Érvelés és elemzés Érvelések elemzése és értékelése. Igazolás és/vagy meggyőzés. A vita Zemplén Gábor

Átírás

1 Walton Godden 2007 Informal logic and the dialectical approach to argument. in Hansen Pinto Reason Reclaimed. Vale Press Érvelés és elemzés Érvelések elemzése és értékelése Zemplén Gábor zemplen@filozofia.bme.hu Igazolás és/vagy meggyőzés A vita Érvelések elemzése milyen kérdésre keres választ Milyen cél alapján? / Mit tekint az érvelések funkciójának? Milyen területek foglalkoznak ezzel a szemponttal? Mi az igazsgág? Mi a helyes álláspont? Mi a jól védhető álláspont? igazolás logika és informális logika, ill. egyéb argumentációelméletek Az érveléseket milyen erősség / érvényesség szempontból vizsgálják? (helytállóság) normatív, kontextusfüggetlen Mit tegyek / cselekedjek? Hogyan döntsek / válasszak? attitűdváltozás (intenzitásváltoztatás, létrehozás, megváltoztatás +/-) retorika (Ar.), marketing, meggyőzéspszichológia hatásosság ált deskriptív, kontextusfüggő A vita konfliktus szituáció: nézetek, álláspontok, érdekek és érzelmek ütköznek. A vita típusát a domináns konfliktus határozza meg. A meggyőző vitára az álláspontok ütközése a jellemző, de az embernek a meggyőződéssel vallott nézeteihez is érdekei fűződhetnek (ugyanakkor bizonyos érdekek elősegíthetik bizonyos nézetek kialakulását). A meggyőződés, amely az embert racionális szempontból az álláspontjához fűzi, rendszerint egyben érzelmi viszonyt is jelent. Szeretjük a gondolatainkat, mi találtuk ki, büszkék vagyunk rájuk, vannak kedvenc "rögeszméink". Gyakran személyes elkötelezettségek sora kapcsol egy egy állásponthoz bennünket. 1

2 A veszekedés típusú vita A veszekedés típusú vitában a felek célja, hogy saját indulataikat levezessék, és a másik fölé kerekedjenek. Gyakori az agresszív személyes támadás, az érzelmek és indulatok hevessége, a fenyegetés és a mindenáron való győzni akarás. Bár látszólag érvek is elhangzanak, a racionalitásnak és a logikának kevés helye van az ilyen vitákban. A veszekedést háztáji tapasztalatainkból mindannyian ismerjük. A férfi nő közötti féltékenységi jelenet, vagy az a helyzet juthat eszünkbe, amikor a munkahelyén kimerült, felbosszantott, megalázott szülő hazamegy, és valami jelentéktelen semmiség miatt hevesen és aránytalanul leszidja a gyermekét vagy az élettársát. A törvényszéki tárgyalás típusú vita Az ilyen viták menete gyakran szabályozott, a vitatkozó felek feladata világos, és a vita eredményét egy harmadik, ideális esetben, teljesen semleges fél értékeli. A felek célja, hogy a bíró (esküdtszék) szerepét betöltő harmadik felet (feleket) a maguk pártjára állítsák, hiszen az dönti el, hogy ki nyerte a vitát. Ezért az ilyen vitában a racionális eszközökön kívül előfordulhat személyeskedés, pszichológiai nyomásgyakorlás, manipuláció, és a retorikai hatásosság sokszor az erős érvelések ellenében kap elsőbbséget. A törvényszéki vitákhoz hasonló dramaturgiára épülnek a televíziós viták, az értekezleteken, bizottságokban és egyéb döntéshozó fórumokon zajló nyílt viták, sőt a választási kampányok és gyakran a reklámok is. Ilyenkor a közönség tölti be a bíró szerepét, amely azonban mint például miniszterelnökjelöltek vitája esetén gyakran már előre kialakított állásponttal rendelkezik. A racionális vita A vita harmadik alapvető típusa a racionális vagy érvelő vita, ahol a két fél eltérő állásponttal rendelkezik, amelyet közösen elfogadott érvelési normák és bizonyítékok alapján, erős érvekkel akar partnerével elfogadtatni. A véleménykülönbség sokféle lehet. Nézzünk pár példát arra, hogy milyen kérdések merülhetnek fel egy vita során. Tételezzük fel, hogy témánk az állatokról emberre terjedő kórokozók veszélyességének megítélése: Van e olyan vírustörzs, amelyből a madárinfluenza emberről emberre terjedő változata kialakulhat? Közvetlen veszélyt jelentenek e a madárvírusok az emberre? Várható e nagy, milliókat elpusztító állatokról emberre terjedő járvány a következő időszakban? Hogyan védhető meg az ember az állatokról emberre terjedő járványos betegségektől? Ezek a kérdések ugyanabban témában egyre általánosabbak, és így egyre kevésbé világos, hogyan jutunk megoldásra; mi az, ami közelebb visz hozzá, és mi az ami nem; valamint, hogy mi számít megoldásnak, és mi nem. Néha a probléma világos megfogalmazása, az eldöntendő kérdés és a lehetséges döntési alternatívák is csak a vita eredményeként állnak elő. A pontos, jól körülhatárolt kérdés jelentős előzetes tudást igényel, amivel a döntési folyamatot vagy a beszélgetést megelőzően nem rendelkezünk. Ilyenkor az információhiány következtében túl általános a kérdés. Éppen ezért fontos megjegyezni, hogy a racionális viták fő célja nem a győzelem vagy akár a véleménykülönbség minden áron történő eldöntése, hanem a véleménykülönbség feloldása, amikor a felek közösen belátják, hogy az adott kérdésben milyen álláspontot fogadjanak el közösen. Sokszor nem sikerül egymást meggyőzniük a feleknek, és a véleménykülönbség nem kerül feloldásra, de ennek ellenére a racionális vita nem haszontalan: egyrészt, már az is eredmény, hogy a résztvevő felek saját álláspontjai és azok rejtett előfeltevései, következményei nyilvánvalóvá válnak, másrészt legalább az kiderül, hogy a vita során a kérdés nem eldönthető, ami megváltoztathatja az álláspontok bizonyosságába vetett hitet. Ilyenkor is tanultunk a vitából: világosabban látjuk, mi a helyes álláspont az adott témában, és melyek a lehetséges ellenvetések, problémák. A másik álláspontjának megváltozása vagy a vita végére kialakuló konszenzus nem feltétele az eredményes vitának. A racionális vita célja ugyanis az igazság kiderítése, a helyes álláspont meghatározása. Az igazsághoz, a helyes állásponthoz pedig akkor is közelebb kerülhetünk, ha nem alakul ki egyetértés. 2

