BUDAPESTI VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS HUMÁN SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DOBOS C. JÓZSEF SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA VETRÓ RICHÁRD VEZETŐI PROGRAM

Átírás

1 BUDAPESTI VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS HUMÁN SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DOBOS C. JÓZSEF SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA VEZETŐI PROGRAM

2 Tartalom Bevezető... 4 Motiváció... 5 Vezetői jövőkép... 5 Szakmai helyzetelemzés... 7 Rövid iskolatörténet... 7 Általános adatok... 8 Pedagógiai folyamatok... 8 Az iskolai képzési rendszere... 9 Az intézményben folyó oktató-nevelő munka Személyiség- és közösségfejlesztés Az iskola tanulói A kulcskompetenciák fejlesztése a nevelő oktató munkánkban Anyanyelvi - irodalmi esztétikai kompetenciák Történelem és társadalmi ismeret Idegen nyelv Matematikai, fizikai, digitális kompetencia Természettudományos kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák Digitális kompetencia A szakmai nevelés és oktatás célja Szakmai versenyek Nevelési- oktatási folyamatok a gyakorlati képzésben Eredmények A hatékony, önálló tanulás Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

3 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulói kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az oktatómunka ellenőrzése és értékelése Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A diákönkormányzat A tagintézmény szakmai munkaközösségei Kapcsolat a fenntartóval Szülői szervezet, szülői közösség A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái továbbfejlesztésének lehetőségei A tagintézmény külső kapcsolatai ERASMUS A pedagógiai munka feltételei Az iskola vezetési szervezete Az infrastruktúra A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Nemzeti alaptantervben és a Kerettantervekben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban rögzített céloknak való megfelelés Minőségbiztosítás A vezetési ciklus kiemelt céljai és feladatai Kiemelt célok a tanítást és tanulást támogató pedagógus kompetenciák fejlesztésére Kiemelt vezetésfejlesztési célok Kiemelt intézményfejlesztési célok Vezetési program - Az elkövetkező öt év fő feladatainak ütemezése, az intézmény minőségelvű működtetésének terve A vezetői program alappillérei Összegzés

4 Bevezető "Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője." Gróf Klebelsberg Kunó Iskolánk, alapításának időpontjára vonatkozóan az egyik leghosszabb időre visszatekintő szakképzési intézmények közé tartozik. Több mint százhúsz éves múlttal rendelkezik, május 1-jén létesítették, akkor a "Budapesti Vendéglőstanoncok Szakirányú Iskolája" nevet kapta. Alapításának 100 éves évfordulóján vette fel intézményünk a méltán híres mesterszakács: Dobos Carl József, a Dobos torta elkészítőjének nevét. Minderre azt hiszem, nevelőtestületünk nevében állíthatom, igen büszkék vagyunk. Intézményünk az utóbbi évtizedekben az egyik legkedveltebb és legkeresettebb szakképző intézménnyé nőtte ki magát a fővárosban és annak környékén. Egykor végzett tanulóink közül sokan íratják iskolánkba gyerekeiket, számos jelenlegi és volt tanulónknak hozzánk jár a testvére. Többdinasztiás vendéglátó családok szerezték meg nálunk szakmai bizonyítványukat. Ilyen és ehhez hasonló előzmények ismeretében az iskola vezetése különös felelősséget jelent. Vezetői programom az intézmény Pedagógiai programjában rögzítettek, a társadalmi követelmények, jogszabályi előírások, magas színvonalú teljesítését tekinti céljának, figyelemmel a tradíció és innováció kettősére. Az oktató-nevelő munkát befolyásoló folyamatok sorozatos, évek óta tartó változásai mellett az iskolát az átláthatóság, állandóság és stabilitás jegyében kívánom vezetni, párhuzamban azzal, hogy folyamatos fejlődés és a megújulás képessége jellemezze. Célom, figyelemmel a korábbi évek intézményi stratégiájára az, hogy a vendéglátásba kikerülő fiatalok széleskörű, konvertálható, sokrétű szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezzenek. Ismerjék az előttük álló társadalmi és gazdasági kihívásokat, képesek legyenek azokra reagálni, becsüljék a munkát, választott szakmájukat tekintsék élethivatásnak. Vezetői programomban foglaltakat, folytatva Horti Andrásné Igazgató Asszony által megfogalmazott bizonyos célokat és alkalmazott gyakorlatokat egy jól együttműködő, az iskola értékrendjével, elvárásaival azonosulni tudó, alaposan felkészült, lelkiismeretesen dolgozó nevelőtestülettel; fejlődő és fejlődni akaró munkatársakkal közösen szeretném megvalósítani. 4

