A sértett szerepe a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Szakdolgozat A sértett szerepe a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás Konzulens: Dr. Róth Erika Egyetemi docens Készítette: Weiszné Czibik Anita Igazságügyi igazgatás BA Miskolc 2015.

2 University of Miskolc Faculty of Law Criminal Law and Procedure Prison Law Department Thesis The role of victims in criminal proceedings The mediation Consultant: Dr. Erika Róth associate professor Author: Weiszné Czibik Anita bsc of justice and administration Miskolc

3 Tartalom Bevezetés A büntetőeljárásról általánosságban A sértett A büntetőeljárás főszereplője, a terhelt A sértett fogalma A bűncselekmény sértettje, jogi helyzete A sértett jogai A sértett kötelezettségei Sértett szerepe a büntetőeljárásban A sértetti pozíciók Közvádas eljárás A magánvádas eljárás Feljelentő Tanú Magánfél Pótmagánvádló Speciális sértett speciális eljárási szabályok Bűncselekmények megvalósulása, minősítése A közvetítői eljárás A büntető igazságszolgáltatás főbb fejlődési irányainak rövid ismertetése Mediáció hazánkban, jogszabályi háttér A közvetítői eljárás célja Az eljárás szereplői Alkalmazásának feltételei A mediációs eljárás lefolytatása A büntetőeljárás kimenetele a közvetítői eljárást követően A büntetőeljárás kimenetele az eredményes közvetítői eljárás után Ellenérvek a mediációval szemben A közvetítő eljárás alkalmazása a számok tükrében Összegzés

4 Bevezetés Dolgozatomban szeretném bemutatni a bűncselekmény sértettjének jogi helyzetét a büntetőeljárásban, illetve a közvetítői eljárásban. A sértett a büntetőeljárásban egy bűncselekmény elkövetése által sérelmet szenvedő személy. A sértett kifejezés a jogi nyelvben használatos, míg a köznyelvben áldozatként emlegetik ugyanezt a személyt. A büntetőeljárás célja elsősorban a büntetőjogi felelősség kérdésének megállapítása, és az csak másodlagos szempont, hogy ezen eljárás eredményeképp a sértett sérülése - erkölcsi, egészségi vagy mentális-, vagy anyagi kára miatt keletkezett igénye kielégítésre kerül-e. A közvetítői eljárás célja pedig éppen az, hogy a felek közösen oldják fel a konfliktust, a sértett ténylegesen kárpótolva legyen, megkímélve a hosszadalmas igazságszolgáltatási procedúrától. Ezért közelebbről vizsgálom meg a sértett jogi helyzetét a büntetőeljárás során, illetve azt a lehetőséget, amelyet egy közvetítői eljárás nyújthat. Így dolgozatom első részében a büntetőeljárás céljáról, menetéről, résztvevőiről és a sértett jogi helyzetéről írok, míg a második részben a közvetítői eljárást veszem ugyanilyen szempontok szerint górcső alá. Továbbá szeretném feltárni, hogy napjainkban hazánkban milyen gyakorisággal alkalmazzák ezt az eljárási formát és milyen eredménnyel. 4

5 1. A büntetőeljárásról általánosságban A büntetőeljárás egy szigorúan szabályozott folyamat, mely meghatározott sorrend szerint egymást követő szakaszok egymásutániságát jelenti, amely a büntető törvénykönyvünk által meghatározott bűncselekmény elkövetésének gyanújától, a nyomozás elrendelésétől a büntetőjogi felelősségről történő jogerős döntésig tart. A büntetőeljárás folyamatát az évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban Be.) részletesen szabályozza, rendszerbe foglalva az eljárás egyes szakaszaiban a nyomozó hatósági, az ügyészi és bírói feladatokat. Fontos megkülönböztetni a közvádas és a magánvádas eljárást, hiszen a nyomozó hatóság és az ügyészség szerepe a közvádas eljárásokban hangsúlyosabb. A magánvádas és közvádas eljárás lényegét és különbségeit a későbbiekben részletesebben fogom bemutatni. Az eljárás a Be. -ben meghatározott kivételektől eltekintve nyomozással indul, miután a nyomozóhatóságok a bűncselekmény gyanúját megállapítják, és nyomozás elrendelésére kerül sor. A büntetőeljárásban a nyomozás lényegében előkészítő funkciót tölt be. Feladata hogy feltárja, összegyűjtse és rögzítse azokat a bizonyításra alkalmas, büntető anyagi és eljárásjogi szempontból releváns adatokat, amelyek alapján a bűncselekmény elkövetése (megvalósulása), az elkövető személye és büntetőjogi felelőssége megállapítható, továbbá az eljárás sikeres lefolytatása biztosítható. Rendszerint a nyomozás keretében dől el, hogy történt-e bűncselekmény vagy sem; s hogy az ügyet bíróság elé kell-e vinni. Amennyiben igen, a nyomozásnak biztosítania kell a vádemeléshez és vádképviselethez elengedhetetlenül szükséges adatokat és bizonyítékokat. 1 Az általános nyomozó hatóság a rendőrség, de vannak speciális ismereteket igénylő bűncselekmények is, amelyek nyomozására speciális nyomozóhatóságot jelöl ki a büntetőeljárásról szóló törvény, ilyen például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. 1 Balláné-Kunos- Lakatos: Bevezetés a Kriminalisztikába, Rejtjel Kiadó Budapest, old. 5

