A Nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskola és a Herman Ottó Tagintézmény HELYI TANTERVE

Átírás

1 A Nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskola és a Herman Ottó Tagintézmény HELYI TANTERVE

2 Tartalomjegyzék: 1. A Benczúr Gyula Általános Iskolában és a Herman Ottó Tagintézményben tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere, azok óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények 1.1 Nyíregyházi tantervcsalád órakerete 1.2. A Nyíregyházi Tantervcsalád tantárgyi rendszere és heti óraszáma Az átmeneti időszak alatt a kötelező időkeret alakulása Tantervek Általános tantervi célok. 1.3.Az iskola tantárgyrendszere A nem kötelező időkeret felhasználása Nyíregyházi tantervcsalád A tanterv főbb jellemzői 1.4.Az alapképzést kiegészítő tanórai foglalkozások Emeltszintű oktatás Fejlesztő foglalkozás Magántanulók Tehetséggondozó szakkörök Gyógytestnevelés 1.5. FIMOTA osztályok működtetése 4-14.o. 2. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának közös elvei o. 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei o Az évfolyam félévében és az évfolyam év végén a minősítést szöveges értékeléssel adjuk meg. 3.2.A magasabb évfolyamba lépés feltételei 3.3.Évfolyamismétlés 3.4. Osztályozó vizsga A nevelőtestület osztályozó vizsga letételét engedélyezheti Az osztályozó vizsga tantárgyai Megtagadható az osztályozó vizsga engedélyezése 3.5. Felzárkóztatásra szorul minősítés 3.6.Előkészítő évfolyam 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének valamint minősítésének formái 4.1.Elvek, követelmények 4.2.Szóbeli beszámoltatás, számonkérés 4.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 4.4. Az írásbeli tevékenység, a füzetvezetés külalakjának értékelése és minősítési követelményei 4.5.A tanulói teljesítmények értékelése 4.6.Megállapodásaink o. 2

3 4.7.A NAT-ban megfogalmazott és a kerettantervi követelmények teljesítésének ellenőrzése 4.8.Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása 4.9.A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás értékelése A szorgalom értékelése A tanulókat jutalomra és kitüntetésre történő előterjesztése Az elmarasztalás formái 5. Modulok és értékelésük o Tánc és dráma modul 5.2.Egészségtan modul 5.3. Hon és népismeret modul 5.4.Ember- és társadalomismeret 5.5.Mozgókép és média 6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai o. 7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek, a tanulók fizikai állapotának mérése o. 8. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja 37.o 9. A nem szakrendszerű oktatás szervezésének alapelvei az 5-6. évfolyamon 9.1.A nem szakrendszerű oktatás időkerete 9.2.Tantárgyi szerkezet és az 5-6. évfolyamon megvalósuló nem szakrendszerű oktatás 9.3.A nem szakrendszer oktatást végrehajtó pedagógusok 9.4.A nem szakrendszerű oktatás kiemelt fejlesztési irányai 9.5.Az alapozó szakasz meghosszabbításától várt eredmények a tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervező technikák megismertetése és o begyakoroltatása 9.6.A kulcskompetenciák fejlesztése 9.8.Fejlesztendő kulcskompetenciák 9.10.Célok és feladatok 9.11.A teljesítmény éves értékelése 10. Az egésznapos oktatási forma o Az iskolaotthonos tevékenységi formák célja, tartalma, feladata 10.2.Elvek az önálló órák tantárgyi órákhoz való kapcsolásához A napközi és tanulószoba szerepe az oktatás-nevelés folyamatában Az otthoni írásbeli feladatok elvei, korlátai 11. Nemzeti, regionális, etnikai kultúra o. 12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 56.o. 3

4 1. A Benczúr Gyula Általános Iskolában és a Herman Ottó Tagintézményben tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere, azok óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények A Benczúr Gyula Általános Iskola és a Herman Ottó Tagintézmény nevelőtestülete a pedagógiai program felülvizsgálatának keretén belül elvégezte a helyi tanterv felülvizsgálatát is. Ebben a munkában megtörtént a tanított tantárgyak rendszerének az áttekintése is. Elkészült a módosított Közoktatási Törvény szabályozásához és a NAT ajánlásaihoz illeszkedő órakeret felosztás. Ez az órakeret tartalmazza a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszerét évfolyam szintű bontásban. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei elvégezték a kerettantervek és a helyi tantervek összehangolásának munkáját, az órakeretben biztosított tantárgyi óraszámok és a tantárgyi témakörök óraszámainak összehangolását, a tantervi követelmények meghatározását (figyelembe véve a NAT és a kerettantervek fejlesztési követelményeit). Az ide vonatkozó dokumentumokat: az órakeretet - mely tartalmazza a kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszerét- a tantárgyak kerettantervekhez igazított helyi tanterveit melyek pedagógiai program mellékletében találhatók, természetesen azok pedagógiai programunk szerves részét képezik. 1.1 Nyíregyházi tantervcsalád órakerete Az órakeretek megállapításánál figyelembe vettük az évfolyamonkénti maximális óraszámokat, a NAT műveltségterületenként pedagógiai szakaszokra meghatározott minimális és maximális %-os arányait.. A NAT által meghatározott minimális és maximális, valamint a törvény szerinti maximális óraszámok szakaszonként a következők: 1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam NAT szerinti minimum 74,25 40,50 45,00 NAT szerinti maximum 113,85 62,55 71,50 Törvényi maximum 82,50 45,00 50,00 A törvényi maximumtól való százalékos eltérések: 1-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam NAT szerinti minimum - 10 % - 10 % - 10 % NAT szerinti maximum + 38 % + 39 % + 43 % Törvényi maximum 100 % 100 % 100 % 4

