PUSZTASZABOLCS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 PUSZTASZABOLCS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 Tartalomjegyzék 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Pusztaszabolcs bemutatása Örökségünk Eltérő karakterű településrészek Pusztaszabolcs Városközpont... Vasút környéke... Átalakuló családi házas lakóövezet... Cikolai tavak helyi természetvédelmi terület 5. Építészeti útmutató Magasság... Tetőhajlásszög... Tetőforma... Telepítés... Színek... Kerítések... Kertek... Erkélyek, tornácok... Ajtók, ablakok... Homlokzatképzés... Részletek 6. Mai példák Utcák, terek Hirdetések, reklámtáblák Impresszum... 48

3 Bevezetés 3 BEVEZETÉS 1 Pusztaszabolcs modern kori történelmének egyik sikeres története a várossá válás folyamata. Hogyan lesz puszták halmazából település, a községből nagyközség, ill. térségi feladatokat ellátó kisváros. Ennek eredménye az, hogy településünket olyan infrastrukturális, természeti és gazdasági értékek jellemzik, amelyek a XXI. századi ember számára elengedhetetlenek. A település tiszta, rendezett, az infrastruktúra teljes körű. Lakóinak száma évek óta meghaladja a 6000 főt. A Mezőföld északi részén fekvő település Velencei-tó és a Duna között félúton helyezkedik el, és a budapesti elővárosi vasút egyik csomópontja. A jelenlegi arculatának a kialakulása a folyamatos változással írható le. Az uradalmi központok helyett a vasútállomás közelébe építkeztek elődeink. Azt a kis medencét, amelyben épültek a házak, ketté osztja egy időszaki vízfolyás, ill. egy másik irányban a vasúti pálya. Az uradalmi puszták cselédházaiból beköltözők kertes házak önállóságához ragaszkodtak. A II. világháború előtt úgy alakultak az ingatlanok, hogy az önálló kisparaszti gazdaságok igényeinek megfelelő telekméretek legyenek, az állattartáshoz szükséges épületek is elférjenek. Míg a földosztás után az ipari-vasutasi-téesz dolgozók a keresetüket kiegészítő háztáji kerteket tartották fontosnak, amelyet később felváltott a kert nélküli lakások, ill. kisebb kerttel rendelkező házak használata. A gyorsan növekedő településen a központja is folyamatosan változott, amelyet kiegészítenek a spontán alakult alközpontok. Egy-egy funkció megerősödése szárnyakat adhatott egy-egy alközpontnak Míg ma is az a feladat, hogy megtaláljuk az egyensúlyt köztük. Hiszen a változó igények és közlekedési lehetőségek igen dinamikus változásokat eredményeznek. Amelyet tovább árnyal az, hogy tudatos programokkal fejlesztjük és térben tágítjuk a település központját, hogy az egy kisváros igényeit kiszolgálhassa.

4 Pusztaszabolcs bemutatása 4 PUSZTASZABOLCS BEMUTATÁSA 2 Pusztaszabolcs az ország egyik legfiatalabb városa. A Velenceitó és a Duna között félúton helyezkedik el, és a budapesti elővárosi vasút egyik csomópontja. Településünket olyan kulturális, infrastrukturális, szociális, természeti és gazdasági értékek jellemzik, amelyek a XXI. századi ember számára elengedhetetlenek. Pusztaszabolcs gazdasági vonzerejét a település jó - elsősorban vasúti - megközelíthetősége erősíti. A városban jellemző a feldolgozó ipari ágazat jelenléte, ahol nagy árbevételű munkavállalói létszámmal rendelkező cégek működnek. A város ipari múltja igen sokszínű, erre valamint a helyben elérhető képzett munkaerőre alapozva fejleszti tevékenységét több, Pusztaszabolcson működő vállalkozás. A településszerkezetre vonatkozóan összességében elmondható, hogy rendezett, derékszögű utca elrendezéssel, megfelelő szabályozási szélességgel, egységes telekkiosztással kialakított. A település szerkezetet alapvetően meghatározó adottsága, hogy a vasút a települést szinte kettéosztja. A település nem szerveződik központi térre, a vasút és környéke, mint egy meghatározó elem központi szerepkörrel bír. További szerkezeti elem a vasúttól délre az Adonyi út, a vasúttól északra a Velencei út, melyek településeket összekötő utak, és egyben a település fő utcái. A déli - történeti - településrész alközpontja a katolikus templom, amelyet körülölel az Adonyi út. Az északi - újabb - településrész alközpontja a Polgármesteri Hivatal előtti Millenniumi tér, a Velencei út kiinduló pontja.

