hogy kövesse. Ez folyamatos ellenőrzést és a változásokhoz való igazodást igényel Energiagazdálkodás A település épületei többnyire vezetékes földgázzal ellátottak mind magán, mind közösségi szinten. Az elektromos áramellátás a szolgáltató által üzemeltetett középfeszültségű hálózaton légkábeles kiépítéssel megoldott. Alternatív energia rendszerek nem üzemelnek a településen TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Pannon-Víz Ivóvízszolgáltatás, valamint szennyvízelvezetés és tisztítás ill. iparivíz szolgáltatás. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. (a hálózat tulajdonosa) FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. (szolgáltató) Gázellátás szolgáltatás. E-On Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. Elektromos energia ellátás szolgáltatás. Kisalföldi Kommunális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit kft Kft. Hulladékátrakó állomás: Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó 60

61 Háztartási hulladék elszállítás szolgáltatás. Magyar Telekom Nyrt. Vonalas távközhálózat, telefonszolgáltatás. Vidanet Kábelévé, internet- és telefonszolgáltatás. Észak-Nyugat Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. (Volán) Közösségi közlekedés-szolgáltatás. GYSEV Zrt. Közösségi közlekedés-szolgáltatás A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Növényzet Beled földrajzilag a Kisalföld, Győri-medencéjén belül a Kapuvári-sík déli peremén található. Homogén potenciális vegetációjú kistáj, azaz a táj képében a szántóföldi művelés dominál. A kistáj déli része, ami a Rába ártere mára sajnálatosan, gyakorlatilag teljesen kiszáradt, természeti értékei tönkrementek. A rétgazdálkodás nagyjából mindenhol megszűnt, a gyepek feltörése ma is zajlik. A sok kavicstó új, pionír élőhelyeket teremtett. Az inváziós terhelés közepes mértékű. Flórájában az alpokalji hatás jól érezhető; erre utal Répce menti ligeterdőkben a tavaszi tőzike, erdei békaszem, hegyi veronika, réteken a foltos orbáncfű, kisvirágú pacsirtafű, míg a Rába mentén a hamvas éger, kúszó sás. Beled környékén ugyan nem, de a Kapuvári-sík erdőiben, gyepekben xerotherm elemek is megtaláhatók (pázsitos nőszirom, taréjos csormolya, bugás macskamenta, parlagi rózsa). Elszórtan felbukkannak a sziki élőhelyek növényei (molyhos őszirózsa, sziki kocsord), az iszaplakó (gömböstermésű szittyó, iszaprojt, tavaszi forrásfű) vagy zátonyokhöz kötődő (gyökerező erdeikáka) pionírok. Figyelemreméltók az érintetlen mocsári- (mocsári kutyatej, bördős borgyökér) és hínárnövényzet (hegyeslevelű békaszőlő, tófonal) fajai. Talaj A kistáj szerkezetileg harmadidőszaki (miocén) medence-süllyedék. Mélyén tengeri és tavi (mészkő, homokkő), továbbá folyóvízi üledékek (agyag, homok, kavics) és a Hanságban tőzeg található. A Pannon-tenger feltöltésében a Duna és mellékfolyói vettek részt, itt alakult ki Európa legnagyobb hordalékkúpja. A felszínen ma a Rábaközben lösz, a többi területen homok, agyag, kavics található. Az ártéri területek ma is süllyednek, a folyóvíz és a szél által töltődnek fel. A Jellemző talajok a folyók mentén a homoktalaj és az öntéstalaj, a Rábaköz környékén a réti talaj. Éghajlat A terület éghajlata nedves-kontinentális, ahol jelentős az Atlanti-óceán hatása: gyakori a borultság, kisebb a hőingás (18-20 oc), egyenletesebb a csapadék eloszlása, mint az ország többi területén. A nyár hűvösebb, a tél hideg. Az évi csapadékmennyiség mm, kevesebb az aszály és az árvíz, mint az Alföldön. A Dévényi-kapu miatt a Kapuvári-sík az ország legszelesebb tája. Az uralkodó szélirány ÉNy-i. Vízrajz A kistáj folyóit a Rába, a Marcal és a Répce vezeti a Dunába. A folyók középszakasz-jelleggel formálják völgyeiket. A folyók az árvíz ellen szabályozottak. A vízhiány nem jellemző a területen, és a vastag üledéktakarónak köszönhetően gyógyító hatású rétegvízkészlet húzódik a mélyben. A Duna mellékága a Mosoni-Duna, a Rába mellékfolyói: a Rábca, a Répce, a Gyöngyös és a Marcal. 61

62 Természeti értékek A kistáj természeti erőforrásai közül kiemelkedik a nagymennyiségű rétegvízkészlet. A mezőségi talaj bőséges mezőgazdasági termelés számára teremt lehetőséget. A hordalékkúp kavicsa az építőanyagipar egyik fontos alapanyaga Tájhasználat, tájszerkezet, tájtörténeti vizsgálat Az első Katonai Felmérés ( ) ill. a második Katonai Felmérés ( ) térképein Beled környékén egy nagyon változatos, mozgalmas tájat láthatunk. Ekkor még kiterjedt erdőterületek és rétek tarkítják a tájat. A falu közvetlen környezetét a házak mögötti veteményesek és gyümölcsöskertek jellemzik. Valamint megjelentek a mai úthálózat ősi nyomvonalai a környező települések, kisvárosok felé. A két katonai felmérés közötti időszakban szinte teljesen eltűntek a település erdői és rétjei is. Harmadik Katonai Felmérés ( ) térképén már csak a vízfolyások mentén találunk keskeny erdősávokat. A vizek már mintha szabályozottabb mederben folyának. Jellemző új táji elem a szántóföldeket tovább osztó földutak megjelenése. Valamint szinte mindenhol megtalálhatóak az utakat kísérő fasorok. Az 1940-es évekig ezután szinte semmit nem változott a táj képe. (Magyarország Katonai Felmérése -1941) Kissé megnövekedett a település lakóterülete, letisztult, véglegesedett az úthálózat. valamint sajnálatos módon elkezdett csökkeni az utakat, vízfolyásokat kísérő faállomány. 62

63 Ezt követően az1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. Az agyag és kavicsbányászat révén pedig nagy kiterjedésű bányatavak jelentek meg. A régen változatos erdős, rétes területet az ember erdőirtás és nagytáblás gazdálkodás révén műtájjá, kultúrtájjá alakította. Beled külterületét nagy kiterjedésű szántó területek és a vízfolyások mentén kisebb ligeterdők jellemzik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág Terület (Ha) Arány (%) Szántó területek 1795,87 Ha 84,38 % Erdő területek/fásított területek 32,8 Ha 1,54 % Folyóvizek, árkok, csatornák 28,42 Ha 1,33 % Tavak vízfelületei (bánya tó, horgásztó) 24,7 Ha 1,16 % Bányaterületek (kavics, agyag) 123,94 Ha 5,82 % Kereskedelmi szolgálataó gazdasági t. 75,61 Ha 3,55 % Ipari gazdasági terület 46,75 Ha 2,19 % Összesen 2128,09 Ha 100,0 % Beled külterületének területfelhasználása 63

