Bezenye Településfejlesztési Koncepció május Megalapozó vizsgálat Előzetes tájékoztató dokumentáció TH

Átírás

1 Bezenye Településfejlesztési Koncepció május Megalapozó vizsgálat Előzetes tájékoztató dokumentáció TH Felelős tervező: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Munkatársak: Leitner Attila 1

2 Tartalomjegyzék 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK A település helye a településhálózatban Térségi kapcsolatok A település szerepe az országos településhálózatban ATERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat) Az Országos Területfejlesztési Koncepció Győr-Moson Sopron megyét érintő összefüggései A nemzeti prioritásokhoz kapcsolódó tématerületek Bezenyét érintő céljai Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódás Megyei Területfejlesztési Programhoz való kapcsolódás A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TEVEINEK-AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megvalósult elemei A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A társadalom összetétele Demográfia Népesség Képzettség Foglalkoztatottság Nemzetiségi összetétel Települési identitást erősítő tényezők, történeti és kulturális adottságok A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ-ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet, tájtörténeti vizsgálat

3 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálata Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A telekstruktúra vizsgálata Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati kataszter Az épületállomány Beépítési jellemzők (mód, mérték, sűrűség) Magasság, szintszám, tetőidom, alapterület Településkarakter, helyi sajátosságok (utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok) Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti és vasúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés KÖZMŰVESÍTÉS Vizi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, táv hő ellátás és más ellátórendszerek) Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY TELEPÜLÉSI KLÍMA

4 2 HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE, A HELYZETLEMEZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE

5 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK A település helye a településhálózatban Bezenye település a Nyugat-Dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megye északi határán fekszik. A mosonmagyaróvári járás része. A mosonmagyaróvári járás az ország észak-nyugati sarkában helyezkedik el, északon Szlovákia (Csallóköz), nyugaton Ausztria (Burgenland), keleten a győri, délen a csornai járással határos. Közlekedésföldrajzi helyzete roppant kedvező, hiszen közvetlenül a Mosonmagyaróvár Rajka - Pozsony felé menő 150-es főúton fekszik. A település mellett halad az M15 Hegyeshalom Pozsony autópálya, mely az eddig 2x1 sáv helyett hamarosan 2x2 sávos lesz. A M15-ös a rajkai csomópontból érhető el. Továbbá áthalad a településen az 1 sz. Budapest Győr - Hegyeshalom Rajka vasútvonal. Emellett a településnek a 1501 sz. mellékút ad közvetlen kapcsolatot Hegyeshalommal. forrás: openstreetmap A település területe 3002 ha. A települést észak-nyugatról Rajka, észak-keletről Dunakiliti, keletről Feketeerdő, dél-keletről Mosonmagyaróvár és dél-nyugatról Hegeshalom települések határolják. Bezenyéről a Győr-Moson-Sopron megyei megyeszékhely, Győr 53 kilométerre, a közeli nagyváros Mosonmagyaróvár pedig 12 kilométerre található. A térség kisebb és nagyobb települései Sopron 80 kilométerre 1ó 20perc (Ausztrián keresztül), Pozsony 30 kilométerre (25 p) Kapuvár 62 kilométerre (60 p), Csorna 48 kilométerre (46 p), Jánossomorja 26 kilométerre (26 p) találhatóak. A főváros Budapest 174 kilométerre található és 1ó 50 perc alatt érhető el. Közúti tömegközlekedéssel Budapest 2óra alatt, Győr 1 ó 20 perc alatt, Mosonmagyaróvár 23 perc alatt, Sopron Kapuvár 2 ó 35 p, Csorna 1 ó 45 perc, Jánossomorja 1ó 20 perc alatt érhető el. A vasúti tömegközlekedéssel Budapest 2-2,5 óra alatt, Győr 50 perc-1 óra alatt, Mosonmagyaróvár perc alatt, Sopron 3 ó Kapuvár 2 ó, Csorna 1 ó 40 perc, Jánossomorja 40 perc-1,5 ó alatt érhető el. 5

6 A környező országok fővárosai közül Pozsony közúton 28 km-re fekszik, amely 25 perc alatt elérhető, Bécs 85 km-re van Bezenyétől, ezt az utat autóval közel 60 perc alatt tudjuk megtenni. a térség vasúthálózata a térség közúthálózata Földrajzi helyzete szerint a település a Kisalföld nagytáj, Győri-medence középtáj, Mosoni-sík kistájának északi részén helyezkedik el, a Fertő tó és a Szigetköz között. A domborzati tulajdonságok nem akadályozzák a település területeinek hasznosíthatóságát Térségi kapcsolatok A járást két jelentős közúti és vasúti határállomás Hegyeshalom és Rajka kapcsolja az európai térséghez, ezért is használják gyakran a Nyugati Kapu elnevezést erre a térségre. A járás térbeli és demográfiai szerkezete megőrizte a történelmi adottságokat: 3 város mellett 23 község helyezkedik itt el, amiből csupán 10 nem éri el az 1000 főt. Összességében tehát a térség nem nevezhető aprófalvas térségnek. Bezenye helyzetét nagyban meghatározza elhelyezkedése. A 90-es évek előtt a lezárt országhatár ténylegesen, térben is leszűkítette a település lehetőségeit. A 1990-ben történő határnyitás új lehetőségeket nyitott meg a térség és egyben Bezenye számára is. A település életében meghatározó szerepe van a járásközpontnak Mosonmagyaróvárnak, amely egyben térségközpont is. A meghatározó nagyváros mellett Bezenye ellátó intézményrendszere erősen hiányos, a nem mindennapos szolgáltatásokat az ott élők kénytelenek egyéb helyeken, azaz Mosonmagyaróváron igénybe venni. Általánosságban elmondható, hogy Bezenye saját települési infrastruktúrájának kiépítettsége is elmarad a nagyobb települések színvonalától. Az 1400 fős Bezenye helye/szerepe a térségben jól megítélhető a 2011-es népszámlálás soros adataiból is. A népszámlálás idején a megye 9 települése a 100 főt nem érte már el, további 10 település 200 fő alatt volt (törpefalvak), míg 500 fő alatt további 41 falu volt, vagyis összesen 60 község (172-ből) volt aprófalunak tekinthető. Az 1500 fő alatti településeken, mint Bezenyén él a megye lakosságának 7,6 %-a. A népességfogyás fékezését a munkahelyeket kínáló központi települések és az ingázás feltételeinek javulását eredményező közösségi közlekedés-, és infrastruktúra - fejlesztések jelenthetik. Országos kitekintésben Győr-Moson-Sopron megye az ország és a régió meghatározó gazdasági potenciáljával rendelkezik. Ez a helyzet közlekedési, gazdasági potenciáljának köszönhető. Bezenye nagy előnye, hogy két dinamikusan fejlődő város közelében, Mosonmagyaróvár közvetlen agglomerációs körzetébe tartozik. Mosonmagyaróvár, illetve Győr pedig a megye kulcspozíciójában található. A két város jó elérhetősége és közelsége lehetővé teheti azt, hogy abból az előnyből, amely a régió részesedik a település is hasznot húzhasson. 6

7 Ennek megfelelően azt kell megvizsgálni, hogy melyek azok a hatások, amelyek regionális folyamatok közül Győrre, Mosonmagyaróvárra és a városokon keresztül Bezenyére hatnak. Győr és Mosonmagyaróvár két kelet-közép európai nagyváros Budapest és Bécs között fekszik, a transzeurópai IV.-es és dunai közlekedési folyosókon. Gyakorlatilag a térség verőere valamint az Arany Háromszög területe közvetlenül érinti a települst. Ez azt jelenti, hogy egy dinamikusan fejlődő gazdasági csomópont közvetlenül a település mellett található. Ezt a gazdasági környezetet kell a településnek kihasználnia. A másik jelentős regionális jellegű hatás, ami Bezenye szempontjából fontos a természeti környezet és adottságok felértékelődése. Európában meghatározó trend a zöld gazdaság térnyerése. A káros gazdasági és környezetszennyezési folyamatoktól mentes térség jó adottságokkal rendelkezik ennek a megváltozott tényezőnek a kiaknázására A település szerepe az országos településhálózatban Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK; elfogadva az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával) értelmében a településstratégiák célja a többközpontú térszerkezetet biztosító településhálózatok kialakulása, valamint a kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése. Mindezek szem előtt tartásával az OFTK olyan funkcionális térségeket határoz meg ( ábra), amelyek a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni, integrálódva a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba. Bezenye és környéke az OFTK szerint meghatározott gazdasági-technológiai magterületen fekszik. Ezen a magterületen belül is meghatároz azonban az OFTK különböző térségeket, mely szerint Bezenye jó mezőgazdasági adottságú területen található. Az OFTK térszerkezeti jövőképe A Bezenyét érintő Sopron-Győr-Budapest által alkotott gazdasági-technológiai magterület és térsége az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében is jelentős szerepet játszanak. A térségi szemlélet érdekében az OFTK kijelölte a növekedés elsődleges színtereit és hálózatait. Ezeket olyan településok alkotják, amelyek kiemelkedő telephelyi lehetőségeik, 7

8 jelenlévő és potenciális befektetőik, vállalataik, térségi beágyazódottságuk révén a növekedés dinamikus térségeiként jelennek meg a hazai településszerkezetben. Abból, hogy maga Bezenye a vidékies jellegéből fakadóan a fejlettségi mutatók többségében fejlettségben elmarad az ország legfejlettebb térségeitől, de a közvetlen környezete, térsége kimagaslóan fejlett mutatókkal rendelkezik. A település nem engedheti meg magának, hogy ne használja ki a helyzetéből, fekvéséből eredő remek lehetőségeket. Bezenye és térsége jó mezőgazdasági adottságú terület, továbbá meglévő közlekedési összeköttetései arra predesztinálják, hogy egy intenzívebben fejlődő gazdasági zóna aktívabb részesévé váljon. A településnek országos jelentőségű funkciója természetes nincs és nem is elvárható. Az OFTK településhálózati jövőképe 1.2. ATERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat) Az Országos Területfejlesztési Koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Az Országos Területfejlesztési Koncepció négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg. A négy cél üzenetet ad a társadalom és gazdaság egészének, valamint a társadalom és a gazdaság környezethez való viszonyulására is: 1. értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés 2. népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet A nemzeti fejlesztés- és területfejlesztési politika alakítása és a célok elérése során a területi célokat, a lehetséges kitörési pontok és fordulatot igénylő területek alapján az OFTK az alábbiak szerint határozza meg: 8

9 1. az ország makro-regionális szerepének erősítése, 2. a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, 3. vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, 4. kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, 5. területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, 6. összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Az Országos Területfejlesztési Koncepció Bezenyét és térségét vidékies térségbe sorolja. A vidékies térségek vidékfejlesztés szempontjai, valamint nemzeti prioritásai Magyarország alapvetően vidékies típusú ország, valamennyi vidéki térségilehatárolás (pl. OECD) szerint az ország területének túlnyomó többsége vidéki térségnek minősül tájhasználatában, gazdaságában és népességi jellemzőiben. Az elmúlt évtizedek trendjei hazánkban összhangban az agrár- és élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlyának csökkenésével általában a vidéki térségek leértékelődéséhez vezettek. Számos vidéki térségünk válságba került, népessége elvándorol vagy elöregszik, a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás népességeltartó képessége alacsony, és ennek szerepét a gazdasági diverzifikáció egyelőre nem tudta pótolni. Átfogó stratégiára épülő vidékpolitikai fordulatra van szükség a település-vidék kapcsolatok megújításával, a falvak, tanyák gazdasági létalapjának megerősítésével, a vidék érték alapú fejlesztési lehetőségeinek felismerésével. A vidékpolitika funkciói A fenti szakpolitikai keretekbe illeszkedő vidékpolitika funkciója a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítása, melynek elemei: - A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása. - Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és ellátás. - Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára. 9

10 Vidékpolitikai jövőkép Gazdasági funkciójukban megerősödött, a működő és fejlődő helyi gazdaságra, benne az európai többfunkciós, ökoszociális funkciókat (tájfenntartás, természeti erőforrások és biodiverzitás megőrzése, népességmegtartás és foglalkoztatás) teljesítő, jó minőségű, egészséges élelmiszereket előállító mezőgazdaságra és azzal szoros kapcsolatban lévő élelmiszerfeldolgozásra épülő, közösségeiben megújult, a helyben lakóknak perspektívát nyújtó, minőségi életfeltételeket biztosító vidéki települések és térségek. Átfogó vidékpolitikai célkitűzések - Település-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva. - Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése. - Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, a helyi gazdaságfejlesztése. - A vidéki munkaerő, különösen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők megtartásának és megtelepedésének támogatása. A vidékfejlesztés beavatkozási térségei - Általános jellemzők által kijelölt vidéki térségek. - Speciális táji, környezeti problémák, adottságok alapján kijelölt vidéki térségek. - Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező vidéki térségek. - Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségi problémák. - Helyi, térségi, vidékfejlesztési együttműködések. Az Országos Területfejlesztési Koncepció továbbá Bezenyét és térségét kiváló termőhelyű adottságú szántóterületbe valamint értékes természeti erőforrásokkal rendelkező területbe sorolja. Tájfenntartó mezőgazdaság, mezőgazdasági termőterületek Kiváló talajadottságainkra alapozott kiterjedt szántóink nemcsak gazdaságilag jelentősek, de az ország stratégiai területhasználatát is nagyban meghatározzák. Az ország területének legnagyobb része jó mezőgazdasági adottságú terület, egyestérségek tájhasználatában és gazdaságában a mezőgazdaság meghatározó tényező. E kedvező adottságok megőrzése érdekében az intenzív gazdálkodás és a környezeti meghatározottságú, extenzív termelés ideális egyensúlyát kell 10

11 megtalálni, a mezőgazdaság tájfenntartó szerepének érvényesítésével, a környezeti adottságokhoz igazodó tájhasználattal és gazdálkodással. Magyarország nem beépített területeinek szinte teljes egésze termőterület, mezőgazdasági adottságaink rendkívül kedvezőek. Mégis kijelölhetők azon térségek, ahol a legjobb minőségű szántók koncentrálódnak. Ásványkincs-gazdálkodás térségi szemléletben A vízgazdálkodás lehetőségei és az ásványkincsek jellegzetes eloszlása is sajátos övezeteket rajzol ki. Mindkét tényezőcsoport esetében a kedvező adottságok (pl. felszín alatti vízkészlet, energiahordozók, stb.) megőrzése és felhasználása között kell a legfenntarthatóbb megoldásokat megtalálni. Mindkét területen meghatározó jelentőségű a takarékosságra törekvés, hiszen nemzeti tartalékként szolgálhatnak a jelenleginél is kedvezőtlenebb időszakokban. Tudatosítani kell a társadalomban, hogy különösen az építőiparnak és az energiatermelésnek, de mindennapjainknak is nélkülözhetetlen erőforrásai az ásványi anyagok. Egy ésszerű, kompromisszum kész szabályozás, az állami érdeket előtérbe helyező, de a piaci szereplők számára is nyitott gazdálkodás, valamint a tájvédelmi szempontokat és az erőforrások megújulását figyelembe vevő terület-igénybevétel lehet a gazdasági fejlődés, munkahelyteremtés egyik fontos pillére. Ennek megvalósítása érdekében egy hosszú távú, és a legszélesebb látókörű ásványvagyon-gazdálkodási koncepcióra van szükség. Területfejlesztési szempontból mielőbb szükséges felülvizsgálni az ásványvagyongazdálkodás lehetőségeit és korlátait a fenntarthatósági és gazdálkodási jellegű szabályozás tekintetében egyaránt, különösen a leginkább területigénybevétellel járó külszíni bányászati tevékenységgel kitermelhető ásványvagyon tekintetében. - A nemzeti és térségi szereplők kiegyensúlyozott partnerségére is szükség van az ásványvagyon kitermelését gyakorta ellehetetlenítő korlátozások racionalizálásához. Ugyanakkor a liberalizált piacot bizonyos esetekben korlátozni, az állami befolyást növelni szükséges, különösen egyes stratégiai jelentőségű ásványi nyersanyagok tekintetében. - Az ércek tekintetében térségi szinten is meg kell vizsgálni a másodlagos kitermelés környezetbarát lehetőségeit. - A kitermelések kialakításakor szempont kell, hogy legyen, hogy a bányászati helyszínek minél több helyi lakosnak biztosítsanak munkát. - A kitermelések járuljanak hozzá az adott kistáj gazdaságának karakteréhez, a kitermelésre minél szélesebb ipari vertikum épüljön rá helyben. - Kedvező az ásványkincsek helyi közösségi tulajdonban való kitermelése és hasznosítása. 11

12 Az Országos Területfejlesztési Koncepció Győr-Moson Sopron megyét érintő összefüggései Pozícionálás A megye az ország észak-nyugati felében található, földrajzi fekvése kedvező (Budapest- Pozsony-Bécs tengely). Forgalmas nemzetközi közlekedési folyosók szelik át. E korridorok, valamint a kapcsolódó multimodális logisztikai bázisok, kikötők és repülőterek fejlesztését indokolt felgyorsítani. Értékes és változatos a megye természeti öröksége, de a Szigetköz ökológiai problémája megoldatlan. Kiváló a termőtalaj, jelentős a termál-, a gyógy- és az ivóvízkincs. Társadalmát a bevándorlási többlet jellemzi, ám az öregedési index magas. Viszonylag kedvező a foglalkoztatottsági szint, igaz vannak hiányszakmák és magasabb munkanélküliségű térségek is. Az átlagosnál nagyobb a gazdaság (különösen a járműipar) fejlettsége és az egy főre jutó GDP. Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya és exportrészesedése. A megye folyamatosan fejlődő gazdaságához is kapcsolódóan történtek egyetemi, tudás- és kutatóközpont, valamint a K+F fejlesztések. Déli és középső része a megye általános fejlettségéhez képest kifejezetten leszakadt, periféria jellegű. Turisztikai és kulturális adottságai változatosak: folyók, tavak, fürdők, világörökségi helyszínek, műemlékek, múzeumokkiállítások, gazdag rendezvény-kínálat. Fejlesztési irányok A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi erőforrások gyarapítása; erős identitástudattal és közösségekkel; a jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; kkv-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, az élelmiszerfeldolgozó-ipar újraélesztése, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok (közutak, vasutak, Duna), valamint ezek csomópontjai (logisztikai központok, kikötők) és a kapcsolódó hálózat fejlesztése. A környezet minőségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése. A multi- és interregionális kapcsolatok erősítése: szorosabb együttműködés a nagytelepülési terekben (Bécs- Pozsony-Győr); a megye- és országhatáron átnyúló együttműködések fokozása; az európai területi együttműködési csoportosulások (ETT-k) kiterjesztése. Győr és Sopron (a határon átnyúló agglomerációjú centrumok), valamint Mosonmagyaróvár gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, szolgáltató és innovációs központi szerepének erősítése. A többi település térség- és gazdaságszervező erejének növelése, vidékfejlesztési szerepkörének fejlesztése. A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása. 12

13 Az átfogó fejlesztési célok mellett a koncepció a Turizmus tekintetében külön megemlíti Bezenyét az alábbiak szerint: Amennyiben megvalósul, alapjaiban rendezheti át a megye turizmusának szerkezetét és jelentősen növelheti annak volumenét mind a szálláskapacitás, mind a vendég- és vendégéjszaka szám tekintetében a Bezenye és Hegyeshalom határán tervezett kaszinóváros, az Eurovegas projekt. Mára azonban tudjuk, hogy a tervezett Eurovegas nem valósul meg Bezenyén A nemzeti prioritásokhoz kapcsolódó tématerületek Bezenyét érintő céljai Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság Elsődleges fejlesztési prioritás az elérhetőség javítása a hazai térségek, települések, vállalkozások, intézmények és állampolgárok számára. Kiemelten kell kezelni: a közlekedési, infokommunikációs és szolgáltatási kapcsolatok javítását, a közösségi közlekedés valamennyi területének a megújítását, ami hozzájárul az elérhetőség és a kitűzött környezeti célok teljesítéséhez, az ország földrajzi helyzetéből adódó elérhetőségi és közlekedési kapcsolatok javítását, ezáltal válhat az ország az EU-ból kifelé és az oda irányuló gazdasági folyamatok kapujává. Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszer-gazdaság, halászat Az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése kiemelt jelentőségű, amelynek további megerősítése mind a helyi gazdaság, mind az exportcélú termelés és feldolgozás tekintetében fontos. Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrás-gazdálkodás, klíma- és környezetvédelem Meghatározó fejlesztéspolitikai területet képez gazdaságfejlesztési és környezeti szempontból, ezért kiemelten kell kezelni: az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiaforrások súlyának növelését, a természeti erőforrások mennyiségét és minőségét megőrző fenntartható erőforráshasználatot, a környezet- és tájgazdálkodás, kiemelten a vízgazdálkodás szerepét, a klímaváltozással kapcsolatos, és az ebben érintett térségek felkészülését, a környezet minőségét megőrző és javító környezetvédelmi beavatkozásokat Vidéki térségek, vidéki gazdaság és közösségek Vidéki térségeink, településeink sajátos vidéki értékeket megőrző, azokra építő fejlesztése, felzárkóztatása, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Vidéki településeink népességmegtartó képességének erősítése. Kiemelten fontos a vidéki térségek gazdaságának megerősítése. Az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztése, a gazdasági diverzifikáció, a helyi gazdaság megerősítése. 13

