KÖRÖSFÕI PORTÉKÁK Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról

Átírás

1 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 69 Szûcs Brigitta KÖRÖSFÕI PORTÉKÁK Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról A ös években Kalotaszeg több falvában végeztem néprajzi terepkutatásokat, ennek során volt szerencsém Körösfõ jelenkori társadalmába, életmódjába bepillantást nyerni, továbbá Vass Erika javaslatára, a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásával megvásárolni egy körösfõi kereskedõ család 2014-es árukészletébõl 124 darab portékát, azaz eladásra szánt terméket. 1 Jelen dolgozatom a körösfõi terepmunkáim tapasztalatait kívánja ismertetni, különös tekintettel az életmódra, a megélhetési lehetõségekre és a körösfõiek által árusított tárgykészletre. Mindezek elõtt tanulmányom elején röviden vázolom Körösfõ elhelyezkedését, történetét és háziiparának kialakulását. Körösfõi Riszeg alatt Körösfõ (románul Izvoru Crişului) a romániai Kolozs megyében, Kalotaszeg erdélyi tájegység Felszeg nevezetû részében található református magyarok által lakott, jelenleg 654 lelket számláló, a Sebes-Körös forrásától 2 néhány kilométerre nyugatra, a Kolozsvár-Bánffyhunyad fõút mentén fekvõ falu. A település szerteágazó, sokutcás szerkezetû. A falunak több része van, az egyik a fõút mentén kialakult utca, a Hóstát. Fésûs beépítésû, keskeny szalagtelkei vannak, amelyek jellemzõen keresztcsûrös udvarral rendelkeznek. Ezen a falurészen zömmel új építésû házakat láthatunk, árusításra alkalmas kirakodó helyiségekkel együtt, illetve a falu végén kockaház típusú, termopán, azaz új, hõszigetelt nyílászárókkal ellátott bérelhetõ vásáros bódék találhatók. FURU Árpád megállapítása szerint a falu méretéhez képest csekély számú hagyományos épület maradt fent, viszont gyakoribbak a korabeli épülettípusok, mint például a keskeny kétszintes lakóházak. 3 Körösfõ termõterületei igen gyenge minõségûek, kövesek, 4 emiatt nem alkalmasak arra, hogy kellõ színvonalú megélhetést biztosítsanak a helyi lakosoknak. Ennek következtében a falu fõ tevékenysége nem a mezõgazdaságra, illetve a gazdálkodásra specializálódott, hanem a már-már ipari jellegûvé fejlõdött háziiparra, amelynek története a régmúltra tekint vissza. 5 A körösfõi háziipar és kereskedelem kialakulása TÕKÉS Irén személyes visszaemlékezésében olvashatunk arról, hogy a régi idõkben Kalotaszeg népe igen nehéz körülmények között élt, hiszen egy alapvetõ élelmiszer forrásnak, a kenyérgabonának a megtermelése és a beszerzése is problematikusnak bizonyult a vidék kedvezõtlen éghajlata és domborzata miatt. Emiatt a férfiak arra kényszerültek, hogy nyaranta százával induljanak meg az Alföld felé aratómunkát végezni. Ilyenkor csak az idõsek, az asszonyok és a gyermekek maradtak otthon, õk igyekeztek a férfimunkákat is ellátni több kevesebb sikerrel. 6 Tovább nehezítette a megélhetést az 1870-es években megépülõ Nagyvárad-Kolozsvár közötti vasútvonal is, hiszen korábban több kalotaszegi férfi élt meg áruszállításból, fuvarozásból és szekerezésbõl, így ez a tevékenységük immáron feleslegessé vált. 7 A kalotaszegi, illetve a körösfõi életmódbeli változást a 19. század második fele idézte elõ, egyrészt egy korszak szelleme, vagyis a népmûvészet felfedezése 8, másrészt egy magyargyerõmonostori születésû, református lelkész lánya, GYARMATHYNÉ HÓRY Etelka ( ) munkássága, akit sokszor csak GYARMATHY Zsigánénak szoktunk emlegetni. 9 GYARMATHY Zsigáné áldozatos tevékenységérõl számtalan írás látott napvilágot 10, melyekbõl kiderül, hogy Kalotaszeg társadalmi és kulturális életének minden szegmensében részt vállalt, szorgalmazta a kalotaszegiek megfelelõ szintû megélhetésének biztosítását, közben folyamatos diskurzust folytatott nemcsak a falubeliekkel, ha- 1 Jelen tanulmány a Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez K számú OTKA kutatás keretében készült. 2 Körösfõ elnevezése feltehetõleg a Sebes-Kõrös forrásával van kapcsolatban, hiszen felsõ folyása áthalad a falun. 3 FURU Árpád NAGY Jenõ FEKETE Károly TÕKÉS Irén SEBESTYÉN Kálmán FEJÕS Zoltán SEBESTYÉN Kálmán Lásd: HÁLA József

