KANDÓ KÁLMÁN KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DR. BÉRES JÓZSEF KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 KANDÓ KÁLMÁN KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DR. BÉRES JÓZSEF KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011

2 A Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Bevezetés A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Kt. 40. (1) bekezdés] Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: o a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény o a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és az annak módosításáról szóló 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet o az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet o a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet o a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény o a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet o a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet o a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények o az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény o a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény o a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény o a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel o a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet o a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet o a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet o az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet o a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet o 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról o 31/2008. (XI. 24.) OKM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról o 33/2008. (XI. 24.) OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 4/2008. (II. 19.) OKM rendelet módosításáról o 296/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet a közoktatási diákigazolvány kiadásáról és használatáról 2

3 o 34/2008. (XII. 12.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról o évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról o évi CX. törvény egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról o 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól o 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról o 323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról o 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról o 354/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói valamint tanulói jogviszonyban álló tagjára nézve kötelező érvényű. A szabályzat egy példányát az igazgatói irodában, egyet a tanári szobában, egyet az iskola könyvtárában kell elhelyezni, nyilvánosságát pedig az intézmény honlapján keresztül kell biztosítani. Ugyancsak itt kerül elhelyezésre a Pedagógiai Program és az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP). A szülők, tanulók részére történő tájékoztatás módját az intézményi dokumentációkról A szülők szóbeli tájékoztatása című pont tartalmazza, illetve további információ kérhető az intézmény vezetőitől. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét az IMIP és a Belső Ellenőrzési Kézikönyv (BEK) tartalmazza. Iskolánkban a fenntartó döntése alapján teljesítménypótlék nem adható. Az intézményi bélyegzők lenyomatát külön nyilvántartás tartalmazza. Az intézmény jogállása az alapító okirat szerint 3

4 AZ ISKOLA SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA A szervezeti egységek Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: 1. számú egység: szakközépiskola, gimnázium vezetője: általános igazgatóhelyettes 2. számú egység: szakmai képzés vezetője: gyakorlati oktatásvezető 3. számú egység: kollégium vezetője: kollégiumvezető Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. Az intézményvezető pénzügyi, számviteli és a gazdálkodással összefüggő feladatait a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének 35/2009. (IV.29.) határozatával megállapított, 171/2009. (IX.25.), 37/2011. (II.24.), 60/2011. (IV.14.), 81/2011.(V.25.), valamint a 125/2011. (VI. 23.) határozataival módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratában foglaltaknak, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési szervekben végzett háttérszolgáltatásoknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatóságához rendeléséről szóló a 80/2011. (V.25.) MKGY határozatban szereplő és a Gazdasági Igazgatósággal március 1.-én megkötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint hajtja végre. 4

5 Az intézmény szervezeti vázrajza: IGAZGATÓ iskolatitkár általános igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető kollégiumvezető esti tagozat vezető munkaközösségvezetők nevelőtanár pedagógusok esti tagozatú oktatás pedagógusai pedagógusok szakmai képzés pedagógusai szakmai képzés oktatói

6 Az intézmény vezetője Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. Felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, képviseli az intézményt. Az intézmény vezetője (igazgatója) személyében felelős: a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, a minőségirányítási program működéséért Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az intézmény vezetése Az intézményvezető feladatait a pedagógiai, a szakmai, és a kollégiumi vezető-helyettesek közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes.

7 Az általános igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A általános igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja a pedagógusok munkáját, távolléte esetén helyettesíti az igazgatót Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A gyakorlati oktatásvezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A gyakorlati oktatásvezető főbb feladatai: irányítja közvetlenül a szakmai képzés pedagógusainak és oktatóinak munkáját, szervezi a szakmai gyakorlatokat és felelős azok koordinálásáért, szervezi és koordinálja a szakmai vizsgákat Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A kollégiumvezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A kollégiumvezető főbb feladatai: irányítja közvetlenül a nevelőtanár-pedagógusok munkáját, felelős a kollégium munkájának szervezéséért. Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A vezető-helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőség értekezletei Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, operatív jellegű, rendszeresen hetente egyszer tartanak vezetői megbeszéléseket. Az értekezletekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség munkaközösségekkel való kapcsolattartását a havi rendszerességgel tartott kibővített vezetői értekezlet biztosítja. 7