14 Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz való kapcsolódás A Megyei Területfejlesztési Koncepció 5 meghatározó város vonzáskörzete. Látható tehát Bezenye erős kötődése Mosonmagyaróvárhoz. A koncepcióban az OFTK-val összhangban megfogalmazott fejlesztési irányok az alábbiak: A humán erőforrások fejlesztése: a munkaerő piaci és képzési háttér folyamatos erősítése, szakképzési háttér további fejlesztése, egyetemi központ, felsőoktatási háttér erősítése a munkaerő igényeknek megfelelő képzési struktúrával annak érdekében, hogy innovatív és képzett polgárai legyenek a megyének, erős identitástudattal és közösségekkel. Jól működő egészségügyi és szociális ellátórendszer kiépítése és fenntartása; a győri nagytérségi ellátó kórház minőségi térségi szerepének erősítése. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: munkahely-teremtés, munkahely megőrzés, KKV-k fejlesztése, helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; a járműipar és beszállítói, a kutatás fejlesztéssel összekapcsolva a megye gazdaságának kiemelt területe; a gazdaságfejlesztésben a gazdasági térség megvalósításához szoros együttműködést kell teremteni mind a belföldi, mind a Dunától északra fekvő szomszédos megyékkel. Turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, élelmiszerfeldolgozó-ipar újra élesztése. A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása. A környezet minőségének javítása: környezet- és hulladékgazdálkodási program, természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. A települések és térségek adottságainak hasznosítása, infrastruktúrájuk fejlesztése. A megyei koncepcióban az is megállapításra került, hogy: A megye gazdaságfejlődésének napjainkban tapasztalható akadályozó tényezője a belső közlekedési, szállítási kapcsolatok elavultsága, a jelenlegi közlekedési rendszerek nem képesek követni a gazdasági fejlődést és az igényeket. Szükségszerű, hogy 2030-ig a megye belső közlekedési és szállítási kapcsolatai teljesen megújulásra kerüljenek. Bezenye olyan szerencsés helyzetben a megyén belül, hogy ezen közlekedési kapcsolatok erősen felfejlődtek. A megye közlekedési kapcsolatainak javítása érdekében a Baross Gábor programban fogalmazták meg és tűzték ki a célokat, melynek segítségével a megye kohéziója erősödhet. 14

15 Tervezett programok és intézkedések a közúti közlekedésben (különös tekintettel Bezenyere): Országos főutak (tengelyek): - M85 autóút kiépítése, beleértve a Sopron keleti elkerülőt, megteremtve a kedvező határkapcsolatot ( között), (Győr-Csorna M85-M85 közös szakasza megépült) - M86 autóút kiépítése, tekintettel a teherforgalomra (Szombathely-Csorna) (2016-ig), (megtörtént!) - M15 2*2 sávos kiépítés, mint az M86 észak-déli tengely folytatása (2016-ig), - - M85 autóút Sopron kelet (84.sz.főút) - Pereszteg (84.sz főút) Nagycenk keleti elkerülő ( ) Kiemelt mellékutak: - Kapuvár-Beled tengely, - Fertőszentmiklós-Kőszeg tengely, - győri gyűrű Dunaszentpál-Enese- Tét-Kisbér gyűrű megújítása. Mellékutak, belterületi utak fejlesztése: - külön kiemelés nélkül fontos fejlesztési terület a régi és rossz állapotú mellékúthálózat fejlesztése (gondolva a kerékpáros közlekedésre is), - országhatár közeli utak, határkapcsolatok kiépítése Kitűzött célok a kerékpáros közlekedésben: A megyei koncepció alapján: A kerékpáros közlekedésnél a korábbi extenzív (mennyiségi) bővítést minőségi irányba kell tovább fejleszteni. Ez alatt értendő az egységes szerkezetű, összefüggő kerékpárút-hálózatkialakítása, illetve a meglévő szakaszok minőségi fejlesztése (vonalvezetés, burkolatszélesség közúti átvezetések). Kiemelten fejlesztendőek a kerékpáros létesítmények (kerékpárutak és az azokat kiszolgáló kerékpáros-barát vendéglátó- és szálláshelyek) a megye turisztikailag frekventált területein (EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút). Emellett a megye belső kapcsolatait javítandó, meg kell teremteni a kerékpározható mellékúthálózat rendszerét is. A koncepció a ig tartó fejlesztési időszakra 6 stratégiai célt dolgoz ki, melyekben további célterületeket határoz meg: 1. Jedlik Ányos stratégiai fejlesztési cél Kreatív humán erőforrások A. Szakképzés fejlesztése B. A vállalkozási kultúra terjesztése és a vállalkozási aktivitás C. A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolata 2. Kühne Károly stratégiai fejlesztési cél Innováció a gazdaságban A. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció Általános célok: A helyi gazdaságfejlesztés és az innováció támogatása. A megye jövőképének kulcseleme, hogy mind a gazdasági szereplők, mind a közintézmények dinamikusan reagáljanak a környezet változásaira. Az egyik legfontosabb fejlesztéspolitikai törekvés 2020-ig, hogy megerősödjenek az ország termelési és szolgáltatási funkciói, ezáltal egyre fokozottabb mértékben integrálódni tudjunk Európai fejlett magterületihez. A hazai horizontális fejlesztési célokkal összhangban fontos a helyi gazdaságszereplők megerősödése, egyre intenzívebb exporttevékenysége. A stratégiai cél fókusza a K+F+I tevékenységek, valamint együttműködések ösztönzése annak érdekében, hogy a vállalkozások (KKV-k) egyre magasabb hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat tudjanak kifejleszteni. Mindez erősíti versenyképességüket, de képessé kell tenni a gazdasági szereplőket vállalkozásuk innováció-alapú fejlesztésére, a növekedés, a külpiacokon való intenzív versenyben való 15

16 helytállásra. A megyei intézményeknek, köztisztviselőknek, kutatóknak is innováció- és együttműködési gondolkodás- és viselkedésmódot kell kialakítani. B. A turisztikai kínálat feltételeinek javítása Általános célok: A turisztikai kínálat feltételeinek folyamatos javítása, a megye értékeinek, vonzerejének egymást kiegészítő, egymást erősítő jellegének hangsúlyozása, a kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása, összehangolt fejlesztések megvalósítása, a szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése, a kulturális turizmus komplex rendszerének kialakítása, középpontban a helyi értékek megőrzése és bemutatása, valamint a települési értékekre épülő fesztiválok, sportesemények, nagyrendezvények kiemelt promóciója. A nemzeti fejlesztési célok terén megfogalmazódott a termálvízre épülő gyógyturizmus, az egészség-, a kulturális-, az örökség-, a vidéki és az üzleti turizmus bővítése, célzott turisztikai K+F+I programok kialakítása, a sporttal és rekreációval kapcsolatos turizmusfejlesztés. A kulturális turizmus komplex rendszerének kialakítása, középpontban a helyi értékek megőrzése és bemutatása, a települési értékek (műemlékek, a helyi kulturális örökség, településkép, szerkezet) megóvása, a települési értékekre, örökségre épülő rendezvények, fesztiválok és sportesemények kínálatának bővítése, a helyi örökség digitális megőrzésének támogatása és európai szinten történő megjelenítése. Horizontális cél a gazdasági potenciál javítása, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű térségek gazdasági felemelkedése, a térségi együttműködések erősítése. A megye hosszú távú fejlődéséhez hozzájárulhat a különféle turisztikai ágazatok szorosabb együttműködése, új turisztikai attrakciók kialakítása a folyó menti területek vízi turisztikai adottságainak kiaknázása, a kerékpárút-hálózat bővítése a perifériák irányába. A világörökségi területek és világörökség-várományos területek esetében a fenntartható fejlődés megalapozása, a kultúrtáji jelleg, a tájból-régióból fakadó művelési, gazdálkodási, építési tevékenységek, fejlesztések biztosítása. A társadalomnak az egészséges identitás megőrzéséhez, a lakosság helyben megtartásához szüksége van a múltjába nyúló gyökerekre, melyek materiális megjelenése az épített örökség. Az örökségvédelem a múltra épülő, élhető jövő építésének elengedhetetlen eszköze C. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, értékesítés ösztönzése Általános célok: A mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása (pl. csatornahálózat bővítése), az élelmiszerfeldolgozó-ipar újraélesztése. Prioritást élveznek a 85-ös úttól délre elhelyezkedő, nagy hagyományú mezőgazdasági kultúrával rendelkező térségek. Nemzeti fejlesztési a környezeti adottságokkal összhangban lévő, azokat megőrző és a helyben élőket gazdagító agrár- és élelmiszergazdaság kialakítása, amely növekvő szerepet tölt be a nemzetgazdasági teljesítményben, az exportban, a vidéki térségek fejlesztésében és a foglalkoztatásban. Horizontális célként jelenik meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű térségek gazdasági felemelkedésének előmozdítása, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, az ivóvízvédelem, az élelmiszertermelés biztosítása, a hatékony erőforrás felhasználás. A megye agroökológiai potenciáljának kihasználása révén a belföldi piac minőségi élelmiszerrel történő ellátása mellett az élelmiszeripari termékek exportja is bővülhet, különleges módként a bécsi és a pozsonyi élelmiszerpiacon való megjelenéssel is. A vidéki lakosság foglalkoztatása révén népességmegtartó hatása is meghatározóvá válhat. 3. Baross Gábor stratégiai fejlesztési cél Elérhetőség, megközelítés A. A közlekedési kapcsolatok javítása Általános célok: A megyei közlekedési rendszer célja, hogy kiszolgálja a dinamikusan fejlődő gazdaságot, biztosítsa a megyei nagyközpontok és városok hazai és nemzetközi összeköttetését, lehetőséget adjon az áruk, a szolgáltatások és az emberek folyamatos és zökkenőmentes szállításához. A megye földrajzi helyzetéből is következik, hogy közeledési rendszere 16

17 integratív része a nemzetközi hálózatoknak, így nemzetközi kötelezettség is, hogy ezek a rendszerek megfelelő módon működjenek, azok minősége elérje a nemzetközi normákat. Napjainkra a településközi kapcsolatok felértékelődtek, a munkába járás, a telephelyi kínálatok, az egyes kisebb és nagyobb központok szolgáltatási aktivitása, azok igénybevétele megnőtt. A települések közötti közlekedési hálózatok rohamosan leépültek, minőségük megújítása nélkülözhetetlen. Megnőttek az alternatív közeledési módok, így a turizmushoz köthető kerekpáros közlekedés, de különféle kiegészítő rendszerek használata is, illetve ezek összekapcsolása. A fejlesztések célja, hogy növekedjék a megyében a települések elérhetősége, azok bekapcsolódása a hazai és nemzetközi hálózatokba. Tervezett programok és intézkedések: sz. főút Győr-Pápa közötti 11,5 tonnás burkolat megerősítése (pápai repülőtér elérése) (2016-ig), Mellékutak, belterületi utak fejlesztése: - külön kiemelés nélkül fontos fejlesztési terület a régi és rossz állapotú mellékúthálózat fejlesztése (gondolva a kerékpáros közlekedésre is), Kerékpáros közlekedés: A kerékpáros közlekedésnél a korábbi extenzív (mennyiségi) bővítést minőségi irányba kell továbbfejleszteni. Ez alatt értendő az egységes szerkezetű, összefüggő kerékpárút-hálózat kialakítása, illetve a meg levő szakaszok minőségi fejlesztése, a határon átnyúló kapcsolatok kiépítése (vonalvezetés, burkolatszélesség, közúti átvezetések). Kiemelten fejlesztendők a kerékpáros létesítmények (kerékpárutak és az azokat kiszolgáló kerékpáros-barát vendéglátó- és szálláshelyek) a megye turisztikailag frekventált területein (Fertő térsége, annak kapcsolódása Kapuvár irányába, EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút). Emellett a megye belső kapcsolatait javítandó, meg kell teremteni a kerékpározható mellékúthálózat rendszerét is. B. A centrumok elérhetősége Általános célok: A nagyvárosok és környezetük közlekedési kapcsolatainak megújítása, azok új rendszerbe történő szervezése, új típusú hálózati rendszerek kiépítése, a megközelíthetőség javítása, annak időbeli és technikai feltételeivel. Cél, hogy 2020-ig jelentősen javuljon a nagyváros környéki közlekedési hálózat, a centrumok és a kapcsolódó települések elérhetősége növekedjék. Elővárosi Közlekedés Hálózat: A megye nagyvárosai megközelíthetőségének javítása, intermodális csomópontok létrehozása, a hálózatok és szervezeti keretek korszerűsítése, a különféle rendszerek kapcsolatának megteremtése, a tájékoztatási rendszerek megújítása, a tarifarendszerek összehangolása, a hálózatra történő ráfűződés feltételeinek megteremtése. Az országhatáron átnyúló közlekedési kapcsolatok integrálása a rendszerbe, tekintettel arra, hogy mindhárom centrum - változó mértékben országhatár menti viszonylatban is egyre nagyobb mértékben érdekelt. 4. Timaffy László stratégiai fejlesztési cél Környezetet, kultúra és életminőség A. Környezeti adottságok hasznosítása Általános célok: Az erőforrás-hasznosítás, továbbá a gazdálkodási struktúrák és megoldások tervezése során a helyi (természeti- és erőforrásbeli) adottságok és készletek figyelembevétele szükséges a versenyképes, fenntartható megye kialakításához. Törekedni kell a decentralizált erőforrások előállítására és a gazdaság, társadalom igényeinek lokális, önfenntartó ellátására, az ezzel kapcsolatos tevékenységek ösztönzésére, továbbá a szemléletformálásra. Célul kell kitűzni a nyílt gazdasági láncok zárását, a gazdaság anyagb felhasználásának csökkentését.. Törekedni kell az anyag- és energia-hatékony gazdálkodás feltételeinek kialakítására, továbbá a megye területén jó energiasűrűséggel elérhető megújuló kapacitás minél nagyobb arányú alkalmazására. Környezeti potenciál hasznosítása: 17

18 A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken az adottságoknak megfelelő jó mezőgazdasági gyakorlat (pl.: trágyázás helyes módja, növényvédő szerek helyes alkalmazása, stb.) alkalmazása, illetve ennek támogatása szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodás fenntartható szintje elérhető legyen. A vizekkel való takarékos bánásmód érdekében a táji adottságoknak megfelelő öntözéses gazdálkodást kell kialakítani, melyhez szükséges az öntözés feltételeinek javítása is. Megnyugtató választ kell találni a Víz Keretirányelvből származó, parti sávokat érintő szabályozások (pl. szántóföldi mezőgazdasági művelés megszüntetése) gyakorlati átültetésére. Természet közeli gazdálkodási módozatok strukturált támogatása. Zöldgazdaság: A stratégiai célok elérése érdekében megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programok indítása szükséges. Támogatni kell az alacsonyabb környezeti terhelést jelentő technológiák megyén belüli megtelepedését. E célból kiemelten fontos K+F tevékenységek indítása, valamint a tudástranszfer erősítése. Szükséges a hulladékok keletkezésének minimalizálása, részben technológiai fejlesztésekkel, részben az újra használat újrahasznosítás erősítésével. Ehhez többoldalú gazdasági együttműködések kialakítása, valamint az ipari ökológia alapelveinek megvalósítása szükséges. A pozitív változások egyértelmű hatótényezője a környezettudatos szemléletmód. Ennek erősítése érdekében a fenntartható fogyasztással és termeléssel kapcsolatos mintaprojektek és szemléletformáló kampányok indítása szükséges. Energiagazdálkodás: Támogatni kell az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérést (infrastruktúra és lakásépítés egyaránt). A jövőbeni energetikai beruházások előkészítése érdekében fel kell tárni a helyi önkormányzatok energiagazdálkodását, különös tekintettel az energiahatékonyság kérdésére. Meg kell állapítani a fejlesztendő területeket, illetve azokat a pontokat, ahol jelentős hatékonyságnövelés lehetséges. Ezzel párhuzamosan a jelenlegihez képest erőteljesebben kell támogatni az energiahatékonyság-növelő intézkedéseket (különös tekintettel a középületek épületenergetikai fejlesztésére, előnyben részesítve a megújuló megoldásokat). A megyére is vonatkozó regionális szintű energiastratégia konzekvens megvalósítása, beleértve a határon túli együttműködéseket is. A hosszú távú fenntarthatóság és az ellátás biztonságának növelése érdekében indokolt a megújuló energiaforrások (vízenergia akár meglévő duzzasztókba beépíthető törpe vízerőművek), nap- és szélenergia, geotermikus energia, biogáz üzem) arányának karakterisztikus növelése (célszerű a lokális előállítás támogatása). Megyénk kiemelkedő lehetőségekkel rendelkezik ezen energiaforrások tekintetében, a lehetőségek kihasználása nem csak az energiabiztonságot növelné, hanem értékes munkahelyeket is teremtene. Támogatni kell a lakossági és vállalkozói energiatakarékosságot. Ezt a folyamatot erősíteni kell olyan szemléletformáló kampányokkal, melyek az energiatakarékosság jelentőségére és ezen belül az egyes szereplők felelősségére hívják fel a figyelmet. B. Táj, település, ember, értékmegóvás Általános célok: A megye területén található környezeti és természeti értékek állapotának feltárása, azok állapotának megítélése és az állapot megóvására, illetve javítására irányuló tervek kidolgozása és konzekvens megvalósítása szükséges az értékalapú hasznosításhoz. Fel kell tárni a megye területén található épített értékek, műemlékek állapotát állapotmegőrző és - javító programok kidolgozása és konzekvens megvalósítása szükséges. Ki kell dolgozni az értékalapú hasznosítás alapjait és meg kell teremteni annak feltételeit. Környezeti állapot javítása: 18

19 Települések értékmegóvását célzó intézkedések előmozdítása, támogatása kiemelten fontos, csakúgy, mint a településkép javítása és a kistelepülési életszínvonal emelése. Víz, mint erőforrás kapcsán folyamatosan erősíteni és korszerűsíteni szükséges a határvízi együttműködést és ezzel elő kell segíteni az összehangolt vízkészlet-gazdálkodást. C. Életminőség javítása Általános célok: Az egészséges, értéktudatos és szolidáris társadalom megteremtésének ösztönzése. Egészségügyi ellátás javítása, egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése; egészséggazdaság fejlesztések; hátrányos helyzetben élők és az idősek életminőségének javítása. A megye gazdag termál- és gyógyvízkészletének, geotermikus adottságainak hasznosítására, valamint a megvalósítás alatt álló egészségügyi fejlesztési projektekre alapozva az egészség megőrzését és helyreállítását, az egészségtudatos életmódot támogató szolgáltató és termelő ágazatok, vállalkozások létrehozásának és működési feltételeinek támogatása. A kulturális infrastruktúra fejlesztése, fenntartásának támogatása. D. Társadalmi felzárkóztatás segítése Általános célok: A társadalmi felzárkóztatás intézményi kereteinek javítása. A hátrányos, leszakadó társadalmi csoportok és rétegek, döntően a területi hátrányból következő kedvezőtlen helyzetük javítása, az esélyteremtés feltételeink biztosításával. A meglévő kistérségi, területi, települési szinten található intézmények működési feltételeinek javítása, azok jobbítása. 5. Göcsei Imre stratégiai fejlesztési cél Belső kohézió, centrumok és perifériák Általános célok: A belső kohézió erősítése azt jelenti, hogy a területi funkciók vonatkozásában egységesebbé, homogénebbé válik a megye, ezzel biztosítható a kialakult dinamizmus terjedése, a helyi erőforrásokra épülő innovációs folyamatok felgyorsítása, valamint ezek segítségével az életminőség növekvő szintjének biztosítása. A térségszervezés rendszere a jövőben csak a központi települések (városok) funkcióinak megújításával, azoknak a változó igényekhez való alakításával érhető el, de ezeket biztosítani kell azoknak a településeknek is, amelyek részben a vonzáskörzetben, vagy azok metszéspontjaiban, érintkezési zónáiban helyezkednek el, vagy éppen az ország/megyehatárhoz való közelségük képezi a fejlődés korlátait. A tervezési időszak végére olyan helyzetbehozási stratégiákat és megvalósításuk metszeteit kell kidolgozni, amely az elmaradott helyzetben lévő települések integrálását segíti, valamint hozzájárul a nagyvárosi agglomerációs folyamatok kedvező alakulásához. A. Rábaköz Fejlesztési Program B. Helyzetbe Hozás Programja C. Győri Járműipari Körzet Program D. Centrumok és Térségük Integrációs Program 6. Esterházy János stratégiai fejlesztési cél Együttműködés a szomszédokkal Általános célok: Igazodva a formálódó OFTK határ menti és határon átnyúló fejlesztésekkel kapcsolatos javaslataihoz, a szomszédsági kapcsolatok tekintetében több, a lehetőségekre és a hátrányok kompenzálására bontható elvi kiindulópontot célszerű megemlíteni. A korábban már említett külső és belső szomszédsági kapcsolatokban rejlő lehetőségek jobb kiaknázása az egyik fő cél. Ide tartozik minden olyan kezdeményezés és fejlesztés, amellyel a megyében tevékenykedő szereplők a szomszédos országok és megyék gazdasági, illetve infrastrukturális rendszereihez való kapcsolódását elősegíthetik. Megyei szereplők közé sorolhatjuk a lakosságot és különböző intézményeket, szolgáltatókat, akik között segíteni kell új kapcsolatok 19