64 A szántók SZ1 és SZ4 közötti az erdők E2-E5 közötti minőségi osztályokba tartoznak Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A terület mára sajnálatos módon táji, tájképi, természeti értékekben egyaránt szűkölködik. Beled környezetében nem találhatóak ökológiai magterületek, sem kiváló vagy jó termőhelyi adottságú szántóterületek, mint ahogyan nem találhatóak kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek vagy vízminőség védelmi területek sem. (OTrT) Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Beled város területén az érintett Natura 2000 területek, melyek a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területi illetékességéhez tartoznak: Rábaköz - Beled 059/6, 059/7, 060/2, 060/3, 063/4, 063/5, 064/5, 064/6, 064/7, 065/1, 066/4, 066/5, 066/6, 066/8, 066/9, 066/10, 066/11, 066/12, 067/2, 067/3, 089/2, 0117/1, 0117/2, 0117/3, 0121, 0157/3, 0157/4, 0157/6, 0157/7, 0157/10, 0157/11, 0157/12, 0157/14, 0173, 0183/4, 0220/3, 0220/4, 0220/5, 0220/6, 0220/7, 0220/9, 0233, 0234, 0235, 0236/4, 0236/6, 0236/25, 0236/26, 0236/27, 0272/17, 0281, 0282, 0285/2, 0285/ Répce mente - Beled 0108/1, 0108/2, 0108/3, 0108/4, 0116, 0117/4, 0117/5, 0117/6, 0117/7, 0117/8, 0118/1, 0118/ Ökológiai hálózat Beleden ökológiai magterület nem található. Ökológiai folyosó és pufferterület a Répce mentén és a belterületen áthaladó Kis-Rába mentén található. A Répcét végig a közigazgatási határ mentén ligetes, erdős területek kísérik. A Kis- Rába mentén sajnálatos módon már csak szaggatottan találhatóak meg a vízfolyásokat kísérő erdős, bokros foltok. 64

65 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A helyzetfeltárás alapján a meglévő Tájhasználati konfliktusok, problémák nem tekinthetők jelentősnek, ám kezelésükkel hosszú távon egy harmonikusabb ember-táj kapcsolat alakulhat ki, legyen szó víz-rehabilitációs munkálatokról vagy éppen az út melletti fásításokról. A nem célzottan tájhasználati konfliktusok feloldását célzó fejlesztési beruházások minden erőfeszítés ellenére előbb-utóbb bizonyos fokú konfliktushoz vezetnek, melyek lehetnek területhasználati és funkcionális, tájökológiai vagy tájképi (vizuális) gyökerűek. A konfliktusok mértéke azonban összehangolt, átgondolt tervezéssel csökkenthetők. Leggyakoribb probléma az infrastruktúra fejlesztések (pl. ahogyan az M86 gyorsforgalmi út kiemelkedik a tájból), a beépített területek növelése és a természetvédelem, tájvédelem szempontjainak ütközése. A tervezett fejlesztések közül előreláthatóan a gazdasági területek növekedése fog leginkább tájhasználati konfliktusokat generálni ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Egy település életében a zöldfelületek, fák, fasorok kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészt életminőségi, levegőtisztaság védelmi, településképi, esztétikai, egészségügyi, másrészt zajvédelmi, idegenforgalmi szempontból. A zöldfelület, mint biológiailag aktív felület, jelentős kondicionáló hatással bír a környezetére: kedvezően befolyásolja a klímát, a levegőminőséget, a vízháztartási viszonyokat, a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, megakadályozza a talaj mennyiségi és minőségi romlását. E sokrétű szerepkörnek a zöldfelületek akkor tudnak optimálisan megfelelni, ha rendszerbe, hálózatba szervezettek. A zöldfelületek funkciójuk és használatuk módja szerint három csoportba oszthatók: - Korlátlan közhasználatú zöldfelületek. Ide tartoznak a közparkok, lakó kertek játszóterek sportpálya valamint a közlekedési területek zöld felületei, és a védő fásítások. A városi szintű és lakóterületi közparkok a városlakók, idelátogatók rekreációs igényeit elégítik ki. - Korlátozott közhasználatú zöldfelületek. Ide tartoznak az időben korlátozott, általában intézményekhez kapcsolódó közhasználatú zöldfelületek: ilyen zöldfelület a temető és kastélypark. Az intézményi zöldfelületeket korlátozottan látogatható intézményi területek alkotják. - Közhasználat elől elzárt zöldfelületek: e kategóriában a közintézmények, hivatalok, ipari létesítmények zöld felülete valamint a családi házak kertjei tartoznak. - A vonalas, zöldhálózati összekötőelemek (utak, vízfolyások menti zöldfelület) Szerkezeti szempontból igazán jelentősek még a biológiailag-aktív vízfelületek: a Kis-Rába képes / képes lehet biztosítani a város átszellőzését. Kelet nyugati irányban nincs természetes zöldfelületi tengely. Szintén jelentős zöldhálózati összekötő szerepük lehetne a településeken a fasoroknak. A fasorok fontos elemei egy város zöldfelületi rendszerének, a fasorok kapcsolják össze a zöldfelület egyes elemeit (zöldterületeket, zöldfelületi jellegű intézményeket, erdőket stb). összefüggő rendszerré. Sajnálatos módon a település utcái gyengén fásítottak. Kivételt képez ez alól a Rákóczi utca keleti vége. 65

66 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Nagyobb összefüggő zöldfelületek, zöldterületek a településen: - A Kis-Rábát valamint a Répcét kísérő liget erdők - sportpálya (a Vásártér utcában) - a Tondach agyagbánya északi területei - a két horgásztavat körül-ölelő facsoportok - a település keleti felében található gazdasági területek zöldfelületei - és nem utolsó sorban a hosszú kertes lakóterületek összefüggő kertjei Zöldfelületi ellátottság értékelése Zöldfelületek nagysága (m2) A 2011-es mutató értéke jelenleg felülvizsgálat alatt áll. Az adat a KSH és a MÁK közös 1616-os (Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról?) kérdőívéből származik, melyet a MÁK dolgoz fel és továbbít a KSH-nak. Egy lakosra jutó zöldfelület nagysága (m2) (A 2011-es mutató értéke jelenleg felülvizsgálat alatt áll. Az adat a KSH és a MÁK közös 1616-os ("Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról") kérdőívéből származik, melyet a MÁK dolgoz fel és továbbít a KSH-nak.) Láthatjuk, hogy az említett időszakban nem történt változás a zöldfelületek nagyságát illetően. Az egy lakosra jutó zöldfelület-növekedés a csökkenő lakosszám eredménye. 66