5 Pusztaszabolcs bemutatása 5

7 Pusztaszabolcs bemutatása 7 A belterületi településszerkezetre, telekstruktúrára vonatkozóan elmondható, hogy az adottságok kereteiben rendezett, derékszögű utca elrendezéssel, megfelelő szabályozási szélességgel, egységes telekkiosztással kialakított. A települést kettészeli a Budapest-Pécs vasútvonal, amelytől DK-re az Ófalu, attól ÉNy-ra az Újtelep található. Az Ófaluban régi típusú beépítéssel, kissé szűkebb utcákkal találkozunk. A település kétharmadát kitevő újtelep sakktáblás szerkezetű úthálózat útjai jellemzően 25 méter szélességűek.

9 Pusztaszabolcs bemutatása 9 A település szerkezetét alapvetően meghatározza a vasúti csomópont köré települt szolgáltatás kör, valamint a modern, sakktáblás elrendezésű telekszerkezet. A vasút mellé települtek a szolgálati lakások, házak, valamint a települést kiszolgáló kereskedelmi egységek többsége. Ezekre az alapokra épült a mai településközpont, melynek meghatározó elemei a rendezett és parkosított, városias környezetet eredményező panelházsor, az üzletsorok, a panzió; az igazgatási funkciók ellátását szolgáló épületek, a posta, a polgármesteri hivatal, a vasútállomás épülete, a rendőrőrs, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a piac. A településközpontban található továbbá az I. világháborús emlékmű, a rendezett millenniumi park. A tágabb értelemben vett központ része a középiskola, a 600 fős általános iskola, az orvosi rendelők, az óvodák és a könyvtár is. Ezen intézmények a családi házas lakóterületen helyezkednek el.

10 Örökségünk 10 ÖRÖKSÉGÜNK 3 Pusztaszabolcs területe több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre került bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek mind arról tanúskodnak, hogy a lakosságot a jó minőségű, öntözhető föld vonzotta a településre. A bronzkor embere, a rómaiak, a kelták a Mezőföld lakhatásra alkalmas, lösszel fedett részein telepedtek le. Erről tanúskodnak a Felsőcikola környéki halastavak mentén, a cikolai dombokon, legelőkön feltárt régészeti emlékek is. A népvándorlás-, a honfoglalás- és az Árpád-kori leletek is itt kerültek elő. A település a török alatt elpusztult, sokáig pusztaság, de a XVII. század első harmada végén újra benépesült. Kezdetben a mai településközpont köré épültek a szórványos telepszerű épületegyüttesek, amelyek a XIX század végére épültek egybe a központi vasúti pályaudvar körül (ún. Ó-falu). Pusztaszabolcs lakossága az utóbbi 100 évben növekedett rohamosan. A második világháborút követően alakult ki a belterület észak-nyugati részén az összefüggő településterület (ún. Újfalu).

11 Örökségünk 11 Templomok A település építészeti értékekben nem bővelkedik. Néhány épület és településszerkezetet meghatározó elem ikonikus adottsága a városnak. A katolikus templom megjelenésében impozánsabb, elhelyezkedése is figyelemfelkeltő. Zichy Lívia Klára grófnő földet adományoz a plébániának, ahol vitéz Irsy László budapesti építész tervei szerint kezdődik meg az építkezés október 1-jén november 5-én, Szent Imre ünnepén került sor a templom felszentelésére, amit Shovy Lajos megyéspüspök végzett. A református templom 1935-ben épült. Szolid megjelenésével tájba és településképbe illő épület, amely azonban felújításra szorul. A katolikus templom a szilvamag szerűen kialakult teresedéssel, a vasútállomás és környéke, a Szabolcs-pusztai és a Cikolai kastély és a református templom helyi jelentőségű, városképet befolyásoló épülete megőrzendő.

