KNS80 (szövegfordítás)

Átírás

1 KNS80 (szövegfordítás) 3-1 A King KNS 80 Egyesített Navigációs berendezés egy 200 csatornás VOR/Localizer vevőt, egy 40 csatornás siklópálya vevőt, egy 200 csatornás DME-ét, valamint egy digitális RNAV számítóegységet foglal magában, mely 4 VOR/LOC frekvencia, illetve RNAV útvonalpont (waypoint) paramétereinek befogadására és tárolására képes. A berendezés egy CDI-vel, egy Marker vevővel és kijelzővel kiegészítve egy tökéletes NAV/RNAV/ILS rendszert alkot. Ez egy figyelemre méltó kivitelezésű könnyű berendezés, mely mindössze 7,6 cm magas (3 inch), és 2,7 kg (6 pounds), a legmodernebb elektronika - beleértve a nagymértékű intergrációt - felhasználásának az eredménye. A berendezés teljesítményigénye mindössze 25 W, üzemeltethető 11 és 33 V között bármilyen feszültségen mindenfajta átalakítás, ill. kiegészítő nélkül. A repülőgép elektromos rendszerétől függetlenül, a beprogramozott útvonalpontok adatainak tárolásához a két darab belső telep szolgáltatja az energiát. A telepek cseréje (kb. 2 évenként) végrehajtható a berendezés műszerfalból történő kiemelése nélkül is. Ez a kiadvány a repülőgépvezetőket kívánja megismertetni a KNS 80 működésével és használatával. A Kezelési Útmutatóból kitűnik, hogy milyen egyszerű a berendezés, és a működtetéséhez szükséges ismeretek elsajátítása, valamint milyen feladatok elvégzésére képes. 4 A számkijelzők 7-szegmenses gázkisüléses lámpák. Az üzemmódok és a működéssel kapcsolatos információk külön-külön kivilágított rövidítésként jelennek meg. A KNS 80 fent látható ábrája a kijelző összes feliratát kivilágítva ábrázolja. A valóságban csak az aktuális feliratok világítanak. A fenti ábra alapján: KEZELőGOMBOK 1. Power ON/OFF ki-be kapcsoló, hangerőszabályzó. Kihúzva a VOR/LOC azonosítójele (Ident tone) lehallgatható. 2. Adatbeviteli gombok a VOR/LOC frekvencia, az útvonalpont (wpt) radiálja, valamint a távolság beállítására a DME automatikusan hangolódik a VOR frekvencia kiválasztásával. 3. VOR nyomógomb, melyet megnyomva a hagyományos VOR/DME üzemmódot kapjuk. A DME automatikusan hangolódik, a távolság, földfeletti sebesség, valamint az idő (TTS), mely a VORTAC állomásra való érkezés számított ideje stabil vétel esetén a kijelzőn láthatóvá válik. A CDI vagy HSI módszer a kiválasztott radiáltól való oldaleltérést hagyományos módon jelzi. (+- 10 NM teljes kitérés esetén.) A VOR gomb ismételt megnyomásával a VOR/PAR üzemmódot kapjuk. Ezen üzemmód működése a VOR/DME üzemmód működésével szinte teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy a CDI vagy HSI műszer most a kiválasztott radiáltól való eltérést NM-ben mutatja. (+- 5 NM teljes kitérés esetén.) A kitérés mértéke a VORTAC állomástól való távolságtól függetlenül állandó. A VOR gomb ismételt megnyomásával a VOR és a VOR/PAR üzemmódok váltakoznak. 4. Az RNAV nyomógomb, melyet megnyomva a hagyományos RNAV útvonal (RNAV/ENR) üzemmódot kapjuk. Az útvonalponttól való távolság, földfeletti sebesség, valamint az útvonalponthoz történő érkezésig szükséges idő (TTS) megjelenik a kijelzőn. A CDI a kiválasztott radiáltól való oldaleltérést mutatja. (+-5 NM teljes kitérés esetén.) Az RNAV nyomógomb ismételt megnyomásával az RNAV Approach (RNAV/APR), azaz területi navigációs megközelítés üzemmódot kapjuk. Az RNAV/APR megegyezik az RNAV/ENR-rel, kivételt képez a CDI vagy HSI műszer, mely az oldaleltérést NM-ben jelzi. (+-1,25 NM teljes kitérés esetén.) Mindkét üzemmód lehetővé teszi az állandó oldaltávolság tartását. Az RNAV nyomógomb "nyomkodásával" az RNAV/ENR és az RNAV/APR üzemmódok váltakoznak. 5. HOLD gomb egy alternatív nyomógomb. Benyomott helyzetben megtartja az éppen használatos DME frekvenciát (HLD) lehetővé téve a DME zavartalan használatát új VOR, ill. ILS frekvencia állítása esetén.