5 A fenti táblázatok elemzése után az órakeretek kialakításánál viszonyítási alapként a NAT által meghatározott minimális %-os arányokat tekintettük, mivel az eltérés a megengedett legnagyobb óraszámtól ennél a határnál a kisebb A Nyíregyházi Tantervcsalád tantárgyi rendszere és heti óraszáma 1-4. évfolyam óraterve Tantárgy/évfolyam 1. félévi óraszá m 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 2. félévi óraszá m Éves óraszá m 1. félévi óraszá m Kötelező tanítási órák Magyar nyelv , ,5 Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika , Környezetismeret , , Ének-zene Vizuális kultúra , , , Technika és életvitel Testnevelés és sport , Kötelező tanítási órák össz ,5 Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv Emelt szintű matematika Informatika , Felzárk. tehets.gond Nem kötelező órák összesen: , félévi óraszá m Éves óraszá m 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá m Éves óraszá m 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá m Éves óraszá m 5

6 5-8. évfolyam óraterve Tantárgy/évfolyam 1. félévi óraszám 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv / német nyelv Matematika Informatika , , ,5 Környezetismeret Természetismeret Fizika , ,5 Biológia , ,5 Kémia , ,5 Földrajz , ,5 Ének-zene Vizuális kultúra , , Technika és életvitel Testnevelés és sport , , , ,5 Osztályfőnöki 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 0,5 0,5 18,5 Tánc és dráma (modul) , , Hon és népismeret (modul) , , Mozgókép és médiaismeret ,5 (modul) Etika , Egészségtan , Kötelező óraszám a 22,5 22,5 832,5 22,5 22,5 832,5 25,5 24, ,5 24,5 925 törvény alapján Nem kötelező (választható) Emelt szintű matematika Informatika és emelt szintű , , ,5 informatika Matematikához Háztartásökonómia Csoportbontás ,5 2 1,5 64,75 Egyéb 0,625 0,625 23,125 0,25 4,625 1,5 1,5 55,5 1,5 1 46,25 Nem kötelező órák összesen: 5,625 5, ,125 5, ,125 7,5 7,5 277,5 7,5 7,5 277,5 6

7 1.2.1 Az átmeneti időszak alatt a kötelező időkeret alakulása: Évfolyam / Év / , 5 22, 5 22, 5 22, 5 27, 5 27, / , 5 22, 5 22, , / , 5 22, 5 22, / , 5 22, 5 22, / , 5 22, 5 22, / , 5 22, 5 22, / , 5 22, 5 22, / , 5 22, 5 22, Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2001 = a kerettantervhez készített, 2001-ben bevezetett helyi tanterv HK2003 = a szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkentése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített szeptemberétől érvényes helyi tanterv. 7

8 TANÉV ÉVFOLYAM Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz H2004 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK H2004 H2004 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H Általános tantervi célok. Legfontosabb célunk, hogy tanulóinkat olyan alapvető ismeretek birtokába juttassuk, amelyek segítségével képesek bekapcsolódni és eligazodni az őket körülvevő mikrokörnyezetük életébe. Dönteni tudjanak az őket érintő legfontosabb kérdésekben továbbtanulás, életvitel, emberi kapcsolatok-. Legyenek nyitottak a makrovilág (városuk, hazájuk) történései iránt. Minden tanulónkat hozzá akarjuk segíteni ahhoz, hogy mindenki tehetségének, adottságának megfelelően képes legyen teljesíteni. Legyen a diák alkotó részese a tanulás folyamatának, tanuljon meg tanulni, a tanultakat alkalmazni, módjában álljon felfedezni az alkotás örömét. Az integrált nevelés segítse elő a hátránnyal induló tanulóink felzárkóztatását és tehetségének kibontakoztatását, segítse elő az önismeretük fejlesztését, testi-lelki egészségük nevelését és a környezeti nevelést. Alakítsuk ki az önművelés igényét azáltal, hogy minden tantárgy óráján fejlesztjük az értő olvasást, mely alapja az eredményes tanulásnak. Minden tantárgy és a szabadidős tevékenységek esetében aknázzuk ki a nevelési lehetőségeket, kiemelten a kommunikációs készséget, mely alapja az egyén szocializációjának, a társas érintkezésnek, egymás megértésének. Célunk, hogy a gyermek minden tevékenységével a testi, lelki és szociális fejlődését segítsük. 8

9 Műveltségi területek és a tantárgyak. - Anyanyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom 1. osztály magyar nyelvtan Osztály magyar irodalom Osztály - Élő idegen nyelv angol nyelv Osztály német nyelv Osztály - Matematika: osztály - Ember és társadalom történelem Osztály hon és népismeret Osztály - Ember és természet természetismeret Osztály fizika Osztály kémia Osztály biológia Osztály egészségtan 6. és 7. Osztály - Földünk és környezetünk földrajz Osztály - Művészetek ének-zene Osztály rajz és vizuális kultúra Osztály mozgókép és médiaismeret 8. osztály - Tánc és dráma: osztály - Informatika számítástechnika és könyvtárhasználat Osztály - Életvitel és gyakorlati ismeretek. technika Osztály háztartástan 9

10 - Testnevelés és sport: osztály - Osztályfőnöki: osztály Csoportbontásban tanítjuk: élő idegen nyelv matematika informatika 1.3.Az iskola tantárgyrendszere Tantárgy Osztály Magyar nyelv és irodalom 1-8. Idegen nyelv (angol, német) 4-8. Matematika 1-8. Informatika 5-8. Történelem és állampolgári ismeretek 5-8. Környezetismeret 1-4. Természetismeret 5-6. Fizika 7-8. Biológia 7-8. Kémia 7-8. Földrajz 7-8. Ének-zene 1-8. Rajz 1-8. Technika és életvitel 1-8. Testnevelés és sport 1-8. Osztályfőnöki 5-8. Tantervi modulok önállóan Tánc és dráma 5-6. Hon és népismeret 5-6. Ember és társ. ismeret, etika 7. Mozgókép és médiaismeret 8. Egészségtan 6. 10