3 A tényfeltáró vita A racionális vita definíciójából az következik, hogy a felek megegyeznek abban, hogy pl. mit tekintenek bizonyítéknak, ill. mit fogadnak el érvnek de ennek nem kell megegyeznie a közösségileg elfogadott normákkal vagy tényekkel. A két fél bármilyen, egy kívülálló számára irracionálisnak tűnő állításokat is felhasználhat a vitában bizonyítékként, feltéve, hogy ők ketten elfogadják azokat. A dialógusok egy másik típusában, a racionális vita egyik alesetében, a tudományos (tényfeltáró) vitában, a felek azonban csak olyan premisszákból indulhatnak ki, amelyek az adott tudományág kritériumait figyelembe véve jól megalapozottak, szilárd bizonyítékokra épülnek, maguk is megbízható tudásnak számítanak. A tudományos vita célja, hogy a felmerült állításokról, javaslatokról (hipotézisekről) kiderüljön megbízható, tudományosan elfogadható tudásnak számítanak e. A tárgyalás típusú vita Egy tárgyalás során a feleket az érdekeik vezetik, és a vita érdekeiknek megfelelő lezárását alkudozás segítségével próbálják meg elérni. Az alkudozás során a felek bizonyos engedményeket tesznek bizonyos előnyök fejében. Ellentétben a meggyőző és a tudományos vitával, a vita nem az állítások igazsága vagy megalapozottsága körül forog. A logika és a bizonyítás nem lényeges. A felek célja, hogy növeljék a nyereségüket (csökkentsék a veszteségüket). Ideális esetben ezt a felek a dialógus során, lehetőleg az elején, nyilvánosságra hozzák, és nem akarják a semlegesség, az objektivitás vagy az érdekmentesség látszatát kelteni. A vita bevallott célja, hogy jó üzlet köttessen. A tárgyalás csak akkor eredményes, ha mindkét fél számára elfogadható kompromisszum születik. Itt tehát a vita végére kialakuló konszenzus az eredményesség alapvető feltétele. A főbb vitatípusok táblázatos összefoglalása A vita típusa Kiinduló konfliktus Módszerek, eszközök Cél Veszekedés Érzelmi feszültség A személy támadása A partner kikészítése legyőzése, a feszültség levezetése // Győzelem Törvényszéki tárgyalás Rivalizálás Minden a dramaturgi szabályai szerint megengedett eszköz Racionális vita Véleménykülönbség Bizonyítás és kritika érvelések segítségével Tudományos vita Az igazolás hiánya Tudásra épülő érvelések A semleges (egy, a vitában részt nem vevő) fél jóindulatának elnyerése Az igazság kiderítése, a helyes álláspont megtalálása. Tudományos bizonyítás, vagy cáfolás Állítások igazságértékeinek eldöntése/megváltoztatása Tárgyalás Érdekütközés Alkudozás A felek számára elfogadható kompromisszum kialakítása A vitahelyzet elemzése (haladóknak) A fenti osztályozás nem merev (kevert vitahelyzetek, változó vitahelyzetek) A felek céljai is megváltozhatnak! A vita elemzésekor egyéb szempontok alapján is elemezhetünk Társas játszmák (milyen szerepekben vannak a vita különféle szakaszaiban a felek? Pl. Berne tranzakcióanalízis) Fegyverkezési verseny a vita szakaszaiban milyen elemeket vesznek át egymástól a felek (érveléssémák, analógiák, pozicionálás, stb.). Pozicionálás és újrapozícionálás a folyamatban 3