2 6. DSP gomb egy pillanat nyomógomb, mely kiválasztja a VOR/LOC frekvenciák tárolására szolgáló 4 adattároló rekesz közül a soronkövetkezőt. (WPT paraméterekkel, vagy azok nélkül.) Az adattárolók 1-től 4-ig, majd újból 1-től hívhatók le. 7. DATA gomb egy pillanat nyomógomb, mellyel a beállított adattároló rekesz tartal- 5-1 ma (1, 2, 3 vagy 4) - frekvenciája, útvonalpont radiálja vagy távolsága kijelezhető. A DATA gomb használható az adattárolóba történő adatbevitelkor, vagy a betöltött adatok ellenőrzésekor. 8. USE gomb egy pillanat nyomógomb, mely a navigáláshoz szükséges VOR/LOC frekvencia, és az útvonalpont (WPT) paraméterek kiválasztására szolgál. A USEgomb megnyomásával az éppen kijelzett adatok (DSP) áttevődnek gyakorlati felhasználásra (USE). Egy "waypoint" felhasználása előtt, annak adatai a DSP szerint kell, hogy kijelzésre kerüljenek, és csak ezután szabad a USE gomb megnyomásával felhasználni. Ez egy biztonsági eljárás, mely lehetővé teszi a frekvencia, ill. útvonalpont paraméterek tényleges felhasználás előtti ellenőrzését. A USE vagy DSP gombok megnyomásakor minden esetben a frekvencia (FRQ) jelenik meg. Ez egy biztonsági "tulajdonsága" a berendezésnek, mely a kiválasztott frekvencia használat előtti megjelenítését biztosítja. A DATA gomb megnyomásával a radiál (RAD) és a távolság (DST) szintén megjeleníthető. Kijelzők 9. A kiválasztott funkciók (VOR, VOR/FAR, RNV/ENR, RNV/APR, HLD, ILS) a kijelző bal alsó sarkában jelennek meg. 10. A távolság (NM), a földfeletti sebesség (KT), a földi állomás, vagy az útvonalpont fölé érkezés számított ideje (MIN) a kijelző bal felső sarkában jelennek meg. Amikor a DME jel - a földi állomás hibája vagy távolsága miatt - nem fogható, vagy ha a fedélzeti berendezés üzemképtelen, akkor a számok helyén szaggatott vonal jelenik meg. 11. Az adatbeviteli gombok segítségével kiválasztott értékek a készülék jobb felső sarkában jelennek meg. A VOR/LOC frekvencia (FRQ), az útvonalpont radiálja (RAD) és az útvonalpont távolsága (DST) a DATA gomb megnyomásával a kijelzésre kerülő adattároló "rekeszek" váltogathatók. (1-től 4-ig.) 12. A felhasználásra (USE) kiválasztott adattároló száma, valamint a kijelzésre (DSP) kiválasztott adattároló száma alul a jobb sarokban külön-külön 1-től 4-ig látható. Amikor a kiválasztott adattároló száma (DSP) nem azonos a használatban lévővel (USE), a DSP szám villog, figyelmeztetveezzel, hogy a kijelzett és a használatos adatok nem azonosak. 13. Yászló kijelzések (CDI vagy HSI műszereken) VOR vagy ILS üzemmódban: nem megfelelő VOR/LOC működés esetén a VOR/LOC yászlócska (blender) jelenik meg. Ilyenkor a kijelzéseket nem szabad figyelembe venni. A GS zászlócska a nem megfelelősiklópálya jel esetén jelenik meg. Nem megfelelő DME működés esetén a számok helyén szaggatott vonal jelenik meg. VOR/PAR üzemmódban: a CDI vagy HSI műszerek VOR/LOC zászlócska a VOR és/vagydme érvénytelen kijelzésére figyelmeztet. A távolság helyén szaggatott vonal látható. RNAV üzemmódban: A CDI vagy HSI műszerek zászlójelzései megegyeznek a VOR/PAR üzemmóddal. Szaggatott vonal a távolság helyén a DME és/vagy VOR üzemképtelenségére utal. 5-2 Ajánlott CDI műszerek KI 525 navigációs kijelző a KCS 55A irányrendszer része. Teljes képet biztosít a navigációs helyzetről VOR/DME/RNAV és ILS üzemmódokban. Az irányszöget jelző giroszkópot és a CDI műszert egyesíti. A KI 206 egy VOR/LOC/GS irányeltérés jelző, mely egyenletes eltérést érzékel VOR/DME, RNAV vagy ILS üzemmódokban. 6-1 RNAV áttekintése A területi navigáció (RNAV) egy olyan pontrólpontra történő navigációs módszer, mely a VOR/DME (VORTAC) állomások jelfedettségi zónáján belül alkalmazható, és az állomások

