Építésianyag-előkészítő gép kezelője. tételsor

Átírás

1 ROGÉP Kft. Adószám: Telefon: 20/ cím: 7632 Pécs, Móra F. u. 89. Nyilvántartásbavételi szám: E / Építésianyag-előkészítő gép kezelője B tételsor

2 1. B. Mutassa be az építésianyag-előkészítő gépek fajtáit! Milyen gépek tartoznak az egyes csoportokba? Milyen műveletek végezhetők el a különféle gépekkel? Kulcsszavak, fogalmak Keverőgépek Megmunkáló és gyártó gépek Törő, őrlő, osztályozó gépek Keverőgépek Aszfaltkeverő telep: Betonkeverő telep: Gravitációs betonkeverő: 2

3 Habarcskeverő: Kényszerkeverésű betonkeverő: Mészoltó gép 3

4 Egyéb keverőgépek Megmunkáló és gyártó gépek Betonelemgyártó berendezés Betonacél megmunkáló gép 4

5 Kő megmunkáló berendezés Egyéb Megmunkáló és gyártó gépek Törő, őrlő, osztályozó gépek Anyagosztályozó berendezés Kőtörő, őrlő és aprítógép 5

6 Egyéb Törő, őrlő, osztályozó gépek Egyéb építési-anyagelőkészítő gép 6

7 2. B. Mondja el a beton összetételét! Beszéljen a betonok jellemzőiről! Milyen adalékszereket használhatunk a beton készítésénél? Kulcsszavak, fogalmak Beton összetétele, anyagok jellemző tulajdonságai. Beton kötési ideje, konzisztenciája, szilárdsága. Adalékszerek és azok hatása a betonra. Beton összetevői: A beton cement, víz, adalékanyagok és szükség esetén adalékszer keverékéből álló mesterséges építőanyag. Kezdetben lágy, esetleg folyékony, majd fokozatosan megszilárdul. Szilárd állapotában mesterséges kőnek is tekinthetjük, melynek szilárdsági tulajdonságaira jellemző a nyomószilárdsághoz viszonyított gyenge húzószilárdság. Ha általánosságban betonról beszélünk portlandcemet kötőanyagú beton értendő alatta. A cement alkotói: finomra granulált gipsz, márga, mészkő(levegőben, vízben szilárdul): portlandcement, kohósalak portlandcement, pernye portlandcement, szulfátálló portlandcement (agresszív talajvíz esetén), magas kezdőszilárdságú, bauxitcement. Jelölés: Tárolás nedvességtől védve. Keverővíz Beton előállítására a vezetékes víz előzetes vizsgálatok nélkül alkalmas. Természetes vízforrásokból nyert víz esetén a termálvizek, magas sótartalmú vizek nem alkalmasak beton készítésére. Külön meg kell vizsgálni a vizet, ha fennáll szennyvíz bekerülésének lehetősége. Adalékanyagok A beton fő tömegét az adalékanyag adja. Ennek következtében érthető módon az adalékanyag tulajdonságai döntően befolyásolják a kész beton tulajdonságait. A leggyakrabban használt betonféleségek adalékanyaga a természetes homok és kavics, valamint egyes esetekben a zúzott kő. Különleges szerkezetek gyártásához kisebb fajsúlyú, úgynevezett könnyűbetonokat használnak. E betonoknak adalékanyagai lehetnek a tufák vagy a hulladékként keletkezett salakok, esetleg e célra gyártott pernyekavics, duzzasztott agyagkavics. Hőszigetelő könnyűbetonok gyakori adalékanyaga a perlit. Atomerőművek, sugárzásnak kitett épületek betonja a sugárzást elnyelő, nagy sűrűségű adalékanyagokkal készül. A nehézbetonok adalékaként magas fém- és víztartalmú anyagok jöhetnek szóba. A leggyakrabban adalékanyagként használt anyagokat keletkezésük alapján a következők lehetnek: Betonjavító szerek A beton egyes tulajdonságait különböző kémiai anyagok hozzákeverésével kedvezően módosíthatjuk. Általánosan az alábbi adalékanyagok használatosak. Kötés- és szilárdulásgyorsítók: katalitikus hatást fejtenek ki. Téli építési munkáknál a kötési idő gyorsításával mérséklik a fagyveszélyt, megrövidítik a zsaluzás idejét. Elterjedten használt szer a Kalcidur. Kötés- és szilárduláslassítók: leginkább a frissbetonnál használatosak az eltarthatóság növelésére nagy távolságra történő szállítás esetén. Nagy tömegű betontömbök készítésekor a nyári hőfejlődés mérséklésére is alkalmazható. Hazai kötéslassító a citromsav alapú Retardol. 7

8 Fagyállóságot fokozók anyagok: tulajdonképpen légbuborék képző szerek, melyek a betonban m-es buborékokat képezve csökkentik a fagyérzékenységet. Ez alapvetően két módon érik el: egyrészt megszakítják a kapillárisokat a betonban, megakadályozva a víz beszivárgását, másrészt teret adnak a táguló jég terjedésének. Vízzáróságot fokozó anyagok: a betonhoz keverve a kapillárisokon beszivárgó víz hatására megduzzadnak és eltömik a pórusokat. Finom eloszlású bentonit vagy trasz alkalmas erre a célra. Színezőanyagnak nevezünk minden olyan anyagot mellyel a beton természetes színe megváltoztatható tulajdonságainak romlása nélkül. A betont teljes tömegében vagy csak a felületi rétegében (kopóréteg, pl. beton díszburkoló kövek esetén) lehet színezni. A beton festésére alkalmas pigmentek fontos jellemzője, hogy a cement szilárdulása során keletkező mésszel nem lépnek reakcióba. Ilyen anyagok a korom (fekete), a vasoxid (sárga, vörös, barna) a króm oxid (zöld), titán dioxid (fehér). A hagyományos beton természetesen csak sötétebb tónusú színekre festhető, fehér vagy világosabb szín esetén fehércementet és világosabb színű adalékanyagot kell használjunk. Gázképző és habképző anyagok gázbetonok és habbetonok készítésekor használatosak. Az előbbiek előállítását kémiai reakciók során képződött gázbuborékok, az utóbbiakét a beton keverése során létrejött légbuborékok teszik lehetővé. Elterjedt gázképző az alumíniumpor (hidrogéngáz keletkezik) és a hidrogén peroxid (oxigén keletkezik), leggyakoribb habképző anyagok a különféle szappanok. A képlékenyítő anyagok: csökkentik a víz felületi feszültségét, növelve ezáltal a beton folyósságát. Elterjedten használt képlékenyítő szer a Plasztol NK-3. Folyósító anyagok: a pórusokat teszik víztaszítóbbá, önterülő betonok készítésekor használatos (Melment L-10) A bedolgozott beton felületi tulajdonságait szintén megváltoztathatjuk különböző vegyi anyagokkal. Leggyakrabban használt felületkezelő szerek a formaleválasztók, felületi színező anyagok és víztaszító bevonatok. Betonok tulajdonságai: A betonok osztályozása és jelölése alapvető fizikai és mechanikai tulajdonságaik alapján történik. A friss beton legfontosabb tulajdonságai a testsűrűség és a betonösszetétel. A testsűrűséget 1 m 3 friss beton tömegével (súlyával) jellemezzük. Minél nagyobb a testsűrűség annál tömörebb, és minél kisebb, annál hézagosabb, porózusabb a beton. Testsűrűségüket tekintve az alábbi betonféleségeket különböztetjük meg: Megnevezés A beton jele Sűrűség kg/m 3 Könnyűbeton LC Normál beton C Nehézbeton HC > 2500 A könnyűbetonokat kisebb fajsúlyuk miatt tetőkertek, megfelelő adalékanyaggal pedig hőszigetelő szerkezetek építésénél alkalmazhatjuk. A nehézbetonok jelentőssége szakmánk szempontjából marginális, főként sugárvédelmi feladatokat láthatnak el A betonösszetétel 1 m 3 friss betonban lévő alkotóanyagok mennyisége. Ha azonos keverési arányú betonkeverékből készített 1 m 3 friss beton testsűrűsége 2200, 2300 és 2400 kg, akkor a beton cementtartalma rendre 338, 353 és 369 kg lesz. A szilárd beton legfontosabb tulajdonságai: a testsűrűség és a nyomószilárdság. Konzisztencia: 8

9 A beton konzisztenciája elsősorban a frissbeton keverhetőségét, szállíthatóságát bedolgozhatóságát, tömöríthetőségét, állékonyságát befolyásolja, de hatással van kötésiszilárdulási folyamatára, zsugorodására, a megszilárdult beton szövetszerkezetére, szilárdságára is. A frissbeton konzisztenciáját a cement minősége, az adalékanyag anyagtani minősége és szemszerkezete (finomrész tartalma) és nem utolsó sorban a víz-cement tényező befolyásolja. Megnevezés Földnedves Kissé képlékeny Képlékeny Folyós Jele FN KK K F Nyomószilárdsági osztályok: A közönséges beton nyomószilárdsági osztályát C, a könnyűbetonét LC, a nehézbetonét HC betűjel utáni szám jelöli. A mai magyar gyakorlatban - még a régi szabvány szerint - a betonok hengerpróbával minősített szilárdsági osztályai (C4-C55) használatosak. Az MSZ EN (2002) szabvány szerint a betonok szilárdságát kockaszilárdságukkal is meg kell adni. A kockaszilárdságot 15 cm-es élhosszúságú próbakockán határozzák meg. A szilárdsági osztályt a beton jele utáni számok (hengerszilárdság/kockaszilárdság) jelölik, mértékegységük N/mm 2. Nyomószilárdsági osztály A kockaszilárdság előírt jellemző (karakterisztikus) értéke, ha a próbakockákat végig víz alatt tárolták, (N/mm 2 ) A kockaszilárdság előírt jellemző (karakterisztikus) értéke, ha a próbakockákat vegyesen, azaz 7 napos korig víz alatt, utána laborlevegőn, szárazon tárolták. (N/mm 2 ) C8/ C12/ C16/ C20/ C25/ C30/ C35/ C40/ C45/ C50/ C55/ C60/ C70/ C80/ C90/ C100/ Környezeti osztályok A betonok környezeti osztályokba való sorolása, illetve az egyes környezeti osztályokhoz megállapított feltételek azon megfontolásból kerültek meghatározásra, hogy a betonok, beton szerkezetek tartósága 50 évig biztosított legyen. A használati élettartam alatt üzemszerű használat mellett a beton akkor lesz tartós, ha a környezeti hatásokat jelentős károsodás nélkül viseli. 9

10 3. B. Mi a betonkeverés célja? Osztályozza a betonkeverő gépeket! Beszéljen a szabadon ejtő (gravitációs) betonkeverőkel történő betonkészítés technológiájáról! Ismertesse a gravitációs keverőgépek szerkezeti kialakítását? Kulcsszavak, fogalmak Betonkeverés célja. Betonkeverők osztályzása méret, keverési eljárás, helyváltoztatás szerint. Keverés technológiája az adott gépeknél (összetevők adagolása, keverési idő stb.). Szabadon ejtő keverőgépek kialakítása, működése. Betonkeverő gépek csoportosítása A betonkeverő gépen különféle alapanyagokból homogén eloszlású anyagot készítenek. A keverőgép nagysága a gépbe tölthető szárazanyag térfogatától függ, ami 0,075-2,5 m3-ig terjedhet. Csoportosításuk az alábbi ábrán látható: A szakaszos üzemű betonkeverőknél minden egyes keverékadaghoz szükséges anyagot a keverőbe kell tenni, és csak ezután történhet meg a keverési folyamat. A dob megtöltésének kezdetétől az ürítés végéig újabb adalékanyag nem kerülhet a keverődobba. A folyamatos üzemű betonkeverő gépekben az adalékanyagokat keverés közben (meghatározott arányban) folyamatosan adagolják. Az egyes adalékanyagokat serleges elevátorok, szállítószalagok vagy szállítócsigák juttatják a keverődobba. A folyamatosan működő betonkeverő gépet (pl. Marini) elsősorban az útépítés aljzatbetonjának az előállítására alkalmazzák. 10

11 A szabadonejtő keverék a szakaszos üzemű gépek egyik csoportját alkotják. Működésük lényege az, hogy a keveréket a dobban elhelyezett lapátok felemelik és a dobfordulat egy bizonyos pontján visszaejtik, az anyag saját tömegénél fogva visszahull. Az emelések, ejtések sorozatával egy bizonyos idő múlva a keverék homogénné válik. Az anyagmozgást a következő ábra szemlélteti: A kényszerkeveréssel működő keverőgépek A kényszerkeverős gépek keverődobjában elhelyezett és meghajtott keverőkarok hatékonyan keverik össze az anyagot. A meghajtótengely elhelyezése szerint kétféle konstrukciót különböztetünk meg. A függőleges tengelyű keverők földnedves vagy alig nedves konzisztenciájú betonok keverésére alkalmasak. A könnyűbeton-féleségek (pl. kohósalak) keverésére azért nem ajánlott, mivel a keverőkarok intenzív keverőhatása az adalékanyagot aprítja, ezzel a betont nehezíti. A könnyűbeton keverését vízszintes tengelyű keverőkkel célszerű végezni. Meghajtótengely elhelyezése Függőleges tengelyű meghajtás 11

12 A függőleges tengelyű meghajtás gyakori módszerét a jobb oldali ábra szemlélteti, ahol jól láthatók a keverőtányér töltési (1), ürítési (2) rései is, valamint az, hogy a forgó keverőkarokon kívül terelő és tisztító lapátokat (3) is elhelyeztek. A gép lényeges része az ürítő nyílás kialakítása és elzáró szerkezete, mivel ettől függ az ürítés időtartama. A keverőkarok rugós felfüggesztésűek úgy, hogy a keverőtányér lemezét minimális hézaggal közelítik meg. A betonnal érintkező gépelemeket kopásálló mangánacél öntvényből készítik. A karok bonyolult alakú pályákat rajzolnak le a keverőtányérban. Az a) és b) ábra esetében csak a karok forognak, míg a c) és d) esetében a tányér is forog, a karokkal ellentétes irányban. A keverési ciklus így másodpercre is csökkenthető, bár a forgótányéros megoldás bonyolultabb hajtást igényel. A dob elhelyezése és forgása szerint lehetnek: - billenődobos, - fekvődobos, - visszafelé forgatással ürítő keverők. A kényszerkeverésű betonkeverők a szakaszos üzemű gépek másik csoportját alkotják. Működésük alapja az, hogy a keverendő anyagot ékszerű lapátokkal kényszerítik a keveredésre. Az ábrán látható a keverőlapátok dobban való elhelyezkedése (a), valamint a lapátok mozgáspályája (b). A keverőlapátok meghajtótengelyének elhelyezése szerint lehetnek: - függőleges tengelyűek, - vízszintes tengelyűek. 12

13 Szakaszos üzemű betonkeverők Szabadonejtős rendszerű keverők A szabadonejtős keverőgépek legjellemzőbb típusai a kisebb billenődobos gépek, amelyek dobbillentése kézzel is elvégezhető. A gépet villamos motor forgatja kúpos fogaskerék és hajtómű közbeiktatásával. A kúpkerék forgatja a billenőhídon csapágyazott keverődobot. A dob belsejébe szerelt lapátok az anyag emelése és ejtése útján végzik a keverést. A híd könyökös kialakítású, melynek billentésével történik a dob ürítése. A billentésre szolgáló kezelőelem a kezelőhely felőli oldalra kivezetett fordítókerék, valamint ugyanezen az oldalon a kezelő mozgásterében elhelyezett villamos kapcsoló egység, amellyel egyrészt a meghajtómotort, másrészt az anyagfelvonót lehet vezérelni. A felépítést és a keverődob működési állásait a következő ábra szemlélteti: A keverődob helyzetei: 1 töltési hely, 2 ürítési hely, 3 forgásirány. Az egyes dobhelyzetek rögzítését mechanikus reteszelés biztosítja. A szabadonejtő, billenődobos keverők legegyszerűbb és legkisebb típusa a farmerkeverő. A billentés itt karral történik. 13

14 Folyamatos üzemű betonkeverők A keverődob henger alakú, amely acélvázra szerelt két pár támasztógörgőn forog. A dobhenger belső palástjára megfelelő elrendezésben keverőlapátok vannak szerelve, amelyek az anyagot egyrészt keverik, másrészt továbbítják az ürítő felé. A betonkeverő felépítése: A dob a külső palástjára rögzített kettős futógyűrűvel támaszkodik a támgörgőkre és a hajtó fogaskoszorúra. Az egyik futógyűrűt vízszintes vezetőgörgő-pár fogja közre, és a dobot tengelyirányban megtámasztja. A betonkeverő vázára felszerelt támaszok tartják a meghajtó villanymotort, a hajtóművet, az etető csúszdát, valamint a vízadagoló egységet. A gép KI/BE kapcsolóval és vészkikapcsolóval rendelkezik. 14

15 4. B. Mutassa be a ciklikus üzemű betonkeverő telepek fajtáit! Milyen részei vannak a betonkeverő telepeknek? Hogyan történik a kívánt betonminőség és - mennyiség előállítása? Beszéljen a beton összetevőinek tárolásáról! Kulcsszavak, fogalmak Vízszintes elrendezésű és toronyrendszerű betongyárak ismertetése. Betonkeverő telepek részeinek (pl.: szállítószalag, adalékmérleg stb.) feladata, működése, kialakítása. Receptúrák és a számítógépes vezérlés hatása a betonmennyiségre és -minőségre. Technológiai láncba épített érzékelők, mérési adatok fontossága. Összetevők tárolási módjai. Betonkeverő telepek, betongyárak Telepített beton-előállító üzemeket, betongyárakat egyes vállalatok vagy kizárólagosan saját szükségletük ellátására vagy azon túl egyéb, vállalaton kívül jelentkező igény kielégítésére, vagy kizárólagosan vállalaton kívül jelentkező szükséglet ellátására telepítik. 15

16 A korszerű betonkeverő üzem létesítésének egyik legfontosabb szempontja, hogy az üzem milyen természetű munkahelyet lát el friss betonnal. Ugyanis, ha kizárólag csak betonelemgyártó üzemet lát el, úgy a készítendő friss beton választéka mindössze 2-4, legfeljebb 5-6 fajta minőségű beton. Az üzem helyben maradó, valóban gyári üzem. Amennyiben a telepítendő betonüzem pl. egy nagyobb útépítést lát el friss betonnal, úgy az üzemet kevés választékú, kiváló minőségű beton előállítására szervezik. Nem marad helyben, mert csak egy meghatározott útszakasz megépítéséhez szükséges betonmennyiséget állít elő és ennek teljesítése után áttelepítik, tovább viszik annyiszor, ahányszor az organizációs tervben előre meg van határozva vándorló üzem. Nagyobb lakótelepek, esetleg egyes építési körzetek friss betonnal való ellátásához telepített üzemeknél azt kell elsősorban figyelembe venni, hogy a magasépítés többféle alacsony szilárdságú és minőségi szerkezeti betonfajtát használ fel. Ezek az ún. körzeti betontelepek vagy betongyárak. A betonkeverő egység lehet kis (5-15 m3/h), közepes (15-60 m3/h) és nagy ( m3/h) teljesítményű. Elrendezését tekintve vízszintes és függőleges. A kisebb teljesítményű egységeket mintegy m3/h teljesítményig betonkeverő telepnek, az ennél nagyobbakat betongyáraknak nevezzük. A vízszintes elrendezésű üzemnél az adalékanyag a behúzóberendezés segítségével kerül a csillagdepónia középső részéhez. A depóniában rendszerint 4-5-féle szemcseszerkezetű anyag tárolható. Az adalékanyag a mérlegen keresztül kerül a felvonókeverőbe. A cement a cementsilóból a cementszállító csigán és a cementmérlegen keresztül kerül a keverőbe, miközben a felvonópályán halad a keverő. A felvonópálya végén a keverő billentésével a beton a surrantóba kerül, onnan pedig a szállító gépkocsiba. 16