6 Az ügyészségnek a büntetőeljárásban kettős funkciója van. Egyrészt az ügyész nyomoz és nyomoztat, és amennyiben a nyomozóhatóság önállóan nyomoz, az ügyész feladata a nyomozás menetének törvényességi felügyelete, szakmai irányítása. Majd az ügyészség a nyomozás anyagát megvizsgálva dönt, hogy a rendelkezésre álló személyi és tárgyi bizonyítékok és azok ok-okozati összefüggései alapján az ügy alkalmas-e vádemelésre vagy sem. Másrészt a közvádas eljárások bírósági szakaszának előfeltétele az ügyészség által történő vádemelés, továbbá a bírósági eljárás során az ügyészség feladata a vád képviselete, ő lesz a közvádló. A nyomozás befejezését követően az ügyészség dönt a vádirat benyújtásáról, a vádemelés részbeni mellőzéséről, a közvetítői eljárásra utalásról, valamint esetlegesen a vádemelés elhalasztásáról. Továbbá, amennyiben a nyomozás megszüntetésének illetve felfüggesztésének a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott valamely okát állapítja meg, abban az esetben a nyomozás megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről határoz. Tehát szakdolgozatom egyik központi témája a mediáció (közvetítői eljárás), amelynek megvalósítására a közvádas eljárások során, az ügyészi szakaszban, az ügyész döntése alapján kerülhet sor, de a törvény lehetővé teszi a mediáció bírósági eljárás során történő alkalmazását is, melyet a későbbiek során részletezek. Közvádra üldözendő bűncselekmények esetében bírósági eljárásra csak az ügyész vádemelése alapján kerülhet sor. A bíróságot köti az ügyészi vád, mert kizárólag annak a személynek a felelősségéről dönthet, akivel szemben az ügyész vádat emelt és csak azon cselekmény miatt, amit a vád tartalmaz. A bíróságnak kötelessége a vád kimerítése, de azon túl nem terjeszkedhet, míg a vád tárgyává tett bűncselekmény minősítéséhez, büntetés kiszabására, vagy intézkedés alkalmazására tett indítványokhoz nincs kötve. 2 A magánvádas eljárások esetén a bírósági eljárás alapja nem az ügyész vádemelése, hanem a sértett, vagy a magánindítvány megtételére törvényi felhatalmazás alapján jogosult egyéb személy feljelentése. 3 2 Be Be

7 A vád alapján a bíróság a bizonyítékokat megvizsgálva, szükség esetén bizonyítási eljárás lefolytatását követően határoz a bűnösséget megállapító vagy felmentő ítélet meghozataláról, esetlegesen az eljárás megszűntetéséről hoz végzést. A bírósági eljárás alapelveként a tárgyalás nyilvános, szóbeli és közvetlen, kontradiktórius, a védelem, a vád és az ítélkezés együtt van jelen. Az ügyben érdemi jogerős döntés fellebbezés hiányában már az elsőfokú tárgyaláson születhet, de a törvény nyújtotta perorvoslati lehetőséggel élve másod- és harmadfokon újra tárgyalhatják, felülvizsgálhatják, ez alkotmányos alapelv az igazságszolgáltatásban. Mint látható a büntetőeljárás központi, legfontosabb része a bírósági eljárás, hiszen az állam ezúton tudja érvényesíteni igazságszolgáltató szerepét. A büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog viszonyát tekintve kijelenthető, hogy azok egymással szorosan összefonódva tudnak érvényesülni, hiszen a büntető törvénykönyvben meghatározott szankciók érvényre juttatásának folyamatát a büntetőeljárási törvényben megfogalmazott szabályok teszik lehetővé. A büntetőjog önmagában csak egy joganyag, azon jogszabályok gyűjteménye, amely összefoglalva tartalmazza az állam által büntetni kívánt magatartásokat, cselekményeket, de érvényesülni csak a büntetőeljárási jogban meghatározott szabályrendszeren keresztül tud A sértett 2.1. A büntetőeljárás főszereplője, a terhelt Mielőtt rátérnék dolgozatom központi szereplőjének bemutatására, úgy gondolom előbb említést kell tennem a büntetőeljárás főszereplőjéről, a terheltről. Egy büntetőeljárás megindulásához egy bűncselekmény elkövetése szükséges, amit valakinek el kell követnie, vagy egy konkrét személy, vagy valaminek a sérelmére. A bűncselekmény a évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban Btk.) 4. szakaszának (1) bekezdése alapján: 4 Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás, CompLex Kiadó, Budapest, old. 7

8 az a szándékosan, vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. 5 A terhelt az a személy, aki olyan magatartást tanúsít, amely bűncselekmény megvalósítására alkalmas. A Be a szerint: A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak. Ő a büntetőeljárás központi szereplője, hiszen az eljárás fő célja az ő felelősségének megállapítására irányul. Fenti fogalom egy összefoglaló elnevezés, hiszen az eljárás egyes szakaszaiban másmás kifejezést használunk, a nyomozás során gyanúsított, a vádemelést követően vádlott, a bíróság azon döntése alapján, amelyben megállapítja a büntetőjogi felelősségét és büntetést szab ki, elítélt. 6 A terhelt jogainak érvényesülését az eljárás során a védő láthatja el. Munkája során a terhelt érdekeit tartja szem előtt. Védő csak ügyvéd lehet, aki elsősorban a terhelt meghatalmazása alapján, vagy, ha a védelem kötelező, hivatalból történő kirendelés alapján járhat el. Az eljárásban érvényesíthető jogait és kötelességeit a törvény részletesen tartalmazza A sértett fogalma A különböző bűnügyi tudományok más-más kifejezést használnak a bűncselekményt elszenvedő alanyra. A kriminológiában, ami a bűnözéssel, mint társadalmi és a bűnelkövetéssel, mint egyedi jelenséggel foglalkozó tudomány, tárgykörében foglalkozik a bűncselekmények áldozataival, az áldozattá válás körülményeivel és következményeivel, továbbá a bűnözés okainak feltárásával, és a bűnmegelőzéssel. A kriminológián belül az áldozati pozícióból adódó következményekkel, a sértett helyzetével, az elkövetővel való évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 4. (1) bekezdés évi XIX. törvény A büntetőeljárásról- továbbiakban Be (1) bek. 7 Be