67 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálata A község belterületén döntően lakóterületi funkciók vannak túlsúlyban, kisebb részben a településközponti vegyes öveztek, melyek jobbára az intézmények elhelyezését biztosítják. Fontos azonban kiemelni, hogy nagyon magas a belterületen a gazdasági területek aránya. A belterület kb. 1/6-át kereskedelmi szolgáltató terület teszi ki. Kis arányban jelen vannak a kisvárosi, különleges(temető, sportpálya) és üdülőterületek is abelterületen. A lakóterületek valamint gazdasági területek arányának növelése érdekében a korábbi rendezési tervben új lakóterületek, ill. gazdasági területek kerületek kijelölése. Ezeken a területeken a fejlesztéseket közül csak kevés realizálódott. Ennek oka település lakos számának csökkenésére és beköltözők alacsony számára vezethető vissza. Ennek fényében a lakóterületi zöldmezős kijelölések fenntartása átgondolandó. Ezzel párhuzamosan a területtakarékos fejlesztések megvalósítása a pl. tömbbelső feltárásokkal támogatott. A lakóterületekkel ellentétben a zöldterületi gazdasági fejlesztések megtartása vagy új helyen való kijeölése mindenképpen indokolt lenne Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek aránya a kisvárosias használatnak megfelelő. A hatályos településszerkezeti terv jelentős beépítésre szánt fejlesztési terület kijelöléseket tartalmaz, amelyek a külterületi táji környezet (a szántóterületek) csökkentésével járnak Konfliktussal terhelt terület A település közigazgatási területén jelentősebb környezeti területhasználatikonfliktus a bányászati tevékenységből adódik és adódhat is még. A felszíni agyag és kavicskitermelés folyamatos a településen. A konfliktusok megszűnése csak hosszabb távon, megfelelő rekultiváció mellet várható. A gazdasági területek tekintetében mérvadó konfliktusok nem állnak fenn. A gazdasági területek léptéke, funkciója beilleszthető a kisvárosi környezetbe, kisvárosi területhasználatba A telekstruktúra vizsgálata A történeti adottságokból adódóan Vicán a Fő utcán, Malom utcán és Beleden a Rákóczi utcában is a szalagtelkes keskeny telestruktúra maradt fenn. A Rákóczi utca déli oldalában megtörtént a hosszútelkek megosztása, újra osztása. A központi részeken a külső településrészek szabályos, sematikus teleosztásaival, utcahálózatával, szabályos négyzetes, azonos méretű telkeivel ellentétben egy organikus telek és utcahálózatot találunk, változatos alakú és nagyon eltérő méretű telkekkel, közterület szélességekkel. A mérnöki telekosztású városrészeken kialakult szabályos struktúrák közül - a Pacsirta utca-győri utca-sziget utca által határolt tömbben kifejezetten nagymérető 1300 m 2 -es telkek találhatóak - A Hunyadi utca, Cziráky utca, Közép utca és a Vásártér utca telkei szintén elég nagy méretűek (1000 m 2 -esek) - az Ifjúság utca, Hársfa utca m 2 -es teleki már inkább a mai kor igényeinek megfelelő telekméretűek A település magjaiban gyakoriak a besűrűsödések, mely besűrűsödés alól az intézményterületek és kisebb léptékű gazdasági területek a kivételek. 67

68 A város széle felé haladva a gazdasági és különleges bányaterületek valamint üdülőterületek telekméretei szintén nagyon változatos képet mutatnak. Az 1 ha-os területek váltakoznak a 10- os területekkel Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati kataszter A településen az önkormányzati tulajdonú ingatlanok nyilvántartása megoldott, melynek vezetése folyamatos. Önkormányzati ingatlanok Beleden az intézmények telkei, a sportpályák területei és a külterületi mezőgazdasági utak nagy része valamint jelentős gazdasági területek és egy tervezett lakóterület. 68

69 Az épületállomány Az önkormányzati tulajdon térképen ábrázolva (megkülönböztetve a kül-és belterületeket) A település alakját a domborzati adottságok határozzák meg. Tipikus egyutcás, síkvidéki faluból kialakult településszerkezettel. Vica településrész a mai napig egy egyutcás, hosszú szalagtelkes település előtt Összesen Megye összesen Kapuvári kistérség Városok együtt ( fő) Beled % % % % % % % % % Az épületek építési korát tekintve az épületállomány roppant változatos képet mutat. Az 1946 előtt épült házak aránya, mely 14 %-ot tesz ki. Ezek a házak csak jelentős ráfordítások által válhatnak a mai kor követelményeinek, komfortjának megfelelő épületekké. Ez a helyzet a 60-as- 70-es épületekkel is, hiszen mára ezen épületállomány is elérte azt a kort, amelynél időszerűek a korszerűsítések, felújítások. Az épületállomány 16 %-a az 1990-es évek után épült. Ezek az épületek remélhetőleg műszaki téren kielégítik a mai kor igényeit. Az épületeik változatosabbak, mint az 50-es 60-as évek házai, azonban nem minden esetben illeszkednek a falusi környezetbe. 69

70 Az alábbi ábrán Beled lakásállományának száma található a 2001-es népszámlálási adatok szerint: Az alábbi ábrán Beled lakásállomány számának alakulása látható a évek közötti intervallumban: Az alábbi ábrán, a Beleden épített lakások számának alakulása látható a évek közötti intervallumban: 70

71 Az alábbi ábrán, az Beleden megszüntetett lakások számának alakulása látható a évek közötti intervallumban: Beépítési jellemzők (mód, mérték, sűrűség) A település épületei szinte kivétel nélkül oldalhatáron állóak, a falusias telekhasználatnak megfelelően. Az intézményi, közösségi épületek részben oldalhatáron állóan, részben szabadon állóan helyezkednek el. Mind a magán telkek és beépítésük, mind az önkormányzati telkek jellemzően nem zsúfolt beépítésűek, községi szintű légtérhasználattal rendelkeznek. Kivételt képez ez alól a központi belterület, mely erősen zömösödött. A gazdasági területek és majorok szellősen, szabadon állóan kerültek beépítésre Magasság, szintszám, tetőidom, alapterület A településen döntő többségben a falvakra jellemző módon földszintes egylakásos épületek találhatóak. Az emeletes házak aránya, jelentéktelen. Beleden a hasonló méretű településeknél alacsonyabb mintegy 2% a 2 vagy több lakásos házak aránya. Lakóházak és üdülőépületek magassága és nagysága: Megye összesen Kapuvári kistérség Városok együtt ( fő) Földszintes (db) Emeletes (db) lakásos (db) Összesen Beled