11 1.3.1 A nem kötelező időkeret felhasználása Feladat Tantárgyak Óra/csoport Csoportbontás Helyi tanterv szerint Idegen nyelv oktatás Matematika 3 2 Mindennapos testmozgás megvalósítására KT. 52. (9, 10.) Kötelező testnevelési órák számának emelése Sportköri csoportok számára biztosított, csoportonként heti 2x45 perc 1 2 Nem kötelező tantárgyi kiegészítő órák Helyi tanterv szerint Idegen nyelvi előkészítő alsó tagozatban Számítástechnikai oktatás 3. osztálytól Emelt óraszámban történő tantárgyak tanítására Szakkörök, művészeti csoportok A tanulók igénye szerint 1-2 Felzárkóztatás, hátránykompenzálás A tanórákon felmerült hiányok pótlására az 2-2 igényektől függően Nyíregyházi tantervcsalád A tantervek íróit az bátorította a NAT-3-nak megfelelő átdolgozásra, hogy mintegy 700 általános iskola használja a Nyíregyházi tantervcsaládot és számos intézmény jelezte az átdolgozott dokumentumok iránti igényét. A tantervek a Nyíregyházi tantervcsalád eredeti hitvallását megtartva: az átlagos feltételek közepette működő intézmény számára készültek, ahol az iskolát körülvevő közeg is a magyar átlagot tükrözi, a szülők műveltsége, a művelődési lehetőségek a településen, a fenntartói támogatás a magyar társadalom egészét reprezentálja, a megcélzott iskolamodell pedagógiai értelemben is kerüli a szélsőségeket, egyszerre és azonos ambíciókkal foglalkozik a lemaradókkal, a kiugró képességű tanulókkal, a hátránykezelés valamint felzárkóztatás mellett a tehetséggondozással és a tehetségmegtartással. Az általános iskola 1-8. évfolyamán a NAT-nak megfelelően valamennyi műveltségterület lefedésre került A tanterv főbb jellemzői: Tantárgystruktúrában megtalálható az integrált tantárgy. Tantárgy Évfolyam Mely műveltségterületet, - illetve egy részét- integrálja Magyar nyelv és irodalom 1-4 Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Magyar nyelv és irodalom 7-8 Magyar nyelv és irodalom Informatika (könyvtár) Környezetismeret 3-4 Ember a természetben Ember és társadalom Természetismeret 5-6 Ember és természet Földünk-környezetünk 11

12 Osztályfőnöki tantárgyat is tartalmaz mely szintén integrált. Tantárgy Évfolyam Mely műveltségterületet, - illetve egy részét- integrálja Osztályfőnöki 5-6 Ember és természet Életvitel és gyakorlati ismeretek Az idegen nyelvek közül angol és német nyelvre készültek tantervek. A tánc és dráma, hon és népismeret, mozgókép és médiaismeret, ember és tár. ism., etika és az egészségtan területek önálló modulként kerültek megtervezésre, mivel eredményes tanításuk speciális az aktív pedagógusok többségének képzésében még nem szereplő kompetenciákat igényel. Így az iskolák önállóan dönthetik el melyik tantárgy keretében tudják megvalósítani. Modul Évfolyam Mely műveltségterületet, - illetve egy részét- integrálja Tánc és dráma 5-6. Magyar nyelv és irodalom Művészetek Hon és népismeret 5-6. Magyar nyelv és irodalom Művészetek Ember és társadalom Mozgókép és médiaismeret 8. Magyar nyelv és irodalom Művészetek Ember és tár. ism., 7. Ember és társadalom etika Egészségtan 6. Ember és természet 1.4.Az alapképzést kiegészítő tanórai foglalkozások Emeltszintű oktatás: évfolyamon: matematika évfolyamtól: informatika tantárgyakból Az emeltszintű oktatás igénybevételére való jelentkezés a Közoktatási Törvény, illetve a kerettantervi rendeletnek megfelelően történik. Az emeltszintű oktatásban való részvétel megszüntetésére csak a szülő írásbeli kérelme, illetve szakmai nem megfelelés esetén van lehetőség. Emeltszintű az oktatás, ha a kerettantervben meghatározott tantárgy ismeretanyagként: a kerettantervben meghatározott alapszinthez képest magasabb követelmények szerint, speciális és kiegészítő ismereteket tartalmazó tananyag átadásával, legalább kettő évfolyamon keresztül, 12

13 matematikából minimum 5 óra, informatikából heti 4 óra esetén emeltszintű az oktatás. Az emeltszintű matematika és informatika oktatását iskolánkban az önkormányzat 1996-tól engedélyezte. Az emeltszintű oktatás tartalmi és szervezeti kérdéseiről tantestületünk önállóan döntött. Így az a következőképpen történik: Szervezése: évfolyami szinten nívócsoport kiválasztásával történik. Felvétel a nívócsoportba: a 2. év végén kétütemű felvételi, alkalmasságot mérő feladatlapot írnak tanulóink matematikából, a 4. évfolyam végén az informatikából tehetséges tanulók kiválasztása történik, feltétel a jól megfelelt minősítés, kell a szülő írásbeli kérelme. Felvétel esetén a tanulónak kötelező a 8. évfolyam végéig az emeltszintű oktatásban részt venni. Az órákat a nívócsoportban folyamatosan számozzuk. Órarendileg sávos órabeosztással oldjuk meg Fejlesztő foglalkozás A törvény szellemében a felzárkóztatásra szoruló tanulóknak legalább heti 2 órában lehetőséget kell adni társaik utolérésére. Ezt egyéni foglalkoztatással (2-3 tanuló esetenként) kell megoldani az alsó tagozaton. Egyéni foglalkozás időkerete A Közoktatási törvény 52. (11.) bekezdésének c) pontja szerint egyéni foglalkozás tartható az általános iskolában a kötelező és nem kötelező időkereten felül a heti kötelező tanórai foglalkozások 12 % -ban a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetőleg az 1 4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából Magántanuló A Közoktatási törvény 52. (13.) bekezdésében foglaltak szerint a magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és nem kötelező időkereten felül heti 10 óra áll rendelkezésre Tehetséggondozó szakkörök A szakkörök, választható tárgyak listáját a törvény által előírtnak megfelelően április 26-ig közzé kell tenni, és a jelentkezések után májusban ki kell hirdetni. A tanuló részére az adott tanévben a szakkör vagy választott tantárgy tanulása kötelező. A jelentkezésekhez a szülői hozzájárulást írásban kérjük Gyógytestnevelés Iskolánkban gyógytestnevelési foglalkozásokat tartunk az arra rászorulók részére Egy csoport indítását tervezzük heti 3 órában. A foglalkozásokat szakirányú továbbképzésen részt vett testnevelést tanító pedagógus tartja. A csoportba körzeti vagy szakorvos javaslata alapján 13