5 Motiváció Ahogyan motivációs levelemben említettem, pályázatom benyújtásának egyik számomra jelentős indoka érzelmi kötődésből ered, ugyanis magam is ezen intézmény falai között szereztem érettségi bizonyítványt közel másfél évtizeddel ezelőtt. Továbbá, Horti Andrásné Igazgató Asszonynak köszönhetően, már több mint tíz éve lehetőségem nyílott pedagógusként a nevelőtestület közösségének tagjává válni. Szakmai pályafutásom során szerzett, széleskörű menedzsment tapasztalataimra és ismereteimre építve szerepet vállaltam az Iskola vezetésében általános-igazgatóhelyettesként, majd Igazgató Asszony nyugállományba vonulását megelőző felmentési idejének napjától látom el az igazgatói feladatokat, megbízottként. A meghirdetett állásra történő jelentkezés kapcsán döntően az befolyásolt, hogy eddigi tevékenységemet és vezetői hitvallásomat elismerve, számos kolléga, tanuló, barát és ismerős utalt arra, illetve javasolta, hogy határozottan szánjam rá magam a feladatra. Minekután elhivatottságot érzek magamban és úgy gondolom, hogy az Iskola irányításának feladatát el tudom látni, kiszámítható, nyugodt és békés jövőt akarok teremteni. Magamról azt gondolom, a pályázati felhívásban leírt elvárásoknak eleget tudok tenni. Jó kommunikációs képességű, rugalmas és dinamikus, terhelhető, kitartó és elkötelezett embernek tartom magam, oktató-nevelői tapasztalatom és vezetői ismereteim biztos alapot jelentenek a magas színvonalú eredményes munkavégzéshez. Pedagógus kollégáimmal összefogva, egymást segítve szeretnék részt venni a köznevelési rendszer fejlesztésében, a magyar szakképzés méltó helyének kialakításában, a minőségi szakemberképzésben. Vezetői jövőkép A vezetői jövőkép kialakításának érdekében tanulmányoztam Intézményünk, valamint a jogelőd intézmények pedagógiai-, és minőségirányítási programját. Áttekintettem a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztálya által összeállított, KONCEPCIÓ a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására (2011) c. dokumentumot, Budapest Főváros Önkormányzata Közoktatási koncepcióját ( ), Budapest Főváros és Pest megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját (2013), továbbá a Kormány által elfogadott Köznevelés-fejlesztési stratégiát (2014). Az információkat, részben beépítettem vezetői koncepciómba. A munkaközösségi értekezleteken, vezetői üléseken, az éves értékelésekből leszűrt tapasztalatok, javaslatok alapján alakítottam ki elképzeléseimet a következő 5

6 szempontok előtérbe helyezésével, melyeket a szabályzó dokumentumok megalkotásánál, módosításánál nevelőtestületünk ezidáig valamennyi alkalommal figyelembe vett: - köznevelési törvény - fenntartói elvárások - szülői elvárások - tanulók szükségleteinek figyelembevétele - értékeink-, hagyományaink ápolása. Legfontosabbnak azt tartom, hogy tisztában legyek vezetői attitűdömmel és személyiségbeli erősségeimmel valamint a fejlesztésre szoruló területekkel. A jövőkép kialakításában támaszkodom erősségeimre és célként tűzöm ki a fejleszteni kívánt területeket. Ennek érdekében megbízásom esetén mérések elvégzését tartom szükségesnek, melyek: önértékelés, partneri elégedettség, munkatársi elégedettség, szülői elégedettség. Mindezek Kommunikációs csatornái a fenntartóval folytatott megbeszélések, a nevelői-, munkatársi értekezletek, vezetői értekezletek, a szülői közösség értekezletei, ellenőrzések, értékelések és egyéni beszélgetések. Olyan tanuló-, és tevékenységközpontú, korrekt partnerkapcsolatokra épülő tagintézményt szeretnék, ahol a minőségi munka a hatékonyság alapja; ahol mind a tanulók, mind a munkavállalók biztonságban és alkotó légkörben élnek, dolgoznak. Ahol a bizalom, a kiegyensúlyozott légkör és a szeretet egysége adja meg azt, hogy a tanulók boldogok, s mi eredményesek lehessünk választott hivatásunkban. Tudatosulni kell a közösség minden tagjában, hogy: a jelen társadalmi helyzetben a változás minden szervezetben bekövetkezik; a változások, változtatások a hatékonyabb és színvonalasabb pedagógiai munka érdekében kell, hogy megtörténjenek; a legnagyobb vezetői tudással, tudatossággal sem lehet kielégíteni minden érdekcsoport szükségletét; a konfliktusok természetes velejárói a változásnak, azonban a személyeskedések nem vezetnek eredményre; a vitáknak, véleménykülönbségeknek gondolkodást serkentő, ösztönző hatásúaknak kell lenniük. Vezetőként továbbra is a csapatépítésben gondolkodom, mert csak a magasan kvalifikált, jól összedolgozni tudó teammel leszek képes a feladatokat a jövőben is elvégezni, hogy Iskolánk magas színvonalon tudjon megfelelni a partneri elvárásoknak, igényeknek. A napjainkban világszerte zajló gyors változások erősítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely végigkíséri őket egész életük során. Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra, helyi Pedagógiai Programunk (PP) igyekszik megalapozni a jelenkor és a jövő kihívásaihoz elengedhetetlen attitűdöket, készségeket és képességeket. A jövőkép és a PP célok kapcsolata: Programunk felismeri, értékeli és bátorítja a gyorsan változó időhöz való alkalmazkodáshoz szükséges tulajdonságok kialakulását, mint például: - szembesülni a változással és előidézni 6