17 Vízszintes elrendezésű betonkeverő telep 1 cementmérleg, 2 cementszállító csiga, 3 behúzóberendezés, 4 kavicsdepónia, 5 adalékanyag-mérleg, 6 felvonópálya, 7 surrantó, 8 vízszintes tengelyű kényszerkeverő, 9 adalékanyag, 10 cement, 11 - beton A kis teljesítményű betonkeverő telepek csak részben automatizáltak. A nagy tömegű betonszükséglet kielégítése gazdaságosan megoldható nagy teljesítményű ( m3/h) automatizált betongyár létesítésével. Az automatizált betongyárak következő munkafolyamatainak vezérlése automatizált: - az osztályozott adalékanyag és a cementsiló töltése és ürítése, - az adalékanyag-frakciók mérlegelése, - a cement mérlegelése, - az esetleges adalékszerek mért adagolása, - a vízcement tényező beállítása az adalékanyag nedvességtartalmának a figyelembevételével, - a keverés indítása és leállítása, - a keverőgép ürítése, - a receptúra lyukkártya, választókapcsoló vagy zseton rendszerű beadása, - a receptúrák kívánság szerinti többszörözése, - műbizonylat és számla készítése az előállított betonkeverékről, - a berendezés hibáinak jelzése és leállítása. 17

18 A betongyárban kétféle cementből, 4-5-féle adalékból, 2-3-féle vegyi anyag adagolásával receptúra tárolható és ez a betonválaszték automatikusan.) lehívható. Az automatikus betongyár többnyire függőleges elrendezésű. A teljes gyártóberendezés vasszerkezetből készül. Függőleges elrendezésű betongyár 1 adalékanyag-tároló bunker, 2 serleges elevátor, 3 elosztósurrantó, 4 szektorzárak, 5 adalékanyag-mérleg, 6 cementmérleg, 7 cementszállító csiga, 8 cementsiló, 9 betonkeverő, 10 surrantó, 11 kezelőhelyiség A kavics a serleges elevátor (2) segítségével az elosztósurrantó (3) közbeiktatásával kerül a több rekeszes adalékanyag-bunkerbe (1). Az adalékanyagot adalékbunkerekben tárolják és szektorzárak (4) működtetésével kerül az adalékanyag-mérlegbe (5). A cement a cementsilóból (8) a cementszállító csigák (7) segítségével a cementmérlegbe (6), a mérlegelőberendezésből a keverőgépbe (9) jut, ahonnan a kész beton surrantón (10) keresztül a szállító gépkocsiba kerül. A keverékhez szükséges vizet a keverőbe beépített nedvességmérő korrigálja. 18

19 A vezérlőasztaltól szabályozható az összes gépi berendezés munkája, így a bunkereket kiszolgáló szállítóberendezések, adagolók, keverők stb. működése. A vezérlőasztalon szintjelzők mutatják a bunkerben tárolt anyagmennyiséget. A keverőbe adagolt adalékmennyiséget fajtánkénti bontásban automatikusan jelzi és regisztrálja a vezérlőasztal. A betongyártó egységek három kategóriája a mobil betonkeverő telepek, az áthelyezhető betonkeverő telepek és betongyárak és a telepített betongyárak. Mobil betonkeverő telepek vontatható alvázon vagy tehergépkocsin szállíthatók. A fel- és leszerelés szerelődaru nélkül rövid idő alatt elvégezhető, telepítéséhez egyszerű, könnyű alapozás szükséges. az adalékanyagot csillagdepóniában tárolják. Az alacsony kiömlőnyílás miatt az adalékanyag holt mennyisége meglehetősen csekély. Az adalékanyag-utánpótlást közvetlenül gépkocsival vagy homlokrakodóval oldják meg. Az adalékanyag-áramlás irányának megfelelően a betonkeverő telep vízszintes egységet alkot. Betonkeverő telep szállítása tengelyen A beton alapanyagainak tárolása Adalékanyag-tároló berendezések Az adalékanyag tárolása sajátos raktározási megoldás, amely az építőipar feladatával, iparosításával párhuzamosan egyre nagyobb jelentőségű. növekvő A tárolás célja: - hosszabb időszak anyagszükségletét biztosító, többnyire nyílt, szabadtéri depónia, - a folyamatos üzemhez szükséges mennyiséget biztosító, többnyire zárt bunker. 19

20 A tárolás módja: - nyílt tároló, - zárt tároló. A tárolt anyag fajtája: - egyfrakciós adalékanyag, - több frakciós adalékanyag. A több frakciós adalékanyagra alapvető követelmény, hogy az egyes frakciók tárolás közben ne keveredjenek. A szabadtéri tárolók telepítésekor figyelembe kell venni közúti elszállítás esetére is a jó megközelíthetőséget. A tárolt adalékanyag jelentős vízmennyiséget tartalmaz, ezért telepített üzem esetében célszerű a tárolótér alagcsövezése. Rövid időtartamra létesített depónia esetében is olyan terület a megfelelő, ahol a csapadékvíz nem áll meg, ill. a halmazból elszivárgó vizet a talaj elvezeti. A zárt tárolókat többnyire acélszerkezetből alakítják ki, gyakran mérlegelő adagolóval, keverőegységgel kiegészítve. Több frakciós szabadtéri tárolásnál támfalakkal választják el egymástól az egyes szemszerkezeteket. Ez lehet párhuzamos és csillag alakú falkiképzés. Párhuzamos falkiképzésű depóniák elmaradhatatlan része az alatta végighúzódó alagút, amely az ürítőegységben elhelyezett szállítószalaggal az adalékanyagot a felszínre szállítja. az adalékanyag minden főleg gravitációs mozgása során osztályozódik. Ebből eredően a depónia közepén a kis, szélén a nagy szemcsék helyezkednek el, vagyis szétosztályozódás következik be. Homokos kavicsra és frakcionált adalékanyagra e jelenség egyaránt érvényes Az alagútban elhelyezett adagolóberendezések kellő számával elérhető a szétosztályozódott anyag olyan elvételi aránya, amely a kívánt szemszerkezeti összetételű adalékot adja, pl. a szállítóalagutak. A csillagtároló a mobil betontelepek egyik adalékanyag-tárolási rendszere. Az adalékanyag-frakció keveredés mentesen tárolható. 20

21 Fő szerkezeti része a központi állvány, amely egyben a szektorzáras surrantókat is tartalmazza. Az állványon helyezkedik el a kézi vagy automatikus vezérlésű vonószerkezet a gémmel és a vonóvedres szerelékkel. Az adalékanyag-frakciókat acéloszlopok között palánk határolja. A tárolóban lévő anyag surrantókon át jut a mérőedénybe. A surrantók feletti aktív tárolótérfogatból az anyag a gravitáció hatására áramlik át a mérőedénybe. Cementsilók Az ömlesztett cement tárolására a különböző kapacitású cementsilók feladata a cement mennyiségének és minőségének hiánytalan és gazdaságos megőrzése. A cementtárolás akkor helyes, ha beázás, talaj- vagy légnedvesség hatásai ellen tökéletes védelmet jelent, és nem vagy csak minimális mértékben következik be elporlódás, könnyű és gyors töltést, valamint ürítést tesz lehetővé, jó a helykihasználása, kedvező és olcsó az építése, üzemben tartása, valamint karbantartási költségei. A cement tárolásának a termelés, a szállítás, a felhasználás egyenlőtlenségeit is ki kell egyenlítenie. A silókat vagy állandóan, vagy ideiglenesen használják, ennek megfelelően anyaguk acéllemez, műanyag, vasbeton stb. A végleges, ún. beépített silókat csaknem kizárólag vasbetonból, a szétszedhető és újra összeszerelhető ideiglenes silókat többnyire acéllemezből készítik. A silók hengeresek vagy szögletesek. Vándorsilók A munkahelyek acéllemezekből készült, szétszedhető silói 1-50 m3 űrtartalmúak. E silók esetében fő szempont, hogy gyorsan áttelepíthetők legyenek. A kisebb, 20 m3-ig terjedő silókat egy egységben szállítják, míg a nagyobbakat szétszerelve. A mobil cementsilók közül legelterjedtebb a 25 t befogadóképességű egység. A cementsiló tartály (1) a lábakra (2) csavarok segítségével csatlakozik. A tartály alsó része kúpban végződik a jó üríthetőség végett. A kúpos részt tolózár (5) zárja, amelynek nyitásakor a finom ürítést pillangószelep (4) teszi lehetővé. Az adagolóberendezés (3) villa segítségével a silólábhoz csatlakozik. Az adagolóberendezés 90 -os szöggel kifordítható. A siló tetején szűrő (10) van, amely a finom port felfogja. A töltőcsővezetékhez (8) csatlakozik a cementszállító gépkocsi ürítőcsöve. A tartály tetején lévő fedő (9) egyben búvónyílás is. A búvónyíláson át a tartályban lévő cement mennyisége ellenőrizhető, valamint a tartály időközönként tisztítható. 21

22 Z-25 típ. könnyen áthelyezhető siló részei 1 tartály, 2 láb, 3 adagolóberendezés, 4 pillangószelep, 5 tolózár, 6 függő, 7 létra, 8 töltőcső, 9 búvónyílás, 10 - szűrő Az adalékanyag víztelenítése A mosásnak alávetett, valamint a vízáramkészülékkel osztályozott adalékanyag sok vizet tartalmaz. Ezért ezt ebben a formájában sem tovább feldolgozni nem lehet, sem szállítani. Ezért a nedves eljárással feldolgozott adalékanyagot vízteleníteni kell. Hárommedencés tárolás A víztelenítés legegyszerűbb módja. A magára hagyott adalékanyag idővel elveszti víztartalma jelentős részét, mert az részben elpárolog, nagyobb részt pedig lefolyik a halom aljára a nehézségi erő hatására. Ezért a három medence egyikébe rakodnak, a másikban szikkad az anyag, elszivárog a víz, a harmadikból kitermelik a megszikkadt adalékot. A hárommedencés eljárás költséges és korszerűtlen. 22

23 Víztelenítőrosta Lényegében vibrációs rosta, amelynek nyílása kisebb valamivel, mint a felette haladó adalékszemcsék legkisebb mérete. Ezért az adalékanyag nem esik át a rostán, de a víz igen. A rosta jelentős gyorsulással mozog fölfelé és ennek következtében a vízcseppek leszakadnak az adalékszemcsékről. Centrifuga A leghatásosabb víztelenítés a centrifugákkal érhető el: tengely körül forgó, hengeres vagy kúpos rostadobot tartalmazó gépek. Alkalmazásuk költséges és csak kivételes esetekben indokolt. 23

24 5. B. Beszéljen a kényszerkeveréses betonkeverés technológiájáról! Mutassa be a kényszerkeverős betonkeverők felépítését, működési elvét! Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak a betonkeverőkkel történő munkavégzésre? Kulcsszavak, fogalmak Kényszerkeverős betonkeverés technológiája. Kényszerkeverős betonkeverők működése, részei. Munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások. Védőfelszerelések az adott munkakörre. Szivattyú működési elve. A beton keverése A betonkeverés célja egyenletes összetételű keveréke készítése. Két alapvető keverőgép típust különböztetünk meg: Szabadon lejtő keverőgépben az anyagot a keverődob belső oldalára rögzített lapátok a dob forgása közben keverik úgy, hogy a betont egy darabon magukkal viszik majd visszaejtik a dob aljába. E gépekkel nagyon száraz, valamint cementdús anyagot egyenletesen megkeverni nem lehet, jól alkalmazható viszont folyékony konzisztenciájú betonok készítésekor. Ilyen gépek például a házilagos építkezéseknél használt betonkeverők. A kényszerkeverő gépek az előző típussal ellentétben lapátjaikkal nem emelik fel a betont hanem erőteljesen keverik, gyúrják, így a keverés sokkal erőteljesebben történik. E módszerről elmondható, hogy általában nagyobb szilárdságú betont eredményeznek mint a szabadon lejtő gépek. Nagy szilárdságú betonok (C30 felett) csak kényszerkeverőgépekkel készülnek. A keverés hatékonyságát erősen befolyásolja, hogy milyen sorrendbe kerültnek az anyagok a keverőbe. Kényszerkeverő gépekbe először az adalékanyagot és a cementet töltjük be, majd rövid keverés (keverési idő 1/5-e) után elkezdjük egyenletesen adagolni a vizet (keverési idő 2/5-e), majd tovább keverjük (keverési idő 2/5-e) a betont. Szabadesésű keverőgépek dobjába először a keverővíz 1/3-a kerül, majd a cement és az adalékanyag. Rövid keverés után tölthetjük be a többi vizet. A keverési idő szabadesésű gépeknél minimum 120 másodperc, kényszerkeverők esetén 90 másodperc. 24

25 A kényszerkeverők lehetnek: egyenáramúak: amelynél működés közben vagy a dob forog az álló lapátok körül, vagy a lapátok forognak, a dob pedig álló helyzetű. ellenáramú keverőknél: a dob és a lapátok ellentétes irányba forognak, így a keveredés intenzívebb. A kényszerkeveréssel működő keverőgépek A kényszerkeverős gépek keverődobjában elhelyezett és meghajtott keverőkarok hatékonyan keverik össze az anyagot. A meghajtótengely elhelyezése szerint kétféle konstrukciót különböztetünk meg. A függőleges tengelyű keverők földnedves vagy alig nedves konzisztenciájú betonok keverésére alkalmasak. A könnyűbeton-féleségek (pl. kohósalak) keverésére azért nem ajánlott, mivel a keverőkarok intenzív keverőhatása az adalékanyagot aprítja, ezzel a betont nehezíti. A könnyűbeton keverését vízszintes tengelyű keverőkkel célszerű végezni. Meghajtótengely elhelyezése Függőleges tengelyű meghajtás A függőleges tengelyű meghajtás gyakori módszerét a jobb oldali ábra szemlélteti, ahol jól láthatók a keverőtányér töltési (1), ürítési (2) rései is, valamint az, hogy a forgó keverőkarokon kívül terelő és tisztító lapátokat (3) is elhelyeztek. 25

26 A gép lényeges része az ürítő nyílás kialakítása és elzáró szerkezete, mivel ettől függ az ürítés időtartama. A keverőkarok rugós felfüggesztésűek úgy, hogy a keverőtányér lemezét minimális hézaggal közelítik meg. A betonnal érintkező gépelemeket kopásálló mangánacél öntvényből készítik. A karok bonyolult alakú pályákat rajzolnak le a keverőtányérban. Az a) és b) ábra esetében csak a karok forognak, míg a c) és d) esetében a tányér is forog, a karokkal ellentétes irányban. A keverési ciklus így másodpercre is csökkenthető, bár a forgótányéros megoldás bonyolultabb hajtást igényel. A dob elhelyezése és forgása szerint lehetnek: - billenődobos, - fekvődobos, - visszafelé forgatással ürítő keverők. A kényszerkeverésű betonkeverők a szakaszos üzemű gépek másik csoportját alkotják. Működésük alapja az, hogy a keverendő anyagot ékszerű lapátokkal kényszerítik a keveredésre. Az ábrán látható a keverőlapátok dobban való elhelyezkedése (a), valamint a lapátok mozgáspályája (b). 26

27 A keverőlapátok meghajtótengelyének elhelyezése szerint lehetnek: - függőleges tengelyűek, - vízszintes tengelyűek. A betonok szállításának idejét több tényező is befolyásolja. Ha a hőmérséklet C közötti maximum 45 percig, C között 60 percig, 5-10 C között maximum 120 percig szállítható a beton. Ügyelnünk kell télen, hogy a kiszállított beton hőmérséklete ne essen +10 C alá. Hosszabb szállítási idő esetén kötéslassító adalékot keverhetünk a betonba. A munkahelyi betonszállítást betonszivattyúval végzik. Ezen szállítási mód esetén az adalékanyag szemmegoszlásának folyamatosnak kell lennie, a beton konzisztenciája pedig tegye lehetővé a szivattyúzást. Betonszivattyú 27

28 Csővezetékeken keresztül történő szállítás csak szigorú betontechnológiai előírások betartásával készített betonkeverék esetén alkalmazható, amely kellően telített, azaz a keverék habarcs része kitölti a kavicsok hézagait és bevonja az adalék szemcsék felületét és (vastagon folyó) folyadékként viselkedik. 28

29 6. B. Hogyan történik a keverőgépek szabályos indítása és leállítása? Mi a teendője a gép kezelőjének egy nem tervezett gépleállást, meghibásodást követően? Milyen műszaki megoldás van a véletlenszerű beindulás, újraindulás elkerülésére? Milyen dokumentációs kötelezettsége van a gép kezelőjének ilyen esetekben? Kulcsszavak, fogalmak Gépek szabályos indítása és leállítása. Nem tervezett leállás okai. Veszélyhelyzetek, veszteségek kialakulása a nem tervezett leállás nyomán. Teendők a gép hirtelen megállása, meghibásodás következtében történő leállása esetén. Újraindulás, véletlenszerű beindulás elleni védelem. Dokumentációs és jelentési kötelezettség hiba esetén. Teendők a munkavégzés befejezésekor: A munkagép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az munkagépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie: a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni; az munkagépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni; az gép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni; szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat fel kell helyezni; a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani; az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni; meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse. Ha a kezelő a gépet elhagyja, gondoskodni kell, hogy illetéktelen személyek ne használhassák (pl. az indítókulcsot ki kell venni). Villamos üzemű gépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt. 29