12 Örökségünk 12 Kastélyok Cikolai kastély A Zichy grófok a XIX. Század utolsó tizedében eladósodtak, ezért el kellett adniuk az adonyi uradalom külső pusztáit. Felsőcikolát Hirsch Alfréd vásárolta meg, a család később Halászra változtatta a nevét ban építették fel a kastélyt, mely körül 4 hektáros parkot alakítottak ki. A II. vh alatt romossá vált épületet 1945 után a Hal-, és Nádgazdaság kapta meg kezelésbe. (Halászné a háború után is Felsőcikolán maradt, az egykori számtartói lakásban lakott.) Később állami gazdasági irodákat helyeztek el a kastély falai között, jelenleg üresen áll a magántulajdonba került épület.

13 Örökségünk 13 Szabolcspusztai kastély A területet 1650-ben szerezte meg a Zichy család. A Zichy család 1890-es évekbeli eladósodása miatt a birtokból Szabolcs- és Csongrádpusztát báró Springer Miksa, Felsőcikolát pedig Hirsch(-Halász) Alfréd vásárolta meg ban Fould-Springer Mária örökölte a kastély területét. A Fould- Springer birtok egy részét kiosztották. A kastélyt ben építhették meg vadászkastélynak. Mária 1933-ban férjhez ment Wooster Frankhoz, így már 1941-ben Wooster néven említették a birtokot ben teljesen felosztották a birtokot. Az épületben tüdőszűrő szanatóriumot szerettek volna létesíteni és az épületet a Népjóléti Minisztérium tulajdonába bocsátották. Végül általános iskola, később a Fejér Megyei Önkormányzat Szabolcs Vezér Gimnáziuma, Szakközépiskolája kollégiuma működött benne. A Fould-Springer-Wooster kastély szabadon álló, magasföldszintes megközelítően téglalap alaprajzú épület. Főhomlokzata osztású, erősen előrelépő középrizalitjának nyílásai félköríves záródásúak, felettük ovális világítóablakok láthatók, a rizalitot kőbábos attika zárja le. Hátsó homlokzata nyolctengelyes.

14 Örökségünk 14 Pusztaszabolcs legjelentősebb vízfelülete a Cikolai (Líviai) halastavak településre eső része. Észak-nyugat - Dél-kelet irányban vízfolyások szabdalják a település területét: a Sváb völgyi árok, a Dolmányos patak, a Keserű völgyi árok és a Cikolai vízfolyás. A Cikolai tavak az Adony térségi tavakkal szerves egységben Natura 2000 élőhely védelmi terület. A tórendszer nem áll országos védelem alatt, ezért helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását javasoljuk.

15 Eltérő karakterő településrészek 15 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉS-RÉSZEK 4 A Városközponti terület - Szabolcs liget a Velencei út szerkezetét alapvetően meghatározza a vasúti csomópont köré települt szolgáltatás kör. Vasút környéke -Helyi védelemben részesülő terület a vasútállomás és a környezetében levő vasúti épületek területe. A település Ófaluként is emlegetett része a vasútvonaltól dél-keletre eső településrész, az Újtelep a jellegzetes sakktáblástelekszerkezetével vasúttól észak-nyugatra alakult ki, valamint a Rózsadomb településrész. Valamennyi településrész családi lakóházakkal beépített egyedi telkes átalakuló családiházas lakóterület. Helyi természetvédelmi terület a Cikolai tavak és környéke Egyéb településrész a külterület egyéb része

16 Eltérő karakterő településrészek 16 Városközpont Szabolcs Liget A városközponti terület Szabolcsliget a Velencei út és a Kastély utca közötti terület a vasút mellett. Az itt található a polgármesteri hivatal, üzletek és többlakásos lakóépületek alkotják a település központját.. A településközpont építészeti megjelenése változatos, a többszintes, többlakásos paneles építési móddal épült lapostetős épületek mellett egy-kétszintes, magastetős épületek is találhatóak a központban.