7 azt, - kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni, - rátalálni a problémákra és megoldani őket, - kreatívnak, fantáziadúsnak és ötletesnek lenni, - érzékenynek lenni saját közösségünk, országunk és környezetünk problémái iránt. Mindezeket vezetői programomon túl, az intézményi dokumentációkban, valamint az ezek alapján és felhasználásával készülő nevelési évre bontott munkatervek tartalmaiban kívánom kommunikálni. Vezetői jövőképemet a szakmai értékekre építem, melynek részleteit programom további részeiben kívánom kifejteni. Szakmai helyzetelemzés Rövid iskolatörténet Ahogyan arra a bevezetőben már utaltam, iskolánk, alapításának időpontjára vonatkozóan az egyik leghosszabb időre visszatekintő szakképzési intézmények közé tartozik. Több mint százhúsz éves múlttal rendelkezik, május 1-jén létesítették, akkor a "Budapesti Vendéglőstanoncok Szakirányú Iskolája" nevet kapta. Alapításának 100 éves évfordulóján vette fel intézményünk a méltán híres mesterszakács: Dobos Carl József, a Dobos torta elkészítőjének nevét. Minderre azt hiszem, nevelőtestületünk nevében állíthatom, igen büszkék vagyunk. Intézményünk az utóbbi évtizedekben az egyik legkedveltebb és legkeresettebb szakképző intézménnyé nőtte ki magát a fővárosban és annak környékén. Egykor végzett tanulóink közül sokan íratják iskolánkba gyerekeiket, számos jelenlegi és volt tanulónknak hozzánk jár a testvére. Többdinasztiás vendéglátó családok szerezték meg nálunk szakmai bizonyítványukat. Az intézmény épülete az utóbbi tizenöt évben jelentősen megújult. Két új szárnnyal és egy nagyméretű tornacsarnokkal bővült. Az épület külseje új vakolattal impozáns látványt nyújt az új irodaházak között is. Belső terei is újjáalakultak, több tantermet modern eszközökkel szereltünk fel, melyek biztosítják a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazását a tanórákon. Kiépült a belső informatikai hálózat a gyorsabb és célzottabb információ áramlás érdekében, melyben az egyes csoportok saját mappákba kapják új üzeneteiket. A 2011/2012- es tanévben átálltunk az elektronikus napló alkalmazására. Iskolánk fenntartója július 1-től a Nemzetgazdasági Minisztérium lett. Ezen időponttól létrejött a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum, melynek székhelye december 18-ig tagintézményünkben működött. Tagintézményünk a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrumhoz tartozó négy "nagy" vendéglátóipari alapozó és szakmai képzést nyújtó tagiskola egyike. A túljelentkezés évek óta több mint 5-6-szoros. A jelentkezők fele fővárosi, a többi tanuló a főváros vonzásköréből kerül hozzánk. Iskolánk a közeli metró megállónak köszönhetően nagyon jól megközelíthető a város bármely pontjáról. A szűkebb körzetből jelentkező tanulók aránya nem jelentősebb a többi régiónál. 7

8 Neves magyar cukrászok segítségével újította fel iskolánk Dobos C. József sírját. Az eredeti fejfa mását időálló márványból szobrász készítette. A sír napjainkban már zarándokhellyé vált, rendszeresen látogatjuk, ápoljuk. Az eredeti fejfát az intézmény udvarán helyeztük el. A helyzetelemzés bemutatása során szeretném lehetőség szerint minél pontosabb adatokkal is alátámasztott formában bemutatni az iskola elmúlt öt évében elért eredményeit. Általános adatok 1. Az iskola neve: Budapesti Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Dobos C. József Szakképző Iskolája 2. Az iskola fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium 3. Az iskola jogállása: Önálló ügyvitellel rendelkező feladatellátási hely 4. Az iskola földrajzi, működési területe: Az iskola Budapest XIII. kerületében működik. Beiskolázási körzete Budapest és Pest megye. Esetenként távolabbi régiókból, sőt külföldről is érkeznek tanulók. A távolabbi állandó lakhelyű tanulók a XIII. kerület Pannónia utcai, Szél utcai kollégiumban kapnak elhelyezést. 5. A Budapesti Vendéglátóipari és Humán SzC főigazgatója: Mayer Andrea 6. Az iskola megbízott igazgatója: Vetró Richárd 7. Feladatellátási hely: 1134 Budapest, Huba utca 7. Pedagógiai folyamatok Az iskola Pedagógiai Programja és alaptevékenysége a munkatársak és a tanulók számára világos, az oktató-nevelő folyamat tervezése, megvalósítása, ellenőrzése és értékelése során a tanulói alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére koncentrál. A kitűzött célok és feladatok eléréséhez rendelkezünk stratégiai és operatív tervekkel, amelyek elkészítéséhez és korrekcióikhoz az ellenőrzések és a különböző értékelések során begyűjtjük a megfelelő információkat, és igyekszünk bevonni minél szélesebb körűen elsősorban a nevelőtestület tagjait, valamint a szülőket. Az intézményi tervek megvalósítása a különböző dokumentumokban és az éves beszámolókban nyomon követhető, a napi pedagógiai gyakorlat a célok megvalósítását szolgálja. Az Iskola törekszik arra, hogy a pedagógiai folyamatok és a gyakorlat szabályozott, és tervezett legyen. A kialakult ellenőrzési rend alapján a tervek megvalósításának eredményessége és hatékonysága pontosan meghatározható. Az értékelések 8