3 tényleges átrepülése nélkül is lehetőséget biztosít bármely útvonal lerepülésére. Ezt az útvonalat útvonalpontok (wazpoints) jelölik ki. Mit értünk útvonalpont (waypoint) alatt? Az útvonalpont egy VOR/DME állomás hatáskörén belül lévő, előre meghatározott földrajzi hely. Használható az útvonal meghatározására, és/vagy jelentőpontként. Az útvonalponot gyakran "fantom" állomásnak is nevezik, mivel ugyanazokat a navigációs információkat adja, mintha arra a pontra egy valóságos VOR/DME állomást telepítettek volna. Az útvonalpont a VOR/DME állomás egyik radiáljávalés az állomástól való távolságával határozható meg. Az alábbi útvonalpont (WPT) az ANX VORTAC (NAPOLEON) 255 fokos radiálján, attól 20 tengerimérföldre (NM) lett kijelölve. 6-2 RNAV geometriája Az útvonalpont radiál, távolság, valamint az oldaleltérések adatainak feldolgozását az RNAV számítóegység folyamatosan végzi. Az RNAV számítóegység működéséhez szükséges bemenő (input) adatok a következők: - útvonalpont radiál, (a VORTAC állomástól kiinduló radiál, mely keresztülmegy az útvonalponton); - az útvonalpont távolsága a VORTAC állomástól; - a repülőgép pillanatnyi radiálértéke a VORTAC állomáshoz viszonyítva (a VORTAC állomás melyik radiálján van a repülőgép); - a repülőgép pillanatnyi távolsága a VORTAC állomástól; - a kiválasztott (OBS) rep.irány (valóságos rep.irány, amit repülni akarunk), mely keresztülmegy az útvonalponton. 6-3 Távolság vagy szögszerinti oldaleltérés? A CDI vagy HSI műszereken jelzett távolság szerinti oldaleltérés (állandó műszerkitérést tartva) lehetővé teszi a kiválasztott radiállal történő párhuzamos repülést. RNAV/ENR üzemmódban a kijelzőműszeren 1 pont eltérés gyakorlatilag 1 NM oldaleltérést jelent a kurzustól. RNAV/APR üzemmódban az oldaleltérés pontonként 0,25 NM. VOR üzemmódban az RNAV számítóegység kikapcsol, így a kiválasztott kurzustól való oldaleltérés a hagyományos szögszerinti kijelzéssel történik. (1 pont 2 foknak felel meg.) VOR/PAR üzemmódban, ha az útvonalpont VOR/DME állomás helyén van kijelölve, az RNAV üzemmódhoz hasonlóan távolság szerinti oldaleltérés kerül kijelzésre. 6-4 Az RNAV számítóegység folyamatosan dolgozza fel ezeket az adatokat, hogy a repülőgép útvonalponttól való távolságát, és a kiválasztott repülési iránytól való oldaleltérést NM-ben jelezni tudja. (A hagyományos szögszerinti oldaleltérés helyett a távolság szerinti oldaleltérést számít.) 7-1 RNAV üzemmódban a földi VOR állomás jelei esetenként ingadoznak (scalloping), s ezért a repülési irányban kijelzett útvonalpont-távolságok váltakozhatnak. A "VOR-hullámosság" (scalloping) a VOR-jelek (radiálok) nem megfelelő, ill. torzult vételét jelenti, ami a radiálok tényleges iránytól való elhajlását eredményezi. A VOR-hullámosságot, ingadozásokat általában az épületekről, földfelszínről vagy más repülőgépről való jelvisszaverődés okozza. Ezek az eltérések vagy ingadozások okozzák a CDI műszer függőleges mutatójának az egyik oldalról a másik oldalra történő lassú vagy gyors elmozdulását. A VOR scalloping kialakulásában szerepet játszó tényezők: - A VORTAC-állomás hegyes terepre van telepítve, és - működés szempontjából - nem Doppler VOR; - A VORTAC-állomás körzetét hó borítja. 8 Pályairányú/Oldaleltérési hibák Az ábra az RNAV során előforduló pályairányú (along track), és oldaleltérési (crosstrack) hibákat