14 kerül a gyermek A javaslatot minden évben meg kell ismételni. A gyógytestnevelésben résztvevő tanulókat az iskolaorvos is nyilvántartja és vizsgálja FIMOTA osztályok működtetése A 2000/2001-es és a 2002/203-as tanévben indítottunk az önkormányzat engedélyével kis létszámú osztályt, ahová az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye és a szülő kérése alapján kerülhettek be a gyermekek, akik valamilyen részképesség terén mutattak társaiktól lemaradást: figyelem, mozgás vagy tanulási képesség. Felzárkóztatásukhoz, haladásuk segítéséhez igénybe vettük az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat fejlesztőpedagógusának, pszichológusának, logopédusának segítségét, ezenkívül saját nevelőnk (ilyen irányú tanfolyami végzettséggel) is segítik a tanulókat fejlesztő foglalkozás keretében. Egyéni felzárkóztató foglalkozásra is lehetőséget adunk. Játékos testnevelés órán mozgáskoordinációs gyakorlatokkal, mozgásos játékokkal segítjük a harmonikus mozgás kialakítását. Tantervük nem különbözik az évfolyam tantárgyi tantervétől, az óravezetés viszont a tanulók aznapi terhelhetőségétől függően igazodik időtartamban és módszereiben a gyermekekhez. Az idegen nyelv oktatására a FIMOTA osztályokban csak 5. évfolyamtól kerül sor. 2. A tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának közös elvei Iskolánk oktatási tevékenységének így a pedagógiai program teljesülésének fontos tárgyi feltételei az alkalmazott tankönyvek, segédletek, egyéb taneszközök. Kiválasztásuk szempontjaiként a következő elveket óhajtjuk érvényesíteni: A NAT és a kerettantervek által karakteresen megfogalmazott követelményekhez igazított legyen, Az alsó tagozaton az adott tanulócsoportban alkalmazott írás-olvasási, illetve matematikai módszerhez igazított legyen, Az esztétikusság nem feltétlenül színes, hisz pszichológusok véleménye, hogy a gyermek képzeletvilága annál jobban fejlődik főleg az alsóbb évfolyamokon minél többször kell képzeletével kiegészíteni a tanultakat. Fontos azonban az, hogy tanulóink szépérzéke ilyen módon is nevelődjék. Előtérbe helyezzük az aranymetszés szabályainak megfelelő formátummal rendelkező tankönyveket, munkafüzeteket, A tartósság - fontos, hogy a tanulóink kezébe adott eszközök normál használat mellett viszonylag tartósak legyenek, A taneszköz(ök) ára tekintettel arra, hogy iskolánk elsősorban körzeti feladatokat lát el, tekintettel kell lennünk az anyagilag nehezebben élő családokra is, tartózkodnunk kell a kimagaslóan drága taneszközök alkalmazásától. Hitünk, hogy a jó pedagógus olcsóbb (de természetesen színvonalas) taneszközök segítségével is képes magas szintű tudást nyújtani, A fent vázolt szempontok az egyéb taneszközök kiválasztásánál is szerepet játszanak, de a szemléltetés eszközeinek megválasztásánál speciális szempontként 14

15 jelentkezik a jól láthatóság, aminek meghatározásánál a szaktantermek méretét is be kell számítani. A számítástechnikai eszközök és programok vásárlásánál a korszerűség, az elévülés várható (lehetőleg minél távolabbi) ideje, a továbbfejleszthetőség, az oktatásban való felhasználás várható gyakorisága játszhat szerepet. A testnevelésben, technikában használt eszközöknél kiemelten fontos a tartósság az ún. nyúzhatóság, tekintettel arra, hogy az itt használt eszközök fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Az ének-zene speciális eszközei közül kiemelt szereppel bír a CD lejátszó és a magnó, melyeknek frekvencia-átvitele igen fontos szempont (alkalmasak legyenek zenei felvételek minőségi megszólaltatására). A vásárolt hangszereknek jó minőségűeknek kell lenniük. A vizuális és mozgóképkultúra szintén jó minőségű eszközöket igényel. Az iskolai tankönyvtámogatás, valamint a tankönyvellátás rendjét rendelet tartalmazza A tankönyvfelelős feladatai: A tankönyv rendelés elkészítésével megbízott személy (saját hatáskörében) gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, segédkönyvek hivatalos jegyzéke a szakmai munkaközösségek rendelkezésére álljon. A helyi tantervek figyelembe vételével a munkaközösségek javaslatára a pedagógus egyénileg dönt az általa használni kívánt tankönyvekről, segédeszközökről minden év január 30-ig. A tankönyvrendeléssel megbízott személy, a pedagógusok döntése alapján, minden év február 25-ig elkészíti az iskolai tankönyvrendelést. A megrendelésen kívül a tankönyvfelelős feladata még A kapcsolattartás a kiadókkal, terjesztőkkel, A tankönyvek árának beszedése, Elszámolás a kiadókkal, terjesztőkkel, A tankönyvek kiosztása a tanulóknak esetleg szülőknek, A szorgalmi időben másik iskolából érkező tanulók maguk szerzik be tankönyveiket. A gyermekhez való eljutás módja: A tanulók a tanítás első napján kapják meg könyveiket, munkafüzeteiket. 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A fő szabályozó a NAT által előírt minimum követelményszint tantárgyanként és évfolyamonként. A követelmények teljesítését a tanulók tanév közbeni munkája, eredményei alapján bíráljuk el. Ha kétséges valamely tantárgyból a minimális teljesítés ténye minimum próbát iratunk. 15