2 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 70 nem a kor neves tudós embereivel is, akiket gyakran vendégül látott bánffyhunyadi otthonában. 11 Jelentõs momentumnak számított az 1885-ös budapesti országos kiállítás, amelynek meghívottja volt GYARMATHYNÉ is, aki egy kalotaszegi szobabelsõvel készült, illetve temérdek régi varrottast szedett ki a ládák mélyérõl, kölcsönkérve a kiállítás idejére. 12 Körösfõ talán akkor vált híressé ebben a történetben, amikor a kiállításon személyesen Erzsébet királyné vásárolt egy varrottast egy körösfõi lánytól, aki ugyan nem eladásra szánta azt, de eleget téve a királynõ óhajának, mégis áruba bocsátotta munkáját. TÕKÉS Irén a következõképp ír errõl az eseményrõl: A leány megkapta a munkája árát, ezzel már el is indult a kalotaszegi varrottas a varratás és a világhír felé. 13 GYAR- MATHY Zsigáné látta a kalotaszegi falvak hátrányos gazdasági helyzetét, így hamar felismerte a munkáltatás fontosságát és igyekezett megfelelõ piacot teremteni a kalotaszegi munkáknak. 14 Õ maga írja le, hogy 1896-ig egyedül Körösfõ község lakosainak több mint forintot fizetett ki munkadíj fejében, ez abban a korban hatalmas pénzösszegnek számított. 15 GYARMATHY Zsigáné férje, GYARMATHY Zsigmond is jelentõs szerepet vállalt a körösfõiek munkáltatásában és háziiparának létrehozásában ben megalapította 16 az ország elsõ gyermekjáték-készítõ tanmûhelyét bánffyhunyadi székhellyel, ahová több körösfõi legény is járt mesterséget tanulni. A fa játékokat külföldre exportálták, késõbb pedig egyre közkedveltebbé váltak a kalotaszegi emberábrázolású faszobrocskák is. 17 Ez utóbbiak a mai értelemben vett szuvenír tárgyak elõdjeiként is felfoghatók. A tanmûhely mûködése rövid ideig tartott, de hatása a késõbbiekben is érzõdött: az itt végzett és munkálkodó mesteremberek a tanultakat továbbadták a faluban másoknak is, így egyre többen kezdtek foglalkozni fafaragással és asztalossággal Körösfõn, fõként hímzett 18 bútorokat (asztal, láda, szék) készítettek, amelyeken a régi kalotaszegi motívumok mintakincsei köszöntek vissza ben kezdõdött meg a körösfõi faragott bútorok árusítása Bánffyhunyadon. Körösfõn 1898-ban 15 család foglalkozott bútorfaragással. A 20. század fordulóján már nem csak bútort készítettek a körösfõiek, hanem többen házaló árusításba kezdtek. Fõ szemponttá vált, hogy olyan darabokat is készítsenek, amelyek szétszerelhetõk, hogy az utazások során könnyen tudják magukkal szállítani. Ebbe a körbe tartoztak a hatszögletû kis asztalkák, székek és kazetták. 20 E korszaktól számolhatunk tehát a körösfõiek mobil jellegû árusító, kereskedõ tevékenységével ban megalakult a Körösfõi Háziipari Szövetkezet, mely virágkorát 1909-ben élte. Ekkor már Kalotaszegi Háziipari Szövetkezetként mûködött azzal a céllal, hogy a kalotaszegi háziipari tevékenységet fejlessze és a vidék lakosainak megélhetésén javítson. A készített áruk között már nagybútorok is szerepeltek, mint például iroda-, ebédlõ- és szalonbútorok. 21 Ez a szövetkezet is kérészéletûnek bizonyult, mindössze négy és fél évig mûködött, azonban kitermelt egy újabb fafaragó körösfõi nemzedéket, akik akárcsak elõdeik, tudásukat tovább örökíthették. Az elsõ világháború egy idõre megszakította a körösfõi háziipari tevékenységeket, de már az 1930-as években TÕKÉS Irén leírása szerint Körösfõn négy kézmûves utca és nyolc varróház volt. A szerzõ azt is megállapítja, hogy a faluban a háziiparnak olyan sajátos formája létezik, amelyben a falusiak végezték a varrást és egyben az árusítást is. 22 Az 1930-as években, Erdélyben két jelentõs háziiparral foglalkozó üzlet volt, amelyek a Szövetség és a Gazdasági Szövetkezetek Központjához tartoztak, az egyik Kolozsváron a Pitvar, a másik Brassóban az Ágisz nevezetû volt. Ezek nemcsak kalotaszegi munkákat árusítottak, hanem egész Erdély területérõl származó népmûvészeti tárgyakkal is kereskedtek. 23 Fontos megemlítenem az 1930-as években munkálkodó Bethlen Máriát és a magyarvalkói Kónya Gyulánét, 24 akik a kalotaszegi varrottasok további népszerûsítésében és értékesítésében játszottak jelentõs szerepet. Bethlen Mária több vándorkiállítást szervezett, amelyeken kalotaszegi varrottasokat árusított, többször öszszedolgozott Kónya Gyulánéval, aki Kalotaszeg több falvában varratott. Itt fontos megjegyezni, hogy ebben az idõszakban egyre gyakrabban jelennek meg az árusításra szánt, olcsó munkák a kiállításokon, amelyet TÕKÉS Irén azzal indokolt, hogy a korban lezajló gazdasági krízis rányomta a bélyegét a népmûvészeti tárgyakkal való kereskedésre is, hiszen a vásárlók szûkös anyagi helyzetéhez alkalmazkodni kellett, így számukra megvásárolható, nem túl drága portékákat kellett felkínálni. Ezek közé 11 SEBESTYÉN Kálmán TÕKÉS Irén TÕKÉS Irén TÕKÉS Irén TÕKÉS Irén TÕKÉS Irén a megjelölt összeg nagyságát szemlélteti a következõvel: egy ló ára 100 forint volt és egy pár ököré 230 forint. 16 A tanmûhely 1886-ban már be is zárt. 17 SEBESTYÉN Kálmán Díszesen kifaragott. 19 SEBESTYÉN Kálmán SEBESTYÉN Kálmán SEBESTYÉN Kálmán Hivatkozik: A Kalotaszegi Háziipari Szövetkezet Alapszabályai I. és III. fejezet. Nagyvárad TÕKÉS Irén TÕKÉS Irén Kónya Gyuláné, leánykori nevén Schéfer Teréz, magyarvalkói lelkész felesége, Áprily Lajos feleségének testvére. 70

3 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 71 tartoztak például a festett fakanalak, ivócsanakok és a tordai pogácsák. 25 JANKÓ János 1894-ben is szót emel az olcsó portékák ellen: az érdeklõdõ közönség a varrottasokat még mindig csak mint tarkaságot, csiricsárit, népiest (tehát hazafiast) fogadja be szalonjába és szobáiba s kritika nélkül, de a nemesebb izlés igényei nélkül is veszi azokat össze, s ami jellemzõ, mert épen az elõbbieket bizonyítja, minél olcsóbban. Én ezt az áramlatot gyûlölöm, mert megmételyezik vele a készítõknek, magának a népnek az ízlését, elkorcsosítják vele a legszebb, legtökéletesebb formákat és motívumokat, s a mit az elsõ tíz év halottaiból feltámasztott, azt a második tíz év minden bájától, nemességétõl, sõt magyarságától megfosztja, s az üzleti, speculativ szellemnek feláldozza. Közben GYARMATHY Zsigáné munkásságát dicséri a következõ szavakkal: a varrottas ipar fejleszthetõ a maga mûvészeti érdekében; õ nem vásári árut ad, hanem mûdarabokat. 26 A második világháború után nehéz évtized következett, a háziipar, a kereskedelem mûködése stagnált, közben beszolgáltatási kötelezettségeknek kellett eleget tenniük a kalotaszegi embereknek ben új szövetkezet létesül, ebbõl alakul ki késõbb az Arta Decoriativã Termelõszövetkezet famegmunkáló részlege is, amely 150 munkásnak adott megélhetést. 27 Az 1960-as években lassan megindult az idegenforgalom, fõként nyugatnémet családok érkeztek Romániába a Fekete-tenger partjára nyaralni. Ennek következményeként 1975-ben Körösfõn majdnem 150-en igényeltek egyéni iparengedélyt. Mindez azt jelentette, hogy a körösfõi árusok az egész nyarukat a tengerparton töltötték, immáron új kínálattal, apróbb emléktárgyakat, szuveníreket, tehát a turisták igényeinek megfelelõ árucikkeket forgalmaztak. 28 A 20. század végétõl a körösfõiek igyekeztek minden olyan várost, üdülõhelyet és rendezvényt felkeresni, ahol haszonnal tudták az árucikkeiket értékesíteni. Az es változás után tehát fõként Magyarország, a román tengerpart, és néhány nyugat-európai ország, mint Hollandia, Németország, Svájc vált a körösfõi árusítás fõ színterévé. 29 Ezt a fajta kereskedõi attitûdöt KELEMEN Réka dolgozatában utazó kereskedelemnek nevezte, amely a bevásárló turizmussal van összefüggésben. 30 Természetesen mindez nem azt feltételezi, hogy az összes körösfõi lakos, aki kereskedelemmel foglalkozik, az jellemzõen utazik, mivel a falu jelentõs része otthoni árusítással foglalkozik. Az 1990-es években még erõteljesebbé vált a faluban történõ értékesítés, ezért külön butikokat alakítottak ki a körösfõi családok a lakóhelyiségek szomszédságában árusítás céljából. Mindez kapcsolatba hozható azzal, hogy az 1990-es évektõl a szabad határátlépés miatt egyre többen utaztak Romániába, és ezzel párhuzamosan növekedett az érdeklõdés Erdély iránt, így a személygépkocsival vagy busszal utazó turista majdnem biztosan megállt Körösfõn az út menti bazárosoknál. Ebben az idõszakban alakult ki Körösfõn az árusítással foglalkozó kisvállalkozói réteg is. 1.a kép. Táblajátékokat árusító körösfõi az 1990-es években 1.b kép. Körösfõi üzletsor BALOGH Balázs 1998-ban érdekes tanulmányt közölt egy fiatal körösfõi házaspár kereskedelmi tevékenységérõl és életmódjáról, akik 1992-tõl foglalkoznak út menti standon való árusítással. A szövegbõl kiderül, hogy az 1990-es években egyre színesedett az árukészlet palettája, nemcsak körösfõi munkákat árusítottak, hanem más falvakból és vidékekrõl származó népmûvészeti jellegû termékeket is. Továbbá megtudhatjuk, hogy az áruk beszerzése milyen összetett kapcsolatrendszert teremtett meg a falvak között, illetve, hogy milyen életmódbe- 25 TÕKÉS Irén JANKÓ János A szöveg eredeti megjelenése: JANKÓ János KELEMEN Réka Hivatkozik: SEBESTYÉN Kálmán TÕKÉS Irén KUSZTOS Tibor KELEMEN Réka