20 kiépítését és a már meglévő kapcsolatok ápolását, nem utolsó sorban a kapcsolatokból fakadó hatások jobb hasznosulását. A határhelyzet azonban nem csak lehetőségeket, de hátrányokat is rejt magában, ezért második fő célként a speciális elhelyezkedésből fakadó hátrányok kompenzálását kell, hogy megemlítsük. Határtérség ebben az esetben éppúgy lehet a közigazgatási határral elválasztott belföldi országrész, mint a megye államhatárként funkcionáló térsége egyaránt. Az organikusan szerveződő határ menti kapcsolatok élénkítése, megerősítése és a peremhelyzetekből fakadó lemaradás megszüntetése a legfontosabb beavatkozási terepek ebből a szempontból. Tekintettel arra, hogy a megyehatár-térségek helyzetéről a szomszédos magyarlakta megyék hasonlóan gondolkodnak koncepcióikban, mód nyílhat komplexebb, együttes beavatkozásokra is. A. A CENTROPE-kezdeményezés térszervező hatásainak kiaknázása B. Az országhatár menti együttműködések fejlesztése C. Megyehatáron átnyúló városi/települési kapcsolatok - a vonzáskörzetek rehabilitációja Megyei Területfejlesztési Programhoz való kapcsolódás A Megyei Területfejlesztési Program megállapítás szerint a megye területén a kisebb településokban a szolgáltató szektor, az igazgatás és más települési funkciók is viszonylag gyengék. A Megyei Területfejlesztési program Bezenyét érintő jövőképe A kistelepülésok határozottabb funkcióalakítása, azok gazdasági bázisainak megerősítése, a vidékükkel való jobb kapcsolatok sokoldalúbb megteremtése, a helyi termelési bázisok támogatása, azok korszerűsítése, a meglévő értékek megóvása és azok fokozott bekapcsolása az országos és országhatáron túli hálózatokba, segítheti a megye vidéki térségeinek felzárkózását. Mosonmagyaróvári járás: Dinamikus határ térség fejlesztési irányai - Két főváros vonzásában önálló arculatú térség - Gazdasági bázis innovatív környezet élénkítése - Ipari termelés adottságainak javítása, beszállítói kapcsolatok fejlesztése - Egészségturizmus klaszter orientált fejlesztése - Mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési bázisainak fejlesztése - A térség adottságaira épülő turisztikai kínálat javítása - Vizi, öko- és kulturális turisztikai desztinációk egységes kínálatba szervezése - A térségi szintű tömegközlekedés feltételeinek megteremtése - Az egyre intenzívebb szuburbanizációs folyamatok kedvezőtlen hatásainak mérséklése a térség településeiben A Megyei Területfejlesztési Program Bezenyét érintő átfogó céljai A megye településhálózatának szerkezete a jövőben nem változik, annak szerkezete kialakult, de elmaradás tapasztalható annak felszereltsége, ellátottsága és a gazdasági potenciál között. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a megyei környezeti adottságok kedvezőek, így azok állapotának megtartása, megóvása, minőségének fejlesztése kívánatos. A fejlesztés célja, hogy ezt a kényes, de a jövő szempontjából alapvető egyensúlyt megteremtsük, annak különféle elemeit és rendszeralkotóit a koncepció segítse összehangolni. 20

21 Szervesen kapcsolódik az előzőhöz a harmadik átfogó cél. A megye belső kohéziója, így a települések közötti kapcsolatok, a nagytelepülési terek, a kistelepülésok és körzeteik elkülönülnek egymástól, miközben térségek, főleg a déli, délnyugati zónákban ezektől a fejlődési tengelyektől, csomópontoktól erősen elkülönülnek. A cél ennek a periférizálódásnak a csökkentése, lassítása, a kapcsolatok alakításával (közlekedés), az életkörülmények javításával (gazdasági bázis, település környezet), az értékek megóvásával (környezeti potenciál). A megye eddig is haladó kapcsolatokkal rendelkezett az ország határ menti együttműködésekben. Ezek fejlesztés kívánatos, a megjelenő új jelenségekre való reagálással, azok feltételeinek kiépítésével. A népesség területi elhelyezkedése A szomszéd megyékkel összevetve Győr-Moson-Sopron népessége a legmagasabb, ugyanakkor közülük az egyetlen, amely lakóinak száma bővült az elmúlt évtizedben. Rajka, Sopron, Győr és Mosonmagyaróvár agglomerációs zónájában 40% feletti a népességnövekedés. Kiemelendő, hogy a népességnövekedés hatásaira, az abból fakadó plusz feladatokra a legtöbb település jelenleg nincs felkészülve. A megye lakosságának folyamatos emelkedése nem a gyermekszám emelkedésének, hanem a belföldi és nemzetközi vándorlási különbözet pozitív változásának köszönhető. Előbbiek a munkahely miatt döntően önállóként a megyébe költöző felnőtt lakosság, utóbbiak elsősorban a Pozsonyból a határ menti településekre költöző családok. A külföldiek letelepedése a megyében jóval magasabb, mint a szomszédos megyékben ben több mint kétszer annyi külföldi költözött a megyébe, mint a többi területre. A legtöbben Romániából és Szlovákiából települtek ide. A vándorlás mértéke jóval meghaladta a természetes szaporodás csökkenésével járó népességcsökkenést, s így a megye tényleges szaporodási mutatója az elmúlt 11 évben pozitív mérleget mutat. Azonban az öregedési index emelkedett, amelynek szinten tartása, illetve csökkentése lenne a jövő egyik fontos feladata. A népesség területi elhelyezkedését és a humán erőforrás minőségét erősen befolyásolja a megye és települései elérhetőségének javítása, amellyel fokozni lehet a megyén belül a társadalmi mobilitás létrejöttét a helybeni munkahelykínálatok bővülését elősegítve. A megye településein belüli munkahelyteremtő beruházások ösztönzésével a helybeli munkavállalók számának növelése egyrészt a szociális felemelkedést szolgálhatja, másrészt a munkahelyi ingázásra fordított idő csökkenésével életmódbeli javulás állhat elő, a regenerálódásra, rekreációra való lehetőség fokozásával. A foglalkoztatás Az utóbbi évtizedben a megye munkaerőpiaca dinamikussá vált. Egyrészt az ország különböző megyéiből és Szlovákia határ menti területéről számottevő munkaerő beáramlás zajlik. Korábban ez a jelenség bizonyos jól meghatározható szakmai végzettségeket jelentett elsősorban, ugyanakkor 2012-től már azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag valamennyi szakmacsoportban beazonosítható jelenséggé vált. A magyarországi szlovák munkaerő közel 10%-a itt dolgozik. A legtöbb szlovákiai vendégmunkás a feldolgozóiparban, az építőiparban helyezkedik el, de kiugró a gépkezelők és az egészségügyben dolgozók száma is. Másrészt a megye az Ausztriába irányuló munkaerő kibocsátója. A kiáramló munkaerő döntően azon hiányszakmákban helyezkedik el, amelyek a magyar oldalon is munkaerőhiánnyal küzdenek: vendéglátás, építőipar stb. A ki- és beáramló munkaerő nagymértékben befolyásolja a megye munkaerőpiacát. Az iparban foglalkoztatottak száma 2012 első negyedévében 47,5 ezer fő volt, alágazatai közül is kiemelkedik a járműgyártás. A képzetlenek aránya a második legalacsonyabb értékű az országban, mely a jobb foglalkoztatási helyzetnek köszönhető, valamint annak, hogy a tervezett képzéseknél elsősorban a képzetlenek kerülnek bevonásra, mellyel az elhelyezkedési lehetőségeik javulnak. Megyei Területfejlesztési Program az elkövetkező húsz évben több ezer új, megyén belüli munkahely létrejöttét célozza meg. Társadalmi cél a köznevelés eredményességének és 21

22 hatékonyságának növelése, a felsőfokú képzettséggel rendelkezők arányának emelése, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása. A munkaerőpiaci fejlesztések várhatóan pozitív hatással lesznek a gazdasági szerkezetváltásra, melyhez igazodhat a munkaerő kínálat, a képzési, oktatási rendszer. Növekszik a foglalkoztatás mennyiségi és minőségi értelemben, bővül a piacképes tudás és készség, az innováció. A munka világából kiszorulók újraintegrálásával a tartósan nem foglalkoztatottak visszavezetése megtörténik. A szabadidő eltöltése A szabadidő eltöltésére, a kulturális programok elérésére a megye számos területén van lehetőség. A megye meghatározó turisztikai térsége a Pannonhalmi Apátság és a Fertő-táj a világörökség része, míg a Mosonmagyaróvártól Győrig terjedő Szigetköz országos jelentőséggel bír. A Rábaköz kulturális értékeinek feltárásával és hasznosításával, illetve a meglévő természeti potenciáljával (gyógyvizek, Rába, Hanság) feltörekvő turisztikai térségnek számít. A fenti térségek közül Sopronnak és a Fertő-tó vidékének van a legnagyobb gazdasági súlya. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkra, a világörökségi területére, a vidék kulturális örökségére ehhez a térséghez kötődik Liszt Ferenc és Joseph Haydn világhírű zeneművészeti munkássága, a Széchenyi és Esterházy család kulturális, építészeti, szellemi öröksége, mint húzó tényezőkre alapozva el kell érni, hogy a Sopron-Fertődi térség akár Európa egyik legismertebb és leglátogatottabb idegenforgalmi területe legyen. Mosonmagyaróvár és a Szigetköz turisztikai potenciáljának alakulását az elmúlt két évtizedben jelentősen befolyásolta a Dunával kapcsolatos kérdések rendezetlensége. A szabadidő eltöltésére, a rekreáció területi feltételeinek megteremtésére elsődlegesen Megyei Területfejlesztési Program környezet, kultúra, életminőség beavatkozásai szolgálnak. A szabadidő eltöltésében a rekreációs jellegű igények megjelenését és azok kielégítési lehetőségeit célozzák a T1. Környezeti adottságok hasznosítása, T2. Táj, település, ember értékmegóvás, T3. Életminőség javítása stratégiai programok. A sportolás a rekreációs tevékenységek feltételeinek megyei szintű megteremtése a helyi lakosságot és a kiemelt fejlesztési célként kitűzött turizmus fejlesztését egyaránt szolgálja. A turizmus területi koncentrációját csökkenteni szükséges, az adottságok kihasználását a fokozni kell. Kiemelt cél, a gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése az egészségügyi szolgáltatások és ellátás, egészséges életmód, kiemelten a sport és az egészséges táplálkozás, valamint a rekreáció ösztönzésével; az ország elismert egészségipari-központjának létrehozása. A turizmusfejlesztés a gazdaság dinamizálása mellett a helyi lakosság szabadidő eltöltését, rekreációs igényeit is szolgálja. A tudatos vonzerő fejlesztés révén kialakítható a megye turizmusarculata. A rekreáció területi feltételeit szolgálhatják a turisztikai vonzerők fejlesztése, a nemzeti kulturális és épített örökségek megőrzése, a szabadidős, rekreációs fejlesztése, a megye erdősültségének fokozása. A turisztikai kínálat fejlesztésével együtt jár a helyi lakosság életszínvonalának emelkedésével, a rekreációra hangsúlyt adó életmódbeli mintakövetés lehetősége megteremtődik. A népesség életminősége és egészségi állapota Egyértelműen megfogalmazott felismerés, hogy a megye jövőjének szempontjából az egyik legfontosabb tényező az emberi erőforrások minősége. A születéskori várható élettartam Győr- Moson-Sopron megyében a évi adatot alapul véve a férfiak és a nők születéskor várható átlagos élettartama egyaránt emelkedett, 2010-ben a férfiaké 71,98 év, mely meghaladja mind az országos (70,50), mind a régión belüli átlagot (71,1). A Győr-Moson-Sopron megyei nők születéskor várható átlag élettartama több mint 6 évvel múlja felül a férfiakét. A megye halandósága az országos átlagnál kedvezőbb, csökkenő trendet mutat, azonban a kép közel sem egységes. Egyes halálokok alakulása kifejezetten kedvezőtlen trendet mutat (női daganatos halálozás), egyes járások lakossága több szempontból is fokozott kockázatúnak tekinthető ben megkezdődött az egészségügyi ellátás egészségügyi térségekbe 22

23 szervezésének előkészítése, amely eredményeképpen január 1-től nyolc egészségügyi térség alakult. Megyei Területfejlesztési Program legfontosabb tennivaló az egyén szintjén a testi és a lelki egészségi állapot javítása. A 4. prioritás Környezet, kultúra, életminőség, az Életminőség javítása operatív program a hangsúlyt az egészséges életmódra helyezi, ezzel párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszer térben kiegyensúlyozott, lakosság-közeli szolgáltatásainak fejlesztésére. Az Életminőség javítása megyei program arra irányul, hogy az egészség hatékony fejlesztését és védelmét valamint a betegek megfelelő gyógyítását egyidejűen biztosítani tudja az egészségügyi ellátó rendszer. A programok megvalósulása esetén: Egészséggel élő társadalom nevelődik ki. A piaci igényeknek megfelelő képzési rendszerben résztvevők biztonsággal aspirálnak a munkával elérhető megfelelő jövedelemre, mi által szociális biztonságban részesülnek. Kiépülnek a hatékony alkohol- és drog prevenciót szolgáló intézmények. Az adott területen élő lakosság igényei szerint jönnek létre az intézmények típusai és azok sűrűsödése. A társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére Magyarországon rendkívül alacsony a lakosság biztonságérzete az élet számos területén. Elveszett a bizalom egymás iránt, nincsen bizalmi kapcsolat a közösségekben, nincsen bizalmi viszony az intézményekkel, a társadalmi szervezetekkel, nem jön létre a bizalom a hit a politika képviselőivel, s mindezek eredőjeként az ember elbizonytalanodott, s nem bízik már önmaga képességeiben, erejében sem. Megyei Területfejlesztési Program célkitűzése: kiemelt cél a társadalom biztonságérzetének megteremtése, a megrendült bizalom kiépítése, megerősítése, folyamatos fejlesztése, a társadalmi tőkegyarapítása. Ezt elsődlegesen az intézményi fejlesztések szolgálják. Ilyen az 5. prioritás: Belső kohézió, centrumok és perifériák, illetve a 6. prioritás: Együttműködés a szomszédokkal. Erősítik a biztonságérzetet, a bizalom építését fokozzák a társadalmi megújulást elősegítő, a társadalmi befogadás előmozdító és a szegénység ellen irányuló intézkedések. A megerősíteni kívánt kapcsolatok, együttműködések alapot adhatnak arra, hogy a társas kapcsolatokban, illetve szűkebb-tágabb közösségekben, majd a szolgáltató és ellátó intézményekben is kialakuljon a bizalom. A bizalmi szint emelkedése hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, míg utóbbi nem feltétlenül eredményezi a társadalmi bizalom erősödését. Közlekedés A Budapest-Bécs nemzetközi közlekedési tengely megyei szakasza a Győr-Mosonmagyaróvár vonallal jellemezhető, mely a megye egyik legintenzívebben fejlődő része. Észak-nyugaton a tengelyre - a megyei városok adottságai mellett - Bécs és Pozsony is jelentős hatást gyakorol. E terület egységes jellemzője a gazdasági prosperitás és a vándorlási nyereség, amely kedvezően hat a településrendszer alakulására. A tengellyel párhuzamosan fut a Duna, mint a kontinens egyik legfontosabb, növekvő jelentőségű vízi útvonala. Jelenleg a folyam nem nyújt olyan lehetőségeket a megye számára, mint a korábbi időszakokban, azonban az olyan beruházások, mint a gönyűi kikötő, ezen változtathatnak. Mosonmagyaróvár viszonylag erős szolgáltató-igazgatási funkciókörrel bír, ipari és egészségturisztikai jelentősége szintén fejlődik. A három nagyváros teljes körűen ellátja a megyei szükségleteket. Hagyományos térségi vonzásterülettel a kisebb városok közül csak Csorna és Kapuvár bír, azonban nem alakult ki a megye középső-déli negyedét megfelelően lefedő vonzáskörzet-rendszer, nem rendelkeznek felsőoktatási intézménnyel és bizonyos igazgatási szerepek is hiányoznak. Funkciógazdag falvak elsősorban a két megyei jogú város agglomerációjában, valamint a Szigetközben és a Bécs-Budapest korridor mentén jelennek meg, valamint a déli területek városhiányossága miatt több község ellátottsága kiemelkedik. Ezen települések nagyobb 23

24 népességi és jobb közlekedési-gazdasági helyzetük révén több funkciót képesek helyben ellátni, így hagyományosan ide sorolhatók a körjegyzőségi központok. Megyei Területfejlesztési Program célkitűzései: A térszerkezet fejlesztésére vonatkozó beavatkozásokat elsősorban a 3. prioritás Elérhetőség, megközelítés B1. A közlekedési kapcsolatok javítása és a B2. A centrum elérhetősége, valamint a 5. prioritás Belső kohézió, centrumok és perifériák programok tartalmazzák. A beavatkozások az alábbi célok megvalósulását hivatottak elősegíteni: a térszerkezet kiegyensúlyozott fejlesztése, a kapcsolatrendszerek kiépítése, bekapcsolódás a határokon átnyúló közlekedési folyamatába. Különös jelentőséggel bír a nemzetközi és országos közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, a térség geostratégiai pozíciójának jobb kihasználása. Magas minőségű szolgáltatást nyújtó, valamint megbízható közlekedési feltételek, illetve a feltételeket hordozó multimodális infrastruktúra létrehozása. A javaslatok megvalósulása esetén: Versenyképes térség alakul ki, amely hatékonyan kapcsolódik az európai és a globális pénzügyi, kereskedelmi, gyártási, elosztási és tudományos tranzakciókhoz. A megye a nagy- és kisvárosok, falvak hálózatával sűrűn átszőtt, gazdaságilag prosperáló, hatékony, a régió többi szereplőjével együttműködő, vonzó környezeti feltételeket és életminőséget biztosító térséggé válik. A nemzetközi és országos közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése, a térség geostratégiai pozíciójának jobb kihasználása elősegíti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. A hálózatos fejlődés elősegíti a tevékenységek decentralizációját, a vállalkozások számára pedig nagyobb térséghez, több erőforráshoz biztosít hozzáférést, így hosszabb távon nagyobb és kiterjedtebb növekedés alapjait teremti meg. Az erőforrásokhoz és piacokhoz való hozzáférés erősíti a vállalkozási dinamikát, ösztönzi a piaci versenyt és az innovációt. A beruházásokban nagyobb arányt képviselnek a magasabb hozzáadott értékkel bíró elemek technológia és szolgáltatások ami minőségi változást eredményez az ipari ingatlanfejlesztésben, valamint a középületek, közintézmények fejlesztésében, és előtérbe helyezi a társadalmi felelősségvállalást, valamint a környezettudatos gondolkodást. A természeti erőforrások Megyei Területfejlesztési Program célkitűzései: T1. Környezeti adottságok hasznosítása, T2. Táj, település, ember értékmegóvás, T3. Életminőség javítása intézkedések tartalmazzák a vonatkozó beavatkozásokat. A megyei természeti erőforrások helyzete is szorosan összefügg egyes nemzetstratégiai jelentőségű kérdéskörökkel, többek között az élelmezés-, energia- és környezetbiztonsággal. Ezek megőrzése hosszú távon szolgálhatja a közjót, a harmonikus gazdasági növekedést és az életminőség javítását. Az élelmiszertermelés, a klímaszabályozás, árvízvédelem erősödnek, bővül az ökoturisztikai szolgáltatások köre, a helyi gazdaság erősödik. A megújuló és megújítható energiahordozók (napenergia, szélenergia, geotermikus energia) kihasználtsága nő. A fogyasztói szokások átalakulnak, a helyi gazdaság erősödik. Megvalósul az ipari és mezőgazdasági szerkezetátalakítás, a magyar gazdaság függőségi helyzete csökken. A globalizációs kihívások csökkennek. Az ipar, kereskedelem térbeli szerkezete Győr-Moson-Sopron megye napjainkig is egyértelműen ipari régiónak tekinthető. A kilencvenes évek közepén is a legiparosodottabb térségek közé tartozott a Közép-Dunántúl és Észak- Magyarország megyéi mellett; az ipar GDP-ből való részesedése az ezredfordulón 20,2 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. A bruttó hozzáadott érték közel 50%-át az ipar adta, amelynél csak Fejér megye értéke volt magasabb. Megfigyelhető az agrárszektor további zsugorodása, mely 10 év alatt 0,5 százalékpontot veszített szerepéből, és 2009-ben már csak 3,6%-ot ért el, ami az EU27 átlaga körül helyezkedik el. Az iparon belül a feldolgozóipar szerepe kiemelkedő. A régió iparszerkezetében az elmúlt két évtizedben jelentős változások játszódtak le, amelyben kiemelkedő szerepet játszottak az 1990-es évek elejétől széleskörűen alkalmazott kínálat-orientált 24