9 kapcsolatával, az áldozatok tipizálásával, a kártalanításukkal, a különböző jóvátételi lehetőségekkel a viktimológia, vagyis áldozattan foglalkozik részletesen. Célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek a sértettek hátrányos helyzetének javítását szolgálják. 8 Így a fentiek értelmezése szerint az áldozat fogalma alatt a természetes személyeket értjük, de mint tudjuk egy bűncselekmény sértettje nem csak természetes, hanem jogi személy is lehet. A büntető eljárási törvényünk 51. -ának (1) bekezdésében pontosan meghatározott fogalmat találunk: Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. E szerint a meghatározás szerint is érthetjük úgy, hogy a jogalkotó csak a természetes személy sértettel foglalkozik, hiszen a definícióban az aki személyes névmás ezt a hatást kelti, azt hogy egy büntetőeljárás sértettje valójában jogi személy is lehet, csak a Be. egyéb rendelkezéseiből láthatjuk, mint például az 56. (3) bekezdéséből: Állami szervet és gazdálkodó szervezetet a képviseletre feljogosított dolgozója, illetőleg az ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is képviselhet. A büntető anyagi jogban a passzív alany fogalmát el kell határolnunk a sértett eljárásbeli fogalmától. Passzív alany az, akire a bűncselekmény elkövetése ténylegesen irányul, azonban a Btk. tényállásainak elemzése során sok esetben kiderül, hogy a passzív alany nem minden esetben lesz azonos a sértettel. 9 Remek példa a sértett és a passzív alany egybeesésének szemléltetésére a Btk ában meghatározott személyes szabadság megsértése, ugyanis itt a passzív alany az, akit a személyes szabadságában megsértenek, ő szenvedi el a bűncselekményt, más személy ezzel nem érintett. Amennyiben a személyes szabadság megsértését a lakosság megfélemlítése céljából követik el, abban az esetben a Btk (1) bek. b) pontjába ütköző terrorcselekmény állapítható meg, mely bűncselekmény kapcsán a személyes 8 Balláné-Kunos- Lakatos Bevezetés a Kriminalisztikába Budapest Rejtjel Kiadó old. 9 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész. Complex Kiadó Kft., Budapest, old. 9

10 szabadság megsértését elszenvedő személy ugyan a passzív alany, de nem a sértett, mivel ez esetben a sértett maga a lakosság A bűncselekmény sértettje, jogi helyzete A hazai büntetőeljárási jog fejlődése során a jogalkotó jobbára a terhelti jogok körének bővítésére, azok érvényesülésének garanciális biztosítékaira törekedett, míg a sérelmet szenvedő alany jogaira kevés figyelmet fordítottak. A terhelt jogai a sértett jogaival szemben történő előtérbe helyezése mind a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseiből, mind a sértett és a gyanúsított jogainak összehasonlításából kitűnik, leegyszerűsítve elég csak arra gondolnunk, hogy a büntetőeljárás lehetőséget biztosít a terhelt részére a nyomozás összes iratainak megismerésére, míg a sértett csak az őt érintő iratokat láthatja. A magyar jogirodalomban a sértett eljárásjogi helyzetével Kratochwill Ferenc foglalkozott alaposabban, aki az alábbi megállapítást tette: a sértett jogai az ügyészi vádmonopólium erősödése következtében csökkentek, a sértett fokozatosan a büntetőeljárás másodlagos, háttérbe szorított alanyává vált 10 A többször módosított büntetőeljárási törvényünk a legalitás elvére épül, mely szerint az állam feladata, hogy a megsértett jogrendet helyreállítsa, a bűncselekmény elkövetőjét megbüntesse, a sértett csupán mellékszereplője marad az eljárásnak. 11 Misem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a büntetőeljárás sok esetben ugyan a sértett feljelentésével indul meg, akinek vallomását a nyomozás során, mint tanúvallomást kell kezelni és tulajdonképpen a későbbiek során sem lesz nagyobb a jelentősége. Ugyan a törvény több módosítása során a nemzetközi jog hatására kissé erősödött a sértett jogállása például a pótmagánvádas eljárás bevezetésével, de a terhelti jogok érvényesülésének erőteljes dominanciája továbbra is megkérdőjelezhetetlen Kratochwill Ferenc: A sértett jogi helyzete a magyar büntetőeljárási jogban, ELTE, Budapest, old. 11 Farkas Ákos: Áldozatvédelem és büntetőeljárás. Magyar Jog 1993/ p. 12 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban (PhD értekezés) old. 10

11 Király Tibor a sértettek körét az elkövetett bűncselekmények szerint három csoportba sorolja: - Az első csoportba azon bűncselekmények sértettjei tartoznak, amelyeknek individuális, fizikai vagy jogi személy sértettje, passzív alanya van, vagyis pontosan meghatározható a sértett. - A második csoportba azokat a sértetteket sorolja, akik ellen olyan bűncselekményt követnek el, ahol a passzív alany közelebbről nem meghatározható személyek csoportja, például a vallási közösségek, vagy a közlekedésben részt vevő veszélyeztettek. - A harmadik csoporthoz azon bűncselekmények sértettjei tartoznak, melyek nagyon tág körben értelmezhetők, például az állam vagy a társadalom veszélyeztetése. 13 Ha a sértett jogi személy és a bűncselekmény által nem csak a társaság érdeke sérült, vagy került veszélybe, hanem a társaság tagjai is, abban az esetben a jogi személyiséggel rendelkező társaság minden tagja sértetté válik. Ilyen esetben a sértettek nem önállóan lépnek fel jogaik érvényesítésére, hanem egy, a sértetti jogokat gyakorló személyt jelölnek ki maguk közül. Példaként említhető, hogy amennyiben egy gazdasági társaság sérelmére egy dolgozó sikkasztás bűncselekményét követi el, abban az esetben az összes tulajdonos gyakorolhatja a sértetti jogokat, azonban megengedett és életszerűbb is az -, hogy egyetlen arra kijelölt személy jár majd el a büntetőeljárás során. Több sértett esetén az alábbiak szerint nyújt a törvény lehetőséget a sértetti jogok gyakorlására. Meghatározható sértetti kör esetében, ha a sérelem egyénileg is kimutatható, a sértettek egyenként is felléphetnek, de a törvény lehetőséget ad arra is, hogy egy megbízott járjon el az érdekükben, aki lehet egy maguk közül kijelölt természetes személy, illetőleg jogi személy Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, old 14 Be. 58. (1) 11