17 Eltérő karakterő településrészek 17

18 Eltérő karakterő településrészek 18 Vasút környéke helyi védelemre javasolt terület Egy 1870-es vasútfejlesztési terv célja lett, hogy Pusztaszabolcs vasúti központként funkcionáljon. A vasút meghatározó településszerkezeti eleme a városnak, az épületei megőrzésre érdemesek. A folyamatban levő vasúti fejlesztés során a település vasúthoz köthető gazdasági szerepe tovább erősödik. A vasútállomás és a környezetében levő épületek egységes építészeti stílusban épületek, meghatározó településképi elemei Pusztaszabolcsnak. Az épületek tömegformálása és homlokzatképzése, valamint jellegzetes karaktere helyi védelemre érdemessé teszi a településnek ezt a részét.

21 Eltérő karakterő településrészek 21 Átalakuló családi házas lakóövezet A település nagy részét a családi házas lakóterület teszi ki, mely széles utcákkal szabdalt, szabályosnak mondható telektömbökkel alakult ki. Az egyes telkek területe a hagyományos vidéki életmódnak megfelelő. Az épületek nagyrészt földszintesek, ritkán tetőtérbeépítéssel épültek. Az ún. sátortetős házak dominálnak. Régi falusi ház csak elvétve maradt meg, az új épületek az utcaképhez igazodnak.

23 Építészeti útmutató 23 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ 5 Ahhoz, hogy egy olyan ház épüljön, mely a település képéhez illeszkedik, a közösség számára követendő példaként szolgál, ugyanakkor a tulajdonos igényeit kielégíti nem szabályozók és tiltások sora kell, hanem feltétlenül építtetői és építészeti alázat. Építtető részéről ez azt jelenti, hogy nem akar nagyobb, magasabb, feltűnőbb épületet építeni a környezetében, szomszédságában levő épületeknél. Az építész részéről az alázat azt kell, hogy jelentse, hogy az általa tervezett épület a tervezési programot teljesítse ugyan, de ne a tervező önmegvalósításának tárgya legyen. Az építészeti útmutatóban szeretnénk segítséget nyújtani építtető és építész számára oly módon, hogy bemutatjuk azokat a jó példákat, kívánatos építészeti követelményeket, melyek segíthetik egy olyan épület létrehozását, mely illeszkedik Pusztaszabolcs kialakult, illetve átalakuló településképéhez. Az útmutató településrészenként ismerteti a javaslatokat és kívánatos építészeti kialakításokat.

24 Építészeti útmutató 24 Városközpont Szabolcs Liget Pusztaszabolcs városias intézményi központja és szolgáltató központja többlakásos lakóépületekkel szegélyezett. A többlakásos lakóépületek végfala (bütüje) növényzettel befuttatandó. A terület változatos építészeti megjelenésű, a Sport utcai üzletsor magastetős kialakítású utcaképét a terület belsejében lapostetős, több szintes, többlakásos lakóépületek árnyalják. Az utcafronti épületek magassági kialakításánál a meglevő épületek magasságát figyelembe kell venni.

25 Építészeti útmutató 25 TETŐKIALAKÍTÁS A többlakásos lakóépületek lapostetős kialakításúak, mely megtartandó. Telekalakítás esetén a kialakuló új építési telkek csak a meglevő beépítés magasságához illeszkedő módon, lapostetős kialakítással lehetséges. MAGASSÁG A kialakuló üres telkek (esetleg az elbontásra kerülő épületek helyett épülő új épületek tömegformálása és magassági kialakítása

26 Építészeti útmutató 26 TETŐHAJLÁSSZÖG Szabolcs Liget többlakásos lakóépületeinek környezetében csak lapostetős épület építhető. A meglevő lapostetős épületekre magastető nem építhető. A Sport utcai üzletsoron a magastető épületek környezetében a tető hajlásszögnek a szomszédos épületekhez illeszkedőnek kell lennie.