4 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 72 li igények léphettek fel egy 20. század legvégén élõ körösfõi kereskedõ család hétköznapjaiban ben KUSZTOS Tibornak 32 jelent meg cikke a Kalotaszeg folyóiratban Régiónk magyarságának perspektívái a tradicionális háziipar példáján címmel, amelyben a következõképpen értékeli a 21. századi körösfõi vegyes árukészletet: Hamarosan kibõvült a már korábban létezõ kereskedõ réteg, amely a nyugati turisták mozgásával arányosan, azok ízlésigényeihez igazodva árudömpinget hozott létre. Mivel nem mûködik egy szakemberbõl álló zsûrizés, a textíliák közül eltûnt a fodorvászon, elsietetté vált a megmunkálás, elszegényedett a mintakincs. Sok esetben már géppel szegik be az eladásra szánt varrottasokat. Ugyanazt a portékát kínálja minden árus. A giccsek kavalkádja szédíti el a tájékozatlan turistát, s mivel közülük sokakat (fõleg a nyugatiakat) Erdélybõl elsõsorban a Drakula-mesék érdeklik, hátborzongató faragott-festett figurák népesítik be az útszéli standokat. Kétségtelenül igaz, hogy az eredeti õstechnikával hímzett õsi minták olyan idõigényes, pontos munkát követelnek meg, amelyet a kirándulásokon souvenirt gyûjtõ turista nem fizetne meg. 33 A következõkben a ben megfigyelt körösfõi jelenségeket, életmódbeli jellemvonásokat ismertetem, különös tekintettel a jelenkori körösfõi árukészletre és megélhetési stratégiákra. 1.d kép. Körösfõi lakóház üzlethelyiséggel 1.c kép. Sakkfigurát faragó asszony árusítás közben Több lábon élünk Körösfõn három család életébe sikerült mélyebb bepillantást nyernem, az õ példájuk alapján kívánom bemutatni a több lábon élés, illetve a kereskedelemmel és mûhelymunkával foglalkozó életvitelt és megélhetési 1.e kép. Körösfõi lakóház üzlethelyiséggel stratégiát. Szövegemben az interjúalanyaim valódi keresztnevét és családnevük monogramját használom, mivel egyáltalán nem ragaszkodtak az anonimitáshoz. A. László és felesége 34 házasságkötésük után, 1992-tõl foglalkoznak kereskedelemmel. Saját út menti butikkal 31 BALOGH Balázs KUSZTOS Tibor, erdélyi református lelkipásztor. 33 KUSZTOS Tibor A. László született 1974-ben Körösfõn, foglalkozása asztalos. Mûhelymunkával és kereskedelemmel foglalkozó család gyermeke, akinek nagyszülei és szülei is utazó kereskedõk voltak. Apja szintén sakktáblakészítéssel, édesanyja pedig varrással foglalkozott a téli idõszakokban, nyaranként pedig jellemzõen az országban, fõként Temesváron árusítottak, a rendszerváltozást követõen pedig már Magyarországra is jártak kereskedni. A. Irén született 1973-ban Inaktelkén, foglalkozása háztartásbeli. Szülei és nagyszülei inaktelki származásúak. Apja, Gál János kõmûves, anyja háztartásbeli volt, aki varrással szerzett kiegészítõ jövedelmet a család számára. Irén édesapja nyugdíjba vonulását követõen rendszeresen jár Budapestre inaktelki kézimunkákat eladni, olykor heti rendszerességgel ingázik 70 éves létére. 72

5 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 73 rendelkeznek, ahol különbözõ portékákat árusítanak. Emellett László otthoni mûhelymunkát is végez, fa sakktáblákat készít. A mûhelynek egy hat éve épült, kétszintes, új építésû épület ad otthont, amely az udvaron található. Az épület felsõ szintje kétszobás, az egyik a berendezett, ún. kalotaszegi szoba, a másik szoba pedig jelenleg rakodó, tároló helyiségként funkcionál. János felesége, Irén itt tárolja azokat a tárgyakat, amelyeket nem használ a család. A mûhelyben nem csak László dolgozik, idõnként a nagybátyja is besegít a sakktábla készítésbe. A táblák lefestéséhez idején napszámos munkába egy fiatalasszonyt is el szoktak hívni. A családnak két butikja van, az egyik a falu végén található nyolc éves, új építésû üzlethelyiség, ez a lakóházukkal szemközti oldalon található. Ugyanitt több, betontéglából épült, hõszigetelt mûanyag nyílászárókkal ellátott, téglalap alaprajzú, kisméretû, alacsony épületet találunk. Ilyen épületekbõl egész sor látható a falun áthaladva, amelyek a körösfõi családok összefogásával, közös anyagi befektetésével épülhettek meg. Ezek a bódék közterületen állnak, így a bolthelyiségek tulajdonosai rendszeres adót fizetnek a terület bérléséért. Lászlóék másik butikja régebbi építésû, az 1990-es évek elején építtették kalotaszentkirályi munkássokkal. Ez fából készült, fedeles, kisméretû építmény, amelyet a lakóház szomszédságában építettek fel, a kerítés és a virágoskert helyére. Jelenleg ezt a helyiséget raktárként használják. A család szerint azért kezdtek el inkább az út másik oldalán található új építésû butikban árulni, mert az az oldal (Kolozsvár-Nagyvárad irányában) forgalmasabb volt, a külföldre tartó munkások többet vásároltak a túloldalt lévõ boltban. László felesége, Irén az árubeszerzés és az árusítás mellett megrendelésre kalotaszegi népviseletet is készít, elsõsorban gyöngyös pártát, selyembojtot, vállfûs inget, csipkés mellrevalót, mellényt, bokrétát és nõi bujkát. Akad rá példa, hogy idõnként magyarországi tánc- vagy kóruscsoport megrendelésére varr magyaros ruhát. Továbbá saját boltjába, illetve ugyancsak felkérésre gyöngyökbõl készült ajándéktárgyakat és ékszereket is készít, mint például nyakláncot, babát, kulcstartót, tojást és táskát. Irén édesapja 35 rendszeresen jár Budapestre, ahol egy Váci utcában található szuvenír boltnak adja el a menye és a leány unokája által készített gyöngyös ajándéktárgyakat, idõnként Irén is küld néhányat az általa készített gyöngyös portékákból. Irénnek és Lászlónak egy lányuk van, aki 22 éves, gyógyszerész asszisztensnek tanul, de egyelõre még nem sikerült a szakmájában elhelyezkednie 36, így besegít a szüleinek az árusításba, és az ezzel járó adminisztrációs munkákba. Nemrégiben egy mûkörmös, manikûr tanfolyamot is elvégzett, melynek köszönhetõen otthon vállal manikûrözést és mûkörömépítést. A körömápolásra a faluban egyre inkább növekszik az igény, és rendszeresen látogatják a helyiek János lányát. Fõként ünnepek, mint például esküvõk, keresztelõk elõtt teszik rendbe körmeiket a körösfõi lányok és fiatalasszonyok. 2. kép. Mûhelyül és raktárként szolgáló épület (SZÛCS Brigitta felvétele, 2015.) P. Attila és családja 37, akárcsak A. Lászlóé, több kereseti forrást aknáz ki a megélhetéshez. Neki és feleségének, P. Évának ugyancsak van egy újonnan épült faluszéli, út menti butikja. Emellett, Attila újabban kamion sofõri állást is betölt, miközben felesége a boltjukban árul. Attila testvére családjával együtt Szentendrén él, ahol üzlethelyiséget bérelnek, emellett fából készült fali díszeket is készít, amit sógornõje, P. Attila felesége ragaszt össze. P. Attiláéknak egy huszonéves fiúgyermekük van, aki líceumot végzett. Jelenleg szakképzettség nélkül egy körösfõi építõipari cégnél dolgozik. Ennek a cégnek a mun- 35 Gál János született 1942-ben, Inaktelkén, foglalkozása kõmûves. Korábban már hivatkoztam rá, lásd 34. jegyzet. 36 László és Irén lánya a közeljövõben a 20 kilométerre lévõ középfüldi (románul Fildu de Mijloc, Szilágy megye, Románia) patikában fog elhelyezkedni, mivel már felkérést kapott gyógyszerész munkára. Lászlóék lánya saját gépkocsijával fog naponta ingázni Középfüldre. Napjainkban megfigyelhetõ Kalotaszegen, hogy a lányok gyógyszerész asszisztensnek tanulnak, Körösfõn három személyrõl tudok, aki gyógyszertárban helyezkedett el. Inaktelkén is tapasztaltam hasonlót, ahol egy 20 éves fiatal lány az egeresi patikába jár dolgozni, szintén saját gépkocsijával. 37 P. Attila született 1962-ben, Körösfõn. Mûhelymunkával és kereskedéssel foglalkozó család gyermeke. 73