4 A viták elemzése (ismétlés) A viták elemzésének klasszikus megközelítései Az érvelésekkel a klasszikus felosztás szerint három egymással érintkező terület foglalkozik: a logika, a retorika és a dialektika, de ide kapcsolódik az érvelési hibák elemzése is. Hagyományosan a dialektika szűk közösségeken belüli vitahelyzeteket vizsgál, ahol közösen elfogadott szabályrendszer ("racionalitás") érvényesül, míg a retorika beszédeket elemez, és azt vizsgálja, hogy adott (gyakran igen heterogén) közönség és téma esetén milyen meggyőző érveket lehet találni. A logika ezzel szemben nem a kommunikáció elemzésére, hanem a biztos ismeretek megszerzésére szolgál. Emiatt az élőnyelvi vitahelyzetek elemzéséhez a logika általában nem elégséges, azonban sok megközelítés számára elengedhetetlenül szükséges. Szintén fontos megközelítésmódot ad az arisztotelészi Szofisztikus cáfolatok hagyományát követő érvelési hiba tipológia. Egy adott érvelési lépés (toposz) akkor számít érvelési hibának, ha bizonyos szerkezeti jellemzőkkel bír Nem minden érvelés! De mi nem? Mit tekint az érvelések funkciójának? igazolás (állítás elfogadása igazként, valószinűként) Mi eredményezi ezt? 1. érvelés Mindkét esetben 2. tapasztalat (láttam) számos egyéb folyamat 3. közlés (mondták) lehet, ezek leválasztása 4. memória (emlékszem) az érvelésekről gyakran problematikus! Mi segíti az elkülönítést a nem érvelés típusú igazolástól / meggyőzéstől? attitűdváltozás (erősítés, megváltoztatás, létrehozás) 1. érvelés 2. manipuláció 3. kontextuális hatások (megszokás, szituáció, elvárások, stb.) Pragmatikai és nyelvi megfontolások - Ilyen helyzetben érvelni szoktak pl. választás, tévévita, tudományos cikk - X álláspontját megkérdőjelezték /megtámadták (vitahelyzet alakult ki) -Használ konklúzió- és premisszajelzőket ill. a megnyilatkozás olyan, mint ami az érvelésekre jellemző -És még EZEK A SZEMPONTOK KONFLIKTUSBAN LEHETNEK - LÁSD A JÓINDULAT ELVÉT I. Mi is az az érvelés? Kettős cél: meggyőzés (attitűdváltoztatás) és igazolás Mai cél: egy állítás alátámasztása: mi és hogyan növeli (vagy csökkenti) egy kijelentés elfogadhatóságát Közönség: Nem konkrét célközönség, hanem lehetőleg bárki : idealizált racionális hallgatóság* Eszköz: kijelentések valahogyan elrendezett sorozata: ha elfogadunk bizonyos kijelentéseket, akkor el kell fogadnunk az alátámasztandó állítást is. (Miért? Mert így logikus ) Érv (mai óra) : kijelentések olyan sorozata, amellyel egy állítás általános elfogadhatóságát akarjuk növelni Az érvelés elemei Amit alá akarunk támasztani: konklúzió Mindig egy van? Nem, de általában: ha több állítást is alátámasztunk, akkor azok vagy egymás alá vannak rendelve (részkonklúziók + főkonklúzió), vagy több érvelés jelenik meg párhuzamosan Amikkel alá akarjuk támasztani: premisszák Akármennyi lehet amik valóban a konklúzió alátámasztására szolgálnak. Adott szöveg tartalmazhat irreleváns állításokat ( kitérő rész retorikában + páthosz, éthosz), de ezek nem számítanak premisszának 4

5 Lehet séges prem isszák Kiválasz tott premiss zák Érvelé s séma Kiválasztás Garancia Konklúzió Kitérő: mi az a kijelentés? Ami valamit állít. (Nesze neked naiv kommunikációs modell) Csak kijelentő mondat: kérdéssel, felkiáltással stb. nem állítunk semmit. (Ez nem igaz: lásd később a beszédaktuselméletet!!!) Nem minden kijelentő(nek tűnő) mondat kijelentés: Jó napot kívánok. ; Tessék vigyázni, az ajtók záródnak. ; Élt egyszer egy szegényember. szigorúan véve nem állítanak semmit Egy mondat több kijelentést is tartalmazhat: (Józsi nem írta meg a zh t) 1, mert (nem járt be órákra) 2, és (nem tudott órai jegyzeteket szerezni) 3, valamint (a fóliákból egy szót sem értett) 4. Kétféle értelemben lehet állítani: Tényállítások: elvileg egyértelműen eldönthető módon igaz vagy hamis 2+2=4 ; Párizs Franciaország fővárosa. Gábor tegnap cápauszonyt vacsorázott. (Nem biztos, hogy el is tudjuk dönteni: Minden természetes szám felírható két prímszám összegeként. ; A valaha létezett legnagyobb földi hegy magassága meghaladta a 12 km t. ) Értékállítások: egy közösség számára elfogadható vagy elfogadhatatlan Az anyagyilkosság rossz dolog. ; A háború hasznosabb, mint a béke. x nek ezek után le kéne mondania. Mindkettő szerepelhet premisszaként és konklúzióként is (alátámasztó vagy alátámasztandó) 5