27 Építészeti útmutató 27 SZÍNEK Az épületek szinezésénél az egységességre, a pasztel árnyalatú, lehetőség szerint a földszínek használatára kell törekedni. Rikító színek nem használhatóak üzleti célból sem. A többlakásos lakóépületek homlokzati felújítása csak egységes, egymáshoz harmonizáló szín- és anyaghasználattal lehetséges.

28 Építészeti útmutató 28 Vasút környéke TELEPÍTÉS A régi vasúti tiszti házak utcafronti beépítéssel létesült földszint + egy emelet beépítésű épületek. Az épületek utcafronti telepítése szép, egységes utcaképet ad, városias térfalként választja el a Sport utcát a családi házas lakóterülettől. A területen üres építési telkek nincsenek. A helyi védelemre javasolt területen az épületek bontása nem megengedett. Új telkek kialakítása esetén az új épület építése esetén a meglevő beépítési vonalat figyelembe kell venni. SZÍNEK A területen jellemző szín a szürke és földszínek néhol a pasztell árnyalatnál erősebb kivitelben. Kerülendő a trópusi színárnyalatok alkalmazása

29 Építészeti útmutató 29 TETŐKIALAKÍTÁS A többlakásos lakóépületek magastetős kialakításúak, mely megtartandó. Telekalakítás esetén a kialakuló új építési telkek csak a meglevő beépítés magasságához illeszkedő módon, magastetős kialakítással lehetséges. MAGASSÁG A kialakuló üres telkek (esetleg az elbontásra kerülő épületek helyett épülő új épületek tömegformálása és magassági kialakítása

30 Építészeti útmutató 30 SZÍNEK A területen jellemző szín a szürke és földszínek néhol a pasztell árnyalatnál erősebb kivitelben. Kerülendő a trópusi színárnyalatok alkalmazása Homlokzati kialakítás A területen jellemző tégla architektúra felújítás esetén is megtartandó, energetikai felújítást követően az eredeti tégla homlokzati tagozattal azonos formában visszaállítandó.

31 Építészeti útmutató 31 Átalakuló családi házas lakóövezet TELEPÍTÉS Új épületek telepítése a meglevő épületek homlokvonalának figyelembe vételével történhet. Az épületeket a telek oldalhatár ával párhuzamosan javasolt elhelyezni Az Adonyi úton a telkek beépítése a meglevő beépítést követve előkert nélkül lehetséges. TETŐKIALAKÍTÁS A családi házas lakókörnyezetben csak magastetős lakó- és melléképület építhetőépület építhető. Az épületek tervezése során illeszkedni kell a meglevő beépítéshez mind tömegformálás, mind tető hajlásszög, mind a tetőforma, mind a párkánymagasság tekintetében.

32 Építészeti útmutató 32 SZÍNEK Az épületek szinezésénél az egységességre, a pasztel árnyalatú földszínek használatára kell törekedni. Rikító színek nem használhatóak üzleti célból sem. MAGASSÁG Az új épületek tömegformálása és magassági kialakítása a környező épületek tömegformálásához és magasságához igazodó legyen. Nem építhető családi házas területen földszint + emelet + tetőtérbeépítésű önálló lakóépület.

33 Építészeti útmutató 33 KERÍTÉSEK A kerítések kialakításánál törekedni kell az egyszerű formákra. Javasolt az áttört kerítés létesítése, de természetes anyagból készült tömör kerítés is létesíthető. Az áttört kerítés telek felöli oldalán évelők ültetése megengedett.

34 Építészeti útmutató 34 KERÍTÉSEK

35 Építészeti útmutató 35

36 Építészeti útmutató 36 KERTEK Pusztaszabolcson jellemző a háztáji gazdálkodás, ezért a családi házas lakóterület kertjei többnyire haszon-növényekkel beültetettek, gondozottak. Az előkertek, oldalkertek és az ingatlanok előtti közterület gondozott, évelő növényekkel, virágokkal gazdagon beültetett.