30 Munka befejezésekor elvégzendő feladatok A munka befejeztével a gépkezelőnek meg kell tisztítani a gépet a portól, sártól. Ügyelni kell az előbb leírtakon túl az elektromos és egyéb vízre, tisztítószerre érzékeny részekre. Minden esetben állítsuk a gépet tiszta, száraz helyre, hogy meglássuk az esetleges folyadékfolyásokat. A gép üzemanyagtartályát töltsük fel. Az elektromos gépeket vigyük a töltőhelyre és csatlakoztassuk az akkumulátortöltőre. A gépeket minden esetben áramtalanítsuk és kulcsot kivétel után tegyük a tárolóhelyére. Minden esetben, ha hibát észlelünk, be kell azt írni a munkagépnaplóba, emelőgépek esetén az emelőgépnaplóba. Biztonsági szabályok a munka befejezése után Miután a géppel befejezte a munkát álljon az erre a célra kijelölt területre. A terület kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a leállított gép mellett maradjon elég hely a biztonságos közlekedésre és anyagmozgatásra épületektől, tárolt anyagoktól megfelelő távolságra a talaj megfelelő szilárdságú legyen a talaj lehetőség szerint vízszintes legyen Gép tehermentesítése, leállítása meghibásodás esetén. Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat. Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a berendezés, ha visszatér az áram. Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét. Körbe kell keríteni az emelőgépet. Szólni kell a felettes vezetőnek, és be kell jegyezni a meghibásodást az emelőgépnaplóba vagy a gépnaplóba. Újraindulás, véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás elleni védelem. Meg kell azt akadályozni, hogy a gépek újrainduljanak, vagy véletlenszerűen beinduljanak egy esetleges meghibásodás után. 30

31 Erre a célra gépekben biztonsági berendezések vannak beépítve amik megakadályozzák ezt. Ezen kívül a gépkezelőnek is gondoskodni kell a véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás megakadályozásáról. A meghibásodott gép indítókulcsát ki kell venni, áramtalanítani kell, és figyelmeztető feliratot kell elhelyezni a gépen. Körbe is keríthetjük a meghibásodott gépet. Ha lehetőség van rá a gép főkapcsolóját kikapcsolt állapotban le is zárhatjuk. Gépkezelő dokumentációs és jelzési kötelezettsége meghibásodás esetén. Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen bejegyzéseket megtenni. Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is. 31

32 7. B. Magyarázza el az önjáró, önrakodó betonkeverő szerkezeti felépítését! Beszéljen a gép hidraulikus részéről! Hogyan történhet a gép kormányzása? Kulcsszavak, fogalmak A gép, szerkezeti felépítése, jellemzői. Motor Alváz Rakodó szerkezet Keverődob Gép hidraulikus rendszerének elemei a tartálytól a munkahengerekig. Gép lehetséges kormányzási módjai (törzscsuklós, hidraulikus) és azok működési elve. A gépek hidrosztatikus meghajtással rendelkeznek A gép működésekor a kezelő beemelő kanalával összeszedi a száraz anyagot, betölti a keverődobba, majd a saját víztartályból a szükséges vízmennyiséget a keverendő anyaghoz adagolja. Eközben a mellette található hidraulikus kezelő pultról irányíthatja a keverő dob forgási irányát, a beemelő kanalat, kitöltésnél a törzs döntését, a vízmennyiség adagolását. Ugyanezen a pulton található a tisztításhoz előnyös mosóberendezés kapcsolója. Keveréskor a munkafülkét a dob fele fordítjuk, amely állás csak a munkafolyamatkor használható, közúti használatban a fülkét visszafordítjuk és második fokozatban közlekedhetünk a géppel max. 20 km/óra sebességgel. Munkagép irányítása: A kormánykerék forgó mozgását átalakítja lengő mozgássá /kormánykar/ és átadja a rudazatnak. 32

33 Szervókormányzás: Szervókormányzás esetén továbbra is létezik a kormánykerék és a kormányzott kerekek között a mechanikus kapcsolat. A kapcsolat egy célszerű helyén azonban egy nyitott hidraulikus körfolyamot helyeznek el, amely útváltóját működtetjük a kormánykerék elfordításakor. A körfolyam hidraulikus munkahengerrel csatlakozik a kormánykarhoz és az izomerőt helyettesítve végzi a kormányzást. 33

34 1) kormánycsiga, 2) csiga-szerelvény, 3) kormánymű-csap, 4) kormánykar 5) összekötő rúd, 6) kormánytrapéz-kar, 7) olajtartály, 8) fogaskerék-szivattyú, 9) nyomáshatároló, 10) áramállandósító, 11) útváltó, 12) munkahenger, 13) szűrő, 14) dugattyúrúd a fogasléccel Ízelt (törzs) kormányzás: A vázszerkezet két részből készül csuklós összekapcsolás, melyeket munkahengerek fordítanak el. A kormányzás különlegessége, hogy ahány fokkal fordítjuk el a kormánykereket, annyi fokkal csuklik a törzs. Így nem kell több kormányfordulat a gép teljes megtöréséhez, ez kíméli a kezelőt 34

35 Hidrosztatikus kormányzás Orbitrol kormányművel: A kormánykerék és a kormányzott kerekek között csak hidraulikus kapcsolat létezik. A rendszer egyes elemeit csővezetékek kötik össze, a kormánykerék vezérlési feladatot lát el és a kormányzott kerekek elfordítását hidraulika végzi. A megoldásnak olyanak kell lennie, hogy a kézi kormányzóerő átvihető legyen akkor is, amikor a belső égésű motor nem működik. Ez utóbbit szükségkormányzásnak szokás nevezni. 1) belső forgótolattyú, 2) külső forgótolattyú, 3) külsőfogazású egység (mérőkerék), 4) belsőfogazású egység, T, L, P, R csővezeték csatlakozások helyei 35

36 Hidrosztatikus négykerék-kormányzás kialakítása és a kormányzási módok kiválasztása 36

37 Csúszó-kormányzás Ezt a kormányzási módszert mobil, kisméretű kotrógépeknél, rakodógépeknél használják. Ennek a kormányzásfajtának előnye, hogy kis helyet foglal el a gépben, sőt a kormányzás lényegében a hajtás. A gép jobb és bal oldali haladómű oldalanként egy egységet képez. Oldalanként a kerekek hajtására egy-egy orbiter rendszerű hidromotor szolgál. A motor pedig lánchajtáson keresztül össze van kötve az oldalán lévő mind a két kerékkel. A két orbitermotort egy-egy ferdetárcsás axiáldugattyús szivattyú hajtja (Ezek egy tengelyen vannak, ezért fordulatszámuk megegyezik.), melyek ferdetárcsáinak szöghelyzetét a vezető befolyásolja direkt módon a vezetőfülkében lévő két botkormányról. Az orbitermotorok folyadéknyelése állandó, a szivattyúk folyadékszállítása pedig a ferdetárcsák szöghelyzetétől függ. Ha előre akarjuk indítani a gépet, a botkormányt előre kell tolni, ennek hatására a tárcsák szöghelyzete az alap 0-ról megnő, a szivattyú elkezd szállítani, a motor ennek hatására elkezd forogni, és a gép elindul előre. Ha hátrafele akarunk közlekedni, akkor a botkormányokat hátra kell húzni. A tárcsák szögelfordulása (és így a szivattyú folyadékszállítása) arányos a botkormány elmozdításának mértékével, így a haladómű sebessége is. Ha balra szeretnénk kanyarodni, a bal oldali botkormányt kevésbé kell kitéríteni, mint a jobb oldalit, így a bal oldali szivattyú kevesebb olajat szállít, mint a jobb, ezért a bal oldali haladómű sebessége kisebb lesz, mint a jobbé, a bal oldal elmarad a jobbhoz képest, bekövetkezik a kanyarodás. 37

38 Jobbra történő kanyarodáskor a jobb oldali botkormányt kell kevésbé előrenyomni. Megoldható ezzel a kormányzással a helyben történő megfordulás. Nem kell mást tenni, mint az egyik botkormányt előrenyomni, a másikat hátrahúzni, és a gép elkezd egy helyben forogni. Ha a hajtás kiesik, a haladómű leáll, így a kormányzás is lehetetlenné válik, ezért ezt a géptípust vontatni nem lehet. 38

39 8. B. Mutassa be a betonelem-gyártó gép részeit! Hogyan történik az alapanyagok pontos kimérése? Beszéljen a keverési és tömörítési folyamatról! Hogyan távolítjuk el a készterméket a formából? Kulcsszavak, fogalmak Betonelemgyártó gép részei (adagoló, mérleg, keverő, anyagmozgató, forma, tömörítő). Mérlegek működése. Anyagösszetétel meghatározásának módjai. Rázóasztalok kialakítása, működése. Késztermékek eltávolításának módja. Technológiánál alkalmazott segédanyagok. A gép keverékenként a keverék-összetételt elektronikusan tárolja és a szállítólevélen azt kinyomtatva dokumentálja is. A keverés és a beépítés teljesítménye közötti összhang megteremtése feltétlenül szükséges, ezért a keverő berendezés keverési teljesítménye 20 százalékkal nagyobb legyen, mint az aktuális burkolatépítési feladathoz kiválasztott bedolgozó géplánc vezérgépének a folyamatos burkolatépítés követelménye által meghatározott teljesítménye. A beton keverésének és beépítésének megkezdése előtt a betonkeverék gyártójának az alkalmassági vizsgálatok alapján vagy egyéb módon kiválasztott, illetve meghatározott beton összetételére és előállítására gyártási vagy technológiai utasítást kell készítenie. Az utasításban az alábbiakat kell megadni, illetve előírni: a keverőgép adatai közül a gép típusát, névleges teljesítményét, keverési rendszerét a keverőgép mérőeszközeinek típusát,, kapacitását, az anyagok mérési pontosságát a beton anyagainak termékjelét, minőségét, származási helyét, vizsgálati eredményeit a beton összetételét egy tömör köbméter betonban (tömegben és térfogatban) és a keverési adagban (tömegben) a keverési időt (a ciklusidőt és a tiszta keverési időt) a friss betonra előírt konzisztencia-értéket az ellenőrzésnél használt vizsgáló eszközre vonatkozóan 39

40 a friss beton légtartalmának előírt értékét az anyagok, a friss és a megszilárdult beton vizsgálatának helyét, illetve a mintavételek helyét, módszerét, a vizsgálatok gyakoriságát a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat A betonkeverő telep kialakítása A betonkeverő telep kialakításának két fő szempontja az optimális elhelyezés és az optimális kapacitás meghatározása. Az útépítéseket kiszolgáló betonkeverő telepek szinte minden esetben mobil keverőtelepek, hiszen a folyamatosan változó útépítési munkaterület, csak egy bizonyos távolságon belül látható el gazdaságosan betonnal, utána a telepnek is költöznie kell. A telepek helyét az építési helyszínen kívül befolyásolja az alapanyag forrásának helye is, olyannyira, hogy a betonkeverő telepek jelentős részben a kavicsbányák területén vagy annak közvetlen közelében épülnek. Az optimális beton kiszolgálási kapacitás nyilvánvalóan a maximális betonbedolgozási kapacitáshoz illeszkedik, azt előírás szerint 20 százalékkal haladja meg, esetleg annál kevesebb is lehet, ha a bedolgozó géplánc nincs folyamatosan maximális termelékenységre tervezve. A betonkeverők teljesítménye a munka volumenétől és gépesítettségétől függően akár km3 is lehet óránként. A mobil keverőtelepek létesítésénél is megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani, biztosítani kell az energia ellátást, a vízellátást, az anyag be és kiszállításának zavartalanságát, az ott dolgozók szociális létesítményeit és természetesen mindezeket a megfelelő műszaki előírásoknak és biztonsági követelmények megfelelően. A keverőtelep főbb részegységeit az alábbi vázlattal szemléltetjük. 40

41 1. Szalagmérleges soradagoló. A beton előállításához különböző szemmegoszlású kavicsra, homokra van szükség. Minden kavicsbányában eltérő összetételű anyag termelhető ki, ezeket különböző frakciókra szétosztályozzák, tisztítják. A szétválogatott anyag, különböző arányú összekeveréséből igyekeznek a szabványnak megfelelő és a legjobb tulajdonságokkal rendelkező keveréket összeállítani, esetleg máshonnan származó anyagok kiegészítésével is. A kavics és homok alapanyagokat, depóniákban tárolják, innen átemelik soradagolókba, a soradagolókon elhelyezett mérleggel adagolják az egy-egy keveréshez szükséges mennyiséget. 2. A gyűjtőszalag. A kimért kavics és homok mennyiséget a gyűjtőszalagra ürítik, ez továbbítja a feladó berendezésre. 3. Feladó berendezés. Többféle kialakítású lehet (csigás, szalagos, vedres) az adalékanyagot a keverő berendezésbe továbbítják. 4. Cementsiló. Értelemszerűen a cement kötőanyag tárolására szolgál, egy keverőtelepen többféle cementet használnak, de az adott keverékhez mindig csak egyféle cement használható. 5. Cementszállító csiga. A cement szállítására mozgatására ez a legalkalmasabb eszköz szinte mindenhol ezt alkalmazzák. 6. Cementmérleg. 7. Cement adagoló csiga. Szerepe a kötőanyag továbbítása a keverőgépbe. 8. Víz adagoló csővezeték. A keverő automatika vezérli. 9. Betonkeverő berendezés. Szintén automatika vezérli, különböző kialakítású berendezések léteznek, a kialakítástól függően változik a keverési sebesség és különbözőek a berendezés egyéb paraméterei. Leggyakrabban fekvődobos kényszerkeverőgépet alkalmaznak. Az egyéb előírásokat az előző pontban részleteztük. 10. Beton kiszállító szalag. Erre az egységre nem minden esetben van szükség, legtöbb esetben a gépjármű közvetlenül a keverődob alá tud állni. Mérlegek működése. Anyagösszetétel meghatározásának módjai. A betonkeverékben az egyes alkotók tervezett tömegarányát mérlegeléssel biztosítják. Működési elvük alapján a mérlegek karosak, erőmérők, valamint összegezve és párhuzamosan mérők is lehetnek. 41

42 A karos mérlegek ma már automatizált változatokban mérőtartályos mérleg (SAWO), puttonymérleg, akna mérleg, kocsizó mérleg, és szalagmérleg, formájában használják. Az összegző mérlegek egy tartályba gyűjtve mérik össze a frakciónkénti adalékmennyiségeket, míg a párhuzamos mérőeszközök az adalékanyag bunkerek alatt kötött vagy kötetlen pályán mozogva mérik és egyenként adagolják a keverőgépbe azokat. Az erőmérésen alapuló működésű mérlegek rugós dinamométerek, hidraulikus, elektromos, elektronikus üzeműek lehetnek A betonüzemekben általában elektronikus mérlegeket használnak. Az adalékanyag nedvességtartalmának a mérése A betonkeverék előírt víz-cement tényezőjének megtartása érdekében meg kell határozni az adalék természetes nedvességtartalmát és a keverékbe adagolandó víz pontos mennyiségét. A mérési lehetőségek mintavételt igénylő- (pontosak, de időigényes), vagy mintavételt nélkül is végrehajtható eljárások lehetnek. Mintavételt nem igénylő eljárások - az elektromos ellenállás mérése, - az elektromágneses mérés, - a neutron szóródásos és abszorbciós mérés, - a keverési energia mérése. A friss betonkeverék konzisztenciájának megfelelő biztosítása lehet - az adalék víztartalmának meghatározása és ennek megfelelővíz adagolás. (nem zavarja és a korrekció a keverést), vagy - a betonkeverék keverés közbeni folyamatos víztartalom mérése és a szükség szerinti vízadagolás. (előnye, hogy a keverék víztartalmát jelzi, hátrány a lassúbb keverés és a víz túladagolásának a veszélye.) 42

43 Mivel vízzel osztályozott homoknál nem ritka a 20%-os nedvességtartalom. elsősorban a homok rész nedvességtartalmának ellenőrzésére kell gondot fordítani. A víztartalom mérésére alkalmas helyek az adalékbunkerben, a gyűjtőkonténerben, a mérlegen, vagy a keverőgépben alakíthatók ki. A víz mérése, adagolása A keveréshez szükséges - az adalék nedvességtartalmától függő mennyiségű - vizet egyszerű edényzettel vagy mérőórával, billenőedényes vízadagolóval, szifonos vízmérő készülékkel, kézi vezérlésű vagy automatikus, számlálóműves vízmérő órával mérhetjük ki és adagolhatjuk. Rázóasztalok kialakítása, működése. Vibróasztal A vibróasztal - az előregyártás tömörítő eszköze - is a zsaluzat közvetitésével adja a át a rezgéseket cm magas rugózott lábakon álló vízszintes lap, amelynek alsó síkjára rezgéstkeltő elemeket szerelnek fel, a rezgéseket pedig a rugók is erősítik (így gyorsulása 4g, rezgésszáma /min körüli). Gerendák gyártásához rázóbakokat alkalmaznak. ( Minden egyes bakra egy - egy rezgéstkeltő elem kerül. ) Tömörítéskor a sablonok elhelyezésével, mechanikus vagy pneumatikus rögzitésével kezdődik a műveletsor ; a betöltött, alig földnedves beton mennyisége 1,2-1,3 - szorosa a sablontérfogatnak ; a beton - nem kivánatos - oldalirányú kitérésének megakadályozására irányított rezgéseket gerjesztenek ; a vibráció ideje a tömegtől függően másodpercet is lehet. 43

44 Előre gyártott betonelemek fajtái Előre gyártott beton, vasbeton, vagy feszített beton szerkezetnek tekinthetők az épületeknek, mélyépítési, vízépítési vagy közlekedésépítési létesítményeknek azok a szerkezeti részei, amelyeket gyárban, telepített üzemben, vagy az építkezés helyszínén állítanak elő és amelyeket a beton részleges, vagy teljes megszilárdulása után építenek be végleges rendeltetési helyükre. Az előregyártás Magyarországon a II. világháború után indult jelentős fejlődésnek, amikor a nagy építési feladatokat kellett megoldani viszonylag rövid idő alatt, ugyanakkor az építőanyagok (fa, acél) szűkében volt az ország. Kezdetben a helyszínen történő előregyártással az állványozási és zsaluzási anyagok terén jelentős megtakarítás volt elérhető. Ma az előregyártás fontos iparággá fejlődött. A magas-, mély- és közlekedésépítés területén egyaránt megtalálható. E térhódításnak az az oka, hogy az előregyártás módot nyújt a gyors átfutási idejű, kis élőmunka igényű, szerelőjellegű, jó minőségű munka végzésére. Az előregyártás módjai - Üzemi előregyártás, a nagy sorozatban készülő, tipizált szerkezetek, ill. szerkezetrendszerek gyártásával foglalkozik. Ez magas fokon gépesített, telepített ipar. - Segédüzemi előregyártás, kis sorozatú, egyedi jellegű elemek gyártása az építőipari vállalatok telepített üzemeiben. - Helyszíni előregyártás, a nagy súlyuk miatt nem szállítható elemek, az építési helyszínen történő gyártását jelenti. 44

45 Az előregyártás előnyei a hagyományos, monolitikus építési módhoz képest a következők: - Jobb, egyenletesebb minőség az időjárási és talajviszonyoktól való nagyobb függetlenség - Zsaluzási, állványozási munka megtakarítás - Nagyobb termelékenység Az előregyártás hátrányai - nagyobb beruházási igény a gyártási és szerelési folyamatok nagyobb bonyolultsági foka - eszköz és energia szükséglet - helyszíni kapcsolatok kialakításával járó tervezési és kivitelezési munkatöbblet - nagyobb baleseti kockázat Technológiánál alkalmazott segédanyagok. BS1000Ds 100x50cm-es asztalon gyárt betonelemeket integrált vibro asztal segítségével. Széles beton termék gyártási lehetőséget tesz lehetővé a különböző sablonok felhasználásával /zsalukő,falazó blokk,gyeprács,szegélykő,virágtartós támfal,oszlopzsalu,körzsalu,járdalap,mederlap stb./ A géphez rendelhetőek különböző méretű munka asztalok, 80x40cm,100x40cm,100x50cm,100x60cm,mellyel 6cm-33cm magasságig készíthetőek termékek a variálható sablonok segítségével. Irányítása manuális módon kézi alapanyag feltöltéssel történik. Gyártási kapacitás a behelyezett sablononként eltérő 45

