Kádár-huszárok és pártkatonák

Átírás

1 Nagy Gyöngyi Zeman Ferenc Kádár-huszárok és pártkatonák Munkásőrök en K Ö N Y V E K 7

2

3 Nagy Gyöngyi Zeman Ferenc Kádár-huszárok és pártkatonák Munkásőrök en

4

5 Nagy Gyöngyi Zeman Ferenc Kádár-huszárok és pártkatonák Munkásőrök en K Ö N Y V E K

6 Emlékpont Könyvek, 7. Sorozatszerkesztő: Miklós Péter ISSN ISBN Kiadta a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ Emlékpont (6800, Andrássy út 34.) en, 2017-ben. Felelős kiadó: Dr. Miklós Péter Nyomdai előkészítés: Fazekas Gábor Nyomás és kötés: s-paw Nyomda 6794 Üllés, Bem József u. 7.

7 Tartalom BEVEZETÉS...7 A MUNKÁSŐRSÉG MEGALAKULÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN ( ) (Zeman Ferenc)...9 A Munkásőrség megalakításának előzményei. A Csongrád Megyei Karhatalom en ben Kádár brigádja. A Munkásőrség létrehozása és hódmezővásárhelyi századának megalakítása A vásárhelyi munkásőrök feladatai A hódmezővásárhelyi munkásőregység szervezeti kereteinek változása A Munkásőrség helyt fog állni és erős támasza a proletárdiktatúrának A konszolidálás után nem nagy már a munkásőrség jelentősége Az ön személye akadályozná a kivizsgálás menetét. Surányi Mihály eltávolítása a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj éléről Új kihívások, régi problémák A SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS MUNKÁSŐREGYSÉG TÖRTÉNETE ( ) (Zeman Ferenc Nagy Gyöngyi) Megújítási és megújulási kísérletek ( ) (Zeman Ferenc)

8 Változások és új feladatok. A Szántó Kovács János Munkásőregység története 1969 és 1971 között (Nagy Gyöngyi) Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén. A hetvenes évek ( ) (Nagy Gyöngyi) ÚT A FELSZÁMOLÁSIG ( ) (Nagy Gyöngyi) A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében ( ) Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig. A Szántó Kovács János Munkásőregység utolsó évei ( ) ÖSSZEGZÉS (Nagy Gyöngyi) FÜGGELÉK A hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőregységben szolgáló munkásőrök névsora, Képek i munkásőr- és káderlexikon

9 Bevezetés BEVEZETÉS A hódmezővásárhelyi Emlékpontban a tavalyi évben, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján az intézmény saját anyagából és saját levéltári kutatásainak alapján Összefogás a szabadságért. 1956: Magyarországon és en címmel rendezett tárlatot, amely október 23. és 2017 januárja között tartott nyitva. Az Emlékpont munkatársai Nagy Gyöngyi és Dr. Zeman Ferenc történészek, valamint jelen sorok írója tovább folytatva a kutatásokat az idei esztendőben a Kádár János nevével fémjelzett kommunista diktatúrának az ötvenhatos forradalmat szovjet segítséggel leverő karhatalmi szerveinek és az azokból alakult Munkásőrségnek a hódmezővásárhelyi törtétét vizsgálják a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára iratai alapján. A kutatási projekt négy részből állt. 1. A hódmezővásárhelyi és szegedi levéltári kutatások során szerzett adatok összegzése és feldolgozása. 2. A Kádár-huszárok és pártkatonák. Munkásőrök en, című, a hódmezővásárhelyi Emlékpontban március 17. (a helyi munkásőregység megalakulásának hatvanadik évfordulója) és június 30. között megtekinthető kiállítás. A tárlat tárgyi, valamint kép- és dokumentumanyagának a nagy része az Emlékpont saját gyűjteményéből való volt. 3. A vásárhelyi Munkásőrséggel kapcsolatos tudományos kutatások összegzésének első felülete a megnyitó napján az Emlékpontban rendezett tudományos konferencia volt. 4. A Munkásőrség hódmezővásárhelyi történetét földolgozó kötet megjelentetése az Emlékpont Könyvek sorozat darabjaként. Dr. Miklós Péter 7

10

11 A MUNKÁSŐRSÉG MEGALAKULÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN ( )

12

13 A Munkásőrség megalakításának előzményei A Munkásőrség megalakításának előzményei. A Csongrád Megyei Karhatalom en ben 1956 novemberében, a forradalom és szabadságharc szovjet segítséggel történt leverése után a kommunista egypártrendszer illegalitásból visszatérő funkcionáriusai vidéken is igyekeztek megerősíteni pozícióikat, újra kiépíteni az immár Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP) nevezett pártjuk szervezeteit, valamint átvenni a hatalmat a közigazgatás irányítása felett a forradalom által életre hívott testületektől. Ennek a tevékenységnek en különösen nagy jelentőséget adott, hogy a város között Csongrád megye székhelye volt. A visszarendeződés mottójának is tekinthetjük Boros Jánosnak, 1919-es kommunista veteránnak, a hódmezővásárhelyi MSZMP Intéző Bizottság tagjának kijelentését: Féljenek most azok, akik az okt. 23-át követő napokban rettegésben tartották a kommunistákat. 1 Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a kommunista hatalom saját védelmében egyik első intézkedéseként 1956 novemberének közepén létre hozta a Karhatalmat, az új rendszerhű párthadsereget. Ebben az időben kétféle karhatalom jött létre, az egyik a rendőrség, a másik pedig a honvédség keretein belül működött. A következőkben az utóbbi, feloszlatásáig jelentősebb erőt képviselő, a honvédség kötelékében működő erőszakszervezet tevékenységét tekintjük át. A Csongrád Megyei Karhatalmi Parancsnokság központtal november 10-én alakult meg. Megszervezése a Csongrád Megyei Pártbizottság irányításával, Németh Károly 2, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága illegalitásból visszatérő titkárának utasítására történt. Természetesen Németh előtte a szovjet parancsnoksággal is egyeztetett. Vezetője századosi rangban, a mezőkövesdi születésű Bán László 3 lett, aki 1954-től hivatásos katonatisztként a Magyar Szabadságharcos Szövetség 1 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár, Szeged (a továbbiakban: MNL CSML) MSZMP Városi Bizottsága (a továbbiakban: MSZMP HVB) 7. fond, 2. csoportszám, őrzési egység, 4. doboz. A Mérleggyár üzemi párt Intéző Bizottságának március 5-i rendkívüli taggyűlésének jegyzőkönyve. 2 Németh Károly ( ) Pákán született től az Magyar Kommunista Párt (MKP), majd 1948-tól az Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) tagja, 1954-től az MDP Csongrád megyei Pártbizottságának első titkára volt. Tevékenyen részt vett az 1956-os forradalom leverésében. November 1-jén a letartóztatás elől illegalitásba menekült, s csak november 4-e után tért vissza re. November 10-én utasítására alakult meg a Csongrád Megyei Karhatalmi Parancsnokság nyarán mindezen tevékenységéért kitüntetésre javasolták tól 1988-ig országgyűlési képviselő volt és 1988 között az MSZMP Központi Bizottságának (KB), 1970 és 1989 között pedig az MSZMP Politikai Bizottságának (PB)is tagja volt és 1987 között Kádár János helyettese, majd 1987-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökévé választották nyarán visszavonult a politikai élettől. In: (a letöltés dátuma: szeptember 5.) 3 Bán László (1919-?) Mezőkövesden született. Hat elemi osztályt végzett és 1950 között a diósgyőri vasgyárban dolgozott. Eredeti szakmája lakatos volt és 1945 között a Magyar Királyi Honvédség kötelékében részt vett a II. világháborúban, majd az amerikaiak fogságába esett tól az MKP, 1948-tól az MDP, majd 1956-tól az MSZMP tagja és 1956 között a Magyar Szabadságharcos Szövetség Csongrád megyei titkára november 4-től március 15-ig a hódmezővásárhelyi központú Csongrád Megyei Karhatalom parancsnoka, majd március 15-től március 31-ig a Csongrád megyei Munkásőrség 11

14 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) (MSZHSZ), majd ennek átnevezése után 1955-től a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÖHOSZ) Csongrád megyei titkáraként tevékenykedett en. E szervezet égisze alatt a forradalom első napjaiban kíséreltet tettek egy kommunista fegyveres csoport felállítására. A Kar hatalom szervezése az első héten nehezen indult, végül fővel alakult meg, nemsokára pedig már egy századnyi önkéntessel rendelkezett. Székhelye kezdetben a Szántó Kovács János u. 3. szám alatti rendőrségi épület volt (jelenleg a i Városi Ügyészség található itt), amit hamarosan a kis laktanyaként emlegetett Honvéd Helyőrség Parancsnokságra helyeztek át, utóbbi egészen május 1-ig hivatalos székhely lett. A szovjet csapatok e mellett, az új laktanyában rendezkedtek be. A korábban itt állomásozó magyar lövészezred november elején nagyrészt szétszéledt, a laktanyában maradókat a szovjetek megbízhatatlanak tartva őket lefegyverezték. 4 A karhatalom deklaráltan a proletárhatalom megvédése érdekében jött létre, a szovjet csapatokkal együtt fegyveres háttértámogatást adott ahhoz, hogy az MSZMP szervezetek kiépítése zavartalanul folyhasson. Bán László Németh Károly utasításait követve egységeivel számos akciót hajtott végre a forradalmárok ellen. Németh elvtárson keresztül kaptunk utasítást, hogy szét kell őket, az ellenforradalmárokat riasztani, Németh elvtárs utasítására tettük meg, hogy leállítottuk a vonatokat a kisállomás előtt. Németh elvtárs utasítását hajtottuk végre, mikor Mindszenten visszaszedtük a fegyvereket. 5 A Csongrád Megyei Karhatalom szervezésben Bán László mellett több megbízható hódmezővásárhelyi kommunista, többek között Bán Rozália, 6 Szalontai Józsefné és Szilágyi Júlia is részt vett. A 37 alapító tag között volt: Bartos Ferenc, Bereczki Ernő, Bérczi Endre, Bodré József, Boros János, Csende János, Dancs Péter, id. Détár János, Dobai József, Fricskó Sándor, H. Szabó Sándor, Hrabovszki Mihály, Hegedűs Imre, Juhász János, Lakatos Imre, Lévai Sándor, Márta István, Molnár Sándor, Mónus Imre, parancsnoka volt. 1958/59-ben egyéves pártiskolát végzett és 1966 között a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult. Felmentését azzal indokolták, hogy a magánéletében bekövetkezett változások miatt a beosztását hatalmi eszköznek gondolta ben Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel tüntették ki, 1966-ban megkapta a 10 éves szolgálat után járó Munkásőr Emlékérmet. In: (a letöltés dátuma: szeptember 5.); MNL CSML Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága (a továbbiakban: MCSMP)12. f őe. 9. d. A Csongrád megyei függetlenített törzstagok, parancsnokok és egységparancsnokok életrajzi adatai. 4 Csordás István: Októberi vihar. Az október 23-án meginduló népmozgalom és az ezzel egyidőben kifejlődő ellenforradalom hatása en I-II. kötet. Kézirat,, , 116., ; Csordás István: Pufajkások. Adatok a vásárhelyi karhatalom történetéhez. Kézirat,, MNL CSML MSZMP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottsága (a továbbiakban: CSMVB) T. d Az MSZMP Csongrád megyei Pártbizottsága június 5-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve. 6 Bán Rozália ( ) en született földműves családban és 1948 között a Kokron textilgyárban dolgozott, mint fizikai munkás és 1990 között tagja volt a Textilmunkások Szabad Szakszervezetének, 1945-től pedig a Magyar-Szovjet Baráti Társaságnak és 1956 között párttagként az MDP, majd az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának politikai munkatársa volt tól 1961-ig a hódmezővásárhelyi MSZMP Pártbizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályának (PTO) osztályvezetőjeként, 1961 és 1965 között a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökeként, végül 1965-től 1975-ig a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójaként dolgozott ben férjhez ment Csikós Miklós festőművészhez. In: i Digitális Enciklopédia FDA7711F40C13368CEE0D731(a letöltés dátuma: szeptember 5.) 12

15 A Munkásőrség megalakításának előzményei Nagy István, Nagy János, id. Nagy Sándor, Papp Márton, Pál János, Pillér János, Pintér János, Péter Szabó István, Retkes István, Rozsnyai Mihály, Sajti Imre 7, Salgó László, Simon Sándor, Szalárdi Péter, Szalma László, Szűcs Márton és Tóth János. 8 A csoport létszáma folyamatosan bővült, decemberre már kétszáz fő fölé növekedett, és két századba szerveződött zászlóaljjá alakult. Szakaszai három rajból, századai három szakaszból, maga a zászlóalj pedig két századból állt. A századok és a zászlóalj parancsnokának helyettesei politikai tisztként funkcionáltak. Emellett parancsnoki törzs is működött, szervező és személyzeti tiszttel, pénzügyi ügyintézővel, valamint írnokokkal. Ugyanakkor legénységi állományának szedett-vedettségét mutatta, hogy 17 éves és 70 év feletti tagjai (többen egykori 1919-es vöröskatonák) is voltak, ugyanakkor ütőképességét növelte, hogy a katonailag képzett tartalékos tisztek és tiszthelyettesek túlsúlyban voltak közöttük. Ők zömmel behívóval vonultak be, így formailag a honvédséghez tartoztak, függetlenül attól, hogy valójában karhatalmi szolgálatot láttak el. Kétnyelvű magyar-orosz igazolványukat a honvédségtől kapták, melyeket Király József honvéd őrnagy, a helyőrség parancsnoka látott el kézjegyével, a dokumentumba fegyverük száma is bejegyzésre került. Csak a hivatásos állomány viselt rangjelzéseket és ennek megfelelő rendszeresített ruházatot, a tisztek pedig tányérsapkát. A tartalékosok függetlenül esetleges tiszti rendfokozatuktól legénységi állományba kerültek, ruházatuk ennek megfelelően legénységi katonai ruházatból állt (egy-egy posztózubbony, posztónadrág és posztósapka, egy pár csizma, két pár kapca, két ing, két gatya, egy hátizsák, két lepedő, két pokróc, egy köpeny), valamint ennek téli kiegészítőjeként vattaruhát kabátot, alkalmanként nadrágot és kesztyűt is hordtak. A vattaruhát oroszul pufajkának 9 nevezték, ezért a magyar népnyelv csak pufajkásoknak hívta, de forintos katonáknak is gúnyolta őket. A pufajkát a ruházat egységesítése miatt is viselték, szolgálatukért zsoldot kaptak. A tisztek fegyverzete géppisztoly, a legénységi állományé karabély volt, míg a parancsnokok pisztolyt viseltek. A belső viszonyrendszer a zászlóaljon belül kezdetben igen bajtársias volt, Csordás István karhatalmista visszaemlékezése szerint úgy éltünk, mint egy nagy család. Az ekkor kialakult haveri légkör később már a Munkásőrségen belül konfliktusok forrása lett, és fegyelmezési nehézségeket okozott. Ugyanakkor a folyamatos bővüléssel felhígult az állomány. Ismét Csordást idézve: búvóhelye lett a karhatalom az ÁVH-soknak és mindazoknak a vezetőknek (funkcionáriusoknak), akiket korábbi gőgös, fellengzős, hozzánemértő magaviseletük miatt munkahelyükről leváltottak a munkástanácsok. Ezek gyom módjára lepték el a karhatalmat. Így vált lehetővé, hogy az addigi két szakaszból álló század zászlóaljjá fejlődjön. [ ] A problémát tulajdonképpen az okozta, hogy ezek az elvtársak, akik csak a létszámot szaporították, 7 Sajti Imre ( ) Az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt az MDP Városi Bizottságának egyik titkára volt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eltiprása után karhatalmistának állt májusától a hódmezővásárhelyi MSZMP Pártbizottságának VB titkára lett június 1-től Bán Rozáliát váltotta a VB elnöki tisztségben, majd 1971-től július 31-ig tanácselnöke volt től a közigazgatás vezetőjét már tanácselnöknek nevezték. In: Dr. Szalontai József Rácz Lajos Tóth Sándor: A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ). Kiadta a i Városi Tanács támogatásával a Szántó Kovács János Munkásőregység, ; MNL CSML MSZMP CSMVB T. d A Megyei MSZMP Vezetőségi ülésének május 22-ei jegyzőkönyve.; Presztóczki Zoltán: A i Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede ( ) In: A i Szeremlei Társaság Évkönyve Budapest, A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Пуфайка orosz szó, jelentése: kabát, pulóver. 13

16 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) jóllehet a karhatalom népszerűtlenné válását is elősegítették személyükkel, olykor magatartásukkal is, az igazi karhatalmi munkában, a nehéz szolgáltban nem igen vettek részt. Vagyis hiába volt nagy létszám, a feladatok továbbra is azokra hárultak, akik korábban is végezték. [ ] Kialakult az úgy nevezett parancsnoki törzs, vagy elvtársi elit. Amint az ország helyzete szilárdult, az Elit visszaszivárgott régi helyére. Akinek nem volt kívánatos régi helyére visszatérni, annak új helyet biztosított a hatalom. 10 Tehát a régi, az 1956-os forradalom által elsöpört, alkalmatlanságukat bizonyított MDP pártfunkcionáriusok egy egyébként hithű kommunista véleménye szerint is vissza tértek a hatalomba. A Csongrád megyei mellett december 20-án megalakult a Városi Karhatalom is, tevékenységét azonban források hiányában sajnos nem tudtuk feltárni. 11 A Csongrád Megyei Karhatalom vezetői: 12 Zászlóaljparancsnok: Politikai tisztek: Bán László Salgó László, Bába Imre, Rozsnyai Mihály főhadnagy és Retkes István hadnagy I. század parancsnoka: Dancs Péter százados II. század parancsnoka: Surányi Mihály főhadnagy Szervező tiszt: Nagy Imre főhadnagy Személyzeti tiszt: Szabó János százados Írnok és pénzügyi intéző: Szabó József Szakaszparancsnokok: Dancs Ferenc hadnagy, Dobai József, Tóth László, Pál János, Papp Márton Bán László december 6-án, az MSZMP i Városi Pártértekezletén a következőképpen indokolta meg a Karhatalom létrehozását: Néphadseregünk teljesen szét züllött, így vált szükségessé, hogy a meglévő tiszt elvtársakból, valamint a tartalékos tisztekből egy új karhatalmat hozzunk létre. Ez persze egy átmeneti helyzet. A rendes hadsereg megszervezése után ez fel fog oszlani. [ ] A mi karhatalmunk a megyében nagyon nehéz feladat előtt áll. en is állandóan szervezkednek a szét vert ellenforradalmárok. Több tsz-t megfenyegettek. Különösen en van komoly fészke az ellenforradalmároknak Csordás: Pufajkások , , 44., ; Csordás: Októberi vihar. II MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz őe. 13. d. Az MSZMP Városi VB október 8-i jegyzőkönyve. 12 Csordás: Pufajkások MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP i Városi Pártértekezletének december 6-i jegyzőkönyve. 14

17 A Munkásőrség megalakításának előzményei A karhatalmistáknak többféle feladatot kellett ellátniuk. A megyei pártlap cikke szerint: A forradalmi munkás-paraszt kormány szervezése alatt álló új karhatalom feladata, hogy minél nagyobb részt vállaljon a rend és a nyugalom helyreállításában, a fegyveres vagy más rendbontók, fosztogatók megfékezésében, az illetéktelenek birtokában lévő fegyverek összeszedésében. Az új karhatalomra vár az a feladat, hogy a rendőrséggel együtt, a munka beindulása, a rend teljes helyreállítása után az addig is egyre növekvő mértékben átvegye a szovjet csapatoktól a munkás és paraszt államunk védelmét. 14 Ennek megfelelően az erélytelen rendőrség helyett, esetleg velük közösen járőröztek, biztosították a rendet a városokban, valamint őrizték a vasúti és közúti hidakat, a stratégiai fontosságú objektumokat, üzemeket, és begyűjtöttek a lakosságnál kint lévő fegyvereket, illetve lőszert. A hódmezővásárhelyi karhatalmisták a város közbiztonságának a rendőrséggel együttműködve való fenntartásán túl a megfogyatkozott határőrséget segítve részt vettek a déli határ egyes szakaszainak lezárásában és védelmében, a disszidensek elfogásában, sőt egy alkalommal még egy esküvőt is biztosítottak. Az általuk begyűjtött emberek közül többeket megvertek, az erőszak alkalmazásában egy bizonyos Szabó százados járt az élen. A hódmezővásárhelyi MSZMP-nek nagy szüksége volt a Karhatalomra, hiszen 1957 februárjában a rendőrség létszáma mindössze 50 fő körül alakult, melyből mindössze 26 volt járőrözésre bevethető. Ezzel a létszámmal a közbiztonság fenntartása, legfőképpen pedig a zavarkeltők, az ellenforradalmárok felkutatása és elfogása nem lett volna eredményes, valamint a város nagy kiterjedésű külterületét sem tudták volna ellenőrzésük alatt tartani, mivel még gépjárművel sem rendelkeztek. A városi Intéző Bizottság a két erőszakszervezet együttműködésének szorosabbá tétele és eredményességük növelése érdekében parancsnokságaik összevonását is tervbe vette, azonban erre végül nem került sor. Bűnügyekben viszont a Karhatalom a rendőrség vezetőjétől kapta az eligazítást, sőt saját nyomozócsoportja is volt. Mindezek alapján jó együttműködést feltételezhetünk a két szervezet között. 15 A november 4-i fordulat után tehát lényegében hónapokig a karhatalmisták tartották fenn a rendet a városban. Dobai József és Rozsnyai Mihály parancsnoksága alatt alegységeik járták a megyét, szervezték a karhatalmat, leváltott tanácsi vezetőket helyeztek vissza posztjukra, felderítést végeztek, elfogásokat hajtottak végre. Már november második felében a rendőrség épülete előtt tömegoszlatást végeztek, és a december 10-i, hétfő délutáni November 7-e téri (napjainkban Kálvin tér) munkástüntetést is ők biztosították, ahol máig tisztázatlan körülmények között, egy, valószínűleg Juhász János karhatalmista fegyveréből kilőtt lövedék Gácsi Lászlót, a Mérleggyár dolgozóját halálosan megsebesítette. Ezen túl hat tüntetőt letartóztattak,és a laktanyába hurcoltak, de másnap őket a tüntetés fő szervezőinek tartott Vaskó András munkástanács szervező és Máthés István honvéd 14 Csongrád Megyei Hírlap (a továbbiakban: CSMH) november Munkában az új karhatalom. A Csongrád Megyei Hírlap az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának napilapja volt. A párt által előírt feladatai közé tartozott, hogy tudósításaival népszerűsítse a karhatalom, a rendőrség, a honvédség és a Munkásőrség tevékenységét. In: MNL CSML MSZMP CSMVB T. d MSZMP Csongrád megyei Intéző Bizottság március 8-ai ülésének jegyzőkönyve. 15 Csordás: Pufajkások. 31.; Csordás: Októberi vihar. II. 124., 130., 138.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP Városi Intéző Bizottság február 11-i ülésének jegyzőkönyve., MSZMP Városi Intézőbizottságának február 15-ei jelentése Münnich Ferenc altábornagy elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Fegyveres Erők Miniszterének.; MSZMP HVB 7. f őe. 3. d. Jegyzőkönyv a Csongrád Megyei Karhatalom Pártszervezetének március 14-i taggyűléséről. 15

18 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) főhadnagy kivételével szabadon engedték. Gácsi haláláért senkit sem vontak felelősségre, a mérleggyári dolgozók küldöttsége hiába követelte, a tettest a Karhatalom sem nem nevezte meg, sem nem adta ki. A Juhász János vetette Belsped vállalat pártszervezetének egyik ülésén is tárgyalták az eseményeket, eszerint: A december 11, 12, 13-i napok a karhatalmisták gyalázásával és a mérleggyári Mártír siratásával teltek el. Minden ismert nevű elvtárs, akit láttak, vagy látni véltek a rendtartásra kivonult karhatalmisták között gyilkos volt. Így elsősorban ismét Juhász János, Szalma László, Erdei László stb. elvtársak ez utóbbi nem is volt ott. Ez a jegyzőkönyvrészlet is alátámasztja, hogy a végzetes lövés leadója Juhász János vagy valamely vállalati munkatársa lehetett ben a hódmezővásárhelyi MSZMP Intéző Bizottságnak feladta a leckét március 15-e megünneplésének dilemmája. A Kádár-kormány az ünnep napját hivatali és iskolaszüneti nappá nyilvánította, ugyanakkor a gyárakban nem volt munkaszünet. Az MSZMP, hogy demonstrálja a párt erejét, már az ünnep előtt országszerte komoly intézkedéseket hozott. Török István, a később vitatott 1956-os szerepvállalásáért letartóztatott tanácselnök úgy vélekedett, meg kell ünnepelniük március 15-ét, mert ha nem teszik, megünnepli más. Az MSZMP városi vezetői végül úgy döntöttek, hogy az embereket kultúr-, színházi és mozielőadásokkal, futballmeccsel kötik le, próbálva elterelni a figyelmüket a szaporodó letartóztatásokról többek között ekkor vették őrizetbe Avemaria Brúnót, a hódmezővásárhelyi forradalmi követelések megfogalmazóját, és a Márciusban újrakezdjük (MUK) újabb forradalom kirobbanását sejtető, egyre terjedő szlogenjéről. Emellett már napokkal az ünnep előtt városszerte korlátozták az italmérést, fokozták a rendőrségi és a karhatalmi készenlétet, a városba pedig civil ruhás párttagokat küldtek ki, hogy a lakosság hangulatáról információkat gyűjtsenek, és ott ahol szükséges, beavatkozásra szólítsák a Karhatalmat az ellenséges elemek ellen őszétől en a karhatalmi egységek és a rendőrség 22, vidéki börtönökből kiszabadult bűnözőt fogott el. Az ügyészség 31 államellenes cselekményt elkövető személy ellen indított bűnvádi eljárást. A vád ellenük izgatás, szervezkedés, hatósági közeg elleni erőszak volt, ezen felül 25-en közbiztonsági őrizetbe kerültek. március 15. és április 4. előtti napokban megelőzési célzattal 30 főt vettek ideiglenes őrizetbe tavaszán eljött a honvédség kötelékében működő Bán László szerint immár 640 főt számláló megyei Karhatalom feloszlatásának ideje. A társadalom ellenállása jórészt megtört, a letartóztatások folytak, visszatért a félelem időszaka, a megerősített rendőri szervek már meg tudtak felelni a Párt elvárásainak. május 1-ig a honvéd helyőrség újraszervezéséig a Karhatalmat nagyrészt leszerelték, s feladataikat az időközben megszervezett Munkásőrség vette át. 19 A karhatalmisták közül 16 Csordás: Októberi vihar. II. 128, 137.; A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ). 17.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. MSZMP Városi Intéző Bizottság. Csongrád megyei Párt Intéző Bizottság Török László pto. vezető elvtársnak, március 11.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f. 2. cssz őe. 4. d. Jegyzőkönyv a hódmezővásárhelyi Mérleggyár július 18-i MSZMP taggyűléséről.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f. 2. cssz őe, 2. d. i BELSPED V. Üzemi Pártszervezetének levele az MSZMP Városi Bizottságának a Belsped vállalatnál történt ellenforradalmi eseményekről. Évszám nélkül. 17 MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP Városi Intéző Bizottság február 18-i ülésének jegyzőkönyve. 18 MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Száraz Ferenc városi ügyész tájékoztatója az MSZMP Városi Intézőbizottság elnökének, július A honvéd karhatalom teljes körű megszüntetését a Honvédelmi Tanács október 1-ei határozata mondta ki. In: Kiss Dávid: 16

19 A Munkásőrség megalakításának előzményei sokan munkásőrök lettek, ahogyan ezt Csordás István, az események tevékeny részese is megerősíti: A polgári életben tevékenykedő volt karhatalmisták többsége továbbra is fegyveres szolgálatot vállalt az újonnan szervezett Munkásőrségben. A tartalékosok nagy része visszatért civil munkakörébe, de voltak olyanok is, akik a honvédség hivatásos állományába léptek, illetve a rendőrséghez vagy a büntetés-végrehajtáshoz kerültek. A hódmezővásárhelyi rendőri (BM) karhatalom tovább működött, parancsnokuk Szilágyi János őrnagy volt, később az egység Szegedre került át. A Karhatalom jelentőségét jól mutatja, hogy Németh Károly az MSZMP Csongrád megyei első embere április végén a laktanyában felkereste a karhatalmistákat, és személyesen mondott köszönetet nekik a rend helyreállításában kifejtett munkájukért. 20 A karhatalmisták valóban nagy szolgálatot tettek a Kádár-rezsimnek, így jutalmazásuk nem maradhatott el. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa elismerését és köszönetét nyilvánítja a karhatalom minden beosztottjának és parancsnokának a népköztársaságunk, népi demokratikus rendszerünk ellen intézett ellenforradalmi támadás leverésében, az ellenforradalmi bandák felszámolásában, a szocializmus vívmányainak védelmében tanúsított hősies és önfeláldozó magatartásáért [ ] a karhatalomnak a népi hatalom védelmében hősies, önfeláldozó magatartást tanúsító tagjait kitüntetésben kell részesíteni, illetve részükre emlékérmet kell alapítani és adományozni. adta hírül áprilisban a megyei újság. 21 Ennek megfelelően a magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 25/ (IV. 21.) számú rendeletével a kiemelkedően helytálló karhatalmisták jutalmazására megalapította a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet. 22 A kitüntetett hódmezővásárhelyi karhatalmisták részére augusztus 17-én Bán László adta át a kitüntetéseket a Fegyveres Erők Klubjában. 23 Az ünnepeltek között volt Bereczki Imre, 19 éves Harisnyagyári dolgozó, Lackovszki József, a Magyar Szabadságharcos Szövetség (MSZHSZ) aktivistája, valamint Nagy Sándor, 1919-es vöröskatona is. Csordás István szerint a kitüntetésnek nem volt anyagi vonzata. Egyedüli előnyt az jelentett, hogy tulajdonosának gyermeke a főiskolai vagy egyetemi felvételinél pontszámegyenlőség esetén előnyt élvezett. 24 Az emlékérmet egyébként Kádár János is megkapta ben, a Csongrád Megyei Karhatalom megalakulásának 10. évfordulóján, en bajtársi találkozót tartottak. Az egykori karhatalmisták a szervezéssel volt parancsnokukat, Bán Lászlót bízták meg novemberében 19 tagú Intéző Bizottság alakult, melynek elnöke Szabó János, elnökhelyettese pedig Turi József lett. A karhatalmisták bajtársi találkozójára végül február 4-én került sor a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat ebédlőjében. A meghívottak között volt Németh Károly, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának volt első titkára, Papp Sándor, a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Bozó Sándor, a Csongrád A Munkásőrség története és előzményei. Veritas könyvek 8. Sorozatszerkesztő: Marinovich Endre. Magyar Napló, Budapest, Csordás: Októberi vihar. II. 140., 142., 197.; Csordás: Pufajkások. 54.; MNL CSML MSZMP CSMVB T. d Az MSZMP Csongrád megyei Pártbizottságának június 5-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve. 21 CSMH április Forró János: A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred. In: Rendvédelemtörténeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) XX. évf. (2011) 23. sz A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) CSMH augusztus Kitüntették az ellenforradalom leverésében részt vett karhatalmistákat.; Csordás: Októberi vihar. II. 144., Kiss: A Munkásőrség története és előzményei

20 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, Bán Rozália, a helyi Pártbizottság munkatársa, Oláh Mihály, volt kommunista polgármestere, Vas Imre, a Városi Tanács VB elnöke és még sok prominens megyei és városi pártfunkcionárius. Németh Károly aki a tervezett program szerint az ünnepi beszédet tartotta volna végül nem jelent meg, ami visszatetszést keltett az egykori karhatalmisták között. A találkozón a korabeli visszaemlékezés szerint összesen 372 fő vett részt. Ebből 226 fő volt vásárhelyi, 146-an pedig vidékről érkeztek. Az ünneplő karhatalmisták úgy határoztak, hogy ezután ötévente rendeznek találkozókat, az 1967-es összejövetel azonban az első, s egyben az utolsó is volt ban Péter Szabó István egykori karhatalmista, de még aktív munkásőr, már idős emberként levelet írt Németh Károlynak, aki ekkor az MSZMP Budapesti Pártbizottságának első titkára volt. Emlékeztette arra az ígéretére, miszerint nem fogja felejteni, amit a karhatalmisták egykor a pártért tettek, és ha valamilyen problémájuk van, bátran forduljanak hozzá. Péter Szabó saját és egykori társai alacsony nyugdíjának valamilyen formában való kiegészítését kérte a magasra jutott pártembertől, levele azonban a hajdani karhatalmisták nagy csalódottságára válasz nélkül maradt. Ennek következtében negatív vélemények keltek szárnyra a veterán karhatalmisták, sőt a munkásőrök között is. Ezek egyike a következőképpen hangzott: Befészkelődtek a bársonyszékbe, minket pedig, akik a széküket védtük, még csak kutyának sem tekintenek. 26 Kádár brigádja. A Munkásőrség létrehozása és hódmezővásárhelyi századának megalakítása A szovjetek által hatalomba segített Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az MSZMP vezetése még 1957-ben is tartott a forradalmi megmozdulások újbóli fellángolásától. Az 1956 novemberében országszerte létrehozott Karhatalom az 1956-os őszi, téli brutális fellépésével, sortüzeivel en és Csongrád megyében is elvégezte a piszkos munkát, a társadalom megtörését, megfélemlítését, eközben azonban teljesen lejáratódott. Ezért Kádárnak és csoportjának szüksége volt egy új, még nem kompromittálódott, ugyanakkor az MSZMP közvetlen irányítása alá tartozó védelmi szervezetre, párthadseregre, melyre a szovjetek csapatok mellett minden körülmények között számíthatott. A kommunista vezetők a rendőrségbe és a honvédségbe vetett bizalma ugyanis nehezen állt helyre, mivel ezen fegyveres testületek egységei az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban többnyire passzívak maradtak, sőt esetenként az Államvédelmi Hatósággal és a kommunistákkal szemben a forradalmárok oldalára álltak. A Munkásőrséget az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának január 29-i határozata alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsának évi 13. számú törvényerejű rendelete és a magát Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak nevező Kádár János vezette szovjet befolyású bábkabinet február 18-án kihirdetett 3075/ számú kormányhatározata hozta létre, deklaráltan azért, hogy meggátolja az 1956-os ellenforradalomhoz hasonló események bekövetkezését. Az önkéntes 26 Csordás: Októberi vihar. II ,

21 Kádár brigádja alapon életre hívott szervezet tagjainak jogállását és feladatait először csak nagy vonalakban határozták meg. Lefektették, hogy a testületet elsősorban az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek hatékonyabb elhárítása miatt hozták létre. A Munkásőrség első országos parancsnokának Halas Lajost nevezték ki. Az 1957 februárjától felálló Munkásőrség az MSZMP közvetlen irányítása alá tartozó,fegyverviselési és meghatározott esetekben fegyverhasználati joggal rendelkező félkatonai szervezet, párthadsereg volt. Szervezeti struktúrája a Karhatalomhoz hasonlóan raj, szakasz, század és zászlóalj erejű egységekből épült fel. Budapesten kerületenként, vidéken pedig városonként vagy járásonként, sőt néhány nagyobb gyárban üzemenként szerveződött. A fővárosban a kerületi egységeket a budapesti, a vidéki egységeket a 19 megyei parancsnokság fogta össze, ezek felettes szerve pedig a Munkásőrség Országos Parancsnoksága (MOP) volt. Valamennyi szint az MSZMP alárendeltségében működött, az egységek bevetéséről a területileg illetékes Intéző Bizottság (IB) határozhatott. A Munkásőrség és az MSZMP viszonyát leginkább egy 1957 júniusában készült értékelő jelentésben található idézettel szemléltethetjük: ez a párt fegyveres ereje, amiből következik, hogy egyértelműen a Párt alá van rendelve. Ezt a munkásőröknek soha sem szabad elfelejteni egy percig sem. A Munkásőrség központi pártirányítása a Párt- és Tömegszervezetek Osztályához (PTO), valamint az Adminisztratív Osztályhoz tartozott. Különböző hatásköri átfedések miatt a következő években a PTO gyakran került konfliktusba a MOP-pal. A Munkásőrség szoros kapcsolatot tartott fenn a Belügyminisztériummal és a Honvédelmi Minisztériummal is. Országos parancsnokát az MSZMP KB javaslata alapján a kormány, míg megyei parancsnokait a megyei MSZMP IB javaslatára az országos parancsnok nevezte ki. Utóbbiak a megyei MSZMP IB elnökének és az országos munkásőr parancsnoknak voltak alárendelve. Az egységparancsnokok személyét az MSZMP helyi Intéző Bizottságának javaslata alapján az országos parancsnok hagyta jóvá. A parancsnokoknak katonai képzettség mellett szervezői kvalitásokkal is rendelkezniük kellett. A vezetők munkáját segítő megyei törzset az országos parancsnok, míg a megyei alárendelt egységek törzseit a megyei parancsnok nevezte ki, ami természetesen az illetékes pártszervek előzetes jóváhagyásához volt kötve. A legénységi állományba kerülőkről az üzemek, termelőszövetkezetek pártszervezetei tettek javaslatot, amit az illetékes IB fogadott vagy utasított el. A Munkásőrség megszervezésére és felfegyverzésére a Halas Lajos által kidolgozott és Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere által jóváhagyott terv alapján fokozott ütemben, az eredetileg megszabott határidő szerint március 15. és november 7. között került sor. A testületnek augusztusban országosan már harmincezer tagja volt, soraiban a forradalom leverése utáni tisztogatásban részt vett karhatalmisták jelentős részével, akik a tiszti állomány meghatározó hányadát adták. A létszám fokozatosan, rövid idő alatt negyvenezer fő fölé növekedett. A munkásőrök felfegyverzéséről egyrészt a szovjetek, másrészt a honvédség tartalékaiból gondoskodtak. Minden munkásőr szolgálati pisztolyt kapott, amit állandóan magánál tarthatott. A szervezet főbb feladatai a többi fegyveres szervvel együttműködésben a fontosabb objektumok, (párt)épületek védelme, az ünnepségek, nagyobb rendezvények biztosítása, a közrend fenntartása és a katasztrófa-elhárítás voltak. Szolgálati feladataik ellátása közben a munkásőrök hivatalos személynek minősültek. 19

22 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) A Honvédelmi Minisztérium személyi tartalékállományához tartozó függetlenített, hivatásos parancsnokok kivételével akik teljes állásban tevékenykedtek a szervezetnél, és átlagbérük mintegy háromezer forintot tett ki, ami eleinte kb. másfélszerese volt a Néphadseregben és a rendőrségen szolgáló tisztek jövedelmének a szolgálat ellátásáért fizetés nem járt, azt társadalmi munkában kellett végezni. Emellett főként adminisztratív vonalon volt néhány polgári alkalmazott is, akik az adott egységnél fő- vagy mellékállásban dolgoztak. 27 A munkásőrségbe elvtársak 100 %-ig megbízható kommunisták lehetnek (sic!) [ ] akikre minden körülmények között számíthatunk. Munkásőrség a rendőrség segítőtársa lesz, éppen úgy, mint a karhatalom és ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik lesz (sic!), mint nekik. [ ] A munkásőrség tagjainak állandó fegyverhasználati engedélyük lesz, akkor használják fegyvereiket, amikor szükségesnek tartják. [ ] ha valahol a város bármely részén, vagy üzemekben valami differencia adódna elő /ellenforradalmi tüntetés stb./ akkor a munkásőrség tagjai a városi parancsnokság kiküldése alapján feltétlenül megjelennek. foglalta össze a megalakítás előtt álló i egység feladatait és jogosítványait Matók Teréz, a hódmezővásárhelyi Mérleggyár MSZMP Intéző Bizottságának titkára. Az üzem Intéző Bizottságának március 5-ei ülésén, melyen ez a beszéd elhangzott, javaslatot tettek a gyár által a hódmezővásárhelyi munkásőregységbe küldendő elvtársak személyére is. 28 A hódmezővásárhelyi munkásőrszázadba a helyi üzemek, termelőszövetkezetek, közintézmények MSZMP alapszervezetei javasoltak tagokat, ezek a javaslatok előterjesztés formájában az MSZMP városi Ideiglenes Intézőbizottsága elé kerültek, amely elfogadta vagy elutasította a tagjelölteket, miként a kizárásokat és a felmentéseket is ez a szerv intézte. Kedvező elbírálás esetén a helyi parancsnok elrendelte a felvételt, a munkásőr az eskü letétele után vált a szervezet teljes jogú tagjává. en 1957 februárjában a munkásőregység felállítását az ekkor 27 tagúra bővült MSZMP városi párt Intéző Bizottságának 29 hétfős bizottsága (Boros János, Tóth Imre, Détár János, Földesi Ferenc, Vas Imre, Surányi Mihály és Sajti Imre) koordinálta. A munkásőrök igénybevételének szabályai, az egység felépítése, a fegyverzet és a létszám párttitkot képezett. A helyi munkásőregység március 17-én az MSZMP Városi Pártbizottságának azóta lebontott Zrínyi utca 1. szám alatti épületében alakult meg. A jelenlévő megyei és városi pártfunkcionáriusok közül először a Városi Pártbizottság képviseletében Sajti Imre ismertette a Munkásőrség összetételét és feladatait, majd a pártbizottság udvarán megtörtént az eskütétel, mely után Németh Károly mondott ünnepi beszédet. Boros János, egykori vöröskatona így indokolta a Munkásőrségbe való belépését: Azért leszek a munkásőrség tagja, hogy én is biztosítsam, többé elő ne forduljon október 23-a. Itt a helye min- 27 Kiss: A Munkásőrség története és előzményei , , ; A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) , MNL CSML MSZMP HVB 7. f. 2. cssz őe. 4. d. A Mérleggyár üzemi párt Intézőbizottságának március 5-i rendkívüli taggyűlésének jegyzőkönyve nyarán az MSZMP Országos Pártértekezlete az ideiglenesnek tekintett intéző bizottságok helyett minden szinten visszaállította a végrehajtó bizottságokat. Városi viszonylatban a legfőbb szerv a pártbizottság volt, melynek élén a titkár állt. In: Az MSZMP Városi Pártaktíva értekezletének július 13-ai jegyzőkönyve. MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. 20

23 Kádár brigádja den vöröskatonának. A 64 éves Búza Sándor is hasonlóképpen nyilatkozott: Az oroszországi vörösgárdában harcoltam annak idején, géppuskás voltam. Most itt a helyem, hogy megvédjük 12 év eredményeit, vívmányait. 30 A kezdetben engedélyezett 116 fős század parancsnoka, Surányi Mihály 31 főhadnagy, június 28-i előléptetése után százados, helyettese pedig Pál János 32 lett. A század az eleinte 13 tagú parancsnoki törzs (a parancsnok és anyagi helyettese, kiképzési munkatárs, szervező, hírvivő, szolgálatvezető, írnok, négy gépkocsivezető és két egészségügyi beosztott) és a 7 fős nehézfegyverraj mellett három, egyenként 32 fős szakaszból állt, melyek darabonként három-három rajból 33 tevődtek össze. A parancsnok mellett politikai helyettesként dolgozott Salgó László és Szabó János, akik a kiképzést is irányították. A májusban két századosra kibővült egység első századának parancsnoka Rozsnyai Mihály 34, helyettese H. Szabó Sándor, második századának parancsnoka Barna György 35, helyettese pedig Janovszki József lett. Tehát valamennyi parancsnok és a törzs személyi állományának többsége 30 MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP december 6-ai i Városi Pártértekezletének jegyzőkönyve., MSZMP városi Intéző Bizottság február 25-ei ülésének jegyzőkönyve.; A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) ; CSMH március Munkásőrség-avatás Vásárhelyen. 31 Surányi Mihály (1927-?) március 17. és november 15. között a hódmezővásárhelyi Munkásőregység első parancsnoka. en született, fiatalkorában béresként, mezőgazdasági cselédként dolgozott. Ezután katonának állt, légvédelmi tüzérként, majd ejtőernyősként, végül kiképzőként szolgált a honvédségben. Egyik ejtőernyős-ugrása alkalmával hátgerinc-repedést szenvedett, ezért le kellett szerelnie. Ezután a Gorzsai Állami Gazdaságban, majd a Keltetőközpontban dolgozott, innen a Mérleggyárba került, ahonnan megalakulásakor, 1956 novemberében jelentkezett a Karhatalomba, és hamarosan az egyik karhatalmi század parancsnoka lett. Sajti Imre sógora, aki 1957 májusától a városi MSZMP Pártbizottság titkára lett. Surányi munkásőrparancsnoki minőségében tagja volt a városi MSZMP Intéző Bizottságnak, majd a Végrehajtó Bizottságnak is őszén italozó életmódja és kicsapongó életvitele miatt leszerelték. In: MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP városi Intéző Bizottság február 25-ei ülésének jegyzőkönyve.; MNL CSML MSZMP CSMVB T. d A megyei MSZMP vezetőségi ülésének május 22-ei jegyzőkönyve. 32 Pál János (1928-?) en született. Eredeti foglalkozása kötszövősegéd. A Kötöttárugyár gyáregységvezetője volt. Az 1956-os forradalom idején az üzem munkástanácsa mint kommunistát leváltotta őszén az elsők között lépett be a Karhatalomba, ahol szakaszparancsnokként szolgált márciusa és 1961 januárja között a i Munkásőregység parancsnokhelyettese, majd az 1964-tőlaz első század parancsnoka volt. Emellett a városi Pártbizottság és a Végrehajtó Bizottság tagjaként is tevékenykedett március 15-én megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. In: MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. MSZMP Városi Végrehajtó Bizottság. MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztálya Ábrahám Antal elvtársnak, október. 10.; MNL CSML MCSMP12. f őe. 17. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 027. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, március Az első raj 12 főből állt, mivel szervezetileg ide tartozott a szakaszparancsnok és helyettese is. A második és a harmadik raj létszáma fő volt. 34 Rozsnyai Mihály (1918-?) Makón született. Az 1956-os forradalom idején a Kopáncsi Állami Gazdaság függetlenített párttitkára, 1957 májusától pedig a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója volt őszétől karhatalmistaként szolgált, majd a Karhatalom megszűnésével a vásárhelyi munkásőregységbe került, ahol az I. század parancsnoka lett január 1-el áthelyezték a Csongrád Megyei Munkásőr Parancsnokság törzséhez. In: MNL CSML MCSMP őe. 3. d. Munkásőr személyi lapok. Rozsnyai Mihály.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. MSZMP Városi Intéző Bizottság. MSZMP Megyei Intéző Bizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztálya Ábrahám Antal elvtársnak, június 22.; MNL CSML MCSMP f őe. 6. d. Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj 1. sz. zászlóaljparancsa., január Barna György (1927-?) Bakonszegen született őszén karhatalmistának állt. A Munkásőrségbe való belépésekor a Csongrád Megyei Pártbizottságon dolgozott májusáig a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj második századának parancsnoka volt. In: MNL CSML MCSMP őe. 3. d. Munkásőr személyi lapok. Barna György.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. A Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 10. sz. parancsa, május 5. 21

24 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) zömmel tartalékos katonatisztek a Csongrád Megyei Karhatalom korábbi vezetői, alparancsnokai közül került ki. A törzs feladata a zászlóalj kiképzésének megszervezése, irányítása, ellenőrzése és az alegységparancsnokok segítése volt. 36 A század fegyverzete és technikai felszerelése elviekben a következőkből állt: 116 pisztoly, 78 géppisztoly, 38 karabély, 1 golyószóró, 1 géppuska, 77 kézigránát, 39 könnygránát. Gépjárművek: 4 tehergépkocsi, 1 motorkerékpár a parancsnoknak és 1 kerékpár a parancsnokhelyettesnek, de a járművek csak riasztás esetén voltak igénybe vehetők. A felsorolt eszközök azonban március végéig csak korlátozott mértékben álltak az egység rendelkezésére. 37 A munkásőrök ruházata kezdetben egyrészes kék overallból és pilotsapkából állt, melyet néhány hónap múlva Lenin-sapkára cseréltek. Bal karjukon Munkásőrség feliratú vörös szalagot viseltek. Emellett öltözetük része volt még a munkásőring, a munkásőrjelvény, a derékszíj, a vászonszárú csizma, a kapca, az alsónadrág és télen a vattaruha. Mindebből az első időkben fejenként egy, illetve egy pár állt rendelkezésre. A ruházatot mindenki saját lakásán tartotta. 38 Márciusban a kommunista elkötelezettségét már bizonyító Bán László százados, a Karhatalom volt vezetőjének irányításával létrejött a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága (MCSMP). A megyei parancsnokság szintén en rendezkedett be, lévén mint már említettük a város ekkor Csongrád megye székhelye volt. Feladatait a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az MSZMP által jóváhagyott irányelvek szerint, valamint a Munkásőrség Országos Parancsnoka által kiadott Működési Szabályzat alapján kellett végeznie. A parancsnok hivatalból tagja lett a Csongrád Megyei Pártbizottságnak és a megyei Intéző Bizottságnak. Irányítása alá tartoztak a Szentesi járásban, a Makói járásban, en és a Szegedi járásban megalakult munkásőregységek, a Szeged városi azonban nem, ez ugyanis ekkor még közvetlenül a Munkásőrség Országos Parancsnokságának alárendeltségében volt. Bán helyettese Szathmári Gyula főhadnagy lett. A megyei MSZMP IB március 8-ai ülésén jóváhagyta, hogy a következő 12 elvtárs társadalmi aktívaként felvételt nyerjen a Munkásőrség megyei törzsébe: Papp István hadnagy, Retkes István tartalékos hadnagy, Nyámádi Gábor tartalékos hadnagy, Dobai József alhadnagy, Bordás Péter főhadnagy, Simon Sándor alhadnagy, Faragó Imre hadnagy, Pacuk István alhadnagy, Lévai Sándor honvéd, Laki Imre hadnagy, Dancs Péter tartalékos százados, Szabó József hadnagy. 39 A megyei parancsnok feladatai igen sokrétűek voltak: megszervezte az alárendeltségébe tartozó munkásőregységek kiképzését amit alkalmanként személyesen kellett ellenőriznie biztosította a megyei egységek rendeltetésszerű felhasználását és ütőképességét. Gondoskodott a MOP és a megyei IB által kiadott feladatok végrehajtásáról. Előterjesztéseket dolgozott ki a megyét érintő 36 A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ). 24., 26.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 1. d. Munkásszázad szervezete és állománya.; Kiss: A Munkásőrség története és előzményei. 79.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP városi Intéző Bizottság február 25-ei ülésének jegyzőkönyve.; MNL CSML MCSMP f őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Személyügyi Osztályának. Előléptetési időszak jelentések. Budapest, augusztus MNL CSML MCSMP 12. f őe. 1. d. Munkásszázad szervezete és állománya.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d.beszámoló jelentés a i Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj munkájáról, június A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ). 24., MNL CSML MSZMP CSMVB T. d Az MSZMP Csongrád megyei Intéző Bizottság március 8-ai ülésének jegyzőkönyve. 22

25 A vásárhelyi munkásőrök feladatai olyan kérdésekben,amelyeket saját hatáskörében nem tudott megoldani. Megszervezte és ellenőrizte a fegyverzet, a lőszer, a hadtáp és a kiképzési anyag rendszeres karbantartását, valamint tárolását. Tevékenységét a megyei MSZMP IB-vel, a rendőrséggel és a honvédséggel együttműködésben volt köteles végezni. Ezenkívül ismernie kellett a megye politikai és gazdasági adottságait, felelős volt a területén szervezett pártrendezvények, nagygyűlések biztosításáért. Fegyelmi és dicsérő jogkörrel csak ő rendelkezett. A parancsnok helyébe távollétében a parancsnokhelyettes lépett, aki egyébként a rábízott alosztály irányításáért volt felelős. A megyei parancsnok tervező és ellenőrző munkáját a törzs segítette, melyben függetlenített és társadalmi munkatársak is helyet kaptak. A MOP a megyei törzsön belül a következő alosztályok létrehozását írta elő: szervezési és tájékoztatási alosztály, kiképzési alosztály, személynyilvántartó alosztály, anyagi és pénzügyi alosztály, fegyverzeti alosztály és az ún. titkos iroda. Az alosztályok munkájáért az erre kijelölt függetlenített munkatársak feleltek. 40 A vásárhelyi munkásőrök feladatai Az első időkben a munkásőregységek elsősorban elrettentő szerepet töltöttek be, mivel a hatalom, már-már paranoid módon komolyan tartott attól, hogy a forradalom lángja a Márciusban újrakezdjük jelszónak megfelelően ismét fellobban, így a testületbe való felvétel legfontosabb kritériuma a párthűség volt. A Munkásőrség tehát a Kádári megtorló gépezet egyik fontos elemeként kezdte meg működését. A hódmezővásárhelyi MSZMP székház egyúttal a városi Munkásőrség parancsnokságának is otthont adott, a munkásőrök két helyiséget kaptak, míg a Kossuth tér 2. szám alatt, vagyis a Csongrád megyei MSZMP székház földszintjén a párt, első emeletén pedig a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága rendezkedett be. A munkásőr-parancsnokságok országszerte az MSZMP főbb helyi szerveinek székházaiba kerültek, így a parancsnokságot őrző, ott ügyeleti szolgálatban lévő munkásőrök egyúttal a pártapparátust is védték. A megyei parancsnoksággal való folyamatos összeköttetés biztosítása és a harckészültség állandó fenntartása érdekében minden alegységnek így a hódmezővásárhelyinek is ügyeleti szolgálatot kellett szerveznie, és a helyi viszonyoknak megfelelő mozgósítási riadótervet kellett kidolgoznia. Surányi Mihály első parancsában a szolgálatvezénylésről intézkedett, hétvégén 14 órától a következő nap 14 óráig három munkásőrnek egy ügyeletes tisztnek és két beosztottnak 24 órás szolgálatot kellett ellátni, ami hétköznaponként rövidebb ideig, 17:30-tól másnap reggel 7 óráig tartott. Az ügyeleteseknek ismerniük kellett a parancsnok a parancsnok-helyettes és a századparancsnokok tartózkodási helyét. A szolgálati beosztást egy hónapra előre el kellett készíteni. A riadóterv elsődleges 40 MNL CSML MSZMP Csongrád megyei Bizottság Archívuma (a továbbiakban: CSMBA) Munkásőrséggel kapcsolatos iratok Fehér Lajos Csongrád megyei másodtitkár beszámolója az MSZMP Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályának a Csongrád megyei Munkásőrség megalakításáról, június 26.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 1. d. Halas Lajos ezredes Munkásőrség Országos Parancsnoka utasítása megyei Munkásőrség parancsnokság törzsmunkájának megszervezésére, július 25.; Kiss: A Munkásőrség története és előzményei

26 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) célja az volt, hogy a munkásőregységek a legrövidebb idő alatt harckész állapotba kerüljenek, hogy az esetleges ellenforradalmi, vagy provokációs megmozdulást csírájába el tudják fojtani, valamint a helyi pártszerveket meg tudják védeni. Riasztás esetén a parancsnok azonnal bevonult szolgálati helyére, és felvette az összeköttetést a helyi pártvezetőkkel, a MOP-pal, valamint a helyi honvédségi, rendőri szervek vezetőivel. Tájékozódott és tájékoztatást adott a lezajlott eseményekről, míg további intézkedéseit már az imént felsorolt szervekkel együttműködésben kellett meghoznia. Ezenkívül ő határozta meg a helyettesei és a legénységi állomány feladatait. Kijelölte, hogy riasztás esetén mely egységek védik a pártházat és a parancsnokságot, és melyek képeznek tartalékot (40 százalék tartalék volt kötelező). Továbbá meghatározta a gyülekezés helyét és a harckészültség elérésének időtartamát. Riadót országosan a MOP parancsnoka, a megyékben a megyei parancsnok, illetve a megyei MSZMP IB elnöke, konkrét egységre vonatkozóan pedig a városi, járási parancsnok vagy a területi MSZMP IB elnöke rendelhetett el, valamint a Munkásőrség épületében ügyeleti szolgálatot teljesítő munkásőr, de csak akkor, ha az objektumot támadás érte. 41 A munkásőrt az ellenség figyeli, s igyekszik azt próbára tenni. Valamint kompromittálni. Ezért az elvtársakat fokozottabb éberségre hívom fel állt Surányi Mihály egységparancsnok 4. számmal kiadott parancsában. Az éberség mellett a vásárhelyi munkásőrök másik fontos feladata a kommunista ünnepek biztosítása volt. Erre először március 21-én nyílt alkalom, amikor a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján a Csongrád Megyei Pártbizottság politikai nagygyűlést rendezett a Petőfi Kultúrházban. A rendezvényt négy munkásőr (Papp Márton, Szalontai József, Bugyi József és Vincze Gyula) biztosította. április 3-án, a felszabadulás napját megelőző éjszakán éjféltől kezdve díszőrséget álltak a visszaállított szovjet emlékműnél, és védték a Megyei és a Városi Tanács épületét, valamint a városi MSZMP Pártbizottságot, illetve a Munkás őrség mindkét, városban található Parancsnokságát. Emellett még három stratégiailag fontos helyszínen végeztek biztosítást, a koszorúzási ünnepségen pedig 38 fős díszszakasszal vettek részt, melyért a parancsnok a díszelgőket dicséretben részesítette. Ugyanakkor általánosságban elégedetlen volt a szolgálat ellátásával, ahonnan sokan késtek, nem jelentkeztek az ügyletes parancsnoknál, illetve nem megfelelően öltözködtek, sőt az is előfordult, hogy ittasan jelentek meg. 42 A hatalom az egész országban mindent megtett annak érdekében, hogy május 1-jei ünnepségek igazán nagyszabásúak legyenek és demonstrálják, hogy az MSZMP és a Kádár-kormány mögött jelentős tömegek állnak, nem volt ez másképp en sem. A Május 1. Előkészítő Bizottság irányelvei szerint az alapszervezeteknek úgy kellett megszervezni ezt a napot, hogy az az eddigi május 1-i ünnepségeket egyrészt tömegmozgósítás terén, másrészt lelkesedésben nagymértékben felülmúlja. Ennek érdekében a különböző üzemek, termelőszövetkezetek, sport és ifjúsági szervezetek, valamint a városi tanács és a kórház dolgozói együtt vonultak fel. A program a következő volt: 41 MNL CSML MCSMP f őe. 6. d. Csongrád megyei MSZMP székház alaprajza.; MNL CSML MSZMP CSMBA 12. f. 1. őe. Munkásőrség történeti ügyiratok (). Városi Munkásőrség Parancsnokság.. 1. számú Városi Munkásőrség Parancsnoksági parancs.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 4. d. Munkásőrség megyei Parancsnokság. Riadóterv minta. 42 MNL CSML MSZMP CSMBA 12. f. 1. őe. Munkásőrség történeti ügyiratok (). Munkásőrség Parancsnokság 4. sz. parancs., április 6. 24

27 A vásárhelyi munkásőrök feladatai zenés ébresztő, fél tíztől ünnepi beszéd a Szt. (!) István téren, ezután felvonulás a Népkert irányába, ahol egész napos kultúr- és sportműsorral szórakoztatták a jelenlévőket, este pedig tűzijátékra, majd a Kossuth téren utcabálra került sor. A vásárhelyi munkásőrök közreműködtek a rendezvények biztosításában, sőt a felvonuláson az egység díszszázada is részt vett. 43 Közben az egységek feltöltése nagy lendülettel folyt. Az ekkor belépők nagy része párttag volt, legtöbben meggyőződésből, de sokan magasabb beosztásuk megtartásának bebiztosításáért csatlakoztak a Munkásőrséghez. Az MSZMP Csongrád Megyei Intéző Bizottságának április 26-án megtartott ülésén felmerült, hogy nőket is toborozni kellene a testületbe. Ekkor az IB az egész megyében 30 fő beszervezését engedélyezte, akiket könnyített munkákra (írnok, adminisztrátor, egészségügyi szolgálat stb.) kívántak alkalmazni. Júniusban megyeszerte már 25 női munkásőr teljesített szolgálatot, számuk azonban a későbbiekben nem növekedett számottevően. Ennek fő oka az volt, hogy a felvételnél előnyben részesítették a férfiakat, de a hölgyek körében nem is volt számottevő érdeklődés a munkásőrszolgálatot illetően. 44 Az első hónapokban az országos helyzethez hasonlóan Csongrád megyében is komoly gondot okozott, hogy a felállt, és fokozatosan bővülő, immár a szegedit nem számítva 1120 fős összlétszámú egységek felszerelésére nem állt rendelkezésre elegendő fegyverzet és ruházat. Utóbbiból például csak 640 darab érkezett. Pótlására a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága 500 overallt kapott a Megyei Légó parancsnokságtól. E pótlás ellenére hiányzott még 448 öltöny, valamint alsóneműk és téli ruhák, amelyek egyáltalán nem érkeztek meg a megyébe. A fegyverzet tekintetében is komoly hiányok mutatkoztak, minden munkásőrnek szolgálati fegyverrel, pisztollyal kellett volna rendelkeznie, amit magánál kellett tartania. Júniusig azonban csak 785, részben a Csongrád Megyei Karhatalomtól átvett, illetve a Munkásőrség Országos Parancsnokságától kapott maroklőfegyver érkezett meg. Ugyanilyen problémák voltak a géppisztolyokkal és a karabélyokkal, melyekből 823, illetve mindössze 276 (!) darab állt a munkásőrök rendelkezésére. A nehézfegyverzetet illetően csak 4-4 géppuska és golyószóró volt meg az előírt darabból. Emellett, főként a Karhatalomtól átvett fegyverek állapota némi kívánnivalót hagyott maga után, soknak hiányoztak különböző tartozékai. Az ellátásbeli nehézségek miatt a legénységi állomány körében egyre többen voltak elégedetlenek, ezért a megyei Pártbizottság a fegyverzet és a ruházat sürgős pótlására, valamint a lőszer-javadalmazás kibővítésére, illetve függetlenített fegyvermesterek beállítására kérte a MSZMP Központi Bizottságát, utóbbi szeptemberben meg is történt. A megyei parancsnokság egy személygépkocsival, négy motorkerékpárral és hat kerékpárral rendelkezett, egy motorkerékpár és két kerékpár viszont hiányzott. A Csongrád megyei munkásőregységek kapcsolata a társfegyveres szervekkel, vagyis a honvédséggel és a rendőrséggel kielégítő volt, bár a munkásőrök között, olyan nézetek terjedtek, hogy csak mi vagyunk a megbízhatók, illetve nekünk ne parancsolgasson Maléter katonája. 43 A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) ; MNL CSML CSMBA 12. f. 1. őe. Munkásőrség történeti ügyiratok (). Városi Munkásőrség Parancsnokság.. Városi Munkásőrség Parancsnokának 2. számú parancsa, március 30.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f. 2. cssz őe, 4. d. MSZMP Városi Bizottság.. Május 1. Előkészítő Bizottság, április MNL CSML MSZMP CSMVB T. d Csongrád megyei Intéző Bizottság április 26-ai ülésének jegyzőkönyve. 25

28 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Az ilyen véleményekkel szemben azonban az MSZMP megyei és városi vezetői is igyekeztek fellépni. A fegyveres kiképzés mellett a pártszervek gondot fordítottak a munkásőrök politikai nevelésére is, a területileg illetékes Intéző Bizottságok titkárai rendszeresen felkeresték a munkásőregységeket, és tájékoztatókat tartottak az aktuális politikai helyzetről. A parancsnokok a vezetéshez szükséges ismereteket országos összevonásokon sajátították el. 45 A vásárhelyi munkásőr-foglalkozásokra minden szombaton óra között került sor, melyek helyszíne általában a Népkerti liget volt. A gyakorlatokat a megyei parancsnokság által kidolgozott kiképzési terv szerint hajtották végre, melynek középpontjában az alaki kiképzés és a fegyverismeret (pisztoly, géppisztoly, karabély és kézigránát) elsajátítása állt. A felszerelési hiányosságok ellenére április végén a helyőrség hivatásos tisztjeinek bevonásával megkezdődött a vásárhelyi század éleslövészeti kiképzése is. 28-án a honvédség hódmezővásárhelyi lőterén lezajlott az első lőgyakorlat, melyen 111-en pisztollyal, géppisztollyal és karabéllyal lőttek, s a pisztolylövészet kivételével megfelelő eredmények születtek. A lőszert a megyei parancsnokság biztosította, a kilőtt lőszerhüvelyeket össze kellett szedni, a gyakorlaton fegyvermester és orvos jelenléte is elő volt írva. Májusban az elsősegélynyújtás, a karhatalmi harcászat, a riadóterv mozzanatainak megismerése, illetve a belső és külső ballisztika tárak töltése ürítése, célra tartás gyakorlása volt napirenden. Az egység bővülésével a két század hétvégi foglalkozásai már külön időpontokban, kéthetenként zajlottak. Június 23-án az első századnak, június 30-án pedig a másodiknak rendeltek el újabb lőgyakorlatot. 46 Sőt, a kiképzés eredményességének javítása érdekében a megyei munkásőr egységek 620 tagja nyári táborozáson vett részt a Bükkszentkereszt melletti Hollóstetőn, a szakaszparancsnokok és a törzsek összetartására pedig Tokajban került sor, ahol karhatalmi harcászati ismereteiket bővítették. 47 Az első néhány hónapban országszerte egyre több munkásőrökhöz kapcsolódó ún. rendkívüli esemény 48 történt, ezért az országos parancsnok szükségesnek látta, hogy ezekre vonatkozó külön intézkedést adjon ki. A rendkívüli eseményekről minden alkalommal értesíteni kellett a MOP-ot, és 48 órán belül ki kellett vizsgálni. A városi, járási parancsnokok a megyeinek voltak kötelesek jelenteni, aki továbbította az ügyet a MOP-nak. A következő esetek minősültek rendkívüli eseménynek: a munkásőr igazolvány elvesztése; tömeges parancsmegtagadás; fegyver elvesztése; fegyver által okozott baleset, haláleset; az őrszolgálat vagy ügyeleti szolgálat hanyag ellátásából keletkezett anyagi vagy egyéb kár; más fegyveres testülettel való összetűzés, baleset nélkül is; a Munkásőrség 45 MNL CSML MSZMP CSMBA Munkásőrséggel kapcsolatos iratok Fehér Lajos Csongrád megyei másodtitkár beszámolója az MSZMP Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályának a Csongrád megyei Munkásőrség megalakításáról, június 26.; MNL CSML MSZMP CSMVB T. d Az MSZMP Csongrád megyei Párt Végrehajtó Bizottság szeptember 6-i ülésének jegyzőkönyve. 46 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 4. d. Csongrád megyei Parancsnokság. Munkásőrségek parancsnokainak, Kiképzési intézkedés től ig, március 21.; MNL CSML CSMBA 12. f. 1. őe. Munkásőrség történeti ügyiratok (). A i Munkásőrség Parancsnokság jelentése a Megyei Munkásőrség Parancsnokságnak, május 9., Városi Munkásőrség parancsnokság.. 5. számú parancs.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 1. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Kiképzési terv május és június hónapra, május MNL CSML MCSMP12. f őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Munkásőrség Országos Parancsnokság Anyagi Osztályának. Táborozásról összefoglaló jelentés. Budapest, augusztus 4., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Parancsnoki beszámoló., december A korabeli definíció szerint: Rendkívüli esemény a Munkásőrség életétől és tevékenységétől eltérő, az egységek fegyelmi helyzetét befolyásoló esemény. In: Kiss: A Munkásőrség története és előzményei

29 A hódmezővásárhelyi munkásőregység szervezeti kereteinek változása tulajdonát képező járművel való baleset, ahol ezer forintnál nagyobb anyagi kár vagy a résztvevők közül valakinek 8 napon túl gyógyuló sérülése keletkezett; hivatali hatalommal való visszaélés; kémkedés, államellenes összeesküvés; titkos okmányok elvesztése, megsemmisülése. 49 Nyáron megkezdődött a parancsnokságok rádió hírrendszerének kiépítése, első ütemben a MOP és a megyei, illetve a budapesti és a kerületi parancsnokságok között. A rádióállomások az elhelyezési körletekbe kerültek. A kerületi és megyei parancsnokságok öt rádiókezelőt egy parancsnok és négy beosztott jelöltek ki. Számukra híradós kiképzés indult, amit a megyék esetében a helyi honvéd alakulatok biztosítottak. 50 A hódmezővásárhelyi munkásőregység szervezeti kereteinek változása 1957 májusában a hódmezővásárhelyi személyi állomány tovább gyarapodott, a karhatalmisták többsége május elején leszerelt, és közülük sokan csatlakoztak, illetve szerettek volna csatlakozni a városi munkásőregységhez, amit Németh Károly is erőteljesen szorgalmazott. A MOP engedélyével a személyi állomány létszáma hamarosan 200 fölé nőtt, és megszervezésre került a második vásárhelyi munkásőrszázad is. A létszám ismét gyorsan betelt, az egység pedig május végén zászlóaljjá alakult. Ezután az MSZMP Városi Intéző Bizottsága csak a tartalékállományba vételről hozhatott határozatot. A MOP augusztusban ismét létszámbővítést engedélyezett, ezúttal 276 főben szabta meg a felső határt. A volt karhatalmisták, akik ekkor már az állomány közel felét adták, főként a második századba lettek beosztva. 51 Egy munkásőrzászlóalj rendszeresített fegyverzetének és járműparkjának elviekben a következő elemekből kellett állnia: 354 pisztoly, 118 karabély, 236 géppisztoly, 4 golyószóró, 4 géppuska, távcsöves puska, 2 kerékpár, 2 motorkerékpár és 8 tehergépkocsi (ezeket szükség esetén helyi vállalatoktól kapták kölcsön). Kezdetben a következő fegyvertípusokat használták: TT és Zbrojovka pisztoly, PPS géppisztoly, 43 M karabély, kézigránát, DP golyószóró és Gorjunov géppuska. A hódmezővásárhelyi munkásőregység fegyverzetét a Városi Rendőrkapitányság udvarán lévő féltetős épület raktárhelyiségeiben tartották elzárva, ahol ruházati raktár is helyet kapott. Csakhogy a nem megfelelő körülmények, a nedves falak miatt a fegyverek rozsdásodtak. A lőszerfelhasználás ellenőrzése a parancsnokok egyik legfontosabb feladata volt, hogy Bán László intő szavai szerint ne legyen vadászat, ötletszerű lövöldözés MNL CSML MCSMP 12. f őe. 4. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Budapest. Csongrád megyei Munkásőrség Parancsnokság. Eljárás a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban, május MNL CSML MCSMP 12. f őe. 4. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Intézkedés a Munkásőrség híradó kiképzésére, július MNL CSML MSZMP CSMBA 12. f. 1. őe. Munkásőrség történeti ügyiratok (). MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP Városi Intéző Bizottság május 6-i jegyzőkönyve., MSZMP városi Intéző Bizottság május 27-ei ülésének jegyzőkönyve., MSZMP Városi Párt Végrehajtó Bizottság szeptember 16-ai jegyzőkönyve., Munkásőrség Parancsnokság, 01. sz zászlóaljparancs., Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj. 8. sz. parancs., augusztus 31.; A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) MNL CSML MCSMP 12. f őe. 1. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Városi Járási Munkásőrség Parancsnokság. Fegyverzet kiutalása, március 25.; Kiss: A Munkásőrség története és előzményei. 79.; A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( )

30 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Augusztus végén a MOP külön engedélyével a II. század 4. szakaszaként létrejött egy 32 fős lovasszakasz is, amely egyelőre 30 fős feltöltöttséggel alakult meg, lovait az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek biztosították. Parancsnoka Bodré József 53, helyettese pedig Obrátka László lett. A lovasszakasz első nagyobb vállalkozása a makói egység névadó és zászlóavató ünnepségén való tisztelgő látogatás volt, ahová Vásárhelyről lóháton érkeztek. 54 A gyorsan mozgó egység felállítására nagy kiterjedésű határában élő tanyai lakosság ellenőrzése és kordában tartása miatt volt szükség. A Munkásőrség szervezetében kuriózumnak számító hódmezővásárhelyi munkásőr lovasszakasz szervezeti felépítése és állománya 1957-ben: 55 ELSŐ RAJ MÁSODIK RAJ HARMADIK RAJ Kiss János rajparancsnok Molnár Sándor rajparancsnok Szalontai József rajparancsnok Nagy Imre Kocka István Kardos Pál Márkus Péter Szűcs Lajos Körmendi Klára Deák Ferenc Tatár Gyula Oláh Imre Herczegh József Asztalos Sándor Kasza Mihály Sáfár István Dani Imre Kérdő Sándor Gáspár Sándor Szalma László Bánfi Ferenc Lénárt Imre ifj. Csikós István Oláh Pál Bullás György Bullás Sándor ifj. Détár János ifj. Hocsi Sándor Az MSZMP Városi Intéző Bizottsága május 27-ei ülésén határozatot fogadott el arról, hogy a helyi munkásőregység Szántó Kovács János egykori hódmezővásárhelyi agrárszocialista vezető nevét veszi fel. Augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén központi szerepe miatt Csongrád megyében elsőként 53 Bodré József (1919-?) en született. Iskolai végzettsége hat elemi volt óta volt tagja az MKP-nak és utódpártjainak, 1956 előtt a Városi Begyűjtési Hivatalt vezette őszén karhatalmista lett, május 1-én csatlakozott a Munkásőrséghez. Augusztustól a hódmezővásárhelyi egység lovas szakaszának parancsnokává nevezték ki től a második század parancsnokhelyettese, majd 1962 januárjától az első század parancsnoka lett ben már a harmadik század, főként szolgálatkönnyítettekből álló állományát vezette októberében megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. A Fémipari Vállalat igazgatójaként ment nyugdíjba. In: MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. A Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 10. sz. parancsa, május 5., MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának 01. sz. parancsa, január 12.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, október MNL CSML MCSMP őe. 5. d. SZKJ Munkásőrség 08. sz. parancsa a lovas szakasz megszervezéséről, augusztus Az országban en kívül mindössze egyetlen másik lovasszakasz működött. 28

31 A hódmezővásárhelyi munkásőregység szervezeti kereteinek változása a hódmezővásárhelyi egység névadó és zászlóavató ünnepségét tartották meg, stílszerűen a Szántó Kovács János utca elején felállított díszemelvény előtt, amelyre Makóról, valamint a Szeged és a Szentes járási egységtől is érkeztek munkásőrdíszszázadok. Sőt az ünnepségen a Csongrád megyei VB határozatának megfelelően a fegyveres testületek közötti együttműködést és jó kapcsolatot hangsúlyozandó egy honvéd díszszázad, két szakasz szegedi karhatalmista és egy szakasz rendőr is jelen volt. A MOP előírásai szerint a zászlót vörös selyemből kellett készíteni, mérete pedig 150x90 centiméter lehetett, a rá kerülő szöveg nem volt kötött, de a munkásőr emblémának mindenképpen rá kellett kerülnie. A zászlót a Harisnya- és Kötöttárugyár készítette el, és adományozta az egységnek. A zászlóanya a gyár dolgozója, Németh Ferencné volt, akinek férje karhatalmistaként, majd munkásőrként is en szolgált. A zászlórúdra 24 vállalat, intézmény és termelőszövetkezet jókívánságokkal, szocialista jelszavakkal teleírt szalagját kötötték fel. Közülük több anyagilag is hozzájárult az ünnepség megrendezéséhez, például a Belsped 1000, a i Fémipari Vállalat pedig 500 forintot ajánlott fel. Az eseményen jelen volt Nyers Rezső, a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, Németh Károly, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára, a KB tagja, Papp Sándor, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, Sajti Imre, a városi Pártbizottság titkára, valamint Posztós Sándor és Borsi János kommunista veteránok. A Munkásőrség népszerűsítését célzó ünnepséget ebéd és kultúrműsor követte. 56 Az országban több helyen például Szombathelyen is ezt a napot választották a névadó és zászlóavató ünnepély időpontjául. A többi Csongrád megyei járási egység zászlóavató és névadó ünnepségére későbbi időpontokban került sor, és valamennyi lebonyolításáért az időközben, május 7-én őrnaggyá előléptetett Bán László volt a felelős. A megyei Pártbizottság képviselője a Munkásőrség fontosságát demonstrálandó minden alkalommal jelen volt, és szalagot kötött. Ezeket a zászlóaljakat a MOP irányelvének megfelelően egy-egy mártírhalált halt kommunistáról 57 nevezték el 58 A hatvanas években bevezetett versenymozgalom egyfajta előképének volt tekinthető, hogy a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága kiértékelte a vásárhelyi névadó és zászlóavató gyűlésen részt vett megyei alegységek díszelgőinek teljesítményét. A sorrendet az ünnepségre való pontos megérkezés, a felszerelés egységessége, az alegységek zárt rendben való magatartása és a díszmenet alapján állították fel. A verseny győztese a makói díszegység lett, a hódmezővásárhelyiek a második helyen végeztek. Az első két helyezett serleget és oklevelet kapott a megyei parancsnokságtól A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) ; MNL CSML MSZMP CSMBA 12. f. 1. őe. Munkásőrség történeti ügyiratok (). Munkásőrség Parancsnokság 7. sz. parancs., augusztus 24.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 1. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Zászlóméretek és avatóünnepség leírása. Budapest, május A Szeged városi egység Gera Sándor, a Szeged járási Móra Ferenc, a Szentes járási Árvai Bálint, a Makó járási pedig Vásárhelyi Kálmán nevét vette fel. 58 Kiss: A Munkásőrség története és előzményei. 141.; MNL CSML MCSMP f őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Személyügyi Osztályának. Budapest. Előléptetési időszak jelentések, augusztus 30.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f. 2. cssz őe, 2. d. Jegyzőkönyv a i Belsped MSZMP szervezetének augusztus 1-i taggyűléséről.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f őe. 3. d. Jegyzőkönyv a Fémipari Vállalat MSZMP alapszervezetének július 31-i taggyűléséről.; MNL CSML MSZMP CSMVB T. d Az MSZMP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottság augusztus 3-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyve. 59 MNL CSML MSZMP CSMBA 12. f. 1. őe. Munkásőrség történeti ügyiratok (). Kiértékelés, augusztus

32 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) A vásárhelyi munkásőrparancsnok első beszámoltatására szeptember 16-án került sor a városi MSZMP Végrehajtó Bizottsága előtt. A SZKJ Munkásőrzászlóalj létszáma ekkor 275 fő volt, egy helyet még nem töltöttek be. Az egység anyagi ellátottsága javult, a ruházat már megfelelő mennyiségben állt rendelkezésre, és sikerült gátat vetni annak, hogy egyes munkásőrök munkaruhaként tekintsenek öltözetükre, előfordult ugyanis, hogy abban szántottak vagy éppen motoroztak. A fegyverzet tekintetében fennálló hiányt azonban még nem sikerült pótolni, Surányi Mihály parancsnok jelentése szerint 44 pisztolyra, 12 szál fegyverre, két géppuskára és két golyószóróra lett volna még szükség, emellett problémák voltak a szolgálati fegyverek szabályszerű tárolásával, illetve tisztán tartásával is, a ruházat pedig erőteljesen fakult. 60 A zászlóalj fegyelmi helyzetén szintén volt mit javítani. Ellentét feszült a volt karhatalmisták és a csak a Munkásőrségben szolgálatot vállalók egy része között. Előbbiek olyan kijelentést tettek, hogy hol voltak a munkásőrök, amikor mi már a karhatalomban voltunk. Arra is volt példa, hogy a testületben nem a beosztás, hanem a civil életben elfoglalt pozíció, a betöltött állás alapján rangsoroltak. A VB is precízebbnek tartotta az egység karhatalmisták csatlakozása előtti munkáját, és a fegyelem helyreállítására, valamint az alárendelt parancsnokok önállóságának növelésére utasította Surányit. A mezőgazdasági munkák idején jó néhányan távol maradtak a nyáridőben sem szünetelő foglalkozásoktól, ami nemcsak a legénységi állományra, hanem az időközben már 22 tagúra bővült törzs egy részére is jellemző volt. A parancsnok sem járt elöl jó példával, ugyanis kiment kukoricát és burgonyát kapálni, de olyan eset is előfordult, amikor az egyik munkásőr, Molnár János a foglalkozás helyett a Tiszán való horgászatot választotta. Az alapítás óta eltelt fél év alatt különböző okokból tizennégyen szereltek le, két munkásőrt (Simon Lajos, Szabó Béla) pedig fegyelmivel távolítottak el. A Munkásőrségben alkalmazott legsúlyosabb fegyelmi büntetés egyébként a kizárás volt. Ketten Németh János és Pális Ferenc a Végrehajtó Bizottságtól kérték felmentésüket. Ifj. Tóth Ferenc és Zsoldos Imre ellen fegyelmi eljárás volt folyamatban, ugyanis előbbi nem jelent meg szolgálati beosztási helyén, Zsoldos pedig részegen, szolgálati fegyverével hadonászott. A rendkívüli események száma és súlyosságának foka ugyanakkor a többi megyei egységhez mérten jóval kedvezőbben alakult, igaz olyan eset is előfordult, hogy Simon Ernő a vásárhelyi Marx Tsz dolgozója egy alkalommal pisztolyával ittasan lövöldözött. A vásárhelyi egység az előírt felderítő-figyelő járőrszolgálatot zászlóalj kötelékben, de rajokra bontva hajtotta végre a Népkert és Kishomok közötti területen. Egyszerre öt fő indult, és a csoportok 90 százalékának sikerült felderítenie a kijelölt célt. A fegyverismeret elsősorban a pisztolyok tekintetében ugyanakkor súlyos hiányosságok voltak, a munkásőrök többsége nem tudta fegyverét szétszedni, így karbantartani sem. Időközben Bán László megyei parancsnok hozzájárult egy tízfős székkutasi munkásőr-raj felállításához, azonban ők egyelőre csak tartalékállományba kerülhettek, mert a létszámkeret betelt. A kritikák ellenére a megyei parancsnok úgy vélekedett, hogy a vásárhelyi zászlóalj komoly erőt képvisel. Képes arra, hogy bármi történne is kilehet vele állni MNL CSML MSZMP CSMBA 12. f. 1. őe. Munkásőrség történeti ügyiratok (). Munkásőrség Parancsnokság 5. sz. parancs., április MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP Városi Pártvégrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve. Surányi Mihály parancsnok első részletes jelentése az elvégzett munkáról, szeptember 16.; A i 30

33 A Munkásőrség helyt fog állni és erős támasza a proletárdiktatúrának A Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságának utasítása szerint a megyei egységek szeptember 28-ai zászlóaljgyűléseinek központi témája a személyi állomány értékelése volt. A parancsnokok áttekintették a fegyelmi helyzetet, ismertették kit miért fenyítettek meg vagy szereltek le, emellett hangsúlyozniuk kellett a munkásőrszolgálat pártmunka jellegét. A kiképzéseken jó eredményeket elért munkásőrökparancsnoki dicséretet kaptak, fényképes tablón örökítették meg őket. Havi rendszerességgel századgyűléseket is tartottak, melyeken rendszerint az imént ismertetett zászlóaljgyűlés témáihoz hasonló ügyeket tárgyaltak meg. Ezen alkalmakkor a legénységi állomány is megoszthatta a Munkásőrséggel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a jelenlévőkkel. Október 6-án a hódmezővásárhelyi zászlóalj díszszázada részt vett a szentesi zászlóavatáson, majd még az ősz folyamán megtartott Szeged járási és Makó járási zászlóavató ünnepségeken is. A SZKJ Munkásőregység október 8-án, a szovjet csapatok re érkezésének évfordulóján a felszabadulási emlékműnél és a temetőben, a szovjet katonasíroknál koszorúzott, november 7-én pedig munkásőrei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepén ismét virágokat helyeztek el az Iván szobornál. 62 A munkásőrök ideológiai képzése, részükre rendszeres politikai tájékoztatók tartása a politikai nevelőmunka keretében elviekben a helyi párt VB feladata volt, ami nem túl gyakran, de folyt, emellett többen az állományból beiskolázás keretében szervezett pártoktatásban is részesültek. 63 A Munkásőrség helyt fog állni és erős támasza a proletárdiktatúrának 64 A Csongrád megyei munkásőregységek az 1956-os forradalom és szabadságharc első évfordulójához közeledve, az akkori események megismétlődésétől tartva a MOP második félévre kiadott kiképzési tervének megfelelően főként a harcászati kiképzésre összpontosítottak. A helység- és utcai harcot, a stratégiailag fontos objektumok védelmét, biztosítását, illetve az ellenség által megszállt épületek visszafoglalását, valamint a karhatalmi harcászatot gyakorolták. A MOP utasítás szerint: A háztömb lezárás gyakorlatnál ki kell választani azokat a területeket, ahol kulákok, fasiszta beállítottságú egyének laknak, villanegyedeket stb. [ ] A foglalkozás megtervezésébe bele kell vonni a helyi rendőrhatóság vezetőjét, hogy lehetőleg azokat az épületeket, lakásokat kutassák át a gyakorlat folytán, melyekre amúgy is szükség van. Ennek megfelelően, október közepétől három héten át a rendőrség a Munkásőrséggel együttműködésben közös járőrszolgálatot tartott, valamint a munkásőregységek megerősítették, és időlegesen 24 órásra terjesztették ki saját őrszolgálatukat is. Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) MNL CSML MCSMP 12. f őe. 1. d. Megyei Munkásőr parancsnokság Szervezési alosztály. Javaslat az szeptember 28-án tartandó századgyűlések napirendjéhez, szeptember 20.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 4. d. Munkásőrség Járási Parancsnoksága. Szentes. Zászlóavatási munkaterv, szeptember 9.; A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) MNL CSML MSZMP CSMBA Munkásőrséggel kapcsolatos iratok Fehér Lajos Csongrád megyei másodtitkár beszámolója az MSZMP Központi Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályának a Csongrád megyei Munkásőrség megalakításáról, június

34 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) A forradalom kirobbanásának évfordulója előtt valamennyi iskola igazgatóját behívták a pártbizottságra. A kommunisták tehát továbbra is nagy hangsúlyt fektettek a közvetlen erődemonstrációra, a lakosság megfélemlítésre. Az október 23. és november 4. közötti időszakra egyébként a hatalom részéről az egész Kádár-korszakban fokozott figyelem irányult. 65 Novemberben a MOP együttműködési megállapodást kötött a Magyar Honvédelmi Sportszövetséggel (MHS), melynek feladata a lakosság körében való honvédelmi felvilágosító munka végzése volt. A Munkásőrség előadókkal segítette az MHS-t, valamint megyei, járási és városi szinten képviselőket küldött annak vezető szerveibe. Azok egy részét, akiket létszámkeret híján nem tudtak felvenni a Munkásőrségbe, átirányították az MHS-be, ahol részt vehettek a szervezet munkájában, sőt kiképzést is kaphattak. A megállapodás értelmében az MHS az általa indított tehergépkocsi, motorkerékpár és személygépkocsi vezetési tanfolyamok indításánál szabad helyeket biztosított a testületnek, valamint segítette a munkásőrök rádiós kiképzését. Az együttműködés keretein belül Csongrád megyében a munkásőrök honvédelmi és politikai felvilágosító foglalkozásokat tartottak. Cserébe az MHS vállalta, hogy 50 megyei munkásőrt képez ki teher- és személygépkocsi, illetve motorkerékpár vezetésére, továbbá en közreműködik nyolc rádiós betanításában is. Az MHS Csongrád megyei vezetője Jánoska Gergely százados, egykori honvédségi politikai tiszt volt, aki az 1956-os forradalom idején a kommunista Katonai Tanács élén kész volt akár fegyverrel is szembeszállni a demokratikus változást akaró erőkkel. 66 Az december 31-én lezárult az első kiképzési félév, a MOP által kiadott új féléves tervezet és Surányi Mihály 1. sz. parancsa szerint a foglalkozásokat ezután az egész SZKJ Munkásőrzászlóalj számára kéthetente négy órában kellett megtartani, a tematika ugyanakkor az előző félévhez képest nem változott. A megyei parancsnokságnak január 15-ig jelentést kellett küldenie a MOP-nak az alárendelt egységek hangulatáról, az ellátottságukról, a végrehajtott lőgyakorlatok eredményéről, a honvédséggel, a rendőrséggel és az MHS-sel való együttműködés minőségéről és a rendkívüli események számáról, azok értékeléséről márciusában indult a testület Munkásőr című havilapjának kiadása, amelyben egy-két évente a SZKJ Munkásőrzászlóaljról is jelentek meg tudósítások. Ebben az évben erősödött a tagság cserélődése, ami megnehezítette a kiképzést és lazította a vásárhelyi zászlóalj fegyelmét. Rögtön az év elején nyolc főt helyeztek át a megyei törzsbe. Köztük volt Rozsnyai Mihály századparancsnok is, akit az első század élén január 4-én Pillér János váltott. Márciusban a MOP 30 fős állománybővítést engedélyezett, ami lehetővé tette az előző év őszétől tartalékként számon tartott székkutasi 10 fős raj állományba vételét, akik a helyi rendőrőrsön tárolták fegyvereiket MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP Városi Pártvégrehajtó Bizottság október 14-ei ülésének jegyzőkönyve.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 4. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Kiképzési terv, ; Kiss: A Munkásőrség története és előzményei MNL CSML MCSMP 12. f őe. 4. d.a Munkásőrség Országos Parancsnoksága és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Országos Elnöksége tájékoztatója az együttműködés feladatairól, november.; MNL CSML MCSMP12. f őe. 6. d. Együttműködési terv a Csongrád megyei Munkásőrség parancsnoksága és az MHS Csongrád megyei elnökség részére, január MNL CSML MCSMP f őe. 6. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Budapest. Kiképzési terv kiadása, december 11., Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj 1. sz. zászlóaljparancsa., január Uo. 32

35 A Munkásőrség helyt fog állni és erős támasza a proletárdiktatúrának A Munkásőrség egységei országszerte február második felében ünnepelték megalakításuk első évfordulóját. en erre február 15-én a Petőfi Művelődési Házban, a munkásőrök szombat délutáni foglalkozása után került sor. Az esemény fő szónoka Vas Imre, a városi tanács VB elnöke volt, aki a helyi zászlóalj által eddig elért eredményeket méltatta, rajta kívül felszólalt még a szovjet hadsereg képviselője is. Ezután négy úttörő köszöntötte a munkásőröket, majd a parancsnok zárszava után levetítették az Ők ketten című jugoszláv filmet. Az évforduló alkalmából 17 munkásőr kapott városi parancsnoki dicséretet, 11 pedig tárgyjutalmat. Szalma László vásárhelyi munkásőr a Munkásőrségben végzett kiváló munkájáért országos parancsnoki, Kérdő Sándor és Németh Ferenc pedig megyei parancsnoki dicséretben részesült ban a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a többi megyei egységhez hasonlóan tervet dolgozott ki a városi MSZMP székház védelmére. Emellett a megyei riadótervvel szinkronban elkészült a zászlóalj háromlépcsős riadóterve is. Eszerint a munkásőröknek lakóhelyük távolságának függvényében, három hullámban kellett meghatározott idő alatt a helyi parancsnokságra érkezniük. Riasztás esetén az első csoportnak zászlóalj-parancsnok és a törzs (22 fő), a kül- és belterületi kiértesítők (29 fő), a közellakó elvtársak (62 fő) és a szállítójárművek vezetői (4 fő) egy, a másodiknak távol lakó munkásőrök (80 fő) és 3 gépkocsivezető másfél, a harmadiknak külterületen lakó munkásőrök (33 fő), 1 szállítójármű és a lovas szakasz lovakkal (31 fő) pedig két óra alatt kellett beérnie és felszerelnie. A riadógyakorlatok alkalmával kiütközött a munkásőrök lakóhelyeinek területi szétszórtsága, a mozgósítást többségében nem sikerült a megadott idő alatt végrehajtani. Tovább nehezítette a kiképzési feladatok összehangolását, hogy az állományban egyaránt voltak hivatásos és tartalékos tisztek, volt honvédek, de olyanok is, akik korábban egyáltalán nem fogtak fegyvert. Ennek ellenére az egység legalábbis a megyei parancsnoki jelentések szerint 1958 májusára képessé vált önálló harci feladatok végrehajtására áprilisában kidolgozásra, 1958 októberében pedig bővítésre került a Csongrád Megyei Karhatalmi Riadóterv, melynek legfőbb célja bármilyen, az államrend megdöntésére irányuló ellenforradalmi erők leverése és megsemmisítése volt. A benne foglalt karhatalmi intézkedéseket a BM rendőri és karhatalmi, valamint közrendvédelmi szerveinek, a Magyar Néphadsereg karhatalmi feladatra kijelölt erőinek és a megyei Munkásőrség egységeinek a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság épületében berendezkedő Körzeti Megyei Karhatalmi Parancsnokság 71 irányítása alatt közösen kellett végrehajtania. A tejes harckészültséget a riadó elhangzása után hat órával kellett elérni. A mozgósítás sorrendje a következő volt: a Megyei Karhatalmi Parancsnokság tagjai, a Rendőrkarhatalmi Zászlóalj, 69 A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) ; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Kivonat a Munkásőrség országos parancsnok elvtárs 13. számú parancsából. Budapest, február 13., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 1. sz. parancsa., február 13., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Sajtó Csoportjának. Századgyűlésekről jelentés, március MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj.. Riasztási tervezet háromlépcsős felépítése, február 28., Csongrád megyei Munkásőr Parancsnokság.. A hódmezővásárhelyi Városi Munkásőr Zászlóalj Parancsnokság kiértékelése az kiképzési évéről, augusztus A Körzeti Megyei Karhatalmi Parancsnokság parancsnoka a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság vezetője volt, tagsága a következőkből állt: a Csongrád megyei MSZMP VB első titkára, a karhatalmi feladatokra kijelölt honvéd egység parancsnoka, a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, és a rendőrkarhatalom parancsnoka. 33

36 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) a Járási és Városi Rendőrkapitányságok, a karhatalmi feladatra kijelölt honvédségi alegységek és az ekkor kb fő mozgósítható állománnyal rendelkező megyei munkásőr zászlóaljak. Riasztás esetén az egyes járások, városok területén az MSZMP székházak épületeiben a megyeinek alárendelt Járási, Városi Karhatalmi Parancsnokságok 72 kezdték meg működésüket. A vásárhelyi munkásőrök gyülekezése körzete a Mezőgazdasági Technikum volt. Fő feladatuk a stratégiailag fontos objektumok Nyomda Vállalat (2 fő), Városi Kapitányság raktára (10 fő), Nemzeti Bank és Posta (5 fő), Személy Pályaudvar (5 fő), Malomipari Vállalat (2 fő), i MSZMP VB (10 fő), i Megyei MSZMP (32 fő) őrzése lett volna. Az állomány fennmaradó része tartalékot képezett és szükség esetén a rendőrséggel együttműködve karhatalmi feladatokat hajtott volna végre, amire azonban csak a Megyei Karhatalmi Parancsnokság adhatott utasítást. 73 Mindebből arra következtethetünk, hogy a pártállam a propaganda ellenére nem tartotta igazán ütőképesnek a munkásőr erőket, és csak kiegészítő feladatokat szánt nekik. Ezt Kádár János 1957 végén tett kijelentésével is alátámaszthatjuk: A mi fegyveres erőnk először a hadsereg, a belügyi szervek, a rendőrség és csak utána a munkásőrség. Más a feladata a munkásőrségnek, mint a többi fegyveres erőnek ban a hódmezővásárhelyi személyi állomány százalékának életkora év között volt, ahogy egy Bán László vezette bizottság 1958 májusában készült ellenőrző jelentése is megállapította: kiérzik egy-egy harcgyakorlat végrehajtásánál az, hogy a fizikai hanyatlást a törhetetlen igyekezet és odaadás pótolja minden elvtársnál. A kedvezőtlen életkori összetétel negatívan befolyásolta a harci gyakorlatok eredményességét. A problémát megyei parancsnokság a 60 év felettiek leszerelésével kívánta megoldani, bár tisztában volt azzal, hogy ez a kérdés igen óvatosan kezelendő, hiszen ezek az elvtársak javarészt kipróbált, veterán kommunisták voltak, akikre a Párt a leginkább számíthatott. Az új munkásőrök felvételénél fontos szempont lett a lakóhely városközponthoz való közelsége, amit a riadók eredményes végrehajtása miatt szorgalmaztak. Belső szervezeti fogyatékosság volt, hogy a szakaszparancsnokok nem támaszkodtak a rajparancsnokok munkájára, utóbbiak nem kaptak önálló feladatokat. Ez a hiányosság valamennyi megyei egységre jellemző volt, és még hosszú évekig fennállt. 75 Közben megyeszerte szaporodtak a fegyelmi vétségek, rendkívüli események. A en is növekvő tendencia érvényesült, de ezek száma a többi megyei egységhez képest még így is alacsonyabb volt. Vincze Gyulát és Rostás Jánost köztörvényes bűncselekmény sikkasztás, csalás, okirat-hamisítás elkövetése miatt, Gombos Lászlót és Kiss Ferencet a foglalkozásoktól való sorozatos igazolatlan távolmaradás következtében, míg Tóth Jánost ittasan való utcai lövöldözésért zárták ki a SZKJ Munkásőregységből. A kedvezőbb vásárhelyi mutatókban szerepet játszhatott, hogy 72 A Járási, Városi Karhatalmi Parancsnokság parancsnoka a járási, városi rendőrkapitányság vezetője, tagjai pedig a járási, városi MSZMP VB első titkára(i), a városi Tanács elnöke és a járási, városi Munkásőrség parancsnoka(i) voltak. 73 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Csongrád megye körzeti Karhatalmi Riadó terv kivonat megyei munkásőr ezred részére, április 23., BM. Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság. Szeged. Csongrád megyei karhatalmi körzet. Karhatalmi intézkedési terv, október 24., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Parancsnoki beszámoló, december MNL CSML MSZMP CSMVB T. d Fehér Lajos tájékoztatója az országos pártértekezletről. 75 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Csongrád megyei Munkásőr Parancsnokság. A hódmezővásárhelyi Városi Munkásőr Zászlóalj Parancsnokság kiértékelése az kiképzési évéről., augusztus

37 A Munkásőrség helyt fog állni és erős támasza a proletárdiktatúrának a zászlóaljon belül főként a volt karhatalmisták között haveri szellem volt megfigyelhető, és a parancsnokok, akiknek nagy része szintén a Karhatalomból érkezett, szemet hunytak több mulasztás és szabálytalanság felett, a kisebb súlyú ügyeket pedig egyszerűen nem jelentették, nem vizsgálták ki. A megyei parancsnokság a kiképzési munkában tapasztalható hiányosságok nagy részét is ennek tulajdonította: nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a foglalkozások közben túl nagy a haveri szellem és nem merik parancsnokaik ezáltal megkövetelni mindazokat a katonás fellépéseket, melyeket a szabályzataik szerint kellene. A volt karhatalmisták fegyelmezetlenebbek is voltak, mint a csak munkásőrök. Az egység feletti ellenőrzést a megyei munkásőr parancsnokság mellett a városi Párt Végrehajtó Bizottság gyakorolta, amely évenként többször ellenőrizte a politikai és a kiképzési munka állását, és javaslatokat fogalmazott meg a további tennivalókra vonatkozóan. 76 A fegyelmi vétségek növekvő száma miatt Bán László elrendelte, hogy a rendkívüli eseményeket az alegységparancsnokok azonnal jelentsék a K, azaz közigazgatási vonalon, valamint, hogy ezek hat napon belül kivizsgálásra kerüljenek, és eredményüket ugyancsak haladéktalanul továbbítsák a megyei parancsnokságnak. Áprilisban a Csongrád megyei VB Bán László javaslatára Czene Ferenc, Laki Imre és a megyei parancsnok részvételével létrehozta a Munkásőrség Fegyelmi Bizottságát, amely Csongrád megyei hatáskörrel rendelkezett. 77 Bán László a MOP február 1-jei rendeletében foglaltaknak megfelelően, a Csongrád Megyei Párt VB-vel egyetértésben, újjászervezte a megyei egységek ügyleleti szolgálatát. A Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságán ezután két munkásőr nappal, kettő pedig éjjel volt szolgálatban. Az állandó őrizetre azért volt szükség, mert a megyei törzs fegyverzete a Megyei Pártbizottság épületében volt elhelyezve. A hódmezővásárhelyi Városi Munkásőr-parancsnokságon nappal egy, éjszaka pedig két fő teljesített szolgálatot február 23-án a SZKJ Munkásőrzászlóalj a szovjet Vörös Hadsereg 40. éves születésnapja alkalmából részt vett a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásán. Április 4-én díszszázada ismét felvonult a városi ünnepségen, emellett a zászlóalj tagjai a rendőrséggel együttműködve részt vettek a rendezvények biztosításában is. 79 Az as első kiképzési év 80 végén a i Szántó Kovács János Munkásőrzászlóaljnál zajló májusi megyei szemle kisebb hiányosságoktól eltekintve mindent rendben talált. A bizottság véleménye, hogy az elvtársak szívesen járnak el a foglalkozásokra, szeretik a munkásőri életet. fogalmazott a jelentés. A MCSMP a kiképzési év lezárása alkalmából kimagasló munkájukért, 76 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj 5. sz. parancs., február 22., Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj. 10. sz. zászlóaljparancs., április 26., Csongrád megyei Munkásőr Parancsnokság. A hódmezővásárhelyi Városi Munkásőr Zászlóalj Parancsnokság kiértékelése az kiképzési évéről., augusztus MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség járási és városi parancsnokainak. Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tudnivalók, február MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési Osztályának. Budapest. Őr- és ügyeleti szolgálat megszervezése, március 5.; MNL CSML MSZMP CSMVB T. d Az MSZMP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottság április 9-i ülésének jegyzőkönyve. 79 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj 7. sz. parancs., március 22., B.M. Csongrád megyei Rendőrkapitányság vezetőjének 10-es számú parancsa. Szeged, április 10.; A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) A kiképzési évek 1964-ig az adott naptári év szeptemberének elejétől, a következő év májusának végéig tartottak. 35

38 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) fegyelmezett magatartásukért tárgyjutalomban (könyv, táska, öngyújtó, pénztárca, hamutál, készpénz) részesítette a Csongrád megyei egységek arra érdemes munkásőreit, ről 6-an kaptak valamilyen ajándékot, 14-en pedig megyei parancsnoki dicséretben részesültek. A foglalkozásokon való részvétei arány 90 százalék feletti volt, ami jónak számított. A pártpropaganda próbálta úgy beállítani, miszerint a Munkásőrséget és a munkásőröket a dolgozók többsége szereti, s bizalommal fordul feléjük, ez azonban nem fedte a valóságot. lakóinak többsége távolságtartóan viselkedett velük. Rontották a lakossággal való kapcsolatot a munkásőrök által többnyire ittasan elkövetett közbotrányokozások (éjszakai illegális strandfürdőzés, hangoskodás, lövöldözések), sőt 1958-ban már súlyosabb bűncselekmény elkövetése is előfordult. Az egyik nyugdíjas munkásőr gyereklány sérelmére követett el nemi erőszakot. A lassan kibontakozó ügy hetekig beszédtéma volt a városban. en több volt ÁVH-s Terjék Ferenc, Selmeczi Gyuláné, ifj. Hocsi Sándor is bekerült a Munkásőrség állományába, de utóbbi kettőt sorozatos fegyelemsértéseik miatt még 1958-ban leszerelték. 81 Az es kiképzési év szeptember 1-jén kezdődött és május 31-ig, tehát kilenc hónapig tartott. Arany János százados, Csongrád megyei kiképző a megyei parancsnokság minden alárendelt egységének elküldte az általa összeállított éves kiképzési tervet, amely tárgykörönként és foglalkozásonként hónapokra lebontva tartalmazta a megvalósítandó feladatokat (karhatalmi harcászat összesen 21 órában, lőkiképzés összesen 22 órában, műszaki kiképzés 5 órában, önvédelmi kiképzés 6 órában és a havi századgyűlések összesen 18 órában). A foglalkozások továbbra is kéthetenként négy órában, általában hétvégenként, szakaszkötelékben a szakaszparancsnokok irányításával folytak. Legfontosabb cél a lövészeti eredmények javítása, és a karhatalmi harcászat elsajátítása volt. A kiképzési évet a SZKJ Munkásőrzászlóaljnál a Párt részéről Papp Sándor megyei tanácselnök nyitotta meg. A megyei zászlóaljparancsnokoknak és a megyei törzs személyi állománynak havonta két alkalommal két-két órás továbbképzésen kellett részt venniük, ahol a parancsnokok különböző témákból előadásokat tartottak a törzstagoknak. 82 Az 1950-es szovjet mintákat követő első tanácstörvény átalakította a közigazgatás tradicionális kereteit, számos tisztséget és testületet megszüntetett, helyükbe pedig új tartalommal megtöltött funkciókat és grémiumokat állított. Az egypárti diktatúra megyei, járási, városi, városi kerületi és 81 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. városi parancsnokság ellenőrzéséről jelentés, május 16., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 6. sz. parancsa, május 31., Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj.. Honvéd Kiegészítő Parancsnokság, július 3.; MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz. 1-4., őe. 6. d. Az MSZMP Városi Pártbizottság augusztus 8-i ülésének jegyzőkönyve., MSZMP Városi Végrehajtó Bizottság augusztus 19-i ülésének jegyzőkönyve., MSZMP városi Végrehajtó Bizottság augusztus 26-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyve. 82 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Kiképzési terv a es kiképzési évre, augusztus 26., Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési Osztály. Budapest. Kiképzés év beindításáról jelentés, október 22., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Járási és Városi Parancsnokainak. Intézkedés a parancsnokok továbbképzésére, október