25 gazdaságfejlesztési politikai eszközök, a térségen kívüli erőforrások és az extenzív típusú fejlesztési tényezők. Középtávon mindenképpen a jelenlegi folyamatokkal ellentétben a ben elindult és várható további ipari nagyberuházásoknak köszönhetően az ipar részesedésének enyhe emelkedése prognosztizálható, a tercier szféra folyamatos bővülése mellett. A gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottság területén a megye helyzete az országos dimenzióban átlagosnak nevezhető. Győr és környéke az egyetlen terület, amely fejlett üzleti szolgáltatásaival kiemelkedik és országos viszonylatban is képes átlag feletti szolgáltatási feltételeket biztosítani. Győr-Moson-Sopron megyében 2010 végén a regisztrált vállalkozások száma meghaladta a 69 ezret, ami 55,6%-kal magasabb, mint 2000-ben. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 154 (2000-ben még csak 102 volt), ami teljesen megegyezik a Budapest és Pest nélküli vidéki átlaggal (105 vállalkozás). A gazdaság területi koncentrációjára utal, hogy 2009-ben a működő vállalkozások több mint 60%-a a megye három nagyobb városában (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) található. Ha járásokkal együtt nézzük a három várost, akkor a működő vállalkozások koncentrációja közel 85%-os. A nagyfokú koncentráció egyértelmű oka, hogy a letelepedést, majd működést az ipari, építőipari vállalkozások esetében elősegítette a kiépített infrastruktúra, a helyi szakképzett munkaerő jelenléte, valamint a potenciális felvevőpiac közelsége, de a szolgáltató szektorban is a piac és a magas urbanizáltsági szint a megyeszékhelyek, illetve közepes méretű városok felé tereli a vállalkozásokat. Megyei Területfejlesztési Program célkitűzései: Az ipar és a kereskedelem dinamizálása: 2. prioritás Innovációval a gazdaságban, K1. Helyi gazdaságfejlesztés és innovációk, K2. Turisztikai kínálat feltételeinek javítása, K3. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, értékesítés ösztönzése. Jelentős hangsúlyt fektet a befektetés ösztönzésre, a vállalkozásfejlesztésre és a foglalkoztatottság növelésére. Az egyik legfontosabb célkitűzés a kkv-k szerepének növelése. A kkv-k jelenléte meghatározó részarányú és nagyságú a régióban, jó részük számos problémával küzd. Nem megfelelő a termelékenységük, aktivitásuk a megyére korlátozódik csupán, nem rendelkeznek megfelelően képzett munkaerővel, alacsony a menedzsment ismeretük, alultőkésítettek. Szintén fontos célkitűzés a helyi gazdaság erősítése, melyben olyan működőképes rendszert kíván kialakítani a megye, amelyben a helyi identitásra alapozva, a szereplők jövedelemtermelő képessége erősödik. Megújul a munkaerőpiac; megalapozott lesz a lehetősége a munkahelyteremtésnek és a sokszínűbb foglalkoztatási lehetőségeknek. A megyei ipari parkok, nagyfoglalkoztatók által kínált foglalkoztatási lehetőségek összehangolódnak. A kisés középvállalkozások a szerepének növekedése elindul a foglalkoztatásban és a hozzáadott érték termelésében. Növekszik a munkával elérhető jövedelem és a szociális biztonság. Erősödik a helyi gazdaság, a leszakadó térségek gazdasági visszaesése megáll, lassú növekedés következik be. A befektetés ösztönzéssel erőteljes gazdasági növekedés indul el, a termelékenység egyenletes és fenntartható növekedésével. A járműgyártásban a szervezett egyetemi és K+F háttér megteremtésének köszönhetően az ipari specifikus szakképzés elindul. Az élelmiszeripari ágazat erősödik, versenyképes, magas hozzáadott értékű termelésen alapuló agrár- és élelmiszergazdaság valósul meg. Az egészségiparban a piac egyre bővül, a szolgáltatások iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozik bel- és külföldről egyaránt. Az egészségtudatos életmód terjedése segíti az egészségipar fejlesztéseit. A térség versenyképessége A megye jó adottságokkal rendelkezik a gazdasági növekedéshez, valamint az emberek igényeinek megfelelő életminőség biztosításához. A fejlődést ugyanakkor akadályozhatja az alacsony hatékonyság, amely rontja a gazdaság teljesítményét, a kilátásokat, az itt felhasznált erőforrások hasznosulását. A megyei nagy-és kisvárosok együttes gazdasági ereje, fejlettsége, társadalmi és kulturális sokszínűsége, és mindenekelőtt a hazai K+F és innováció koncentrációja következtében a térség képes arra, hogy részt vegyen az európai központok versenyében. A képzett munkaerő, az erőteljes vállalkozási dinamika, a hozzáadott érték, az oktatás és a felsőoktatás mint versenyképességi faktor jelen van a térségben. 25

26 Megyei Területfejlesztési Program célkitűzései: A versenyképesség nemcsak a természeti és környezeti fenntarthatóságtól és nemcsak a gazdaság fejlettségétől függ, ezért a program idevonatkozó beavatkozásai áthatnak minden prioritást: 1. Kreatív humán erőforrások, 2. Innováció a gazdaságban, 3. Elérhetőség, megközelítés, 4. Környezet, kultúra és életminőség. Akkor érhető el siker, ha az integráció az erős és kiegyensúlyozott belső kapcsolatokon, valamint a gazdaság és a helyi közösségek szerves együttműködésén, a társadalmi kohézió erősítésén alapul A programok célja a kiemelkedően jó életminőséget biztosító környezet megteremtése, egy versenyképes megye létrejötte, amely egyensúlyban van a természeti-, épített- és társadalmigazdasági környezettel. A stratégiai programok célja továbbá a térség gazdasági teljesítményének erősítése, a beruházási jelentős növelése, a termelékenység növekedése; a vállalkozói készségek fejlődése, az innováció és a tudás hasznosulásának erősödése, a technológia és a külföldi működő tőke importja. A stratégiai célok megvalósulásával a megyében megfelelő alapszolgáltatások, jó társadalmi közérzet, színvonalas települési környezet alakul ki, amelynek köszönhetően az itt élők komfortérzete emelkedik, identitástudata mélyül, és a befektetők és turisztikai látogatók számára is vonzóvá válik. Gazdasági szempontból kedvező fejlődés eredményeképp, nő a térség eltartóképessége és versenyképessége a vállalkozói szféra foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének fenntartható fejlesztésének köszönhetően. A technológiai fejlesztés, termelékenység erősödik. A szabályozás hatása nyomon követhető. A gazdasági kihívásokra reagálni képes KKV-k jönnek létre és a meglévő vállalkozások technikai korszerűsítésével, minőségi és környezetirányítási rendszerek bevezetésével, ill. új vállalkozások megalakulásával erősödik a térség gazdasági pozíciója, javul foglalkoztatási szerkezete. Lehetőség nyílik a helyi termékek helyben történő feldolgozására és értékesítésére. A helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálás hozzájárul ezeknek a termékeknek a népszerűsítéséhez, így ösztönözést jelent a helyi termékekre alapozott kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítésére, fejlesztésére. A fejlesztések a gazdáknak, a családi gazdaságoknak, valamint a helyi feldolgozó tevékenységet végző mikrovállalkozásoknak lehetőséget teremt a bevételek helyben tartására, és ez számos új munkahely teremtését generálja. A térség lakosságának életminősége A megyei programban meghatározott célok a megye kohéziójának összehangolásával és a megfelelő humán erőforrás kialakításával az életminőség javulását segítik a megyében. A társadalmi és gazdasági fejlődés magával vonja az infrastruktúra fejlesztését, illetve egyéb beruházások kivitelezését, mely folyamatok negatív hatást fejtenek ki a környezetre. A stratégiai pontok végrehajtásakor fontos, hogy a környezeti hatásokat és a környezeti tényezőket mindig figyelem előtt tartsák az illetékesek. Infrastrukturális fejlesztések esetén ajánlott a termőföldek, a tájszerkezet, tájhasználat, épített környezet, kulturális örökségek, és az élővilág helyi jellemzőinek, elhelyezkedésének figyelembevétele a döntéshozatal során. Továbbá előnyben kell részesíteni a zöld környezetkímélő és energiahatékony technológiák használatára minden területen. A programok végrehajtása következtében a megnövekedett hulladékmennyiséget a hulladékgazdálkodási rendszernek tudnia kell kezelnie, ezért a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése, hatékonyságának javítása a keletkező hulladékok mennyiségének arányában ajánlott. A megye levegőminőségét jelentősen befolyásolja a közlekedés által légkörbe kerülő szennyezőanyagok. A közösségi közlekedés fejlesztése és elterjesztése, továbbá a vasúti és vízi teherszállítás előtérbe helyezése segíthet a megfelelő levegőminőség kialakulásához. A turizmus és lakosság okozta környezeti hatások minimalizálása érdekében a tudatformálás erősítése ajánlott, zöld programokon, környezetvédelmi akciókon és a környezetvédelem oktatásán keresztül. A lakosság egészségtudatát és a prevenció szükségességét célzó programokat javasolt már gyermekkorban elkezdeni, amellyel az egészség, a környezetvédelem és a helyi gazdaság fejlesztése egyszerre javítható. Általánosságban elmondható, hogy a lakosság egészségre 26

27 nevelése a gazdasági és környezeti folyamatokra is jó hatással van. Javasolt továbbá, hogy az ilyen fejlesztési programok megvalósításánál a nőkre kiemelt figyelem fordítódjon A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki es ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek között legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv (OTrT.), amely a léptéknek megfelelő mélységben az ország egészére határozza meg a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet es az annak elérését szolgáló szabályokat. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvény (a továbbiakban: Törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai es kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos és térségi övezeteket területi lehatárolásokat, valamint az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A település közigazgatási területe mezőgazdasági térség kategóriába tartozik. országos területfelhasználási Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni. Kivonat az Országos Területrendezési Tervből 27

28 A települést érintő Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények: Országos jelentőségű közlekedési hálózatok és egyedi építmények Gyorsforgalmi út (M15) Főút (150 sz. főút) tervezett nagysebességű vasútvonal Országos törzshálózati vasúti pálya (1 sz. Budapest Győr - Hegyeshalom Rajka vasútvonal) Országos kerékpárút-törzshálózat Országos jelentőségű energetikai hálózatok és egyedi építmények termékvezeték földgézszállító vezeték Az OTrT. által meghatározott övezetek közül a település területét az alábbiak érintik: Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete Országos ökológiai hálózat övezete Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhetı ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó elıírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei 28

29 területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 29

30 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. Az övezet pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. Az övezet pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. 30

31 A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. A lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. 31

32 Országos vízminőség-védelmi terület övezete Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Kivonat Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Tervéből 32

33 Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve (MTrT) 2010-ben került legutoljára felülvizsgálatra. Az azóta eltelt időben az OTrT több alkalommal is módosult. A megyei terv és az OTrT összhangba hozataláig az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket valamint az OTrT által újonnan létrehozott, ill. módosított övezeteket az országos terv előírásai szerint kell figyelembe venni. Amint azt az előzőekben említettük a megyei területrendezési tervben a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni. Annak ellenére, hogy a MTrT 2010 óta nem követte le módosításokkal az OTrT-t, Bezenye esetében fenn áll az a kedvező helyzet, hogy a megyei terv mezőgazdasági térségbe sorolja a teljes külterületet valamint települési térségbe sorolja a beépített/beépítésre szánt településrészeket. MTrT által meghatározott övezetek közül a település területét az alábbiak érintik: Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete Magterület övezetében - beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. - az előzőekben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. - Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Az ökológiai folyosó övezetében - új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja. 33

34 - az előzőekben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. - az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. - az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Az övezet azon területeket jelöli meg, amelyek térségi hulladéklerakó hely (a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége) telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése, illetve a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak. A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján jelölhető ki 34

35 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete A szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott terület övezete azon területeket jelöli, amelyek a szélerőművek telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése, illetve a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak A szélerőmű elhelyezéséhez további vizsgálatra ajánlott területek összehangolt, azonos szakmai szempontok szerinti kijelöléséhez országos, megyei és települési érdekek egyaránt fűződnek, és azt a Magyarországon azon belül kiemelt jelentőséggel Győr-Moson-Sopron megyében is terjedő szélerőművek, szélerőműparkok telepítésének szabályozatlansága teszi indokolttá. A telepítésre nem ajánlott területek a magasabb rendű jogszabályok valamint központi ajánlások, tájékoztatók valamint Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve módosításának a véleményezési eljárás során megfogalmazott szakmai állásfoglalások figyelembe vételével kerültek megállapításra. Az övezet lehatárolásának elsődleges célja, hogy orientálja a szélerőművek területi kijelölését, elkerülendő azokon a területeken, amelyeken védelmi szempontok miatt az nem kívánatos. A konkrét telepítési helyet lehetőleg fenti övezeten belül továbbra is a településszerkezeti tervben kell kijelölni A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TEVEINEK- AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Bezenye közigazgatási területe viszonylag nagyszámú (6 db) településsel határos. Ezen települések: Hegyeshalom, Rajka, Dunakiliti, Feketeerdő és Mosonmagyaróvár. Az egyes települések településszerkezeti tervét a szerint vizsgáltuk, hogy Bezenye település településfejlesztési elképzeléseire hatással vannak-e ill. hatással lehetnek-e. Vannak-e olyan meglévő vagy tervezett nagyobb léptékű (lakóterületi, gazdasági, mezőgazdasági, ipari, közlekedési, közművi, egyéb infrastrukturális) fejlesztési elképzelések, amelyek befolyással bírhatnak Bezenyere. Továbbá vizsgáltuk, hogy Bezenye közvetlen környezetében vannak-e olyan térségi területfelhasználási kategóriák, ill. térségi övezetek, amelyek Bezenye közigazgatási területét ugyan nem érintik, de azzal közvetlenül határosak. 35

36 Kivonat Bezenye településrendezési tervéből 36

37 Bezenye Hegyeshalom Kivonat Hegyeshalom településrendezési tervéből Bezenye Hegyeshalom közigazgatási határa találkozása esetében nagyrészben általános mezőgazdasági területek határosak a Bezenyei mezőgazdasági területekkel. Befolyásoló hatásuk a bezenyei fejlesztési elképzelésekre, Bezenye területhasználatára nincs. Kivételt képez ez alól a volt Eurovegas területe, amely az M15 mentén közvetlenül határos Hegyeshalommal. Hegyeshalom az Eurovegas területéhez kereskedelmi gazdasági területekkel csatlakozott. Ez nem akadályozza az Eurovegas területének jövőbeni tervezett gazdasági területi felhasználását. 37

38 Bezenye Rajka Kivonat Rajka településrendezési tervéből Bezenye Rajka közigazgatási határa találkozása esetében általános mezőgazdasági területek határosak Bezenye mezőgazdasági területeivel. Kivételt képez ez alól egy kisebb kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Bezenyén a vasút mellett. Kivonat Bezenye településrendezési tervéből 38

39 Bezenye Dunakiliti Kivonat Dunakiliti településrendezési tervéből Bezenye és Dunakiliti közigazgatási határán fut a Mosoni Duna. A folyó mentén Bezenyén és Dunakilitin is általános mezőgazdasági területek és erdőterületek találhatóak, habár Dunakiliti tervezett lakóterületei már erősen ráhúzódnak a vízpartra. 39

40 Bezenye - Feketeerdő Kivonat Feketeerdő településrendezési tervéből Bezenye és Feketeerdő közigazgatási határán szintén a Mosoni Duna fut. A folyó mentén Bezenyén és Feketeerdőn is általános mezőgazdasági területek valamint erdőterületek találhatóak. A helyzet hasonló a Dunakilitihez hiszen Feketeerdő tervezett lakóterületei itt is erősen ráhúzódnak a Mosoni-Dunára. 40

41 Bezenye Mosonmagyaróvár Kivonat Mosonmagyaróvár településrendezési tervéből Bezenye és Mosonmagyaróvár közigazgatási határa találkozása esetében általános mezőgazdasági területek és erdőterületek határosak a bezenyei mezőgazdasági területekkel. Befolyásoló hatásuk a Bezenyei fejlesztési elképzelésekre, Bezenye területhasználatára nincs. 41

42 Általánosságban megállapítható, hogy a szomszédos települések szerkezeti tervei nem tartalmaznak olyan lakóterületi, gazdasági, mezőgazdasági, ipari, közlekedési, közművi vagy más egyéb infrastrukturális fejlesztési elképzeléseket, amelyek befolyással lehetnek Bezenye fejlesztési elképzeléseire. Hegyeshalom esetében pedig a két település határán tervezett gazdasági területfelhasználások illeszkednek egymáshoz HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció A településrendezési terv készítésének alapvető célja, hogy a település teljes közigazgatási területére kiterjedően a kor igényeinek megfelelő, az új törvényi és jogszabályi követelményeket kielégítő rendezési terv készüljön. Az új terv vegye figyelembe a korábban készült különböző szintű tervekben szereplő és még ma is helytálló településfejlesztési elhatározásokat, regisztrálja a rendezési tervek alapján megvalósult fejlesztéseket, vegye figyelembe a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásokat, az ebből következő fejlesztési lehetőségeket, esetleg korlátozó tényezőket, módosítást, pontosítást jelentő változásokat, az önkormányzat elhatározásait. A fejlesztésnél arra kell törekedni, hogy a helyi lakosok és a betelepülni (az ide letelepedni) szándékozók számára megfelelő lakókörnyezet kialakítási lehetősége biztosított legyen. A település egyik vonzereje és talán hátránya is a jó közlekedési kapcsolatot biztosító Mosonmagyaróvár rajkai 150-es számú főút, amely átmegy a településen, de az ettől távolabb eső területeken, zavartalan átmenő forgalomtól mentes lakóterületek találhatók és alakíthatók ki a fejlesztés során. Lakóterületi fejlesztéseket a korábbi rendezési terv felülvizsgálatában is az e célra megjelölt területeken kell biztosítani. Igény merült fel ipari, üzemi létesítmények elhelyezésére alkalmas terület(ek) kialakítására. Ezen funkciók ellátására, a község területén vállalkozni szándékozók részére, új minőségi munkahelyek teremtésére ipari célú felhasználású terület biztosítása indokolt, az igényeket és lehetőségeket figyelembe véve. További igényként jelentkezett a Mosoni-Duna parti területén kialakult fürdőhely stranddá fejlesztése és kívánatos itt helyet biztosítani az ehhez kapcsolódó szabadidős tevékenységeknek is. Paprét településrészen a mai területet és telekhasználatot, illetve a korábbi rendezési tervben is szereplő lakóterületi fejlesztéseket az e célra megjelölt területeken fenn kell tartani. A település egészének /Bezenye, Paprét/ intézményi hálózatának és létesítményeinek fejlesztését a terv távlatában várható lakosszám figyelembevételével indokolt tervezni, arra is figyelemmel, hogy a mindenkori gazdasági lehetőségek függvényében a kor igényeinek megfelelő ellátási színvonal biztosítható legyen. 42

43 Tervezési program: A Dózsa György utcai telkek beépíthetőségi feltételeinek meghatározása A sportpálya mögötti és a Pozsonyi úti telkek mögötti belterületi ingatlanok beépíthetőségi feltételeinek meghatározása Telekalakítással lakóterület számára alkalmas területek kijelölését kell megoldani. Papréten új utca nyitásával lakótelkek számára kell területet kijelölni Papréten a Béke utcában lakótelkek alakítását kell megoldani A 15. sz. főút mellett az ide telepedni szándékozók számára ipari-gazdasági terület kijelölését határozta el a település önkormányzata Az 1501 sz. Hegyeshalomba vezető út mentén az autópálya csomópont mellett ipari park kialakítására alkalmas terület kijelölése a cél A sportpálya és környezetének rendezésére kijelölt terület, mely a mai tevékenység megtartása és fejlesztése céljára szükséges A régi temető területén gondozott közparkot kíván létrehozni az önkormányzat A Mosoni-Duna parti területen kívánja az önkormányzat kialakítani a községi strandot és itt kíván helyet biztosítani az ehhez kapcsolódó szabadidős tevékenységeknek. A vizsgálat során már megfogalmazott településfejlesztési célok továbbra is motiválják a község településrendezési tervét. Ezek közül legjelentősebbek: A korábbi ÖRT-ben szereplő Hegyeshalom-Bezenye-Dunakiliti tervezett útvonalegyüttesből a község irreálisnak tartja és nem kívánja megvalósítani a Bezenye- Dunakiliti szakaszt. Mezőgazdasági használatú melléképületek építhetőségére vár a község önkormányzata építési előírásokat, szabályokat Ebben a tervben kívánja a törvényben egyébként is előírt külterület használati szabályokat rögzíteni Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg nincsenek érvényben levő településfejlesztési és településrendezési szerződések, azonban a jövőben javasoljuk bevonni a településrendezés eszközei közé A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA Bezenye nagyközség 2000 évben majd 2008-ban készíttette el a hatályos településrendezési tervét az Regioplan Kft. által. Az azóta eltelt időben a rendezési terv több alkalommal is módosításra került mind településszerkezeti, mind szabályozási elemek tekintetében. Egységes szerkezetű tervdokumentáció nem áll rendelkezésre. A 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet átmeneti időszakra vonatkozó rendeletei alapján a jelenleg hatályos tervek december 31-ig használhatóak. A település fejlesztési idősávja és a jogszabályi kényszer miatt a község új rendezési terv elkészítéséről döntött, amely megalapozására elengedhetetlen egy új településfejlesztési koncepció megalkotása is. 43