6 1. Kitérő beszédaktusok A nyelvi jelek elemzésének három dimenziója: szintaktika (a jelek egymás közötti viszonyai) szemantika (a jeleknek a dolgokhoz való viszonya) pragmatika (a jelek és jelhasználók viszonya) Mi egy beszédaktus? 5 év börtönbüntetésre ítélem Hol mit jelent? Kinek van joga ilyet mondani? Miért? Érveléseknél: A konklúzióm az,. Mondja el kicsit világosabban az érveit az állítás mellett Nem tudom elfogadni ezt az állítást A beszédaktusok Feladatuk: A beszédaktus típusainak számbavétele Szerkezetük leírása A végrehajtáshoz szükséges feltételek megadása: sikerfeltételek Feltételek: szintaktikai, szemantikai, pragmatikai A beszédaktus elmélet A verbális megnyilatkozásokat két fő csoportra osztja: Nyelven kívüli világ jelenségeinek leírása Performatívok (cselekvés végrehajtása) Asszertívum Direktívum Kommisszívum Expresszívum Deklaratívum, stb. 6

7 Elég ehhez a kimondás? Megnősülni annyi, mint kimondani néhány szót Hippolütosz: Csak nyelvem esküdött, eszem nem volt vele 2. Kitérő egy kis pragmatika Mi a feltétele a mindennapi megértésnek? Azért tudunk társalogni egymással, mert elismerjük, hogy a társalgásban vannak közös célok, és olyan módszerek, amelyekkel ezek a célok elérhetők. Megütötte a bokáját két jelentés. Hogy mit mond a mondat: a személy, a kontextus, stb. ismerete kell a pontos jelentéshez több információ szükséges! Implikáció a jelentés, a közlés nem ugyanaz, mint amit egy kijelentés mond (say) Grice maximái Alapelv: együttműködés a társalgáshoz (kommunikációhoz) történő hozzászólás legyen olyan, ami az adott helyen a beszélgetés elfogadott célja vagy iránya elvár. Egyéb maximák 1. Mennyiség: legyen a kívánt mértékben informatív ne legyen túl informatív (ez idővesztés) 2. Minőség nem mondj olyat, amiről azt hiszed, hogy hamis ne mondj olyat, amire nézve nincs megfelelő evidenciád 7

8 3. Viszony/Kapcsolat (relevancia) légy releváns (a relevancia maximája) 4. Mód/Modor (Érthetőség) kerüld a homályos kifejezést kerüld a kétértelműséget Légy tömör légy rendezett Implikatúrák A maximák kihasználása Ha azt mondja p, és azt implikája, hogy q, akkor akkor implikálja társalgásilag, hogy q, ha követi a maximákat (vagy legalább az együttműködési alapelvet) sejti, hogy q ra van szükség ahhoz, hogy p mondását összhangba hozzuk ezzel a feltételezéssel a beszélő úgy gondolja, hogy a hallgató intuitíven megragadja azt, hogy 2. ra van szükség vagyis: azt mondta, hogy p, nincs okunk feltételezni, hogy nem követi a maximákat (vagy az együttműködés alapelvét), ezt csak úgy tehette, ha azt gondolja, hogy q. Semmit sem mond, amiből azt gondolnám, hogy nem akarja, hogy azt gondoljam, hogy q, tehát implikálta q t. Pragmadialektika A Searle i kommunikatív és Grice i interakcionális szempontok ötvözése Grice Együttműködési Maximáját a következő specifikus szabályokkal egészítik ki (ezek a mennyiség, minőség, kapcsolat és mód maximái helyett állnak): 1. Ne hajts végre értelmezhetetlen (incomprehensible) beszédaktusokat! 2. Ne hajts végre őszintétlen beszédaktusokat (vagy olyanokat, amikért nem tudsz felelősséget vállalni)! 3. Ne hajts végre redundáns beszédaktusokat! 4. Ne hajts végre értelmetlen (meaningless) beszédaktusokat! 5. Ne hajts végre olyan beszédaktusokat, amelyek nem megfelelően kapcsolódnak a korábbi beszédaktusokhoz és a kommunikációs helyzethez! Ez időnként probléma ld. MP vs. OV II. Érvelések rekonstrukciója Ahhoz, hogy tisztán lássunk és értékelni tudjunk egy érvelést, rekonstruálni kell: a szöveg textuális rendjét helyettesítjük a mögöttes logikai renddel 1. Mik a releváns kijelentések? (És mik nem azok?) a) Konklúzió: ahhoz, hogy tudjuk, mivel támasztunk alá, először tudni kell, hogy mit: az ez érv centruma b) Premisszák 2. Hogyan viszonyulnak ezek egymáshoz mi az érvelés szerkezete? 8