39 A Munkásőrség helyt fog állni és erős támasza a proletárdiktatúrának községi tanácsokat, valamint végrehajtó bizottságokat hozott létre. Az országgyűlési és tanácsválasztások formálissá váltak, mivel évtizedekig csak a kommunisták által létrehozott társadalmi tömegszervezet, a Magyar Függetlenségi Front 1954-től Hazafias Népfront jelöltjeire lehetett szavazni. 83 A kommunista éra harmadik országgyűlési és tanácsválasztására 1958.november 16-ánkerült sor. A hódmezővásárhelyi jelöltállításba a Munkásőrség is bekapcsolódott. Surányi Mihály, a Szántó Kovács János Munkásőregység parancsnoka, október 27-én a következő 22 munkásőrt javasolta tanácstagnak: dr. Fügi Károly, Salgó László, Patócs József, Czuczi István, Olasz Sándor, Szolyák József, Csatordai Antal, dr. Zeheri István, Papp György, Boros János, Tóth Ferenc, Kulcsár Imre, Fricskó Sándor, Nagy István, Deák Lajos, Janovszki József, Molnár Mihály, Bánfi Imre, Molnár Sándor, Ottlokán Sándor, Tóth Ferenc, Tóth Mihály. Emellett Pál Jánost, a városi munkásőrzászlóalj parancsnokhelyettesét országgyűlési képviselőnek, Tóth László rajparancsnokot országgyűlési pótképviselőnek, Lövő Ferencet, az Állami Gépállomások Csongrád megyei igazgatóját pedig megyei tanácstagnak jelölte. 84 A tanácsválasztások után, az december 5-én Vas Imre elnökletével megalakult 15 tagú Végrehajtó Bizottságba a fenti jelöltek közül hatan, név szerint: Csatordai Antal (vb-elnökhelyettes), Salgó László (vb-titkár), valamint Molnár Mihály, Janovszki József, Boros János és Papp György (vb-tagok) kerültek be. A későbbi tanácsválasztások alkalmával is több munkásőr jutott be a hódmezővásárhelyi Végrehajtó Bizottságba. 85 A jövőbeli utánpótlás biztosítása érdekében a Csongrád megyei munkásőregységek felvették a kapcsolatot a helyi tanintézményekkel, arra is volt példa, hogy egy-egy század vagy néhány munkásőr egy-egy iskolát patronált, emellett rendszeresen részt vettek a KISZ rendezvényein is. A Szántó Kovács János Munkásőregység 1958 őszén lépett kapcsolatba az úttörőkkel. Surányi Mihály parancsnok tagja lett a városi úttörőszövetségnek, melynek az egység csapatzászlót adományozott. A tanyai szövetséghez Juhász Jánost és Bodré Józsefet küldték, a városban pedig Szabó János, Körösi Imre, id. Nagy Sándor és Diószegi Lajos tartott előadásokat az 1919-es Tanácsköztársaságról és az októberi ellenforradalomról. 86 A november 7-i vásárhelyi koszorúzási ünnepségen a hódmezővásárhelyi munkásőrzászlóalj a többi megyebeli egységhez hasonlóan díszszakasszal képviseltette magát. 87 A MSZMP helyi szervei által előzőleg jól előkészített szocialista évfordulókon, tömegrendezvényeken való állandó munkásőr-jelenlétnek társadalomlélektani hatása volt. Demonstrálták, hogy a rendszer szilárd, egyszersmind láthatóvá tették fegyveres bázisának egy részét. Novemberben, a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) megalakulásának 40. évfordulója alkalmából, valamennyi egységet tekintve Bán László 55 munkásőrt részesített megyei parancsnoki jutalomban, illetve dicséretben Presztóczki: A i Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede ( ) MNL CSML MCSMP őe. 6. d. Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj.. Munkásőrség Megyei Parancsnokságának.. Tanácstag munkásőrökről jelentés, október Tanácsválasztások voltak még 1963-ban, 1967-ben, 1971-ben, 1973-ban, 1980-ban és 1985-ben. In: Presztóczki: A i Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede ( ) MNL CSML MCSMP őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési Osztályának. Budapest. Úttörő munkával kapcsolatos jelentés felterjesztése, október MNL CSML MCSMP őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 03. számú parancsa. Intézkedés november 7-re, október MNL CSML MCSMP őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség 37

40 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) november 29-én a SZKJ Munkásőregység zászlóaljgyűlést tartott. Surányi Mihály értékelése szerint az előző kiképzési évhez képest az állomány hozzáállása sokat javult, de még mindig voltak fegyelmezési problémák, sokan rendszertelenül jártak a foglalkozásokra. Ezenkívül hiányosságok mutatkoztak a lövészetben és a karhatalmi harcászati anyag elsajátításában is. Utóbbi okaként a parancsnok az estefelé megtartott órákat jelölte meg, ezért a foglalkozásokat a városi VB jóváhagyásával december 1-től reggeli időpontokra tették át. A gyűlésen ismét felvetődött, hogy a munkásőrök között nagyon sok az idős ember, akik látásuk romlása miatt például a karabélylövészetnél már nem tudtak megfelelő lőeredményeket produkálni. A lövészet mellett a fegyverismeretet is fejleszteni kellett, mert a pisztoly lövészeteken [ ] előfordult, hogy minden egyes lövés alkalmával újra akarták a fegyvert tölteni. Végül a gyűlés végén kiosztották a megyei parancsnok által a KMP 40. évfordulója alkalmából adományozott tárgyjutalmakat, dicsérő okleveleket. 89 A fegyverzeti ellátottság 1958-ra minden Csongrád megyei egységnél megoldódott. A kisebb fegyverjavításokat ettől az évtől a zászlóaljak legénységi állományából kiválasztott megbízott fegyvermester hajtotta végre, a nagyobb problémák a megyei fegyvermesterhez kerültek. A hozzáértés hiánya miatt, főként a géppisztolyok romlottak el, de sok probléma volt az újonnan kiadott silány minőségű 6,35 mm-es csehszlovák gyártmányú Zbrojovka pisztolyokkal is. Ebben az évben minden megye, így Csongrád is kapott négy darab 45 mm-es páncéltörő ágyút. A ruházat tekintetében a teljes ellátottsághoz még mindig hiányzott 850 darab ing tavaszán a vásárhelyi munkásőrök társadalmi munkájukkal járultak hozzá a helyi KISZ-szervezet parkosítási és emlékmű-állítási terveihez, a megyei parancsnokság pedig a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából zászlót adományozott a Petőfi utcai leányiskolának. Ezekkel a gesztusokkal bizonyára a szervezet társadalmi szerepvállalását, ezáltal pedig elfogadottságát igyekeztek növelni. Ugyanebben az évben kezdődött a Munkásőrség részvétele a tsz-agitációban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc következményeként ugyanis a termelőszövetkezetek bomlásnak indultak, néhány közülük meg is szűnt. Szervezésük a Kádár-kormány helyzetének megszilárdulásával vett új lendületet. Különböző engedményekkel, például kedvezőbb adózási feltételekkel próbálták vonzóbbá tenni a belépést, miközben az önállóan gazdálkodókat egyre több plusz teherrel sújtották. A tsz-ek átszervezésének, megerősítésének szándékával en 1959 novemberében indult az újabb termelőszövetkezeti propaganda-hadjárat, ennek során több száz párttag közöttük szép számmal munkásőrök is hónapokon keresztül járták a város közigazgatási területét, és rábeszéléssel, olykor fenyegetéssel igyekeztek rávenni a gazdákat a csatlakozásra. Végül a város területén az átszervezés több termelőszövetkezet össze vonása és egy új alapítása után 19 termelőszövetkezet folytatta működését. Ekkor több termelőszövetkezet élén is munkásőrök álltak: Mári József a Dózsa Tsz, Molnár Sándor a Vörös Csillag Tsz, Janovszki József a Szántó Kovács János Tsz elnöke volt. Emellett Ágoston János az Előre Tsz, Csongrád megyei Parancsnokának 07. számú parancsa, november MNL CSML MCSMP őe. 6. d. Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj Parancsnokság.. Megyei Munkásőrség Parancsnokának. November havi zászlóaljgyűlésről jelentés, november MNL CSML MCSMP őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Parancsnoki beszámoló, december

41 A konszolidálás után nem nagy már a munkásőrség jelentősége. Szalárdi Péter a Dózsa Tsz, Tóth Károly a Lenin, majd a Rákóczi Tsz, Takács János a Marx Tsz, Virágh Ferenc pedig a Bem Tsz párttitkáraként működött. A vezetőség munkásőr volta elősegítette az adott szövetkezetekből való tagtoborzást is. 91 A konszolidálás után nem nagy már a munkásőrség jelentősége. 92 Az 1960-as évek elején MSZMP Központi Bizottságának Párt- és Tömegszervezetek Osztálya kritikákat fogalmazott meg a MOP felé, amely a PTO szerint több párthatározatban lefektetett feladatot nem vagy nem az előírások szerint hajtott végre, továbbá hiányolta a megfelelő kommunikációt a megyei pártbizottságok és a MOP között, valamint nem tartotta elégségesnek a munkásőrök parancsnokok általi politikai nevelését sem. Ezért a hibák kijavítására, és a korábbi határozatok betartására utasította a Munkásőrséget. 93 Emellett az is megfigyelhető volt, hogy a függetlenített parancsnokok jelentős része a pártapparátustól való függetlenedésre törekedett, nem pártmunkásnak, hanem elsősorban tisztnek tekintették magukat, amit Fehér Lajos Csongrád megyei MSZMP másodtitkár szerint a MOP támogatott. Érdemes megjegyezni, hogy a Munkásőrség általában minden szinten jobbnak ítélte meg a pártszervekkel való kapcsolatát, mint ahogy azok vélekedtek erről. A hatásköri problémáknál nagyobb gond volt azonban, hogy a forradalom utáni megtorlás lecsengésével, a nemzetközi helyzet átmeneti enyhülésével és a konszolidáció beindulásával sok munkásőr előtt megkérdőjeleződött a szervezet létjogosultsága, ami demoralizálóan hatott az állományra. Nem volt ez másképpen a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőrzászlóaljban sem. Megyeszerte terjedtek olyan vélemények a munkásőrök között, hogy a konszolidálás után nem nagy már a munkásőrség jelentősége. 94 Az országos parancsnokság részéről az márciusi párthatározattal összhangban irányelvként fogalmazódott meg az állomány megfiatalítása, amit végül az 55 éven felüliek tartalékállományba helyezésével oldottak meg. en Surányi Mihálynak a városi MSZMP VB szorgalmazására július 20-ig el kellett készíteni a tartalékállományba kerülő idős munkásőrök névsorát /60 fordulóján a hódmezővásárhelyi MSZMP VB hozzájárult 63 újonc felszereléséhez, így az egység engedélyezett létszáma 348 főre bővült, melyből 340 hely volt betöltve. Közöttük mindössze öt női munkásőr volt (részükre szoknyát rendszeresítettek). A bővítés szükségessé tette a SZKJ Munkásőrzászlóalj szervezeti kereteinek megváltoztatását. A szakaszok száma mindkét század esetében 91 A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) ; Kiss: A Munkásőrség története és előzményei MNL CSML MSZMP CSMBA Munkásőrséggel kapcsolatos iratok Az MSZMP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottsága április 1-én tárgyalta a munkásőrség helyzetét április MNL CSML MSZMP CSMVB T. d MSZMP Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztálya. Jelentés a Munkásőrség fegyelmi helyzetéről, április MNL CSML MSZMP CSMBA Munkásőrséggel kapcsolatos iratok Az MSZMP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottsága április 1-én tárgyalta a munkásőrség helyzetét április MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz őe. 13. d. Az MSZMP Városi Pártbizottságán készült július 15-i VB ülés jegyzőkönyve. 39

42 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) négyre emelkedett, ezenkívül az egység állományához tartozott még a 14 fős törzs és a nehézfegyver raj is. Közben megtörtént a 63 idősebb munkásőr tartalékállományba, illetve könnyített szolgálatba helyezése, miként az újonnan belépők 36 órás kiképzése is, akik 1960 nyarán, a többi megyei újonccal együtt Szegeden tették le az esküt Halas Lajos országos parancsnok előtt. Az átszervezés ellentéteket szült az idősebbek és az újonnan felvett 30 éven aluli fiatalok között, annak ellenére, hogy utóbbiak többségét maguk a munkásőrök ajánlották. A feszültség fokozódásához hozzájárult, hogy a pártonkívüliek felvétele is szélesebb körűvé vált. A Csongrád Megyei Munkásőrség engedélyezett létszáma 1960 nyarán a 271 szolgálatkönnyítettel együtt 1756 fő volt, melyből 1739 hely volt betöltve. A megyei törzs ekkor 42 főből állt, közülük 30- nak volt karhatalmista múltja. Egyébként egy 1960-as statisztikai jelentés szerint a Csongrád megyei Munkásőrség állományában 401 volt karhatalmistát tartottak számon, melyből 117-en a hódmezővásárhelyi egység állományához tartoztak. 96 Vásárhelyen a fennállás első három éve alatt jelentős volt a fluktuáció: kilépett 32 fő, elhelyeztek főként a megyéhez 38 főt, kizártak 17 főt, hárman pedig meghaltak. Összesen tehát 90-en hagyták el az állományt, az imént említett 63 főt pedig tartalékba helyezték. A nagymérvű személyi változások hátráltatták a kiképzés zökkenőmentességét és a fegyelem fenntartását, miközben egyes problémák (önkényes hiányzások, ruházattal való visszaélések, a felelősségre vonások haveri szellemből fakadó elmaradása, a politikai nevelés elhanyagolása, az alparancsnokok önállótlansága stb.) továbbra is fennálltak. Az 1959/60-as kiképzési évben a szolgálati fegyelem láthatóan meglazult. A szaporodó rendkívüli események között sok volt a súlyosabb minősítésű, többnyire ittas állapotban elkövetett szolgálati fegyverrel való visszaélés (otthon plafonba lövés, levélátadás fegyveres kikényszerítése, utcai üldözés stb.), ezért a megyei parancsnokság a rajparancsnokok bevonásával családlátogatásokat javasolt. Emellett a megyei ellenőrzés több törzstagot is elmarasztalt, akik más elfoglaltságuk miatt elhanyagolták a munkásőrségbeli kötelezettségeiket. A fegyelem fellazulásában szerepelt játszhatott, hogy Surányi Mihály öt hónapos pártiskolán vett részt, ezért távollétében feladatkörét Pál János zászlóaljparancsnok-helyettes vette át, míg az ő helyére Virágh Ferenc került. A megyei egységek vezetésének, így a vásárhelyinek is komoly szervezeti hiányossága volt, hogy túlsúlyban voltak bennük a tartalékos katonatisztek, így akárcsak részleges mozgósítás esetén a munkásőrzászlóaljak parancsnokok nélkül maradtak volna. 97 Ugyanakkor véleményünk szerint a rendszerhű tartalékos katonatisztek parancsnoki alkalmazása hozzájárult a Munkásőrség létrehozásakor elvárt militáns, megtorlásra széles körűen alkalmazható, habozás nélkül csapást mérni kész hozzáállás fenntartásához. 96 A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ). 34.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési Osztály. Budapest. Összesítő jelentés az 1959/60-as kiképzési évben végzett munkáról, június 29., A Munkásőrség összetételének statisztikai adatai. A Csongrád megyei Munkásőrség összetételének (a megyei törzzsel együtt) statisztikai adatai, 1960., Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj.. A Munkásőrség összetételének statisztikai adatai, október MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Beszámoló jelentés a i Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj munkájáról, június 10., Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj.. A Munkásőrség összetételének statisz tikai adatai, október 27., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Kiértékelés, június 14.; MNL CSML MSZMP CSMBA Munkásőrséggel kapcsolatos iratok Fehér Lajos válasza az MSZMP Központi Bizottság PTO-nak, Bárányos József elvtársnak, április

43 A konszolidálás után nem nagy már a munkásőrség jelentősége. Az 1959/60-as kiképzési évben a Szántó Kovács János Munkásőregység három riadóból kettőt megfelelően hajtott végre, ez azt jelentette, hogy az állomány 76 százaléka három órán belül beérkezett a parancsnokságra, ugyanakkor a lőtéren a parancsnokok nem tudtak fegyelmet tartani. Bán László szerint olyan kinézete volt a lőtérnek, mintha az elvtársak üdülni mentek volna. Különböző csoportokba verődve beszélgettek, a fegyverek szanaszéjjel eldobálva. [ ] Aki lelőtt az arra ment, amerre akart. A távcsöves puska, a golyószóró és a géppuskalövészet eredményeivel a megyei parancsnokság nem volt elégedett. Ennek ellenére az egység éves kiképzési munkáját Bán jóra értékelte. Ebben az évben a kiképzésbeli üresjáratok feloldására a MOP járási, városi és országos lőversenyeket, valamint szpartakiádokat 98 kezdeményezett. A július én rendezett első megyei lőversenyen elért eredményekért jutalmat kapott a hódmezővásárhelyi zászlóalj kispuska csapata. A hat megyebeli egyéni helyezett közül hárman Daru Imre (kispuska), Murányi László (golyószóró) és Détár János (távcsöves puska) vásárhelyi illetőségűek voltak. Az őszi szpartakiádon Kádár Mihály a SZKJ Munkásőrzászlóalj tagja golyószóróval második helyezést ért el, jutalmul ébresztőórát vehetett át Bán Lászlótól. Ezek az alkalmak arra szolgáltak, hogy összecsiszolják az állományt, illetve növeljék az egységen belüli összetartást. Emellett a szakaszparancsnokok és az alparancsnokok együttműködésének javítására szintúgy szükség volt, ezért nekik közös felkészítést szerveztek. 99 Az 1959/60 kiképzési év végén a zászlóaljparancsnokok felterjesztésére Bán László megyei parancsnok 9 vásárhelyi munkásőrt dicséretben, 15-öt pedig tárgyjutalomban részesített. A megyei parancsnokság a dicséretek mellett a felelősségre vonás eszközével is élt, SZKJ Munkásőrzászlóalj augusztusi fegyverzetellenőrzése például 25 munkásőrt sorolt fel név szerint, akik géppisztolytára rozsdás, piszkos állapotban volt. 100 A Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságát érintő kérdésekkel a Csongrád Megyei VB első és másodtitkára, valamint PTO vezetője foglalkozott, őket Bán László heti-kétheti rendszerességgel tájékoztatta az aktualitásokról. Az öt Csongrád megyei munkásőregység és a megyei parancsnokság munkáját az illetékes megyei, városi és járási párt végrehajtó bizottságok évente egyszer tárgyalták meg és értékelték ki, de az egységparancsnokok ezen a szinten is rendszeres tájékoztatást adtak az illetékes VB titkároknak. A VB üléseken megfogalmazott javaslatok a munkásőregységek mellett a pártalapszervezetekhez kerültek, melyek elviekben évente kétszer foglalkoztak a hozzájuk tartozó munkásőrök Munkásőrségben végzett munkájával, amitől fegyelemerősítő hatást reméltek Ebben az esetben ez fegyveres testületek közötti lövészbajnokságot jelentett. 99 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 6. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. MOP Kiképzési Osztályának. Összesítő jelentés az 1959/60-as kik. évben végzett munkáról, június 29.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Munkásőrség Országos Parancsnokának 4. számú parancsa. Munkásőr lőversenyek megrendezése, március 22., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Kiértékelés, június 14., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 013. sz. parancsa. Lőversenyek jutalmazása, július 20., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 014. sz. parancsa. Jutalmazás, október MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 011. sz. parancsa. Dicséret és jutalmazás, június 30., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Időszakos fegyver ellenőrzés kiértékelése, augusztus MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési Osztály. Csongrád megyei Munkásőrség helyzetéről jelentés, december

44 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) A hódmezővásárhelyi MSZMP Végrehajtó Bizottsága az időnként megfogalmazott kritikák ellenére jó kapcsolatot tartott fenn az általa felügyelt zászlóaljjal, annak is köszönhetően, hogy Sajti Imre a városi MSZMP VB titkára Surányi Mihály parancsnok sógora volt. Általánosságban elmondható, hogy a helyi munkásőregység állományát és a városi pártvezetőséget, egymást átfedő baráti és rokoni szálak szőtték át és fűzték össze szeptember elején a megyében minden zászlóaljnál, így a hódmezővásárhelyi egységnél is ünnepélyesen megnyitották az 1960/61-es új képzési évet. A hódmezővásárhelyi zászlóaljgyűlésen a párt részéről Fehér Lajos üdvözölte a munkásőröket, majd Arany János megyei kiképző értékelte az előző kiképzési évet, és meghatározta az új feladatait. A gyűlés az arra érdemes munkásőrök megjutalmazásával zárult. 102 Az új kiképzési évben a MOP a munkásőr egységek fegyelmi helyzetének további szilárdítása, a rendkívüli események csökkentése, a kiképzési eredmények magasabb fokra való emelése céljából utasítást adott a kiváló mozgalom bevezetésére. Ez olyan versenymozgalom, vetélkedés volt, ami az egységeken belül raj- szakasz- és századszinten, zajlott. Az értékelés a foglalkozásokon való részvétel intenzitása, a lőkiképzésen elért eredmények, a ruházat és fegyverkarbantartás minősége, valamint a fegyelemi helyzet alapján történt. Ezek figyelembevételével a zászlóaljakon belül minden kiképzési év végén kiosztották a kiváló század, a kiváló szakasz és a kiváló raj címeket. A versenymozgalom kezdetben elérte célját, sok munkásőrt inspirált jobb teljesítményre, két-három év múlva viszont már nem volt újdonság, elveszítette varázsát, kiüresedett és mechanikussá vált, ezért 1964-ben megújították. 103 A MOP rendelete értelmében 1960 őszén a megyei parancsnokság háromtagú bizottsága valamennyi megyei egységnél anyagi és fegyverzeti leltározásokat hajtott végre. A hódmezővásárhelyi állapotokkal elégedettek voltak, azt kiválóra értékelték, mint jelentésük fogalmazott: Különösen szép a hódmezővásárhelyi fegyverraktár. Ezért Surányi Mihály századost, hódmezővásárhelyi zászlóaljparancsnokot Bán László megyei parancsnoki dicséretben részesítette. Ugyanakkor a kiképzési év első megyei riadóját csak a hódmezővásárhelyi egység nem tudta teljesíteni, mivel az előírt négy órán belül csak 69 százalékban gyűlt össze. 104 A rendőrséggel való kapcsolat a közös járőrözésnek köszönhetően javult. A megyei rendőrfőkapitány engedélyezte, hogy a munkásőrök a BM K vonalait használják, és klubjait látogathassák, ezen kívül a testületek kölcsönösen meghívták egymást saját rendezvényeikre. 102 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Tájékoztatási Tiszt. Budapest. Zászlóaljgyűlésekről jelentés, szeptember MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Budapest. Munkásőrség Országos Parancsnokának számú parancsa. Kiváló mozgalom szervezése, október MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Értékelés az 1960 évi anyagi és fegyverzeti munkáról, december 8., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 22. sz. parancsa. Dicséret, december 13., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Kiképzési Osztály. Csongrád megyei Munkásőrség helyzetéről jelentés, december

45 Az ön személye akadályozná a kivizsgálás menetét. A MOP június 1-től elrendelte a kiképzési, a személyi és a szolgálati okmányok egységesítését. A nyilvántartásban a munkásőr belépési nyilatkozatának, esküjének és személyi adatlapjának is meg kellett lenni, továbbá szerepelnie kellett az állománykönyvben is. A felvételi eljárás a következőképpen zajlott: A belépési nyilatkozatot az egységparancsnok adta át a kérelmezőnek, aki azt kitöltve a munkahelye szerint illetékes MSZMP alapszervezetnek juttatta el, itt véleményt írtak a jelöltről, majd ezt, és a két munkásőr támogató javaslatát, valamint az orvosi vizsgálat eredményét továbbították a munkásőr-parancsnokságra, amely a kérelmet az illetékes MSZMP VB elé vitte, ahol meghozták a döntést a felvételről vagy az elutasításról. 105 Az ön személye akadályozná a kivizsgálás menetét. 106 Surányi Mihály eltávolítása a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj éléről 1961 első felében még semmi sem utalt arra, hogy Surányi Mihály parancsnok hamarosan távozni kényszerül a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj éléről, 1960 decemberében munkája elismeréseként megyei parancsnoki dicséretet kapott, 1961 áprilisában pedig Bán László fizetésemelést kért részére a MOP-tól. 107 A hódmezővásárhelyi rajparancsnokok még mindig önállótlanok és felkészületlenek voltak, ezért Bán László 1961 elején Pál János helyett a megyei törzsből Nyámádi Gábor kiképzőt zászlóaljparancsnok-helyettesnek állította be. A SZKJ Munkásőrzászlóalj és a megyei törzs között amíg utóbbi a városban volt igen élénk kapcsolat volt, amit az egymás közötti viszonylag gyakori törzstagés parancsnokcserék is alátámasztanak. Májusban újabb változás történt a parancsnoki állományban, a pártiskolára távozó Barna Györgyöt, a hódmezővásárhelyi munkásőrzászlóalj második századának parancsnokát Janovszki József váltotta, az ő helyére, a második század parancsnok-helyettesi posztjára pedig Bodré József került. A zászlóalj helyzetét taglaló júniusi jelentés szerint az 1960/61-es kiképzési év a vásárhelyi egységnél rendkívüli események nélkül zajlott le, a parancsnokságnak és a fegyelmi bizottságnak csak kisebb ügyekben kellett eljárnia, mindössze hat fenyítés volt. Az engedélyezett 348 fős létszámból 332 hely volt betöltve. Az állomány folyamatos feltöltöttségének biztosítása és megfiatalítása tehát továbbra is megoldásra várt. A munkásőrök szívesen vettek részt a karhatalmi harcászati gyakorlatokon, a második éves riadót pedig eredményesen hajtották végre. A géppisztoly- és a karabélylövészet jól sikerült, a pisztoly lőgyakorlat eredménye azonban csak megfelelő lett. A gyenge teljesítményt a parancsnok arra vezette vissza, hogy még mindig sok volt az állományban az idős munkásőr vagy az olyan, aki nem volt katona, mint beszámolójában megjegyezte: nagyon sok elvtárs 105 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Utasítás a Munkásőrségnél rendszeresített kiképzési, személyi és szolgálati okmányok, nyilvántartások egységesítésére, december 10.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Belépési nyilatkozat. Az MSZMP szervezethez kell benyújtani, ahol a belépő szervezve van., november MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Surányi Mihály elvtársnak, október MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnoka. Budapest. Illetményrendezés kérdése, április

46 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) az egyéni fegyverétől fél. Ebben az időszakban az egység elsősorban a rendezvények biztosításában tűnt ki. A Csongrád megyei parancsnokság évösszegző jelentése ugyancsak pozitív kicsengésű volt: Zászlóaljaink összeforrottak, fegyelmezettek, szakmai felkészültségük, lelkesedésük biztosíték arra, hogy nehéz harci feladatok megoldására is képesek legyenek. Az egész megyében csökkent a rendkívüli események száma, ez a családlátogatások mellett annak is köszönhető volt, hogy a MOP minden munkásőr szolgálati fegyverének otthoni tárolására zárható fegyverdobozokat biztosított. A parancsnokok összesen 97 munkásőrt marasztaltak el, és 187-et dicsértek meg. A megyei engedélyezett létszámkeret ekkor 1757 volt, melyből 1692 hely volt betöltve szeptemberében Surányi Mihály előterjesztésére, Bán László megerősítette beosztásukban a zászlóaljtörzset és a parancsnokokat. A 14 fős zászlóaljtörzs tagjai voltak: Surányi Mihály zászlóaljparancsnok, Nyámádi Gábor zászlóaljparancsnok-helyettes, Szénási Sándor kiképzési csoportvezető, Virágh Ferenc, Kovács Ferenc, Salgó László kiképzési munkatársak, Szabó Imre önvédelmi kiképző, Papp Márton hírvivő, Rostás István személyügyi nyilvántartó, Tóth István anyagi helyettes, Szücs Ferenc, H. Szabó Sándor anyagi nyilvántartók, Faludi György fegyvermester, dr. Fügi Károly orvos. Az első század parancsnoki állománya a következőkből állt: Pillér János századparancsnok, Tóth László századparancsnok-helyettes, Kovács István, Nagy István, Csontos László, Kabók Mihály szakaszparancsnokok. A második század parancsnoki állományának személyi összetétele a következő volt: Janovszki József századparancsnok, Bodré József századparancsnok-helyettes, Czuczi István, Égető Ernő, Bereczki Ernő, Molnár Sándor szakaszparancsnokok. 109 A vásárhelyi egységnél 1961 szeptemberéig minden rendben lévőnek tűnt, így derült égből villámcsapásként hatott, amikor több bejelentés érkezett a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságához miszerint Surányi Mihály hódmezővásárhelyi munkásőrparancsnok beosztott munkásőreitől és barátaitól az 1959-es évtől kezdve esetenként mások nevében különböző összegű, több ezer forint értékű pénzkölcsönöket vett fel. Ezért Bán László megyei parancsnok október 6-án felfüggesztette beosztásából. Az ügy kivizsgálására a városi Párt VB és az MCSMP tagjaiból háromfős bizottság 110 alakult. 111 A vizsgálat és a tanúkihallgatások egy hónapig tartottak. A bizottság megállapította, hogy Surányi magánéletében problémák adódtak, parancsnoki évei alatt több szeretőt tartott, el akart válni feleségétől, akit halálosan megfenyegetett, valamint a vizsgálat megindulása után amikor tíz napra 108 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokságának. Jelentés, június 30., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési Osztály. Budapest. Összesítő jelentés az 1960/61-es kiképzési évben végzett munkáról, július 11., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokságának kiértékelése az 1960/61 kiképzési év eredményeiről és a 3 éves kiképzési terv végrehajtásáról, augusztus MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj.. Megyei Munkásőr Parancsnokság., szeptember 4., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. A Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 24. sz. parancsa. Parancsnoki funkcióban megerősítés, szeptember A bizottság tagjai Bán Rozália, a hódmezővásárhelyi Párt VB PTO vezetője, Czene Ferenc, a Csongrád megyei Munkásőrség Fegyelmi Bizottságának tagja és Bán László Csongrád megyei munkásőrparancsnok voltak. 111 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Surányi Mihály elvtársnak, október 6. 44

47 Az ön személye akadályozná a kivizsgálás menetét. helyőrségi fogdába került öngyilkosságot fontolgatott, búcsúlevelet is írt. A kölcsönkért összegeket italra és szórakozásra költötte. Vallomása szerint reggel 8-10 féldecit, napi 6-8 kávét fogyasztott: Elmondja, hogy annyira bírja a szeszesitalt, hogy 8-10 féldeci nem látszik meg rajta állt a bizottság feljegyzésében. Az évek során összesen 38 ezer forintot kért kölcsön, melyből időközben 20 ezret megadott, így a vizsgálat idején még 18 ezer forinttal tartozott (egy átlagfizetés akkoriban kb forint volt). Szolgálati fegyverének bevonásakor derült ki, hogy az hónapok óta kölcsön volt adva Juhász Jánosnak, a Szegkovács KTSZ vezetőjének, ami önmagában is igen súlyos fegyelmi vétségnek számított. Surányi és Juhász kapcsolata olyannyira szoros volt, hogy a parancsnok korábban nem hajtotta végre a városi MSZMP VB március 8-ai Juhász elmarasztaló bírósági ítélete 112 után hozott leszerelési határozatát, ezért a VB 1960 szeptemberében ismételten erre utasította. 113 Surányi Mihályt a hódmezővásárhelyi MSZMP VB november 15-ével mentette fel parancsnoki pozíciójából, Bán László pedig visszaküldte Halas Lajos országos parancsnoknak szolgálati érdemérmét, amit a fegyveres testületek állományában eltöltött 10 éves szolgálatáért kapott volna. Az MSZMP kínosan próbált ügyelni arra, hogy a párt tekintélyét romboló pártszerűtlen magatartást tanúsító elvtársaktól megszabaduljon, így a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj első parancsnokával sem tettek kivételt, igaz a kommunista hatalomnak tett szolgálatait enyhítő körülményként vették figyelembe, végül gazdasági vonalra helyezték át, további sorsáról nincsenek információink. 114 Helyére, a zászlóalj élére Dobai József 115 került, aki korábban maga is a Csongrád Megyei Karhatalom egyik századparancsnoka, majd évekig a Csongrád megyei törzs munkásőre volt Juhász Jánost a hódmezővásárhelyi városi bíróság társadalmi tulajdon hűtlen kezeléséért nyolc havi, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 5 ezer forint pénzbírság megfizetésére ítélte. In: MNL CSML MSZMP HVB 7. f cssz őe. 14. d. 113 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága. Sajti Imre titkár. Munkásőrség Városi Parancsnoksága. Surányi Mihály százados elvtársnak, szeptember 24. MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Feljegyzés, Surányi Mihály százados fegyelmi ügyének kivizsgálására, október MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnoka Halas Lajos ezredes elvtárs. Budapest, november Dobai József (1925-?) augusztus 7-én született en. Iskolai végzettsége közgazdasági technikum, szakmája villanyszerelő volt ban belépett az MKP-ba, 1948-ban a hódmezővásárhelyi VII. kerületi Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom (SZIT) titkára lett, majd 1950-ben a VII. kerületi pártalapszervezet vezető titkárává, majd párttitkárává nevezték ki től a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (KISZÖV) Csongrád megyei tervező és munkaügyi osztályának vezetője, és a pártalapszervezet titkára volt. Közben 1953-ban elvégezte a tartalékos (tüzér)tiszti iskolát, hadnagyi rendfokozata volt, emellett öt hónapos pártiskolával rendelkezett ban, a forradalom első napjaiban, mint kommunista funkcionáriust elzavarták a KISZÖV-től. Október 26-ától szakaszparancsnokként szerepet vállalt a MÖHOSZ keretein belül szervezett fegyveres csoportban. November 4. után a karhatalom megyei és vásárhelyi szervezője, szakaszparancsnoka, majd századparancsnoka volt. Egységével többször volt kiküldve a jugoszláv határra, hogy megakadályozzák a disszidensek szökését. A karhatalom felszámolása után öt évig a Munkásőrség megyei törzsében vállalt szerepet, így ismerte valamennyi Csongrád megyei zászlóaljat. A Városi Tanács VB Ipari Osztályának éléről a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságának javaslatára, a i és a Csongrád megyei VB jóváhagyásával 1961 novemberében került a SZKJ Munkásőrzászlóalj parancsnoki tisztébe, mely feladatot április 30-áig látta el, végül június 15-i hatállyal helyezték nyugállományba. Az MSZMP megyei bizottság kikérése után magas pártfunkcióba került, hamarosan a hódmezővásárhelyi pártbizottság titkára lett. Innen ment nyugdíjba. Kitüntetései: Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem, Közbiztonsági Érem arany fokozat, Szolgálati Érdemérem, Városáért kitüntetés. In: MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Javaslat, október 24.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. A Csongrád megyei függetlenített törzstagok, parancsnokok és egységparancsnokok életrajzi adatai.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Káderfejlesztési terv a Munkásőrség megyei parancsnokság tiszti állománya politikai szakmai és általános műveltségének továbbfejlesztésére ig, március 26.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Munkásőrség Megyei Parancsnoksága. Szeged. Kitüntetési javaslat, augusztus 15.; CSMH május Személyi változások. Ülést tartott a vásárhelyi pártbizottság.; CSMH október Harmincöt évig tanácstagként. 116 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Javaslat, 45

48 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Az 1956-os forradalom évfordulója környékén általában az erőszakszervezetek részéről valamilyen erődemonstrációra került sor. A SZKJ Munkásőrzászlóalj ennek megfelelően november 4-én a Hódtói-csatorna melletti gyakorlótéren mindkét százada bevonásával tömegoszlatási gyakorlatot tartott, melynek forgatókönyve a következő volt: Békés tömeg esetén terek, utcák kiürítése, lezárása, sorfal, folyosó alakítása tömegben. Ellenséges hangulatú tömeggel szemben oszlatás ékkel és mozgó sorfallal. Tömegoszlatás fegyverhasználattal. Harcrendi elemek, tűzfegyverek elhelyezése, tartalékképzés. A tömeg felszólítása szétoszlatása, fecskendő, könnyfakasztó gránát és tűzfegyver használata. Ténykedés tömegoszlatás után. Tehát a karhatalmi harcászati kiképzés továbbra is a munkásőregységek kiképzési tervének egyik legfontosabb eleme volt decemberében már tervbe volt véve a megyei parancsnokság Szegedre való átköltöztetése, így Bán László szegedi illetőségű munkásőrök bevonásával megkezdte törzse átszervezését áprilisában a 34 tagú törzsből a parancsnokkal együtt nyolcan éltek Szegeden, egy fő pedig Kisteleken lakott. Az átszervezés az év végén vett nagyobb lendületet, ekkor 13 Vásárhelyen élő munkásőr került át a megyei törzsből a SZKJ Munkásőrzászlóalj állományába, ahonnan ketten távoztak Szegedre. A megyei törzs jórészt kicserélődött, ahogyan részben az érkezők miatt a hódmezővásárhelyi egység törzse és parancsnoki állománya természetesen a városi Párt VB jóváhagyásával szintén jelentős mértékben átalakult. A megyei törzsből érkezők közül Dobai József parancsnok mellett hatan kerültek be a zászlóaljtörzsbe, illetve az alparancsnokok közé: Murányi László és Szücs Márton kiképzőként, Ágoston János raktárosként került a vásárhelyi törzsbe, míg Bordás Péter rajparancsnokként, Molnár János híradószakasz-parancsnokként és Szabó Imre híradószakasz-rajparancsnokként folytatta tevékenységét, a többi érkezőt a legénységi állományba helyezték. A parancsnoki karban is személyi változások történtek: Pillér János az egységtörzs kiképzési csoportvezetője lett, helyére az első század parancsnoki tisztébe a második század eddigi parancsnokhelyettese, Bodré József került, az új parancsnokhelyettes pedig Csontos László lett. Tóth Lászlót, az első század parancsnokhelyettesét a második század parancsnokhelyettesévé nevezték ki, a századparancsnok Janovszki József maradt. 118 Surányi Mihály távozásával lezárult egy szakasz a SZKJ Munkásőrzászlóalj életében, ami majdnem egybeesett az országos irányváltás kezdetével, melynek fontos előjele volt, hogy 1962 februárjában nyugdíjazták Halas Lajos országos parancsnokot, helyére az MSZMP-vel jobb kapcsolatot ápoló Papp Árpád került október 24., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnoka Halas Lajos ezredes elvtárs. Budapest, november MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj.. Részletes kiképzési terv, október november. 118 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 7. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Jegyzőkönyv december ig végrehajtott bizottsági ellenőrzés értékelése, december 23.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság., április 6., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának 35. sz. parancsa, november 3., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának 38. sz. parancsa, december 11., Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj.. Munkásőrség Megyei Parancsnoksága., december

49 Új kihívások, régi problémák Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy 1957 és 1961 között a Munkásőrség Csongrád megyei egységei, így a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj is megfelelt az MSZMP által létrehozásakor támasztott elvárásoknak. Erősen kérdéses azonban, hogy személyi állományának mennyisége, minősége és felkészültsége elegendőnek bizonyult volna egy újabb, az 1956-oshoz hasonló nagyszabású forradalmi megmozdulás elfojtásához, tudván azt, hogy ez akkor az Államvédelmi Hatóság jól felkészült és kipróbált egységeinek sem sikerült. Véleményünk szerint a Munkásőrség masírozásaival, erőfitogtatásaival ebben az időszakban elsősorban az elrettentés eszköze volt, hogy a magyarságnak eszébe se jusson még egyszer megkérdőjelezni a kommunista egypártrendszert és Kádár János hatalmának létjogosultságát. Az 1960-as évek elején változás kezdődött. A pártállam a megtorlás lezárásával és a politikai konszolidáció beindításával, a társadalom életviszonyainak lassú javításával olyan útra lépett, aminek következtében a Munkásőrség létjogosultságát kívülről, sőt már belülről is egyre többen kérdőjelezték meg. A Pártnak tehát, azért, hogy a Munkásőrséget fenntartsa legalábbis részben újra kellett definiálnia annak szerepét a pártállami hierarchiában, értelmet kellett adnia a testület soraiba való tartozásnak. Véleményünk szerint ez a hosszú évekig elhúzódó átalakítási folyamat mint ebben a kádári rendszerben szinte minden csak részsikereket hozhatott. Az alapításkori reflexek, ha ritkábban és meggyengülten is, még az 1980-as évek végén is felszínre törtek. Új kihívások, régi problémák A Munkásőrség létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából a testület emlékjelvényt bocsátott ki, ezt olyan általában vezető beosztásban lévő pártfunkcionáriusok, a Munkásőrséggel együttműködő fegyveres testületek vezetői, illetve gazdasági vezetők kaphatták meg, akik segítették a Munkásőrség szervezési, kiképzési és politikai munkáját. A jelvények odaítéléséről Bán László javaslatára az országos parancsnok döntött ben az országos parancsnok az as kiképzési anyagok elsajátítása érdekében módszertani összevonást rendelt el a függetlenített állomány részére, melynek helyszíne a Tatai olimpiai edzőtábor volt, a Csongrád megyei parancsnokok áprilisban vettek részt rajta. A társadalmi törzs és alparancsnoki állomány részére rajparancsnokig bezárólag a hasonló okból elrendelt koncentráció május 15. és június 15. között megyénként volt megtartva. A Csongrád megyei hatnapos össze vonást május 28. és június 2. között 136 fő részvételével a i KISZ Iskolában tartották meg. A jelenlévők előadásokat hallgattak a lőgyakorlatok, a tereptan, illetve a műszaki robbantások elméletének és gyakorlatának témaköréből. Az elmaradhatatlan politikai tájékoztatót Siklós András, a megyei pártbizottság titkára tartotta, a közbiztonsági feladatokról pedig Kelemen Miklós alezredes a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője beszélt MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság.. Munkásőrség Országos Parancsnoka Halas Lajos ezredes elvtárs. Budapest. Javaslat, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési Osztály. Budapest. Jelentés a társadalmi parancsnokok 6 napos összevonásáról, június. 47

50 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Közben Dobai Józsefet a felszabadulás 17. évfordulója alkalmából kiemelkedő munkájáért Halas Lajos országos parancsnoki dicséretben részesítette, szeptemberben pedig a kiképzési év levezényléséért megyei parancsnoki dicséretet és 400 forint pénzjutalmat kapott Bán Lászlótól. 121 Az 1961/62. kiképzési év végén vont mérleg pozitív képet festett a SZKJ Munkásőrzászlóalj életéről. Dobai Józsefnek a parancsnokváltás és a törzs átszervezése után hamar sikerült megszilárdítania az egység megingott fegyelmét, ami jó hatással volt a kiképzési munka hatékonyságára, és az egység harcértékének fejlődésére. Ezáltal a két elrendelt riadót és a vele esetenként összekötött operációt 122 is megfelelően hajtották végre, a golyószóró és a géppuska lőgyakorlat viszont gyenge eredményeket hozott, az előző évekhez képest visszaesés következett be, de ez valamennyi megyei egységnél így volt. Az őrszolgálat ellátása viszont javult, ugyanakkor hiányosság volt, hogy egyesek nem ismerték a szolgálat kötelmeit, a riadó megfelelő végrehajtását, sőt voltak, akik nem tudták, hogyan kell használni a telefont. Az egység munkásőrei a politikai munkát sem hanyagolták el, több helyen ők alkották munkahelyi alapszervezetük pártaktívájának gerincét ben a megye személyi állományának összlétszáma már megközelítette a kétezer főt, az engedélyezett 1932 helyből 1902 volt betöltve, mindenki két rend ruházattal volt ellátva. A pártonkívüliek létszáma 69, míg a nőké mindössze 34 fő volt. Utóbbi két rendkívül alacsony mutató miatt a megyei parancsnokság szorgalmazta, hogy mindkettő arányát növeljék. A felvételi eljárásba olykor hibák csúsztak, arra is volt példa, hogy ellenforradalmárokat vettek állományba, például en Láda Ernőt, aki részt vett az december 10-ei, halálos áldozatot követelő tüntetésen, melyen fekete zászlóval vonult fel. Természetesen amint kiderült a turpisság, azonnal kizárták a Munkásőrségből. A megyei fegyelmi helyzet kedvezően alakult, a foglalkozásokon való megjelenés átlaga százalékos volt, a rendkívüli események száma és súlyossága pedig évről évre csökkent. A legkevesebb rendkívüli esemény a hódmezővásárhelyi zászlóaljnál a legtöbb a Szeged járási és a Szeged városi zászlóaljnál volt, öt év alatt megyeszerte összesen 147 főt kellett fegyelmivel eltávolítani. Az egységek fluktuációja a kezdetektől számítva 629 fős volt. A megyei parancsnokság munkáját megnehezítette, hogy baleset, fegyelmi vétség és egészségügyi problémák, valamint áthelyezés miatt kilenc függetlenített parancsnokából rövid idő alatt öt kicserélődött. 121 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Kivonat a Munkás őrség Országos Parancsnokának 002. parancsából. Budapest, január 25., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának 37. sz. parancsa, szeptember Az operációk olyan műveleti gyakorlatok voltak, ahol a zászlóaljak valós körülmények között, felfegyverezve, terepen (általában erős területen vagy esetenként nagyobb üzemek területén) játszottak el egy beavatkozást igénylő szituációt. A feladat általában volt hortista (sic!) tisztek által szervezett diverzáns csoportok felderítése, elfogása és/vagy megsemmisítése volt. A parancsnokok térképvázlatok segítségével tervezték meg a legénységi állomány által végrehajtandó műveletet. In: MNL CSML MCSMP 12. f őe. 8. d. Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága.. Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának 1. sz. harcrendelkezése, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 016. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag, március 30., Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának 28. sz. parancsa. Munkásőrség városi zászlóalj 1961/62. kiképzési munkájának értékelése, szeptember 8. 48

51 Új kihívások, régi problémák Az alábbi táblázat a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj személyi állományának főbb adatait és összetételét ismerteti az január 31-i állapot szerint: 124 Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 1. Nyámádi Gábor 1923 Solt Konkoly Erzsébet zjpkh. 2. Pillér János 1930 Magyarboly Szabó Katalin zj. törzs 3. Szénási Sándor 1928 Garai Julianna zj. törzs 4. Virágh Ferenc 1927 Kisköre Csótó Teréz zj. törzs 5. Murányi László 1924 Detk Fehér Erzsébet zj. törzs 6. Szűcs Márton 1924 Karácsonyi Julianna zj. törzs 7. Papp Márton 1923 Hézső Rozália zj. törzs 8. Rostás István 1923 Kovács Mária zj. törzs 9. Tóth István 1920 Bábolnapuszta Német Gizella zj. törzs 10. Dr. Fügi Károly 1914 Budapest Hakkes Sarolta zj. törzs 11. Faludi György 1929 Pesterzsébet Fucskár Katalin zj. törzs 12. Ágoston János 1923 Szegvár Tulipán Eszter zj. törzs 13. Szűcs Ferenc 1918 Szűcs Lídia zj. törzs 14. Salgó László 1914 Klein Julianna zj. törzs 15. Bullás János 1936 Szeged Győrfi Márta zj. törzs 16. Szabó János I Gádoros Kerekes Mária zj. törzs 17. Dr. Zehery István 1895 Szarka Berta szolg. könny. 18. Ádók István 1924 Földeák Nagy Erzsébet zj. nehézf. raj 19. Daru Imre 1911 Tóth Etel zj. nehézf. raj 20. Kiss István 1920 Kovács Zsuzsanna zj. nehézf. raj 21. Soós Bálint 1925 Vizi Zsófia zj. nehézf. raj 22. Farkas Ferenc 1916 Vörös Rozália zj. nehézf. raj 23. Tamasi Mihály 1931 Királyhegyes Furák Katalin zj. nehézf. raj 124 i Szántó Kovács János Munkásőr Zj. személyi állománya., január

52 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 24. Molnár János 1928 Tóth Irma híradó csop. 25. Szabó Imre 1929 Mihály Julianna híradó csop. 26. Bodor Vilmos 1935 Jásztelek Nagy Erzsébet híradó csop. 27. Boros Oláh György 1936 Kunágota Kovács Erzsébet híradó csop. 28. Kiss Lajos 1935 Csányi Irén híradó csop. 29. Bóka Andor 1929 Boconád Kovács Rozália híradó csop. 30. Döme József 1925 Szalapa Szalai Mária híradó csop. 31. Mónus Imre III Tóth Anna híradó csop. 32. Bécsi Sándor 1928 Nyiri Jusztina híradó csop. 33. Molnár László II Szentetornya Köntös Julianna híradó csop. 34. Török Bálint 1934 Szücs Margit híradó csop. 35. Rácz István 1921 Kiskundorozsma Kovács Eszter híradó csop. 36. Becsek Imre 1927 Kovászna Fejér Etelka híradó csop. 37. Bálint István 1934 Mezőkovácsháza Hanzel Rozália híradó csop. 38. Molnár Mihály 1921 Gyapjas Ágnes híradó csop. 39. H. Kocsis Lajos 1938 Ref.kovácsháza Veres Eszter híradó csop. 40. Nyári Ferenc 1933 Ménesi Julianna híradó csop. 41. Arany Bálint 1937 Váradi Mária híradó csop. 42. Molnár Antal 1923 Bécsi Julianna híradó csop. 43. Süle György 1926 Budapest Farkas Franciska híradó csop. 44. Török Péter 1920 Darka Mária híradó csop. 45. Bodré József 1919 Horváth Mária I. szd. törzs 46. Csontos László 1917 Szolnok Kántor Mária I. szd. törzs 47. Olasz Sándor I Májer Rozália I. szd. törzs 48. Olasz Bálint 1928 Kovács Mária I. szd. törzs 49. Szücs József 1933 Ambruzs Julianna I. szd. törzs 50. Szikszai Lajos 1927 Göllönt Emília I. szd. törzs 50

53 Új kihívások, régi problémák Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 51. Adamicza László 1908 Budapest Hebinger Ida I. szd. törzs 52. Csáki Ernő 1920 Rébék Mária nehézf. raj 53. Burai Béla 1933 Tiszanána Novotnik Jolán nehézf. raj 54. Surányi András 1932 Szoboszlai Zsófia nehézf. raj 55. Béres Dezső 1935 Vékony Mária nehézf. raj 56. Kiss Imre 1921 Szabó Eszter nehézf. raj 57. Imre Sándor 1906 Albert Zsuzsanna nehézf. raj 58. Czuczi István II Géczi Mária nehézf. raj 59. Svanda Sándor 1929 Poroszló Tóth Margit I. szd. 1. szak. 60. Csatordai Antal 1920 Szegvár Bottyán Erzsébet I. szd. 1. szak. 61. Marhás József 1936 Okány Bálint Irén I. szd. 1. szak. 62. Szücs István 1911 Juhász N. Franciska I. szd. 1. szak. 63. Benkő Julia 1924 Tóth Julianna I. szd. 1. szak. 64. Kincses Imre 1920 Dékány Zsuzsanna I. szd. 1. szak. 65. Albert Károly 1929 Felberbauer Julianna I. szd. 1. szak. 66. Albert Pál I Varga Lídia I. szd. 1. szak. 67. Kristó Imre 1932 Ecseki Julianna I. szd. 1. szak. 68. Palócz László 1935 Makó Szappanos Lídia I. szd. 1. szak. 69. Sziver Ferenc 1926 Nagy Anna I. szd. 1. szak. 70. Ádók János 1933 Makó Bajusz Ilona I. szd. 1. szak. 71. Á. Nagy János 1921 Zöld Erzsébet I. szd. 1. szak. 72. Patócs József 1915 Szücs Amália I. szd. 1. szak. 73. Pálfi Sándor 1921 Borsodi Julianna I. szd. 1. szak. 74. István József 1933 Szentes Török Julianna I. szd. 1. szak. 75. Kirschner Márton 1912 Tótkomlós Grósz Flóra I. szd. 1. szak. 76. Szenti Sándor 1932 Tóth Lídia I. szd. 1. szak. 77. Csikós György 1928 Hős Margit I. szd. 1. szak. 51

54 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 78. Olasz Sándor II Mező Lídia I. szd. 1. szak. 79. Fehérvári Mihály 1928 Döbrököz Jelencsik Erzsébet I. szd. 1. szak. 80. Balogh Albert 1924 Lőkös Julianna I. szd. 1. szak. 81. Zsarkó István 1933 Sövényháza Tábit Mária I. szd. 1. szak. 82. Rostás András 1924 Biró Julianna I. szd. 1. szak. 83. Csengeri József 1928 n. Csengeri Zsófia I. szd. 1. szak. 84. Bánfi Ferenc 1914 n. Balázs Lídia I. szd. 1. szak. 85. Nemes Ferenc 1911 Szentes Mészáros Teréz I. szd. 1. szak. 86. Pálinkó Albert 1907 Kaszab Anna I. szd. 1. szak. 87. Jankó Sándor 1933 Orosháza Darák Eszter I. szd. 1. szak. 88. Nagy István 1912 Czuczi Teréz I. szd. 2. szak. 89. Kokovai Sándor 1931 Tunyogi Julianna I. szd. 2. szak. 90. Simon László 1932 Takács Erzsébet I. szd. 2. szak. 91. Barna Péter 1936 Rostás Terézia I. szd. 2. szak. 92. Makó János 1923 Ambruzs Jusztina I. szd. 2. szak. 93. Nagy Sándor IV Komjáti Julianna I. szd. 2. szak. 94. Molnár Sándor II n. Mucsi Zsófia I. szd. 2. szak. 95. Forrai Sándor 1910 H. Mucsi Márta I. szd. 2. szak. 96. Oláh Pál 1923 Buzás Eszter I. szd. 2. szak. 97. Bánfi Ernő II Tóth Rozália I. szd. 2. szak. 98. Lovas Imre 1917 Budapest Albert Julianna I. szd. 2. szak. 99. Rigó István 1930 Jászberény Veres Teréz I. szd. 2. szak Balogh Zoltán 1926 Újpest Takács Julianna I. szd. 2. szak Földházi Pál 1908 Nagymágocs Oláh Julianna I. szd. 2. szak Papp Ferenc 1908 Mindszent Bozó Mária I. szd. 2. szak Láda Ernő 1913 Máriási Rozália I. szd. 2. szak Kakuszi László József 1935 Földeák Igaz Erzsébet I. szd. 2. szak. 52

55 Új kihívások, régi problémák Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 105. Nagy Lajos 1917 Kovács Katalin I. szd. 2. szak Méhes Viktor 1930 Kompolt Daragó Borbála I. szd. 2. szak Molnár László I Bertucz Rozália I. szd. 2. szak Juhász Kiss Sándor 1913 Vinkovce Pósvai Lídia I. szd. 2. szak Pál János 1928 Horváth Mária I. szd. 2. szak Nagy János II Helényi Julianna I. szd. 2. szak Daru János 1930 Orbán Zsófia I. szd. 2. szak Tóth István II Mezőkovácsháza Setényi Margit I. szd. 2. szak Kocka Imre 1915 Lugosi Jusztina I. szd. 2. szak Bánfi Sándor 1927 Domokos Mária I. szd. 2. szak Bánfi Jenő 1930 Domokos Mária I. szd. 2. szak Bánfi Ernő 1934 Domokos Mária I. szd. 2. szak Lele Béla 1936 Hajdu Lídia I. szd. 2. szak Bordás Péter 1928 Vizi Jusztina I. szd. 3. szak Mucsi Tibor 1936 Kovács Erzsébet I. szd. 3. szak Szücs László 1931 Budapest Szabó Erzsébet I. szd. 3. szak Ambruzs Sándor 1925 Gilicze Teréz I. szd. 3. szak Somogyi József 1925 Budapest Somogyi Julianna I. szd. 3. szak Zsoldos Imre 1924 Csáki Julianna I. szd. 3. szak Szitás Gyula 1926 Csengeri Erzsébet I. szd. 3. szak Csende János 1911 Pótári Viktória I. szd. 3. szak Katona Sándor 1909 Bene Ilona I. szd. 3. szak Nyiri Lajos 1931 Varga Zsuzsanna I. szd. 3. szak Nagy Sándor I Kiss Zsuzsanna I. szd. 3. szak Sinoros Károly 1934 Szentes Vecseri Julianna I. szd. 3. szak Gál István 1928 Olasz Jusztina I. szd. 3. szak Bohos Mihály 1907 Pázsit Anna I. szd. 3. szak. 53

56 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 132. Fejes Sándor 1914 Prikkel Lídia I. szd. 3. szak Sziliczai Ernő 1920 Aszalai Eszter I. szd. 3. szak Hézső Ferenc 1907 Olasz Lídia I. szd. 3. szak Olasz István 1925 Palotás Erzsébet I. szd. 3. szak Albert István 1933 Domján Erzsébet I. szd. 3. szak Markovics József 1928 Kovács Mária I. szd. 3. szak Miklós Pál 1927 Nagykáta Miklós Julianna I. szd. 3. szak Molnár Sámuel 1909 Kardos Rozália I. szd. 3. szak Zsoldos János 1928 Varga Teréz I. szd. 3. szak Apró Pál 1927 Mindszent Korom Mária I. szd. 3. szak Rostás Pál 1907 Héjja Mária I. szd. 3. szak Gyulavári János 1911 Gyulavári Kohn Hermina I. szd. 3. szak Márta István 1921 Nagymágocs Vecsernyés Teréz I. szd. 3. szak Gazdapusztai Gyula 1931 Makó Smajda Olga I. szd. 3. szak Molnár Ernő Bálint 1923 Molnár Erzsébet I. szd. 3. szak Szabó Pál 1935 Libor Mária I. szd. 3. szak Kabók Mihály 1929 Algyő Dandi Rozália I. szd. 4. szak Simon Sándor 1925 Jáger Rozália I. szd. 4. szak Rostás Ernő 1929 Gémes Rozália I. szd. 4. szak Szalárdi Péter 1923 Makó Neparácki Rozália I. szd. 4. szak Fruzsa János 1921 Dombi Anna I. szd. 4. szak Dani József 1915 Bánfi Mária I. szd. 4. szak Keresztes István 1927 Szeged Kiss Julianna I. szd. 4. szak Nagy Sándor V Csala Julianna I. szd. 4. szak Gilicze Ferenc 1933 Rein Mária I. szd. 4. szak Tóth János II Fekete Lídia I. szd. 4. szak Szilágyi Sándor 1923 Kerekes Mária I. szd. 4. szak. 54

57 Új kihívások, régi problémák Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 159. Olasz Pál II Szegvár Marton Mária I. szd. 4. szak Halász Imre 1929 Mihályi Halász Gizella I. szd. 4. szak Bán László 1937 Kocsis Mária I. szd. 4. szak Horga György 1922 Strebán Julianna I. szd. 4. szak Mári József 1933 Nagy Ilona I. szd. 4. szak Mikula János 1935 Vonyó Piroska I. szd. 4. szak Katona László 1927 Hegyi Julianna I. szd. 4. szak Novodonszki Pál 1936 Valkány Novodonszki Erzsébet I. szd. 4. szak ifj. Nagy Sándor 1932 Turi Viktória I. szd. 4. szak Albert Pál II Fábiánsebestyén Albert Rozália I. szd. 4. szak Juhász Sándor 1913 Kun Mária I. szd. 4. szak Diószegi Gyula 1937 Csala Eszter I. szd. 4. szak Orbán György 1915 Tótkomlós n. Gofjár Anna I. szd. 4. szak Gál Imre 1913 Vigh Mária I. szd. 4. szak Bereczki János 1937 Szilágyi Mária I. szd. 4. szak Takács Ferenc 1937 Csuka Viktória I. szd. 4. szak Magány József 1936 Takács Julianna I. szd. 4. szak Juhai József 1919 Csurgó Révész Katalin szolg. könny Bérczi Endre 1903 Mezőkovácsháza Roth Katalin szolg. könny Vad Sándor 1900 Lendvai Zsófia szolg. könny Marhás István 1901 Vésztő Lovas Julianna szolg. könny Jakó Péter 1896 Kovács Zsuzsanna szolg. könny Markovics Ferenc 1901 Tóth Rozália szolg. könny Varga Imre I Borsodi Anna szolg. könny Benkő Flórián 1889 Fejős Terézia szolg. könny Szolyák József 1902 Bábicki Anna szolg. könny Domonyi János 1902 Újvidék Kolik Mária szolg. könny. 55

58 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 186. Kőrösi Imre 1898 Tolnai Zsófia szolg. könny Bánfi Ferenc 1902 Vincze Zsófia szolg. könny Szabó János II Békéssámson Darázs Katalin szolg. könny Vörös Mihály 1901 Vörös Judit szolg. könny Bodrogi Balázs 1899 Mérges Mária szolg. könny Oláh Gyula 1899 Buzi Lídia szolg. könny Mátyási János 1899 Deszk Fülöp Piroska szolg. könny Németh Ferenc 1904 Kispest Nagy Berta szolg. könny Nikolin László 1901 Csernye Nikolin Danica szolg. könny Hocsi Sándor 1902 Laskai Sára szolg. könny Szabó László 1894 Takács Eszter szolg. könny Tóth Ernő 1905 Buzás Lídia szolg. könny Tóth Ferenc II Magyar Jusztina szolg. könny Kulcsár Imre 1904 Kristó Zsuzsanna szolg. könny Nagy Imre I Maroslele Lente Lídia szolg. könny Oláh József 1920 Kanász Eszter szolg. könny Sarolta István 1905 Orosháza Tóth Zsuzsanna szolg. könny Tóth Imre 1900 Égető Eszter szolg. könny K. Szabó Ernő 1926 szolg. könny Diószegi Lajos 1901 Szabó Lídia szolg. könny Karaj Péter 1901 Vaskó Dragics Erzsébet szolg. könny Janovszki József 1921 Biró Emília II. szd. törzs 208. Tóth László 1924 Szentes Sipos Mária II. szd. törzs 209. Ördögh István 1919 Magyarcsanád Szentesi Erzsébet II. szd. törzs 210. Pitzer Lajosné 1929 Nagy Mária II. szd. törzs 211. Pálffy György 1920 Kiszombor Földházi Ilona II. szd. törzs 212. Dr. Bajusz Gyula 1923 Földeák Sebastián Mária II. szd. törzs 56

59 Új kihívások, régi problémák Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 213. Molnár Sándor 1908 Szücs Julianna II. szd. törzs 214. Kádár Mihály 1932 Zsibók Veronika nehézf. raj 215. Kovács László 1933 Miskolc nehézf. raj 216. Rákos Sándor 1938 Kiss Erzsébet nehézf. raj 217. Juhász Nagy Antal 1911 Détár Julianna nehézf. raj 218. Buzás Ernő 1926 Kun Jusztina nehézf. raj 219. Kiss Pál 1921 Radics Mária nehézf. raj 220. Kovács József 1924 Karancsi Lídia nehézf. raj 221. Czuczi István I Rácz Zsuzsanna II. szd. 1. szak ifj. Détár János 1935 Szöllősi Julianna II. szd. 1. szak Bereczki Imre 1937 Boldizsár Julianna II. szd. 1. szak Ábrahám László 1922 Szeged Ábrahám Ilona II. szd. 1. szak Asztalos Imre I Fejes Julianna II. szd. 1. szak Kovács István 1926 Bagi Rozália II. szd. 1. szak Molnár Bálint 1927 Lackó Anna II. szd. 1. szak Nagy Péter 1906 Béni Katalin II. szd. 1. szak Janovszki János 1923 Biró Emília II. szd. 1. szak ö. Bartos Ferencné 1931 Karasz Terézia II. szd. 1. szak Bozó Lajos 1920 Kecskemét Tóth Julianna II. szd. 1. szak Terjék Ferenc 1929 Molnár Lídia II. szd. 1. szak Bán Imre 1926 Sándor Lídia II. szd. 1. szak Palotás János 1914 Orszin Anna II. szd. 1. szak Buzás Lajos 1925 Móritz Ida Anna II. szd. 1. szak Arany Ernő 1932 Nagyimre Jusztina II. szd. 1. szak Lencse Sándor 1922 Szeged Kántor Mária II. szd. 1. szak Rózsavölgyi Lajos 1927 Derekegyháza Keresztes Erzsébet II. szd. 1. szak Szabó Lajos 1942 Szeged Patkós Julianna II. szd. 1. szak. 57

60 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 240. Szirbik János 1932 Juhász Julianna Sára II. szd. 1. szak Budai András 1914 Rostás Rozália II. szd. 1. szak Kelemen István 1919 Gémes Mária II. szd. 1. szak Gábor Péter 1912 Székely Lídia II. szd. 1. szak Gáspár Sándor 1921 Szeged Gáspár Erzsébet II. szd. 1. szak Patkós Ernő 1935 Bögre Julianna II. szd. 1. szak Csorba Gusztáv 1907 Molnár Mária II. szd. 1. szak Varga András 1909 Tótkomlós Sebő Anna II. szd. 1. szak Tóth Károly 1939 Sipos Mária II. szd. 1. szak Égető Ernő 1919 Égető Rozália II. szd. 2. szak Hegedüs Imre 1916 Borsos Mária II. szd. 2. szak Földházi Mihály 1912 Oláh Julianna II. szd. 2. szak Gémes Gyula 1915 Vulkán Kotyera Vera II. szd. 2. szak Mónus Imre II Szatmári Eszter II. szd. 2. szak Szécsényi János 1915 Szentes Veres Eszter II. szd. 2. szak Kónya Imre 1913 Tóth Jusztina II. szd. 2. szak Szöllősi Péter Pál 1934 Orbán Jusztina II. szd. 2. szak Gajda Pál 1933 Suba Erzsébet II. szd. 2. szak Asztalos Imre II Erdei Zsófia II. szd. 2. szak Arany Sándor 1936 Csillag Julianna II. szd. 2. szak Gémes Ferenc 1909 Mindszent Kotyera Vera II. szd. 2. szak Megyaszai Sándor 1926 Boros Rozália II. szd. 2. szak Trungel István 1921 Bene Rozália II. szd. 2. szak Besenyi Sándor 1915 Molnár Emerencia II. szd. 2. szak Virág Mihály 1912 Algyő Salamon Erzsébet II. szd. 2. szak ifj. Virág Mihály 1937 Turi Erzsébet II. szd. 2. szak Szalai István 1914 Kisiratos Csordás Mária II. szd. 2. szak. 58

61 Új kihívások, régi problémák Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 267. Boldizsár Ferenc 1934 Móricz Erzsébet II. szd. 2. szak Török Imre 1923 Göllönt Eszter II. szd. 2. szak Elekes Péter Pál 1926 Mindszent Korom Veron II. szd. 2. szak Dancs Miklós 1920 Tóth Mária II. szd. 2. szak Érsek József 1919 Szentes Kiss Lídia II. szd. 2. szak ifj. Korom Lajos 1934 Gojdár Judit II. szd. 2. szak Katona János 1911 Szenti Lídia II. szd. 2. szak Fenyvesi Bálint 1926 Gádoros Snet Erzsébet II. szd. 2. szak Szenti Imre 1923 Asztalos Erzsébet II. szd. 2. szak Béni Mihály 1929 Imre Jusztina II. szd. 2. szak Bereczki Ernő 1930 Haraszti Eszter II. szd. 3. szak Dancs Péter 1913 Kisküküllő Tóth Mária II. szd. 3. szak Schéda Béla 1935 Szolnok Pálfi Mária II. szd. 3. szak ifj. Liska István 1935 Gádoros Prodlik Julianna II. szd. 3. szak Olasz Pál I Bécsi Jusztina II. szd. 3. szak László Bálint 1935 Aracsi Katalin II. szd. 3. szak Lakatos Imre 1913 Szegvár Muzsik Teréz II. szd. 3. szak Bere Ferenc 1912 Orosháza Kiss Róza II. szd. 3. szak Borsi Pál 1908 Nagy Rozália II. szd. 3. szak Farkas János 1933 Csanytelek Kulik Erzsébet II. szd. 3. szak Papp József 1938 Juhász Julianna II. szd. 3. szak Koller Ferenc 1920 Ménfőcsanak Szabó Julianna II. szd. 3. szak Aradi Kálmán 1921 Mindszent Garaczi Amália II. szd. 3. szak Pótári Illés 1926 Csikós Rozália II. szd. 3. szak L. Lázár Lajos 1925 Juhász Lídia II. szd. 3. szak Bus Albert 1923 Algyő Szüki Anna II. szd. 3. szak Tóth Ferenc I Sávai Jusztina II. szd. 3. szak. 59

62 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 294. Borsi Mihály 1907 Samu Erzsébet II. szd. 3. szak Borsos János 1906 Horváth Viktória II. szd. 3. szak Csikós Sándor 1934 Petrecz Jusztina II. szd. 3. szak Buzás István 1913 Magyari Julianna II. szd. 3. szak Ottlokán Sándor 1919 Benkő Anna II. szd. 3. szak Kovács Ferenc II Soós Jusztina II. szd. 3. szak Táborosi István 1923 Terjék Lídia II. szd. 3. szak Krajnyák József 1919 Csucsa Rosu Virág Flóra II. szd. 3. szak Szebedinszki István 1914 Szarvas Pribelszki Anna II. szd. 3. szak Dékány Sándor 1910 Zsoldos Julianna II. szd. 3. szak Czombos Mihály 1917 Mindszent Czombos Anna II. szd. 3. szak Martonosi Ferenc 1924 Sándorfalva Kothencz Rozália II. szd. 3. szak Rozsnyai Mihály 1918 Makó Szabó Viktória II. szd. 3. szak Molnár Sándor 1921 Korsós Julianna II. szd. 4. szak Asztalos Sándor 1933 Csucs Emília II. szd. 4. szak Vetró János 1932 Lázár Judit II. szd. 4. szak Csendes István 1925 Sövényháza Balogh Veronika II. szd. 4. szak Sarró István 1917 Korsós Terézia II. szd. 4. szak Vincze Pál 1926 Kecskés Emília II. szd. 4. szak Dombi Imre 1931 Varga Zsófia II. szd. 4. szak Deák Ferenc 1921 Csáki Jusztina II. szd. 4. szak Herczegh József 1921 Csik Rozália II. szd. 4. szak Márkus Péter 1915 Maroslele Kiss Julianna II. szd. 4. szak Nagy Imre II Olasz Terézia II. szd. 4. szak Tatár Gyula 1919 Csegöld Murai Julianna II. szd. 4. szak Tápai Sándor 1937 Ludányi Erzsébet II. szd. 4. szak Mónus Imre I Égető Lídia II. szd. 4. szak. 60

63 Új kihívások, régi problémák Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 321. ifj. Csikós István 1938 Kozár Judit II. szd. 4. szak Puskás János 1920 Szentes Kristó Mária II. szd. 4. szak Fári Ernő 1923 Békéssámson Fári Mária II. szd. 4. szak Kocka István 1918 Hegedüs Mária II. szd. 4. szak Dani Imre 1928 Hajnal Mária II. szd. 4. szak Fehér János 1920 Mohol Varró Mária II. szd. 4. szak Pikali Antal 1927 Mucsi Julianna II. szd. 4. szak Kovács Ferenc I Pusztamérges Sáfár Rozália II. szd. 4. szak Szalontai József 1924 Szank Fülöp Julianna II. szd. 4. szak Kasza Mihály 1925 Huszár Mária II. szd. 4. szak Juhász József 1911 Cegléd Habony Teréz II. szd. 4. szak D. Molnár József 1933 Kisköre Lajer Erzsébet II. szd. 4. szak Angyal Sándor 1921 Szabó Julianna II. szd. 4. szak Kardos Pál 1915 Kincses Julianna II. szd. 4. szak Kérdő Sándor 1908 Dezső Lídia II. szd. 4. szak Oláh Imre 1911 Kanász Eszter II. szd. 4. szak Barna György 1927 Bakonszeg Kovács Etel szolg. könny Szalma László 1904 Földeák Barta Vera szolg. könny Hegedüs Sándor 1921 Vad Lídia szolg. könny id. Détár János 1901 Czuczi Julianna szolg. könny Nagy János I Russ Szücs Julianna szolg. könny Nagy Pál 1905 Kovács Anna szolg. könny id. Buza Imre 1893 Varga Jusztina szolg. könny Tápai Lajos 1895 Tóth Jusztina szolg. könny Boros János 1896 Kovács Julianna szolg. könny Fricskó Sándor 1896 Mucsi Julianna szolg. könny Kiss Sándor 1898 Kenéz Julianna szolg. könny. 61

64 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Sorszám Név Szül. év Születési hely Anyja neve Beosztása 348. Bánfi Imre 1900 Szabó Lídia szolg. könny Kezes János 1908 Takács Lídia szolg. könny Kovács Imre 1897 Törköly Katalin szolg. könny Papp György 1912 Szeged Kiss Julianna szolg. könny Bálint Pál 1897 Fegyvernek Németh Amália szolg. könny id. Zsoldos Sándor 1903 Jáger Erzsébet szolg. könny Korom Lajos 1901 Mindszent Farkas Veronika szolg. könny Cz. Nagy Imre 1901 Hódi Eszter szolg. könny Tóth József 1902 Pósa Urszin Rozália szolg. könny Banga Imre 1913 Kovács Julianna szolg. könny Asztalos Lajos 1905 Nagy Julianna szolg. könny id. Liska István 1907 Nagyszénás Lestyán Mária szolg. könny Fejes Pál 1894 Klapcsik Mária szolg. könny Körmendi József 1892 Tóth Lídia szolg. könny Tóth Mihály 1891 Horváth Julianna szolg. könny Tóth János I Horváth Julianna szolg. könny id. Nagy Sándor 1896 Hemző Rozália szolg. könny Török Sándor 1901 Nagy Zsuzsanna szolg. könny Péter Szabó István 1910 Szeged Tóth Anna szolg. könny id. Kocsó József 1895 Kistelek szolg. könny Varsányi Péter 1901 Nagy Zsófia szolg. könny. Érdekes jelenség volt, hogy a gazdasági vezetők és a tanácsi dolgozók körében egyre terjedt a leszerelési láz, leginkább leterheltségükre hivatkozva kérték felmentésüket. A fizikai munkások körében mindez visszatetszést keltett, úgy vélekedtek, hogy a magasabb pozíciókban lévők szöknek a társadalmi munkától. A vezető pozícióban lévő elvtársak távozása en már 1959-ben kezdetét vette, amikor Szabó János a Vajháti Kendergyár igazgatója és Papp Márton a Városgazdálkodási Vállalat vezetője sok munkájukra hivatkozva kérték felmentésüket parancsnoki beosztásuk alól, amit a városi VB tudomásul vett. Ez a jelenség az 1960-as évek derekán már negatívan 62

65 Új kihívások, régi problémák befolyásolta a Munkásőrségbe való belépési hajlandóságot. Gondot jelentett továbbá, hogy egyes vállalatok nem akarták elengedni állományban lévő munkatársaikat a munkásőr-foglalkozásokra. Például Tóth Istvánt a hódmezővásárhelyi Tejipari Vállalat telephelyvezetőjét felettesei felelősségre vonták, hogyha távolléte alatt kár keletkezik, azt neki vagy a Munkásőrségnek számlázzák ki, a hódmezővásárhelyi Vendéglátóipari Vállalat igazgatója pedig egyáltalán nem alkalmazott munkásőröket. Az 1961 őszi fegyverzeti szemlén a megyei parancsnokság kiváló értékelést kapott. Járműparkja ekkor egy motorból és egy személygépkocsiból állt, öt zászlóalja pedig egy-egy oldalkocsis motorkerékpárral rendelkezett. A rádióellátottság nem volt megfelelő, ezért a hiány felszámolására Bán László az MSZMP illetékes szerveihez fordult. A rendőrséggel, a határőrséggel, valamint a honvédséggel való munkakapcsolatot a jelentések jónak értékelték. A határmenti munkásőregységek tagjai többször vettek részt határsértők elfogásában. Emellett folytatódott a társfegyveres testületek közötti lőversenyek rendezése is. A megyei, városi, járási pártbizottságok ebben a kiképzési évben intenzívebben foglalkoztak a munkásőregységekkel, értékelték szervezési, politikai, kiképzési és fegyelmi helyzetüket. Titkáraik továbbra is részt vettek a munkásőrök politikai tájékoztatásában, nevelésében, a munkásőrparancsnokok általában velük tartották a kapcsolatot a PTO vezetők helyett. A pártalapszervezetek a hozzájuk tartozó munkásőrökről évi rendszerességgel kaptak jelentést a parancsnokságoktól. A kölcsönösség elve azonban a vásárhelyi egységparancsnok szerint nem érvényesült, a munkásőrök munkahelyi ügyeiről, ottani magatartásáról a parancsnokságnak nem volt információja. 125 A Honvédelmi Bizottság június 27-ei 5/140/1962. számú határozatával hatályon kívül helyezte a Karhatalmi Parancsnokságokról szóló 17/114/1959. számú Honvédelmi Tanács határozatot és a parancsnokságok október 1-vel történő megszüntetését rendelte el. Ezért szükségessé vált a Belügyminisztérium fegyveres szerveinek (rendőrség, határőrség, karhatalom) és a Munkásőrség együttműködésének újraszabályozása, amit a belügyminiszter és a Munkásőrség országos parancsnoka 5. számú közös parancsában rögzített. A közös fellépés lehetősége kiterjedt: elemi csapás, tömegszerencsétlenség esetén a rend helyreállítására; belső zavargások megszüntetésére; határsértések esetén zárások végrehajtására; fegyveres, szökött bűnözők elfogására; rendezvények biztosítására; egyéb jelentős közbiztonsági feladatok közös végrehajtására. A BM fegyveres szervei és a Munkásőrség országos, budapesti, megyei, járási és városi egységei között, valamennyi szinten évente felülvizsgált, részletes együttműködési terveket kellett készíteni. A közös akciók előtt az illetékes rendőrkapitánynak, illetve a BM szerv parancsnokának a Munkásőrség igénybevételéhez a budapesti, illetve a megyei MSZMP első titkárának engedélyét kellett kérnie. Országos művelet esetén a parancsnok a belügyminiszter első helyettese, helyi akciónál az illetékes rendőrkapitány, parancsnokhelyettese pedig az együttműködő munkásőregység parancsnoka volt MNL CSML MSZMP HVB 7. F cssz őe. 13. d. MSZMP i VB május 21-i jegyzőkönyve.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési Osztály. Budapest. Összesítő jelentés az 1961/62-es kiképzési évben végzett munkáról, június 15., Munkás őrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Jelentés a Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság 1961/62-ben végzett munkájáról, június 30.; MNL CSML12. f őe. 10. d. Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj. Beszámoló jelentés a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj 1962 évben végzett munkájáról, január MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Belügyminisztérium Munkásőrség Országos Parancsnoksága. A Magyar Népköztársaság 63

66 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) Az 1962/63-as kiképzési év a szokásoknak megfelelően minden Csongrád megyei egységnél egy ünnepélyes szeptemberi zászlóaljgyűléssel vette kezdetét. A parancsnokok után a pártbizottságok küldöttei értékelték az egység munkáját és ismertették az MSZMP VIII. kongresszusának irányelveit, majd az MCSMP küldöttei mondták el észrevételeiket. A kiképzés rendje megváltozott, a munkásőrök ezután havonta egy alkalommal 7-10 óra közötti időtartamban vettek részt a foglalkozásokon, melyek sokszor munkaidőben voltak, így a munkaadóknak és az ottani alapszervezeteknek értesítést, illetve kikérőt küldtek. A munkaidőben való kiképzés megnövelte a költségeket, mert a távollévő munkásőrök bérét a Munkásőrségnek bizonyos időközönként a munkahelyeknek meg kellett térítenie. A havi rendszerre való átérésnek köszönhetően viszont nőtt a gyakorlatokon megjelenők aránya. A korábban havi rendszerességgel megtartott századgyűlések száma évi kettőre csökkent, zászlóaljgyűléseket általában a kiképzési évek megnyitásakor és lezárásakor szintén évente két alkalommal tartottak. A SZKJ Munkásőrászlóalj gyűlésén Dobai elsősorban személyi ügyekkel foglalkozott. Sajnálattal állapította meg, hogy bizonyos hiányosságok melyek megszüntetése emberi gyengeség évek óta fennállnak, és ezért a javulás mértéke nem olyan, mint ahogy ez a zlj. személyi állományától elvárható lenne. Kérte mindazokat, akik úgy érzik, hogy az önként vállalt feladat számára (sic!) terhes a Pártszervezetével közösen megbeszélve kérje (sic!) a leszerelését. Vagyis a parancsnok igen komolyan vette feladatát, az alkalmatlanok kiszűrésére tett erőfeszítései, főként a zászlóalj moráljának emelésére irányultak. Ugyanakkor megállapította, hogy a zászlóalj harcértéke javult, a parancsnokok szakmai ismeretei bővültek, az egység alkalmas arra, hogy feladatait ellássa. Bírálta az egyes társadalmi parancsnokok katonai és politikai felkészületlenségét, a kötelességüket jól ellátó vezetőket és munkásőröket viszont megdicsérte. Az összejövetel a jutalmak kiosztásával zárult /63-as kiképzési évtől a zászlóaljtörzs tagjai minden nagyobb kiképzési egységet megelőzően kétnapos összevonáson vettek részt, hogy a kiképzési anyagot jobban el tudják sajátítani. Az elsőre 1962 augusztusában, a másodikra a tömegoszlatás-gyakorlat megszervezése kapcsán novemberben, míg a harmadikra a következő év februárjában egy terepi operáció előkészítése előtt került sor. 128 Ezeken az alkalmakon főként az önálló harcintézkedésre való képességet próbálták javítani. Emellett a havonta esedékes foglakozások előtt két héttel szintén megbeszéléseket tartottak. A zászlóaljparancsnok 1962-es évet értékelő jelentésében már név szerint kritizálta a törzs néhány tagját Salgó Lászlót, Nyámádi Gábort, Szénási Sándort, Ágoston Jánost és Szücs Mártont akik más irányú elfoglaltságaik miatt nem végeztek megfelelő munkát, Pillér János kiképzési csoportvezetőt ugyanakkor megdicsérte. A század és a szakaszparancsnokok felkészültsége általában jó volt, ami a rajparancsnokokra elsősorban a rosszul értelmezett elvtársi, baráti kapcsolatból adódóan azonban továbbra sem volt jellemző, emellett utóbbiak a népszerűtlennek tűnő feladatok végrehajtásától is ódzkodtak. Belügyminiszterének és a Munkásőrség Országos Parancsnokának 5. számú közös parancsa. Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési Osztály. Budapest. Zászlóaljgyűlésekről jelentés, október MNL CSML MCSMP12. f őe. 10. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Értékelés a hódmezővásárhelyi városi zászlóalj 1962/63-as kiképzési év politikai, kiképzési, fegyelmi és anyagi-technikai munkájáról, július 8. 64

67 Új kihívások, régi problémák A karhatalmi feladatok alkalmazásában és a harcászati ismeretek terén a vásárhelyi zászlóalj megfelelően teljesített. Az 1962-ben végrehajtott két lövészetből a tavaszi gyengén sikerült, de a kézigránátdobás és a távcsöves puska-lövészet eredménye az őszin sem volt elégséges. Tavasszal riadóval egybekötött gyakorlatot hajtottak végre, melynek lefolyását a megyei parancsnok jóra értékelte, annak ellenére, hogy az egyik alegység a kijelölt terepen eltévedt, és másik terepszakaszt zárt le. A téli riadó már nem sikerült ilyen jól, az előírt időtartamon belül csupán az állomány 65 százaléka érkezett be novembere óta az egység három riadótervet készített, melyek 17 riadóláncból álltak. Ennek ellenére a normaidőn belül való beérkezés, a külterületeken, tanyákon élők részéről különösen rossz időjárási viszonyok esetén szinte megoldhatatlan feladat volt. E probléma már az egység alapítása óta fennállt. A foglakozásokon való megjelenés százalék között mozgott, ami kicsit magasabb volt, mint Surányi idejében, akinek a MCSMP-vel közölt adatai Dobai szerint szépítve voltak, azaz nem fedték a valóságot. Az egység raktározási körülményei romlottak, a fegyverek a rendőrség udvarán lévő raktárépületek beázása, nedvesedése miatt folyamatosan rozsdásodtak, ezért a megyei parancsnokság felújítási keretet biztosított az egység számára. A fegyelmi helyzetet tekintve 1962-ben két kizárás, egy leszerelés és 19 fenyítés volt. Az ittassághoz köthető fegyelmi vétségek csökkentek, rendkívüli esemény nem történt, amit Dobai a családlátogatásoknak tulajdonított elején a zászlóalj engedélyezett létszáma 370 fő, a feltöltött létszám 368 volt. Állománya 16 fős zászlóaljtörzsből, két századból, egy híradó (rádiós) szakaszból, három nehézfegyver-rajból és 63 szolgálatkönnyített munkásőrből állt. A híradó szakasz megszüntetése átszervezés miatt folyamatban volt, mert a MOP utasítása szerint csak megyei viszonylatban volt szükség ilyen egységre, amit ekkortájt 36 fővel meg is alakítottak. A személyi állomány cserélődése a megyében a legjobbnak számított, azaz 1960 és 1962 között mindössze 40-en morzsolódtak le, ebből 13 főt zártak ki. 129 Az országos parancsnok év végén közzétett 069. számú parancsa értelmében december 31- én megszűnt a kiadott munkásőr igazolványok érvényessége. A parancs előírta, hogy az igazolvány csere a munkásőri megbízatás megújítását is jelenti, ezért fontos politikai aktusnak kell tekinteni. Ennek szellemében az igazolványok újakra való cserélését január 15-ig ünnepélyes zászlóaljés századgyűléseken kellett végrehajtani február 24-én öt év után ismét országgyűlési és tanácsválasztásokra került sor, melyek biztosításában a rendőrséggel és az önkéntes rendőrökkel együtt valamennyi megyei egység részt vett. Csongrád megye területén összesen 545 szavazókör volt, ebből en 85 volt található. A választásokat a városban 200-an (25 rendőr, 85 munkásőr és 90 önkéntes rendőr) a megye területén pedig összesen 1336-an (190 rendőr, 545 munkásőr, 601 önkéntes rendőr) biztosították. A tartalékot a munkásőrzászlóaljak karhatalmi célra átcsoportosított szakaszai és a harmadik rendőrkarhatalmi zászlóalj egy százada képezte MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Javaslat a megyei párt Végrehajtó Bizottságának, november 30.; MNL CSML MCSMP12. f őe. 10. d.szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj. Beszámoló jelentés a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj 1962 évben végzett munkájáról, január MNL CSML MCSMP 12. f őe. 9. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának 40. sz. parancsa. Munkásőrigazolvány-csere, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 10. d.munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. A BM. Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság és a Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság együttműködési terve az február 24-i tanács és 65

68 A Munkásőrség megalakulása és első évei en ( ) A SZKJ Munkásőrzászlóalj állománya szakaszkötelékben sajátította el a tömegoszlatás mozzanatait és a fedett terepen alkalmazandó kutatási módszertant. Az 1963-ban az egész zászlóalj bevonásával, blokkírozott körzetben végrehajtott karhatalmi harcászat gyakorlatát Bán László jóra értékelte, és az egység addigi legsikeresebb harcászati gyakorlatának tartotta, annak ellenére, hogy volt néhány nem oda illő mozzanat, például, mint fogalmazott: A felderítő- kutatócsoport alkalmazásánál [ ] a menetben nagy zajjal, sőt egyesek dohányozva menetelnek. A pontatlanságok a megyei parancsnok szerint abból adódtak, hogy az egység tagjai közül sokan nem egy időben lettek munkásőrök, másrészt nem mindenki vett részt a részfoglalkozásokon. Emellett a lőtéri fegyelem és a lőgyakorlatok eredményei is javulást mutattak. Az májusi riadót a zászlóalj már megfelelően hajtotta végre, a megadott időn belül az állomány 79 százaléka beérkezett. Összességében az MCSMP meg volt elégedve a SZKJ Munkásőrzászlóalj parancsnoki és legénységi állományának 1962/63-as kiképzési évben végzett munkájával, melyből az év lezárásának alkalmából hárman kaptak megyei parancsnoki dicséretet, hárman pedig tárgyjutalomként egy-egy aktatáskát vehettek át Az alábbi táblázat a Csongrád megyei Munkásőrség és a i SZKJ Munkásőrzászlóalj 1960-as és 1963-as személyi összetételének főbb statisztikai adatait ismerteti: Egység/Év: Csongrád megye összesen okt Csongrád megye összesen aug aug Tényleges összlétszám (a szolgálatkönnyítettekkel együtt): % % % % Párttagok száma: n. a. n. a. n. a. n. a ,6 % ,6 % Pártonkívüliek száma: n. a. n. a. n. a. n. a ,4 % 16 4,4 % KISZ tagok száma: n. a. n. a. n. a. n. a ,4 % 50 13,8 % Nemek szerint: Férfi: ,2 % ,5 % ,6 % ,9 % Nő: 31 1,8 % 5 1,5 % 26 1,4% 4 1,1 % országgyűlési képviselőválasztások biztosítására, február MNL CSML MCSMP12. f őe. 10. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Értékelés a hódmezővásárhelyi városi zászlóalj 1962/63-as kiképzési év politikai, kiképzési, fegyelmi és anyagi-technikai munkájáról, július 8., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 011. sz. parancsa. Szeged, augusztus MNL CSML MCSMP f őe. 7. d. A Munkásőrség összetételének statisztikai adatai. A Csongrád megyei Munkásőrség összetételének (a megyei törzzsel együtt) statisztikai adatai. 134 MNL CSML MCSMP f őe. 7. d. Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj.. A Munkásőrség összetételének statisztikai adatai, október MNL CSML MCSMP12. f őe. 10. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Budapest. Statisztika felterjesztése, augusztus MNL CSML MCSMP12. f őe. 10. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Statisztikai jelentés a Munkásőrség személyi állományáról, augusztus

69 Új kihívások, régi problémák Egység/Év: Kor szerinti megoszlás: Csongrád megye összesen okt Csongrád megye összesen aug aug év 30 1,6 % 1 0,3 % ,2 % 80 23,5 % év ,3 % 61 16,9 % év ,7 % ,8 % ,9 % ,4 % év ,1 % 40 11,8 % % 29 8 % év ,2 % 47 13,8 % ,2 % 57 15,7 % 61 év felett 83 4,8 % 24 7,1 % % 46 12,7 % Munkás (mezőgazd. és ipari): ,5 % ,5 % % ,1 % Foglalkozás szerinti megoszlás: Mióta munkásőr (év): Tsz-tag (egyéni gazd.): ,5 % 57 16,8 % % 60 16,6 % Értelmiségi: 92 5,4 % 19 5,6 % 71 3,8 % 22 6,1 % Alkalmazott ,5 % 82 24,1 % ,5 % ,6 % Egyéb: ,1 % % 107 5,7 % 42 11,6 % ,1 % ,7 % ,5 % ,3 % % 27 7,9 % 107 5,7 % 26 7,2 % ,4 % 19 5,6 % 85 4,5 % 16 4,4 % ,5 % 74 21,8 % ,2 % 63 17,4 % ,5 % 37 10,2 % ,9 % 5 1,4 % ,7 % 4 1,1 % Szolgálatkönnyítettek száma: ,1 % 63 17,4 % 67

70

71 A SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS MUNKÁSŐREGYSÉG TÖRTÉNETE ( )

72

73 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) Megújítási és megújulási kísérletek ( ) Az MSZMP Politikai Bizottsága szeptember 24-i ülésén határozatot hozott a Munkásőrség szervezeti, képzési és szolgálati rendszerének átalakításáról. A legfontosabb két átalakításra kiszemelt terület a felépítés és az összetétel részbeni megváltoztatása, ezáltal pedig a kezdetektől fennálló mozgósítási problémák megoldása volt. A fiatalítással járó részbeni állománycserével egyúttal ki nem mondott célként a Kádári irányvonallal egyet nem értő keményvonalas kommunisták Munkásőrségből való eltávolítása is megtörténhetett óta a testület életében ez volt a legnagyobb volumenű megújítási kísérlet. 137 A rendelet nagyobb arányú leszerelést írt elő a Munkásőrségből, a szolgálat időtartamát pedig öt évben határozta meg. A magyarázat szerint az intézkedésre azért volt szükség, mert a Munkásőrség állományának 70 en százaléka az 1964-es év végéig elérte volna az ötévi vagy e feletti szolgálati időt, tehát valóban az elöregedést is próbálták megakadályozni vele. A több év alatt fokozatosan megvalósítandó állománycsere első lépcsőjét mely országosan mintegy 6 ezer főt érintett 1964 végéig kellett végrehajtani. A PB határozatát Csongrád megyében a megyei, járási, városi pártbizottságok, az érintett pártszervezetek, majd a zászlóaljak 1963 novembere és 1964 januárja között tárgyalták meg, mellyel természetesen minden hivatalos fórum egyetértett. Ennek megfelelően a megyében mintegy öt vagy több éve szolgálatot teljesítő munkásőr leszerelését, illetve tartalékállományba helyezését irányozták elő. A MOP Bán Lászlón keresztül arra kérte az egységparancsnokokat, hogy olyan elvtársakat jelöljenek ki, akik megértették az MSZMP ezzel kapcsolatos célkitűzéseit és visszavonásukkal pártszervezetük is egyetért. Az ügy kényes voltára utalt a következő MOP figyelmeztetés is: Különösen az idősebb, veterán elvtársak ragaszkodását a munkásőrséghez tartsuk tiszteletben, leszerelésüket nem szabad erőltetni. Ennek ellenére mégis az idősebbek arányának csökkentése volt az ésszerű megoldás. A parancsnokoknak előzőleg egyenként vagy csoportosan el kellett beszélgetniük az érintettekkel. Nem szabadott érzékeltetni velük, hogy feleslegessé váltak, hanem azt kellett hangsúlyozniuk, hogy teljesítették kötelességüket. A leszerelést ünnepélyes keretek között hajtották végre, ahol a távozók szolgálatukat elismerő oklevelet kaptak. Helyükre június 30-ig megfelelő számú, lehetőleg fiatal újoncot kellett felvenni. A leszerelők között voltak olyanok, akik gyermekeiket szerették volna maguk helyett a testületbe küldeni, mások viszont a felhígulástól féltették a testületet. Ők úgy vélekedtek: a mór megtette kötelességét, a mór mehet, vagyis a határozat által előírt változtatásokban 137 Kiss: A Munkásőrség története és előzményei. 234., A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( )

74 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) az 1956-os forradalom után helytállt veterán kommunisták félreállítását látták. Többen annyira ragaszkodtak az 1957-ben megszerzett szolgálati fegyverükhöz, hogy kijelentették: csak halálunk után adjuk ki azt kezünkből. 139 Az átszervezést a MOP a következőkkel indokolta: a határozat végrehajtása feloldja a munkásőrség szervezeti zártságát és megteremti a forrását a munkásőrség tartalékállománya kialakításának. Látni fogjuk azonban, hogy mindez, különösen az utóbbi kitétel a következő években nem teljesült, sőt további belső problémákat generált, és olyan feszültségek forrása lett, melyek visszavetették a szervezet munkájának színvonalát. 140 A MOP PB határozat alapján elkészített végrehajtási utasítása értelmében január 1-től a munkásőregységek áttértek a naptári évnek megfelelő kiképzési- és szolgálati rendszerre, vagyis a kiképzési évek ezután a naptári évnek megfelelően zajlottak. Az országos parancsnokság ettől az évtől ötéves kiképzési ciklust vezetett be, melynek lényege az volt, hogy évente más-más kiképzési tematika állt az oktatás középpontjában. A tényleges állomány kiképzésének időtartamát 12 hónap alatt 48 órában, valamint 24 óra gyakorlati szolgálati tevékenységben határozták meg, ennél korábban jóval több időre vették igénybe a munkásőröket. Fontos változtatás volt, hogy az állományban lévők szolgálati fegyvereit ezután közös raktárban kellett tartani, vagyis elméletileg már nem lehetett hazavinni, ennek az előírásnak azonban a megfelelő tárolókapacitás és a kellő hajlandóság hiányában még évekig nem szereztek érvényt. Az újonnan bevezetendő tartalékállomány kategória nem volt azonos a korábbi szolgálatkönnyítettekével, akik fizikai és egészségi alkalmasságuk csökkenése miatt kerültek az utóbbi csoportba, hanem ide olyanokat helyeztek, akik továbbra is teljes mértékben alkalmasak voltak a szolgálatra. Továbbképzésüket 1965-től évente két alkalommal a tényleges állománnyal együtt hajtották végre, előírt létszámuk az adott egység állományának 20 százaléka volt. A könnyített szolgálati rendszert december 31-ével megszüntették, az ide tartozó munkásőrök vagy leszereltek, vagy meg felelő kondíció esetén a tartalékállományba kerültek, szolgálati fegyvereiket viszont mindenképpen le kellett adniuk. Ha önvédelmi fegyverre, pisztolyra tartottak igényt, akkor fegyvertartási engedélyért a BM illetékes helyi szervéhez fordulhattak. Az új munkásőrök kiválasztását nagy körültekintéssel kellett végrehajtani, összesen 48 órás elfoglaltságot jelentő előképzésüket minden év második félévében július 1. után szervezték meg. Az előképzés idején még nem kaptak fegyvert és ruházatot. A kiképzés lezárulása után ünnepélyes egységgyűlésen tettek esküt, ekkor vették át teljes felszerelésüket is. Az átszervezés másik fő célja az egységek decentralizáltságának mérséklése, ezáltal harckészültségük javítása volt. Ezért az új munkásőrök felvételénél elsősorban a parancsnokságokhoz közelebbi lakóhelyű és a belterületi munkahelyen dolgozó jelölteket próbálták előnyben részesíteni, 139 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. A Munkásőrség Országos Parancsnokának végrehajtási utasítása a Politikai Bizottság szeptember 24-i határozatával kapcsolatban, november 4.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 10. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Budapest. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság Bán László Elvtársnak. Szeged, november 18.; MNL CSML MSZMP CSMBA Munkásőrséggel kapcsolatos iratok A Politikai Bizottság szeptember 24-i a Munkásőrség szervezeti, kiképzési és szolgálati rendszerének továbbfejlesztéséről szóló határozatának feldolgozásáról. Párt- és Tömegszervezetek Osztály. Szeged, február MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. A Munkásőrség Országos Parancsnokának végrehajtási utasítása a Politikai Bizottság szeptember 24-i határozatával kapcsolatban, november 4. 72

75 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) külön koncentrálva a KISZ tagokra. A PB határozat előírta, így megkísérelték a bázisüzemek megszervezését, vagyis a munkásőr egységek alegységeit a nagyobb ipari-, illetve mezőgazdasági üzemekre próbálták koncentrálni. Olyan alegységek kialakítására törekedtek, amelyek egyetlen munkahelyre épülnek, így ezeket az elképzelések szerint könnyebben mozgósíthatták volna. Sőt, még a fegyverzet és ruházat bázishelyre való összpontosítását is tervbe vették. en azonban nem sikerült ilyen homogén alegységet létrehozni, mivel nem volt akkora létszámú ipari üzem a városban, ami ezt lehetővé tette volna. 141 A módosítások miatt új állománytáblák kidolgozása, valamint a kiképzési és a szolgálati tervek a pártbizottságok egyetértésével való átdolgozása vált szükségessé, melyeket az egységparancsnokoknak a megyei parancsnokságra december 31-ig kellett beterjeszteniük. A PB határozata értelmében a Munkásőrség erkölcsi-politikai egységének biztosítása, és a munkásőrök nevelése nagyrészt továbbra is a pártszervezetek feladata volt, ugyanakkor a parancsnokok nevelőmunkája is nagyobb hangsúlyt kapott januárjában bővült a Csongrád megyei egységek száma. A Csongrád városi Pártbizottság és a Szentes járási VB javaslata alapján az országos parancsnok jóváhagyta a csongrádi önálló század megalakítását, és a függetlenített parancsnoki állomány egy fővel való bővítését, így a csongrádi munkásőrök függetlenedtek a Szentes járási Munkásőrzászlóaljtól ban a csongrádi önálló század Kun Béla nevét vette fel. 143 Az év elején a Csongrád megyei zászlóaljparancsnokságok megkezdték annak felmérését, hogy az első évben kiket szereljenek le, illetve helyezzenek tartalékállományba, valamint, hogy ezek helyébe, mely üzemekből vegyenek fel új munkásőröket. A leszeléseket nem volt nehéz végrehajtani, mert többen akartak távozni a testületből, mint amekkora létszám tervbe volt véve. A veteránok mellett, leterheltségükre hivatkozva a gazdasági vezetők és a pártfunkcionáriusok újabb hulláma jelezte kilépési szándékát. 144 Az új előírások a SZKJ Munkásőrzászlóalj szervezetét is átalakították januárjában új ideiglenes állománytábla készült, amely a 370 fős összlétszámot a következőképpen osztotta újra: 30 fős zászlóaljtörzs, 26 fős ellátó szakasz, 105 fős I. század, 105 fős II. század és egy újonnan létrehozott III. század, amely 10 tagú törzsből egy 42 és két 26 fős szakaszból állt. Emellett a parancsnoki állomány nagy része is kicserélődött: az első század parancsnoka Pál János, a másodiké Csontos László 145, 141 Uo.; A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) MNL CSML MCSMP 12. f őe. 10. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Budapest. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság Bán László Elvtársnak. Szeged, november MNL CSML MSZMP CSMBA Munkásőrséggel kapcsolatos iratok Munkásőrség Országos Parancsnokság. Budapest. Szűcs Sándor MOP Általános Helyettese. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, Győri Imre elvtársnak. Szeged, január 3.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Munkásőrség Országos Parancsnokának. Budapest. Bán László megyei parancsnok. Csapatzászló adományozása, március MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Jelentés a Politikai Bizottság szept. 24-én megjelent Munkásőrségről szóló határozatáról, január Csontos László (1917-?) Szolnokon született. Az elemi iskola elvégzése után kereskedő tanuló volt, majd a második világháború után kereskedőként dolgozott. Később a Vendéglátóipari Vállalat osztályvezetője, majd 1964-től a Szilikát Kerámiai Szövetkezet vezetője volt től munkásőr, 1964-től a hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőrzászlóalj egyik századparancsnoka lett. In: MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Munkásőrség Városi Parancsnoksága.. Kitüntetési javaslat kiemelkedő érdemek, vagy eredmények alapján, augusztus 9. 73