44 A hatályban lévő településrendezési eszközök Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 58/2000.(VIII.03.) önkormányzati határozata Bezenye Területfelhasználási helyszínrajzáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 71/2008.(IX.16.) önkormányzati határozata Bezenye Területfelhasználási helyszínrajz Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 27/2004.(VII.6.) önkormányzati határozata Bezenye Területfelhasználási helyszínrajz módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 2/2007.(II.01.) önkormányzati határozata Bezenye Területfelhasználási helyszínrajz módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 92/2012. (XI.29.) önkormányzati határozata Bezenye Területfelhasználási helyszínrajz módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 169/2014 (VIII.19.) önkormányzati határozata Bezenye Területfelhasználási helyszínrajz módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 8/2001. (V.3.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 9/2004. (VII.7.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzat módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 14/2004. (IX.29.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzat módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 1/2007.(II.01.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzat módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 7/2008. (IX.17.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzat módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 1/2010. (I.19.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzat módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 2/2012. (I.27.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzat módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 17/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzat módosításáról Bezenye község Önkormányzata Képviselő testületének 12/2014. (VIII.20.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzat módosításáról A hatályos településszerkezeti terv megvalósult elemei Bezenye nagyközség hatályos tervéből és annak módosításaiból megvalósult elemek az alábbiak: Lakóterületek - a Zrínyi utca-sportpálya mögötti lakóterület: rendezési terveben kijelölt, de a beépítése nem indult meg - Pozsonyi utca - Dózsa Gy. utca mögötti nagy kiterjedésű lakóterület: rendezési terveben kijelölt, de a beépítése nem indult meg (felülvizsgálata javasolt!) - Pozsonyi utca Ady E. utca mögötti nagy kiterjedésű lakóterület: rendezési terveben szintén kijelölt, de a beépítése nem indult meg (felülvizsgálata javasolt!) - Paprét területén kijelölt lakóterület fejlesztés: kialakítása még nem történt meg Gazdasági területek - a zavaró ipari gazdasági, ill. egyéb ipari gazdasági területnek jelölt két major területén a területfelhasználási kategóriának megfelelően gazdasági tevékenység folyik 44

45 - a 150 sz. főút és avasút között kijelölt kereskedelmi gazdasági területen belül egyelőre csak a benzinkút területe van használatban. A gazdasági terület nagyrésze még beépítetlen. - Papréten a zavaró ipari gazdasági, ill. egyéb ipari gazdasági területfelhasználási kategóriába sorolt területeken a besorolásnak megfelelően gazdasági tevékenység folyik - a volt fácántelep területén kijelölt ipari gazdasági terület 90%-ban beépítetlen Különleges területek - a 150 sz. főút mellet különleges szabadidőpark teljes területe, a besorolásnak megfelelően használatban van - különleges temető és kegyeleti park (a temetőnél bővítési igény nem merült fel) - sportpálya területe a besorolásnak megfelelően használatban van - a különleges honvédségi terület (Hegyeshalom és Bezenye határán) jelenleg üresen álló épületekkel teli terület, amely hasznosításra, funkcióváltásra vár. - az Eurovegas máig beépítetlen, belterületbe vont területe szintén hasznosításra, új funkcióra és területfelhasználásra vár Zöldterületek, erdőterületek - a Pozsonyi utcában és a templom-téren kijelölt zöldterületek közparkként és zöldterületként funkcionálnak - meglévő védőerdő területek: a temető melletti erdőterület, a Rétárok mentén futó erdősáv, a gazdasági területek (majorok) körül futó védőerdősávok és a Duna utca végében található erdőterület - tervezett, de meg nem valósult védőerdő területek: a település belterületének északi határán kijelölt védőerdő sáv, a gázfogadó állomás mellett/mögött (Ady E. utca déli vége) kijelölt védőerdő terület 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A társadalom összetétele Demográfia Az alábbi ábrán Bezenye demográfiai mutatóinak alakulását látjuk intervallum között: Év Népesség fő

46 Lakónépességen belül a 0-14, a 15-59, és a 60 év felettiek aránya Az alábbi ábrán az öregségi mutató látható (100 db 0-14 évesre jutó 60-x éves) Az alábbi ábrán az odavándorlások száma látható (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 46

47 Az alábbi ábrán az elvándorlások száma látható (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) Népesség népesség adatsor 2017 A népességi csúcs 2001-ben volt, amikor 1546 fő élt a településen. Azonban a hosszútávú kitekintésből az látszik, hogy a község népessége stabilan 1400 fő körül mozog Képzettség Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (népszámlálás 2001) (%) 47

48 A felsőfokú végzettségűek aránya 4 % a 2011-es népszámlálás alapján, ami nem éri el sem a járási sem a megyei átlagot (14%). Bezenye első évfolyamát nem végezet el 10 - általános iskola 1-7. évfolyam % 8. évfolyam % középfokú iskola, érettségi nélkül % érettségi % egyetem, főiskola % Községek ( fő között) 1 % 11 % 27 % 27 % 24 % 8 % Mosonmagyaróvári járás 1 % 10 % 26 % 26 % 27 % 11 % Megye összesen % % % % % % Az érettségizettek valamint érettségi nélkül középfokú iskolát végzettek, ill. általánost végzettek aránya a járási átlagnál valamivel rosszabb. A hasonló lélekszámú települések átlagához hasonló az arány Foglalkoztatottság Az alábbi ábrán a településen élő regisztrált munkanélküliek számának alakulása látható. 48

49 Az alábbi ábrán a településen élő nyilvántartott álláskeresők aránya látható a munkaképes korú népesség százalékában. Települési adatszolgáltatás alapján 2017-ben a munkanélküliek száma 30 fő. A mellékelt ábra szerint és a kistérség viszonylatában a munkanélküliség kicsivel, de az átlag felett van re 1 % alá esett. Az országos átlaghoz képest mind a település, mind a járás munkanélküliségi mutatói magasan a legkedvezőbbek. Az alábbi ábrán a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát látjuk. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén nagyon alacsony a településen Nemzetiségi összetétel A település lakóinak kb. 2/3-a vallja magát horvát nemzetiségűnek. A faluban aktív egyesületi és kulturális élet folyik. Működik horvát kisebbségi önkormányzat is, amely a Bezenyei Horvát Napokat szervezi a településen Települési identitást erősítő tényezők, történeti és kulturális adottságok Önmeghatározásunk fontos részét képezi a területi-térségi hovatartozásunk, különösen meghatározó e tekintetben a települési hovatartozásunk, lokális identitásunk. (Nárai, 2009). A területi/települési identitás egyszerre tudatos és emocionális azonosulás, kötődés egy térséghez/településhez, amely történelmi és területi szocializációs folyamat eredményeképpen jön létre. (Raagmaa, 2002). A közös identitás társadalmi, területi, történelmi és kulturális gyökerekre nyúlik vissza (Paasi, 2003). A fejezetben olyan kiemelendő és kiemelkedő értékeket jelenítünk meg, amelyek az emberek mentális térképében Bezenyéhez kötődhetnek, a települési identitás (azonosulás) építőkövei, illetve hordozói. 49

50 A település rövid törnénete: A falu magyar, horvát és német neve Bezenye, Bizonja, Palesdorf nem csupán lakóinak nemzetiségére utal, hanem jelzi a történelmi múltat is. A római légiók útján fekvő ősrégi telep első ismertebb lakói germán törzsek voltak, az ő hagyatékuk a híres bezenyei rúnás fibulák". A honfoglalás után gyepűvédő besenyők szállásterülete, a határ menti harcokban el tűnt, elmagyarosodott utódaikat Dalmáciából hozott horvátokkal pótolták. A török XVII. századvégi átvonulása után az elpusztult községbe újabb telepesek mellé harmadik etnikumként németek érkeztek. Ők nevezték Palersdorfnak a horvát Bizonját, a magyar Bezenyét, amely a szláv bodza szót rejti magában. A századfordulón már 1300 feletti lakosú nagyközség 880 horvát, 300 német és mindössze magyar anyanyelvű lakossal. A németajkú lakosság nagy része a Birodalom salétromfőző munkása volt, nevüket a Soliterei utca őrizte. Az évi kitelepítéskor főleg ebből az utcából vitték el a szegényebb sorsú németeket, akik ezt a fordulatot ma szerencsének érzik. Bezenyének sajnálatosan sok világháborús áldozata volt, emléküket a r. k. templom falán elhelyezett márványtáblák őrzik. A 155 német 1akost a bajorországi Obererthal-ba vitték, helyükre a szigetközi Dunakilitiről és a Felvidékről érkeztek magyar telepesek. Paprét a főhercegi uradalomhoz tartozott, mezőgazdasági üzemet és az azt kiszolgálók számára lakótelkeket alakítottak ki. A település nevezetességei: Wurcz-ház - a település legrégebbi háza - horvát gyűjtemény (Ady Endre u. 11) A település látványossága lehetne a bezenyei tájház a település legrégebbi háza az Ady E. utcában. Állapota azonban erősen igényelné az állagmegóvást, felújítást. XVIII. század elején épített és a XIX. században megnagyobbított templom ben átépítették. Orgonáját (1/12 m/r) 1886-ban Mozsny Vince építette, 1940-ben az Angster gyár átépítette. Homlokzatán a két világháborúban elesettek neveit feltüntető tábla a település lakóinak etnikai összetételét is tükrözi. 50

51 Pestis-oszlopok (A falu két végén un. "pestis-oszlopok" láthatók.) Szent István szobor Gyereház [8] Jorgován énekkar és a Mali Bizonjci ifjúsági ének- és néptánc együttes Bezenyei kavicsbányatavak (horgászvizek) Bizonjski Tamburaši (tamburazenekar) Vallások szerinti megoszlás tekintetében a településen római katolikusok és reformátusok élnek. Bezenye címere A község címere: kerek talpú pajzs, kék mezejében lebegő zöld halmon szürke galamb csőrében leveles szőlőfürtöt tart. A pajzsfő piros-fehér színekkel négyszer vágott. A zászló vízszintesen vágott piros-fehér, középen a címerrel. A 150. számú pozsonyi országút két oldalán települt község Mosonmagyaróvár (9 km) és az országhatár (6 km) között fekszik. Határát a Lajta-Kanális és a Mosoni-Dunát övező erdők képezik. A kavicson fekvő vékony öntéstalajon, amely fokozottan igényli az öntözést, kiterjedt szőlő- és gyümölcsültetvényeket találunk. A terület összértéke aranykorona, művelési területek átlaga 18,1 ak jelentős gyepterület (63 ha) mellett 1269 ha a szántó. Összefüggő erdőterülete (111 ha) az aljnövényzet- és bokorritkaságai miatt természeti védettség alatt áll. A település honlapján az alábbi identitást erősítő leírás található: A régi, Pálos szerzetesek által épített, majd postakocsi fogadóként, községi kocsmaként ismert ún. kultúrházat erős civil nyomásra 1992 végén alakította át az akkori önkormányzat január eleje óta közművelődési intézményként várjuk a betérőket. Az első évek a lakossági igények és szokások megismerésével, a civil szervezetek minél jobb kiszolgálásával, pályázati fejlesztésekkel teltek ben az épület bővítése és a gázfűtés bevezetése fordulópontot jelentett: megnyílt a Bezenyei Gyereház (teleház). A Djurdjica - Gyöngyvirág Nyugdíjasklub is megkezdte tevékenységét. Országos hírű kezdeményezésekkel, színvonalas kulturális csoportjainkkal vívtunk ki egyre nagyobb elismertséget, és lett egyre több és több feladatunk. Azt hiszem, ez volt a hőskor! A települési gyermekönkormányzat, Mali Bizonjci gyermek- és ifjúsági horvát hagyományőrző néptánc csoport, Európa Klub, Old Boys Klub, Natura Klub- ezekben az években élte virágkorát. Nemzetközi ifjúsági cserekapcsolatok, több országot érintő ifjúsági projektek váltották egymást ben alapfokú művészeti iskolát alapítottunk, amely négy év alatt közel 600 tanulót képzett, fejlesztett az ének, zene, tánc és képzőművészet területén Újra kezdte próbáit az 1977-ben alapított Jorgovan horvát nemzetiségi énekkar és megalakult a Bezenyei Tamburazenekar. Közben a Falutévé-Képújság önálló bezenyei médiumként szolgálta a lakosságot. Az új önkormányzati vezetés hite szerint a helyi kulturális értékek, hagyományok, horvát nyelvünk megőrzése elsődleges feladatunk, melynek minden körülmények között eleget kívánunk tenni! Az új szervezeti keretek és feltételek között művelődési házunk továbbra is nyitott a kulturális csoportok programjai, önkormányzati ünnepek szervezése, a lakossági kezdeményezések, civil szervezeti rendezvények és a szolgáltatásainkat igénybe vevők előtt. 51

52 Állandó programok: - jogi tanácsadás - nyugdíjasklub - könyvtár. A Művelődési Ház és Könyvtár teljes nyitva tartási ideje alatt a Bezenyei Gyereházban elérhetőek az alábbi szolgáltatások: - ingyenes tájékoztatás, közhasznú információ-szolgáltatás - ingyenes tanácsadás: munkaügyi, utazási, ifjúsági, szociális, jogi, családügyi, nemzetiségi, pályázati, hivatali és egyéb ügyekben - irodai szolgáltatások - árjegyzék alapján - közösségi Internet-hozzáférés - könyv- és folyóirat-kölcsönzés Művelődési Ház, Bezenye-Paprét Mint az ismeretes, január 1. óta folyamatos és rendszeres nyitva tartással, programokkal kezdte meg működését a papréti művelődési ház is. Örvendetesen magas a programok száma, hetente egy kiemelt rendezvény jellemzi a működést. Igénylik a helybéliek, és egyre nagyobb önállósággal szervezik saját közösségeik számára a programokat. Az alábbi helyi közösségekkel működik együtt a művelődési ház: - Papréti Nőegylet - Zöld Diófa Nyugdíjasklub - Papréti Ifjúsági Klub - Papréti Gyereház - Bezenye Paprét Szebb és Tisztább Jövőjéért Egyesület A Papréti Gyereházat az Alapítvány a Bezenyei Gyermekekért és Fiatalokért sikeres pályázatának köszönhetően április 17. óta használja a lakosság. Azóta Paprét önálló internet eléréssel rendelkezik. A papréti művelődési ház revitalizációjára elnyert pályázatból még ez évben bevezetett korszerű gázfűtés első lépés volt a felzárkózás útján. A sok-sok társadalmi munkával történt felújítás, majd a tavalyi világítás- és fűtéskorszerűsítés sokat emelt az épület használhatósági színvonalán. Évekig helyet adtunk a havonta egy alkalommal megtartott szentmiséknek, míg elkészült a papréti kápolna. A gyermekek körében legnépszerűbb a kézműves elfoglaltságok sora, illetve a fiatalok számára a pingpongozás. A felnőttek sokszor szerveznek itt saját közösségeik és a falu számára zenés szórakozásra lehetőséget adó esteket: - farsangi bált (bőgőtemetés hagyományával fűszerezve) - búcsú és falunapot (Nagyboldogasszony ünnepe) - férfinapot (nőegylet) Állandó programok: - nőegylet, - nyugdíjasklub - Játszóház gyermekeknek 52

53 A településföldrajz Földrajzilag Bezenye a Kisalföld nagytáj, Győri-medence középtáj, Mosoni-sík kistájának északi részén helyezkedik el. Az éghajlati- és talajviszonyok kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. Első Katonai Felmérés ( ) Második Katonai Felmérés ( ) Harmadik Katonai Felmérés ( ) Magyarország Katonai Felmérése (1941) Közlekedési tekintetben mind kötöttpályás és autóbuszos tömegközlekedés számára, mind pedig a személygépjárművel való közlekedés számára jó helyzetben lévő település A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) Oktatás Bezenyén jelenleg óvoda és általános iskola működik. Az óvoda 60 férőhelyes, jelenleg 56 gyerekkel, 4 óvodapedagógussal és 2 fő kisegítő személyzettel működik. Az óvoda horvát nemzetiségi kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, amelyben kultúrát szokásokat sajátítanak el. Az óvoda pedagógiai célja, hogy minél sokrétűbb képességfejlesztő tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. Az óvodai program szerint: Az óvoda semmit sem siettet, nem teljesítmény központú, de biztosítja a fejlesztő környezetet. A horvát és magyar kommunikációt felhasználva törekszik a játékos nyelvtanulási eljárások alkalmazására, különös tekintettel az utánzáson alapuló nyelvelsajátítására. Kiemelten kezelik a 53

54 horvát kultúra értékeit. Óvodai nevelésük egész rendszerét a nemzetiségi nevelés hatja át. Az óvoda két vegyes életkorú csoporttal működik. Minden csoportban két óvónő és egy dajka dolgozik. Szabadidős elfoglaltságként német, moderntánc, labdarúgás, kézműves foglalkozás várja a gyerekeket. Az általános iskola 160 fő férőhelyes, melybe jelenleg 70 gyerek jár. Az iskolában 16 pedagógus és 2 fő kisegítő személyzet dolgozik. Mind az óvoda, mind az iskola a szomszédos településekről is fogad gyermekeket. A 2008/09-es tanévtől kezdve, az iskolában horvát kétnyelvű kisebbségi és horvát nyelvoktató kisebbségi oktatás folyik. Idegen nyelvként németet oktatnak. Az általános iskola pedagógiai programja Pedagógiai programunk kiemelt célja a tágabb értelemben vett kommunikációs kultúra fejlesztése, valamint "ökoiskola" lévén egészség és környezetnevelés. Hagyománytisztelő nevelésünket kipróbált, hatékony, modern oktatási módszerekkel (interaktív tábla) ötvözve, eredményesen készítjük fel tanulóinkat a továbbtanulásra. Tanulóink szép sikerrel szerepelnek nemzetiségi versenyeken. Ösztönözzük diákjainkat arra, hogy nyolcadik osztályban államilag elismert nyelvvizsgát tegyenek horvátból. Falunk ünnepségeire rendszeresen, színvonalas kétnyelvű műsorokkal készülünk. Diákjainknak a nyolc év alatt akár négyszer is lehetőségük van a horvátországi Donja Dubravai testvériskolánkban, élőben is gyakorolni a horvát nyelvet. Intézményünkben, ebben az évben 78 tanuló tanul, családias légkörben. Szép felújított, tetőtér beépítéses, modern épületben, korszerűen felszerelt tantermekben (nyelvi labor, számítástechnika terem, könyvtár) folyik a tanítás. Nagy hangsúlyt fektetünk környezetünk védelmére, tisztaságára, diákönkormányzatunk pályázat útján elnyerte az "ÖKOISKOLA" címet. A szülők az iskola oktató-nevelő munkájáról elismerően szólnak, értékelik a közösségi szellem kialakítását, segítik a rendezvényeink, kirándulásaink szervezését. A szülők és a gyerekek az iskola szolgáltatásai között egyformán megtalálhatják a tehetséggondozást és a hátrányok felszámolását, a napközit, illetve a tanulószobát és a szakköröket. NABIT (Nonstop Alapítvány Bezenyei Iskolás Tanulókért) alapítványunk célkitűzéseinek megfelelően rendszeresen támogatja tanulóinkat, iskolánkat. Tantestületünk az örök emberi értékek szellemében, szeretetteljes légkörben őszinteségre, becsületességre, a másik ember tiszteletére, toleranciára, a társadalmi és természeti környezetre nyitottá neveli a gyerekeket. Számunkra minden gyermek érték, korlátozás nélkül fogadjuk azokat a tanulókat, akik szüleikkel együtt elfogadják iskolánk értékrendjét, s az alapelvek szellemében együttműködnek velünk. Egészségügyi ellátás Bezenyén egy háziorvosi rendelő, gyermekorvos, védőnői szolgálat és gyógyszertár működik. Fogorvosi ellátás Rajkán vehető igénybe. Az egészségügyről szóló évi CLIV. tv., valamint az önkormányzatokról szóló évi LXV törvényben előírtak szerint az önkormányzatok kötelező feladata alapellátás lehető legmagasabb színvonalú ellátásának biztosítása, illetve ha szakellátást szervez, annak fenntartása. Továbbá a népesség egészségügyi állapotának javítása, egészségi szükséglet biztosítása. Az önkormányzat feladata, hogy közreműködjön a lakosság egészségi állapotához, valós egészségügyi szükségleteihez igazodó megfelelő hatékonysággal működő ellátó rendszer kialakításában. A célok eléréséhez szükséges a településra vonatkozó egészségterv elkészítése, mely az ellátó rendszer tekintetében az alábbiakat tartalmazza: - Az egészségügyi alapellátást igénybe vevők azonos szintű ellátáshoz való jogának biztosítása, csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségügyi szolgáltatás 54