9 II.1 A konklúzió azonosítása Bárhol lehet a szövegben Eleje: Az a vélemény, hogy amikor a tudatról állítunk valamit, akkor valójában agyi folyamatokról teszünk állítást, nyilvánvalóan hamis. Ezt támasztja alá (a) az a tény, hogy képesek vagyunk leírni érzéseinket és mentális képzeteinket anélkül, hogy bármit is tudnánk az agyi folyamatokról, vagy akár arról, hogy léteznek, valamint (b) az a tény, hogy a tudatról és az agyi folyamatokról tett állításokat egészen másképpen igazoljuk, illetve (c) az a tény, hogy semmilyen önellentmondás nincs abban a kijelentésben, hogy»x nek fájdalma van, de semmi sem történik az agyában«. (U.T. Place) Vége Minthogy a boldogság a szellem nyugalmában áll, és minthogy a szellem kitartó nyugalma a jövőbe vetett bizodalmon alapul, és minthogy ezt a bizodalmat az Isten és a lélek természetéről szóló tudománynak kell megalapoznia, következésképpen a valódi boldogsághoz tudomány szükségeltetik. (Leibniz) Közepe Ha Amerika belép a háborúba, Iránban minden foglyot megölnek. Ezért Amerika nem fogja ezt megtenni, különösen most, amikor közelegnek az amerikai választások, és a foglyok halála nem kedvezne Carter esélyeinek. (Mehdi Amer Rajai, 1980) vagy épp sehol? A konklúzió kimondottság, világos megfogalmazottság tekintetében két fajta lehet: explicit (kimondott) vagy implicit (hallgatólagos, rejtett, kimondatlan) konklúzió. Míg az előbbit megtaláljuk a szövegben, kimondva vagy leírva, addig az utóbbit az érvelés csak sejteti, mint olyasmit, ami az elmondottakból vagy leírtakból következik. Van akinek a példája ilyen? (Implicit konklúzió) Nem mindig mondunk ki valamit sugallunk Hasznos: tömörebb a szöveg Felhasználható: általában implicit konklúziónál kevésbé vagyunk kritikusak (mint ha ugyanazt kimondva halljuk) Kognitív erőforrásainkat leköti az implicit elemek rekonstruálása, csökkent kapacitással tudjuk csak kritikusan megvizsgálni. Emiatt attitűdjeinknek megfelelő de kognitívan problematikus üzenetek átadásánál gyakori ill. radikális Emiatt manipulatív lehet: hiszen kimondat velünk konklúziókat (amelyekkel nem is értünk feltétlen egyet) és úgy járulhat az attitűd váltáshoz, hogy nem vagyunk tisztában ennek a meggyőzési számdéknak. Immunizál: mivel nincs kimondva, így nem számonkérhető (sajtóperek, ígéretek, fenyegetsések stb.) a klasszikus nyelvfelfogásban (pragmatikailag IGEN!) 9

10 A konklúzió azonosítása formai és tartalmi elemek egyaránt segítik. A formai elemek közé tartozik az érvelő írás vagy előadás címe és alcíme, továbbá az írást bevezető ún. szövegfej (lead, Kopf), illetve tudományos írásművek esetén az absztrakt. A cím és alcím (rendszerint csak együtt), ha mégoly vázlatosan is, de valamiképpen a konklúzió jelzésére szolgálnak. tartalmi, kifejezésbeli eszközök is: ezek az úgynevezett konklúziójelzők tehát eszerint következésképpen ennek megfelelően azt kapjuk, hogy a fentiekből folyik ezért egyszóval innen adódik, arra jutunk, hogy tehát, vagyis, azaz, így aztán, következésképpen, Konklúziójelzők mindent összevetve a korábbiak folyományaként így ekként ebbõl adódik ilyenformán mindezek után világos, hogy az előbbiek alapján látható, hogy végeredményben, ezért aztán, összességében Vezető kérdések A konklúzió felismerését segíthetik ezen kívül bizonyos vezető kérdések, amelyek irányítják a figyelmünket. Jól használhatók az explicit, kimondott konklúzió azonosításához is, de különösen fontosak az érvelés kimondatlan, implicit konklúziójának azonosításához. Ilyen vezető kérdések lehetnek az alábbiak: Miről akar meggyőzni a szerző? Mit bizonyít a szöveg? Mi a végkövetkeztetés? Mi következik az elmondottakból? Mi a szerző tétele, állítása? Argumentatív performatív kifejezések, mint K jelzők Állítom / megállapítom, hogy... Tagadom / visszautasítom, hogy... Cáfolni kívánom, hogy... A továbbiakban bizonyítani kívánom / meg kívánom mutatni, hogy... Az alábbi érveket hozom fel amellett, hogy... Amellett érvelek, hogy... Álláspontom az, hogy... Azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy... Arra a következtetésre jutunk/juthatunk, hogy... ezekről még lesz szó a beszédaktusok alapján 10