76 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) a harmadiké pedig Bodré József lett. Az átszervezés, mint miden nagyarányú változtatás nehézségeket okozott. Dobai zászlóaljparancsnoknak leginkább a tartalékállomány kialakítása és a még meglévő 62 szolgálatkönnyített további sorsa okozott fejtörést, akik nem voltak alkalmasak sem tényleges szolgálatra, sem pedig tartalékállományba vételre, teljes leszerelésükkel viszont jelentős létszámhiány lépett volna fel. Ezért Dobai a PB határozat módosítását, a szolgálatkönnyítettek kategóriájának további fenntartását javasolta, a zászlóalj tejes átszervezése véleménye szerint csak évek alatt volt megvalósítható. 146 Az egység ekkor a követező fegyverekkel rendelkezett: 139 db Zrobjovka pisztoly, 231 db TT pisztoly, 268 db PPS géppisztoly, 95 db karabély, 7 db távcsöves puska (+ 2 db volt várható), 10 db golyószóró (+ 19 db volt várható) és 3 db géppuska (+ 3 db volt várható). Ebből a listából is kitűnik, hogy a MOP, mivel modernizációra nem volt pénz, a karabélyok PPS-ekre cserélésével és a golyószórók, illetve a géppuskák számának növelésével kívánta növelni a tűzerőt, ezáltal pedig az egység hatékonyságát. A fegyverzet néhány kisebb hiányosságtól eltekintve három karabély és egy-egy távcsöves puska, illetve géppisztoly csöve rozsdás volt a kéthetente elrendelt anyagkarbantartásnak köszönhetően jó állapotban volt. Ebben az évben sor került a Munkásőrség ruházatának teljes korszerűsítésére is. A személyi állomány új 64 M gyakorló öltözetet kapott, amit porköpeny egészített ki, a leninsapkát sávoly anyagú tányérsapka váltotta fel. 147 Az április 4-i felszabadulási ünnepségen a vásárhelyi egység az elmúlt évekhez hasonlóan képviseltette magát. Az ünnepségre Dobai díszszázadot vezényelt, melynek parancsnokává Pillér János kiképzési csoportvezetőt osztotta be, emellett a szovjet emlékműhöz is díszőrséget küldött. A díszszázad április 1-én és 3-án gyakorlatot tartott, a gyülekező a rendőrség udvarán volt. 148 A vásárhelyi zászlóalj személyi állományának toborzási forrását a bázisképzés irányelveinek megfelelően a korábbi kb. 80 pártalapszervezet helyett 23-ra redukálták, sőt ezen belül is főként 18 bázismunkahelyre összpontosítottak. Ezeken a bázisokon a fegyverzet és a ruházat elhelyezése a már említett problémák miatt nem volt lehetséges. 149 A parancsnokság első körben hat városi üzemet választott ki, és a pártalapszervezetek segítségével megkezdte a leendő munkásőrök szervezését. Ennek folyamata a következő volt: az MSZMP PTO vezetőjével behívatták a kiszemelt alapszervezetek titkárait, és meghatározták mikorra, hány munkásőrt szervezzenek be. Irányelv volt, hogy legalább 50 százalékban a párttagok közül kellett verbuválni. Ugyanakkor a pártonkívüliek felvételének kiszélesítésével a Munkásőrségben való szolgálatot egyre inkább az MSZMP tagság egyfajta 146 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Városi Parancsnokság.. Létszámmódosítás, január 24.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 12. d. A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj személyi állománya beosztás szerint. 03. számú parancs melléklete, február 22., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged, március Kiss: A Munkásőrség története és előzményei. 240.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. Kézzel írott kiegészítés a törzs és a megyei zászlóaljak fegyverzeti ellátottságáról., Jegyzőkönyv. Készült március 3-án a i Városi munkásőr Zászlóalj parancsnoki irodájában. Fegyverzeti ellenőrzés.; A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) MNL CSML MCSMP 12. f őe. 12. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Városi Parancsnokának 06. számú parancsa, március MNL CSML MCSMP 12. f őe. 12. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága. Szeged, szeptember 4. 74

77 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) előkészítőjének tekintették. Hozzá kell azonban tennünk, hogy ezek többsége már előtte valamely tömegszervezetben (KISZ, szakszervezetek, Ifjú Gárda stb.) tevékenykedett. A kiválasztást mindenhol egy-egy munkásőr koordinálta, akiket egy törzstag fogott össze, emellett az üzemek munkásőrei is elbeszélgettek a jelöltekkel, mely felvilágosító munka hatására kb. 20 százalékuk visszalépett. Ezután került az új munkásőrök kijelölése a pártalapszervezetek taggyűlései elé. Az új mechanizmus bevezetése nem volt zökkenőmentes. Jó példa erre Paku Sándor esete, aki 1963 májusában, bár a hódmezővásárhelyi VB elfogadta jelentkezését, létszámfelettiként várólistára került, majd 1964-ben az új alapokra helyezett felvételi rendszer miatt mivel munkahelye nem volt bázishelyként számításba véve nem lett a SZKJ Munkásőrzászlóalj tagja. Paku sérelmezte mellőzését, ezért panaszlevelet írt Kádár Jánosnak. 150 Az új munkásőrök kiképzésében részt vevő parancsnoki állomány részére a Csongrád megyei parancsnok május ére összevonást rendelt el, ahol el kellett sajátítaniuk az újoncok kiképzéséhez szükséges ismereteket. en Bán a munkásőrjelöltek előadóinak és parancsnokainak július 1-től fél évre Murányi Lászlót, Szénási Sándort és Molnár Sándort osztotta be. Az előképzés júliusban kezdődött és havi két alkalommal a tényleges állományénál intenzívebb formában fél évig tartott. A szükséges segédleteket a honvédség biztosította. A foglalkozásokon való részvételi arány 92-98% között mozgott, igazolatlan hiányzó nem volt. Dobai egységparancsnok az új munkásőrök hangulatát és fegyelmezettségét jónak értékelte. 151 Az 1964-es év előképzős munkásőrjelöltjeinek teljes Csongrád megyei és a hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőrzászlóaljra vonatkozó statisztikai adatait az alábbi táblázat ismerteti: Egység /Év: A Párt-végrehajtóbizottságok által jóváhagyott új munkásőrök száma: A parancsnokságok által felszereltés az előképzésben résztvevő új munkásőrök száma: Csongrád megye összesen % % Párttagok száma: 21 51,2 % 21 51,2 % Pártonkívüliek száma: 20 48,8 % 20 48,8 % 150 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Paku István volt karhatalmista kézzel írt levele Kádár Jánosnak, december 14., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged, január MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 09. számú parancsa, Beosztásból való felmentés és új beosztások meghatározása, május 26., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged, szeptember MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. Munkásőrség Megyei Parancsnokság. Szeged. Kérdőív az előképzésben résztvevő munkásőrök statisztikai adataira, szeptember MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Kérdőív az előképzésben résztvevő munkásőrök statisztikai adataira, szeptember 2. 75

78 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Egység /Év: Csongrád megye összesen KISZ tagok száma: 55 16,5 % 6 14,6 % Nemek szerint: Kor szerinti megoszlás: Foglalkozás szerinti megoszlás: Iskolai végzettség szerint: Férfi: ,1 % 35 85,4 % Nő: 13 3,9 % 6 14,6 % év 21 6,3 % 5 12,2 % év % 20 48,8 % év ,1 % 15 36,6 % év 38 11,4 % 1 2,4 % 50 éven felüli: 4 1,2 % Munkás (mezőgazdasági és ipari): ,9 % 29 70,7 % Tsz-tag: 78 23,3 % Értelmiségi: 7 2,1 % 2 4,9 % Alkalmazott 45 13,5 % 10 24,4 % Egyéb: 4 1,2 % 8 általánosnál kevesebb: ,5 % 6 14,6 % 8 általános: ,6 % 24 58,5 % Érettségi: 43 12,9 % 7 17,1 % Főiskola, egyetem: 10 3 % 4 9,8 % Katonai szolgálatot teljesített: ,9 % 30 73,2 % Közben zajlott a leszerelés előkészítése is, a vásárhelyi zászlóalj személyi állományából főt akartak leszerelni, főként a szolgálatkönnyítettekből, akik közül az állományban maradó 40 főt nehéz volt meggyőzni arról, hogy munkásőrök maradjanak. A leszerelők kisebb hányada vezető pártfunkcionárius (2 fő pártbizottsági munkatárs, 3 fő nagyüzemi párttitkár) volt, tehát folytatódott a vezető beosztású elvtársak távozása a testületből. Az öt évnél hosszabb ideje szolgálatot teljesítők többsége végül megértette, hogy még maradnia kell, többen kijelentették, hogy 10 éves munkásőrök is szeretnének lenni, csak két-három fő akart mindenképpen leszerelni ben Dobai egységparancsnok által az új irányelvek szerint készített, és a megyei parancsnok által jóváhagyott kiképzési tervet a zászlóalj megfelelően hajtotta végre. Az előírt 72 órás időkeretből a közrendvédelmi foglalkozás 24 órát (12 óra elmélet, 12 gyakorlat), a karhatalmi foglalkozás 15 órát (8 óra elmélet, 7 óra gyakorlat), a lőkiképzés 24 órát (10 óra elmélet, 14 óra gyakorlat), a légoltalmi kiképzés pedig 3 elméleti órát vett igénybe. A fennmaradó 6 óra, tartalékidőként a jogi és 76

79 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) a közrend védelmi előadásokra, és a fegyveranyag-karbantartásra lett felhasználva. A foglalkozásokon való megjelenés 93,3 százalékos volt. Szeptemberben Dobai József értékelő jelentést küldött az MCS- MP-nek a parancsnokok és a legénység munkájáról. A törzstagok folyamatosan részt vettek a kiképzési feladatokban, a századok parancsnoki állományának felkészítésében és az alegységek ellenőrzésében. A szakaszparancsnokok az év folyamán ötször tartottak foglalkozást (objektumőrzés-visszafoglalás), ezenkívül feladataik közé tartozott az alakiság, a fegyelem fenntartása, a foglalkozásokon való megjelenés ellenőrzése, a családlátogatások szervezése és a fegyver anyag-karbantartások során a fegyverek állapotának ellenőrzése. A legtöbb probléma továbbra is a raj parancsnokokkal volt, akik nagy része az erőfeszítések ellenére sem viselkedett igazi vezetőként. Viszonyuk a legénységi állománnyal nem a legkatonásabb, inkább haverinak jellemezhető. állt az éves ellenőrző jelentésben. Az egység pénzügyi terve 75 ezer forint éves költséggel számolt, amit időközben 70 ezer forintra módosítottak. Az egy munkásőrre jutó 182 forint összköltség megyei szinten a legalacsonyabbnak számított. 154 Az szeptemberi PB határozat értelmében a Munkásőrség közrendvédelmi feladatainak átalakítására, kibővítésére is sor került. Az együttműködés mikéntjét a belügyminiszter-helyettes és a Munkásőrség országos parancsnoka által kiadott 0013/1963. számú közös parancs szabályozta. Ennek alapján a i Rendőrkapitányság és a SZKJ Munkásőrzászlóalj együttműködése is szorosabbá vált, félévente közös munkaterveket készítettek. Először egy 12 órás kiképzési terv látott napvilágot, mely szerint a rendőrség előadói őrzési, járőrözési, közlekedésrendészeti és ifjúságvédelmi feladatok ellátására készítették fel a munkásőröket. Az ismeretek gyakorlati alkalmazására közös nyomozó portyaszolgálat keretében, valamint közrendvédelemi vonalon, sportrendezvények biztosításában és közúti ellenőrzések formájában nyílt lehetőség. Összességében az első félévben 26 fővel tervezett 104 óra gyakorlati foglalkozási keretet jócskán túllépték, mivel valójában 56 munkásőr 224 órában segítette a rendőrség munkáját. A túlteljesítést Hruscsov tavaszi magyarországi látogatásával indokolták, melynek időtartamára előre nem tervezett portyaszolgálatot rendeltek el ben a kiváló mozgalom vetélkedés kereteit szocialista versenymozgalommá bővítették. Ez azt jelentette, hogy az eredeti célok kiképzési anyag elsajátításának segítése, a fegyelem megszilárdítása, a rendkívüli események csökkentése stb. megtartása mellett a versenyt kiszélesítették, így az már nemcsak az egységeken belül, hanem a megyei egységek között is zajlott. Az értékelés szempontrendszerének további bővítését jelentette, hogy a Munkásőrségben végzett munka mellett figyelembe vették a munkahelyen való magatartást és az ottani munkaversenyben, szocialista brigádban való részvételt, valamint a rendezett családi életet is. en érdeklődést felkeltő inspirációként két faliújságot helyeztek el, a lövészetek alkalmával pedig a kiváló lövészekről csoportképet készítettek, ezenkívül a sajtómegjelenésekre is nagy hangsúlyt fektettek. A Munkásőr című lapban az elmúlt évben nyolc alkalommal jelent meg fénykép vagy cikk egységünkről, ami 154 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 12. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága. Szeged, szeptember 4., Jelentés a i Munkásőr Zj.-nál az 1964-es kiképzési évben végrehajtott feladatok ellenőrzéséről, november 18.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Jelentés a Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokságnál tartott komplex ellenőrzésről, november MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d.szántó Kovács János Munkásőr Zj. Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága I. félévi közrendvédelmi feladatokról jelentés. Szeged, június

80 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) [ ] mozgósító erejű volt állt Dobai József megyei parancsnokságnak küldött beszámolójában. Az egység versenybizottságának elnöke Bokor Gyula tanító volt. Az évi megyei szocialista versenymozgalom eredményeként a Csongrád megye legjobb zászlóalját megillető vándorserleget a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőregység nyerte el, tehát a parancsnok hatékonyan dolgozott, amit Bán László is elismert, így Dobai az 1964-es kiképzési évben végzett kiemelkedő munkájáért 600 forint pénzjutalmat vehetett át a megyei parancsnoktól. Személye felmerült megyei kiképzési helyettesként is. Emellett a megyei parancsnokság az illetékes PTO vezetőjével egyetértésben 27 megyei parancsnoknak adományozott Kiváló Parancsnok, valamint 97 munkásőrnek Kiváló Munkásőr jelvényt, mely kitüntetéseket szintén újonnan vezettek be decemberében a SZKJ Munkásőrzászlóaljon belül zajló versenymozgalom keretei között kiosztásra kerültek a legjobb szakasz, illetve a századok legjobb rajai címek, és az ehhez járó vándorzászlók, valamint oklevelek. Bán László Csontos László századparancsnoknak, Dobai József zászlóaljparancsnoknak, Pillér János törzstagnak, Szilágyi Sándor rajparancsnoknak és Sziver Ferenc szakaszparancsnoknak Kiváló Parancsnok 157 jelvényt adományozott. Ezenkívül a személyi állományból 17-en érdemelték ki a Kiváló Munkásőr jelvényt. 158 Közben folyt a leszerelés is, Vásárhelyen 27 öt vagy több évet leszolgált munkásőrt szereltek le, akik Munkásőr Emlékérmet és Emléklapot kaptak. A távozó veteránok közül nyolcan kértek önvédelmi fegyverviselési engedélyt decemberében elkészült a zászlóalj szeptember 24-ei PB határozatnak megfelelő állománytáblája, amely jelentős szerkezeti változásokat tartalmazott. Az engedélyezett összlétszám 370 fő maradt. A zászlóaljtörzs 30 főből állt, új elem volt a 26 fős ellátó szakasz, amely egy parancsnokból, egy parancsnokhelyettesből, 8 fős ellátórajból, 8 fős szállítórajból és 8 fős egészségügyi rajból tevődött össze. Ezekbe olyan munkásőrök kerültek, akiknek szakmája közel állt ezen alegységek tevékenységi köréhez. A Pál János vezette első század parancsnokhelyettese Nagy Sándor 3. volt, munkájukat 8 fős századtörzs segítette. Ezenkívül a század két új típusú, speciális feladatra fenntartott egy 26 fős készenléti és egy 42 fős objektumvédő szakaszból, valamint egy 26 fős hagyományos szakaszból állt. A második század parancsnoka Csontos László, helyettese pedig Kabók Mihály volt. A százada 8 fős századtörzs mellett egy 17 fős géppuskás szakaszból és három, egyenként 26 fős szakaszból épült fel. A harmadik század élén Bodré József állt, helyettese Simon Sándor volt. E század felépítése megegyezett a második századéval. Az év végén 41 előképzős munkásőr tette le az esküt és szerelt fel MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 008. sz. parancsa. Jutalmazás, február 2., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged, február 8., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság Szervezési és Propaganda Főosztálya. Budapest. A szocialista versenymozgalom évi tapasztalatai, február Általában az adott egység legjobb szakaszának és a három legjobb rajának vezetője megkapta ezt az elismerést. 158 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Városi Parancsnoksága., december 7., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 016. számú parancsa, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. A leszerelő Csongrád megyei Munkásőrök önvédelmi-fegyver kérvényeinek összesítője, január 12.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 12. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Városi Parancsnokának 025. számú parancsa, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 12. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség 78

81 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) A megyei parancsnokság beszámolói egyre sablonosabbá, semmitmondóbbakká váltak, az alegységeiről készített jelentései sokszor szinte ugyanazt a szöveget tartalmazták novemberében Papp Árpád országos parancsnok Győri Imre, a megyei Pártbizottság első titkárának jelenlétében vezetői értekezlettel egybekötött ellenőrzést tartott a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságán, meg akart bizonyosodni arról, hogy a PB által megfogalmazott új irányelvek mennyire érvényesülnek a megyei törzs munkájában. Megállapította, hogy a megyei törzset aktívabbá kell tenni, jobban fel kell készíteni, hogy a mindennapi munkában tájékozottabbak legyenek. Elsősorban a politikai nevelés, a pártirányítás elhanyagolását és a jobb, elemzőbb munkát az összefüggések felismerésének hiányát, valamint a közvéleménnyel való kapcsolattartás elhanyagolását kérte számon Bán Lászlón, aki Arany János megyei helyettesre igyekezett hárítani a felelősséget. A katonai múltjuk miatt szűkebb látókörű függetlenített parancsnokok többsége egyre nehezebben birkózott meg a Munkásőrség megújuló feladataival. Az átalakítás növelte a megyei törzs tagjainak leterheltségét, amit az állomány bővítésével próbáltak ellensúlyozni től kezdve ugyanakkor a Munkásőrség alárendelt egységeinek gazdálkodásában a népgazdasági tervnek megfelelően a takarékosság elvét is érvényesíteni kellett. 161 Csongrád megyében a makói lőtér kivételével amit a város meg akart szüntetni nem volt megfelelő, a Munkásőrség használatában lévő lőtér, ezért a munkásőregységek a honvédségi lőtereket használták. A pisztolyok központi tárolása az alegységeknél megfelelő szekrények hiányában még nem valósult meg. A megyei parancsnokság egy Volga és öt Gaz 69 M gépjárművel, valamint három M72-es motorkerékpárral és tizenegy kerékpárral rendelkezett. A Gazokból három 1963-ban, kettő pedig 1964-ben került a parancsnoksághoz ben a Csongrád megyei parancsnokság keretein belül működő híradó és műszaki szakalegység mellé, két új megszervezésére is sor került, létrejött az ellátó és az aknavető szakalegység, utóbbi 82 mm-es repesz aknagránátok kilövésére alkalmas aknavetőkkel lett felszerelve. 163 Ebben az évben az előző év tapasztalatait figyelembe véve növelni akarták a Csongrád megyei rendőrök és a munkásőrök együttműködésének hatékonyságát. Ennek érdekében a két megyei szerv közös parancsot adott ki, melyben új irányelveket fogalmaztak meg. A munkásőrök alkalmazását célzottabbá és hatékonyabbá akarták tenni, ezért olyan munkára próbálták vezényelni őket, ami szakterületükkel, tanult szakmájukkal analógiát mutatott. Egyes munkásőröket a jövőben közlekedési, társadalmi tulajdonvédelmi, ifjúságvédelmi és propagandamunkára akartak igénybe venni. A két testület közös tevékenységének a rádió, a televízió és a sajtó útján igyekeztek nyilvánosságot biztosítani, Városi Parancsnokának 024. számú parancsa, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 11. d. Jelentés a megyei törzsek munkájának ellenőrzése c. anyagban foglaltak Csongrád megyei tapasztalatairól. Budapest, augusztus 19., Jegyzőkönyv, készült Szegeden, november 10-én a Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokságán. 162 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Jelentés a Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokságnál tartott komplex ellenőrzésről, november MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési és Szolgálati Ügyosztály. Budapest. Jelentés az kiképzési és szolgálati év végrehajtásáról, január 5., Munkásőrség Országos Parancsnokság Anyagi és Technikai Osztálya. Budapest. 82 mm-es repesz aknagránátok technikai ellenőrzése, november

82 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) melynek célja a két testület tevékenységének társadalmilag szimpatikusabbá, elfogadottabbá tétele, reklámozása volt. A munkásőrök közbiztonsági szolgálata 1964-ban kivételével sem egyetlen rendőrőrsön, sem a munkásőr parancsnokságokon nem volt nyilvántartva, amit 1965-ben vásárhelyi mintára, szolgálati jegy alkalmazásával valamennyi megyei egységnél bevezettek. 164 Az 1960-as évek közepén a SZKJ Munkásőrzászlóalj ügyeleti szolgálatát délután 16-tól reggel 7 óráig három fő látta el, nappali szolgálat nem volt. A nők és az idős munkásőrök nem voltak ügyeletbe vezényelve, így mindenki másra háromhavonként került sor ben a megyei parancsnokság a rendőrség udvarán lévő fegyverraktárak őrzésére még egy munkásőr bevonását rendelte el, emellett biztonsági elemek beépítésére is utasítást adott, ami kerítésépítés és riasztócsengő felszerelése formájában valósult meg től a megyei parancsnokság és az alegységek féléves, illetve negyedéves (1966-tól utóbbiak is féléves) munkaterveket készítettek, melyeket a felettes parancsnokságra kellett eljuttattatniuk. Az egységparancsnokoknak, köztük Dobai Józsefnek sem volt könnyű dolga, amikor össze kellett állítania zászlóalja első, negyedéves munkatervét. Figyelembe kellett vennie és alkalmaznia kellett a PB szeptemberi és decemberi határozataiban, illetve az ezekhez kiadott végrehajtási utasításokban foglaltakat, a Városi Pártbizottság vonatkozó határozatait, a MOP által kibocsátott kiképzési intézkedéseket és az évre szóló kiképzési programokat, aktuálisan előírt feladatokat, valamint az MCSMP által hozott intézkedéseket is. 166 A SZKJ Munkásőrzászlóalj 1965 januárjában kapta meg az új, 64 M rendszeresített ruházatot. Tavaszi és az őszi lőgyakorlatára a Csongrád melletti bokrosi lőtéren került sor. A lőeredmények jók voltak, figyelembe véve, hogy az új lövészeti szabályzat magasabb követelményeket támasztott. Az éves karhatalmi kiképzés fő témája a fontos szállítási-közlekedési objektumok, vasútvonalak, menetek biztosítása, valamint az elemi csapás, tömegszerencsétlenség esetén alkalmazandó teendők voltak. Új elem volt, hogy a kiképzést az egység átstrukturált felosztásának megfelelően, részben differenciáltan szervezték, például az objektum őrzés-védelem kérdéskörével az első század foglalkozott. Az előírt takarékoskodást szem előtt tartva, törekedtek arra, hogy a kiképzés idején jelentkező munkahelyi távolmaradásokat, műszakcserékkel minimálisra csökkentsék, valamint a foglalkozásokat többnyire szombat délutánra időzítették. A helyzetet nehezítette, hogy Dobai a központi utasítást megelőző években is a zászlóalj gazdaságos működtetésére törekedett, ezért már korábban szinte minden plusz kiadást lefaragott. A kiképzési részvételi arány 96 százalékos volt, ami a megyei százalékhoz képest igen jónak számított. A rendkívüli események száma a MOP erőfeszítéseinek ellenére országosan nem csökkent, a SZKJ Munkásőregységet tekintve viszont a hatvanas évek 164 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság. Szeged. A Csongrád megyei rendőrkapitányság vezetőjének és a Munkásőrség megyei parancsnokának 1/1965. számú közös parancsa, január 5., A rendőrség és a Munkásőrség együttműködésének tapasztalatairól a 0013/1963. számú közös parancs alapján. 165 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Jelentés az április 1-én, 2-án megtartott ellenőrzésről.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 14. d. Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokság. Szeged, május MNL CSML MCSMP 12. f őe. 14. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkaterv II. negyedév, március

83 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) közepén csak néhány nem túl súlyos eset jellemzően fegyver- és igazolvány-elvesztés, illetve egykét kisebb baleset fordult elő júniusára az egység megoldotta a szolgálati fegyverek központi tárolásának kérdését is április 4-én, a felszabadulás 20. évfordulóján a SZKJ Munkásőrzászlóaljból példamutató szolgálatukért hárman kaptak tárgyjutalmat, nyolcan pedig dicsérő oklevelet a megyei parancsnokságtól. A zászlóalj a szokásoknak megfelelően díszegységgel vett részt a városi ünnepségen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Pillér János kiképzési csoportvezetőt a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki. 168 Május 8-án az egység sikeres riadógyakorlatot hajtott végre. A személyi állományt hét lépcsőben készenléti alegység, hadműveleti törzs, objektumvédő alegység, az I. század 3-ik szakasza, II. század, ellátó szakasz és III. század sorrendben riasztották. A III. századba ekkor már főként a külterületeken élő munkásőröket helyezték, akik lakóhelyeik központtól való távolsága miatt nehezen voltak mozgósíthatók. A tavaszihoz hasonlóan a szeptemberi harckészültségi riadó is megfelelően lett végrehajtva. A bázisképzés Dobai véleménye szerint en nem volt megvalósítható. Három üzemet lehetett volna valódi bázishelyként számításba venni, de az ide tartozó munkásőrök más-más alegységekhez tartoztak, és különböző feladataik voltak. A készenléti alegység és az objektumvédő alegység tekintetében döntő volt a lakhely szerinti kiválasztás, így ezeknél sem lehetett a bázisképzés irányelveit alkalmazni. 169 Közben folytatódott a i Rendőrkapitányság és a SZKJ Munkásőregység együttműködése. Az elméleti oktatásra éves szinten 12 órát terveztek, de nem volt elég rendőr, aki az előadásokat megtartotta volna. A vásárhelyi munkásőrök rendőrökkel közösen végzett nyomozó-portya és közrendvédelmi szolgálatát (járőrözés, nyári termények szállításának ellenőrzése) 212 napra elosztva 2572 óra időkeretben határozták meg, ez naponta három munkásőrnek fejenként négyórás elfoglaltságot jelentett, amit a rendőrök nyolcórás szolgálati idejével nem volt könnyű összehangolni. A munkásőröket munkaidő után vették igénybe, az eredetileg számításba vett ünnepnapokon és vasárnap nem, ami részükről kedvező fogadtatásra talált. Közrendvédelmi feladataik teljesítése közben a munkásőrök jogosultak voltak szolgálati fegyverük viselésére. Az adott év során a következő 167 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság évi kiképzés értékeléséről jelentés, december 29.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 14. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség Városi Parancsnokságának 02. számú parancsa, január 23., Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokság. Szeged, május 11.;MNL CSML12. f őe. 16. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Jelentés a Zászlóalj helyzetéről, március MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának sz. parancsa, március 30., Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, november 1.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 14. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség Városi Parancsnokságának 06. számú parancsa, március MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága május 8-án végrehajtott riadóról jelentés, május 10., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság évi kiképzés értékeléséről jelentés, december 29.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 14. d. Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokság. Szeged. Intézkedési terv takarékosságra vonatkozóan, május

84 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) eredményeket érték el: egy tettenérés, egy bűnelkövetésről jelzés, 11 esetben szabálysértés jelzése, 10 alkalommal előállításban való segédkezés. Nehézséget jelentett, hogy nem volt arra kialakult séma, hogy a különböző képzettségű munkásőröket hogyan vonják be a közrendvédelmi munkába. Az 1965-ös együttműködési terv szerint a munkásőrök a társadalmi tulajdon fontosságáról tartottak előadásokat az üzemekben, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, mely feladattal a testület gazdaságvezető tagjai lettek megbízva. Mindezzel a Párt a Munkásőrség társadalmi szerepvállalásának fontosságát és értékét kívánta kihangsúlyozni. Az együttműködés keretében augusztus 20-ára, az alkotmány ünnepének a rendőri erőkkel való együttes biztosítására Dobai Sziver Ferenc készenléti szakaszparancsnok vezetésével 20 főből álló egységet vezényelt. 170 Az első félévben lezajlott az előképzős munkásőrök kiválasztási folyamata is, en a megyei parancsnokság Rákos Sándort, Surányi Andrást és Farkas Imrét bízta meg a jelöltek felkészítésével. A párt által meghatározott irányelveknek megfelelően fokozni kellett KISZ és a Munkásőrség együttműködését. Ennek legfontosabb elemeként a testületbe felvett pártonkívüliek között növelni kellett a KISZ tagok arányát. 171 Augusztus 10-én Dobai József zászlóaljparancsnokot két ittas személy részéről inzultus érte a Tanácsköztársaság téri Csillag presszóban, ahová elmondása szerint 18:15-kor kávéfogyasztás céljából tért be. Mivel felszólításuk ellenére nem csatlakozott az egyik asztalnál italozó társasághoz, az ott helyet foglalók becsmérlő kijelentésekkel illették: persze mert büdös a dolgozó. Majd eljön a mi időnk, 1956-ban ez elbújt, én bujtattam, ezek a mi zsírunkon élnek nagy fizetéssel, mindjárt ráborítom az asztalt. A szóváltás elején a parancsnok felhívta a rendőrséget, míg telefonált, a jelen lévő Szender Géza munkásőr szerint rá és a Munkásőrségre is becsmérlő kijelentéseket tettek. A kiérkező rendőrök két ittas személyt akik a Csongrád megyei Vegyesipari Vállalat dolgozói voltak állítottak elő. Dobai kérte a megyei parancsnokot, hogy az ügyben a i Rendőrkapitányságon tegyen feljelentést decemberében ismét eljött a szocialista versenymozgalom kiértékelésének ideje. Csongrád megye legjobb önálló egységének újból a hódmezővásárhelyi bizonyult, Dobai József pedig a megye legjobb önálló egységparancsnoka címet nyerte el. A SZKJ Munkásőrzászlóaljból Bodré József, Pál János, Bordás Péter, Tóth Sándor, Hegedűs Imre, Pótári Illés és Nyámádi Gábor Kiváló Parancsnok jelvényt kapott, a legénységi állományból pedig 19-en kiváló munkásőrök lettek. Ezenkívül kiválasztásra került a legjobb szakasz amely az objektumvédő lett és a századok három legjobb raja is. Az év végén 36 öt, illetve öt évnél több szolgálati idővel rendelkező 170 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság. Jelentés a Politikai Bizottság határozata alapján a Belügyminiszter-helyettes és a Munkásőrség Országos Parancsnok Elvtársak által kiadott 0013/1963 számú közös parancs. A rendőrség és a Munkásőrség együttműködésének értékelése, november 1.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 14. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. i Városi Munkásőrség és Rendőrkapitányság kiképzési és együttműködési terve., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség Városi Parancsnokságának 016. számú parancsa, augusztus MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. A KISZ KB Titkárságának határozata a KISZ feladatairól a Munkásőrséggel kapcsolatos párthatározatok végrehajtásában, március 24., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának sz. parancsa. Előképző parancsnokok megerősítése és kinevezése, június MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged, augusztus

85 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) munkásőrből 29-et leszereltek, 6-ot pedig tartalékállományba helyeztek, ők mindannyian Munkásőr Emlékérmet és Emléklapot vehettek át. December 11-én a Béke szállóban megrendezett évzáró zászlóaljgyűlésen Dobai József parancsnok értékelte az egység éves munkáját, ezután az erre az alkalomra készült megyei, illetve zászlóaljparancsot olvasták fel, majd kiosztották a kitüntető jelvényeket. Az ünnepség következő részében Törköly Ferenc, a városi Pártbizottság első titkára köszöntötte a leszerelő, a tartalékállományba kerülő és a felesküdő munkásőröket, ezután került sor az új munkásőrök ünnepélyes eskütételére, melyen egyikük szimbolikusan egy géppisztolyt vett át a leszerelőket képviselő Forrai Sándortól ben Vásárhelyről heten igazoltak át másik egységbe, ketten kiléptek, öt főt pedig kizártak, ennek ellenére a zászlóaljat 58 frissen kiképzett munkásőr felszerelésével az év végére sikerült teljesen feltölteni. Az újonnan felszerelők között a pártagok aránya 65 (a tényleges állományé 86), a KISZ tagoké 10, a nőké pedig 3,4 százalék volt, Csongrád megyében összesen 283 újonc állt szolgálatba. 174 Újdonság volt, hogy a zászlóalj jutalmazási keretén túl több vállalat (Gépjavító Vállalat, Divat Kötöttárugyár Vállalat, Gépjavító Állomás, Mérleggyár, a i és a Gorzsai Állami Gazdaság) igazgatója igazgatói alapjuk terhére anyagi hozzájárulást adott a munkásőrök jutalmazásához, így a testületben 1965-ben végzett munkájáért a 18, a zászlóalj jutalmazási keretéből tárgyjutalomban részesített mellett további 57 munkásőr vehetett át valamilyen tárgyjutalmat a munkahelyén január 4-én a Politikai Bizottság a két év alatt felhalmozódott tapasztalatok alapján a Munkásőrség átalakítására vonatkozó újabb állásfoglalást bocsátott ki, melyben áttekintette az eddig megvalósult reformok hatását, korrigált néhány időközben felmerült problémát, valamint újra megerősítette a főbb irányelveket. Megállapította, hogy a határozatok végrehajtása a testület továbbfejlesztését eredményezte. A Munkásőrség alkalmasabbá vált feladatainak teljesítésére. Minden szinten hatékonyabbá vált a Munkásőrség pártirányítása, ellenőrzése, segítése. Javult a munkásőrségben a nevelés, a politikai tájékoztatás. Két év alatt országosan mintegy nyolcezer veterán munkásőr szerelt le vagy került tartalékállományba. A pártszervezetek 14 ezer új munkásőrt vettek fel, akiknek 51 százaléka párttag, 70 százaléka fizikai munkás, 10 százaléka pedig termelőszövetkezeti tag volt. 173 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának számú parancsa, december 6.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 14. d. A Munkásőrség Városi Parancsnokságának 022. számú parancsa, november 13., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség Városi Parancsnokságának 024. számú parancsa, december 11.; MNL CSML MCSMP 12. f , 12. őe. 19. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Foglalkozási terv és forgatókönyv az december 11-i zászlóaljgyűléshez, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési és Szolgálati Ügyosztály. Budapest. Jelentés az kiképzési és szolgálati év végrehajtásáról, január 5., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. A Munkásőrség személyi állományának évi mérlege, január 25.; MNL CSML MCSMP12. f őe. 16. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Jelentés a Zászlóalj helyzetéről, március MNL CSML MCSMP12. f őe. 16. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 01. számú parancsa, január 22.; MNL CSML MCSMP 12. f , 12. őe. 19. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 004. számú parancsa, január

86 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) A hosszabb ideje tartó létszámhiányt tehát sikerült megszüntetni, és csökkent az egységek decentralizáltsága is. A határozat a továbbiakban állandó, és nem kampányszerű toborzást írt elő. Emellett megállapította, hogy javult a Munkásőrség vezetése, a parancsnokok irányító munkája tervszerűbbé vált. Ugyanakkor megoldatlan problémaként jelentkezett, hogy a szolgálati fegyverek központi tárolását két év alatt sem sikerült megvalósítani, országszerte csak a munkásőrök 50 százalékának volt megfelelő raktárban tárolva a pisztolya, valamint, hogy a közrendvédelmi feladatok ellátásánál egyes rendőrkapitányságok túlzottan igénybe vették az állományt, nem tartották szem előtt annak tartalék jellegét. Az egységek tartalékállományának kialakítása sem folyt az elvárt mértékben. Az új határozat ezen hiányosságok kijavítását rendelte el. Az intézkedésben megfogalmazott definíció szerint a Munkásőrség feladata, hogy a társfegyveres szervekkel együttműködve részt vegyen a belső rend fenntartásában, a karhatalmi feladatok ellátásában, valamint az elemi csapások megelőzésében és elhárításában. Az új határozat a szervezet feladatainak és működésének leírása mellett részletesen foglalkozott pártirányításának mikéntjével, melyben a leglényegesebb mondat a következő volt: a munkásőrséget a Magyar Szocialista Munkáspárt közvetlenül irányítja, ennek a kitételnek a jövőben igyekeztek még nagyobb érvényt szerezni. Az állományra vonatkozó részben új elem volt, hogy cserélődését évi százalékban írták elő. A Munkásőrség bevetése országosan a KB első titkárának, továbbá a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnökének utasítására, az országos parancsnok parancsára történhetett. A helyi igénybevételt a budapesti vagy megyei pártbizottságok első titkárai és az országos parancsnok egyetértésével rendelhették el. A PB a Munkásőrséggel kapcsolatban eddig megjelent párthatározatok alapelveit egyetlen határozatba vonta össze, ami ezután a szervezet pártirányításának és ellenőrzésének alapját képezte. 176 Papp Árpád országos parancsnok március 15-ei hatállyal felmentette beosztásából Bán László alezredest, Csongrád megyei parancsnokot és elrendelte egészségügyi felülvizsgálatát, valamint a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokává ideiglenes jelleggel Arany János megyei kiképzési és szolgálati helyettest nevezte ki. Végül Bánnál 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, és március 31-ei hatállyal nyugállományba helyezték. Kilencéves szolgálatáért megkapta a Munkásőr Emlékérmet és az Emléklapot. Bán Lászlón kívül ebben az időszakban még hét megyei parancsnokot távolítottak el. 177 Utódja Mákos István 178 lett, akit az országos parancsnok a honvédség 176 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 13. d. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Politikai Bizottság január 4-i határozata a Munkásőrség működésére és pártirányítására. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Politikai Bizottság állásfoglalása az szeptember 24-i és a Titkárság január 26-i Munkásőrségre vonatkozó határozatai végrehajtásáról és a további feladatokról. 177 Kiss: A Munkásőrség története és előzményei Mákos István (1930-?) Katonatiszt, 1949-től különböző beosztásokban a honvédség állományában szolgált május 1-i hatállyal a Munkásőrség országos parancsnoka kikérte a honvédségi állományból, és őrnagyi rangban kinevezte a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának március 1-i hatállyal alezredessé lépett elő október 11-én történelem szakos középiskolai tanári képesítést szerzett. Hivatásos szolgálati viszonyát május 31-i hatállyal szüntették meg, és ezzel egyidejűleg nyugállományba helyezték. In: MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 029. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, március 7.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság Szervezési és Személyügyi Alosztály. Budapest, november 18.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 56. d. A MOP 68. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozólag, Mákos István hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése, nyugállományba helyezése. Budapest, május

87 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) állományából kért ki, majd május 1-jei hatállyal őrnaggyá nevezte ki, és Csongrád megyei parancsnoknak osztotta be. 179 Helyettese júniustól Huszka Márton, a Szeged Járási Munkásőrzászlóalj volt parancsnoka lett, az ő helyére az eddigi megyei parancsnokhelyettes, Arany János került. 180 A személycserék közepette a Csongrád megyei parancsnokság megkezdte az január 4-ei PB határozat végrehajtását. Ennek első lépéseként felmérték a társadalmi parancsnoki állomány más irányú társadalmi munkával való leterheltségét, majd javaslatot tettek az illetékes VB-knek a parancsnokok mentesítésére os állománycserélődés mértékét minden megyei egységnél meghatározták, a hódmezővásárhelyi zászlóaljszemélyi állományának 14 százalékos kicserélését írták elő. Eközben viszont figyelni kellett arra a kitételre, hogy a Munkásőrség megyei állományának legalább százaléka párttag legyen, illetve maradjon. A testület munkájának a lakosság körében való népszerűsítésére legalább negyedévenként cikkek megjelentetését tervezték a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország című napilapokban. A kiképzési munka színvonalának növelése érdekében folytatták az alegység-parancsnoki állomány továbbképzését. A takarékosság elvét szem előtt tartva a munkásőrök szolgálati tevékenységét munkaidőn kívül szervezték márciusában a megyei személyi állomány 87 százalékának már központilag volt tárolva a szolgálati fegyvere, a Szeged járási egységnél ebben az évben oldották meg a pisztolyok központi elhelyezését ban 10 rendkívüli esemény történt a megyében, melyből 8 igazolvány-elvesztés volt. A központi tárolás láthatóan jótékony hatással volt a mutatókra, lecsökkent a szolgálati fegyverekhez köthető R események száma. A megyei parancsnokság személyi állománya a hatvanas évek közepén jelentősen bővült, egy májusi kimutatás szerint a törzsbe és a négy alegységbe összesen 198 fő tartozott (törzs: 54 fő, híradó alegység: 35 fő, aknavető alegység: 39 fő, műszaki alegység: 44 fő, ellátó alegység: 26 fő). A megyei rendszeresített összlétszám 2041 fő, a tényleges állomány 2029 fő volt. A i zászlóalj a Szeged városi (501 fő) után a második legnagyobb (370 fős) engedélyezett létszámmal rendelkezett. 181 A SZKJ Munkásőrzászlóalj parancsnokát 1966-ban is elhalmozták elismerésekkel: április 4-én a felszabadulás 21. évfordulója alkalmából az országos parancsnok a belügyminiszter jóváhagyásával a Közbiztonsági Érdemérem arany fokozata kitüntetést adományozta Dobai Józsefnek. Bordás Péter és Méhes Viktor szakaszparancsnokok MOP dicséretben részesültek, ezenkívül még hárman kaptak megyei parancsnoki dicséretet, ketten pedig tárgyjutalmat MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 019. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest. Beosztásból felmentés, március 15., Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 022. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, március 15., Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 019. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, március 23., Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 027. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, március 29., A Munkásőrség Országos Parancsnokának 037. számú parancsa a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, május MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 048. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest. Áthelyezések, június MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Intézkedési terv a Politikai Bizottság január 4-i ülésén hozott határozat végrehajtására évben, március 18., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Átadás-átvételi jegyzőkönyv, május 28., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága, félévi létszámjelentés /egységparancsnokságok részére/, július 5.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság Szervezési és Propaganda Főosztály. Budapest. Jelentés a személyi állomány fegyelmi helyzetéről, március MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 03. számú parancsa. Kitüntetés, jutalmazás, dicséret, április 1.; MNL CSML MCSMP 12. f

88 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) A városi ünnepségen a vásárhelyi munkásőrök mint évről évre mindig ismét díszelgő feladatokat láttak el. Az I. század objektumvédő szakasza 26 fővel a KISZ avatáson működött közre, míg a koszorúzáson és a díszőrségben a II. század állománya vett részt. A május 1-jei ünnepség és a felvonulás biztosítását szintén a II. század végezte. 183 A parancsnok következetes munkájának és az összeszokott és rutinos törzs-, valamint alparancsnoki állománynak (90-95 százalékuk 1957 óta munkásőr volt, sőt többségük már a karhatalomban is együtt szolgált) köszönhetően a SZKJ Munkásőrzászlóalj csaknem minden felsőbb parancsnoki és pártelvárásnak megfelelt. Dobai kapcsolata a felettes parancsnoksággal, a Párt városi első titkárával és a PTO vezetőjével, valamint a pártapparátussal is szívélyes volt. A városi Párt VB elfogadta az egység jelentéseit, kritikákat nagyon ritkán fogalmazott meg. A bázishelyek pártalapszervezeteivel való viszony további javítása érdekében Dobai 20 parancsnokot és törzstagot bízott meg a kapcsolattartással. Ekkor az egység munkásőrei 75 munkahelyről verbuválódtak, ezért a bázis építés elveinek alkalmazása még évekig elhúzódó folyamatnak ígérkezett. A legtöbb munkásőr a Divat Kötöttárugyárból (55 fő) és a Mérleggyárból (27 fő) került be a testületbe. Az állományból 100 fő végzett rendszeres pártmunkát, különösen a parancsnokok voltak leterheltek. A zászlóalj személyi állományából 1963 szeptemberétől az 1966-os év végéig 140 fő részesült valamilyen dicséretben vagy jutalomban, 26-an fenyítésben, emellett mindössze 6 kizárás történt, 2 főt pedig alapszervezete, illetve a VB hívott vissza. Az őszi és a tavaszi lőgyakorlatok jó eredményeket hoztak. A közrend védelmi kiképzés végrehajtása mellett a rendőrséggel közösen végzett közrendvédelmi szolgálatra 560 órában 140 munkásőrt biztosítottak. A foglakozásokon való megjelenés aránya százalék körül mozgott, igazolatlan távollétek ritkán fordultak elő. Főként az idősebb munkásőrök részéről olykor elhangzottak szektás vélemények, miszerint a párt politikája jobbratolódott, de a hangulat összességében nyugodt volt. A Munkásőr újságot az állomány 97 százaléka előfizette, ami a következő évtől 100 százalékra emelkedett. Az alparancsnokok munkájával a törzs nem mindig volt elégedett, mivel sokan közülük nem ismerték a legújabb párthatározatokat és az ezekben lefektetett új szabályokat. Az egység parancsnokai a versenymozgalmat a munkásőrök politikai nevelésének egyik legfontosabb eszközének tekintették, ezért folytatták az 1965-ben elkezdett versenynaplók vezetését, melybe bekerültek az adott szakasz életének problémái, illetve elért eredményei is. Mint hangoztatták: fő célunk úgy nevelni, hogy a Párt munka más területére is alkalmasak legyenek az Elvtársak [ ] Nem elsősorban kiváló katonákat kell nevelni, hanem fő feladat a Párt hűségre való nevelés és minden egyéb csak eszköz. 184 A zászlóalj gazdálkodását tekintve az egy főre eső költség 1964-ben 397 forint, míg 1965-ben 431,3 forint volt, ezek az adatok megfeleltek a megyei átlagnak. A takarékossági intézkedések ellenére tehát nőttek a kiadások, aminek fő oka az előképzősök nagyobb száma és az éjszakai szolgálatosok egy fővel való kiegészítése volt. Ugyanakkor a bérkompenzáció költségei őe. 16. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 08. számú parancsa, április MNL CSML MCSMP 12. f őe. 16. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának számú parancsa, március 26., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 08. számú parancsa, április MNL CSML MCSMP 12. f őe. 16. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Jelentés az évi munkáról, november

89 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) is emelkedtek, ellentétben az élelmezésre és a szállításra való ráfordításokkal, amelyeket sikerült visszafogni. Ebben az évben a vásárhelyi munkásőrök számára még egy rend ruházatot osztottak ki. Az egység fegyverzetének karbantartása és raktári nyilvántartása mintaszerű volt. 185 en a munkásőrjelöltek toborzásánál ezúttal leginkább a legnagyobb ipari üzemeket Divat Kötöttárugyár, Mérleggyár, Gépjavító Vállalat és a Fémipari Vállalatok vették számításba, ezekből azonban az elvárt mennyiség nem gyűlt össze, a mezőgazdasági üzemek, tsz-ek viszont a várakozáson felül, az előírt létszámnál egy-két fővel többet ajánlottak. A kiszemelt 26 alapszervezetből 4-nél ugyanakkor egyetlen munkásőrt sem tudtak beszervezni. Nyáron kezdetét vette a párt VB által elfogadott 51 előképzős kiképzése. 186 Az országos parancsnok júniusban kiadott utasítása részletesen szabályozta a munkásőrök fegyverviselési lehetőségeit (külön parancs, kiképzési feladat végrehajtása, robbanóanyag és pénzszállítás, társadalmi tulajdon védelme és indokolt esetben személyi védelem esetére), valamint a fegyverek tárolásának kérdését. A rendelkezés értelmében a szolgálati fegyverek központi tárolását június 30-ig az egész országban meg kellett oldani. en a helyi egység fegyverzete továbbra is a rendőrség udvarán lévő raktárakban volt elhelyezve. A nappali őrszolgálat ellátására az egységparancsnok két munkásőrt vezényelt négy-négy órás szolgálatra. Éjjel a fegyverzeti anyagok raktáránál két fő, a parancsnokságon pedig további két fő teljesített szolgálatot. Emellett a fegyver- és lőszerraktárat nappal bizonyos időközönként ellenőrizték. 187 Az ősz első két hónapjában valamennyi megyei egység karhatalmi harcgyakorlatokat hajtott végre. A SZKJ Munkásőrzászlóalj személyi állománya a riadó elhangzása után 90 százalékban megjelent. Éppen készenléti alegységnek nem sikerült normaidőn belül beérkeznie, a többi alegységnek viszont igen. 188 Közben közlekedett az 1956-os ellenforradalom 10. évfordulója, amire a Munkásőrség is fokozottan készült. Mákos István megyei parancsnok az esetleges rendbontás vagy ellenséges tevékenység megelőzése, illetve megakadályozása érdekében minden megyei egységre vonatkozó óvintézkedéseket rendelt el október 20. és november 10. között a megyei törzset és az egységtörzseket, valamint a készenléti alegységeket fokozott harckészültségbe helyezték. Ebben az időszakban a parancsnokok csak a munkahelyükön vagy a lakásukon tartózkodhattak. Emellett elrendelték a megyei parancsnokság és az egységparancsnokságok ügyeleti- és őrszolgálatainak megerősítését. Ezekben a hetekben a SZKJ Munkásőregység épületét éjjel három, nappal pedig két géppisztollyal felszerelt munkásőr őrizte. A rendőrség udvarán lévő fegyverraktárakhoz éjszakára három, nappalra 185 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 16. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Jelentés a Zászlóalj helyzetéről, március 19., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Jelentés az évi munkáról, november MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság. Budapest. Jelentés a megye területén folyamatban lévő felvételi munka helyzetéről, május 5., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság Szervezési és Propaganda Főosztály. Budapest, július MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 09. számú parancsa. Szolgálati fegyverek viselésének és tárolásának szabályozása, június MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnoksága. Budapest. Jelentés az évi kiképzési munkáról, január

90 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) egy felfegyverzett munkásőrt vezényeltek. Az egységek riadóterveit pontosították és aktualizálták. A közrendvédelmi szolgálatot a rendőrséggel közösen emelt óraszámban végezték. Minden olyan esetről, amely a szokottól eltérő falfirkálás, röpcédula szórás, rendzavarás, stb. azonnal jelentést kellett tenni az illetékes PB első titkárának és a Megyei Parancsnokságnak, valamint az illetékes rendőri szerveket is értesíteni kellett. Ezen felül a munkásőröket csak az egység felett rendelkező PB első titkárának tudtával és a megyei parancsnokság engedélyével lehetett igénybe venni. A készültség végül túlzottnak bizonyult, az említett időszakban nem történt semmilyen komolyabb rendzavarás a városban. November 10-én a hódmezővásárhelyi MSZMP VB köszönetét fejezte ki az ellenforradalom elleni fellépés 10. évfordulója időszakában tanúsított fáradságos, lelkiismeretes, az átlagosnál nagyobb arányú terhet jelentő szolgálati feladatok ellátásáért. 189 A megerősített szolgálat mellett, ugyanakkor a testület már nagy erőkkel készült a Munkásőrség megalapításának 10. évfordulójára is. A MOP novemberben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából a Munkásőrségben végzett munkájáért Murányi Lászlónak a Közbiztonsági Érdemérem arany fokozatát adományozta. Ezenkívül Béres Dezső, Csáki Ernő és Koller Ferenc kapott még országos parancsnoki dicséretet, valamint a megyei parancsnok további hat vásárhelyit részesített dicséretben, illetve jutalomban. 190 A versenymozgalom kiértékelése alapján 1966-ban sorozatban harmadjára is a SZKJ Munkásőrzászlóalj lett a megye legjobb egysége, ezért Papp Árpád országos parancsnok az egész egységet dicséretben részesítette. A zászlóaljon belül a legjobb szakasz a második század géppuskás szakasza lett, és a három legjobb raj kiválasztására is sor került. Ebben az évben a Kiváló Parancsnok elismerést Kádár Mihály, Tóth Sándor, Hegedűs Imre, Terjék Ferenc és Szénási Sándor érdemelte ki, Kiváló Munkásőr jelvényt pedig 18 munkásőr kapott. Az december havi ünnepélyes egységgyűlések alkalmával a megyében összesen 150 munkásőr szerelt le, illetve került tartalékállományba. en a december 10-én megrendezett zászlóaljgyűlésen 11 leszerelő és 17 tartalékállományba vonuló volt. Az ünnepségen a hozzátartozók is részt vehettek, ők a Béke szálló nagytermének emeleti páholyaiban foglalhattak helyet. A vásárhelyi felszerelők 37-en (a megyében összesen 226-an) voltak, közöttük a párttagok aránya 56,5 százalék volt ban egy kilépés, egy más egységbe való távozás, egy érkezés, hat kizárás és három haláleset történt, így a zászlóalj 369 fővel vágott neki az új esztendőnek. A munkásőr-igazolványok négy év után ismét érvényüket vesztették, megújításuk ezekben a hetekben folyt MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség megyei Parancsnokának számú utasítása. Munkásőrség Járási Városi Parancsnoksága. Számszerű jelentés az év végi leszerelőkről, október MNL CSML MCSMP 12. f őe. 16. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 6. számú parancsa. Dicséret, november MNL CSML MCSMP12. f őe. 15. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság Szervezési és Propaganda Főosztály. Budapest, november 8., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának számú parancsa. Az évi Zászlóalj Legjobb Szakasza a Század Legjobb Raja, Kiváló Parancsnok és Kiváló Munkásőr jelvény adományozásának jóváhagyása, december 1., Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 153. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest. Dicséret, december 7.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 16. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Jelentés az évi munkáról, november 19., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 6. számú parancsa. MSZMP VB határozat közlése, november 25., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. 88

91 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) Az 1960-as évek második felében a Munkásőrségen belül egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a törzstagok és a társadalmi parancsnokok ideológiai képzésére ban a Csongrád megyei állománytörzs tagjainak és társadalmi parancsnokainak 80 százaléka vett részt pártoktatásban, 8-10 százaléka pedig valamilyen állami oktatásban. Ugyanakkor a legénységi állomány többsége is be volt vonva a pártoktatásba. E mutatók folyamos javítására a megyei parancsnokság ezután is törekedett. 192 A Csongrád megyei VB januári ülésén foglalkozott a megyei Munkásőrség működésével. Ekkor hozott határozatában elrendelte, hogy a pártszervezetek minden szinten segítsék elő [ ] a munkásőrség tevékenységének népszerűsítését, az utánpótlás biztosítását, a harckészültséget gátló tényezők megszüntetését [ ] és a párttaggá nevelést. A létszám cserélődését az 1967-es évre százalékban határozta meg, de kikötötte, hogy a párttagok aránya nem csökkenhet 75 százalék alá. A Munkásőrség megalapításának 10. évfordulója közeledtével a megyei VB előírta, hogy az ünnepségeken a megyei Pártbizottság és az illetékes Végrehajtó Bizottság tagjai is vegyenek részt. Az ünnepségeket úgy kellett megszervezni, hogy azok a Munkásőrség népszerűsítését szolgálják. 193 A hódmezővásárhelyi jubileumi ünnepségre február 18-án, a Béke szálló nagytermében került sor, ahol a még állományban lévő, véletlenül éppen 116 alapító tag átvette az erre az alkalomra készíttetett 10 éves Szolgálati Érdemérmet. Az ünnepi beszédet Törköly Ferenc a városi Pártbizottság első titkára tartotta, a veteránokat úttörők köszöntötték.(a Zalka Máté általános iskola úttörőcsapata Vörös Jolán tanárnő vezetésével szoros kapcsolatban állt a vásárhelyi munkásőregységgel, melynek rendezvényein úttörői rendszeresen szerepeltek.) 194 Győri Imre a megyei Pártbizottság első titkára, az MCSMP és a társfegyveres testületek képviselői mellett a gyűlésen részt vettek még a helyi társadalmi, állami és gazdasági vezetők, valamint en és Szegeden a szovjet hadsereg képviselői is. Az évfordulóhoz kapcsolódóan az országos parancsnok Virágh Ferenc kiképzőnek egyedüli Vásárhelyiként a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát adományozta. Az üzemek, a tsz-ek, és a hivatalok pártszervezetei kisebb ünnepségeket rendeztek saját munkásőreiknek, ahol a 10, illetve az 5 éve szolgálókat jutalomban részesítették. Az emelkedett hangulatot egyetlen malőr árnyékolta be, az május 1. után felszereltek ugyanis még nem voltak jogosultak a jubileumi kitüntetésre, amit sokan közülük nem értettek, és nehezményeztek. 195 A Munkásőrség i Városi Parancsnokának számú parancsa, december 8.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. A Munkásőrség személyi állományának évi mérlege, január MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Jelentés a Politikai Bizottság január 4-i Munkásőrségre vonatkozó határozatának végrehajtásáról és további feladatokról, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. A Megyei Végrehajtó Bizottság január 6-i ülésén hozott határozata a Munkásőrség további feladataira vonatkozólag, január MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Munkásőrség Városi Parancsnoksága.. Kitüntetési javaslat kiemelkedő érdemek, vagy eredmények alapján, augusztus MNL CSML MCSMP12. f őe. 16. d. Munkásőrség Városi Parancsnokság.. Névjegyzék a 10 éves munkásőr jelvény adományozására javasolt elvtársakról, október 14.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Kimutatás az egységek ünnepi csapatgyűléseiről, január 24., Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 012. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest. Kitüntetés, január 28., Munkásőrég Országos Parancsnokság Szervezési és Propaganda Főosztály. Budapest. Jelentés a 10 éves évforduló alkalmából rendezett ünnepi egységgyűlések megtartásáról, március

92 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) A Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága januárban intézkedési tervet bocsátott ki, melyben meghatározta az 1967-es kiképzési év feladatait. A szokásos teendőkön túl néhány speciális tevékenység végrehajtását is elrendelte, például a tereptani gyakorlatokat sötétben kellett megszervezni, a karhatalmi harcászati foglalkozásokon pedig a bekerítéssel végrehajtott operációk gyakorlására kellett koncentrálni. A parancsnokok az elméleti oktatások szemléltető eszközei között már diafilmeket és vázlatokat is használtak. Ebben az évben ismét sor került a megyei alegységek 1963-ban megszüntetett híradó alegységeinek felállítására. A munkásőrök megelőző tevékenységének nem a közös járőr szolgálat során, hanem első sorban a munkahelyeken, az életben kell érvényesülnie. ezzel a mondattal a megyei parancsokság arra mutatott rá, hogy a munkásőröknek a mindennapokban is figyelniük kellett környezetüket, és ha bármilyen rendellenességet tapasztaltak, azt azonnal jelenteniük kellett a megfelelő helyen. Az egységeknek az utánpótlás-nevelést szem előtt tartva segíteni kellett a járási, városi KISZ bizottságok által létrehozott Ifjú Gárdák újjászervezését is, en egy 120 fős század felállítása volt tervbe véve. 196 Az 1967-es év a IX. Kongresszus határozatának szellemében, a Munkásőrség Országos Parancsnoka által kiadott parancsnok intézkedése, a megyei Párt Végrehajtó Bizottság január 6-i határozatában, illetve a 001. számú megye Parancsnoki Intézkedésben foglalt követelmények végrehajtásának jegyében folyt. Az új választójogi törvény (1966. évi III. törvény) alapján március 19-én országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokat tartottak. A szavazás zavartalanságának biztosításában a rendőrséggel együttműködve a munkásőregységek is részt vettek. Épületeket védtek, választási gyűléseket biztosítottak, a szavazócédulák és az urnák szállításában segédkeztek (téli munkásőr-egyenruhában, szolgálati fegyverrel), illetve a szavazóhelyiségek környékén a rendfenntartásban működtek közre (polgári ruhában, önvédelmi fegyverrel, 14 tölténnyel és karszalaggal). A választások után a következő feladat az áprilisi 4-ei és a május 1-jei ünnepségek biztosítása volt, melyek teljesítésével közrendvédelmi gyakorlati óráik többségét letöltötték. A rendőrség az új irányelveknek megfelelően járőrszolgálatra már kevésbé, inkább a fontosabb rendezvények biztosítására, vagy különösen indokolt esetben a közbiztonság fenntartására vette igénybe a Munkásőrség segítségét. 197 Április 4-e alkalmából a vásárhelyi munkásőregység tagjai közül Papp Árpád a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozta Kabók Mihály századparancsnok-helyettesnek és Pál János századparancsnoknak, Kádár Mihály szakaszparancsnok ugyanezen kitüntetés ezüst fokozatát kapta meg. 198 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján Vásárhelyről Bodré József a Haza 196 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 001. számú intézkedése, január 2., Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Csongrád megyei Bizottsága. Szeged. Határozat az Ifjú Gárda megszervezésére Csongrád megyében, január MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Valamennyi Városi és Járási Rendőrkapitányság Vezetőjének és Munkásőrség Parancsnokának. A rendőri és munkásőri szervek együttműködésének szabályozása, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásának időszakára, február 1., Csongrád megyei Rendőr Főkapitányság. Szeged. Jelentés a rendőrség és a Munkásőrség együttműködésének helyzetéről, november MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 027. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest. Kitüntetés, március

93 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vehette át, Csontos László századparancsnok 800 forint országos parancsnoki jutalmat, Simon Sándor századparancsnok-helyettes pedig országos parancsnoki dicséretet kapott. A Munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka 7 vásárhelyi munkásőrt jutalomban és dicséretben, 12-t pedig jutalomban részesített. Rajtuk kívül Dobai József még 66 főt díjazott különféle apróbb használati tárgyakkal. 199 Közben a bázisok pártszervezetei az egységek által e feladattal megbízott, zömmel tartalékos munkásőrökkel együttműködve megkezdték az előképzősök kiválasztását. Ebben az évben 29 alapszervezettől kértek újoncokat, melyből 5 egyáltalán nem tudott adni. A többiek is az előirányzottnál kevesebbet, csak 1-2 alapszervezet volt, ahonnan az elvártnál többet jelöltek. A mezőgazdasági munkások közül több jelentkező volt. A pártonkívüliek jelentkezési aránya viszonylag magas volt, de ezek nagy része párttag akart lenni. Főként a éves korosztály érdeklődött a testület iránt. A szervezésnél azt tapasztalták, hogy közel sem olyan nagy a munkásőrség felé való vonzódás, mint ahogy az helyénvaló lenne. Egyes munkahelyeken nem támogatták a Munkásőrségbe való belépést. Megyeszerte továbbra is fennálló problémát jelentett, hogy kevés volt a vezető beosztású munkásőrjelölt, szembetűnő volt a pedagógusok távolmaradása is. en csak egyetlen nem pedagógus képesítésű nevelő jelentkezett, akit a következő szavak kíséretében szerveztek be: Magára gondoltunk a szervezésnél, a maga egzisztenciáját ez nem fogja lerontani, a KISZ tagok aránya viszont tovább emelkedett. Vásárhelyen az újoncok kiképzésével ebben az évben Virágh Ferenc, Rákos Sándor és Farkas Imre lett megbízva. 200 A SZKJ Munkásőrzászlóalj tavaszi lőgyakorlata a dóci korszerűen berendezett elektromos lőtéren lett megtartva, pisztoly, géppisztoly esetében jó, a többi fegyvernemben (golyószóró, géppuska, távcsöves puska) pedig kiváló eredménnyel. A harcászati foglalkozás júniusban volt, itt már a gyakorlat harcszerűbbé tételére puffancsokat és füstgyertyákat is alkalmaztak. A közrendvédelmi feladatokat továbbra is főként a szocialista ünnepekhez kapcsolódva hajtották végre. A 22 fős tartalékállomány hozzáállásával problémák voltak, csak harmadrészük jelent meg például a számukra is kötelező lőgyakorlaton, a rájuk bízott toborzó munkát pedig nem végezték el. Az új állománytábla bevezetésével megváltozott az egyes századok feladata, így szükségessé vált sorrendjük megváltoztatása is. A korábbi III. század lett az I. század, a III. század pedig az I. század MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest. Kitüntetés, október 18., Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest. Kitüntetés, október 20., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának számú parancsa. Szeged, november MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Az évi kiképzési év első félévének tapasztalatai a szervezési munkában., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Országos Parancsnokság Kiképzési és Szolgálati Főosztály. Budapest. Új munkásőrök szervezésének tapasztalatai, illetve az új munkásőrök statisztikai adatainak felterjesztése, július 5., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának számú parancsa. Előképzős parancsnokok megerősítése, július 15.; MNL CSML MCSMP 12. f , 12. őe. 19. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Az I. félévi kiképzési munkáról szóló jelentés, június 28., Munkásőrség Városi Parancsnokának számú parancsának melléklete. 201 MNL CSML MCSMP 12. f , 12. őe. 19. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának számú parancsa, 1967., Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Az I. félévi kiképzési munkáról szóló jelentés, június

94 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) A Munkásőrségben zajló versenymozgalmat 1966-ban a IX. pártkongresszus, 1967-ben pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára indított szocialista munkaversennyel kapcsolták össze, tehát a munkásőrök nem csak a testületen belüli, hanem az azon kívüli teljesítményét is értékelték. Csongrád megyében a mozgalomban való részvételt leginkább Makón, Szegeden és en tartották fontosnak. A SZKJ zászlóalj munkásőrei Szocialista versenyünk híradója, Életükből valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékei címmel faliújságokat állítottak össze. Az egység fényképalbumába úgy válogatták össze a fotókat, hogy az a munkahelyekről, a szolgálatból és a társadalmi életből (munkásőrök iskolai ünnepségeken, szoboravatáson, véradáson) vett képekkel tükrözze az állomány kommunista helytállását. A MOP által kiadott Tájékoztató című lapban Szocialista versenymozgalom a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Zászlóaljnál címmel cikk jelent meg az egységről. Ezenkívül a vásárhelyi munkásőrök 15 liter vért adtak a helyi véradóállomáson. 202 Mindezek ellenére ebben az évben visszaesett az aktivitás, ami megmutatkozott az év végi kiértékelésnél is: a megye legjobb egysége ezúttal a makói zászlóalj lett. (A győzelem egyfajta gesztus is lehetett az MCSMP részéről, mivel Tóth Lajos makói parancsnok októberben váratlanul elhunyt.) A vásárhelyi egység legjobb szakaszának ezúttal a II. század harmadik szakasza bizonyult. A Kiváló Parancsnok jelvényt öten Török Sándor Koller Ferenc, Asztalos Sándor, Szabó Sándor, Tóth Sándor érdemelték ki, 18 munkásőr pedig Kiváló Munkásőr jelvényt vehetett át. Az év végén 44 újonc került a testületbe, 22-en szereltek le, és 18-an kerültek tartalékállományba es esztendő során négy fő igazolt át más egységbe, hatan léptek ki, négy kizárás és egy haláleset történt, valamint hárman érkeztek másik egységből, így a zászlóalj az új kiképzési évet 361 fővel kezdte el. Az évzáró ünnepi egységgyűlések ebben az évben átcsúsztak a következő évre, a hódmezővásárhelyi január 13-án a Béke Szálló emeleti nagytermében lett megrendezve december 1-én egy Papp Árpád vezette héttagú MOP bizottság érkezett Szegedre, hogy meghallgassa a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságának munkabeszámolóját a parancsnokság és az alegységek adott évben elvégzett munkájáról. A bizottság kritizálta Mákos Istvánt, főleg a feladatok végrehajtásának elemzésével és az ezekből való megfelelő következtetések levonásával nem voltak elégedettek, aki azzal védekezett, hogy csak másfél éve került az MCSMP élére. Meg kell mondani, hogy nehéz nekem beilleszkedni és megszokni az itteni terminológiai és egyéb kifejezéseket, elveket, mert 15 éven keresztül Honvédségnél dolgoztam és ott egész más körülmények voltak. mondta, majd így folytatta: Eddig sötétben tapogatóztunk, és meg kell mondani, hogy még 202 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged, január MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának számú parancsa évi versenymozgalom értékelése, december 28., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának számú parancsa évi versenymozgalom értékelésének jóváhagyása, december 28.; MNL CSML MCSMP 12. f , 12. őe. 19. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged, december 13.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 004. számú parancsa, január MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság Szervezési és Propaganda Főosztály. Budapest. Ünnepélyes egységgyűlések időpontjának jelentése, december 4.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Munkásőrség Parancsnokság. A Munkásőrség személyi állományának évi mérlege, január

95 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) ilyen hozzáértő bizottság előtt nem adtunk számot munkánkról. A bírálatok ellenére az értékelők Bán Lászlóénál döntően a munkamorált illetően jobbnak ítélték a parancsnok teljesítményét. Összességében szolid fejlődést láttak az MCSMP-nél. Legfontosabb megoldandó feladatnak az alparancsnokok felkészültségének javítását (akik többek között nem gyakorolták a néhány éve kapott dicsérő, fenyítő jogkörüket) és a munkásőrök felesleges igénybevételének visszaszorítását tartották, továbbá az új irányelvekkel összhangban a megye alegység-parancsnoki és törzsállományának átszervezésére, csökkentésére utasították Mákost ra a megyei parancsnokság a parancsnoki állomány és a törzsek szervező, tervező, illetve irányító készségének, a képzés színvonalának emelését és az egységek hadrafoghatóságának javítását írta elő valamennyi alegysége számára. Folytatni kellett a munkásőrök pártoktatását és a gazdasági, társadalmi, politikai kérdésekről való folyamatos tájékoztatását is. A nevelőmunkához jobban fel kellett használni a szocialista versenymozgalmat, pontosítani kellett vállalásait. Ezek az általánosságban megfogalmazott frázisok tehát semmi újdonságot nem tartalmaztak. Ugyanakkor ebben az évben zajlott a törzsek átszervezése, és az alparancsnokok továbbképzése is erőteljesebb lendületet vett. Kiemelt figyelmet szenteltek a társadalmi parancsnokok utánpótlás-nevelésének, valamint az egységek gazdálkodását az új gazdaságirányítási rendszer irányelveihez próbálták igazítani. Az MCSMP megyei szinten az állomány cserélődését 10 százalékban határozta meg, továbbá úgy ítélte meg, hogy az utóbbi években túl sok fiatalt vettek fel, ezért a éves korosztály arányának növelését szorgalmazta. Emellett a nők és a vezető pozíciókban lévők felvételét is propagálta. A tartalékállomány helyzete sem mennyiségi sem minőségi tekintetben nem volt megfelelő. Az 1964-ben előírt 20 százalék elérését azonban csak újabb három-négy év múlva látták elérhetőnek. A személyi állományt [ ] Szovjetunió iránti szeretet további elmélyítése céljából a parancsnokságok és a pártszervek vonják be a KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szervezett rendezvények előkészítésébe, illetve megtartásában (sic!). Munkásőrök nyújtsanak segítséget [ ] a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulójának méltó megünneplésének előkészítéséhez. Az 1968-as év alaphangját tehát a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának félévszázados évfordulójára megemlékező november 24-i ünnepségek, illetve a Tanácsköztársaság közelgő jubileumának előkészítése adta meg. Emellett ebben az évben a szokásoknak megfelelően ünnepelték még április 4-ét, szeptember 29-én a Fegyveres Erők Napját, október 31-én a polgári demokratikus forradalom 50. évfordulóját és november 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulóját. Tehát szinte minden hónapban volt valami megünnepelni való és kitüntetés átadási alkalom. A megyei napilapok feladata volt méltatni az évfordulók jelentőségét, és beszámolni a főbb eseményekről. 206 Az országos parancsnokság által kiadott új állománytábla január 1-jével a következőképpen módosította a hódmezővásárhelyi egység összlétszámát: a létszámkeretet 370-ről 352-re csökkentette, ugyanakkor a tartalékállományt ebbe nem számította bele, mellyel együtt 390 fő volt a valós és 205 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. A Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokának beszámolója, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged, december 8.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Végrehajtó Bizottságának aug. 30-i határozata az 1968 második félévi politikai évfordulók megünneplésére. 93

96 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 420 az előirányzott összlétszám. A zászlóaljtörzs 22 fővel folytatta működését, az 1964-ben kinevezett századparancsnokok és helyetteseik személye nem változott. Megyei viszonylatban a rendszeresített létszám 2013 fő volt, ami a tartalékkal együtt 2415 főt jelentett. Az aktuális, tartalékkal együtt számolt létszám 2138 fő volt ban az MCSMP a hódmezővásárhelyi és a Csongrád városi egységeknél kísérleti jelleggel bevezette az ún. koncentrált kiképzést, melytől a reagálási képesség felgyorsulását,és az igénybevétel csökkenését várták. Az eddigi, évi tízszer félnapos foglalkozásokról áttértek a ritkábban, de egymást követő két napon, általában szombat és vasárnap sorra kerülő egésznapos, illetve félnapos kiképzésre. 208 A két egység kiképzési terveit már az új rendszer szerint készítették el. Az új metodika elsajátítására a parancsnoki törzsek és a foglalkozásvezető parancsnokok részére többször tartottak módszertani továbbképzést, valamint a parancsnokok kiemelt feladatul kapták a tapasztalatok összegyűjtését és elemzését is. A foglalkozások zömét szakasz-, illetve századkötelékben és lehetőség szerint a bázishelyeken (ami nem volt megoldható) kellett megtartani, emellett továbbra is nagy gondot kellett fordítani az egyes harcos kiképzésére (tüzelési testhelyzet, tárazás és célzás gyakorlása, készségszintűvé tétele), valamint differenciálták a lőkiképzést és a karhatalmi harcászatot. A géppuskások és a golyószórósok például fokozott terhelést kaptak. Újdonság volt, hogy a személyi fegyvert a lövészet utáni karbantartás elvégzésére néhány napra haza lehetett vinni, de természetesen szigorúan zárt fegyverkazettában kellett tartani. A koncentrált kiképzés következtében a foglalkozások között júniusban és augusztusban nagyobb szünet állt be. A holtidőt a századok közötti lőversenyekkel próbálták csökkenteni, melyeken a részvétel 80 százalék körül volt, a legjobb lövészeket jutalmazták. Emellett az alegységek szakasz-összejöveteleket, vacsorákat, kirándulásokat szerveztek, hogy a kevesebb találkozás miatt a csapatszellem ne sérüljön. Dobai a koncentrált kiképzést minden tekintetben jobbnak tartotta, mint az előzőeket. A kiképzési színvonalat magasabbnak ítélte, véleménye szerint így kisebb volt a munkásőrök járulékos idővesztesége, kevesebbet estek ki a munkából, és a szabadidejüket sem terhelték annyira, ugyanakkor az új metódus növelte a parancsnokok leterheltségét. A tavaszi és az őszi lőgyakorlatok jó eredményeket hoztak, az őszi harcszerű lőgyakorlatnál minden fegyverrel kiváló lőeredményt értek el, ugyanilyen jól sikerült a sötétben, terepen megrendezett szeptember végi harcászati gyakorlat is. A szakalegységek közül a parancsnok a híradósok munkáját kiválónak, az ellátó alegységét fejlődőképesnek ítélte. Néhány alparancsnokkal elégedetlen volt, így a következő évben személyi változtatásokat tartott szükségesnek. Az új kiképzési metódust az egység a következő évben is folytathatta, sőt a Szeged városi Zászlóaljnál is bevezetésre került MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Kimutatás a törzs és parancsnoki állományról, január 27.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Beszámoló jelentés évi munkáról, október 31., Beszámoló jelentés a területi parancsnokság és alárendelt egységeinek 1968-ban végzett munkájáról. 208 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. Jegyzőkönyv, készült június 24-én az MSZMP hódmezővásárhelyi Bizottságának VB termében. 209 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged, december 8.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság 001. számú intézkedése, december 29.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Beszámoló jelentés

97 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) Közben Csongrádon és en, mivel a források a MOP jóvoltából rendelkezésre álltak, megkezdődtek az új székházak építésének előkészületei, majd maga az építkezés is. Az MCSMP először 1964 végén tett javaslatot a i egység elhelyezésének megoldására, akkor 2 millió forintos összköltséggel számoltak. Az új épületet az Ady Endre utca 22. szám alatt, a volt Solti malom helyén, nagyrészt a munkásőrök társadalmi munkájával és Pillér János munkásőr, a Termelőszövetkezetek Építőipari Vállalkozása (TÖVÁLL) helyi igazgatója által kirendelt kőművesek segítségével húzták fel. A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj új, önálló központját (napjainkban a i Járási Hivatal épülete) 1969 őszén adták át. 210 A felszabadulás 23. évfordulóján ismét több vásárhelyi parancsnok, illetve beosztott munkásőr részesült valamilyen elismerésben: Az országos parancsnok Tóth István pénzügyi munkatársnak a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát adományozta, Fejes Pál rajparancsnok és Rostás Ernő munkásőr pedig dicsérő oklevelet kapott. Papp Márton, Domján Bálint, Murányi László és dr. Csatordai Antal tárgyjutalmat vehetett át a megyei parancsnoktól. Szeptemberben, a Fegyveres Erők Napján Mákos István Szücs Ferencet tárgyjutalomban, Ambruzs Sándort és Danicska Istvánt pedig dicséretben részesítette. 211 Dobai Józsefet Papp Árpád a Fegyveres Erők Napjához kapcsolódóan a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója alkalmából az országos parancsnok a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozta Csontos László századparancsnoknak, bronz fokozatát pedig Bordás Péter szakaszparancsnoknak. Ezenkívül országos parancsnoki dicséretben részesült a hódmezővásárhelyi zászlóaljból Zsoldos János és Szalkai Sándor, megyei parancsnokiban pedig Varga János és Doba Ferenc, Albert Ferencné ugyanakkor pénzjutalmat kapott. 212 Az év végén 10-en kaptak valamilyen tárgyjutalmat a zászlóaljparancsnoki keretből, 112-en pedig munkahelyüktől. 213 Emellett a hatvanas évek közepétől minden évben kiosztották az öt, illetve a tízéves Szolgálati Érdemérmeket az adott idő óta szolgálatot teljesítő, még aktív munkásőröknek. évi munkáról, október 31., Gazdálkodási feladatok évre.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Munkásőrség Városi Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága. Szeged. Jelentés, október A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) ; MNL CSML MSZMP HVB 7. F cssz őe. 13. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Jelentés a Politikai Bizottság szeptember 24-i határozatának végrehajtásáról., MNL CSML MCSMP 12. f őe. 17. d. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged, december MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 020. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest. Kitüntetés, március 18., Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 021. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest. Jutalom és dicséret, március 25., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 007. számú parancsa. Dicséret, jutalmazás, április 4., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 013. számú parancsa. Dicséret és jutalmazás, szeptember MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának 098. számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, október 22., Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokának számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, október 23., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 016. számú parancsa, november 7.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Kivonat a Munkásőrség Országos Parancsnokságának számú parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 028. számú parancsa, november

98 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Az MCSMP a SZKJ Munkásőregység állománycserélődésének mértékét az 1968-as évre 8-9 százalékban határozta meg. A zászlóaljból 210 fő vett részt pártoktatásban, ezen felül 30-an propagandistaként tevékenykedtek, 50-en pedig állami oktatásban részesültek, tehát 80 százalék tanult valamilyen formában. A személyi állományban 21 párttitkár, kb. 50 pártvezetőségi tag, 13 gazdaságvezető és kb. 30 egyéb vezető beosztású munkásőr volt. A fegyelmi helyzet igen jól alakult, az adott évben az alapszervezetéknél csak négy munkásőr visszahívását kezdeményezték, és két munkásőrt kellett megfenyíteni. Ugyanakkor van egy jelenség, ami felett nem nézhetünk el, ez pedig valamiféle kiskatonás, mely főleg fiataloknál tapasztalható. Ez abban nyilvánul meg, hogy az aktív szolgálatkész munkásőrök felé gúnyos megjegyzéseket tesznek te leszel a kiváló munkásőr piroscsizmát kapsz. állt az éves beszámolójelentésben. Tehát az 1960-as évek elejétől tapasztalható, az idősebbek és a fiatalok közötti ellentét mellett, súrlódások voltak a régebb óta szolgálók és az újonnan felszereltek között is. A foglalkozásokon való megjelenés aránya százalék között mozgott, ami a megyebeli 90 százalékos átlagnál jóval kedvezőbben alakult. 214 Az egység munkásőrei a szokásoknak megfelelően közreműködtek április 4-e és május 1-je biztosításában, és az ünnepségekhez kötődő feladatokból is kivették a részüket. A díszőrséget és a koszorúzókat ezúttal a Kádár Mihály vezette géppuskás szakasz adta. 215 Az 1968-as csehszlovákiai események a személyi állomány döntő többségét élénken foglalkoztatták. A Varsói Szerződés csapatainak augusztus 21-i, prágai bevonulásával az egység munkásőreinek csaknem 100 százaléka egyetértett. Az események miatt augusztus 27. és szeptember 1. között elrendelt járőrszolgálatot, szolgálat-megerősítést a kijelölt 148 munkásőr, fős napi igénybevétel mellett örömmel végezte, sőt akik nem lettek beosztva, méltatlankodtak. Még a tartalékba helyezett és a leszerelt munkásőrök is jelentkeztek, hogy ha szükség van rájuk, okvetlenül szóljanak nekik januárja és 1968 októbere között a SZKJ Munkásőrzászlóaljból összesen 151 fő szerelt le, és 41 került tartalékállományba, így öt év alatt a zászlóalj állományának kb. 43 százaléka cserélődött ki. Az egység nem tudott megfelelni annak a MCSMP előírásnak, hogy az új munkásőrök többsége 35 éven felüli legyen. A teljes állomány 46,8 százaléka 35 éven aluli, 53,2 százaléka pedig 35 éven felüli volt. Emellett 32 pártonkívüli (9 %) volt a testületben, tehát a párttagok aránya 91 százalék volt. Ez azt mutatta, hogy a testületbe való bevonásuk Vásárhelyen nem volt túl sikeres, bár az is igaz, hogy többeket időközben felvettek az MSZMP-be. A tartalékállomány 37 fős volt, amely ekkor a teljes állomány 10 százalékát tette ki, fejlesztését a következő években is folytatni kellett MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Beszámoló jelentés évi munkáról, október MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 014. számú parancsa, március MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Beszámoló jelentés évi munkáról, október 31., Beszámoló jelentés a területi parancsnokság és alárendelt egységeinek 1968-ban végzett munkájáról.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Munkásőrség Városi Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága. Szeged. A cseh eseményekkel kapcsolatos jelentés, október

99 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) Az 1968-as év előképzős munkásőrjelöltjeinek teljes Csongrád megyei és a hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőrzászlóaljra vonatkozó statisztikai adatait az alábbi táblázat ismerteti: Egység/Év: A Párt-végrehajtóbizottságok által jóváhagyott új munkásőrök száma: A parancsnokságok által felszerelt és az előképzésben résztvevő új munkásőrök száma: Csongrád megye összesen % 29 96,7 % Párttagok száma: ,7 % 17 56,7 % Párton és KISZ-en kívüliek száma: 43 22,5 % 8 26,6 % KISZ tagok száma: 36 18,8 % 5 16,7 % Nemek Férfi: ,8 % % szerint: Nő: 8 4,2 % év év % 14 46,7 % év 4 13,3 % Kor szerinti megoszlás: év 11 36,7 % év % év 1 3,3 % 55 év felett Foglalkozás szerinti megoszlás: Iskolai végzettség szerint: Munkás (mezőgazdasági és ipari): 97 50,8 % 14 46,7 % Tsz-tag: 58 30,5 % 13 43,4 % Értelmiségi: 12 6,2 % 1 3,3 % Alkalmazott 13 6,8 % 1 3,3 % Egyéb: 11 5,7 % 1 3,3 % 8 általánosnál kevesebb: 41 21,5 % 5 16,7 % 8 általános: 99 51,8 % 17 56,7 % Érettségi: 45 23,6 % 7 23,3 % Főiskola, egyetem: 6 3,1 % 1 3,3 % Katonai szolgálatot teljesített: ,5 % % 217 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Beszámoló jelentés a területi parancsnokság és alárendelt egységeinek ban végzett munkájáról. 218 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Munkásőrség i Parancsnokság. Az előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai, június

100 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) november 27-én megismétlődött Papp Árpád és hatfős kíséretének látogatása a Csongrád megyei parancsnokságon, melynek során Mákos Istvánt beszámoltatták az MCSMP 1968-ban elvégzett munkájáról. A megyei parancsnok a koncentrált kiképzést folytató egységek vezetőinél tapasztalta a legnagyobb fejlődést. Ezeknél a kiképzési munkában is jobbak voltak az eredmények, mert egyik nap elméletben tanulták azt, amit másnap a gyakorlatban kellett végrehajtaniuk. A lövészeti eredményeket is beleértve szinte minden mutatójuk jobb volt, mint a régebbi metódust alkalmazó zászlóaljaké. Az MCSMP-n belüli sok megoldatlan kérdést és problémát az előző vezetés súlyos örökségével és Mákos elvtárs tanulmányi elfoglaltságával magyarázták. A megyei parancsnok és két helyettese sokszor nem értettek egyet, nem tudtak megfelelően együttműködni. A MOP Bizottság véleménye szerint a beszámoló jobb volt a tavalyinál de nem tükrözi kellő súllyal és önkritikával a megye helyzetét. Az egyik legnagyobb problémának az újonnan felvettek között a 35 éven aluliak igen magas (82 százalékos) arányát tartották, a fiatalítás tehát túl jól sikerült. Az előző évhez képest Csongrád megyében csökkent a rendkívüli események és a fenyítések száma. A rendőrséggel egyetértésben megszüntették a megyei alegységek és a helyi rendőrök közös portyázó járőrözését, így az előírt közrendvédelmi szolgálatot az állomány főként a csehszlovák események kapcsán és az ünnepségek biztosítása által tudta le. Ugyanakkor az elvárt éberség a mindennapokban is működött, például Várhegyi Győző gépkocsivezető munkásőr a rendőrséggel együtt részt vett egy Szegedi úton menekülő autótolvaj banda üldözésében és elfogásában. 219 Az évzáró egységgyűlésre január 18-án a Béke Szálló nagytermében került sor. SZKJ Munkásőrzászlóalj legjobb szakasza címet a III. század második szakasza nyerte el, melynek állománya jórészt a Divat Kötöttárugyár dolgozói közül került ki. Bordás Péter, Mári József, Barcza Zoltán, Béres Dezső, dr. Szücs Ferenc, Simon Sándor és Szabó János Kiváló Parancsnok jelvényt kapott, míg 19-en Kiváló Munkásőr jelvényt vehettek át ban az egységnél nem történt rendkívüli esemény, nyolcan szereltek le, tizenhatan tartalékállományba kerültek, hatan átigazolással távoztak, ketten érkeztek, emellett további két kilépés és négy kizárás, valamint egy haláleset is volt. Az egység tényleges állománya 352 főből állt, ezen felül 52 tartalékossal rendelkezett MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Jegyzőkönyv, készült a Munkásőrség Országos Parancsnokság tanácstermében a Csongrád megyei Munkásőrség parancsnokának beszámolójáról, november 27., Beszámoló jelentés a területi parancsnokság és alárendelt egységeinek 1968-ban végzett munkájáról.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. Melléklet a Szocialista Versenymozgalom évi értékeléséhez, november MNL CSML MCSMP 12. f őe. 20. d. Munkásőrség Országos Parancsnokság Szervezési és Propaganda Főosztály. Budapest, december 10., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 018. számú parancsa, december 14., Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság. Szeged. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokának 20. számú parancsa, december 30.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Szántó Kovács János Munkásőr Parancsnokság.. Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Szocialista versenymozgalom évi értékelő jelentése, november MNL CSML MCSMP 12. f őe. 22. d. Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. Melléklet a Szocialista Versenymozgalom évi értékeléséhez., Szántó Kovács János Munkásőr Z. Parancsnokság.. A Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága. Szeged. Emlékérem adományozása, december 17.; MNL CSML MCSMP 12. f őe. 23. d. A Munkásőrség személyi állományának évi mérlege. 98

101 Megújítási és megújulási kísérletek ( ) A következő táblázat a Csongrád megyei Munkásőrség és a i SZKJ Munkásőrzászlóalj 1965-ös és 1968-as főbb statisztikai adatait tartalmazza: Egység/Év: Tényleges összlétszám (tartalékállomány nélkül): Csongrád megye Csongrád megye összesen összesen dec dec dec dec % % % % Párttagok száma: ,5 % % ,4 % ,7 % Párton és KISZ-en kívüliek száma: ,5 % % 222 5,5 % 40 11,4 % KISZ tagok száma: 82 4 % 15 4 % ,1 % 10 2,9 % Nemek szerint: Kor szerinti megoszlás: Foglalkozás szerinti megoszlás: Férfi: % ,6 % ,8 % % Nő: 40 2 % 9 2,4 % 45 2,2 % 7 2 % év 33 1,6 % 2 0,6 % ,8 % 82 22,2 % év ,2 % 73 20,7 % év ,5 % 83 23,6 % ,1 % ,9 % év % ,5 % év 166 8,2 % 35 9,4 % ,5 % 35 9,9 % év 72 3,6 % 18 5,1 % ,9 % 61 16,5 % 55 év felett 112 5,6 % 16 4,6 % Munkás (mezőgazd. és ipari): ,6 % ,2 % ,1 % ,2 % Tsz-tag: ,2 % 61 16,5 % ,3 % 58 16,4 % Értelmiségi: 50 2,5 % 12 3,2 % 74 3,7 % 16 4,6 % Alkalmazott ,7 % 75 20,3 % ,5 % 59 16,7 % Egyéb: % 14 3,8 % 68 3,4 % 7 2,1 % 222 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 15. d. Munkásőrség Megyei Parancsnoksága. Szeged. Statisztikai kimutatás a Munkásőrség tényleges személyi állományáról, december 31-i állapot. 223 Uo. 224 MNL CSML MCSMP 12. f őe. 23. d. Statisztikai kimutatás a Munkásőrség tényleges személyi állományáról december 31-i állapot., A Munkásőrség személyi állományának évi mérlege. 225 Uo. 99

102 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Egység/Év: Csongrád megye Csongrád megye összesen összesen dec dec dec dec Iskolai végzettség szerint: Mióta munkásőr (év): 8 általánosnál kevesebb: ,9 % ,8 % ,8 % 70 19,9 % 8 általános: ,2 % ,6 % ,7 % ,6 % Érettségi: ,8 % 53 14,3 % ,1 % % Főiskola, egyetem: Katonai szolgálatot teljesítettek száma: Tartalékállomány száma (a ténylegestől külön): 83 4,1 % 16 4,3 % 88 4,4 % 16 4,5 % ,1 % ,9 % % 70 19,9 % ,7 % 19 5,1 % 54 2,7 % 14 4 % ,4 % 12 3,3 % 44 2,2 % 7 2 % % 46 12,4 % 158 7,9 % 34 9,6 % ,8 % 35 9,5 % 147 7,3 % 26 7,4 % ,2 % 5 1,4 % 68 3,4% 5 1,4 % ,1 % 12 3,2 % 62 3,1 % 14 4 % ,4 % 36 9,7 % ,3 % 61 16,5 % ,8 % 33 9,4 % ,1 % 50 14,2 % ,9 % 33 9,4 % ,3 % 43 12,2 % ,3 % 23 6,5 % ,2 % ,9 % ,6 % ,1 % 87 4,3 % 6 1,6 % ,8 % 52 14,8 % Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az 1960-as évek közepén Dobai József parancsnok következetes munkájának eredményeként a Szántó Kovács János Munkásőregység virágkorát élte. Fegyelmi helyzete rendben volt, állománya kiképzési feladatainak mindenkor eleget tett, lövészeti eredményei folyamatosan javultak, a pártszervezetekkel való kapcsolat is jól alakult. A zászlóalj személyi és parancsnoki állományát a felettes szervek elhalmozták kitüntetésekkel, ami annak is bizonyítéka, hogy az egység az új irányelvek alkalmazásában is az élen járt. 100

103 Változások és új feladatok A zászlót emeled fel az égig És légy hozzá hű, míg csak élsz! Lenin! Ő járjon előtted, míg élsz. Lenin dal (András Béla Szabó Miklós Rossa Ernő) Változások és új feladatok A Szántó Kovács János Munkásőregység története 1969 és 1971 között Az 1969 és 1971 közötti évek a vásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőregységben viszonylag mozgalmasan teltek. Ebben a három évben sűrűn került sor parancsnokváltásra, ami meglehetősen negatívan befolyásolta az egység életét. Történtek azonban olyan események is, amelyek színesítették a munkásőrök és ezzel együtt a város mindennapjait ben átadták az egység bázisépületét, mely a testület megszűnéséig szolgálta a munkásőröket. Az 1970-es év középpontjában a Lenin-centenárium és a tavaszi árvízi védekezés állt. Az ekkor felállított Lenin-szobor 1989-ig számos ünnepség (például április 4., november 7.) helyszínéül szolgált, amelyeken a munkásőrök is részt vettek. A Maros árvize az első olyan nagyobb vészhelyzet volt a térségben, amelynek elhárításában a munkásőrök is részt vettek ben 28 új munkásőrt szereltek fel. Ekkor az állomány több mint felét a 35 éven felüliek tették ki, akiknek 91 százaléka volt párttag. A személyi állományból fő párttitkár, fő pártvezetőségi tag volt, 15 fő gazdasági vezetőként, 40 fő pedig vezető beosztásban dolgozott. Az egységben a fegyelmi helyzet jó volt. Ebben az évben egy munkásőrt kellett magatartása miatt visszahívni 226, és három fő részesült fenyítésben (az ellátó rajnál). 227 Magyarország felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából, április 4-én a vásárhelyi egységből többen kitüntetésben részesültek. Faludi György a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, Kincses Imre a Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta. Országos parancsnoki dicséretben Kelemen István és Ördögh István munkásőr részesült A visszahívás a kizárás egyik enyhébb formája volt, amelyet a munkahely szerint illetékes pártalapszervezet kezdeményezhetett. 227 MNL CSML MCSMP d. Jelentés a Szántó Kovács János Munkásőr zászlóalj évi munkájáról., szeptember MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 051. sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, március

104 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) április 30-án Dobai Józsefet a városi Pártbizottság titkárává választották. 229 Ezzel a Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj parancsnoki tiszte megüresedett. Ezért június 5-én a városi Pártbizottság dr. Törköly Ferenc első titkár javaslatára úgy határozott, hogy a hódmezővásárhelyi Városi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Alosztályának volt vezetőjét bízza meg a parancsnoki feladatokkal május 1-től így az egység parancsnoka Dani Ernő lett, de hivatalos kinevezésére csak másfél hónappal később került sor. 230 Dobai József korábbi egységparancsnokot a Munkásőrség országos parancsnoka június 15-ével nyugállományba helyezte, június 16-i hatállyal pedig Dani Ernőt nevezte ki helyette június én a városi parancsnokság helyiségében megtörtént az egységparancsnoki átadás-átvételi eljárás. 231 Dani Ernő az egység irányítását azonban csak ősztől vette át, ezért néhány hónapig (május 1-től őszig) helyettesként formailag Virágh Ferenc és a volt parancsnok irányította az egységet. A parancsnoki teendőket Dani Ernő április 14-ig látta el, ám betegsége miatt 1971 őszétől valójában Bordás Péter törzstag volt a vezető. 232 Bordás január közepéig a III. század 2. szakaszának parancsnoka volt, majd a III. század századparancsnok helyettese lett. Helyére az addig rajparancsnoki tisztet betöltő Tóth Sándor került. 233 A sűrű parancsnokváltás a zászlóalj élén negatívan befolyásolta az egység munkájának minőségét, amit az 1969-es Városi Pártvégrehajtó Bizottsági értékelése is megemlített. A novemberi elméleti foglalkozás például eddig példa nélküli módon egyszerűen elmaradt november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából az egységből kitüntetést kapott Murányi László (Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata), Molnár Sándor (Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata) és Bereczki Ernő (Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozata). Országos parancsnoki dicséretben Bodré József, Mári József és Sinóros Károly részesült. 235 Az évi szocialista versenymozgalomban a Zászlóalj Legjobb Szakasza ezúttal a II. század fős géppuskás szakasza lett, amelynek parancsnoka Kádár Mihály volt. A szocialista versenymozgalmak értékelésnél figyelembe vették, hogy milyen a csapat kollektív szelleme, hogyan tartják 229 CSMH május Személyi változások. Ülést tartott a vásárhelyi pártbizottság.; A városi pártbizottság tagjai ekkor Bán Rozália, Bodré József, Bodrogi Jánosné, Csizmadia Sándor, Dani Ernő, Drávucz Mihály, Détár Mária, Dobai József, Farkas Béla, Farkas Ferenc, Fekete Sándor, Fótos József, Gaál Lajos, Halász Imre, Hódi István, dr. Hös Erzsébet, ifj. Hegedűs Sándor, István József, Janovszki József, Kiss Ferenc, Kispál György, Kovács Józsefné, dr. Kovács Pál, Körösi Imre, Lendvai Éva, Lévai Ferenc, Makó Pál, Maksa Imre, Mayer Gyuláné, Mári József, Mihály Istvánné, Miskolczi Lajosné, Molnár Sándor, dr. Nagy Lajos, Nyámádi Gábor, Nagy Sándor, Oláh Mihály, Pál János, Radics Istvánné, dr. Rozsnyai Mihály, Sajti Imre, Sándor János, Siha Ferenc, Sugár József, H. Szabó Sándor, Péter Szabó Mária, Szabó Mihályné, Szalárdi Péter, Szappanos János, Török József és Vári Ernő voltak. A végrehajtó bizottság tagja volt Török József, Dobai József, Fekete Sándor, Halász Imre, dr. Kovács Pál, Maksa Imre, Miskolczi Lajosné, Nyámádi Gábor, Pál János, Sajti Imre, Mári József. A pártbizottság első titkára Török József volt. In: CSMH október A városi pártbizottság tagjai. 230 CSMH június 6. 3.Ülést tartott a vásárhelyi pártbizottság. 231 MNL CSML MCSMP d. Jegyzőkönyv az egységparancsnoki teendők átadás-átvételéről., június 20.; MNL CSML MCSMP d. MCSMP 090. sz. parancsa Dani Ernő kinevezéséről, június A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) MNL CSML MCSMP d. Kivonat a Munkásőrség i Városi Parancsnokának 005. sz. parancsából. Parancsnoki felmentések és kinevezések., január A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP és sz. parancsából. Budapest, október A három század parancsnoka ebben az időben, sorban: Bodré József, Csontos László, Pál János. In: MNL CSML MCSMP d. Jegyzőkönyv az évi Szocialista versenymozgalom kiértékeléséről., november

105 Változások és új feladatok rendben a ruházatukat és a fegyverzetüket, milyen a családi életük, a magatartásuk. Ebben az évben Kiváló Parancsnoki címre jelölték Kádár Mihály szakaszparancsnokot, valamint Aradi Kálmán, Várhegyi Győző és Daru János rajparancsnokokat. 237 A Megyei Parancsnokság Legjobb Önálló Egysége címet és a vele járó vándorserleget 1969-ben a szentesi Árvai Bálint Munkásőr Zászlóalj nyerte el. 238 Az 1970-es esztendő a vásárhelyi munkásőrök számára rangos vendég fogadásával kezdődött. Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka január 7-én a szegedi szalámigyár megtekintése után re érkezett, ahol az Alföldi Porcelángyárban és a HÓDIKÖT-ben tett látogatást. Utóbbiban a vásárhelyi egységnek igen sok tagja és több alsóbb parancsnoka is dolgozott, fontos bázismunkahely volt. 239 Az egység ünnepi gyűlésére január 24-én került sor a Béke szállóban. Az ünnepségen jelen volt Török József, a városi Pártbizottság első titkára, Sajti Imre, a városi tanács vb-elnöke, Huszka Márton megyei parancsnokhelyettes, valamint Hajdú Alfréd, a Munkásőrség országos parancsnokának képviselője. A munkásőrök évi eredményeiről Dani Ernő egységparancsnok számolt be, majd átadták a kitüntetéseket. Tízéves Szolgálati Érdemérmet kapott Virágh Ferenc, Csendes István és Keresztes István. Ötéves Szolgálati Érdeméremmel 35 munkásőrt tüntettek ki. Kabók Mihály századparancsnok, Kádár Mihály szakaszparancsnok, valamint Aradi Kálmán, Várhegyi Győző és Daru János rajparancsnokok Kiváló Parancsnok jelvényt vehettek át, további 18 munkásőr pedig Kiváló Munkásőr jelvényt kapott. A kitüntetések átadása után elbúcsúztatták a tartalékállományba vonulókat, majd sor került az új munkásőrök eskütételére március végén a Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnoksága további kitüntetéseket adott át a megyei állomány tagjainak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki többek között a makói egység parancsnokát, Koczkás Ferencet, aki később a Csongrád megyei Munkásőrség parancsnoka lett, és a vásárhelyi egység egyik tagját, Szénási Sándort. Az ezüst fokozatot többek mellett megkapta Szalma László vásárhelyi munkásőr, a bronz fokozatot pedig Kovács Ferenc vásárhelyi alegységparancsnok ben a szovjetek már 25 éve tartózkodtak Magyarországon. A hivatalos, április 4-i ünnepségen 11 vásárhelyi személyt tüntettek ki. Boros János, özv. Daru Imréné, Diószegi Ferenc és Vad János Kálmán a Munka Érdemrend arany fokozatát, Bán Rozália, Dobai József, a városi Pártbizottság titkára, dr. Dömötör János múzeumigazgató, dr. Ormos Pál nyugdíjas főorvos, Palotás János szakszervezeti bizottsági titkár a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Göttfert István művezető és Túri József nyugdíjas a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta MNL CSML MCSMP d. A Szocialista versenymozgalom évi értékelő jelentése., november MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség i Városi Parancsnokságának 008. sz. parancsa. Az évi versenymozgalom értékelése., január CSMH január Papp Árpád látogatása Szegeden.; CSMH január 8. 1.A munkásőrök társadalmunk megbecsült tagjai. Papp Árpád látogatásai Szegeden és Vásárhelyen. 240 CSMH január Ünnepi munkásőrgyűlés Vásárhelyen. 241 CSMH március A munkásőrség kitüntetettjei. 242 CSMH március Emlékezés megyénkben felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára. 103

106 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 1970-ben volt Lenin 243 születésének 100. évfordulója. A centenáriumra Csongrád megyében számos eseménnyel készültek. A megyei központi ünnepségre április 21-én a Szegedi Nemzeti Színházban került sor. Vásárhelyen a Leninről elnevezett termelőszövetkezetben és a városi tanács szervezésében az újonnan felállított Lenin szobornál tartottak ünnepségeket. 244 A Lenin szobor felállításáról a városi tanács még 1966-ban határozott. Ekkor döntötték el azt is, hogy az avatóünnepséget Lenin születésének 100. évfordulóján, április 22-én rendezik. A szobor elkészítésével Szabó Iván 245 szobrászművészt, a szobor elhelyezésére szolgáló tér kialakításával pedig Borvendég Béla 246 Ybl-díjas építészmérnököt bízták meg. A művészek által elkészített terveket a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága december 27-i ülésén fogadták el. Szabó Iván a szobrot, az addigi gyakorlattól eltérően, nem bronzból, hanem kőből tervezte, és nem álló, hanem ülő helyzetben kívánta ábrázolni Lenint. Mivel a szobor megvalósítása nagy megterhelést jelentett volna a városi költségvetésnek, a város vezetése anyagi támogatásért az ipari és mezőgazdasági üzemekhez, valamint a lakossághoz fordult. 247 A Lenin-centenárium alkalmából az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottsága és a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Lenin-plakettet alapított, amelyet első alkalommal az április 22-i ünnepi ülésen, a városháza dísztermében adtak át. A meghívott vendégek között volt Kállai Gyula, az Országgyűlés elnöke, Győri Imre, 248 a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára, a város országgyűlési képviselője, Török László, 249 a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Török József, a városi Pártbizottság első titkára, dr. Dömötör János, a város országgyűlési képviselője, Oláh Mihály a város egykori polgármestere, Kovács Józsefné, a városi Pártbizottság osztályvezetője, a felállításra kerülő Lenin-szobor alkotói, valamint I. J. Bugyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára. 250 Török József és Sajti Imre a HÓDIKÖT és a i Vas és Fém Ktsz. Lenin szocialista brigádjai mellett még 119 személynek adta át a díjat. A város vezetői és a Pártbizottság tagjai közül az elmúlt 25 évben végzett munkájáért ezt a kitüntetést kapta Bán Rozália, Dobai József, dr. Dömötör János, Drávucz Mihály, Hódi István, Kovács Imre (m. vb-elnökhelyettes), Kovács Józsefné, dr. Kovács Pál, Lévai Ferenc, Maksa Imre, dr. Mayer Gyuláné, Miskolczi Lajosné, dr. Nagy Lajos, Szappanos János, Török József, Török László és Vári Ernő. A város ismert személyiségei közül dr. Grezsa Ferenc irodalomtörténészt, Győri Imre országgyűlési képviselőt, Kajári Gyula grafikus festőművészt, dr. Kassai László orvost, Kovács Imre újságírót, Lehmann István későbbi tanácselnököt, Oláh Mihály volt polgármestert, dr. Nemes János orvost, Rácz Lajos újságírót, Szabó Iván szobrászművészt és Szalay Ferenc festőművészt jutalmazták a Lenin-plakettel. A munkásőrök közül Bán Imre, Bánfi Ferenc, Becsek Imre, 243 Vlagyimir Iljics Lenin április 22-én született. 244 CSMH április A lenini évforduló megyei programja. 245 Szabó Iván ( ) 246 Borvendég Béla ( ) 247 CSMH január 5. 5.Szobrot emelnek Leninnek Vásárhelyen. 248 Győri Imre 1962-től 1974-ig az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, 1974 és 1980 között az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. Bővebben lásd a tanulmány végén lévő lexikont. 249 Török László október 30. és május 21. között volt a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. In: Csongrád megye tanácsainak tisztségviselői ( ). Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXXVI. Szerk. Blazovich László, Szeged, CSMH április Szoboravatás en. 104