6 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page kép. Sakktábla készítése A. Lászlóék mûhelyében (SZÛCS Brigitta felvétele, 2015.) Kolozsváron tanulta. Korábban bútorkészítéssel foglalkozott, de amint megjelentek a piacon a mûanyaglapok, átváltott a fa nyílászárók készítésére. Rövid idõ elteltével a termopán, azaz mûanyag nyílászárók jöttek divatba, így áttért a körösfõi sakktáblák készítésére. Ennek az egész munkafolyamatát õ végzi: a nyersfa hasításától, a dobozok kihímzésétõl, illetve kivirágozásától 40 egészen a lakkozásig. Attilától a sakktáblákat kereskedõk vásárolják fel, amiket tovább értékesítenek. K. Attila jelenleg az újonnan épített, frissen meszelt mûhelyében dolgozik. Emellett kisbusszal is rendelkezik, így személyszállítást is vállal a környéken. Nagyméretû lakóházuk felsõ szintjét vendégházként használják, több szobában biztosítanak szállást az ide érkezõ vendégeknek. Ugyancsak ezen a szinten található a berendezett kalotaszegi szobájuk is, amelyet a turisták, mint helyi sajátosságot, élõ néphagyományt tekinthetnek meg. A szoba berendezési darabjai K. Attila feleségének a hozományából tevõdnek össze. A vendégszobák kiadásával, takarításával és a vendégek fogadásával fõként K. Attila felesége foglalkozik. 4.kép. A. Irén az általa készített pártákkal (SZÛCS Brigitta felvétele, 2015.) kásai körösfõi emberek, munkájukat többen dicsérik a faluban, gyakran kapnak városi megrendeléseket is. Szinte nincs olyan feladat, amely kifogna rajtuk, hiszen minden rendelésnek eleget tudnak tenni: festenek, burkolnak, csempéznek, parkettáznak, tetõt fednek és építenek egyaránt. 38 A harmadik család, akikkel mélyebb ismeretségre tehettem szert, K. Attila 39 és családja. Õk ugyan nem folytatnak út menti árusítást, de éppúgy értékesítéssel foglalkoznak, illetve több tevékenységet ûznek egyszerre. K. Attila foglalkozását tekintve asztalos, a mesterséget 5. kép. K. Attiláék vendégházrészükben lévõ berendezett kalotaszegi szoba (SZÛCS Brigitta felvétele, 2015.) A fenti sorokban csak három család foglalkozását és fõ megélhetési forrásait ismertettem, de elmondható általánosságban is, hogy a fõ foglalkozás mellett a körösfõiek egyéb munkát is elvállalnak keresetük kiegészítése céljából. Akik nem foglalkoznak út menti kereskedéssel és nem a fõút mentén laknak, azok is igyekeznek valamiféle társadalmi igényeket kielégítõ, vagy turistákat kiszolgáló tevékenységet folytatni, amellyel anyagi forrást képesek teremteni maguknak. Például az életfordulók nagyszabású ünnepei, mint például a keresztelõk, konfirmá- 38 Erdélyben jellemzõ, hogy az építõcégek nem specializált feladatot végeznek el, hanem tulajdonképpen minden építkezéssel kapcsolatos munkafolyamatot ellátnak a munkások, sok esetben szakképzettség nélkül is, hiszen idõvel beletanulnak, vagy már korábban megtanultak bizonyos munkálatokat, amelyeket otthon, a faluban végeztek el saját részre. Jellemzõ az is Erdélyben, hogy amennyire csak lehet, az emberek igyekeznek mindent maguk megcsinálni a ház körül, s csak a végsõ, vagy kényszerû esetben alkalmaznak külsõ, fizetett munkaerõt. 39 K. Attila, született 1969-ben, Körösfõn. Foglalkozása asztalos, édesapja borbély volt a faluban egészen az 1990-es évek közepéig. Édesanyja a kollektív (azaz termelõszövetkezet) fõkönyvelõnõje volt, mellette varrással is foglalkozott, a rendszerváltozást követõen Magyarországra járt kézimunkákat árulni. 40 Díszítõ faragás. 74

7 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page kép. Táblajátékhoz készülõ falapok K. Attila mûhelyében (SZÛCS Brigitta felvétele, 2015.) ciók és esküvõk is megkívánnak különbözõ szolgáltatásokat vagy javakat, mint például süteményt, tortát, elõételt, vagy akár mûkörmöket. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint azoknak a körösfõi specialistáknak a jelenléte és mûködése a faluban, akik ezeket a közösségi szükségleteket elégítik ki. Ennek értelmében Körösfõn 2015-ben körülbelül három asszony készít ünnepekre elõételt, kettõ sajtos kiflit, kettõ süteményt és tortát, kettõ kürtöskalácsot, öt juhsajtot, és két tésztagyúró aszszony is van (csiga- és laska csinálók). Ezen kívül fõzõasszonyok is élnek helyben, akiket idõnként felkérnek különbözõ ünnepi ételek elkészítésére. A konfirmáció, mint az egyik legjelentõsebb átmeneti rítus Kalotaszegen megkívánja a konfirmandusok fel- 7. kép. Körösfõi népviseletbe öltözött keresztanyák ajándéktortájukkal és csokrukkal a keresztelt csecsemõ körül (FARAGÓ István felvétele, 2015.) 8. kép. Körösfõi asszony által készített hideg elõétel egy sztánai esküvõ lánykikérésén (MOLNÁR Ábel felvétele, 2015.) 75