46 9. B. Határozza meg a talaj fogalmát! Hogyan osztályozhatjuk a talajokat? Ismertesse a kőzet fogalmát! Hogyan lehet csoportosítani a kőzeteket? Milyen kőzeteket használunk az építőiparban? Mutassa be az aszfaltgyártáshoz használt kőzeteket? Kulcsszavak, fogalmak Talaj fogalma. Talajok osztályozásának módjai. Kőzet fogalma. Kőzetek csoportosítása szerkezetük, eredetük és szemcsenagyságuk szerint. Építőiparban használt kövek ismertetése (építőkövek, díszkövek stb.). Aszfaltgyártáshoz használt kövek jellemzése (andezit, bazalt stb.). A talaj fogalma: A talaj a szilárd földfelszín laza, termékeny takarója. A talajban egyidejűleg vannak jelen a szilárd, folyékony és légnemű alkotók. Összetétele alapján lehet Talajok osztályozása összetételük, tömörségük alapján. Összetétele alapján lehet Szemcsés talajok: kavics, homok, homokos kavics szemcsék láthatóak, tapinthatóak, mérhetőek vízmozgás akadálytalan jól tömöríthetőek teherbírás nagy kohézió nincs súrlódási szög nagy Kötött talajok: iszap, agyag szemcsék nem tapinthatóak kohézió van nedvességre duzzad, szárításra zsugorodik (rossz tulajdonság!) késsel megvágva zsíros, fényes a felület állapot, teherbírás, összenyomhatóság a víztartalom függvénye 46

47 A kötött talajokat nagyon jellemzi az a víztartalom, amelynél egyik konzisztencia állapotból egy másikba mennek át. Szerves talajok: humusz, tőzeg csekély szilárdság, és teherbíró képesség nagymértékben összenyomhatóak szálas talajszerkezet nagy víztartalom, sötét színű, jellegzetes szag építésre alkalmatlanok Tömörségük alapján: Tömörségi index Megnevezés ID % Nagyon laza 0 15 Laza Közepesen tömör Tömör Nagyon tömör Talajok tömöríthetőségi osztályozása 1. jól tömöríthető talajok Jól graduált szemcsés talajok Gyengén kötött és szemcsés talajok keveréke 2. közepesen tömöríthető talajok Közepesen graduált, szemcsés talajok Szemcsés és kötött talajkeverékek Gyengén kötött talajok 3. nehezen tömöríthető talajok Rosszul graduált egyszemcséjű talajok Erősen kötött és szemcsés talajok keveréke Közepesen és erősen kötött talajok. 47

48 4. nem tömöríthető talajoknak tekintendők Durva szemcséjű talajok, ha kezeléssel nem javítható, Finom szemcséjű talajok, ha víztartalmuk kedvezőtlen és kezeléssel sem javítható, Választott rétegvastagsághoz képest túlzottan nagy méretű szemcséket tartalmazó anyagok. Kőzet fogalma: A föld szilárd kérgét alkotó anyag. A kőzetburkolatot más néven litoszférának is nevezzük. A kőzetek természetes úton jöttek létre. A kőzet a legrégebb óta használt építőanyagok egyike. Az azonos ásványból felépülő kőzeteket egynemű kőzeteknek, míg a többféle ásványból felépülőket összetett kőzeteknek nevezzük. Legfontosabb kőzetalkotó ásványok: Kvarc Földpát csoport Színes szilikátok Ércásványok Kőzetek csoportosítása A kőzet szerkezete szerint: Kristályos (szorosan összefüggő kristályhalmazok) Porfíros (nincs kristályhalmaz benne) Tömött (egyenlő szemcsenagyságú) Likacsos (kőzet belsejében üregek, lyukak vannak) Palás (lemezes szerkezetű, csak egy irányba hasad) Eredetük szerint: Vulkánikus kőzet (lávából keletkezett) Üledékes kőzet (fokozatos lerakódással alakult ki) Átalakult kőzet (metamorf kőzetek pl.: márvány) 48

49 Szemcsenagyság szerint: Szemcsecsoport Szemcsefrakció Jelölés Szemcseméret mm Kőtömb LBo >630 Nagyon durva Görgeteg Bo Macskakő Co Kavicsok Gr 2,0-63 Durva kavics CGr Közepes kavics MGr 6,3-20 Durva Apró kavics FGr 2,0-6,3 Homokok Sa 0,063-2,0 Durva homok CSa 0,63-2,0 Közepes homok MSa 0,20-0,63 Finom homok FSa 0,063-0,20 Iszapok Si 0,002-0,063 Durva iszap CSi 0,020-0,063 Finom Közepes iszap MSi 0,0063-0,020 Finom iszap FSi 0,0020-0,0063 Agyag Cl <0,0020 Építőiparban használatos kőzetek Az építőipar számos kőzetet felhasznál. Ilyen például a kötőanyagként alkalmazott gipsz, az építőkőnek és vakolatadaléknak használt dolomit, vagy a könnyű építőelemek gyártásához, illetve szigeteléshez használt perlit. Ezen kívül használatosak az építőkövek, díszítőkövek, az ezekhez használt kötőanyagok, valamint az útépítéshez használt kőzetek. Építőipari kötőanyagok Építészeti kötőanyagként égetett meszet, cementet vagy gipszet alkalmaznak. A cementgyártáshoz mészkövet és agyagot, vagy ezek természetes keverékét, a márgát használják fel. A cementgyártáshoz használt agyagra nézve nincsenek szigorú követelmények. E célra bármilyen korú agyag, agyagpala, márga vagy lösz felhasználható, és sok helyen hozzáférhető, kisebb helyi bányákból beszerezhető. 49

50 Mészkő Keletkezés: A mészkő fő ásványa a kalcit (CaCO 3 ). Mészkő keletkezhet tengeri és tavi környezetben, mészvázú élőlények váztöredékeinek falhalmozódásával, vagy vegyi kicsapódással. A tengeri eredetű mészkövek lehetnek tömött, finomkristályos mészkövek, melyek platformokon vagy nagyobb parttávolságban képződnek. Az ősmaradványokban gazdag, bioklasztos, laza mészkövek sekély, meleg tengeri viszonyok között rakódtak le. Az édesvízi mészkövek lyukacsos-porózus szerkezetűek, bennük gyakran felismerhetők azok a növényi struktúrák, amelyekre a mészanyag kicsapódott. Felhasználás: tiszta, tömött mészkövek: mészégetés, építészeti kötőanyag agyagos, márgás mészkövek: cementgyártás tiszta mészkövek: élelmiszeripar, cukor tisztítása vaskohászatban folyósítóanyag állati takarmány-adalék (Ca) laza, puha mészkövek: festékipar vörös mészkövek, édesvízi mészkő: díszítőkő, burkolókő Mesterséges építőkövek alapanyagai A mesterséges építőköveknek tekintjük a téglát, betont és a műköveket. A téglagyártáshoz szükséges agyaggal szemben ugyanazok a követelmények, mint a durvakerámia-iparban használt agyagok esetében. Sokféleségük miatt nem térünk ki a műkövekhez használt nyersanyagokra sem. A beton előállításához kavicsra és cementre van szükség. A könnyűbeton leggyakoribb adalékanyaga a duzzasztott perlit, melyet már szintén említettünk. A továbbiakban a betongyártáshoz szükséges kavics és a vakolathoz szükséges homok jellemzőit ismertetjük. Természetes építőkövek és díszítőkövek A természetes építőkövekkel szemben támasztott fő követelmények a szilárdság, porozitás, jó megmunkálhatóság és az esztétikus megjelenés. Magyarországon több elterjedt kőzettípus van, amely ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. A fõbb típusokat az alábbiakban ismertetjük. 50

51 Építőkövek Permi vörös homokkő Száraz, meleg éghajlati viszonyok között képződött, folyóvízi lerakódású homokkő. Vörös színét a vasoxid tartalom okozza. Kovás kötőanyagú, ezért kemény, megfelelő szilárdságú, de faragható. Főleg lábazatokhoz, kerítésépítéshez használják Hárshegyi homokkő Sárgásszürke színű, kovás kötőanyagú homokkő. Lábazat- és kerítésépítéshez használják. Lajtamészkő Sekélytengeri viszonyok között képződött fehér, ősmaradványokban gazdag mészkő több évszázadon keresztül kedvelt építőkő volt. Szarmata durvamészkő Ősmaradványokban gazdag, mészkő, kavics- és homoktartalommal. Riolittufa, riolit A miocén korú, robbanásos vulkanizmus által felszínre került riolittufa elterjedt hazai kőzettípus. Porózus, jól faragható, de kevésbé időálló, mint a kovás homokkövek. A riolit keményebb, nagyobb szilárdságú, inkább lábazatok kialakításához használják. Szép, lilás színe miatt burkolókőnek is alkalmazzák. Díszítőkövek A díszítő- és burkolókövekkel szemben támasztott követelmények hasonlóak az építőkövekéhez, de itt elsődleges szempont a kőzet esztétikai megjelenése, amit felületi polírozással fokoznak. Jura vörös mészkő A legkedveltebb hazai díszítőkő, "vörösmárvány" néven is emlegetik, Vasoxid tartalma miatt vörös színű, dekoratív mintázatú, jól polírozható. Siklósi mészkő A "siklósi márvány" néven is ismert kőzet valójában jura időszaki mészkő. Világosbarnafehér foltos kőzet, polírozott felülete szép mintázatot ad. 51

52 Rakacai márvány Karbon időszaki, fehér-szürke sávos, kisfokú metamorfózison átesett márvány. Édesvízi mészkő A forrásmészkő lyukacsos kőzet már a római idők óta kedvelt építő- és díszítőkő. Gyakran felismerhető a kőzetben az algák, növények. Gránit Szemcsés szerkezetű vulkáni eredetű kőzet. Útépítő nyersanyagok Az útépítéshez és a vasúti alapozáshoz zúzott követ használnak. Az e célra felhasznált kövekkel szemben a legfőbb követelmény a kopásállóság és a szilárdság. Legmegfelelőbb a bazalt és az andezit, de vasúti alapozásnál használnak riolitot és mészkövet is, útalapozáshoz pedig (alsóbbrendű utaknál) ezeken kívül kovás homokkövet, dolomitot vagy keményebb tufákat is. Vasúti alapozáshoz 6-12 cm átmérőjű zúzalékot használnak. Útépítésnél durva zúzalékkal alapoznak, majd ezt aszfaltba ágyazott finomabb (kb. 2 cm) bazalt vagy andezit zúzalékkal fedik le. Az aszfalt fogalma, összetétele, jellemzői. Aszfalt: építőanyag-keverék, amelyben különböző ásványi adalékanyag-szemcséket bitumen vagy bitumenalapú kötőanyag von be, és ragaszt össze. Az adalékanyag nagyobb szemcséi a szilárdságot, a kisebb szemcsék a habarcsszerű kitöltést biztosítják. Adalékanyag: zúzott-homok, zúzott-kő, zúzalék, természetes homok, homokos kavics. Töltőanyag: a mészkőliszt amely a burkolatban stabilizáló és hézagkitöltő szerepet tölt be. Kötőanyaga: a bitumen, (esetleg hígított bitumen). Jellemző tulajdonságai megegyeznek a bitumenéval. Az aszfalt beépítve a hengerlés és a forgalom hatására tömörödik be. 52

53 10. B. Milyen szempontok szerint osztályozhatjuk a köveket? Miért fontos ez a művelet? Mutassa be a mechanikus rosták elrendezésének lehetőségeit! Hogyan történik a mechanikus rostálás? Milyen anyagból készülhetnek a rosták? Milyen kialakításúak lehetnek a résnyílásaik? Kulcsszavak, fogalmak Kövek osztályozása méretük, fajtájuk stb. szerint. Osztályzás szerepe. Soros, párhuzamos és vegyes elrendezésű mechanikus rosták bemutatása. Mechanikus rostálás elve. Rosták anyagainak ismertetése. Rosták résnyílásának alakjai. 53

54 Mechanikus elven működő osztályozók: Mechanikus osztályozáskor olyan felületre juttatják a szemcsehalmazt, amelyen egyforma méretű nyílások vannak. A nyílásokon a szemcsék egy része áthull, a másik része fennakad. Az osztályozás során az osztályozandó adalékanyag olyan széles méretskálában fordul elő, hogy a nagyobb szemcséket előre le kell választani. Ez az ún. előosztályozás vagy leválasztás. Leválasztó rácsok. A leválasztást olyan ráccsal végzik, amely hosszanti profilacélból készül. A ferdén állított felületen a résnél nagyobb szemek lecsúsznak. A rács nyílásain a két irányban kisebb méretű, tehát a hosszúkás és a lemez alakú darabok is áteshetnek. A rács hajlásszögét úgy kell megválasztani, hogy a síkjának a vízszintessel bezárt hajlásszöge nagyobb legyen, mint az anyag súrlódási szöge. A rácsokat 200 mm-től az mm szemcsenagyságig használják leválasztó előosztályozásra. Rosták. A síkrosták osztályozófelületének nyílása nagyobb, mint 1 mm, ha az osztályozófelület nyílása kisebb, akkor szita elnevezésű. A művelet neve: rostálás és szitálás. 54

55 Az osztályozófelület és a szemcsehalmaz között relatív elmozdulásra van szükség, hogy a szemcsék a nyílás fölé kerüljenek, azon áthulljanak és helyet adjanak más szemcséknek. 55

56 11. B. Beszéljen a vibrációs rosták fajtáiról, kialakításáról, működéséről! Milyen veszélyei vannak az osztályozó gépekkel történő munkavégzésnek? Mi a teendője, ha napi karbantartási műveletet kell végrehajtani a gépén? Kulcsszavak, fogalmak Vibrációs rosták fajtái (körgerjesztéses, irányított és útgerjesztéses rosták). Vibrációs rosták működése, mozgás létrehozásának szerkezetei. Anyagosztályozásnál fellépő veszélyek és ártalmak. Napi karbantartás biztonsági előírásai, menete. A rostaszekrény könnyű szerkezeti elem és a rendszeresen alkalmazott több síkú kivitelhez két-három, gumibevonatú rosta tartozik. Leglényegesebb alkatrésze a gerjesztő. 56

57 Vibrációs rosta 1 rostaszekrény, 2 gerjesztő, 3 tartórugó, 4 víz A tartórugókat, amelyek líra vagy S alakúak, a gerjesztő és a szitaszekrény rugalmas elmozdulási lehetőségeit biztosítva erősítik a vázhoz. A síksziták dőlési szöge általában A gyors rezgés következtében a rostán lévő anyagréteg rezgésbe kerül, és ugrálva halad végig a szitán, miközben végbemegy az osztályozás. A Binder rendszerű vibrációs osztályozógépek alkalmasak kavics, homok, tört anyagok osztályozására. Mosóberendezéssel felszerelve nedves, szennyezett anyagok tisztítására és osztályozására is felhasználhatók. Binder típusú vibrációs rosta 57

58 A Binder rendszerű rosták a kéttömegű szabad lengőrendszer elvén működnek. Az osztályozóelemekkel felszerelt rostasíkok a vízszinteshez viszonyítva 40 -os szög alatt, egymással szemben rezegnek. A rostasíkokra adott anyaghalmaz szemszerkezete a rezgés következtében fellazul és lehetővé válik az alkalmazott lyukméretnél kisebb szemek áthullása. Fő szerkezeti részeik az alapkeret, a két lengősík, a hajtó villamos motor, a gerjesztő és a gumi rugórendszer. Az alapkeret idomacélból hegesztett szerkezet. A lengősíkok a gumi rugórendszeren (gumituskókon) keresztül kiegyensúlyozottak, a tömegerők a lengőrendszeren belül maradnak, ezért alapozás nem szükséges és alapcsavarokkal sem kell rögzíteni. A lengősíkok keresztgerendákkal összeerősített, szembefordított U szelvényű acélból készülnek. A rostaszövetek beépítésére alkalmas 1 mm hosszúságú elemekből álló normál és önfeszítő keretek, valamint lépcsős rosták és osztályozórácsok hajlított lemezekkel rögzíthetők a lengősíkokba. A rövidre zárt forgó részű villamos motort az alapkerethez csuklópont körül elforgatható talpra szerelik. A hajtást akár a jobb, akár a bal oldalon lehet elhelyezni. A motor ékszíjáttételen keresztül forgatja a forgórésztengelyt. A gerjesztés a felső lengősíkra szerelt forgórésztengelyen és az alsó lengősíkhoz erősített lignestone hajtórúdon keresztül adódik át a lengősíkra. A lignestone hajtórúd excentercsapággyal kapcsolódik a forgórésztengelyhez. A forgórész-tengelyt hajtó ékszíjtárcsában helyezik el az ellensúlyt, amelynek tömege az excentricitástól függően változik. A lengősíkokat ferde elhelyezésű, erős gumirugós rugótelepek kapcsolják össze egymással és az alapkerettel. Az excenterpersely és az ékszíjtárcsa cseréjével az osztályozás jellemzői az igényeknek megfelelően átállíthatók. Nedves, szennyezett anyag osztályozása esetén locsolóberendezés is felszerelhető a gépre. A berendezés a gép alapkeretére szerelt csővezeték-rendszer. A mosást a felső sík feladás felőli végén, különleges szórófejekkel oldják meg. 58

59 50 m3/h kapacitású automatizált osztályozó berendezés 1 feladószalag, 2 váltó, 3 surrantó, 4 feladógarat, 5 Mogensen-Desibi-sztályozó, 6 surrantó, 7 bemosógarat, 8 Mogensen-Destor-osztályozó, 9 surrantó, 10 surrantó, 11 váltó, 12 ívszita, 13 zsomptartály, 14 zagyszivattyú, 15 hidrociklontelep, 16 vízszivattyú, 17 zagyszivattyú, 18 zsomptartály, 19 lefolyó, 20 víztelenítő, 21 - hidrociklontelep 59

60 A KONE cég törőivel és osztályozóival kialakított adalékanyag-feldolgozó üzem 1 beöntőbunker, 2 pofás törő, 3 kupás törő, 4 vibrációs rosta, 5 kezelőfülke Osztályozó és szállítógépek kezelőszervei: Az egyes gépek (osztályozó rosta, szállítószalagok, stb.) kezelőszerve általában kezelőfülkében kezelőpulton vannak elhelyezve, ahol a gépek egyes funkcióit kapcsolók be-, kikapcsolása működteti és a megfelelő működést visszajelzőkön lehet követni. Osztályozó és szállítógépekkel való munkavégzés biztonsági követelményei: Biztonsági jel Figyelem beszorulás-, zúzódásveszély Figyelem - kézsérülésveszély 60