9 eredményeinek visszacsatolása a dolgozók és a szülők irányába egyaránt megtörténik, mely a fejlesztések egyik alapját képezheti. Erősségek: o Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. o Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. o Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. o Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok és a munkaközösségek bevonásával történik. o Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. o A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. o A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Fejleszthetőségek: o Az intézmény oktatási-nevelési céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. o A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa tanított gyermekek és csoportok fejlesztési céljait. o A teljes pedagógiai folyamat követhető a helyi tantervtervben, az osztálynaplókban, valamint a tanulói produktumokban. Az iskolai képzési rendszere A szakgimnáziumi osztályokban teljesített tanulmányok végén a tanulók az érettségi bizonyítvány mellé egy OKJ-s pincér illetve pultos bizonyítványt is szereznek. A szakgimnázium osztályaiban növekedett a szakmai órák száma, ami jelenleg 11 óra, ebből 4,5 óra a szakmai gyakorlat az iskola tanműhelyeiben. A szakközépiskola 9. évfolyamán a gyakorlati képzés az intézményben folyik 10. és 11. évfolyamon a szakmai gyakorlatokat külső gyakorlati helyeken teljesítik a tanulók. A 11. évfolyam végén szakmai vizsgát tesznek. A szakközépiskolát sikeresen befejező tanulók részére biztosítani szeretnénk az érettségi vizsga letételét, előképzettségüket figyelembe véve, nappali képzés vagy felnőttoktatás 9

10 keretében. Ez a képzési struktúra mindenki számára biztosítja a továbbtanulás lehetőségét iskolán belül és kívül. Nappali munkarendű szakgimnáziumi képzés Szakgimnázium, nyelvi előkészítővel kiegészített képzés 9. ny. évfolyam: Nyelvi előkészítő év, heti 18 idegen nyelvi órával évfolyam: A szakmai alapozás és képzés mellett közismereti képzés jellemzi. A nyelvi képzés emelt óraszámban folyik. Az érettségire és azzal együttágazati szakmai érettségire és továbbtanulásra, szakmaválasztásra felkészítő szakasz. Az érettségi vizsgával megszerezhető végzettség pincér. 13. évfolyam: Érettségire és az azzal megszerzett szakképesítésre épülő további szakképzettség (vendéglátásszervező) megszerzését lehetővé tevő szakasz. Évfolyamonként egy osztály beiskolázása történik. Választható nyelvek: angol, német. Szakgimnázium évfolyam: A szakmai alapozás és képzés mellett közismereti képzés jellemzi. A nyelvi képzés emelt óraszámban folyik. Az érettségire és azzal együtt ágazati szakmai érettségire éstovábbtanulásra, szakmaválasztásra felkészítő szakasz. Az érettségi vizsgával megszerezhető végzettség pincér. 13. évfolyam: Érettségire és az azzal megszerzett szakképesítésre épülő további szakképzettség (vendéglátásszervező) megszerzését lehetővé tevő szakasz. Évfolyamonként három-négy osztály beiskolázását tervezzük. Választható nyelvek: angol, német. 10

11 Érettségire épülő vendéglátóipari szakmai képzés 13. évfolyam: A szakmai képzés szakasza, amelynek feladata a szakmai és vizsgakövetelményekbenszereplő tartalmak tanításával felkészítés az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakma szakmai vizsgájára. Ezen képzésünket szakirányú érettségivel rendelkező, jellemzően iskolánkban végzett tanulóknak kínáljuk. Évfolyamonként egy-kettő osztály beiskolázását tervezzük a hatályos Országos Képzési Jegyzék és a Szakmai és Vizsgakövetelmények figyelembe vételével. A képzési idő a z előzetes szakirányú tanulmányok beszámításával egy év. Választható nyelvek: angol, német. Nappali munkarendű szakközépiskolai képzés: Cukrász, Pincér, Szakács szakmákban 3 éves képzés: A 8. évfolyamot végzett tanulók részére, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákban folyik szakmai képzés. A képzés 1. évfolyamán közismereti tartalmakat is tanulnak a diákok. A 2. évtől tanulószerződés keretében minden második héten külső gyakorlaton vesznek részt, minden első héten szakmai elméletet tanulnak az iskolában. A képzés végén a választott szakmából komplex szakmai vizsgát tesznek. Szakmánként egy osztály indítását tervezzük Választható nyelvek: angol és német. 2 éves képzés: A közismereti képzési szakaszt befejezett tanulók (10. vagy 12. középiskolai osztályt végzettek) által választott, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmákban folyik szakmai képzés. Minden második héten tanulószerződés keretében, külső gyakorlaton vesznek részt a diákok, minden első héten szakmai elméletet tanulnak az iskolában. Szakmánként egy osztály indítását tervezzük. A képzés végén a választott szakmából komplex szakmai vizsgát tesznek. Választható nyelvek: angol, német. 11