12 Amikor a sértetti kör pontosan nem meghatározató egyénekből áll, a törvény értelmében jogaikat egyénileg nem érvényesíthetik, ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a sértettek, vagy a sértettek egy csoportjának érdekképviseletére létrehozott az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó közhasznú szervezet képviselje A sértett jogai A sértett a Be. 51. alapján jogosult arra, hogy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozóhatóságtól felvilágosítást kapjon, a Be.-ben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen. A törvény 51. -a elég szűkszavúan fogalmaz, a sértettnek ennél jóval több joga van az eljárás során, attól függően, hogy milyen pozícióban vesz részt az eljárásban. Az anyanyelv használatához és a tolmácshoz való jog biztosítása nyilvánvalóan elengedhetetlen, ezért a törvény az alapvető rendelkezések között említi az anyanyelv használatához való jogot, ennek biztosítása érdekében szükség esetén tolmácsot kell igénybe venni. Ha a sértett anyanyelvének használata, annak kuriózum mivolta miatt aránytalan nehézséget okoz, akkor a sértettnek joga van arra, hogy egy általa ismert másik nyelvet jelöljön és használjon az eljárás során. A Be. 51. (2) a) pontjának első fordulatában megfogalmazottak alapján a sértett jelenléti jogának biztosításával a törvény lehetővé teszi a sértett számára, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen. Így a sértett ott lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, 15 Be

13 a szakértői véleményt megtekintheti. Az ügyben tartott bírósági tárgyaláson a sértett bármilyen korlátozás nélkül jelen lehet. A Be. 51. (2) a) pontjának második fordulata a sértett irat megtekintési jogát biztosítja. Így biztosította a jogalkotó, hogy a sértett megtekinthesse azokat az iratokat, amelyek azokon az eljárási cselekményeken készültek, amelyeknél jelen volt, vagy jelen lehetett volna. Továbbá megtekintheti a fentebb említett szakérői véleményt, egyéb iratokat pedig akkor, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti. A törvény bizonyítási jogot biztosít a sértett számára, ami a bizonyítási indítványok megtételének lehetőségét jelenti, ez a sértett pozíciójától függően eltérő lehet. A sértettet az eljárás során általános észrevételezési jog illeti meg, ebbe beletartozik a hatóság tagjának kizárására vonatkozó előterjesztés is. A sértett kérdezési joga a Be (4) bekezdésében került megfogalmazásra, mely szerint A vádlott és a tanú kihallgatását, illetve a szakértő meghallgatását követően hozzájuk a bíróság tagjain kívül az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél, valamint az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő kérdést tehet fel. A sértett biztonsága és az eljárás zavartalan lefolytatása érdekében a sértettnek joga van a távoltartáshoz, amely, mint kényszerintézkedés viszonylag új keletű a büntetőeljárás jogban. Az előzetes letartóztatás szigorú feltételeinek nem kell megfelelni, ugyanakkor tökéletes megoldás a sértett számára, hogy a családon belüli erőszak esetén nem a neki, hanem az őt bántalmazónak kell elhagynia az adott ingatlant. A sértett jogorvoslati jogát a törvény az eljárási szakaszoktól függően eltérően szabályozza. Így a nyomozási és az ügyészi szakban a jogorvoslat egyik formája a panasz, melyet a nyomozás megszüntetése vagy felfüggesztése, a feljelentés elutasítása esetén biztosít. A bírósági szakban a sértett jogorvoslati jogosultsága szűkül és az eljárási helyzetének megfelelően differenciálódik. 13

14 A sértett számára az a lehetőség, hogy pótmagánvádlóként felléphet, már maga is egy jogorvoslat. Ilyenkor, ugyan korlátozva, de az ügyészi jogokat gyakorolja. Az elsőfokú bírság határozatának kihirdetése után is megjelenik a jogorvoslati lehetőség, ugyanis azzal szemben a pótmagánvádlóként vagy magánfélként megjelenő sértett fellebbezéssel élhet. A törvény lehetővé teszi az eljárásban résztvevő személyek, így természetesen a sértett számára, hogy az eljárás során keletkezett iratokról másolatot kapjanak. A nyomozás befejezéséig a sértett másolatot kaphat minden olyan iratról, amely olyan eljárási cselekményen készült, ahol a törvény a sértett jelenlétét megengedi. Egyéb iratokról pedig abban az esetben kaphat másolatot, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti. Ezt nevezzük a sértett másolatkészítési jogának, mely szorosan összefügg az irat megtekintési joggal, hiszen a sértett kizárólag azokról iratokról kaphat másolatot, amelyek vonatkozásában betekintési joga is van. A költségek megtérítéséhez való jog A sértettnek és törvényes képviselőjének az ügyben felmerült készkiadása a bűnügyi költség részét képezi akkor is, ha azt az állam nem előlegezte meg. Ugyanígy a bűnügyi költség része a sértett, a magánfél és a pótmagánvádló képviselőjének készkiadása akkor is, ha azt az állam nem előlegezte meg. Amennyiben az eljárás során a sértett tanúként kerül kihallgatásra, abban az esetben a megjelenésével kapcsolatos költségek megtérítésére is jogosult A sértett kötelezettségei A sértettnek nemcsak jogai vannak az eljárás során, hanem kötelezettségei is. A sértett számára a Be. csupán a szakértői eljárásban ír elő konkrétan közreműködési kötelezettséget, de mint tudjuk, az eljárás egész menetében kötelessége aktívan részt venni, segíteni a hatóságok, bíróság munkáját, hiszen az állam büntető hatalmi igényének kielégítése mellett az eljárás az ő érdekében folyik. 14