72 Lakások és lakott üdülők alapterülete: Megye összesen Kapuvári kistérség Városok együtt ( fő) Egy lakásra jutó alapterület m 2 -ű alapterületű lakás (db) (m 2 ) Beled Településkarakter, helyi sajátosságok (utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok) A különböző időbeli fejlődési szakaszok jelentősen befolyásolták a település morfológiáját, szerkezetét. A központi részek organikus településszerkezetűek, de a külső településrészeket nem elkerülték el a modern idők sablonos, mérnöki utcahálózatai. A belterület meghatározó eleme a széles, kétoldali fasoros Rákóczi utca, a házak előtt szépen gondozott, tágas közterületi zöldfelületekkel. Utcakép tekintetében szerencsére annak több szakaszán szép, harmonikus utcaképet adnak az egymás mellett sorakozó földszintes, sokszor három-négy-öt-hat ablakos, utcával párhuzamos ereszű házak. A községekből, nagyközségből lassan kialakuló kisvárosokra jellemzően, megkezdődött a fő utca zártsorúsodása és megjelentek az utcaképben a többszintes épületek, amelyek közül, emblematikus épületként kiemelkedik a kastély. Értékes településszerkezeti elem a településen a Rákóczi utca mellett a történelmi településmagot képező Petőfi utca, Kossuth utca, valamint a Jókai és Árpád utcák ősi vonalvezetése. A vicai Fő utca máig megőrizte a házak előtti szépen gondozott, széles zöldterületeit. Sajnos a régi fasor csak nyomokban fellelhető. Megtalálható azonban még benne néhány szép régi ház, melyek településképi szempontból értékes elemei a településrésznek. A várost minden irányból szántőföldek, mezőgazdasági művelésű területek határolják. A belterületet Észak-Dél irányban átszelő, kanyargó Kis-Rába mentén valamint a közigazgatási határon futó Répce mentén még foltokban megtalálhatóak a vizet kísérő fás, ligetes területek. A városban és külterületén jelentős tájsebek a még működő kavicsbányatavak és a hatalmas kiterjedésű agyagbánya. Üdítő kivételek a horgásztavakká alakított valamint kempingnek használt rekultivált tavak. A település környezetének további meghatározó eleme az M86-os gyorsforgalmi út, amely hatalmas a tájból kiemelkedő csomópontjaival, töltéseivel átalakított a tájképet Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A hatályos településrendezési tervhez 2004-ben készült örökségvédelmi hatástanulmány, melynek azonban mind régészeti, mind épített örökségvédelmi leírása eléggé szűkszavú. Jelen megalapozó dokumentációhoz új örökségvédelmi hatástanulmány készül Világörökségi és világörökségi várományos terület A község területén nem tervezett világörökség várományos terület 72

73 Műemlék, műemlékegyüttes A településen Győr-Moson-Sopron megye műemlékjegyzéke alapján az alábbi országosan védett műemléki épületek, objektumok találhatóak: M III 3722 Beled - Vica R.k. templom, barokk, Orgonakarzata klasszicista, 19. sz. eleje. Berendezés: főoltár, szószék, barokk, 18. sz. (A templomot 1863-ban építették újjá. Freskóit Borsa Antal és Samodai József festette) Fõ u. 2. hrsz: 1405 M III 3723 Beled - Vica (Temetõ) Pietá-szobor, Fõ u. 2. hrsz:

74 M III 3723 Beled Barthodeiszky-kastély Rákóczi u hrsz: 1015/4. Kastély leírása a műemlékjegyzék szerint: A kutatást Nemes András és Édelmayer Kamilla művészettörténészek végezték. Épült 1890-ben Ludwig Schöne tervei szerint historizáló stílusban. Külső:A szabadon álló épület homlokzatai egységes kialakításúak, középső tengelyükben tört ívű oromzatok emelkednek. Az alaksor kváderes díszítésű, az épület sarkain armírozás látható. A kastély keretelt ablakait félköríves, vagy háromszög alakú szemöldökpárkányok koronázzák, amelyekben ornamentális motívumokkal övezett torzfej látható. Főhomlokzatának oromzatában egykor a Barthodeiszky család címere és az 1890-es évszám volt látható, ma a volutás díszítés, a félkör alakú lunetta és csúcsíves záródású faltükör látható. Az oldalrizalitok szélei armírozással díszítettek, felettük trapézoromzatok emelkednek. Az alagsor ablakainak osztása megegyezik a magasföldszint nyílásritmusával, a homlokzat osztású. Az oldalhomlokzatokat középen enyhén előrelépő rizalit tagolja, amelynek félköríves záródású ablakait háromszög szemöldök koronázza. A törtívű oromzaton egy egyenes záródású, íves szemöldökpárkánnyal ellátott ablak nyílik, amely felett csúcsíves faltükör látható. A kerti homlokzat középső tengelyében - a széleken két pilléren, középen két toszkán oszlopon nyugvó - timpanonos kocsifelhajtó áll. A homlokzat síkjában, a kocsifelhajtó felett a főhomlokzatival megegyező kiképzésű oromzat jelenik meg, amelyen kör alakú, keretelt világítóablak nyílik. A hátsó homlokzat két szélén, széleiken armírozással díszített oldalrizalitok láthatók, felettük trapézoromzatok emelkednek. A kocsifelhajtó két oldalán a többi ablak szintjénél magasabban lévő ablakok nyílnak, alattuk kisméretű, szegmensíves záródású ablakokat helyeztek el. A kastély tetőzetének eredeti ablakai, az oromzatok vasdíszei megőrződtek. A kastély eredeti, pillérek által tartott vasrácsos kerítése ma is látható. A kert törtívű oromzattal, volutás díszítéssel, tetején copf jellegű kővázával ellátott pilléres kapuépítménye szintén eredeti formájában maradt fenn. A kastély felé néző oldalán a Barthodeiszky család kőből faragott címere látható. A kastély eredeti nyílászárói megmaradtak, azonban az eredetileg flóderozott felületeket zöld színűre festették, a réz kilincsek egy részét modern alumínium darabokra cserélték. A főbejáraton belüli szélfogó ajtaja, ami egyébként megegyezik a kastély többi ajtajának kialakításával - másodlagos elhelyezésben van. Belső: A kastély egykori szalonja kazettás rendszerű, markáns 74