8 A kibővített iskolavezetés tagjai: az intézményvezető, a vezető-helyettesek, esti tagozat vezetője, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a diákönkormányzat pedagógusvezetője, a szülői munkaközösség pedagógus vezetője. A (kibővített) vezetőség tagjai az értekezleteken kötelesek részt venni. Helyettesítés rendje Az iskolavezetés tagjai az igazgató utasítására, belső munkamegosztás révén gondoskodnak arról, hogy az épületben a tanítási idő alatt intézkedésre jogosult felelős vezető tartózkodjon. Az igazgatóhelyettesek benntartózkodási idejét az éves munkatervben évenként megújítva rögzíteni kell, és az iskola titkárságán, valamint a portán el kell helyezni. Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítését az igazgatóhelyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek a két hét, illetve ennél hosszabb időtartam minősül. Az igazgató és helyettesei egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az igazgató által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában: a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, majd a szakmai munkaközösségek vezetői (alfabetikus sorrendben: humán, idegen nyelvi, reál) látják el a helyettesítői feladatokat. Amikor iskolában esti tagozaton tanítás van (kedd, csütörtök), az a pedagógus felelős a tanulókért, aki órarend szerint utolsóként hagyja el az épületet. Amennyiben külső óraadó tartja az utolsó órát, a kollégiumban éjszakai ügyeletet tartó nevelőtanár felelős a tanulókért. A vezetők helyettesítését ellátó pedagógus felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó pedagógus a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. A vezető-helyettesek helyettesítése: az általános igazgatóhelyettest: munkaközösség vezetői beosztású (az előbb felsorolt hierarchia alapján), a gyakorlati oktatásvezetőt: az intézmény állományában lévő szakmai tanár, a kollégiumi vezetőt: az adott napon legkorábban beosztott nevelőtanár beosztású, Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettes az alábbiak szerint gondoskodik az eseti helyettesítésről: a pedagógust elsősorban azonos szakot tanító pedagógussal kell helyettesíteni, aki a helyettesített pedagógus tanmenete szerint lehetőség szerint a helyettesített 8

9 pedagógussal egyeztetett módon köteles a tananyaggal továbbhaladni; a pedagógus helyettesítése csoportfoglalkozás esetén a párhuzamos csoportok összevonásával is megszervezhető; ha az eseti helyettesítés az előző pont szerint nem lehetséges, a távollévő pedagógus órája helyett lehetőség szerint az osztályban tanító másik pedagógusnak kell órát tartani, aki ilyenkor saját szaktárgyát tanítja, és saját tanmenete szerint köteles a tananyaggal továbbhaladni. egyéb esetben az intézmény gondoskodik a tanulók pedagógiai felügyeletéről, ennek ellátására az intézmény bármely pedagógusa beosztható. ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény szükség szerint az órarend módosításával gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust szakszerű helyettesítése megoldott legyen. Az alkalmazotti közösség jogai A nevelési-oktatási intézmény alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók alkotják. Az alkalmazotti közösség pedagógus munkakörben foglalkoztatottakból, valamint nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakból áll. Az alkalmazotti közösséget a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az alkalmazotti közösség akkor határozatképes, ha az intézmény dolgozóinak legalább kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség döntési jogkörébe tartozik: az intézményi közalkalmazotti tanács tagjainak és elnökének személyéről való döntés; a minőségirányítási program elfogadása. Az alkalmazotti közösség véleményt nyilvánít arról, hogy támogatja-e az intézményvezetői beosztásra pályázó vezetői megbízását. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. 9

10 A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, egyes jogköreinek gyakorlását kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. 10

11 Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelvi órák, számítástechnika órák stb.). A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére - melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport - házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Ha a diákkör az iskola területén működik előzetes kérelem alapján, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, a felügyelő pedagógus nevét, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal. Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként 1 alkalommal össze kell hívni Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, kollégiumvezetője kezdeményezheti. A diákközgyűlés - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján - küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni, és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 11

12 A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell hozzájárulásával megválasztani. A DÖK heti rendszerességgel megbeszélést tart, melyen diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus mellett az igazgató is részt vesz. A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak függelékét képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: jogszabályban meghatározott ügyekben, az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; azon könyvek rendelésekor, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben; a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, iskolai, diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni, a Minőségirányítási Program elfogadásához; a Pedagógiai Program elfogadásához; a tankönyvrendelés elkészítéséhez; az intézményvezetői pályázatról, 12