8 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 76 öltöztetését, ilyenkor a lányoknak selyembojt és párta jár, amelyeknek az árai együtt egy kisebb havi fizetéssel egyenértékûek. Megfigyelhetõ napjainkban, hogy több alszegi és felszegi faluból járnak Körösfõre megrendelni ezeket a viseletelemeket a lánygyermekeknek ben egy körösfõi pártakészítõtõl három sztánai, két zsoboki és két magyarvistai konfirmandus lánynak rendeltek pártát. 41 A faluturizmusra is többen alapoznak, hiszen egyre nõ Körösfõn a családi vállalkozásban mûködtetett vendégház vagy vendégszoba száma. Több internetes oldal felületén megjelennek ezek a szálláshirdetések, amelyekben fõként a helyi sajátosságokat hangsúlyozzák, így: kalotaszegi szoba, mûhelymunka megtekintése és a helyi gasztronómiai specialitások (például kürtöskalács) megkóstolása szerepel, falusi hangulatot keltõ fényképpel együtt. Körülbelül hat család foglalkozik a faluban állatok értékesítésével és feldolgozásával (juh, szarvasmarha vagy disznó). Tõlük fõként azok a körösfõiek vásárolnak, akik nem tartanak állatokat, ilyenek fõként a fõút menti árusítással foglalkozók, vagy a mûhelymunkát végzõk. A. Irénék tartanak otthon saját részre disznót, viszont házi tejre szükségük van, így egy falubeli asszonytól vásárolják meg a frissen fejt tejet. Ugyanez az asszony szokott Irénéknek idõközönként napszámos munkát végezni a mûhelyükben. A leírtak alapján sem tehetünk általános megállapításokat arra vonatkozóan, hogy a körösfõiek csak a kereskedelembõl, az értékesítésbõl és a közösségi igényeket kielégítõ szolgáltatásokból élnek. Az egyik interjúalanyom elmondása szerint a falu csupán egy vékony rétegének, körülbelül 15 %-nak a fõ foglalkozása a fõút menti árusítás. A lakosság mintegy felének az elsõdleges megélhetést a mûhelymunka nyújtja, a másik fele pedig elment dógozni, vagyis városokban (Bánffyhunyadon, Kolozsváron vagy egyéb helyeken) keresi meg a mindennapi betevõt. Olyanok is vannak, akik külföldön vállalnak munkát, esetleg ki is települtek már a faluból és csak alkalomszerûen utaznak haza. Napjainkban népszerû foglalkozás a nyugati országokban végzett mezõgazdasági, kerti idénymunka 42 és a kamion sofõrködés. Ezek olyan munkák, amelyekkel rövid idõn belül (néhány hónap alatt) nagyobb összegû keresethez lehet jutni. Több körösfõi interjúalanyom szerint, amennyi pénzt megkeresnek három-négy hónap alatt külföldön, annyiért Romániában egy évet kellene dolgozniuk. Ennek következtében tudnak Körösfõn építkezni, házat felújítani és bõvíteni, esetleg saját családi vállalkozásba kezdeni. 43 A körösfõi árusításról és a ös árukészletrõl 2014 augusztusában a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 124 db tárgyat vásárolt meg egy mûhelymunkával és árusítással foglalkozó körösfõi családtól. A következõkben fõként ennek a családnak az árukészletét és kereskedelmi tevékenységét mutatom be. A hitelesség és az árnyaltabb szemléltetés érdekében a szövegben többször fogom idézni az interjúalanyaim szavait. Attila 44 feleségével együtt 22 éve foglalkozik árusítással és mûhelymunkával, ez a foglalkozás a családban tovább öröklõdött, hiszen Attila és felesége szüleinek is ez jelentette a megélhetést. Jelenleg a faluban az út menti bazársoron árulnak. Ez nem volt mindig így, ugyanis az 1990-es évek elején utazó kereskedõként keresték a kenyerüket: körülbelül 12 évig jártak nyaranta a román tengerpartra árulni. Erre a következõképp emlékszik vissza Attila felesége: 6-7 éve vannak itt ezek az üzletek, bódék, mi elõször nem a ház elõtt kezdtünk árulni, hanem a tengerparton. Kellett egy engedélyt váltani, az mindenkinek kellett, hogy tudjon dolgozni, ott is kellet fizetni, hogy lehessen árulni az asztalokon. Mi itthon nem árultunk. Az elején csak sakkot, römit (fából készült táblajáték), terítõt árultunk, amelyet mi készítettünk, szóval mi egyebet nem, csak ami Körösfõn készült A románok nagyon jó vásárlók voltak, mert nyilván õk vannak a legtöbben a tengerparton és nagyon szeretnek sakkozni, ez egy hagyományos román játék, a táblajáték. A kézimunkát inkább külföldiek vásárolták. Németek sokan jártak kezelésre, a tengerpartra, régen voltak norvégok is, most azok nem jönnek, ahogy hallom; õk ezeket a titkos dobozokat és terítõket szerették nagyon. Amikor nem volt tengerparti szezon, akkor otthon mûhelymunkát végeztek, vagy különbözõ vásárokon és ren- 9. kép. Attiláék egykori mûhelye 41 Természetesen nem egyházi, hanem társadalmi részrõl követelik meg a felsorolt szokáselemek alkalmazását. 42 Fõként Hollandiában és Németországban végeznek mezõgazdasági idénymunkát. 43 Vö. FÜLÖP Hajnalka FÜLÖP Hajnalka megállapítja, hogy az 1950 és 1970 között az állandó munkalehetõség (ipari munkavállalás) és a rendszeres fizetés lehetõvé tette az építkezéseket, a lakóházak bõvítését az egyik általa kutatott Nádas menti faluban. Ugyancsak a munkalehetõség, kivált a külföldön végzett munkáért kapott fizetés idézi elõ a jelenkori lakóházak beosztásának (jelentõs a fürdõszoba, a külön gyermekszoba és a living, vagyis nappali jelenléte egy lakóházban) és berendezésének (laptopok, LCD televíziók és egyéb technikai eszközök, új bútorok, lakástextilek megvásárlása) a modernizálását. 44 Most visszatérek P. Attila és családja kereskedõ tevékenységéhez. 76

9 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page kép. Attiláék egykori mûhelyében dezvényeken árultak néhány napot: Azután pedig vásárokban, most is ugyanígy van, mikor nem lehet menni a tengerpartra, akkor vásárokban Szebenben is sok rendezvény van, most még fejlettebbek a rendezvények, most már nagyobb figyelmet szentelnek a népmûvészetnek a románok is. A tengerpartra tehát fõként táblajátékokat és kézimunkákat vittek árulni, amelyeket otthon készítettek el télen. Egy idõ után már nem volt kifizetõdõ számukra a tengerparti kereskedelem, mivel egyre több költséggel járt az ottani árusítás, az asztalok bérlésének összege egyre növekedett, így a következõ úticéljuk Magyarország lett: Mi úgy mentünk el 2002-ben, hogy A. egyik unokatestvére ott árult Tihanyban, talált egy jó helyet, egy forgalmas üzletecskét. Gondoltuk, a tenger úgy sem kielégítõ, próbáljuk meg Magyarországon, de nem jött be nekünk ez a tihanyi dolog. Akkor utána jöttünk fel Szentendrére, akkor épült meg Balázsék üzlethelyisége Tihanyban ugyanúgy volt, mint a tengeren, szezonban lehetett csak árulni Már olyan honvágy volt. Mi jobban szeretjük itthon. Szentendrén ott lehet lenni állandóan, télen és nyáron, de már megterhelõ tud lenni úgy, ha valaki nem érzi úgy, hogy nem otthon van Szentendrén. Mi röghöz kötöttebbek vagyunk. A család végül úgy döntött, otthon próbálkozik az árusítással, így kerültek végül haza Körösfõre: Magyarországon voltunk 8 évig, azóta hazajöttünk. Itt a butik soron van az 11. kép. Új építésû butiksor 77