107 Változások és új feladatok Bodré József, dr. Csatordai Antal, Csizmadia Sándor, Farkas Béla, Hézső Ferenc, István József, Jankó Sándor, Janovszki József, Kiss István, Kiss Lajos, Kiss Sándor, Kovács József, Krupiczer Ferenc, Láda Ernő, Molnár László, Nagy Sándor, Nyámádi Gábor, Pál János, dr. Rozsnyai Mihály, dr. Salgó László, Simon Sándor, Sinóros Károly, Sugár József, H. Szabó Sándor, Szalárdi Péter, Virágh Ferenc és Vörös Mihály vehette át a kitüntetést. 251 A Lenin-plakett átadása után az ünnepség résztvevői a szoboravatás helyszínére vonultak, amelyen hét szocialista ország küldöttsége is részt vett. Kállai Gyula avató beszédében erős túlzásokba esve beszélt Leninről: Ez a szobor a történelem egyik legnagyobb alakját ábrázolja: azt a férfit, aki egész életét az emberiség felemelkedésének szentelte, aki rendíthetetlenül harcolt az elnyomás, a kizsákmányolás eltörléséért, aki mindent megtett a dolgozó ember békéjének, jólétének, s boldogságának megteremtéséért. 252 A Lenin szobrot készítő Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrászművész még az alkotás közben így nyilatkozott készülő munkájáról: Mi sem állt távol tőlem, minthogy bálványt csináljak Leninből, de minden idegszálammal törekedtem arra, hogy Lenint, az embert, a minden pillanatban az emberiség érdekében határozó és döntő szellemet vetítsem ki magamból. A magam részéről is tiszteletemet akartam leróni Lenin személye iránt ezzel a művemmel. 253 A 20. századi történelem tragédiáinak ismeretében ma már valószínűleg Kállai Gyula és Szabó Iván is újragondolná fenti kijelentéseit. A Városi Tanács határozata szerint április 22-től a Beloiannisz teret ahol a bolsevik diktátor szobrát felállították Lenin térnek nevezték el késő tavaszán a Maros és a Tisza Csongrád megyei szakaszán rendkívüli árvízveszély alakult ki. Az Árvízvédelmi Kormánybizottság a Tisza és a Maros alsó szakaszán május 17-én harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. A Munkásőrség Csongrád megyei parancsnoksága és alárendelt egységei május 17-től július 1-ig vettek részt az árvízi védekezésben. A fokozott harckészültséget először a megyei parancsnokság függetlenített állományánál, valamint a Makó járási-városi egység teljes személyi állományánál rendelték el, ezt azonban a fokozódó veszély miatt hamarosan minden egységre kiterjesztették. Megszervezték a hadműveleti ügyeleti szolgálatot, valamint rádióösszeköttetést létesítettek az egységek között. Május 20-án a helyzet kritikussá vált, így végre kellett hajtani Makó, Maroslele, Óföldeák és Tápairét kiürítését. A lakosság kitelepítésében részt vett a makói és a hódmezővásárhelyi egységek teljes személyi állománya, valamint a szegedi és a szentesi egységek 50 százaléka. A csongrádi munkásőrök gátőrzést és figyelőszolgálatot láttak el a Tisza csongrádi szakaszán. A testület fennállása óta ez volt az első olyan eset, amikor a munkásőröknek több hétig folyamatosan szolgálatot kellett teljesíteniük. Több száz ember elszállásolásáról, étkeztetéséről, ruházatáról kellett gondoskodni. A megyei parancsnokság beszámolójában így összegezte a munkát: Megítélésünk szerint munkásőreink a feladatok végrehajtása során igen komoly politikai munkát fejtettek ki, emberségesek, segítőkészek voltak. Ennek következtében különösen a kitelepítés és a befogadás végrehajtásánál a lakosság igen jó véleménnyel volt a munkásőrök tevékenységéről. A fenti idézet jól mutatja, 251 CSMH április A Lenin-plakettel jutalmazottak névsora. 252 CSMH április Szoboravatás en. 253 CSMH április Egy szoborleleplezés elé Nincs XX. századi gondolat Lenin nélkül. 254 CSMH április Szoboravatás en. 105

108 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) hogy a fennálló hatalom mennyire elvakultan hitt az ideológiában, amelyet egy egész országra igyekezett már negyedszázada rákényszeríteni, s úgy gondolta, egy katasztrófahelyzetet is ki lehet használni a társadalom rokonszenvének megnyerésére. Ezekben a napokban az árvíz sújtotta területeken élők valószínűleg bárkitől elfogadták volna a segítséget. A munkásőrök ahogyan a hivatalos tájékoztatóban is olvasható lényegében nem tettek mást, mint amit ilyen esetben tenni kellett: A közrendvédelmi, a közbiztonsági, forgalomszabályozási és egyéb feladatokat mindvégig határozottan és éberen látták el. Mivel azonban ők munkásőrök voltak, mindezt fokozottan, azaz éberséggel tették, és ennek természetesen a hatalom által diktált frazeológiában is meg kellett jelennie. Végkövetkeztetésként azt vonták le, hogy a jó politikai munka eredményeként munkásőreink megbecsülése, tekintélye tovább erősödött a lakosság körében. 255 Elképzelhető, hogy egyes emberek/munkásőrök tekintélye nőtt ebben a néhány napban, hiszen az emberek ismerhették egymást és ismeretségükre pozitívan hathatott a segítségnyújtás, ám abban majdnem bizonyosak lehetünk, hogy ez nem a jó politikai munka eredménye volt, ahogyan ezt a hatalom és annak kiszolgálói igyekeztek mindenkibe belesulykolni. A veszély május utolsó napjaiban volt a legnagyobb, amit az ezekben a napokban igénybe vett munkásőrök létszáma is alátámaszt (május fő, május fő, május fő, május fő, május fő, május fő). 256 Idővel az igénybe vett munkásőrerők létszámát le kellett csökkenteni, hogy vissza tudjanak térni munkahelyeikre. A csökkentést, illetve a kivonást a Tisza alsó szakaszán összevont honvédségi, karhatalmi és szovjet katonai erők megjelenése tette lehetővé. 257 Az árvízvédelemben szolgálatot teljesítő munkásőrök a sajtóból és a televízióból rendszeresen tájékozódhattak, valamint kulturális lehetőségeket is biztosítottak számukra. Megszervezték a fotószolgálatot is, így a védekezés több pillanatát is megörökítették. 258 Az árvízi védekezésben való részvételért járó emlékérmeket és emléklapokat a vásárhelyi egységnek augusztus 26. és 29. között a dóci lőtéren, a lövészet megkezdése előtt osztották ki. 259 Az árvízvédelemben 22 napon keresztül 339 vásárhelyi munkásőr vett részt. Az egység ezért a munkáért elismerő oklevelet kapott, továbbá 1 fő Kiváló Szolgálatért Érdemrend, 120 fő Árvízvédelemért Emlékérem kitüntetésben, 218 fő pedig elismerő oklevélben részesült. A Kiváló Szolgálatért Érdem rend kitüntetést átlagon felüli teljesítményéért Klimek József híradó rajparancsnok vehette át. Dr. Pillér János zászlóaljparancsnok helyettes, Aszalai Sándor híradó szolgálatvezető, Olasz Bálint és Csizmadia Mihály munkásőrök ugyancsak átlagon felüli munkát végeztek MNL CSML MCSMP d. Jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységeinek az árvízvédelmi munkában végzett tevékenységéről. Szeged, július MNL CSML MCSMP d. Kimutatás az árvízvédelmi munkában résztvevő munkásőr erőkről. Az május 25. és június 16. közötti időszakból Árvízvédelmi Felügyeleti Napló is rendelkezésre áll, amelynek vezetését Komócsin Mihály rendelte el. In: Emlékkötet az évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről. Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXXVIII. Szerk. Berta Tibor és Biernaczki Karol, Szeged, MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség i Városi Parancsnokságának sz. parancsa. További árvízvédelemmel kapcsolatos feladatok meghatározása., június MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség i Városi Parancsnokságának sz. parancsa. Árvízvédelmi feladatokkal kapcsolatos intézkedések., május MNL CSML MCSMP d. Az árvízvédelemmel kapcsolatos emléklapok, illetve emlékérmek kiosztásának időpontjai. Szeged, augusztus MNL CSML MCSMP d. Kiegészítés a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj 106

109 Változások és új feladatok Az árvízi védekezéssel egy időben a Munkásőrség Országos Parancsnoksága Csongrád megyében felügyeleti szemlét hajtott végre, mely során az 1970-es évre kitűzött feladatok végrehajtását ellenőrizte. Az árvíznek köszönhetően lehetősége nyílt a munkásőrök tevékenységét rendkívüli körülmények között is megfigyelni. A szemlebizottság az ellenőrzést követően megállapította, hogy a munkásőrök ideológiai képzése és politikai tájékoztatása rendszeres és megfelelő. A törzsekben és az alegységekben őszinte elvtársias a légkör. A parancsnokságok kapcsolata és honvédelminevelő tevékenysége a KISZ-szel és az úttörőcsapatokkal javult. A fegyverek állapota jó, és karbantartásuk is megfelelő módon történik ben a szocialista versenymozgalomban elért eredmények alapján ismét a szentesi Árvai Bálint Munkásőregység érdemelte ki a Megyei Parancsnokság Legjobb Önálló Egysége címet december 31-én a Szántó Kovács János Munkásőregység tényleges létszáma 348 fő volt. Ebből 1971-ben 11 fő leszerelt, 12 fő tartalékállományba vonult, 1 fő távozott, 5 fő kilépett, 1 fő meghalt ben 33 új munkásőrt szereltek fel, két munkásőr pedig máshonnan érkezett az egységbe. Így a létszám 1971-ben 353 főre növekedett ben ismét változások történtek az egység parancsnoki állományában. Január 1-től a zászlóaljparancsnok-helyettesi tisztségben Nyámádi Gábort dr. Pillér János váltotta. 264 A vásárhelyi egység gyűlésére január 30-án került sor, amelyen Győri Imre mellett ezúttal a Csongrád megyei Munkásőrség parancsnoka, Mákos István is megjelent. Dani Ernő egységparancsnok ünnepi beszédében az eredmények felsorolása után összegezte az elmúlt évi munkát, és kihangsúlyozta, hogy 1970-ben tovább nőtt az egység tekintélye, az állomány 45 százaléka kapott különböző kitüntetéseket, jutalmakat, dicséreteket. Külön kiemelte a munkásőrei árvízvédelemben tanúsított helytállását. A szocialista versenymozgalom keretében Sándor János, Vetró János és Aszalai Sándor (utóbbi a Kiváló szakasz címet elnyerő szakasz parancsnoka) Kiváló Parancsnok kitüntetésben részesült. Daru Bálint 2. és Szabó Miklós rajai elnyerték a Kiváló raj címet. 265 történetéhez., december MNL CSML MCSMP d. Tájékoztató jelentés a Munkásőrség megyei Parancsnokságának és alárendelt egységeinek évben végzett munkájáról. Szeged, november CSMH január Fegyveresek köszöntése Szentesen. 263 MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség személyi állományának évi mérlege, január Pénzjutalomban időnként a munkásőrök is részesültek, pl. a megyei parancsnok jóvoltából. In: MNL CSML MCSMP d. Javaslat a Területi Parancsnokság Legjobb Önálló Egysége kitüntető címet elért egység parancsnoka, helyettese és ellátóhelyettese jutalmazására. Szeged, december 20. Pénzjutalomban időnként a munkásőrök is részesültek, példáula megyei parancsnok jóvoltából. 265 CSMH január Munkásőrgyűlés Vásárhelyen. 107

110 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) A vásárhelyi egység felépítése 1971-ben a következőképpen változott: 266 Beosztás (1971. jún. 30.) Meglévő létszám (1971. jún. 30.) Beosztás (1971. dec. 31.) Zlj. Pság. törzse 23 fő Zlj. Pság. törzse 18 fő Századok (3) 253 fő Századok (3) 270 fő Géppuskás szakaszok 34 fő Géppuskás szakaszok 33 fő Ellátó részlegek 9 fő Ellátó részlegek 9 fő Híradó szakaszok 20 fő Híradó szakaszok 19 fő Biztosító részlegek 3 fő Biztosító részlegek 4 fő Fennmaradó tartalék - Fennmaradó tartalék - Összesen: 342 fő Összesen: 353 fő Meglévő létszám (1971. dec. 31.) Az december 31-i állapot szerint a tényleges állomány 353 fő volt, melyből 305 fő volt párttag, 41 fő pártonkívüli, 7 fő pedig KISZ-tag. A nők aránya 3,2 százalék (11 fő) volt. Legtöbben (121 fő) a 36 és 45 év közöttiek voltak, amely a teljes állomány 34,2 százalékát tette ki. Ötvenöt év felettiek 21-en voltak. A munkásőrök többsége ekkor ipari vagy mezőgazdasági munkás volt (124 fő), emellett 114 fő alkalmazott, 84 fő tsz-tag és 18 értelmiségi volt köztük. Nyolc általános iskolai végzettséggel 179 fő rendelkezett, amely az állomány felét jelentette. Ennél kevesebb osztályt 50 fő végzett, érettségije 89 főnek, főiskolai vagy egyetemi végzettsége 35 főnek volt. Az állományból a testületbe lépésük előtt 293-an, azaz 83 százalékban teljesítettek katonai szolgálatot. 267 A zászlóaljnál ben fegyelmi fenyítés nem volt. 268 Az évi szocialista versenymozgalomban a Zászlóalj Legjobb Szakasza címet a III. század 3. szakasza vagyis a készenléti szakasz érdemelte ki, melynek parancsnoka Talmácsi István volt. A Legjobb Szakasz és Legjobb Raj címet elnyerő alegységeket vándorzászlóval és emlékjelvénnyel tüntették ki, parancsnokait pedig Kiváló Parancsnok jelvénnyel jutalmazták. Utóbbiak közül teljesítménye alapján kiemelkedett Pető Imre századparancsnok, valamint Szalkai Sándor és Bang Imre rajparancsnokok. Kiváló Munkásőr jelvényt Domonkos József, Bánfi Jenő, Cserép Lajos, Csik Sándor Lajos, Kiss Imre Péter, Érsek Sándor, Deák Ferenc, Dudás József, Diószegi Ernő, Varga István, Zsarkó Imre, Molnár Piroska, Olasz Bálint, Klimek József és Sugár Lászlóné kapott ben a makói Vásárhelyi Kálmán Munkásőr Zászlóalj nyerte el a Megyei Parancsnokság Legjobb Önálló Egysége címet és a vele járó vándorserleget MNL CSML MCSMP d. Létszámjelentés felterjesztése, január 5.; MNL CSML MCSMP d. Létszámjelentés felterjesztése, június MNL CSML MCSMP d. Statisztikai jelentés a személyi állományról december 31-i állapot. 268 MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség személyi állományának évi mérlege, január MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség i Városi Parancsnokának 001. sz. parancsa az évi Szocialista Versenymozgalom értékeléséről, január MNL CSML MCSMP d. MCSMP 001. sz. parancsa, január

111 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén Munkásőrnek egy baja, egy baja: nincsen három élete, élete, egyiket a pártnak adja, másikat a párja kapja, harmadikkal egy a fegyvere. Munkásőr dal Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén A hetvenes évek ( ) Az 1970-es évek a vásárhelyi egység életében az emlékezésről, a kapcsolatépítésről és az elismerésekről szóltak tavaszán Tóth Sándor (1937) vette át az egység irányítását, s ezt a munkát a testület 1989-es megszüntetéséig töretlen energiával végezte. Ebben az évtizedben két jubileumra is sor került. A Munkásőrség megalakulásának 15. évfordulóján, 1972-ben a Csongrád Megyei Hírlapban első ízben adtak közre portrékat az alapító munkásőrökről, s ez a testületet népszerűsítő törekvés 1973-ban és 1974-ben is folytatódott ben, a 20. évfordulón a vásárhelyi egység létrehozta saját múzeumát, amely a későbbiekben az ifjúsági és a honvédelmi nevelés egyik kiemelt helyszíne lett ben ismét előtérbe kerültek az alapító munkásőrök, akikkel interjút is készítettek től változás történt vezetésében is. Az MSZMP városi párbizottságának új első titkára dr. Szalontai József, az új tanácselnök pedig dr. Csatordai Antal lett. Mindketten alapító munkásőrök voltak től új lendületet vett a munkásőrök kapcsolata a KISZ-szel, az úttörőkkel és az Ifjú Gárda tagjaival. Az ifjúsági nevelés területén 1977-ben a kapcsolatok még tovább szélesedtek, amikor már két helyi középiskolában is megjelentek a munkásőrök ben elindították a Dolgozók Esti Iskoláját, mivel ekkor még az egység tíz százalékának nem volt meg a nyolc általános iskolai végzettsége re a képzésnek köszönhetően ez az arány három és fél százalékra csökkent. Az 1970-es évek végén a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságán is változások történtek ben az eddigi parancsnokhelyettest, Huszka Mártont a hódmezővásárhelyi születésű Kőrösi Ferenc váltotta ban az MCSMP új parancsnoka Koczkás Ferenc, a makói egység korábbi vezetője lett. A megyei állomány létszáma az évtized végére 2136 főre növekedett. A Szántó Kovács János Munkásőregység létszáma az évtized végére 350-ről 370-re növekedett, köztük a nők száma tízről közel húszra bővült. Az utánpótlás minden évben biztosított volt, évente fő jelentkezett munkásőrnek ban és 1979-ben kisebb mértékű fiatalodás volt 109

112 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) tapasztalható az egység személyi állományában és 1979 között 19 rendkívüli esemény történt. A szocialista versenymozgalomban a vásárhelyi egység az 1970-es években többször is a Megye Legjobb Egysége lett. Az 1972-es év nehezen indult a vásárhelyi egység számára. Dani Ernő parancsnok megbetegedett, így feladatait nem tudta ellátni, ezért a zászlóaljparancsnoki teendőket még 1971-ben Bordás Péter törzstagra bízták, aki megbízott parancsnokként látta el a feladatokat a nehézségek ellenére mégis az ünneplésről szólt, a Munkásőrség ugyanis immár 15 éves múltra tekinthetett vissza. Csongrád megyében 1957 és 1972 között a Munkásőrség személyi állományából tizenhárman részesültek magas kormánykitüntetésben, és közel négyszázan Kiváló Munkásőr elismerésben. Ezer fő kapta meg a tízéves, háromszáz fő pedig a tizenötéves Szolgálati Érdemérmet. Árvízvédelemért Emlékéremmel a teljes megyei állomány 90 százaléka rendelkezett. 272 A 15. évforduló alkalmából az ünnepi egységgyűlést Szegeden január 9-én, Makón január 15-én, Szentesen és Szatymazon január 22-én, Csongrádon január 29-én tartották meg. 273 A szegedi Szabadság Filmszínházban rendezett jubileumi gyűlésen Komócsin Zoltán 274, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta Kádár János üdvözletét, és kijelentette, hogy azok, akik 15 éve szolgálnak a Munkásőrségben a kommunista meggyőződés és öntudat magas fokú példáját szolgáltatják. A következő nemzedékek úgy emlékeznek majd rájuk, mint nagy történelmi tettek végrehajtóira. 275 A KB titkár alighanem túlzásokba esett és rosszul mérte fel a munkásőrök szerepét, akik nemhogy nagy történelmi tetteket nem hajtottak végre, hanem éppen azok elfojtásában, meggátolásában (lásd 56-os forradalom) vettek részt. Ha a következő nemzedékek fel is néztek rájuk, s együtt is meneteltek velük, az csakis annak a demagóg, magát nemzetinek valló, de valójában társadalmi szintű agymosást végző poltikai irányvonalnak volt köszönhető, amelynek ezek a nemzedékek kivétel nélkül áldozatul estek. A fiatalabb nemzedékek számára pedig ma már a Munkásőrség fogalma semmit sem jelent, hiszen létezésük olyannyira a múlt homályába veszett, hogy erről beszélni még azoknak is kínos, akik valaha a testület tagjai voltak. Mindezt alátámasztja az a tény is, hogy manapság igen nehéz olyan egykori munkásőrt találni, aki interjút adna. 271 MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a i Szántó Kovács János MŐ. Z. munkájáról, szeptember CSMH január A munkásőrség megalakulásának 15. évfordulójára. Írta: Rózsa István. 273 CSMH január A munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. Ünnepi egységgyűlések. 274 Komócsin Zoltán 1923-ban született Felsőgallán. Apja id. Komócsin Mihály. Iskoláit Szegeden végezte. Apja révén már egészen fiatalon kapcsolatba került a munkásmozgalommal tavaszán elvégezte a debreceni pártiskolát, majd 1945 és 1948 között az MKP Szeged városi titkára volt között Moszkvában szerzett újságírói képesítést. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, mint a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára, az ellenforradalmárok mellé állt tavaszán vezető szerepet játszott a KISZ létrehozásában. Szerepe volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is és 1965 között a Népszabadság főszerkesztője, 1965 és 1974 között az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt, elsősorban nemzetközi kérdésekkel foglalkozott től országgyűlési képviselő, 1958-tól a honvédelmi bizottság tagja, 1967-től a külügyi bizottság elnöke. In: Magyar Életrajzi Lexikon Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. (a letöltés dátuma: augusztus 2.) 275 CSMH január Kommunista meggyőződéssel, öntudattal szolgálnak. Megyei ünnepség Szegeden a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. 110

113 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén december 31-én a Csongrád megyei Munkásőrség állománya 2087 fős volt ben a tényleges állományba már 2127 munkásőr tartozott (1712 fő párttag, 91 fő KISZ-tag, 324 fő pártonkívüli). Legtöbben a 36 és 45 év közöttiek voltak, ők a testület 33,2 százalékát tették ki. 276 A vásárhelyi egység a Munkásőrség megalakulásának 15. évfordulójára több módon is készült. A jubileum középpontjában a 15 éve szolgáló munkásőrök álltak. Az alapító munkásőrökről tablót készítettek, és megszervezték, hogy a helyi sajtó, a Csongrád Megyei Hírlap számaiban, kisebb népszerűsítő életrajzok jelenjenek meg róluk. Az évforduló tiszteletére felállították névadójuk, Szántó Kovács János szobrát. 277 A felmerült igények alapján a parancsnoki épületben kialakítottak egy kultúrszobát, valamint körletrendezést hajtottak végre. 278 A jubileumi egységgyűlést január 22-én rendezték a Béke Szálló nagytermében. Az ünnepségen jelen volt Komócsin Mihály, Győri Imre, Török József, Sajti Imre és Varga Mihály, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője, valamint Huszka Márton megyei munkásőrparancsnok-helyettes. Az ünnepség kezdetén Bordás Péter megbízott parancsnok felolvasta Papp Árpád díszparancsát. Ezután dr. Pillér János egységparancsnok-helyettes köszöntötte a vendégeket, majd Török József ünnepi beszéde következett. Ezt követően került sor a kitüntetések átadására éves Munkásőr Emlékjelvényre még október 15-én Dani Ernő városparancsnok 63 személyt terjesztett fel, így 1972-ben Ambruzs Sándor, Angyal Sándor, Asztalos Sándor, Ágoston János, Á. Nagy János, Barcza Zoltán, Bereczki Ernő, Bodré József, Borsi Pál, Bordás Péter, dr. Csatrodai Antal, Csáki Ernő, Csenki János, Csende János, Csikós István, Csontos László, Czuczi István 1., Dani Imre, Daru Imre, Détár János, Égető Ernő, Faludi György, Farkas Ferenc, Fejes Ferenc, Földházi Mihály, Halász Imre, Janovszki József, Kabók Mihály, Kakuszi Jenő, Kádár Mihály, Kelemen István, Kiss Pál, Kiss István 1., Kovács Ferenc 1., Koller Ferenc, Lakatos Imre, Lencse Sándor, Makó János, Markovics Ferenc, Molnár János, Molnár Sándor 1., Mónus Imre 1., Nyámádi Gábor, Olasz Sándor 1., Ördögh István, Papp Márton, Pál János, Péter Szabó István, dr. Pillér János, Rostás István, Rostás András, Simon Sándor, Szalárdi Péter, Szalma László, Szénási Sándor, Sziliczai Ernő, Szilágyi Sándor, dr. Szűcs Ferenc, Szücs Márton, Terjék Ferenc, Tóth István 1., Tóth János 2. és id. Varga András részesült ebben az elsimerésben éves Szolgálati Érdemérmet Apró Pál, Arany Bálint, Bán László, Bánfi Ernő, Bánfi Ferenc, Béres Dezső, Csikós Sándor, Dani József, Döme József, Horga György, Kiss Imre, Kincses Imre, Koczka Imre, Martonosi Ferenc, Molnár Antal, Mónus Imre 2., Nagy Lajos 1. és Orbán György munkásőrök kaptak. 281 Munkásőr Emlékjelvényt és elismerő oklevelet vehettek át azok a társadalmi állományú munkásőrök és parancsnokok, akik december 31-ig ötéves tényleges munkásőri szolgálattal rendelkeztek, így Bang Imre, Ábrahám József, Bacsa Géza, Csanádi György, Csáki Lajos, Dani Mihály, Danicska István, Dávid János, Domonkos József, Gaál Mihály, Gajjas József, 276 MNL CSML MCSMP d. A MCSMP személyi állományának évi mérlege. Szeged, március Az irat ezt állítja, de mindezidáig nem sikerült kideríteni, hogy pontosan hol, mikor és milyen szobrot avattak Szántó Kovács János tiszteletére. 278 MNL CSML MCSMP d. Jelentés a Munkásőrség 15. éves évfordulójával kapcsolatos rendezvényekről, március CSMH január Ünnepeltek a vásárhelyi munkásőrök. 280 MNL CSML MCSMP d. Névjegyzék a 15 éves munkásőr emlékjelvény adományozására javasolt elvtársakról.; MNL MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozóan, december MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozóan, december

114 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Gőgh Sándor, Kiss G. Lajos, Kispál György, Klapcsik István, Kovács István, Körömi Albert, Lencse Ferenc, Mészáros Sándor, Mérges Imre, Nagy József, Olasz Ferenc, Olasz László, Olasz Sándor 3., Paku István 1., Pető Imre, Polyák István, Polyák Jenő Ottó, Rébék Imre László, Szalkai Sándor, Takács András és Török Lajos. 282 A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Gaál István, a HÓDGÉP gyáregység vezetője, bronz fokozatát pedig Tóth Sándor, a HÓDIKÖT főművezetője kapta meg. Az Alföldi Porcelángyár igazgatóját, Higi Lászlót a testülettel kialakított jó együttműködésért Munkásőr Emlékjelvénnyel tüntették ki. Az ünnepség végén 23 fő tartalékállományba vonult, és 30 új munkásőr tett esküt. 283 A 15. évforduló alkalmából az alábbi munkásőrökről jelentek meg portrék a Csongrád Megyei Hírlapban: Borsi Pál 1908-ban született en ben tanúja volt az hódmezővásárhelyi mártír kivégzésének. Azok ötvennégyen, maguk ásták meg saját sírgödrüket. Aztán tízesével odavezették őket a gödörhöz. Én ott bújtam meg a közeli dűlőúton, a fasorban. Sortűz. Aztán újabb tíz. Megint sortűz. Bele a gödörbe. Míg csak el nem fogytak A második világháború idején Borsi Pál is megkapta a behívóját, de a szolgálat elől az oroszokhoz szökött, majd az ellenségnek kémkedett ben belépett a kommunista pártba, 1946-ban bizalmi lett a város V. kerületében, majd hathónapos pártiskolát végzett fordulóján jelen volt az atkaszigeti Somogyi Béla Mtsz. alapításánál, ahol aztán két évig párttitkár volt. Mivel csak négy elemije volt, tovább akart tanulni ban, októberben éppen szántott, amikor megtudta, hogy kitört a forradalom. Novemberben belépett a Karhatalomba, majd a Munkásőrség megalakulásakor munkásőr lett ben, 56 évesen fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát. 285 Szalárdi Péter 1923-ban született Makón. Édesapja a szovjet hadifogságból hozta magával a kommunizmus eszméjét. A második világháborúban munkaszolgálatosként vett részt. A szovjet hadifogságból 1946-ban került haza, majd belépett a kommunista párt egyik tanyai szervezetébe és 1949 között pártvezetőségi tag és titkár volt. Később a Marx Mtsz. tagja lett, majd a szentesi Mezőgazdasági Igazgatóságon dolgozott. Részt vett a tsz-szervezésben ban a városi pártbizottság politikai munkatársa volt. Novemberben tagja lett a Karhatalomnak, később a Munkásőrségnek. Megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet májusában került a Dózsa Mtsz.-hez, ahol párttitkár lett. 286 Szalma László 1904-ben született Földeákon. Szociáldemokrata érzelmű volt, 1945-ben mégis a kommunista pártba lépett be, s ugyanekkor a batidai pártalapszervezet titkára lett. Később elvégezte a pártiskolát, majd maga is tanított. Hazatérése után Vásárhelyen a DÉFOSZ 287 helyi titkára lett, 282 MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozóan, december CSMH január Ünnepeltek a vásárhelyi munkásőrök. 284 Azóta már tudjuk, hogy ötvenhatan voltak. Vásárhelyen utcát is neveztek el emlékükre, ez az Ötvenhat mártír utca. 285 CSMH szeptember Arcok a munkásőrségből. 286 CSMH december Arcok a munkásőrségből. 287 Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége. 112

115 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén majd a városi tanács rárósi kirendeltségén dolgozott. Részt vett a Rákóczi, majd a Petőfi Mtsz. szervezésében október 23-án a városi pártbizottság ülésén ő javasolta, hogy valamennyi megbízható kommunistát fegyverezzenek fel. Novemberben a Csongrád Megyei Karhatalom tagja lett, a megyei pártbizottság épületét őrizte, majd a déli határon szolgált. A Karhatalomból egyenesen a Munkásőrségbe lépett. Alapító tagja volt a vásárhelyi MHSZ-nek is. 288 Ennek a három alapító munkásőrnek az újságban közzétett rövid életútja pontosan megvilágítja számunkra, hogy milyen környezetből érkeztek azok az emberek, akik az elsők között vállalták a munkásőri szolgálatot. Tizenöt évvel az alapítás után a párt és az általa irányított testület számára nagyon fontos volt azokat az embereket kiemelni és példaként állítani mindenki elé, akik az 1956-os forradalom leverésében érdemeket szereztek ben még 67 olyan munkásőr volt az állományban, akik 1957-ben léptek be a testületbe. 289 A MSZMP városi Végrehajtó Bizottsága január 6-i ülésén elfogadta a felterjesztett parancsnoki állományt. Eszerint 1972 elején, az újabb parancsnokváltás előtt, a vásárhelyi egység parancsnoki állományába 92 fő tartozott. 290 A következő táblázat a Szántó Kovács János Munkásőregység parancsnoki állományának névsorát tartalmazza év eleji állapot szerint: 291 Név Beosztás Iskolai végzettség 1. Dani Ernő zljpk dr. Pillér János zljpk.h. jogi egyetem 3. Lele József zljpk.elló.h. érettségi 4. Talmácsi István szerv. és prop.csop.vez. 8 általános 5. Szabó József személyügyi és szerv. mt. érettségi 6. Bartos Ferencné prop. és sajtó mt. érettségi 7. Sinóros Károly nevelési és fegyelmi mt. érettségi 8. Bordás Péter hadműveleti csop.vez. 8 általános 9. Bán László hadműveleti mt. érettségi 10. Murányi László hadműveleti mt. 8 általános 288 CSMH január Arcok a munkásőrségből. Az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) 1956-ban a forradalom ellen harcolókat tömörítő MÖHOSZ (Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség) utódszervezete volt. 289 MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség személyi állományának évi mérlege, január MNL CSML MCSMP d. Parancsnoki állomány névjegyzékének felterjesztése, január 11.; MNL MCSMP d. Kimutatás a zlj.törzs és a parancsnoki állomány igénybevehetőségéről, március MNL CSML MCSMP d. Parancsnoki állomány névjegyzékének felterjesztése, január 11.; MNL CSML MCSMP d. Kimutatás a zlj.törzs és a parancsnoki állomány igénybevehetőségéről, március

116 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Név Beosztás Iskolai végzettség 11. Gaál Mihály hadműveleti mt. 8 általános 12. Aszalai Sándor híradó szolg.vez. érettségi 13. Mónus Imre 2. rejtjelző híradó mt érettségi 14. Takács János műszaki vegyvédelmi mt. 8 általános 15. Faludi György technikai szolg.vez. érettségi 16. Gaál István fegyvermester érettségi 17. Péter Szabó Mária híradó ag.-i mt. aku.kez. 8 általános 18. Gőgh Sándor gépkocsivezető Szabó János anyagi szolg.vez. érettségi 20. Kósa Ilona ellátó megbízott érettségi 21. dr. Borbáth Árpád vezető orvos egyetem 22. dr. Mester István orvos egyetem 23. Tóth István pénzügyi szolg. vez Juhász Béla raktárkezelő Albert Ferencné adminisztrátor Pető Imre szdpk. (1.) 8 általános 27. Kabók Mihály szdpk. (2.) 8 általános 28. Tóth Sándor szdpk. (3.) érettségi 29. Simon Sándor szdpk.h. (1.) 8 általános 30. Détár János szdpk.h. (2.) érettségi 31. Rákos Sándor szdpk.h. (3.) érettségi 32. Kiss Ferenc szakpk. (1.) Tatár Sándor szakpk. (1.) 8 általános 34. Bulkovics Dezső szakpk. (1.) 8 általános 35. Arany Sándor szakpk. GPU érettségi 36. Várhegyi Győző szakpk. (2.) 8 általános 37. Bere Ferenc szakpk. (2.) 8 általános 38. Koller Ferenc szakpk. (2.) érettségi 39. Kádár Mihály szakpk. (GPU) 8 általános 40. Bereczki Ernő szakpk. (3.) érettségi 114

117 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén Név Beosztás Iskolai végzettség 41. Fejes Pál szakpk. (3.) 8 általános 42. Mérges Imre szakpk. (3.) érettségi 43. Klimek József szakpk. (Híradó) érettségi 44. Tóth József szakpk.h. (1.) érettségi 45. Molnár Sándor 2. szakpk.h. (1.) érettségi 46. Klapcsik István szakpk.h. (1.) Kovács László szakpk.h. (GPU) érettségi 48. Sándor János szakpk.h. (2.) 8 általános 49. Balázs Tihamér szakpk.h. (2.) 8 általános 50. Tóth Károly szakpk.h. (2.) 8 általános 51. Csáki Ernő szakpk.h. (GPU) 8 általános 52. Katona László szakpk.h. (3.) 8 általános 53. Szenti Sándor szakpk.h. (3.) 8 általános 54. Szilágyi Sándor szakpk.h. (3.) 8 általános 55. Diószegi Gyula szakpk.h. (Híradó) érettségi 56. Kiss Imre rajpk. 8 általános 57. Török Bálint rajpk. érettségi 58. Aradi Kálmán rajpk. 8 általános 59. Schéda Béla rajpk. 8 általános 60. Posztós Imre rajpk. 8 általános 61. Nyiri Lajos rajpk. 8 általános 62. Lencse Imre rajpk. érettségi 63. Lendvai Mihály rajpk. 8 általános 64. Molnár Sándor 1. rajpk. érettségi 65. Kristó István rajpk. 6 elemi 66. Kovács Pál rajpk. 8 általános 67. Csikós István rajpk. 8 általános 68. Tárkány Szűcs Imre rajpk. érettségi 69. Daru Bálint 1. rajpk. érettségi 70. Török István rajpk. 8 általános 115

118 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Név Beosztás Iskolai végzettség 71. Kiss Péter 1. rajpk. 8 általános 72. Mészáros Sándor rajpk. 8 általános 73. Szender Géza rajpk. 8 általános 74. Terjék Ferenc rajpk. érettségi 75. Rigó István rajpk. 8 általános 76. Fehérvári Ferenc rajpk. 8 általános 77. Forrai László rajpk. 8 általános 78. Tűhegyi Zoltán rajpk. 8 általános 79. Daru Bálint 2. rajpk. 8 általános 80. Kakuszi Jenő rajpk. 8 általános 81. Barcza Zoltán rajpk. 8 általános 82. Olasz István rajpk. érettségi 83. Bere Márton rajpk. érettségi 84. Bang Imre rajpk. 8 általános 85. Farkas Imre rajpk. érettségi 86. Bánfi Jenő rajpk. 8 általános 87. Bartucz Sándor rajpk. érettségi 88. Tóth János 2. rajpk. érettségi 89. Körömi Albert rajpk. 8 általános 90. Tóth István 2. rajpk. érettségi 91. Farkas Pál rajpk. főiskola 92. Szalkai Sándor rajpk. 8 általános A fenti állománytábla hiányosságai ellenére is jól mutatja azt, hogy a vásárhelyi egység parancsnokai közül magasabb iskolát csak négy fő végzett, a többiek zömében általános iskolai végzettséggel vagy érettségivel rendelkeztek március 31-én Dani Ernő zászlóaljparancsnok hivatásos szolgálati viszonyát egészségügyi alkalmatlansága miatt megszüntették. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága április 15-i hatállyal nyugállományba helyezte, az egységparancsnok ellátó helyettesét Lele Józsefet pedig a megyei parancsnokság állományába osztotta be. Ezzel egy időben az egység élére Tóth Sándor és Molnár Sándor személyében új parancsnokot, illetve ellátó helyettest nevezett ki. Parancsnokváltáskor mindig elrendelték a leltározást, amely során a Leltározó Bizottság értékelte az egység anyag- 116

119 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén gazdálkodási tevékenységét, a feladatkörök átadására-átvételére csak ezután kerülhetett sor. 292 Tóth Sándor helyére, a III. század parancsnoki posztjára a vásárhelyi egység egyik alapítója, Szücs Márton került, Molnár Sándort pedig az I. század 2. szakaszának parancsnokhelyettesi posztján az 1967 óta munkásőr Török Lajos váltotta. 293 A parancsnokváltást követően tehát a századok vezetése a következőképpen változott: Szántó Kovács János Munkásőregység századparancsnok századparancsnok h. I. század Pető Imre Simon Sándor II. század Kabók Mihály Détár János III. század Szücs Márton Rákos Sándor Eredetileg mást akartak kinevezni új parancsnoknak, de a jelöltek már elmúltak 35 évesek. Tóth Sándor 1972-ben éppen 35 éves volt, így vezetői tapasztalatai és kora miatt őt választották. Az áprilisi személycseréknek köszönhetően a törzstagok és a zászlóaljparancsnok között korábban fennálló ellentétek megszűntek ben a törzsből és az alegységparancsnoki állományból 10 fő háromhónapos, 6 fő öthónapos, 4 fő egyéves pártiskolát, 8 fő pedig Marxista-Leninista Esti Egyetemet 295 végzett. Az egység állománya ekkor 80 munkahelyről tevődött össze ben a vásárhelyi munkásőrök az iratok tanúsága szerint bel- és külpolitikai, valamint gazdasági kérdésekben megfelelő tájékozottsággal rendelkeztek. Leginkább az aránytalanul magas bérek kérdése, az üzemi demokrácia megsértése és az állampolgári fegyelem lanyhulása foglalkoztatta őket. Felvetették, hogy munkahelyeiken több alacsonyabb beosztású vezető a munkásőri feladatok miatti távollétet problémásnak tartja. A pedagógus munkakörben dolgozóknál az is felmerült, hogy munkásőri szolgálatuk miatt nincs meg az előírt óraszámuk, így túlórát nem végezhetnek, ennek következtében viszont anyagilag hátrányba kerülnek. A munkásőrök többsége fontosnak tartotta, hogy a közbiztonság fenntartásában aktívabban is részt vegyenek. A fegyelmi helyzet megfelelő volt, csak néhány rendkívüli esemény történt. Két munkásőr igazolványaik elvesztése miatt lett felelősségre vonva. 297 Papp József munkásőr gondatlansága miatt ugyanakkor súlyos baleset történt, 292 MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozóan. Dani Ernő munkásőrparancsnok szolgálati viszonyának megszüntetése, április 6.; MNL CSML MCSMP d. MCSMP sz. parancsa, április MNL CSML MCSMP d. Előterjesztés a századparancsnok és helyettesének parancsnoki beosztásban történt változásáról, május 23.; MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség i Zászlóaljparancsnokának sz. parancsa, május MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a i Szántó Kovács János MŐ.Z. munkájáról, szeptember A Marxista-Leninista Esti Egyetem a pártoktatás törzsét képezte, amelyet találóan Foxi-Maxi-nak is neveztek. 296 MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a i Szántó Kovács János MŐ.Z. munkájáról, szeptember Uo. 117

120 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) a kiadott parancs ellenére ugyanis hazavitt három pisztolytöltényt. Ezeket kiskorú gyermeke megtalálta, és társával elcserélte. A másik gyerek a lőszert befogta egy satuba, a csappantyúra ütött, melynek következtében az felrobbant, és a fiú bal szemét megsértette. 298 Egy másik rendkívüli esemény a korábban kitüntetett Sziliczai Ernőhöz kötődött, aki munkahelyéről étkészletet akart eltulajdonítani, ezért felmentették a munkásőri szolgálat alól ben az előképzős munkásőröket az alábbi bázishelyekről válogatták ki: Dózsa, Vörös Csillag, Marx, Szántó Kovács János, Ságvári és Bem Mtsz., i Állami Gazdaság, Gorzsai Állami Gazdaság, Alföldi Porcelángyár, Csongrádmegyei Vegyesipari Szolgáltató Vállalat, Gabona Felvásárló Vállalat, Vas- és Fémipari Ktsz., HÓDGÉP, HÓDIKÖT, METRIPOND, Fémipari Vállalat, Városi Tanács, FURFUROL Vállalat. A bázismunkahelyekről 31 jelentkezés érkezett, 3 fő pedig egyéb vállalattól kérte felvételét, így 34 munkásőr-jelölt személyi adatait terjesztették fel jóváhagyásra. Az új munkásőrök kiválasztásakor egy esetben merült fel kifogás, ugyanis Bagi István, a Marx Mtsz. dolgozója 1948 és 1960 között háromszor volt büntetve lopás, közokirat-hamisítás, illetőleg társadalmi tulajdon elleni vétség miatt. A pártalapszervezeti taggyűlések után kiderült, hogy 5-en nem vállalják a munkásőri megbízatást, 3 főnek a felvételét nem javasolta a taggyűlés, 2-en pedig csak a jövő évben vállalták volna a munkásőri feladatokat. Végül az orvosi alkalmassági vizsgálatra került 23 főből 18-an bizonyultak alkalmasnak (3 főt idegbetegséggel, 1 főt epilepsziával, 1 főt csipőficammal kezeltek). Ebben az évben 18 fő kérte leszerelését, 13-an pedig tartalékállományba akartak vonulni. A létszámhiány elkerülése érdekében elbeszélgettek a leszerelni és a tartalékállományba vonulni kívánó munkásőrökkel, illetve pótszervezést kezdeményeztek, amelynek eredményeképpen újabb 9 új munkásőr-jelölt adatlapját terjesztették fel. Tóth Sándor egységparancsnok az évi állományépítő munka kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az nem volt megfelelő, hiszen a fő bázishelyek csak a létszámra figyeltek, a minőségi kiválasztással már nem foglalkoztak ben végül összesen 28 új munkásőr-jelölt kezdte meg az előképzést, 1 fő pedig más egységből érkezett április 4-én Bordás Péter törzstagot a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával, november 7-e alkalmából dr. Pillér János zászlóaljparancsnok helyettest a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával, Czuczi Istvánt az ezüst, Deák Ferencet pedig a bronz fokozatával tüntették ki. 302 A Munkásőrség megalakulásának 15. évfordulóján a párt- és a gazdasági vezetők főként a bázismunkahelyeken jutalomban részesítették az 5, 10 és 15 éve szolgáló munkásőröket. Ebben az évben a pártszervek irányításával az egységek különböző rendezvényeket szerveztek a testület népszerű sítésére, amelyeken közel 25 ezer fő vett részt, többségében fiatalok. Az as oktatási évben a hódmezővásárhelyi egységnél a személyi állomány 76 százaléka lett beiskolázva. 298 MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség i Zászlóaljparancsnokának sz. parancsa, május MNL CSML MCSMP d. A i Városi Parancsnokának sz. parancsa, szeptember MNL CSML MCSMP d évi állományépítő munka tapasztalatairól, július MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Zászlóalj személyi állományának évi mérlege., január MNL CSML MCSMP d. MOP sz. parancsa. Kitüntetés, április.; MNL CSML MCSMP d. MOP sz. parancsa. Kitüntetés,1972. október

121 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén A Csongrád megyei Munkásőrségben 1972-ben 71-en kaptak szóbeli figyelmeztetést szolgálatból vagy kiképzésről való késés miatt, nem megfelelő erkölcsi magatartás miatt pedig 7 főt zártak ki. Az év folyamán 11 rendkívüli esemény történt (3 gazdasági bűncselekmény, 2 öngyilkosság, 2 garázdaság, 2 közlekedési baleset, 2 lőtéri sérülés). A meghatározott feladatok alapján nagy gondot fordítottak a pártonkívüli munkásőrök párttaggá nevelésére. Október 1-ig 52 munkásőrt vettek fel a pártba. Az állomány cserélődése erre az évre a párthatározatban 8-10 százalékban lett meghatározva. A vásárhelyi egységnél ez végül 7 százalékos lett. A tervezettől való eltérést az elhalálozás, az elköltözés és a kizárás miatti létszámhiány okozta. A megyében a készenléti tartalékállomány 426 fős volt, mely az összlétszám 20,4 százalékát tette ki. 303 Az évi szocialista versenymozgalomban a Zászlóalj Legjobb Szakasza a 20 fős, Klimek József által vezetett híradó szakasz lett. A szocialista versenymozgalom indulása óta ez a szakasz már másodszorra nyerte el ezt a címet. 304 A Megyei Parancsnokság Legjobb Önálló Egysége címet és a vele járó vándorserleget ebben az évben a makói Vásárhelyi Kálmán Munkásőrzászlóalj nyerte el december 31-én a vásárhelyi egység tényleges létszáma 354 fő volt (303 fő párttag, 7 fő KISZ-tag, 44 fő pártonkívüli). Az állományban továbbra is 11 nő volt. Legtöbben a 36 és 45 év közöttiek voltak (120 fő). A személyi állomány többsége ipari vagy mezőgazdasági munkásként (139 fő), illetve alkalmazottként (108 fő) dolgozott. Az állomány felének nyolc általános iskolai végzettsége volt. A tartalékállomány 79 munkásőrből állt ben 2 fő megrovásban, 1 fő szigorú megrovásban részesült, továbbá 2 főt a Munkásőrségben viselt valamennyi tisztségétől megfosztottak, 2 főt pedig kizártak. 307 Az egység év feladatait a következőkben szabták meg: erősítsék a pártszervekkel való kapcsolatot, tartsák szem előtt a személyi állomány eszmei-politikai nevelését, fejlesszék a bázishelyeket. Kiemelten fontosnak tartották a pártonkívüli fizikai dolgozó munkásőrök párttaggá nevelését és a testület népszerűsítését, különösen az ifjúság, az MHSZ és az Ifjú Gárda irányában. Az új munkásőrök felvételekor már jobban oda kellett figyelni a minőségi kiválasztásra. Törekedni kellett arra, hogy a bázismunkahelyekről válasszanak új embereket. Ebben az évben fel kellett készülni a tanácsválasztásokkal kapcsolatos politikai munkában való részvételre is januárjában a Szántó Kovács János Munkásőregységbe 337 munkásőr tartozott, a tartalékállomány pedig 72 fős volt MNL CSML MCSMP d. Beszámoló a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról. 304 MNL CSML MCSMP d. Szocialista versenymozgalom évi értékelő jelentése, november MNL CSML MCSMP d. MCSMP sz. parancsa, december MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Zászlóalj személyi állományának évi mérlege., január MNL CSML MCSMP d. Fegyelmi fenyítések összesítő táblázata az évről., március MNL CSML MCSMP d. MCSMP 001. sz. parancsa a városi Szántó Kovács János munkásőr zászlóalj évi feladatairól. Szeged, december MNL CSML MCSMP d. Az évi létszámjelentés felterjesztése,,1973. január

122 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) január 20-án ismét munkásőrök töltötték meg a Béke Szálló nagytermét. A Szántó Kovács János Munkásőregység évzáró ünnepségén megjelent dr. Komócsin Mihály, 310 a Csongrád Megyei Tanács elnöke, Dobai József, a városi Pártbizottság titkára, dr. Csatordai Antal, a városi tanács elnökhelyettese és Feleki Gábor, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője. Tóth Sándor egységparancsnok évértékelő beszéde után Dobai József átnyújtotta Klimek József szakaszparancsnoknak az Egység Legjobb Szakasza cím elnyeréséért a vándorzászlót és a Kiváló Parancsnok jelvényt. A Kiváló Munkásőr jelvényt 15 fő kapta meg. Tizenötéves Szolgálati Érdemérmet 10 fő, 10. éves Szolgálati Érdemérmet 5 fő kapott. Az 5. éves szolgálati idő elismeréséül tizenöten kaptak Munkásőr Emlékjelvényt. Kilenc fő leszerelt, illetve tartalékállományba vonult. Az egységgel való több éves együttműködésért a Zalka Máté Általános Iskola Braun Éva úttörő csapata megkapta a megyei parancsnokság emlékzászlaját. Az új munkásőrök eskütétele után a vásárhelyi egység, hasonlóan a makóihoz és a szentesihez, csatlakozott a miskolci egység Adjunk vért Vietnamnak! című felhívásához. 311 A felajánlás keretében a Szántó Kovács János Munkásőregység állományának 312 tagja összesen 87 liter vért adott. 312 Április 4-én a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Talmácsi István, ezüst fokozatával Szalárdi Péter, bronz fokozatával Ambruzs Sándor és Borsi Pál vásárhelyi munkásőröket tüntették ki. 313 Ugyanekkor országos parancsnoki dicséretben Tóth János, Török Bálint, Bakos Gyula és Nagy Sándor részesült. 314 Az első félév munkáját értékelő szakaszgyűlésekre 1973 júniusában került sor. A szakaszparancsnoki beszámolóban értékelték a kiképzési feladatok végrehajtását és a lövészeten elért eredményeket. Török Sándor és Pozsgai Mátyás munkásőrök a lövészeten elért teljesítményükért zászlóaljparancsnoki dicséretben részesültek folyamán, még mindig a 15. évforduló szellemében és a testület népszerűsítésére, újabb munkásőr-portrékat adtak közre a Csongrád Megyei Hírlapban. Szalkai Sándor 1930-ban született en. Budapesten dolgozott, amikor a II. világháború idején megkapta a behívót. A Magyar Néphadseregben három évet szolgált rádió-felderítő ként. Leszerelése után visszatért Vásárhelyre, és a kisipari szövetkezetben dolgozott tól szakszervezeti tag lett ben lakatos szakmunkás, majd január 3-tól a HÓDIKÖT-ben dolgozott ban nem vett részt egyik oldalon sem ban lépett be a Munkásőrségbe ben az általa vezetett raj Híradó szakasza nyerte el a Kiváló címet Dr. Komócsin Mihály ( ) május 21. és április 12. között a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, március 21. és március 9. között pedig az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára volt. In: Csongrád megye tanácsainak tisztségviselői ( ). 11.; Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Harmadik, átdolgozott kiadás, Kossuth Könyvkiadó, CSMH január Ünnepi munkásőregység gyűlések megyénkben. 312 MNL CSML MCSMP d. Jelentés a SZKJ Zászlóalj vezető orvosától, Dr. Borbáth Árpádtól,, július 18. A vietnami háború, pontosabban a második indokínai háború 1955 és 1975 között zajlott, melybe az Amerikai Egyesült Államok 1965-től 1973-ig avatkozott be. 313 MNL CSML MCSMP d. A MOP sz. parancsa. Kitüntetés, Budapest, március MNL CSML MCSMP d. A MOP sz. parancsa. Országos parancsnoki dicséret, Budapest, március CSMH június Munkásőr szakaszgyűlések. 316 CSMH január Szalkai Sándor munkásőr: Amit vállalok, azt megcsinálom. 120

123 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén Dr. Szűcs Ferenc 1918-ban született en óta vett részt a munkásmozgalomban és a HÓDGÉP jogtanácsosaként ellátta a Munkásőrség jogi képviseletét is ban önként állt be a Karhatalomba ben kezdte el a Közgazdasági Technikumot, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát ban már 17 éve volt munkásőr. Mónus Imre 1926-ban született en. A FÜSZÉRT pártalapszervezet titkára 1945-ben lépett be a kommunista pártba tól az MHSZ aktivistája, majd Rendező Gárdista volt. Ott volt, amikor Németh Károly 1956 novemberében még csak 10 főre engedélyezte a Karhatalom felállítását. A Karhatalomból a Munkásőrségbe ment. 317 Molnár Piroska 1931-ben született en és 1954 áprilisa között katona volt, híradó törzsőrmesteri beosztásban. Eredeti szakmája szerint kötő ben pártfegyelmit kapott, mert az önéletrajzába nem írta bele, hogy a gyámját bebörtönözték. Ezután önként leszerelt, majd hazatért Vásárhelyre, ahol a HÓDIKÖT-ben helyezkedett el. A testületbe lépését így indokolta: Hiányzott az a bajtársias viszony, amit katonaként megszoktam. Munkásőr lettem ben újra belépett a pártba. A Munkásőrségben csoportvezető és műhelytitkári beosztásban volt. 318 Ezek a portrék is jól mutatják, hogy sok munkásőr a testületbe lépése előtt karhatalmista volt, és mindent megtett az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek eltiprásáért. Szalkai Sándor, aki ban sem forradalmár, sem a forradalmárokat üldöző kommunista karhatalmista nem volt, ritka kivétel közöttük. Ez utóbbi arra lehet bizonyíték, amit sokan megpróbálnak tagadni vagy másféle színben feltüntetni, hogy voltak, akik az előmenetelük biztosításáért, karrierista megfontolásokból léptek be a testületbe. Szeptember végén, a fegyveres erők napján Szabó János vásárhelyi tartalékos munkásőrt a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki október között tartották a századgyűléseket, ahol az évi szocialista versenymozgalomról szóló jelentést is felterjesztették. Ennek alapján 1973-ban a Szántó Kovács János Munkásőregység legjobb szakasza a III. század 26 fős 3. szakasza lett, melynek parancsnoka Mérges Imre volt. A versenymozgalom kezdete óta ez a szakasz már harmadszorra nyerte el a Zászlóalj Legjobb Szakasza címet. 320 Az évi szocialista versenymozgalomban a csongrádi Kun Béla önálló munkásőr század lett a legjobb, és nyerte el a Kiváló Munkásőr Egység címet. 321 A november 7-i ünnepségen Tóth Sándor egységparancsnok megkapta a tízéves Szolgálati Érdemérem kitüntetést. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával ugyancsak ebből az alkalomból Fejes Pál, ezüst fokozatával Czombos Mihály, bronz fokozatával Rostás András vásárhelyi munkásőröket tüntették k CSMH június Miért vállalják? 318 CSMH október Arcok a munkásőrségből. 319 MNL CSML MCSMP d. A MOP sz. parancsa. Kitüntetés, Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP d. A szocialista versenymozgalom évi értékelő jelentése., november CSMH január Ünnepi munkásőr-egységgyűlés. 322 CSMH november Ünnepségek megyénkben november 7-e közelgő évfordulója alkalmából.; MNL CSML MCSMP

124 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 1973-ban megyei szinten összesen 121 fenyítés (szóbeli figyelmeztetés és feddés) történt. A fegyelmi vétségek többsége a gyakorlaton elkövetett kisebb szabálytalanságok közül került ki. A pártszervek összesen 11 főt hívtak vissza a testületből, és 773 munkásőr részesült jutalomban, illetve dicséretben. Az év elején a munkásőröket a vietnami helyzet rendezése és a chilei katonai puccs körüli események foglalkoztatták. Utóbbit egységesen elítélték, és azt is helyeselték, hogy a szocialista országok a dél-amerikai országgal megszakították a diplomáciai kapcsolatot. Novemberben az arab-izraeli háború került az érdeklődés középpontjába. A munkásőrök egységesen elítélték Izrael agresszív politikáját, ahogyan Kína szovjetellenes politikáját, és Románia, valamint Jugoszlávia külpolitikai különvéleményét is. Kül- és belpolitikai téren olyan nézettel, mely a párt politikájával ellentétes, munkásőreink körében nem találkozunk. írta beszámolójában a megyei parancsnok ban a megyei állományból 17 főt zártak ki. 324 Az előképzésben 215 munkásőr vett részt, közülük előzőleg 161-en teljesítettek katonai szolgálatot, és 81-en voltak párttagok. 325 Az állománycserélődés 1973-ban a vásárhelyi egységnél 7-9 százalékosra volt tervezve, a teljesítés azonban csak négy százalékban sikerült. A foglalkozásokon való megjelenés 92,4 százalékos volt. 326 Az évi egészségügyi szűrővizsgálatok alapján az állománynál leggyakrabban a vérnyomás-, a szív-, valamint a mozgásszervi betegségek fordultak elő. Igen jelentős volt a dohányzással összefüggő idült légúti és emésztőszervi megbetegedések száma. Ahogyan a vezető orvos jelentésében megjegyezte: Feltűnő, hogy a 30 év feletti korú munkásőrök között jelentős számú az elhízott. Ugyancsak aggasztóan sok az erős dohányos, különösen év közöttieknél. A vezető orvos egészségi állapotuk miatt így 2 főt leszerelésre, 1 főt tartalékállományba helyezésre, 7 főt szolgálatkönnyítésre javasolt, s végül hozzátette, hogy a munkásőrök fogazata szinte kivétel nélkül igen elhanyagolt állapotban van. 327 Az évi feladatokat a vásárhelyi egység részére az alábbiakban határozták meg: Továbbra is különös figyelmet kellett fordítani a személyi állomány politikai képzésére és nevelésére, valamint az új munkásőrök minőségi kiválasztására. Tovább kellett javítani a törzs- és az alegységparancsnokok irányító és nevelő tevékenységét. A testület munkáját továbbra is a két megyei lapban kellett népszerűsíteni. A pártonkívüli munkásőrök párttaggá nevelése is fontos feladatát képezte az egységnek. Az új munkásőrök felvételekor törekedni kellett a középszintű vezetők, a műszaki- és az agrárértelmiségiek, valamint a nők számának növelésére. A munkásőrök számára előírták, hogy tekintsék példaképüknek a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom neves képviselőit, és érvényesüljön körükben a proletár internacionalizmus eszméje d. A MOP sz. parancsa. Kitüntetés, Budapest, október MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról. Szeged, november MNL CSML MCSMP d. Elismerések és fenyítések összesítője évről. Szeged, február MNL CSML MCSMP d. Az előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai július MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról. Szeged, november MNL CSML MCSMP d. Jelentés a SZKJ Zászlóalj vezető orvosától a személyi állomány szűrővizsgálatáról, Dr. Borbáth Árpádtól., július MNL CSML MCSMP d. A MCSMP 001. sz. parancsa a városi SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi feladatairól. Szeged, december

125 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén január 1-jén a Csongrád megyei Munkásőrség tényleges személyi állománya 2139 főből állt (1713 fő párttag, 103 fő KISZ-tag, 323 fő pártonkívüli). Közöttük ekkor 60 nő volt. A munkásőrök többsége ipari, illetve mezőgazdasági munkás volt és nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A tartalékállományba 405 fő tartozott. 329 Az ös oktatási évben a megyei állomány 79,1 százaléka lett beiskolázva különböző szervezett politikai oktatásra. A munkásőrök ebben az évben a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a lakóhelyüket érintő kérdések iránt érdeklődtek. Továbbra is elítélték Kína Szovjetunióellenes, és a szocialista tábor elleni politikáját, valamint a román kommunista párt szocialista országoktól eltérő álláspontját. Nagy érdeklődést tanúsítottak a Kádár János által vezetett, Szovjetunióban tárgyaló delegáció útja iránt október 1-ig a megyei állományból 47 pártonkívüli munkásőrt vettek fel párttagnak és 13 főt hívtak vissza a szolgálatból. Jó munkájuk elismeréseként 64 fő kitüntetésben részesült. Október 1-ig Csongrád megyében összesen 12 rendkívüli esemény történt (3 társadalmi tulajdon elleni bűntett, 4 közlekedési baleset, 1 súlyos testi sértés, 2 szemérem elleni erőszak, illetve fajtalankodás, 1 garázdaság, 1 polgári személy által a testület megsértésének vétsége). Olyan súlyos rendkívüli események, mint a disszidálás (1973-ban 2), öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet (1973-ban 4) ez évben nem volt. A rendkívüli események következtében 6 főt zártak ki. Ebben az évben összesen 60 munkásőrt fenyítettek meg. Megyei szinten az állomány cserélődése 9,4 százalékban valósult meg. Az előképzésben 199 fő vett részt. Közülük 80-an rendelkeztek párttagsággal, míg 79 fő pártonkívüli volt. A nők száma az új munkásőr-jelöltek között 7 volt. Az előképzősök többsége, 85 fő 24 és 30 év közötti volt, 55 év feletti jelölt ugyanakkor nem jelentkezett. Az előképzősök nagy része, a korábbi évekhez hasonlóan, ipari vagy mezőgazdasági munkás volt (118 fő, azaz 60 %), emellett 48 tsz-tag, 30 alkalmazott és 2 értelmiségi volt közöttük. Legmagasabb iskolai végzettségük 70 százalékuknak a nyolc általános iskola volt. Ennél kevesebb osztállyal 9 fő rendelkezett. Az új munkásőröket a bázishelyekről vették fel, ahol ezúttal jobban odafigyeltek a kiválasztásra. Ebben az évben Szegeden 35, en pedig 22 fővel megszervezték a megyei szállító alegységet. A karhatalmi alaki foglalkozások értékelése kapcsán a megyei beszámolóban így írtak a hiányosságokról: Egyes foglalkozásvezetők az eligazítások ellenére is hajlamosak a sok beszédre a gyakoroltatás helyett. 330 A Csongrád megyei egységek személyi állományának egészségügyi állapota 1974-ben a megyei vezető orvos, dr. Romhányi István beszámolója szerint jó volt. Egészségügyi okok miatti leszerelés vagy tartalékállományba helyezés ritkán fordult elő. A megyei állományból 656 munkásőr adott vért. A Csongrád megyei munkásőrség (sic!) személyi állománya a vietnami véradás alkalmából példamutatóan működött, melynek elismeréseképpen a Vöröskereszt elnöksége valamennyi mentőorvosunkat elismerő oklevél mellett tárgyjutalomban is részesítette, mivel e nemes célra begyűjtött vérmennyiség orvosaink jó szervező munkája folytán országosan is jelentős volt MNL CSML MCSMP d. A MCSMP személyi állományának évi mérlege. Szeged, február MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról. Szeged, október MNL CSML MCSMP d. A MCSMP évi egészségügyi helyzetjelentése. Szeged, október

126 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 1974 januárjában a vásárhelyiek egységgyűlésén ismét a meghívottak között volt Győri Imre, Török József és Sajti Imre, valamint Huszka Márton megyei parancsokhelyettes. Tóth Sándor egységparancsnok értékelte az 1973-as kiképzési év munkáját, mely során elmondta, hogy a vásárhelyi egység a tavalyi évben az eszmei-politikai nevelő munkában és a kiképzési feladatokban jó eredményeket ért el. A tizenöt, tíz- és ötéves szolgálattal rendelkező munkásőröknek a megyei első titkár, Győri Imre nyújtotta át a kitüntetéseket. A megye legjobb híradó szakalegysége címet az egység híradó szakasza nyerte el február 26-án ismét re látogatott Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, akit Mákos István megyei parancsnok és Tóth Sándor városi egységparancsnok fogadott. Papp Árpád megtekintette az állomány elhelyezési körletét, majd találkozott a törzs- és az alegységparancsnokokkal is, akikkel az őket érintő időszerű kérdésekről beszélgetett. 333 Az ös oktatási évben a vásárhelyi egységnél 277 fő, azaz az állomány 75,6 százaléka vett részt valamilyen politikai oktatásban től Tóth Sándor vásárhelyi egységparancsnokot beiskolázták a MOP hivatásos parancsnoki alapképzés I. évfolyamára. Az előképzésben 34 fő vett részt, akik között 10 párttag és 13 pártonkívüli volt. 334 A vásárhelyi állományban ekkor a 21 éves Szécsényi Piroska volt a legfiatalabb munkásőr. 335 A Szántó Kovács János Munkásőregységben 1974-ben két rendkívüli esemény történt. Talmácsi István szervezési csoportvezető munkahelyén, a i Vegyesipari Vállalatnál több mint 25 ezer forintot sikkasztott. Több embertől kért kölcsön nagyobb összegeket, amelyeket nem fizetett vissza időben. A másik Bulkovics Dezső szakaszparancsnok ügye volt, aki december 12-én gumibottal támadta meg Mácsár Antal civil személyt, mert felesége elcsábítóját vélte benne felismerni. A sértett a kerékpárjáról leesett és eltört az oldalbordája. Mint utóbb kiderült, a szakaszparancsnok tévedett. Az egységparancsnok mindkettőjük szolgálati viszonyát felfüggesztette, végül Talmácsi Istvánt kizárták és leszerelték, Bulkovics Dezső pedig szigorú megrovást kapott ben újabb munkásőr-portrék jelentek meg a Csongrád Megyei Hírlapban. Aradi Kálmán, a Városi Kórház dolgozója, aki július 5. óta volt munkásőr, a következőképpen nyilatkozott arról, hogy miért lett a testület tagja: Emlékszem, amikor hajnali négykor jött a kulákasszony: Mancika, meleg a mosóvíz, keljen fel! Hát ezek miatt lettem én munkásőr, mert annak a világnak nem szabad visszatérnie. 337 Tatár Gyula, a Gorzsai Állami Gazdaság mezőőre 1946-ban lett párttag, 1957 márciusában pedig munkásőr. Nézete szerint az ne is legyen munkásőr, aki ezt a szolgálatot nem pártmegbízatásnak tekinti. 338 Míg az első nyilatkozat jó példa arra, hogy valaki bosszúvágyból lett munkásőr, addig a másik azért beszédes, mert jól megvilágítja számunkra azt a tényt, hogy munkásőrnek lenni legalábbis kezdetben, az idősebb generáció számára egyet jelentett a párt által megszabott irányvonalon való haladással. 332 CSMH január Ünnepi munkásőr-egységgyűlés. 333 CSMH február A munkásőrség országos parancsnoka Vásárhelyen. 334 MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról. Szeged, október MNL CSML MCSMP d. Munkásőr életkorának közlése a SZKJ Munkásőr Zászlóaljban., június MNL CSML MCSMP d. Összefoglaló jelentés rendkívüli eseményekről. Szeged, február 6.; MNL CSML MCSMP d. Összefoglaló jelentés rendkívüli események kiegészítéséről. Szeged, április CSMH április A jobbért tenni is kell valamit. 338 CSMH szeptember Pártmegbízatása: munkásőr. 124

127 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén Az évi szocialista versenymozgalomban a zászlóalj legjobb szakasza a Kádár Mihály vezette II. századbeli géppuskás szakasz lett ben, hosszú évek után a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj újra elnyerte a Csongrád megyei Munkásőrség legjobb önálló egysége címet. 340 A vásárhelyiek egységgyűlésén ebben az évben Papp Árpád országos parancsnok mellett jelen volt dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, 341 dr. Szalontai József, 342 a városi Pártbizottság új első titkára, dr. Csatordai Antal, 343 a Városi Tanács új elnöke és Mákos István megyei munkásőrparancsnok. Tóth Sándor egységparancsnok évértékelő beszéde után átadta a szocialista versenymozgalomban kiemelkedő teljesítményt nyújtó alegységeknek a vándorzászlókat és az okleveleket, majd átvette a megyei parancsnoktól a legjobb önálló egység cím elnyerésével járó vándorserleget és oklevelet. A januári ünnepségen a parancsnoki állományból többen kaptak Kiváló Parancsnok jelvényt (Tóth Sándor, Szücs Márton, Tóth József, Csáki Ernő, Barcza Zoltán és Bánfi Jenő). Az országos parancsnok Tóth Sándor egységparancsnokot és helyettesét, Molnár Sándort külön jutalomban részesítette, nyolcan pedig Kiváló Munkásőr jelvényt vettek át (Karsai Géza, Török Sándor, Martonosi Ferenc, Paku István 1., Zsigárcsik László, Mucsi János, János Péter és Nagy Ernő). 15. éves Szolgálati Érdemérmet Csendes István és Virágh Ferenc, míg 10. éves Szolgálati Érdemérmet 22 munkásőr (Bere Ferenc, Bogmér Béla, Bohos Sándor, Bozsó Sándor, Csengeri Géza, Farkas Imre, Fehérvári Ferenc, Forrai László, Kiss Sándor, Kovács Sándor, Majoros Jánosné, Mészáros Sándor, dr. Moldvay Sándor, Mucsi János, Péter Szabó Mária, Sugár Lászlóné, Szabó József, Szabó Lajos 2., Szabó János 1., Tatai István, Tóth István 2. és Zsigárcsik László. Munkásőr Emlékjelvényt és elismerő oklevelet további 27 munkásőr kapott (Asztalos Ferenc, Aszalai Sándor 2., Balázs Tihamér, Bodrogi István, Buzás István, Cserép Lajos, Csikós János, Dávidházi Géza, Gazsó Lajos, Jovan István, Kiss Lajos, Kiss Ferenc, Kovács Ferenc, Korsós Lajos, Kokovai János, Krupiczer Ferenc, Lencse Imre, Megyaszai Pál, Mózes László, Nagy Ferenc, Szabó Ernő, Szender Géza, Szeri Sándor, Tárkány Szücs Imre, Tésik József, Törökgyörgy Sándor és Túróczki Sándor). Végül az új munkásőrök eskütételére is sor került. 344 Az MSZMP Politikai Bizottsága január 14-i ülésén értékelte az január 4-i, a Munkásőrség működését és pártirányítását szabályozó határozatának végrehajtását. Megállapította, hogy a Munkásőrség teljesíti hivatását, erkölcsi-politikai állapota, szervezettsége, felkészültsége megfelel a határozatban megszabott követelményeknek. Az értékelés a vásárhelyi állomány körében nagy megelégedést váltott ki MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség i Zászlóalj Parancsnokának 007. sz. parancsa., január CSMH január Vásárhelyieké a Legjobb önálló egység cím.; CSMH január Kitüntetett munkásőrök től Győri Imrét Komócsin Mihály váltotta a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkári posztján november 1-től Török József a Szeged városi Pártbizottság első titkára lett, helyette a városi Pártbizottság első titkárává november 5-től Szalontai József alapító munkásőrt nevezték ki. In: CSMH november Török József a Szeged városi Pártbizottság elsõ titkára. 343 Csatordai Antal július végétől június 4-ig volt tanácselnök. In: Presztóczki: A hódmezővásárhelyi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede ( ). 344 CSMH január Vásárhelyieké a Legjobb önálló egység cím.; CSMH január Kitüntetett munkásőrök. 345 MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi munkájáról és az évi feladatok végrehajtásáról., október

128 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 1975-re a vásárhelyi egységnél a kiképzés területén javultak a nevelési módszerek, az alegységparancsnokok azonban továbbra is keveset éltek dicsérő vagy fenyítő jogkörükkel. Az állomány fegyelmi helyzete és hangulata jó volt. A zászlóaljban ekkor 32 Kiváló Parancsnok, 106 Kiváló Munkásőr volt, és 42 fő rendelkezett a Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetés valamely fokozatával, melyet ebben az évben hét fő kapott meg. Továbbá 8 fő országos parancsnoki, 34 fő zászlóaljparancsnoki, 30 fő pedig század-, illetve szakaszparancsnoki dicséretben részesült. Fenyítésre nem került sor. A városi pártalapszervezet javaslatára pártszerűtlen magatartása miatt egy munkásőrt szereltek le. Ebben az évben négy rendkívüli esemény történt, ám ezek nem függtek össze a munkásőri tevékenységgel (Szabó János vízbe fulladt, Farkas Ferenc közlekedési balesetet szenvedett, Tóth János 2. a lövészeten rosszul lett, Csontos László ellen eljárást indítottak). Javult a Munkásőr újság olvasottsága, már a személyi állomány 95 százaléka fizetett rá elő ben 116 fő rendelkezett pártiskolai végzettséggel. Az 1975/1976-os oktatási évben 54 főt iskoláztak be különböző pártiskolára. A Dolgozók Esti Általános iskolájában októberig nyolc fő végezte el az 5-6. osztályt, a 7-8. osztály ekkor indult 26 fővel elején 55 pártonkívüli munkásőr volt az egységben, melyből októberig öten lettek párttagok. 346 Az előképzésben 28 munkásőr vett részt, közülük 15 fő volt tagja a pártnak, 7 pedig a KISZ-nek. 347 A női jelentkezők száma ebben az évben mindössze két fő volt. Az előképzősök nagy része 24 és 30 év közötti volt (14 fő). Az állomány többségének iskolai végzettsége továbbra sem haladta meg a nyolc osztályt. A munkásőrök a foglalkozásokon 92,4 százalékban jelentek meg. Az év folyamán egy riadógyakorlatra került sor. A létszám január 1-jén 368 fő volt (315 fő párttag, 17 fő KISZ-tag), mely 76 munkahelyről tevődött össze. 260 fő bázismunkahelyen, 95 fő pedig 58 egyéb munkahelyen dolgozott. Az állomány 80 százaléka szocialista brigádtag, 37 fő brigádvezető volt. A nők száma ebben az évben 12-re emelkedett. A munkásőrök többsége munkás volt (201 fő), és az állomány java részét továbbra is a közötti korosztály alkotta (130 fő) ben még 66, 15 évnél régebb óta szolgáló munkásőr volt az egységben ben a vásárhelyi egység állományából 105 fő töltött be valamilyen párt- vagy tömegszervezeti funkciót. 349 Ekkor 265 fő, azaz az egység 85,7 százaléka rendelkezett párttagsággal Uo. 347 MNL CSML MCSMP d. Előképzős munkásőr jelöltek statisztikai adatai., június MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi munkájáról és az évi feladatok végrehajtásáról., október MNL CSML MCSMP d. Jelentés, október MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról. Szeged, október

129 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 1975-ben az alábbi bázismunkahelyekről kellett az új munkásőröket kiválasztani: 351 S.sz. Bázisüzem Előírt létszám Jelentkezett 1. Vegyesipari Szolgáltató Vállalat 1 fő 1 fő 2. Dózsa Mtsz. 1 fő 1 fő 3. Vörös Csillag Mtsz. 1 fő 1 fő 4. Alföldi Porcelángyár 8 fő 8 fő 5. Marx Mtsz. 1 fő 1 fő 6. FURFUROL 1 fő 1 fő 7. Gorzsai Állami Gazdaság 1 fő 1 fő 8. Szántó Kovács János Mtsz. 2 fő 1 fő 9. METRIPOND 4 fő 4 fő 10. HÓDGÉP 6 fő 2 fő 11. Állattenyésztési Főiskola Tangazdasága 2 fő 1 fő 12. Fémipari Vállalat 1 fő 1 fő 13. HÓDIKÖT 6 fő 6 fő 14. Gabonafelvásárló Vállalat 1 fő Vasipari Szövetkezet 1 fő Városi Tanács 1 fő 0 A munkásőrök az ifjúság nevelésében is részt vettek február 20-án a vásárhelyi egység együttműködési megállapodást kötött a városi KISZ-szel 352, illetve az Úttörő Bizottsággal. Eszerint a Munkásőrség segítséget nyújtott az Ifjú Gárda 353 szervezésében a bázisüzemekben, valamint képviselőt küldött annak városi parancsnokságába. Megállapodtak abban is, hogy szeptember 27-én, a fegyveres erők napján ifjú gárdista-munkásőr találkozót szerveznek, az ifjúgárdistákat a munkásőregység fogadja a lövészeteken és a gyakorlatokon, kiképzésükhöz biztosítja a személyi és technikai feltételeket, továbbá kölcsönösen megjelennek egymás ünnepségein, gyűlésein, 351 MNL CSML MCSMP d. Jelentés az évi állományépítő munka tapasztalatairól., július A KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) Városi Bizottságának titkára Szabó Gáspár volt. 353 Az Ifjú Gárda a KISZ irányítása alatt működő honvédelmi nevelést elősegítő szervezet volt, amelyet a KISZ rendezvényeit biztosító rendezőgárdából alakítottak ki. Tagjaikat középiskolákból, munkahelyekről toborozták. Szervezeti felépítése a katonai hierarchiát követte. A fegyveres erők, testületek, így a Munkásőrség, illetve a rendészeti szervek utánpótlását is részben ettől remélték. Az ifjúgárdisták fiúk és lányok 14 éves kortól teljesíthettek szolgálatot. A belépés önkéntes volt, de a KISZ-bizottság is dönthetett róla. A gárdisták országszerte egységes egyenruhát viseltek, általános honvédelmi kiképzésen és szakágak szerinti politikai foglalkozásokon vettek részt. In: (a letöltés dátuma: augusztus 2.) 127

130 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) és együtt vesznek részt a politikai rendezvényeken (május elsejei fáklyás-lampionos felvonulás, úttörőavatás). Ezen kívül a Munkásőrség ígéretet tett arra, hogy az ifjúgárdistákkal megismerteti az egység életét, a szolgálati és a karhatalmi feladatokat, tájékoztatót tart a testület szerepéről és feladatairól, képviselteti magát az Úttörő Elnökség honvédelmi szakbizottságában, segítséget nyújt az úttörő foglalkozások lebonyolításában (egyenruhák, fegyverek, beosztási jelzések megismertetése). Az együttműködés keretében a Kalapis Károly által vezetett Úttörő Elnökség és a Munkásőrség közös pályázatot hirdetett a Munkásőrség életének és tevékenységének bemutatására. A Zalka Máté Általános Iskolában működő úttörő munkásőr alegység tevékenységét a városi zászlóalj patronáló munkásőrök kirendelésével segítette. 354 Április 4-én, a felszabadulás 30. évfordulóján a vásárhelyi egységből a Haza Szolgálatáért Érdem érem arany fokozatát Csáki Ernő és Pótári Illés, ezüst fokozatát Tóth János 2., bronz fokozatát Benkő Júlia és Palotás János kapta. 355 Országos parancsnoki dicséretben Balogh Albert, Csikós István, Katona János, id. Varga András és Bohos Mihály részesült. 356 Munkásőr Emlékjelvénnyel Farkas Ferencet, a HÓDGÉP pártbizottsági titkárát és Kádár Mihálynét tüntették ki. 357 Az június 15-i országgyűlési képviselőválasztások lebonyolításában a munkásőröknek is szerepük volt. A Csongrád megyei Munkásőrség személyi állományából a képviselőválasztások alkalmával 444 főt vettek igénybe (jelölő gyűlések biztosítása, urnák kísérése, szavazóhelyiségek biztosítása, pártbizottságok őrzése), míg a vásárhelyi egységből a választások idején összesen 51 munkásőr teljesített szolgálatot. 358 en a szavazóurnák és a lapok kiszállítását 15 munkásőr 70 M könnyített szolgálati öltönyben látta el, a feladat teljesítéséhez kiadták egyéni önvédelmi fegyvereiket is. A szavazóhelyiségek biztosítását ugyanakkor polgári ruhában végezték. 359 A zászlóalj orvosa, dr. Borbáth Árpád ös egészségügyi jelentésében bírálatot is megfogalmazott: Megjegyezzük, hogy a munkásőr orvosok munkájának erkölcsi elismerése igen csekély, nincs arányban azzal a felelősséggel, lelkesedéssel, amit tanúsítanak, ezzel szemben számos hátrányos megkülönböztetést kell elviselni, elsősorban eü. vezetők és kollégák részéről. Ez utóbbiak miatt a párttag orvosok sem vállalják szívesen pártmunkaként a munkásőri szolgálatot. 361 A vezető orvos kijelentése is azt erősíti meg, hogy munkásőri szolgálatukat legtöbben pártmegbízatásnak tekintették, melyet a munkahelyi közösségekben nem mindenki becsült sokra. 354 MNL CSML MCSMP d. Együttműködési program a SZKJ Munkásőr Zászlóalj és a KISZ Városi Bizottsága, Városi Úttörő Elnökség között., február MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Kitüntetés adományozása, Budapest, április MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Országos parancsnoki dicséret. Budapest, március MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Munkásőr Emlékjelvény adományozása. Budapest, április MNL CSML MCSMP d. Jelentés a választások munkásőr igénybevételéről. Szeged, június 18.; MNL CSML MCSMP d. Jelentés az országgyűlési képviselőválasztások biztosítására igénybevett munkásőrökről., június MNL CSML MCSMP d. Biztosítási terv az i országgyűlési képviselőválasztásokkal összefüggő munkásőri feladatokra., június A zászlóalj vezető orvosa dr. Borbáth Árpád volt. A beosztott orvosok dr. Süli Kálmán, dr. Moldvai Sándor és dr. Nagy László voltak. Ők külön-külön álltak a századok rendelkezésére. In: MNL CSML MCSMP d. Jelentés a SZKJ Munkásőregység egészségügyi helyzetéről., október MNL CSML MCSMP d. Jelentés a i SZKJ MŐR. Zászlóalj egészségügyi munkájáról., október

131 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén A fegyveres erők napján újabb kitüntetések átadására került sor. A Haza Szolgálatáért Érdem érem arany fokozatát Bokor Gyula, ezüst fokozatát Dani Imre kapta. 362 Ugyanebből az alkalomból Makó és Vásárhely munkásőr-válogatottja barátságos labdarúgó-mérkőzésen mérte össze erejét. A Makón rendezett mérkőzést 3:0-s eredménnyel a vásárhelyiek nyerték. A visszavágót október 4-én tartották a vásárhelyi stadionban. 363 A zászlóalj legjobb százada ebben az évben a 100 fős I. század lett, melynek parancsnoka Pető Imre volt. A zászlóalj legjobb szakasza a Klimek József vezette 16 fős híradó szakalegység lett. 364 A szocialista versenymozgalom keretében a vásárhelyi egység munkásőrei vállalták, hogy 1976 júliusában valamennyien megszerzik az általános iskola elvégzését igazoló bizonyítványt. 365 November 7-e alkalmából Nagy József, Olasz Bálint és Tódor Lajos országos parancsnoki dicséretben részesült. 366 Csongrád megyében 1975-ben munkásőri tevékenységéért 573 fő részesült különböző elismerésben. November 1-ig 42 pártonkívüli munkásőrt vettek fel a pártba. A párttagok aránya a megye minden egységénél 75 százalék felett volt. Az állomány cserélődése 8,3 százalékban valósult meg. 367 Különböző fegyelmi vétségekért 33 főt fenyítettek meg. 368 Az évi rendkívüli események száma az előző évekhez viszonyítva emelkedett, amelynek oka elsősorban az volt, hogy a korábbi években a munkásőrök a jelentési kötelezettségnek nem mindig tettek eleget, ettől az évtől azonban javult a jelentési fegyelem az egységeknél. Csongrád megyében 1974-ben 14, 1975-ben 15 rendkívüli esemény történt. Az alábbi táblázat a Csongrád megyei Munkásőrség egységeinél 1974-ben és 1975-ben bekövetkezett rendkívüli események előfordulását mutatja: 369 Egység neve Szolgálatban Szolgálaton kívül Szeged városi zlj Szeged járási zlj zlj Makó járási zlj Szentes járási zlj MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Kitüntetés. Budapest, szeptember CSMH október A vásárhelyiek győztek. 364 MNL CSML MCSMP d. A szocialista versenymozgalom évi értékelő jelentése., december CSMH július A szocialista versenymozgalom keretében. 366 MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Országos parancsnoki dicséret adományozása. 367 MNL CSML MCSMP d. Jelentés az MCSMP és alárendelt egységek évi fő feladatainak végrehajtásáról, kiemelten a káderállomány helyzetéről. Szeged, december MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról. Szeged, október MNL CSML MCSMP d. Tájékoztató az évi rendkívüli események vizsgálatáról. 129

132 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Egység neve Szolgálatban Szolgálaton kívül Csongrád önálló szd Megye törzs Összesen: ben a munkásőrök szállítása közben több üzemi baleset történt. Ezek elkerülésére a következő intézkedést hozták: A munkásőrök szállítása csak rögzített padokkal történhet, a gépkocsiparancsnok köteles a felszállásnál meggyőződni, hogy gyűrű ne legyen a munkásőr kezén. A szolgálaton kívüli rendkívüli eseményeknél megnövekedett az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek száma ben ittasság miatt viszont rendkívüli esemény nem fordult elő. Az utóbbi években tett megelőző intézkedések tehát bizonyos mértékben hatékonyak voltak ban Magyarországon új honvédelmi törvényt vezettek be, amely a 1970-es évekre kialakult világpolitikai helyzetben a totális atomháborúra való felkészülés jegyében határozta meg a honvédelmet és annak célját. Ezzel együtt újraszabályozták a fegyveres erők és testületek, így a Munkásőrség feladatait is. A honvédelmi törvény rendelkezései háborús időszakban a Munkásőrség társadalmi állományára is vonatkoztak. Háború esetén a munkásőrök behívása azzal kezdődött volna, hogy az egységparancsnok kiosztja a behívókat, majd a riadóztatásig a munkásőrök a megszokott módon munkahelyeiken dolgoznak. A bevonulást a parancsnok által kiadott állományparancs vagy a Kossuth Rádió felhívására kellett végrehajtani. A tartalékosok behívása csak a veszteségek pótlására történhetett meg. 371 Nagy szerencse, hogy korszakunkban sem a munkásőrök, sem pedig a katonák behívására nem került sor, így a 70-es évek viszonylagos nyugalma lehetővé tette, hogy a munkásőrök a testületet érintő feladatokra koncentráljanak. A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj szokásos évzáró-évnyitó ünnepi gyűlését január 31-én tartotta a Béke Szállóban. A városi vezetés mellett a rendezvényen már sokadszorra volt jelen Győri Imre, a város országgyűlési képviselője és Mákos István megyei munkásőrparancsnok. Tóth Sándor zászlóaljparancsnok az évben végrehajtott munka és eredmények összegzésénél kiemelte, hogy a vásárhelyi egység személyi állományának 81 százaléka szocialista brigádtag vagy brigádvezető, mely véleménye szerint jól tükrözte a személyi állomány minőségét. A városi Pártbizottság elismerését dr. Szalontai József tolmácsolta, Győri Imre pedig Kádár János üdvözletét adta át a vásárhelyi munkásőröknek. 372 Április 4-én a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával dr. Borbáth Árpád vezető orvost, ezüst fokozatával Asztalos Sándort, bronz fokozatával pedig id. Varga Andrást tüntették ki Uo. 371 Kiss: A Munkásőrség története és előzményei CSMH február 1. 1.Tisztelet, megbecsülés övezi a munkásőröket. 373 MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Budapest, április. 130

133 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén május 15-én, en sor került a kiváló munkásőrök és parancsnokok tanácskozására. A HÓDIKÖT kultúrházában rendezett összejövetelen 21 Kiváló Parancsnok és 47 Kiváló Munkásőr jelvénnyel kitüntetett munkásőr vett részt. 374 Az értekezleten Dobai József, a városi Pártbizottság titkára, Huszka Márton megyei parancsnok-helyettes, Tóth Sándor zászlóaljparancsnok és dr. Pillér János zászlóaljparancsnok-helyettes elnökölt. Tóth Sándor beszámolója után többen különböző javaslatokat fogalmaztak meg. Bere Márton, a III. század parancsnoka szerint a M-L. Esti Egyetemre a lehetőségekhez mérten minél több elvtársat kell beiskolázni, hogy véletlen se tudjanak olyan emberekhez csatlakozni, akik téves nézeteket vallanak. E kijelentés alapján jól nyomon követhető, hogy egyes munkásőrök mennyire hittek abban az ideológiában, melynek szolgálatába álltak. A társadalomra kényszerített uniformizáltság, a nők férfias munkakörökben való elfogadása sok nőt késztetett arra, hogy a Munkásőrség soraiba lépjen. Rostás Margit a következőket mondta a női munkásőrök helyzetéről: A kezdet mindig nehéz, s nálam is így volt, de a megfelelő segítséget mindig megkaptam. A zászlóaljnál a nőket mindig egyenrangú fegyveres társnak tekintik. Benkő Júlia azt vetette fel, hogy Van-e a parancsnokságnak elképzelése, pl. egy önálló női raj kialakításáról? Ha erre nincs mód, de lehetne pl. nőt rajparancsnoki beosztásba helyezni? Hiszen itt nem nők vannak, hanem munkásőrök, szocialista emberek. Bokor Gyula először az úttörők és a Munkásőrség kapcsolatáról beszélt, majd a 20. évforduló méltó megünneplésére tett javaslatokat. Véleménye szerint öszsze kellene gyűjteni a tárgyi emlékeket és rögzíteni kell a testület történetét. Elmondta azt is, hogy a 20. évfordulóra a személyi állományban nem lesz olyan munkásőr, akinek az iskolai végzettsége nyolc osztály alatt van. Sokatmondó, és egyértelműen a pártirányításra utal az, hogy minden felvetett gondolatra a korábbi egységparancsnok, a városi Pártbizottság titkára, Dobai József válaszolt. Az egyik felvetett kérdésre például úgy reagált, hogy a munkásőr nők parancsnoki beosztásba helyezése elképzelhető, de nem lehet őket egy alegységbe beosztani, mert a női munkásőrök speciális feladatokat tudnak ellátni /pl. híradó/. 375 A vásárhelyi tanácskozást szeptember 25-én a kiváló munkásőrök és parancsnokok kibővített Csongrád megyei találkozója követte, melyre Újszegeden került sor. Ide az a 97 személy érkezett, akiket korábban az egységgyűléseken választottak ki. A vásárhelyi egységből 16-an jelentek meg, közülük Rostás Margitot országos küldöttnek is megválasztották. 376 A megyei értekezleten az alapító munkásőrök részéről, a munkásőrszolgálat egyfajta elismeréseként felmerült a nyugdíjkorhatár csökkentése és a kiemelt nyugdíj bevezetése is. 377 A kiváló munkásőrök és parancsnokok első országos értekezletét, mintegy tízezer munkásőr részvételével, csak jóval később, március 26-án rendezték meg, de az egységesség miatt ennek tárgyalása ide kívánkozik. A tanácskozáson nagy számban vettek részt alapító munkásőrök, akik 374 MNL CSML MCSMP d. A Kiváló Munkásőrök és Parancsnokok tanácskozásának anyagai. Ellátási terv., május MNL CSML MCSMP d. A Kiváló Munkásőrök és Parancsnokok tanácskozásának anyagai. Emlékeztető jegyzőkönyv., május 31.; CSMH május Kiváló munkásőrök tanácskozása. 376 MNL CSML MCSMP d. Ütemterv a kiváló munkásőrök és parancsnokok megyei tanácskozásának előkészítésére, Szeged, szeptember MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról, Szeged, október

134 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) egybehangzóan jelentették ki, hogy érdemes volt ezt a népet, ezt a pártot, ezt az osztályt hűséggel, becsülettel szolgálni 20 éven át, és érdemes lesz ezután is. Joggal gondolhatták ezt, hiszen feletteseik megbecsülték és a fiatalabb nemzedékek okulására előtérbe tolták őket, amiről az évente átadott sokezer kitüntetés is tanúskodik. Az országos találkozón több javaslat is elhangzott. Ezek között volt, hogy a testületbe vegyenek fel több értelmiségit és nőt, rendszeresítsenek még egy öltözet gyakorlóruhát, növeljék a főttétel arányát, ezzel arányosan pedig csökkentsék a konzervétkeztetést. Megfogalmazódott az is, hogy a kétrészes vattakabátot korszerűtlennek tartják. Olyan felvetések is elhangzottak, amelyeket az országos parancsnokság egyértelműen helytelennek minősített. Ilyen volt például az, hogy a budapesti és a vidéki egységeknél is hozzanak létre munkásőr klubokat, a nyugdíjasok kapjanak magasabb nyugdíjat, vagy a fegyveres erők napja a munkásőrök számára legyen munkaszüneti nap. 378 Utóbbit nem véletlenül kérhették, hiszen a fegyveres testületek, így a Munkásőrség számára ez a nap nagy jelentősséggel bírt. Fontossága számukra nagyjából azonos volt az április 4-i és a november 7-i állami ünnepekkel. en, szeptember végén, a fegyveres erők napján ezúttal a Mérleggyárban adták át a kitüntetéseket. Kiváló Munkásőr kitüntetésben ekkor Mónus Imre művezető, Olajos József lakatos, Bánfi Imre technikus, Forrai Bálint programozó és Juhász Lajos lakatos részesült. 379 A Csongrád megyei Munkásőrség parancsnoka a megyei egységparancsnokok irányító tevékenységét 1976-ban megfelelőnek értékelte, munkájukban színvonalbeli eltérést nem látott. Az állomány cserélődési aránya 8-10 százalékban lett meghatározva, mely végül 10 százalékban valósult meg. Az új munkásőrök felvétele a tervezett bázishelyekről történt, Szeged ettől 21, Vásárhely 30 százalékban tért el. Miután az állomány évente átlagosan 10 százalékban cserélődött, megállapították, hogy fiatalodás következett be. 380 Ebben az évben Csongrád megyében 207 munkásőrjelölt (59 fő párttag, 53 fő KISZ-tag) vett részt az előképzésben. Ebben az évben tíz nő is jelentkezett. Legtöbben a év közöttiek (101 fő) voltak. Az előképzősök több mint 60 százaléka ipari vagy mezőgazdasági munkakörben dolgozott. Iskolai végzettsége nagy többségüknek nyolc általános volt. Katonai szolgálatot 138-an teljesítettek. 381 A megye tartalékállománya 572 főből állt, amelyben még 178 alapító munkásőr teljesített szolgálatot. 382 A megye egységei közül a legtöbb párttag munkásőr a Szentes járásivárosi (86%), valamint a városi egységnél (80%) volt ban minden egységparancsnok rendelkezett a beosztásához előírt politikai végzettséggel. Az alegységparancsnokok 378 MNL CSML MCSMP d. Jelentés a kiváló munkásőrök és parancsnokok területi és egységenkénti tanácskozásairól. A kiváló munkásőrök és parancsnokok első országos értekezletének programja. Budapest, december 23.; MNL CSML MCSMP d. Kiváló munkásőrök és parancsnokok első országos értekezletére megválasztott küldöttek adatainak felterjesztése. Szeged, március CSMH október A jó munka elismerése. 380 MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról, Szeged, október MNL CSML MCSMP d. Az előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai, év. Szeged, június MNL CSML MCSMP d. Az januári ünnepélyes egységgyűléseken átadásra kerülő kitüntetésekhez szükséges névjegyzék és számszerinti adatok felterjesztése. Szeged, szeptember MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységek évi feladatainak végrehajtásáról, Szeged, október

135 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén megfeleltek az elvárásoknak, a rajparancsnokok azonban már nem, ezért sűrűn került sor leváltásukra. Az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés tartalmilag és módszertanilag is javult, különösen a honvédelmi nevelés területén. Megalakultak az ún. úttörő-munkásőr alegységek ban Csongrád megye munkásőreit külpolitikai vonatkozásban azok a kérdések foglalkoztatták, amelyek általában mindenki mást is az országban (a közel-keleti helyzet, a szovjet-egyiptomi viszony, a libanoni helyzet, az arab kérdés, az európai kommunista és munkáspártok tanácskozásával kapcsolatos kérdések és a leszerelési tárgyalások). Belpolitikai téren a honvédelmi törvény váltott ki érdeklődést, hiszen ez őket is érintette, illetve a testület közelgő 20. éves évfordulójára is készültek október 1-ig Csongrád megyében 48 pártonkívüli munkásőrt vettek fel az MSZMP-be, ugyanakkor nyolcan különböző okok miatt a pártból való törlésüket kérték. Őket 1977 elején munkásőri feladataik alól is felmentették. Október 1-ig átlagon felüli munkájukért 18 főt tüntettek ki, 22 fő országos parancsnoki, 95 fő megyei parancsnoki, 163 fő egységparancsnoki, 778 fő pedig alegységparancsnoki dicséretben részesült. Különböző fegyelmi vétségekért 54-en kaptak fenyítést. A beszámolási időszakig 11 rendkívüli esemény történt, melyből kettő pozitívan értékelhető, ugyanis a munkásőrök ezek során betörőket fogtak el. 386 Csongrád megyében az egységek személyi állományának egészségügyi állapota a fiatalításnak köszönhetően tovább javult. Az egészségügyi szűrések önkéntes véradással voltak összekapcsolva, így 1976-ban 996 munkásőr összesen 369 liter vért adott. A Csongrád megyei Munkásőrségnél erre az időre már önálló munkásőr véradó törzsgárda alakult ki. Az önkéntes véradásban a makói egység érte el a legjobb eredményt. A munkásőr orvosi állományhoz a Szeged városi zászlóaljnál ebben az évben három női orvos szerelt fel. 387 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj fegyelmi helyzete 1976-ban tovább javult, mely elsősorban annak volt köszönhető, hogy a parancsnoki állomány az előző évekhez viszonyítva jobban használta a dicséret, illetve a fegyelmezés eszközét. 388 A személyi állomány 80 százaléka szocialista brigádban dolgozott, és az év folyamán négy munkásőr lett párttag. Továbbra is részt vettek az ifjúság (Ifjú Gárda és úttörők) honvédelmi nevelésében. Az Ifjú Gárda munkásőr alegység a HÓDIKÖT-ben működött. A munkásőröknek a középiskolákkal mindeddig nem volt kapcsolatuk, de a 20. évforduló kapcsán ezekben az intézményekben is népszerűsíteni kívántak a testületet ban öt vásárhelyi munkásőr kapta meg a Haza Szolgálatáért Érdemérmet, 4 fő az országos parancsnok, 1 fő a megyei parancsnok, 36 fő az egységparancsnok, 11 fő a századparancsnokok, 34 fő a szakaszparancsnokok és 20 fő a rajparancsnokok dicséretében részesült. Az év folyamán egy rendkívüli esemény történt (Ecseki András sofőr balesetet okozott) és két esetben kellett fenyítést alkalmazni. A vásárhelyi munkásőrök ebben az évben 45 liter vért adtak. Az előképzésben 31 munkásőr-jelölt (11 párttag és 11 pártonkívüli) vett részt, közöttük négy nő volt. Legtöbben 24 és 30 év közöttiek voltak, és többségük 384 Uo. 385 Uo. 386 Uo. 387 MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság és alárendelt egységei évi egészségügyi helyzetjelentése. Szeged, október MNL CSML MCSMP d. Jelentés a SZKJ Munkásőregység fegyelmi helyzetéről., június

136 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) (71 %) iskolai végzettsége nyolc osztály volt. 389 A vásárhelyi munkásőrök közül az általános iskola nyolcadik osztályát 1976-ban végezte el Földházi Mihály, Szikszai Lajos, Lakatos Imre, Dani Imre, Bánfi Ernő, Kiss István, Téren Mihály és Paku István. Tanáraik Bokor Gyula munkásőr tanító, valamint Győri János, a Dolgozók Iskolájának 390 igazgatója voltak. 391 Az évi szocialista versenymozgalom keretében a zászlóalj legjobb százada a 100 fős I. század lett, melyet Pető Imre vezetett. A zászlóalj legjobb szakasza címet az I. század 26 főt számláló 3. szakasza nyerte el, amelynek parancsnoka Bulkovics Dezső volt. 392 A területi parancsnokság legjobb önálló egysége címet és a vele járó vándorserleget ezúttal a Szentes járási-városi Árvai Bálint Munkásőr Zászlóalj vihette haza ben a Munkásőrség, amelynek létrehozását elsősorban az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése motiválta, s amely az évek folyamán az MSZMP leghűségesebb tagjainak gyűjtőhelye lett, már 20 éves múltra tekintett vissza. Ennek megfelelően a megalakulás évfordulóján országszerte ünnepségeket szerveztek, megkezdődött az emlékszobák létrehozása, és már ekkor felvetődött, hogy minden egység írja meg a történetét elején a vásárhelyi egység induló létszáma 368 fő (293 párttag, 51 pártonkívüli és 24 KISZtag) volt. Az állományban 17 nő teljesített szolgálatot. Foglalkozásukat tekintve a munkásőrök több mint fele (203 fő) munkás volt. Többségüket a 36 és 45 év közöttiek alkották (114 fő), és 226 főnek volt nyolc általános iskolai végzettsége. A személyi állomány 63 munkahelyről tevődött össze, 271 fő bázismunkahelyen, 85 fő egyéb munkahelyen dolgozott, valamint 12 nyugdíjas volt közöttük. 395 A következő táblázatok az január 1-jén a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj személyi állományába tartozó munkásőrökről adnak tájékoztatást: 396 ZÁSZLÓALJTÖRZS 1. dr. Pillér János 1930 Z.pk.h. 2. Molnár Sándor Z.pk.ello.h. 3. Tóth Károly 1939 Szerv.csop.vez. 389 MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi munkájáról és javaslat az évi feladatok végrehajtására., november A Dolgozók Általános Iskolájában a felnőttek képzése esti rendszerben zajlott. Itt az 5-8. osztály elvégzésére biztosítottak lehetőséget. Az intézmény több évtizeden keresztül a mai Szent István Általános Iskolában működött. In: Francisztiné Molnár Erzsébet: Oktatástörténeti album I.. Szerk. Kovács István,, CSMH október A leckéket a történelem adja. Munkásőrök az iskolapadban. 392 MNL CSML MCSMP d. A szocialista versenymozgalom évi értékelő jelentése,, november MNL CSML MCSMP d. Jelentés. Szeged december Kiss: A Munkásőrség története és előzményei MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi munkájáról és javaslat az évi feladatok végrehajtására., november MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség hódmezővásárhelyi városi zászlóaljparancsnokának 004-es számú parancsa a személyi állományra vonatkozólag. Személyi állomány beosztása január 1-i hatállyal., január

137 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 4. Szabó József 1929 Szerv.sze.üi.mt. 5. Bartos Ferencné 1931 Prop. és sajtó mt. 6. Béres Ferenc 1931 Nev. és fe.mt. 7. Gaál Mihály 1940 Hdm.csop.vez. 8. Bán László 1937 Hdm.mt. 9. Török Bálint 1934 Hdm.mt. 10. Murányi László 1924 Hdm.mt. 11. Aszalai Sándor Hir.szolg.vez. 12. Mónus Imre Rejt.jelző 13. Csontos László 1917 Müsz.vv.mt. 14. Takács János 1938 Vv.mest. 15. Gál István 1928 Tech.szolg.vez. 16. Báthori Károly 1950 Fegyv.mest. 17. Péter Szabó Mária 1937 Hir.agit.mt. 18. B. Kiss Sándor 1910 Gk.vez. 19. Kerekes István 1949 Agit.szolg.vez. 20. Balázs Mihály 1949 Pü.szolg.vez. 21. Szécsényi Piroska 1953 Ello.mt. 22. Tóth István Raktáros 23. Dr. Borbáth Árpád 1935 Vez. orvos 24. Dr. Süli Kálmán 1928 Beo. orvos 25. Szögi Zoltánné 1951 Admin. ELLÁTÓ RÉSZLEG 1. Olasz Bálint 1928 Rpk. 2. H. Szabó Sándor 1949 munkásőr 3. Mónus Imre munkásőr 4. Hegedüs László 1943 munkásőr 5. Török István Sándor 1944 munkásőr 135

138 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 6. Földházi Mihály 1912 munkásőr 7. Táborosi István 1923 munkásőr 8. Nagy Gyula 1943 munkásőr 9. Krámli Mihály 1942 munkásőr HÍRADÓ SZAKASZ 1. Klimek József 1932 Szak.pk. 2. Diószegi Gyula 1937 Technikus 1. RAJ 1. Farkas Pál 1938 Rpk. 2. Dávidházi Géza 1930 híradó 3. Doktor János 1934 híradó 4. Baghy András 1950 híradó 5. Molnár Antal 1923 híradó 6. Molnár Piroska 1931 híradó 7. Haragos Andor 1947 híradó 8. Szénási János 1948 híradó 2. RAJ 1. Szalkai Sándor 1930 Rpk. 2. Berta Lajos 1946 híradó 3. Nagy Ernő 1938 híradó 4. Rózsa Vendel 1941 híradó 5. Tatai István 1933 híradó 6. Ifj. Varga András 1939 híradó 136

139 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 1. SZÁZAD TÖRZSE 1. Pető Imre 1931 Szd.pk. 2. Domonkos János 1945 Szd.pk.h. 3. Ördögh István 1919 Szolg.vez. 4. Danicska István 1930 Írnok 5. Markó József 1938 Fegyvermester GÉPPUSKÁS SZAKASZ 1. Kovács László 1933 Szak.pk. 2. Bukta István 1945 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Kiss Imre 1921 Raj pk. 2. Szabó Sándor Gép.pu.ir. 3. Karsai Géza 1930 Gép.pu.ir.h. 4. Riska Pál 1936 Lőszeres 5. Mózes László 1944 Lőszeres 2. RAJ 1. Vetró János Raj pk. 2. Gőgh Sándor 1944 Gép.pu.ir. 3. Kiss Lajos 1934 Gép.pu.ir.h. 4. Kiss. G. Lajos 1937 Lőszeres 5. Saja Pál 1935 Lőszeres 137