15 Közreműködési kötelezettség a szakértő eljárása során Be A bizonyítási eljárásokban nagyon gyakran fordul elő, hogy különböző szakértői vizsgálatok elrendelése válik szükségessé a nyomozás során, vagy az eljárás bírósági szakaszában. A törvény a sértett számára is előírja, hogy az ilyen szakértői vizsgálatoknak, beavatkozásoknak alávesse magát, illetve egyéb módon segítse annak elvégzését. Ez alól kivételt jelent a műtét és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárás. A jogszabály e kötelezettség megszegését a sértett esetében is szankcionálja, rendbírság kiszabását, vagy elővezetésének elrendelését is kilátásba helyezi. 16 Okirat átadása, adatszolgáltatás Az eljárás sikeres lefolytatásának érdekében a sértett köteles a hatóságok részére felvilágosítást adni, az üggyel kapcsolatos releváns adatokat szolgáltatni, továbbá minden olyan okiratot, tárgyi bizonyítási eszközt a hatóság rendelkezésére bocsátani, amely a bűncselekmény elkövetésének volt eszköze, vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozhatóan bizonyításra alkalmas. Ha az eljárás során a különböző eljárási cselekménynél szükséges a jelenléte, idézést bocsátanak ki részére, így kötelező lesz megjelennie. Ha az idézés ellenére távol marad a sértett és távolmaradását nem menti ki törvényben előírt, elfogadható módon, a jogalkotó többféle szankcióval sújthatja. (pl. rendbírsággal sújtható, sőt elővezetését rendelhetik el, vagy az okozott kár megtérítésére kötelezhetik) 3. Sértett szerepe a büntetőeljárásban Mint arra már utaltam a büntetőeljárás főszereplője ugyan a terhelt, azonban nem is gondolnánk, hogy a sértettnek az eljárás szempontjából milyen komoly szerepe van. A sértett személye, így életkora, faji, vallási hovatartozása, a közéletben betöltött szerepe, esetlegesen valamely viselt tisztsége mind olyan, a büntetőeljárásra hatást gyakorló tényezőt jelent, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A fentiek befolyásolhatják az illetékes, vagy hatáskörrel rendelkező hatóság megállapítását, és esetenként büntetőeljárási szabályok alkalmazásakor is figyelemmel 16 Be 106. (3) 15

16 kell a passzív alany valamely speciális tulajdonsággal rendelkezzen, ezen felül a büntető törvénykönyvbe foglalt deliktumok minősített esetei megállapíthatósága is gyakran magához a sértetthez köthető. Az alábbiakban néhány példán keresztül kívánom mindenki számára egyértelművé tenni azt, hogy a sértett személyét miért fontos vizsgálni. Illetékesség, hatáskör A büntetőeljárásról szóló törvény egyértelműen fogalmaz a 36. (1) bekezdésében, miszerint az általános nyomozó hatóság a rendőrség, majd ugyanezen szakaszban említi meg, hogy speciális esetekben a Nemzeti Adó és Vámhivatal, illetőleg a külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó, vagy polgári légi jármű parancsnoka is jogosult nyomozás folytatására. Ugyanezen törvény azonban még korábban a 29. rendelkezéseiben felsorolja azon bűncselekményeket, melyben kizárólag az ügyész végzi a nyomozást. Be. 29. Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt: b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás f) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények a nemzetközileg védett személy elleni erőszak g) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, 16

17 A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy míg az ott felsorolt bűncselekmények nyomozására alapesetben a rendőrség rendelkezik hatáskörrel, de amint a sértett a törvényben meghatározott sajátossággal bír, nyomozásra már kizárólag az ügyész válik jogosulttá. A sértett kora szintén befolyással bír arra, hogy egy adott hatóság mely szerve jogosult és köteles eljárni, mely az alábbi példából remekül kitűnik: A Btk (1) bekezdésében foglalt személyi szabadság megsértése miatt az általános nyomozó hatóság (rendőrség) helyi szerve rendelkezik hatáskörrel. De ugyanezen bűncselekmény Btk (2) bekezdés a) pontja 18. életévét be nem töltött személy sérelmére - szerinti minősítése már nem a helyi rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik, ugyanis a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 25/2013. (VI.24.) BM rendelet 1 melléklete azt a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok hatáskörébe utalja 3.1. A sértetti pozíciók Mint már megismertük, azt a személyt hívjuk sértettnek, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A büntetőeljárás során a sértett több, különféle pozíciót is betölthet. A közvádas eljárásban nevezhetjük feljelentőnek, magánfélnek, vagy tanúnak, míg a magánvádas eljárásban magánvádló, a pótmagánvádas eljárásban pótmagánvádló az elnevezése. A sértetti pozíciókban történő elmélyülést megelőzően érdemes tisztázni a közvádas és magánvádas eljárás lényegét Közvádas eljárás A bűncselekmények szélesebb körét tekintve az állam oly szigorú módon kíván fellépni, hogy ha az a hatóságok tudomására jut, akkor a törvény erejénél fogva, hivatalból megindul a büntetőeljárás. Ebben az esetben a vádat az ügyészség képviseli, a nyomozást az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság folytatja. A 17

18 sértettnek a közvádas eljárások megindulásában csak nagyon korlátozott esetben szükséges a hozzájárulása, egy szűk körben az úgynevezett magánindítványos, de közvádas bűncselekményi körben a nyomozást csak abban az esetben lehet lefolytatni, ha a sértett magánindítványt tesz. A magánindítvány lényegében egy nyilatkozat, mely szerint a sértett, vagy a magánindítvány megtételére törvény által felhatalmazott egyéb személy kifejezetten kéri a büntetőeljárás megindítását, az elkövető felelősségre vonását, megbüntetését. Ilyen bűncselekmény például a zaklatás, valamint a szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, szeméremsértés egyes esetei. Ugyanígy magánindítvány beszerezése szükséges akkor is, ha vagyon elleni bűncselekményt a sértett hozzátartozója követi el. 17 A közvádas eljárásokban a sértett ugyan rendelkezik a tanúhoz mérten plusz jogokkal, így például észrevételt, indítványt tehet, törvényben meghatározott esetekben jogorvoslati joggal élhet, azonban a nyomozás lefolytatásába közvetlenül nem avatkozhat be. A sértett kihallgatását a tanúkihallgatás szabályai szerint kell végrehajtani A magánvádas eljárás Erre a külön eljárásra mindössze hat bűncselekmény, a könnyű testi sértés, a magántitok megsértése, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés esetében kerülhet sor. Ezek az úgynevezett magánvádas bűncselekmények, melyek miatt a büntetőeljárás lefolytatásához szintén szükséges a már fent említett magánindítvány előterjesztése. Nagy különbség a közvádas eljáráshoz képest, hogy ez esetben a vádat nem az ügyész, hanem maga a sértett magánvádló - képviseli, a bizonyítás őt terheli. További különbség, hogy alapesetben a nyomozás nem kerül elrendelésre, hanem az eljárás rögtön a bírósági szakban kezdődik meg. Az ügyész ezen eljárásokban a vád képviseletét az eljárás bármely szakaszában átveheti, azonban nyomozást csak abban az 17 Be