55 színvonalában. Magasabb színvonalon és költséghatékonyabban működjenek az ellátások. - A lakosság megfelelő tájékoztatásához, elengedhetetlen a megfelelő színvonalon kiépített informatikai rendszer folyamatos használata, a kommunikációs rendszer kiépítése. - Korszerű épületek, megfelelő technikai feltételek és megújult gép- műszer állomány Egészségmegőrzés, prevenció A lakosság egészségi állapotát meghatározó tényezők között kiemelkedő jelentőséggel bír az egyének és a közösség egészségtudatos magatartása, az egészségmegőrzéshez, fejlesztéshez elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzése. Az Önkormányzatnak is jelentős szerepet kell vállalnia az egészséges életmódot, az egészségtudatos magatartásformák elterjedését szolgáló programok, rendezvények szervezésében, támogatásában. Az egyén egészségi állapota egyértelműen meghatározza, hogyan tud bekapcsolódni a gazdaságba, részt venni a közösségi életben. Az emberek egészségi állapota olyan központi probléma, amely jelentősen befolyásolja a település fejlődését, versenyképességét. Az egészségfejlesztés nem kizárólag az egészségügyi ellátó rendszer feladata. Az egészségismeretek oktatása, a programok szervezése az oktatási intézmények, védőnői szolgálat, ÁNTSZ szakembereinek is feladata. A hatékony egészségfejlesztés, a jó egészségkommunikáció a szakmai szervezetek más társadalmi szervezetek együttműködésén alapszik. Ehhez kapcsolódó eladatok - Folyamatos óvodai és iskolai egészségnevelés - Egészségügyi felvilágosítást, egészségnevelést szolgáló rendezvények szervezése - Civil kezdeményezések támogatása - Egészségügyi ellátó rendszer aktív részvétele az egészségmegőrzésben, betegségmegelőzésben - Az egészségügyi rendszer fejlesztése - Az emberi egészség kockázati tényezőinek csökkentése - Összehangolt szűrő programok szervezése: alkalomszerű és lakosság szintű tömegszűrések. A prevenciós programok és állapotfelmérés megvalósításához a pályázati lehetőségek figyelembe kell venni. Hosszú távon a lakosság egészségmagatartása változik, a betegségmegelőzésben, egészségmegőrzésben aktív közreműködővé válik, hiszen közös érdeke a munkaképesség és teljes értékű élet megőrzése. A devianciákkal kapcsolatos problémákhoz útmutatókat, programokat kell keresni. Humán közszolgáltatások grafikonokon Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) 55

56 Óvodába beírt gyermekek és az óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő-db) Általános iskolai feladatellátási helyek átlagos létszáma (fő) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Esélyegyenlőség biztosítása Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormány Rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI Rendelet rendelkezéseivel, Bezenye Település Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Bezenye község célja a Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, hogy a településen hátrányos megkülönböztetés nélkül éljen mindenki. Bezenye olyan településsé váljon ahol biztosított az egyenlő bánásmód elve. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban feltárt és beazonosított problémák hatékony kezelése, hosszú távon a problémák kialakulásának megelőzése 56

57 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) átfogó céljai Bezenye község önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Bezenye község önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Az ország gazdasági fejlődésében kialakult területi különbségek már az 1990-es évektől kezdve ugyanazt a térségi differenciálódást mutatják. Erős megosztottság mutatkozik egyrészt a főtelepülés és a vidék, másrészt a nyugati és keleti országrész fejlettségében. (KSH 2012, 22. o.) Az adatot 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra a Magyar Államkincstár, mivel az önkormányzati beszámolók a tárgyévet követően kerülnek leadásra, melyek feldolgozása időigényes es adatok 2013 második negyedévében várhatók szerződéskötésnek megfelelően. Az alábbi ábrán a rendelkezésre álló adatok alapján az iparűzési adó mértékének alakulása látható közötti intervallumban (1000 Ft). 57

58 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) (2011-től az adatkör gyűjtése a GFO nómenklatúra szerint megváltozott, ezért egy idősorban nem összehasonlítható, a megelőző évekkel. (Bizonyos vállalkozási formák átkerültek a vállalkozások köréből a nonprofitok vagy az egyéb szervezetek kategóriájába.). A GFO nómenklatúra szerinti mutató a "Regisztrált vállalkozások száma (GFO '11)" mutató név alatt érhető el.) Regisztrált vállalkozások száma (GFO '11) (db) (2011-től az adatkör gyűjtése a GFO nómenklatúra szerint megváltozott, ezért egy idősorban nem összehasonlítható, a megelőző évekkel. (Bizonyos vállalkozási formák átkerültek a vállalkozások köréből a nonprofitok vagy az egyéb szervezetek kategóriájába.) 58

59 Az alábbi ábrán a működő gazdasági társaságok száma látható (db). (A KSH módszertani okok miatt a gazdasági szervezeti adatokat (pl. működő vállalkozások adatai) mindig a tárgyévet követő 2. évben építik be az adatbázisba es adatok 2013 utolsó negyedévében várhatók szerződéskötésnek megfelelően.) Mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (TEÁOR '08: A gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) 59

60 Ipar-, építőiparban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) Működő vállalkozások száma az ipar-építőiparban (szekunder szektor) (db) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) 60

61 Működő vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: C gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) (Az adat a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.) Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: F gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Szolgáltatásokban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) 61

62 Működő vállalkozások száma a szolgáltatásokban (tercier szektor) (db) Működő vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: G gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: H gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: I gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) 62

63 Működő vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: K gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: M gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: N gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) 63

64 Működő vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: Q gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: Q gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (TEÁOR '08: S gazdasági ág, vállalkozási demográfia szerint) (db) Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül, db): 64

65 Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db): Vendéglátóhelyek száma (db): A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Települési adatszolgáltatás alapján 2017-ban a településen nagyobb foglalkoztatók nem találhatóak. Települési adatszolgáltatás alapján a 2017 évi gazdasági szereplők: A helyi magánvállalkozások száma: 62 db. Gazdasági társaságok száma: 61 db (ebből külföldi 0 db) Egyéni vállalkozók száma: 44 db - ebből ipari termelés: 11 db - mezőgazdaság élelmiszeripar: 21 db - kereskedelem: 3 db - szolgáltatás: 9 db Kereskedelmi boltok száma: 1 db (élelmiszerbolt) Vendéglátó helyek száma: 4 db A gazdasági szervezetek fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelései nem ismertek. (Annak ellenére, hogy a település részéről az információk bekérése megtörtént!) A település munkavállalói jelentős számban ingázásra kényszerülnek. Az ingázó munkavállalók főbb célpontjai: - Rajka - Dunakiliti - Mosonszolnok - Mosonmagyaróvár - Pozsony - és döntő többségében Ausztria 65

66 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A nominál ár a mindenkori, forintban értendő árakat jeleníti meg egy négyzetméterre vetítve, míg a reál ár a nominál ár inflációval korrigált értéke. A szórás megmutatja, hogy az adott időszakban az átlagos négyzetméter áraktól átlagosan mennyivel tértek el az ingatlanok négyzetméterre vetített árai. A reál m² ár alakulását a Központi Statisztikai Hivatal szezonálisan kiigazított maginfláció segítségével kalkuláltuk. A diagramon Bezenye területén található lakóingatlanokra vonatkozó négyzetméter árak havi alakulását követheti nyomon. A szaggatott vonallal jelzett időszakokra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre elegendő információ. Lakóingatlanok esetén Bezenye településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár forintról forintra nőtt, ami forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2017 márciusában a legmagasabb négyzetméter ár forint, a legalacsonyabb forint, valamint az átlag ár forint. Bezenye településen a bűnesetek száma a népesség arányában kevesebb, mint 1%. forrás: ingatlannet.hu forrás: ingatlannet. 66

67 Összehasonlításként az alábbi ábrákon a Győr-Moson-Sopron-megyei ingatanárak: A lakóingatlanok számának alakulása Bezenyén: forrás: ingatlannet.hu A lakóingatlanok száma Bezenye településen között nagyjából stagnált, majd től emelkedésnek indult ben 538 darab volt, mely 2014-re 569 darabra emelkedett AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ-ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat költségvetési bevételi terve 2015-ben Ft 2016-ban Ft 2017-ben Ft 2016-ben a záró mérleg Ft Bevétel Ft kiadás volt a takarékos gazdálkodás mellett. Mérleg főösszeg: Ft A 2020-ig tartó pályázati ciklusban a település az alábbi fejlesztések megvalósítására nyújtott be pályázatot: - A közösségi művelődési intézmény és szervezetrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései EFOP

68 - Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése VP Helyi termék értékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése VP Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program PT2 - Határon átnyúló mobilitás javítása (Specifikus célkitűzés Határon átnyúló közösségi közlekedési szolgáltatások javítása) - TOP Ipari parkok, iparterületek fejlesztése Fenti pályázatok közül már nyertes pályázatként lehet tekinteni: - A közösségi művelődési intézmény és szervezetrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései EFOP Megvalósult önkormányzati beruházások: - iskola akadálymentesítés - EUROVELO 6 - óvoda felújítása - Táncsics, Zrínyi, Duna, Tanácsház utcák felújítása Tervezett önkormányzati beruházások: - A közösségi művelődési intézmény és szervezetrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései EFOP Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése VP Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése VP Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program PT2 - Határon átnyúló mobilitás javítása (Specifikus célkitűzés Határon átnyúló közösségi közlekedési szolgáltatások javítása) - TOP Ipari parkok, iparterületek fejlesztése - Napelem park - Belterületi út felújítás Jókai u. A beruházások pályázati forrásokból és helyi adóbevételekből valósultak meg Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat a településrendezési terv többszöri módosításával, gazdasági terület kialakításával biztosítja a településfejlesztési elképzelések megvalósítását, megvalósulását, a település feljődést Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat minden lehetőséggel támogatja a helyi gazdaság erősödését. Ennek eszköze pl. a rendelkezésre álló ilyen jellegű önkormányzati terület bérbe/tulajdonba adása. A rendezési tervben a fejlesztési területek nagy része magántulajdonú terület, a tervezett beruházások önkormányzati területeken nem megvalósíthatók. A településen működő vállalkozások fejlesztési elképzeléseit az önkormányzat koncepció szintjén már figyelembe veszi. Az önkormányzat saját gazdasági élénkítő programot források hiányában - nem tud folytatni, 68

69 de a magánterületeken jelentkező gazdasági fejlesztési szándékokat a közérdekek egyeztetése mellett támogatja Foglalkoztatáspolitika A település önálló foglakoztatási koncepcióval nem rendelkezik, erre vonatkozóan az állami lehetőségeket tudja szem előtt tartani. Az önkormányzat részt vesz az országos közmunka programban Lakás- és helyiséggazdálkodás A településen jelenleg 1 db önkormányzati tulajdonú lakás van magánszemélyeknek bérbe adva és 1 önkormányzati lakás jelenleg üresen áll. A gyógyszertár épülete önkormányzati tulajdon, Az orvosi rendelő magántulajdon, amelyben a védőnői szolgálat is helyet kapott közös megegyezés alapján. További üzleti célú ingatlan jelenleg nincs Intézményfenntartás A helyi intézmények fenntartását önkormányzati költségvetésből oldja meg a település, amely azonban nem fedezi a szükséges költségeket. Az önkormányzat egyik alapfeladata a község üzemeltetése, működtetése. Ezt egyrészt közvetlen irányítással végzi (pl. közvilágítás, ivóvíz ellátás, közterületek gondozása, stb.), másrészt mint ár és díjmeghatározó közvetetten. (hulladékgyűjtés, víz-csatorna díj, stb.) A közvetlen befolyása alá tartozó ügyekben intézményeken, gazdasági társaságokon keresztül történik a feladatok ellátása. Az intézményhálózat, a hivatali struktúra a külső körülmények változásait kell, hogy kövesse. Ez folyamatos ellenőrzést és a változásokhoz való igazodást igényel Energiagazdálkodás A település épületei többnyire vezetékes földgázzal ellátottak mind magán, mind közösségi szinten. Az elektromos áramellátás a szolgáltató által üzemeltetett középfeszültségű hálózaton légkábeles kiépítéssel megoldott. Alternatív energia rendszerek nem üzemelnek a településen TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Pannon-Víz Ivóvízszolgáltatás, valamint szennyvízelvezetés és tisztítás ill. iparivíz szolgáltatás. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. (szolgáltató) Gázellátás szolgáltatás. E-On Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. Elektromos energia ellátás szolgáltatás. Kisalföldi Kommunális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit kft Kft. Hulladékátrakó állomás: Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó Háztartási hulladék elszállítás szolgáltatás. 69

70 Magyar Telekom Nyrt. Vonalas távközhálózat, telefonszolgáltatás. Satelit Kft Kábelévé, internet- és telefonszolgáltatás. Észak-Nyugat Magyarországi Közlekedési Központ Zrt. (Volán) Közösségi közlekedés-szolgáltatás. MÁV Zrt. Közösségi közlekedés-szolgáltatás A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Táj, domborzat Bezenye a Kisalföld nagytáj, Győri-medence középtáj, Mosoni-sík kistájának északi részén helyezkedik el. A kistáj teljes egészében magasártéri helyzetű hordalékkúp síkság. Tengerszint feletti magassága ÉNy-on m, DK-en m között változik, általános DK-i lejtéssel. A felszínt csak a vízfolyások medrei tagolják. A domborzat a területhasznosítást semmilyen vonatkozásban nem akadályozza. Földtani adottságok A terület földtanilag a Kisalföld süllyedő medencéjébe épült dunai hordalékkúp D-i lejtővidéke. Felszínét jelenkori folyóvízi iszap, folyóvízi kavics, illetve iszapos-löszös üledéktakaró borítja. A mélyebb rétegek m-es mélységig jó víztározó folyóvízi iszapos-homokos- kavics rétegekből állnak. A táj alkalmas lenne 80 C hőmérsékletű víz feltárására. Talaj A tájra a löszös üledékeken kialakult csernozjom talajképződmények (71%), kisebb részben hidromorf talajok jellemzőek. A magasabb térszínek (mélyebb talajvizű területek) löszös üledéken képződött talajtípusa a vályog mechanikai összetételű, kedvező víz- és tápanyag gazdálkodású, igen jó termékenységű (III) alföldi mészlepedékes csernozjom. Ezen a talajtípuson belül jelentős annak a változatnak a részaránya, amelyben a felszín közeli kavicsréteg megjelenése lerontja a talajszelvény egészének a vízgazdálkodását és ezáltal a termékenységét. A Mosoni-Duna szomszédságában Lajta öntésen réti öntés- és réti talajképződmények találhatók. Mechanikai összetételük (vályog, agyagos vályog) és szervesanyag- tartalmuk szerint változó vízgazdálkodásúak. Termékenységi besorolásuk IV-V. Területi részarányuk 20%. Szántóként műveltek. Az ugyancsak allúviumon képződött lápos réti és a telkesített síkláp talajok részaránya együttesen kb. 10%. Részben füves területként hasznosítottak; tőzegtartalmuk jelent még gazdasági értéket. Növényzet Az Arrabonicum flórajárásba tartozó kistáj legelterjedtebb erdőtársulásait a puhafa fűzfaligetek (Salicetum albae-fragilis) keményfa-ligetek (Querceto-Ulmetum hungaricum) a gyertyánoskocsányos tölgyesek (Querco robori-carpinetum hungaricum) alkotják. A Szigetközi Tájvédelmi Körzet erdőtársulásait a fentieken kívül még égerligetek (Alnion glutino-incanae), szikes tölgyesek (Convallario-Quercetum arrabonicum), Az erdőgazdasági területeken zömében fiatal és középkorú erdők találhatók. 70

71 Éghajlat A kistáj mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. A napsütéses órák száma évente 1900, nyáron , télen 180 óra körüli. Az évi átlagos hőmérséklet 9,5-10,0 C, a fagymentes időszak hossza általában nap. Az évi csapadékösszeg m. A hótakarós téli napok átlagos száma nap. A területre az északnyugati uralkodó szélirány a jellemző, az átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. A kistáj a kevésbé hő és vízigényes kultúrák termesztésére alkalmas. Vízrajz A táj nagyobb része a Mosoni-Duna vízgyűjtő területe. Bezenye területét keleten a Mosoni-Duna, nyugaton a Rét-árok, valamint kis szakaszon a Megyei csatorna és a Lajta folyó határolja. A kistáj mind talaj-, mind rétegvizekben gazdag. A talajvíz mélysége ÉNy-on 5-6 m, kémiai jellege kalciumhidrogénkarbonátos lágy víz. A kistájban a Mosoni-Dunából bőséges felszíni, talaj- és rétegvizekből pedig korlátlan felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre. A terület az ország más tájai számára is vízbázisnak számítható, ezért a víz elszennyeződésének megakadályozására fokozott védekezés szükséges. A település területének jelentős részét érinti a feketeerdei üzemelő vízbázis hidrogeológiai B védőterülete, valamint érinti a Rajka-Dunakiliti Keleti távlati vízbázis hidrogeológiai B védőterületét is. Természeti értékek A település keleti, Mosoni-Duna menti területei Natura 2000 területbe tartoznak különleges madárvédelmi, egyben kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként. A védelemmel érintett helyrajzi számok: 028/2, 041/2, 043/1, 043/2, 044/11, 044/57, 044/58, 054, 060, 062/2, 0108, 0110, 0111/1, 0111/2, 0111/3, 0113, 0114, 0116, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0118/4, 0119, 0121, 0123, 0124/1, 0124/3, 0124/4, 0125, 0126/1, 0126/2, 0127, 0147/2, 0147/9, 0150, 0151/1, 0151/2, 0151/3, 0151/4, 0151/5, 0152, 0153, 0154, A területek részei a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, valamint a Szigetközi Tájvédelmi Körzetnek is. A település teljes területe érzékeny természeti területbe tartozik. Fokozottan védett terület a Mosoni-Duna menti erdőterületek egy része Tájhasználat, tájszerkezet, tájtörténeti vizsgálat Az első térképes ábrázolások óta a Bezenyét körülvevő táj képe jelentősen átalakult. Az első Katonai Felmérés ( ) térképén a Pozsony felé vezető országút mentén kialakult Bezenyét a belterület közelében szántőföldek távolabb hatalmas gyep területek veszik körül. A falu közvetlen környezetét a házak mögötti veteményesek és gyümölcsöskertek jellemzik. A Mosoni-Duna mentén nagy kiterjedésű ártéri erdőket találunk. 71

72 A második Katonai Felmérés ( ) térképén Bezenye környékén még mindig egy nagyon változatos tájat láthatunk, szántóföldekkel, gyepekkel, vízfolyásokkal és erdőkkel teli mozgalmas tájat. Valamint itt is láthatóak a széles pozsonyi országút mellett a mai úthálózat ősi sugár irányban futó nyomvonalai a környező falvak, városok felé. A második és harmadik katonai felmérés között eltelt időszakban megfogyatkoztak a település gyepes területei, szántóföldek számára feltörték az ősgyepeket. Jellemző új táji elem a szántóföldeket tovább osztó földutak megjelenése. Az utak mentén szinte mindenhol fasorok futnak. Harmadik Katonai Felmérés ( ) térképén már csak a vízfolyások valamint a szántőföldek mezőgazdasági mentén találunk keskeny erdősávokat. A Mosoni-Duna menti erdőterületek szerencsére fennmaradtak. A település belterülete megnövekedett, utcahálózat kibővült. Jelentős táji elemként megjelenik a Rétárok-csatorna (Lajta-csatorna) Az 1940-es évekre (Magyarország Katonai Felmérése -1941) az úthálózat letisztult, véglegesedett, kissé megnövekedett a település lakóterülete, utcahálózata. Sajnálatos módon jelentősen lecsökkentek az ártéri erdőterületek és elkezdett csökkeni az utakat, vízfolyásokat kísérő faállomány. A szántóterületek aránya egyre nagyobb lett a gyepek rovására. Megjelentek a külterületen a majorok. Továbbá jelentős táji elemként megjelenik a vasút. 72

73 Ezt követően az1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A régen változatos erdős, gyepes, vízfolyások által szabdalt területet az ember erdőirtás, gyepek feltörése és nagytáblás gazdálkodás révén műtájjá, kultúrtájjá alakította. A jelenlegi művelési ág/területhasználat szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág Terület (Ha) Arány (%) Szántó területek 1998 Ha 66,6 % Gazdasági erdő területek/fásított területek 109 Ha 3,6 % Védelmi célú erdő területek/fásított területek 236 Ha 7,8 % Folyóvizek, árkok, csatornák 55,3 Ha 18,4 % Különleges területek 283 Ha 9,4 % Rét, legelő területek 55,5 Ha 18,5 % Lakóterületek 99,6 Ha 3.3 % Kereskedelmi szolgálataó gazdasági terület 7,3 Ha 0,2 % Ipari gazdasági terület (zavaró+egyéb) 32 Ha 10,6 % Közlekedési területek 125,3 Ha 4,2 % Összesen 3001 Ha 100,0 % 73