140 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 3. RAJ 1. Aradi Kálmán 1921 Raj pk. 2. Kiss Pál Gép.pu.ir. 3. Kardos János 1922 Gép.pu.ir.h. 4. Katona János 1911 Lőszeres 5. Pótári Illés 1926 Lőszeres 1. SZAKASZ 1. Tóth József 1934 Szak.pk. 2. Kovács Pál 1947 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Schéda Béla 1935 Rpk. 2. Olasz Pál 1930 Gsz.ir. 3. Hraskó Pál 1944 Gsz.ir.h. 4. Zsidi István 1942 Gpi Posztós Imre 1921 Gpi Lakatos Imre 1913 Gpi Horváth Istvánné 1948 Gpi Szalárdi Péter 1923 Gpi RAJ 1. Rónyai Lajos 1938 Rpk. 2. Tódor Lajos 1938 Gsz.ir. 3. Papp József 1938 Gsz.ir.h. 4. Fazekas Jánosné 1946 Gpi Angyal Sándor 1921 Gpi

141 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 6. Imre Sándor Gpi Megyaszai Sándor 1926 Gpi Benkő Sándor 1952 Gpi RAJ 1. Molnár Sándor Rpk. 2. Varga István 1934 Gsz.ir. 3. Fazekas János 1944 Gsz.ir.h. 4. Bakos János 1936 Gpi Aszalai Sándor Gpi Megyaszai Pál 1923 Gpi Nagy Lajos Gpi Tősér János 1948 Gpi SZAKASZ 1. Tatár Sándor 1948 Szak.pk. 2. Török Lajos 1943 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Lendvai Mihály 1942 Rpk. 2. Tatár Gyula 1919 Gsz.ir. 3. Molnár Sándor Gsz.ir.h. 4. Tóth János Gpi Virágh Ferenc 1927 Gpi Simon Sándor 1925 Gpi Sinóros Károly 1934 Gpi Menyhárt Sándor Ferenc 1944 Gpi

142 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 2. RAJ 1. Ifj. Sávai Ferenc 1949 Rpk. 2. Papp János 1937 Gsz.ir. 3. Gazsó Lajos 1932 Gsz.ir.h. 4. Molnár Sándor Gpi Szűcs Imre 1936 Gpi Joó Sándor 1933 Gpi Nagy Sándor Gpi Krajnyák József 1919 Gpi RAJ 1. Olasz Ferenc 1939 Rpk. 2. Sarnyai Pál 1932 Gsz.ir. 3. Csáki Ferenc 1942 Gsz.ir.h. 4. Szeri Sándor 1923 Gpi Lukács Ferenc 1943 Gpi Ágoston János 1923 Gpi Bullás László 1941 Gpi Nagy János Gpi SZAKASZ 1. Bulkovics Dezső 1931 Szak.pk. 2. Asztalos Sándor 1933 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Libor György 1951 Rpk. 2. Papp Ferenc 1948 Gsz.ir. 140

143 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 3. Sándor János Gsz.ir.h. 4. Czuczi István Gpi Rostás Margit 1935 Gpi Töröcsik József 1943 Gpi Varga József 1950 Gpi Janovszki József 1921 Gpi RAJ 1. Ifj. Fodor József 1952 Rpk. 2. Bodrogi István 1936 Gsz.ir. 3. Gajda János 1921 Gsz.ir.h. 4. Kalmár Zoltán 1930 Gpi Török Sándor 1923 Gpi Deák Ferenc 1921 Gpi Czombos Mihály 1917 Gpi Dr. Nagy László 1944 Gpi RAJ 1. Csikós István 1938 Rpk. 2. Csikós János 1941 Gsz.ir. 3. Herczegh László 1947 Gsz.ir.h. 4. Jovan István 1938 Gpi Gajdán Ernő 1950 Gpi Aszalai Ernő József 1934 Gpi Dudás József Ferenc 1933 Gpi Mónus István 1926 Gpi

144 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 2. SZÁZAD TÖRZSE 1. Szücs Márton 1924 Szdpk. 2. Détár János 1935 Szdpk.h. 3. Ambruzs Sándor 1925 Szolg.vez. 4. Rostás István 1923 Írnok 5. Csonka István 1936 fegyvermester GÉPPUSKÁS SZAKASZ 1. Kádár Mihály 1932 Szak.pk. 2. Szabó András 1946 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Tárkány Szűcs Imre 1930 Rpk. 2. Kónya Imre 1939 Gép.pu.ir. 3. Baghy Pál 1918 Gép.pu.ir.h. 4. Duránszkai István 1947 Lőszeres 5. Kiss István Lőszeres 2. RAJ 1. Daru Bálint Rpk. 2. Dabis Mihály 1949 Gép.pu.ir. 3. Nagy Lajos Gép.pu.ir.h. 4. Baghy László 1947 Lőszeres 5. Szabó János Lőszeres 142

145 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 3. RAJ 1. Török István 1940 Rpk. 2. Makó János 1923 Gép.pu.ir. 3. Krajcsovics L. Mátyás 1924 Gép.pu.ir.h. 4. Diószegi Ernő 1930 Lőszeres 5. Rákos László 1948 Lőszeres 1. SZAKASZ 1. Várhegyi Győző 1942 Szak.pk. 2. Sándor János Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Ménesi János 1945 Rpk. 2. Paku István Gsz.ir. 3. Nagy János 1936 Gsz.ir.h. 4. Szögi Zoltán 1947 Gpi Molnár Flóriánné 1941 Gpi Ménesi István 1950 Gpi Kozári József 1942 Gpi Kiss Imre Péter 1932 Gpi RAJ 1. Udvari Péter 1952 Rpk. 2. Kiss István Gsz.ir. 3. Pozsgai György István 1942 Gsz.ir.h. 4. Boros Ernő 1932 Gpi Dani József 1915 Gpi

146 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 6. Kormány Ferencné 1936 Gpi Dr. Moldvai Sándor 1925 Gpi Szücs István 1943 Gpi RAJ 1. Bihari Lajos 1936 Rpk. 2. Fehér János 1950 Gsz.ir. 3. Halter János 1949 Gsz.ir.h. 4. Domonkos József 1938 Gpi Tóth Ernő 1950 Gpi Szávka László 1944 Gpi Dégi Sándor 1956 Gpi Novák Sándor 1952 Gpi SZAKASZ 1. Bere Ferenc 1939 Szak.pk. 2. Balázs Tihamér 1943 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Kovács László Dávid 1950 Rpk. 2. Borbás László 1952 Gsz.ir. 3. Téren Mihály 1941 Gsz.ir.h. 4. Bencsik Sándor István 1936 Gpi Sáfár György 1943 Gpi Héjja Mátyás 1941 Gpi Papp Márton 1923 Gpi Dr. Olasz Sándor 1942 Gpi

147 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 2. RAJ 1. Ádók Gyula 1948 Rpk. 2. Presztóczki József 1948 Gsz.ir. 3. Sinka Ernő 1952 Gsz.ir.h. 4. Nyíri Lajos 1931 Gpi Szikszai Lajos 1927 Gpi Kincses Imre 1920 Gpi Marenecz József 1936 Gpi Oláh Ernő 1945 Gpi RAJ 1. Bánfi Imre 1941 Rpk. 2. Török Péter 1920 Gsz.ir. 3. Kmetykó Lajos András 1951 Gsz.ir.h. 4. Bajnóczi János 1942 Gpi Soós Dénes 1932 Gpi Dávid János 1931 Gpi Csikós János 1941 Gpi Vida István 1955 Gpi SZAKASZ 1. Tűhegyi Zoltán 1942 Szak.pk. 2. Szender Géza 1930 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Forrai László 1936 Rpk. 2. Nagy József 1920 Gsz.ir. 145

148 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 3. Török János 1940 Gsz.ir.h. 4. Gomorka István 1927 Gpi Mónus János 1928 Gpi Sugár Lászlóné 1944 Gpi Márkus Péter 1946 Gpi Kisházi László 1945 Gpi RAJ 1. Barcza Zoltán 1926 Rpk. 2. Csendes István 1925 Gsz.ir. 3. Hegedüs Sándor 1946 Gsz.ir.h. 4. Ónodi Szűcsné Bokor Katalin 1953 Gpi Kispál György 1942 Gpi Borbély Ferenc 1942 Gpi Kabók Mihály 1929 Gpi Gazdagh Lajos 1940 Gpi RAJ 1. Csató József 1953 Rpk. 2. Pataki Miklós 1950 Gsz.ir. 3. F. Nagy Sándor 1928 Gsz.ir.h. 4. Bokor Gyula 1926 Gpi Palócz Ferenc Miklós 1930 Gpi Daru Bálint Gpi Krupiczer Ferenc 1920 Gpi Olasz István 1925 Gpi

149 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 3. SZÁZAD TÖRZSE 1. Bere Márton 1940 Szd.pk. 2. Rákos Sándor 1938 Szd.pk.h. 3. Polcz Emil 1934 Szolg.vez. 4. Benkő Júlia 1924 Írnok 5. Arany Ernő 1932 Fegyvermester 1. SZAKASZ 1. Körömi Albert 1936 Szak.pk. 2. Kiss Pál Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Szalkai Lajos 1943 Rpk. 2. Kókay István 1948 Gsz.ir. 3. Szabó Miklós 1942 Gsz.ir.h. 4. Zsigárcsik László 1931 Gpi Dráviczki Antal 1938 Gpi Tatár László 1948 Gpi Bábiczki Béla 1940 Gpi Lázár Lajos 1943 Gpi RAJ 1. Bartucz Sándor 1927 Rpk. 2. Földesi Lajos 1947 Gsz.ir. 3. Juhász Lajos 1941 Gsz.ir.h. 4. Forrai Bálint 1937 Gpi Borbás Ferenc 1938 Gpi

150 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 6. Bánfi Ferenc 1914 Gpi Kósa Ilona 1952 Gpi Pálföldi István 1931 Gpi RAJ 1. Czuczi István Rpk. 2. Szabó Lajos Gsz.ir. 3. Albert Sándor 1936 Gsz.ir.h. 4. Nyerges Ernő 1940 Gpi Szunyi Sándor 1952 Gpi Dinnyés József 1940 Gpi Olajos József 1950 Gpi Nagy Imre 1950 Gpi SZAKASZ 1. Fejes Pál 1930 Szak.pk. 2. Szenti Sándor 1932 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Kiss Pál Péter 1944 Rpk. 2. Cserép Lajos 1929 Gsz.ir. 3. Nagy Sándor Gsz.ir.h. 4. Dr. Fodor Imre 1940 Gpi Fodor Béla István 1951 Gpi Aracsi Ferenc Gpi Markó Ágnes 1953 Gpi Dr. Váradi József 1928 Gpi

151 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 2. RAJ 1. Bugyi Lajos 1942 Rpk. 2. János Péter 1934 Gsz.ir. 3. Ifj. Kapás János 1946 Gsz.ir.h. 4. Csizmadia Mihály 1932 Gpi Bozsó Sándor 1929 Gpi Kusz János 1945 Gpi Karlinszki Tibor 1923 Gpi Török József 1928 Gpi RAJ 1. Baksa Imre 1937 Rpk. 2. Lencse Ferenc 1933 Gsz.ir. 3. Katona Sándor 1939 Gsz.ir.h. 4. Kiss Antal 1953 Gpi Mucsi János 1924 Gpi Turóczki Sándor 1932 Gpi Pozsgai Mátyás 1944 Gpi Gazos Mihályné 1943 Gpi RAJ 1. Tóth János Rpk. 2. Molnár Sándor Gsz.ir. 3. Szabó Péter 1940 Gsz.ir.h. 4. Vári Ferenc 1948 Gpi Balogh Albert 1924 Gpi Németh István 1948 Gpi Rozik Miklós 1930 Gpi Tóth István Gpi

152 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 3. SZAKASZ 1. Kovács Ferenc Szak.pk. 2. Szilágyi Sándor 1923 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Tarján Sándor 1944 Rpk. 2. Aracsi Ferenc Gsz.ir. 3. Barna Zoltán 1950 Gsz.ir.h. 4. Angyal László 1949 Gpi Polyák Jenő Ottó 1935 Gpi Szakáll József 1947 Gpi Börcsök Lajos 1948 Gpi Ábrahám József 1929 Gpi RAJ 1. Sipter István 1931 Rpk. 2. Garai L. Sándor 1938 Gsz.ir. 3. Erki Szabó András 1947 Gsz.ir.h. 4. Pallai Árpád 1945 Gpi Aszalai Mihály 1930 Gpi Bene Ferenc 1942 Gpi Neller József 1938 Gpi Gaudi János Géza 1953 Gpi RAJ 1. Nagy István 1939 Rpk. 2. Tóth Pál 1949 Gsz.ir. 150

153 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 3. Sebők László 1945 Gsz.ir.h. 4. Mészáros Sándor 1930 Gpi Horváth János 1938 Gpi Nagy Pál 1944 Gpi Szűcs Sándor 1945 Gpi Láda János 1942 Gpi.1. MEGYEI KÖZVETLENEK, SZÁLLÍTÓ RÉSZLEG 1. Bereczki Ernő 1930 Szkp. 1. RAJ 1. Vetró János Rpk. 2. Benkő Károly 1943 munkásőr 3. Dani Imre 1928 munkásőr 4. Imre Lajos 1947 munkásőr 5. Takács András 1942 munkásőr 6. Bacsa Sándor 1940 munkásőr 7. Bacsa Géza 1941 munkásőr 2. RAJ 1. Császi Géza 1933 Rpk. 2. Kovács Miklós Ernő 1944 munkásőr 3. Sárai Pál 1921 munkásőr 4. Baghy Pál munkásőr 5. Takács Imre 1951 munkásőr 6. Kisalbert Imre 1936 munkásőr 7. Kovács Ferenc munkásőr 151

154 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 3. RAJ 1. Ecseki András 1934 Rpk. 2. Sulyok András 1932 munkásőr 3. Dani Imre István 1951 munkásőr 4. Bacsa Pál 1933 munkásőr 5. Kovács Ferenc munkásőr 6. Rácz Posztós Sándor 1941 munkásőr 7. Molnár László 1932 munkásőr BIZTOSÍTÓ RÉSZLEG 1. Csende Mihály 1911 nyugdíjas 2. Földesi Ferenc 1915 nyugdíjas 3. Imre Sándor nyugdíjas 4. Péter Szabó István 1910 nyugdíjas SZERVEZÉSI TARTALÉK 1. Lőkös Lajos 1956 munkásőr KÉSZENLÉTI TARTALÉKÁLLOMÁNY 1. Bodré József 1919 Szdp. 1. SZAKASZ 1. Sziver Ferenc 1926 Szkp. 2. Apró Pál 1927 munkásőr 3. Arany Bálint 1937 munkásőr 4. Ádók János 1933 munkásőr 5. Bodor Vilmos 1935 munkásőr 6. Bohos Sándor 1940 munkásőr 152

155 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 7. Czuczi István munkásőr 8. Dr. Csatordai Antal 1920 munkásőr 9. Érsek Sándor 1938 munkásőr 10. Imre Pál 1941 munkásőr 11. Katona László 1927 munkásőr 12. Králik István 1943 munkásőr 13. Kiss Ferenc 1933 munkásőr 14. Mári József 1933 munkásőr 15. Molnár János 1926 munkásőr 16. Nagy Sándor munkásőr 17. Nagy Lajos munkásőr 18. Novodonszki Pál 1936 munkásőr 19. Papp Imre 1936 munkásőr 20. Puskás János 1920 munkásőr 21. Patócs József 1915 munkásőr 22. Palotás János 1914 munkásőr 23. Rácz István 1924 munkásőr 24. Somogyi József 1925 munkásőr 25. Sarró István 1917 munkásőr 26. Sugár József 1941 munkásőr 27. Szabó Miklós 1942 munkásőr 28. Szabó Sándor munkásőr 29. Szebedinszki István 1914 munkásőr 30. Szénási Sándor 1928 munkásőr 31. Tóth István munkásőr 32. Villányi László 1938 munkásőr 33. Ifj. Virág Mihály 1937 munkásőr 34. Id. Virág Mihály 1912 munkásőr 35. Albert Ferenc 1919 munkásőr 36. Borsi Pál 1908 munkásőr 37. Bogmér Béla 1924 munkásőr 153

156 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 2. SZAKASZ 1. Arany Sándor 1936 Szkp. 2. Albert Károly 1929 munkásőr 3. Ábrahám László 1922 munkásőr 4. Barna László 1932 munkásőr 5. Bang Imre 1936 munkásőr 6. Bánfi Sándor 1927 munkásőr 7. Bánfi Jenő 1930 munkásőr 8. Bereczki Gábor 1937 munkásőr 9. Bécsi Sándor 1926 munkásőr 10. Borsi Mihály 1907 munkásőr 11. Bohos Mihály 1907 munkásőr 12. Bóka Andor 1929 munkásőr 13. Bus Albert Mihály 1923 munkásőr 14. Doba Ferenc 1925 munkásőr 15. Domonyi János 1902 munkásőr 16. Fehér János 1920 munkásőr 17. Gáspár Sándor 1921 munkásőr 18. Gajdár Imre 1934 munkásőr 19. Gönczi József 1928 munkásőr 20. Gyenge Ferenc 1930 munkásőr 21. Janovszki János 1923 munkásőr 22. Kelemen István 1929 munkásőr 23. Kovács József 1924 munkásőr 24. Kónya Imre 1913 munkásőr 25. Kristó Imre 1932 munkásőr 26. Kiss Lajos 1935 munkásőr 27. Láda Ernő 1913 munkásőr 28. Lovas Imre 1917 munkásőr 29. Mucsi Tibor 1936 munkásőr 30. Műhelyi László 1934 munkásőr 154

157 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 31. Nagy Sándor munkásőr 32. Nagy Péter 1906 munkásőr 33. Sallai Imre 1938 munkásőr 34. Sibán Imre 1934 munkásőr 35. Polyák István 1931 munkásőr 36. Töröcsik Imre 1940 munkásőr 37. Virág Imre 1940 munkásőr A hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj jubileumi egységgyűlésére január 29-én került sor a Béke Szálló nagytermében. Az elnökségben a városi vezetők mellett Győri Imre, Szabó Sándor, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára és Mákos István megyei munkásőrparancsnok foglalt helyet. Az ünnepi beszédet Tóth Sándor egységparancsnok tartotta, melyben felelevenítette a vásárhelyi egység megalakulását, s külön kiemelte az alapítók szerepét, akik közül 1977-ben még 57-en éltek. A húszéves munkát felidézve hangsúlyozta, hogy a szocialista versenymozgalom kapcsán a vásárhelyi egység már négyszer nyert el első helyezést. Pető Imre, Bulkovics Dezső, Körömi Albert, Csikós István, Szender Géza és Kiss Pál Péter Kiváló Parancsnok jelvényt vehetett át. Nyolcan (Molnár Antal, Kiss G. Lajos, Tóth Pál, Palócz Ferenc Miklós, Nagy János, Turóczki Sándor, Nagy Lajos 1. és Csikós János) kiváló munkásőr jelvényt kaptak. Az alapítás 20. évfordulója alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozatával Tóth Károlyt, bronz fokozatával pedig Diószegi Gyulát tüntették ki. 20. éves Szolgálati Érdemérmet 31 alapító munkásőr kapott. A 15., 10. és 5. éves Szolgálati Érdemérmet 32-en vették át. További 29 munkásőr leszerelése, illetve tartalékállományba vonulása alkalmából kapott elismerést. A kitüntetések átadása után dr. Szalontai József köszöntötte a jubiláló munkásőröket, majd a szovjet küldöttség vezetője egy Lenin-portrét nyújtott át az egységparancsnoknak. Az ünnepi egységgyűlés második részében az új munkásőrök eskütételére került sor. 397 A Szántó Kovács János Munkásőregység a Munkásőrség megalakulásának 20. évfordulójára, 1977 elején emlékszobát létesített a parancsnokság épületében, ahol bemutatták az egység történetét, a munkásőrök ruházatát, fegyverzetét és az egyéb technikai felszereléseket. A Hagyományszobát, ahogyan a vásárhelyiek az emlékszobát nevezték, 1977 őszéig 900 látogató tekintette meg. 398 A 20. évforduló alkalmából néhány alapító munkásőrrel interjút készítettek, amelyek már az egységtörténetbe is csak töredékesen kerültek bele, ennek ellenére jól elénk tárják az alapítók motivációit, meggyőződésüket és rendíthetetlen hitüket a kommunista eszmében MNL CSML MCSMP d. MCSMP 1. sz. parancsa az évi szocialista versenymozgalomról, Szeged, január 4.; CSMH január Teljesítették vállalt feladataikat. 398 CSMH február Munkásőr-emlékmúzeum en.; MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a i SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi munkájáról és javaslat az évi feladatok végrehajtására., október A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) A hét alapító munkásőr vágott interjúja az egységtörténet oldalán található meg. 155

158 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Aradi Kálmán szobafestő: 1956-ban gyanús volt nekem, hogy munkástanács alakult, amiben éppen munkás nemigen volt. Aztán ledöntötték a szovjet emlékművet, leverték a vörös csillagokat Mikor elhangzott a hívó szó, munkahelyem pártszervezetéből négyen jelentkeztünk munkásőrnek: dr. Fügi Károly főorvos, Somogyi József segédmunkás, Pótári Illés munkás és én. Húsz év óta itt vagyok, szívvel teszem azt, amit tenni kell, lassan csak a szív marad, az erő fogy. Ameddig erővel bírom, itt a helyem Id. Molnár Sándor vasúti pályamunkás, a demokratikus hadsereg katonája, majd kubikos, végül TSZ elnök óta párttag. Egyik fia rendőrtiszt, a másik az egységparancsnok anyagi helyettese volt. A hazafiakat, a kommunistákat üldözték. Én is részt vettem városunkban a megyei pártbizottság védelmében, míg az ellenforradalmárok ki nem csavarták a kezünkből a fegyvert Amikor a párt a karhatalmat szervezte, odakerültem, itt szolgáltam május 1-jéig, és a következő nap kerültem a munkásőrségbe. A harcgyakorlatokat a legjobb tudásunk szerint igyekeztünk elvégezni. Nagy örömmel és bátorsággal vittük a munkásőrség ügyét, arra törekedtünk, hogy kiváló raj, kiváló szakasz legyen az egységen belül, és főleg mi legyünk azok Húsz évet töltöttem a munkásőrségben jó elvtársak között. Már sokan hiányoznak közülünk, sok fiatal elvtárs került hozzánk, segítettük őket és a fiatalok is minket Kádár Mihály asztalos, aki belügyi szolgálatot is teljesített: Amikor meghirdették a toborzást a munkásőrségbe, a szövetkezetnél, ahol dolgoztam, negyedmagammal jelentkeztem. Az akkori feladatok nagyon komolyak voltak. Minden héten szombatunkat, vasárnapunkat áldoztuk fel azért, hogy a kiképzésen részt vehessünk. Nehézfegyver-szakaszparancsnoknak neveztek ki Mindannyiunk vérében volt a munkáshatalom megszilárdításának érdeke Gál István a Gépjavító Vállalat (HÓDGÉP) munkatársa: Mikor kitört az ellenforradalom, ötödmagammal a Gépjavító Vállalat munkatársai az MSZHSZ-től kapott fegyverrel egy hétig őrszolgálatot teljesítettünk, míg le nem fegyvereztek bennünket. A fordulat után 1957 februárjában jelentkeztem munkásőrnek. Mély élmény maradt számomra, hogy egy csoportban lehettem idős elvtársakkal, akiktől a kommunista eszmét tanulhattam. Tatár Gyula a Gorzsai Állami Gazdaság állattenyésztési brigádvezetője: Két évig a lovasszakasz tagja voltam. Szalontai József elvtárs volt az első rajparancsnokom. A munkásőrségben a közösség annyira összehozott bennünket, hogy egymás nélkül már szinte nem is tudunk meglenni Húsz évet töltöttem a munkásőrségben, ezek életem legszebb időszakai Idősebb fiam, Sándor is munkásőr, másik fiam is be akar lépni Angyal Sándor szövetkezeti tag: Amikor 1956-ban megalakult az MSZMP, én is tagja lettem, majd a munkásőrségbe jelentkeztem. Felszereltünk, megkaptuk a kiképzést, én a lovasszakaszba kerültem, amelynek Bodré József volt akkor a parancsnoka Később se volt könnyebb a kiképzés Több kitüntetést kaptam a munkásőrségen belül, megbecsülnek 156

159 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén Ördögh István: Véleményem szerint igazi közösség a munkásőrség. Azt is mondják, a kommunista nevelés iskolája Különböző beosztásokban voltam és eredményeket tudtunk elérni Igyekeztem a rám bízott munkásőröket ugyanabban a szellemben nevelni, ami kell a párt meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtásához Az alapítók közül a huszadik évfordulón még 57-en (Albert Ferenc, Ambruzs Sándor, Angyal Sándor, Aradi Kálmán, Asztalos Sándor, Ágoston János, Barcza Zoltán, Bereczki Ernő, Bordás Péter, Borsi Pál, Czuczi István, Csáki Ernő, Csende János, Csikós István, Csontos László, Dani Imre, Daru Imre, Deák Ferenc, Détár János, Égető Ernő, Faludi György, Farkas Ferenc, Földházi Mihály, Gál István, Halász Imre, Imre Sándor, Janovszki József, Kabók Mihály, Kádár Mihály, Kakuszi Ernő, Kiss István, Kiss Pál 1., Koller Ferenc, Lakatos Imre, Lencse Sándor, Makó János, Molnár János, Molnár Sándor 1., Mónus Imre 1., Murányi László, Olasz Pál, Ördögh István, Péter Szabó István, Papp Márton, Pillér János dr., Pótári Illés, Rákos Sándor, Rostás István, Simon Sándor, Szalárdi Péter, Szilágyi Sándor, Szűcs Ferenc dr., Szücs Márton, Tatár Gyula, Tóth István 1., Tóth János 1., Varga András) teljesítettek szolgálatot. 400 Az ünneplés után minden visszatért a megszokott kerékvágásba. Április 4-én a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát a vásárhelyi egységből Rákos Sándor, bronz fokozatát Rostás István kapta. 401 Kiosztották az országos parancsnoki dicséreteket is, melyben ezúttal Barcza Zoltán, Bartucz Sándor, Makó János, Mónus Imre és Varga István részesült. 402 A fegyveres erők napján a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Ördögh István alapító munkásőr vehette át ben a Kádár-rendszer egyik legnagyobb ünnepét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját ünnepelték. Ebből az alkalomból, a november 7-i ünnepségen négy vásárhelyi munkásőr (Várhegyi Győző, Bullás László, Vetró János, Szabó Sándor) részesült országos parancsnoki dicséretben. 404 A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Pető Imre századparancsnok, bronz fokozatát pedig Dani József kapta meg ben a Csongrád megyei Munkásőrség személyi állományába 2128 fő tartozott, köztük 72 nővel (Szeged város 633 fő, 340 fő, Makó 284 fő, Szeged járás 224 fő, Szentes 218 fő, Csongrád 175 fő). A teljes állomány 81 százaléka volt tagja az MSZMP-nek november 1-ig 54 főt vettek fel a pártba (1976-ban 48 főt), és 19 rendkívüli esemény történt. 400 A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 34. sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, március Uo. 403 CSMH szeptember Ünnepségek, kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából. MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 138. sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 162.sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, október MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 163.sz parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Budapest, október

160 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Különböző vétségekért 71 főt fenyítettek meg. Kitüntetésben 1631 fő részesült. 406 Az előképzésben 214 munkásőr-jelölt vett részt, akiknek 71 százaléka volt párttag, többségük életkora 26 és 35 év között (122 fő) volt, és 12 nő is volt közöttük ben Csongrád megyében nőtt a rendkívüli események (főként a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények, az igazolványok elvesztése és a fegyverrel való visszaélések) száma: 408 Rendkívüli esemény fajtája pozitív rendkívüli esemény 0 1 szabálysértés 0 1 bűncselekmény 3 6 igazolvány elvesztése 3 5 lőfegyverrel kapcsolatos 1 2 közúti baleset 2 2 Összesen: ben változás történt a Csongrád megyei Munkásőrség parancsnoki állományában. Huszka Márton megyei munkásőrparancsnok-helyettes hivatásos szolgálati viszonyát március 31-i hatállyal megszüntették, ezzel egyidejűleg nyugállományba helyezték. Helyére az MCSMP parancsnokhelyettesi posztjára április 1-jei hatállyal Kőrösi Ferenc került. 409 Húsz évvel a Munkásőrség megalakulása után a vásárhelyi egység erkölcsi, politikai állapota szilárd, fegyelmi helyzete és hangulata jó volt ben a személyi állomány 85,6 százaléka volt párttag, 92 fő választott párttisztséget viselt, a KISZ-nek pedig 53-an voltak tagjai. Az állományban az ipari, a mezőgazdasági munkások, a termelőszövetkezeti tagok, valamint a termelés irányításáért felelős műszakiak aránya 75,7 százalék, a szellemi dolgozók aránya pedig 20,7 százalék volt. A személyi állomány 60,2 százaléka szocialista brigádban dolgozott. Többségüket továbbra is a 36 és 50 év közötti munkásőrök (48,8%) alkották. A 35 év alattiak 32,4 százalékban, az 50 év felettiek 18,8 százalékban voltak jelen. Az évek során csökkent a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma, 1977-ben az állomány 62,9 százalékának volt ilyen végzettsége. Érettségivel 21,5 százalékuk, főiskolai vagy egyetemi oklevéllel 11,7 százalékuk rendelkezett ben a vásárhelyi munkásőröket külpolitikai téren a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (NOSZF) 60. évfordulójára való felkészülés, Brezsnyev és Kádár látogatásai, a Charta 77, a neutronbomba kifejlesztése, a nemzetközi 406 MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységeinek évi feladatáról Szeged, november MNL CSML MCSMP d. Az előképzésben részt vevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai, MNL CSML MCSMP d. Tájékoztató az évi rendkívüli események vizsgálatáról. Szeged, szeptember MNL CSML MCSMP d. A MOP 42. sz. parancsa. Huszka Márton hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése és nyugállományba helyezése. Budapest, március 18. ; MNL CSML MCSMP d. A MOP 43. sz. parancsa. Kőrösi Ferenc kinevezése. Budapest, március

161 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén munkásmozgalom és az arab világ kérdései foglalkoztatták. Belpolitikai vonatkozásban a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny, a Munkásőrséggel összefüggésben a 20. évforduló, Kádár János lánggyári beszéde, valamint a fegyverek és felszerelések cseréje került előtérbe. A vásárhelyi munkásőrök részt vettek a NOSZF 60. évfordulójára rendezett emlékversenyben. 410 A 20. évforduló kapcsán a testület népszerűsítése céljából több oktatási intézményben tartottak tájékoztatókat. Az ifjúsági nevelés területén a munkásőrök ettől az évtől kezdődően két helyi középiskolával (MÜM 602. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Közgazdasági Szakközépiskola) is kapcsolatba kerültek. 411 Az előző évhez viszonyítva nőtt a rendkívüli események száma és súlyossága ben három ilyen történt (Megyaszai Sándor, Szénási János és Bokor Gyula), amelyek nem függtek össze a munkásőri szolgálattal. Ittasság miatt három főt fenyítettek meg. Ekkor a személyi állomány 70 százaléka, azaz 254 fő dolgozott bázismunkahelyeken. Az állomány fennmaradó része 54 egyéb munkahelyről verbuválódott ben hét vásárhelyi munkásőr lépett be a pártba. 412 Az as oktatási évben a vásárhelyi egység 72,3 százaléka vett részt szervezett politikai oktatásban. Az állomány cserélődése 8,1 százalékos volt. 413 Az előképzésben 29 munkásőr-jelölt vett részt, melyből kilencen párttagok, nyolcan pártonkívüliek voltak. A nők száma három volt. Többségüket (14 fő) a 26 és 35 közöttiek adták. Ötven év felettiek ebben az évben egyáltalán nem jelentkeztek munkásőrnek. 414 Az évi előképzős munkásőrök mind bázismunkahelyen dolgoztak. 415 A vásárhelyi egység orvosai 1977-ben elvégezték a parancsnoki állomány, illetve az I. század egészségügyi szűrését, összesen 152 főt vizsgáltak meg. Az eredmények alapján négy munkásőrnek szolgálatkönnyítést, egynek pedig leszerelést javasoltak. Öt esetben szanatóriumi kezelést írtak elő. Az év folyamán a vásárhelyi munkásőrök 57 liter vért adtak ben a területi parancsnokság legjobb önálló egysége címet immár harmadik alkalommal a Szeged városi Gera Sándor Munkásőrzászlóalj nyerte el. Ezért a szegedi zászlóaljparancsnok 8000 forint pénzjutalmat kapott. A vásárhelyi egység ezúttal második helyezett lett. A legjobb híradó szakalegység címet, a vásárhelyi másodjára érdemelte ki MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a i SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi munkájáról és javaslat az évi feladatok végrehajtására., október 3. A NOSZF emlékversenyt a csepeli munkások kezdeményezték. In: MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységeinek évi feladatáról Szeged, november Ma a i Szakképzési Centrum Kalmár Zsigmond Szakképző Iskolája, illetve Eötvös József Szakképző Iskolája. 412 MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a i SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi munkájáról és javaslat az évi feladatok végrehajtására., október MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a megyei parancsnokság és alárendelt egységeinek évi feladatáról Szeged, november MNL CSML MCSMP d. Az előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai., MNL CSML MCSMP d. Jelentés az évi állományépítő munka tapasztalatairól., július MNL CSML MCSMP d. Jelentés a SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi egészségügyi helyzetéről,, október MNL CSML MCSMP d. MCSMP 36. sz. parancsa, az évi szocialista versenymozgalom értékelése, és a vele járó jutalmak adományozása, Szeged, december

162 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) Az 1978-as év több szempontból fordulópontot jelentett a magyar belpolitikai életben. Az Amerikai Egyesült Államok ekkor adta vissza a Szent Koronát Magyarországnak. Kádár János ezt a következőképpen értékelte: A koronázási ékszerek visszaadását a Magyar Népköztársaság politikai sikerének tartom. Olyan helyzet állott elő, amikor az USA elnöke 418 és kormányzata számára már tarthatatlanná vált, hogy náluk legyen, s úgy döntöttek, hogy visszaszolgáltatják a magyar népnek. [ ] A magyar valóságot tudomásul veszik, a Magyar Népköztársaság tekintélyét ismerik el. A koronázási ékszerek visszaadása a két oszág viszonyában meglehetősen nagy fordulatot jelentett, a magyar-amerikai kapcsolatok ettől kezdve új irányt vettek ban nyugdíjazták Biszku Bélát, az MSZMP KB titkárát és Németh Károlyt, a gazdaságpolitika vezetőjét is leváltották október 19-én új minisztertanácsi határozatot és rendeletet adtak ki a Munkásőrségről. A testületet ebben a következőképpen definiálták: A Magyar Népköztársaság Munkásőrsége /a továbbiakban: Munkásőrség/ társadalmilag szervezett, önkéntes fegyveres testület. A munkásőrök feladata az új határozat szerint az államrend védelmezése, a közbiztonság fenntartása, a rendezvények biztosítása, a fontosabb létesítmények védelme, az elemi csapások és a polgári javak elleni támadás elhárítása volt. Az állományszervezésnél fontosnak tartották, hogy a büntetlen előéletű, 18 évnél idősebb magyar állampolgárok önként jelentkezzenek a testületbe, legyenek egészségesek, és munka mellett teljesítsék a szolgálatot. A munkásőrök továbbra is öt év után leszerelhettek vagy tartalékállományba vonulhattak. A Munkásőrségbe való felvételt a munkahely szerinti illetékes pártalapszervezetnél lehet kérni. A felvételről a párttaggyűlés határozata alapján az illetékes Párt Végrehajtó Bizottság határoz. Az új munkásőröket elsősorban a termelőmunkában résztvevő párttagok és olyan pártonkívüli dolgozók közül kell felvenni, akik a párt politikájával egyetértenek és megvalósításában a tömegszervezetekben végzett munkájukkal is tevékenyen részt vesznek. Az 1978-as határozat a kiképzési időt éves szinten 72 órában maximalizálta ban a Csongrád megyei Munkásőrség parancsnoki állományában ismét változások történtek. Mákos István megyei munkásőrparancsnok hivatásos szolgálati viszonyát május 31-i hatálylyal megszüntették, és ezzel egyidejűleg nyugállományba helyezték. Helyére, június 1-jétől Koczkás Ferenc nyugállományú tartalékos munkásőrt nevezték ki. 421 Amikor Koczkás Ferenc átvette a megyei parancsnokság vezetését, a megye személyi állománya 2136 fő volt. 422 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj január 28-án a Béke Szálló nagytermében tartotta szokásos évzáró-évnyitó gyűlését. Az ünnepség kezdetén dr. Pillér János egységparancsnok-helyettes köszöntötte a munkásőröket, majd Tóth Sándor tartott beszédet, amelyben elmondta, hogy szép sikereket értek el a pártépítésben, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett szocialista munkaversenyen, amit mi sem bizonyított jobban, mint az, hogy 1977-ben 120 vásárhelyi 418 Az USA elnöke 1977 és 1981 között Jimmy Carter volt. A koronázási ékszerek átadására január 6-án került sor. 419 Kávássy János Előd: Most nézzük a mi oldalunkról. In: Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából. Szerk. Szekér Nóra és Nagymihály Zoltán, Antológia Kiadó, Lakitelek, Kiss: A Munkásőrség története és előzményei , MNL CSML MCSMP d. A MOP 68. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozólag, Mákos István hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése, nyugállományba helyezése, Budapest, május 11.; MNL CSML MCSMP d. A MOP 69. sz. parancsa a személyi állományra vonatkozólag, Koczkás Ferenc kinevezése, Budapest, május MNL CSML MCSMP d. MCSMP Szeged, Jegyzőkönyv a megyei parancsnoki teendők átadásáról és átvételéről, Szeged, május

163 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén munkásőr részesült különböző kitüntetésben. A beszéd után kihirdették a szocialista versenymozgalom eredményét. Az egység legjobb százada a II. század lett, melynek parancsnoka Szücs Márton volt. A legjobb szakasz címet a Fejes Pál parancsnoksága alatt működő III. század 2. szakasza nyerte el. A Klimek József vezette híradó szakasznak a területi parancsnokság legjobb híradó szakaszegysége címet még Mákos István adta át. 20. éves Szolgálati Érdemérmet hat, 15. éveset öt, 10. éveset 28 munkásőr vehetett át. 5. éves szolgálatuk elismeréseként 25-en kaptak Munkásőr Emlékjelvényt. Tartalékállományba vonulásuk, illetve leszerelésük alkalmából 21 főt Munkásőr Emlékéremmel jutalmaztak. 423 Az ország felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából a Csongrád megyei munkásőr parancsnokságon is adtak át kitüntetéseket. Április 4-én országos parancsnoki dicséretben részesült a vásárhelyi egységből Forrai László, Danicska István és Ábrahám József. 424 A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Tatár Gyula, bronz fokozatát Molnár Sándor, a zászlóaljparancsnok ellátó helyettese, valamint Gaál Mihály kapta. 425 A fegyveres erők napján Szalkai Sándort a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. 426 Bukta István, Borbás László és Forrai Bálint megyei parancsnoki dicséretet kapott. 427 November 7-e alkalmából országos parancsnoki dicséretben részesült Bere Ferenc, Molnár Sándor, Tűhegyi Zoltán, Szabó József és Tóth István. 428 A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Kovács László, bronz fokozatát pedig Makó János kapta ban a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága a testület tulajdonát képező, Ópusztaszerhez közeli erdő területén a honvédelmi nevelés különböző céljaira szabadtéri oktatóiskolát és egy 1800 m hosszú sportpályát kívánt létesíteni. Ezen létesítmény Csongrád megye összes KISZ tagjainak, úttörőinek, Ifjú Gárdistáinak MHSZ továbbképzésre bevont tagjainak, valamint a Munkásőrség honvédelmi továbbképzését is szolgálja ban Csongrád megyében 167 munkásőr-jelölt (58 párttag, 109 pártonkívüli) vett részt az előképzésben, köztük 13 nő volt. Legtöbben 26 és 35 év közöttiek voltak, és több mint kétharmaduk (145 fő) munkásként dolgozott. Egy előképzős volt 51 év fölött. 431 A vásárhelyi egységben 35 munkásőr-jelölt (9 párttag, 26 pártonkívüli) előképzését kezdték meg, akik között 3 nő volt. Foglalkozásukat tekintve legtöbbjük (31 fő) munkásként dolgozott, életkoruk szerint pedig a 26 és 35 év közöttiek (22 fő) voltak többségben. 50 év feletti egyáltalán nem volt köztük. Közülük előzőleg 29-en teljesítettek katonai szolgálatot. Nagy részüknek (24 fő) iskolai végzettsége 8 általános volt CSMH január Vásárhelyi munkásőrök ünnepi egységgyűlése. 424 MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 31. sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Országos parancsnoki dicséret adományozása, Budapest, március MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 28. sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetés adományozása, Budapest, március CSMH szeptember A fegyveres erők napja alkalmából. Ünnepségek, kitüntetések átadása. 427 MNL CSML MCSMP d. MCSMP 036. sz. parancsa. Szeged, szeptember MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 143. sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Országos parancsnoki dicséret adományozása, Budapest, október MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 141. sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetés adományozása, Budapest, október MNL CSML MCSMP d. Munkásőr lőtéren építendő sportpálya, Szeged, augusztus MNL CSML MCSMP d. Az MCSMP előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai, Szeged. 432 MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregységnél előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai 161

164 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) 1978 közepén a Szántó Kovács János Munkásőregység tényleges létszáma 370 fő (311 párttag, 45 fő pártonkívüli és 14 fő KISZ-tag) volt. Az állomány többségét a 41 és 50 év közöttiek (102 fő 30%) alkották. Az 51 és 60 év közöttiek 51-en, a 61 év felettiek 12-en voltak. Nagy többségük (143 fő) 1-5 éve teljesített szolgálatot, és 43-an voltak azok, akik 21 évnél régebb óta voltak már a testület tagjai. 244 főnek (66%) volt nyolc általános iskolai végzettsége. Hároméves Marxista- Leninista Egyetemet 33 fő végzett. Az állomány fele (183 fő) ipari munkás volt, értelmiségi 13 fő volt köztük. A megyei Pártbizottságnak hárman, a városinak négyen voltak tagjai. Az egység átlagéletkora az 1975 és 1978 közötti években év volt ban még 39 alapító tag volt állományban. 434 A Szántó Kovács János Munkásőregység személyi állományának szolgálati idő szerinti megoszlása 1978-ban: 435 Szolgálati idő Fő Arány 1-5 év 142 fő 38,4 % 6-10 év 82 fő 22,2 % év 70 fő 18,9 % év 33 fő 8,9 % 21 év felett 43 fő 11,6% A pártonkívüli munkásőrök párttaggá nevelésére a Munkásőrségben különös gondot fordítottak tavaszán a Szántó Kovács János Munkásőregységben a személyi állomány több mint 83 százaléka párttag volt, emellett 59 pártonkívüli munkásőr teljesített szolgálatot. A velük való elbeszélgetés során csak ketten mondták azt, hogy egyáltalán nem akarnak a Párt tagjai lenni. Az MSZMP politikájával ellentétes véleményt egyetlen munkásőr sem fejtett ki. 436 A vásárhelyi egység eszmei-politikai felkészültsége az decemberi jelentés szerint egész évben megfelelő volt, ennek elmélyítésére minden kiképzést, pártrendezvényt és alegységgyűlést felhasználtak. A személyi állomány 65 százaléka szocialista brigádban, 23 fő pedig brigádvezetőként dolgozott. Az egységben 1978 végén már csak 53 pártonkívüli munkásőr volt, így a párttagok aránya 85,5 százalékot tett ki. Az év folyamán öt rendkívüli esemény (Vetró János 1., Lencse Ferenc, Gazsó Lajos, Börcsök Lajos, Dabis Mihály) történt. A lopást elkövető Börcsök Lajost kizárták a Munkásőrségből. 437 adatai,, július MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományértékelése,, június MNL CSML MCSMP d. Jelentés a Munkásőrség erkölcsi, politikai állapotáról, az egységben folyó politikai és nevelő munka helyzetéről., december Uo. 436 MNL CSML MCSMP d. Felmérés az egység kötelékében szolgálatot teljesítő pártonkívüli munkásőrökről., április MNL CSML MCSMP d. Jelentés a Munkásőrség erkölcsi, politikai állapotáról, az egységben folyó politikai és nevelő munka helyzetéről., december

165 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 1978-ban a területi parancsnokság legjobb önálló egysége címet fennállása óta immáron ötödik alkalommal a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj nyerte el. 438 A parancsnoki állományból ezért Tóth Sándor 6000, Pillér János és Molnár Sándor pedig 4500 forint jutalmat kaptak. 439 Az évi szocialista versenymozgalom keretében a vásárhelyi egységből Kiváló Parancsnok jelvényt kapott Pillér János zászlóaljparancsnok-helyettes, Molnár Sándor ellátóhelyettes, Détár János századparancsnok-helyettes, Beke Ferenc és Körömi Albert szakaszparancsnokok, valamint Molnár Sándor 1. rajparancsnok. Kiváló Munkásőr jelvényt 12 munkásőr (Béres Ferenc, Aszalai Ernő József, Ábrahám József, Benkő Károly, Kardos János, Karlinszki Tibor, Kispál György, Nagy János 1., Nyiri Lajos, Tatai István, Turóczki Sándor és Zsidi István) vehetett át. 440 Miután az 1978-as esztendőt a vásárhelyi egység a megye legjobb egységeként zárta, a következőnek is nagy reményekkel indult neki. A vásárhelyi zászlóalj szokásos évértékelő gyűlését január 20-án a Béke Szálló nagytermében rendezte meg, melyre a város vezetői mellett meghívást kapott Győri Imre, dr. Koncz János, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára, Koczkás Ferenc, az új megyei munkásőrparancsnok, Gáti József, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, Stefan Bognar, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Fentisek Benko, a követség katonai attaséja. Tóth Sándor évértékelő beszédében elmondta, hogy az elmúlt évben a szocialista munkaversenyt a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére indították. Ennek keretében a Területi Parancsnokság Legjobb Önálló Egysége címet, immár ötödik alkalommal, a Szántó Kovács János Munkásőregység nyerte el. Az oklevelet és a vele járó vándorserleget Koczkás Ferenc megyei parancsnok adta át Tóth Sándornak. Kiváló Parancsnok kitüntetésben dr. Pillér János, Molnár János 1., Molnár János 2., Détár János, Bere Ferenc és Körömi Albert, Kiváló Munkásőr kitüntetésben pedig további 12 fő részesült. 20. éves Szolgálati Érdemérmet ketten, 15. éveset ketten, 10. éveset tízen, 5. éveset 25-en kaptak. Leszerelésük és tartalékállományba vonulásuk alkalmával 29-en Emlékérmet és Emléklapot vettek át. Az ünnepség végén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői négy munkásőrnek adták át a Csehszlovák Népi Milícia tiszteletbeli tagja jelvényt. 441 A négy kitüntetettből három Szücs Márton, Czuczi István és Gál István alapító tag volt. A negyedik, Bartucz Sándor 11 éve volt munkásőr. 442 Az egység állományából ben 18-an rendelkeztek Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel, az alakulástól kezdve több mint ötvenen érdemelték ki a Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatait, és több mint 140 tag nyerte már el valamely Kiváló címet MNL CSML MCSMP d. MCSMP sz. parancsa az évi szocialista versenymozgalom értékeléséről. Szeged, december MNL CSML MCSMP d. Javaslat a Területi Parancsnokság Legjobb Önálló Egysége kitüntető címet elért egység parancsnoka, helyettese és ellátóhelyettese jutalmazására. Szeged, december MNL CSML MCSMP d. MCSMP sz. parancsa az évi szocialista versenymozgalom eredményeiről. Szeged, december CSMH január Megbecsülés övezi a munkásőröket. 442 CSMH március Négyen a zászlóaljból. 443 CSMH január Megbecsülés övezi a munkásőröket. 163

166 A Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) A fegyveres erők napján tíz vásárhelyi munkásőr Kiss Imre 2., Megyaszai Pál, Lendvai Mihály, Herczeg László, Rákos László, Szender Géza, Oláh Ernő, Nagy Imre, Aszalai Mihály, Kovács Ferenc 3. zászlóaljparancsnoki dicséretben részesült ben a rendkívüli események száma csökkent, súlyosságuk azonban növekedett. Az év folyamán négy rendkívüli esemény történt. Dabis Mihály halálos közúti balesetet okozott, melyért büntetésként egyévi szabadságvesztésre ítélték, ezért őt kizárták a testületből. Mérai Tibor ittasan vezetett, ezért 5000 forint pénzbüntetésre ítélték, valamint másfél évre eltiltották a járművezetéstől. Mérai testületen belüli megfenyítésére nem kerülhetett sor, mert a rendkívüli eseményt nem jelentette, és mire értesültek róla, már leszerelt. Aracsi Sándor elveszítette a munkásőr-igazolványát, amiért megfeddték. Kovács Ferenc 2. orgazdaság és lopás miatt egy év börtönbüntetést kapott, így őt is kizárták a testületből. A rendkívüli események előidézői 1-2 éves munkásőri szolgálattal rendelkeztek. 445 Molnár László a januári egységgyűlés után ittasan jelent meg a Fegyveres Erők Klubjában, és munkásőrhöz nem méltó magatartást tanúsított, ezért a zászlóaljparancsnok megfeddte. 446 Neller József 1979 tavaszán, lőtérépítés közben lerészegedett, sőt többek leitatásában is szerepe volt, ezért a zászlóaljparancsnok megrovással sújtotta. 447 Farkas Mihály rajparancsnok 1979 tavaszán lőtérépítés közben ugyancsak leittasodott, egyik társát pedig megütötte, így büntetésképpen alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezték. Baksa Imre és Molnár Sándor feddésben részesült, amiért március 12-én a lőtéri építkezésen szintén felöntöttek a garatra. 448 Dicséretek és fenyítések a Szántó Kovács János Munkásőregységnél 1979-ben: 449 dicséret fenyítés egységparancsnok 35 fő 2 fő századparancsnok 54 fő 4 fő szakaszparancsnok 35 fő Összesen: 124 fő 6 fő 444 MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség hódmezővásárhelyi zászlóaljparancsnokának sz. parancsa. Dicséret,, szeptember MNL CSML MCSMP d. Az évi rendkívüli események értékelése, következtetések levonása, megelőzésükre intézkedések., március MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség hódmezővásárhelyi zászlóaljparancsnokának sz. parancsa. Fenyítés kiszabása,, február MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség hódmezővásárhelyi zászlóaljparancsnokának sz. parancsa. Fenyítés kiszabása,, március MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség hódmezővásárhelyi zászlóaljparancsnokának sz. parancsa. Fenyítés kiszabása,, március MNL CSML MCSMP d. A parancsnokok dicséreti, fenyítési jogkörük alkalmazásának vizsgálata, következtetések levonása, feladatok meghatározása., március

167 Új parancsnok a Szántó Kovács János Munkásőregység élén 1979 elején a tényleges állomány 371 fős (302 fő párttag, 69 fő pártonkívüli) volt. A foglalkozás szerinti megoszlásban az előző évhez képest lényeges változás nem történt. Az állomány 80 százaléka az iparban és a mezőgazdaságban dolgozott. 1-5 év szolgálati idővel 144 fő rendelkezett, míg 20 évnél régebben már csak 37 fő szolgált. Az értékelésben kiemelték, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az értelmiség között végzendő szervező munkára. 450 Az életkort tekintve fiatalodás volt tapasztalható, az átlagéletkor ugyanis 40,3 évről 39,3 évre csökkent. A párttagság aránya 83,2 százalék volt. A Dolgozók Esti Iskolájában való képzésnek köszönhetően 1979-re már csak az állomány 3,5 százaléka nem rendelkezett nyolc osztályos végzettséggel, ők valamennyien időskorúak voltak. A nők száma 12-ről 19 főre emelkedett. A munkásőr nők főként a törzsekben és a szakalegységekben tevékenykedtek, de lövészként is számításba vették őket. Az egységben több házaspár is volt. 451 Az előképzésben 21 munkásőr vett részt, akik egy fő kivételével mindannyian bázismunkahelyen dolgoztak. Több mint 40 százalékuk párttag, 87,7 százalékuk munkás volt, és zömmel év közöttiek voltak. Nők ezúttal nem jelentkeztek. Katonai szolgálatot közülük korábban 20 fő teljesített. 452 Az állomány 70 százaléka 15 bázismunkahelyről tevődött össze, a többiek 43 egyéb munkahelyen álltak alkalmazásban. 98 fő választott párttisztséget viselt, 65 százalékuk pedig szocialista brigádban dolgozott. 453 Az év folyamán elvégzett egészségügyi vizsgálatok után 1979 végén az egységből két munkásőrnek szolgálatkönnyítést, egynek pedig leszerelést javasoltak. Két esetben szanatóriumi beutalást kezdeményeztek. 454 Az év folyamán 119 vásárhelyi munkásőr összesen 50,75 liter vért adott MNL CSML MCSMP d. Az állományértékelés, állományépítés ötéves tervének pontosítása a SZKJ Munkásőr Zászlóaljnál., január MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőr Zászlóalj pártértekezlet óta végzett tevékenységéről és javaslat az évi feladatok végrehajtására., szeptember MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőr Zászlóalj pártértekezlet óta végzett tevékenységéről és javaslat az évi feladatok végrehajtására., szeptember 12.; MNL CSML MCSMP d. Az előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai., július MNL CSML MCSMP d. Beszámoló jelentés a hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőr Zászlóalj pártértekezlet óta végzett tevékenységéről és javaslat az évi feladatok végrehajtására., szeptember MNL CSML MCSMP d. A hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőregység évi egészségügyi helyzetjelentése., október MNL CSML MCSMP d. Jelentés az évi véradásról., november

168

169 ÚT A FELSZÁMOLÁSIG ( )

170

171 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében ( ) A párttal, a néppel egy az utunk, A jelszavunk munka és béke. Mi kommunista szívvel indulunk, És bennünk a népünk reménye. A párttal, a néppel (Loránd István Vasvári István) Az 1980-as évek országos és megyei szinten is sok változást hoztak ban Papp Árpád halála miatt a Munkásőrség új országos parancsnoka Borbély Sándor lett. A vásárhelyi egység ebben az évtizedben három nagyobb kitüntetést is kapott ben a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával, 1984-ben, a város szovjet megszállásának 40. évfordulóján, Pro Urbe díjjal, 1985-ben pedig az Országos Parancsnok Különdíjával tüntették ki az egységet. Az 1980-as és 1985-ös országgyűlési és tanácstagválasztások után a személyi állományból ismét többen tanácstagok lettek. Ebben az időszakban került sor a testület 25. évfordulójának megünneplésére is, mely alkalomból újra az alapító munkásőröket állították példaként a fiatalabbak elé. A vásárhelyi egység létszáma a nyolcvanas években az előző évtizedhez képest csökkenést mutatott ban még 368, 1986-ban azonban már csak 338 munkásőr teljesített szolgálatot kötelékében. A nők száma viszonylag állandó maradt, végig fő körül mozgott. A munkásőrök foglalkozását tekintve az évtized közepén fordulat állt be. Csökkent az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók száma, és emelkedett a szellemi dolgozók aránya. Már az előképzésben sem vettek olyan sokan részt, mint az előző évtizedben. Számuk a nyolcvanas években évi 19 és 23 fő között mozgott. A Csongrád megyei Munkásőrség az évtized folyamán 1986-ban, 2223 fővel érte el a legnagyobb létszámát. Ez az év sok újdonságot hozott a vásárhelyi munkásőrök életében. Ekkor készült róluk először videofelvétel, a testület népszerűsítésére Munkásőr-napok indultak és már az egységtörténet is nyomdakész állapotban volt. Az esztendő második fele a 30. évfordulóra való készülődéssel telt. Az 1980-as évekből már hangulatjelentések is rendelkezésünkre álltak, amelyek a munkásőrök bel- és külpolitikai eseményekkel kapcsolatos véleményéről adnak általános képet. A Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságán és alárendelt egységeinél szeptember 1. és 15. között országos parancsnoki szemlét hajtottak végre. Első megállapításuk szerint A munkásőr állományra jellemző a párt politikájával való teljes egyetértés, annak cselekvő, aktív támogatása. 169

172 Út a felszámolásig ( ) A munkásőröket tisztelet, megbecsülés övezi. A munkásőri pártmegbízatásnak, a munkásőr szolgálatnak rangja van. Csongrád megyében a munkásőr állomány feltöltöttsége ez idő tájt teljes volt. Az állomány 82 százaléka párttag, 78 százaléka fizikai dolgozó, 3 százaléka év közötti, 35 százaléka év közötti, 45 százaléka év közötti, 17 százaléka 50 év feletti volt. A nők aránya 3 százalékot tett ki. Az állomány 22 százaléka középiskolát, 8 százaléka egyetemet vagy főiskolát végzett. A munkásőrök erkölcsi, politikai állapota szilárd, a társadalomban betöltött szerepe példamutató volt. Ahogyan megállapították: Három generáció jól ötvöződik, az azonos politikai meggyőződés, a közös szolgálat, az önzetlen társadalmi tevékenység szoros egységbe kovácsolja az állományt. Csongrád megyében a munkásőrök negyven százaléka rendelkezett a testületen kívüli párt- illetve társadalmi megbízatással, hatvan százalékuk pedig szocialista brigádban dolgozott. 456 Minden második munkásőr Kiváló Dolgozó volt, és minden harmadik munkásőr a szocialista versenymozgalomban végzett munkája kapcsán kiérdemelte már egyszer a Kiváló Munkásőr vagy a Kiváló Parancsnok jelvényt. Emellett hetvenhat munkásőr megyei, városi, járási vagy községi tanácstag volt ból rendelkezésünkre áll a Csongrád megyei Munkásőrség híradó szakcsoportjának jellemzése is. A Mágori Ferenc parancsnoksága alatt működő, 145 fős megyei híradó állomány többségét a 36 és 50 év közötti munkásőrök (69 fő 48%) adták. Közel felüknek (70 fő 48%) általános iskolai végzettsége volt, 59-en rendelkeztek közép-, 16-an pedig felsőfokú végzettséggel. 78 százalékuk munkás volt. Legtöbben éve szolgáltak már az egységekben, és 120-an, azaz 83 százalékban voltak közöttük párttagok. 458 A Csongrád megyei Munkásőrség híradó személyi állományának összetétele 1980-ban: 459 Egységek Csongrád megyei híradó szakcsoport Csongrád megyei híradó szakasz Makó v.z. törzs és híradó raj Szeged j.z. törzs és híradó raj Szentes j.v.z. törzs és híradó raj Szeged v.z. törzs és híradó raj v.z. törzs és híradó szakasz Csongrád v.ö. szd. törzs és híradó raj Létszám 7 fő 32 fő 13 fő 13 fő 13 fő 35 fő 19 fő 13 fő 456 MNL CSML MCSMP d. Összefoglaló jelentés a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságán és alárendelt egységeinél végrehajtott Országos Parancsnoki Szemle tapasztalatairól. Budapest, november CSMH január Közéletiség és szolgálat. Írta: Gáti józsef, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese. 458 MNL CSML MCSMP d. Jelentés a híradó szakterület évi munkájáról. Szeged, január Uo. 170

173 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében január 1-jén a vásárhelyi egység tényleges állománya 368 fő (302 párttag, 66 pártonkívüli) volt. A létszámcsökkenés oka az volt, hogy több munkásőr időközben a rendőrség, illetve a tűzoltóság kötelékébe lépett. Az állomány 80,7 százaléka az iparban és a mezőgazdaságban dolgozott. Az átlagéletkor 39,7 évről 40,3 évre emelkedett. A nők száma 19-ről 18 főre csökkent. 76 fő éve, 21 fő éve, 50 fő 20 évnél is régebben szolgált már. Az alapító munkásőrök száma 33 fő, azaz 9 százalék volt. 460 A vezetés erősebb lett szervezettségben, hatékonyságban és javultak a módszerek. A törzs és alegységparancsnoki állomány felkészültsége, tervező, szervező és ellenőrző tevékenysége tovább fejlődött. állt egy novemberi jelentésben. 461 A vásárhelyiek szokásos évzáró-évnyitó egységgyűlésére január 26-án a Béke Szálló nagytermében került sor. A városi vezetés mellett Győri Imre, Gyárfás Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára, dr. Faragó Elek, a Munkásőrség országos parancsnokának osztályvezetője és Koczkás Ferenc megyei munkásőrparancsnok foglalt helyet az elnöki asztalnál. Tóth Sándor évértékelő beszédében hangsúlyozta, hogy a közelmúltban az egység két alkalommal is elnyerte a területi parancsnokság legjobb egysége címet. Az 1979-es év újabb sikert hozott. Az egység a területi egységek között hatodszor lett első a szocialista munkaversenyben, ami azt jelentette, hogy a mindenkori első helyezettnek járó vándorserleg véglegesen az egység hagyományszobájába került. Tóth Károly, Bere Márton, Tűhegyi Zoltán, Balázs Tihamér és Mózes László Kiváló Parancsnok, 12 fő pedig Kiváló Munkásőr jelvényt vehetett át munkásőr 20., illetve 15. évi szolgálat, 17 munkásőr pedig 10. évi szolgálat után kapott Szolgálati Érdemérmet, melyeket Gyárfás Mihály és dr. Faragó Elek adott át. Ötéves Szolgálati Érdemérmet 32-en vettek át. Leszerelésük és tartalékállományba vonulásuk alkalmából 14 főt Emlékéremmel és Emléklappal jutalmaztak. A kitüntetések átadása után Győri Imre köszöntötte a vásárhelyi munkásőröket, és elismerően szólt a szocialista versenymozgalomban elért sikereikről tavaszán, a városi pártértekezleten a testületet a következőképpen értékelték: A Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj tevékenységét töretlen fejlődés jellemzi [ ] példás magatartást tanúsítanak a közéleti tevékenységben [ ] Jelentős feladatot vállalnak az ifjúság honvédelmi nevelésében. Munkájuk elismeréseként kiérdemelték a lakosság tiszteletét, megbecsülését. 463 Tény, hogy a nyolcvanas évekre a munkásőrök már megszokott jelenséggé váltak a városban, hiszen állandó szereplői voltak a különböző állami és városi ünnepségeknek, sőt közülük a városi tanács vezetésében is többen helyet kaptak. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a városi vezetés összefonódott a Munkásőrséggel, egyazon személyek irányították a várost és a testületet. Ezért a figyelem és a megbecsülés a város részéről mindig érzékelhető volt, a lakosság véleményét illetően azonban nincsenek olyan források, amelyek ezt megerősítenék. Így a többség véleményének hiányában, a kisebbséget alkotó városi vezetés véleménye nem lehet mérvadó számunkra. 460 MNL CSML MCSMP d. Állományértékelés, állományépítés ötéves tervének pontosítása., február MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése., november CSMH január Munkásőrünnepség Vásárhelyen. 463 MNL CSML MCSMP d. Jelentés a testülettel kapcsolatos véleményekről, a munkásőrök párttisztségébe való beválasztásáról., március

174 Út a felszámolásig ( ) Sokatmondó az is, hogy a legnagyobb elismeréseket általában a hatalom által a társadalomra kényszerített, mesterségesen felépített és dicsőített április 4-i felszabadulási ünnepségeken adták át ban ezen a napon a vásárhelyi egységből a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Ágoston János, bronz fokozatát pedig Körömi Albert szakaszparancsnok kapta. Országos parancsnoki dicséretben Aszalai Sándor és Paku István részesült. 464 A Kádár-korszak utolsó előtti országgyűlési és tanácstag választását június 8-án rendezték, melyen a városi Pártbizottságba ismét több munkásőrt (Tóth Sándor, Kerekes István, Török Lajos, Kispál György, Farkas Pál, Nagy Ernő) is beválasztottak. 465 A fegyveres erők napján a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Klimek Józsefet tüntették ki. 466 Ezen a napon további tíz vásárhelyi munkásőr Gál István, Szücs Márton, Gőgh Sándor, Horváth Istvánné, Ambruzs Sándor, Forrai László, Borsos József, Erki Szabó András, Vetró János 1. és Doba Ferenc részesült dicséretben, illetve jutalomban. 467 November 7-én a vásárhelyi egység személyi állományából a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Détár János, a HÓDGÉP alapszervezeti párttitkára, bronz fokozatát Horváth József, az Alföldi Porcelángyár pártbizottságának titkára kapta ban az előképzésben 19 fő vett részt. Nők ebben az évben sem jelentkeztek. Az előképzősök kétharmada (14 fő) ipari vagy mezőgazdasági munkás volt. Közöttük továbbra is a évesek voltak a legtöbben, 50 év fölötti már nem jelentkezett. Többségük (12 fő) legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános volt. 469 A vásárhelyi egységben ebben az évben a párttagság aránya 85 százalék fölött volt. Az év folyamán tíz munkásőr lett párttag. Az állományban 191 Kiváló Dolgozó, 248 szocialista brigádtag volt, 131 fő pedig választott párt- vagy tömegszervezeti tisztséget töltött be. Összesen négy alkalommal kellett fenyítést alkalmazni, és három rendkívüli esemény (Molnár Sándor 4. ittas gépjárművezetés, Szücs István rosszul lett a lövészeten, Krámli Mihály munkásőri feladat végrehajtása közben balesetet szenvedett) történt. 470 Molnár Sándor őszén kismotorjával ittasan közlekedett, melyre rendőri igazoltatás során derült fény. A vizsgálat szerint az ittasság foka nyolc ezrelék felett volt, a zászlóaljparancsnok ezért szigorú megrovás büntetésben részesítette. 471 Még ugyanezen az őszön Molnár Sándor 4. ismét ittas állapotban vezette kismotorját, elesett és meg is sérült. A vásárhelyi Bíróság 4500 forint pénzbüntetést szabott ki rá, a zászlóaljparancsnok pedig ezúttal már a testületből való kizárással sújtotta CSMH április Ünnepségek, kitüntetések a felszabadulási évforduló alkalmából. 465 MNL CSML MCSMP d. Jelentés a testülettel kapcsolatos véleményekről, a munkásőrök párttisztségébe való beválasztásáról., március CSMH szeptember Ünnepségek, kitüntetések átadása a fegyveres erők napja alkalmából. 467 MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség hódmezővásárhelyi zászlóaljparancsnokának 082. sz. parancsa. Dicséret., szeptember CSMH november Ünnepségek, kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő ünnepe alkalmából. 469 MNL CSML MCSMP d. Az előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai, 1980., június MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése., november MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség hódmezővásárhelyi zászlóaljparancsnokának 092. sz. parancsa. Fenyítés., november MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség hódmezővásárhelyi zászlóaljparancsnokának sz. parancsa. 172

175 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében Az 1979/1980-as oktatási évben a vásárhelyi állomány 77,7 százaléka vett részt politikai oktatásban a következő megoszlásban: zászlóaljtörzs és közvetlenek 69,9%, I. század 87%, II. század 71%, III. század 81,1%. Állami oktatásban 14 fő tanult. 473 A Szántó Kovács János Munkásőregység részvétele a politikai oktatásban, az 1979/1980-es tanévben: 474 Oktatási forma Résztvevők száma Pártoktatás 223 fő KISZ-oktatás 4 fő Szakszervezeti oktatás 8 fő Szakosító 1 fő Marxista-Leninista Egyetem, 1 éves pártiskola 9 fő Marxista-Leninista középiskola, 5 hónapos pártiskola 15 fő Propagandista 22 fő Összesen: 282 fő (77, 7%) december 31-én az állomány felépítése a következő volt: A tényleges állományba 341 fő (284 párttag, 57 pártonkívüli, 67 KISZ-tag) tartozott. A nők száma 17 volt. Legtöbben (265 fő) munkások voltak, mezőgazdasági termelőszövetkezetben 75-en dolgoztak. A vezető beosztású szellemi dolgozók száma 46 volt. A munkásőrök többsége 36 és 50 év közötti középkorú volt. A 60 év feletti munkásőrök száma mindössze 5 fő volt. 219 fő általános iskolai, 81 fő középiskolai, 41 fő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett. Munkásőr parancsnoki iskolát 28 fő végzett végén még 29 olyan munkásőr teljesített szolgálatot a vásárhelyi egységben, akik 1957-ben, az alapítás évében léptek be a testületbe. Sokan voltak még az 1979-ben felszereltek (28 fő) is ban egészségügyi állapota miatt négy munkásőrt kellett leszerelni, egynek pedig szolgálatkönnyítést adni. 476 Az 1981-es esztendő a Csongrád megyei Munkásőrség egységeinél már a 25. évfordulóra való felkészülés jegyében telt. A Csongrád megyei Munkásőrségben 1957-től 1981-ig 3214 fő teljesített szolgálatot. Az 1981-et megelőző öt év alatt a pártonkívüli munkásőrök közül 323 fő lett párttag ben 28 munkásőr volt tagja a megyei, a városi és a járási pártbizottságoknak, 1 fő pedig országgyűlési képviselő volt. Fenyítés., november MNL CSML MCSMP d. Felmérés az állomány 1979/80-as politikai oktatásban való részvételéről., május Uo. 475 MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység személyi állományának évi mérlege., február MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőr Zászlóalj évi egészségügyi helyzetjelentése., október

176 Út a felszámolásig ( ) A Csongrád megyei munkásőrök között 1981-ig Kossuth-díjas nem volt, egy fő azonban Államidíjjal rendelkezett. A Szocialista Magyarországért, vagy ennél jelentősebb kitüntetéssel szintén egy munkásőr, Kiváló Dolgozó és Kiváló Munkáért kitüntetéssel viszont a megyei munkásőrállomány 53 százaléka rendelkezett. Az állomány 33 százalékának volt Kiváló Munkásőr, 12 százalékának pedig Kiváló Parancsnok kitüntetése. 58 százalék szocialista brigádtag, 8 százalék brigádvezető volt ben a tényleges megyei állományban még 149, a készenléti tartalékállományban 165 alapító munkásőr volt. A megye munkásőreinek 40 százaléka viselt valamilyen közéleti tisztséget (párt-, KISZ-, szakszervezeti-, népfront-, MHSZ-, tanács testületi tag). 477 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj évzáró-évnyitó gyűlését január 24-én tartotta, amelyen a Csongrád megyei Munkásőrséget Kőrösi Ferenc megyei munkásőrparancsnok-helyettes képviselte. A minden évben meghívott Győri Imre ezúttal nemcsak Kádár János, hanem a vásárhelyi egység alapításánál jelen lévő Németh Károly üdvözletét is tolmácsolta. Az évi szocialista versenymozgalomban a legjobb önálló egység címet a Szeged városi Gera Sándor Munkásőrzászlóalj nyerte el, a második helyen pedig a vásárhelyi egység végzett. 478 A Megyei Parancsnokság Legjobb Ellátó Szakalegysége a vásárhelyi lett. Az ezzel járó vándorzászlót és oklevelet az ünnepség elején a kitüntetett alegység parancsnoka, Bihari Lajos vette át. A versenymozgalom keretében négyen Kiváló Parancsnok, nyolcan pedig Kiváló Munkásőr jelvényt kaptak. A zászlóalj legjobb százada a 91 főt számláló, Bere Márton századparancsnok által vezetett III. század lett, mely már 1974-ben is megkapta ezt a címet. 479 A zászlóalj legjobb szakasza címet Körömi Albert alegysége vehette át. 20. éves Szolgálati Érdemérmet Bán László, Dani József, Kiss Imre, Kincses Imre, Mónus Imre 2. és Szikszai Lajos, 15 évest Bacsa Pál, Bullás László, Csizmadia Mihály, Diószegi Ernő, Doktor János, Fejes Pál 1., Garai L. Sándor, János Péter, Kovács Ferenc 1., Krajcsovics L. Mátyás, Nagy Ernő, Papp János, Rostás Margit, Szűcs Imre, Tóth József, Varga István és ifj. Varga András, 10. évest Benkő Károly, Gazos Mihályné és Markó József kapott. Ezen kívül négyen 5. éves szolgálatuk után járó Munkásőr Emlékjelvényt vettek át. Az ünnepi egységgyűlésen 17 újonc tett esküt. 480 Az év elején Pető Imre századparancsnokot felmentették beosztásából, helyére Domonkos János került. A korábban századparancsnok-helyettes Domonkos utódja Török Lajos lett, akit szakaszparancsnoki tisztségében Libor György váltott. 481 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóaljnak a Magyar Honvédelmi Szövetséggel (MHSZ) korábban is volt kapcsolata, de az együttműködés hivatalos szintre emelésére csak 1981 tavaszán került sor. A két szervezet vezetői Udvari Károly városi MHSZ-titkár és Tóth Sándor munkásőrparancsnok az együttműködési megállapodásban a következő feladatokat szabták meg: 477 MNL CSML MCSMP d. Statisztikai jelentés a Munkásőrség Csongrád megyei állományáról, Szeged, január CSMH január Önzetlen szolgálat, helytállás. A munkásőrség megyei egységgyűlése Szegeden. 479 MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése., november CSMH január Eredményes kiképzési év után új feladatok megoldása előtt. 481 MNL CSML MCSMP d. A MCSMP 005. sz. parancsa. Kettős hatáskörben lévő törzstagok és alegységparancsnokok felmentése, kinevezése. Szeged, január

177 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében hatékonyabbá kell tenni az ifjúság honvédelmi nevelését; tovább kell folytatni az MHSZ klubok által szervezett egységmúzeum-látogatásokat; a két testület tagjai részt vesznek egymás rendezvényein; a munkásőrök segítik a sorkötelesek előképzését, a tartalékosok utóképzését, a tömeg- és a sportlövészet előkészítéséhez előadókkal és eszközökkel járulnak hozzá; az MHSZ a munkásőrök rendelkezésére bocsátja lőterét, fegyvereket és lőszert biztosít. Megegyeztek abban is, hogy a fegyveres erők iránti tiszteletet és megbecsülést a lakosság körében elsősorban a fiataloknál tovább mélyítik, valamint hogy kölcsönösen részt vesznek a két szervezet jubileumi ünnepségein. 482 Április 4-e alkalmából Domonkos János vásárhelyi munkásőrt a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki ben a Csongrád megyei Munkásőrség alegységeinek állományából összesen 198 munkásőrt vettek igénybe a szegedi május 1-jei felvonulás biztosítására. A megyeszékhely munkásőr zenekara zenés ébresztőt adott, a többi munkásőr (Szentes 52 fő, Szeged 55 fő, 32 fő, Makó 4 fő, Csongrád 55 fő) pedig a felvonulás, az esti fáklyásmenet, valamint a dísztribün és a kordon körüli rend biztosításában vett részt július 16-i hatállyal Bere Mártont, a vásárhelyi egység III. századának parancsnokát munkásőrhöz nem méltó magatartása miatt leszerelték, helyére Kiss Pál Péter került. 485 A Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága 1981 nyarán a testület fennállásának 25. évfordulója közeledtével a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóaljat kollektív kitüntetésre javasolta. Az 1981 nyarán készített jellemzésben a következőket olvashatjuk: A zászlóalj március 17-én alakult meg 117 fővel. Az alapítók többsége előzőleg a fegyveres karhatalomban teljesített szolgálatot. A névadó és zászlót adományozó ünnepség augusztus 20-án volt. Csapatzászlót a i Divat Kötöttárugyár adományozta. Az egység alakulása óta három század szervezésben működik. Létszáma 368 fő és 1980 között az egységből 54 fő lett felvéve párttagnak. Az alapító munkásőrök száma a tényleges állományban ekkor 32 fő, a készenléti tartalékállományban pedig 20 fő volt ben 17 olyan munkásőr teljesített még szolgálatot, akik 1957-ben megkapták a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet. A zászlóalj 1964-ben, 1965-ben, 1966-ban, 1974-ben, 1978-ban és 1979-ben, tehát hat alkalommal lett Csongrád megye legjobb önálló egysége ben már három iskolánál működött munkásőr-úttörő szakalegység, egy iskolánál munkásőr Ifjú Gárda szakalegység, valamint 11 iskolát patronáltak MNL CSML MCSMP d. A Magyar Honvédelmi Szövetség és a Szántó Kovács János Munkásőregység együttműködési terve az évre., március CSMH április A kiemelkedő munka társadalmi elismerése. 484 MNL CSML MCSMP d. Munkásőr erők igénybevétele május 1-jén. Szeged, május MNL CSML MCSMP d. Felmentés, kinevezés,, december MNL CSML MCSMP d. Adatok az egységről., július

178 Út a felszámolásig ( ) 1957 és 1981 között átadott kitüntetések a Szántó Kovács János Munkásőregységben: 487 Kitüntetés Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem Kiváló Szolgálatért Érdemérem Haza Szolgálatáért Érdemérem Kiváló Parancsnok Kiváló Munkásőr Kiváló Dolgozó A kitüntetésben részesültek száma 17 fő 2 fő 42 fő 43 fő 117 fő 235 fő 1981 szeptemberében a vásárhelyi alapító munkásőrök és a munkásőr-jelöltek a korábbi évekhez hasonlóan találkozót szerveztek, amely már a negyedszázados évfordulóra való felkészülés jegyében zajlott. 488 A Csongrád megyei Munkásőrség a fegyveres erők napja alkalmából szeptember végén ünnepséget rendezett Szegeden. Itt jelentették be, hogy dr. Pillér Jánost, a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj parancsnokhelyettesét az Elnöki Tanács Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki. 489 A vásárhelyi egység saját ünnepségét a parancsnokság épületében tartotta meg, ahol 14 munkásőr (Szabó József, Farkas Pál, Kocsis János, Fazekas János, Varga István, Harsányi József, Csordás László, Markó József, Basits János, Oláh Ernő, Kádár Mihály, Katona Sándor, Szakáll József és Sibán Imre) kapott tárgyjutalmat. 490 A Magyar Úttörők Szövetsége Csongrád megyei Elnöksége a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka közreműködésével az 1981/1982-es tanévtől a megyei általános iskolákban több úttörőmunkásőr szakalegység kiképzését vette tervbe. en három általános iskolában Kun Béla Általános Iskola, Holló utcai Általános Iskola, Petőfi Sándor Általános Iskola fős szakaszok létrehozását irányozták elő. 491 November 7-e alkalmából Dobai Józsefet, a hódmezővásárhelyi Pártbizottság titkárát, a SZKJ Munkásőrzászlóalj volt egységparancsnokát a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulóján a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát a vásárhelyi egységből Tóth István kapta ben a vásárhelyi egységben hat alkalommal került sor fenyítés alkalmazására, és két rendkívüli esemény (öngyilkosság) történt. 493 Novodonszki Pál, hivatásos gépkocsivezető március 21-én felakasztotta magát. Tettét ittas állapotban követte el, vélhetően azért, mert a kórház 487 MNL CSML MCSMP d. Szóbeli előterjesztés az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottság részére az egység negyedszázados történetéről., december CSMH szeptember Egységalapítók és jelöltek. Munkásőrök találkozója. 489 CSMH szeptember A fegyveres erők tagjait köszöntötték országszerte. 490 CSMH szeptember Ünnepségek, kitüntetések, előléptetések a fegyveres erők napja alkalmából. 491 MNL CSML MCSMP d. Munkásőr úttörő szakalegységek szervezése. Szeged, február CSMH november 6. 1.Ünnepségek, kitüntetések átadása. 493 MNL CSML MCSMP d. Jelentés az egység évi munkájáról és javaslat az évi feladatok végrehajtására., december

179 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében idegosztályára kapott beutalót. Korábban alkoholelvonó kúrán is részt vett. 494 Kazsóki István június 7-én lakásának kerékpártárolójában szintén felakasztotta magát. Tettét ő is ittas állapotban követte el, melynek hátterében valószínűleg megromlott családi élete állt. 495 Az előképzésben 1981-ben 23 munkásőr-jelölt vett részt. Többségük ipari és mezőgazdasági fizikai dolgozó (21 fő) volt, 2 fő pedig vezető beosztásban dolgozott. Közülük 22 fő teljesített korábban katonai szolgálatot. Az új munkásőrök kiválasztásakor a Városi Tanácsnál és a Mérleg gyárban jelentkeztek nehézségek. Ebben az évben az állomány 74 százaléka dolgozott bázis munkahelyen, 70 százaléka szocialista brigádban, és 40 százaléka töltött be valamilyen választott tisztséget. A parancsnoki állomány 94 százaléka volt párttag. 496 A szállító részlegbe 22 fő tartozott ben az egységben két házaspár (Bencsik Sándor és Bencsik Sándorné, Fazekas János és Fazekas Jánosné), három apa és fia(i) (Molnár Sándor 1. Molnár Sándor 2., Tatár Gyula Tatár Sándor és Tatár Ferenc, Fejes Pál 1. Fejes Pál 2.), valamint 22 testvérpár teljesített szolgálatot. Első számú vezető beosztást a tényleges állományból 15 fő, a készenléti tartalékállományból 5 fő látott el, például Bartos Ferencné kirendeltség vezető, dr. Borbáth Árpád SZTK Rendelőintézeti Igazgató főorvos, Diószegi Gyula vállalati igazgató, Kerekes István, a KISZ Városi Bizottságának titkára volt. Az elmúlt években a rendőrséggel való együttműködés folyamatos volt: 15 közös szolgálat, 2 elfogásban való közreműködés, 22 munkásőr részéről történt bejelentés. Ezen kívül rendezvények biztosításában összesen 310 fő vett részt. 498 Az december 10-i beszámoló szerint Vásárhelyen az állomány 82 százaléka párttag volt, s ez a századok között megközelítően azonos arányban oszlott meg. Kivételt az ellátó részleg képezett, ahol a párttagok aránya csak 66,6 százalék volt. Az előző évhez képest nőtt az értelmiségiek száma. Az állomány kor szerinti összetétele is jó volt, hiszen a munkásőrök közel 82 százaléka 25 és 55 év közötti volt. A munkásőrnők továbbra is 17-en voltak. 499 Az 1981-es egészségügyi helyzetjelentés szerint Az egység eü. állapota általában jó. Azonban a szűrővizsgálatok folyamán egyre több esetben ismételten jelentkeznek olyan eü. problémák, amelyek esetenként a testületből történő leszerelést feltételezik ben rossz egészségi állapotuk miatt Bere Ferenc, Dani József és Szender Géza leszerelését javasolták MNL CSML MCSMP d. Összefoglaló jelentés Novodonszki Pál rendkívüli eseményéről., április MNL CSML MCSMP d. Kazsóki István rendkívüli eseményének jelentése., június MNL CSML MCSMP d. Jelentés az egység évi munkájáról és javaslat az évi feladatok végrehajtására., december MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. A hódmezővásárhelyi SZKJ Munkásőregység szállító részlegének évi mérlege., március MNL CSML MCSMP d. Kiegészítés a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőr Zászlóalj történetéhez., december MNL CSML MCSMP d. Jelentés az egység évi munkájáról és javaslat az évi feladatok végrehajtására., december MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi egészségügyi helyzetjelentése., október

180 Út a felszámolásig ( ) A Munkásőrség alapításának 25. évfordulójára a SZKJ zászlóaljnál már 1981-ben megkezdték a készülődést szeptemberében a vásárhelyi alapító munkásőrök és a munkásőr-jelöltek a korábbi évekhez hasonlóan találkozót szerveztek, amely már az jubileumra való felkészülés jegyében zajlott. 501 Emellett az Ifjú Gárda- és az úttörőcsapatokkal közös vetélkedőt és járőrversenyt rendeztek. Decemberben az egység személyi állománya is találkozhatott az alapító munkásőrökkel. Ennek az eseménynek a pillanatait magnó- és fényképfelvételek segítségével örökítették meg. Ugyanekkor látogatást tettek a betegeskedő veteránoknál is. A 25. évfordulóra való készülődés egyik legfontosabb mozzanata az alapító munkásőrök fényképes tablójának elkészítése volt. Az év végére tervezték az Egységmúzeum felújítását és bővítését, melytől látogatottságának növekedését remélték. Elhatározták, hogy a szokásos januári egységgyűlés után, márciusban megkoszorúzzák névadójuk emlékművét, a temetőkben felkeresik a már elhunyt alapító tagok sírjait, valamint az alapító munkásőrök bevonásával meglátogatják a csapatzászlót adományozó HÓDIKÖT gyárat. Márciusra a Munkásőrség 25 éves a megyei sajtóban címmel kiállítást kívántak létrehozni, ezenkívül az alapítók és a kiemelkedő munkát végzők számára jutalomutat szerveztek a Szovjetunióba. 502 Az MSZMP városi Végrehajtó Bizottsága december 17-i határozatában kimondta, hogy a Szántó Kovács János Munkásőregység fegyelmezetten teljesítette munkásőri pártmegbízatását, felkészült a testület megalakulása 25. évfordulójára. Az év legfontosabb feladatának a jubileum megünneplését tartották. Ahogyan előírták a Munkásőrség megalakulásának 25 éves évfordulójáról külsőségeiben szerény, ugyanakkor gazdag tartalommal kell megemlékezni. Az évfordulóhoz kapcsolódóan a testület népszerűsítése céljából továbbra is igénybe kellett venni a Csongrád Megyei Hírlapot, valamint növelni kellett az egységmúzeum látogatottságát ben elérkezett a Munkásőrség alapításának 25. évfordulója. A jubileum alkalmából Bokor Gyula, a vásárhelyi egység fotóriportere tollából Jubilál a munkásőrség címmel háromrészes cikksorozat jelent meg a vásárhelyi egység alapítóiról és munkásőreiről a Csongrád Megyei Hírlapban. Angyal Sándor így nyilatkozott a kezdeti időkről: Amikor a rádióból hallottam, hogy mi készül ellenünk, azoknak a soraiba léptem, akik fegyverrel is megvédelmezik szocialista vívmányainkat. A vásárhelyi munkásőr lovas szakasznak ott voltam a megalakulásán. Úgy voltam vele, ha már a lovardából nem küldtek Horthyék meghívót, akkor most itt az ideje, hogy: Nyeregbe, paraszt! Kádár Mihály ugyancsak a 25 évvel ezelőtti történésekre emlékezett: A seregből október 23-án szereltem le, de az akkori események már három nap után eldönttették velem, hogy nyakamba akasszam a dobtárast. Azt hiszem, nálam alapítóbb tagot a munkásőrségben keresgetni kellene. Détár János az új nemzedékkel kapcsolatban fejezte ki reményeit: Bízom azokban a fiatalokban, akiknek átadjuk a fegyvereinket. 504 Aszalai Sándor, aki a HÓDIKÖT munkatársaként 1969-ben lett munkásőr, a következőt mondta: A munkásőrségben jó elvtársi közösségnek lettem tagja. Ennek már tizenharmadik éve. Dávidházi Géza az árvízi védekezést felidézve 501 CSMH szeptember Egységalapítók és jelöltek. Munkásőrök találkozója. 502 MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség városi Parancsnokság felkészülési terve a Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójára., június MNL CSML MCSMP d. Az MSZMP i Városi Végrehajtó Bizottság december 17-i határozata a Szántó Kovács János Munkásőr Zj évi feladataira., december CSMH január Jubilál a munkásőrség (1.) Az alapítók. 178

181 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében így emlékezett: 1970-ben lettem tagja a munkásőrségnek. Azt hiszem, az elmúlt század legvizesebb éve volt ez. Mert ekkor folyt le a legtöbb víz a Tiszán, de még mellette is. Aki azt nem élte át, talán meg sem értheti, hogy mit éreztünk. Az a nagyszerű emberi érzés kötelezett el a munkásőrséggel. Kispál György, a városi Pártbizottság tagja, aki már 15 éve volt munkásőr szerint nem lehet különválasztani a munkahelyi és a munkásőri helytállást! 505 Kis Lajos, a METRIPOND esztergályos-marósa visszaemlékezésében a családi példamutatást emelte ki: Édesapám fegyveres testület nyugdíjasa, a nagyszüleim párttagok. A jó példák és a meggyőződésem már régen eldöntötték hovatartozásomat. Amikor új otthonunkban boldog családi életet élünk gyermekeinkkel és megbecsült munkahelyen dolgozhatom, a munkásőrség teljes értékű tagjának érzem magam. Ifj. Albert Ferenc, a Gorzsai Állami Gazdaság dolgozója szintén a családi példákat tartotta fontosnak: Az én édesapám a vásárhelyi munkásőrség egyik alapító tagja volt. A rokonságban még hárman vannak a munkásőrségben. Természetesnek vettem, hogy én is a munkásosztály fegyveres seregének legyek a tagja. Ifj. Szűcs László a családi indíttatás mellett a munkahely vonzó hatását is megemlítette: Az édesapám, aki a munkásőrség egyik alapító tagja volt, alig néhány éve hagyott itt minket. [ ] A HÓDGÉP nekem is a munkahelyem, ahol népes munkásőrcsapat között nevelkedtem. Somogyi Zoltán, 1982-ben eskü előtt álló, pártonkívüli munkásőr a következőket mondta: A munkásőrségben akarom bizonyítani, hogy majd méltó leszek arra is. 506 (tudnillik a párttagságra a szerző). A fenti nyilatkozatok jól érzékeltetik, hogy Munkásőrségbe való belépést illetően az idősebb munkásőrök motivációi között igen gyakran szerepelt az 1956-os forradalom és szabadságharccal szemben érzett ellenszenv, egyikük esetében pedig a Horthy-korszak iránti negatív megnyilvánulást is felfedezhetünk. Az 1945 után született, fiatalabb munkásőrök esetében ugyanakkor jól látszik, hogy ők már olyan környezetben nevelkedtek, ahol a Párt és a testület már az emberek mindennapjainak részét képezte. A belépésüket éppen ezért érthető okokból családi példákkal és a munkahelyi környezet, a közösség vonzó hatásával, valamint annak számukra pozitív értékeket hordozó szellemiségével indokolták. A negyedszázados jubileum alkalmából a Munkásőrség központi ünnepségére január 15-én, a Parlament kupolacsarnokában került sor. Az ünnepi beszédet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tartotta, melyben hangsúlyozta, hogy különös tisztelet és megbecsülés illeti az első munkásőröket, akik már az ellenforradalom kritikus napjaiban is tudták, hol a helyük. Ezután a kitüntetések átadása következett. Halas Lajos, a Munkásőrség első országos parancsnoka Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést kapott. Kiváló Szolgálatért Érdemrendet 43 munkásőr, köztük két Csongrád megyei, Sebestyén Gábor és Sípos Pál vehetett át. 507 A Csongrád megyei Munkásőrség alárendelt egységeinek jubileumi egységgyűléseire január második felében került sor. 508 A szegedi Gera Sándor Munkásőrzászlóalj, melynek parancsnoka ekkor Fükő József volt, az évforduló alkalmából megkapta a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést, valamint a Szegedért aranyplakettet is, amit Papp Gyula, Szeged város tanácselnöke adott át a testület tagjainak CSMH január Jubilál a munkásőrség (2.) Békében. 506 CSMH január Jubilál a munkásőrség (3.) Az utánpótlás. 507 CSMH január oldal Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli a munkásőrség Kitüntetések a Parlamentben. 508 CSMH január Egységgyűlések megyénkben. 509 CSMH január Vörös Csillag Érdemrend a szegedi munkásőregységnek. 179

182 Út a felszámolásig ( ) A Szántó Kovács János Munkásőregység jubileumi gyűlésére január 23-án a Béke Szálló nagytermében került sor, amelyen az 51 alapító tag mellett jelen volt még Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád megyei Munkásőrség egykori szervezője, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, Gáti József, az országos parancsnok helyettese és Csizmadia Sándorné 510 városi tanácselnök. Az ünnepségen dr. Szalontai József, a városi Pártbizottság első titkára, majd Németh Károly szólalt fel. Utóbbi a következőket mondta: Hálás vagyok a sorsnak, hogy részese lehettem Csongrád megyében a munkásőrség szervezésének és jelen lehettem, amikor a hódmezővásárhelyi munkásőrök esküvel fogadták: minden körülmények között teljesítik a népi hatalom védelmében vállalt kötelezettségüket. Beszéde után bejelentette, hogy az egység kollektív kitüntetést kapott, majd az arany fokozatú Haza Szolgálatáért Érdemérmet saját kezűleg tűzte fel a csapatzászlóra. 511 Mindez a személyi állomány körében nagy megelégedést váltott ki. 512 A kollektív kitüntetés után az egyéni jutalmak átadása következett. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Mónus Imre, ezüst fokozatát pedig Forrai László vehette át. 25. éves Szolgálati Érdemérmet és Jubileumi Emlékjelvényt a készenléti tartalékállomány tagjai közül 51 munkásőr (Ambruzs Sándor, Angyal Sándor, Aradi Kálmán, Ágoston János, Barcza Zoltán, Bereczki Ernő, Csende János, Csikós István, Czuczi István, Deák Ferenc, Détár János, Gál István, Imre Sándor, Kabók Mihály, Kádár Mihály, Kiss Pál 1., Makó János, Mikes Ferenc, Molnár Sándor 1., Mónus Imre, Murányi László, Ördögh István, dr. Pillér János, Pótári Illés, Rákos Sándor, Rostás István, Simon Sándor, Szalárdi Péter, Szücs Márton, Tatár Gyula, Tóth István 1. a tényleges állomány tagjai közül, Albert Ferenc, Bécsi Sándor, Bodré József, Bohos Mihály, Borsi Pál, Bus Albert, dr. Csatordai Antal, Dani Imre, Farkas Ferenc 2., Gáspár Sándor, Kónya Imre, Kovács József, Lakatos Imre, Molnár János, Palotás János, Patócs József, Rácz István, Somogyi József, Szénási Sándor és id. Virágh Mihály) kapott. 20. éves Szolgálati Érdemérmet 3, 15. évest 14, 10. évest további 21 munkásőr érdemelt ki. Leszerelésük, illetve tartalékállományba vonulásuk alkalmából 13 fő Emlékérmet vehetett át. Az országos parancsnok Pál János, Nyámádi Gábor és dr. Szalontai József volt munkásőrök munkáját Jubileumi Emlékjelvénnyel ismerte el, Tóth Sándor egységparancsnokot pedig soronkívül őrnaggyá léptették elő. A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj ebben az évben már hetedszer nyerte el a megyei parancsnokság legjobb egysége címet. 513 Az 1982 januárjában rendezett egységgyűlésen a tényleges állomány 98 százaléka, a készenléti tartalékállomány 80 százaléka, valamint 40 vállalat, termelőszövetkezet, illetve intézet vezetője, a korábban leszerelt munkásőrök, a meglévő munkásőrök és az új jelöltek családtagjai ( fő) is megjelentek. Az egységgyűlés tapasztalatait a vásárhelyi egység parancsnoka 1982 februárjában így összegezte: Az ünnepi egységgyűlés [ ] városi esemény volt, felhívta a lakosság érdeklődését Csizmadia Sándorné ( ) június 25-től 1990 szeptemberéig volt tanácselnöke. In: Presztóczki: A hódmezővásárhelyi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede ( ) CSMH január Teszik, amit meggyőződésük és a szocializmus ügye diktál. 512 MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. Tájékoztató a Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójának megemlékezéseiről, az ünnepi egységgyűlés tapasztalatairól., február CSMH január Teszik, amit meggyőződésük és a szocializmus ügye diktál. 514 MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. Tájékoztató a Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójának megemlékezéseiről, az ünnepi egységgyűlés tapasztalatairól., február

183 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében A vásárhelyi egység a 25. évfordulón egy festménnyel is gazdagodott. Ifj. Hézső Ferenc édesapja id. Hézső Ferenc, aki a Majolikagyár dolgozója és pártalapszervezetének titkára, valamint ban karhatalmista volt jelenlétében adta át az egységnek a Munkáshatalomért című festményét, amelyet így dedikált: Tisztelet a bátraknak, akik mertek! az alapító munkásőr fiától a munkásőrségnek: Hézső Ferenc. 515 Az 1981-es felkészülési tervben felsorolt programokból 1982 folyamán több is megvalósult. Az ifjúsággal közösen szervezett versenyeken három iskola csapata fővel vett részt. Megszervezték az alapító munkásőrök találkozóját, ahol fénykép és magnófelvételeken örökítették meg őket, valamint elkészültek a veteránokat bemutató tablók is. Ezenkívül felújították, illetve kibővítették az Egységmúzeumot ben tovább nőtt a látogatók száma ( fő, elsősorban ifjúgárdisták, úttörők, katonafiatalok, tisztek, tiszthelyettesek és munkások). Sőt, megvalósult a Munkásőrség 25 éves a megyei sajtóban című kiállítás is. 516 A KISZ i Városi Bizottsága, valamint a Magyar Úttörők Szövetsége i Városi Elnöksége március 1-jén az évekre ismét megállapodást kötött a Szántó Kovács János Munkásőregységgel. Megállapodtak abban, hogy a munkásőrök továbbra is segítik az Ifjú Gárda alegységek kiképzését, az ifjúgárdisták részt vesznek a Munkásőrség foglalkozásain, gyakorlatain, képviseltetik magukat egymás ünnepségein, rendezvényein. A politikai rendezvényeken közösen látnak el szolgálatot, és az Ifjú Gárda tagjai rendszeresen látogatni fogják az egységmúzeumot. Ezzel párhuzamosan a munkásőrök részt vesznek az Úttörő Gárda szakalegységek képzésében, rendszeres és aktív kapcsolatot tartanak fenn a Kommunista Ifjúsági Szervezettel, különösen a 602. sz. Magyar-Vietnami Barátság Ipari Szakmunkásképző Intézetben és a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában ben a vásárhelyi állomány 65,2 százaléka dolgozott szocialista brigádban. Az év folyamán 284 fő részesült valamilyen kitüntetésben. Fegyelmezetlenség miatt 7 főt kellett megfenyíteni és három rendkívüli esemény (halálos közúti baleset, öngyilkosság, közúti járművezetés tiltott átengedése) történt. 518 Héjja Mátyást, a II. század munkásőrét közúti járművezetés tiltott átengedése miatt felfüggesztették. 519 Horváth Andrást a zászlóaljparancsnok megfeddte, mert november 18-án ittas állapotban, a kocsmában egy civilt minden ok nélkül igazoltatott. 520 Palcsó János és Bene Ferenc nem jelent meg a munkásőri foglalkozáson, ezért századparancsnokuk megrovásban részesítette őket. 521 Ebben az évben öt munkásőr lett párttag, ezzel a párttagság aránya 81,8 százalékra módosult CSMH február Tisztelet a bátraknak 516 MNL CSML MCSMP jelzés nélkül, Tájékoztató a Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójának megemlékezéseiről, az ünnepi egységgyűlés tapasztalatairól., február MNL CSML MCSMP d. Együttműködési megállapodás a Munkásőrség Városi Parancsnoksága, a KISZ i Városi Bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsége i Városi Elnöksége között évekre., március MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése. 519 MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. Felfüggesztés., október MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. Fenyítés kiszabása., december MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. Fenyítés kiszabása., szeptember MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése. 181

184 Út a felszámolásig ( ) január 1-jén a vásárhelyi egység tényleges létszáma 370 fő volt, a készenléti tartalékállományba 63 fő tartozott január 1-jén 23 fő szerelt fel. Az állomány 79 százaléka ipari és mezőgazdasági dolgozó volt. Az életkor szerinti összetétel az előző évhez viszonyítva alig változott. Továbbra is a 36 és 50 év közöttiek voltak a legtöbben (171 fő), 60 év felett csak 12 fő volt. A nők száma változatlanul 17 volt. 108 fő 6-10 éve, 48 fő 20 évnél is régebben teljesített már szolgálatot. Bázismunkahelyen 269 fő, azaz az állomány 70 százaléka, míg 46 egyéb munkahelyen további 101 fő dolgozott. A jövőre nézve meghatározták, hogy az állományszervezés során elsősorban a [ ] bázishelyekről a politikai, közösségi munkában jártas középkorú dolgozók, középszintű vezetők, nők és mezőgazdasági dolgozók jöhetnek számításba. 523 Az alábbi táblázat a munkásőrök bázismunkahelyken való eloszlását mutatja: Bázismunkahely A munkásőrök száma HÓDIKÖT 42 fő Alföldi Porcelángyár 41 fő HÓDGÉP 34 fő METRIPOND 30 fő Vöröscsillag Mtsz. 25 fő Dózsa Mtsz. 22 fő Rákóczi Mtsz. 18 fő Marx Mtsz. 15 fő Tangazdaság 13 fő Gorzsai Állami Gazdaság 9 fő Fémipari Vállalat 8 fő Városi Tanács 4 fő FURFUROL 3 fő Fémtechnikai Vállalat 3 fő Vas és Fém Isz. 2 fő Összesen: 269 fő 1982-ben a társadalmi parancsnoki állományban a párttagság aránya 92,4 százalék volt. Az életkor szerinti összetétel alig változott az elmúlt évekhez képest. Némileg csökkent a év közöttiek és az 50 év felettiek, valamint emelkedett a év közöttiek aránya. Kedvező volt a szolgálati idő 523 MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. Állományértékelés, állományépítés ötéves tervének pontosítása., február

185 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében szerinti összetétel is. Az 5 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők 17,7 százalékban, az 5-10 évvel rendelkezők 32,9 százalékban, a évvel rendelkezők 30,4 százalékban, a 20 év felettiek 8,8 százalékban, az alapító munkásőrök pedig 10,2 százalékban adták a parancsnoki állományt. Politikai végzettségüket illetően nőtt a közép- és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. A parancsnokok munkáját 1982 elején a zászlóaljparancsnok a következőképpen értékelte: kiváló 40,5 %, jó 41,8 %, megfelelő 17,7%. 524 A készenléti tartalékállomány rendkívüli viszonyok között a tényleges állomány kiegészítésére volt hivatott. Arányát tekintve már évek óta a tényleges állomány 20 százalékát, 1982-ben azonban csak 18,9 százalékát tette ki ben tényleges létszáma 68 fő volt, melyből 58-an voltak párttagok, s egyetlen nő volt köztük. Életkorukat tekintve az idősebbek voltak a legtöbben (51 és 60 év közöttiek 22 fő). Az átlagéletkor így nem meglepő módon 54,8 év volt ben 19 alapító munkásőr volt köztük, 20 fő éve, 13 fő éve, 8 fő éve, 4 fő 5-9 éve volt munkásőr. A tartalékosok egészségügyi állapota nem volt éppen a legmegfelelőbb, ráadásul az is gondot jelentett, hogy nem volt felszerelésük és a ruházatuk hiányos volt. Közülük rendkívüli esetben mindössze 27 fő volt hadrafogható. 525 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj tényleges állománya 1982 januárjában: 526 PARANCSNOKSÁG ÉS TÖRZS, ILLETVE TÖRZSCSOPORT KÖZVETLENEK ÁLLOMÁNYA 1. Dr. Pillér János 1930 Z.pk.h. 2. Molnár Sándor Z.pk.ello.h. 3. Tóth Károly 1939 Szerv.csop.vez. 4. Szabó József 1929 Szerv.sze.üi.mt. 5. Bartos Ferencné 1931 Prop. és sajtó mt. 6. Béres Ferenc 1931 Nev. és fe.mt. 7. Gaál Mihály 1940 Hdm.csop.vez. 8. Bán László 1937 Hdm.mt. 9. Török Bálint 1934 Hdm.mt. 10. Balázs Mihály 1949 Hdm.mt. 11. Aszalai Sándor Hir.szolg.vez. 524 MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. Jelentés a társadalmi parancsnoki állomány helyzetéről, évi pontosítás., február MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. A készenléti tartalékállomány hadrafoghatóságának megvizsgálása, következtetések., május MNL CSML MCSMP jelzés nélkül. Állományparancs, január

186 Út a felszámolásig ( ) 12. Mónus Imre Rejt.jelző 13. Rácz György 1942 M. vv. Szv. 14. Murányi László 1924 Vv.mest. 15. Gál István 1928 Tech.szolg.vez. 16. Báthori Károly 1950 Fegyv.mest. 17. Péter Szabó Mária 1937 Hir.agit.mt. 18. Hanga János Mihály 1923 Gk.vez. 19. Kerekes István 1949 Agit.szolg.vez. 20. Oláh Ernő 1945 Pü.szolg.vez. 21. Koltai Zoltánné 1953 Ello.mt. 22. Tóth István Raktáros 23. Dr. Borbáth Árpád 1935 Vez. orvos 24. Dr. Süli Kálmán 1928 Beo. orvos 25. Kenéz Katalin 1963 Admin. ELLÁTÓ RÉSZLEG 1. Bihari Lajos 1936 Rpk. 2. Olasz Bálint 1928 munkásőr 3. H. Szabó Sándor 1949 munkásőr 4. Mónus Imre munkásőr 5. Hegedűs László 1943 munkásőr 6. Török István Sándor 1944 munkásőr 7. Bán Mihály 1948 munkásőr 8. Nagy Gyula 1943 munkásőr 9. Krámli Mihály 1942 munkásőr HÍRADÓ SZAKASZ 1. Klimek József 1932 Szak.pk. 2. Nagy Ernő Technikus 184