19 esetben rendelhet el, ha a személyes meghallgatásra történő idézés kibocsátása előtt veszi át a vád képviseletét. 18 Fontos megemlíteni, hogy abban az esetben, ha a feljelentett cselekmény elkövetőjének személye, személyi adatai, vagy tartózkodási helye ismeretlen, továbbá a bizonyítási eszköz felkutatása szükséges, a bíróság nyomozást rendel el, amely lefolytatásához a szükséges iratokat a rendőrségnek küldi meg. A nyomozás ekkor kizárólag a fenti kérdések tisztázására terjedhet ki. Tehát a magánvádló a magánvádas eljárásban az a sértett, aki a vádat képviseli Feljelentő A Be (1) bekezdése alapján bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. Így természeténél fogva nyilvánvaló, hogy a legtöbb esetben maga a sértett a feljelentő, hisz neki áll érdekében a sérelmének az orvoslása. Általánosságban elmondható, hogy a feljelentés megtétele nem kötelező, azonban ez nem minden esetben igaz. A Be (2) bekezdése szerint a hatóság tagjának, a hivatalos a személynek, valamint, amennyiben külön törvény előírja, a köztestületnek kötelessége feljelenteni a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt. Továbbá néhány meghatározott bűncselekmény miatt - pl. terrorcselekmény, vesztegetés-, a Btk. kötelezővé teszi a feljelentés megtételét annak, aki arról tudomást szerez, és a feljelentés elmulasztását szankcionálja is. A feljelentőt a feljelentés megtételekor figyelmeztetni kell, hogy a hatóságot félrevezetni és mást hamisan vádolni bűncselekmény, amelyet a büntető törvénykönyv büntetni rendel. Amennyiben maga a sértett tesz feljelentést, abban az esetben az elnevezése feljelentő mindaddig, amíg a nyomozás elrendelésre nem kerül, vagy a feljelentést el nem utasítják. Fontos tudni, hogy a feljelentést elutasító határozat ellen a feljelentő csak akkor élhet panasszal, ha ő a bűncselekmény sértettje, kivéve, ha központi államigazgatási szerv a feljelentő. 18 Be. 495., 499. (3) bek. 19 Be

20 Tanú A büntetőeljárásról szóló törvény a tanú vallomását a bizonyítás eszközei körébe sorolja. A Be. 79. (1) bekezdése értelmében tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Amennyiben a sértett teszi a feljelentést, és a nyomozás elrendelésre kerül, abban az esetben tanúként történő kihallgatásának mellőzése nehezen elképzelhető, mivel a sérelmére elkövetett bűncselekményről nyilván tudomása van. Amint a sértett személy tanú pozícióba kerül, azzal plusz kötelezettségeket szerez mintsem jogokat. A sértett tanúként kötelessé válik az idézésen megjelenni és vallomást is tenni. Vallomástételt ekkor már saját elhatározásból nem, csupán valamely törvényben meghatározott - mentessége fennállása esetén tagadhatja meg. Továbbá figyelemmel kell lennie a hamis vádon túl a hamis tanúzás, valamint a mentő körülmény elhallgatása bűncselekmények következményeire is. Tehát a természetes személy sértett tanúként történő kihallgatása általában nem mellőzhető, azonban kivételt képeznek a 14. életévüket be nem töltött személyek, akik tanúkihallgatását a törvény csak abban az esetben engedélyezi, ha a vallomásuktól várható bizonyíték mással nem pótolható Magánfél 20 A büntetőeljárás során lehetőség van a bűncselekmény elkövetésével okozott kár megtérítése érdekében arra, hogy a sértett polgári jogi igényt érvényesítsen. Ilyen esetekben a sértett mint magánfél jár el. A Polgári perrendtartásban meghatározott feltételek esetén polgári jogi igényt a büntetőeljárásban az ügyész is érvényesíthet. Ha a sértett meghalt, örököse léphet fel magánfélként, de őt a sértetti jogok csak a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatban illetik meg. Fontos megemlíteni, hogy a sértett magánféli minősége csak a közvádas eljárások esetén bír jelentőséggel, mivel ha magánvádlóként, vagy pótmagánvádlóként jár el, a magánféli minősége ezekbe az eljárási pozíciókba olvad be. 20 Be

21 Pótmagánvádló 21 A közvádas eljárások során a nyomozó hatóság, illetve az ügyész dönthet a feljelentés elutasítása, a nyomozás megszüntetése vagy a vádemelés részbeni mellőzése, illetve a vádelejtés mellett. Ezen döntések nyilván hátrányosan érintik a sértettet, esetenként azt igazságtalannak is érezhetik, hiszen a sérelmére bűncselekményt elkövető személy megbüntetése iránti igénye kielégítetlen marad. A pótmagánvád intézménye ezen sérelem orvoslására jött létre, amely lehetőséget teremt arra, hogy a sértett a közvádra üldözendő bűncselekmények miatt folyó büntetőeljárásban képviselje a vádat, így a közvádló (ügyész) helyébe lépjen úgy, hogy a vádképviselettel járó jogokat gyakorolhatja. A pótmagánvádló jogi képviselője útján vádindítványt nyújt be az ügyben első fokon eljárt ügyészségnél, ahonnan továbbítják a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. 22 Pótmagánvádas eljárásra a már fent említett a terheltre nézve kedvező döntéseket követően kerülhet sor, valamint akkor, ha egy közvádas eljárás során válik az világossá, hogy magánvádas eljárásnak lenne helye, és az ügyész nem veszi át a vád képviseletét. A pótmagánvádló természetes és jogi személy egyaránt lehet. Amennyiben a természetes személy sértett elhalálozik, harminc napon belül egyenes ági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője a helyébe léphet. Nem természetes személy pótmagánvádló megszűnése esetén helyébe a jogutódja léphet a jogutódlástól számított harminc napon belül Speciális sértett speciális eljárási szabályok Könnyen előfordulhat az, hogy egy-egy speciális helyzetben lévő sértett miatt más eljárási szabályokat kell követnünk. A korábban már említett példánál maradva a személyi szabadság megsértése Btk (1) bekezdésében foglalt alapesetét a Büntető törvénykönyv három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, míg az iménti példában bemutatott a Btk (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő 18. életévét be nem töltött személy sérelmére 21 Be Be