61 Ez a jel az összes olyan biztonsági utasítás mellett megtalálható, ahol a személyzet testi épsége, ill. élete van veszélyben. Ezeket az utasításokat figyelembe kell venni és körültekintően be kell tartani. Ezzel egyidejűleg az érvényben lévő törvényeket, általános érvényű biztonsági- és balesetmegelőzési intézkedéseket is figyelembe kell venni. Ezt a jelet ezért találja meg a gépen, mert az üzemelés alatt zúzódásveszély áll fenn. Biztonsági előírások A gépet csak az építőanyag előkészítő gépkezelői képesítéssel lehet kezelni. A gép kezelési utasítását, különös tekintettel a biztonsági utasításokra, kicsomagolás, telepítés és üzembe helyezés előtt el kell olvasni és pontosan be kell tartani! A munkavédelem érvényben lévő törvényeit előírásait figyelembe kell venni és be kell tartani. A gép kezelését, átszerelését, karbantartását és javítását csak felhatalmazott, képzett és betanított személyek végezhetik. Az üzemelés alatt a működő gépbe vagy a szállító berendezésekbe nyúlni tilos! Sorba kapcsoltan működő gépeknél az előtte/utána található gépekhez kapcsolódó átadási pontokat biztosítani kell. A gépen elhelyezett utasítástáblákat figyelembe kell venni. A védőberendezéseket és burkolatokat nem szabad eltávolítani, módosítani vagy üzemen kívül helyezni. Működő gép mellett az illetéktelenek számára a gép körüli veszélyzónában tartózkodni tilos! Az utasítástáblákat a gép üzemeltetőjének kell elhelyezni! A karbantartási és javítási munkákat csak megfelelően képzett szakszemélyzet végezheti el. Ha a gépen munkavégzés történik, akkor a feladó- és elhordó berendezéseket, pl. szállítószalagok, a főkapcsolóval (4) le kell állítani és visszakapcsolás ellen reteszeléssel kell biztosítani. A gépen történő munkavégzés, valamint a burkolatok eltávolítása esetén a főkapcsolót (4) 0 -ra kell állítani, ill. KI kell kapcsolni és visszakapcsolás ellen reteszeléssel kell biztosítani. Amennyiben a működő berendezésen ellenőrzéseket kell végezni, figyelni kell a gép fajtájától függő beszorító- és nyíróhelyek jelentette veszélyekre, valamint a lehulló rostált anyagokra. Védősisakot kell viselni! 61

62 Minden olyan üzemmódot kerülni kell, ami a gép biztonságát befolyásolja. A kezelőnek gondot kell viselnie arra, hogy senki jogosulatlan személy ne tartózkodjon a gép veszélyzónájában. A kezelő köteles azonnal jelenteni a gépen jelentkező változásokat, amelyek a biztonságos üzemelést veszélyeztetik. A felhasználó felel azért, hogy a gép csak kifogástalan állapotban üzemeljen. A felhasználónak megfelelő utasításokkal és ellenőrzésekkel kell biztosítani a gép körüli munkahely biztonságát és áttekinthetőségét. A kezelőszemélyzetnek ismernie kell a védőkapcsolókat. Csak szűkre szabott ruházatban szabad munkát végezni. A hosszú hajat megfelelő sapka vagy fejfedő alatt kell rögzíteni. Sérülés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Fontos óvintézkedések Beállítási, karbantartási, javítási munkák idején a hajtást le kell állítani. A villamos szekrényen lévő reteszelhető főkapcsolót (4) ki kell kapcsolni. A főkapcsolót (4) az illetéktelen visszakapcsolás ellen biztosítani kell. Minden olyan személy, aki a gép karbantartási munkáinak végrehajtásával van megbízva, saját függő lakattal kell rendelkezzen a hozzátartozó kulccsal együtt és a karbantartás idejére le kell zárja a főkapcsolót (4). 62

63 A gépet csak akkor lehet ismét bekapcsolni, miután a főkapcsolóról az összes függő lakatot eltávolították. A gépen csak hallásvédő, védőszemüveg és védősisak viselése mellett szabad munkát végezni! VÉSZ KI gomb Olyan helyzetekben, amelyek a kezelőszemélyzetre vagy gépre nézve veszélyt jelentenek, a gépet a VÉSZ-KI gomb (5) megnyomásával lehet leállítani. A VÉSZ-KI gombot a felhasználónak jól hozzáférhető helyen kell elhelyeznie. Újraindítás Ha a gépet tisztázatlan okokból leállították, akkor nem lehet azonnal újraindítani. A gépet kézi beavatkozással bárki leállíthatta és megfeledkezhetett arról, hogy azt visszakapcsolás ellen biztosítsa. A váratlan újraindítás a kolléga súlyos sérülésével járhat. Hárítsa el a hiba okát. Ellenőrizze, hogy a gépen senki nem végez munkát. A nyíl irányába forgatva reteszelje ki a VÉSZ-KI gombot. 63

64 12. B. Csoportosítsa a kőtörő gépeket! Beszéljen a nyomással aprító gépek kialakításáról, működéséről! Kulcsszavak, fogalmak Nyomással és ütéssel aprító gépek fajtái. Kúpos törőgépek szerkezeti kialakítása, működési elvük. Egyingás és kétingás törőgépek részei, működésük. A pofás törők két típusa a kétingás és az egyingás törő. Míg a kétingás törő statikus nyomással dolgozik, addig az egyingás mángorlóhatással töri az anyagot. Mindkét pofás törő kemény, jól hasadó, rideg kőzetek aprítására alkalmas (pl. kvarc, bazalt, gránit, mészkő, stb.). 64

65 Egyingás pofás törők Az egyingás pofás törő látható az alábbi ábrán. A motorról ékszíjjal hajtott lendkerék (amely egyben ékszíjtárcsa is) forgásba hozza a tengelyt. A tengelyre excentrikusan csapágyazzák a mozgó törőpofát. Egyingás pofás törő 1 felső oldallemez, 2 alsó oldallemez, 3 excentertengely, 4 keret, 5 hidraulikus ék, 6 biztonsági törőlap, 7 hidraulikahenger, 8 támasztókar, 9 törőlap-csatlakozó, 10 inga, 11 álló pofa Az excentrikus tengely a centrikus részen csapágyazva, a két lendítőkerékkel együtt simán forog a gépállványon, míg a tengely excentrikus részére csapágyazott mozgó törőpofa ellipszis pályát ír le. Ez a mozgás a kő törésén kívül az anyag behúzását is elősegíti, míg ellentétes forgásértelem esetén éppen kifelé tolná az anyagot. Ennek elkerülésére a forgás irányát indulás előtt ellenőrizni kell. A mozgó törőpofa végeredményben közelít és távolodik az álló törőpofához. Közelítéskor az aprítandó anyagot nekinyomja az álló pofának, mire az összetörik. Távolodáskor az összetört anyag lejjebb csúszik és ez addig ismétlődik, amíg az összetört anyag a kiömlőrésen keresztül el nem távozik a gépből. 65

66 A kiömlőrés a tengely egy fordulata alatt egy minimumtól egy maximum értékig változik. A maximális résnyílás adott határok között változtatható az állítóékkel, amely a biztonsági törőlapon keresztül van kapcsolatban a mozgópofával. A biztonsági törőlap mind a mozgópofához, mind az állítóékhez gömbcsuklósan kapcsolódik és minden esetben az adott géptípusra vonatkozó, meghatározott nagyságú nyomóerőre van méretezve. Ettől nagyobb erő hatására eltörik, ezáltal védi a gép más alkatrészeinek épségét. A biztonsági törőlap kiesését a mozgó törőpofa és állítóék közül a visszahúzó tekercsrugó akadályozza, mert a mozgópofát a biztonsági törőlap közvetítésével az állítóékhez szorítja. Korszerűbb megoldáshoz a rugót zárt hidraulikus körű olajakkumulátor váltja fel. A kiömlőrés nagyságától függ a gépből kikerülő legnagyobb szemcseméret és a gép törési teljesítménye is. Nagyobb kiömlőréssel nagyobb maximális szemcsenagyság és nagyobb törési teljesítmény érhető el, míg a kisebb kiömlőréssel kisebb maximális szemcsenagyság és kisebb törési teljesítmény. A korszerűbb törőgépeknél a kiömlőrés nagyságát hidraulikus hengerrel lehet szabályozni. Mind az álló, mind a mozgó törőpofán elhelyezett törőlapok anyaga mangántartalmú acélöntvény, így szívós és kemény. A törőlapok lehetnek bordázott vagy sima felületűek. Az egyingás pofás törőgépeket sima törőlappal felszerelve granulátorpofás törőgépeknek nevezik, amelyekkel apróbb töret állítható elő. Kétingás pofás törők A kétingás pofás törőt egyszerű lengőmozgást végző törőnek is nevezik. Felépítése annyiban tér el az egyingás törőgéptől, hogy a mozgó törőpofa csak lengőmozgást végez, a lengőmozgást egy excentrikusan ágyazott tengelyről kapja a biztonsági törőlapáton keresztül. 66

67 Kétingás pofás törő Az excentertengelyt villamos motorról vagy dízelmotorról hajtják ékszíjáttétellel. Az excentertengely excentrikus része ugyanolyan mozgást végez, mint az egyingás törőgép mozgó pofája, ezért egyszerűen excenternek is nevezhető. Az excenternek függőleges elhelyezéséből következően van egy felső és egy alsó helyzete, vagyis az excenter alsó vége emelkedik és süllyed. Az excenter alsó része biztonsági törőlapon keresztül kapcsolatban van a mozgó törőpofával és az állítóékkel. A biztonsági törőlapok elhelyezése, kiképzése, valamint célja teljesen azonos, mint az egyingás törőgépben. Az állítóéket a gép állványához rögzítik, így az excenter felfelé mozgás közben a biztonsági törőlapon keresztül lengő mozgásra kényszeríti a mozgópofát, vagyis az ingát. E kényszerítés hatására az inga közeledik az álló pofához és statikus nyomással töri az anyagot. Az excenter lefelé haladó mozgása közben az inga távolodik az álló törőpofától, miközben az összetört anyag lefelé a kiömlő rés felé esik. Amikor az anyag megfelelő nagyságú szemcsékre aprítódott, áthullik a kiömlőrésen és lehull a törőpofák közül. A kiömlőrés nagysága adott határok között változtatható az állítóékkel. Az állítóék mozgó részét felfelé mozdítva csökken a kiömlőrés, lefelé mozdítva növekedik, mert az excenter elmozdulása meghatározott és a mozgást átadó biztonsági törőlap hossza is állandó. Így az inga az álló pofától közelebb vagy távolabb végzi a lengő mozgását. A kiömlőrés változtatása természetesen hatással van a törőgép törési teljesítményére és a legnagyobb szemcsenagyságra is. 67

68 Kúpos törők: A lengő mozgás következtében a mozgó törőkúp az álló törőkúphoz körkörösen hol közelít, hol távolodik. Közeledéskor statikus nyomás alatt töri a beadagolt kőzetet, távolodáskor pedig a kihulló rést biztosítja, így az összetört és a résméreten áthulló adott határok között, miáltal a résméret változtatható. Ezen kívül az álló kúpos törőrész körkörösen elhelyezett rugók ellenében elmozdulhat felfelé. Ez ezért szükséges, mert ha olyan nagy szilárdságú anyag kerül a törőrésbe, amelyet nem képes összetörni, akkor az álló rész megemelkedik a rugók ellenében és a kőzet töretlenül távozhat a gépből anélkül,, hogy alkatrésztörést okozna. A kiömlő résméret szűkítése csökkenti a gép törési teljesítményét és a töret szemcseméretét is, míg a résméret növelése emeli a törési teljesítményt és a szemcseméretet. A törő kúpfelületeket mindenkor úgy alakítják ki, hogy a kiömlőrést egy bizonyos hosszúságú párhuzamos kúpfelület alkotja. Az álló és mozgó kúpfelületek kúpszögei különbözőek, ennek függvényében normál, közepes és rövid kúpos törőgépek ismeretesek. A kúpos törők álló és mozgó törőeleme kúpfelületű. A mozgó törőelem gömbinga módjára mozog az álló törőelemhez viszonyítva. 68

69 Alsó függesztésű kúpos törők 1 etetőakna, 2 elosztólemez, 3 beállítósapka, 4 beállítógyűrű, 5 tartógyűrű, 6 kúpbélés, 7 fejköpeny, 8 rugók, 9 menetes gömbcsukló, 10 főkeret, 11 keretbordavédők, 12 kúpos persely, 13 excenter, 14 hengeres persely, 15 excentrikus csapágycsésze, 16 rögzítőrudak, 17 törőfej, 18 beállítószerkezet, 19 porzár, 20 kúpfogaskerék, 21 hidraulikus emelő pedál a töretlen szemcsék eltávolításához, 22 görgőscsapágy, 23 hajtótengely, 24 - ékszíjtárcsa A mozgó csonkakúp nagyobbik átmérőjénél képződik a kiömlőrés. A mozgó csonkakúphoz csatlakozik egy kúpos tengelyrész, amely sikló csapágyazással és talpcsapágyazással biztosítja a forgó mozgást. Így a mozgó kúpos törőrész a tengellyel együtt a gombához hasonló alakú. A kúpos kiképzésű mozgó tengelyt excentrikusan csapágyazzák egy centrikus külső kiképzésű hüvelybe és a hüvelyt a géptestben csapágyazzák, valamint talpcsapágyazzák. A hüvelyen levő hajtó kúpfogaskereket kisebb átmérőjű kúpfogaskerék hajtja, villamos motorról, ékszíjtárcsán keresztül. Ez a hajtás a géptestbe központosan csapágyazott hüvelyt forgó mozgásra kényszeríti, a hüvelybe excentrikusan csapágyazott mozgó törőkúpot pedig gömbhimba-mozgásra. 69

70 13. B. Mutassa be az ütéssel aprító gépek fajtáit! Hogyan működnek a rotoros és kalapácsos aprító gépek? Milyen szerkezeti egységekből állnak ezek a gépek? Kulcsszavak, fogalmak Rotoros és kalapácsos aprítógépek típusai. Rotoros aprítógépek szerkezeti kialakítása, működése. Kalapácsos aprítók részei, működése. Kalapácsos törők: A kalapácsos törők kis keménységű és szívós kőzetek törésére alkalmasak. A törő egy forgó dobból és a dobot körülvevő házból áll. A forgódob tengelyével párhuzamosan lévő tengelyeken vannak elhelyezve a szabadon lengő kalapácsok. A kalapácsok hézaggal illeszkednek a tengelyre, így könnyen elfordulhatnak. A kalapácsok között távtartók találhatók. Egy dobban a kalapácstartó tengelyek száma 2-3 vagy 4 is lehet. Az álló törőpofák a dob kerülete mentén a házban helyezkednek el és állíthatók. A kiömlőrés előtti törőpofával szabályozható a résméret, amely a szemcseszerkezetre hatással van. A dob forgása közben a kalapácsok mindig sugárirányban helyezkednek el, kerületi sebességük a m/s értéket is elérheti. 70

71 A beadagolt anyagot a kalapácsok megütik, miáltal olyan feszültség keletkezik, amely szétrepeszti. Az ütőhatásból keletkező feszültség nagyobb, mint a lassú nyomással elért feszültség, ezért lehet kalapácsos törőkkel agyagos, márgás, habsalakos, stb. anyagokat jól aprítani, amelyek a pofás törőt eltömik. Az anyagra mért ütés következtében a szemcse a forgódob körül elhelyezett álló törőpofáknak ütközik és itt is aprítódik. Az ütés következtében a sugár irányú helyzetéből kitérített kalapács lengése közben ismét visszaáll a sugár irányába. A kihulló rész alatti rostán a kisebb szemcsék áthullanak, a nagyobbak a rostán maradnak addig, míg egy kalapács vagy egy másik szemcse össze nem töri. Rotációs törők: A rotációs törőket főleg kis kopásállóságú ásványi kőzetek, így mészkő, dolomit, márga, gipsz, stb. durva, közepes és finom aprítására alkalmazzák, de esetenként kemény homokköveket, gránitot, salakot és klinkert is aprítanak velük. A felaprítani kívánt anyagot a töltőnyíláson keresztül töltik be a gépbe, ahol az a lejtős lemezen rácsúszik a gyorsan forgó dobra. A forgódobra szerelt verőlécek az anyagnak nekiverődve aprítanak, majd az anyag verődik neki az ütközőlemezeknek ahol tovább aprítódik és újra ráesik a forgódobra. A sorozatos ütések következtében az anyag tökéletesen feldarabolódik. A kocka alakúra felaprított anyagot a gép kidobja. Hengeres törők: A hengeres törőket kemény, száraz anyagok törésére használják, 1,5-6 mm-es szemnagyságig. A berendezésben a motor ékszíjhajtással, fogaskerék közbeiktatásával hajtja a hengert. A henger tengelyen ékelt fogaskerék forgatja a másik hengert, amely kulisszákban rugók ellenében elmozdulhat. A hengerek forgásiránya összeforgó. A hengerek a közéjük hulló darabokat behúzzák és összeaprítják. Örlőgépek: A finom szemszerkezetekben szegény pl. folyók felső szakaszán található adalékot gyakran javítani kell. A finom szemszerkezet (pl. homok) előállításához malmokat alkalmaznak. A malmok esőszerű kiképzésűek, belsejükben a bélés könnyen cserélhető, nagy koptatószilárdságú fémlapokkal van ellátva. 71

72 Az anyag acélgolyókkal vagy acélrudakkal darabolható. A dob töltésére és ürítésére különböző megoldásokat alkalmaznak, részben tengelyirányú, részben sugárirányú megoldásokat. Malmok finom szemszerkezet Golyós malom Rudas malom előállítására a) golyós b) rudas 72

73 73

74 14. B. Beszéljen a törő gépek kalapácsainak kialakításáról! Milyen anyagból gyártjuk ezeket az alkatrészeket? Mi jellemző az acélokra? Hogyan történik a kopott alkatrészek cseréje? Kulcsszavak, fogalmak Kalapácsok alakja, elhelyezése. Kalapácsok anyaga. Acél fogalma, előállítása, fajtái. Acélok jellemző tulajdonságai. Alkatrészek cseréjének műszaki és biztonságtechnikai követelménye. Alkatrészekre, szerszámokra vonatkozó előírások. 74