12 Felnőttoktatás Intézményünkben a nappali oktatáson kívül, felnőttoktatás is folyik. Ez térítésmentes iskolarendszerű képzés, azonos feltételekkel, mint a nappali képzés. A 35 évnél fiatalabb tanulók bemeneti követelménye 10 osztály, az idősebbeknél 8 osztály elvégzése. Az OKJ-s szakmai bizonyítványt nyújtó képzések a cukrász, pincér és szakács szakmákban 2 évesek. A beiratkozott tanulók elméleti oktatása (heti 6 óra) és belső gyakorlati képzésük (heti 6 óra) az intézményben folyik. A hallgatók az előírt gyakorlatot tanulószerződés megkötése után teljesítik az iskola által javasolt vendéglátóipari egységekben. A beiratkozott tanulók oktatása 17 óra után kezdődik, ha a csoport minden tagjának megfelel 16 óra után. Iskolánk KKV I. és KKV II. képzést is indít, képzési ideje 1 év. A hallgatók a gazdasági ismereteken és informatikai oktatáson kívül 300 órás nyelvi (angol, német) oktatáson vesznek részt. A beszédközpontú nyelvi képzés célja, hogy elősegítse a hallgatók alkalmazkodását az idegennyelvi környezethez, fejlessze kommunikációs készségeit és képességeit. Célja továbbá, hogy a hallgatók olyan idegennyelvi kompetenciák birtokába jussanak, melyek segítségével mindennapi életük és munkájuk során nyitottabbá válnak a világra. A képzés során a hatékony, gátlásoktól mentes, szabad kommunikációs attitűd kialakítás a cél. Az informatikai képzés célja, hogy a képzésre jelentkező megismerje az internet nyújtotta lehetőségeket, melyeket munkájában tud használni. Ismerjen internetes keresőmotorokat, azok segítségével képes legyen információkat gyűjteni, a megszerzett információkat elektronikusan továbbítani. Munkájában tudja használni a legismertebb elektronikus ügyintézési portálokat. Tudja használni a közösségi háló nyújtotta lehetőségeket mind személyes, mind munkahelyi célokra. A vállalkozási ismeretek elsajátításával a képzésre jelentkező a képzés elvégzésével olyan vezetői kompetenciákat szerez, amelyek segítségével eredményesen tudja menedzselni a kis és középvállalkozások munkavállalóival, valamint a piaci szereplőkkel kapcsolatos feladatokat, és egyúttal összefüggő ismereteket szerez a vezető feladatairól a gazdálkodásban. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka Iskolánk célkitűzése a magas színvonalú általános műveltség és a kor igényeinek megfelelő tudás elsajátíttatása a tanulókkal, olyan fiatal szakemberek kibocsátása az iskolából, akik megfelelnek a vendéglátóipar mai követelményeinek. A társadalomban tájékozódni tudó, 12