74 Bezenye külterületének jelenlegi területfelhasználása A szántók SZ2és SZ5, az erdők E2-E3, a legelő területek L3-L4 közötti, a rétek pedig R3 minőségi osztályokba tartoznak Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Bezenye területének észak-nyugati oldala azaz a Mosoni-Duna menti területek az országos tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területbe tartozik. Tájképvédelmi szempontból értékesek a vízfolyást kísérő galéria erdők és rétek. A közigazgatási határt emellett keleten és délen is tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek határolják. 74

75 A tájképvédelmi szempontból értékes a vízfolyást kísérő galéria erdők egyben kiváló minőségű erdőterületek is. A közigazgatási területen található szántóterületek kivétel nélkül mind kiváló vagy jó termőhelyi adottságú szántóterületek. Ennek köszönhető, hogy a települési külterület nagyrészén nagytáblás szántóföldi művelés folyik. A szántóföldeket tagoló erdősávok, fasorok szinte mindenhol hiányoznak. Csupán a Rétárok mentén található némi fasor, kisebb erdősáv Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Szigetközi Tájvédelmi Körzet Bezenye területén az alábbi helyrajzi számokat érinti: 028/2, 041/2, 043, 044/11, 044/57, 044/58, 054, 062/2, 0108, 0110, 0113, 0114, 0116, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0118/4, 0119, 0124/1, 0124/3, 0124/4, 0125, 0126/1, 0126/2, 0127, 0147/2, 0150, 0151/1, 0151/2, 0151/3, 0151/4, 0151/5, 0152, 0153, 0154, 0155 A Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges természetmegőrzési területek) Bezenyén az alábbi helyrajzi számok: 028/2, 041/2, 043/1, 043/2, 044/11, 044/57, 044/58, 054, 060, 062/2, 0108, 0110, 0111/1, 0111/2, 0111/3, 0113, 0114, 0116, 0118/1, 0118/2, 0118/3, 0118/4, 0119, 0121, 0123, 0124/1, 0124/3, 0124/4, 0125, 0126/1, 0126/2, 0127, 0147/2, 0147/9, 0150, 0151/1, 0151/2, 0151/3, 0151/4, 0151/5, 0152, 0153, 0154, 0155 A védelemmel érintett területek a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területi illetékességéhez tartoznak: A területek részei a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak Ökológiai hálózat Bezenye észak-keleti fele a Mosoni-Duna menti valamint a Rétárok menti, főként ártéri erdőterületeket és réteket magában foglaló területei részei az országos ökológiai hálózatnak. Ezen belül Bezenyén magterület, ökológiai folyosó terület és pufferterület is található. Az is jól látható az 75

76 alábbi térképkivonaton, hogy Bezenyét minden irányból ökológiai hálózat területei (főként a legértékesebb magterületek) határolják Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A helyzetfeltárás alapján a meglévő Tájhasználati konfliktusok, problémák nem tekinthetők jelentősnek, ám kezelésükkel hosszú távon egy harmonikusabb ember-táj kapcsolat alakulhat ki, legyen szó víz-rehabilitációs munkálatokról vagy éppen az út melletti fásításokról. A nem célzottan tájhasználati konfliktusok feloldását célzó fejlesztési beruházások minden erőfeszítés ellenére előbb-utóbb bizonyos fokú konfliktushoz vezetnek, melyek lehetnek területhasználati és funkcionális, tájökológiai vagy tájképi (vizuális) gyökerűek. A konfliktusok mértéke azonban összehangolt, átgondolt tervezéssel csökkenthetők. Leggyakoribb probléma az infrastruktúra fejlesztések (pl. ahogyan az M15 út kiemelkedik a tájból), a beépített területek növelése és a természetvédelem, tájvédelem szempontjainak ütközése. A tervezett fejlesztések közül előreláthatóan a gazdasági területek kialkulása fog leginkább tájhasználati konfliktusokat generálni. A település teljes területe érzékeny természeti területbe tartozik. Fokozottan védett terület a Mosoni-Duna menti erdőterületek egy része. A táj karakterének meghatározói a mezőgazdasági táblákat határoló erdősávok. Ezek fenntartása a táj védelme érdekében is fontos. A mezőgazdasági utakat kísérő fásítás nagy részben hiányzik, ezek pótlása javasolt ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Egy település életében a zöldfelületek, fák, fasorok kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészt életminőségi, levegőtisztaság védelmi, településképi, esztétikai, egészségügyi, másrészt zajvédelmi, idegenforgalmi szempontból. A zöldfelület, mint biológiailag aktív felület, jelentős kondicionáló hatással bír a környezetére: kedvezően befolyásolja a klímát, a levegőminőséget, a vízháztartási viszonyokat, a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, megakadályozza a talaj 76

77 mennyiségi és minőségi romlását. E sokrétű szerepkörnek a zöldfelületek akkor tudnak optimálisan megfelelni, ha rendszerbe, hálózatba szervezettek. A zöldfelületek funkciójuk és használatuk módja szerint három csoportba oszthatók: - Korlátlan közhasználatú zöldfelületek. Ide tartoznak a közparkok, lakó kertek játszóterek sportpálya valamint a közlekedési területek zöld felületei, és a védő fásítások. A települési szintű és lakóterületi közparkok a településlakók, idelátogatók rekreációs igényeit elégítik ki. - Korlátozott közhasználatú zöldfelületek. Ide tartoznak az időben korlátozott, általában intézményekhez kapcsolódó közhasználatú zöldfelületek: ilyen zöldfelület a temető és kastélypark. Az intézményi zöldfelületeket korlátozottan látogatható intézményi területek alkotják. - Közhasználat elől elzárt zöldfelületek: e kategóriában a közintézmények, hivatalok, ipari létesítmények zöld felülete valamint a családi házak kertjei tartoznak. - A vonalas, zöldhálózati összekötőelemek (utak, vízfolyások menti zöldfelület) Szerkezeti szempontból igazán jelentősek még a biológiailag-aktív vízfelületek, mint például a Mosoni-Duna és a Rétárok-csatorna. Szintén jelentős zöldhálózati összekötő szerepük lehetne a településeken a fasoroknak. A fasorok fontos elemei egy település zöldfelületi rendszerének, a fasorok kapcsolják össze a zöldfelület egyes elemeit összefüggő rendszerré. Sajnos a település utcái gyengén fásítottak Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Nagyobb összefüggő zöldfelületek, zöldterületek a településen: - A Mosoni-Dunát valamint a Rétárok-csatorna kísérő liget erdők - a közigazgatási terület dél-nyugati területein található gazdasági erdők területei - a temető melletti és a Duna utca végében található erdőterületek - a majorokat körülvevő erdősávok - a templom környezete - a Pozsonyi út menti zöldsáv - sportpálya és a régi temető területe - a tó és környezete - és nem utolsó sorban a hosszú kertes lakóterületek összefüggő kertjei 77

78 Zöldfelületi ellátottság értékelése Zöldfelületek nagysága (m2) A 2011-es mutató értéke jelenleg felülvizsgálat alatt áll. Az adat a KSH és a MÁK közös 1616-os (Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról?) kérdőívéből származik, melyet a MÁK dolgoz fel és továbbít a KSH-nak. Egy lakosra jutó zöldfelület nagysága (m2) (A 2011-es mutató értéke jelenleg felülvizsgálat alatt áll. Az adat a KSH és a MÁK közös 1616-os ("Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról") kérdőívéből származik, melyet a MÁK dolgoz fel és továbbít a KSH-nak.) Láthatjuk, hogy az említett időszakban nem történt változás a zöldfelületek nagyságát illetően. Az egy lakosra jutó zöldfelület-növekedés a csökkenő lakosszám eredménye AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálata A község területfelhasználása tekintetében az az egyáltalán nem szokványos helyzet állt elő, hogy a beépítésre szánt és már belterületbe is vont területeken a különleges területek aránya nagyobb, mint a hagyományos lakóterületi használaté. Ez az Eurovegas számára kijelölt területek nagy méretéből és volt laktanya területéből adódik, amelyek a korábbi terveken különleges területfelhasználási kategóriát kaptak. Egyéb tekintetben a külterületet a mezőgazdasági területek uralják. 78

79 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek aránya a falusias használatnak megfelelő, A hatályos településszerkezeti terv nagyméretű lakóterületi fejlesztéseket tartalmaz, amely a külterületi táji környezet csökkentésével jár. Felülvizsgálatuk mindenképpen indokolt. A hatályos terv továbbá hatalmas kiterjedésű különleges fejlesztési területet jelöl (Eurovegas) a hegyeshalmi településhatár mellett. A terület funkcióváltása mindenképpen indokolt A telekstruktúra vizsgálata A történeti adottságokból adódóan a fő utca (Szabadság utca) mentén a szalagtelkes keskeny telestruktúra maradt fenn. A hosszú, keskeny telkek beépítése az idők folyamán zártsorúsodott. A Szabadság utca északi és déli oldalában megtörtént a hosszútelkek megosztása, újra osztása. Az ősi településmagban a külső településrészek szabályos, sematikus teleosztásaival, utcahálózatával, szabályos négyzetes, azonos méretű telkeivel ellentétben egy organikus telek és utcahálózatot találunk, változatos alakú és nagyon eltérő méretű telkekkel, közterület szélességekkel. A mérnöki telekosztású településrészeken kialakult szabályos struktúrák közül - kifejezetten nagyméretű 2000 m 2 -es telkek találhatóak a Pozsonyi út északi oldalán - A Zrínyi utca, Petőfi utca, Ady E. utca és Faiskola utca telkei szintén elég nagy méretűek (1000 m 2 -esek) - kisebb méretű ( m 2 -es) telkek találhatóak a Tanácsház utca, Táncsics M. utca, Templom utca környékén. 79

80 Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati kataszter A településen az önkormányzati tulajdonú ingatlanok nyilvántartása megoldott, melynek vezetése folyamatos. Önkormányzati ingatlanok Bezenyén az intézmények telkei, a szennyvíztisztító, a sportpálya területe, a közparkok/zöldfelületek területei és a külterületi mezőgazdasági utak nagy része valamint egy kisebb gazdasági terület a vasút mellett. Az önkormányzati tulajdon térképen ábrázolva Az épületállomány A település alakját a domborzati adottságok határozzák meg, tipikus egyutcás, síkvidéki faluból kialakult településszerkezettel előtt Összesen Megye összesen Mosonmagyaróvári kistérség Települések együtt ( fő) Bezenye 49 9 % % % % % 48 8 % 23 4 % 23 4 % % 80

81 Az épületek építési korát tekintve az épületállomány roppant változatos képet mutat. Az 1946 előtt épült házak aránya, mely 9 %-ot tesz ki. Ezek a házak csak jelentős ráfordítások által válhatnak a mai kor követelményeinek, komfortjának megfelelő épületekké. Ez a helyzet a 60-as- 70-es épületekkel is, hiszen mára ezen épületállomány is elérte azt a kort, amelynél időszerűek a korszerűsítések, felújítások. Az épületállomány 16 %-a az 1990-es évek után épült. Ezek az épületek remélhetőleg műszaki téren kielégítik a mai kor igényeit. Az épületeik változatosabbak, mint az 50-es 60-as évek házai, azonban nem minden esetben illeszkednek a falusi környezetbe. Az alábbi ábrán Bezenye lakásállományának száma található a 2001-es népszámlálási adatok szerint: Az alábbi ábrán Bezenye lakásállomány számának alakulása látható a évek közötti intervallumban: Az alábbi ábrán, a Bezenyén épített lakások számának alakulása látható a évek közötti intervallumban: 81

82 Az alábbi ábrán, az Bezenyén megszüntetett lakások számának alakulása látható a évek közötti intervallumban: Beépítési jellemzők (mód, mérték, sűrűség) A település épületei szinte kivétel nélkül oldalhatáron állóak, a falusias telekhasználatnak megfelelően. Kivételt képez ez alól a Szabadság utca, amelyen zártsorú a beépítés. Mind a magán telkek és beépítésük, mind az önkormányzati telkek jellemzően nem zsúfolt beépítésűek, községi szintű légtérhasználattal rendelkeznek. Kivételt képez ez alól a központi belterület, mely erősen zömösödött. A gazdasági területek és majorok szellősen, szabadon állóan kerültek beépítésre Magasság, szintszám, tetőidom, alapterület A településen döntő többségben a falvakra jellemző módon földszintes egylakásos épületek találhatóak. Az emeletes házak aránya, jelentéktelen. Bezenyén a hasonló méretű településeknél kicsit magasabb mintegy 4,5 % a 2 vagy több lakásos házak aránya. Lakóházak és üdülőépületek magassága és nagysága: Megye összesen Mosonmagyaróvári kistérség Települések együtt ( fő) Földszintes (db) Emeletes (db) lakásos (db) Összesen Bezenye

83 Lakások és lakott üdülők alapterülete: Megye összesen Mosonmagyaróvári kistérség Települések együtt ( fő) Egy lakásra m 2 -ű alapterületű lakás (db) jutó alapterüle t (m 2 ) Bezenye Településkarakter, helyi sajátosságok (utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok) A különböző időbeli fejlődési szakaszok jelentősen befolyásolták a település morfológiáját, szerkezetét. A központi részek organikus településszerkezetűek, de a külső településrészeket nem elkerülték el a modern idők sablonos, mérnöki utcahálózatai. Utcakép tekintetében szerencsére annak több szakaszán szép, harmonikus utcaképet adnak az egymás mellett sorakozó földszintes, zártsorú beépítésű, általában kapualj + 2 ablakos, utcával párhuzamos ereszű házak. Értékes településszerkezeti elem a településen a Szabadság utca mellett a történelmi településmagot képező Táncsics M. utca, Templom utca, valamint a Duna és Ady E. utcák ősi vonalvezetése. Különlegesnek, értékesnek és mindenképpen megőrzendőnek értékeltük a település főutcáját képző zártsorú beépítést, - a Szabadság utca, Rét-árok és templom közötti szakaszát. A beépítésen túl továbbra sem javasoljuk megbontani, a település múltját őrző, a zártsorú beépítéshez tartozó telekalakulatokat. Hasonlóan értékes és egyedi a Duna utcán kialakult kerítéssel körülhatárolt, a fő telektől különálló előkertek sora. A települést minden irányból szántőföldek, mezőgazdasági művelésű területek és legelők határolják. A Mosoni-Duna mentén valamint a belterület mellet elfutó Rétárok mentén foltokban megtalálhatóak a vizet kísérő fás, ligetes területek. A település területén jelentős tájsebek nincsenek. A település környezetének további meghatározó eleme az M15-ös út, amely hatalmas a tájból kiemelkedő csomópontjaival, töltéseivel átalakított a tájképet. A település környezetének legértékesebb táji elemei a Mosoni-Duna még meglévő összefüggő ártéri erdőterületei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Jelen megalapozó dokumentációhoz új örökségvédelmi hatástanulmány készül Világörökségi és világörökségi várományos terület A község területe része az országos világörökség várományos területeknek. 83

84 A római birodalom határai A dunai limes magyarországi szakasza A Római Birodalom mintegy 6000 km hosszú szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) katonai létesítményei egységes építészeti sajátosságaik révén kiemelkedő történeti és tudományos értékkel rendelkeznek, az emberi történelem fontos lépcsőfokának, a Római Birodalomnak mind építészetileg, mind technológiailag kiemelt példái. A preindusztriális társadalmak között a több tízezer katonával és az őket irányító magasan fejlett kommunikációs hálózatokkal rendelkező római limeshez hasonlóan átgondolt és egységes határvédelmi rendszer a szintén világörökség részét képező Kínai Nagy Falat leszámítva nem ismert ben vált UNESCO világörökségi helyszínné a Hadrianus-fal (Egyesült Királyság) ben szakmai javaslat született arra vonatkozóan, hogy az érintett Részes Államok a skóciai világörökségi helyszín egyfajta kiterjesztéseként a Római Birodalom teljes limesének világörökséggé nyilvánítása érdekében terjesszék fel a limesnek az országuk területére eső szakaszát az így Frontiers of the Roman Empire megnevezéssel kialakuló nemzetközi sorozathelyszín részeként ben az European Association of Archaeologists thessaloniki konferenciáján elfogadást nyert az érintett Részes Államok közös összefogásával megvalósítandó nemzetközi sorozat-helyszín létrehozásának a gondolata. Ezt követően 2005-ben Németországban az egykori Germania Superior és Raetia provinciák együttesen 550 km hosszú limes-szakasza, majd 2008-ban a mintegy 40 km hosszú Antoninus fal (Egyesült Királyság) is a Világörökség részévé vált. A római birodalom teljes pannóniai határszakasza folyami határ a Duna mentén (Ripa Pannonica), Klosterneuburgtól (Citium) Zimonyig (Taurunum). A Ripa Pannonica magyarországi szakasza (Ripa Pannonica in Hungary RPH) csaknem 415 km hosszúságban húzódik Rajkától Sátorhelyig. A várományos világörökségi helyszín (RPH) 124 részhelyszínt tartalmaz, amelyek a határszakasznak kiválasztott, reprezentáns funkcionális elemei: két legióstábor két-két katonavárossal és polgárvárossal (Aquincum, Brigetio), 18 segédcsapat tábor a hozzájuk tartozó, topográfiailag azonosítható polgári településekkel együtt. A szakirodalomból jól ismert, változatos alaprajzú késő római erődök mellett a részhelyszínek listája számos légi-régészeti módszerekkel azonosítható őrtornyot, ideiglenesen fennálló menettábort, légi fotókon jól követhető limesútszakaszt és két útállomást tartalmaz. A Duna folyam, mint vízi főútvonal mellett a folyamatosan követhető, számos szakaszon jól dokumentálható limes út gyakran nyílegyenes, a középkori és helyenként a mai úthálózat (pl. 6-os főút) alapját is képező nyomvonala jelenti a topográfiai, és egyben az emblematikus kohéziót a világörökségi várományosi helyszín részhelyszínei között. Az RPH a Frontiers of the Roman Empire (FRE) világörökségi sorozatjelöléshez kapcsolódik; a római katonai építészet és határvédelmi stratégiai koncepció több mint 400 éven keresztül működő kiemelkedő emléke. Fontos tényezője az antik görög-római anyagi és szellemi kultúra, árucikkek, technológiák, vallási eszmék terjedésének a birodalmon belül és azon túl, a Barbaricum felé. Tanúja az egész Római Birodalom történetét meghatározó katonai akcióknak, politikai folyamatoknak: pannóniai légiók segítségével került uralomra Vespasianus és Septimius Severus, a Flavius- és Severus-dinasztiák alapítói. Több 3. századi katonacsászár és 4. századi keresztény császár is Közép-Duna- vidéki, illetve pannóniai származású volt, az egész birodalom sorsára hatást gyakorló markomann háborúk fontosabb hadműveletei is ezen a területen folytak a 170-es években. Valószínűleg ezekhez a hadműveletekhez köthetők a légirégészeti kutatások során felfedezett Brigetio-környéki menettáborok is. Az RPH katonai létesítményei folyamatosan épültek ki a Kr. u. 1. század második felétől: a legkorábbi segédcsapat-táborok fa-föld anyagú védelmi szerkezeteit fokozatosan kő-anyagúvá építették át. A hagyományos és légirégészeti módszerekkel megfigyelhető fa- illetve kő őrtornyok többsége a 4. századra keltezhető. A FRE más szakaszaival összevetve egyedülálló jelenség a központi toronyból és két saroktoronyból álló 4. századi kikötőerődök nagy száma az RPH magyarországi szakaszán. 84