187 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 1. RAJ 1. Farkas Pál 1938 Rpk. 2. Dávidházi Géza 1930 híradó 3. Doktor János 1934 híradó 4. Kiss Mihály híradó 5. Herczegh László 1947 híradó 6. Molnár Piroska 1931 híradó 7. Haragos Andor 1947 híradó 8. Gajda Pál 1958 híradó 2. RAJ 1. Szalkai Sándor 1930 Rpk. 2. Berta Lajos 1946 híradó 3. Hegedűs Tibor 1940 híradó 4. Rózsa Vendel 1941 híradó 5. Tatai István 1933 híradó 6. Ifj. Varga András 1939 híradó 1. SZÁZAD TÖRZSE 1. Domonkos János 1945 Szd.pk. 2. Török Lajos 1943 Szd.pk.h. 3. Ördögh István 1919 Szolg.vez. 4. Danicska István 1930 Írnok 5. Markó József 1938 Fegyvermester 1. SZAKASZ 1. Fazekas János 1944 Szak.pk. 2. Ifj. Posztós Imre Szak.pk.h. 185

188 Út a felszámolásig ( ) 1. RAJ 1. Takács János 1938 Rpk. 2. Gulyás József 1938 Gsz.ir. 3. Zsidi István 1942 AMP 4. Rónyai Lajos 1938 Gpi Posztós Imre 1921 Gpi Horváth Istvánné 1948 Gpi Molnár Sándor Gpi Szalárdi Péter 1923 Gpi RAJ 1. Hraskó Pál 1944 Rpk. 2. Tódor Lajos 1938 Gsz.ir. 3. Benkő Sándor 1952 AMP 4. Papp József 1938 Gpi Fazekas Jánosné 1946 Gpi Nagy János Gpi Mucsi József 1954 Gpi Kiss István Dezső 1936 Gpi RAJ 1. Schéda Béla 1935 Rpk. 2. Törős Imre 1946 Gsz.ir. 3. Varga István 1934 AMP 4. Bakos János 1936 Gpi Sléger Mihály 1943 Gpi Bera Sándor 1933 Gpi Nagy Lajos Gpi Tősér János 1948 Gpi

189 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 2. SZAKASZ 1. Tatár Sándor 1948 Szak.pk. 2. Libor György 1951 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Pánczél Sándor 1946 Rpk. 2. Virágh Bálint 1954 Gsz.ir. 3. Molnár Sándor AMP 4. Somogyi Mihály 1943 Gpi Sütő János 1948 Gpi Csordás Irma 1956 Gpi Aszalai Ernő József 1934 Gpi Tatár Gyula 1919 Gpi RAJ 1. Csordás László 1952 Rpk. 2. Papp János 1937 Gsz.ir. 3. Nagy Sándor AMP 4. Gazsó Lajos 1932 Gpi Rácz István 1954 Gpi Szűcs Imre 1936 Gpi Joó Sándor 1933 Gpi Szűcs Ernő 1950 Gpi RAJ 1. Tatár Ferenc 1955 Rpk. 2. Sarnyai Pál 1932 Gsz.ir. 3. Lukács Ferenc 1943 AMP 4. Csáki Ferenc 1942 Gpi

190 Út a felszámolásig ( ) 5. Ónódi Szűcsné Bokor Katalin 1953 Gpi Ágoston János 1923 Gpi Lendvai Mihály 1942 Gpi Nagy János II Gpi SZAKASZ 1. Bulkovics Dezső 1931 Szak.pk. 2. Ifj. Oláh István Géza 1954 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Gila Péter Pál 1954 Rpk. 2. Ifj. Sávai Ferenc 1949 Gsz.ir. 3. Papp Ferenc 1948 AMP 4. Simon Sándor 1925 Gpi Szabó István 1954 Gpi Varga László 1946 Gpi Németh János Bálint 1942 Gpi Kiss Illés 1936 Gpi RAJ 1. Ifj. Fodor József 1952 Rpk. 2. Bodrogi István 1936 Gsz.ir. 3. Sándor János AMP 4. Vörös László Imre 1951 Gpi Angyal Sándor 1921 Gpi Deák Ferenc 1921 Gpi Kalmár Zoltán Gpi Dr. Nagy László 1944 Gpi

191 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 3. RAJ 1. Csikós István 1938 Rpk. 2. Csikós János 1941 Gsz.ir. 3. Gajdán Ernő 1950 AMP 4. Kiss Ernő 1942 Gpi Rau Sándor 1950 Gpi Katona István 1942 Gpi Kenéz Imre 1939 Gpi Kiss Ferenc 1955 Gpi SZAKASZ 1. Kovács László 1933 Szak.pk. 2. Bukta István 1945 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Gőgh Sándor 1944 Rpk. 2. Kiss Imre Gpu.ir. 3. Liska Pál 1936 Gpu. Ir. H. 4. Kiss Imre Lőszeres 5. Aradi Kálmán 1921 Lőszeres 2. RAJ 1. Mózes László 1944 Rpk. 2. Karsai Géza 1930 Gpu. Ir. 3. Kiss Lajos Gpu. Ir. H. 4. Kiss G. Lajos 1937 Lőszeres 5. Saja Pál 1935 Lőszeres 189

192 Út a felszámolásig ( ) 3. RAJ 1. Harsányi József 1953 Rpk. 2. Kiss Pál Gpu. Ir. 3. Kardos János 1922 Gpu. Ir. H. 4. Kiss Mihály Lőszeres 5. Albert Ferenc Lőszeres 2. SZÁZAD TÖRZSE 1. Szücs Márton 1924 Szdpk. 2. Détár János 1935 Szdpk.h. 3. Ambruzs Sándor 1925 Szolg.vez. 4. Csonka István 1936 Fegyvermester 5. Rostás András 1923 Írnok 1. SZAKASZ 1. Balázs Tihamér 1943 Szak.pk. 2. Sándor János I Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Ménesi János 1945 Rpk. 2. Paku István gsz. 3. Nagy János AMP 4. Szögi Zoltán 1947 gp Molnár Flóriánné 1941 gp Ménesi István 1950 gp Rózsa Imre 1954 gp Kiss Imre Péter 1932 gp

193 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 2. RAJ 1. Fehér János 1950 Rpk. 2. Hoffer Ferenc 1952 gsz. 3. Mátrai János 1949 AMP 4. Forrai János 1954 gp Boros Ernő 1932 gp Szécsényi Sándor 1955 gp Győri Ernő 1944 gp Radics Sándor 1939 gp RAJ 1. Pozsgai György István 1942 Rpk. 2. Szűcs László 1956 gsz. 3. Halter János 1949 AMP 4. Paku Sándor 1947 gp Kokavecz László 1944 gp Móricz Károly 1951 gp Gruber Lajos 1949 gp Novák Sándor 1952 gp SZAKASZ 1. Ádók Gyula 1948 Szak.pk. 2. Vida László 1951 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Basits János 1949 Rpk. 2. Borbás László 1952 gsz. 3. Héjja Mátyás 1941 AMP 4. Kovács L. Dávid 1950 gp

194 Út a felszámolásig ( ) 5. Bencsik Sándor István 1936 gp Bencsik Sándorné 1939 gp Vígh József 1941 gp Schleifer György 1949 gp RAJ 1. Bullás László 1941 Rpk. 2. Galambos János 1953 gsz. 3. Kiss Antal 1953 AMP 4. Sinka Ernő 1952 gp Nyíri Lajos 1931 gp Szikszai Lajos 1927 gp Pálfi L. József 1949 gp Marenecz József 1936 gp RAJ 1. Bánfi Imre 1941 Rpk. 2. Szávka László 1944 gsz. 3. Téren Mihály 1941 AMP 4. Kiss János 1955 gp Soós Dénes 1932 gp Dr. Olasz Sándor 1942 gp Várhelyi Zoltán 1952 gp Kiss Imre gp SZAKASZ 1. Tűhegyi Zoltán 1942 Szak.pk. 2. Udvari Péter 1952 Szak.pk.h. 192

195 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 1. RAJ 1. Kispál György 1942 Rpk. 2. Majoros Sándor 1952 gsz. 3. Vastagh Sándor 1954 AMP 4. Forrai László 1936 gp Kabók Mihály 1929 gp Mónus János 1928 gp Kapus János 1948 gp Rostás Sándor 1958 gp RAJ 1. Tóth Ernő 1950 Rpk. 2. Podollai Vilmos 1955 gsz. 3. Dani István 1955 AMP 4. Czuczi Imre 1948 gp Kállai István 1955 gp Békési János 1952 gp Buzás Bálint 1950 gp Gazdagh Lajos 1940 gp RAJ 1. Márkus Péter 1946 Rpk. 2. Pataki Miklós 1950 gsz. 3. Kisházi László 1945 AMP 4. F. Nagy Sándor 1928 gp Olasz Ferenc 1939 gp Mikes Kálmán 1933 gp Mikes Ferenc 1930 gp Ifj. Holzmann Lajos 1943 gp

196 Út a felszámolásig ( ) 4. SZAKASZ 1. Kádár Mihály 1932 Szak.pk. 2. Szabó András 1946 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Duránszkai István 1947 Rpk. 2. Bene Ferenc 1942 Gpu. ir. 3. Palcsó János 1949 Gpu.ir.h. 4. Kiss Lajos lőszeres 5. Ferenczi Pál 1946 lőszeres 2. RAJ 1. Kónya Imre Rpk. 2. Nagy János Gpu. ir. 3. Nagy Lajos Gpu.ir.h. 4. Baghy László 1947 lőszeres 5. Kiss Attila 1942 lőszeres 3. RAJ 1. Török István 1940 Rpk. 2. Makó János 1923 Gpu. ir. 3. Rákos László 1948 Gpu.ir.h. 4. Diószegi Ernő 1930 lőszeres 5. Nagy Imre 1950 lőszeres 3. SZÁZAD TÖRZSE 1. Kiss Pál Péter 1944 Szd.pk. 2. Rákos Sándor 1938 Szd.pk.h. 194

197 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 3. ifj. Minik Géza 1951 Szolg.vez. 4. Hadobás Katalin 1952 Írnok 5. Arany Ernő 1932 Fegyvermester 1. SZAKASZ 1. Körömi Albert 1936 Szak.pk. 2. Kiss Pál Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Fejes Pál Rpk. 2. Borsos József 1946 Gsz. 3. Zsigárcsik László 1931 AMP 4. Bősi István 1954 Gpi Csató József 1953 Gpi Tatár László 1948 Gpi Bábiczki Béla 1940 Gpi Lázár Lajos 1943 Gpi RAJ 1. Bartucz Sándor 1927 Rpk. 2. Forrai Bálint 1937 Gsz. 3. Földesi Lajos 1947 AMP 4. Papp Lajos 1946 Gpi Borbás Ferenc 1938 Gpi Hegedűs Mihály 1953 Gpi Bajnóczi János 1942 Gpi Somogyi Zoltán 1952 Gpi

198 Út a felszámolásig ( ) 3. RAJ 1. Czuczi István Rpk. 2. Albert Sándor 1936 Gsz. 3. Juhász Lajos 1941 AMP 4. Szabó Lajos Gpi Ungi Eszter 1952 Gpi Berkó János 1947 Gpi Aracsi Sándor 1950 Gpi Horváth András 1957 Gpi SZAKASZ 1. Fejes Pál Szak.pk. 2. Szenti Sándor 1932 Szak.pk.h. 1. RAJ 1. Aracsi Ferenc Rpk. 2. Nagy Zoltán 1946 Gsz. 3. Goda László 1951 AMP 4. Pető Bálint 1949 Gpi Fodor Béla István 1951 Gpi Nagy Ernő Gpi Cserép Lajos 1929 Gpi Farkas Mihály 1954 Gpi RAJ 1. Bugyi Lajos 1942 Rpk. 2. Kovács György 1948 Gsz. 3. János Péter 1934 AMP 4. Gajda János Antal 1954 Gpi

199 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 5. Csizmadia Mihály 1932 Gpi Bozsó Sándor 1929 Gpi Kusz János 1945 Gpi Karlinszki Tibor 1923 Gpi RAJ 1. Baksa Imre 1937 Rpk. 2. Katona Sándor 1939 Gsz. 3. Juhász Nagy István 1956 AMP 4. Markó Ágnes 1953 Gpi Bakos Istvánné 1955 Gpi Turóczki Sándor 1932 Gpi Pozsgai Mátyás 1944 Gpi Gazos Mihályné 1943 Gpi RAJ 1. Csorba Zoltán 1945 Rpk. 2. Forrai Sándor 1953 Gsz. 3. Németh István 1948 AMP 4. Szabó Péter 1940 Gpi Kecskeméti Lászlóné 1951 Gpi Rozik Miklós 1930 Gpi Tóth István Gpi Molnár Sándor Gpi SZAKASZ 1. Kovács Ferenc Szak.pk. 2. Tarján Sándor 1944 Szak.pk.h. 197

200 Út a felszámolásig ( ) 1. RAJ 1. Aszalai Mihály 1930 Rpk. 2. Szűcs Sándor 1945 Gsz. 3. Angyal László 1949 AMP 4. Pécskői Pál 1943 Gpi Gábor Ferenc 1947 Gpi Szakáll József 1947 Gpi Bartók András 1943 Gpi Ábrahám József 1929 Gpi RAJ 1. Orosz István 1939 Rpk. 2. Nagy Pál 1944 Gsz. 3. Pallai Árpád 1945 AMP 4. Lőkös Mihály 1938 Gpi Tóth Sándor 1947 Gpi Kristó Lajos 1950 Gpi Gomorka István 1927 Gpi Tolnai Pál 1947 Gpi RAJ 1. Erki Szabó András 1947 Rpk. 2. Tóth Pál 1949 Gsz. 3. Szabó Miklós 1942 AMP 4. Lencse Ernő 1955 Gpi Megyaszai Sándor 1926 Gpi Baghy András 1950 Gpi Kiss Sándor 1955 Gpi Kun János 1953 Gpi

201 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében EGYÉB ÁLLOMÁNYBA, SZERVEZÉSI TARTALÉK 1. Szender Géza 1930 nyugdíjas 2. Bere Ferenc 1939 nyugdíjas BIZTOSÍTÓ RÉSZLEG 1. Imre Sándor nyugdíjas 2. Bánfi Ferenc 1914 nyugdíjas 3. Marton Gyula 1930 nyugdíjas 4. Angyal Sándor 1921 nyugdíjas GONDNOK 1. Kincses Imre 1920 nyugdíjas SZÁLLÍTÓ RÉSZLEG 1. Vetró János Szpk. 1. RAJ 1. Szabó Gábor 1951 Rpk. 2. Benkő Károly 1943 munkásőr 3. Dudás József Ferenc 1933 munkásőr 4. Szalai János 1951 munkásőr 5. Szabó Sándor 1942 munkásőr 6. Bacsa Sándor 1940 munkásőr 7. Bacsa Géza 1941 munkásőr 199

202 Út a felszámolásig ( ) 2. RAJ 1. Kovács Ferenc Rpk. 2. Kovács Miklós Ernő 1944 munkásőr 3. Kiss Sándor Jenő 1952 munkásőr 4. Baghy Pál munkásőr 5. Takács Imre 1951 munkásőr 6. Kisalbert Imre 1936 munkásőr 7. Kocsis János 1953 munkásőr 3. RAJ 1. Ecseki András 1934 Rpk. 2. Sulyok András 1932 munkásőr 3. Dani Imre István 1951 munkásőr 4. Galambos Pál 1956 munkásőr 5. Bereczki Ernő 1930 munkásőr 6. Rácz Posztós Sándor 1941 munkásőr 7. Molnár László 1932 munkásőr A Csongrád megyei Munkásőrség rendszeresített állománya 1983 őszén 2083, tényleges létszáma pedig 2125 fő volt. A szervezeti változtatások végrehajtása után az állománylétszámot 2165 főre tervezték növelni, amelyet január 1-től kívántak megvalósítani ban a Szeged városi egység rendszeresített létszáma 608 fő, a makóié 327 fő, a vásárhelyié 318 fő, a Szeged járásié 235 fő, a szentesi és a csongrádi egységé pedig fő volt. 527 Tehát eszerint a vásárhelyi egység már csak Csongrád megye harmadik legnagyobb egysége volt. Az 1984-re tervezett közigazgatási területátszervezés miatt az MCSMP már 1983 őszén több javaslatot tett az egységek átszervezésére. A vásárhelyi zászlóaljnál egy géppuskás szakasz lövész szakasszá szervezését, a Szeged városi egységnél a meglévő öt helyett hat, Makón a meglévő kettő helyett három lövész század kialakítását javasolták. Szentesen meghagyásra javasolták a meglévő két lövész századot, a Csongrád városi önálló századot pedig a megnövekedett bázisszám miatt zászlóaljjá kívánták szervezni. Elképzelésük szerint Szeged járás megszűnésével az ottani egység működési 527 MNL CSML MCSMP d. Javaslat a munkásőr egységek szervezeti korszerűsítésére, a közigazgatás átszervezésének figyelembevételével. Szeged, november

203 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében területe nem változik, a meglévő két lövészszázadot egy géppuskás szakasszal növelnék meg. Ezekkel az átszervezésekkel a megye munkásőr lövészeinek személyi állománya 18 lövész századba szerveződne, oly módon, hogy az új rendszerben egységesen 26 fős szakaszokat alakítanának ki. 528 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj ünnepi egységgyűlésére január 22-én ismét a Béke Szálló nagytermében került sor. 529 Dr. Szalontai József beszédében kitért arra, hogy az MSZMP helyi végrehajtó bizottsága a Munkásőrség tevékenységét tartósan jónak ítélte, amit a hét alkalommal elnyert megye legjobb egysége cím és a tavalyi magas kitüntetés is jelez. Az évi szocialista versenymozgalom kapcsán elismerést kapott Bihari Lajos, Domonkos János, Balázs Tihamér, Fazekas János és Fejes Pál alegysége. Kiváló Parancsnok jelvényt Aszalai Sándor, Kovács László, Udvari Péter és Tarján Sándor, Kiváló Munkásőr jelvényt pedig Rostás István, Herczeg László, Markó József, Tősér János, Rákos László, Bábiczki Béla, Szűcs Sándor és Arany Bálint vehetett át. Huszonhatéves szolgálatuk után, leszerelésük, illetve tartalékállományba vonulásuk alkalmával Kabók Mihály, Kiss Pál, Murányi László, Kádár Mihály, Szücs Márton, Dani Imre, Farkas Ferenc és Kovács József Munkásőr Emlékérmet és Emléklapot kaptak. 25. éves Szolgálati Érdemérmet Kovács László és Molnár László kapott. 20. éves szolgálat után 3 fő (Bánfi Ferenc, dr. Borbáth Árpád és Tóth Sándor 1.), 15. éves szolgálat után 16, 10. éves szolgálat után 22, 5. éves szolgálat után pedig 26 munkásőr vehetett át kitüntetést elején Szücs Mártont felmentették századparancsnoki beosztásából, helyére az eddigi helyettes, Détár János került, a századparancsnok-helyettes pedig Balázs Tihamér lett. 531 Április 4-e alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Vetró Jánost. Téren Mihály 10. éves Szolgálati Érdemérmet, Arany Bálint pedig Kiváló Munkásőr jelvényt kapott első felében négy rendkívüli esemény történt. Megszaporodott az ittas járművezetések száma. Gojdár Imre és Bang Imre ittasan vezette segédmotoros kerékpárját, vérükben 1,81, illetve 1,98 ezrelék alkohol volt. 533 Sándor János 2. eladta a bírósági végrehajtó által lefoglalt 100 kg-os sertését. 534 Gojdár Imre feddésben, Bang Imre megrovásban, Berta Lajos ugyancsak ittas vezetés miatt szigorú megrovásban részesült. Ezenkívül két fegyelemsértés történt: Palcsó János és Galambos Lajos az ügyeleti szolgálatból igazolatlanul hiányzott, amiért fenyítést kaptak. 535 Az egység erkölcsi-fegyelmi helyzetét ennek ellenére a jelentések szilárdnak ítélték. Az 1984-es fegyelmi helyzetértékelés szerint: 528 Uo. 529 Kőrösi Ferenc 1977-től 1982-ben bekövetkezett haláláig volt a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságának parancsnokhelyettese. Temetése január 7-én volt Szegeden. In: Munkásőr, XXV. évf. 2/1982. február 31. Kőrösi Ferenc halálhíre. 530 CSMH január Munkásőrök ünnepi egységgyűlései. Beszámolók a szegedi, vásárhelyi és makói évzáró-évnyitó eseményekről. 531 MNL CSML MCSMP d. MCSMP 006. sz. parancsa. Kettős hatáskörben lévő törzstagok és alegységparancsnokok felmentése, kinevezése. Szeged, január CSMH április Elismerés a kiemelkedő munkát végzőknek. Ünnepségek, kitüntetések április 4-e alkalmából.; MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, április MNL CSML MCSMP d. Gojdár Imre rendkívüli eseményének jelentése, május 10.; MNL CSML MCSMP d. Bang Imre rendkívüli eseményének jelentése, március MNL CSML MCSMP d. Sándor János 2. rendkívüli eseményének jelentése, április MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység fegyelmi helyzetének értékelése., június

204 Út a felszámolásig ( ) Laza, szakszerűtlen szolgálatellátás az elmúlt évben néhány esetben fordult elő. Kiemelkedő helytállásra is volt példa: Ecseki András lakástüzet jelentett, és részt vett az oltásban is. Az év második felében még két rendkívüli esemény történt. Kovács Ferenc halálos közúti balesetet okozott, melyért szigorú megrovásban részesült, Tatai István pedig magánokirat-hamisítást követett el. Az év folyamán egy főt zártak ki az egységből. 536 A fegyveres erők napján a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Aszalai Sándor, bronz fokozatát Tatár Sándor szakaszparancsnok-helyettes kapta. Országos parancsnoki dicséretben Danicska István részesült. 537 Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel Gál István, a zászlóaljtörzs szolgálatvezetője lett elismerve. 538 Ezen a napon a munkásőrök nemcsak kitüntetéseket kaptak. Kiemelkedő munkájukért, több éves lelkiismeretes szolgálatuk, emberi és közéleti tevékenységük elismeréséül a Csongrád megyei Munkásőrség egységeiben pénzjutalmakat fejenként forint közötti összegeket is kiosztottak. 539 November 7-én a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát Szabó Lajos 2. vehette át. 540 A vásárhelyi Alumíniumszerkezetek Gyára és az MHSZ honvédelmi klubja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából Vásárhelyen járőrversenyt rendezett, amelyen a HÓDIKÖT, az Alföldi Porcelángyár, a Rákóczi Mtsz., a honvédség és a Munkásőrség helyi csapatai vettek részt. A versenyt a munkásőrök (Kónya Imre, Szabó András, Ferenczi Pál és Udvari Péter) csapata nyerte január 1-jén a Szántó Kovács János Munkásőregység tényleges állománya 342 fő, a készenléti tartalékállomány 62 fő volt január 1-jén 25 fő szerelt fel ben csak 6 munkásőr lett párttag, így az állományban a párttagok aránya 79,2 százalékra csökkent. Foglalkozásukat tekintve továbbra is az ipari és a mezőgazdasági dolgozók, illetve a közvetlen termelésirányítók voltak többségben (81%). Életkorukat tekintve legtöbben a 36 és 50 év közöttiek (168 fő) voltak, az 51 éven felüliek 68-an, a 18 és 25 év közöttiek pedig mindössze tízen voltak. A nők száma időközben 19-re emelkedett elején 113 fő 5 év alatti, 51 fő 16 és 20 év közötti, 44 fő pedig 20 év feletti szolgálati idővel rendelkezett. Az alapító munkásőrök száma a tényleges állománynál 22 fő, a készenléti tartalékállománynál 19 fő volt ban az állomány 64 százalékának, azaz 234 személynek volt nyolc általános iskolai végzettsége. Középiskolát 87, egyetemet vagy főiskolát 44 fő végzett. 542 Bázismunkahelyen 264 fő az állomány 72,3 százaléka dolgozott MNL CSML MCSMP d. A fegyelmi helyzet értékelése., február CSMH szeptember Kitüntetésátadási ünnepségek a fegyveres erők napja alkalmából.; MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, szeptember 29.; MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Országos Parancsnoki Dicséret. Jutalom adományozása. Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP d. MCSMP 055. sz. parancsa. Dicséret, jutalom adományozása. Szeged, szeptember CSMH november Ünnepi megemlékezések, kitüntetések.; MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, november CSMH november Járőrverseny. 542 MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományértékelés-állománymérleg elemzése., február 21.; MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományépítésének ötéves tervének pontosítása., március MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományépítésének ötéves tervének pontosítása. 202

205 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 1983-ban 13 fő jelentkezett munkásőrnek. Ebből egy személy (Lencse Sándor Alföldi Porcelángyár) felvételi eljárását leállították, ugyanis korábban kerékpárlopás miatt elítélték. Az orvosi vizsgálaton végül 11 munkásőr-jelölt jelent meg, akik közül egy (Lencse Lajos Vörös Csillag Mtsz.) időközben családi okok miatt visszalépett. 544 Így az előképzésben 11 munkásőr-jelölt vett részt. Közülük 7 fő párttag, 4 fő pedig pártonkívüli volt. A nők száma 3 volt. Hatan ipari vagy mezőgazdasági munkások, míg öten szellemi dolgozók voltak. Többségük 26 és 35 év közötti (6 fő) volt. Hatan általános iskolát, öten középiskolát végeztek. Katonai szolgálatot közülük hatan teljesítettek. 545 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj készenléti tartalékállománya január 1-jén: SZÁZAD Ssz. 1. Bécsi Sándor 1928 munkásőr 2. Bodré József 1919 munkásőr 3. Bohos Mihály 1907 munkásőr 4. Bus Albert Mihály 1923 munkásőr 5. Csende János 1911 munkásőr 6. Fehér János 1920 munkásőr 7. Gáspár Sándor 1921 munkásőr 8. Kalmár Zoltán munkásőr 9. Kónya Imre munkásőr 10. Lakatos Imre 1913 munkásőr 11. Mári József 1933 munkásőr 12. Rostás Margit 1935 munkásőr 13. Szebedinszki István 1914 munkásőr 14. Tóth István munkásőr 15. Virágh Ferenc 1927 munkásőr 16. Ifj. Virág Mihály 1937 munkásőr 17. Id. Virág Mihály 1912 munkásőr, március MNL CSML MCSMP d. Az évi állományszervezés tapasztalatai., július MNL CSML MCSMP d. Az előképzésben részt vevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai, 1983., július MNL CSML MCSMP d. Állományparancs, január 1. A készenléti tartalékállomány 1983-ban. 203

206 Út a felszámolásig ( ) Ssz. 18. Kardos János 1922 munkásőr 19. Kiss Lajos munkásőr 20. Dani József 1915 munkásőr 2. SZÁZAD Ssz. 1. Albert Ferenc munkásőr 2. Apró Pál 1927 munkásőr 3. Ádók János 1933 munkásőr 4. Dr. Csatordai Antal 1920 munkásőr 5. Érsek Sándor 1938 munkásőr 6. Gojdár Imre 1934 munkásőr 7. Katona László 1927 munkásőr 8. Kristó Imre 1932 munkásőr 9. Lovas Imre 1917 munkásőr 10. Molnár János 1928 munkásőr 11. Mucsi Tibor 1936 munkásőr 12. Palócz Ferenc 1930 munkásőr 13. Patócs József 1915 munkásőr 14. Somogyi József 1925 munkásőr 15. Törőcsik Imre 1940 munkásőr 16. Arany Bálint 1937 munkásőr 17. Kiss Ferenc 1933 munkásőr 18. Török János 1940 munkásőr 19. Dani Imre István 1951 munkásőr 20. Kádár Mihály 1932 munkásőr 21. Szücs Márton 1924 munkásőr 22. Sziver Ferenc 1926 munkásőr 204

207 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 3. SZÁZAD Ssz. 1. Bang Imre 1936 munkásőr 2. Barna Zoltán 1950 munkásőr 3. Bogmér Béla 1924 munkásőr 4. Bohos Sándor 1940 munkásőr 5. Borsi Pál 1908 munkásőr 6. Doba Ferenc 1925 munkásőr 7. Kiss Lajos munkásőr 8. Láda Ernő 1913 munkásőr 9. Mucsi János 1924 munkásőr 10. Nagy Sándor munkásőr 11. Nyerges Ernő 1940 munkásőr 12. Sibán Imre 1934 munkásőr 13. Szénási Sándor 1928 munkásőr 14. Dr. Váradi József 1928 munkásőr 15. Villányi László 1938 munkásőr 16. Farkas Mihály 1954 munkásőr 17. Tóth Pál 1949 munkásőr 18. Krajcsovics L. Mátyás 1924 munkásőr HÍRADÓ ALEGYSÉGHEZ Ssz. 1. Diószegi Gyula 1937 munkásőr 2. Radics Sándor 1939 munkásőr Ahogy már említettük az 1980-as évektől már rendelkezésünkre állnak hangulatjelentések is, amelyek különösen a munkásőrök a magyar belpolitikai életről alkotott véleményéről szolgálnak információval első felében a vásárhelyi munkásőrök hangulata jó volt, és számos kérdés foglalkoztatta őket. Ideológiai téren felvetették, hogy az 1945-től 1956-ig terjedő időszakot az egyes művészeti ágak, az irodalom, valamint a televízió- és a rádióműsorok csak a személyi kultusz tükrében ábrázolják, és keveset foglalkoznak az akkori politikai-gazdasági átalakulással, pedig ennek ők is tevékeny résztvevői voltak. A külpolitikával kapcsolatban megfogalmazták, hogy az USA-nak nem 205

208 Út a felszámolásig ( ) érdeke a helyzet érdemi, végleges és békés rendeződése, 547 ugyanakkor a Szovjetunió következetes, eltéríthetetlen, töretlen békepolitikája bizakodással tölti el a személyi állományt. A vásárhelyi munkásőrök felvetették azt is, hogy időnként nem megfelelő a város üzleteinek áruellátottsága, hiánycikk a harisnya, a zokni, a konfekciós termékek egy része, a vegyesipari cikkek, a kismotor vagy a papír-írószer. A bűncselekmények elszaporodásával kapcsolatban többen kijelentették, hogy ezek megszüntetése érdekében hajlandók többet is vállalni. Az időnként szombatra eső foglalkozások több munkásőrnek gondot okoztak, főleg azoknak, akik háztáji gazdálkodással vagy kisállattenyésztéssel foglalkoztak. 548 Az év második felében a Szántó Kovács János Munkásőregység tagjai több belpolitikai intézkedés kapcsán fejtették ki véleményüket. A kiskereskedők és a magánvállalkozók számának növelésével a lakossági szolgáltatások javítása érdekében ugyan egyetértettek, ugyanakkor nem értették, hogy egyes árucikkek, mint például a zöldségfélék ára miért drágább százalékkal ezeknél, mint az állami üzletekben. Úgy vélték ugyanis, hogy a magas árrések tisztességtelen hasznot biztosítanak a kiskereskedőknek. Az élelmiszerek árának emelésével 549 kapcsolatban azon a véleményen voltak, hogy élelmiszerek helyett inkább a luxuscikkek, tartós fogyasztási cikkek árát kellett volna emelni, mert ez érzékenyen érintette a nagycsaládosokat, a kis jövedelemből élőket és a nyugdíjasokat. Ugyanakkor úgy gondolták, hogy a kenyér 550 és a pékáruk árát még nagyobb mértékben is lehetett volna emelni annak érdekében, hogy még kevesebb legyen a pazarlás, csökkenjen a hulladékba kerülő kenyér. Külpolitikai téren az állományt aggodalommal töltötte el a Szovjetunió és az Egyesült Államok egymástól való elhidegülése. A lengyelországi szükségállapot 551 megszüntetését ugyanakkor pozitívan fogadták, a belső helyzet javításaként értékelték., de úgy vélekedtek, hogy a társadalmi és a gazdasági rend teljes helyreállítása érdekében az ellenséges elemek provokációi ellen még jelentős erőfeszítéseket kell tenni Az 1979 és 1985 közötti időszakot Kis hidegháborúnak is szokták nevezni ban Ronald Reagen lett az Amerikai Egyesült Államok új elnöke, aki a New Frontier szellemében vissza akarta szerezni az USA vezető szerepét a nyugati világban, másfelől erőpolitikával akarta megállítani a Szovjetunió ekkorra már globális méretűvé váló expanzióját a harmadik világ országaiban. Az ún. Reagen-doktrína az ellenségem ellenségének támogatását jelentette március 23-án az amerikai alenök bejelentette a csillag háborús terveket. Az űrfegyverkezés fejlesztésétől azt várták, hogy a hadászati versengésbe a Szovjetunió gazdaságilag belerokkan novemberében az USA és a Szovjetunió között addig zajló tárgyalások meg is szakadtak. In: Fischer Ferenc: A kétpólusú világ Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., június Az 1980-as évek elejétől Magyarországon a fogyasztói árak hol emelkedtek, hol csökkentek. A drágulás 1982-től gyorsult fel. Az élelmiszerek árai 1981-ben 3,4, 1982-ben 4,8, 1983-ban 5,1 százalékkal növekedtek. In: Dr. Marton Ádám: Infláció, fogyasztói árak Magyarországon a második világháború után II. ( ). In: Statisztikai Szemle, 90. évf. 2012/ Az életszínvonal folyamatos szinten tartáshoz az árak stabilitására volt szükség és 1968 között Magyarországon ezek szinte állandóak voltak. Az 1970-es évek világgazdasági folyamatai és a nyersanyagárak emelkedése ugyanakkor elszabadította az árakat, ami negatív hatással volt az életszínvonal alakulására. A Kádár-korszakban a kenyér ára évtizedeken keresztül 3 forint 60 fillérbe került, de az 1979-es központi áremelés után ez is egyre drágább lett. In: Kérdések és válaszok a Kádár-korszakról. Szerk. Takács Róbert, Napvilág Kiadó, Budapest, Lengyelországban 1981 elejétől nőtt az elégedetlenség a fennálló rendszerrel szemben. A Szolidaritás Szakszervezet sztrájkok révén igyekezett tárgyalásra kényszeríteni a kormányt, amely december 13-án, szovjet nyomásra bevezette a hadiállapotot, amelyet csak 1983 nyarán oldottak fel. In: Mitrovits Miklós: A remény hónapjai. A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, Napvilág Kiadó, Budapest, MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., október

209 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében Ebben az évben a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóaljban még összesen 38 alapító munkásőr teljesített szolgálatot. 553 ALAPÍTÓ MUNKÁSŐRÖK 1983-BAN A TÉNYLEGES ÁLLOMÁNYBAN 554 Ambruzs Sándor Angyal Sándor Aradi Kálmán Ágoston János Bereczki Ernő Csikós István Deák Ferenc Détár János Gál István Makó János Mikes Ferenc Molnár Sándor 1. Mónus Imre 1. Ördögh István dr. Pillér János Rákos Sándor Rostás István Simon Sándor Szalárdi Péter Tatár Gyula Tóth István 1. ALAPÍTÓ MUNKÁSŐRÖK 1983-BAN A KÉSZENLÉTI TARTALÉKÁLLOMÁNYBAN 555 Albert Ferenc 1. Bécsi Sándor Bodré József Bohos Mihály Borsi Pál Bus Albert Mihály dr. Csatordai Antal Gáspár Sándor Kónya Imre 2. Kádár Mihály Lakatos Imre Molnár János Patócs József Somogyi József Szénási Sándor Szücs Márton id.virág Mihály 1984-ben a Szántó Kovács János Munkásőregység ismét kitüntetésben részesült, és létszámát tekintve újból a megye második legnagyobb egysége lett. Az alábbi táblázat a Csongrád megyei munkásőregységek állományának létszámkeretéről, illetve néhány fontosabb statisztikai adatáról közöl információt, az január 1-jei állapotok szerint. 556 Egység neve Tényleges létszám Párttagok KISZ-tagok Nők Megyei törzs 235 fő 198 fő 21 fő 12 fő Gera Sándor egység, Szeged 636 fő 505 fő 121 fő 26 fő Szántó Kovács János egység, Vásárhely 332 fő 279 fő 58 fő 21 fő Vásárhelyi Kálmán egység, Makó 286 fő 239 fő 60 fő 12 fő 553 MNL CSML MCSMP d. Adatközlés a SZKJ Munkásőregységről., december Uo. 555 Uo. 556 MNL CSML MCSMP d. A MCSMP és alárendelt egységei feltöltöttségéről, összetételéről, január

210 Út a felszámolásig ( ) Egység neve Tényleges létszám Párttagok KISZ-tagok Nők Móra Ferenc egység, Szeged járás 229 fő 175 fő 36 fő 7 fő Árvai Bálint egység, Szentes 217 fő 196 fő 21 fő 7 fő Kun Béla egység, Csongrád 187 fő 159 fő 16 fő 5 fő Összesen: 2122 fő 1751 fő (82,5 %) 333 fő (15,7 %) 90 fő (4,2%) A Szántó Kovács János Munkásőregység ünnepélyes évzáró-évnyitó gyűlésére január 21-én került sor. A korábbi évekhez hasonlóan a munkásőrök az elhelyezési körletből gyalogmenetben jutottak el az egységgyűlés helyszínéig. Az elnökségben a város vezetői mellett ezúttal helyet foglalt Duschek Lajosné, 557 a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Gyárfás Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára és Szabó János megyei munkásőrparancsnok-helyettes. Az ünnepség elején értékelték az előző évi szocialista versenymozgalom eredményeit. Vándorzászlót és oklevelet adtak át Détár Jánosnak, a Kiváló Század parancsnokának, Tatár Sándornak, Tűhegyi Zoltánnak és Fejes Pálnak, a kiváló szakaszok parancsnokainak, valamint Mózes Lászlónak, Török Istvánnak, Orosz Istvánnak és Bihari Lajosnak a kiváló rajok vezetőinek. Kiváló Parancsnok jelvényt Gaál Mihály, Bihari Lajos, Domonkos János, Pánczél Sándor, Kispál György és Bugyi Lajos kapott. Kiváló Munkásőr jelvényt 14 munkásőr vehetett át. 15. éves Szolgálati Érdemérmet 11, 10. éveset 13, 5. éveset 26 munkásőr kapott. Husznonhét évi szolgálat után Munkásőr Emlékérmet és Emléklapot adományoztak Makó János, Tóth István, Bus Albert és id. Virág Mihály leszerelő munkásőröknek. 558 A vásárhelyi egység tényleges állománya január 1-jén 332 főből állt, amely 104,2 százalékos feltöltöttséget jelentett, mivel a rendszeresített létszám elméletileg csak 318 fő volt. A készenléti tartalékállományt 63 fő, a személyi tartalékot 122 fő alkotta. Az elmúlt év során 12 munkásőr lett a párt tagja, így a párttagság aránya a tényleges állománynál 84,1 százalék, a készenléti tartalékállománynál 92,1 százalék volt. Az állomány 80 százaléka továbbra is ipari és mezőgazdasági dolgozó volt, a szellemi dolgozók aránya pedig 14 százalékot tett ki. Ugyanakkor nőtt a nyugdíjasok és a kisiparosok száma. A többséget a 36 és 50 év közöttiek (166 fő) alkották, de sokan voltak a közötti korosztályból (71 fő) is. A hatvan év felettiek csak 12-en voltak, a nők száma azonban 22-re emelkedett. Ekkor kimondták, hogy a nőknél elérték az optimális szintet és, hogy a további létszámnövelés nem célszerű. 102 fő 6-10 éve, 56 fő éve, 55 fő éve, 39 fő pedig 20 évnél is régebben teljesített szolgálatot. Csökkent az alapító munkásőrök száma, a tényleges állományban már csak 19-en, 557 Duschek Lajosné Schönléber Mária (1929) 1954-ben az MDP, majd az 1956-os forradalom után az MSZMP IX. kerületi Párt bizottságának politikai munkatársa lett től a IX. kerület első titkára volt ben megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárává, és a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnökévé, melynek 1980-tól elnöke lett, szerepet vállalt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségben is március 22-től 1989 októberéig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának. Az június 8-i országgyűlési választásokon a Hazafias Népfront országos listájáról szerzett képviselői mandátumot. In: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról MNL CSML MCSMP d. Összefoglaló jelentés az egységgyűlés tapasztalatairól., január 24.; CSMH január A békét és munkánk eredményeit védjük. Munkásőr-egységgyűlés Csongrádon és Vásárhelyen 208

211 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében a készenléti tartalékállományban pedig mindössze 15-en teljesítettek szolgálatot. Az állomány 66 százalékának (229 fő) legmagasabb végzettsége az általános iskola volt. Alapfokú politikai végzettséggel 202 fő rendelkezett. Az állomány 53 munkahelyről tevődött össze, a 15 bázismunkahelyen 253 fő (73%) dolgozott. 559 A Csongrád megyei Munkásőrség rendszeresített személyi állománya január 1-jén 2165, tényleges létszáma pedig 2122 fő volt. 560 Ugyanekkor a megyei tényleges készenléti tartalékállomány 406, a személyi tartalékállomány pedig 764 főből állt nyarán az Egészségügyi Dolgozók Napja alkalmából dr. Borbáth Árpádot, a zászlóalj vezető orvosát a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. 562 A fegyveres erők napján a vásárhelyi egységből a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Tűhegyi Zoltán, ezüst fokozatát Kiss Lajos, bronz fokozatát Ábrahám József kapta szeptember 30-i hatállyal a Munkásőrség országos parancsnoka Molnár Sándor ellátóhelyettest hadnagy rendfokozatba, a Munkásőrség hivatásos állományába helyezte és kinevezte a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj parancsnokhelyettesének. Új beosztása miatt 1986-ig el kellett végeznie a Munkásőr Parancsnoki Iskolát októberében már negyven év telt el azóta, hogy a szovjetek elfoglalták t, majd megszállták egész Magyarországot, vagy ahogyan a Kádár-korszakban nevezték, eljött a felszabadulás ideje. Ebből az alkalomból a Béke szálló nagytermében megnyílt az című kiállítás, majd október 5-én a városháza dísztermében díszülésre került sor, ahol a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóaljat Pro Urbe városáért 565 díjjal tüntették ki. Az ülés után megkoszorúzták a Lenin téri Felszabadulási emlékművet, majd felavatták az Október 8. utca (ma Lánc utca) művészi névtábláját, amelyet Hézső Ferenc képzőművész készített. Ezt követően a Terv moziban (ma Mozaik mozi) bemutatták a című filmet. Az ünnepségsorozat Szabó Iván szobrászművész kiállításának megnyitásával ért véget. 566 Ekkor még 33 alapító munkásőr volt az egységben. A vásárhelyi munkásőrök a közélet minden területén jelen voltak, 62 százalékuknak volt valamilyen közéleti tisztsége MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományértékelés-állománymérleg elemzése, január MNL CSML MCSMP d. A MCSMP és alárendelt egységei feltöltöttségéről, összetételéről, január MNL CSML MCSMP d. Jelentés a személyi biztosítás helyzetéről. Szeged, augusztus MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, június CSMH szeptember Ünnepségek, kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából. 564 MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Felmentés, hivatalos állománybavétel, kinevezés. Budapest, szeptember A Pro Urbe / városáért/ díjat Városi Tanácsa az évi 3-as tanácsrendelettel alapította, amelyet 1980-tól kezdve minden év október 8-án, a város szovjetek által való felszabadításának, azaz megszállásának napján adományozott azoknak, akik a város gazdasági, társadalmi fejlődésében vagy a művészet terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak ben a munkásőregység mellett még dr. Nagy István, a története című monográfia első kötetének főszerkesztője és Rostás Éva élsportoló kapta meg ugyanezt a díjat. In: CSMH október városáért. 566 CSMH október városáért.; CSMH október Ünnepség a felszabadulási évforduló alkalmából en és Szentesen. 567 CSMH október városáért. 209

212 Út a felszámolásig ( ) 1984-ben a Munkásőrség országos parancsnoka a Munkásőrség Kiváló Egysége kitüntetésre a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóaljat javasolta. 568 A kitüntető címet a MOP frissen, január 1-jén alapította. Első tulajdonosa 1983-ban a törökszentmiklósi munkásőregység lett. Az alapító okirat szerint Vásárhelyi György szobrászművész Harcos út című alkotása megőrzésre a kiváló egységhez kerül. 569 A kitüntetésre való felterjesztésben a következőket írták az vásárhelyi zászlóaljról: Az egység én alakult 117 fővel. Az egység névadó és zászlóavató ünnepsége án volt, csapatzászlóját a HÓDIKÖT dolgozói adományozták. Névadójuk emlékét, munkásmozgalmának és az egység történetének állomásait emlékszobájukban színvonalas kiállításon őrzik és ápolják. Az egység a munkásőri feladatait folyamatosan magas szinten teljesíti, hét alkalommal (1964, 1965, 1966, 1974, 1978, 1979, 1981) érdemelte ki a Megye Legjobb Egysége címet. Testületünk megalakulásának 25. évfordulóján az egység Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetésben részesült. A lakosság és az egység kapcsolata erős. Ennek bizonyítéka, hogy a város felszabadulásának 40. évfordulóján október 5-én 570 város Tanácsa Pro Urbe kitüntetésben részesítette az egységet ben a Munkásőrség személyi állománya országos szinten az előző évhez viszonyítva némi fejlődést mutatott. A személyi állomány 65 százaléka kapott különböző szintű dicséretet vagy jutalmat. Kiemelkedő helytállást 81 esetben jelentettek, amely 234 munkásőrt érintett. Voltak azonban olyan parancsnokságok (Fejér, Hajdú-Bihar, Szolnok megyék), ahonnan egész évben nem érkezett ilyen jelzés. Országos szinten 1983-ban 333, 1984-ben 336 rendkívüli esemény történt 121 szolgálatban, 215 pedig szolgálaton kívül. 209 alkalommal a munkásőr volt a vétkes, 127 esetben azonban elszenvedő fél volt. A rendkívüli események közül 52 végződött a munkásőr halálával, 102 pedig a sérülésével. Az ittasság 64 esetben játszott szerepet, mely szám némi csökkenést mutatott az előző évekhez képest ben országosan 47 főt zártak ki a testületből ban 21, 1984-ben 15 öngyilkosság történt a testületben ben a vásárhelyi egységnél öt rendkívüli esemény történt. Ifj. Oláh István Géza, az I. század 3. szakaszának parancsnoka egészségügyi szolgálatban szeszes italt fogyasztott, ezért a Munkásőrségben viselt minden tisztségétől megfosztották. 573 Baghy Pál, a szállító egység munkásőre a lövészeten lőszeresként a megengedettnél több lőszert osztott ki, ezért feddésben részesült. 574 Tatai Istvánt folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt kizárták a testületből. 575 Hanyecz Ferenc, 568 MNL CSML MCSMP d. Javaslat kollektív kitüntetésre. Budapest, október CSMH január Munkásőrök ünnepi egységgyűlései: Szentes járás-városi, Szeged járás. 570 A dátum pontatlan, városát október 8-án szállták meg a szovjet csapatok. 571 MNL CSML MCSMP d. Javaslat kollektív kitüntetésre. Budapest, október MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség évi fegyelmi helyzete május MNL CSML MCSMP d. SZKJ Munkásőregység parancsnokának sz. parancsa. Fenyítés., április MNL CSML MCSMP d. SZKJ Munkásőregység parancsnokának sz. parancsa. Fenyítés., június MNL CSML MCSMP d. SZKJ Munkásőregység parancsnokának sz. parancsa. Fenyítés., június

213 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében a II. század 3. szakasz 1. rajának munkásőrét társadalmi tulajdon elleni lopás miatt felfüggesztették, végül kizárták a testületből. 576 Radics Sándor készenléti tartalékállományú munkásőr szolgálatát lopás miatt függesztették fel. 577 Az 1984-es egészségügyi helyzetjelentés szerint Teljesen egészségesnek bizonyult 102 fő, veszélyeztetett elsősorban fogazat nagyfokú hiánya miatt 32 fő, szív-érrendszeri betegségben szenved 4 fő, emésztőszervi betegségben 1 fő, mozgásszervi beteg 3 fő. Egészségi állapota miatt 3 munkásőrnek szolgálatkönnyítést javasoltak ben a vásárhelyi egység újabb jelentős kitüntetésben részesült és a nyáron tartott választások után több munkásőr is tanácstag lett. Ünnepi egységgyűlésüket január 19-én tartották a szokott helyen. Az évi szocialista versenymozgalomban elért eredményeik alapján az országos parancsnok különdíjjal ismerte el a zászlóalj teljesítményét. Az ünnepi ülésen jelen volt Győri Imre és Gyárfás Mihály, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára. Tóth Sándor egységparancsnok beszámolójában elmondta, hogy a vásárhelyi egységben a munkásőrök hangulata és közérzete kiegyensúlyozott, fegyelme és felkészültsége magas szintű. Ezután sor került a kitüntetések átadására, amelyeket Győri Imre adott át. Az országos parancsnok különdíját, Várhelyi György szobrászművész Harcos út című kisplasztikáját az egység parancsnoka vette át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Albert Ferencet, Balázs Tihamért, Farkas Pált és Török Bálintot, ezüst fokozatával Diószegi Ernőt, Kiss Pál Pétert, Papp Jánost és Zsigárcsik Lászlót, bronz fokozatával Bakos Jánost, Bozsó Sándort, dr. Csatordai Antalt, F. Nagy Sándort, Gáspár Sándort és Péter Szabó Máriát tüntették ki. Tóth Sándor egységparancsnok országos parancsnoki dicséretben és jutalomban részesült. Kiváló Parancsnok jelvényt dr. Pillér János és Molnár Sándor egységparancsnok-helyettesek, Kiváló Munkásőr jelvényt Kiss Katalin ügykezelő vehetett át. 25. éves Szolgálati Érdemérmet Arany Ernő, Bartos Ferencné, F. Nagy Sándor, Nyiri Lajos, Olasz Bálint, Papp József, Schéda Béla, Szenti Sándor, Tóth Károly és Török Bálint, 20. éves Szolgálati Érdemérmet Albert Sándor, Bere Ferenc, Bozsó Sándor, Szabó Lajos 2., Tóth István 2. és Zsigárcsik László kapott. Tíz év szolgálat után 9, öt év szolgálat után 18 munkásőrt tüntettek ki. A húsz leszerelő, illetve tartalékállományba vonuló munkásőr Emlékérmet kapott, közülük 28 évi szolgálat után Simon Sándor, 25 év után Arany Ernő, Bartos Ferencné, Papp József és Vetró János távozott a testületből. 579 Az évi szocialista versenymozgalomban a Kiváló Század címet, immáron ötödik alkalommal a Domonkos János által irányított I. század nyerte el. Kiváló Parancsnok jelvényt Török Lajos, Tatár Sándor, Ádók Gyula, Udvari Péter és Szücs Sándor kapott. Kiváló Munkásőr jelvényt Rácz György, dr. Süli Kálmán, Tősér János, Szücs Ernő, Bacsa Géza, Karsai Géza, Diószegi Ernő, Borbás László, Kisházi László, Nagy Lajos 2., Tatár László, Aracsi Sándor, Cserép Lajos és Szakáll József vehetett át MNL CSML MCSMP d. SZKJ Munkásőregység parancsnokának sz. parancsa. Munkásőr beosztásból való felfüggesztés., október 29.; MNL CSML MCSMP d. SZKJ Munkásőregység parancsnokának sz. parancsa. Fenyítés., november MNL CSML MCSMP d. SZKJ Munkásőregység parancsnokának sz. parancsa. Munkásőr beosztásból való felfüggesztés., december MNL CSML MCSMP d. Az évi egészségügyi helyzetjelentés., szeptember CSMH január Átadták a különdíjat a vásárhelyi egységnek. 580 MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység parancsnokának 006. sz. parancsa az évi szocialista 211

214 Út a felszámolásig ( ) január 1-jén a Szántó Kovács János Munkásőregység tényleges állománya a gépjárművezetőkkel és a biztosító részleggel együtt 337 fő volt, amely 102 százalékos feltöltöttséget jelentett. A készenléti tartalékosok 68-an, a személyi tartalékosok 129-en voltak. Az elmúlt évben 2 munkásőr lett párttag, így a párttagság aránya az állományban 82,7 százalékra csökkent. Az ipari és a mezőgazdasági dolgozók aránya (76,3%)is csökkent, a szellemi dolgozók aránya (17,2%) viszont emelkedett. Az életkori szerinti összetétel alig változott az elmúlt évhez képest. Legtöbben a 36 és 50 év közöttiek (167 fő) voltak, akik az állomány közel felét tették ki. A 60 év felettiek 14-en voltak. A nők száma az előző évi 22-ről 20 főre csökkent. Az állomány 70 százaléka 5 évnél régebben szolgált az egységben. Az alapító munkásőrök száma 31 fő volt. Általános iskolai végzettséggel 225 fő, középiskolaival 74 fő, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel 38 fő rendelkezett. Az állomány 56 munkahelyről tevődött össze, 246 fő bázismunkahelyeken dolgozott. 581 A zászlóalj évi tevékenységét értékelő jelentés szerint Az egység fegyelme szilárd, de az is megállapítható, hogy a munkásőrök egy kisebb része sem mentes a társadalom más tagjait is jellemző hibáktól, hiányosságoktól. A munkásőrök továbbra is aktívan részt vettek a közéletben ben az állomány 30 százalékát választották meg különböző párttisztségekre. A tanácsválasztások 582 alkalmával nyolc munkásőr lett a Városi Tanács tagja, illetve póttagja. Ekkor az állomány közel 70 százaléka dolgozott szocialista brigádban ben befejezték a korszerűsítés céljából előírt szervezeti módosításokat. Az év folyamán öt pártonkívüli munkásőrt vettek fel az MSZMP-be, a párttagság aránya így 83,6 százalékra emelkedett. A foglalkozás szerinti összetételt illetően a munkások aránya csökkenést mutatott. Az állomány 82,7 százaléka 25 és 50 év közötti életkorban volt, az átlagéletkor pedig 40,8 év volt. Politikai végzettséggel az állomány 80 százaléka rendelkezett. 584 A vásárhelyi egységből április 4-én a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Rákos Sándort, ezüst fokozatával Ördögh Istvánt tüntették ki. 585 A fegyveres erők napján, Vásárhelyen, szeptember végén tartottak ünnepséget, amely a Felszabadulási emlékműnél kezdődött, majd az egységparancsnokságon folytatódott. A munkásőrök a rendőrökkel együtt emlékeztek. 586 A vásárhelyi egységből a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát ezúttal Csonka István kapta ben a november 7-i, moszkvai ünnepségre a vásárhelyi egységből Nyiri Lajos utazhatott el. 588 versenymozgalom értékeléséről., január MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományértékelés-állománymérleg elemzése., február Az országgyűlési és tanácstagválasztások június 8-án voltak. 583 MNL CSML MCSMP d. Jelentés a SZKJ Munkásőregység évi tevékenységéről, javaslat az évi feladatokra., november Uo. 585 CSMH április A jó munka elismerése. Kitüntetések, jutalmazások.;mnl CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, április CSMH szeptember Ünnepség. 587 CSMH szeptember 28. Fegyveres erők napja. Ünnepség a Parlamentben; MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, szeptember CSMH november 6. 3.Kitüntetések a jó munka elismeréseként. 212

215 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében 1985-ben országos szinten összesen munkásőr vett részt a közéletben (MSZMP, KISZ, szakszervezetek, Hazafias Népfront), propagandista megbízatást pedig 7444-en teljesítettek. A szocialista versenymozgalomban fő vett részt, akik közül 2710-en brigádvezetők voltak. A munkásőrök között 2495 újító és feltaláló volt. Országszerte összesen munkásőrt dicsértek meg ben 3606, 1985-ben 3727 fenyítést kellett kiszabni ben 133 főt, 1985-ben 166 főt zártak ki a testületből ben 336, 1985-ben 353 rendkívüli esemény történt ben 15 fő, 1985-ben 21 fő lett öngyilkos. 589 A Csongrád megyei Munkásőrség állományának feltöltöttsége 1984-ben 98, 1985-ben pedig 100,4 százalékos volt. 590 A következő táblázat a Csongrád megyei munkásőrök néhány statisztikai mutatószámát és ezek országos átlagát veti össze az 1984-es és az 1985-ös esztendőre vonatkoztatva: Munkásőrök jellemzői 1984 Csongrád megye 1985 Csongrád megye Országos átlag 1985-ben párttag 82,5% 81,6% 78,8% munkás 74,6% 73,8% 72,0% 35 év alatti 37,1% 33,8% 33,5% nők aránya 4,2% 4,5% 5,0% politikai isk. végzettséggel rendelkezik 56,2% 67,8% 51,8% 5 év alatti szolg. idővel rendelkezik 27,2% 28,9% 33,5% A Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokságának politikai nevelőmunkája 1985-ben is eredményes volt, a munkásőrök aktív részesei voltak a közéletnek. Választott párttisztséget 650-en töltöttek be, 83-an lettek városi, nagyközségi vagy községi tanácstagok. Egy munkásőrt képviselőnek választottak meg. A megyei parancsnokság és alárendelt egységei összesen 10 ifjúgárdista és 25 úttörő munkásőr-szakalegység felkészítésében vettek részt, 67 általános és középiskolával tartottak fenn kapcsolatot. 124 munkásőrnek volt megbízatása arra, hogy részt vegyen az ifjúsági programok lebonyolításában. 591 Az MCSMP január 1. és július 29. között 14 rendkívüli eseményt jelentett, melyből kettő később törlésre került. A rendkívüli eseményeknél nyolc esetben a munkásőr volt a vétkes. Egy rendkívüli esemény a munkásőr halálával, három pedig sérülésével járt. Ittasság miatt két R esemény fordult elő MNL CSML MCSMP d. Jelentés a Munkásőrség évi fegyelmi helyzetéről, a rendkívüli események és a kiemelkedő helytállások tapasztalatairól. Budapest, június MNL CSML MCSMP d. A MOP Csongrád megyei Parancsnokságnak évi tevékenysége a MOP szakágazatainak megítélése alapján. Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP d. A MOP Csongrád megyei Parancsnokságnak évi tevékenysége a MOP szakágazatainak megítélése alapján. Budapest, szeptember Uo. 213

216 Út a felszámolásig ( ) A szolgálaton kívül bekövetkezett rendkívüli események típusa és száma Csongrád megyében, 1985 első felében: 593 Szolgálaton kívül bekövetkezett rendkívüli esemény típusa száma öngyilkosság 1 közúti baleset okozása 1 ittas járművezetés 2 garázdaság, testi sértés 2 lopás, csalás 1 vesztegetés ben a vásárhelyi egységben három rendkívüli esemény történt, mely közül egy függött össze munkásőri szolgálattal. Fegyelemsértés miatt hat esetben kellett fenyítést alkalmazni. 594 Marton Gyula tartósan igénybe vett munkásőr fegyverrel és lőszerrel való visszaélést követett el, amiért kizárták a testületből. Tatár László ittasan vezette járművét, ezért szigorú megrovásban részesült. Lencse Ernőt súlyos lőtéri baleset érte, melyért végül senkit sem vontak felelősségre. Radics Sándor még 1984-ben lopást követett el, amiért 1985-ben szigorú megrovásban részesült. Pártbüntetést hatan kaptak, Vastagh Sándor munkásőrt például vallásosság miatt zárták ki a testületből. 595 Az előképzésben 21 munkásőr vett részt. 596 A Munkásőrség országos parancsnoka 1985-ben határozatot hozott arról, hogy június 30-ig minden munkásőrrel személyesen el kell beszélgetni. A beszélgetés menetét, illetve tartalmát illetően útmutatót is készítettek. Eszerint a beszélgetés célja az volt, hogy a munkásőröket felkészítsék az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozatokból adódó feladatokra, valamint az 1985-ben életbe lépő gazdaságirányítási rendszer várható hatásaira. A beszélgetéseket oldott légkörben kellett megtartani, mely során a munkásőrök szabadon elmondhatták, hogy milyen problémákkal küzdenek a családon belül és a munkahelyeiken. A beszélgetéseket úgy kell irányítani, hogy a munkásőrök elmondják a véleményüket [ ] a következőkről: hogyan váltak a testület tagjaivá, mi köti őket a munkásőrséghez, milyen közéleti tisztséget töltenek be munkásőri szolgálatuk mellett, hogyan ítélik meg munkásőri szolgálatukat a családban és a munkahelyen, hogyan ítélik meg saját életmódjukat, mennyire érzik a törődést az alegységen belül, milyen javaslataik vannak a munkásőr szolgálat megbecsülésének emelésére. 597 A vásárhelyi egységen belül a beszélgetésekre felhasználták a foglalkozások szüneteit, az alegységgyűléseket, az ügyeleti és biztosító szolgálatot, emellett 593 Uo. 594 MNL CSML MCSMP d. Jelentés a SZKJ Munkásőregység évi tevékenységéről, javaslat az évi feladatokra., november MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység fegyelmi helyzete., február MNL CSML MCSMP d. Jelentés a SZKJ Munkásőregység évi tevékenységéről, javaslat az évi feladatokra., november MNL CSML MCSMP d. Útmutató a munkásőrökkel történő személyes beszélgetésekhez. Budapest, április

217 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében munkahely- és családlátogatásokat is végrehajtottak. Ezek során Munkásőreink úgy nyilatkoztak, hogy jól érzik magukat a testületben. [ ] A beszélgetés megerősítette, hogy az egység erkölcsipolitikai állapota szilárd. Hangulata, tettrekészsége jó. 598 Az 1986-os esztendő nagy része már a 30. évfordulóra való készülődés jegyében telt. A Csongrád megyei Munkásőrség rendszeresített állománya január 1-jén 2177 fő, tényleges létszáma pedig 2223 fő volt ben megyei szinten 51 munkásőr lett a párt tagja. 599 A Csongrád megyei Munkásőrség társadalmi parancsnoki állománya 1986-ban 96 százalékban párttag, 80 százalékban pedig 50 év alatti volt, míg 70 százaléka 5 évnél hosszabb parancsnoki gyakorlattal rendelkezett. 60 százalékuk munkásként, 20 százalékuk vezető beosztásban dolgozott. A megyei állomány nagy része tagja volt valamelyik szocialista brigádnak. Közel 60 százalékuk kiváló dolgozó volt, 1126-an töltöttek be választott párt-, illetve társadalmi tisztséget, 280-an propagandisták, 53-an tanácstagok voltak. Az utóbbi öt évben az alapszervezetek 233 munkásőrt vettek fel a pártba. A tényleges állomány feltöltöttsége 102,1 százalékos volt, amely megfelelt az előírásoknak, azonban a Móra Ferenc egység 106,8 százalékos és a Kun Béla egység 106,7 százalékos feltöltöttségét már túl soknak tartották. A nők aránya tovább növekedett, azonban az országos átlagtól még mindig messze elmaradt. A politikai iskolai végzettséggel rendelkezők aránya javult, mely nagyságrend országos szinten is egyedülálló volt. 600 A következő táblázat a Csongrád megyei munkásőrök néhány statisztikai mutatószámát és ezek országos átlagát veti össze az 1986-os évre vonatkoztatva, illetve közötti időszak átlagát tekintve: Csongrád megye 1981 és 1986 között Csongrád megye 1986-ban Országos átlag 1986-ban párttag 82,0% 81,5% 78,7% munkás 75,3% 73,4% 72,1% 35 év alatti 35,9% 31,6% 32,4% nők 3,8% 4,8% 5,3% pol. isk. végzettséggel rendelkezik 52,8% 72,1% 53,0% 5 év alatti szolg. idővel rendelkezik 30,3% 28,3% 32,9% A rendkívüli események száma az elmúlt évhez képest változatlan volt, súlyosságuk azonban fokozódott január 1. és július 1. között a megyei parancsnokságról 7 rendkívüli eseményt jelentettek. Munkásőri szolgálatban három (ittas járművezetés, öngyilkosság és baleset), szolgálaton kívül pedig négy (2 ittas járművezetés, 2 öngyilkosság) ilyen történt MNL CSML MCSMP d. Személyes beszélgetések tapasztalatai., július MNL CSML MCSMP d. A Csongrád megyei Munkásőrség tényleges állománya, Szeged, MNL CSML MCSMP Szám nélküli, fehér d. A Munkásőrség Csongrád megyei Parancsnokság évi tevékenysége a MOP szakágazatainak megítélése alapján szeptember Uo. 215

218 Út a felszámolásig ( ) 1986-ban, szakítva az addigi szokásokkal, a vásárhelyi egység ezúttal nem a Béke szálló nagytermében, hanem a Petőfi Sándor Művelődési Központban tartotta meg ünnepi gyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Cservenka Ferencné, 602 az Országgyűlés alelnöke, Koncz János, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára, Kiss Lajos 603, a városi Pártbizottság titkára és Holler Lászlóné 604, a városi tanács elnökhelyettese. Tóth Sándor egységparancsnok az elmúlt évi munkáról szóló beszámolójában hangsúlyozta, hogy Munkásőreink alapvető feladata a gazdasági építőmunkában való aktív, cselekvő részvétel. Általános tapasztalat, hogy a munkásőrök munkahelyeiken is köztiszteletben állnak, elismerik őket, mert jól dolgoznak, szívügyüknek tekintik a termelési feladatok teljesítését. Az évi szocialista versenymozgalomban elért eredmények alapján a Kiváló Század címet Détár János századparancsnok vehette át. Kiváló Szakasz elismerést Bulkovics Dezső, ifj. Fejes Pál, Szenti Sándor, Gila Péter Pál, Pozsgai György és Czuczi István szakaszparancsnokok vettek át. A Kiváló Raj címet a Klimek József által vezetett híradó alegység kapta meg. Kiváló Parancsnok jelvényt Koltai Zoltánné, Gila Péter Pál, ifj. Fejes Pál és Aracsi Ferenc, Kiváló Munkásőr jelvényt Csorba Zoltán, Herczeg László, Móricz Károly, Saja Pál, Kiss István Dezső, Rácz István, Baghy László, Nagy János 3., Búzás Bálint, Bajnóczi János, Nagy Ernő 2. és Pap Lajos vehetett át. A januári egységgyűlésen a Munkásőrség országos parancsnoka a testületben végzett tevékenységért a HÓDGÉP Vállalat kollektívájának díszok levelet és emlékplakettet adományozott, amelyet Kozári József vezérigazgató vett át. 25. éves Szolgálati Érdemérmet Bán László, Bánfi Ferenc, Kincses Imre és Mónus Imre 2. kapott. Húsz év szolgálat után 11 fő, tizenöt év után 2 fő, tíz év után 18 fő, öt év után 14 fő vehette át a megfelelő Szolgálati Érdemérmeket. Emellett a 25 és a 20 éve szolgálatot teljesítő munkásőrök feleségeinek (Bán Lászlóné, Bánfi Ferencné, Kincses Imréné, Bullás Lászlóné, Diószegi Ernőné, Doktor Jánosné, Fejes Pálné, Kovács Ferencné, Nagy Ernőné, Papp Jánosné, Szűcs Imréné és Varga Istvánné) az országos parancsnok köszönőlevelet küldött ban a Munkásőrség Csongrád megyei egységgyűlésein meglehetősen sokan vettek részt a munkásőrökön kívül. A meghívott vendégek száma Szentesen 80, Makón 350, en 120 volt. A beszámoló szerint A szegedi Gera Sándor egység gyűlése valóságos népünnepély volt január 1-jén a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj tényleges állománya 338 fő volt, amely 102,8 százalékos feltöltöttséget jelentett. A készenléti tartalékállomány 68 fős, a személyi tartalékállomány 127 fős volt ben 9 munkásőr lett párttag. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók aránya (74,9%) az előző évekhez képest ismét csökkent. Legtöbben a 36 és 50 év közöttiek (176 fő) voltak, amely az állomány 52 százalékát jelentette. Hatvan év felett 14-en voltak. Az átlagéletkor 41,4 év volt. A nők száma az előző évhez viszonyítva nem változott, továbbra is 20 maradt. 103-an 5 évnél 602 Cservenka Ferencné Székely Ilona ( ) 1945-től a Magyar Nők Demokratikus Szövetségében dolgozott, belépett a Magyar Kommunista Pártba, és tagja lett az újpesti képviselőtestületnek novemberétől hét cikluson keresztül országgyűlési képviselőnek választották és 1988 között a parlament alelnöki tisztét is betöltötte. In: (a letöltés dátuma: július 31.) 603 Kiss Lajos ( ) az 1980-as évek közepén az MSZMP városi Pártbizottságának titkára, később első titkára lett. In: Kovács István: i életrajzi kalauz. 500 év, 2700 név., Holler Lászlóné 1980-tól 1988-ig volt a hódmezővásárhelyi Városi Tanács elnökhelyettese. In: Presztóczki: A hódmezővásárhelyi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede ( ) CSMH január Munkásőrgyűlés Vásárhelyen. 606 MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés. Szeged, január

219 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében rövidebb ideje voltak a testület tagjai, 16 és 20 év között 45 fő, 20 év feletti szolgálati idővel 40 fő rendelkezett ban 16 főt terveztek felszerelni, illetve a szentesi egységtől a 9 főből álló székkutasi raj 607 hosszú évtizedek után visszatért a vásárhelyi egységhez. Általános iskolai végzettsége a munkásőrök 66 százalékának (223 fő) volt. Az állomány ekkor 58 munkahelyről tevődött össze, melynek 70 százaléka bázismunkahelyen dolgozott ban a vásárhelyi egységből 5 fő volt tanácstag, 69,1 százalék pedig szocialista brigádban dolgozott. 609 A Szántó Kovács János Munkásőregység társadalmi parancsnoki állományában (66 fő) 1986-ban a párttagság aránya 95,4 százalék volt, egy szakaszparancsnok és két rajparancsnok volt csak pártonkívüli. Az életkor szerinti összetétel megváltozott, csökkent a év közöttiek és növekedett az 50 év felettiek aránya, ezért az utánpótlás-nevelést meg kellett kezdeni. Foglalkozásukat tekintve 82 százalékban munkások, 18 százalékban szellemi dolgozók voltak. Politikai végzettséggel csak két rajparancsnok nem rendelkezett. Nyolc általános iskolai végzettséggel 57,5 százalék, érettségivel 30,3 százalék, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel 12,2 százalék rendelkezett. Összegezve tehát, ahogy egy jelentés fogalmazott: a társadalmi parancsnoki állomány általános műveltsége biztosított volt ban, április 4-e alkalmából, a vásárhelyi egységből Gazos Mihályné századírnokot a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki. 611 A fegyveres erők napján Molnár Sándort a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntették ki. 612 Bihari Lajos rajparancsnok a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta 613, Koltai Zoltánné pénzügyi szolgálatvezető pedig 4000 forintos országos parancsnoki jutalomban részesült. 614 Belpolitikai szempontból a megye munkásőreit 1986-ban éléken foglalkoztatta Kádár János Taurus gyári beszéde, annak is az italozás megfékezésére és a családi élet megóvása érdekében hangsúlyozott részletei. 615 A Csongrád megyei munkásőrök 1986-ban ellentmondást láttak abban, hogy a munkaképes lakosság jelentős része szabadidejében is dolgozik, s ez mégsem érzékelhető a népgazdasági termelés növekedésében. A Baranya megyei bányászok szerint a sok hétvégi műszak miatt lassan értelmét veszti a szabad szombat, 616 pedig a tartósan jó munka teljesítményekhez szükség van a pihenésre ban országos szinten több visszatérő probléma is foglalkoztatta a munkásőröket. A tüzelőellátás gondjai és az egyre több hiánycikk miatt szinte minden megyéből érkeztek észrevételek. Csongrád és Békés megyéből az aszályos évek következtében megromlott mezőgazdasági 607 A Székkutasi raj tagjai voltak: Arany Sándor, Benkő János, Bereczki János, Blaskó Tibor, Fodor József, Gyöngyösi József, Lencse Imre, Manga István, Tóth Lajos. In: MNL CSML MCSMP d. Havi változásjelentés a SZKJ Munkásőregységnél, január 1. február MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományértékelés-állománymérleg elemzése., február MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése. A szocialista versenymozgalom értékelése., november MNL CSML MCSMP d. A társadalmi parancsnoki állomány helyzetelemzése., március MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Kitüntetés adományozása. Budapest, március MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Kitüntetés. Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Kitüntetés adományozása. Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából. Jutalmazás. Budapest, március MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés. Szeged, január A 42 órás munkahetet és a szabad szombatot 1981-ben vezették be. 217

220 Út a felszámolásig ( ) terméskilátásokra is panaszkodtak. Mindkét megyéből jelezték, hogy az állattartással foglalkozó munkásőrök megelégedéssel fogadták a baromfi és a sertés felvásárlási árának emelését. A Csongrád megyei munkásőrök jelezték azt is, hogy a lakosság körében feszültséget keltenek a magyar-román viszony rendezetlen kérdései. A Romániába utazó magyar turisták csak 4-5 órás várakozás után tudták átlépni a határt, a román turisták nagyarányú vásárlásai ugyanakkor fennakadásokat okoztak a határmenti települések ellátásában. Az 1986-os országos hangulatjelentésből az is kiderül, hogy a Csongrád megyei munkásőrök büszkék azokra a társaikra, akik a közösségek bizalmából nagy számban kerültek közéleti tisztségekbe 1985-ben. Csongrád megyében a választások után az állomány 30 százaléka lett választott tisztségviselő ban a munkásőrök örültek az új, 81 M. egyenruhának, ugyanakkor sajnálták, hogy a méretproblémák miatt a teljes állomány felszerelésére csak később kerülhet sor. 617 A vásárhelyi egység 1986-os hangulatjelentése szerint érzelmileg hatással volt a személyi állományra a névadó, Szántó Kovács János emlékművének megkoszorúzása, a névadó előtti tiszteletadás. 618 Ebben az évben a vásárhelyi egységnél a karhatalmi foglalkozásról 60 perces videofelvétel készült. en a Kábel Televízió 619 ebben az évben kezdte meg adását. Az új szolgáltatásban a testület népszerűsítésének egy újabb eszközét látták. A vásárhelyi munkásőrök a március 15-i budapesti rendbontást 620 elítélték és határozott intézkedéseket vártak az illetékesektől, hogy ehhez hasonló esemény többé ne forduljon elő augusztusában végrehajtották az őszi lőgyakorlatot. A munkásőri tevékenységek megismertetésére, illetve megörökítésére meghívták a Kábel Televíziót is, amely felvételeket készített az egységről szeptember 27-én a zászlóalj életében először Munkásőr-napra került sor, melyet a Vörös Csillag Mtsz.-ben rendeztek meg. Az állomány tagjait 1986-ban már aggasztotta az ország gazdasági helyzetének érzékelhető rosszabbra fordulása. Felvetették, hogy növekedtek a megélhetési költségek, és az ellátási gondokkal is szembesültek november 22-én ismét Munkásőr-napot tartottak, ezúttal a vásárhelyi Főiskolán. Céljuk az volt, hogy a jövő mezőgazdasági értelmiségének bemutassuk a testületet, a testületben dolgozó emberek munkásőri és polgári szakmai felkészültségét is. A rádió és a televízió 1986 októberében, a forradalom 30. évfordulója alkalmából ellentmondásosan megítélhető dokumentumsorozatot mutatott be. 623 A vásárhelyi munkásőrök kifogásolták a premier időpontját. Más időpontban 617 MNL CSML MCSMP d. Összesítő a megyei parancsnokságok információs jelentéseiből. Budapest, január MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., január január 22-én a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Petőfi Művelődési Központon belül létrehozta a Városi Televíziót. A működéshez szükséges technikai feltételek adottak voltak, a kísérleti adásra azonban május 5-ig kellett várni. Ekkor egy 90 perces összeállítás volt látható a május 1-jei eseményekről. In: (a letöltés dátuma: július 31.) március 15-én, Budapesten már nem az első rendszerellenes tüntetésre került sor ezen ünnep kapcsán, az első ilyen tiltakozó megmozdulás még 1971-ben volt ban a békésen felvonuló ifjúságból egy nőt (Diószegi Olga) egész napra őrizetbe vettek, közel 500 embert igazoltattak, elvették tőlük személyi igazolványaikat is. Amikor az ünneplő tömeg (mintegy 3-5 ezer fő) a Lánchídhoz ért, a kivezényelt rendőrök gumibottal kezdték ütlegelni őket. In: (a letöltés dátuma: július 31.). 621 MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., május MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., szeptember ban az MSZMP 1956-naksaját elvtársi nézőpontja szerinti nyilvánosságot biztosított. A megemlékezések szervezésével Berecz Jánost bízták meg, s ezek középpontjában az általa szerkesztett Velünk élő történelem című dokumentumfilm állt. In: Szekér Nóra: Az 1956-os forradalom újraértékelése a nemzeti megbékélés jelszavával. In: Jeles napok, jeltelen ünnepek a dikta- 218

221 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében nyugodtabban fogadták volna ezek műsorra tűzését. vélekedtek. Ugyanakkor azt megnyugvással tapasztalták, hogy a városban október 23-ával kapcsolatosan semmiféle rendzavarás, vagy ellenséges megnyilvánulás nem jelentkezett. 624 Gazdasági téren a vásárhelyi munkásőrök nagy várakozással tekintettek a Központi Bizottság ülése elé, amelytől a gazdasági életet fellendítő intézkedéseket vártak. A kormány által hozott ár- és bérstoppal kapcsolatban elmondták, hogy bérstoppra már korábban is sor került több vállalatnál, és bevezetése nem okozott különösebb problémát, ugyanez azonban nem volt elmondható az árstoppról ban a városi kórházban távbeszélő-rekonstrukciót hajtottak végre, melynek következtében az egészségügyi intézet belső híradása megbénult. A problémát a vásárhelyi egység híradós munkásőrei hárították el. Az alapító és a Munkás-Paraszt Hatalomért kitüntetéssel rendelkező munkásőrök örömmel fogadták a nyugdíjak emelését. 625 Gál István, az egység anyagi-technikai szolgálatvezetője az elmúlt 5 éves tervben végzett kiemelkedő munkájáért az Ötéves Terv Élmunkása szovjet kitüntetésben részesült. 626 A MOP még 1985-ben arra kérte az egységek parancsnokságait, hogy december 31-ig dolgozzák fel saját történetüket, melynek megírásához útmutatót is kiadtak. A határidőre, 1985 őszére azonban csak néhány egység (a Csongrád, a Győr-Sopron, a Heves, a Szabolcs-Szatmár, a Szolnok és a Veszprém megyei parancsnokságok) végezte el a feladatot. 627 Az elkészült egységtörténeteket 1986-ban zsűri 628 értékelte, és a legszínvonalasabb munkákat díjazta, egyben döntött arról, hogy a továbbiakban ezeket hogyan és mire lehet felhasználni. Megállapította, hogy a munkásőregységek története annak a történelmi, társadalmi folyamatnak a része, amely az MSZMP politikája három évtizedes gyakorlata történetét jelenti. Az egységtörténetek egy korszak értékeit, eredményeit, nehézségeit mutatják be, megörökítik a szocializmus mellett elkötelezett emberek hitvallását, a társadalomban történt forradalmi változásokat, ez az értékük, ezért fontosak a munkásőrségnek. A zsűri 142 egységtörténetet bírált el. Csak a tatabányai, a dorogi, az esztergomi, valamint a hajdúböszörményi egység nem készítette el a sajátját. A bírálóbizottság véleménye az volt, hogy a legszínvonalasabb történeti munkák Baranya-, Bács-Kiskun-, Békés, Fejér-, Hajdú-Bihar-, Somogy-, Szolnok-, Veszprém- és Vas megyében, valamint Budapesten születtek. Az egységek pénzjutalomban részesültek, illetve dicsérő oklevelet kaptak. Az első három helyezett Pécs, Kiskunhalas, valamint a fővárosi Csepel Művek munkásőregysége lett. Őket a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj követte, amely forint pénzjutalomban és dicsérő oklevélben részesült. 629 túrában október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 30. évfordulóján, Nagy Jenő budapesti lakásán fő illegállis megemlékezést tartott, decemberben pedig Eörsi István lakásán kétnapos konferenciát rendeztek a börtönből szabadult ötvenhatosok, ellenzéki képviselők és 1956-ot kutató történészek részvételével. A tanácskozáson Hegedüs András egykori miniszterelnök is megjelent, aki önkritikát gyakorolt. A két illegális összejövetelt nem követte semmilyen megtorló intézkedés. In: (a letöltés dátuma: július 31.). 625 MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., december MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., május MNL CSML MCSMP d. Borzák Lajos levele, Budapest, január A bírálóbizottság tagjai egyetemi tanárok, pártoktatók, újságírók, valamint az országos parancsnokság vezető beosztású munkatársai voltak. 629 MNL CSML MCSMP d. Borzák Lajos osztályvezető levele a Munkásőrség budapesti parancsnokának. Budapest, november

222 Út a felszámolásig ( ) A vásárhelyi egység történetét dr. Szalontai József, Rácz Lajos és Tóth Sándor írta, de az anyag összeállításához dr. Csatordai Antal, Dobai József, Molnár Sándor, Nyámádi Gábor és Tóth Károly is segítséget nyújtott. Az előszót Kis Lajos, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára jegyezte. 630 Az egység történetét feldolgozó könyv kis példányszámban jelent meg, gyakorlatilag csak a munkásőrök kaptak belőle. 631 Az alábbi táblázat a legszínvonalasabb műveket elkészítő munkásőregységek neveit és az érte kapott jutalmakat ismerteti: Település Egység neve Jutalom Pécs Landler Jenő egység ft Kiskunhalas Brinkus Lajos egység ft Budapest Csepel Művek ft Szántó Kovács János egység ft és dicsérő oklevél Püspökladány Táncsics Mihály egység ft és dicsérő oklevél Gyula Kun Béla egység ft és dicsérő oklevél Miskolc Oprendek Sándor egység ft és dicsérő oklevél Gödöllő Kobzi János egység ft és dicsérő oklevél Ajka Szabó Gáspár egység ft és dicsérő oklevél Marcali Kovács József egység ft és dicsérő oklevél Nyíregyháza Szamuely Tibor egység ft és dicsérő oklevél Sárvár Entzbruder Dezső egység ft és dicsérő oklevél Dunaújváros Mező Imre egység ft és dicsérő oklevél Oroszlány Sallai Imre egység ft és dicsérő oklevél Pécs Mecseki Szénbányák Steinmetz Miklós egység ft és dicsérő oklevél Kecskemét Szalvay Mihály egység ft és dicsérő oklevél Barcs Gábor Áron egység ft és dicsérő oklevél Karcag Zalka Máté egység ft és dicsérő oklevél Körmend Brodorics Ferenc egység ft és dicsérő oklevél Pápa Schönherz Zoltán egység ft és dicsérő oklevél Budapest VIII. kerület Asztalos János egység ft és dicsérő oklevél Budapest XIII. kerület Kilián György egység ft és dicsérő oklevél Budapest XXI. kerület Daru Lajos egység ft és dicsérő oklevél 630 A i Szántó Kovács János Munkásőregység története ( ) CSMH szeptember A városi munkásőrség története. 220

223 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében A jutalomként kapott pénzösszegek felhasználásáról az egységparancsnokok dönthettek. Honorálhatták velük a szerzőket, de közösségi kirándulást, vagy más rendezvényeket is fedezhettek belőle. A Munkásőrség országos parancsnoka 1986 végén arról is döntött, hogy május 30-ig valamennyi egységtörténetet nyomdai úton vagy másféle sokszorosítással, de legalább 100 példányban meg kell jelentetni. A példányokból egyet el kellett helyezni az egységek emlékszobájában, ezenkívül biztosítani kellett, hogy az alapító munkásőrök is kapjanak belőle. 632 Az évi politikai felkészítéshez már a munkásőregység-történetekben leírtakat is felhasználták. Emellett javasolták, hogy bevezetésként az 1956-os ellenforradalom kialakulását, és rövid történetét is ismertessék. A következő idézet meglepő toleranciáról árulkodik: Felhívjuk a parancsnokságok figyelmét, nagyon megfontoltan és előzetes tájékozódás után szabad csak név szerint emlegetni, hogy kik vettek részt a működési területen az ellenforradalomban. Ezt az ügyet a párt, az állam 1962-ben véglegesen lezárta. A kisebb vétségeket elkövetők, s főként leszármazottaik ugyanis azóta beilleszkedtek a társadalomba, másrészt amnesztiát kaptak, ezzel jogilag nem viselik tovább tetteik következményeit. A téma oktatásának tehát nem lehet olyan következménye, hogy lezárt ügyek felbolygatásával politikai károkat okozzunk. 633 Az évi szocialista versenymozgalom keretében a Kiváló Század címet a Kiss Pál Péter vezette III. század nyerte el, mely munkásőrei évek óta közreműködtek a Zalaegerszeg Játszótér 634 karbantartásában. 635 Az évi munkája alapján a Munkásőrség Kiváló Egysége címre az MCSMP a csongrádi Kun Béla Munkásőregységet javasolta ban az egységből már huzamosabb ideje alapszervezeti párttitkári feladatot látott el Détár János századparancsnok, Balázs Mihály törzstag, Libor György szakaszparancsnok-helyettes, Klimek József rajparancsnok, Tóth István, Szabó Lajos, Doba Ferenc és dr. Nagy László munkásőr. A városi Pártbizottság munkájában Kispál György rajparancsnok és Török Lajos századparancsnok-helyettes vett részt. Az évi tanácsválasztások alkalmával 8 munkásőr lett tanácstagnak jelölve. A választás során 4 főt tanácstagnak, 4-et pedig póttanácstagnak választottak meg. A Hazafias Népfront vezető testületének már hosszabb ideje tagja volt dr. Borbáth Árpád, Lehmann István, Villányi László, dr. Csatordai Antal, Rostás István és Ördögh István ban a következő rendkívüli események történtek: Czuczi Imre a jeges úton elesett és csonttörést szenvedett. Lencse Sándor lopást követett el, mely cselekedetéért szigorú megrovásban, és utolsó figyelmeztetésben részesült. Doktor János 2. ittasan vezette járművét, ezért szigorú 632 MNL CSML MCSMP d. Borzák Lajos osztályvezető levele a Munkásőrség budapesti parancsnokának. Budapest, november MNL CSML MCSMP d. Tóth József alosztályvezető módszertani ajánlása az évi politikai felkészítéshez. Budapest, február A Zalaegerszeg tér, ahol a játszótér is megtalálható volt, ban a Béke-telepen a Károlyi, Pásztor János és a Rárósi utcák által határolt terület volt ben a Közgyűlés a Pásztor utcát a tér részévé nyilvánította. In: Kovács István: belterületének történeti és jelenkori helynevei 6. T-Z. In: A i Szeremlei Társaság Évkönyve 2015., MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése. A szocialista versenymozgalom értékelése., november MNL CSML MCSMP d. Javaslat kollektív kitüntetésre. Szeged, október MNL CSML MCSMP d. Jelentés a kiemelkedően helytálló munkásőrök adatairól, tevékenységéről., március

224 Út a felszámolásig ( ) megrovásban részesült. Az év folyamán Lencse Sándor ismét ittasan vezetett, ezért kizárták a Munkásőrségből. Nagy Sándor ellen foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettének alapos gyanúja miatt eljárás indult. Fegyelemsértés, azaz munkásőr igazolványuk elvesztése miatt Nagy Gyula szigorú megrovásban, Szűcs Márton és Goda László pedig feddésben részesült. 638 A Munkásőrség 30. évfordulójának közeledtével az országos parancsnokságon meghatározták, hogy a munkásőrség megalapításának évfordulójáról mértéktartóan, de jelentőségükhöz illő formában emlékezzünk meg. A megemlékezést mindenütt nyitottan, de szerény külsőségekkel kell megtartani, ezekben elsősorban a személyes jelleg, a testület emberközpontú felfogása érvényesüljön. A Munkásőrség országos központi megemlékezésére 1986 decemberében került sor a Munkásőrség Országos Parancsnoksága épületében, ahol a megyei parancsnokok vezetésével mintegy 500 alapító munkásőr vett részt. A jubileumi egységgyűlések pontos menetét is előírták. Az egységgyűlések január 3-án kezdődtek a Munkásőrség Kiváló Egysége cím átadásával. Az egységgyűléseken adták át a még szolgálatot teljesítő alapító tagoknak az országos parancsnok személyes emléktárgyát, egy névre szóló késszuronyt és köszönő levelet, valamint a Szolgálati Érdemérmet. Az egységgyűlések megrendezése előtt meg kellett koszorúzni az elhunyt alapítók sírjait. Javasolták, hogy készítsenek tablókat a még szolgáló alapítókról, helyezzék el azokat az egységmúzeumban, a kicsinyített változatokat pedig a gyűlésen kapják meg az alapító munkásőrök. Azt is tanácsolták, hogy a testület népszerűsítésére és három évtizedes történetének bemutatására szervezzenek Munkásőr-napokat az iskolákban, a nagyüzemekben és a lakosság körében. 639 A 30. évfordulóra, ahogy az egész országban, így Csongrád megyében is nagy erőkkel készültek. A makóiak a Pártbizottság előtti tér kialakítását társadalmi munkában végezték el, amelyet később Munkásőr térnek neveztek el. A vásárhelyiek megállapodást kötöttek a Kábel Televízióval, mely szerint 1987-ben egy egész estét betöltő filmben mutatják be a munkásőrök életét. A Csongrád megyei munkásőrök az egyre nehezebbé váló körülmények ellenére is ragaszkodtak munkásőri pártmegbízatásukhoz. Ahogyan egy jelentésben olvashatjuk: Jellemző a hangulatra, hogy nem indult be a 30. évforduló kapcsán egy leszerelési hullám. [ ] Az állományépítésben sorbanállás van, amely ugyancsak egyértelmű bizonyítéka annak, hogy nem vesztett a presztízséből a megyében a munkásőrség ban csak Csengeléről és Pusztaszerről nem volt még munkásőr a megyében. 640 A vásárhelyi egység a 30. évfordulóra változatos programokkal készült. Az alapító munkásőrökről tablókat készítettek, melyek később a városi Pártbizottságon, a megyei, valamint az egységparancsnokságon lettek elhelyezve. A tabló kicsinyített mását minden alapító munkásőr megkapta. A Városi Televízió perces dokumentumfelvételt készített az egység életéről. Megszervezték az alapító munkásőrök, az alapító és a fiatal munkásőrök, valamint a KISZ-esek, a katona fiatalok és a munkásőrök találkozóját is. A testület életéről iskolai előadásokat tartottak. Kibővítették az egységmúzeum anyagát, a sajtóban ismét sorozatot indítottak az alapító munkásőrökről, és kiadták a korábban megírt egységtörténetet MNL CSML MCSMP d. A fegyelmi helyzet értékelése., február MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség megalakulása 30. évfordulója testületi programja. Budapest, július MNL CSML MCSMP Szám nélküli, fehér d. A Csongrád megyei Munkásőrség jellemzése, Budapest, szeptember MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség megalakulása 30. évfordulójáról való megemlékezés tervezett feladatai. 222

225 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj a nyolcvanas évek első felében A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj nevében Tóth Sándor egységparancsnok november végén javasolta, hogy a testület megalakulásának 30. évfordulója alkalmából az Ifjúsági Ház falán (Zrínyi u. 1. szám, ma a felújított Kaszinó épülete) helyezzenek el emléktáblát. Az avatóünnepséget 1987 januárjára tervezték. 642 Egészségügyi szempontból az állomány 98,2 százaléka volt hadrafogható. 643 Az 1986-ban elvégzett egészségügyi szűrővizsgálatok alapján négy munkásőrnek (Szücs Imre, Nagy Ernő 1., Berta Lajos, Bánfi Imre) leszerelést, továbbá gyenge látása miatt Ördögh Istvánnak szolgálatkönnyítést javasoltak. 644 A Csongrád megyei Munkásőrségorvosainak névsora és beosztása 1986-ban: 645 Megyei Parancsnokság Dr. Várkonyi Tibor Dr. Jobba György Dr. Tóth Tamás Dr. Rácz László Vásárhelyi Kálmán egység Dr. Hegyi György Dr. Gajda Ferenc Dr. Kási Gyula Dr. Tordai József Móra Ferenc egység Dr. Dézsi Csaba Dr. Tari Zoltán Árvai Bálint egység Dr. Kispál Mihály Dr. Molnár Gyula Dr. Rideg Sándor Gera Sándor egység Dr. Móczó István eü.alosztály vezetője eü. mt. gyógyszerész eü. mt. vez.orvos eü. mt. lövész munkásőr lövész munkásőr vez.orvos eü. mt. vez.orvos eü. mt. lövész munkásőr vez. orvos, október MNL CSML MCSMP d. Előterjesztés az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottsága elé. Javaslat emléktábla elhelyezésére., november MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése. A szocialista versenymozgalom értékelése., november MNL CSML MCSMP d. Az évi egészségügyi helyzetjelentés., szeptember MNL CSML MCSMP d. Egészségügyi helyzetjelentés. Szeged, október

226 Út a felszámolásig ( ) Dr. Jobba Györgyné Dr. Janó János Dr. Godó György Dr. Daru József Dr. Ladvánszky Csaba Szántó Kovács János egység Dr. Borbáth Árpád Dr. Süli Kálmán Dr. Nagy László Dr. Móricz József Kun Béla egység Dr. Kallai János Dr. Somogyi Árpád eü. mt. eü. mt. lövész munkásőr lövész munkásőr lövész munkásőr vez. orvos eü. mt. lövész munkásőr lövész munkásőr vez. orvos eü. mt. Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát! Internacionálé (Magyarra fordította és átültette Rezessy László) Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig. A Szántó Kovács János Munkásőregység utolsó évei ( ) 1987-ben eljött az utolsó jubileum, a Munkásőrség fennállásának 30. évfordulója. Ebben az évben még több mint 4000 alapító tag élt az országban, és országszerte több mint 4000 új munkásőr lépett szolgálatba. Az utolsó felhőtlen év még bőven tartogatott elismeréseket és eseményeket a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj számára. A vásárhelyi munkásőrök az elmúlt esztendők során végzett munkájukért az Országos Parancsnok Tiszteletdíjaként egy ólomkristály vázát kaptak márciusában emléktáblát avattak a harminc évvel ezelőtti megalakulás emlékére, amely ma már a Munkásőrség sok más tárgyi emlékével együtt az Emlékpont gyűjteményét gazdagítja ban, a fordulat évében megállapították, hogy a személyi állományban ismét elöregedés következett be. A Csongrád megyei Munkásőrség legmagasabb létszámát 2365 fővel ebben az évben érte el. Ekkor merült fel először, hogy a testületre többé már nincs szükség. A vásárhelyi munkásőrök 224

227 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig folyamatosan figyeltek és reagáltak az eseményekre. Általánosan megfogalmazott véleményük volt, hogy az újonnan indult demokratizálódási folyamat hosszú távon nem lesz kifizetődő. Az ezekben az években született hangulatjelentések már nem csak a keleti blokkot, így Magyarországot is érintő külpolitikai történésekre és a gazdasági kérdésekre összpontosítottak. A munkásőrök már véleményt formáltak az ellenzékiségről és az új politikai csoportosulások által szervezett eseményekről (1988. március 15.; június 16.; Pozsgay Imre januári nyilatkozata 1956 újraértékelésével kapcsolatban; Nagy Imre június 16-ai újratemetése) is januárjában a Csongrád megyei Munkásőrség egységparancsnokai még kivétel nélkül arról számoltak be, hogy a munkásőrök között nincs leszerelési hangulat, ám a Munkásőrség Szeged és Környéke Baráti Körének megalakulása arról árulkodik, hogy sokan már érezték a változást, s igyekeztek menteni a menthetőt januárjában a megyei parancsnokságon változás történt. Koczkás Ferenc nyugdíjba vonulása után a Csongrád megyei Munkásőrség utolsó parancsnokának az addigi parancsnokhelyettest, Szabó Jánost nevezték ki. A változásokról árulkodott az is, hogy márciusban megváltoztatták a testületbe való felvétel követelményeit. Ettől kezdve az adott egység parancsnokánál kellett jelentkezni, és a jelentkezést egy néhány fős társadalmi csoport jelenlétében a parancsnoknak kellett jóváhagyni. Májusban megtörtént, amire előzetesen nem sokan számítottak: a testület felett megszüntették a közvetlen pártirányítást. Szeptemberben, a fegyveres erők napján már számolni kellett az ellenzéki erők fellépésével. Októberben a Munkásőrséget a Magyar Néphadsereghez csatolták, és az országos parancsnokot is felmentették. Innen már csak néhány epizód volt hátra a testület megszüntetéséig és a munkásőrök lefegyverzéséig. A novemberi négyigenes népszavazás keretében a magyar társadalom elsöprő többsége úgy döntött, nincs többé szükség a Munkásőrségre. A 80-as évek második felében az előképzősök száma a vásárhelyi egységben évről-évre csökkent. Míg 1987-ben még húszan, addig 1989-ben már csak heten kezdték meg az előképzést. A munkások, a korábbi kétharmadhoz képest, már csak a személyi állomány felét adták ben az egység létszáma a szolgálatkönnyített állománnyal együtt 334, 1989-ben pedig már csak 326 fő volt. Csongrád megyében 1957 és 1987 között több mint 4000 munkásőr teljesített szolgálatot. 646 A Csongrád megyei Munkásőrség tényleges személyi állománya január 1-jén 2252 fő volt. 647 A testület népszerűsítésére a 30. évfordulón az írott sajtó mellett már felhasználták a televízió kínálta lehetőségeket is. A Magyar Televízió egy-egy munkásőregységről készült dokumentumfilmmel mutatta be a testület életét. A Munkásőrség film- és videostúdiója filmet készített a Munkásőrség Központi Férfikaráról, illetve az alapító és a fiatal munkásőrökről. 648 A 30. évforduló alkalmából a Munkásőrség országos parancsnoka azoknak a vállalatoknak és intézményeknek, amelyek a megalakulás óta segítették a testületet, elismerő plakettet és díszoklevelet adományozott. Azok az alapító munkásőrök, akik a harminc év alatt a Szolgálati Érdemérmen kívül mást nem kaptak, most átvehették a Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatait MNL CSML MCSMP d. Megyei összefoglaló, MNL CSML MCSMP d. A Csongrád megyei Munkásőrség tényleges személyi állománya január 1-jén. 648 MNL CSML MCSMP d. A Munkásőrség megalakulása 30. évfordulója testületi programja. Budapest, július Uo. 225

228 Út a felszámolásig ( ) A harmincadik évfordulón országszerte 4200 alapító tagot köszöntöttek, valamint azokat, akik a testület megszervezésében egykor szerepet vállaltak. Harmicöt egységnél új csapatzászlót avattak. Az országos parancsnok Kőbányán, Karcagon, Körmenden és en olyan sokgyermekes édesanyákat tüntetett ki, akiknek több családtagja is munkásőrszolgálatot teljesített. A nyíregyházi, a pécsi, a szolnoki, a gyöngyösi és a kőbányai egység Vörös Csillag Érdemrend elismerésben részesült. A Munkásőrség Kiváló Egysége címet a miskolci Oprendek Sándor Munkásőregység kapta. Emellett a ceglédi, a hódmezővásárhelyi, a tapolcai, a mosonmagyaróvári, a szombathelyi és a kaposvári egység is elismerésben részesült. Az ünnepségeken országosan több mint négyezer új munkásőr lépett a testület soraiba. 650 A jubileumi egységgyűlést a Csongrád megyei törzsnél január 11-én, a Szeged városi egységnél és Makón január 10-én, Csongrádon és en január 17-én, Szentesen és a Szeged járási egységnél pedig január 24-én tartották. 651 A megyei törzs szegedi gyűlésén Koczkás Ferenc megyei parancsnok felidézte, hogy november 13-án Csongrád megyében Németh Károly irányításával már 700 karhatalmista állt fegyverben, és március 17-ig megalakultak a munkásőrzászlóaljak is. A megyei parancsnok a szegedi Móra Ferenc Munkásőrzászlóaljnak Élenjáró Munkásőregység kitüntető címet, vándorserleget és oklevelet adományozott. A csongrádi Kun Béla munkásőregység dicsérő oklevelet és különdíjat,a szentesi Árvai Bálint munkásőregység ellátó raja és a makói Vásárhelyi Kálmán Munkásőrzászlóalj híradó raja pedig Kiváló Raj címet kapott. 652 A vásárhelyi egységnek a Munkásőrségben folyó szocialista versenymozgalomban elért eredményeik okán, valamint az állomány termelőmunkában és a közéletben, valamint a szolgálatban tanúsított helytállásáért Országos Parancsnoki Tiszteletdíjként egy ólomkristály vázát adományoztak. 653 A megyei törzs ülésén Gyárfás Mihály és dr. Bán László a Munkásőrség megalapításában való részvételért névre szóló köszönőlevelet, valamint egy-egy tőrkést kapott. 654 A makói Vásárhelyi Kálmán Munkásőregység gyűlésén az egység parancsnoka, Fekete Sándor a kezdeti időkre tekintett vissza és felidézte, hogy Makón már november 11-én megalakult a karhatalmi egység. A harmincadik évforduló alkalmából a FÉG 655 makói gyárának munkásközössége a makói egységnek új csapatzászlót adományozott, amelynek rúdjára a díszszalagot Sarró Ferenc tanácselnök kötötte fel. 656 A Szeged környéki településeken élő munkásőröket egyesítő Móra Ferenc Munkásőregység a Szegedi Ifjúsági Házban tartotta jubileumi gyűlését, amelyen többen névre szóló köszönőlevelet, késszuronyt, 30. éves Szolgálati Érdemérmet és emléktárgyat osztottak ki. Az egység parancsnokát, Balatoni Istvánt, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki CSMH február Befejeződtek a munkásőrség egységgyűlései. 651 CSMH január Január 10-étől 14-éig Munkásőregység-gyűlések megyénkben. 652 CSMH január , 3. Munkásőrök számvetése 30 esztendőről. 653 MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. A szocialista versenymozgalomban elért eredmények alapján kollektív elismerések, dicséret adományozása. Budapest, december CSMH január , 3. Munkásőrök számvetése 30 esztendőről. 655 A Fegyver és Gépgyár Részvénytársaságot 1891-ben alapították Budapesten. 656 CSMH január Munkásőrök számvetése 30 esztendőről. 657 CSMH január Munkásőrök számvetése 30 esztendőről. 226

229 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig A csongrádi Kun Béla Munkásőregység gyűlésén a harminc év alatt végzett munkáról Kálmán József egységparancsnok számolt be. Felidézte, hogy Csongrádon november 11-én alakult meg a karhatalom, ezt követően, 1957 februárjában a szentesiek és a csongrádiak együtt láttak hozzá a Munkásőrség szervezéséhez. Az első ünnepélyes eskütételre március 13-án került sor, amikor 22 csongrádi munkásőr tett esküt. 658 A Szántó Kovács János Munkásőregység jubileumi gyűlésére január 17-én került sor, amelyen Tóth Sándor egységparancsnok felidézte az 1956-os eseményeket, valamint a munkásőrök március 17-i eskütételét. A 30. évforduló alkalmából az alapító tagok (Ambruzs Sándor, Angyal Sándor, Aradi Kálmán, Ágoston János, Bereczki Ernő, Csende János, Csikós István, Deák Ferenc, Détár János, Gál István, Kádár Mihály, Mikes Ferenc, Molnár Sándor 1., Mónus Imre, Ördögh István, dr. Pillér János, Rákos Sándor, Rostás István, Szalárdi Péter, Tatár Gyula, Albert Ferenc, Bécsi Sándor, Bohos Mohály, Berei Pál, Bodré József, dr. Csatordai Antal, Gáspár Sándor, Lakatos Imre, Molnár János, Patócs József, Somogyi József és Szücs Márton) az országos parancsnok köszöntő levelét és tiszteletdíját kapták. 659 A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Molnár Sándor ellátóhelyettest és dr. Pillér Jánost, a zászlóaljparancsnok társadalmi helyettesét. 660 Ugyancsak a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Albert Ferencné munkásőr feleséget és édesanyát, valamint Kovács Ferenc, Nagy Ernő és Sándor János vásárhelyi munkásőröket. Az ezüst fokozatot Kiss Pál, Rácz Posztós Sándor és Tóth Károly, a bronz fokozatot Bohos Mihály, Kiss Katalin, az egység ügyintézője, Kiss Imre Péter, Liska Pál, Molnár János, Rostás Margit, Somogyi József és Szűcs Sándor vehette át. 661 Tóth Sándor egységparancsnokot január 1-jei hatállyal őrnagyi rendfokozatából soron kívül alezredessé léptették elő. 662 A vásárhelyi egységet megalakulása óta folyamatosan támogatta a Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, 663 ezért a 30. évfordulón a Mtsz. kollektívájának díszoklevelet és emlékplakettet adományoztak. 664 Az MSZMP Politikai Bizottsága augusztus 14-i határozata alapján a Munkásőrség országos parancsnoka ismét létrehozta a húsz éve megszüntetett könnyített szolgálatú állománycsoportot. Első körben január 1-jei hatállyal a tényleges állományból 500 fő kiváltására kerülhetett sor. A könnyített állományba először a tényleges állományban szolgáló, alapító és legalább 25 éves 658 CSMH január Munkásőregység-gyűlések Vásárhelyen és Csongrádon. 659 Uo. 660 MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, december MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, december 15.; MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, december MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Kitüntetés adományozása. Budapest, december A Vörös Csillag Mtsz. két elődszövetkezete 800 kat. hold földterületen és 75 taggal 1949-ben alakult meg. A Vörös Csillag nevet az 1960-as egyesüléssel vette fel. A kollektivizálás során területe 4500 kat. holdra, tagjainak száma 450 főre emelkedett ban már 990 taggal és 8236 kat. hold területtel rendelkezett. A Munkásőrség megalakulásakor hatan kérték innen felvételüket a testületbe. Az Mtsz. az eltelt harminc év alatt a munkásőrök egyik legfontosabb bázismunkahelye volt, 1986-ban 30 munkásőr dolgozott itt. 664 MNL CSML MCSMP d. Javaslat Díszoklevél és Emlékplakett adományozására., szeptember