16 A követelményekben megfogalmazott és a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak,összefüggések, törvények ismerete, értelmezése valamennyi tantárgyból. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrizhetően érje el a továbbhaladáshoz szükséges szintet. A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon a munkára. A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet. A NAT, illetve a kerettantervek minimum követelményeinek teljesítése a továbbhaladás feltétele. Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelését. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Kiemelt szerepet kap a negyedik, és a nyolcadik évfolyam, ahol évfolyamszintű mérések is segítik az értékelést Az évfolyam félévében és az évfolyam év végén a minősítést szöveges értékeléssel adjuk meg. Ezeken az évfolyamokon azoknál a tanulóknál, ahol a tanuló valamely tantárgyból felzárkóztatásra szorul a szülővel együtt keressük meg azt a módszert, mely biztosítja gyermeke számára a szükséges felzárkózást. Az első-negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. A 4-8. évfolyamok végén a tantárgyakból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. (Kivételt képeznek azok a tantárgyak, melyeknek heti óraszáma az adott tanévben 0,5. ) Ezeknél a helyi szaktárgyi tantervben meghatározott szöveges minősítést alkalmazunk.) Amennyiben a tanuló a tanév szorgalmi időszakának végén a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen minősítést szerez, a következő tanév megkezdése előtt (tehát augusztus hónapban) javítóvizsgát tehet. 3.2.A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A fő szabályozó a NAT által előírt minimum követelményszint tantárgyanként és évfolyamonként. A követelmények teljesítését a tanulók tanév közbeni munkája, eredményei alapján bíráljuk el. Ha kétséges valamely tantárgyból a minimális teljesítés ténye, akkor minimum próbát iratunk. 16

17 3.3.Évfolyamismétlés: A tanuló az első-negyedik évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha igazolt és igazolatlan hiányzása miatt a tanulmányi követelményeket nem tudta teljesíteni. Ezt kell alkalmazni az idegen nyelv tanulásának első évében is. A tanuló részére engedélyezhető az iskola adott évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb osztályba léphetne. A szülő kérheti az eredményesen elvégzett iskolai évfolyam megismétlését Osztályozó vizsga: A magasabb évfolyamra lépés jogának illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, amennyiben: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt A nevelőtestület osztályozó vizsga letételét engedélyezheti: Ha a tanuló mulasztása a 250 órát meghaladja egy tanítási évben, és az igazolatlan mulasztási órák száma nem magasabb az igazoltnál, Ha a tanuló mulasztása egy tantárgy óraszámának 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló tanulmányi munkája nem értékelhető, Ha az iskola igazgatója felmentette a tanulót a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, Ha az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanuló a tantárgyi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, Amennyiben a tanuló magántanulóként folytatja tanulmányait, számára a továbbhaladás kritériuma az osztályozóvizsga letétele elsősorban a főtantárgyakból (a készségtárgyak esetében az igazgató eltekinthet ettől), A továbbhaladásról a szülőt minden esetben tájékoztatni kell (félévi értesítő, év végi bizonyítvány, javító-ill. osztályozóvizsga jegyzőkönyv), Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret idegen nyelv, 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv, 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, biológia, 17

18 földrajz, fizika, kémia, idegen nyelv, 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom,, matematika, történelem,biológia, földrajz, fizika, kémia, idegen nyelv Megtagadható az osztályozó vizsga engedélyezése: Ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, E rendelkezések alkalmazásával lehet a tanulót az évfolyamon évfolyamismétlésre utasítani, A döntés előtt a szülőt értesíteni kell a tanuló igazolatlan mulasztásairól és annak következményeiről Felzárkóztatásra szorul minősítés Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, az iskolának mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a 4. évfolyam végére a meghatározott követelményeknek a tanuló eleget tudjon tenni. Ehhez biztosítani kell a tanuló számára, hogy egyéni felzárkóztatáson vegyen részt minimum heti 2 órában. A hatályos rendelkezések lehetővé teszik, hogy a gyermek fejlettségéhez igazodóan sajátítsa el az iskolai követelményeket. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segíteni tud a tanuló eredményes felzárkóztatásában egy vagy több tárgyból. 3.6.Előkészítő évfolyam Az első évfolyamra felvett tanuló mentesíthető az értékelés és minősítés alól a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Aki a 8. életévében lép az első évfolyamra az nem járhat előkészítő évfolyamra. Az előkészítő évfolyam nem ismételhető meg. A magasabb évfolyamra lépő tanulót nem kell beíratni. Átlépést azonos évfolyam másik osztályába kezdeményezheti a szülő, a gyermek, vagy a pedagógus írásban. Az átlépésről a körülmények mérlegelése után az igazgató dönt. Áthelyezés (lásd: fegyelmi büntetések 17.2.) 4.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének valamint minősítésének formái 4.1.Elvek, követelmények Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik. 18