75 színekkel díszített mennyezetű volt. A mennyezeten kialakított tükörben 3 sor kazetta futott végig, a középső fél kazettányival elcsúsztatva. A fogadótérben vagy más néven a hall mennyezetének középterében világító ablak látszik. Az eredeti üvegezése szinte teljesen megsemmisült. Egy kisméretű törött, bíbor színű, rücskös felületű tábla alapján feltételezhető, hogy a kazettás rendszerű felülvilágító egyéb elemei színesek voltak. Az oldalfalak bíbor színűek, a mennyezetet pedig 3 nagy kazettára osztották a barnás keretelésű tükrön belül. Az üvegtető határozta meg a kazetták nagyságát. Az egyik kazetta maga az üvegfelület volt, ettől jobbra és balra alakították ki a másik kettőt. Valamennyinek kék sávos keretelést adtak, ezeket egy közös, szintén kék keret fogta egybe. A kastély egykori ebédlője a szalonnál világosabb színvilágú volt. A mennyezet középpontjában a csillárhoz tartozó festett körmotívum volt. A mennyezetet sötét vonalkázott minta díszítette. Az előtér oldalfalai törtfehér színűek voltak, a nyílásokat sötétbarna sávos keretelés fogta közre. A falsíkok felső részén sötét színű erősen lekapart sáv futott körbe. Fölötte a sávos keretelés képezett tükröt. A tükörbe világossárga és halványzöld harántirányú sávokat festettek. Az alagsor nagyrészt megőrizte eredeti térszerkezetét, amely egykor a kiszolgáló helyiségeket, különböző kamrákat foglalta magában. A magasföldszinten több helyen válaszfalakat helyeztek át, vagy bontottak el az idők során. Így az eredeti térrendszer átalakult. Középső részében nagyméretű hall található, mely felülről, a tetőtér nagyméretű üvegfelületén keresztül kapja a fényt. A hallból eredetileg kilenc szoba nyílt. Az utcai fronton volt az ebédlő, a szalon és további két szoba. A hátsó traktusban kapott helyet a háló és a vendégszobák, ezek a kert felé néztek. Történet: Az Esterházy grófi ág a mai kastély helyén építette ki majorját a nagyméretű beltelken. Itt egy tiszttartói kúriát emeltek 1760 táján, amely a visszaemlékezések szerint egy egyszerű, elöl pártázattal díszített, fűzfakerítéssel körülvett épület volt és egy nagy gyümölcsös is tartozott hozzá tól Esterházy (II.) József lett a tulajdonos, aki örökös nélkül halt meg és így felesége rátki és salamonfai Barthodeiszky Rozália örökölte meg a kúriát. Barthodeiszky Rozáliáról unokaöccsére Barthodeiszky (II.) Antalra szállt a birtok, aki 1886-ban kezdte lebontatni az Esterházyak majorházát és a lipcsei születésű, Bécsben és Nyugat-Magyarországon egyaránt tevékenykedő Ludwig Schöne építészt bízta meg a tervek elkészítésével re készült el a Beled főutcájának képét jelentősen meghatározó épület, a döntően neoreneszánsz elemeket tartalmazó késői historizáló stílusú kastély. Barthodeiszky Antal nem érte meg az új kastélya építésének befejezését ben 64 évesen váratlanul elhunyt. A kastély eredeti belső kialakításáról a beledi lakosok visszaemlékezései alapján alkothatunk képet. A kastély külseje megtartotta eredeti kialakítását. A 20. század elejéről származó képeslapokon, melyeken az utca felől tűnik fel a kastély, a középső oromzaton egy 1890-es felirat látható a félköríves ablak felett. A számok között a Barthodeiszky címer kőből készült nagyméretű domborműve látszik Az épület kőfaragó munkáit Hild Lipót végezte, a dombormű is az ő alkotása lehet. A II. világháború után a kastélyt kifosztották, majd az államosítást követően gépállomást alakítottak ki, a park fáit kivágták. Az 50-es évek közepén a község tulajdonába került a kastély és általános iskolát helyeztek az épületbe. Mára az önkormányzat tulajdonában álló kastély üresen áll. Korábban falai között helytörténeti gyűjtemény is található volt. Állapot: a tető felújításra került egy részleges beszakadás után az elmúlt években Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A településen történeti táj, műemléki jelentőségű terület nem található. A város műemlékei körüli műemléki környezetei jegyzékét az alábbi táblázat tartalmazza: R.k. templom Pietá-szobor szakhatósági adatszolgáltatásra vár szakhatósági adatszolgáltatásra vár 75

76 Barthodeiszkykastély szakhatósági adatszolgáltatásra vár Nemzeti emlékhely A településen nemzeti emlékhely nem található Helyi védelem A város hatályos rendezési terve szerint az alábbi objektumok rendelkeznek helyi védettséggel. Ezt a listát azonban a településfejlesztési koncepció és településrendezési terv felülvizsgálata során mindenképpen javasolt átdolgozni, átgondolni! (A kastély volt iskola pl. műemlék lett.) ÉPÜLETEK Sorsz Cím Funkció Hrsz 1. Rákóczi u. 38. Lakóház Rákóczi u. 89. Lakóház 109/1 3. Rákóczi u. 78. Lakóház Rákóczi u Lakóház Rákóczi u. Római katolikus templom 190/2 6. Rákóczi u Általános iskola (azaz a kastély) 1015/2 KERÍTÉSEK Sorsz. Cím Hrsz 1. Rákóczi u /2 2. Rákóczi u SÍREMLÉKEK Sorsz. Cím Hrsz 1. Berecz Sándor és Berecz Izabella síremléke 159/1, 159/2 2. Kiss Kálmán síremléke 159/1, 159/2 3. Matisz Sámuel síremléke 159/1, 159/2 4. Barthodeiszky család síremléke 159/1, 159/2 5. A temető védett XIX.sz. síremlékei 159/1, 159/2 RÁKÓCZI ÚTI HÁRSFASOR 76

77 Az örökségvédelem tekintetében 2008-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodája az alábbi objektumokat javasolta országos műemléki védelemben részesíteni: 1. Vörösmarty utca (480/6 hrsz) téglagyár 2. Füzes utca (227/3 hrsz) Zsidó temető 3. Rákóczi Ferenc utca 122. (1015/2 hrsz) Barthodeiszky-kastély 4. temető (159/1, 159/2 hrsz) 5. Rákóczi Ferenc utca, római katolikus templom (180/2 hrsz) 6. Rákóczi Ferenc utca 20. (1111 hrsz) evangélikus templom és egykori evangélikus iskola (1108 hrsz) 7. Beled, külterület, egykori magtár 8. Jókai utca 3. (5/22 hrsz) magtár 9. Rákóczi Ferenc utca (90 előtt), 1143 hrsz) hírlapárusító pavilon 10. Rákóczi Ferenc utca 137. Községháza 11. Rákóczi Ferenc utca 78. (1058 hrsz) lakóépület 12. Rákóczi Ferenc utca 38. (1097 hrsz) lakóépület 13. Vásártér utca 5. (992/1 hrsz) lakóépület 14. Rákóczi Ferenc utca 172. (961/1 hrsz) lakóépület 15. Rákóczi Ferenc utca 174. (960 hrsz) lakóépület 16. Rákóczi Ferenc utca 170. (962/3, 962/4 hrsz) lakóépület 17. Rákóczi Ferenc utca 42. (?) (1079 hrsz) lakóépület 18. Rákóczi Ferenc utca 34. (1099/2 hrsz) lakóépület 19. Rákóczi Ferenc utca-árpád utca elágazása (1147 hrsz) lakóépület 20. Rákóczi Ferenc utca 183. (407 hrsz) lakóépület 21. Rákóczi Ferenc utca 202. (783 hrsz) lakóépület 22. bakterház Ezt a listát szintén javasolt átdolgozni, átgondolni a településfejlesztési koncepció, településrendezési terv felülvizsgálata és nem utolsó sorban a Településképi Arculati Kézikönyv készítése során mindenképpen! (A kastély pl. műemlék lett, néhány épületet pedig már lebontottak.) Az épített környezet konfliktusai, problémái A településen az épített környezetben nem jelentkezik jelentősebb környezeti konfliktus. A meglévő és a tervezett nagyobb gazdasági, ipari területek megfelelő távolsággal és védőfásítással kerültek és kerülnek a jövőben is kialakításra. A gazdasági területek településszerkezeti elhelyezkedése megfelelő KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok A város többször módosított hatályos településrendezési tervének készítése/jóváhagyása óta eltelt időszak sok változást hozott a település közlekedési kapcsolati rendszerében. Mára Beled úthálózati rendszere kialakult, abban változás nem várható Közúti közlekedés A közúti közlekedésben a nagytérségi kapcsolatokat a hatályos rendezési tervben már feltüntetett jelzett módon, elsődlegesen a Csorna-Szombathely között megépült M86 gyorsforgalmi út biztosítja. A gyorsforgalmi út beledi csomópontja Vásárosfalu területén található. További térségi, regionális, szomszédsági kapcsolatokat a megmaradó 86 számú országos II. rendű főút biztosít. Ennek státuszában, hálózatban betöltött szerepében, vonalvezetésében, kialakításában az M86-os megépülésével sem történt változás. 77