75 Acél fogalma, előállítása, fajtái. Acélok jellemző tulajdonságai. Fémek előállítása, kristályosítása, szerkezete A vas a fémek többségéhez hasonlóan elemi állapotban nem található meg a Föld kérgében. A földkéreg mintegy 4,7%-át vas alkotja, több mint száz vasásvány formájában. A vas ércásványai közül legfontosabbak az oxidok, pl: a magnetit (mágnesvasérc), a hematit (vörösvasérc), a limonit (barnavasérc), valamint a karbonát alapú sziderit (vaspát). A vasat az ércből úgy állítják elő, hogy az ércet redukálják, azaz oxigéntartalmát eltávolítják. A redukciót szénnel és szén-monoxiddal valósítják meg, például:, Az általános gyártástechnológia szerint az acélt két lépésben gyártják. Először nyersvasat állítanak elő nagyolvasztóban, itt hajtják végre a fenti redukciót, a művelet neve: nyersvasgyártás. Mivel a folyékony vas jól oldja a szenet (jól ötvöződik vele), a nyersvasnak olyan magas a karbontartalma, hogy képlékenyen nem alakítható. A képlékenyen alakítható acél előállítása céljából a fölösleges szenet el kell távolítani. Ez az acélgyártás művelete, amely a nyersvasgyártással szemben oxidációs jellegű művelet. Az acélgyártás során az acélt a szén eltávolítása mellett szükség esetén más elemekkel is ötvözik, így kapják a sokoldalúan felhasználható acélminőségeket. Acél fogalma: Acélnak nevezzük azt a vas-szén ötvözetet melynek széntartalma 2% alatt van. Acélok csoportosítása: Az acélfajtákat többféle szempont szerint lehet csoportosítani. 1. Gyártási módszer szerinti csoportosítás: A különböző gyártási eljárások sajátos technológiájukból adódóan - különböző minőségű és mennyiségű járulékos ötvözőt hagynak vissza az acélban. Eszerint meg lehet különböztetni o o o oxigénnel frissített acélt, elektroacélt, korábbi gyártási eljárások szerint Siemens-Martin-, Thomas- és Bessemeracélt. 75

76 2. Felhasználási cél szerinti felosztás: Eszerint lehetnek szerkezeti, szerszám- és különleges acélfajták. o o o Szerkezeti acélfajták: a szilárdság mellett megfelelő a szívósságuk is. Ellenállnak a lökésszerű igénybevételekkel szemben. A szerkezeti acélfajták karbontartalma 0,6%-nál többnyire kisebb. Szerszámacélok: legfontosabb tulajdonságai a keménység és a kopásállóság. Karbontartalmuk 0,6% fölötti, többnyire edzett állapotban használják. Különleges acélfajták: valamely tulajdonsága a vas megfelelő tulajdonságától gyökeresen különbözik.lehetnek nem rozsdásodó vagy egyes savaknak ellenálló minőségűek, a vasnál jobban vagy rosszabbul mágnesezhetőek, meleg állapotukban teherbíróbbak stb. 3. Az ötvözés mértéke szerinti felosztás szerint: ötvözetlen, gyengén és erősen ötvözött acélt különböztetnek meg. o o o Az ötvözetlen acél szándékosan adagolt ötvözőelemet természetesen a szénen kívül nem tartalmaz. A gyengén és erősen ötvözött acél között a határt rendszerint 5 8% ötvözőfém tartalomnál húzzák meg. Általában az ötvözés következtében a vas valamelyik jellegzetes tulajdonsága ezen a határon változik meg jelentősebben. Ezt a határérték rugalmasan kell kezelni, például a 3 3,2% szilíciummal ötvözött transzformátorlemez anyaga erősen ötvözöttnek számít. Mikroötvözött acélok. Néhány ötvözőelem nagyon kis mennyiségben is hatással van az acél valamelyik tulajdonságára. Például néhány ezred százalék bór az acél átedzhetőségét, néhány század százalék nióbium pedig a kis széntartalmú acél folyáshatárát növeli. Az acélok jellemző ötvözőelemeinek hatásai: A vas-szén ötvözethez gyakran adnak más anyagokat abból a célból, hogy kívánt tulajdonságú acélfajtát nyerjenek. A vas a periódusos rendszer elemei közül nem ötvöződik a nemesgázokkal, a halogénekkel, az alkáli fémekkel és az alkáli földfémekkel, a kis forráspontú fémek közül a higannyal, kadmiummal, magnéziummal, valamint az ezüsttel. Szén szakítószilárdság rohamosan, folyáshatár közepes mértékben növekszik, a kontrakció erősen a nyúlás enyhébben csökken. 76

77 Mangán növeli a szilárdságot, csökkenti a ridegtörés hőmérsékletét, erősen növeli az átedzhetőséget. Alumínium csökkenti az öregedési hajlamot és a ridegtörés hőmérsékletét, növeli a hőállóságot Nikkel javítja a szilárdsági tulajdonságokat, a ridegtörés hőmérsékletét csökkenti Króm növeli a szilárdságot és az átedzhetőséget. Molibdén és vanádium melegszilárdságot javítja Volfrám gyorsacéloknak kedvező tulajdonságokat ad Réz korrózióságot javítja, vöröstörékenységet okoz. Kén melegtörékenységet okoz, forgácsolhatóságot javítja Foszfor ridegtörékenységet, repedékenységet okoz, jelenléte káros, de elkerülhetetlen Alkatrészek cseréjének műszaki és biztonságtechnikai követelménye. Alkatrészekre, szerszámokra vonatkozó előírások. A szerelést megkezdeni akkor szabad, ha: - az erőfelvevő csatlakozási pontok az előírt módon elkészültek és az erőket felvenni képes állapotban vannak; - a telepítési hely - szükség szerint talajmechanikai vizsgálatok és számítások alapján igazoltan - alkalmas az emelőgép üzeme és üzemen kívüli állapota közben fellépő erőhatások felvételére. A telepítést, szerelést csak az emelőgép szerelési utasítását ismerő, gyakorlott szerelők végezhetik, akik rendelkeznek az előírt képesítéssel (EBSZ 5.7. pont). Ha a szerelési utasítás a szabadtéri szerelésre szélsebességi korlátot ír elő, a szél előjelzését vagy a szél mérését biztosítani kell. A szerelést bármi okból megszakítani csak akkor szabad, ha a már összeszerelt géprész állékonysága a szerelés folytatásáig biztosítva van. A szereléshez csak az előírt alkatrészek, kötőelemek, segédanyagok használhatók. Az emelőgép érintésvédelmét, szabadtéri szerelés esetén villámvédelmét a vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni, és megfelelőségét mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni. A villamos berendezést csak szakaszolható és biztosított hálózatról szabad táplálni. A felszerelt emelőgépen a szerelőnek ellenőriznie kell: - hogy nem maradt-e a berendezésen befejezetlen szerelési művelet, szerszám, rögzítetlen alkatrész vagy idegen tárgy; 77

78 - hogy az állékonyságot biztosító súlyok nagysága, elhelyezése, rögzítettsége megfelelő-e; - hogy az állékonyságot biztosító támaszok, kikötések megfelelőek-e; - a hidraulika rendszer feltöltött állapotát; - a teher-emelőmű állapotát, a hajtómű olajfeltöltését, az egyes elemek rögzített és beállított állapotát; - az emelőkötél állapotát (épség, kenés), végeinek megfelelő rögzítését, helyes vezetését és sorolását; - valamennyi mozgás irányhűségét, vég-álláskapcsoló, fék és egyéb biztonsági berendezés működőképességét; - valamennyi kenési hely kenőanyag-ellátását; - az előírt biztonsági távolságok, figyelmeztető feliratok, védőkorlátok és elkerítések meglétét. A szerelő köteles a szerelés megfelelő és befejezett állapotáról írásban nyilatkozni (pl. szerelési naplóban). Berendezés megjavítva ÜZEMELTETHETŐ! Gép és gépi berendezés belső terébe nyúlni, ott bármilyen munkát végezni csak a hajtómotor kikapcsolása, a forgó-, mozgó alkatrészek leállítása és hálózatról történt leválasztása után szabad. Javítás, karbantartás, illesztés, tisztítás stb. időtartama alatt a gép vagy a gépi berendezés kapcsolójánál a bekapcsolást megtiltó, biztonságosan rögzített feliratot kell helyezni. Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézi eszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. Amennyiben a gép, berendezés üzemeltetése közben kézi segédeszközt kell használni, a kötelezettségre felhívó táblát a gép, vagy gépi berendezés közelében, jól láthatóan ki kell függeszteni. Bármilyen meghibásodás esetén, amelynek megjavítására a munkavállaló nincs feljogosítva, a gépet azonnal üzemen kívül kell helyezni és a megjavítás érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Zárt tartályokban, hűtőkamrákban és elektromos szerelést egyedül munkát végezni TILOS! Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (4) bekezdés kivételével előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, 78

79 épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.a külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. Szerelői munkakör személyi feltételei. EBSZ Emelőgép szerelő vagy( Munkagép szerelő) Aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek (munkagépek) le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. Emelőgép szerelő vagy (Munkagép szerelő) A rendszeresen átszerelhető emelőgépet (munkagépet) az a személy szerelheti fel és le, aki - a gép-, illetve a működtető energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az előírt képesítéssel rendelkező kezelő a szerelésnél jelen van, - 18-ik évét betöltötte vagy a szakmunkás iskolát befejezte. Felhasznált anyagokra vonatkozó előírások. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. 79

80 Szerelési dokumentáció, szerelési nyilatkozat. Az emelőgép ( Munkagép) szereléséről naplót kell vezetni, melyben részletese leírják a munka folyamatát a felhasznált anyagokat az esetlegesen feltárt további veszélyeket az üzemeltetésre vonatkozóan. A SZERELŐ köteles írásba nyilatkozni: - a munka befejezéséről, - - a hiba kijavításáról és - - a berendezés üzemeltethetőségéről. 80

81 15. B. Beszéljen a kőtörőgépekkel és az azokat kiszolgáló gépekkel történő munkavégzés szabályairól villamos szabadvezeték környezetében! Mekkora védőtávolságokat alkalmazunk a különböző feszültségértékű hálózatoknál? Hogyan biztosíthatók ezen védőtávolságok megtartása? Milyen teendői vannak a gép kezelőjének, ha az erősáramú villamosvezetékbe akadt gép áram alá kerül? Kulcsszavak, fogalmak A munkaterület biztosítása, engedélyek megkérése. Védőtávolságok meghatározása a feszültség függvényében. Elkerítés, jelzőőr alkalmazása, megjelölés szabályai. Gépkezelő jelzési és jelentési kötelezettsége, ha a gép áram alá kerül. Gép biztonságos leállása, helyszín biztosítása. Erősáramú szabadvezeték közelében végzett emelés Ha az emelőgépet erősáramú szabadvezeték veszélyes (érintési, átívelési) közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a szerkezet feszültség alá kerülését műszaki megoldással kell kizárni. A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági térközről. Ezt az emelőgép-kezelővel írásban is közölni kell. Veszélyes a távolság, ha az nem haladja meg a táblázatának (a) oszlopában foglalt értéket. Erősáramú szabad vezetékek közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültséget mentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetékszakaszt le kell határolni (pl. deszkafalakkal), és a táblázat (b) oszlopában foglalt legkisebb biztonsági távolságokat kell biztosítani: Feszültség Biztonsági távolság (m) (a) (b) 1000 V-ig kv-110 kv kv-220 kv kv-400 kv

82 A biztonsági távolságot a legkedvezőtlenebb körülmények (pl. vezetékek szél okozta mozgása, teher lengése) között is biztosítani kell. Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültség-mentesíthető, nem határolható el, valamint az emelőgép legjobban kinyúló nem forgatható vagy süllyeszthető szerkezeti részei és a vezeték függőleges síkja közötti vízszintes távolság kisebb mint 30 m, illetőleg konzolos emelőgépnél 20 m konzol hossz felett kevesebb, mint a konzol hossza plusz 10 m, az emelési utasításban rögzíteni kell: - hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani - hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag); - hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat; - a jelzőőr tartózkodási helyét. A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad. Erősáramú szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon. Ha a védőintézkedések ellenére az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló erősáramú szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő: adjon hangjelzést, amely az ott-tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre; kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére; csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal. Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni. A gyengeáramú - távközlési, adatátviteli - vezetékeket az emelőgéppel úgy kell megközelíteni és a közelében munkát végezni, hogy a vezeték az ütközés miatt ne károsodjon. Teendők a munkavégzés befejezésekor: A munkagép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az munkagépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie: a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni; az munkagépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni; 82

83 az gép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni; szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat fel kell helyezni; a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani; az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni; meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse. Ha a kezelő a gépet elhagyja, gondoskodni kell, hogy illetéktelen személyek ne használhassák (pl. az indítókulcsot ki kell venni). Villamos üzemű gépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt. Munka befejezésekor elvégzendő feladatok A munka befejeztével a gépkezelőnek meg kell tisztítani a gépet a portól, sártól. Ügyelni kell az előbb leírtakon túl az elektromos és egyéb vízre, tisztítószerre érzékeny részekre. Minden esetben állítsuk a gépet tiszta, száraz helyre, hogy meglássuk az esetleges folyadékfolyásokat. A gép üzemanyagtartályát töltsük fel. Az elektromos gépeket vigyük a töltőhelyre és csatlakoztassuk az akkumulátortöltőre. A gépeket minden esetben áramtalanítsuk és kulcsot kivétel után tegyük a tárolóhelyére. Minden esetben, ha hibát észlelünk, be kell azt írni a munkagépnaplóba, emelőgépek esetén az emelőgépnaplóba. Biztonsági szabályok a munka befejezése után Miután a géppel befejezte a munkát álljon az erre a célra kijelölt területre. A terület kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a leállított gép mellett maradjon elég hely a biztonságos közlekedésre és anyagmozgatásra épületektől, tárolt anyagoktól megfelelő távolságra a talaj megfelelő szilárdságú legyen a talaj lehetőség szerint vízszintes legyen 83

84 16. B Mi a teendője, ha a törőgép pofái közzé beakadt tárgy megállítja a gépet? Hogyan történik az üzemzavar elhárítása? Milyen óvintézkedéseket kell tennie a biztonság érdekében? Hogyan kerülheti el a hasonló üzemzavarokat? Kulcsszavak, fogalmak Gép szabályos leállításának, áramtalanításának módja. Adagolás megszüntetése. Szemrevételezéses vizsgálat. Anyageltávolítás módjai, eszközei. Károk felmérése. Intézkedések az újbóli üzemzavar elkerülésére. Gépek szabályos leállítása az adagoló garat bezárása, a gép főkapcsolójának lekapcsolása, visszakapcsolást megakadályozni!! komoly veszély esetén a biztonsági kapcsoló megnyomása, megvárni amíg a gép leáll, szemrevételezni a beszorult idegen tárgyat, amennyiben a beszorult anyag kőzet, akkor vésővel és kalapáccsal kisebb darabokra kell zúzni, vagy a berendezést kézzel működtetve visszafelé kell forgatni, addig amíg az elakadt törmeléket ki nem forgatja a berendezésből, 84

85 17. B. Milyen teendői vannak a kezelőnek a munka megkezdése előtt a munkaterülettel kapcsolatban? Hogyan történik a mobil gépek felállítása, stabilizálása? Milyen tényezők befolyásolják a munkavégzés biztonságosságát? Kulcsszavak, fogalmak Munkaterület felmérésének szabályai. Munkaterület biztosítása. Munkagépek felállítása, szerelése a munkaterületen. Munkagépek stabilizálása, rögzítése. Időjárási, környezeti és egyéb tényezők hatása a biztonságos munkavégzésre. 1, Munkaterület felmérésének szabályai. Helyszíni előkészítés terepbejárás, A terepbejárás során igyekszünk alaposan megismerni a terület síkrajzi és domborzati viszonyait, a közlekedési lehetőségeket, és a növényi fedettséget, esetleg azok várható változásait (pl. aratás). mind vízszintes, mind magassági értelemben jól felmérjük a terepet. Fokozott figyelmet fordítunk a tűzvédelmi, környezetvédelmi, balesetvédelmi, munkavédelmi előírások betarthatóságára. Az eljárás keretében a résztvevők bejárják az érintett területet, pontosan behatárolva az átadás-átvételre kerülő terület határát, valamint felhívva a vállalkozó figyelmét mindazon körülményekre, melyek a tevékenységére nézve veszélyt rejthetnek, valamint azon követelményekre, melyekkel munkáját az átvett területen végeznie kell. A vállalkozó minden olyan kérdést fel kell tegyen az építtetőnek, vagy képviselőjének, aminek tisztázása a biztonságos és szerződés szerű teljesítést eredményező munkavégzéshez elengedhetetlen. A munkahely átadás időpontját a vállalkozási szerződés rögzíti A munkaterület átvétele előtt a vállalkozó fel kell tárja a munkaterületre vonatkozó lényeges előzményeket, körülményeket, melyek annak használatát befolyásolják. A területet a vállalkozó megtekinti, egyeztetéseket folytat a terület átvételének, majd használatának feltételeiről. Az építésre való alkalmatlanság esetén a munkaterület átvétele megtagadható. A munkahely az építési munkavégzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés teljesítését lehetővé teszi. A munkaterület átvétele után a munkahely elkorlátozásáról, elzárásáról, őrzéséről a vállalkozónak kell gondoskodnia. A munkahely átadás - átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni. 85

86 2, Munkaterület biztosítása. Munkahelyek előjelzésére alkalmazott veszélyt jelző táblák. Burkolati jelzőtestek, illetve egyéb elválasztó elemek. Forgalomirányítás jelzőőrökkel. Forgalomirányítás fényjelző készülékkel. Forgalomkorlátozó körülkerítések, elkerítések. Biztonsági szolgálatokkal, technikai és személyi őrzés-védelemmel. Munkagép stabilizálása, vízszintezése. A felső és alsó váz közötti támasztó-berendezés rendeltetése a felsővázról a terhelés átadása az alsó váznak és a felső váz szabad elfordulásának biztosítása. Számuk és elhelyezkedésük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: a) az alváz végén két darab támasz b) az alváz elején két darab támasz c) az alváz közepén elhelyezkedő, kifordítható két darab támasz d) négy darab támasz 86

87 A gép felállítása előtt az üzemeltető köteles meggyőződni a talaj teherbíró-képességéről. A gép támaszai alatt-azok felületi nyomásának csökkentésére- alkalmazott alátétek a gyár által jóváhagyottak, ill. ettől eltérő esetben külön pl. számítással ellenőrzöttek legyenek. A gép használatba vétele előtt oldani kell a közlekedési üzemmód alatt szükséges, elmozdulás elleni biztosításokat (pl. támaszgerendák rögzítése, felépítmény elfordulás elleni biztosítása, horogszekrény rögzítés). A futómű rugózás reteszelését a támaszok működtetése előtt üzembe kell helyezni. A támaszokat a gyár által előírt sorrendben és mértékig kell működtetni, miközben a gép hossz- és keresztdőlése a megengedett értéket nem haladhatja meg. A támaszok elhelyezésének befejezése után ellenőrizni kell azok szilárd talajfogását; részben vagy teljesen gumikereken való támasztásnál a gyártó által előírt abroncsnyomást. Ha a gép a támaszok üzemi helyzet-biztosítására külön szerkezettel rendelkezik (biztosító anya, mechanikus retesz, kézi zárószelep), ezt a gép üzem megkezdése előtt működtetni kell. Kerekeken való támaszkodás esetén a járművet a hatásos rögzítőfékkel, szükség esetén (ferde terepviszonyok) keréktámasszal is biztosítani kell. Szélsőséges környezeti hatások alatti munkavégzés szabályai: Amennyiben erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások miatt a teher vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép üzemét le kell állítani. Szél káros és veszélyes hatásai Szabadban üzemelő emelőgépet - ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy szerelési technológia alacsonyabb határt nem állapít meg - csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni. Az üzemi vagy területi szél előrejelzés esetén az emelőgép üzemét úgy kell leállítani, hogy az emelőgép szükséges biztonsági intézkedéseit a megengedett szélsebesség elérése előtt végre lehessen hajtani. Érős eső veszélyei. Az erős esőzés miatt a talaj felázik és a nehéz munkagépek elsüllyednek. A gépek letalpalása nehézzé, akár lehetetlenné is válik. Látási viszonyok romlanak. Omlásveszély fellépése. Gép beázása miatt fellépő hibák. 87