19 A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítástanulás eredményéről (cél tanítási-tanulási folyamat eredmény; visszajelzés: a tanuló felé, a tanítási-tanulási folyamatra, acélrendszerre). Az értékelés változatos módszereit használjuk (diagnosztikus, formatív, szummatív). Csak azt értékeljük (osztályozzuk), amit korábban megtanítottunk és a tanuló rendelkezik az otthoni tanuláshoz szükséges írásos anyaggal. Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, humánus és egyénre szóló. Igyekezzünk egyértelműen megfogalmazni a követelményeket és az értékelési módszereket. A tanuló tudja,értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de ne minden tevékenységét és ne mindig osztályozzuk. Az új belépő tantárgyaknál egyes tantárgyaknál bevált gyakorlat szerint az első hónapban önként jelentkezés alapján feleltessünk. Használjuk fel a tanulók véleményét egymás feleletéről a sajátos tanulási módszerek, követelmények tudatosítása érdekében. A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenőrző, önértékelő,képességének kialakításában. Az év végi osztályzatnak (szöveges értékelésnek) értékállónak kell lennie. Ezért győződjünk meg az eredményességről a belső értékelési módszereken kívül külső felmérésekkel, vizsgálatokkal is. A gyermek szülőjének joga és kötelessége gyermeke tanulmányi előmenetelét figyelemmel kísérni. Pedagógus feladata: folyamatosan informálni a szülőt a tanuló teljesítményéről. 4.2.Szóbeli beszámoltatás, számonkérés. Minden tantárgy esetében élni kell ezzel az értékelésre lehetőséget adó módszerrel. Mikor alkalmazható? egy-egy anyagrész összefüggő ismertetésénél, kérdésekre való felelet alkalmával, egy témában kiselőadás formájában önállóan feldolgozott anyagrésznél, gyűjtőmunka ismertetésénél. Mi a célja? a tantárgy nyelvezetének használatát gyakorolja, a szóbeli kifejezőkészség, előadókészség gyakoroltatása, közönség előtti szereplés nevelő hatású, lényegkiemelő, tömör előadásmódra szoktatás. Előnye: A tanuló azonnal visszajelzést kap arról, ha hibás a gondolatmenete, azt korrigálja, A bizonytalan tanuló a pedagógustól segítséget kap, hogy jól folytathassa feleletét, A tanuló megtanul társak előtt szerepelni, azok kritikáját elfogadni, A felelet után azonnal értékelve lesz teljesítménye. 19

20 Hátránya: A szóbeli feleletben mindig benne van a nevelő szubjektívitása. Nehéz elkülöníteni a gyermek által önállóan elmondott részt és a tanári segítség mértékét. Korlátai: Egy órán legfeljebb 1-2 tanulót lehet szóban feleltetni, így egy osztály szóbeli értékelése hosszú időt vesz igénybe. Általános alapelv: Minden elméleti tantárgyból havonta egy szóbeli feleletnek lennie kell Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az év eleji felméréseket szeptember utolsó hetében íratjuk, melyet intenzív ismétlés előz meg. Kijelöli a pedagógus számára a folyamatos ismétlést igénylő anyagrészeket osztályosok írják. Tájékozódó felméréssel kell év elején a felejtés mértékét feltárni, Ennek célja nem lehet érdemjegy adása, csupán a felmérés témaköreinek áttekintése, ismétlés. Napi 1 év eleji felmérés íratható az osztály tanulóival. Az ezzel kapcsolatos szervezési és ellenőrzési feladat az osztályfőnökre hárul. Az év eleji felmérésre érdemjegyet adunk, melyet megkülönböztető zöld színnel írunk be a naplóba. Az érdemjegy tájékoztató jellegű. A témaközi felmérések a folyamatos tanulás ellenőrzésének és értékelésének eszközei. (Formatív) Célja: a folyamatos tanulás ellenőrzése. Értékelése: szöveggel, érdemjeggyel. Korlátai: nem helyettesítheti a szóbeli feleletet. Jelzés a pedagógusnak, hol kell és kinél korrekciót végrehajtani. Írásbeli felelet: nem a teljes tanulócsoport írja, hanem annak csak töredékrésze (maximum a csoport harmada). Célja, hogy elsősorban azoknál az elméleti ismereteket is tartalmazó tantárgyaknál, ahol a tantárgy óraszáma nem éri el a heti kettő órát, elősegíteni az elegendő lehetőséget a tanuló számára arra, hogy a tananyagban való jártasságát bizonyíthassa. Röpdolgozat-feladatlap: Az adott szaktárgyi témakör maximum feléből (új anyag feldolgozó részek / 2) a teljes tanulócsoport írja. Diagnosztizáló felmérés: a tanulók tudásáról tájékozódunk az osztályozás alkalmazása nélkül. A témazáró felmérések visszajelzést adnak a tanulóknak és a tanároknak a helyi tantervben megfogalmazott részcélok teljesítésének mértékéről. (Szummatív mérések). Íratás ideje: egy-egy nagyobb tantárgyi egység lezárása után. 20

21 Értékelése: érdemjeggyel történik, melyet a naplóba pirossal írunk be. Jelentősen befolyásolja a félévi és év végi osztályzatot. A gyermeknek tudomására kell hozni, hogy mely témakörből és mikor írja a dolgozatot. A tanuló az eredménytelen dolgozatot megismételheti tanórán kívül. Mindkét dolgozat érdemjegye bekerül a naplóba. A félév és év vége előtti minimumszint mérések csak a bukásra álló tanulókra terjednek ki. A tantárgyi minimumszintet tükröző feladatsorokkal csak a továbbhaladáshoz szükséges alapkészségeket mérjük. Értékelésük: százalékos formában a 75% feletti teljesítmény az elfogadható. Félévi és év végi felmérés: az elért tudás összehasonlítása a kitűzött célokkal. Minősítő (szummatív) mérés. Célja: a diák, tanár, szülő tájékoztatást kap a félévben vagy a tanévben a tantárgy követelményének teljesítésmértékéről A tanulók osztályzattal való értékelésénél a különböző jellegű osztályzatok más és más színnel kerülnek be a naplóba. Egységesen alkalmazzuk a következő színjelölést: Témazáró dolgozatok: piros szín Szóbeli és írásbeli feleletek, röpdolgozatok: kék szín Egyéb érdemjegy (gyűjtőmunka, kiselőadás, külalak, pontok): zöld szín A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró írásbeli dolgozatok hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerzett érdemjegyek számtani átlaga alapján nem lehet egyértelműen eldönteni a tanuló (félévi, illetve év végi) osztályzatát, a témazáró dolgozatok hangsúlyosabb értéke alapján döntünk a megérdemelt osztályzatról Az írásbeli tevékenység, a füzetvezetés külalakjának értékelése és minősítési követelményei: A tanulók írásbeli munkájuk külalakjának értékelésénél az 1-4. évfolyamon a: szép (5), tetszetős (4), megfelelő (3), rendezetlen (2), érdemjegyeket, osztályzatokat alkalmazzuk. A külalak értékelésének és minősítésének követelményei a következők: szép (5), tisztán dolgozik, igényes, áttekinthető a hibák javítása szabályozott. 21