78 A település belső közlekedéshálózatának gerincét valamint a településközi kapcsolatokat az országos úthálózat Beledet elkerülő, illetve Beleden átvezető útjainak adják melyek az alábbiak: - a 8611 jelű, Kapuvár- Beled-Kenyeri kiemelt szerepkörű országos mellékút, - a 8612 jelű Pinnye-Beled összekötı út (Rákóczi utca), - a 8428 jelű összekötőút (Jókai utca), és - a 8609 jelű Vica-Beled összekötőút (Árpád utca). Valamint keleten az M86-ost felüljáróval keresztezve áthalad a település közigazgatási területén a sz. országos mellékút (Páli-Vadosfa) Vasúti (kötöttpályás) közlekedés Beleden áthalad a 16. számú Hegyeshalom-Csorna-Szombathely vasútvonal. Távlati, magasabb szintű tervekben szerepel a vonal kétvágányúsítása amelyet, mind a településfejlesztési koncepció, mind a rendezési terv során figyelembe kell majd venni Közösségi közlekedés Beleden a közforgalmú közlekedési (tömegközlekedési) kialakult, abban változás nem várható. A M86 jelű gyorsforgalmi út megépülte után továbbra is változatlan hálózati szereppel megmaradt a 86 számú II. rendű országos főút, a távolsági buszjáratok nagy többsége, és a helyközi buszjáratok, amelyek eddig is a 86 számú főutat, illetve az országos mellékutakat vették igénybe, a régi vonalukon maradtak. A település belsejében a tömegközlekedési hálózat mind a vasút, mind a buszjáratok tekintetében kialakultnak tekinthető Kerékpáros és gyalogos közlekedés A település gyalogos, és kerékpáros közlekedési rendszere szintén kialakult. Regionális kerékpárút halad a 8612 sz. és a 8478 sz. út mentén, amely belterületen a Rákóczi F. - Ifjúság - Jókai utca vonalán fut. A kerékpárutat a Rákóczi utcán a Bartók B. utcától a szeretné a település tovább folytatni. A tavalyi év során erre egy EU-s pályázat is benyújtásra került, mely kedvező elbírálásban részesült. Tervezett kerékpáros nyomvonalak tekintetében a településen áthalad a Sacra Velo kerékpáros útvonal, amely a kitáblázással is érinett lesz Beleden. (Templomok: Kisboldogasszony, evangélikus) - tábla a II. világháborus emlékműhöz kerülő pihenőnél lesz Szent Anna-templom (Vica) - (nem kért táblát, csak pihenőt) A településen jelenleg az alábbi kerékpárutak találhatóak: - Rákóczi utca mentén a Kis-Rába hídtól a Jókai utcáig. - a Vásártér utcában a vasúttól Vicáig A településen az alábbi gyalogutak találhatóak: - Cziráki utca - Közép utca - Hunyadi utca közötti átkötő utak - a Rákóczi F. utca és Kossuth L. utca közötti gyalogos átkötés - a Rákóczi F. utca és a zsidó temető közötti gyalogút - Rákóczi u. Füzes u. között (Hivatal mellett) KÖZMŰVESÍTÉS Az alábbi táblázatok a közüzemi vízhálózat, csatornahálózat és komfortossági mutatókat mutatja be Beled, a Megye, a Kapuvári járás és a hasonló lakos számú települések viszonylatában a 2011 népszámlálás adatai alapján. Lakóházak és üdülőépületek felszereltsége: 78

79 Terület Hálózati Házi Meleg vízvezetékkel folyóvízzel ellátott lakás Vízöblítése s WC-vel Megye összesen Köz- csatornával Házi Összes en Kapuvári járás Városok ( ) Beled Lakóházak és üdülőépületek komfortossága: Terület Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükségés egyéb lakás Összesen Megye összesen Kapuvári járás Városok ( ) Beled Vizi közművek Az alábbi ábrán a közüzemi ivóvízvezeték-, és közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások számát látható a évek közötti intervallumban: 79

80 Az alábbi ábrán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) látható a évek közötti intervallumban: Beleden a szennyvízelvezetés megoldott. Az 2012-es állapotok alapján Beled lakásállományának 86 %-a van bekapcsolva a szennyvízhálózatba. Az alábbi ábrán a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya látható (%) a évek közötti intervallumban: Az alábbi ábrán a közüzemi ivóvízvezeték és csatornahálózat hosszának alakulását láthatjuk év közötti intervallumban (km). 80