4 szemlélteti, hagyományos földi VORTAC állomások használata esetén A VOR/DME frekvenciák, valamint az útvonalpontok adatainak, akár repülés közbeni betáplálása sem okoz különösebb gondot, mint ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk. A KNS-80-as használatának bemutatására készítettünk egy repülési tervet KANSAS CITY-ből MEMPHIS-be. A repülési irányt és az RNAV útvonalpontokat a térképre berajzoltuk. Az útvonalvázlat alatt található táblázat az egyes útvonalpontok adatait tartalmazza. Az ATC engedély értelmében a felszállás után 210 fokos irány, emelkedés 2500 ft.-ig MSL (QNH) magasságig, majd rárepülés az 1. számú útvonalpontra, onnét pedig MEMPHIS-re Példa, navigációra nem használható! Útvonalpont 1 (wpt 1) Frekvencia 114,0 ANX Radiál 255,0 Távolság 20 NM Útvonalpont 2 (wpt 2) Frekvencia 116,90 SGF Radiál 350,0 Távolság 40,0 NM Útvonalpont 3 (wpt 3) Frekvencia 116,90 SGF RAdiál 80 Távolság 39,0 NM Útvonalpont 4 (wpt 4) Frekvencia 114,50 ARG Radiál 280 Távolság 14,0 NM majd Memphis VORTAC 115,5 MEM 11 A berendezés bekapcsolása az ON-OFF gomb óramutató járásával megegyező irányú elforgatásával történik. Ez a kezelőgomb egyben egy kétállású nyomógomb kapcsoló is. Kihúzott helyzetben (OUT) lehetővé teszi a VOR/LOC azonosítójelek lehallgatását. Benyomott helyzetben (IN) az azonosítójelek hangját elnémítja. A készülék bekapcsolásakor az utolsó, a kikapcsolást megelőző navigációs adatok kerülnek kijelzésre. Az ábrán (1) látható, hogy előzőleg RNV/ENR üzemmódban, a 4-es számú útvonalpontra (WPT 4) az ILS frekvencia (109,90) volt állítva, a megközelítést és a leszállást végrehajtották, majd a készüléket kikapcsolták. A rendszer a kikapcsolást követően is megőrzi az összes adatot az útvonalpontra vonatkozóan. (Példánkban a 4. sz. útvonalpontra.) Mindezt a két belső telep teszi lehetővé, melyek cseréje a KNS 80-as műszerfalból történő kiemelése nélkül is végrehajtható (1. ábra). A telepek élettartama kb. 2 év. A telepek kimerülése esetén a KNS 80-as a bekapcsolást követően automatiusan a 110,00 frekvenciát jeleníti meg, használatos (USE) és kijelzett (DSP) útvonalpontként az 1-es számút, valamint a VOR üzemmódot. A DME helyén szaggatott vonalak jelennek meg az NM, KT és MIN betűrövidítések felett. A berendezés tulajdonképpen üzemképes, programozható, de a hálózati tápfeszültség kikapcsolása esetén (2. ábra) a memóriaegység nem működik. (A betáplált adatok törlődnek a kikapcsolást követően.) 12-1 Az 1-es számú útvonalpont adatainak betáplálása a DSP gomb megnyomásával kezdődik. A DSP betűrövidítés felett az "1" számnak kell megjelenni. Ha a DSP "ablakban a "2" szám jelenik meg, akkor a DSP gombot háromszor egymás után megnyomva állítható be az "1" a váltási sorrendnek megfelelően. ( ) Az USE kijelzés felett a "4" található, (a 4-es számú útvonalpont a használatos) a DSP felett pedig az "1". (A kijelzett útvonalpont az 1-es számú.) A régi "1" útvonalpontont frekvenciája (113,60) - mely mindaddig a memóriában marad, míg azt meg nem vátoztatjuk - kijelzésre kerül, a DME mezőben az NM, KT, MIN kijelzések felett számok helyett szaggatott vonalak láthatók, utalva arra, hogy nincs értékelhető DME jel. (A repülőgép nincs a földi DME jelfedettségi zónájában, vagy egyéb meghibásodás történt). A DSP feletti "1" villogni fog, mivel a használatos (USE) és a kijelzett (DSP) útvonalpontok nem azonosak Figyelmeztetés: duplikált, egyidőben üzemeltetett KNS 80-as berendezés kölcsönösen zavarhatja egymást abban az esetben, ha a beállított navigációs frekvenciák közötti különbség 5,3 MHZ (pl. egyik berendezésen 108,00 MHZ van beállítva, a másik berendezésen pedig 113,30 MHZ). Az ilyen