11 Általános megfontolnivalók Nem biztos, hogy használja egy szöveg mind a formai mind a tartalmi elemeket, sőt lehet, hogy ezek egymással konfliktusban vannak Összetettebb érvelésben részkonklúziók, közbülső lépések jelzői is lehetnek, nem feltétlenül a végkövetkeztetést jelölik II. 2 A premisszák azonosítása Nem minden premissza, ami nem konklúzió (kitérés, stb.): ezek a rekonstrukcióban eltűnnek Érdemes a drágább cuccokat megvenni, hiszen az olcsó termékek gyakran rossz minőségűek. Ezek általában nem tartósak, vagy az egészségre károsak. (Gábornak is mindig mondom, ne vegye meg a bóvlit.) Ezeknek retorikai funkciója van, de a rekonstruált érvelést nem teszik erősebbé. Rejtett premisszák Ugyanúgy gyakoriak, mint a rejtett konklúziók Szintén jelentős veszélyeket rejtenek, de vannak az igazolás szempontjából elfogadható használatuk Általában kevésbé az üzenet részei Gyakran közhelyes igazságokra épül az érvelés többi része ilyenkor teljesen természetes, ha kihagyjuk őket (ún. enthümematikus érvelés)* Rekonstrukciójuk szintén problematikus A konklúzióhoz kell igazodniuk gyakran a rekonstrukció során a premisszák függvényében meg kell változtatni a konkúziót Túl erősként ill. túl gyengeként rekonstruálhatjuk az érvelést Egyéb finomságok később. minthogy figyelembe véve, hogy jelzi az is, hogy abból kiindulva, hogy annak alapján, hogy arra támaszkodva, hogy azon az alapon, hogy mert amennyiben látva, hogy annak következtében, hogy alapul véve, hogy elfogadva, hogy abból kifolyólag, hogy mivel amiatt, hogy adva, hogy azáltal, hogy belátva, hogy annak folyományaként, hogy Premisszajelzők Vezető kérdések Mely állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? Milyen érvek szólnak a tétel mellett? Mi bizonyítja az állítást? Miért kellene elfogadnunk a szerző véleményét? Milyen indokai vannak a szerzőnek? Mibõl következik a konklúzió? Milyen adatokat, tényeket, érveket sorakoztat fel a szerző a konklúzió alátámasztása érdekében? Milyen fontos kimondatlan állításokon, előfeltevéseken nyugszik az érvelés? A premisszák esetében is vannak olyan performatív kifejezések, amelyek premisszajelzőként szolgálhatnak: Elfogadom / megadom /megengedem /elismerem, hogy... Az alábbi érveket hozom fel / az alábbi érvek szólnak / álláspontom mellett: elsőként, másodikként, harmadikként az, hogy 11

12 III. Érvelések szerkezetének rekonstrukciója Egy érvelésnek mindig többféle rekonstrukciója adható valamilyen módon el kell köteleződni ezek egyike mellett A rekonstrukció során megengedett műveletek a redundáns vagy lényegtelen részek törlése, az implicit információk hozzáadása, a beszédaktusok sorrendjének átrendezése, és egyes beszédaktusok átalakítása a Jóindulat elvének megfelelően A jóindulat elve (első megközelítésben) A cél minden potenciálisan argumentatív elemet argumentatívnak tekinteni ezt követően a lehető legerősebb érvelést rekonstruálni az explicit elemekből majd az értelmezés és elemzés során is a maximálisan argumentatív olvasatot vizsgálni A maximálisan argumentatív olvasat Az implicit elemek feltárása során először a logikai minimum rögzítése a cél (minden nem önellentmondó érvelés logikailag érvényessé tehető) majd a pragmatikai optimum megtalálása a számos logikai lehetőség közül. Ez a helyzetből adódó elégséges és plauzibilis (esetleg egy vita más pontján már ki is mondott) legkisebb elköteleződés megtalálását jelenti. Az érvelés szerkezete (az általános [A] és a kurzus során használt [B] jelölésrendszer) A: Elemi érv: konklúzió + közvetlenül alátámasztó állítások Nem megyek hozzád, mert hülye vagy B: Praktikusabb felül a konklúzió, alul a premissza, mert a konklúzió azonosításával kezdjük, aztán jönnek a premisszák a premisszák alátámasztják a konklúziót 1. Nem megyek hozzád 1.1 (mert) hülye vagy 1 12

13 Csatolt premisszák A: Együttesen támasztják alá a konklúziót Mivel süt a nap, és ki kell mennem az utcára, 1 napszemüveget veszek. 3 Sem (1), sem (2) nem lenne elég önmagában (3) alátámasztásához (Rejtett premissza: nem szeretem, 1 2 ha a szemembe süt a nap 4) 3 B: 1. napszemüveget veszek 1.1a süt a nap 1 2 (4) 1.1b ki kell mennem az utcára (1.1 ) nem szeretem, ha a szemembe süt a nap 3 2 Független premisszák A: Külön külön alátámasztják a konklúziót Nem megyek hozzád, mert szegény vagy, 1 2 utálod az operát és büdös a szád. 3 4 Mindegyik premissza önmagában, a többitől függetlenül támasztja alá a konklúziót B: 1. Nem megyek hozzád 1.1 szegény vagy, 1.2 utálod az operát 1.3 büdös a szád Lánc premisszák A: Egymásnak alárendelve támasztják alá a k t Nem adok cigit, mert utálom a lejmolókat, 1 2 ugyanis a magántulajdon számomra alapvető érték. 3 Az egyik premissza nem közvetlenül a konklúziót támasztja alá, hanem a 3 konklúziót közvetlenül alátámasztó másik premisszát B: 1. Nem adok cigit utálom a lejmolókat ugyanis a magántulajdon számomra alapvető érték 1 Összetett érvelések János tegnap este nem lehetett a lakásában, mert sötét volt 1 2 a lakás összes ablaka, és a macskája keservesen nyervogott. A 2 3 lakástelefonját sem vette fel. Mellesleg Gizi tegnap nem jött a 4 5 buliba, pedig megígérte. Egész délután Jánossal pusmogott 5 6 egy sarokban, aztán együtt beszálltak Gizi kocsijába. 7 13