37 Építészeti útmutató 37

38 Építészeti útmutató 38 ERKÉLYEK, TORNÁCOK, TERASZOK Pusztaszabolcson hagyományos falusi tornác kevés van, jellemzően fedett teraszok, többlakásos lakóépületeken és a családi házaknál tetőtérbeépítés esetén erkélyek létesültek. Jellemző, hogy a teraszok, erkélyek szépen gondozottak, egynyári növényekkel díszítettek.

39 Építészeti útmutató 39 AJTÓK, ABLAKOK Pusztaszabolcson hagyományos fa nyílászár eredeti állapotában jellemzően a helyi védelemre javasolt épületeken található. Elterjedt a fehér műanyag nyílászáró felújításoknál, egy-egy mai épületen újra megjelentek a településképi szempontból is javasolt fa nyílászárók.

40 Építészeti útmutató 40 HOMLOKZATKÉPZÉS Pusztaszabolcson a hagyományosan a vakolt, egyszerű tagozattal díszített homlozatkialakítás a jellemző. A helyi védelemre javasolt vasútkörnyéki területen több épületen fellelhető tégla a architektúra, illetve a téglaburkolatú homlokzatképzés. Az új épületek homlokzati koalakításánál több helyen megtalálható a téglaburkolat.

41 Építészeti útmutató 41 RÉSZLETEK Az építészetben is, mint a művészeti ágak mindegyikében a részletek alapvetően meghatározzák, hatással vannak az egész kép, látvány kialakítására. Egyre több igényesen kialakított épületés kerítésrészlet, erkélykialakítás lelhető fel a településen, ezekre a jövőben is érdemes hangsúlyt fektetni.

42 Mai példák 42 MAI PÉLDÁK 6 Pusztaszabolcson az új épületek tömegformálása és tetőkialakítása igazodik a településen jellemző földszintes, sátortetős kialakításhoz. A sátortető jellemzően fióktetővel tagolt.

43 Mai példák 43

44 Utcák, Terek 44 UTCÁK, TEREK 7 Pusztaszabolcson a közterületek tervszerű kialakítása folyamatos. A növényzet és az utcabútorok harmonikusan illeszkednek egymáshoz. A településközpontban lévő zöldfelületek illetve parkok egyedi értéket képviselnek. Az alig meghaladó legfiatalabb ültetett közpark, cserjékkel platán és díszalmafa sorral. Külön színfoltot jelentenek a park szélén, illetve az országút másik oldalán található hatalmas termetű, öreg vadgesztenye fák. Szabolcsliget a város legszebben karbantartott zöldfelülete,mely kiterjedése a Velencei úttól a Kastély utcáig tart. A tömblakások közötti területek telepítése az 1970-es évek közepére nyúlik vissza.

45 Utcák, Terek 45 A templomkert és a Bajcsy-Zsilinszky utca között zöld terület ad otthont a játszótérnek és a műfüves pályának. Kialakítása és fejlesztése az elmúlt évek során valósult meg, így a város legfiatalabb közparkjának tekinthető. Funkciójából adódóan igen látogatott hely a városban.

46 Utcák, Terek 46 A családi házas területeken s széles utcák köztetületeit a lakók gondozzák.

47 Hirdetések, reklámtáblák 47 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 Pusztaszabolcson a reklámtáblák, hirdetések és cégérek változatos képet mutatnak. Az önkormányzat által kihelyezett hirdetőtáblák megjelenése egységes. Törekedni kell az egyéb reklámhordozók egységes kialakításra is.

48 IMPRESSZUM PUSZTASZABOLCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Pusztaszabolcs honlapcíme: Pusztaszabolcs postai címe: Pusztaszabolcs, Velencei u. 2. Telefon: Polgármester: Csányi Kálmán Polgármester címe: Főpítész: Farkas István Főépítész címe: SZERKESZTETTE: Fehér Vártervező Kft. SZÖVEG: Csányi Kálmán, Fehér Vártervező Kft. FOTÓ: Fehér Vártervező Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Fehér Vártervező Kft. Pusztaszabolcs, szeptember Impresszum 48