22 tetszetős (4), megfelelő (3), tisztán dolgozik, nagyrészt rendezett, füzetvezetése esztétikus, a hibák javítása szabályozott. munkájának tisztasága gyakran kifogásolható, füzetvezetése kevésbé rendezett, a hibák javítása gyakran szabálytalan, kevésbé tetszetős a munkája, füzete. rendezetlen (2), 4.5.A tanulói teljesítmények értékelése Célja Diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Módjai Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kér adott válaszok alapján. Írásbeli: írásbeli felelés, röpdolgozat feladatlap néhány óra anyagából, témazáró dolgozat. Gyakorlati: a kísérletek, mérések, készségek, munkafolyamatok egyes műveleteiben elért gyakorlottság mérése. Helye a tanulás folyamatában Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán. Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából. Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek után, amelyeknél alapvető követelmény az írásos dokumentálása a megszerzett tudásnak. Témazáró feladatlapok a témakörök lezárása után. Évfolyamszintű mérések (írásbeli és gyakorlati) a negyedik és a nyolcadik évfolyam végén. Beszámoltatási forma Ideje, rendje Korlátai Értékelésben betöltött szerepe Év eleji felmérés Szeptember utolsó hete 1. osztályban nem végzünk Érdemjegy ilyet Témaközi felmérés Nem meghatározott Hosszabb hiányzás után felzárkózási idő után íratható Érdemjegy kisebb jelentőséggel /szín jelöli/ 22

23 Diagnosztizáló felmérés Témakör befejezéséhez Nem osztályozzuk közeledve Témazáró felmérés Nagy fejezet összefoglalása után Érdemjegy fontos súllyal Minimumszint mérés Év vége zárása előtt Csak bukásra állók körében Továbbhaladást eldöntő végezzük Félévi és év végi felmérés Félév zárásakor ill. év végi Érdemjegy jelentős súllyal. összefoglalás után Jelzés értékű a tanár számára a tantárgyi követelmény teljesítését illetően. Súlypontjai A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. A kialakult képességek ellenőrzése. A NAT és a kerettanterv továbbhaladási feltétel követelményeinek teljesítése. Minősítése Szöveges értékeléssel (Azokon az évfolyamokon, ahol szöveges értékelés van érvényben) évfolyam évfolyam évfolyam tól 1-4. évfolyam (a 4. évfolyamon a Kt. rendelkezése értelmében csak félévkor) A 2004/2005-ös tanévben első évfolyamon, majd a továbbiakban tanévenként felmenő rendszerben a negyedik évfolyam félévi értékeléséig szöveges értékelést alkalmazunk. A tanév közbeni szóbeli és írásbeli munkákhoz az első évfolyamon továbbra is alkalmazzuk az eddig is alkalmazott motiváló célzatú jeleket (csillag, mosolygós, piros pont stb.), később a jeles, jó, közepes és gyenge minősítéseket alkalmazzuk azokon az évfolyamokon, amelyeken a szöveges értékelés van érvényben. A MIP pontjában megfogalmazott minőségcél megvalósítása érdekében 1-5 skálájú érdemjegyekkel is értékeljük a tanulók tantárgyi teljesítményét 2-4.évfolyamon. A felzárkóztatásra szoruló tanulók szüleit továbbra is 3 havonta szöveges értékeléssel értesítjük gyermekük fejlődéséről, melyek közös tanár-szülő helyzetmegbeszélés egészít ki. 23

24 A szöveges értékelést félévkor és tanév végén készítjük el a tanulókról. Az általunk a különböző tantárgyakhoz alkalmazott szöveges értékelési lapokat a helyi tanterv mellékletében helyeztük el. Saját értékelőlapjainkon kívül pedagógusaink használhatják az OKM vagy a Mozaik Kiadó által folyamatosan kidolgozott és ajánlott értékelőlapokat is, illetve a hivatalos naplónyomtatványokban megjelenő értékelő lapokat, azzal a megkötéssel, hogy egy adott osztályban csak egyféle értékelőlap alkalmazható. A félév végén az értékelő lapokat a tájékoztató füzethez csatolva juttatjuk el a szülőkhöz. A tanév végén az OKM által kiadott hivatalos bizonyítvány pótlapokat használjuk. Az általunk készített értékelő lapok, illetve az OKM ajánlások a tanév végén kitöltési-értékelési segédletet alkotnak a tanítók számára. Kiegészítő szöveges értékeléssel a minősítés:félévkor és év végén: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul Félév végi és tanév végi osztályzatokkal (Azokon az évfolyamokon, ahol nem szöveges értékelés van érvényben) Évfolyam Évfolyam Évfolyam (a 4. évfolyamon félévkor és tanév végén is) tól 4-8. Évfolyam (a 4. évfolyamon a Köt. rendelkezése értelmében csak tanév végén) Az év közben 5 fokozatú érdemjeggyel félévkor és tanév végén 5 fokozatú osztályzattal történik. Az érdemjegy visszajelentő informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is meg tudja fogalmazni a lényeget. Tud önállóan, összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. Kitűnő (év végén): a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentős az ismeretanyaga a kiegészítő anyagból is, érdemjegyei az év közben jellemzően 5-ösök. Bátran merjünk kitűnő minősítést adni olyankor is, amikor a tanulónak nem csak kizárólagosan 5-ös érdemjegyei vannak, ellenben tanulmányi versenyeken, egyéb megmérettetéseken bizonyította kitűnőnek értékelhető teljesítményét. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. 24