10 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 78 üzletünk, ezt az emberek építették meg maguknak, a bérleti díjat fizetik a Néptanácshoz, a Polgármesteri Hivatalhoz 20 butik van egymás mellett, lentebb pedig mindenki a saját udvarán alakított ki magának az üzlethelyiséget. A család butikja tehát egy új építésû, alacsony mûanyag nyílászárókkal ellátott épület, egy nagyobb és egy kisebb, fülkeszerû helyiséggel rendelkezik. A nagyobb helyiségben, a fal mentén végig, több sorban polcok vannak felszerelve, ezeken portékák helyezkednek el, nagyjából szisztematikusan, anyagtípus szerint csoportosítva. A kisméretû, fülkeszerû helyiségben található egy asztal székkel, a pénztárgép és az eladó személyes tárgyai (például egy pulóver, az üzletének iratai, dokumentumai). A bolt külsõ, utcafronti részét is teljes mértékben kihasználják, ugyanis a külsõ falak elé eladó tárgyakat helyeztek, vagy függesztettek. Attila neje a következõképp emlékszik vissza azokra az idõkre, amikor még nem volt üzletük az út menti bazársoron: Ezek új dolgok. Régen nem volt ez a nagy kirakodó vásár, mint most. Most vagy a kapualjakat fedik be, vagy a kapualjat is, és az épület a legkülsõbb helyiségét alakítják át üzletté. Meg lehet nézni a faluban a házakat, nem voltak akkor ilyen boltok, volt, aki kirakta az áruját a kapu elé egy padra, vagy egy-egy terítõt, mert forgalom mindig is volt, itt fõút mentén mindig jöttek külföldiek is, nem csak itteniek, magyarországiak is. Itt régen nem volt ilyen, ez most alakult ki 20 éve, hogy ilyen nagy kirakodó vásár van. A házak nem így voltak kialakítva, ahogy észrevették, hogy lehet ilyen tevékenységet folytatni, akkor kezdték átalakítani a külsõ helyiséget. Attiláék a portékákat tematikusan helyezték el. A következõ általános csoportosításokat és árukészlet típusokat figyeltem meg az üzlet belsõ helyiségében: fajátékok, mûanyag játékok, kézimunkák, gyékény áruk, fa táblajátékok, bõráruk, kerámiák, konyhai faáruk, fonott áruk (kosarak), szalmakalapok, dísztárgyak, házi áldások, viseletek, hûtõmágnesek, csergék, plüss játékok (bárányok, kutyák). Az üzlet elõtt zömmel kerti díszek (forgók, kaspók), fa autó üléshuzatok, állványos bográcsok, öntöttvas edények és játékok. Ezeken kívül a bent lévõ tárgyakból vegyesen, néhányat raktak az üzlet elé mutatóba, mivel sok látogató siet, ezért be sem megy a boltba szétnézni, továbbá a kirakott és kifüggesztett tárgyakat az út mentén elhaladó kocsikból is jól szemügyre lehet venni. Attila feleségének szavai is erõsítik mindezt: Jó, ha mindenbõl van kint is, mert a vásárlónak megakad rajta a szeme, van, hogy be sem jön, hanem, ami kint van azt veszi meg, berakja az autóba és megy vele. Tehát jó, ha választékos a kínálat, de nem lehet mindent kirakni, meg nagyon piszkolódik, a legszebbeket nem teszik ki, mert a por, a napsütés, az autók füstje nagyon rongálja. A portékák készítési helyeit figyelembe véve elmondható, hogy csak csekély részük készül Körösfõn, ezek a következõk: fa táblajátékok, titkos dobozok 45, díszesen kifaragott óriás ceruzák, varrottasok, hûtõmágnesek, körösfõi falidíszek és néhány fajáték (csipegetõ csirkék, nyomkodós figurák, rugós függõ játékok stb.). A fa táblajátékok közé tartozik a sakk, a malom és a römi. A varrottasok tulajdonképpen fõként vagdalásos vagy keresztszemes hímzési technikával készült lakástextileket: abroszok és kisebb méretû terítõk. Zömmel fehér színûek, de mára már akadnak köztük különleges, színes, melírozott fonallal kihímzett darabok is, amelyek az elmondások szerint vásárlói igények kielégítésére készültek: Eszünkbe sem jutott, hogy mit tudom én, melírozott zöld. Ez attól is függ, hogy mit lehet találni a piacon. Például régen nem volt melírozott cérna, addig nem volt melírozott terítõ, most már van olyan, hogy barnából sárgába. Ezeket a kézimunkákat általában téli estéken vagy árusítás közben, vásárlóra várva varrják az asszonyok. 12. kép. Új stílusú körösfõi varrottasok Az egyik tipikus körösfõi játékfigura a faszos buba (nem gyermekeknek készítik), amely egy vicces, pajzán kalapos férfit ábrázoló fajáték, ha testén felemelünk egy henger alakú részt, akkor alatta feláll egy falloszt imitáló kis faelem. Ezek a tárgyak kézi fafaragással készülnek, akárcsak a sakkbábuk, különbözõ színben, méretben kaphatók, akár kulcstartó figuraként is. A faszos buba másik verziója az, amikor a kalapos férfi figurával szemben egy egy nõalak áll, akinek a lába közé emelkedik a falloszt jelképezõ kis faelem, amikor a férfi figura testén lévõ hengert felhúzzuk. A fajátékok gyártásában idõnként némi újítást is bevezetnek a körösfõiek: Nagyon sok ötlet van, például a játékoknál is, vannak ezek a rugós játékok is. Azt is Magyarországon gyártotta valaki, de most Körösfõn van egy leleményes család, aki gyárt, igaz nagyobbakat gyártanak. 46 Újabb keletû árucikkeknek minõsülnek a híres erdélyi városokat (például a törcsvári kastély), falvakat (például a körösfõi templom) mintázó fából készült tányér alakú fali díszek és hûtõmágnesek. Az utóbbiak kisméretû, téglalap alakú falapocskák, amelyeken nyomott minta látható: Fotós üzletekben megcsinálják a képeket, ilyen fóliákat és ráhúzzák. Van egy nyomdagépünk, a mintákat mi nyomtatjuk rá, ilyen tájházszerûségeket. 45 Titkos doboz: Lakkozott, pácolt, növényornamentikával faragással díszített fadoboz, amely csak egy apró kulccsal nyitható ki, amely a doboz alsó részében van elhelyezve, úgy, hogy az nem látszik, csak kisebb elemek eltolásával lehet hozzájutni, és kinyitni a dobozt. 46 Rugós játékok: a játék egyik eleme egy fém rugó, amelynek segítségével mozgásra képes a játék. 78

11 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page kép. Körösfõn készített fa dísztányérok 13. kép. Körösfõi faszos bubák 16. kép. Körösfõn készített táblajátékok és titkos dobozok nek el: A terítõkkel pedig úgy van, hogy ez a mi eredeti kalotaszegi kézimunkánk, na most ez a másik is eredeti kézimunka, de ez a Nádas-menti változat, ott készítik, ahol a gyöngyöket fûzik, a gyöngyös babákat készítik, Inaktelkén. Ezt meg kellett venni, hogy legyen választékunk, mert valaki az egyszerûbbet szereti, valaki pedig a színesebbet. A kézzel faragott fakanalakat például füldi47 cigányoktól, az ún. táncos ingeket pedig Székrõl rendelik meg. 14. kép. Hûtõmágnesek Attiláék olyan portékákat is árusítanak, amelyek a környezõ falvakban készülnek el. Ilyenek például a gyöngyös tojások, babák, nyakláncok és a díszesen kihímzett abroszok, amelyeket a Nádas-mente falvaiban készíte- 17. kép. Lakástextilek az üzletben 47 Alsófüld: Szilágy megyében található, Ketesd és Váralmás között. 79