14 Érvelési térkép (8: János Gizinél aludt ) (Megj: ha bűnügy: K: 1, ha pletyka, K: 8) (8) It is not necessary to reply specifically to Lucas experimental objections 1.1 Lucas focuses on number of experiments and not on their weight 1.1. instead of a multiple of things Lucas should try only the Experimentum Crucis it is not number of Expts, but weight to be regarded I could have added more a I had taken much pains in trying experiments b written a Tractate on that subject wherein I had set down at large ye principall of ye experiments I had tryed; amongst which there happened to be the principal of those experiments wch Mr Lucas has now sent me ye Experiments set down in my first letter to you, they were only such as I thought convenient to select out of that Tractate Lucas should not have grownded his discourse upon a supposition of my want of experiments till he had examined those few For if any of those be demonstrative, they will need no assistants nor leave room for further disputing about what they demonstrate main thing he goes about to examin is ye different refrangibility of light different refrangibility is demonstrated by ye Experimentum Crucis a if this demonstration be good, there needs no further examination of ye thing; b if not good the fault of it is to be shewn, ye only way to examin a demonstrated proposition is to examin ye demonstration. 1.2 Objections arising from an improper method need not be specifically discussed (1.2 ) Lucas objections derive from his improper method Lucas does not follow the best method and should change the method he uses a Lucas s aim is the knowledge of truth a Whose aim is the knowledge of truth should chose the shortest, clearest (proper) method b Lucas should chose the shortest, clearest (proper) method The shortest & clearest (not to say ye only proper way) is not to follow Lucas method a If Lucas s method is followed, the discussion is drawn from a demonstrative experiment b To discuss non demonstrative experiments might create both parties trouble of a long dispute c The long dispute (multitude of words) can cloude rather than clear up ye truth c.1 if we should give our selves up to dispute upon every argument that occurs might create an endless trouble c.1.1a it has already cost us so much trouble to agree upon a ye matter of fact in ye first and plainest experiments c.1.1b we are not fully agreed c.2 in such a tedious dispute truth is in danger ( c) It is not the aim of a debate to cloud truth IV. Érvelések értékelése Hogyan kritizálhatunk egy érvelést? 1. Tényleg következik a konklúzió belőlük? (Azért nyervogott a macska, mert Gábor húzogatta a farkát. Szakmai kérdésekről pusmogtak Gizivel. ) Relevancia Elégségesség Elfogadhatóság (REE) 2. Tényleg igazak a premisszák? (Honnan tudod, hogy sötét volt az ablak? Hogy nyávogott a macska?) Lehet egy érv rossz úgy, hogy hamis premisszákkal erős a szerkezet ( Ha 2+2=5, akkor ork vagyok. De 2+2=5. Tehát ork vagyok. ), meg úgy is, hogy igaz premisszákkal gyenge a szerkezet ( 2+2=4. A békák kétéltűek. Tehát ork vagyok. ) Ajánlott elemzési sorrend 1. Szöveg elolvasása / megértése / gondolatmenet átlátása 2. Konklúzió megtalálása /rekonstrukciója 3. Premisszák feltárása /rekonstrukciója 4. A mondatok átfogalmazása: kiemelni az érvelés szempontjából lényeges infókat 5. Explicitté tesszük a szöveg implicit konklúzióit és premisszáit Implicit elemeknél az elégséges, plauzibilis, de legkisebb elköteleződés megtalálása 6. Érvelésszerkezet rekonstrukciója 1. Rekonstruáljuk a részérvelések premissza konklúzió szerkezetét 2. A részérveléseket felhasználva felépítjük a gondolatmenet egészét 7. Érvelés értékelése 1. Erősség szempontjából (következik e a P kból a K) Gy / E /? 2. Igazság szempontjából (igazak e a P k) I / H /? 8. Ellenőrzés 14

15 HF HF1: Írj ke 3 vitahelyzetet. Mi határozta meg a vita típusát? Milyen érzelmi (stb. BEAT) állapotban voltál. Emelj ki egy jó és egy rossz lépést. HF2a: Keress érvelést implicit konklúzióval és/vagy (a mondanivaló szempontjából releváns) implicit premisszával. Explikáld az implicit P/K kat a maximálisan argumentatív olvasat módszerével. Adj (érvelő) elemzést és indoklást arról, hogy miért nem volt kimondva a P / K. MAX 5 p HF2b: Keress példát olyan érvelés(részlet)re, ahol az érvelés akár független akár kapcsolt érvelésként rekonstruálható. Van e stratégiai (retorikai) előnye ennek a kétértelműségnek? Ha igen, elemezd a példát és indokold meg döntésedet. MAX 5p A házi feladatok leadási határideje: Írásban leadandó feladat határideje: az óra kezdete, nyomtatásban (3 pl. amelyből egy leadása után kettő a hallgatónál ill. társánál marad) Internetes feltöltés esetén a határidő az órát követő péntek éjfél, kommentek készítésénél a következő hét hétfő éjfél. A kiválasztott (mintaértékűnek ill. problematikusnak tartott) házi feladatokat a következő órán, rövid prezentációban ismertetjük. Azért kérdezem ezt [t.i. hogy nem pártoltak e el a régi rajongók], mert az import hip hopról, a laikus számára nem éppen a nemzeti identitás jut eszébe, mi több, afféle antifa stílusként aposztrofálják. Ezen állításra pedig a stílus több tagja és követője is ráerősít. Ez egy óriási tévedés, ugyanis ha csak a hip hop lokálpatriotizmusát veszem alapul, sokkal közelebb áll ez a stílus a kérdésedhez, mint mondjuk a rock zene. Hallgassuk csak meg azokat a néger úriembereket, akik számaikban rendszeresen dicsőítik a lakóhelyüket, a városukat, hogy melyik partról származnak. Ettől csupán egy lépésre áll a nacionalizmus, amit az amerikai hip hop zenészek lemezein rendszeresen láthatunk, azt, hogy konkrétan az alsógatyájuk is nemzeti színű. Tehát még egyszer hangsúlyozom, hogy hatalmas tévedésben él az, aki azt gondolja, a hip hop tól messze áll a nemzeti öntudat fogalma. Ennek a pénzpergetős, prostis imázsnak egyszerűen az az oka, amit itthon látunk, mivel a peremkerületi, lecsúszott gyerekek az elért sikereiket így akarták megmutatni, nálunk és a világban pedig ez csapódott le, de a dolog egyáltalán nem erről szól. 2Pac azt mondta, hogy el kell dönteni: művészetnek tartjuk e a rap et, vagy nem. Ha igen, akkor figyeljünk oda arra, hogy mit írunk, hogy a fiataloknál ez mit fog jelenteni, ha pedig nem, akkor írjatok össze vissza, mindenféle hülyeséget. Pillanatnyilag a mainsteam szcéna jelentős része az utóbbi verziónak felel meg, de mint mondtam, a hip hop lényege nem ez. Ez a füves és szexcentrikus bohóckodás semmi egyéb, mint a stílusban megjelent neoliberalizmus cölöpjei. * Megy ez, mint a karikacsapás? tipikus oknyomozó tényfeltáró újságcikk nézzük csak meg a konklúziót 15