5 esetekben fellépő káros interferenciák meggátolják a hasznos jelek feldolgozását, a föld-levegő navigációs kapcsolat (lock on) megszűnik, a kijelzőn megjelennek a zavart jelző "zászlócskák" (blenker). Ilyen esetben valamelyik berendezést ki kell kapcsolni, vagy más frekvenciára kell állítani az 5.3 MHZ-es különbség elkerülése végett Az 1-es számú útvonalpont radiál (255,0) bevitele a DATA gomb megnyomásával kezdődik. A megnyomást követően az előzőleg kiválasztott 1-es számú útvonalpont radiálja jelenik meg a RAD kijelzés felett. Az adatbeviteli gombok segítségével állítsuk be a kívánt radiált (255,0). A külső gomb segítségével a 10-es és a 100-as értékek, a belsőgomb benyomott (IN) helyzetében az 1-es, kihúzott (OUT) helyzetében a 0,1-es értékek állíthatók Az 1-es számú útvonalpont távolságának (20 NM) bevitele a DATA gomb ismételt megnzomásával kezdődik. A megnyomást követően az előző 1-es számú útvonalpont távolsága jelenik meg a DST kijelzés kíséretében. Az adatbeviteli gombok segítségével be kell állítani az 1-es számú útvonalpont távolságát (20 NM). A külső gomb segítségével a 10-es a belsőgomb benzomott (IN) helyzetében az 1, kihúzott (OUT) helyzetében a 0,1 mérföldes (NM) értékek állíthatók. Megjegyzés: Azadatbevitel folyamán a DSP felett az 1-es szám állandóan villogni fog. A villogás csak akkor szűnik meg, mikor a kijelzett (DSP) útvonalpont száma, valamint a használatos (USE) útvonalpont száma megegyezik. A készülék ezen tulajdonsága a repülésbiztonságot növeli. Ezzel az 1-es számú útvonalpont adatainak a bevitele befejeződött A DSP nyomógomb megnyomásával állítsuk be a "2" számot a DSP kijelzés fölé. Az előzőleg kiválasztott 2-es számú útvonalpont frekvenciája az FRQ kijelzéssel együtt automatikusan megjelenik. A többi kijelzés változatlan marad A 2-es számú útvonalpont frekvenciájának bevitele (116,90) az adatbeviteli gombok segítségével az előzőekben megismert módon történik. A beírást követően az FRQ kijelzés fölött a bevitt frekvencia látható A 2-es számú útvonalpont radiáljának beviteléhez (350,0) először nyomjuk meg a DATA gombot. Az előzőleg kiválasztott 2-es számú útvonalpont radiálja a RAD kijelzés kíséretében, az felett megjelenik. A 2-es számú útvonalpont radiáljának beállítása az adatbeviteli gombok segítségével történik A 2-es számú útvonalpont távolságának (40,0NM) bevitele a DATA gomb ismételtmegnyomásával kezdődik. A DST kijelzés kíséretében megjelenik az előző -es számú útvonalpont távolsága. Az adatbeviteli gombok segítségével állítsuk be az új 2-es számú útvonalpont távolságát (40,0 NM). Ezzel a 2-es számú útvonalpont összes adatának bevitele megtörtént. Ugyanezt az eljárást követve mind a 4 útvonalpont adatainak bevitele és tárolása elvégezhető. Emlékeztetőül: bármely RNAV útvonalpont adatai ellenőrizhetők, megváltoztathatók, vagz tetszőleges sorrendben megjeleníthetők a DSP és a DATA gombok segítségével. A megjelenített adatok az adatbeviteli gombok segítségével megváltoztathatóak elszállás előtt győződjünk meg arról, hogy az RNV/ENR üzemmód az aktív, (a kijelzőn RNV és ENR rövidítés látható) majda DSP gomb megnyomásával helyezzük az "1"-es számú útvonalpontot DSP pozícióba (válasszuk ki az 1-es számú útvonalpontot). A kiválasztott í-es számú útvonalpont frekvenciája automatiusan megjelenik. Ilyenkor a DATA gomb megnyomásával ellenőrizhetők a radiál és a távolság értékek. ( A DATA gomb többszöri megnyomásával a programozási sorrendnek megfelelően ellenőrizhető a többi radiál, ill. DME távolság érték is). Ezt követően az USE gomb