13 helyét kereső és megtaláló, megalapozott döntéseket hozó, tetteiért felelősséget vállaló, jó megjelenésű, magabiztos, jól kommunikáló, magyarul helyesen és idegen nyelveket a szakmájuknak megfelelő szinten beszélő szakemberek nevelése. Erre köteleznek hagyományaink, iskolánk múltja és a bennünket körülvevő gazdasági és társadalmi környezet is. A fent leírt célok megvalósítása érdekében a nevelés területén kiemelt szerepe van az iskolának. A feladat megoldása a mai társadalmi viszonyok között nem könnyű, hisz a homogén értékrendek felbomlottak, kevés a követendő példa, negatívak a környezeti hatások. Első lépésként érdekeltté kell tenni a tanulót, úgy kell motiválni, hogy önmaga is olyan ifjú szakemberré akarjon válni, mint a fent leírtak. Az iskolai életet úgy kell kialakítani, hogy jól érezze magát, szeressen bejárni. Ezek elérésében fontos szerepe van a pedagógusoknak, kiemelten az osztályfőnököknek, akik személyiségükkel példát mutatnak a tanulóknak, mind külső megjelenésükkel, mind belső tulajdonságaikkal. A nevelés leghatékonyabb eszköze a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló párbeszéd és a szeretet. Mai felgyorsult rohanó világunkban nagyon sok gyerek úgy nő fel, hogy nem szenteltek neki megfelelő odafigyelést, nem foglalkoztak esetleges gondjaival. Ha a tanuló a kölcsönös bizalom hatására megnyílik, elfogadja a segítséget, egy idő után, amit türelemmel ki kell várni, követni fogja a tanácsunkat, teljesíti kéréseinket, befogadóvá válik a pozitív hatások iránt. A vendéglátás országunk kiemelt ágazata, ezért az iskolánkba kerülő tanulóknak már kezdetektől a gyakorlati oktatás során is rendelkezniük kell specifikus tulajdonságokkal. Az általános és üzleti etika szabályait és követelményeit már ebben az időszakban el kell sajátítani és be kell ezeket tartani. A jó fellépés, megjelenés, tisztelettudó és magabiztos beszéd alapfeltételei annak, hogy a szolgáltatásban a későbbiek során eredményeket lehessen elérni. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a becsületes munkán alapuló előrejutás a biztos út hosszútávon. Tanulóink munkájuk során különböző országokból jövő, különböző kultúrájú, vallású, más szokásokkal rendelkező vendégekkel kerülnek kapcsolatba. Ezért meg kell tanulniuk tiszteletben tartani a másságot, ki kell alakítani bennük egyfajta empátiát és nyitottságot más emberek iránt. Tudatosítani kell minden tanulóban, hogy a vendég szent, vele szemben türelmesnek, toleránsnak kell lenni. Intézményünkben kiemelt szerepet kap a kommunikációs készségek és képességek kialakítása nem csak anyanyelven, hanem a tanult idegen nyelven is. A fenti célok megvalósítását tükrözi az intézmény helyi tanterve is. Minden gazdasági területen, így a vendéglátóiparban is szükséges alapfokú informatikai ismeretekkel rendelkezni, valamint az információkeresés, kiemelés és felhasználás képességével. Ez ma már az alapja annak is, hogy tanulóink saját tudásukat korszerűsíteni, 13

14 fejleszteni tudják, és széles körben tudjanak tájékozódni. Ez lehet az alapja az élethosszig tartó tanulás igényének is. A fent leírt célok elérését és feladatok megvalósítását szolgálják a pedagógiai program pontjaiban részletesen meghatározott nevelési tevékenységek, a tanórán kívüli tevékenységek, valamint a helyi tantervünk kialakítása. Az általános műveltség színvonalának emelése érdekében megemeltük a közismereti érettségi tárgyak óraszámát (matematika), lehetőséget biztosítunk a fakultációra a 11. és a 12 évfolyamon igény szerint. A tanórai foglalkozásokat un. rendhagyó órák biztosításával tesszük színesebbé. Az informatika területén szükséges képességek kialakítása érdekében a 9. és 10, valamint a felsőbb évfolyamokon is biztosítottak az informatikai órák, melyek szerves részét képezi az információkeresés és felhasználás képességének kialakítása. Az idegen nyelv megfelelő színvonalát biztosítják az újonnan kialakított és minden szükséges eszközzel felszerelt szaktantermek, a szaknyelvi könyvtár folyamatos bővítése valamint a német és a finn, angol, spanyol csereprogram. A kulturált magatartás, jó fellépés, kommunikációs készség kialakítását folyamatosan végezzük közvetlen hatásokkal (követelés, gyakorlás, motiválás, segítségadás) tanórai keretek között, a kimondottan ilyen célokat szolgáló viselkedéskultúra, etika és protokoll órákon, valamint minden tanórán példamutatással, tények és jelenségek bemutatásával. Közvetett módszerekkel, főleg tanórán kívüli foglalkozások segítik a fenti célok elérését, feladatok megvalósítását, ilyenek a rendszeres színházi előadások, múzeumok, kiállítások, rendezvények látogatása. Hasonló hatással bírnak az iskolai ünnepélyek, hagyományos rendezvények és a házi versenyek. A szakmai követelményeknek való megfelelést biztosítja, hogy tanulóink kiemelt vendéglátóipari egységekben ismerkednek a gyakorlati szakmai követelményekkel a szálloda és étteremlátogatások során. Nevelő oktató munkánkat akkor tudjuk sikeresnek, ha a végzős tanulóink legalább 90 %-a sikeres érettségi illetve szakmai vizsgát tesz. Rendelkezik olyan alapokkal, birtokában van annak a tudásnak és rendelkezik olyan képességekkel és készségekkel, amelyek biztosítják, hogy a szakmájában el tudjon helyezkedni, munkáját becsületesen és igényesen végezze és továbbhaladása érdekében ismereteit bővíteni tudja, az élethosszig tartó tanulás természetes legyen számára, belső igénnyé váljon. 14