16 a premissza konklúzió szerkezet feltárásához a szöveget rendszerint kissé át kell fogalmazni. Az átfogalmazás célja, hogy világossá tegye az érvelés állításainak logikai szempontból fontos tartalmát. Ezt a tevékenységet általánosan a premisszák és konklúzió esetében egyaránt az állítások rekonstrukciójának nevezzük. K1: Szélkötő Kalamona vállalkozót, a Vidám Arcosok Klubja Párt volt Zala megyei elnökét, a Bel és Talajvízszolgáltató Vízműipari Rt. tulajdonos vezérigazgatóját, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, százmilliós nagyságrendre rúgó bűncselekményben való részvétel gyanújával letartóztatták. 2: Szélkötő Kalamona vállalkozó, a Vidám Arcosok Klubja Párt volt Zala megyei elnöke, a Bel és Talajvízszolgáltató Vízműipari Rt. tulajdonos vezérigazgatója letartóztatásának hátterében politikai leszámolás áll. Ha leszámolás, akkor nem okozott vagyoni hátrányt? MI IS AZ A JÓINDULAT ELVE? Igaz állítások sora "Letartóztatott Arcosok Klubja Párti vállalkozó" alcím, mint egy vázlatos konklúziójelölt Úgy tűnhet, elég, ha a cikk igazolja, hogy Szélkötő Kalamonát letartóztatták, és Szélkötő Kalamona tagja volt a Vidám Arcosok Klubja Pártnak, és Szélkötő Kalamona vállalkozó. Csakhogy Szélkötőről számtalan más igaz állítást is tehetnénk. Tegyük fel, például, hogy Szélkötõ férfi, 180 cm magas, a Pácegresi Helyi Merülõbúvár Klub elnöke, a Rácegresi Bélyegkör titkára. Ekkor az alábbi állítások is igazak: Szélkötő Kalamonát, a 180 cm magas férfit letartóztatták. Szélkötő Kalamonát, a Pácegresi Helyi Merülőbúvár Klub elnökét letartóztatták. Szélkötő Kalamonát, a Rácegresi Bélyegkör titkárát letartóztatták. Mivel (4), (5) és (6) igazak, vajon nem cserélhetjük e le az eredeti alcímet a következők valamelyikére? Letartóztatott 180 cm magas férfi. Letartóztatott pácegresi merülőbúvár. Letartóztatott rácegresi bélyegkör titkár. Igencsak meglepő, ha mondjuk az (8) állítás lenne az alcím, majd ezek után a cikkben többet egy szó sem esne a Pácegresi Helyi Merülőbúvár Klubról, illetve arról, hogy Szélkötő ennek elnöke. Ekkor nyilvánvaló lenne, hogy bár (5) lehet igaz, a cikk nem bizonyít vele kapcsolatban semmit. 16

17 Érvelésszerkezet Nagyon fontos megkülönböztetni a független premisszákat a kapcsolt premisszáktól, mert másmás kritizálási stratégiát követelnek meg. Ha a kapcsolt premisszák közül az egyikrõl sikerül kimutatni, hogy hamis, akkor az egész érvelés használhatatlan. Ha azonban a független premisszák közül bizonyul az egyik hamisnak, akkor az érvelés legfeljebb csak gyengébb lesz, mintha valamennyi premissza igaz lenne ám még így is lehet nagyon erõs! Érvelések értékelése Milyen az indoklás és az előadott érvelés alapján megfelelő e az álláspont? 1. Mit értünk jó érvelés/következtetés alatt? 2. Hogyan tudjuk eldönteni, hogy jó az érvelés/következtetés? 3. A formális logika eszközei 4. Gyakori informális logikai érvelési hibák 17