6 megnyomásával helyezzük az "1"-es számú útvonalpontot használatos (USE) pozícióba. (Az 1-es megjelenik az USE kijelzés felett.) A DSP kijelzés felett az 1-es számjegy villogása megszűnik, jelezve ezzel, hogy a kijelzett (DSP), valamint a használatos (USE) adatok azonosak. A felszállást követően, miután a repülőgép elérte a földi DME állomás vételéhez szükséges rálátási magasságot, a DME jel stabillá válik (lock-on). A szaggatott vonalak, melyek a berendezés távolság kijelzőjén láthatók voltak eltűnnek, és helyükre az 1-es számú útvonalpont adatai kerülnek (NM, KT, MIN) A CDI vagz HSI műszerek "zászlócskái" minaddig fent lesznek, míg a VOR és DME jelek együttesen stabillá nem válnak. A kijelzett földfeletti sebesség (KT) és a pontra azámított repülési idő (MIN) mindaddig nem tekinthető pontosnak, míg a repülőgép direct rá (TO), vagy elrepülést (FROM) nem hajt végre a VORTAC állomásra, vagy az útvonalpontra (WPT). Megállapítottuk, hogy az 1-es számú útvonalpontra a repülési irány 112 fok, ezért a CDI, vagy HSI múszeren beállítjuk a 112-es radiált, a mutatót középre tesszük, majd azt középen tartva repülünk. Mikor már stabilan repülünk az 1-es számú útvonalpontra vezető kurzuson, a földfeletti sebesség (KT), valamint a pontra számított repülési idő (MIN) pontossá válik. Ekkor a KI/BE (ON/OFF) kapcsoló és hangerőszabályzó kihúzott (OUT) helyzetében ellenőrizhető (lehallgatható) a VORTAC állomás azonosító jele. Az azonosítás után a gomb benyomásával (IN) az azonosító hang megszűnik. A DME azonosítás szintén lehetséges, ha az a repülőgép audió rendszerével összeköttetésben van Az ábrának (12) megfelelően a repülőgép épp az 1-es számú útvonalpontot repüli át. A CDI vagy HSI műszer TO/FROM indikátora "FROM"-ra vált, a függőleges mutató stabil marad. Ha a rendszerhez robotpilóta is csatlakoztatva van, az átrepülés "simán" történik, nincs belengés. Az 1-es számú útvonalpontot elhagyva az útvonal 132 fokon folytatódik Memphisig. A CDI vagy HSI műszer OBS gombja segítségével a 132-es radiál kiválasztható, a függőleges mutatót középen tartva az 1-es számú útvonalponttól a kirepülés folytatható Az 1-es számú útvonalponttól 30 NM távolságra áttérünk a 2-es számú útvonalpontra. A DSP nyomógomb megnyomásával a "DSP" kijelzés felett a 2-es számú útvonalpont frekvenciája látható. A DME kijelzések (NM, KT, MIN) nem változnak, mivel az 1-es számú útvonalpont adatai a használatosak (USE). A DATA gomb ismételt megnyomásával a 2-es számú útvonalpont radiál és távolság adatai ellenőrizhetők. Ha minden rendben van, a USE gomb megnyomását követően a 2-es számú útvonalpont a "DSP" felett a 2-es villogása pedig megszűnik. A 2-es számú útvonalpont frekvenciája (116,90) automatikusan megjelenik a frkvenciakijelzőn. ("FRQ" felett) Miután a VOR/DME vevő az új VORTAC frekvenciára ráhangolódik, a 2-es számú útvonalpont válik használatossá (USE). A kijelzőn a 2-es számú útvonalponttól való távolság (NM), földfeletti sebesség (KT), és az állomáshoz való érkezésig szükséges idő olvasható le. A CDI vagy