81 Közműolló (egy km vízvezetékhálózatra jutó csatornahálózat) (km) Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) A város saját vízbázissal rendelkezik. Vízműtelepe a Vásártér keleti oldalán helyezkedik el a Vásártér utcából nyíló1014 hrsz.-ú útról megközelíthető 04/5 hrsz.-ú telken. Beled területe teljes egészében vezetékes ivóvízhálózattal ellátott. A vízkivétel beledi kutakból történik, melyeknek összes vízhozama 1800 m3/nap. A beledi vízbázis látja el a szomszédos Vásárosfalu, Edve, Rábakecöl településeket is. A rendszer működéséhez szükséges nyomástartást telepített hidroglóbuszok biztosítják. Beleden 200 m3-es 32 m magas, Rábakecölön 100 m3 térfogatú 30 m magas glóbusz került elhelyezésre. A hálózat körvezetékes rendszerű. Az elosztóvezetékek általában az utak padkájában helyezkednek el, a vízmérés ingatlanonként történik. A Rákóczi utcában a beépítési adottságok miatt a Kis-Rába és a Jókai utca közt, mindkét oldalon elosztóvezeték húzódik. Tűzi vízigényt a hálózatra telepített Na 100 föld feletti tűzcsapok biztosítják, amelyekből a nyomásviszonyokat figyelembe véve a 900 l/perc vízmennyiség biztosított. Az alaphálózat Na mm keresztmetszetű azbesztcement ill. KM-PVC 10 bár nyomásfokozatú csövekből épült. Szakaszolásokat az aknákban elhelyezett tolózárak biztosítják Szennyvízelvezetés A település gravitációs szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezik. A gyűjtő hálózat a térségi rendszerhez csatlakozik. A terület síkvidéki jellegéből adódóan, a szennyvíz továbbítása az egyes szakaszok közt közbenső átemelőkkel történik. Az elvezetés Vásárosfalu és Edvén keresztül a Páli tisztítóba jut a településközi nyomóvezetékeken keresztül, majd tisztítás után a Rábába folyik. Beleden 4 db, Vicán 2 db közbenső átemelő készült, amelyek szintvezérléssel automatikusan működnek. A meglévő csatornák az utak egyik forgalmi sávjában épültek ki, ahol szélesebb hely állt rendezésre ott burkolaton kívül kerültek elhelyezésre. A hálózat anyaga KG-PVC Na 200 mm méretben. A csatornákon - 70 m-ként műanyag, m-ként monolit betonaknák készültek. Az ingatlanok bekötővezetékei közvetlenül a vezetékre történő csatlakozással épültek. Az ingatlanokon a telekhatártól 1,0 m-re fogadó csonkokat alakítottak ki tisztító idommal. A házi bekötések Na 150 méretűek Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A település felszíni vizeinek árokrendszere szikkasztóként funkcionál. Befogadók a belterülettől nyugatra a Répce-folyó, míg DK-re a Keszeg-ér valamint a belterületen is áthaladó Kis-Rába folyó. A csapadékvizek elvezetése általában nyílt árkokkal, illetve helyenként zárt csatornával történik. Zárt csatorna a Rákóczi és Kossuth utcában található. 81

82 A csapadékvíz elvezetés valamint felszíni vízrendezés felülvizsgálata aktuálissá vált. A belterület beépítettségének növekedésével együtt a beszivárgás lehetősége csökken, emiatt a csapadékvíz rövidebb idő alatt nagyobb intenzitással jut el a befogadóig Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, táv hő ellátás és más ellátórendszerek) Beled villamos energia ellátásának forrása a Répcelak 120/20 kv-os alállomás. Az ellátást biztosító gerincvezetékek: - a Répcelak T - Kapuvár 20 kv-os légvezeték - a Répcelak T - Rábakecöl 20 kv-os légvezeték. A települést ellátó 20 kv-os elosztóhálózatok keresztmetszete a jelenlegi igényeknek megfelelő, a légvezetékek állaga, üzembiztonsága megfelelő. A lakosság energia igényét 9 db transzformátor állomás biztosítja. Az állomásokból 2-4 db áramkör csatlakozik ki. A kisfeszültségű hálózatok csupasz szabadvezetékkel kialakított légvezetékes hálózatok. A vezeték keresztmetszete a transzformátor állomásból kiindulva 95 mm2, majd 50 mm2, a leágazó utcákban ennél kisebb keresztmetszet is előfordul. A fogyasztói csatlakozó vezetékek légvezetékes kialakításúak. A tartószerkezetek és vezetékek megfelelő állagúak. Az elosztóhálózatnál is, és a fogyasztói csatlakozásoknál is találunk földkábelt, melynek mennyisége nem számottevő. A gazdasági, ipari funkciójú területek önálló transzformátor állomással rendelkeznek. A közvilágítás a meglévő légvezetékes hálózat tartószerkezetein került elhelyezésre. A földgáz-hálózat 1990-ben kiépült. A város a Répcelak - Mihályi közötti nagyközép nyomású vezetékről kapja a földgázt. A Cirák felé vezető út nyomvonalába érkezik a nagyközép nyomású vezeték a fogadó állomáshoz. Az állomás a Rákóczi u. és vasút kereszteződésének közelében van. Típusa KÖGÁZ 200. Jelenleg a fogadó leterheltsége 50% -os. Az ipari nagyfogyasztók a nagyközép nyomású vezetékről kapnak ellátást. A településen a középnyomású elosztóhálózat valamennyi utcában kiépült. A település évi gázfelhasználása 2-3 millió m3 közt változik Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A településen az önkormányzati tulajdonú épületeken jelentős energetikai korszerűsítés egyelőre csak az óvoda épületén történt (EU-s pályázatból). További energetikai beruházások tervezettek a polgármesterei hivatal, a konyha és az óvoda épületén. Továbbá megvalósult a közvilágítás LED lámpatestekkel történő korszerűsítése (a bővítés mint II. ütem jelenleg folyamatban van) ESCO konstrukció keretén belül. A lakosági épületállományban már megjelenik a környezettudatos építési szemlélet (nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, homlokzati hőszigetelés), mely az állami és az EU s pályázatok megindulásával nagyobb mértékben realizálódhat. A környezetkímélő, tiszta energiaforrások kiaknázására és hasznosítására célszerű egy a teljes szabályozási területegységet felölelő - átfogó tanulmány elkészítése a megújuló energiaforrások helyi lehetőségeinek feltárására és reálisan, a gyakorlatban is megvalósítható felhasználási lehetőségeinek kidolgozására. Napenergia: A napenergia kiaknázásának, és hasznosításának elősegítésére javasolható egy olyan ösztönző energiatakarékossági pályázati dokumentációs csomagterv kidolgozása, mely a speciális helyi viszonyokhoz és lehetőségekhez igazított alapváltozatokat tartalmazza. Ez lehet pl: az új 82