22 elkövetett személyi szabadság megsértése bűntett elkövetését a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálja. Ez abból a szempontból nem elhanyagolható az eljárás lefolytatásakor, hogy Be. 46. a) pontjának rendelkezései szerint, ha a bűncselekményre a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. Tehát ebben az esetben, ha a terhelt nem rendelkezik meghatalmazott védővel, az eljáró hatóságnak kötelessége annak kirendeléséről gondoskodni. A sértett szerepének eljárási szabályokra gyakorolt hatását szemlélteti az is, hogy december 21. napjától a Btk. 26. (3) bekezdés c) pontja alapján nem évül el a büntethetősége a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be Bűncselekmények megvalósulása, minősítése Az előzőekben bemutatott példa már előrevetítette, hogy egyes bűncselekmények megvalósulásához, vagy valamely minősített esetük megállapíthatóságához szükséges az, hogy a sértett valamilyen speciális, az általánostól eltérő helyzetben legyen. Egyes bűncselekmények, mint például a hivatalos személy elleni erőszak, vagy a kiskorú veszélyeztetése elnevezéséből egyértelműen lehet arra következtetni, hogy a sértettnek hivatalos személynek, illetőleg kiskorúnak kell lennie, de ez nem minden esetben ennyire egyértelmű. Az alábbi példán keresztül remekül szemléltethető, hogy milyen fontos a sértett személye egyes bűncselekmények és azok minősített esetei szempontjából. A Btk szerinti szexuális visszaélés bűntette látszólag semmilyen speciális alanyiságot nem követel meg. Ha azonban megvizsgáljuk az adott törvényi tényállást láthatjuk, hogy az (1) a (2) és a (3) bekezdéseiben foglalt bűncselekmény megvalósulásához 14. életévét be nem töltött sértett, míg a (4) bekezdésben szereplő elkövetési magatartás büntethetőségéhez olyan passzív alany szükséges, aki a 14 életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem. 22

23 Tehát kijelenthető, hogy szexuális visszaélés bűntette felnőtt személy sérelmére nem követhető el. Mindezeken túl, ha figyelembe vesszük azt, hogy amennyiben az elkövető a Btk (1) bekezdés szerinti szexuális visszaélés elkövetési magatartását (a sértettel történő szexuális cselekmény végzése) 12. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, akkor magatartása már nem a szexuális visszaélés, hanem a szexuális erőszak bűntettének megállapítására alkalmas még akkor is, ha az a sértett beleegyezésével történik, tehát semmiféle erőszak nincs. Úgy gondolom, hogy a fenti példákon keresztül megfelelően alátámasztottam azt, hogy a sértettnek persze az elkövető mellett milyen komoly szerepe van az anyagi jogi minősítésen keresztül a büntetőeljárásban, és arra milyen súlyozott befolyást gyakorol. 4. A közvetítői eljárás 4.1. A büntető igazságszolgáltatás főbb fejlődési irányainak rövid ismertetése A XIX. századig az igazságszolgáltatásra a retribúció (megtorlás) volt a jellemző, amely szerint az elkövető megbüntetésével a megsértett jogrend helyreállt, további teendő nincs. A XX. században viszont egyre nagyobb teret nyert a preventív (megelőző) igazságszolgáltatás eszméje, melynek középpontjában az elkövető volt, akire nézve a büntetést nem csak a tettének, hanem személyes mivoltára, körülményeire tekintettel kell kiszabni úgy, hogy megfeleljen a büntetés speciális és generális prevenció céljainak. Később, a XX. század második felében az áldozatok helyzete átértékelődött, megjelentek azok az eszmék, miszerint a bűncselekmény által megsértett jogrend helyreállítása, az elkövető büntetése nem lehet kizárólagos célja az igazságszolgáltatásnak, így megjelent a resztoratív, vagyis helyreállító igazságszolgáltatás eszméje. Először vált fontossá a sértett érdekeinek érvényre 23

24 juttatása, az áldozatnak okozott sérelem, anyagi kár megtérülése. A közvetítői eljárás a resztoratív igazságszolgáltatás eszméjében született Mediáció hazánkban, jogszabályi háttér Hazánk 1990-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, 2004-ben pedig az Európai Unióhoz, ennek megfelelően a tagállamok számára előírt jogharmonizáció követelményeként már Magyarországnak is meg kellett felelnie a 2001/220/IB uniós kerethatározatnak, mely az áldozatok büntetőeljárásbeli helyzetéről szól. Ezen kerethatározat előírja a tagállamok számára a mediációs eljárás alkalmazásának ösztönzését, viszont szabad kezet ad annak eldöntésében, hogy milyen büntető ügyeket utalhatnak ilyen eljárásra, továbbá az eljárás törvényi és intézményi hátterének megteremtésére pontos határidőt szabott meg a tagállamok számára, amely március 22. volt. 24 A 2001/220/IB kerethatározatban a közvetítői eljárás fogalmának az alábbi meghatározása található: a "büntetőügyekben folytatott közvetítés" a büntetőeljárás előtt vagy alatt a tárgyalásos megegyezés keresése a sértett és bűncselekmény elkövetője között egy szakember közvetítésével 25 Hazánkban a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás törvényi feltételeinek megteremtését jelentette, hogy a büntetőeljárási és a büntető anyagi jogi kódexünk módosításaival bevezették az erre vonatkozó rendelkezéseket. A büntetőeljárási törvényünket módosító évi LI. törvény által bekerültek a közvetítői eljárásra vonatkozó szabályok (Be. 221/A. ), a büntető törvénykönyvben pedig megjelent a tevékeny megbánás jogintézménye (Btk. 29. ), amely az eljárás eredményességének függvényében büntethetőséget megszüntető okot jelenthet vagy a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget Schweighardt_Zsanett_A_tevekeny_megbanas.pdf 2.fejezet 24 Póka Rita: Gondolatok a tettes-áldozat mediáció hazai bevezetéséről, Magyar Jog, sz. 751.old. 25 Európai Unió Tanácsa (2001/220/IB) kerethatározat, A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról cikk e) pont 24

