BETON A fenntartható építés alapja. Tudatosan előállított és teljes mértékben újrahasznosítható

Átírás

1 BETON A fenntartható építés alapja Tudatosan előállított és teljes mértékben újrahasznosítható

2 2

3 1 / A betont tudatosan állítjuk elő és újrahasznosíthatjuk A portlandcement felhasználásával készített betont már majdnem 200 éve használjuk. Ez idő alatt számtalan tudás és innováció kapcsolódott hozzá, részleteiben egyre kifinomultabb lett, mind összetételének sokszínűségében, mind az elkészítésére használt technológiák sokféleségében. A beton tervezésében és megvalósításában az emberi kreativitásnak köszönhetően szinte végtelen formái alakultak ki napjainkra. Tudatosan állítjuk elő, és tőlünk függ, hogy mit alkotunk belőle. A bennünket körülvevő világ manapság már úgy tehető tartóssá, hogy közben esztétikus és harmonikus környezetet is teremtünk vele. Amikor pedig egy betonból készített építmény végül eléri életciklusa végét, a ma elérhető korszerű technológiák segítségével már teljes egészében újrahasznosítható, vagyis az építési-bontási hulladék nem terheli környezetünket. 3

4 2 / A beton technológiája és korszerű összetétele A hagyományosan háromkomponensű (cement, homokos kavics és víz), kézzel kevert betont ma már korszerű eszközökkel és mérnöki tervezőmunka segítségével állítjuk elő. A különböző cementtípusokat komoly fejlesztő munka eredményeképpen, környezetbarát technológiájú gyárakban állítjuk elő. A homokos kavicsot hétköznapibb nevén sódert gépi úton osztályozott adalékanyagok, ún. frakciók váltották fel. A korszerű betontechnológia ezeken kívül alkalmaz még ún. kiegészítő anyagokat is, amelyek ásványi porok, színező pigmentek és különféle száladalékok. A betontechnológia legkisebb mennyiségben hozzáadott anyagai a betonadalékszerek, amelyekkel a betonnak szinte minden tulajdonságát befolyásolni tudjuk. Ha csak vízzel tennénk önthetővé a betont, akkor az egy porózus, szivacsos mesterséges követ eredményezne, amely igen hamar tönkremegy. A tartósságot és a jó bedolgozhatóságot a korszerű betontechnológia teszi lehetővé és elérhetővé. 4

5 3 / A vasbeton és a feszített beton a szerkezetépítés alapja A beton egy olyan mesterséges kő, amely önmagában nem teherhordó, így főként kisebb vasalatlan betontermékek például térkövek, zsalukövek, kisebb tárgyak stb. előállítására alkalmas. Ha szerkezeteket építünk belőle, akkor mindig acélbetétekkel, feszítőpászmákkal kell azt megerősítenünk. Ezt hívjuk vasbetonnak, illetve feszített vasbetonnak. Az acélbetétek korrózióvédelméről a beton lúgos közege gondoskodik. Az így készült szerkezeteket ma már évre tervezik, amely megfelelő tervezés és gondos, szakszerű kivitelezés mellett akár ezt az élettartamot is meghaladhatja. Ezáltal generációkat szolgálhat ki, biztonságos és komfortos otthont, munkahelyet és közösségi tereket biztosítva gyermekeinknek és akár az ő gyermekeiknek is. A beton és vasbeton elemek, termékek üzemszerű előregyártása további újrahasznosítási lehetőségekkel szolgál. Az előregyártó üzemek a legkorszerűbb technológiákat, sablonokat és sablonalapanyagokat használják termékeik gyártásához, amelyek egymás után többször is felhasználhatóak, felújíthatóak, amivel szintén hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. Ilyen technológiákkal készülnek a nagyobb épületek, gyárak és csarnokok vázszerkezetei, továbbá a ház- és lakásépítésben felhasznált különböző falelemek, födémek, gerendák, térkövek és a beton tetőcserepek is. 5

6 4 / A beton hozzájárul a légköri szén-dioxid csökkentéséhez Minden égetés szén-dioxid kibocsátással jár. Így van ez a beton kötőanyagaként használt cement gyártásában is, hiszen annak gyártásközi termékét, a klinkert ásványi anyagok (mészkő, agyag, stb.) magas hőmérsékleten történő kiégetésével állítják elő. Az égetés során úgynevezett alternatív anyagokat, például ipari hulladékokat is hasznosítanak (amellyel csökken a felhasznált fosszilis tüzelőanyag és a bányászott nyersanyag mennyisége), de a szén-dioxid kibocsátása habár csökkenthető nem zárható ki. A cementből főként betont állítanak elő, de a különböző építőipari habarcsok előállításához is használják alapanyagként. A beton idővel visszaalakul mészkővé, amelynek folyamatát karbonátosodásnak nevezzük. E folyamat során a beton szén-dioxidot vesz fel a légkörből. Miután egy vasbetonból vagy feszített vasbetonból készített szerkezetet elbontanak, az acélbetéteket az acélipar, a betontörmeléket pedig a betonipar tudja újrahasznosítani. A betontörmelék tovább karbonátosodik, és közben folytatódik a szén-dioxid elnyelése a légkörből. 5 / Hogyan tudjuk hasznosítani a betontörmeléket? Az elbontott betontörmeléket hasonlóképpen, mint az osztályozott adalékanyagokat elszállítják abba az üzembe, amelyik feldolgozásukra szakosodott. Az itt letárolt betontörmeléket felaprítják, és méret szerint osztályozzák. Miután gondosan megvizsgálják annak jellemzőit, meg tudják határozni azokat a felhasználási területeket, amelyekre ezek az osztályozott betontörmelékek, mint betontechnológiai alapanyagok alkalmasak. A korszerű betontechnológiai eszköztár segítségével az ilyen módon feldolgozott betontörmelék amellett, hogy új betonok előállítását teszi lehetővé nagy tömegben felhasználható út- és épületalapok készítésekor is. Mindezt ma már a beton előállítását szabályozó betonszabvány is lehetővé teszi. Az újrahasznosítás következtében pedig jelentősen csökken a természetből kibányászott anyagok mennyisége. 6

7 6 / Az újrahasznosítás új szemléletet követel Az épületek és szerkezetek bontása jelentős mennyiségű építési-bontási hulladék keletkezésével jár. Ha ezt a folyamatot hasonlóképpen, mint az építési folyamatot gondosan megtervezzük, akkor az épület minden komponense újrahasznosítható. Nagyon fontos, hogy a bontással párhuzamosan a szétválogatás is megvalósuljon. Az összekevert építési-bontási hulladék később már csak jelentősebb költséggel válogatható szét. Az épületek és a szerkezetek bontását fordított sorrendben kell elvégezni, mint ahogy azokat megépítettük. A bontás végére maradnak a lecsupaszított vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek, amelyeket így már csak kétfelé kell válogatni. Az acélbetéteket az acélipar, a betontörmeléket pedig a betonipar tudja újrahasznosítani. 7

8 beton.hu Magyar Betonelemgyártó Szövetség Cím: 1191 Budapest, Üllői út 206. Telefon: info@mabesz.hu Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120.; 1300 Budapest, Pf.: 230 Telefon: +36 (1) cembeton@mcsz.hu