HSI műszer TO/FROM indikátora "TO"-ra vált, és az útvonal egyenesen folytatható a 2-es számú útvonalpontig A 2-es számú útvonalponthoz közeledve saját elhatározásra, vagy a légiforgalmi irányítás utasítására rárepülhetünk direct módon Springfield VORTAC-ra. Mivel a 116,90 SGF-et (2-es számú útvonalpont frekvenciája) már előzetesen betápláltuk, így csak a VOR gombot kell megnyomni. Figyelmeztetés: VORTAC állomásra történő rá-, vagy elrepülés esetén a VOR, vagy a VOR/PAR üzemmód használata ajánlott A KNS-80-as kijelzőjén az RNN/ENR kijelzés megjelenik. A DME távolság 42.0 NM-re változik (az útvonalpont helyett most a VORTAC állomás távolsága kerül kijelzésre). A földfeletti sebesség

7 (KT), és az állomás fölé érkezés számított repülési ideje (MIN) szintén megváltozik. A CDI vagy HSI műszer mutatójának középen tartásával az SGF VORTAC-ra való közvetlen rárepülés végrehajtható. A CDI hagyományos szögszerinti oldaleltérést fog mutatni. (Teljes kitérés esetén fok.) 18-2 A VOR gomb ismételt megnyomásával a berendezés áttér VOR/PAR üzemmódba, a CDI vagy HSI műszer távolság szerinti oldaleltérést mutat, teljes kitérés esetén +-5 NM (az RNV/ENR üzemmódhoz hasonlóan). Ezzel lehetőségünk van pontosan a kurzuson maradni, az állomásra rárepülni, vagy max. 5 NM távolságra a kurzussal párhuzamosan repülni Amennyiben úgy határounk, hogy leszállunk Spingfield Municipalon, de szeretnénk megtartani a DME távolságot, akkor a HOLD gombot kell megnyomnunk. Az ILS frekvencia (109,90) az adatbeviteli gombok segítségével beállítható és ellenőrizhető. A HLD kijelzés megjelenik. A kijelzett távolság ilyenkor VORTAC állomásra vonatkozik, és a repülőgép pillanatnyi helyzetének megfelelően folyamatosan változik. A VOR/PAR funkció kijelzése megmarad az aktív ILS funkció esetében is. A földi ILS berendezések vételkörzetébe érve az eltérés a CDI vagy HSI műszereken leolvasható. Ha most újra a 116,90-et állítjuk be, akkor az ILS kijelzés eltűnik, és a berendezés visszaáll VOR/PAR üzemmódra A HLD kijelzés szintén eltűnik, mivel a VOR és DME frekvencia újra azonos. A DME HOLD nyomógomb benyomott állapotban marad. (Ez egy kétállású nyomógomb.) A HOLD gomb benyomott helyzetben "ARM", azaz kapcsolt helyzeti funkciót teljesít (mint egy riasztó üzemel). A HLD kijelzés minden esetben megjelenik, ha a VOR/ILS és a DME frekvencia különbözik egymástól. Ha véletlenül a HOLD funkciót RNAV üzemmódban próbálnánk kihasználni, akkor amint a frekvencia megváltozik, a HLD felirat megjelenik, a DME kijelzőn (NM, KT, MIN) szaggatott vonalak láthatók, a CDI vagy HSI műszereken pedig az üyemzavart jelző zászlócskák jelennek meg a nem megfelelő RNAV jelre utalva. A HOLD funkció VOR/PAR üzemmódban való használata (hacsak nem ILS frekvenciát állítunk) a CDI, ill. HSI műszerek zászlócskáinak a megjelenését eredményezi, a DME érték pedig a földi VORTAC állomásra fog vonatkozni Az eddigiekben foglalkoztunk a KNS 80-as összes üzemmódjával és működésével, kivéve az RNAV megközelítést (RNAV/APR). Az RNAV=APR üzemmód segítségével kijelölhető a leszállópálya helye (a pálya végén kijelölünk egy útvonalpontot) egy megközelítés kapcsán. Az RNV/ENR üzemmódból az RNAV gomb megnyomásával az RNV/APR üzemmód azonnal aktivizálható. Az RNV/APR üzemmódban az oldaleltérés mértéke a CDI műszer mutatójának teljes kitérése esetén +-1,25 NM, azaz pontonként 0,25 NM. Minden más viszonylatban az RNV/APR üzemmód tökéletesen megegyezik az RNV/ENR üzemmóddal.