83 beépítési területek esetében a tervezett épületek megfelelő tájolásának előírása és olyan tetőidomok meghatározása, melyekkel a legjobban hasznosítható a napenergia akár aktív, akár passzív napkollektorok elhelyezésével. Energiaerdő: A településszerkezeti tervben kell jelölni azokat a külterületeket, ahol tájképvédelmi és környezeti szempontok alapján energiaerdők ültetése (és letermelése) lehetséges. A fa mint megújuló energia felhasználására térségi koncepció készítése javasolt, az optimális megoldások kiválasztására (pl. pelleterőmű) és kidolgozására Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati tulajdonú épületek energetikai korszerűsítése indokolt, jelenleg a hatályos szabályozásnak a közösségi épületek nagy része nem felel meg. Az épületek energia hatékonysági tervezésénél a komplex gondolkodást javasoljuk szem előtt tartani, mely nem önálló szigetként kezeli az épületeket, hanem egy egységes rendszerként. A község alternatív energia forrásait megvizsgálva célszerű a gazdaságossági számítások után a megfelelő megoldást választani Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Beled távközlési hálózattal rendelkezik. A település távbeszélő központja fénykábeles összeköttetéssel rendelkezik. A településen belül földkábeles, illetve légvezetékes hálózat is található. A légvezetékes elosztóhálózat részben önálló hálózatként, részben a villamos hálózat tartóoszlopain, közös oszlopsoros hálózatként került kialakításra. A fogyasztói csatlakozások részben földkábeles, részben légkábeles kialakításúak A mobilszolgáltatások szintén elérhetőek a település teljes területén. A terület mobil telefonos ellátása megfelelő, mindhárom szolgáltató műszaki paraméterei biztosítják a zavartalan működést. A nagysebességű adatátvitelek kábel hálózaton, vagy mobilhálózaton történő továbbítását a szolgáltatók fejlesztései teszik lehetővé KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) A település területe a Kapuvári-sík kistáj része, melynek jelentős része magas-ártéri helyzetű medencesíkság. A területen jelentős kavics és agyag vagyon található Talaj A kistájra és benne Beledre jellemző, hogy a területen fiatal, nyers öntéstalaj valamint a jobb minőségű helyeken réti öntéstalaj a meghatározó. A fiatal, nyers öntéstalaj alapképző kőzete glaciális és alluviális üledék. A vályog fizikai féleségű talajtípus szervesanyag készlete t/ha, a termőréteg vastagsága meghaladja a 100 cm-t. A talaj víznyelési és vízvezető, valamint vízraktározó és víztartó képessége jó. A réti öntéstalaj, mely agyagos vályog fizikai féleségű, erősen savanyú kémhatású. Szervesanyag készlete t/ha, a termőréteg vastagsága meghaladja a 100 cm-t. A talaj közepes víznyelésű és gyenge vízvezető, valamint nagy vízraktározó képességű, erősen víztartó. A szántók SZ1 és SZ4 közötti az erdők E2-E5 közötti minőségi osztályokba tartoznak a településen. 83

84 Felszíni és felszín alatti vizek A település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében: érzékeny. A település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet szerint a nitrát érzékeny területek listáján is szerepel. A település területén az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területébe tartozó közüzemi ivóvízmű található. A beledi vízbázis biztonságba helyezésére irányuló ivóvízbázis-védelmi tanulmány elkészült a településre. A felszíni csapadékvizek szikkasztása lehetséges. A befogadók közelében előforduló, viszonylag magas talajvízállású helyeken azonban arra kell törekedni, hogy a csapadékvíz minél nagyobb hányada felszíni befogadóba kerüljön. A csapadékvízzel szállított hordalék, iszap befogadóba jutását meg kell akadályozni. A felszíni víz befogadóba vezetendő csapadékvíz minıségének mindenkor ki kell elégítenie a 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet és a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet előírásait. Az érintett terület élővizei a 4. Általános védettségű területek befogadói kategóriába tartoznak. A szennyvíz kezelése, valamint a hulladék folyamatos elszállítása és feldolgozása esetén, a területen környezetszennyező anyagok nem maradnak vissza. Veszélyes hulladéknak minősülő anyagok gyűjtése zárt, fedett térben zárt edényzetekben történjen. A felszín alatti víz (talajvíz) szennyezettségéről nincs tudomásunk. Kármentesítésre, különleges műszaki beavatkozásra a területen nincs szükség. A csapadékvíz elvezetésénél műtárgyak (olaj- és hordalékfogó) beépítésével gondoskodni kell, hogy szennyező anyag ne juthasson a talajba. A település a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a lehulló csapadékot a Keszeg-ér, a Répcefolyó és Kis-Rába folyó vezeti le. Ipari eredetű szennyeződés nem ismert, a mezőgazdaság szennyezőanyag felhasználása erőteljesen lecsökkent. Beled területén mezőgazdasági pontszerű szennyező forrást majorokban működő állattartó telepek jelentenek (amelyek nem csak a beledi közigazgatási határon belül, hanem a szomszédos településeken is megtalálhatóak), míg nem pontszerű szennyező forrás jelenleg is a szántóterületekre kiszórt műtrágya. A jövőre nézve a mezőgazdasági üzemi területeken környezetkímélő állattartótelepek építése és új technológiák bevezetése jelent megoldást. A növénytermesztésből adódó káros szennyeződések csökkenthetők lennének a biotermesztés és a szervestrágyázás elterjedésével. Ezek mellett a szelektív hulladékgyűjtéssel és az abból adódó komposztálással szintén csökkenthető a műtrágyázás káros hatása és a szeméttárolással illetve szemét-szállítással járó környezetterhelés. A település csatornahálózata mára teljes mértékben kiépült, így ilyen jellegű szennyezőanyag kibocsátás remélhetőleg nincs a településen Levegőtisztaság és védelme Beleden az ipari, gazdasági jellegű területek által okozott légszennyezettség nem jellemző. Légszennyező forrásokról Beled esetében a nagyforgalmú közlekedési nyomvonalakról beszélhetünk. Ezek közül a fő szennyezőforrások a 86-os főút és az M86-os gyorsforgalmi út. A 306/2010.(XII.23.) Korm. r. szerint gyorsforgalmi utak tengelyétől számított 50 méteren belül az autóút, autópálya mőködésével összefüggő építmény kivételével nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése. A fűtési szezonban a település síkvidéki adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyeződések könnyen felhalmozódhatnak Zaj- és rezgésterhelés Beleden a légszennyeződéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthető. A belterületi átmenő átmenő forgalom még viszonylag nagynak tekinthető, 84

85 Jelentősebb zajterhelése az M86-os gyorsforgalmi útnak van, de az út környezetében nincs zajtól védendő terület. Határértéket meghaladó közlekedési zaj a település védendő területeit nem éri Sugárzás védelem A településen sugárzást indukáló tevékenység nincs és nem is tervezett, védett területek nem kerültek kijelölésre Hulladékkezelés A városi kommunális hulladék elszállítását a Kisalföldi Kommunális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A szemétszállítás szervezetten megoldott. A hulladék a Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakóba kerül. A település hulladékudvara a belterület déli peremén a Vörösmarty utca végében található a benzinkúttal szemben (486/9 hrsz.). A városban a szelektív hulladékgyűjtés 2016 óta megoldott. A hulladékgazdálkodásban feltétlen prioritást nyer a Megelőzés elve, azaz hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, valamint fontos a keletkezett hulladék lerakásának csökkentése. Ez együtt jár különböző hulladékkezelési technológiák alkalmazásával, különösképp a hulladékhasznosítással. Sorrend: megelőzés- hasznosítás-lerakás Vizuális környezetterhelés Vizuális környezetterhelést a település iparterületei jelentenek/jelenthetnek, melyek a település sziluettjét, feltárulását kedvezőtlenül befolyásolhatják. Ez azonban kedvező telepítéssel, védőfásításokkal kezelhető. 85