15 Személyiség- és közösségfejlesztés A pedagógusok munkájában meghatározó szerepet kap az egyes tanulói kulcskompetenciák fejlesztése. A nevelő-oktató munka keretei az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek figyelembevételével kerülnek kialakításra. Nem azonos színvonalon, de megfelelő módon történik meg az egyéni tanulási módszerek, programok bevezetése és működtetése, azonban a tehetség ígéretes gyermekkel való foglalkozás módszereivel intézményi szinten szükséges foglalkozni. Az intézményben alkalmazott nevelési, oktatási- és tanulásszervezési eljárások a különböző képességű és érdeklődésű gyermekek együtt nevelését, tanulását szolgálják. A tanulói közösségek tevékenysége tudatos tervezés alapján zajlik, alkalmanként megtörténik a külső partnerek, elsősorban a szülők bevonása is. Erősségek: o Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát. o A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott osztályok, közösségek fejlesztését. o A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. o Az intézmény közösségi programokat szervez. Fejleszthetőségek: o A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben. o A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. o A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető: az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (iskolai és iskolán kívüli tevékenységek). o A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a gyermekek és a szülők elégedettek. Megjegyzés: A tagintézmény működésébe való bevonódással kapcsolatosan a tanulók és a szülők részéről nem rendelkezünk elégedettségi adatokkal. E hiányt pótolandó sort kerítünk a jövőben a különböző szülői rétegek (új szülők, középiskolai tanulmányaikat megkezdő tanulók szülei, szülői értekezleteken és fogadó órákon részt vett szülők, stb. igény és elégedettség mérésére 15

16 Az iskola tanulói Tanulóink szociális helyzete, szülői háttere és neveltségi szintje sokszínű képet mutat. E három tényező szinte teljesen determinálja a hozzánk kerülő diákot. Felméréseink azt mutatják, hogy a helyzet e téren évről-évre negatívabb. Általános ma már, hogy egy osztály % - a bizonyos szempontból hátrányosnak tekinthető az alábbiak miatt: elvált szülők gyermekeként, csonka családban vagy nevelőszülő mellett él, nem lehet ma már elhanyagolni azok számát, akik félárvák, árvák, vagy állami gondozottak, a család szociális helyzete olyan kritikus, hogy egyre több tanuló kénytelen munkát vállalni. a tanulók elhanyagoltak, nem törődik velük senki. A fenti problémák erősen kihatnak a tanulók neveltségi szintjére. Azokban a családokban, ahol napi gondokkal küzdenek, a tanuló nevelése nem tartozik a kiemelt feladatok közé. A másik végletet jelentik azok a tanulók, akik un. gazdag családból származnak, mert itt a szülők a nevelést is pénzzel intézik el. A boldog családi háttérrel rendelkező, szeretetben, kiegyensúlyozottan nevelt diákok száma egyre kevesebb. A leírtakból látszik, hogy tanulóink a lakosság minden társadalmi csoportjából tevődnek össze, ugyanakkor megfigyelhetők a szakmai dinasztikus kapcsolatokból, a vendéglátás hírnevéből, társadalmi megbecsüléséből, de a jó kereseti lehetőségből is adódó motivációs szempontok. A végzett tanulók továbbtanulási szándéka főiskolákon, egyetemeken nem növekszik, nem kiemelkedően magas. Sokan az esti, levelező tagozatot választják, mert anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy még 4-5 évig eltartottak legyenek. A végzett hallgatók kb. 60 % - a intézményünkben tanul tovább, vagy magasabb végzettséget szerez. Vagy él a lehetőséggel és a nappali vagy felnőttoktatás keretében szerez meg még egy szakmai bizonyítványt. Az elhelyezkedési lehetőségei ezeknek a tanulóknak sokkal jobbak, mert főleg a kisebb vendéglátóipari egységek szívesebben alkalmaznak több területhez értő, szakmailag is sokoldalúan képzett szakembereket. 16

17 A kulcskompetenciák fejlesztése a nevelő oktató munkánkban Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Anyanyelvi - irodalmi esztétikai kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok 17

18 sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. A szakiskolai oktatásról általánosan elmondható, hogy nagyon sok a gyenge képességű, sokszor alapvető tudásszinttel sem rendelkező, nehezen olvasó tanuló. Az oktatás középpontjában a képességfejlesztés áll. A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése, a szókincs bővítése, a nyelvi és nyelvtani funkciók helyes használata. A nyelvi stílusok, stílusárnyalatok, megfelelő kiválasztása színesíti a társalgást. A tanulók így képessé válnak az önálló véleményalkotásra, fejlődik kritikai érzékük, jobban megismerik önmagukat. Mivel a tanulók felismerik hiányosságaikat, tudatosan tudnak felzárkózni. A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll, az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. A tanár, szervező és segítő szerepe válik fontossá. A tananyag korszerű műveltséget közvetít: az életvitelhez, a munkavégzéshez ad normát, célul tűzi ki az önismeretet, az akarat, az együttműködési készség fejlesztését, pontosságot, a szolidaritást. Kiemelt fejlesztési feladat a lényegkiemelés, a döntési, problémamegoldó, kritikai gondolkodási képesség kialakítása. A célok megvalósulását segítik: - az ismeretek anyanyelvből és irodalomból - az olvasott és szóbeli szövegek megértése - az írott és szóbeli szövegek alkotása Fejlődni fog a tanulók ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai, történeti érzéke. Tanulási nehézségeik leküzdését fejlesztő pedagógus segíti. A szakközépiskolai tanulók művelődéstörténeti és irodalomtörténeti ismereteik jelentősen bővülnek és elmélyülnek az érettségi és a továbbtanulás feltételének megfelelően. A különböző kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban egyaránt képessé válnak önálló véleménynyilvánításra, érveik felsorolásával mások meggyőzésére. A közösen elemzett, 18