88 Hóesés veszélye, teendők hóesés esetén. Külső környezet lehűlése miatti előmelegítés. Közlekedési sebesség csökkentése az útviszonyok miatt. Gép elakadása. Gép, géprészek lefagyása. Folyadékok, kondenzátumok belefagyása a rendszerbe. Kondenzátumok gyakoribb ürítése. 88

89 18. B. Beszéljen a mobil osztályozógépeknél használt lánctalpas járószerkezetekről! Milyen fajtái vannak? Hogyan történik a gép irányítása? Milyen karbantartásigénye van az ilyen járószerkezeteknek? Kulcsszavak, fogalmak Lánctalpas járószerkezet részei, felépítése. Fém és gumiláncos szerkezetek jellemzése. Kormányzási mód ismertetése. Lánctalpak tisztítása, karbantartása, láncfeszítés. Lánctalpas járószerkezet részei. A lánctalpak többféle kivitele használatos. A korai kialakítások tapasztalata alapján egyszerűsége miatt az alacsony csuklós kialakítás a jellemző. A lánctagok csuklópánt szerűen illeszkednek egymáshoz és csapszegekkel vannak összekötve. A csapszeg lehet egyik végén fejjel kiképzett, a másikon kicsúszás ellen rögzített, vagy mindkét végén hornyosan kialakítva, például biztosító gyűrűvel rögzítve. Lehet csak az egyik végén fejjel kialakítottan, rögzítés nélkül átfűzött csapszeg megoldás is. 1 lánctalp, 2 támasztógörgő, 3 futógörgő, 4 lánckocsi, 5 lánckerék, 6 láncfeszítő,7 láncvezető kerék, 8 laprugó A csuklópontok érintkezve a talajjal semmilyen védelmet nem kapnak a bekerülő por, föld, hó és egyéb koptató hatású anyagokkal szemben. Elhasználódásuk, kopásuk esetén az egész tagot és a tagokat összekapcsoló csapszeget is cserélni kell. 89

90 A lánctagokat egy darabból, öntéssel állítják elő nagy kopásállóságú és keménységű (10%-ot meghaladó Mn tartalmú) acélból. A csapszegfuratok gyártása mindig kényes technológiai pont, éppen a lánctag mechanikai tulajdonságai miatt. Ezért a nehézkesen fúrható öntvények furatait lazább tűréssel hagyják további megmunkálás nélkül. A lánctalpas járószerkezet főbb részei: Lánctalpas járószerkezet fajtái. A főbb szerkezeti részek egymáshoz kapcsolódása alapján megkülönböztetünk: - merev, - félmerev, - rugalmas lánctalpas járószerkezetet. Lánctalpas járószerkezet fajtái szerint: Nyitott lánctalphajtás 90

91 Zárt lánctalphajtás A lánctalp csuklós, vég nélküli lánc. Lehet durva és finom osztású. Traktorokon a durvaosztású, a nagyobb sebességű járműveken (harckocsi) finom osztású láncot használják. A lánctalp tagokból áll. A lánctagokat csapszegekkel kapcsolják össze. A lánckerék. A lánckereket az erőátviteli szerkezeten keresztül- a motor forgatja, és az a lánctalpba kapaszkodva előre viszi a traktort. Az egyenlőtlen kopás csökkentése érdekében a lánckerék fogszáma páratlan. Csúszó-kormányzás Ezt a kormányzási módszert mobil, kisméretű kotrógépeknél, rakodógépeknél használják. Ennek a kormányzásfajtának előnye, hogy kis helyet foglal el a gépben, sőt a kormányzás lényegében a hajtás. A gép jobb és bal oldali haladómű oldalanként egy egységet képez. Oldalanként a kerekek hajtására egy-egy orbiter rendszerű hidromotor szolgál. A motor pedig lánchajtáson keresztül össze van kötve az oldalán lévő mind a két kerékkel. 91

92 A két orbitermotort egy-egy ferdetárcsás axiáldugattyús szivattyú hajtja (Ezek egy tengelyen vannak, ezért fordulatszámuk megegyezik.), melyek ferdetárcsáinak szöghelyzetét a vezető befolyásolja direkt módon a vezetőfülkében lévő két botkormányról. Az orbitermotorok folyadéknyelése állandó, a szivattyúk folyadékszállítása pedig a ferdetárcsák szöghelyzetétől függ. Ha előre akarjuk indítani a gépet, a botkormányt előre kell tolni, ennek hatására a tárcsák szöghelyzete az alap 0-ról megnő, a szivattyú elkezd szállítani, a motor ennek hatására elkezd forogni, és a gép elindul előre. Ha hátrafele akarunk közlekedni, akkor a botkormányokat hátra kell húzni. A tárcsák szögelfordulása (és így a szivattyú folyadékszállítása) arányos a botkormány elmozdításának mértékével, így a haladómű sebessége is. Ha balra szeretnénk kanyarodni, a bal oldali botkormányt kevésbé kell kitéríteni, mint a jobb oldalit, így a bal oldali szivattyú kevesebb olajat szállít, mint a jobb, ezért a bal oldali haladómű sebessége kisebb lesz, mint a jobbé, a bal oldal elmarad a jobbhoz képest, bekövetkezik a kanyarodás. Jobbra történő kanyarodáskor a jobb oldali botkormányt kell kevésbé előrenyomni. Megoldható ezzel a kormányzással a helyben történő megfordulás. Nem kell mást tenni, mint az egyik botkormányt előrenyomni, a másikat hátrahúzni, és a gép elkezd egy helyben forogni. Ha a hajtás kiesik, a haladómű leáll, így a kormányzás is lehetetlenné válik, ezért ezt a géptípust vontatni nem lehet. 92

93 19. B. Mi az ömlesztett anyag fogalma? Hogyan történik az ömlesztett anyagok tárolása? Beszéljen a tárolóhelyeken betartandó munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokról? Kulcsszavak, fogalmak Ömlesztett anyag fogalma. Ömlesztett anyagok szabadban történő tárolása. Fedett és zárt tárolóhelyek kialakításai. Ömlesztett anyagok tárolóhelyen történő tárolása. Ömlesztett anyagok veszélyei. Betartandó munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások. Ömlesztett anyag fogalma: Azok a rendszerint különböző szemnagyságú részeket tartalmazó, de általában egynemű anyagokat, amelyeket nagyobb tömegben, rendszertelenül és csomagolatlanul mozgatnak, tárolnak, szállítanak. Pl.:homok, sóder stb. Ömlesztett anyagok tárolása, betartandó munka,- baleset és tűzvédelmi előírások. Ömlesztett anyag tárolásának legegyszerűbb módja a talajon készített tárolófelületre való öntés. A felület készülhet betonból, kőből, fémből, de alkothatja maga a talaj is. Természetesen csak azok az anyagok tárolhatók így, amelyek elviselik az időjárás változásait, és nem szennyezik a környezetet. Az eső ellen a szabadban tárolt anyagok fölé vázszerkezeten álló tetővel ellátott épület emelhető. Hasonló célt szolgál, de nagyobb védelmet nyújt a nagyméretű, zárt raktárcsarnok. Ömlesztett anyagokat prizmákban, gúlákban, silókban, vagy egységrakományokként tároljuk. Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi tulajdonságuk, egymásra hátasuk, a taroló hely megengedhető maximális teherbírása és a tűzrendészeti és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, veszélymentesen kell tarolni. Egy halmazba (rakatba) lehetőleg csak azonos áruféleségek (méret, anyag, minőség) helyezendők az adott árura vonatkozó halmaz (rakat) képzési előírások figyelembe vételével. Szabadtéri tárolásnál a gép méretének megfelelő közlekedő utak biztosításával, valamint tűztávolságok megtartásával kell kialakítani a tárolás helyét. Anyagok, tárgyak tárolásánál biztosítani kell azok veszélymentes lerakásának és elszállításának a lehetőségét. 93

94 Különböző anyagok természetes rézsűszöge más és más. Nem mindegy az sem, milyen a nedvességtartalma (pl. kavics kiszáradásakor megváltozik a rézsűszög és leomolhat). Meg kell akadályozni az ömlesztett anyag szétterülését. Öngyulladásra hajlamos ömlesztett anyagoknál biztosítani kell a szellőzést. Sérült anyagot, göngyöleget a rakatban elhe1yezni nem szabad, tarolásukról külön kell gondoskodni. Közlekedő útra, kijárat, vészkijárat, elektromos kapcsolószekrény elé még ideiglenesen sem pakolunk semmit. A rakodás veszélyes körzetében nem tartózkodhat senki. Egy halmazba (rakatba) lehetőleg csak azonos áruféleségek (méret, anyag, minőség) helyezendők az adott árura vonatkozó halmaz (rakat) képzési előírások figyelembe vételével. Ömlesztett anyagok fedett és zárt tárolása: Tárolási módok: raktárépület, tároló, hombár (bunkerok, silók tartály A tárolási módok megválasztását befolyásoló tényezők: fizikai állapot (darabáru, ömlesztett áru, folyékony, gáznemű) sajátosság (alak, méret, térfogat, egyéb) tárolandó mennyiség (készlet, fajtaszám, cikkszám). A raktárépületek A raktárépületek hagyományos, magas vagy különleges kialakításúak lehetnek. Főleg darabáruk tárolására alkalmasak, de a klimatikus hatásokra érzékeny ömlesztett anyagok egy részét (pl.: műtrágyák, gabonafélék) szintén raktárépületben (csarnokraktárban, magtárban) tárolják. A tárolókon Nyitott vagy fedett tárolóterületeken a klimatikus viszonyokra kevésbé érzékeny darabárukat (pl.: öntvénytömböket) vagy ömlesztett anyagokat (szén, salak, homokos kavics stb.) tárolnak. 94

95 A hombárok (bunkerok, silók) klimatikus hatásokra érzékeny, apró szemcsés (pl.: gabona) vagy por alakú (pl.: cement) anyagok tárolásának létesítményei. Bunkerok Bunkeroknak nevezzük azokat az ipari műtárgyakat, amelyek célja ömlesztett (darabos vagy szemcsés) anyagok ideiglenes tárolása. Ilyesféle tárolásra általában az anyag szállítása során van szükség, jellemző ezért a bunkeroknak a közlekedési vonalakhoz való kapcsolódása. Az alábbi ábra néhány tipikus alkalmazást mutat be. Az első vázlaton szállítóhíd és vasút, a másodikon vasút és közút, a harmadikon közút és a felhasználási hely közti csatlakozás műtárgyaként alkalmaznak bunkert. Bunkerok különböző alkalmazásai A bunkerok nyitott tárolók. Célszerű a csapadékvíz okozta átázástól óvni a tárolt anyagot, ezért a legtöbb bunker fölé tetőt szerkesztenek. Zárt bunkerokat leginkább olyankor alkalmaznak, ha a környezetet az anyagmozgatás során keletkező kellemetlenségektől - portól, bűztől stb. igyekeznek megkímélni. A bunkerok szerkezeti elemei: bunkertartály, ürítő tölcsér, zárszerkezet, lábak, alapozás. Bizonyos értelemben a bunkerhoz tartozik az anyag ömlesztett átrakodásához szükséges szintkülönbség létrehozását szolgáló mesterséges domb (ponk), árok, ill. az ezek meredek falát biztosító támfal is. Silók Szilárd, szemcsés halmaz tárolására alkalmas, a bunkernél magasabb és karcsúbb, gyakran osztott belsőterű építmény, amelyben az anyag alja a talajszintnél magasabban van, tehát a tárolási helyről való elszállítás egyszerűbb. 95

96 Tartályok Elsősorban folyékony és légnemű anyagok tárolására alkalmasak. Ömlesztett anyagok veszélyei. A tárolásnál figyelembe kell venni a tárolandó anyagok tulajdonságait. A tűz- és robbanásveszély, a fagy hatásai, a fertőzés- és mérgezés veszély, a nedvesség érzékeny, a törékenység különleges bánásmódot igényelhetnek. A különböző termékeket nemcsak az időjárástól való megóvás, de a vagyonvédelem miatt is célszerű raktárban elhelyezni a beépítést megelőzően. A raktárak méretének tervezésénél figyelembe kell venni az anyagok típusát, felhasználásának ütemét, az anyagmozgatás nehézségeit stb. Nagy veszélyt jelent az anyag szárítása közben omlás veszély (rossz rézsüszög). 96

97 20. B. Mondja el az aszfalt összetételét! Milyen tulajdonságai vannak az aszfaltnak? Hogyan történik az aszfaltgyártás? Mi a bitumen? Hogyan állítják elő? Milyen bitumen fajtákat ismer? Beszéljen az aszfalt veszélyes és egészségre ártalmas tulajdonságairól! Kulcsszavak, fogalmak Aszfalt összetétele. Aszfalt tulajdonságai. Azsfaltgyártás lépései. Bitumen fogalma. Bitumenek jellemző tulajdonságai. Bitumen fajtái (útépítési bitumenek, hígított bitumenek stb.). Aszfalt veszélyei az emberre és környezetre. Védekezés a fellépő veszélyek, ártalmak ellen. Gépstabilitás biztosításának módja. Aszfalt: építőanyag-keverék, amelyben különböző ásványi adalékanyag-szemcséket bitumen vagy bitumenalapú kötőanyag von be, és ragaszt össze. Az adalékanyag nagyobb szemcséi a szilárdságot, a kisebb szemcsék a habarcsszerű kitöltést biztosítják. Adalékanyag: zúzott-homok, zúzott-kő, zúzalék, természetes homok, homokos kavics. Töltőanyag: a mészkőliszt amely a burkolatban stabilizáló és hézagkitöltő szerepet tölt be. Kötőanyaga: a bitumen, (esetleg hígított bitumen). Jellemző tulajdonságai megegyeznek a bitumenéval. Az aszfalt beépítve a hengerlés és a forgalom hatására tömörödik be. 97

98 98

99 99

100 100

101 101

102 102

103 103

104 Bitumen fogalma: A bitumen viszkoelasztikus tulajdonságú, szénhidrogénekből felépülő nagymolekulájú szerves anyag. 104

105 Bitumen előállítása: Alapanyaga nyersolaj. Lepárlás vagy desztilláció után szétválasztásra kerülnek benzin, petróleum, gázolaj (ezek a fehéráruk), majd ezután olajpárlatok végül a bitumen. Színezete a feketétől a sötétbarnáig terjed. Hő hatására fokozatosan lágyul, majd megfolyósodik, lehűtve pedig újra megszilárdul. Tulajdonságai: termoplasztikus, hőmérséklet növelésével a viszkozitás változik. A bitumen viszkozitása, fizikai tulajdonságai a hőmérséklet függvényében folytonosan változik, reverzibilis jelleggel. Nyáron nem lehet túl viszkózus, télen nem lehet túl rideg. Víznek, atmoszférikus hatásoknak jól ellenáll. Levegő, fény hatására öregszik. Savaknak ellenálló lúgoknak csak kis mértékben (kivéve a salétromsavat). Ásványi és növényi olajok oldják. Kémiai aktivitás és hőstabilitás nagy mértékben függ a kémiai összetételtől. Fajtái: Úti bitumen: A meleg-forró eljárásos (hengerelt aszfaltok, öntöttaszfaltok) technológiákhoz használjuk. Higított bitumen: Ásványolaj bitumen, és nem túl illékony olajpárlat (kerozin, petróleum) keveréke. A félmeleg eljárásokhoz (aszfaltmakadámok, manapság hidegaszfaltok készítésére használják), felületi bevonatok készítéséhez használják. Jele HB. Kötése azáltal következik be, hogy az oldószer elpárolog. Bitumenemulzió: jele RGM. Szobahőmérsékleten folyékony, kis viszkozitású diszperz rendszer (az egymással elegyedni nem képes anyagok, a bitumen és a víz diszperziója).az útépítés, útfenntartás igen sokrétűen alkalmazza. Melegítés nélkül is felhasználható, akkor szilárdul meg, amikor a bitumen cseppek kicsapódnak a bevonandó anyag felületén és a víz elpárolog. Aszfalt: Ásványi adalékanyagból, (általában zúzott kő) és fekete kötőanyagból (bitumen) készített pályaszerkezeti réteg. (Bővebben majd az aszfalt című fejezetben.) 105

106 Bitumenes szigetelőhabarcs: Fekete színű, kenhető bitumentartalmú habarcs, ami kötő, és adalékanyagokkal keverve vízszintes, és függőleges felületeken talajpára elleni védelmet nyújt. Bitumenmáz: Ásványolaj bitumen, és könnyen illó oldószerek keveréke. Korrózióvédelem, és nedvesség elleni védelemre használják, valamint parkettaragasztáshoz. Bitumentapasz: Bitumenoldó szert valamint ásványi anyagokat tartalmaz. Hézagok, rések kitöltésére használják. Összetételét általában 30% bitumen és 70% adalékanyag (kőliszt) adja. Felhasználási területek: épületszigetelés (ragasztóanyagok, kiöntő hézagoló anyagok, mázoló anyagok, szigetelő illetve fedéllemezek) korrózióvédelem, útépítés (felületi itatás, bevonás, aszfaltbeton, öntött aszfalt, hézagkitöltés) 106

107 21. B. Mutassa be az aszfaltkeverő telep felépítését! Hogyan történik a különböző anyagok tárolása? Hogyan jutnak be a keverőgépbe az anyagok? Hogyan történik a kész anyag tárolása? Hogyan akadályozzuk meg a környezetszennyezést a telep működtetése során! Kulcsszavak, fogalmak Tárolók, anyagszállító berendezések, mérlegek és vezérlő ismertetése. Silók, tartályok szerepe. Elevátorok, csigák, szállítószalagok elhelyezése, működése. Melegtároló kialakítása, szerepe a technológiai folyamatban. Porleválasztók, szűrők jelentősége, működése. 107