13 diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit (klubszoba), berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. Az iskola a DÖK által szervezett rendezvényeket köteles támogatni. A támogatás mértéke az éves költségvetés függvénye. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A szülői munkaközösség A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. Döntési jogot gyakorol a szülői szervezet: saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről, a tankönyvrendelésbe olyan könyvek felvételekor, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben. A szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni: az intézményvezetői pályázatról, a minőségirányítási program elfogadásához. Az intézményben működik a szülői munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői munkaközösség a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A munkaközösségbe minden osztály 3 főt delegál. A szülői munkaközösség tagja közül egy vezetőt választ, és a kapcsolattartó pedagógus vezetésével évente legalább két alkalommal, lehetőleg az osztályok szülői értekezleteit megelőzően megbeszélést tart. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői munkaközösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, ezen ügyek tárgyalásakor a képviselő tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Iskolaszék iskolánkban jelenleg nem működik. 13

14 A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kétszer, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) nevelő-oktató új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A nevelőtestület tagjai heti 1 alkalommal szülői fogadóórát tartanak. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja fogadóórára. Ha gondviselő a fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Az iskola biztosítja, hogy a szülők már az iskolaválasztás időszakában megismerkedhessenek az iskola pedagógiai programjával, nevelési és oktatási célkitűzéseivel, módszereivel, eszközeivel, valamint házirendjével. Ennek egyik eszköze a Felvételi tájékoztató, amelyet az iskola igazgatója jelentet meg minden év október 31-ig. A tájékoztatás másik fóruma a leendő kilencedik osztályos tanulóink szülei számára tartott megbeszélés, amelyet november és február hónapban tartunk az iskola pedagógiai programjáról. A nyílt hétre történő meghívást az általános iskolákon keresztül végezzük, az iskola felvételi tájékoztató kiadványát a nyílt hét előtt eljuttatjuk a szülőkhöz. A tájékoztatót az igazgató, a kollégiumvezető és az igazgatóhelyettesek tartják. A szülők írásbeli tájékoztatása Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrzőjében is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a ellenőrzőt a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrzőből hiányzó érdemjegyeket. Az intézmény külső kapcsolatai Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, 14

15 valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval, a Gazdasági Igazgatósággal, a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, nevelési tanácsadó szolgálattal, a családsegítő központtal, a történelmi egyházak szervezeteivel, az intézményt támogató alapítványokkal, egyházi és más fenntartású oktató-nevelő intézményekkel, a patronáló cégekkel, sportegyesületekkel. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. Az iskolavezetés és a nevelőtestület kapcsolattartásának rendje A kapcsolattartás fórumai, formái a különböző értekezletek. Ezek időpontját és témáját egy héttel az értekezlet megtartása előtt ki kell hirdetni a tanári hirdetőtáblán vagy az elektronikus levelező rendszeren keresztül. Nevelőtestületi határozat csak értekezleten születhet. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívnia az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet, 15

16 tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Értekezletet csak tanítási időn kívül lehet tartani, tanítási időben csak rendkívüli esetben az és csak az intézmény vezetője hívhat össze. Az érintettek részvétele kötelező, a hiányzóknak is kötelessége utólagosan tájékozódni (a vezetőség tagjaitól, munkaközösség vezetőktől, stb). Az igazgató vagy helyettesei a nevelőtestületet érintő kérdésekben tájékoztatót tarthatnak írásban vagy szóban. Az írásbeli tájékoztatás a tanári hirdetőtáblán, valamint az elektronikus levelező rendszeren keresztül történik. A szóbeli tájékoztatás nagyszünetekben lehetséges, de 15 percnél hosszabb nem lehet. Egy-egy osztályban tanító tanárok közössége félévenként legalább egyszer tanácskozik. Az osztályfőnöki és a szakmai munkaközösségek a munkatervükben meghatározott gyakorisággal, de tanévenként legalább két alkalommal tartanak ülést. A szakmai munkaközösségek vezetői havi rendszerességgel üléseznek. A nevelőtestület döntései A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Humán munkaközösség o szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret, művészeti ismeretek, médiaismeret, testnevelés Idegen nyelvi munkaközösség o szakterülete: angol, német nyelv Reál munkaközösség o szakterülete: matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika Szakmai munkaközösség o szakterülete: közlekedési, vámügyintéző, vasútüzemvitel-ellátó, logisztikai szakmai tantárgyak Osztályfőnöki munkaközösség o szakterülete: osztályfőnöki tevékenység, szülői szervezet segítése 16

17 Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösségek feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgák (érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, szakmai-, stb.) feladatait és tételsorait, kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: 17