19 értelmezett művek mellett az önálló megértés, befogadás a cél. Tudásanyaguk a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásaival bővül. Fejlődik esztétikai művészeti tudatosságuk és kifejezőképességük. A műalkotások és különböző előadások (színház, film, előadói est stb.). elemzése során alkalom nyílik saját nézőpontjuk összevetésére másokéval. A különféle kulturális program nyitottságukat, érdeklődésüket, fogékonyságukat, kreativitásukat fejleszti, fokozza a művészi önkifejezésre való hajlandóságukat. Cél, hogy a beszédhelyzetekben, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma közvetítésével megnyilvánulásuk lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejezett közlés legyen. Hiszen a nyilvános beszédben, közszereplésben a nyelvi és a viselkedési kritériumoknak, zenei eszközöknek alkalmazása az élőbeszédben, felolvasásban, előadásban, kritikus és építőjellegű vitában követelmény. Történelem és társadalmi ismeret Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. 19

20 A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönözzük. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. 20

21 Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyarország köznevelési rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Idegen nyelv Angol nyelvre történő felkészítés Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, 21

22 beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Iskolánk tanulói részére biztosítja a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megszervezését. Az angol nyelvi munkaközösség különösen fontos feladatának tartja a különböző okokból lemaradók hátrányainak csökkentését, a tanulók egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyek növelését (pl. nyelvvizsgákra, emeltszintű érettségire való felkészítés). Mivel iskolánk olyan szakmákra készít fel, amelyek sikeres űzésének egyik alapfeltétele az idegen nyelvek aktív használata, így a kulcskompetenciák közül számunkra az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése a legfőbb feladat. Kiemelten fontos feladatnak tartjuk a szóbeli kommunikációra való felkészítést, s vele párhuzamosan az írásbeliét is. Munkaközösségünk elősegíti diákjaink felkészülését a különböző kultúrákhoz és társadalmi rétegekhez tartozó emberek (vendégek) attitűdjének és szokásainak megismerésére, megértésére és kezelésére különböző nyelvi szinteken. Fontos és állandó feladatunk az alapkészségek a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás és a kreativitás fejlesztése. Gondot fordítunk a tanulás tanítására, segédeszközök megfelelő használatának elsajátítatására, a nyelv nem formális keretekben történő gyakorlásának és tanulásának bemutatására és begyakorlására, ezzel az egész életen át tartó tanulás folyamatának megalapozására. A német nyelvi kommunikáció A helyi tantervünk célja az, hogy a kerettantervben meghatározott egymásra épülő követelményeket a vendéglátóipari szakközépiskolai nyelvoktatás sajátosságaihoz igazítva elősegítsük a társadalomban tájékozódni tudó, helyét kereső és megtaláló, megalapozott döntéseket hozó, tetteiért felelősséget vállaló, jó megjelenésű, magabiztos, jól kommunikáló, magyarul helyesen és idegen nyelveket a szakmájuknak megfelelő szinten beszélő szakemberek nevelését. Olyan követelményeket kell támasztanunk, melyeket a várhatóan az átlagnál gyengébb nyelvérzékkel rendelkező, közepesen motivált és átlagos szorgalmú diák is teljesíteni tud a 22

23 tanév végére a megadott óraszámok keretei között. A követelmények az ennél kedvezőbb adottságú diákokkal magasabb óraszámban rövidebb idő alatt teljesíthetők. Az a feladatunk, hogy a hozzánk eltérő tudásszinttel, gyengébb nyelvérzékkel a nyelvtanulás iránt kisebb motivációval érkező diákokat a kerettanterv által biztosított 10 % felhasználásával felzárkóztassuk. A nyelvtanulás célrendszere a következő: A kommunikatív kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek képesek megoldani nyelvhasználatot igénylő valós feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek képesek a saját és más kultúrák különbségeinek, illetve hasonlóságainak értelmezésére, váljanak nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák irányába. Fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt. A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása: a tanuló legyen képes a tantervben szereplő más műveltségterületek egy-egy érdekes és fontos problémáját a tanult idegen nyelven is feldolgozni. Az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése: a tanulók szerezzenek tapasztalatokat és jártasságot a kommunikációs és információs technológiák felhasználásában idegen nyelvi tanulmányaik során, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást. A nyelvtanulási stratégiák kialakítása: a nyelvtanuló legyen képes nyelvtudását önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. Matematikai, fizikai, digitális kompetencia Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. 23