85 Műemlék, műemlékegyüttes A településen Győr-Moson-Sopron megye műemlékjegyzéke alapján az alábbi országosan védett műemléki épületek, objektumok található: M III 9239 Bezenye Lakóház (tájház) Ady E. u. 11. sz. hrsz: 483, 484 A község lakóházainak megjelenésében is megmutatkoztak a nemzetiségek jellegzetességei. Magas, falazott kerítéseikkel főleg a német lakóházak alkottak szinte teljesen zárt sorú, kisvárosias jellegű utcaképet. A horvát és magyar házak azonban nagyjából azonos jellegűek voltak. Sajnos a község valóban jellegzetes népi épületeit az es években már nagyrészt át építették. A volt Wurcz-házat, ezt a szerényebb kialakítású, de helyreállítható népi épületet, amely állítólag a település egyik legrégibb háza, sikerüll a Magyarország i Délszlávok Demok ratikus Szövetsége kezdeményezésére az akkori községi tanácsnak megvásárolnia 1978-ban, horvát tájház kialakítására. Hamarosan elkészültek az állagmegóvási munkák, és az épület egy részében kiállítást rendeztek. Azóta teljesen felújították, amelynek keretében az épület visszanyerte feltételezett eredeti formáját, amelyet 1920 körül változtattak meg. A fésűs elrendezésű, utcára merőleges ÉNy-DK-i hossztengelyű, oldalhatáron álló, vert falú, nyeregtetős, hódfarkú cseréppel fedett, ereszaljas, mindkét végén oromzatos épület valószínűleg az 1800-as évek első felében épült. Az épületnek nincs előkertje. Alaprajzi rendszere: szobakonyha-kamra; istálló. A konyha az általános gyakorlatnak megfelelően két részből, részből, pitvarból és szabadkéményes konyharészből áll. Itt a kamra a pitvarból közelíthető meg. A kamrához kapcsolódik egy nagy, ajtó nélküli falnyílással egy kisebb kamrarész, amelynek az udvar felől külső bejárata is van. A tetőszerkeze egybeépült a födémmel, amely nyilván fa gerendás pórfödém, azonban alulról stukatúrozva van. A főfalon túlnyúló födémgerendák alkotják az ereszaljat, de ezeket is stukatúrral borították, tehát mindenütt síkmennyezet van. A tetőn valamikor nyilván nád-, esetleg zsúpfedés volt. Régi fényképfelvételeken az utca felől a nyeregtető le volt kontyolva. Az épületnek A helyiek szerint ez a csúnya átalakítás az 1920-as évek körül történt. Ekkor bonthatták el az eredeti kemencét, és építettek helyette rakott tűzhelyet a konyhában. A kamrában viszont van egy teljesen szokatlan formájú, onnan fűthető, a sarokba épített kis, alacsony kemence. Ez arra utal, hogy azt a helyiséget esteleg kamrának használták. A legutolsó felújításnál megszüntették a tetőzet kontyolását és visszaállították a valószínűsíthető oromfalat. Az utcai főhomlokzat kétablakos kétablakos, oromzatos, az oromzaton két kis padlásszellőző ablakkal. Az ereszalj a főhomlokzaton is megjelenik, a macskalépcsős szegélyű oromfal, túlnyúlva a homlokzat síkján, követi az eresz formáját. A hátsó és oldalsó homlokzaton nincs díszítés. Az épületnek szép kéményfeje van. Az egész épület fehérre van meszelve, az utcai és oldal homlokzaton cm-es festett, sötét színű lábazat van. A csatlakozó, alacsony, egyszerű lécrácsos kerítés és kiskapu jól illik az épületez. Az épület igen szépen berendezett szobája és konyhája mutatja be egy kevésbé módos, 19. század első felében élő horvát gazdálkodó otthonát. A kamrában szép faragot szuszék található. Az épület kis méretei, valamint a településen belüli elhelyezkedése is utal arra, hogy a tájházban egy szegényebb család élt. forrás: Simányi Frigyes Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A településen történeti táj, műemléki jelentőségű terület nem található. 85

86 A tájház műemléki környezete által érintett helyrajzi számok: 478; 479; 480; 482; 485; 486; 456; 457; 458 hrsz Nemzeti emlékhely A településen nemzeti emlékhely nem található Helyi védelem A település hatályos rendezési terve szerint az alábbi objektumok rendelkeznek helyi védettséggel: - a 638; 639 hrsz-ú telken álló lakóház, - a 466 hrsz-ú telken található pestis szobor, - a temető előtt álló pestis szobor, - a templom előtt álló Szt. Iván szobor Az épített környezet konfliktusai, problémái A településen az épített környezetben nem jelentkezik jelentősebb környezeti konfliktus. A meglévő és a tervezett nagyobb gazdasági, ipari területek megfelelő távolsággal és védőfásítással kerültek és kerülnek a jövőben is kialakításra. A gazdasági területek településszerkezeti elhelyezkedése megfelelő. 86

87 1.15. KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Mára Bezenye úthálózati rendszere kialakult, abban változás nem várható Közúti és vasúti közlekedés A település közigazgatási területét közlekedési útvonalak: M15 jelű gyorsforgalmi út 150-es számú főút 1501-es jelű összekötőút tervezett nagysebességű vasútvonal 1-es számú transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal településközi utak Paprét és Bezenye között 1501-es út Hegyeshalom felé Bezenye és játék-és szabadidőközpont; Rajka és Bezenye; Bezenye és szennyvíztisztító, Paprét és Dunakiliti, Bezenye és Dunakiliti A közúti közlekedésben a nagytérségi kapcsolatokat a hatályos rendezési tervben már feltüntetett jelzett módon, elsődlegesen az M15-ös út és a 150-es főút biztosítja. Az M15-ös út legközelebbi csomópontja Rajkán található. (Kiépített, de használatba nem vett csomópontja van az M15-nek a különleges területekhez is Bezenye-Hegyeshalom határán.) Közösségi közlekedés Bezenyén a közforgalmú közlekedési (tömegközlekedési) kialakult, abban változás nem várható. A település belsejében a tömegközlekedési hálózat mind a vasút, mind a buszjáratok tekintetében kialakultnak tekinthető Kerékpáros és gyalogos közlekedés A település gyalogos, és kerékpáros közlekedési rendszere szintén kialakult. Regionális/országos kerékpárút halad a 150 sz. főút mentén Mosonmagyaróvár-Rajka között. Tervezett országos kerékpárút még a településen a Bezenye-Hegyeshalom kerékpárút. Gyalogút a Duna utcával párhuzamosan a házak előtt halad valamint tervezett gyalogút a Zrínyi utcától a sportpálya mellett elhaladó gyalogút a tervezett új telekosztások felé KÖZMŰVESÍTÉS Az alábbi táblázatok a közüzemi vízhálózat, csatornahálózat és komfortossági mutatókat mutatja be Bezenye, a Megye, a Mosonmagyaróvári járás és a hasonló lakos számú települések viszonylatában a 2011 népszámlálás adatai alapján. Lakóházak és üdülőépületek felszereltsége: 87

88 Terület Hálózati Házi Meleg vízvezetékkel folyóvízzel ellátott lakás Vízöblítése s WC-vel Megye összesen Mosonmagyaróvári járás Köz- csatornával Házi Összes en Települések ( ) Bezenye Lakóházak és üdülőépületek komfortossága: Terület Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükségés egyéb lakás Összesen Megye összesen Mosonmagyaróvári járás * Települések ( ) Bezenye Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (népszámlálás 2001) (%) 88

89 Vizi közművek Az alábbi ábrán a közüzemi ivóvízvezeték-, és közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások számát látható a évek közötti intervallumban: Az alábbi ábrán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) látható a évek közötti intervallumban: Bezenyén a szennyvízelvezetés megoldott. Az 2012-es állapotok alapján Bezenye lakásállományának 86 %-a van bekapcsolva a szennyvízhálózatba. Az alábbi ábrán a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya látható (%) a évek közötti intervallumban: 89

90 Az alábbi ábrán a közüzemi ivóvízvezeték és csatornahálózat hosszának alakulását láthatjuk év közötti intervallumban (km). Közműolló (egy km vízvezetékhálózatra jutó csatornahálózat) (km) Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) A település ivóvíz hálózatát a Pannon-Víz Rt Jánossomorjai Üzemmérnöksége működteti. Bezenye területe teljes egészében vezetékes ivóvízhálózattal ellátott. A hálózat körvezetékes rendszerű. A rendszer vízbázisa Dunakilitin van, ahol 2 db kút üzemel, az engedélyezett kapacitás a dunakiliti vízbázisnál 9120 m3/d. A vízbázistól 200 KM vezeték érkezik Bezenyére a Duna utcába, a Szabadság és Duna utcák kereszteződésében 2 db 150-es vezetékre ágazik szét az észak felé haladó nyomóvezeték a belterület határa után, és tovább megy Rajka irányába a rajkai hálózat megtáplálására. A déli irányba kiépített vezeték jelenleg csak a lokátorállomás ellátását szolgálja, de a méretezésnél figyelembe vették a Paprét településrész fogyasztóit is. Valamennyi utcában kiépítették az ivóvízvezetéket, jellemzően hurkolt rendszerben. A vezetékre 200 méterenként földfeletti tűzcsapokat telepítettek. Papréten a Lajta-Hanság Rt. jogelődje az LHÁG. saját vízbázist létesített és az állattartó telepeken kívül a mai lakóépületek is ellátta erről a belső ivóvízhálózatról. Ezen a településrészen közel 100 %-os a vezetékes ivóvíz ellátás Szennyvízelvezetés A település gravitációs szennyvízcsatorna hálózattal és saját szennyvíztisztítóval rendelkezik a Moson-Duna partján a település északi határában. A bezenyei szennyvíztisztítóba Rajka, Dunakiliti, Feketeerdő és Dunasziget települések szennyvizeit is rávezetik. 90

91 A tisztító jelenlegi kapacitása 1000 m3/d, melynek jelenlegi leterhelése 60 % körül mozog. A terület síkvidéki jellegéből adódóan, a szennyvíz továbbítása az egyes szakaszok közt közbenső átemelőkkel történik. A templom mellett üzemel egy közbenső átemelő és a Duna utca K-i végén a községi végátemelő, ahonnan 150-es nyomóvezetéken keresztül jut a szennyvíz a tisztítóműbe. A meglévő csatornák az utak egyik forgalmi sávjában épültek ki, ahol szélesebb hely állt rendezésre ott burkolaton kívül kerültek elhelyezésre Az ingatlanok bekötővezetékei közvetlenül a vezetékre történő csatlakozással épültek. A papréti településrészen nincs kiépítve zárt szennyvízelvezető rendszer, itt csak szikkasztók, illetve zárt tározók üzemelnek. Mindenképpen javasolt a ezen a településrészen is kiépíteni a szennyvíz csatornahálózatot, és a szennyvizeket nyomóvezetékeken a tisztítóra vezetni Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A település felszíni vizeinek árokrendszere szikkasztóként funkcionál. Befogadók a belterülettől nyugatra a Répce-folyó, míg DK-re a Keszeg-ér valamint a belterületen is áthaladó Kis-Rába folyó. A csapadékvizek elvezetése általában nyílt árkokkal, illetve helyenként zárt csatornával történik. Zárt csatorna a Rákóczi és Kossuth utcában található. A csapadékvíz elvezetés valamint felszíni vízrendezés felülvizsgálata aktuálissá vált. A belterület beépítettségének növekedésével együtt a beszivárgás lehetősége csökken, emiatt a csapadékvíz rövidebb idő alatt nagyobb intenzitással jut el a befogadóig Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, táv hő ellátás és más ellátórendszerek) A település 120 kv-os táppontja a Mosonmagyaróváron lévő 120/20/10 kv-os állomás. Az innen induló Mosonmagyaróvár-Rajka 20 kv-os gerincvezetékről kapja a község az ellátást. A belterületi kommunális ellátást 5 db OTR 20/400 típusú transzformátorállomás biztosítja, melynek terhelése % körüli. A paprét lakóházait az állattenyésztő telep transzformátorai látják el. A fácánkeltető és nevelőtelep is önálló transzformátor állomással rendelkezik. 2 db transzformátorállomás üzemel a volt határőrség területen. Ezeken felül a MÁV és a szennyvíztisztító telep rendelkezik még saját transzformátorral. A kisfeszültségű hálózat légvezetékes rendszerű, a tartóoszlopokra szerelték fel a közvilágítási lámpatesteket is. A fogyasztói csatlakozó vezetékek légvezetékes kialakításúak. A tartószerkezetek és vezetékek megfelelő állagúak. A közvilágítás a meglévő légvezetékes hálózat tartószerkezetein került elhelyezésre. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: 4 lux. Megvilágítás középegyenletessége legalább: 0,2 Megvilágítás határegyenletessége legalább: 0,1 Közepes fénysűrűség értéke legalább: 0,3 Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: 0,4 Lámpatestek káprázási osztálya: K 2 91

92 A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. Általános előírások: A közművek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. A rendezési tervben meghatározandó beépíthetőség meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a közcélú villamos energia elosztó hálózat elemeinek, tartó, átalakító és kapcsoló berendezéseinek közterületen állónak és közterületről megközelíthetőnek kell lennie. Továbbá figyelembe kell venni a vonalas villamos létesítményekre meghatározott védőtávolságokat, melyek a jelenleg hatályos rendelet 1 alapján az alábbiak: 1-35kV-ig a vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 5-5m, belterületen 2,5-2,5m. 1kV alatt (kisfeszültség) vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 1-1m. A földgáz-hálózat kiépült. A település a Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - Rajka közötti nagyközép nyomású vezetékről kapja a földgázt. A település közigazgatási területén halad továbbá keresztül a Baumgarten-Győr közötti gázszállító vezeték. A nagynyomású szállítóvezetékre telepítették a mosonmagyaróvári gázátadó állomást. Innen indul az a nagyközépnyomású gázvezeték, mely Hegyeshalom, Levél, Bezenye és Rajka települések ellátását biztosítja, Paprét településrész és Bezenye külön-külön kapott gázfogadó állomást. Ezektől indul a középnyomású elosztó hálózat az egyes fogyasztók ellátására. Új nagyfogyasztóként jelentkező iparterület/gazdasági terület-fejlesztés esetén a mosonmagyaróvári gázátadó állomásból kell új nagyközépnyomású földgázvezetéket létesíteni, Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A településen az önkormányzati tulajdonú épületeke jelentős energetikai korszerűsítés nem történt. A lakósági épületállományban már megjelenik a környezettudatos építési szemlélet (nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, homlokzati hőszigetelés), mely az állami és az EU s pályázatok megindulásával nagyobb mértékben realizálódhat. A környezetkímélő, tiszta energiaforrások kiaknázására és hasznosítására célszerű egy a teljes szabályozási területegységet felölelő - átfogó tanulmány elkészítése a megújuló energiaforrások helyi lehetőségeinek feltárására és reálisan, a gyakorlatban is megvalósítható felhasználási lehetőségeinek kidolgozására. Napenergia: A napenergia kiaknázásának, és hasznosításának elősegítésére javasolható egy olyan ösztönző energiatakarékossági pályázati dokumentációs csomagterv kidolgozása, mely a speciális helyi viszonyokhoz és lehetőségekhez igazított alapváltozatokat tartalmazza. Ez lehet pl: az új beépítési területek esetében a tervezett épületek megfelelő tájolásának előírása és olyan tetőidomok meghatározása, melyekkel a legjobban hasznosítható a napenergia akár aktív, akár passzív napkollektorok elhelyezésével. Energiaerdő: A településszerkezeti tervben kell jelölni azokat a külterületeket, ahol tájképvédelmi és környezeti szempontok alapján energiaerdők ültetése (és letermelése) lehetséges. A fa mint megújuló energia felhasználására térségi koncepció készítése javasolt, az optimális megoldások kiválasztására (pl. pelleterőmű) és kidolgozására. 92

93 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati tulajdonú épületek energetikai korszerűsítése indokolt, jelenleg a hatályos szabályozásnak a közösségi épületek nagy része nem felel meg. Az épületek energia hatékonysági tervezésénél a komplex gondolkodást javasoljuk szem előtt tartani, mely nem önálló szigetként kezeli az épületeket, hanem egy egységes rendszerként. A község alternatív energia forrásait megvizsgálva célszerű a gazdaságossági számítások után a megfelelő megoldást választani Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Bezenye távközlési hálózattal rendelkezik. A település távbeszélő központja fénykábeles összeköttetéssel rendelkezik. A településen belül földkábeles, illetve légvezetékes hálózat is található. A légvezetékes elosztóhálózat részben önálló hálózatként, részben a villamos hálózat tartóoszlopain, közös oszlopsoros hálózatként került kialakításra. A fogyasztói csatlakozások részben földkábeles, részben légkábeles kialakításúak A településen halad keresztül a 150-ös főút nyomvonalában a Szlovákiába menő koax, illetve optikai kábel, valamint a Mosonmagyaróvár-Rajka közötti körzetkábel. Rajka és Bezenye települések egységes távbeszélő hálózatot alkotnak, a távbeszélő központ Rajkán van, Bezenye részére a templom mellett 1 db 200-as elosztót telepítettek innen történik a község ellátása. A mobilszolgáltatások szintén elérhetőek a település teljes területén. A terület mobil telefonos ellátása megfelelő, mindhárom szolgáltató műszaki paraméterei biztosítják a zavartalan működést. A nagysebességű adatátvitelek kábel hálózaton, vagy mobilhálózaton történő továbbítását a szolgáltatók fejlesztései teszik lehetővé KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) A település területe a Mosoni-sík kistájának része, melynek jelentős része magas-ártéri helyzetű medencesíkság. A területen jelentős kavics és agyag vagyon található Talaj Az Arrabonicum flórajárásba tartozó kistáj legelterjedtebb erdőtársulásait a puhafa fűzfaligetek (Salicetum albae-fragilis) keményfa-ligetek (Querceto-Ulmetum hungaricum) a gyertyánoskocsányos tölgyesek (Querco robori-carpinetum hungaricum) alkotják. Az erdőgazdasági területeken zömében fiatal és középkorú erdők találhatók Felszíni és felszín alatti vizek A táj nagyobb része a Mosoni-Duna vízgyűjtő területe. Bezenye területét keleten a Mosoni-Duna, nyugaton a Rét-árok, valamint kis szakaszon a Megyei csatorna és a Lajta folyó határolja. A kistáj mind talaj-, mind rétegvizekben gazdag. A talajvíz mélysége ÉNy-on 5-6 m, kémiai jellege kalciumhidrogénkarbonátos lágy víz. A kistájban a Mosoni-Dunából bőséges felszíni, talaj- és rétegvizekből pedig korlátlan felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre. A terület az ország más tájai számára is vízbázisnak számítható, ezért a víz elszennyeződésének megakadályozására fokozott védekezés szükséges. 93

94 A település területének jelentős részét érinti a feketeerdei üzemelő vízbázis hidrogeológiai B védőterülete, valamint érinti a Rajka-Dunakiliti Keleti távlati vízbázis hidrogeológiai B védőterületét is. A település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII.25.) KvVM Rendelet értelmében: érzékeny. A település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet szerint a nitrát érzékeny területek listáján is szerepel. A szennyvíz kezelése, valamint a hulladék folyamatos elszállítása és feldolgozása esetén, a területen környezetszennyező anyagok nem maradnak vissza. Veszélyes hulladéknak minősülő anyagok gyűjtése zárt, fedett térben zárt edényzetekben történjen. A felszín alatti víz (talajvíz) szennyezettségéről nincs tudomásunk. Kármentesítésre, különleges műszaki beavatkozásra a területen nincs szükség. A csapadékvíz elvezetésénél műtárgyak (olaj- és hordalékfogó) beépítésével gondoskodni kell, hogy szennyező anyag ne juthasson a talajba. A terület a Mosoni Dunán keresztül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A területen a felszíni vizek minőségére a viszonylag alacsony szerves anyag tartalom és kedvező oldott oxigén mennyiség a jellemző. Nem számottevő az ammónium-n és nitrát-n koncentráció értéke. A nitrogénformák nagyobb része szervetlen eredetű. A különböző foszfor-formák mennyisége, különösen a téli időszakban jelentősebb, a vegetációs időszakban lényeges mértékben kisebb. A klorofill-a mennyisége különösen a vegetációs időszakot követően alacsony. A felszíni vizek védelme érdekében a vízfolyások mentén a vegyszerek használatát a parti részeken mellőzni kell Levegőtisztaság és védelme Mivel Bezenyén jelentősebb ipari jellegű termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. Ezt a szennyezést lehetne út menti fa és bokorsorokkal csökkenteni. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, azonban kevés a rácsatlakozott lakások aránya. A fűtési szezonban a település síkvidéki adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyeződések könnyen felhalmozódhatnak. Ezen felül jelentősebb levegőszennyezés-kibocsátók lehetnek a nagyobb létszámú állattartás céljára szolgáló területek Zaj- és rezgésterhelés Bezenyén a légszennyeződéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthető. Az átmenő forgalom nagynak tekinthető. A 150 sz. állami út és a házak közötti kis távolságból adódóan a rezgéshullámok károsíthatják a lakóházakat. Az 15-ös autópályából eredő zajterhelés lecseng a lakott területekig Sugárzás védelem A településen sugárzást indukáló tevékenység nincs és nem is tervezett, védett területek nem kerültek kijelölésre Hulladékkezelés A települési kommunális hulladék elszállítását a Kisalföldi Kommunális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A szemétszállítás szervezetten megoldott. A hulladék a Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakóba kerül. 94

95 A hulladékgazdálkodásban feltétlen prioritást nyer a Megelőzés elve, azaz hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, valamint fontos a keletkezett hulladék lerakásának csökkentése. Ez együtt jár különböző hulladékkezelési technológiák alkalmazásával, különösképp a hulladékhasznosítással. Sorrend: megelőzés- hasznosítás-lerakás Vizuális környezetterhelés Vizuális környezetterhelést a település iparterületei jelentenek/jelenthetnek, melyek a település sziluettjét, feltárulását kedvezőtlenül befolyásolhatják. Ez azonban kedvező telepítéssel, védőfásításokkal kezelhető Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A településen érzékelhető konfliktus nincs, a külterületek használta során jelentősen eltérő használat nem tapasztalható. A külterületeken jelentős részben mezőgazdasági tevékenység, növénytermesztés, kisebb részben állattenyésztés folyik Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők) A település közigazgatási területe nem tartozik földrengésveszélyes övezetbe, azonban széleróziónak kitett terület érinti. Belvízveszély, belvizes probléma Bezenye területén szintén nem jellemző Ásványi nyersanyag lelőhely A területen jelentős kavicsvagyon található. Bányaterület/bányatelek azonban nincs a településen Települési klíma A község jelenlegi település szerkezeti elemei és a tervezett fejlesztések sem változtatják meg a klimatikus viszonyokat, a rendezési terv jövőbeni elhatározásai nincsenek hatással a jövőbeni klimatikus viszonyokra. 95