12 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 80 Több olyan szuvenír jellegû terméket is árulnak Attiláék, amelyet Magyarországról szereznek be, vagy ami a szentendrei árusításuk során maradt meg. Ilyen jellegûek a matyó és kalocsai mintás ajándéktárgyak: hímzett textil dobozka, fából készült matyó babák, kulcstartók, betyár figurás fa dugóhúzók, kereplõ és hímzett blúzok. Attiláék, a többi körösfõi kereskedõhöz hasonlóan árukészletük java részét az ún. korondi lerakatból vásárolják meg: Hozzák ide állandóan a lerakatosok autóval. Ezek a lerakatosok korondiak, a tengeren korondiak voltak és körösfõiek. Ez a cserekapcsolat, õk vitték a sakkot, onnan hozták a cserepet, amíg csak cseréppel foglalkoztak, úgyhogy ez nem mostani eredetû dolog. Le kell telefonáljam, hogy én mit szeretnék. Körösfõn van egy család, aki azzal foglalkozik, hogy heti rendszerességgel egy Korondról érkezõ teherkocsit fogad, amely a legkülönfélébb árucikkeket pakolja le a házuknál. Amikor a faluban valakinek elfogy valamilyen termék a butikjából, akkor ehhez a családhoz fordul, hogy beszerezze az utánpótlást. Ennél a lerakatnál tudnak rendeléseket is leadni, ha esetleg hiányban szenvednek egy kellendõbb termékbõl. A Korondról szállított árucikkek készítési és származási helyei is rendkívül különbözõek. A kerámiák zöme Korondon, vagy egyéb székelyföldi falvakban készül, ezek a tárgyak jellemzõen méz- vagy vajtartók, tányérok, pálinkás és kávés készletek, csuprok, bokályok, házi áldások, kaspók, római tálak. A szalmakalapokat Maros megyébõl, a bõr sapkákat Törökországból, a bõr nadrágszíjakat Gyergyóalfaluból, a gyékény termékeket (szatyor, alátét, fakanáltartó, kenyeres kosár) Nagykendrõl, a kötött és gyapjú árukat (szobapapucs, gyapjú zokni és pulóver) Lengyelországból, a mûanyag, ún. bóvlikat (játékok, díszek) pedig Kínából hozatják. Továbbá már az 1990-es évek elejétõl jellemzõ körösfõi portékák a nyámci 48 vázák 49 a hodák szalmakalapok és faragott fa furulyák. A korondi lerakatból való árubeszerzés azért praktikusabb a körösfõi árusoknak, mert egy helyen többféle árucikket meg tudnak vásárolni, így nem kell külön-külön felkeresni a készítõket és forgalmazókat, hanem egy helyen le tudják bonyolítani a beszerzést. Attiláék nemcsak a korondi lerakatból vásárolnak természetesen, hanem idõnként a készítõktõl is szereznek be termékeket, akik idõnként személyesen utaznak Körösfõre eladni a munkáikat. Olcsóbb megoldásnak bizonyul, ha Attiláék a készítõtõl veszik meg a portékát, mivel a korondiak még az árra rátesznek némi saját hasznot. A fa konyhai eszközök és lakberendezési tárgyak jelentõs része Székelyföld különbözõ városaiban és falvaiban készül, mint például a különbözõ méretben kapható lapítók (vágódeszkák), kürtöskalács sütõfák, gyaluk, spatulák és fakanalak, kínáló tálak, alátétek, sodrófák, szauna vödrök és kanalak, kinyitható kisszékek, talpmasszírozók, örök naptárak és kisméretû székelykapu díszek. Erdélyt, illetve Romániát jelképezõ szuvenírek is szép számban megtalálhatók Attiláék boltjában, ezeken általában magyar és román nyelvû feliratok olvashatók, mint például: Erdély, Körösfõ, Romãnia, Transilvania, Bran, Dracula 50. A korábban említett hûtõmágnesek és falemezbõl készült fali díszek mellett jellemzõek a kerámia fali díszek, hógömbök, amelyeken szinte kivétel nélkül Drakula bajszos, karakteres ábrázolása és Bran kastélya látható. Bran magyar megfelelõje Törcsvár, amirõl a román történetírás és közvélemény úgy tartja, hogy az itt lévõ kastély Drakula otthona volt. Romániát Drakulán kívül különbözõ festett gipsz és kerámia szobrok jelképezik, amelyek bocskoros falusi embert, medvét, erdõt vagy kerekes kutat ábrázolnak. Ezek mellett találunk olyan Erdélyt szimbolizáló szuveníreket is, amelyek eltérõ történeti narratívába illeszkednek, mint az elõbbiek, ilyenek például a Nagy-Magyarországot, Mátyás királyt, Attilát megjelenítõ dísztárgyak, vagy azok a falra akasztható merített papírok, amelyeken a magyar nemzeti Himnuszt, a székely himnuszt, a Szózatot, illetve Árpád imáját olvashatjuk. Attiláéknál és más körösfõi árusoknál is megfigyelhetõ, hogy a boltban elõkerülnek a régiségek is, jellemzõen: kötények, szoknyák és mellrevalók. Ezeken kívül régi kerámiák és egyéb tárgyak is gyakran megtalálhatók egy-egy üzletben. Sõt, van néhány körösfõi lakos, aki csak a régiségkereskedelemre specializálódott. Általában azok a falu-, vagy környékbeli emberek adják el a körösfõi árusoknak ezeket a régi tárgyakat, akik anyagilag igen megszorultak. Utolsóként említem a szakrális tárgyakat, amelyeknek jelentõs része az ortodox és a római katolikus valláshoz köthetõ. Ezek a következõk: szenteket ábrázoló karkötõk, rózsafüzérek, feszületek, fali szenteltvíztartók, Jézus Krisztust, Szûz Máriát, illetve a Szent Családot ábrázoló szobrocskák és képek. A házi áldások inkább a református valláshoz kötõdnek, ezek megjelenhetnek írásos varrottasokon, merített papírokon, falidíszen, vagy akár korondi kerámián is. Attiláék vásárlóiról elmondható, hogy többnyire román és magyar nemzetiségûek, közülük is inkább a románok vásárolnak be bõségesen külföldi munkaszezonok elõtt és után. Ezek a román átutazók jellemzõen Olaszországban keresik a kenyerüket, ünnepek vagy szabadság alkalmával utaznak haza Romániába, általában ilyenkor megállnak Körösfõn és itt vásárolnak ajándékot rokonaiknak és barátaiknak, amikor pedig külföldre utaznak vissza, akkor az ottani ismerõseiknek visznek ajándékba egy hazájukat reprezentáló szuvenírt, rendszerint valamilyen Drakula díszt. 48 Nyámc : Karácsonkõ (Piatra Neamţ, Bákó megye, Románia) 49 BALOGH Balázs Dracula: III. Vlad (Vlad Ţepes) havasalföldi nagyfejedelem a 15. században, aki nyársba húzóként híresült el. A románok nemzeti hõsként tekintenek rá. 80

13 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page kép. Korondi kerámiák 18. b kép. Székely termékek 20. kép. A bolt elõtt lévõ portékák 19. kép. Székely fatermékek 21. kép. Fali díszek 81

14 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page kép. Gyékény áruk 23. kép. Rózsafüzérek 24. kép. Csipegetõ csirkék kép. Hodák kalapok és sípok