25 Közepes (3): a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Önállóan dolgozni, beszélni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. 4.6.Megállapodásaink Érdemjegy adásakor a szóbeli értékelés, az ötfokú osztályozás mellett jelöljük különböző módon az eltérő jellegű teljesítményekre szerzett eredményeket. A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, felmérők témakörét, értékelésének szempontjait előre ismertetjük. A százalékosan értékelhető írásbeli munkák esetén egységesen a következő százalékhatárokat alkalmazzuk: 91% 100% = 5 76% 90% = 4 51% 75% = 3 34% 50% = 2 0% 33% = 1 A tanulók és szüleik számára egyértelműen kell jelölni az írásbeli munkákon azt, hogy az elért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetésével, vagy a következő képlet alkalmazásával (esetleg a két jelölés együttesével) tesszük meg: elért pontszám / maximális pontszám Az osztályzatot egyidejűleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba. A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét. A beírt osztályzatot csak a szaktanár javíthatja (egy vonallal történő áthúzással, * jelöléssel, lapszélén szignálással). a dolgozatokat mindenki igyekezzen tíz tanítási napon belül kijavítani, és értékeléssel együtt a tanulónak átadni, majd visszagyűjteni. A szülőnek is joga, hogy a dolgozatokat fogadóórán, vagy szülői értekezleten megtekintse. A témazárókat, a tanévben előírt dolgozatokat a tanév végéig (a javítóvizsga befejezése utáni egy hétig) köteles minden szaktanár megőrizni. Félévkor, év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az osztályzatok jellegük súlya szerint kerüljenek beszámításra. Az első félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Vegyük figyelembe az előmenetel tendencia jellegét. 1 hónappal a félév értékelése előtt a szülőt tájékoztatni kell arról, ha gyermeke bukásra áll (a minimum követelményeket nem tudja teljesíteni). A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit. A tantárgyi osztályzatok 25

26 A tanulók félévente minimálisan a tantárgy heti óraszámánál kettővel több osztályzatot kapnak. A tantárgyi osztályzatok száma félévente legalább három. Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Az első-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, illetve a negyedik évfolyam félévekor a tanulók szöveges értékelést kapnak. Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha Folyamatos, megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű, nem kampányszerű, Sokoldalú, méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, és feladat-meghatározó, Változatos, vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi a mindenkori életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat és alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket, Kiszámítható, Tudatosított. Kilépés- tanulói jogviszony megszűnése. Közoktatási Törvény 6..(3)(6) és 66..(1) alapján. 4.7.A NAT-ban megfogalmazott és a kerettantervi követelmények teljesítésének ellenőrzése A tanév rendjében meghatározott napon országos mérésben vesznek részt tanulóink alapkészségből (magyar nyelv és matematika tantárgyakból). Cél: iskolánk tanulóinak teljesítményének viszonyítása az ország hasonló iskoláihoz. Helye az iskolai ellenőrzésben, értékelésben: o A felmérések eredményeit beszámolókban, nevelőtestületi értekezleten értékeljük osztályra, nevelőre konkretizálva. A típushibákat kiemelve a következő év tervezésénél felhasználjuk. Célcsoport: Országosan kijelölt évfolyamból merítés. Országos összehasonlítás céljából intézményünk önállóan is megrendel különböző tantárgyakból mérési anyagot. Cél: Az egyes tantárgyakból hol tart iskolánk az országos összehasonlításban. Feldolgozása, felhasználása ugyanaz, mint az előzőben leírtaknál. Emeltszintű csoportba kerüléshez két ütemű szintfelmérőt íratunk. Cél: - a tantárgyi követelmények szintjének vizsgálata - logikus gondolkodás mérése. 4.8.Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása A Köt. 46. értelmében az átjárhatóság érdekében biztosítjuk: a különbözeti vizsga lehetőségét az évfolyamismétlés lehetőségét 26

27 esetenként amennyiben ez a megoldás a legcélravezetőbb a 12 % (Köt. 52.(11) c.) terhére, vagy az egyéb differenciált foglalkozások terhére szervezett felzárkóztató foglalkozást. 4.9.A magatartás és szorgalom értékelése Havonta történik az osztályban tanító nevelők (alsó tagozaton a tanító, napközis nevelő és az osztályba esetleg betanító szaktanárok) véleménye alapján. Ennek célja, hogy a tanuló, illetve szülője folyamatosan reálishoz közeli képet kapjon. A félévi és az év végi osztályozó konferencia alakítja ki a tanuló számára az adott félévre vonatkozó végleges osztályzatot A magatartás értékelése Példás magatartású az a tanuló, aki - a közösségért sokat tesz (aktív, kezdeményező) - a házirend előírásait megtartja, másokat is erre ösztönöz, - pozitív hatást gyakorol a közösségre, - a felnőttekkel és társaival szemben példamutatóan, udvariasan és segítőkészen viselkedik. Jó magatartású az a tanuló, aki - figyelembe veszi a közösség érdekeit, részt vesz abban, - az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó követelményeit megtartja. Változó magatartású az a tanuló, aki - az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó szabályait nem mindig tartja meg, - a közösségi munkában nem mindig vesz részt (ingadozó, közömbös), - kifogásolható magatartása miatt intésben részesül. Rossz magatartású az a tanuló, aki - fegyelmezetlen magatartásával a közösséget demoralizálja, társainak több ízben rossz példát mutat (durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó), - a közösségi élet iránt közömbös, a közösségi munkát inkább hátráltatja, mint segíti, - tanárainak és társainak nem adja meg az őket megillető tiszteletet, - többször igazolatlanul mulaszt, - egy hónapon belül 2 intésben részesül A szorgalom értékelése Példás szorgalmú az a tanuló, aki - kötelességeit kifogástalanul teljesíti (céltudatosan törekvő), - képességeihez mérten iskolai munkáját és a házi feladatát a legjobban ellátja (igényes) - munkájában kitartó és a tőle telhető legjobb eredményre törekszik (megbízható, önálló), - pontos, esztétikai szempontból is tetszetős, hiánytalan munkát igyekszik végezni, - a tanítási órákon aktív. Jó szorgalmú az a tanuló, aki - képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik (ösztönzésre végez többletmunkát), 27