230 Út a felszámolásig ( ) szolgálati idővel rendelkező, 60 évnél idősebb munkásőröket kellett áthelyezni. 665 A vásárhelyi egységnél január 1-jén hozták létre a 10 fős szolgálatkönnyített állományt, melynek egy fő kivételével minden tagja alapító volt folyamán közülük egy fő tartósan igénybevett munkásőr lett, így a létszámuk kilencre csökkent. Ők könnyített feladatot valójában csak a harcászati gyakorlat során végeztek, fegyverrel és felszereléssel nem rendelkeztek. A készenléti tartalékállománnyal történt beszélgetések alapján további 11 nyugdíjas munkásőr kérte, hogy a jövőben szolgálatkönynyítettként szolgálhasson. Az egységparancsnok ezért a következő évben 21 főre tervezte bővíteni a szolgálatkönnyített munkásőrök létszámát. 666 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj tényleges és tartalékállománya január 1-jén: 667 EGYSÉGTÖRZS 1. Tóth Sándor 1930 Egységpk. 2. Dr. Pillér János 1930 Egységpk. h. 3. Molnár Sándor 1946 Egységpk. h. EGYSÉGTÖRZS RAJ 1. Kiss Katalin 1963 Egys. ügykez.-t. ÁLLOMÁNYSZERVEZÉSI ÉS NEVELÉSI CSOPORT 1. Tóth Károly 1939 Csop. vez. 2. Szabó József 1929 Áll. mszerv. mt 3. Kerekes István 1949 Prop. táj. mt 4. Béres Ferenc 1931 Nev. fegy. mt. 5. Csorba Zoltán 1945 Állm. nyt. mt. 665 MNL CSML MCSMP d. Az Állományszervezési Osztály vezetőjének 2/1986. sz. körlevele. A könnyített szolgálatú állománycsoport kialakítása és az évre tervezett előképzős létszámkeret emelése. Budapest, február MNL CSML MCSMP d. A szolgálati könnyítéssel rendelkező állomány tevékenységének tapasztalatai, javaslat az évi létszámkeretre., október MNL CSML MCSMP d. Állománytábla., január

231 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig KIKÉPZÉSI ÉS SZOLGÁLATI CSOPORT 1. Balázs Mihály 1949 Csop. vez. 2. Gaál Mihály 1940 Kik. mt. 3. Oláh Ernő 1945 Kik. mt. 4. Rácz György 1942 Műsz. vv. mt. 5. Török Bálint 1934 Szolg. (hdm) mt. 6. Bán László 1937 Rajzoló mt. ANYAGI-TECHNIKAI SZOLGÁLAT 1. Gál István 1928 Szolg. vez. 2. Szalárdi Péter 1919 raktáros 3. Bátori Károly 1950 fegyvermester 4. Virágh Károly 1959 Műsz. vv. mester 5. Hanga Mihály 1923 gépjárművezető PÉNZÜGYI SZOLGÁLAT 1. Koltai Zoltánné 1953 Szolg. vez. 2. Fehér Sándorné 1950 agi. nyilv. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT 1. Dr. Borbáth Árpád 1935 Szolg. vez. 2. Dr. Süli Kálmán 1928 eü. mt. HÍRADÓ SZOLGÁLAT 1. Aszalai Sándor 1932 Csop. vez. 2. Mónus Imre Rejtjelző mt. 3. Péter Szabó Mária 1937 Akku. kez. 4. Hegedűs Tibor 1940 Műszerész 229

232 Út a felszámolásig ( ) HÍRADÓ ALEGYSÉGEK: A MEGYEI PARANCSNOK TARTALÉKSZÁZAD HÍRADÓ ALEGYSÉGE: 1. Farkas Pál 1938 Rpk. 2. Herczegh László 1947 Rád. kez. 3. Ifj. Nagy István 1960 Rád. kez. 4. Nagy Ernő Rád. kez. 5. Gajda Pál 1958 Rád. kez. 6. Doktor János 1934 Vez. hír. mő. 7. Fodor Béla István 1951 Vez. hír. mő. 8. Pécskői Pál 1943 Vez. hír. mő. TÖRZS KÖZVETLEN HÍRADÓ ALEGYSÉGE: 1. Klimek József 1932 Rpk. 2. Kiss Mihály Rád. kez. 3. Rózsa Vendel 1941 Rád. kez. 4. Dávidházi Géza 1930 Rád. kez. 5. Csáki Ferenc 1942 Rád. kez. 6. Oláh Lajosné 1962 Rád. kez. 7. Barta Imre 1954 Vez. hír. mő. 8. Móricz Károly 1951 Vez. hír. mő. 9. Nagy Benkő Antal 1957 Vez. hír. mő. 10. Mucsi Ferenc 1956 Vez. hír. mő. 11. Sárközi Imre 1956 Vez. hír. mő. 12. Kovács József 1958 ÁJÁ. 13. Diószegi Gyula 1937 ÁJÁ. ELLÁTÓ ALEGYSÉG 1. Bihari Lajos 1936 Rpk. 2. Olasz Bálint 1928 Mő. 3. Kádár Mihály 1932 Mő. 230

233 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 4. Mónus Imre Mő. 5. Hegedűs László 1943 Mő. 6. Török István Sándor 1944 Mő. 7. Bán Mihály 1948 Mő. 8. Nagy Gyula 1943 Mő. 9. Süle József 1952 Mő. 10. Krámli Mihály 1942 Löv. mő. LÖVÉSZ ÁLLOMÁNY I. SZÁZAD TÖRZS 1. Domonkos János 1945 Szdpk. 2. Török Lajos 1943 Szdpk. h. 3. Nyári István 1954 Szolg. vez. 4. Nagy Ildikó 1967 Írnok 5. Markó József 1938 Fegyvermester 1. SZAKASZ 1. Fazekas János 1944 Szakpk. 2. Bacsa Sándor 1940 Szakpk. h. 1. RAJ 1. Takács János 1938 Rpk. 2. Gulyás József 1938 Gsz. ir. 3. Oláh Ferenc 1961 AMP 4. Ifj. Posztós Imre 1955 Löv. mő. 5. Posztós Imre 1924 Löv. mő. 6. Horváth Istvánné 1948 Löv. mő. 7. Berecz Ernő 1956 Löv. mő. 8. Galambos Pál 1956 Löv. mő. 231

234 Út a felszámolásig ( ) 2. RAJ 1. Posztós István 1958 Rpk. 2. Tódor Lajos 1938 Gsz. ir. 3. Benkő Sándor 1952 AMP 4. Ifj. Schéda Béla 1962 Löv. mő. 5. Fazekas Jánosné 1946 Löv. mő. 6. Dombi Ferenc 1967 Löv. mő. 7. Kocsis János 1953 Löv. mő. 8. Kiss István Dezső 1936 Löv. mő. 3. RAJ 1. Schéda Béla 1935 Rpk. 2. Törős Imre 1946 Gsz. ir. 3. Doktor János AMP 4. Bakos János 1936 Löv. mő. 5. Kiss Mihály 1959 Löv. mő. 6. Rau Sándor 1950 Löv. mő. 7. Nagy Lajos Löv. mő. 8. Tősér János 1948 Löv. mő. 2. SZAKASZ 1. Tatár Sándor 1948 Szakpk. 2. Libor György 1951 Szakpk. h. 1. RAJ 1. Pánczél Sándor 1946 Rpk. 2. Bodrogi István 1936 Gsz. ir. 3. Somogyi Mihály 1943 AMP 232

235 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 4. Lencse Ernő 1955 Löv. mő. 5. Szűcs Sándor 1962 Löv. mő. 6. Csordás Irma 1956 Löv. mő. 7. Aszalai Ernő 1934 Löv. mő. 8. Lovas Sándor 1960 Löv. mő. 2. RAJ 1. Csordás László 1952 Rpk. 2. Papp János Gsz. ir. 3. Nagy Sándor AMP 4. Molnár József Löv. mő. 5. Rácz István 1954 Löv. mő. 6. Juhász Nagy István 1958 Löv. mő. 7. Sarnyai Pál 1932 Löv. mő. 8. Szűcs Ernő 1950 Löv. mő. 3. RAJ 1. Tatár Ferenc 1955 Rpk. 2. Papp János Gsz. ir. 3. Nagy Albert János 1959 AMP 4. Kun János 1953 Löv. mő. 5. Vad Imre 1941 Löv. mő. 6. Kiss Sándor 1955 Löv. mő. 7. Kiss Sándor Jenő 1952 Löv. mő. 8. Kenéz Imre 1939 Löv. mő. 3. SZAKASZ 1. Szabó Gábor 1951 Szpk. 3. Harsányi József 1953 Szpk. h. 233

236 Út a felszámolásig ( ) 1. RAJ 1. Gila Péter Pál 1954 Rpk. 2. Ifj. Nagy János 1961 Gsz. ir. 3. Kiss Ernő 1942 AMP 4. Katona István 1942 Löv. mő. 5. Búzás Sándor 1951 Löv. mő. 6. Daka József 1942 Löv. mő. 7. Németh J. Bálint 1942 Löv. mő. 8. Lencse Árpád 1956 Löv. mő. 2. RAJ 1. Bacsa Géza 1941 Rpk. 2. Arany Sándor 1948 Gsz. ir. 3. Rácz Posztós Sándor 1941 AMP 4. Vörös László Imre 1951 Löv. mő. 5. Bulkovics Dezső 1931 Löv. mő. 6. Ifj. Bacsa Géza 1963 Löv. mő. 7. Oláh István Géza 1954 Löv. mő. 8. Nagy János Löv. mő. 3. RAJ 1. Fodor József 1952 Rpk. 2. Tóth Lajos 1939 Gsz. ir. 3. Blaskó Tibor 1946 AMP 4. Gyöngyösi József 1931 Löv. mő. 5. Manga István 1940 Löv. mő. 6. Bereczki János 1937 Löv. mő. 7. Benkő János 1935 Löv. mő. 8. Lencse Imre 1941 Löv. mő. 234

237 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 4. SZAKASZ 1. Kovács László 1933 Szakpk. 2. Bukta István 1945 Szakpk. h. 1. RAJ 1. Gőgh Sándor 1944 Rpk. 2. Albert Ferenc Gpu. ir. 3. Liska Pál 1936 Gpu. ir. h. 2. RAJ 1. Mózes László 1944 Rpk. 2. Karsai Géza 1930 Gpu. ir. 3. Liska Pál 1962 Gpu. ir. h. 3. RAJ 1. Kónya Imre 1939 Rpk. 2. Kiss Mihály Gpu. ir. 3. Saja Pál 1935 Gpu. ir. h. II. SZÁZAD SZÁZADTÖRZS 1. Détár János 1935 Szdpk. 2. Balázs Tihamér 1943 Szdpk. h. 3. Hunyák János 1946 Szolg. vez. 4. Soós Dénes 1932 Írnok 5. Csonka István 1936 Feme 235

238 Út a felszámolásig ( ) 1. SZAKASZ 1. Fehér János 1950 Szakpk. 2. Gruber Lajos 1949 Szakpk. h. 1. RAJ 1. Rózsa Imre 1954 Rpk. 2. Paku István Gsz.ir. 3. Nagy János AMP 4. Kiss Imre Löv. mő. 5. Kurucz Tiborné 1941 Löv. mő. 6. Hausler Zoltán 1961 Löv. mő. 7. Ménesi János 1945 Löv. mő. 8. Kiss Imre Péter 1932 Löv. mő. 2. RAJ 1. Szűcs László 1956 Rpk. 2. Forrai János 1954 Gsz. ir. 3. Kiss Imre AMP 4. Boros Ernő 1932 Löv. mő. 5. Sándor János Löv. mő. 6. Győri Ernő 1944 Löv. mő. 7. Nagygyörgy Sándor 1944 Löv. mő. 8. Kovács Sándor 1963 Löv. mő. 3. RAJ 1. Pozsgai György 1942 Rpk. 2. Baghy László 1947 Gsz. ir. 3. Halter János 1949 AMP 4. Paku Sándor 1947 Löv. mő. 236

239 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 5. Dr. Móricz József 1951 Löv. mő. 6. Diószegi Ernő 1930 Löv. mő. 7. Novák Sándor 1952 Löv. mő. 8. Jaksa Pál Róbert 1959 Löv. mő. 2. SZAKASZ 1. Ifj. Fejes Pál 1954 Szakpk. 2. Tarján Sándor 1944 Szakpk. h. 1. RAJ 1. Basits János 1949 Rpk. 2. Borbás László 1952 Gsz. ir. 3. Sütő János 1948 AMP 4. Kovács László Dávid 1950 Löv. mő. 5. Bencsik Sándor 1936 Löv. mő. 6. Kis Zoltán Bálint 1963 Löv. mő. 7. Héjja Mátyás 1941 Löv. mő. 8. Schleifer György 1949 Löv. mő. 2. RAJ 1. Bullás László 1941 Rpk. 2. Ambrus György 1959 Gsz.ir. 3. Nagy János AMP 4. Sinka Ernő 1952 Löv. mő. 5. Nyíri Lajos 1931 Löv. mő. 6. Halmai János 1951 Löv. mő. 7. Pálfi L. József 1949 Löv. mő. 8. Marenecz József 1941 Löv. mő. 237

240 Út a felszámolásig ( ) 3. RAJ 1. Rákos László 1948 Rpk. 2. Kiss Sándor 1957 Gsz. ir. 3. Téren Mihály 1941 AMP 4. Szávka László 1944 Löv. mő. 5. Rakonczai Mihály 1951 Löv. mő. 6. Dr. Olasz Sándor 1942 Löv. mő. 7. Katona Sándor 1939 Löv. mő. 8. Lehmann István 1941 Löv. mő. 3. SZAKASZ 1. Tűhegyi Zoltán 1942 Szakpk. 2. Udvari Péter 1952 Szakpk. h. 1. RAJ 1. Kispál György 1942 Rpk. 2. Nagy Lajos Gsz. ir. 3. Gyovai József Pál 1955 AMP 4. Kállai Istvánné 1955 Löv. mő. 5. Takács Imre 1951 Löv. mő. 6. Mónus János 1928 Löv. mő. 7. Majoros Sándor 1952 Löv. mő. 8. Rostás Sándor 1958 Löv. mő. 2. RAJ 1. Ifj. Holczmann Lajos 1943 Szakpk. 2. Czuczi Imre 1948 Gsz. ir. 3. Dani István 1955 AMP 4. Podollai Vilmos 1955 Löv. mő. 238

241 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 5. Kállai István 1955 Löv. mő. 6. Békési János Löv. mő. 7. Búzás Bálint 1950 Löv. mő. 8. Gazdagh Lajos 1940 Löv. mő. 3. RAJ 1. Márkus Péter 1946 Rpk. 2. Pataki Miklós 1950 Gsz. ir. 3. Kisházi László 1945 AMP 4. F. Nagy Sándor 1928 Löv. mő. 5. Majoros Sándorné 1956 Löv. mő. 6. Mikes Kálmán 1933 Löv. mő. 7. Mikes Ferenc 1930 Löv. mő. 8. Andrási István 1959 Löv. mő. III. SZÁZAD SZÁZADTÖRZS 1. Kiss Pál Péter 1944 Szdpk. 2. Rákos Sándor 1938 Szdpk. h. 3. Bartucz Sándor 1927 Szolg. vez. 4. Gazos Mihályné 1943 Írnok 5. Ménesi István 1950 Fegyvermester 1. SZAKASZ 1. Körömi Albert 1936 Szpk. 2. Kiss Pál Szpk. h. 239

242 Út a felszámolásig ( ) 1. RAJ 1. Borsos József 1946 Rpk. 2. Bábiczki Béla 1940 Gsz.ir. 3. Szabó Miklós 1942 AMP 4. Bozóki József 1956 Löv. mő. 5. Avar László 1954 Löv. mő. 6. Tatár László 1948 Löv. mő. 7. Bíró Ferenc 1941 Löv. mő. 8. Lázár Lajos 1943 Löv. mő. 2. RAJ 1. Bősi István 1954 Rpk. 2. Forrai Bálint 1937 Gsz. ir. 3. Földesi Lajos 1947 AMP 4. Csengeri Sándor 1953 Löv. mő. 5. Borbás Ferenc 1938 Löv. mő. 6. Ónodiné Bokor Katalin 1953 Löv. mő. 7. Bajnóczi János 1942 Löv. mő. 8. Somogyi Zoltán 1952 Löv. mő. 3. RAJ 1. Czuczi István 1946 Rpk. 2. Kiss Lajos Gsz.ir. 3. Juhász Lajos 1941 AMP 4. Oláh Mihály 1958 Löv. mő. 5. Földesiné Ungi Eszter 1952 Löv. mő. 6. Ifj. Nagy Imre 1950 Löv. mő. 7. Aracsi Sándor 1950 Löv. mő. 8. Horváth András 1957 Löv. mő. 240

243 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 2. SZAKASZ 1. Olasz István 1940 Szpk. 2. Aracsi Ferenc 1954 Szpk. h. 1. RAJ 1. Suba Lajos 1948 Rpk. 2. Molnár József Gsz.ir. 3. Halász István 1952 AMP 4. Pető Bálint 1949 Löv. mő. 5. Bánfi F. István 1944 Löv. mő. 6. Nagy Ernő Löv. mő. 7. Kiss Ernő 1953 Löv. mő. 8. Borsi Mihály 1954 Löv. mő. 2. RAJ 1. Bugyi Lajos 1942 Rpk. 2. Kovács György 1948 Gsz. ir. 3. János Péter 1934 AMP 4. Gajda János Antal 1954 Löv. mő. 5. Ecseki Ferenc 1945 Löv. mő. 6. Bozsó Sándor 1929 Löv. mő. 7. Gruber Sándor 1952 Löv. mő. 8. Duránszkai István 1947 Löv. mő. 3. RAJ 1. Baksa Imre 1937 Rpk. 2. Szabó Sándor 1939 Gsz. ir. 3. Németh István 1948 AMP 4. Szoboszlai Zsolt 1956 Löv. mő. 241

244 Út a felszámolásig ( ) 5. Szabó Péter 1940 Löv. mő. 6. Forrai Sándor 1953 Löv. mő. 7. Udvari János 1955 Löv. mő. 8. Likhanecz Sándorné 1949 Löv. mő. 3. SZAKASZ 1. Vida László 1951 Szakpk. 2. Szűcs Sándor 1945 Szakpk. h. 1. RAJ 1. Csikós István 1938 Rpk. 2. Pap Lajos 1946 Gsz. ir. 3. Fejes László 1955 AMP 4. Girics László 1958 Löv. mő. 5. Gajda Miklós 1950 Löv. mő. 6. Bánfi Imre 1957 Löv. mő. 7. Bartók András 1943 Löv. mő. 8. Vágvölgyi Attila 1954 Löv. mő. 2. RAJ 1. Orosz István 1939 Rpk. 2. Tóth Sándor 1947 Gsz. ir. 3. Pallai Árpád 1945 AMP 4. Lőkös Mihály 1938 Löv. mő. 5. Nagy Pál 1944 Löv. mő. 6. Kristó Lajos 1950 Löv. mő. 7. Gomorka István* (lesz.) 1927 Löv. mő. 8. Tolnai Pál 1947 Löv. mő. 242

245 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 3. RAJ 1. Szakáll József 1947 Rpk. 2. Varga Antal 1943 Gsz. ir. 3. Rakonczai József 1956 AMP 4. Tunyogi József 1950 Löv. mő. 5. Megyaszai Sándor 1926 Löv. mő. 6. Fejes Sándor 1955 Löv. mő. 7. Vida Jánosné 1941 Löv. mő. 8. Szécsényi Sándor 1955 Löv. mő. BEOSZTÁS NÉLKÜLI ÁLLOMÁNY 1. Kiss Mihályné 1962 Löv. mő. 2. Dr. Nagy László 1944 Löv. mő. 3. Bárkányiné Markó Ágnes 1953 Löv. mő. 4. Bereczki Balázs 1962 Löv. mő. 5. Varga László 1946 Löv. mő. 6. Berta Lajos 1946 Löv. mő. 7. Szabó Lajos 1935 Löv. mő. KÖNNYÍTETT SZOLGÁLATBA BEOSZTOTT ÁLLOMÁNY 1. Aradi Kálmán 1921 Löv. mő. 2. Ágoston János 1923 Löv. mő. 3. Bere Ferenc 1939 Löv. mő. 4. Deák Ferenc 1921 Löv. mő. 5. Molnár Sándor 1921 Löv. mő. 6. Ördögh István 1919 Löv. mő. 7. Rostás István 1923 Löv. mő. 8. Tatár Gyula 1919 Löv. mő. 9. Lakatos Imre 1913 Löv. mő. 243

246 Út a felszámolásig ( ) A MEGYEI PARANCSNOKSÁGTÓL TARTÓSAN VEZÉNYELT ÁLLOMÁNY: GÉPJÁRMŰVEZETŐ MUNKÁSŐR 1. Kovács Ferenc 1930 Löv. mő. 2. Dudás J. Ferenc 1933 Löv. mő. 3. Tóth Imre 1956 Löv. mő. 4. Kovács M. Ernő 1944 Löv. mő. 5. Baghy Pál Löv. mő. 6. Szalai János 1951 Löv. mő. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLAT 1. Mári József 1933 Löv. mő. 2. Angyal Sándor 1921 Löv. mő. 3. Pál János 1928 Löv. mő. 4. Ambruzs Sándor 1925 Löv. mő. 5. Albert Ferenc 1919 Löv. mő. 6. Bodré József 1919 Löv. mő. GONDNOK 1. Kincses Imre 1920 Löv. mő. KÉSZENLÉTI TARTALÉKÁLLOMÁNY I. SZÁZAD 1. Bécsi Sándor 1928 Löv. mő. 2. Boros Mihály 1907 Löv. mő. 3. Gajdán Ernő 1950 Löv. mő. 4. Gáspár Sándor 1921 Löv. mő. 5. Hraskó Pál 1944 Löv. mő. 6. Kalmár Zoltán Löv. mő. 7. Kardos János 1922 Löv. mő. 244

247 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 8. Kiss Ferenc 1955 Löv. mő. 9. Kiss G. Lajos 1937 Löv. mő. 10. Kis Lajos Löv. mő. 11. Lendvai Mihály 1942 Löv. mő. 12. Papp József 1938 Löv. mő. 13. Rostás Margit 1935 Löv. mő. 14. Sávai Ferenc 1949 Löv. mő. 15. Szebedinszki István 1914 Löv. mő. 16. Virág Bálint 1953 Löv. mő. 17. Ifj. Virág Mihály 1937 Löv. mő. 18. Virágh Ferenc 1927 Löv. mő. II. SZÁZAD 1. Apró Pál 1927 Löv. mő. 2. Arany Bálint 1937 Löv. mő. 3. Dani Imre István 1951 Löv. mő. 4. Érsek Sándor 1938 Löv. mő. 5. Gojdár Imre 1934 Löv. mő. 6. Katona László 1927 Löv. mő. 7. Radics Sándor 1939 Löv. mő. 8. Kiss Ferenc 1955 Löv. mő. 9. Kiss János 1955 Löv. mő. 10. Forrai László 1936 Löv. mő. 11. Molnár János 1928 Löv. mő. 12. Mucsi Tibor 1936 Löv. mő. 13. Lovas Imre 1917 Löv. mő. 14. Szabó András 1946 Löv. mő. 15. Patócs József 1915 Löv. mő. 16. Szűcs Márton 1924 Löv. mő. 17. Tóth Ernő 1950 Löv. mő. 245

248 Út a felszámolásig ( ) 18. Tolnai Mihály 1948 Löv. mő. 19. Török János 1940 Löv. mő. III. SZÁZAD 1. Albert Sándor 1936 Löv. mő. 2. Bang Imre 1936 Löv. mő. 3. Rozik Miklós 1930 Löv. mő. 4. Fejes Pál Löv. mő. 5. Bogmér Béla 1924 Löv. mő. 6. Bohos Sándor 1940 Löv. mő. 7. Borsi Pál 1908 Löv. mő. 8. Doba Ferenc 1925 Löv. mő. 9. Kiss Lajos Löv. mő. 10. Krajcsovics L. Mátyás 1924 Löv. mő. 11. Nagy Sándor Löv. mő. 12. Nagy Zoltán 1946 Löv. mő. 13. Ifj. Minik Géza 1951 Löv. mő. 14. Nyerges Ernő 1940 Löv. mő. 15. Pozsgai Mátyás 1944 Löv. mő. 16. Sibán Imre 1934 Löv. mő. 17. Tóth István 1940 Löv. mő. 18. Tóth Pál 1949 Löv. mő. 19. Turóczki Sándor 1932 Löv. mő. 20. Dr. Váradi József 1928 Löv. mő. 21. Villányi László 1938 Löv. mő. HÍRADÓ ALEGYSÉG 1. Haragos Andor 1947 Löv. mő. 2. Berkó János 1947 Löv. mő. 3. Ifj. Varga András 1939 Löv. mő. 246

249 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig március 17-én, pontosan harminc esztendővel azután, hogy en megalakult a munkásőregység, a városi Pártbizottság épületének falán felavatták Máté István szobrászművész domborművét. Az avatóbeszédet a Csongrád megyei Pártbizottság osztályvezetője, Horváth Lajos mondta, melyben a Munkásőrség három évtizedéről emlékezett meg. 668 A jubileumi domborműavatáson mintegy érdeklődő jelent meg tavaszán a Szántó Kovács János Munkásőregység tényleges állományába 324 munkásőr tartozott és 10 fő könnyített szolgálatos volt. 670 Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a párttagság aránya még ekkor is nagyon magas volt, és továbbra is a munkások voltak többségben. Tényleges létszám Párttag KISZ-tag Nők aránya Munkás Szellemi dolgozó Törzs 17 fő 17 fő - 1 fő 2 fő 14 fő Törzs raj 10 fő 8 fő 2 fő 3 fő 3 fő 7 fő Híradó szakasz 21 fő 16 fő 2 fő 1 fő 11 fő 10 fő Ellátó raj 9 fő 8 fő fő 2 fő Törzs és közvetlenek összesen: 57 fő 49 fő 4 fő 5 fő 21 fő 33 fő I. század 94 fő 86 fő 10 fő 4 fő 75 fő 16 fő II. század 83 fő 63 fő 6 fő 3 fő 53 fő 25 fő III. század 83 fő 64 fő 11 fő 5 fő 59 fő 22 fő Beosztás nélküli mő. 7 fő 6 fő 2 fő 2 fő 2 fő 5 fő Összesen: 267 fő 219 fő 29 fő 14 fő 189 fő 68 fő Mind össz: 324 fő 268 fő 33 fő 19 fő 210 fő 101 fő Könnyített szolgálat 10 fő 10 fő ben, a fegyveres erők napján a Csongrád megyei Munkásőrség a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központban tartotta ünnepségét. Ebből az alkalomból a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát ifj. Fodor József vásárhelyi munkásőr vehette át Koczkás Ferenc megyei parancsnoktól. 671 A vásárhelyi egységben szeptember 9-10-én a készenléti tartalékállományú munkásőrökkel személyes beszélgetést szerveztek. A beszélgetés célja az volt, hogy felmérjék az állomány hadra foghatóságát, egészségi állapotát, és ez alapján megtörténjen a munkásőrök különböző 668 CSMH március Emléktábla avatás Vásárhelyen. 669 MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., március MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység tényleges állománya,, március CSMH szeptember Megemlékezések a fegyveres erők napján. 247

250 Út a felszámolásig ( ) állománykategóriába való besorolása. A beszélgetések során szinte valamennyi tartalékos munkásőr hangot adott annak, hogy munkájára a jövőben is számíthatnak. A HÓDIKÖT-ben dolgozó tartalékosok munkahelyük termelési eredményeinek javítása érdekében többletmunkát is szívesen vállaltak. A METRIPOND dolgozói szóvá tették, hogy néhány vezető túlzottan anyagias, és ez az üzem munkáját hátrányosan befolyásolja január 1-jétől a meglévő 62 tartalékos munkásőr besorolása a következőképpen változott: 32 fő készenléti tartalékállományban maradt, 2 fő a tényleges állományba, 11 fő pedig könnyített szolgálatba került. 672 Az 1987-es hangulatjelentés szerint a vásárhelyi egységben a munkásőrök döntő többsége fegyelmezetten teljesíti feladatait, pártszerűen, szocialista módon él, betartja a törvényekben és parancsnokban előírtakat. A rendkívüli események száma évről-évre csökkent ben és ban 3-3 rendkívüli esemény történt ben több rendkívüli esemény is volt. Mózes László rajparancsnokot társtettességben elkövetett adócsalás és hamis tanúzásra felhívás vétsége miatt forint pénzbüntetéssel sújtották. Nagy Sándort foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, könnyű testi sértés, hamis tanúzásra felhívás miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztésre és 8000 forint pénzbüntetésre ítélték. Juhász Nagy István munkahelyéről, a Vörös Csillag Mtsz.-ből takarmányt lopott, amiért a szövetkezet kizárta a soraiból. 674 Girics László ittasan verekedett, és mivel már korábban szigorú megrovásban részesült, ezúttal kizárták a testületből. 675 Ezenkívül kisebb fokú fegyelemsértés miatt háromszor kellett büntetést kiszabni. 676 Harminc évvel az alapítás után az egység hangulata kiegyensúlyozott, bizakodó, érdeklődés és a tenniakarás a meghatározó. olvashatjuk az egységparancsnok által készített hangulatjelentésben re már fejlődött a beosztottakkal való foglalkozás színvonala, a demokratizmus, a mozgalmi jelleg, a közösségi légkör, erősödött a politikai elkötelezettség. A Munkásőr-napok erősítették a testület mozgalmi jellegét és tévhiteket oszlattak szét. Az állomány 87,9 százaléka volt Kiváló Dolgozó, 56,1 százaléka választott tisztségviselő, és 66,9 százaléka dolgozott szocialista brigádban. Növekedett a bázismunkahelyek száma, és az utánpótlás is biztosítva volt. Az év folyamán négy pártonkívüli munkásőrt vettek fel az MSZMP-be. 677 A hangulatjelentés szerint a vásárhelyi munkásőrök 1987 elején a kiképzésen tartott politikai foglalkozások tekintetében meglehetősen aktívak voltak, melyet az alábbi állítás is igazol: Az aktivitásra jellemző, hogy a foglalkozásra tervezett idő nem elég, általában egy órával tovább tart. A munkásőrök 672 MNL CSML MCSMP d. A készenléti tartalékállománnyal történt beszélgetés tapasztalatai., október MNL CSML MCSMP d. Jelentés a Szántó Kovács János Munkásőregységnél folyó politikai tudatformáló munka tapasztalatairól. Javaslat a további feladatokra. A készenléti tartalékállománnyal folytatott beszélgetések összegzéséről., november MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység fegyelmi helyzetének értékelése., február MNL CSML MCSMP d. Előterjesztés az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottság elé munkásőri kizárás ügyében., április MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése, a szocialista versenymozgalom értékelése., november Uo. 248

251 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig nagy érdeklődéssel fordultak a Szovjetunióban megkezdett reformok felé. Gazdaságpolitikai téren aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyes vállalatok a nem megfelelő vezetés miatt gazdaságilag nehéz helyzetbe kerültek, ezért sok esetben kénytelenek voltak a dolgozókat más gyárba küldeni, vagy elbocsájtani. Érdekelte őket, hogy április 1. után milyen mértékben emelkednek az árak, illetve milyen mértékű béremelésre számíthatnak. 678 Tavasszal a METRIPOND mérleggyárban Munkásőrnapot tartottak. A visszafogott bérfejlesztéseket és az áremeléseket az állomány kedvezőtlenül fogadta. Olyan véleményekkel is találkozni, hogy a korábbi évtizedek alatt elért eredményekről egyre kevesebb szó esik, annál több negatívabb jelenség kerül napvilágra. 679 A munkásőrök általában támogatták az MSZMP és a kormány gazdasági és társadalmi reformok megvalósítása érdekében tett, igaz igencsak visszafogott intézkedéseit. Többen felvetették, hogy a felvásárlási lázat a jövő évben várható áremelések, illetve árcsökkenések közzétételének halogatása is erősítette. 680 Nem volt helyes kiemelni a nem emelkedő áruk csoportjából a sütőport, amikor a családok döntő többsége egész évben alig, vagy nem vásárol belőle. 681 Az évi szocialista versenymozgalom keretében a Kiváló Század címet, immáron hatodik alkalommal 1977, 1978, 1981, 1983 és 1985 után a Détár János által vezetett II. század nyerte el. 682 Kiváló Parancsnok jelvényt Farkas Pál, Szabó Gábor, Gruber Lajos és Vida László kapott. Kiváló Munkásőr kitüntetésben Benkő Sándor, Nagy Sándor 1., Nagy János 2., Paku Sándor, Héjja Mátyás, Mikes Kálmán, Kiss Lajos 2., Kovács György, Kristó Lajos, Doktor János 1. és Hegedüs László részesült ben az előképzésben 20 fő (4 párttag, 16 pártonkívüli) vett részt. Nők ezúttal sem jelentkeztek. Foglalkozásukat tekintve legtöbben (19 fő) munkások voltak, 1 fő pedig szellemi dolgozó volt. Közülük 12 fő 18 és 25 év közötti volt, 36 év felett négyen voltak. Még mindig az általános iskolai végzettséggel rendelkezők (18 fő) voltak a legtöbben, míg ketten középiskolát végeztek. 1 főnek alap, 1 főnek pedig középfokú politikai végzettsége volt. Katonai szolgálatot 18-an teljesítettek december 31-én 12 munkásőr Bán Mihály, Bárkányiné Markó Ágnes, Bíró Ferenc, Borbás Ferenc, Csordás Irma, Daka József, Forrai Bálint, Katona Sándor, Kisházi László, Takács Imre, Téren Mihály és Vad Imre szerelt le az egységből ben nőtt az egészségi állapotukat tekintve veszélyeztetett munkásőrök száma, elsősorban a túlzott dohányzás, a rossz fogazat és az elhízottság miatt MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., március MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., június Az áremelkedéseket mindig hivatalos bejelentés előzte meg. 681 MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., december MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése, a szocialista versenymozgalom értékelése., november MNL CSML MCSMP d. Névjegyzék felterjesztése., november MNL CSML MCSMP d. Az előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai., április MNL CSML MCSMP d. Előterjesztés az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottság elé az én leszerelő munkásőr eltársakról., november MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi egészségügyi helyzetjelentése., szeptember

252 Út a felszámolásig ( ) Az egységtörzs szervezetének módosítása következtében az állományszervezési és nevelési csoportvezető beosztás 1987-ben egységparancsnok állományszervezési és nevelési helyettese beosztássá minősült át. Az egységparancsnok helyettesi feladattal január 1-től az állományszervezési és nevelési csoportvezető beosztásban lévő Tóth Károlyt bízták meg. Tóth Károly 1960 óta volt munkásőr, és 1961-ben lépett be az MSZMP-be. 687 A Csongrád megyei Munkásőrség tényleges személyi állománya január 1-jén 2365 munkásőrből állt ben Csongrád megyében 44 munkásőrt vettek fel a pártba. 688 A Csongrád megyei Munkásőrség személyi állományának egyes jellemzői 1988-ban: 689 Jellemzők Létszám Rendszeresített létszám: 2350 fő Tényleges létszám: 2365 fő Szolgálatkönnyített állomány létszáma: 166 fő Készenléti tartalékállomány létszáma: 169 fő Párttagság aránya: 83,9 % 35 év alattiak aránya: 33% 50 év alattiak arány: 77,2% 60 év felettiek aránya: 9,3 % Alapító munkásőrök száma: 170 fő A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az 1980-as évek végén ismét elöregedés volt tapasztalható az állományban, melyet az 50 év alattiak és a 60 év felettiek aránya mellett a szolgálatkönnyített állomány növekvő létszáma is jól érzékeltet január 1-jén a vásárhelyi egység tényleges állománya 362 fő, a szolgálatkönnyítéssel rendelkezők állománya 18 fő, a biztosító részleg 8 fő, a készenléti tartalékállomány 32 fő volt. A tényleges állomány 82,9 százaléka rendelkezett párttagsággal. A nők az állomány 4,7 százalékát adták. Az egység munkásőreinek 68,8 százaléka munkás, 21 százaléka pedig szellemi dolgozó volt. Legtöbben a 36 és 50 év közöttiek (45,3%) voltak, a 60 év felettiek aránya 7,5 százalékos volt. Tíz évnél hosszabb szolgálati idővel az állomány fele rendelkezett, amely 67 munkahelyről tevődött össze, amiből 20 bázismunkahely volt MNL CSML MCSMP d. Előterjesztés az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottság elé egységparancsnok állományszervezési és nevelési helyettes kinevezése ügyében., szeptember MNL CSML MCSMP d. A Csongrád megyei Munkásőrség tényleges személyi állománya január 1-jén. 689 Uo. 690 MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományépítésének ötéves terve., február

253 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig A vásárhelyi egység utolsó előtti gyűlésére január 16-án a Petőfi Sándor Művelődési Központban került sor. 691 A gyűlésen jelen volt Koncz János, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára, Kiss Lajos a városi Pártbizottság első titkára, Csizmadia Sándorné városi tanácselnök és Koczkás Ferenc megyei munkásőrparancsnok. Tóth Sándor egységparancsnok évértékelő beszédében arról számolt be, hogy az egész évi kiképzést a szakszerűség, a hatékonyság és a magas megjelenési arány jellemezte. 692 Hosszú évek óta végzett kiemelkedő munkájáért és évi eredményeiért a vásár helyi egységet 1988-ban Élenjáró Munkásőregység címmel tüntették ki, mely címet az egység már nyolcadik alkalommal érdemelte ki éves Szolgálati Érdemérmet Kovács László, Lovas Imre és Szebedinszki István vehetett át. 25. éves Szolgálati Érdemérmet Tóth Sándor és Borbáth Árpád, 20 éveset Molnár Sándor 2., Bartucz Sándor, Bulkovics Dezső, Karsai Géza, Kiss Imre Péter, Nagy Gyula, Nagy Lajos 1., Saja Pál, Sándor János, Takács János 1., Tarján Sándor és Tűhegyi Zoltán kapott. Tizenöt és tízéves szolgálatuk után 36-an vehettek át elismerést. Tóth Sándor egységparancsnokot kiválóan végzett munkájáért a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. 694 A Munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka Tóth Károly állományszervezési és nevelési csoportvezetőt, valamint Török Lajost, az I. század parancsnokhelyettesét december 31-i hatálylyal az egységparancsnokság állományából felmentette január 1-jével az állományszervezési és nevelési csoportvezető ismét Tóth Károly lett, Török Lajos helyére viszont Szabó Gábor került. 695 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj 1988 májusában Székkutason Munkásőr-napot rendezett. Az eseményen részt vett Koczkás Ferenc megyei munkásőrparancsnok és Oláh János, a városi Pártbizottság titkára. A Munkásőr-nap rendezésével a céljuk az volt, hogy minél jobban megismertessék a testület életét a kisebb községek lakosságával is. 696 A fegyveres erők napján a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát a vásárhelyi egységből Baksa Imre rajparancsnok kapta. 697 Molnár Sándor és Tóth Sándor parancsnokok ez alkalommal 4000, illetve 5000 forint pénzjutalomban részesültek őszén a Csongrád megyei Munkásőrség parancsnoka, Koczkás Ferenc parancsára a vásár helyi egység az alárendeltségébe utalt hét rendőrrel együtt, gyakorlat keretében részt vett a kishomoki kertek területén garázdálkodó bűnözők elfogásában, egy illegális nyomda felszámolásában, valamint közreműködött a Mártély területén megjelent tömeges állatmegbetegedés miatt elrendelt egészségügyi zárlat fenntartásában. Az utasításban foglaltak szerint: az elmúlt időszakban a lakosság hangulata egyre romlott. Elszaporodtak a közbiztonságot veszélyeztető cselekmények. Felélénkült a belső 691 MNL CSML MCSMP d. Egységgyűlés ideje és helye., október CSMH január Munkaértékelés, feladatmeghatározás a munkásőrségben.; MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 001. sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Szolgálati Érdemérem és Munkásőr Emlékjelvény adományozása. Budapest, január MNL CSML MCSMP d. Az évi szocialista versenymozgalom értékelése. Szeged, január CSMH január Munkaértékelés, feladatmeghatározás a munkásőrségben.; MNL CSML MCSMP d. Kivonat a MOP 001. sz. parancsából a személyi állományra vonatkozólag. Szolgálati Érdemérem és Munkásőr Emlékjelvény adományozása. Budapest, január MNL CSML MCSMP d. Felmentés, kinevezés. Szeged, január CSMH május Munkásőrnap. 697 CSMH szeptember Kitüntetésátadási ünnepségek a fegyveres erők napja alkalmából. 698 MNL CSML MCSMP d. MCSMP 044. sz. parancsa. Jutalmak, elismerések adományozása. Szeged, szeptember

254 Út a felszámolásig ( ) ellenzék tevékenysége. A megye határszakaszain tömeges határsértések történtek kifelé és befelé. A 47-es út mentén Kishomok térségében lévő kiskertekben betöréses lopások, rablások, gépjármű feltörések történtek hó között. Mártélyról tömeges állatmegbetegedést jeleztek [ ] a Lenin TSZ majorja mögötti szivattyúházban illegális nyomda működik [ ] A nyomdát működtető és a szállítást végző személyek valószínű, hogy fegyverrel rendelkeznek [ ] a bűncselekmények elkövetői a megszerzett értékeket az orgazdáknak rendszeresen a reggeli órákban a KISZ tábor területén adják át. 699 A vásárhelyi egységben 1988-ban 17 munkásőr-jelölt kezdte meg az előképzést, akik a következő bázismunkahelyekről jelentkeztek: 700 Munkahely Tervezet Tényleges HÓDIKÖT 1-2 fő 1 fő Alföldi Porcelángyár 2 fő 3 fő HÓDGÉP 1-2 fő 2 fő METRIPOND 1 fő - Dózsa Mtsz. 1 fő 1 fő Marx Mtsz. 1-2 fő - Rákóczi Mtsz. 1 fő - Gorzsai Állami Gazdaság 1 fő - Tangazdaság 1 fő 1 fő Vörös Csillag Mtsz. 1-2 fő 1 fő Tisza Volán 1-2 fő - Székkutas 2 fő 1 fő Pedagógus PB. 1 fő 1 fő Városi Tanács Kórház 1 fő - Városgazdálkodási Vállalat 1 fő 1 fő DELTA Kereskedelmi Vállalat 1 fő 1 fő Összesen: fő 17 fő A munkásőr-jelöltek 47 százaléka párttag, 88,2 százaléka munkás, 11,8 százaléka szellemi dolgozó volt. A harminc év alattiak aránya 76,5 százalék, míg a 31 és 55 éveseké 23,5 százalék volt közöttük. Általános, illetve szakmunkásképző iskolát az előképzősök 65 százaléka, középiskolát és felsőfokú iskolát 35 százaléka végzett. Katonai szolgálatot két fő kivételével mindannyian teljesítettek ban a DELTA Kereskedelmi Vállalat is bázismunkahely lett. A felvételre kerülők között hat esetben volt 699 MNL CSML MCSMP d. MCSMP 04. sz. parancsa. Szeged, szeptember MNL CSML MCSMP d. Jelentés a SZKJ Munkásőregységnél folyó állományszervező és párttaggá nevelő tevékenység tapasztalatairól., november

255 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig közeli rokoni kapcsolat ben 12 munkásőr lett párttag, 1988-ban viszont már csak két fő felvétele valósult meg. Ez a tény alapvetően azokkal a körülményekkel magyarázható, amelyek jellemzőek a politikai hangulatra. Többen nem látják tisztán a politikai irányvonalukat, ezért várakozási álláspontra helyezkedtek. Ezek mellett azonban az is igaz, hogy pártszervezeteink nem készültek fel kellően azokra a változásokra, amelyek nap mint nap tapasztalhatók. Ebből adódóan a politikai agitáció, a párttaggá nevelés sem teljes értékű. állt az egységről készült novemberi jelentésben. 701 Az márciusi hangulatjelentésből kiderül, hogy a személyi állomány elítélte azokat, akik megzavarták a március 15-i, budapesti ünnepség légkörét és a lakosság nyugalmát. 702 A gazdasági helyzetről is volt véleményük: A gyermekruházati és gyermekbútor termékek nagymértékű áremelésével kapcsolatban olyan vélemények vannak, hogy ennek hatása nem lett kellően átgondolva. 703 A vásárhelyi munkásőrök nagy figyelemmel kísérték a Munkásőr Parancsnokok IV. Országos Tanácskozását, melyen Grósz Károly és Lukács János is felszólalt. Lukács János felszólalása, miszerint az alapintézményeket erősíteni kell, és a munkásőrség ezek közé tartozik, különösen nagy megelégedést váltott ki. Számunkra is megnyugtató megoldást jelent Kádár Elvtárs főtitkári funkcióból való visszavonulásával egyidőben a pártelnöki funkcióba történő megválasztása. 704 Meggyőződésünk, hogy Kádár Elvtárs tapasztalatára, politikai bölcsességére a pártnak és az országnak továbbra is szüksége van. A vásárhelyi munkásőrök a fokozódó elnyomás miatt együttéreztek a Romániában élő magyarokkal, ám úgy vélték, jelenlegi gazdasági helyzetünkben komoly problémát jelent a több ezres létszám lakás és munkahely biztosítása. Ebből adódóan mi is azt valljuk, hogy nem a kitelepülés a megoldás, hanem a nemzetiségi problémák ottani rendezése. Aggodalommal figyeljük a romániai eseményeket. 705 Az június 16-án, Budapesten történteket szintén elítélték. 706 Ahogy a jelentés fogalmazott: az ilyenekkel szemben határozott fellépést várunk a jövőben is Uo március 15-én került sor a Kádár-korszak legnagyobb (tízezres nagyságrendű) tüntetésére, amely a hivatalos március 15-i megemlékezéstől teljesen függetlenül szerveződött. Ugyanakkor ez volt a Kádár-korszak utolsó olyan március 15-éje, amikor a hatalom az ünneplő tömeget erőszakkal oszlatta fel december 20-án Grósz Károly és Huszár István javaslatára az országgyűlés közfelkiáltással elfogadta, hogy március 15-ét újra munkaszüneti nappá nyilvánítsák. In: Albert Zoltán Máté: Március tizenötödike átértékelődése 1945 után és az es zászlók hazatérésének kérdése. In: Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., március májusában Kádár Jánost felmentették főtitkári funkciójából, és az MSZMP elnöke lett. 705 Ceauşescu román államfő 1972-ben a homogén román nemzetállam megteremtését tűzte ki célul, amely egyet jelentett a kisebbségek beolvasztásával. A nemzetiségekkel szemben megnyilvánuló erőszakos asszimiláció sok erdélyi magyart késztetett szülőföldje elhagyására. A kivándorlási hullám az 1980-as évek közepétől egyre növekedett ben ezer, 1986-ban háromezer, 1987-ben pedig már hatezernél is több áttelepülő érkezett Romániából Magyarországra áprilisában Ceauşescu meghirdette a településrendezési tervet is, melynek értelmében a 13 ezer romániai faluból csak 5-6 ezret hagytak volna meg, és elsősorban a magyarlakta településeket rombolták volna le. Az így kialakult kényszerhelyzetben a magyar állam 1988-ban több mint 12 ezer tartózkodási engedélyt adott ki, a menedékkérők száma pedig hamarosan 13 ezer fölé emelkedett. In: Kaszás Veronika: Erdélyi menekültek Magyarországon ben. Doktori disszertáció, (a letöltés dátuma: július 31.) június 16-án, Nagy Imre és társai kivégzésének 30. évfordulóján, Budapesten ellenzéki tüntetésre került sor. A rákoskeresztúri Új köztemetőben a megemlékezést Rácz Sándor,a Nagy-budapesti Központi Munkástanács volt társelnöke nyitotta meg. Az 56-os mártírok feltételezett sírjánál, a 301-es parcellában ember helyezett el koszorút. Az ünnepi beszédet Fónay Jenő 56-os elítélt tartotta. A Hősök terén virágot helyeztek az Ismeretlen katona sírjára. A Batthyány-örökmécsnél fő jelent meg, köztük az ellenzék több vezetője, s miközben a rendőrség 16 személyt lefogott, a tömeg Nagy Imrét éltette. A Magyar Televízió székháza előtt Kis János és Mécs Imre mondott beszédet. Ugyanezen a napon Párizsban, a Pére Lachaise temető 44-es parcellájában felavatták a forradalom kivégzettjeinek jelképes síremlékét. In: Budapesti megemlékezés Nagy Imrére és 1956 mártírjaira A reform-kormány rendőrei gumibotokkal támadtak a békés felvonulókra. In: Irodalmi Újság, sz. 9., _nagy_imre_es_martirtarsainak_ujratemetese (a letöltés ideje: július 31.) 707 MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., június

256 Út a felszámolásig ( ) 1988 őszén a vásárhelyi munkásőrök érdeklődésének középpontjában az árak további emelkedése, az életkörülmények nehezedése és a társadalomban végbemenő demokratizálódási folyamat állt. Mind erőteljesebb az a vélemény, hogy a kormány stabilizációs politikája az alacsony jövedelműeket sújtja jobban. Ez elsősorban az áremelésekben nyilvánul meg, amely már közelít a 20% felé. A növekedés mértéke a kis jövedelműek vonatkozásában aggasztóan nehezíti a megélhetési lehetőséget. [ ] Nyugtalanítja az embereket, hogy azok a vezetők is mind élesebb bírálatot mondanak az elmúlt időszakról, akik többé-kevésbé részesei voltak a politikai-gazdasági döntéseknek, főleg a végrehajtás elmaradásának. Most úgy hat a megnyilvánulásuk, mintha teljesen kívülállók lettek volna. [ ] Felvetődik a kérdés, hogy meddig terjedhet a demokrácia hatása, mivel félő, hogy egyes elemek az anarchiáig szeretnék vinni a demokratizmust. A vásárhelyi munkásőröket ebben az időben már élénken foglalkoztatta a párt helyzete és szerepe is, mert úgy gondolták, félő, hogy aktív szerepének csökkenése szabadjára enged olyan dolgokat, amelyek kedvezőtlenül hatnak főleg életszínvonal, ezen belül szociálpolitikai vonatkozásban. Különös figyelemmel kísérték Grósz Károly romániai látogatását és beszédét. A románok nemzetiségi politikájának fejlődését, jobbá válását nem remélték, de Grósz Károly nyilatkozata 708 után felvetődött bennük az a kérdés, hogy valóban falurombolás történik Romániában, vagy az élet által diktált településfejlesztési-, rendezési koncepció? ban az egység hangulata összességében kiegyensúlyozott, bizakodó, néhány esetben változó. A társadalmi, gazdasági életünk változásai, megtorpanásai, a felszínre kerülő új jelenségek rontják az állomány közérzetét, csökkentik konfliktustűrő képességét. 710 Az év folyamán rendkívüli esemény nem történt, fegyelemsértés miatt öt alkalommal kellett élni a fegyelmezés eszközével ban két munkásőr lett párttag ban a vásárhelyi egységben a III. század egészségügyi vizsgálatát végezték el. A túlzott dohányzás, rossz fogazat és a rendszeres alkoholfogyasztás miatt negyven munkásőrt minősítettek veszélyeztetettnek. Húsz fő szív-és érrendszeri, négy fő emésztőszervi, illetve cukorbetegségben, nyolc fő mozgásszervi betegségben szenvedett. Három munkásőr (Megyaszai Sándor, Csengeri Sándor és Bullás László) leszerelését javasolták. 712 Csongrád megyében elsőként került sor a munkásőrök életkörülményeinek felmérésére ban a rászoruló munkásőr családok forint segélyben részesültek Az ellenzéki erők a román államfő által bejelentett falurombolás elleni tiltakozásul június 27-én tüntetést szerveztek Budapesten, melyen részt vett Csurka István, Fónay Jenő, Zétényi Zsolt, Nagy László, Fodor Bertalan, Medvigy Endre és Mécs Imre is. A román kormány románellenesnek, nacionalistának és sovinisztának minősítette a budapesti tüntetést. Ilyen körülmények között került sor a román-magyar találkozóra augusztus 28-án, Aradon. Az amúgy is sikertelen tárgyalásokat Grósz Károly még azzal is tetézte, hogy miután hazatért Romániából, a Ceaușescuval folytatott tárgyalása kapcsán kijelentette, hogy látogatása előtt nem kapott megfelelő tájékoztatást a romániai helyzetről, hiszen ott nem is falurombolás zajlik, hanem a román államfő szavait idézve közigazgatási reform van folyamatban immár 20 esztendeje. In: Szűrös Mátyás: Kudarc Aradon (1988). In: Hitel, december, Az, hogy a munkásőrökben egyáltalán felmerült Grósz nyilatkozatának hitelessége, jól mutatja, mennyire nem gondolkodtak önállóan, és mennyire engedték magukat befolyásolni. 709 MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., szeptember MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi tevékenységének megítélése., december Uo. 712 MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység évi egészségügyi helyzetjelentése., október MNL CSML MCSMP d. Összefüggő szakágazati ellenőrzés tapasztalatai Csongrád megyében, május

257 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig november 24-én a kormányfői tisztségben Grósz Károlyt Németh Miklós 714 váltotta fel. 715 Az ő személye jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Munkásőrség néhány hónap múlva már a teljes megszüntetés küszöbére került. A Munkásőrség megszüntetése már 1988-ban felmerült. Borbély Sándor november 29-én tájékoztatót küldött a PTO vezetőjének, Petrovszki Istvánnak, melyben a következő javaslatot tette a pártvezetésnek: a munkásőrparancsnokok IV. országos tanácskozása állást foglalt abban, hogy támogatja a párt reformtörekvéseit, igényli, hogy a Munkásőrség a jövőben is közvetlen pártirányítással működjön. [ ] Ma több helyen vita alakult ki a Munkásőrségről. Ezek politikai természetűek, amelyek a költségvetésre hivatkozva kérdőjelezik meg e testület szükségességét. [ ] A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága foglaljon állást a Munkásőrségről, erősítse meg szükségességét, kérje fel a kormányt, hogy az új helyzetnek megfelelően tekintse át a Munkásőrség működésével kapcsolatos feladatokat. 716 Amikor először merült fel, hogy a Munkásőrséget meg kellene szüntetni, vagy legalább a nevét változtassák meg, a vásárhelyi munkásőrök levelet írtak a Csongrád megyei Pártbizottság első titkárának. A levelet előzőleg négy nagyüzemben ismertették, amelyet végül 120 fő írt alá. A következő idézett részletek jól szemléltetik, hogy a testület milyen meghatározónak tartotta saját szerepét, valamint arra is rávilágítanak, hogy megszüntetésüket egyenértékűnek tartották a fennálló rendszer megkérdőjelezésével, illetve a társadalmi egység megbontásával. A vásárhelyi egység szerepét némileg eltúlozva így fogalmazta meg aggályait: Az utóbbi időben több alkalommal tapasztaltuk, hogy különböző fórumokon újabban már pártfórumokon is megkérdőjelezték a munkásőrség szükségességét. Úgy érezzük, hogy az országos pártértekezletet követően bizonyos csoportosulások egyre hangosabban saját javukra meg akarják változtatni a hatalmi viszonyokat. Támadják a társadalom alapintézményeit, köztük a munkásőrséget is, amely társadalmi alapon állami feladatot lát el. Majd így folytatták: Mi nem az egyenruhához és a hatalom gyakorlásának régi módszereihez ragaszkodunk, hanem ennek az országnak és ennek a népnek több mint négy évtizedes munkája eredményeit féltjük. Mi a Szántó Kovács János Munkásőregység tagjai visszautasítunk minden olyan mesterkedést, amely a társadalmi feszültség növelésére, a pártirányítás lazítására, a testület egységének megbontására irányul. A változásokról több vásárhelyi munkásőr is kifejtette a véleményét. Borbás László így nyilatkozott: Mi komolyan vesszük eskünket: a munkáshatalmat akár életünk árán is megvédjük. Domonkos János szerint: Komoly feladatokat hajtunk végre önként, minden ellenszolgáltatás nélkül. Abban a rétegben, amelyhez én tartozom, a munkásőr a társadalmi hőmérő szerepét is betölti tette hozzá Márkus Péter. Tóth Károly azt bizonygatta, nehogy azt higgye valaki, hogy az egyenruhához, az előnyökhöz ragaszkodunk, mivel azok nincsenek. Amit eddig tettünk, nem szégyelljük. Mi rendszeresen megújultunk eddig is. Például a kiképzési időt felére csökkentettük. A munkásőrök 17 százaléka pártonkívüli. 717 Utóbbi nyilatkozó a pártonkívüli munkásőrökre való hivatkozással talán 714 Németh Miklós (1948-) november 24. és október 23. között a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának utolsó elnöke volt, majd május 23-ig a Harmadik Magyar Köztársaság első miniszterelnöke lett. 715 Kiss: A Munkásőrség története és előzményei Uo CSMH november Vásárhelyi munkásőrök levele. 255

258 Út a felszámolásig ( ) enyhíteni akarta a testület vonalasságának látszatát, holott tudott dolog volt, hogy a Munkásőrségbe a kezdetektől vettek fel pártonkívülieket, éppen azzal a céllal, hogy párttagokat neveljenek belőlük. A Munkásőrség megszüntetése tehát már 1988-ban felmerült, 1989 elején mégis nagyon kevesen hitték azt, hogy ez hamarosan meg fog történni január 1-jével a Csongrád megyei Munkásőrség személyi állománya 2354 főre csökkent, a szolgálati könnyítésben részesülők létszáma ugyanakkor 170-re emelkedett. 718 Január 7-én megalakult a Munkásőrség Szeged és Környéke Baráti Köre. Alakuló ülésükre Szegeden, a Csongrád Megyei Tanács nagytermében került sor. Az alapító levelet Kószó József ismertette. A Baráti Kör szervezetileg független volt a Munkásőrségtől, de a testület iránti szolidaritás vezette. Tagjai egykori munkásőrök, fegyveres testületek volt tagjai, munkások, tsz-tagok, értelmiségiek, alkalmazottak, KISZ-aktivisták voltak. Az alakuló ülésen Szilárd János, a Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy a munkásőrség a legolcsóbb fegyveres testület, mert tagjai társadalmi megbízatásként teljesítik szolgálatukat. A tagok tagdíjat nem fizettek, a társaság működéséhez önkéntes adományokkal lehetett hozzájárulni tavaszán a szegedi, a makói, a csongrádi, a vásárhelyi és a szentesi Munkásőr Baráti Köröknek már közel 900 tagja volt, akik zömében az idősebb korosztályból kerültek ki. 720 Az évi januári egységgyűléseken országszerte több ellenzéki csoport is megjelent. Erre a jelenségre az országos parancsnokság a következőképpen reagált: Akkor járunk el helyesen, ha a testületet ért politikai tartalmú támadásokra nem reagálunk. 721 A Csongrád megyei Munkásőrség törzse január 27-én tartotta utolsó gyűlését, amelyen meghívott vendégként jelen volt Borbély Sándor országos parancsnok is. Koczkás Ferenc megyei munkásőrparancsnok évértékelő beszédében hangsúlyozta, hogy a megye munkásőrei között nincs leszerelési hangulat. A Munkásőrséget érő kritikákkal beszédében Vastagh Pál megyei első titkár is foglalkozott. Önök nem a párt, önök a nép hadserege. Önök a rendet erősítik, a munka pártján állnak. A Munkásőr Baráti Körök megalakulását a társadalom válaszának vélte a megfogalmazott kritikákra, majd hozzátette A ma munkásőrsége nem az, ami 57-ben volt. 722 Az utolsó kijelentésben kétségtelenül van igazság, ugyanakkor a Munkásőrség a hetvenes és a nyolcvanas években is az 57-es hagyományokhoz ragaszkodott, és a munkásőr-jelöltek előképzésénél is azt tartották a legfontosabbnak, hogy megismerkedve a testület életével és hagyományaival előbb-utóbb annak a pártnak legyenek a tagjai, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése közben született meg, amelynek vezetőit egy megszálló hatalom helyezte az ország élére, s akik több mint negyven éven keresztül diktatúrát tartottak fenn Magyarországon. A Munkásőrség nagyon is a Párt hadserege volt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közvetlen pártirányítást csak 1989 májusában szüntették meg. 718 MNL CSML MCSMP d. Állománytáblai létszámváltozás. Budapest, január CSMH január Megalakult a Munkásőrség Szeged és Környéke Baráti Köre. 720 MNL CSML MCSMP d. Összefüggő szakágazati ellenőrzés tapasztalatai Csongrád megyében, május Kiss: A Munkásőrség története és előzményei CSMH január A munkásőrség megyei törzsének ünnepi gyűlése. 256

259 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig A szegedi Gera Sándor Munkásőregység utolsó egységgyűlésére január 15-én került sor. Körmöczi László egységparancsnok az elmúlt év tapasztalatairól szóló beszédében megemlítette, hogy a munkásőröket aggasztja az ellenzéki csoportok támadása. Elmondta, hogy az egységben minden társadalmi réteg képviselteti magát, és nincs leszerelési hangulat. Az egységgyűlésen jelen volt a Munkásőrök Szeged és Környéke Baráti Körének titkára, Oszvald Imre is, aki ismertette, hogy már hatszáznál több tagja van a Baráti Körnek. 723 A Szeged járási Móra Ferenc Munkásőregység utolsó egységgyűlésére január végén, a szegedi Ifjúsági Házban került sor. Balatoni István, az egység parancsnoka a következőket mondta: Ismét számadásra jöttünk össze. Azt hiszem, itt a teremben mindenki egyetért velem, ha azt mondom, hogy 1988-ra úgy tekintünk vissza, mint a több mint három évtizedes múltunk legmozgalmasabb esztendejére fordulópont volt hazánk és a mi közösségünk, a munkásőrség életében. Beszéde további részében a parancsnok visszautasította a Munkásőrséget ért vádakat. 724 A Munkásőrséget és a munkásőröket ért vádakat a makói egység parancsnoka, Fekete Sándor is elutasította a makóiak január 22-i utolsó egységgyűlésén. Szerinte a munkásőrség ugyanis olyan társadalmi alapon szervezett önkéntes fegyveres testület, amely nemzeti célokat szolgál. 725 Viszont a nemzeti célokért éppen az 1956-os forradalom és szabadságharc idején küzdöttek, a Munkásőrség pedig a kezdeti időkben ezek megszüntetésén fáradozott, így aki az 50-es évek végén, 60-as évek elején csatlakozott a testülethez, valószínűleg azonosult annak céljaival is. Kálmán József egységparancsnok, a csongrádi Kun Béla Munkásőregység januári gyűlésén hangsúlyozta, hogy 1988-ban új szakasz kezdődött a magyar társadalom életében, a reformfolyamatok felgyorsultak. 726 A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj utolsó ünnepi ülésére január 21-én került sor a Petőfi Művelődési Központban. Jelmondatuk ekkor a következő volt: a munkásőrségnek nincs más alternatívája, csak a szocializmus. Az évtizedes hagyománnyá váló évzáró-évnyitó egységgyűlésen jelen volt Vastagh Pál 727, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, Csizmadia Sándorné, a városi tanács elnöke, Koczkás Ferenc megyei parancsnok, Turzó Károly, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője, valamint a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete, Faustino Beato Moreján. A vásárhelyi munkásőrök is érzékelték a változásokat, de álláspontjuk az volt, hogy más alternatívát nem tudnak elfogadni, csak a szocializmust. Tóth Sándor egységparancsnok beszédében hangsúlyozta, hogy Egyes csoportok és egyesületek különböző mondvacsinált és kitalált jelzők alapján megkérdőjelezhetik a testület szükségességét, létét, de elkötelezettségünket, a szocializmusba 723 CSMH január Szegedi munkásőrök ünnepe. Élenjáró cím a Gera Sándor egységnek. 724 CSMH január Munkásőrök számadása Szegeden. 725 CSMH január Egységes akarat, fegyelmezett szolgálat.; Ugyanígy definiálta a testületet 1988 novemberében Grósz Károly is. In: Kiss: A Munkásőrség története és előzményei CSMH január Ünnepi egységgyűlés Csongrádon. A munkásőrök érzékenyen reagálnak a politikai élet változásaira. 727 A Csongrád Megyei Párt-Végrehajtóbizottság tagjai 1989-ben: Vastagh Pál első titkár; Fraknóy Gábor titkár; Székely Sándor, a szegedi PB első titkára; Kiss Péter, a csongrádi Vörös Csillag Mtsz. pb-titkára; Seres Gyula, a makói Kossuth Mtsz. elnöke; Szalay István, a JATE docense; Szarvas Pál, a szentesi Felszabadulás Mtsz. elnöke; Kánitz Zoltán, a kisteleki Kábelgyár igazgatója; Szabó Gyuláné, a hódmezővásárhelyi Városi Kórház pb-titkára; Halmosi Károly, a Taurus szegedi gyárának üzemvezetője; Gilicze Éva, a szegedi konzervgyár energetikusa; Keserű Imre, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára; Pálmai Antal, a Szegedi Medikémia Isz. elnöke; Szücs Tibor, a szegedi Postaigazgatóság technikusa; Szilárd János, a SZOTE rektora. In: CSMH január Az új bizottságok névsora. 257

260 Út a felszámolásig ( ) vetett hitünket, az építésben és a védelemben végzett munkánkat, tisztességünket soha. Tóth Sándor beszéde után ismertették a tavalyi verseny eredményeit. Domonkos János, Libor György, Udvari Péter, Körömi Albert, Gőgh Sándor, Kispál György és Orosz István parancsnokok egységük munkája alapján különféle Kiváló címmel járó kitüntetéseket és versenyzászlókat vettek át. Kiváló Parancsnok jelvényt Kónya Imre, Balázs Mihály, Pozsgai György és Borsos József kapott. A Kiváló Munkásőr jelvényt 12 fő vette át. Virágh Ferenc harmincéves szolgálata után az országos parancsnok levelét és díszkését kapta. Aszalai Ernő József, Aszalai Sándor, Dudás József Ferenc, Rácz Posztós Sándor, Rózsa Vendel, Szabó Péter és Tódor Lajos 20. éves Szolgálati Emlékjelvényt kapott. 15. éves Szolgálati Érdemérmet 11, 10. éveset 14, 5. éveset 11 vásárhelyi munkásőr vehetett át. A 14 leszerelő munkásőr munkáját Munkásőr Emlékérem adományozásával ismerték el. Az ünnepség végén sor került az új munkásőrök eskütételére is. A gyűlést a Munkásőr Baráti kör 728 helyi szervezete képviseletében felszólaló Nyámádi Gábor, egykori munkásőr parancsnokhelyettes beszéde zárta. 729 Az év elején a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj állományában a párttagság aránya 82,8 százalék volt. Két fő egyszerre lépett ki a pártból és szerelt le. A munkások aránya talán ebben az évben volt a legkevesebb, csak 60,7 százalék, a szellemi dolgozóké pedig a legmagasabb (28,8%). Az állomány fele (182 fő) 36 és 50 év közötti volt. Jelentős számban voltak még jelen a 26 és 35 év közöttiek (83 fő), és az 51 és 60 év közöttiek (52 fő). Ekkor még 29 hatvan év feletti munkásőr volt a vásárhelyi egységben. Az átlagéletkor a tényleges állomány vonatkozásában 41,9 év volt. A nők száma 17 fő volt. 125 fő 10 és 20 év közötti, 90 fő 20 év feletti, 85 fő pedig 5 év alatti szolgálati idővel rendelkezett. Az alapító munkásőrök száma 27 fő volt. 229 fő általános iskolai vagy szakmunkás, 88 fő középiskolai, 47 fő pedig egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezett. A személyi állomány 66 munkahelyről tevődött össze, és közel 70 százaléka 20 bázismunkahelyen dolgozott. Alapfokú politikai képzésben 176 fő részesült ben Csongrád megyében 21, en 7 munkásőr vett részt az előképzésben. 731 Mivel várható volt, hogy a testület hamarosan kikerül az MSZMP irányítása alól, március 3-án megváltoztatták a testületbe való felvétel követelményeit. Annak, aki munkásőr akart lenni, felvételi kérelmét ezentúl ahhoz a területileg illetékes egység parancsnokához kellett benyújtania, ahol a munkásőri szolgálatot teljesíteni kívánta. A felvételi kérelem elbírálását egy 3-5 fős társadalmi állományú munkásőr-bizottság készítette elő, és a parancsnok döntött róla A Munkásőr Baráti Körök a testület felszámolásával együtt 1989 őszén megszűntek. 729 CSMH január Munkásőrök ünnepi egységgyűlése Vásárhelyen és Makón. Nincs más alternatíva, csak a szocializmus. 730 MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományértékelése-állománymérlege., március MNL CSML MCSMP d. Az előképzésben résztvevő munkásőr-jelöltek statisztikai adatai., szeptember 8.; Kiss: A Munkásőrség története és előzményei Kiss: A Munkásőrség története és előzményei. 477., sz. melléklet: Az állományba való felvétel új rendje, március. 258

261 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig A Szántó Kovács János Munkásőregység személyi állománya január 1-jén 733 Feltöltöttség Rendszeresített Meglévő % Tényleges állomány: 358 fő 364 fő 101,8% Szolgálatkönnyítéssel rendelkező állomány: 19 fő 19 fő 100% Gépjárművezető munkásőrök: 2 fő 2 fő 100% Biztosító részleg: 8 fő 8 fő 100% Készenléti tartalékállomány: 70 fő 23 fő 32,8% 1989-ben az MSZMP hódmezővásárhelyi Pártbizottságában még mindig voltak munkásőrök (Ecseki Ferenc és Libor György) elején a Csongrád Megyei Hírlap több vásárhelyi munkásőrt is megkérdezett, miért választotta ezt a hivatást. Kiss Szabó Zoltán a következőt mondta: Biztosan hatással volt döntésemre, hogy helyettesem, Oláh Pál régi munkásőr, tőle sokat hallottam az ott zajló életről. Presztóczki Imre úgy nyilatkozott, hogy nem idegen tőlem a fegyveres szolgálat. Rózsa Zsolt úgy vélekedett, hogy a munkásőr-előkészítő tanfolyamon máris olyan baráti közösségbe kerültem, ahol jól érzem magam. Farkas Pál azt hangsúlyozta, hogy önként jelentkeztem, nem a helyi pártvezetés ösztönzésére január 31-ével Koczkás Ferenc megyei parancsnokot felmentették beosztásából, és nyugállományba vonult. Helyére az addigi parancsnokhelyettest, Szabó Jánost nevezték ki február 3-án Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja re érkezett. A megyei és városi vezetőkkel 737 való tanácskozás után az Alföldi Porcelángyárba látogatott, és megtekintette az edénygyárat, majd a vállalat sportcsarnokában pártaktíva-értekezletre került sor. Pozsgay Imre beszédében elmondta, hogy a népnek tudnia kell, hogy mi történt az országban az elmúlt negyven évben. A nemzeti önismeret, múltunk tisztázásának, a néppel való kiegyezésünknek az igénye és szükségessége alapján a bizottság népfölkelésnek tartja 1956-ot. 738 Pozsgay bejelentése a Munkásőrséget igen érzékenyen érintette, hiszen több mint harminc éven keresztül azt 733 MNL CSML MCSMP d. A SZKJ Munkásőregység állományértékelése-állománymérlege., március CSMH február Az új vásárhelyi pártbizottság. 735 CSMH február Ki miért lesz ma munkásőr? 736 CSMH január A munkásőrség megyei törzsének ünnepi gyűlése. 737 A városi Pártbizottság tagjai ekkor a következők voltak: Ocsák Miklós első titkár, Oláh János titkár, Vass János titkár, Baksa Ferenc Új Élet Mtsz., Erdélyi Miklós ügyvédi munkaközösség, Kissné Borbás Éva Hazafias Népfront, Bocsor Ede Komócsin Zoltán szakközépiskola, Libor György munkásőr Vörös Csillag Mtsz., Ecseki Ferenc munkásőr HÓDIKÖT, Bónus István KISZ-Bizottság, Póth Tibor KISZ (Alumíniumszerkezetek Gyára) és Farkas Ferenc fegyelmi bizottsági elnök (DÉMÁSZ). In: CSMH február Az új vásárhelyi pártbizottság. 738 CSMH február Pozsgay Imre látogatása Pártaktíva-értekezlet en. Nemzeti kibékülésre van szükség. Pozsgay Imre ikonikussá vált beszédére az 1956-os forradalom értékelésével kapcsolatban a február eleji látogatást megelőzően, január 28-án került sor a 168 Órában. Az ekkor elhangzottak a bizottsági jelentés alapján csak Pozsgay véleményét tükrözték, mert az egyszavas minősítést, miszerint 1956 népfelkelés volt, az MSZMP később sem fogadta el. Az állampárt hivatalos álláspontja a következő volt: népfelkelés ellenforradalmi elemekkel. In: Szekér Nóra: Az 1956-os forradalom újraértékelése a nemzeti megbékélés jelszavával. In: Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában

262 Út a felszámolásig ( ) hangoztatták, hogy a(z) (ellen)forradalom leverésében és a rend helyreállításában a testületnek kiemelten fontos szerep jutott. Ennek a fordulatnak és az egyre rosszabbá váló gazdasági helyzetnek köszönhetően felmerült az egypártrendszer megszüntetése. A többpártrendszer bevezetésével kapcsolatban az MSZMP-n belül különböző elképzelések ütköztek. Grósz Károly és hívei egy hosszabb átmenetben gondolkodtak. Grósznak magának a gyors átmenetről az volt a véleménye, hogy az polgárháborúval fenyegeti az országot. Arról is meg volt győződve, hogy ebben az esetben van olyan erő, amely képes, és hajlandó lesz fegyvert fogni a rendszerváltás megakadályozására. 739 Ezzel az vélekedéssel összhangban állt a Munkásőrség kiképzési terve is, melyben kiemelten fontos feladatként kezelték az állomány riaszthatóságát és alkalmazhatóságának biztosítását ben már a vásárhelyi egységben is kérdések merültek fel a testület jövőjét illetően. A hangulatjelentés írója szerint Ebben nagy szerepe van a tömegtájékoztatásnak. Úgy érezzük, sokszor manipulálva vannak a különböző vélemények, nyilatkozatok a testület elleni hangulatkeltésben. Ennek hatása érződik a közéletben és a munkahelyeken is. Megnyilvánulásaival találkozni lehet az utcán, az üzemekben egyaránt. Egyes munkásőröket, családtagjaikat testületi tagságuk miatt molesztálják a munkatársak, sajnos közöttük párttagok is vannak (az utóbbi esetben 2 esetben kellett a munkásőrnek segítséget nyújtani). Ez a helyzet nehezíti az állományszervezést, a későbbiek folyamán leszerelési hullámot indíthat el. Nem tartjuk jónak, hogy saját magunkat, illetve a testületet védeni kell a nyilvánosság előtt. A vásárhelyi munkásőröket ebben az időszakban zavarta a reformkommunista megfogalmazás. Azt tapasztaljuk, hogy a múlt tapasztalatainak feltárása során esetenként a hibák tudatos eltúlzása kerül előtérbe. Ide tartozik az 1956-os események újraértékelése, amely igen sokaknál kétségeket alakított ki. Ugyanakkor saját bőrükön érezték, hogy a bérből és fizetésből élők helyzete rohamosan romlik március 15-én, az ellenzék által szervezett megmozdulásokon ismét többen követelték a Munkásőrség megszüntetését. Az ünnep legjelentősebb mozzanata a Magyar Televízió székháza előtt zajlott le, ahol Cserhalmi György színművész 12 pontot olvasott fel, melynek egyike a Munkásőrség feloszlatásáról szólt. A Kossuth-téren Orbán Viktor, a Petőfi-szobornál Mécs Imre ugyancsak a párthadsereg felszámolását követelte április 17. és 21. között a Csongrád megyei Munkásőrség megyei parancsnokságán és alárendelt egységeinél szakágazati ellenőrzést hajtottak végre. Ebben az időszakban már előfordult, hogy a munkásőröket inzultálták az utcán, például Szegeden, Szentesen megtörtént, hogy munkásőrök családtagjait is támadták. Az ellenőrzés után készített jelentés szerint Csongrád megyében néhány munkásőrnek megrendült a bizalma az MSZMP-ben, ennek ellenére ragaszkodtak a megszokott közösségeikhez. A januári egységgyűlések óta hét munkásőr lépett ki a testületből, az MSZMP-ből azonban már tizenkettő. Az MSZMP és a Munkásőrség megváltozott kapcsolatával sokan nem tudtak mit 739 A Munkásőrség létszáma a tartalékosokkal együtt 1989-ben fő volt, több mint a Magyar Néphadsereg szárazföldi ereje. In: Kiss: A Munkásőrség története és előzményei Uo MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., március Kiss: A Munkásőrség története és előzményei

263 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig kezdeni. Néhány munkásőr felvetette a fórumokon, hogy az esküt az MSZMP politikájának képviseletére tették, a várható többpártrendszerrel, koalíciós kormánnyal nem értenek egyet, inkább a leszerelést választják. 743 A kialakult belpolitikai helyzetben Nagy Imre, a KISZ KB első titkára vetette fel, hogy a Munkásőrséget ki kellene vonni a párt irányítása alól. Április 22-én, a KISZ kongresszuson Grósz Károly a széles nyilvánosság előtt azt nyilatkozta, hogy megérett a helyzet a gazdasági szükségállapot bevezetésére május 8-án végül a KB úgy határozott, hogy a Munkásőrséget kivonják az MSZMP alól, és a Minisztertanács alá rendelik. Ezzel megkezdődött a fegyveres testület utolsó korszaka. 744 en 1989-ben már nem volt klasszikus értelemben vett május 1-jei felvonulás, csak a Népkertben szervezett programokra lehetett kilátogatni. 745 Az augusztus 20-i ünnepségek szintén a munkásőrök nélkül zajlottak. Vásárhelyen ez már tavasszal foglalkoztatta a közvéleményt. Az idén nem lesz dísztribün, nem lesz elnökség, jelszóvirágok, kordonok, elzárt útvonalak stb. Most először a rendező állami szervek nem tartanak igényt a munkásőrség rendfenntartó részvételére. Minél kevesebb egyenruhást az ünnepségre! volt az ünnepségek szervezőinek véleménye nyarán az állományt továbbra is a testület jövője foglalkoztatta a leginkább. Az állomány döntő többsége megértette a pártirányítás megszüntetését, olvashatjuk a hangulatjelentésben, de azért ezzel mindenki nem értett egyet. Többen azt is megfogalmazták, hogy az állami irányítás magában hordozza a megszüntetés lehetőségét is. A munkásőröket ért burkolt kritikáknak, illetve támadásoknak köszönhetően 1989 közepén a vásárhelyi egységből néhányan leszerelésüket kérték, illetve az MSZMP-ből is kiléptek. A Munkás-Paraszt Hatalomért kitüntetéssel rendelkezők körében nyugtalanságot vált ki az 1956-os események átértékelése, helytállásuk megkérdőjelezése. E kitüntetéssel járó nyugdíj kiegészítést illetően is aggodalmunk van. A vásárhelyi munkásőrök úgy gondolták, hogy az újonnan előtérbe kerülő csoportok csak nagyon szűk réteget képviselnek, de a szélesebb tömegek véleménye nem kap megfelelő teret. Nagy Imre és sorstársai temetését illetően az állománynak az a véleménye, hogy ennek tisztességes keretet kellett biztosítani, azonban a szertartáson elhangzott egyes beszédek meghaladták a kegyeletadás kereteit és politikai programbeszédekké váltak, amelyek nem hagytak kétséget afelől, hogy megvalósulásuk mivel járna. 747 Koczkás Ferenc, a Csongrád megyei Munkásőrség korábbi parancsnoka éppen az 56-os mártírok temetésének napján, június 16-án hunyt el. 748 Az Ellenzéki Kerekasztal szeptember 11-én foglakozott a Munkásőrséggel. Továbbra is kitartottak a feloszlatás mellett, de azt javasolták, hogy a munkásőrök önkéntes alapon jelentkezhessenek a Magyar Néphadseregbe. Szolgálati idejüket elismerték, és katonai egyenruhát hordhattak volna. Mivel több fontos kérdésben nem született megegyezés, szeptember 18-án, a Nemzeti Kerekasztal 743 MNL CSML MCSMP d. Összefüggő szakágazati ellenőrzés tapasztalatai Csongrád megyében, május Kiss: A Munkásőrség története és előzményei CSMH május 2. 2.Vásárhelyi majális. 746 CSMH április Szent Istvánra emlékezve munkásőrség nélkül. 747 MNL CSML MCSMP d. Hangulatjelentés., június 20. Nagy Imrét és társait a bíróság hivatalosan július 6-án rehabilitálta, éppen azon a napon, amikor Kádár János meghalt. Az 56-os mártírok újratemetésére június 16-án került sor. 748 CSMH június Elhunyt Koczkás Ferenc. 261

264 Út a felszámolásig ( ) Tárgyalások lezárásaképpen tartott plenáris ülésen Tölgyessy Péter bejelentette, hogy négy kérdésben (az államfő megválasztásának módja, a pártszervek kitiltása a munkahelyekről, az MSZMP vagyonával való elszámolás és a Munkásőrség feloszlatása) népszavazás kiírását fogják kezdeményezni szeptemberében már a Hazafias Népfront Csongrád megyei gyűlésén is felvetették, hogy a pártszervezetek haladéktalanul vonuljanak ki a munkahelyekről, tárják fel az MSZMP vagyonát, október 23-a legyen pirosbetűs ünnep, valamint a Munkásőrség azonnal számolja fel önmagát. Utóbbit azzal indokolták, hogy e fegyveres testületre ugyanis sem a termelőmunkában, sem a békés, nyugodt magánéletben nincsen szüksége a lakosságnak. 750 Az 1989 nyarán elindított költségvetési megszorítások után a Munkásőrség Országos Parancsnokságán több terv is felmerült a testület életbentartására. Felvetették, hogy az egységek változtassanak nevet, vezessék be a bajtárs megszólítást, és rendszeresítsenek új beosztási jelzéseket. A népszerűsítés céljából szóba került a fegyveres erők napján való részvétel. Szeptember 19-én az országos parancsnok a következőképpen értékelte a Munkásőrség helyzetét: Több olyan jelenség és zavaró tényező nehezíti a tisztánlátást, mint például [ ] a fegyveres erők napjára tervezett tüntetés. A követendő magatartást így határozta meg: Mindenféle provokációtól el kell határolni magunkat, az objektumaink elleni tüntetések során kerüljük az összetűzés, a tettlegesség minden formáját. Ha arra érdemes személyekkel állunk szemben, hallgassuk meg őket, petíciójukat vegyük át és hagyjuk válasz nélkül. Ugyanez vonatkozik az október 23-i, illetve a november 4-i megmozdulásokra. 751 A fegyveres erők napjától nem véletlenül tartottak, ugyanis a FIDESZ szeptember 29. és október 2. között a Munkásőrség ellen tiltakozó gyűléseket tervezett. 752 Az országosra tervezett demonstrációhoz néhány helyen a Kisgazdapárt és az MDF is csatlakozott. A tüntetéseken a következő jelszavak jelentek meg: Tűnjön el a Munkásőrség!; Vörös csillag alatt horogkeresztet hordanak!; Vörös csillag = Horogkereszt; Árvíz ellen nem kell géppisztoly!; Borbély Sándor azt üzente, elfogyott a hadserege, nekünk nincs fegyverünk, nektek miért van?; Diktatúra nélküli társadalmat!; Nem rátok haragszunk, hanem a fegyverekre!; Pufajkások, munkásőrök, elmúlt már a ti időtök!; ÁVH 1956, Munkásőrség 1989; Vigyázz, pihenj, oszolj!; Elvtársak, köszönjük a szolgálatot; Nincs pénzünk rátok. A Munkásőrség Tájékoztatója szerint a tüntetések a főváros kilenc kerületében, vidéken pedig 23 városban valósultak meg, Békés, Fejér és Veszprém megyében nem került sor tüntetésre. A nagy mozgósítás ellenére Szegeden például csupán mintegy 40-en, Debrecenben 50-en, Győrben 30-an, Miskolcon 150-en jöttek össze. Budapesten a legnagyobb létszámú tüntetés az országos parancsnokság épülete előtt volt, melynek résztvevői an lehettek. A felvonulók mindenhol a nép nevében szónokoltak. Baján például Mécs Imre, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának egyik tagja arról beszélt, hogy a pufajkások gyilkosok voltak, a munkásőrök az ő utódaik és így nincs rájuk szükség. A tüntetések során, Szegeden a fegyveres erők napja alkalmából rendezett koszorúzáson közreműködő Munkásőr zenekart füttykoncert fogadta. A munkásőrökkel szimpatizálók demonstrációjára szeptember 30-án került sor Kiss: A Munkásőrség története és előzményei CSMH szeptember Feltámadott a népfront. 751 Kiss: A Munkásőrség története és előzményei Uo MNL CSML MCSMP d. Tájékoztató a Munkásőrség elleni tüntetésekről és a Munkásőrség melletti szimpátia- 262

265 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig Az ellenzéki szervezetek a megyében Szegeden voltak a legerősebbek. 754 Ennek megfelelően a FIDESZ és az SZDSZ a Csongrád megyei Munkásőrség szegedi parancsnoksága előtt szeptember 29-én békés tüntetést szervezett. A FIDESZ nevében Ökrös Tamás egy levelet olvasott fel, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a Munkásőrség megszüntetését szorgalmazzák. Véleményük szerint a legmegfelelőbb az lenne, ha a testület önmagát számolná fel. Ökrös Tamás a beszéd után egy becsomagolt kőműves vakolókanalat vitt be a parancsnokságra, azt szimbolizálva ezzel, hogy a Munkásőrségben lévők fegyvereiket cseréljék le termelőeszközökre. 755 A tüntetések után Borbély Sándor országos parancsnok így értékelte a történteket: A legfontosabb, hogy a Munkásőrséget át tudjuk menteni, egy új politikai felállású vezetés legitim szervezeteként a baloldali erők segítésére és támogatására. 756 A Minisztertanács végül október 4-én döntött a testület hadsereghez történő betagolásáról és október 31-i hatállyal felmentette Borbély Sándor országos parancsnokot is. Október 6-án sor került az MSZMP utolsó kongresszusára 757, ahol új párt létrehozásáról döntöttek. Az október 7-én megalakult Magyar Szocialista Párt, az MSZMP jogutódjaként határozta meg önmagát. 758 Hosszú huza-vona után, október 16-án végül kiadták a 3292/1989. számú Minisztertanácsi határozatot, amely a Munkásőrség megszüntetését rendelte el. A Magyar Közlönyben október 21-én megjelent évi XXX. törvényt az országgyűlés 274 igennel, 6 nemmel és 31 tartózkodással fogadta el. 759 A törvény kimondta a testület megszüntetését, valamint azt, hogy december 31-ig intézkedik a munkásőrség hivatásos és polgári állománya helyzetének rendezéséről, haditechnikai eszközeinek a Magyar Néphadsereg részére történő átadásáról. A hadseregre háruló feladatokat dr. Ungvár Gyula mk. vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg fegyverzeti és technikai főcsoportfőnökének első helyettese irányította. A hadseregtől azt várták, hogy október 23-ig, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáig, vegye át a Munkásőrség fegyverzetét, lőszer- és robbanóanyag-készletét. Mindez a következőképpen valósult meg: Első körben a hadsereg október 23-án déli 12 óráig átvette a fegyver- és lőszerraktárak őrzését. Csongrád megyében az őrlétszám 18 fő volt. A következő napon megkezdték a fegyverek és a lőszerek átvételét, valamint elszállítását az ekkor már a hadsereg által őrzött objektumokból. akciókról. Budapest, október MNL CSML MCSMP d. Összefüggő szakágazati ellenőrzés tapasztalatai Csongrád megyében, május CSMH szeptember Békés tüntetés a munkásőrség ellen. 756 Kiss: A Munkásőrség története és előzményei A Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj Tóth Sándor egységparancsnokot választotta küldöttnek. 758 Kiss: A Munkásőrség története és előzményei Kiss: A Munkásőrség története és előzményei sz. melléklet: Az évi XXX. törvény 263

266 Út a felszámolásig ( ) Csongrád megyében a következő fegyvereket gyűjtötték be: 760 Objektum Pisztoly Géppisztoly Géppuska Golyószóró Lőszer Kézigránát db 2476 db 24 db 170 db db 6038 db A megyékben az ott lévő katonai szervezetek kapták feladatul a fegyverek és a lőszerek begyűjtését. 761 en a munkásőrök lefegyverzése 1989 őszén egyetlen nap alatt ment végbe. A Szántó Kovács János Munkásőrzáaszlóalj a fegyvereket és a lőszereket az 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár vezetőjének, Csorba Mihály dandártábornoknak adta át. Az átadás nagy része éjszaka történt, vélhetően azért, hogy egyetlen vérmesebb munkásőr se tudja megakadályozni ezt az elkerülhetetlen műveletet. 762 Az évi XXX. törvényt a négyigenes népszavazás már csak megerősítette. Az november 26-án lezajlott véleménynyilvánításon a magyar lakosság 58,03 százaléka, azaz több mint négy és fél millió állampolgár vett részt, többségük mind a négy kérdésre igennel válaszolt. A Munkásőrség megszüntetésére igen szavazat érkezett. 763 A Szántó Kovács János Munkásőregység állománya január 1-jén: 764 EGYSÉGTÖRZS Ssz. 1. Dr. Bíró Katalin 1954 Jogi mt. 2. Bordás Margit 1953 Ügykezelő 3. Tóth Károly 1939 Állm. szerv. nev. 4. Szabó József 1929 Állm. szerv. mt. 5. Kerekes István 1949 Prop. és sajtó mt. 6. Béres Ferenc 1931 Nev. és fegy. mt. 7. Csorba Zoltán 1945 Nev. és fegy. mt. 8. Dr. Pillér János 1930 Kik. és szolg. he. 9. Balázs Mihály 1949 Kik. és szolg. csop. vez. 10. Gaál Mihály 1940 Kik. és szolg. mt. 760 Gáspár Tibor: Egy sajátos logisztikai művelet: a Munkásőrség fegyverzetének átvétele. In: Logisztika, HSz 2017/ Uo. 762 Interjú Kis Zoltán Bálint volt munkásőrrel. Az interjút készítette Nagy Gyöngyi, en, augusztus Kiss: A Munkásőrség története és előzményei MNL CSML MCSMP d. Állományparancs, január

267 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig Ssz. 11. Oláh Ernő 1945 Kik. és szolg. mt. 12. Török Bálint 1934 Kik. és szolg. mt. 13. Bán László 1937 Kik. és szolg. mt. 14. Gruber Lajos 1949 Kik. és szolg. mt. 15. Rácz György 1942 Műsz. vv. mt. 16. Aszalai Sándor 1932 Hír szolg. vez. 17. Mónus Imre Hír és R mt. 18. P. Szabó Mária 1937 Hír és R mt 19. Aracs Ferenc 1954 Hír és R mt 20. Molnár Sándor Gazdasági h. 21. Szalárdi Péter 1923 Raktáros 22. Hanga János Mihály 1923 Gépkocsivez. 23. Kovács József 1958 Akku kez. 24. Dr. Nagy László 1944 Eü. szolg. vez. 25. Dr. Süli Kálmán 1928 Orvos 26. Koltai Zoltánné 1953 Terv és pü. szolg. vez. 27. Ónodi Szűcsné Bokor Katalin 1953 Terv és pü. mt. 28. Fehér Sándorné 1950 Terv és pü. mt. 29. Kiss Pál Terv és pü. mt. 30. Gál István 1928 Ellő szolg. 31. Hegedűs Tibor 1940 Hír. műszerész 32. Bátori Károly 1950 Fegyvermester 33. Virág Károly 1959 Műsz. Vv. mest. EGYSÉG KÖZVETLEN ALEGYSÉG HÍRADÓ ALEGYSÉG Ssz. 1. Klimek József 1932 Rpk. 2. Kiss Mihály Rád. kez. 3. Rózsa Vendel 1941 Rád. kez. 265

268 Út a felszámolásig ( ) Ssz. 4. Csáki Ferenc 1942 Rád. kez. 5. Szénási János 1948 Rád. kez. 6. Móricz Károly 1951 Rád. kez. 7. Mucsi Ferenc 1956 Rád. kez. 8. Ifj. Nagy István 1960 Vez. hír. mő. 9. Doktor János Vez. hír. mő. 10. Ifj. Varga András 1939 Vez. hír. mő. 11. Farkas Pál László 1964 ÁJÁ 12. Diószegi Gyula 1937 ÁJÁ ELLÁTÓ RÉSZLEG Ssz. 1. Bihari Lajos 1936 Rpk. 2. Olasz Bálint 1928 Mő. 3. Kádár Mihály 1932 Mő. 4. Krámli Péter 1962 Mő. 5. Hegedűs László 1943 Mő. 6. Török István Sándor 1944 Mő. 7. Nagy Gyula 1943 Mő. GONDNOK Ssz. 1. Kincses Imre 1920 Löv. mő. LÖVÉSZ ÁLLOMÁNY I. SZÁZAD SZÁZADTÖRZS Ssz. 1. Domonkos János 1945 Szdpk. 2. Prágai Mihály 1960 Gk. vez. 3. Szabó Gábor 1951 Szdpk. h. 266

269 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig Ssz. 4. Tarján Sándor 1944 Szolg. vez. 5. Orvos 6. Markó József 1938 Feme 7. Bere István 1944 Írnok 8. Kovács László 1933 Raktráros PARANCSNOKI SZAKASZ Ssz. 1. Tatár Sándor 1948 Szpk. 2. Bacsa Sándor 1940 Száll. rpk. 3. Dudás József Ferenc 1933 Gk. vez. 4. Tóth Imre 1956 Gk. vez. 5. Gajdán Ernő 1950 Gk. vez. 6. Bagi Pál Gk. vez. 7. Szalai János 1951 Gk. vez. 8. Farkas Pál 1938 Hír. rpk. 9. Herczegh László 1947 Rád. kez. 10. Rózsa Zsolt 1965 Rád. kez. 11. Nagy Ernő Rád. kez. 12. Gajda Pál 1950 Rád. kez. 13. Fodor Béla István 1951 Rád. kez. 14. Nagy Benkő Antal 1957 Rád. kez. 15. Sárközi Imre 1956 Vez. ép. 16. Barta Imre 1954 Vez. ép. 17. Török Lajos 1943 Kom. rpk. 18. Kocsis János 1953 Futár 19. Dudás Ferenc Imre 1960 Elló. mő. 20. Süle József 1952 Elló mő. 267

270 Út a felszámolásig ( ) 1. SZAKASZ Ssz. 1. Fazekas János 1944 Szpk. 1. RAJ Ssz. 1. Takács János 1938 Rpk. 2. Posztós Sándor 1964 Gsz. ir. 3. Ifj. Posztós Imre 1955 AMP 4. Balázs Pál 1963 Löv. mő. 5. Posztós Imre Löv. mő. 6. Horváth Istvánné 1948 Löv. mő. 7. Berecz Ernő 1956 Löv. mő. 8. Nagy Ferenc 1965 Löv. mő. 2. RAJ Ssz. 1. Posztós István 1958 Rpk. 2. Tódor Lajos 1938 Gsz.ir. 3. Bekő Sándor 1952 AMP 4. Homoki András 1942 Löv. mő. 5. Fazekas Jánosné 1946 Löv. mő. 6. Dudás Ernő 1964 Löv. mő. 7. Szabó Sándor 1966 Löv. mő. 8. Kiss István Dezső 1936 Löv. mő. 3. RAJ Ssz. 1. Schéda Béla 1935 Rpk. 2. Törős Imre 1946 Gsz. ir. 3. Doktor János AMP 4. Bakos János 1936 Löv. mő. 268

271 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig Ssz. 5. Nagy Ferenc 1963 Löv. mő. 6. Rau Sándor 1950 Löv. mő. 7. Nagy Lajos Löv. mő. 8. Gombos Sándor 1950 Löv. mő. 2. SZAKASZ Ssz. 1. Libor György 1951 Szpk. 1. RAJ Ssz. 1. Pánczél Sándor 1946 Rpk. 2. Bodrogi István 1936 Gsz.ir. 3. Somogyi Mihály 1943 AMP 4. Lencse Ernő 1955 Löv. mő. 5. Szűcs Sándor 1962 Löv. mő. 6. Nagy Péter Sándor 1962 Löv. mő. 7. Aszalai Ernő József 1934 Löv. mő. 8. Lovas Sándor 1960 Löv. mő. 2. RAJ Ssz. 1. Csordás László 1952 Rpk. 2. Berényi György 1948 Gsz.ir. 3. Nagy Sándor AMP 4. Molnár József Löv. mő. 5. Rácz István 1954 Löv. mő. 6. Nagy Sándor 1964 Löv. mő. 7. Dezső sándor 1962 Löv. mő. 8. Szűcs Ernő 1950 Löv. mő. 269

272 Út a felszámolásig ( ) 3. RAJ Ssz. 1. Tatár Ferenc 1955 Rpk. 2. Papp János Gsz.ir. 3. Nagy Albert János 1959 AMP 4. Kun János 1953 Löv. mő. 5. Oláh Lajos 1951 Löv. mő. 6. Kiss Sándor 1955 Löv. mő. 7. Kiss Sándor Jenő 1952 Löv. mő. 8. Kenéz Imre 1939 Löv. mő. 3. SZAKASZ Ssz. 1. Harsányi József 1953 Szpk. 1. RAJ Ssz. 1. Gila Péter Pál 1954 Rpk. 2. Ifj. Nagy János 1961 Gsz.ir. 3. Kiss Ernő 1942 AMP 4. Herczeg Imre 1959 Löv. mő. 5. Buzás Sándor 1951 Löv. mő. 6. Hézső Zoltán 1963 Löv. mő. 7. Németh János Bálint 1942 Löv. mő. 8. Lencse Árpád 1956 Löv. mő. 2. RAJ Ssz. 1. Bacsa Géza 1941 Rpk. 2. Arany Sándor 1948 Gsz. ir. 3. Rácz Posztós Sándor 1941 AMP 4. Vörös László Imre 1951 Löv. mő. 270

273 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig Ssz. 5. Bulkovics Dezső 1931 Löv. mő. 6. Ifj. Bacsa Géza 1963 Löv. mő. 7. Ifj. Oláh István Géza 1954 Löv. mő. 8. Nagy János Löv. mő. 3. RAJ Ssz. 1. Ifj. Fodor József 1952 Rpk. 2. Tóth Lajos 1939 Gsz.ir. 3. Blaskó Tibor 1946 AMP 4. Gyöngyösi József 1931 Löv. mő. 5. Manga István 1940 Löv. mő. 6. Bereczki János 1937 Löv. mő. 7. Benkő János 1935 Löv. mő. 8. Lencse Imre 1941 Löv. mő. 4. SZAKASZ Ssz. 1. Bukta István 1945 Szpk. 1. RAJ Ssz. 1. Gőgh Sándor 1944 Rpk. 2. Albert Ferenc Gpu. ir. 3. Liska Pál 1936 Gpu. ir. h. 2. RAJ Ssz. 1. Mózes László 1944 Rpk. 2. Karsai Géza 1930 Gpu. ir. 3. Liska Pál Gpu. ir. h. 271

274 Út a felszámolásig ( ) 3. RAJ Ssz. 1. Kónya Imre 1939 Rpk. 2. Csíkos István 1938 Gpu. ir. 3. Saja Pál 1935 Gpu. ir. h. II. SZÁZAD ÁLLOMÁNY SZÁZADTÖRZS Ssz. 1. Détár János 1935 Szdpk. 2. Balázs Tihamér 1943 Szdpk. h. 3. Hunyák János 1946 Szolg. vez. 4. Soós Dénes 1932 Írnok 5. Csonka István 1936 Feme 6. Dr. Móricz József 1951 Orvos 1. SZAKASZ Ssz. 1. Udvari Péter 1952 Szpk. 1. RAJ Ssz. 1. Rózsa Imre 1954 Rpk. 2. Paku István Gsz. ir. 3. Nagy János AMP 4. Kiss Imre Löv. mő. 5. Kurucz Tiborné 1941 Löv. mő. 6. Hausler Zoltán 1961 Löv. mő. 7. Ménesi János 1945 Löv. mő. 8. Kiss Imre Péter 1932 Löv. mő. 272

275 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 2. RAJ Ssz. 1. Szűcs László 1956 Rpk. 2. Forrai János 1954 Gsz. ir. 3. Kiss Imre AMP 4. Boros Ernő 1932 Löv. mő. 5. Kis Albert János 1954 Löv. mő. 6. Győri Ernő 1944 Löv. mő. 7. Nagygyörgy Sándor 1944 Löv. mő. 8. Oláh Zoltán 1964 Löv. mő. 3. RAJ Ssz. 1. Pozsgai György István 1942 Rpk. 2. Baghy László 1947 Gsz. ir. 3. Halter János 1949 AMP 4. Paku Sándor 1947 Löv. mő. 5. Fürdök László 1962 Löv. mő. 6. Diószegi Ernő 1930 Löv. mő. 7. Novák Sándor 1952 Löv. mő. 8. Jaksa Pál Róbert 1959 Löv. mő. 2. SZAKASZ Ssz. 1. Fejes Pál Szpk. 1. RAJ Ssz. 1. Basits János 1949 Rpk. 2. Presztóczki Imre 1961 Gsz. ir. 3. Sütő János 1948 AMP 4. Kovács László Dávid 1950 Löv. mő. 273

276 Út a felszámolásig ( ) Ssz. 5. Bencsik Sándor István 1936 Löv. mő. 6. Kis Zoltán Bálint 1963 Löv. mő. 7. Héjja Mátyás 1941 Löv. mő. 8. Schleifer György 1949 Löv. mő. 2. RAJ Ssz. 1. Borbás László 1952 Rpk. 2. Ambrus György 1959 Gsz.ir. 3. Nagy János AMP 4. Sinka Ernő 1952 Löv. mő. 5. Nyíri Lajos 1931 Löv. mő. 6. Halmai János 1951 Löv. mő. 7. Börcsök János 1958 Löv. mő. 8. Kiss István 1955 Löv. mő. 3. RAJ Ssz. 1. Rákos László 1948 Rpk. 2. Kiss Sándor 1957 Gsz. ir. 3. Szűcs József 1964 AMP 4. Szávka László 1944 Löv. mő. 5. Rakonczai Mihály 1951 Löv. mő. 6. Dr. Olasz Sándor 1942 Löv. mő. 7. Apró László 1965 Löv. mő. 8. Lehmann István 1941 Löv. mő. 3. SZAKASZ Ssz. 1. Tűhegyi Zoltán 1942 Szpk. 274