15 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 83 A magyar vevõkrõl több körösfõi úgy nyilatkozott, hogy gyenge vásárlók, sokkal kevesebbet pénzt költenek el itt, mint a románok. A magyar turisták legtöbbször kisebb ajándéktárgyakat vesznek, vásárlási szokásaikban kissé megfontoltabbak, többször alkuhoz folyamodnak. Õk azok, akik inkább kézimunkákat, korondi kerámiákat, vagy egyéb, kézzel készített termékeket vásárolnak, és a legkevésbé jellemzõ rájuk, hogy Drakulát ábrázoló ajándéktárgyakat vesznek. A gyermekek kedvéért persze õk is megvásárolnak különféle mûanyag játékokat is. A magyar és a román vásárlókon kívül természetesen más nemzetiségû átutazók is szívesen megállnak Körösfõn szétnézni és vásárolni. A vásárlási szezonokról elmondható, hogy karácsony elõtt van a legnagyobb forgalom, ilyenkor többnyire lengyel gyapjútermékeket, zoknit, papucsot, kötött pulóvert, sálat, sapkát, szamosújvári bõrmellényeket és ingeket vásárolnak a hazautazók. A román munkások január 15-én utaznak vissza külföldre, ilyenkor is gyakran megállnak Körösfõn, ahogy korábban említettem, szuveníreket, vagy egyéb vegyes portékát visznek magukkal ajándékba. A húsvéti idõszak igen gyenge forgalmú, ebben a ciklusban fõként magyar vásárlók akadnak, akárcsak pünkösdkor. Ilyenkor a csíksomlyói pünkösdi búcsúba utazók vagy az éppen onnan hazatartók állnak meg tömegesen, hogy szétnézzenek Körösfõn. A következõ termékeket vásárolják ekkor elõszeretettel: áfonya- és csipkelekvárt 51, pálinkát, lapítót (vágódeszkát), díszfakanalakat, hûtõmágneseket, báránypárnát, fajátékokat, gyékényeket és óriás kínai labdákat. Összefoglalás 26. kép. Egy régiség kereskedõ udvara (SZÛCS Brigitta, 2014.) A szakirodalmat és a Kalotaszeg folyóiratban megjelent tudósításokat áttekintve nagyjából kirajzolódik, hogy számunkra, hogy a 19. század második felétõl egészen a 20. század végéig hogyan alakul Körösfõ társadalmának foglalkozási megoszlása, kapcsolati hálója, az itt élõk által 27. kép. Régiségek a bazársoron elõállított vagy beszerzett termékek profilja és minõsége. Dolgozatom célja az volt, hogy folytassa a tudósítást, és ezzel a 21. századi életmódbeli változásokat szemléltesse az árukészlet változásával együtt. Ennek értelmében, valamint a évi kalotaszegi terepkutatások alapján általánosan elmondható, hogy Körösfõ társadalmát továbbra is a kereskedõi, vállalkozói attitûd jellemzi. Az árukészletet figyelembe véve egy részük Romániában készül, annak zöme is Erdélyben, másik részét pedig külföldrõl importált termékek alkotják. Az utóbbiak fõként mûanyag tárgyak, úgymond tömegcikkek, amelyek többségének minõsége silány, viszont a vásárlók számára megfizethetõ és közkedvelt. Igaz, a körösfõi árusok maguk sem nézik jó szemmel, hogy ahogyan õk mondják kínai bóvlikat árusítanak, de elmondásuk szerint, ha csak helyben készült portékákat forgalmaznának, akkor nem lenne akkora profit, amelybõl meg tudnának élni, hiszen túl egyhangú és drága lenne a kínálat, ami kevesebb vásárlót eredményezne. A kézmûves termékek a beléjük fektetett munka és anyagköltségek miatt nem olcsók, így az árusok kénytelenek kisebb áron beszerezhetõ kész árukat rendelni, amelyeken idõt és pénzt nyernek, ráadásul a vásárlók is szívesen vásárolják ezeket. Továbbá a vásárlók javarésze nem tudja felmérni a tárgyak eszmei értékét, a kézimunkákhoz, faragásokhoz nem értenek, tehát gyakran tudatlanságuk miatt döntenek az importált ajándéktárgyak mellett. További nehézségként említik a körösfõiek a kínai gyártó cégek bekapcsolódását, nem egyszer észrevették, hogy idõnként egy-egy kocsiból kínaiak szállnak ki, akik lefotóznak néhány terméket, és azokat pár hét vagy hónap elteltével már piacra is bocsátják alacsonyabb árral. Konkrét példa erre a jelenségre a sakk-készlet vagy a kézügyességet fejlesztõ csipegetõ csirkés golyós fajáték kínai kiadása, amelyeknek gyártása több családnak biztosított korábban megélhetést Körösfõn. Változást jelez továbbá, hogy amíg BALOGH Balázs az 1990-es évek elsõ felében tett megfigyelései alapján a körösfõiek intenzív és változatos kereskedelmi kapcsola- 51 Csipkelekvár: csipkebogyóból készült lekvár, helyi elnevezése csipkeíz. 83

16 4_HE_27_Szucs_Brigi_haz es ember :11 Page 84 tairól ír 52, addig mára már mindez beszûkülni látszik, és a mérvadó árubeszerzési pont a körösfõieknek a korondi lerakat, ahonnan már a magyarvistai gyöngyös babát is meg tudják vásárolni. Ezzel párhuzamosan a mûhelymunka is egyre inkább kezd háttérbe szorulni. Az egyik interjúalanyom a következõként értékeli a jelenlegi helyzetet: Az embereknek nagyon nagy most az igénye, a fiatalok egyre többen végzik el az iskolát, egyre többen érettségiznek, mint régen. Régen elvégezték a kötelezõ 7-8, majd 10 osztályt, akkor ül be a mûhelybe, megnõsül, gyerekei lesznek és így folyt nemzedékrõl, nemzedékre. Most nincs kereslet az ilyen fajta munka iránt. Már látjuk, boltokban nem csak ezek vannak, hanem van egyéb is, nem úgy van, hogy egy boltot megtöltünk körösfõi áruval és akkor van kereslet. Most elvégzik az egyetemet, de nem kapnak munkát, így hazajönnek, akkor valahogy mágnest ragasztanak, elmennek fát vágni, és ilyesmi, ahhoz, hogy meg tudjanak élni a legtöbb ember nem tud megélni csak a körösfõi kézmûvességbõl. Az én fiamnál már úgy volt, hogy ne dolgozzon mûhelyben, megvettük a számítógépet, rászokott a számítógépre, amikor lett internet még jobban rászokott a számítógépre. Akkor a mûhelybe minek dolgozzon, mert iskolás, most sem a mûhelymunkát nem tudja A fiatalok nem fognak tudni sakkot készíteni, eddig mindenki tudta a sakkot. Meg a kézimunkát sem tudják csinálni a lányok, most nyomkodják a telefont, ilyen nagy hosszú körömmel varrni nem lehet, úgyhogy nem jó fele haladunk, ez nem fog hagyomány maradni, ha a mi fiataljainkon múlik. Ezért jók az ilyen táborok, mint, ami Szentkirályon van. 53 Az idézetbõl is kirajzolódik, hogy még mûködik a mûhelymunka Körösfõn, de egyre veszít jelentõségébõl, a munkafolyamatok is leegyszerûsödnek, néha már szakértelmet sem követelnek, hiszen mágnest ragasztani bárki rövid idõn belül megtanulhat. Az interjúalanyom úgy véli, hogy külsõ, szervezett beavatkozás, mint amilyenek a nyári népmûvészeti táborok, fog szükségeltetni ahhoz, hogy a klasszikus értelemben vett körösfõi mûhelymunka, valamint az ahhoz kapcsolódó tudás megmaradjon és tovább öröklõdjön. Összefoglalásként elmondható, hogy a 21. században változást mutat a körösfõi mûhelymunka és kereskedelem, amelyet az életmódbeli és világszemléletbeli átalakulások idéznek elõ. Eközben a körösfõiek különbözõ életstratégiákat dolgoznak ki, próbálkoznak bizonyos tõkét megteremteni, illetve több lábon élni: vállalkozóként, mûhelyben, bazársoron, vagy saját gazdaságban dolgoznak, mások városban, vagy külföldön keresik a kenyerüket. Fontosnak tartják a jövõ generációjának anyagi biztonságát és biztosítását, ami a körösfõiek életszervezésében talán a legfõbb mozgatóerõt jelenti, amelyet a következõ idézet is remekül bizonyít: Itt az a hagyomány, hogy akinek fia van, az elkészíti a házat, a lány pedig hozza a hozományt. A fiatalok teljesen felszerelve kapják a házat. Ennek köszönhetõen a helyiek a jó megélhetést folyamatosan biztosítani akarják nem csak maguknak, hanem gyermekeiknek és azok családjának is, mindezek pedig folytonosságot és további életlehetõségeket teremtenek meg a faluban kép. Egy magára maradt sakkbábú készítõ mûhely ( Mihály István mûhelye) (SZÛCS Brigitta felvétele, 2015.) 52 BALOGH Balázs P. É. szül: 1969, Körösfõ 54 Vö. JÁVOR Kata