18 Osztályfőnöki Munkaközösség Feladata: - a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata, - a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, - konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében. Tagjai: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, és a különböző évfolyamú közösségek osztályfőnökei, Humán Munkaközösség Feladata: - a pedagógiai program alapján a humán érettségi tantárgyakban a követelmények megvalósításának vizsgálata, - a tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése, Reál Munkaközösség Feladata: - a pedagógiai program alapján a reál érettségi tantárgyakban a követelmények megvalósításának vizsgálata, a tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése, Szakmai munkaközösség Feladata: a szakmai és gyakorlati munka összehangolása, fejlesztése - együttműködés a MÁV és a VPOP illetékes szerveivel. Idegen nyelvi munkaközösség Feladata: - A nyelvi képzés és a nyelvvizsgára történő felkészítés A nevelőtestület alkalmi feladatra alakult munkacsoportja: A Fegyelmi Bizottság Feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása. Elnökét alkalmanként az igazgató bízza meg. Tagjai: - az érintett tanuló osztályfőnöke, a fegyelmi ügyben független pedagógus, a tanuló által felkért pedagógus, a diákönkormányzat képviselője. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. 18

19 MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A tanév helyi rendje A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31.-ig tart, a szorgalmi idő június hó 30.-ig tart, az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-, érettségi-, szakmai-) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét, a tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, a tűzvédelmi és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. Az intézmény munkarendje A vezetőség munkarendjét úgy alakítja ki, hogy az igazgató és helyettesei közül valaki 7 00 órától óráig az iskola épületében tartózkodik. Az intézmény vezetője vagy vezetőhelyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak, valamint az intézményben dolgozó, de a Gazdasági Igazgatóság fennhatósága alá tartozó munkavállalók szabadságának kiadására. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, a nevelő-oktató munkából, a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 19

20 A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az általános igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az általános igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a pedagógiai, szakmai vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető hagyja jóvá. Az nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az igazgatót kell értesíteniük. A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kiadott Házirend" határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület az intézményvezető előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Az intézmény munkarendje a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: Az intézmény 6 30 órakor nyit. A tanulóknak a től ig terjedő időszakban az iskolát csak kilépőkártyával lehet elhagyni a főbejáraton keresztül, melyet a portás nyit és zár. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon hétfőtől csütörtökig 7 00 órától óráig, pénteken 7 00 órától ig tart. Az intézmény órakor zár. Az iskolával egy épületben lévő kollégium óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanulói ügyek intézésére hétfőtől csütörtökig: tól ig, pénteken tól ig van lehetőség. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva: minden szerda délelőtt 8 00 és óra között. Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: 20

21 a napi tanítási idő től ig tart, a fakultációs tanórákat 16 óráig be kell fejezni, indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, a tanítási órák időtartama: 45 perc, az esti tagozaton 40 perc, az első tanítási óra reggel 7 15 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható. Csengetési rend_nappali A tanév munkarendjétől függően heti 2-3 napon az OKJ-s képzéseken részt vevő tanulók számára délutáni oktatás van, mely a következő csengetési rend szerint folyik: Csengetési rend_okj Egyéb esetben rájuk is a Csengetési rend_nappali vonatkozik. Az esti tagozaton hetente három alkalommal van tanítás, délután 1400 órától 1910-ig. Csengetési rend_esti A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 21

22 Az óraközi szünetek Az óraközi szünetek időtartama 10 és 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az étkezés ideje és óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. A kollégium munkarendje napi program: 6 00 : a szolgálat ébresztése 6 15 : ébresztő : tisztálkodás, reggeli, takarítás, a tanrend szerint indulás az iskolába tól: szobaellenőrzés a szoba egy tanulójának részvételével től: ellenőrzés után folyamatos átvonulás az iskolába : kedden és csütörtökön a 13.B osztályosoknak a szobai tanulás től: ügyeletes tanár fogadja az iskolából hazaérkező tanulókat : ebéd : egyéni, szabad és csoportos foglalkozások, kimenő : a kijelölt felelősöknek kötelező takarítás a szobákban : létszámellenőrzés : szilencium, ahol a diákok felkészülnek a másnapi tanórákra. Ezek a foglalkozások minden kollégista tanuló számára kötelezőek! : Vacsora : pótszilencium szükség esetén : kimenő, ami érdem szerint adható től: létszámellenőrzés szabadfoglalkozások, további iskolai felkészülések, szobaszilencium, csoportfoglalkozások, korrepetálás, takarítás : tisztálkodás től: ellenőrzés : lámpaoltás heti program: Hétfő: takarítás 22