108 108

109 109

110 Előadagolók Az előadagoló berendezés feladata, hogy a kőféleségeket, mint például kavics, zúzalék, homok stb. a keverő-berendezés receptúrájának megfelelően beadagolja a szárítódobba, a szállító - szalagokon keresztül. Az egyes szemcsefrakciók tárolására előadagoló bunker szükséges. Kihordószalag Az előadagoló sor alatt helyezkedik el a kihordó szalag. Ez a kihordószalag továbbítja az anyagot a rá merőleges elhelyezésű feladó szalagra. Feladószalag A szalag felső vége a szárító dobhoz csatlakozik. Szárítódob A szárítódob az ásványi kőanyagok /zúzalék, kavics, homok/ kiszárítására és felmelegítésére szolgál. A szárítódob ellenáramú elv alapján dolgozik. A szárítódob belsejében elhelyezett terelőlapátok révén a szemcsék a befúvatott láng hatására kiszáradva jutnak a függőleges elevátorhoz, mely az osztályozóhoz továbbítja a kővázanyagot. A terelőlapátok geometriai kialakítása és elhelyezése jó hőkihasználást biztosítva, a szemcsék előírt hőfokra való felmelegítését, kiszárítását és áramlását biztosítják. Felépítése: hegesztett idomacél keretre épített görgőkön a dob palástjára erősített két futógyűrűn forgó, fekvőhengeres, lemezből hegesztett - belső terében lapátokkal ellátott - acéldob. A melegelevátor felőli oldalon a dobhoz gázégő csatlakozik, amely a betáplált anyagot ellenáramban szárítja, illetve melegíti. Az égő megközelítésére feljáró járda van kialakítva. Melegelevátor A melegelevátor a szárítódob és a rosta közötti anyagáramlást biztosító serleges felvonó. Tartalmazza az előleválasztó porcsiga csatlakozó idomát is, valamint a rostakerülőt amely a technológia igényének megfelelően lehetövé teszi a rostára való feladást, de ha a technológia úgy kívánja egyfrakciós bemérést is ezzel a rosta kímélését. 110

111 Keverőtorony Szerkezeti felépítése: mérlegek (kőváz, por, bitumen) keverőmű rosta, rostatér burkolat meleganyag tároló tálcás adagoló berendezés Rosta Ferdebeépítésű, belsőgerjesztésű osztályozó szerkezet, mely 4 rostasíkkal rendelkezik. A rosta tengelyére van felszerelve a csapágyazását hűtő ventillátor járókereke is. A rostatér külön megszívással rendelkezik, mely közvetlenül a porleválasztóhoz csatlakozik Melegbunker Négy frakció tárolására alkalmas, szájnyílására van felerősítve a tálcás adagoló, melynek működtetését pneumatikus munkahengerek végzik. Kővázmérleg 1000 kg méréshatárú mérőedény, erőmérőcellás kivitelben. Az ajtó nyitás-zárás pneumatika hengerrel történik Pontosság: ±1,5 %. Frakciónkénti után hullás méréssel, számítógépes bemérés korrigálással 111

112 22. B. Mutassa be a betonacél-megmunkáló gépek fajtáit! Beszéljen a szerkezeti kialakításukról! Beszéljen az alapanyag és a késztermék tárolásáról! Hogyan történik az acél megmunkálása a különböző gépeken? Kulcsszavak, fogalmak Betonacél-megmunkáló gépek fajtái és jellemzésük: betonacél-egyengető gépek, betonacél-csavaró gépek, betonacél-vágó gépek, betonacél-hajlító gépek, betonacél kengyelhajlító gépek, Betonacél-megmunkáló gépek meghajtása, szerszámai, felépítése. Alapanyagok és késztermékek tárolási módjai. Vágási, hajlítási stb. technológiák ismertetése. Munka- és balesetvédelmi előírások a gépek használatánál. Betonacél előkészítés gépei, a megmunkáló gépek szerkezete Az építőipar termelési struktúrájának az elmúlt évtizedekben bekövetkezett jelentős átalakulása eredményezte, hogy a teljes építési folyamatnak mind több műveletét, részfolyamatát az építéshelyektől térben elválasztották, központi előkészítő üzemekbe vitték be. Ilyen az építési folyamat részét képező munka a betonacél-szerelések előkészítése is, részen vagy teljesen előregyártva. Így a korábban nagyrészt kéziszerszámokkal, legfeljebb egyszerű gépekkel végzett betonacél-szerelés készítést, az ipari termelési folyamatokhoz hasonlóan szervezett és gépesített munkafolyamatként valósítják meg. A hatékonyság szempontjából az a megoldás a legkedvezőbb, ha a betonacél-szereléseket vagy azok egyes részegységeit az előregyártó üzemben teljesen készre gyártják. A térbeli betonacél-szerelések szállítása és raktározása azonban sok nehézséget jelent. Kis tömegű armatúra nagy térfogatot foglal el, ezért a szállítóeszközök kihasználása rossz és a tároláshoz nagy terület szükséges. Fokozza a nehézségeket, hogy a készre szerelt armatúrák sérülékenyek, deformációra érzékenyek, ezért mind a szállítás, mind a raktározás közben különös gondossággal kell eljárni, speciális eszközöket kell alkalmazni. Ezek a hátrányok vezettek arra, hogy a betonacél-szerelések készre gyártása mellett a betonacél-előkészítésnek olyan technológiája is kialakult, amelynél a feldolgozóüzemben az armatúráknak csak az alkatrészeit készítik el és ezeket a felhasználás helyszínén szerelik össze. 112

113 A készre szerelt armatúrákat főleg a betonelemgyárakban, panelüzemekben alkalmazzák, míg az építéshelyi felhasználásban az alkatrészek üzemi előgyártása és ezek helyszíni összeszerelése a gyakoribb. A betonacél-feldolgozás folyamatának legfontosabb művelete a darabolás, az anyag méretre vágása. A feldolgozásra kerülő egész anyagmennyiséget darabolni kell, ugyanakkor a méretre vágott rudak egy része további megmunkálást nem igényel, egyenes szálként használják fel. A méretre vágott betonacél egy bizonyos hányadát hajlítani kell. A hajlítási feladatokat alapvetően három csoportra lehet bontani, éspedig: hosszanti szálak hajlítása, kengyelek készítése, egyéb hajlítások. Ahhoz, hogy a betonacél-feldolgozást az egymáshoz lazán kapcsolódó, egyedi műveletek sorából meghatározott program szerint végrehajtható termelési folyamattá alakítsák, elsősorban az anyagmozgatást kellett teljesen új alapokra helyezni. A betonacél-feldolgozó üzemek belső anyagmozgató berendezései lehetővé teszik a darabolóés a halítógépekhez az anyag folyamatos hozzá- és elvezetését úgy, hogy az minél kevesebb emberi munkát igényeljen, ezen belül nehéz fizikai munkára egyáltalán ne legyen szükség. Lehetővé teszik továbbá az egyes műveletek között a rendezett anyagtárolást, ill. a közbenső tárolókról az anyagnak a folyamatba való visszajuttatását. Az anyagmozgatás korszerű megoldása teremti meg tehát a kapcsolatot a betonacél-feldolgozás egyes műveletei között, folyamatossá téve az üzemek termelését. Darabológépek A betonacél-feldolgozási folyamat első és legfontosabb munkafázisa a betonacél megfelelő hosszakra való darabolása. Attól függően, hogy az anyag egyenes szálakban kötegelve vagy tekercsekben érkezik a feldolgozás helyére, a feladatot más-más géppel, gépsorokkal oldják meg. Az egyenes szálakat a betonacélvágó gépek és a kimérő- és darabolókocsik, a tekercsben érkező anyagot a betonacél-egyengető és vágógépek segítségével vágják méretre. A betonacélvágó gépek tulajdonképpen gépi ollók, amelyek alkalmasak a nyíró feszültség hatására, egy vagy több betonacél szál vagy egy teljes köteg elvágására. A konkrét szerkezeti kialakítást illetően sok megoldás ismeretes. Néhány alapvető funkciót azonban valamennyi gépnél meg kell oldani. Ilyen szerkezetek az anyag felfektetésére és hosszirányú mozgatására az acél tartógörgők. 113

114 A görgők az anyagmozgatást könnyítik, a késeket kímélik azáltal, hogy az acélszálak nem csúsznak végig az éleken, azokkal csak vágáskor érintkeznek. Ez különösen a vízszintes helyzetű kések esetén döntő fontosságú. Különböző szerkezeti megoldásban, de minden gépen megtalálható az az elem, amely a vágandó anyag leszorítását és a vágóélek síkjára merőleges helyzetét teszi lehetővé. Minden gépnek meg kell felelnie egyes és sorozatvágásokra, ezért a működési mód beállítására szolgáló kapcsolókat is minden gépre felszerelik. A gépek kézi vagy lábkapcsolóval működtethetők. A gépeket a túlterhelés ellen védeni kell pl. csúszó tengelykapcsoló vagy bármilyen más, e célt szolgáló gépelemmel. A két kés közül az egyik rögzített, a másik mozog. A kések elhelyezése szerint vannak függőleges, majdnem függőleges és vízszintes késelrendezésű vágógépek. Mechanikus betonacélvágó gép szerkezete A vágógépek többsége mechanikus hajtású. A hajtómotor ékszíjhajtással adja át a forgónyomatékot a gép hajtóművének. A hidraulikus üzemű betonacélvágók nyíróerőnagysága az anyag minőségétől és méretétől függően változó. A hidraulikus üzem ehhez alkalmazkodni képes. A mechanikus működéssel járó dinamikus hatások elmaradnak, a vágás lökésmentesen, folyamatosan megy végbe. Ennek eredménye, hogy a hidraulikus gépekkel darabolt acéloknál a vágási felület sokkal szebb, kevésbé deformálódik. 114

115 hidraulikus betonacélvágó gép A hidraulikus vágógépeknél mind az anyag leszorítása, mind a kés mozgatása hidraulikus. A gépeket túlterhelés ellen a hidraulikarendszerbe beépített biztonsági szelep védi. Az armatúrák összeállításakor a szükséges vágásokhoz vagy kisebb vasszerelések készítéséhez a munkahelyeken az ábrán látható hidraulikus szerszámokat használják. 115

116 Kimérő- és darabolókocsik A kimérő- és darabolókocsik az egyenes szálakban tárolt tehát általában a nagyobb átmérőjű betonacélok méretre vágására alkalmasak. Az anyagot a kocsin lévő csörlővel vagy egyéb szerkezettel a tárolórekeszekből kihúzzák, a megfelelő hosszakat kimérik, a kocsira felszerelt vágógéppel darabolják és további feldolgozásra továbbadják. Kimérő- és darabolókocsi fő részegységei 1 hegesztett acélváz, 2 futómű, 3 vágógép, 4 vonszoló, 5 állítható anyagcsúszda, 6 hosszütköző, 7 kezelőpult, 8 kezelőjárda, 9 görgős szállítópályák Egyengető-vágó berendezések A betonacél-egyengető és vágóberendezésekkel a tekercsben lévő anyag kiegyenesíthető, a megfelelő méretben és mennyiségben darabolható és a levágott rudak összegyűjthetők. A berendezés egységei: a tárolóorsók, az egyengető mechanizmus, a vágószerkezet, a vezető- és tárolóállvány. 116

117 A tárolóorsók (motollák) a betonacéltekercsek sima lefutását teszik lehetővé. Profilacélból készülnek gördülőcsapágyazva. Egy berendezéshez általában több orsó tartozik, így a méretváltoztatás gyorsabban elvégezhető. Az orsók elrendezése többnyire függőleges tengelyű, a tekercsek vízszintes síkban forognak, de gyakori a vízszintes megoldás is. Az orsó különálló is lehet, de gyakori az olyan kivitel, amelynél egy közös állványon több, egymástól eltolt helyzetű orsó van. A tekercsek átmérője különböző, a motollák szerkezeti kialakításuk következtében ennek megfelelően állíthatók. Betonacél-egyengető- és vágóberendezés fő részegységei 1 tárolóorsók, 2 egyengetőgép, 3 vágószerkezet, 4 vezető- és tárolóállvány Az egyengető vágóberendezés legfontosabb részegysége a forgódobhoz vagy görgősoros egyengető mechanizmus. A görgősoros egyengető mechanizmus úgy működik, hogy a behúzógörgők után az anyagot egy-egy függőleges és vízszintes görgősor között vezetik át. Egyengetőgörgők elhelyezése az egyengetősablonon 117

118 Hajlítógépek A betonacél-hajlítás során a hajlítandó acélszálakat egy csappal vagy excenterrel a terelőgörgőhöz vagy terelőtárcsához szorítják, miközben a szálakat a tárcsa másik oldalán stabilan megtámasztják. A megtámasztás, amely az egyenes szálrész kitérését megakadályozza, görgő vagy kisebb átmérőjű anyagokhoz támasz. A legtöbb hajlítógépben az excentergörgőt a gép forgótárcsájába illesztik. Ennek tengelyébe helyezik el a terelőgörgőt vagy tárcsát. Az acélszálak befeszülésének elkerülésére a görgők forgathatók. A támasztógörgőket a furatos ellentartósínekbe állítják be. A hajlításkor a görgők átmérője határozza meg a hajlítás sugarát. Ennek nagysága az igények szerint változó. A görgők cserélhetők. A görgők cseréje egy bizonyos határon belül felesleges lehet ovális vagy evolvens alakú görgők használatával. Univerzális hajlítógépek A leggyakoribb hajlítási műveletek láthatók az alábbi ábrán a. s felhajlítás b. kettős felhajlítás c. kengyelkészítés d. spirálhajlítás 118

119 A hajlítási szög nagyságát a hajlítótárcsa elfordulása határozza meg, amely kézi vagy lábkapcsolóval irányítható. A korszerű gépeken a leggyakoribb hajlítási szögek (45, 90, 135, 180 ) előzetesen beprogramozhatók. A hajlítási sebesség, vagyis a hajlítótárcsa fordulatszáma a megmunkálandó anyag átmérőjéhez és minőségéhez igazodik. A kéttárcsás hajlítógépen a két tárcsa mérete és fordulatszáma eltérő. A kisebb tárcsa, amelyet a vékonyabb anyagokhoz használnak, gyorsabban forog. Az egytárcsás gépek változtatható fordulatszámúak. A hajlítandó acélszálakat nem kell megfordítani, a gépek forgásiránya változtatható, két lábkapcsolóval vagy csak egy pedállal és egy kézi forgásirány-kapcsolóval. A több fokozatú gépeken a hajlítás utáni visszafutás a legnagyobb sebességgel megy végbe. A tárcsa fordulatszáma 1,5-15 ford./min., de egyes kisebb gépeken 20 ford./min. érték. A kis fordulatszám-értékek a nagy gépekre jellemzők. Automatikus üzemmód esetén a hajlítótárcsa mindaddig a hajlítás irányában forog, amíg a lábkapcsoló be van kapcsolva és azután automatikusan a kiindulási helyzetbe fordul vissza és ismétlődő hajlításokra is alkalmas. A hajlítószög beállítása esetén a tárcsa megáll a szög elérésénél és a lábkapcsoló lazításánál szintén magától visszafordul. Folyamatos üzemmód esetén (spirálok készítése) a tárcsa mindaddig forog a kívánt forgási irányban a lábkapcsoló működése alatt, amíg a leállító kapcsolót be nem nyomják. A hajlítógépek többsége mechanikus működtetésű, amelyeken általában előzetesen 45, 90 és 225 -os szögek programozhatók. A szabványos, a géphez járó tartozékokon túlmenően külön kaphatók a gépekhez speciális kiegészítő tartozékok, amelyekkel változatos hajlítási programot lehet lefuttatni. Az univerzális hajlítógépen gyakorlatilag bármilyen hajlítási alak elkészíthető, a felső határon belül tetszés szerinti vastagságú anyagból. Kengyelhajlító gépek Az univerzális hajlítógépeken nem gazdaságos a kengyelek készítése. A kengelyhajlító gép elvi működése többnyire hasonló a betonacél-hajlító gépekéhez. Az alábbi képen a REMA STM 612/7 típusú speciális kengyelhajlító gép látható. A hét hajlítófej a gép hossztengelye irányában tetszőlegesen állítható, meghatározva ezzel a kengyel szárainak hosszát. A hajlítófejek időben egymás tán végrehajtják a beprogramozott értéknek megfelelő szögben a hajlításokat. 119

120 Hálóvágó gépek A hálóvágó gép működési elve, hogy a háló szélességét áthidaló állványszerkezet felső sínpályáján egy mobil vágógép végighalad és útja során a háló hosszirányú szálait sorban, egymás után elvágja, majd visszafut kiinduló helyzetébe. A vágás megkezdése előtt a hálót egy lefogószerkezet rögzíti, amely kényszerkapcsolatban áll a vágószerkezettel. A működtető kapcsoló megnyomásakor először a rögzítőszerkezet lép működésbe és a vágás ezután automatikusan indul. A rögzítés csak a vágás befejezése után oldódik. A rögzítőszerkezet lehet leszorítógerenda mechanikus vagy hidraulikus mozgatással, de alkalmaznak elektromágneses rögzítést is. A vágószerkezet többnyire egy rögzített és egy alternáló mozgást végző késből áll. Ritkább a körkéses megoldás, amelynél a két körkés egymáshoz képest axiálisan és radiálisan is állítható a tiszta vágási felületek elérésére. Az alábbi ábrán a hálóvágó gépek kialakítása látható. Hálóvágó gép 120

121 Hálóhajlító gépek A hálóhajlításnál a hajlítandó háló szálait az azokat megtámasztó görgők körül a hajlítógerenda felhajlítja. A hajlítási sugár változtathatósága érdekében egyes géptípusoknál a hajlítógörgők cserélhetők. A hálóhajlító gépeken a hajlítógerendát lánchajtáson keresztül két szinkronizált váltakozóáramú motor vagy hidraulikus hengerek mozgatják. A szögbeállítóval a gép típusától függően 3-6 hajlítási szög programozható be. A megmunkálható hálók szélességi mérete 6-8 m. A hálóhajlító gép működési elve 1 állvány, 2 hajlíltógerenda, 3 háló, 4 hajlítógörgő, 5 szögbeállító Hálóhajlító gép 1 állvány, 2 motor, 3 hajlítógerenda, 4 szögbeállító, 5 hajlítógörgő, 6 elektromos egység, 7 működtető lábkapcsoló 121

122 23. B. Beszéljen a gépek feliratozásának szükségességéről! Milyen biztonsági szín és alakjelzésekkel találkozhatunk a munkavégzés során? Kulcsszavak, fogalmak Szöveges feliratok. Piktogramok. Visszajelző lámpák. Munkavédelmileg fontos feliratok. Biztonsági szín és alakjelzések. Gépkezelő teendői a biztonságtechnikai jelzésekkel kapcsolatban. Szöveges feliratok. Tiltó és figyelmeztető jelzések A GÉP HATÓSUGARÁBAN TARTÓZKODNI TILOS! Karok felíratozása. Piktogramok, jelzések. Kiálló részek csíkozása (sárga-fekete vagy piros-fehér) Személyszállítás tilalma. Védőeszközök használatára felhívó táblák. Vágóélek veszélyére figyelmeztető táblák. Emelési pontok megjelölése. Karok, visszajelzők feliratozása. Néhány piktogram, felírat: Visszajelző lámpák. Világítás visszajelző. - Töltésjelző. - Olajnyomás jelző. Irányjelző visszajelzője. - Túlterhelés jelzője. - Izzítógyertya visszajelzője. Irányjelző. Rögzítőfék. Folyadékszintek. - Stb. 122

123 Biztonsági szín és alakjelzések. Gépkezelő teendői a biztonságtechnikai jelzésekkel kapcsolatban. Gépen lévő felíratok meglétének ellenőrzése Elhasználódott felíratok pótlása. 123