277 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig 1. RAJ Ssz. 1. Kispál György 1942 Rpk. 2. Nagy Lajos Gsz. ir. 3. Gyovai József Pál 1955 AMP 4. Kállai István Lászlóné 1955 Löv. mő. 5. Tóth Ernő 1950 Löv. mő. 6. Mónus János 1928 Löv. mő. 7. Majoros Sándor 1952 Löv. mő. 8. Rostás Sándor 1958 Löv. mő. 2. RAJ Ssz. 1. Ifj. Holczmann Lajos 1943 Rpk. 2. Czuczi Imre 1948 Gsz.ir. 3. Dani István 1955 AMP 4. Podollai Vilmos 1955 Löv. mő. 5. Kállai István 1955 Löv. mő. 6. Udvari János 1955 Löv. mő. 7. Buzás Bálint 1950 Löv. mő. 8. Gyarmati Pál 1966 Löv. mő. 3. RAJ Ssz. 1. Márkus Péter 1946 Rpk. 2. Pataki Miklós 1950 Gsz. ir. 3. Rácz Mihály 1957 AMP 4. F. Nagy Sándor 1928 Löv. mő. 5. Majoros Sándorné 1956 Löv. mő. 6. Mikes Kálmán 1933 Löv. mő. 7. Mikes Ferenc 1930 Löv. mő. 8. Andrási István 1959 Löv. mő. 275

278 Út a felszámolásig ( ) III. SZÁZAD ÁLLOMÁNY SZÁZADTÖRZS Ssz. 1. Kiss Pál Péter 1944 Szdpk. 2. Rákos Sándor 1938 Szdpk. h. 3. Bartucz Sándor 1927 Szolg. vez. 4. Gazos Mihályné 1943 Írnok 5. Ménesi István 1950 Feme 6. Dr. Fehér Mihály 1954 Orvos 1. SZAKASZ Ssz. 1. Körömi Albert 1936 Szpk. 1. RAJ Ssz. 1. Czuczi István Rpk. 2. Kiss Lajos Gsz. ir. 3. Juhász Lajos 1941 AMP 4. Oláh Mihály 1958 Löv. mő. 5. Földesiné Ungi Eszter 1952 Löv. mő. 6. Nagy Imre 1950 Löv. mő. 7. Aracsi Sándor 1950 Löv. mő. 8. Horváth András 1957 Löv. mő. 2. RAJ Ssz. 1. Bősi István 1954 Rpk. 2. Kovács Gábor 1964 Gsz. ir. 3. Földesi Lajos 1947 AMP 4. Pozsgai Mátyás 1944 Löv. mő. 5. Tóth István Löv. mő. 6. Villányi László 1938 Löv. mő. 276

279 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig Ssz. 7. Bajnóczi János 1942 Löv. mő. 8. Somogyi Zoltán 1952 Löv. mő. 3. RAJ Ssz. 1. Borsos József 1946 Rpk. 2. Bábiczki Béla 1940 Gsz. ir. 3. Rakonczai József 1956 AMP 4. Bozóki József 1956 Löv. mő. 5. Avar László 1954 Löv. mő. 6. Tatár László Löv. mő. 7. Sibán Imre 1934 Löv. mő. 8. Lázár Lajos 1943 Löv. mő. 2. SZAKASZ Ssz. 1. Olasz István 1940 Szpk. 1. RAJ Ssz. 1. Suba Lajos 1948 Rpk. 2. Molnár József Gsz. ir. 3. Halász István 1952 AMP 4. Pető Bálint 1949 Löv. mő. 5. Bánfi Ferenc István 1944 Löv. mő. 6. Nagy Ernő Löv. mő. 7. Kiss Ernő 1953 Löv. mő. 8. Borsi Mihály 1954 Löv. mő. 277

280 Út a felszámolásig ( ) 2. RAJ Ssz. 1. Bugyi Lajos 1942 Rpk. 2. Kovács György 1948 Gsz. ir. 3. János Péter 1934 AMP 4. Gajda János Antal 1954 Löv. mő. 5. Ecseki Ferenc 1945 Löv. mő. 6. Bozsó Sándor 1929 Löv. mő. 7. Gruber Sándor 1952 Löv. mő. 8. Ökrös János 1957 Löv. mő. 3. RAJ Ssz. 1. Baksa Imre 1937 Rpk. 2. Szabó Sándor 1939 Gsz. ir. 3. Németh István 1948 AMP 4. Németh Istvánné 1950 Löv. mő. 5. Szabó Péter 1940 Löv. mő. 6. Forrai Sándor 1953 Löv. mő. 7. Bohos Sándor 1940 Löv. mő. 8. Likhanecz Sándorné 1949 Löv. mő. 3. SZAKASZ Ssz. 1. Vida László 1951 Szpk. 1. RAJ Ssz. 1. Szűcs Sándor 1945 Rpk. 2. Pap Lajos 1946 Gsz. ir. 3. Fejes László 1955 AMP 4. Tóth Pál 1949 Löv. mő. 5. Gajda Miklós János 1950 Löv. mő. 278

281 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig Ssz. 6. Bánfi Imre 1957 Löv. mő. 7. Gyovai István 1960 Löv. mő. 8. Vágvölgyi Attila 1954 Löv. mő. 2. RAJ Ssz. 1. Orosz István 1939 Rpk. 2. Tóth Sándor Gsz.ir. 3. Pallai Árpád 1945 AMP 4. Lőkös Mihály 1938 Löv. mő. 5. Nagy Pál 1944 Löv. mő. 6. Kristó Lajos 1950 Löv. mő. 7. Kis Szabó Zoltán 1959 Löv. mő. 8. Tolnai Pál 1947 Löv. mő. 3. RAJ Ssz. 1. Szakáll József 1947 Rpk. 2. Varga Antal 1943 Gsz. ir. 3. Szabó Miklós 1942 AMP 4. Tunyogi József Dénes 1950 Löv. mő. 5. Kovács Imre 1950 Löv. mő. 6. Fejes Sándor 1955 Löv. mő. 7. Büdi László 1948 Löv. mő. 8. Szécsényi Sándor 1955 Löv. mő. BEOSZTÁS NÉLKÜLI ÁLLOMÁNY Ssz. 1. Nagy Ildikó 1967 Löv. mő. 2. Bereczki Balázs 1962 Löv. mő. 3. Szabó Lajos Löv. mő. 279

282 Út a felszámolásig ( ) 4. Dombi Ferenc 1967 Löv. mő. 5. Varga László 1946 Löv. mő. 6. Farkas Gyuláné 1963 Löv. mő. 7. Pécskői Pál 1943 Löv. mő. KÖNNYÍTETT SZOLGÁLATBA BEOSZTOTT ÁLLOMÁNY I. SZÁZAD Ssz. 1. Aradi Kálmán 1921 Löv. mő. 2. Ágoston János 1923 Löv. mő. 3. Deák Ferenc 1921 Löv. mő. 4. Molnár Sándor Löv. mő. 5. Ördögh István 1919 Löv. mő. 6. Tatár Gyula 1919 Löv. mő. 7. Lakatos Imre 1913 Löv. mő. 8. Bécsi Sándor 1928 Löv. mő. 9. Gáspár Sándor 1921 Löv. mő. II. SZÁZAD Ssz. 1. Bere Ferenc 1939 Löv. mő. 2. Rostás István 1923 Löv. mő. 3. Apró Pál 1927 Löv. mő. 4. Lovas Imre 1917 Löv. mő. 5. Molnár János 1928 Löv. mő. 6. Patócs József 1915 Löv. mő. 7. Szűcs Márton 1924 Löv. mő. III. SZÁZAD Ssz. 1. Megyaszai Sándor 1926 Löv. mő. 2. Borsi Pál 1908 Löv. mő. 280

283 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig ELLÁTÓ ALEGYSÉG Ssz. 1. Mónus Imre Löv. mő. A MEGYEI PARANCSNOKSÁGRÓL TARTÓSAN VEZÉNYELT ÁLLOMÁNY GÉPJÁRMŰVEZETŐ MUNKÁSŐRÖK EGYSÉGTÖRZS Ssz. 1. Kovács Ferenc 1930 Löv. mő. 2. Kovács Miklós Ernő 1944 Löv. mő. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLAT Ssz. 1. Mári József 1933 Löv. mő. 2. Angyal Sándor 1921 Löv. mő. 3. Pál János 1928 Löv. mő. 4. Ambruzs Sándor 1925 Löv. mő. 5. Albert Ferenc Löv. mő. 6. Bodré József 1919 Löv. mő. 7. Sándor János Löv. mő. 8. Virág Ferenc 1927 Löv. mő. KÉSZENLÉTI TARTALÉKÁLLOMÁNY I. SZÁZAD Ssz. 1. Hraskó Pál 1944 Löv. mő. 2. Kiss Ferenc 1955 Löv. mő. 3. Kiss. G. Lajos 1937 Löv. mő. 4. Kis Lajos Löv. mő. 5. Sávai Ferenc 1949 Löv. mő. 6. Virág Bálint 1953 Löv. mő. 7. Ifj. Virág Mihály 1937 Löv. mő. 281

284 Út a felszámolásig ( ) II. SZÁZAD Ssz. 1. Arany Bálint 1937 Löv. mő. 2. Dani Imre István 1951 Löv. mő. 3. Radics Sándor 1939 Löv. mő. 4. Kiss Ferenc 1933 Löv. mő. 5. Kiss János 1955 Löv. mő. 6. Forrai László 1936 Löv. mő. 7. Szabó András 1946 Löv. mő. III. SZÁZAD Ssz. 1. Albert Sándor 1936 Löv. mő. 2. Rozik Miklós 1930 Löv. mő. 3. Fejes Pál Löv. mő. 4. Doba Ferenc 1925 Löv. mő. 5. Nagy Zoltán 1946 Löv. mő. 6. Ifj. Minik Géza 1951 Löv. mő. 7. Nyerges Ernő 1940 Löv. mő. 8. Turóczki Sándor 1932 Löv. mő. HÍRADÓ ALEGYSÉG Ssz. 1. Berkó János 1947 Löv. mő. Hatvan évvel a Munkásőrség megalakulása után, 2017-ben, en még találtunk olyan egykori munkásőrt, aki a testülettel kapcsolatos gondolatait, élményeit hajlandó megosztani a társadalommal. Kis Zoltán Bálint en született, a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában érettségizett, majd a HÓDGÉP-nél helyezkedett el és 1985 között katona volt, és leszerelése után belépett a Munkásőrségbe. Az januári egységgyűlésen tett esküt. A bázismunkahelynek megfelelően a III. század HÓDGÉP-szakaszába került. A testületbe való belépését több dolog is motiválta. Erősen baloldali indíttatású családból származik, emellett az egyik legnagyobb bázismunkahelyen kezdett dolgozni, ahol meglehetősen aktív volt a szakszervezeti és a KISZ-élet, és korábban több munkásőrrel is ismeretségben volt ben 22 éves volt, és egy barátjával együtt úgy gondolták, 282

285 Az utolsó felhőtlen esztendőtől a felszámolásig jó buli lesz, ha belépnek a Munkásőrségbe. A pártnak soha nem akart a tagja lenni, mert nagyapja az ötvenes években nyilvánosan kritizálta Rákosit, amiért állásából elbocsátották. Annak sem látta értelmét, hogy az Ifjú Gárdába belépjen, bár tanárai igen erősen próbálták rábeszélni erre. Mégsem lépett be, hiszen ott volt a Munkásőrség. Ahol alap volt, hogy mindenki tegeződött, nagyon jó közösség alakult ki, és a mai napig büszke vagyok rá, hogy oda tartozhattam. Nem az egyenruha vagy a fegyver bűvölt el, hanem az eszme. Szocialista vagyok, 1956-ot ma is ellenforradalomnak tartom ben, Brezsnyev halálakor úgy éreztem, itt a világ vége. Szerintem a Munkásőrség a gazdasági életben is fontos szerepet töltött be. Ha kaptam volna kitüntetést, azt komolyan vettem volna, de sajnos erre rövid szolgálatom miatt nem került sor. Amikor az egységben megtudtuk, hogy felszámolják a testületet, mindenki nagyon le volt törve. Sokan úgy érezték, a Párt cserbenhagyta őket. Végül egy nagy beletörődés lett az egész. Biztosan nem szereltem volna le egyhamar, ha 1989-ben nem szüntetik meg a testületet. Amelyről csak pozitívumokat tudok mondani. Amit vállaltam, azt teljesítettem szolgálatot adtam a pártházban, közúti ellenőrzésben vettem részt a rendőrökkel elégedett vagyok a teljesítményemmel. Mindig a megfelelési vágy hajtott arra, hogy többet tegyek az országért. A társaság persze elég vegyes volt. Az idősebbek között lehetett még olyan, aki 56 miatt, bosszúvágyból lépett be, de ezt a 80-as évek végén már nem nagyon lehetett hangoztatni, még akkor sem, ha valóban így gondolták. Az előnyökért, vagy a karrierizmusból való belépés már sokkal inkább jelen volt. De a Munkásőrségben munkásőr voltam, a munkahelyen és a magánéletben pedig civil. Ha a civil életben valakivel ellentétbe kerültem, aki szintén munkásőr volt, az a testületen belül nem jelenhetett meg. Egészen biztos vagyok benne, hogy nem mindenkinek tetszett a Munkásőrség. A testület felszámolását en aligha gondolták komolyan. Ezt bizonyítják a fenti mondatok, valamint az, hogy az évi egységgyűlést még tervezték. Erre az alkalomra több munkásőrnek a megszokott kitüntetéseket szándékoztak kiosztani. A 30. éves Szolgálati Érdemérmet 1990 januárjában akarták átadni Bereczki János, F. Nagy Sándor, Nyiri Lajos, Olasz Bálint, Schéda Béla, Tóth Károly és Török Bálint munkásőröknek. A 25. éves Szolgálati Érdemérmet 7, a 20. éveset 6, a 15. éveset 21, a 10. éveset 12 munkásőrnek szánták. 765 Ahogyan az Internacionálé soraiban olvashatjuk, ez a harc lett a végső, így az 1990-es egységgyűlésre már nem került sor. 765 MNL CSML MCSMP d. Felterjesztés kitüntetésekre a SZKJ Munkásőregységben az évi egységgyűlésre., szeptember

286

287 ÖSSZEGZÉS

288

289 Összegzés A Munkásőrség, a Magyar Szocialista Munkáspárt párthadserege a Kádár-korszakban a legnépszerűbb és a hatalom által leginkább pártfogolt fegyveres testület volt. Története végigvonul a Kádár-korszakon, hiszen 1957-ben az újonnan berendezkedő hatalommal együtt emelkedett fel, 1989-ben pedig vele együtt bukott el. Történetét mindezidáig érthető okokból kevesen kutatták. Az okok között találjuk a testület szoros kötődését a 32 éven keresztül egyeduralkodóként jelenlévő állampárthoz, az érinthetetlenséget, mely a rendszerváltást követő években szinte észrevétlenül vált a téma jellemzőjévé, és azt a hatalmas mennyiségű iratanyagot, amely több mint egy emberöltő alatt felhalmozódott. A munkásőrök a Kádár-korszakban a magyar társadalom mindennapjainak részévé váltak, szinte minden városban, faluban jelen voltak, létezésüket nem lehetett figyelmen kívül hagyni (merte is volna bárki ezt tenni!), ahogyan azt a hatást sem, amit a környezetükben élő emberekre gyakoroltak. Így talán nem tévedünk nagyot, ha az okok között említjük még a kommunizmus évtizedei alatt kialakult társadalmi beidegződéseket és félelmeket, illetve a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos aggályokat. Bizonyos idő elteltével azonban minden esemény történelemmé, az egykor élő emberek pedig a történelem fő- vagy mellékszereplőivé válnak, így az idő többé már nem köti gúzsba a történészt. Kedvére kutathat és alkothat, létrehozott munkájával szemeket nyithat fel, és ideológiától mentesen formálhatja a társadalom véleményét. Merthogy a Kádár-korszakban csak nagyon kevesen tudták kivonni magukat az ideológia hatásai alól. Azt a történelmi korszakot, amely diktatúrában született és egy szabadságáért küzdő nemzet eltiprásával juthatott hatalomra, minden magát civilizáltnak tartó európai embernek meg kell ismernie, azokat a részleteket is beleértve, amelyek személyekhez, netán ismert személyekhez kötődnek. Ezért futott kutatásunk két szálon. A hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj történetének feltárása során nem csak e fegyveres testület történetét kívántuk megírni. A testület életéről fennmaradt, többnyire éves bontásban is rendkívül gazdag iratanyag krónikaszerű feldolgozása lehetőséget adott arra, és a téma maga is megkívánta azt, hogy a város Kádár-korszakbeli történetét is felvillantsuk. városvezetése és a vásárhelyi Munkásőregység parancsnoki és legénységi állománya lényegében összefonódott, hiszen a várost hosszú évekig olyan személyek irányították, akik karhatalmisták és alapító munkásőrök voltak. Teljességre a téma terjedelmessége miatt ezen a téren ugyan nem törekedhettünk, de már ezzel a néhány elemmel is bővíthettük 1957 és 1989 közötti történetére vonatkozó ismereteinket. A kutatás másik szála arra összpontosított, hogy feltárja a vásárhelyi munkásőregység személyi állományát. A tanulmányhoz ezért egy több mint ezer nevet tartalmazó névsor tartozik, a Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj 1957 és 1989 között a testületben szolgálatot teljesített tagjairól. Mivel az alapító munkásőrökről 287

290 Összegzés minden jubileumi évben készítettek tablót, a könyv végén ezek is, több más, az egység életét bemutató fényképpel együtt közlésre kerültek. Legvégül szükségesnek tartottuk, hogy a Csongrád megyei Munkásőrséghez tartozó hat egység különös tekintettel a vásárhelyi Szántó Kovács János Munkásőrzászlóalj legfontosabb parancsnokainak és helyetteseinek, illetve a városi vezetésben magasabb tisztséget betöltő munkásőrök rövid életrajzát is közreadjuk. 288

291 FÜGGELÉK

292

293 Á. Nagy Albert A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZÁNTÓ KOVÁCS JÁNOS MUNKÁSŐREGYSÉGBEN SZOLGÁLÓ MUNKÁSŐRÖK NÉVSORA, SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 1. Á. NAGY János december 23. Zöld Erzsébet Sütőipari Vállalat, gyártásvezető III ÁBRAHÁM József augusztus 7. Vajnai Julianna Alföldi Porcelángyár ÁBRAHÁM László május 28. Szeged Ábrahám Ilona Szántó Kovács tsz tag III ADAMICZA László május 17. Budapest Hebinger Ida Városi Tanács, csoportvezető III ÁDÓK Gyula július 19. Földeák Bajusz Ilona Alföldi Porcelángyár ÁDÓK István május 5. Földeák Nagy Erzsébet Megyei Tanács területi előadója III ÁDÓK János Makó Bajusz Ilona II ÁGOSTON János szeptember 26. Szegvár Tulipán Eszter pártalkalmazott III ALBERT Ferenc január 19. Gaál Zsófia IV ALBERT Ferenc Egri Zsófia ALBERT Ferencné október 19. Dimák Mária adminisztrátor a SZKJ Munkásőrzászlóaljnál 1968 előtt 12. ALBERT Imre Vas- és Fémipari Ktsz.,

294 Albert Apró SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 13. ALBERT István június 18. Domján Erzsébet Vas-Fém Isz., művezető II ALBERT Károly június 11. Felberbauer Julianna ALBERT Pál május 6. Varga Lídia Tejüzem, fűtő III ALBERT Pál Albert Rozália Új Élet tsz tagja, Székkutas III ALBERT Sándor május 4. Dani Klára Ságvári tsz tagja V ALBERT Sándor november 15. Aradi Viktória Mérleggyár AMBRUS György Cseman Mária AMBRUZS Sándor augusztus 26. Gilicze Teréz MOKÉP, propagandairányító III ANDRÁSI István május 6. Kunmadaras Tatár Teréz Gorzsai Állami Gazdaság ANDRÁSSY József május 18. Gödöllő Nagy Erzsébet nyugdíjas, vasesztergályos VII ANGYAL László július 6. Takács Mária Alföldi Porcelángyár ANGYAL Sándor március 2. Szabó Julianna Alkotmány tsz tagja III APRÓ Pál január 1. Mindszent Korom Mária, Állami Gazdaság IX

295 Apró Aszalai SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 26. APRÓ Pál február 3. Gulyás Ida Tangazdaság ARACSI Ferenc április 12. Szombathely Bögre Julianna HÓDIKÖT ARACSI Ferenc október 14. Szabó Zs. Rozália ARACSI Sándor Fehér Erzsébet Piroska Metripond I ARADI Kálmán október 2. Mindszent Garaczi Amália Városi Kórház, szobafestő VII ARANY Bálint március 16. Batidai Állami Gazdaság, igazgató III ARANY Bálint június 1. Váradi Mária, Állami Gazdaság IX ARANY Ernő január 13. Nagyimre Jusztina CSOMIÉP II ARANY Jánosné Tóth Mária szeptember 13. Fenesi Lídia Városi Pártbizottság, pártalkalmazott V ARANY Sándor április 5. Csillag Julianna Vörös Csillag Mtsz II ARANY Sándor Paku Margit Székkutasi raj ASZALAI Ernő József július 14. Kovács Zsófia ASZALAI Mihály október 3. Pánczél Klára Alföldi Porcelángyár

296 Aszalai Bacsa SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 39. ASZALAI Sándor augusztus 3. Forrai Rozália ASZALAI Sándor április 23. Kovács Zsófia ASZTALOS Ferenc február 2. Lukács Rozália SERTÖVÁLL ASZTALOS Imre február 21. Fejes Julianna Batidai Állami Gazdaság, traktoros brigádvezető III ASZTALOS Imre január 27. Erdei Zsófia Alkotmány tsz tagja III ASZTALOS Lajos február 10. Nagy Julianna Május 1. tsz tagja V ASZTALOS Sándor ifj november 5. Csucs Emília Szántó Kovács tsz tagja III AVAR László Berta Erzsébet B. KISS Sándor augusztus 31. Kezes Zsófia BÁBICZKI Béla augusztus 26. Kotormán Lídia Alföldi Porcelángyár BACSA Géza augusztus 9. Bordás Mária Marx tsz tagja BACSA Géza február 14. Vizi Aranka Marx Mtsz BACSA Pál november 13. Borbás Mária Volán 10. sz. Vállalat

297 Bacsa Balogh SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 52. BACSA Sándor BAGHY László október 18. Ábrahám Irén Péti Nitrogénművek Furfurol gyáregysége, Hmvhely, főművezető BAGHY Pál július 28. Békéscsaba Végh Júlia Harisnyagyár, harisnyakötő XI BAJUSZ Gyula dr. 56. BAKOS János Sebastián Mária május 29. Ivános Vigh Rozália Sebészeti Klinika, Szeged, orvos 1961 előtt Dózsa tsz tagja BAKSA Imre BALÁZS Mihály április 15. Mágocs Gál Margit HÓDGÉP BALÁZS Pál április 27. Orosháza Gyurik Erzsébet ZÖLDÉRT, boltvezető BALÁZS Tihamér október 5. Újvidék Szekeres Ilona BÁLINT István Mezőkovácsháza Hanzel Rozália BÁLINT Pál június 4. Fegyvernek III BALLA Ferenc február 4. Kiskunfélegyháza Németh Amália Kossuth tsz párttitkára V BALOGH Albert augusztus 16. Lőkös Julianna Harisnyagyár, harisnyakötő XI

298 Bán Bang SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 65. BÁN Imre augusztus 25. Sándor Lídia Szandálüzem igazgatója III BÁN László július 25. Kocsis Mária Bp. ÁÉV es Főép IX BÁNFI Ernő január 18. Domokos Mária Metripond II BÁNFI Ernő május 1. Tóth Rozália IX BÁNFI F. István Agócs Margit BÁNFI Ferenc szeptember 24. Vincze Zsófia KISZÖV, Szeged, kőműves V BÁNFI Ferenc október 31. Balázs Lídia nyugdíjas IX BÁNFI Imre április 12. Szabó Lídia Ságvári tsz tagja V BÁNFI Imre augusztus 21. Bódai Teréz Mérleggyár BÁNFI Imre november 11. Pozsár Irén Alföldi Porcelángyár BÁNFI Jenő április 27. Domokos Mária HÓDIKÖT II BÁNFI Sándor június 27. Domokos Mária VIII BANG Imre június 23. Gyapjas Jusztina Divat Kötöttárugyár

299 Banga Bartos SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 78. BANGA Imre április 25. Kovács Julianna Építőipari Vállalat, segédmunkás III BARANYI Imre október 9. Makó Dávid Julianna Kutasi úti Állami Gazdaság II. 80. BARCZA Zoltán április 7. Budapest Barcza Irma Kopáncsi Állami Gazdaság traktor brigádvezető IV BARNA György április 22. Bakonszeg Kovács Etel Csongrád Megyei Pártbizottság IV BARNA László március 19. Imri Ilona Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat BARNA Péter Rostás Terézia BARNA Zoltán július 20. Kiss Margit Rózsa Alföldi Porcelángyár BARS Ferenc ifj szeptember 5. Csorvás Valkó Erzsébet Divat Kötöttárugyár BARTA Imre szeptember 20. Barta Julianna Alföldi Porcelángyár BARTHA Mátyás Lázár Erzsébet BARTÓK András Juhász Nagy Mária BARTOS Ferenc Mezőkovácsháza Tejipari Vállalat, igazgató 90. BARTOS Ferencné Mihály Teréz szeptember 14. Karasz Terézia II

300 Bartucz Benkő SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 91. BARTUCZ Sándor március 5. Szegvár Tóth Julianna Mérleggyár BASITS János 93. BÁTORI Károly BECSEK Imre december 1. Kovászna Fehér Etelka METRIPOND IX BÉCSI Mihály január 13. Imre Jusztina II BÉCSI Sándor november 21. Nyíri Jusztina Állami Gazdaság, motorszerelő III BÉKÉSI János Kun Ida BENE Ferenc április 9. Mindszent Barna Rozália Alföldi Porcelángyár BENKŐ Flórián március 23. Fejős Terézia Lenin tsz tagja V BENKŐ János Gépjavító Vállalat BENKŐ János Benkő Mária Székkutasi raj BENKŐ Júlia december 10. Tóth Julianna Városi Tanács VB Nevelőotthon, igazgató III BENKŐ Károly március 22. Szücs Jusztina

301 Benkő Bereczki SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 104. BENKŐ Sándor március 7. Kardoskút Horváth Anna Dózsa tsz tagja BERA Sándor Kiss Mária BÉRCZI Endre május 14. Mezőkovácsháza Róth Sarolta Harisnyagyár, portás V BERE Ferenc november 22. Orosháza Kiss Róza Somogyi Béla tsz tagja V BERE Ferenc ifj szeptember 5. Csorvás Dafkó Erzsébet Divat Kötöttárugyár BERE István augusztus 5. Dafkó Erzsébet Városi Tanács, Pedagógus PB. Titkár BERE Márton december 16. Csorvás Dafkó Erzsébet Divat Kötöttárugyár BERECZ Ernő január 6. Galambosi Julianna Fürst Sándor Mtsz BERECZKI Balázs február 23. Szécsényi Emilia Volán 10. sz. Vállalat BERECZKI Ernő január 6. Haraszti Eszter BELSPED fuv. telepvezető V BERECZKI Gábor szeptember 15. Mezőberény Bíró Lídia Mérleggyár BERECZKI Imre március 31. Boldizsár Julianna körkötő V BERECZKI János június 18. Szilágyi Mária II

302 Béres Bogmér SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 117. BÉRES Dezső március 19. Vékony Mária Divat Kötöttárugyár IX BERKÓ János augusztus 25. Tószeg Palla Magdolna Fémtechnikai Vállalat BERTA Lajos Bojda Piroska Csongrád Megyei Fémtechnikai Vállalat BESENYI Sándor január 13. Molnár Emerencia Engels tsz tagja V BESENYI Sándor ifj július 26. Bán Lídia középiskolai tanuló BIHARI Lajos BÍRÓ Ferenc Garda Gizella BLASKÓ Tibor Tóth Rozália Székkutasi raj BODOR Vilmos november 2. Jásztelek Nagy Erzsébet Mérleggyár, minőségi ellenőr II BODRÉ József január 16. Horváth Mária A Városi Begyűjtési Hivatal vezetője, majd Fémipari Vállalat igazgatója V BODROGI Balázs szeptember 17. Mérges Mária nyugdíjas II BODROGI István január 6. Détár Mária BOGMÉR Béla augusztus 20. Budapest Berkes Matild Divat Kötöttárugyár

303 Bohos Bordás SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 130. BOHOS Mihály július 28. Pázsit Anna Majolikagyár, karbantartó lakatos III BOHOS Sándor április 28. Rákos Jusztina Divat Kötöttárugyár BÓKA Andor október 7. Boconád Kovács Rozália BOKOR Gyula február 12. Fodor Rozália Szentkirályi Általános Iskola BOLDIZSÁR Ferenc november 1. Móritz Erzsébet Kötöttárugyár, gépkocsivezető 135. BONÁCZ György december 2. Körösszegapáti Pintye Appollónia Dévaványai Gyapjútermelő Vállalat, juhász brigádvezető III Borbás László április 10. Aszalai Erzsébet Szegedi Húskombinát 2. sz. gyár, BORBÁTH Árpád dr március 28. Jászszentlászló Selb Ilona orvos BORBÉLY Ferenc február 3. Budapest Bederna Erzsébet Alföldi Porcelángyár, segédmunkás BORDÁS Ferencné december 14. Palócz Julianna Talajerőgazdálkodási Vállalat, anyagkönyvelő VI BORDÁS Imre Balogh Margit Kutasi úti Állami Gazdaság, rakodómunkás BORDÁS Margit december 9. Szathmári Margit az egység ügykezelője VI 142. BORDÁS Péter július 5. Vizi Jusztina között a vásárhelyi Munkásőregység parancsnoka 301

304 Boros Bozsó SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 143. BOROS Imre 144. BOROS János szeptember 23. Kovács Julianna 1919-ben vöröskatona, építőmunkás III BOROS OLÁH György április 6. Kunágota Kovács Erzsébet ÁMG,, mechanikus BORSI Mihály szeptember 5. Samu Erzsébet Tatarozó Vállalat, asztalos III BORSI Mihály Palócz Eszter BORSI Pál május 10. Deák Julianna Tejüzem alkalmazottja V BORSOS János június 8. Horváth Viktória III BORSOS János július 30. Szentes Szalma Anna Mérleggyár BORSOS József Lőrincz Eszter I BOTKA István Szentkirályi Katalin I BOZÓ Lajos november 4. Kecskemét Tóth Julianna Kossuth tsz elnöke V BOZÓKI József szeptember 24. Szentes Farkas Erzsébet Rákóczi Mtsz BOZSÓ Sándor október 29. Csanytelek Vincze Mária Vegyesipari Vállalat

305 Börcsök Bus SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 156. BÖRCSÖK János október 14. Gyapjas Terézia Városgazdálkodási Vállalat BŐSI István BUDAI András november 24. Rostás Rozália Városi Tanács gazdasági felügyelője V BUGYI József március 6. Szentes Janó Viktória Csongrád Megyei Tanács, gépkocsivezető III BUGYI Lajos január 19. Makó Molnár Rozália HÓDIKÖT BUKTA István október 6. Miskolc Molnár Anna HÓDGÉP, raktári reszortos BULKOVICS Dezső november 15. Budapest Bulkovics Anna BULLÁS György január 28. Szeged Marx tsz tagja V BULLÁS János október 2. Szeged Györfi Márta Közúti Üzemvállalat, gépkocsivezető V BULLÁS László május 26. Györfi Márta Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat BULLÁS Sándor március 3. Szeged Marx tsz tagja V BURAI Béla Tiszanána Novotnik Jolán segédmunkás I BUS Albert Mihály szeptember 10. Algyő Szüki Anna Petőfi tsz tagja, brigádvezető V

306 Búza Czimmer SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 169. BÚZA Imre id június 10. Varga Jusztina, Kiskereskedelmi Vállalat, trafikos III BÚZA Sándor június 18. Arany Erzsébet Városi Tanács, közigazgatási kirendeltségvezető III BUZÁS Bálint Szabó Margit BUZÁS Ernő Kun Jusztina BUZÁS István szeptember 9. Magyari Julianna Csongrád Megyei Tanács, közalkalmazott BUZÁS István augusztus 28. Kiss Jusztina Vas-Fém Isz BUZÁS János BUZÁS Lajos szeptember 1. Móricz Ida Anna III BUZÁS Sándor Matulai Piroska BÜDI László január 15. Szikszó Danyus Margit Alföldi Porcelángyár CZ. NAGY Imre február 1. Hódi Eszter Dózsa tsz tagja III CZENE Ferenc augusztus 24. Nagykamarás MSZMP Csongrád Megyei Járási Bizottság V CZIMMER Imre október 24. Paks Hingl Teréz Alkotmány tsz, Mélykút

307 Czink Csende SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 182. CZINK János szeptember 22. Tatabánya kőműves IV CZOMBOS Mihály 184. CZUCZI István Mindszent Czombos Anna szeptember 15. Mezőberény Balogh Lídia VIII. 12. Mérleggyár CZUCZI István október 25. Rácz Zsuzsanna Szántó Kovács tsz tagja III CZUCZI István december 29. Antal Margit Metripond, minőségi ellenőr CZUCZI János április 24. Szekfű Julianna Mérleggyár, gépgyártó mérnök CSABA István december 26. Gyoma Márton Erzsébet Marx tsz elnöke CSÁKI Ernő január 8. Rébék Mária Kopáncsi Állami Gazdaság, rakodó V CSALA István szeptember 3. Hódi Jusztina Székkutasi Állami Gazdaság, szerelő áthelyezve I CSÁNYI Mátyás március 18. Földeák Horváth Mária Csongrád Megyei Tanács, T.E.B. elnök V CSÁSZI Géza április 6. Püspöklele Zvara Mária IX CSATORDAI Antal dr június 13. Szegvár Bottyán Erzsébet Városi Tanács, osztályvezető, között tanácselnök III CSENDE János december 8. Pótári Viktória Szandálüzem, cipészsegéd V

308 Csendes Csikós SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 195. CSENDES István január 29. Sövényháza Balogh Veronika, Állami Gazdaság V CSENGERI Géza április 25. Fürdök Rozália Vas-és Fémipari Ktsz CSENGERI József június 5. Csengeri Zsófia IX CSENGERI Sándor Benkő Jusztina CSENKE László X CSENKI János október 10. Kiskunfélegyháza Ónodi Franciska Vízügyi Igazgatóság Szeged, raktáros V CSERÉP Lajos május 30. Elek Mária CSERI László MEZŐÉP CSERNUS Ferenc március 11. Szeged Pataki Julianna Csongrád Megyei Tanács, előadó III CSIK Sándor július CSIKÓS György Hős Margit VI CSÍKÓS István ifj június 7. Kozár Judit Ságvári tsz tagja V CSIKÓS János március 4. Korár Judit

309 Csikós Dancs SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 208. CSIKÓS Sándor április 28. Petrecz Jusztina Május 1. tsz tagja IX CSIZMADIA Mihály július 25. Varga Julianna CSIZMADIA Sándor január 15. Orosháza Süle Etelka Gorzsai Állami Gazdaság igazgatója CSONKA István szeptember 5. Szentes Abonyi Tóth Erzsébet Volán 10. sz vállalat CSONTOS László március 26. Szolnok Kántor Mária Vendéglátóipari Vállalat Igazgatóság, osztályvezető V CSORBA Gusztáv szeptember 13. Molnár Mária Tangazdaság, géplakatos III CSORBA Zoltán Szirbik Eszter CSORDÁS Irma Berta Mária CSORDÁS László Berta Mária DABIS Mihály július 15. Tóth Margit Csongrád megyei Fémtechnikai Vállalat, üzemrendész DAKA József Haska Borbála DANCS Miklós november 17. Tóth Mária Május 1. tsz tagja V DANCS Péter február 17. Kisküküllő Tóth Mária Talajerőgazdálkodási Vállalat, személyzeti m.ügyes V

310 Dani Deák SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 221. DANI Imre október 14. Hajnal Mária Alkotmány tsz tagja III DANI József február 6. Bánfi Mária nyugdíjas IX DANI Mihály szeptember 18. Mindszent Kósa Piroska Kisállattenyésztő Szak.Szöv DANICSKA István július 18. Mindszent Mihály Veronika pedagógus DARU Bálint november 8. Békési Margit Dózsa tsz tagja IX DARU Bálint május 10. Szücs Erzsébet DARU Imre június 10. Tóth Etel Harisnyagyár, művezető III DARU János december 16. Orbán Zsófia i Földműves Szövetkezet II DÁVID János december 13. Varga T. Rozália DÁVIDHÁZI Géza február 25. Szabó Eszter DEÁK Ferenc augusztus 14. Csáki Jusztina Kutasi úti Állami Gazdaság, brigádvezető V DEÁK Lajos augusztus 11. Szolnok Gulyás Klára Malom Vállalat, főgépész, igazgató III DEÁK Lajos július 25. Molnár Julianna

311 Dékány Doktor SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 234. DÉKÁNY Sándor november 14. Zsoldos Julianna Csongrád Megyei Építőipari Vállalat, segédmunkás VII DÉKÁNY Tamás augusztus 25. Szeged Horonkai Hedvig HÓDIKÖT DÉTÁR János id augusztus 5. Czuczi Júlia Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatója V DÉTÁR János ifj november 7. Szőllősi Júlia Sütőipari Vállalat, sütő III DEZSŐ Sándor június 29. Nagy Mária CSOMIÉP DIÓSZEGI Ernő február 24. Mészáros Erzsébet Fémipari Ktsz DIÓSZEGI Gyula június 9. Csala Eszter II DIÓSZEGI Lajos augusztus 1. Szabó Lídia nyugdíjas III DOBA Ferenc január 20. Szentes Aradi Zsófia DOBAI József augusztus 7. Stolcz Katalin A SZKJ munkásőrzászlóalj második parancsnoka, III DOBÓ Rozália április 30. Szeged Budai Rozália Állami Gazdaságok Igazgatósága, oktatási előadó XII DOKTOR János június 8. Hajnal Mária Gorzsai Állami Gazdaság DOKTOR János Zsíros Erzsébet

312 Dombi Dudás SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 247. DOMBI Ferenc április 2. Szentes Kósa Etelka Fürst Sándor Mtsz DOMBI Imre Varga Zsófia DOMJÁN Mihály október 13. Kiss Rozália Dózsa tsz tagja DOMONKOS János március 24. Torvaj Gémes Mária Szeged, Rókus állomás DOMONKOS József április 1. Kecskemét Prozlik Mária DOMONYI János február 18. Újvidék Kolik Mária Építőipari Ktsz, mérlegkésíztő III DONÁTH Mihály szeptember 13. Makkfalva Albert Eszter Kertészeti Vállalat, Szeged III DÖME József október 27. Szalapa Szalai Mária Kossuth Zsuzsanna Gimnázium, szakoktató IX DR. BÍRÓ Katalin április 18. Sulyok Irén METRIPOND, jogtanácsos DR. FEHÉR Mihály október 6. Hemző Ida Városi Tanács Kórház DR. MÓRICZ József január 23. Makó Börcsök Ilona Városi Tanács Kórház DRÁVICZKI Antal március 11. Hajdúnánás Fehér Zsuzsanna DUDÁS Ernő május 17. Gál Etelka Erzsébet ÁFÉSZ

313 Dudás Érsek SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 260. DUDÁS Ferenc Imre április 10. Gál Etelka Erzsébet ÁFÉSZ DUDÁS József Ferenc március 2. Kiss Zsófia DUDÁS Sándor május 2. Kiss Julianna ÁMG, gépészmérnök III DURÁNSZKAI István DÜRWANGER Károly január 28. Mágocs Müller Margit Gépjavító Vállalat ECSEKI András április 22. Ecseki Erzsébet III ECSEKI Ferenc december 27. Zádori Eszter HÓDIKÖT ÉGETŐ Ernő június 2. Égető Rozália Bem tsz elnöke V ELEKES Péter Pál június 29. Mindszent Korom Veron Majolikagyár, korongos V ERDŐS László január 9. Bacsa Emerencia Csongrád Megyei Tanács, közalkalmazott IV ERKI SZABÓ András augusztus 28. Csongrád Deák Piroska Húsipari Vállalat, Szekszárd ÉRSEK József december 7. Szentes Kiss Lídia Vendéglátó Vállalat, üzletvezető III ÉRSEK Sándor március 29. Verók Rozália

314 F. Nagy Fehér SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 273. F. NAGY Sándor június 30. Mucsi Julianna XII FALUDI György február 1. Pesterzsébet Fucskár Katalin Gépjavító Vállalat, diszpécser IV FÁRI Ernő október 21. Békéssámson Fári Mária FARKAS Béla január 20. Pécs Stengli Mária FARKAS Ferenc február 9. Vörös Rozália Harisnyagyár, harisnyakötő III FARKAS Ferenc április 9. Szegvár Salánki Mária Útfenntartó Vállalat, igazgató IV FARKAS Imre március 15. Miskolc Sloszjár Anna Mérleggyár FARKAS János Csanytelek Kulik Erzsébet FARKAS Pál január 23. Szeredi Erzsébet Alföldi Porcelángyár IX FARKAS Pál augusztus 4. Szücs Katalin Állami Tangazdaság FAZEKAS János szeptember 26. Makó Bakacsi Erzsébet Dózsa Mtsz tagja FEHÉR János október 17. Mahol Varró Mária nyugdíjas FEHÉR János

315 Fehér Fodor SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 286. FEHÉR Sándor Miklósné 287. FEHÉRVÁRI Ferenc Bajnóczi Rozália augusztus 25. Kispest Ulicska Veronika FEHÉRVÁRI Mihály szeptember 29. Döbrökös Jelencsik Erzsébet Vegyesipari Vállalat, vízvezetékszerelő VII FEJES László december 16. Kiss Katalin METRIPOND FEJES Pál január 19. Klapcsik Mária Dózsa tsz tagja III.(? ) FEJES Pál május 18. László Zsófia Divat Kötöttárugyár FEJES Pál FEJES Sándor március 14. Prikkel Lídia Malomvállalat, malommunkás III FEJES Sándor Kis Katalin FENYVESI Bálint augusztus 27. Gádoros Snet Erzsébet IV FERENCZI Pál július 26. Lente Rozália Rákóczi Mtsz FODOR Imre dr október 28. Makó Marsi Erzsébet ügyvéd, HÓDIKÖT, igazgatási-jogi főosztályvezető FODOR József Daraki Margit

316 Fodor Fürdök SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 299. FODOR József ifj március 18. Katona Jusztina Marx tsz tagja FORKA József június 12. Balogh Margit Dózsa tsz tagja FORRAI László július 3. Kiss Tóth Katalin Vas-és Fémipari Ktsz FORRAI Sándor november 1. H. Mucsi Márta II. sz. Vízgépészeti Vállalat, raktárvezető IX FORRÓ Lajos október 1. Szeged Bullás Rozália Május 1. tsz tagja FÓTOS József március 24. Tiszalök Lakatos Erzsébet 1963 óta a Mérleggyár igazgatója FÖLDESI Lajos március 26. Németh Mária Mérleggyár FÖLDHÁZI Mihály szeptember 12. Oláh Julianna Városi Tanács eü., felcser III FÖLDHÁZI Pál október 2. Nagymágocs Oláh Julianna Földszövetkezet, mezőgazdász V FRICSKÓ Sándor április 3. Mucsi Julianna nyugdíjas V FRUZSA János december 27. Dombi Anna FÜGI Károly dr október 27. Budapest Hakkes Sarolta Városi Kórház, igazgató főorvos VII FÜRDÖK László október 31. Banga Terézia Mária Fémtechnikai Vállalat

317 Gaál Gali SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 312. GAÁL Imre július 7. Vigh Mária Schönhercz tsz tagja, Székkutas III GAÁL István szeptember 30. Olasz Jusztina Csongrád Megyei Gépjavító Vállalat, művezető V GAÁL Mihály március 30. Gulyás Emília HÓDIKÖT GÁBOR Ferenc Ádók Julianna GÁBOR Péter május 11. Székely Lídia Városi Tanács, ellenőr V GAJDA János április 9. Suba Erzsébet GAJDA János Antal Török Mária GAJDA László Orbán Zsófia GAJDA Miklós János december 7. Orbán Zsófia ÁTE Állategészségügyi Főiskola GAJDA Pál március 12. Suba Erzsébet Vas-Fém Isz V GALAMBOS János Bárány Zsuzsanna GALAMBOS Pál Virágh Piroska GALI János november 7. Baranyi Julianna Kutasi úti Állami Gazdaság, vontatóvezető

318 Galyas Girics SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 325. GALYAS József március 11. Ménesi Mária MN GARAI Lajos Sándor július 16. Orbán Margit Centrum Lakásfenntartó Szövetkezet GÁSPÁR Sándor november 15. Szeged Gáspár Erzsébet Barattyosi Állami Gazdaság, tehenész III GAUDI János Géza június 13. Farkas Mária Alföldi Porcelángyár, árubehordó GAZDAGH Lajos augusztus 14. Ceglédi Erzsébet Állatorvostudományi Egyetem Tangazdaság GAZDAPUSZTAI Gyula november 15. Makó Smajda Olga Tornyai János Múzeum, muzeológus III GAZOS Mihályné július 16. Pikali Etelka HÓDIKÖT GAZSÓ Lajos július 8. Szabó Erzsébet GÉMES Ferenc augusztus 5. Mindszent Kotyora Vera Dózsa tsz tagja III GÉMES Gyula május 1. Vulkán (Hunyad m.) Kotyora Vera Makói Malom Vállalat munkása III GILA Péter Pál Fejős Anna GILICZE Ferenc november 28. Rein Mária II GIRICS László Szabácsi Margit

319 Goda Gyenge SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 338. GODA László Bottyán Julianna GOJDÁR Imre október 22. Tóth Rozália Gépjavító Vállalat GOMBOS László november 1. Szücs Julianna Batidai Gépállomás, lakatos V GOMBOS Sándor április 12. Tápai Rozália Gabonaforgalmazó Vállalat GÖBÖLYÖS Antal január 3. Tóth Mária GŐGH Sándor szeptember 24. Hajdú Erzsébet Elektrofém ISZ GÖNCZI József szeptember 21. Szeged Földesi Mária Mérleggyár GRUBER Lajos Gera Lídia GRUBER Sándor március 4. Gera Lídia Tisza Volán Vállalat GULYÁS József Németh Julianna GYARAKI Imre október 15. Nagyimre Jusztina GYARMATI Pál október 11. Széll Erzsébet METAL COOP GYENGE Ferenc március 10. Simonyifalva Jakus Katalin Vas-Fém Isz

320 Gyovai Hanga SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 351. GYOVAI István április 12. Vékony Katalin Alföldi Porcelángyár GYOVAI József Pál Gémes Piroska GYOVAN (JOVAN) István szeptember 13. Székkutas Berény Ilona Alföldi Porcelángyár GYÖNGYÖSI József Kerekes Julianna Székkutasi raj GYŐRI Ernő Rikács Erzsébet GYULAVÁRI János szeptember 1. Gyulavár Kohn Hermina III H. SZABÓ Sándor június 7. Albert Eszter Városi Pártbizottság IV H. SZABÓ Sándor december 11. Gombár Mária Vörös Csillag Mtsz HALÁSZ Imre augusztus 26. Mihályi Halász Gizella Harisnyagyár, szabász IV HALÁSZ István augusztus 12. Szolnok Sólyom Margit ÁTE Állategészségügyi Főiskola HALÁSZ János december 12. Gépjavító Vállalat, minőségellenőr VIII HALMAI János Mezei Mária HANGA János Mihály Őze Magdolna II

321 Hanyecz Hézső SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 364. HANYECZ Ferenc Csekő Julianna HARSÁNYI József HAUSLER Zoltán október 16. Bordás Erzsébet HÓDGÉP HEGEDŰS Imre október 15. Borsos Mária Meszöv tag, osztályvezető IV HEGEDÜS László szeptember 29. Mindszent Gémes Anna Mérleggyár HEGEDÜS Mihály Prónai Mária HEGEDÜS Sándor május 20. Vad Lídia Csongrád Megyei Tanács IV HEGEDŰS Tibor Vida Ilona HERCEGH József május 19. Csik Rozália Kutasi úti Állami Gazdaság, fogatos III HERCZEG Imre március 23. Bodrogi Rozália Marx Mtsz HERCZEG József 375. HERCZEGH László október 9. Nagy Julianna Csongrád Megyei Építőipari Vállalat, éjjeliőr VII HÉZSŐ Ferenc december 19. Olasz Lídia Majolikagyár V

322 Hézső Imre SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 377. HÉZSŐ Zoltán január 25. Nagy Piroska Marx Mtsz HOCSI Sándor id január 15. Laskai Sára Tejipari Vállalat, szerelő V HOCSI Sándor ifj január 28. Laskai Sára Tejipari Vállalat, osztályvezető V HOFFER Ferenc Bányai Erzsébet HOLCZMANN Lajos ifj HOMOKI András augusztus 22. Mezőhegyes Nánási Eszter Fürst Mtsz HORESNYI Sándor január 26. Lugos Katona Rozália Posta, szerelő V HORGA György december 12. Strehán Julianna IX HRASKÓ Pál július 22. Békésszentandrás Szabó Eszter Mérleggyár HUNYÁK János november 17. Kétegyháza Fábián Teréz Városgazdálkodási Vállalat IMRE Lajos július 2. Csende Eszter HÓDIKÖT, gépkocsivezető IMRE Pál szeptember 8. Nagy Lídia Csongrád megyei Növényvédő Állomás IMRE Sándor szeptember 14. Albert Zsuzsanna Magasépítő Vállalat, segédmunkás IX

323 István Juhász Kiss SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 390. ISTVÁN József szeptember 8. Szentes Török Julianna Mérleggyár, közalkalmazott, statisztikus VI JAKÓ Péter február 26. Kovács Zsuzsanna járadékos, alkalmi munkás III JAKSA Pál Róbert február 4. Buzás Rozália HÓDGÉP JANKÓ Sándor Orosháza Darák Eszter JÁNOS Péter június 24. Nagy Erzsébet HÓDIKÖT JANOVSZKI János november 11. Bíró Emília I JANOVSZKI József november 12. Bíró Emília Szántó Kovács tsz tagja III JÓ Sándor február 9. Zsoldos Julianna JUHAI József november 25. Csurgó Révész Katalin Tejüzem, raktáros III JUHÁSZ András január 4. Kunszentmiklós Hajdú Eszter Vegyesipari Vállalat JUHÁSZ János július 29. Molnár Julianna, BELSPED, igazgató III JUHÁSZ József július 4. Cegléd Habony Teréz nyugdíjas IX JUHÁSZ KISS Sándor

324 Juhász Kakuszi SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 403. JUHÁSZ Lajos szeptember 18. Arany Lídia Mérleggyár JUHÁSZ NAGY István május 1. Békéssámson Kiss Ilona Vörös Csillag Mtsz, ált. gépszerelő VII JUHÁSZ NAGY István Ferenc július 5. Juhász Erzsébet Vörös Csillag Mtsz JUHÁSZ Pál január 21. Csorvás Szikora Julianna pártalkalmazott III JUHÁSZ Sándor április 22. Kun Mária Petőfi tsz tagja, Székkutas III JUHÁSZ-NAGY Antal november 19. Détár Julianna Medosz Csongrád Megyei Bizottság, előadó V K. SZABÓ Ernő január 21. Csongrád Megyei Tanács, előadó VI KABÓK Mihály november 11. Algyő Daudi Rozália Batidai Állami Gazdaság, traktoros brigádvezető III KACZUR István november 17. Szentes Dudás Rozália Csongrád Megyei hírlap, újságíró V KÁDÁR György július 16. Csongrád cipész V KÁDÁR Mihály április 3. Zsibók Veronika Építőipari Ktsz., asztalos III KAKUSZI Jenő május 30. Szeged Csányi Anna III KAKUSZI László József április 1. Földeák Igaz Erzsébet Városi Kórház, kőműves

325 Kalácska Karlinszki SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 416. KALÁCSKA János február 10. Kemence Sági Erzsébet Útfenntartó Vállalat, igazgató III KALISKA Pál? 418. KÁLLAI István Holnai Mária KÁLLAI István Lászlóné Mika Rozália január 21. Kunszentmárton Sánta Teréz HÓDIKÖT KALMÁR Zoltán december 14. Budapest Csapó Erzsébet KALMÁR Zoltán Óvári Anna KAPÁS János ifj december 29. Bene Erzsébet HÓDIKÖT, művezető KAPUS János László Julianna KARAJ Péter június 18. Vaskó Dragics Erzsébet Petőfi tsz tagja, Székkutas III KARDOS Imre IV KARDOS János október 13. Pelikán Lídia Dózsa tsz tagja KARDOS Pál július 7. Kincses Julianna Lenin tsz elnöke V KARLINSZKI Tibor október 28. Karlinszki Etelka Alföldi Porcelángyár

326 Karsai Kérdő SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 429. KARSAI Géza február 17. Debrecen Bagi Irma KASZA Mihály január 9. Huszár Mária Csongrád Megyei Tanács, mezőgazdász V KATONA István április 25. Csala Zsófia KATONA János január 5. Szenti Lídia Kertészeti Vállalat, kertész V KATONA László március 29. Hegyi Julianna i Építőipari Vállalat VI KATONA Sándor január 2. Bene Ilona Mérleggyár, épületasztalos III KAZSÓKI István Börcsök Mária HÓDIKÖT KECSKEMÉTI Károly Horváth Irén KECSKEMÉTI Lászlóné Bottyán Rozália KELEMEN Géza június 24. Homokbögöde Tejipari Vállalat, ellenőr V KELEMEN István szeptember 8. Sövényháza Gémes Mária MOKÉP, mozigépész IV KENÉZ Katalin január 24. Czirok Erzsébet ügyintéző, SZKJ MŐ X KÉRDŐ Sándor április 20. Dezső Lídia Állatforgalmi Vállalat, éjjeliőr III

327 Kerekes Kiss SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 442. KEREKES István KERESZTES István szeptember 21. Szeged Kiss Julianna HÓDGÉP V KERESZTES Mihály május 29. Szabó Zsuzsanna postaigazgató V KEZES János július 25. Takács Lídia Dózsa tsz tagja III KINCSES Imre május 27. Dékány Zsuzsanna Városgazdálkodási Vállalat IX KIRSCHNER Márton március 9. Tótkomlós Grósz Flóra Csongrád megyei Könyvtár, könyvtárvezető III KIS Antal április 29. Kocsis Eszter Állatorvostudományi Egyetem Tangazdaság KIS SZABÓ Zoltán október 11. Antal Rozália Alföldi Porcelángyár KIS Zoltán Bálint december 5. Nagy Márta Katalin 1. sz. Postahivatal KISALBERT Imre december 16. Vajnai Zsuzsanna Vörös Csillag Mtsz KISALBERT János január 1. Földesi Emília HÓDGÉP Szentesi gyáregysége III KISPÁL György december 8. Baranyi Julianna Állatorvostudományi Egyetemi Tangazdaság KISS Attila Sütő Julianna

328 Kiss Kiss SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 455. KISS Ernő július 20. Orbán Eszter Malom Vállalat, munkás 456. KISS Ernő Balogh Katalin KISS Ferenc december 3. Székkutas Balogh Erzsébet Tejipari Vállalat, árukísérő V KISS Ferenc április 14. Németh Piroska KISS G. Lajos szeptember 21. Szántó Jusztina Sütőipari Vállalat KISS Illés augusztus 8. Mindszent Papp Anna Rákóczi Mtsz. Tagja KISS Imre október 8. Szabó Eszter IX KISS Imre Kiss Lídia KISS Imre Péter október 22. Olasz Zsófia KISS István november 29. Kovács Zsuzsanna Harisnyagyár, kötszövősegéd III KISS István KISS István március 4. Kiss Lídia Városgazdálkodási Vállalat KISS István Dezső Barna Anna

329 Kiss Kiss SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 468. KISS János február 8. Nagymágocs Kutasi úti Állami Gazdaság, brigádvezető III KISS János Tóth Kovács Erzsébet KISS Lajos december 8. Csányi Irén Városi Pártbizottság KISS Lajos június 26. Sebők Julianna KISS Lajos Szatmári Jusztina KISS Mihály Horváth Etelka KISS Mihályné Koczka Ida Mária KISS Pál 476. KISS Pál szeptember 21. Szántó Jusztina Csongrád Megyei Víz- és Csatornaépítő Vállalat KISS Pál december 4. Radics Mária Kopáncsi Állami Gazdaság IV KISS Pál Péter október 24. Hős Jusztina HÓDIKÖT KISS Sándor augusztus 2. Kiss Margit Állatforgalmi Vállalat KISS Sándor június 5. Bordás Julianna Divat Kötöttárugyár

330 Kiss Kokavecz SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 481. KISS Sándor Császár Emília KISS Sándor január 19. Körmendi Lídia Dózsa tsz tagja V KISS Sándor december 22. Kenéz Julianna Bem tsz tagja V KISS Sándor Jenő Szücs Margit KISZIN Kálmán november 2. Budai Sarolta Divat Kötöttárugyár KLAPCSIK István október 22. Rádai Etel Fémipari Vállalat KLIMEK József augusztus 14. Barócz Julianna Alföldi Porcelángyár IX KNOCH Imre Drávaszentgyörgy KOCKA István március 18. Hegedűs Mária Gorzsai Állami Gazdaság, tehenész III KOCZKA Imre július 20. Lugosi Jusztina nyugdíjas IX KOCSIS János Orosz Mária KOCSÓ József id február 16. Kistelek Talajerőgazdálkodási Vállalat, mérlegkezelő V KOKAVECZ László Nagy Margit

331 Kókay Korsós SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 494. KÓKAY István december 3. Piliscsaba Tihanyi Mária Metripond, minőségi ellenőr KOKOVAI János december 24. Bakos Mária KOKOVAI Sándor március 16. Tunyogi Julianna Városi Tanács, pénzügyi előadó III KOLESZA Károly id augusztus 23. Mindszent Papp Jusztina Rákóczi tsz KOLLER Ferenc augusztus 1. Ménfőcsanak Szabó Julianna gépésztechnikus V KOLTAI Zoltánné 500. KÓNYA Imre KÓNYA Imre április 17. Tóth Jusztina Ságvári tsz tagja V KOROM János Földi Ágnes KOROM Lajos február 8. Mindszent Farkas Veronika Talajerőgzdálkodási Vállalat, gondnok V KOROM Lajos február 28. Gojdár Judit nyugdíjas II KOROM Mihály szeptember 12. Mindszent Tóth Veronika Medosz Csongrád Megyei Bizottság, elnök V KORSÓS Lajos január 9. Tóth Eszter HÓDIKÖT

332 Kovács Kovács SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 507. KOVÁCS Ferenc szeptember 2. Körösladány Csüllögh Zsuzsánna Alföldi Porcelángyár KOVÁCS Ferenc május 22. Kiss Erzsébet Alföldi Porcelángyár KOVÁCS Ferenc december 4. Pusztamérges Sáfár Rozália FÜSZÉRT, árukísérő V KOVÁCS Ferenc augusztus 4. Zámbori Veronika Volán 10. sz. Vállalat KOVÁCS Ferenc május 17. B. Jusztina KOVÁCS Gábor november 3. Gáspár Mária Tisza Volán KOVÁCS Imre március 2. Törköly Katalin Tejüzem, raktáros III KOVÁCS Imre február 17. Hajdúböszörmény Oláh Erzsébet Gépjavító Vállalat, gépkocsivezető II KOVÁCS Imre október 30. Titel Dömötör Anna Mérleggyár KOVÁCS Imre szeptember 22. Deák Piroska Alföldi Porcelángyár KOVÁCS István március 4. Bagi Rozália Dózsa tsz tagja III KOVÁCS István augusztus 25. Zámbori Veronika Elektrofém Ktsz KOVÁCS József január 8. Karancsi Lídia Hmvhely ÁMG, traktoros III

333 Kovács Körömi SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 520. KOVÁCS József Gáspár Mária KOVÁCS László április 17. Miskolc Kiss Mária Csongrád megyei FÜSZÉRT Vállalat III KOVÁCS Miklós Ernő január 17. Zámbori Veronika Fémipari Vállalat, segédmunkás KOVÁCS Pál december KOVÁCS Pál december 10. Farkas Rozália Marx tsz tagja KOVÁCS Sándor december 7. Paku Julianna Mérleggyár KOVÁCS Sándor 527. KOVÁCS Zoltán szeptember 17. Dura Rozália Erzsébet Tóth Margit HÓDGÉP KOZÁRI József március 8. Kecskemét Faragó Eszter HÓDGÉP KOZINCZ Jenő KÖRMENDI József április 9. Tóth Lídia Lenin tsz tagja III KÖRMENDI Klára Rozália szeptember 14. Lenin tsz tagja V KÖRÖMI Albert augusztus 2. Óbéda Keszeg Ágnes Mérleggyár

334 Körösi Kusz SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 533. KÖRÖSI Imre március 3. Tolnai Zsófia nyugdíjas V KRAJCSOVICS L. Mátyás február 23. Szeberényi Julianna Divat Kötöttárugyár KRAJNYÁK József november 30. Csucsa Rosu Virág Flóra VIII KRÁMLI Mihály Horváth Mária Alföldi Porcelángyár KRÁMLI Péter október 20. Olasz Terézia Városgazdálkodási Vállalat KRISTÓ Imre május 14. Ecseki Julianna CSOMIÉP II KRISTÓ Imre KRISTÓ István február 10. Molnár Erzsébet Szántó Kovács János tsz tagja KRUPICZER Ferenc december 1. Temesvár Krupiczer Lukrécia KULCSÁR Imre május 2. Kristó Zsuzsánna Városi Kórház III KUN János október 22. Pásztor Irén Rákóczi Mtsz KURUCZ Tiborné december 18. Nyári Piroska HÓDGÉP KUSZ János június 16. Békéssámson Panyor Erzsébet HÓDIKÖT

335 L. Lázár Lencse SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 546. L. LÁZÁR Lajos július 6. Juhász Lídia Petőfi tsz elnöke V LÁDA Ernő június 23. Máriási Rozália LAKATOS Imre május 19. Szegvár Muzsik Teréz Dózsa tsz tagja V LÁSZLÓ Bálint október 11. Aracsi Katalin V LÁSZLÓ György dr április 5. Osztályvezető megyei főorvos IV LÁTOS Zoltán Terjék Erzsébet Marx tsz tagja LÁZÁR Lajos szeptember 24. Szél Jusztina Alföldi Porcelángyár, anyagelőkészítő LEHMANN István augusztus 13. Budapest Fodor Irén Városi Tanács, tanácselnök ált. helyettese LELE Béla április 11. Hajdú Lídia HÓDIKÖT II LÉNÁRT Imre október 17. Barattyosi Állami Gazdaság, építésvezető V LENCSE Árpád március 5. Tábori Terézia Marx Mtsz LENCSE Ernő Aracsi Sára Vörös Csillag Mtsz, Szikáncs LENCSE Ferenc január 17. Lévai Rozália HÓDIKÖT

336 Lencse Liska SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 559. LENCSE Ferenc Aracsi Sára LENCSE Imre október 11. Égető Jusztina LENCSE Imre Berecz Etelka Székkutasi raj LENCSE Sándor április 24. Szeged Kántor Mária Lenin tsz tagja V LENCSE Sándor Juhász Nagy Margit LENDVAI Mihály október 2. Horváth Mária LEUSZ István október 30. Géci Mária Szántó Kovács János Általános Iskola, igazgató IX LÉVAI Péter január 9. földműves V LIBOR György LIKHANECZ Sándorné Szabó Mária LISKA István id december 14. Nagyszénás Lestyán Mária Dózsa tsz tagja VI LISKA István ifj május 18. Gádoros Prodlik Julianna Dózsa tsz tagja V LISKA Pál január 4. Koczka Julianna Alföldi Porcelángyár

337 Litovszki Makó SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 572. LITOVSZKI Mihály március 16. Szentes Csongrád Megyei hírlap, újságíró V LOVAS Imre október 11. Budapest Albert Julianna szerelő IX LOVAS Sándor augusztus 10. Gyula Torzsa Eszter HÓDGÉP LOVÁSZ Péter március 25. Nagybánhegyes Berki Julianna Divat Kötöttárugyár LŐKÖS Lajos január 31. Makó Magócsi Mária Vöröscsillag tsz tagja, Szikáncs LÖVŐ Ferenc december 25. Segesvár Csongrád Megyei Gépállomás, igazgató V LÖVŐ Ferencné október 4. Újpest Szandálgyár, gyári munkás V LUDÁNYI Kálmán január 1. Szentes Szőke Julianna Állami Méntelep, könyvelő V MAGONY József szeptember 11. Takács Julianna HÓDGÉP II MAJOROS Jánosné december 26. Sárospatak Komár Etelka Divat Kötöttárugyár MAJOROS Sándor Horváth Rozália MAJOROS Sándorné Asztalos Zsófia MAKÓ János december 20. Ambruzs Jusztina, Állami Gazdaság, kombájnvezető III

338 Manga Martonosi SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 585. MANGA István Nagy Rozália Székkutasi raj MARANECZ József október 5. Kecskemét Mócza Margit MARHÁS István december 26. Vésztő Lovas Julianna Malomipar, molnár III MARHÁS József Okány Bálint Irén MÁRI József március 14. Nagy Ilona Dózsa tsz II MARKÓ József október 11. Tárnok Muskovits Róza Hőtechn. Ép. Kir MARKOVICS Ferenc január 25. Tóth Rozália Földszövetkezet, termelési felelős V MARKOVICS József október 11. Kovács Mária Talajerőgazdálkodási Vállalat VIII MÁRKUS Péter szeptember 17. Mónus Zsuzsanna Alföldi Porcelángyár MÁRKUS Péter ifj február 17. Maroslele Kiss Julianna Kutasi úti Állami Gazdaság, vontató rakodó V MÁRTA István március 5. Nagymágocs Vecsernyés Teréz Harisnyagyár, harisnyakötő III MARTON Gyula december 30. Balogh Mária rendőr, tartósan igénybevett munkásőr V MARTONOSI Ferenc május 18. Sándorfalva Kothencz Rozália IX

339 Mátrai Mikes SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 598. MÁTRAI János Raffai Katalin kisiparos MÁTYÁSI János június 1. Deszk Fülöp Piroska Útfenntartó Vállalat, biztonsági megbízott III MEGYASZAI Pál június 7. Boros Rozália MEGYASZAI Sándor november 20. Boros Rozália Alkotmány tsz tagja V MÉHES Viktor október 18. Kompolt Daragó Borbála Mérleggyár II MÉNESI István június 15. Pálvölgyi Mária HÓDGÉP, géplakatos MÉNESI János MÉRAI Tibor szeptember 23. Karácsonyi Julianna Piroska HÓDGÉP MÉRGES Imre Ambruzs Anna Alföldi Porcelángyár MÉRGES Sándor december 28. IV MÉSZÁROS Sándor március 16. Makó Szabó Erzsébet MIKES Ferenc november 14. Karcag Tóth Borbála IV MIKES Kálmán február 19. Karcag Tóth Borbála

340 Miklós Molnár SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 611. MIKLÓS Pál június 29. Nagykáta Miklós Julianna ÁFTH, gépkocsivezető V MIKULA János július 9. Vangó Piroska Fémipari Vállalat II MOLDVAI Sándor dr május 19. Békésszentandrás Lantos Julianna Városi Kórház, orvos MOLNÁR Antal május 23. Bécsi Julianna IX MOLNÁR Antal ifj január 6. Szeged 616. MOLNÁR Bálint október 9. Laczkó Anna Szántó Kovács tsz tagja III MOLNÁR Ernő Bálint július 14. Molnár Erzsébet Előre tsz tagja IX MOLNÁR Erzsébet Divat Kötöttárugyár MOLNÁR János november 8. Kunszentmárton Csongrád megyei Gépjavító Vállalat, lakatos, hegesztő VI MOLNÁR János ifj április 26. Tóth Ilona Gépjavító Vállalat, hegesztő III MOLNÁR József augusztus 17. Bene Julianna HÓDIKÖT MOLNÁR József november 4. Domján Lídia Vörös Csillag Mtsz MOLNÁR László május 3. Bartucz Rozália Autóközlekedési Vállalat, gépkocsivezető IX

341 Molnár Mónus SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 624. MOLNÁR László május 29. Szentetornya Köntös Julianna pártalkalmazott V MOLNÁR Mihály március 15. Gyapjas Ágnes 626. MOLNÁR Piroska február 2. Molnár Mária MOLNÁR Sámuel október 5. Kardos Rozália Szandálüzem, mester III MOLNÁR Sándor március 8. Korsós Julianna Gorzsai Állami Gazdaság V MOLNÁR Sándor december 17. Nagyvarsány Tóth Jolán Vöröscsillag Mtsz. tagja MOLNÁR Sándor január 2. Patkós Piroska egységparancsnok ellátóhelyettes MOLNÁR Sándor id december 6. Szücs Julianna Mezőg. Ért. Szöv. Közp. V MÓNUS Imre Szathmári Eszter MÓNUS Imre június 21. Égető Lídia MSZHSZ Csongrád megyei biz. V MÓNUS Imre szeptember 21. Tóth Anna Mérleggyár IX MÓNUS István április 14. Magyar Zsófia Városi Tanács, agronómus IV MÓNUS János június 19. Csáki Terézia Szikáncsi és Batidai kirendeltség vezetője (Városi Tanács)

342 Móricz Nagy SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 637. MÓRICZ Károly Szabó Margit MÓZES László április 14. Sibán Ida MUCSI Ferenc Imre Erdős Rozália MUCSI János december 1. Kristó Terézia Divat Kötöttárugyár MUCSI József június 21. Tódor Nagy Piroska Mérleggyár MUCSI Tibor augusztus 29. Kovács Erzsébet V MURÁNYI László október 4. Detk Fehér Erzsébet MHSZ függetlenített titkára 1969-ben IX MÜHELYI László NAGY Albert János Török Anna NAGY Benkő Antal december 7. Patai Szabó Eszter Lenin Mtsz NAGY Ernő január 1. Újpest Hévizi Rozália HÓDIKÖT NAGY Ferenc június 1. Takács Margit Mária Dózsa Mtsz NAGY Ferenc július 1. Baranyi Terézia Katalin Marx Mtsz

343 Nagy Nagy SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 650. NAGY Ferenc június 30. Csongrád Megyei Autóközlekedési Vállalat, gépkocsivezető IV NAGY Gy. Tiborné október 25. Szeged Szappanos Lídia Harisnyagyár, gyári munkás NAGY Gyula április 12. Földeák Gépjavító Vállalat, diszpécser V NAGY Gyula október 26. Nagy Imre Eszter NAGY Ildikó október 16. Dobi Ilona Apolló Cipőágyári Szövetkezet NAGY Imre március 10. Maroslele Lente Lídia nyugdíjas hivatalsegéd V NAGY Imre március 22. Olasz Terézia Kutasi úti Állami Gazdaság, fogatos V NAGY István december 31. Czuczi Teréz Kertészeti Vállalat, brigádvezető IV NAGY István március 17. Csizmadia Mária NAGY István Dobi Ilona NAGY János december 13. Tasnádi Mária Lenin tsz, traktorvezető NAGY János Kuruzsa Viktória NAGY János június 20. Russ (Hunyad m.) Szűcs Julianna Talajerőgazdálkodási Vállalat, nyugdíjas V

344 Nagy Nagy SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 663. NAGY János január 19. Hetényi Julianna Városi Tanács, részlegvezető V NAGY János április 22. Olasz Terézia HÓDGÉP NAGY János ifj Baranyi Terézia NAGY József november 7. Kónya Jusztina NAGY Lajos augusztus 20. Bánszki Eszter Városi Pártbizottság XII NAGY Lajos június 20. Kovács Katalin IX NAGY Lajos július 21. Lukács Julianna NAGY László dr NAGY Pál május 13. Kovács Anna Dózsa tsz tagja V NAGY Péter október 13. Béni Katalin Marx tsz tagja III NAGY Péter Sándor március 23. Fenesi Erzsébet Vörös Csillag Mtsz NAGY Sándor április 13. Kiss Zsuzsanna Tatarozó Vállalat, kőműves V NAGY Sándor július 5. Balogh Lídia Vörös Csillag Mtsz

345 Nagy Németh SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 676. NAGY Sándor november 21. Lajos Etelka Vas- és Fémipari Szövetkezet NAGY Sándor augusztus 4. Komjáti Julianna NAGY Sándor február 22. Fenesi Erzsébet Anna Vörös Csillag Mtsz NAGY Sándor május 1. Túri Viktória Új Élet tsz tagja, Székkutas III NAGY Zoltán szeptember 7. Jefor Mária Városi Tanács közalkalmazottja IV NAGY Zoltán Kiss Eszter NAGYGYÖRGY Sándor Hegedűs Julianna NAGYPÁL Péter június 22. Földeák Sirák Anna Gépjavító Vállalat NELLER József április 14. Szabó Mária Alföldi Porcelángyár, öntő NEMES Ferenc október 2. Szentes Mészáros Teréz Városi Tanács, közalkalmazott, tsz-ügyintéző III NÉMET Ferenc december 18. Kispest Nagy Berta Városi Tanács közigazgatási kirendeltségvezető V NÉMETH Istvánné július 1. Kerekes Ilona HÓDIKÖT NÉMETH János egyéni gazda III

346 Nikolin Oláh SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 689. NIKOLIN László március 26. Csernye (Torontál m.) Nikolin Danica cipész III NOVODONSZKI Pál február 13. Valkány Novodonszki Erzsébet II NYÁMÁDI Gábor szeptember 18. Solt Konkoly Erzsébet 1961-től a Csongrád megyei Munkásőrség parancsnokhelyettese 692. NYÁRI István szeptember 13. Algyő Dobos Margit Városgazdálkodási Vállalat NYÁRI József NYÁRI Miklós december 6. Szeged Juhász Viktória Engels tsz tagja III NYILAS József február 15. Makó Fejes Piroska i Állami Gazdaság, traktorvezető V NYIRI Lajos május 2. Varga Zsuzsanna Fémipari Vállalat II OBRÁTKA László május 19. Szegvár Kutasi úti Állami Gazdaság, igazgató V OLÁH Ernő március 23. Szenti Jusztina OLÁH Ferenc Kis Rozália OLÁH Gyula február 3. Buzi Lídia Gépjavító Vállalat, mzg. munkás V OLÁH Imre január 15. Kanász Eszter Lenin tsz tagja V

347 Oláh Olasz SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 702. OLÁH Imre ifj június 15. Oprea Jusztina Új Élet tsz tagja, Székkutas IV OLÁH István Géza ifj. július 29. Gajda Angyalka Marx tsz tagja OLÁH János december 4. Török Katalin HÓDIKÖT OLÁH József február 21. Kanász Eszter nyugdíjas IV OLÁH Lajos január 14. Hegedűs Zsuzsanna Rákóczi Mtsz OLÁH Lajosné Matók Anna OLÁH Mihály február 20. Csáki Mária METRIPOND OLÁH Pál január 23. Buzás Eszter MESZÖV, mezőgazdász V OLÁH Zoltán május 18. Szeged Bánfi Mária HÓDGÉP OLAJOS József augusztus 4. Csanytelek Holló Anna Metripond, mérlegkészítő OLASZ Bálint március 26. Kovács Mária Tarjáni Általános Iskola, pedagógus II OLASZ Ferenc április 29. Hódi Ida Délalföldi Szikvízüzem Vállalat OLASZ István augusztus 20. Palotás Erzsébet TSZ-közi Építő Vállalat VIII

348 Olasz Ördögh SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 715. OLASZ István december 8. Gazda Rózsa HÓDIKÖT OLASZ Mihály Palócz Zsófia Gépjavító Vállalat OLASZ Pál június 4. Bécsi Jusztina Dózsa tsz tagja, brigádvezető V OLASZ Pál szeptember 10. Szegvár Útfenntartó Vállalat, munkaügyi előadó V OLASZ Sándor december 18. Májer Rozália Városi Tanács, pénzügyi előadó III OLASZ Sándor december 11. Mező Lídia Harisnyagyár V OLASZ Sándor dr május 15. Kovács Anna Városi Tanács ORBÁN György november 26. Tótkomlós Gofjár Anna IX ORBÁN Ilona április 3. Erdőtelek Megyei Tanács, mezőgazdász I OROSZ István OTTLOKÁN Sándor március 11. Benkő Anna Rózsa Ferenc tsz tagja IV ÖKRÖS János május 26. Szabó Mária HÓDIKÖT ÖRDÖGH István december 14. Magyarcsanád Szentesi Erzsébet Talajerőgazdálkodási Vállalat, agronómus III

349 Paku Pálinkó SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 728. PAKU István június 23. Zsoldos Rozália HÓDGÉP PAKU István Bereczki Lídia Marx tsz tagja PAKU Pál június 12. Kiss Julianna PAKU Sándor Zsoldos Rozália PAKU Sándorné január 14. Ecseki Erzsébet Divat Kötöttárugyár PAKU Tamás január 17. Kiss Julianna Mérleggyár PÁL János február 1. Horváth Mária Kötöttárugyár, kötszövőmester, telepvezető III PÁL János október 13. Tóth Julianna Kisker Vállalat PÁLFFY György április 22. Kiszombor Földházi Ilona Batidai Állami Gazdaság, főgépész III PÁLFI Sándor április 14. Borsodi Julianna Városi Tanács, kirendeltségvezető V PÁLFÖLDI István december 23. Algyő Orovecz Eleonóra Városi Tanács PÁLINKÓ Albert március 21. Kaszab Anna Szántó Kovács tsz tagja III PÁLINKÓ István július 7. Kopáncsi Állami Gazdaság, brigádvezető IV

350 Páll Papp SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 741. PÁLL Ferenc IV PÁLNIK József július 6. Sövényháza Timl Anna BELSPED, forgalmi autószerelő II 743. PALÓCZ Ferenc december 6. Sormán Etelka Városi Kórház PALÓCZ László november 23. Makó Szappanos Lídia Állami Biztosító II PALÓCZ P. Miklós december 6. Sormán Etelka PALÓCZ Tamás január 31. Budapest Kutasi úti Állami Gazdaság, főagronómus III PALOTÁS János február 19. Orszint Anna pártalkalmazott IV PÁNCZÉL Sándor PAP Lajos Horváth Lívia PAPDI János május 16. Szeged Csongrád Megyei Pártbizottság, pártalkalmazott V PAPP Béla július 14. Nádudvar Olasz Eszter Vörös Partizán Tsz elnöke V PAPP Ferenc január 6. Mindszent Bozó Mária Gépjavító Vállalat, segédmunkás V PAPP György április 28. Szeged Kiss Julianna Kopáncsi Állami Gazdaság ügyvezető elnöke III

351 Papp Pető SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 754. PAPP Imre január 1. Kiss Lídia Gorzsai Állami Gazdaság PAPP János Bán Margit PAPP János március 7. Szeged Szabó Rozália Vörös Csillag Mtsz PAPP József február 27. Juhász Julianna II PAPP Márton november 11. Hézső Rozália Városgazdálkodási Vállalat igazgatója III PAPP Mártonné Szandálüzem, cipőfelsőrészkészítő V PÁSZTOR Sándor április 4. Orosháza Csikos Rozália Dózsa tsz tagja V PATAKI Miklós február 15. Siklós Kiss Piroska PATÓCS József szeptember 18. Szücs Amália KIOSZ titkár III PAULIK János december 7. Földeák Ádók Rozália CSOMIÉP PÉTER SZABÓ István november 6. Szeged Tóth Anna Vízgépészeti Vállalat, motorvezető V PÉTER SZABÓ Mária május 5. Szabó Mária Gépjavító Vállalat PETŐ Bálint Búzás Katalin

352 Pető Pozsgai SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 767. PETŐ Imre október 13. Illés Eszter Alföldi Porcelángyár PIKALI Antal március 5. Mucsi Julianna Gorzsai Állami Gazdaság V PILLÉR János dr június 17. Magyarboly Szabó Katalin Városi Tanács, adóügyi csoportvezető III PIVARCS Sándor augusztus 1. Kolozsvár Mérleggyár? 771. POLCZ Emil dr július 29. Kolozsvár Spóner Ilona POLYÁK István június 16. Zemányik Mária POLYÁK Jenő Ottó július 14. Zemányik Mária POSZTÓS Imre november 5. Koczka Viktória Dózsa tsz tagja POSZTÓS Imre ifj Liska Julianna POSZTÓS István Liska Julianna POSZTÓS Sándor július 25. Liska Julianna Dózsa Mtsz PÓTÁRI Illés december 21. Csikós Rozália Városi Kórház, kőműves VII POZSGAI György István

353 Pozsgai Radics SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 780. POZSGAI Mátyás augusztus 17. Fehér Ida PRÁGAI Mihály augusztus 24. Varga Emília Székkutas, Új Élet Mtsz PRESZTÓCZKI Imre március 12. Vigh Ilona HÓDGÉP PRESZTÓCZKI József február 12. Béni Zsuzsánna Metripond, raktáros PUSKÁS János április 5. Szentes Kristó Mária nyugdíjas RÁCZ György november 17. Magyarcsanád Szücs Erzsébet RÁCZ Imre június 6. Kiss Mária Ságvári tsz, üzemgazdász IX RÁCZ István december 11. Kiskundorozsma Kovács Eszter Szandálüzem, szabász III RÁCZ István Kiss Jusztina RÁCZ Károly László július 15. Szeged Török Erzsébet Mezőgazdasági Term. Ért. Szöv. Közp. Előadója V RÁCZ Mihály augusztus 13. Terhes Erzsébet Tangazdaság RÁCZ POSZTÓS Sándor szeptember 19. Rácz Jusztina RADICS Katalin Divat Kötöttárugyár

354 Radics Rostás SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 793. RADICS Sándor Paksi Julianna HÓDGÉP RAKONCZAI József Arany Rozália RAKONCZAI Mihály Arany Rozália RÁKOS Károly július 1. Budapest Rákos Juliana Mérleggyár RÁKOS László RÁKOS Sándor ifj június 17. Kiss Erzsébet Építőipari Ktsz. Asztalos VII RAU Sándor Balogh Zsuzsanna REGDON József július 1. Szeged Magyari Erzsébet, Postahivatal vezetője V RIGÓ István december 26. Jászberény Veres Teréz II ROMHÁNYI István dr október 1. Szeged Lengyel Anna Városi Kórház, orvos, sebész RÓNYAI Lajos ifj január 3. Öcsöd Labancz Julianna Vágóhíd ROSTÁS András december 5. Biró Julianna Városgazdálkodási Vállalat, kocsis V ROSTÁS Ernő január 12. Gémes Rozália Kertészeti Vállalat, csoportvezető III

355 Rostás Saja SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 806. ROSTÁS István július 20. Kovács Mária Földszövetkezet könyvelője IV ROSTÁS János szeptember 1. Állatforgalmi Vállalat, felvásárló V ROSTÁS Margit január 14. Kovács Mária ROSTÁS Pál május 18. Héjja Mária II. sz. Öntöző Vállalat, gépkocsivezető V ROZIK Miklós október 22. Szeged Lápas Szücs Zsófia HÓDIKÖT RÓZSA Imre RÓZSA Vendel január 27. Albert Julianna RÓZSA Zsolt január 19. Árva Nagy Jusztina DELTA Kereskedelmi Vállalat ROZSNYAI Mihály február 8. Makó Szabó Viktória Kisker. Vállalat igazgatója V ROZSOS János szeptember 1. Téglagyári munkás III SÁFÁR György május 21. Budapest Bálványi Ilona Pankotai Állami Gazdaság SÁFÁR István szeptember 24. Temerin Kutasi úti Állami Gazdaság, rakodómunkás V SAJA Imre június 20. Zombori Mária Állatorvostudományi Egyetem Tangazdaság, traktoros

356 Saja Sebők SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 819. SAJA Pál június 27. Miadonczi Klára SALGÓ István Barattyosi Állami Gazdaság SALGÓ László május 20. Klein Julianna Városi Tanács vb-titkára IV SÁNDOR János május 6. Marosi Jusztina Dózsa tsz tagja SÁNDOR János november 11. Földeák Sziver Julianna SÁRAI Pál Juhász Jusztina SÁRKÖZI Imre február 29. Üllés Kálmán Mária Marx Mtsz SARNYAI Pál május 25. Földeák Burger Rozália SAROLTA István augusztus 12. Orosháza Tóth Zsuzsanna Vízgépészeti Vállalat, motorvezető VIII SARRÓ István november 25. Korsós Terézia V SCHÉDA Béla július 4. Szolnok Pálfi Mária II SCHÉDA Béla ifj Czuczi Erzsébet SEBŐK László szeptember 23. Krajnyák Julianna Alföldi Porcelángyár

357 Selmeczi Somogyi SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 832. SELMECZI Gyuláné május 8. Debrecen Tar Mária V SIMON Ernő március 12. Takács Erzsébet Marx tsz tagja III SIMON Lajos Vendéglátóipari Vállalat IV SIMON László június 17. Takács Erzsébet FÜSZÉRT Vállalat, ellenőr X SIMON Sándor április 20. Jáger Rozália MESZÖV, osztályvezető? 837. SINKA Ernő október 31. Szabó Katalin Alumíniumszerkezetek gyára SINKÓ Péter SINÓROS Károly június 18. Szentes Vecseri Julianna Vöröskereszt függetlenített titkára 1969-ben VI SIPOS László január 31. Kistelek Csongrád Megyei Tanács, középiskolai tanár III SIPTER István október 18. Bartucz Mária Alföldi Porcelángyár SLÉGER Mihály Menyhárt Erzsébet SOMOGYI János SOMOGYI József október 19. Budapest Somogyi Julianna Városi Kórház, szakmunkás VII

358 Soós Szabó SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 845. SOÓS Bálint június 30. Vizi Zsófia Harisnyagyár, fűtő III SPITZER Rózsa október 3. Nagy Mária Mezőgazdasági Term. Ért. Szöv. Közp. előadója VI SUBA Lajos Kovács Magdolna SUGÁR József július 11. Terzity Rozália Városi Pártbizottság SUGÁR Lászlóné január 14. Ecseki Erzsébet SULYOK András július 3. Bang Mária Mérleggyár SURÁNYI András november 27. Szoboszlai Zsófia Építőipari Ktsz, lakatos IV SURÁNYI Mihály szeptember 9. Török Rozália Mérleggyári munkás, között a SZKJ MŐ parancsnoka II 853. SÜLE Béla január 11. Tapolca Balogh Ilona HÓDGÉP SÜLI Kálmán dr május 26. Algyő Gonda Ilona Városi Kórház SÜTŐ János Erdei Julianna SVANDA Sándor A Városi Tanács dolgozója SZABÓ András április 19. Bánfi Jusztina FURFUROL,

359 Szabó Szabó SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 858. SZABÓ Béla február 22. Bálványosváralja Kopáncsi Állami Gazdaság, traktoros brigádvezető 859. SZABÓ Ernő október 6. Tóth Jusztina SZABÓ Gábor Károlyi Ilona Márta SZABÓ Imre november 5. Mihály Julianna Városi Tanács, közalkalmazott 862. SZABÓ István június 4. Bucsa Csongrád Megyei Tanács, oktatási csoportvezető IX SZABÓ István Baki Anna SZABÓ János március 23. Mindszent Korom Veronika Divat Kötöttárugyár SZABÓ János december 20. Gádoros Kerekes Mária Vajháti Kendergyár, igazgató III SZABÓ János március 23. Mindszent Korom Veronika Divat Kötöttárugyár SZABÓ János április 5. Békéssámson Burázs Katalin Tatarozó Vállalat V SZABÓ József április 12. Csanádpalota Kriván Julianna Mérleggyár SZABÓ Lajos július 23. Patkós Julianna IX SZABÓ Lajos

360 Szabó Szalárdi SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 871. SZABÓ Lajos február 24. Bereczki Julianna Mérleggyár SZABÓ László november 9. Takács Eszter Mérleggyár, műszerész, raktáros III SZABÓ Mihály szeptember 3. Bősháza (Szilágy m.) Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, lakatos V SZABÓ Miklós április 16. Kokod Pongor Ilona Divat Kötöttárugyár SZABÓ Pál március 30. Libor Mária II SZABÓ Péter augusztus 27. Széll Eszter SZABÓ Sándor Csongrádi Julianna SZABÓ Sándor augusztus 30. Mucsi Etelka nyugdíjas SZABÓ Sándor július 2. Dombi Mária SZABÓ Sándor április 25. Kiss Etel Rákóczi Mtsz SZAKÁLL József május 7. Kiskundorozsma Sárközi Mária Alföldi Porcelángyár, égető SZALAI János Tóth Rozália SZALÁRDI Péter szeptember 23. Makó Neparáczki Rozália pártalkalmazott IV

361 Szalkai Szénási SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 884. SZALKAI Sándor május 15. Kovács Zsuzsanna HÓDIKÖT SZALMA László id január 15. Földeák Bartha Vera Városi Tanács, közigazgatási kirendeltségvezető V SZALONTAI Ferenc május 14. Békéssámson Tóth Rozália IX SZALONTAI József dr február 27. Szank Fülöp Julianna Csongrád Megyei Tanács, osztályvezető helyettes III SZARKA Sándor február 22. Szentes Czakó Erzsébet pártalkalmazott III SZÁVKA László február 3. Bilahorka Anna Kertészeti Vállalat SZEBEDINSZKY István augusztus 6. Szarvas Pribelszki Anna Kutasi úti Állami Gazdaság, agronómus IV SZÉCSÉNYI János december 26. Szentes Veres Eszter Ságvári tsz párttitkára V SZÉCSÉNYI Piroska szeptember 3. Mindszent Répás Piroska adminisztrátor SZEMENYEI Ferenc augusztus 14. Nagytétény Schmidha Margit Felszabadulás tsz tagja, Ásotthalom XI SZÉNÁSI István augusztus 10. Garai Julianna SZÉNÁSI Sándor augusztus 1. Végegyháza Asztalos Margit Herceghalmi Kísérleti Gazdaság III. 30. Mezőkovácsházáról jött át 896. SZÉNÁSI Sándor november 15. Garai Julianna Harisnyagyár, művezető III

362 Szender Szoboszlai SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 897. SZENDER Géza április 7. Pusztadobos Vastagh Mária SZENTI Imre Asztalos Erzsébet Előre tsz tagja VIII SZENTI Sándor június 23. Tóth Lídia Kötöttárugyár, művezető II SZERI Sándor február 24. Szegvár Tábith Eszter Vöröscsillag Mtsz. Tagja SZIGETI László szeptember 12. Szeged Harmat Erzsébet Divat Kötöttárugyár SZIKSZAI Lajos május 17. Göllönt Emília IX SZILÁGYI Ferenc március 1. Igaz Erzsébet Rákóczi Mtsz., munkaverseny felelős SZILÁGYI Sándor június 18. Kerekes Mária Gorzsai Állami Gazdaság, villanyszerelő V SZILICZAI Ernő május 25. Aszalai Eszter Kiskereskedelmi Vállalat, kereskedő V SZIRBIK János december 27. Juhász Julianna Sára Sütőipar, gépkocsivezető V SZITÁS Gyula december 24. Csengeri Erzsébet HÓDGÉP IX SZIVER Ferenc október 23. Nagy Anna Útfenntartó Vállalat, anyagkezelő III SZOBOSZLAI Zsolt október 13. Bácsalmás Tunbász Mária Városi Tanács Művelődési Osztály

363 Szolyák Szücs SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 910. SZOLYÁK József szeptember 5. Bábiczki Anna Városi Tanács, közalkalmazott, előadó III SZÖGI Zoltán SZÖGI Zoltánné Jahn Erzsébet augusztus 3. Békéssámson Verók Erzsébet adminisztrátor az egységparancsnokságon X SZÖLLŐSI Péter Pál Orbán Jusztina SZUROMI István október 2. Nagy Mária Gépjavító Vállalat, gyártásintéző? SZÜCS Ferenc dr január 4. Szücs Lídia Városi Tanács pénzügyi osztályvezetője IV SZŰCS Imre augusztus 19. Győri Julianna Vörös Csillag Mtsz SZÜCS István február 4. Juhász Franciska BELSPED, szíjgyártó V SZÜCS István Szegvár Rostás Mária HÓDGÉP SZÜCS József május 28. Ambruzs Julianna Rákóczi tsz tagja V SZÜCS József április 12. Kovács Terézia Alföldi Porcelángyár SZÜCS Lajos május 12. Gorzsai Állami Gazdaság, állatgondozó V SZÜCS László december 15. Budapest Szabó Erzsébet Gépjavító Vállalat, személyi és munkaügyi előadó XI

364 Szücs Tápai SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 923. SZÜCS László SZÜCS Márton április 28. Karácsonyi Julianna Csongrád Megyei Tanács, sportfelügyelő V SZÜCS Sándor szeptember 4. Szabó Sára Alföldi Porcelángyár SZÜCS Sándor János április 1. Fejes Margit Vörös Csillag Mtsz TÁBOROSSI István április 12. Terjék Lídia Szántó Kovács tsz tagja VIII TAKÁCS András május 11. Makó Bucsi Matild TAKÁCS Ferenc Csuka Viktória TAKÁCS Imre május 5. Mindszent Borsi Veronika K.P.M. Szeged TAKÁCS János október 4. Alács Mária TALMÁCSI István április 16. Budapest Dudás Julianna i Eü. Berendezéseket Gyártó Vállalat, kárpitos TAMÁSI Mihály július 22. Királyhegyes Furák Katalin Csongrád Megyei hírlap, újságíró V TÁPAI Lajos december 16. Tóth Jusztina műszerész III TÁPAI Sándor Ludányi Erzsébet

365 Tápai Tolnai SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 936. TÁPAI Sarolta Divat Kötöttárugyár TARJÁN István február 9. földműves IV TARJÁN Sándor október 12. Göcző Klára Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat, rendész TÁRKÁNY Szűcs Imre január 18. Kormány Ida TATAI István január 22. Veszprém Németh Terézia Gépjavító Vállalat TATÁR Ferenc december 6. Szilágyi Erzsébet Vörös Csillag Mtsz, gépkezelő V TATÁR Gyula október 7. Csegöld Murai Julianna Gorzsai Állami Gazdaság, földműves V TATÁR László július 6. Mag Erzsébet Gazdasági Munkaközösség, közös vállalkozás TATÁR Sándor október 24. Csegöld Szilágyi Erzsébet Vöröscsillag tsz tagja TERJÉK Ferenc január 16. Molnár Lídia Rácz Ferenc tsz tagja V TÉSIK József július 22. Bánszki Veron TÓDOR Lajos október 25. Kopornyik Etelka TOLNAI Mihály Kasza Margit

366 Tolnai Tóth SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 949. TOLNAI Pál Joó Julianna TÓTH Ernő december 7. Buzás Lídia cipész III TÓTH Ernő augusztus 25. Németh Anna Lenin Mtsz tagja TÓTH Ferenc április 1. Szentes Batidai Állami Gazdaság, traktorvezető V TÓTH Ferenc október 31. Sávai Jusztina Petőfi tsz tagja III TÓTH Ferenc id október 28. Magyar Jusztina cipész V TÓTH Imre november 13. Égető Eszter Sütőipari Vállalat, igazgató V TÓTH Imre augusztus 16. Hetényi Erzsébet Tisza Volán Vállalat TÓTH István október 11. Lugosi Lídia Divat Kötöttárugyár TÓTH István július 24. Bábolnapuszta Németh Gizella Tejipari Vállalat igazgatója V TÓTH István május 28. Gádoros Holustyik Rozália Ságvári Általános Iskola tanára VI TÓTH István július 26. Mezőkovácsháza Setényi Margit TÓTH János december 12. Acsalag Rácz Mária Gépjavító Vállalat, lakatos VII 364

367 Tóth Törőcsik SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 962. TÓTH János TÓTH János szeptember 29. Fekete Lídia Harisnyagyár, kötszövő IV TÓTH János február 19. Horváth Júlia Mérleggyár, asztalos III TÓTH József március 8. Pósa (Szlovákia) Urszin Rozália Talajerőgazdálkodási Vállalat, telepvezető III TÓTH József január 1. Faller Erzsébet Dózsa tsz tagja TÓTH Károly február 14. Sipos Mária Rákóczi Mtsz tagja II TÓTH Lajos Németh Ida Székkutasi raj TÓTH László október 12. Szentes Sipos Mária i Gépállomás, igazgató V TÓTH Mihály október 30. Horváth Julianna Lenin tsz tagja III TÓTH Pál szeptember 14. Pálinkó Julianna Alföldi Porcelángyár TÓTH Sándor 973. TÓTH Sándor március 28. Vass Mária HÓDIKÖT, később egységparancsnok TÖRŐCSIK Imre augusztus 20. Bartók Julianna Volán 10. sz. Vállalat

368 Törőcsik Törökgyörgy SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 975. TÖRÖCSIK József április 26. Gémes Mária TÖRÖK Bálint december 12. Szücs Margit Gépjavító Vállalat, technológus II TÖRÖK Imre április 16. Göllönt Eszter Városi Tanács, testnevelési elnök V 978. TÖRÖK István április 10. Berettyóújfalu Mészáros Erzsébet Építőipari Szövetkezet TÖRÖK István Sándor április 16. Biró Jusztina Alföldi Porcelángyár, kemencés TÖRÖK József január 3. Juhász Veronika Fémipari Vállalat TÖRÖK Lajos december 12. Bereczki Erzsébet Vörös Csillag Mtsz tagja TÖRÖK Péter február 5. Darka Mária VIII TÖRÖK Sándor TÖRÖK Sándor december 29. Nagy Zsuzsanna Csongrád Megyei Építőipari Vállalat, segédmunkás VII Divat Kötöttárugyár TÖRÖK Sándor március 23. Török Lídia TÖRÖKGYÖRGY József augusztus 10. fémnyomó V TÖRÖKGYÖRGY Sándor május 17. Fejős Mária KPM

369 Törős Vámossy SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? 988. TÖRŐS Imre Varga Rozália TŐSÉR János december 21. Horváth Anna Dózsa tsz tagja TRUNGEL István augusztus 14. Bene Rozália Vörös Partizán Tsz tagja V TUNYOGI József Dénes Szabó Ilona TURI József 993. TURÓCZKI Sándor december 29. Turóczki Lídia TÜHEGYI Zoltán szeptember 16. Szombati Teréz UDVARI János december 6. Vidács Ilona Állatorvostudományi Egyetem Tangazdaság UDVARI Péter 997. VAD Imre február 17. Imre Katalin Julianna Gilicze Jusztina Mérleggyár VAD Sándor február 16. Lendvai Zsófia Városi Tanács, mérlegkezelő III VÁGÓ József július 13. Miskolc Kohor Debra Moziüzemi Vállalat, gazdasági ellenőr III VÁMOSSY Tibor április 22. Mindszent Freund Valéria HÓDGÉP

370 Váradi Vas SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? VÁRADI József dr január 20. Makó Vér Erzsébet HÓDIKÖT, Kereskedelmi főosztályvezető VARGA András id november 29. Tótkomlós Sebő Anna Malom Vállalat, raktáros III VARGA András ifj október 6. Becsei Julianna Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat VARGA Antal Papp Lukács Anna VARGA Imre március 15. Borsodi Anna nyugdíjas kazánkovács III VARGA Imre március 30. Szentes Medosz megyei bizottság, gépállomási előadó V VARGA István szeptember 1. Zsarkó Rozália Dózsa tsz tagja VARGA János július 15. Csáki Julianna Legeltetési Bizottság VÁRHEGYI Győző május 8. Mérai Margit Csongrád Megyei Vegyesipari Vállalat VÁRHELYI Zoltán Szepessy Magdolna VÁRI Ferenc május 19. Tóth Julianna HÓDIKÖT VARSÁNYI Péter január 31. Nagy Zsófia Majolikagyár, művezető III VAS Imre június 24. H. Szabó Mária

371 Vass Virágh SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? VASS Géza október 22. Hegedűs Jusztina Divat Kötöttárugyár VASTAG Sándor október 1. Koczkás Éva Vas-Fém Isz VETRÓ János december 12. Lázár Judit II VIDA István május 5. Orosháza Sprok Margit Városi Tanács, előadó VIDA Jánosné Ölvedi Rozália VIDA László augusztus 1. Gádoros Molnár Ilona HÓDIKÖT VIGH József Németh Rozália VIGH Sándor december 21. Szücs Rozália bádogos kisiparos V VINCZE Gyula április 12. Budapest Varga Etelka Állatforgalmi Vállalat, felvásárló III VIRÁGH Bálint Turi Erzsébet VIRÁGH Ferenc május 30. Kisköre Csátó Teréz Harisnyagyár, vegytisztító III VIRÁGH Károly február 20. Pusztai Margit Vas-Fém ISZ VIRÁGH Mihály id március 1. Algyő Salamon Erzsébet Rácz Ferenc tsz tagja IV

372 Virágh Zsoldos SSZ. NÉV SZÜLETÉSI IDŐ SZÜLETÉSI HELY ANYJA NEVE MUNKAHELYE, FOGLALKOZÁSA MIÓTA MŐ.? VIRÁGH Mihály ifj december 13. Turi Erzsébet II VÖRÖS Jolán május 9. Muhoray Piroska Zalka Máté Általános Iskola, tanár VÖRÖS László Imre Katona Erzsébet VÖRÖS Mihály április 2. Vörös Judith motorkezelő, nyugdíjas V ZEHERI István dr április 19. Szarka Berta orvos VI ZSARKÓ Imre október 31. Sehorcz Emma Állattenyésztési Főiskola Tangazdasága ZSARKÓ István szeptember 3. Sövényháza Tábit Mária II ZSIDI István január 7. Mindszent Dobó Jolán ZSIGÁRCSIK László április 19. Szentes Mura Erzsébet Mérleggyár ZSOLDOS Imre március 6. Csáki Julianna Kiskereskedelmi Vállalat, kereskedősegéd V ZSOLDOS János szeptember 25. Varga Teréz II ZSOLDOS Sándor id április 28. Jáger Erzsébet Vörös Partizán tsz tagja V ZSOLDOS Sándor ifj február 9. Király Katalin Megyei Kieg., pénztáros V

373 Képek A Csongrád Megyei Karhatalom első szakasza Bán László százados által vezetett karhatalmisták ben 371

374 Képek A vásárhelyi munkásőrök eskütétele, március 17. Bán László, a Csongrád megyei Munkásőrség első parancsnoka ( ) Surányi Mihály, a Szántó Kovács János Munkásőregység első parancsnoka ( ) 372

375 Képek Zászlóavatás, augusztus 20. Munkásőrök felvonulása a zászlóavatáson, augusztus

376 Képek Munkásőrök menetelnek a zászlóavatáson, augusztus 20. Úton a zászlóavatásra, augusztus

377 Képek Úton a zászlóavatásra, augusztus 20. Géppuskások bevetés előtt 375

378 Képek Dobai József, a Szántó Kovács János Munkásőregység második parancsnoka, Díszőrség, április 4. Híradósok,

379 Képek Lövészet, 1967 Dani Ernő, a Szántó Kovács János Munkásőregység harmadik parancsnoka, Lövészet, 1970-es évek 377

380 Képek Kiképzés, 1970-es évek Tóth Sándor parancsnok eligazítást tart, 1980-as évek 378

381 Képek 25. éves a Munkásőrség. Egységgyűlés en a Béke szállóban (ma Fekete Sas), 1982 Csizmadia Sándorné tanácselnök átadja a Pro Urbe díjat Tóth Sándor egységparancsnoknak,

382 Képek A veteránok köszöntése. 30. éves jubileumi gyűlés en, a Béke szállóban (a mai Fekete Sas), 1987 Az országos parancsnok tiszteletdíja, egy ólomkristály váza,

383 Képek Á. Nagy János Ágoston János Ambruzs Sándor Angyal Sándor Asztalos Sándor Barcza Zoltán Bécsi Sándor Bereczki Ernő Bodré József 381

384 Képek Bohos Mihály Bordás Péter Borsi Pál Czuczi István 1. Csáki Ernő Csatordai Antal Csende János Csenki János Csikós István 382

385 Képek Csontos László Dani Imre Daru Imre Détár János Égető Ernő Faludi György Farkas Ferenc Fejes Sándor Földházi Mihály 383

386 Képek Gáspár Sándor Halász Imre Janovszki József Kabók Mihály Kádár Mihály Kelemen István Kiss István 1. Kiss Pál Koller Ferenc 384

387 Képek Kovács Ferenc Kovács József Lakatos Imre Lencse Sándor Makó János Markovics Ferenc Molnár János Molnár Sándor 1. Mónus Imre

388 Képek Nyámádi Gábor Olasz Sándor Ördögh István Pál János Palotás János Papp Márton Patócs József Péter Szabó István Pillér János 386

389 Képek Rácz István Rostás András Rostás István Simon Sándor Szalárdi Péter Szalma László Szénási Sándor Szilágyi Sándor Sziliczai Ernő 387

390 Képek Szolyák József Szűcs Ferenc Szücs Márton Terjék Ferenc Tóth Ferenc Tóth István 1. Tóth János Varga András Virágh Mihály 388