25 A közvetítői eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről, továbbiakban Bkt. tartalmazza, mely január 1-jén lépett hatályba. Az eredményes eljárás jogkövetkezményeit a Be. határozza meg, az alapelveket, a résztvevő személyek körét, a közvetítő jogállását, összeférhetetlenségét és magát az eljárás menetét a Bkt., a Btk. (korábban 1978.évi IV.tv.- jelenleg hatályos évi C. tv.) pedig meghatározza azon bűncselekmények körét, amelyek elkövetése esetében alkalmazható a közvetítői eljárás, illetve az eljárást kizáró okokat, melyeket a Be. megfelelő rendelkezéseiben is megtalálunk. A 2001/220/IB. kerethatározatot mára a október 25- én elfogadott az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve, a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról váltotta fel, amely november 15-én lépett hatályba. Az unió tagállamainak ismételten határidőt tűzött a nemzeti jogukba történő átültetésre, amely november 16. Az új irányelv előzménye az, hogy az Európai Bizottság két jelentést is készített a korábbi kerethatározatban foglalt kötelezettségek végrehajtásáról tett tagállami intézkedésekről, ennek eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy e téren az uniós jogalkotás még nem működik elég hatékonyan. Az új irányelv jelentős mértékben erősíti a sértettek és családtagjaik tájékoztatáshoz, támogatáshoz és védelemhez való jogait, valamint az őket a büntetőeljárás során megillető eljárási jogokat. Emellett olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják a szakemberek képzését a sértettek szükségleteivel kapcsolatban, és ösztönzik a tagállamok közötti együttműködést, valamint a sértettek jogaival kapcsolatos ismeretek terjesztését

26 4.3. A közvetítői eljárás célja A évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről (továbbiakban Bkt.) 2. pontosan meghatározza a közvetítői eljárást és annak célját: 2. (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás jöjjön létre. (2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között a terhelt tevékeny megbánását megalapozó megállapodás jöjjön létre. Ennek értelmében a közvetítői eljárás egy olyan konfliktust feloldó eljárás, amely a hatóságokat, bíróságot mellőzve a probléma megoldására törekszik egy pártatlan, kívülálló személy közreműködésével, a mediátorral. A mediáció célja egy olyan egyezség, írásbeli megállapodás létrejötte, amelyet a felek szabad akaratukból, külső befolyástól mentesen, mindkettőjük megelégedését szolgálva közösen hoznak meg. Továbbá célja, hogy a sértett kielégítést nyerjen, a terhelt szempontjából pedig a jövőbeni jogkövető magatartását segítse. A mediátor szerepe pusztán a felek közötti kapcsolatfenntartás, sikeres kommunikációra bírás. Segít tisztázni a konfliktus természetét, és mindkét fél számára kielégítő megoldást találni, de természetesen annak tartalmáról, feltételeiről maguk a felek döntenek. 27 Nagyon fontos szűrőszerepet tölt be az igazságszolgáltatás szempontjából, hiszen azokban az esetekben, ahol közvetítői eljárásra sor kerül, csak azok a jogviták kerülnek a bíróság elé, amelyekben nem sikerült egyezségre jutni, ezáltal tehermentesíti a bíróságokat Schweighardt_Zsanett_A_tevekeny_megbanas.pdf 2. old. 26

27 4.4. Az eljárás szereplői A sértett Az Európai Unió Tanácsának 2001/220/IB. kerethatározatában az alábbi fogalom meghatározás található: a "sértett" természetes személy, aki olyan károsodást szenvedett, ideértve testi vagy szellemi épségének sérelmét, érzelmi szenvedését vagy gazdasági veszteségét is, amelynek közvetlen oka olyan cselekmény vagy mulasztás, amely valamely tagállam büntetőjogi szabályainak megsértésével valósult meg 29 Az EU-s sértett fogalom és a tagállami nem minden esetben esik egybe, így az sem, hogy milyen sértett esetében kerülhet sor közvetítői eljárásra, ezt a tagállamok belső jogszabályai határozzák meg. Ennek értelmében közvetítői eljárás a természetes személy sértett esetében alkalmazandó, de a Bkt. 11. (5) bekezdése kimondja, hogy nem természetes személy a közvetítői eljárás során a képviseletére feljogosított személy által vehet részt. Az elkövető A közvetítői eljárásban nagyon fontos az elkövető aktív részvétele, hiszen beismerő vallomása nélkül meg sem indulhatna az eljárás, ezt még a vádemelés előtt meg kell tennie. Továbbá olyan magatartást kell tanúsítania, amelyből egyértelműen látható, hogy az általa okozott sérelmet, kárt jóvá akarja tenni, a sértett által elfogadott módon és mértékben. 30 Rendelkezik azzal a belátási képességgel, amely szükséges a konfliktus feltárásához, békés rendezéséhez, hozzájárul a közvetítői eljárás lefolytatásához, sőt ő is kezdeményezheti az eljárást, indítványtételi jogosultsággal rendelkezik. 29 Európai Unió Tanácsa (2001/220/IB) kerethatározat, A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról cikk a) pont 30 Be 221/A. (3) b) 27

28 A közvetítő A mediátorra vonatkozó szabályokat a évi CXXIII. törvény tartalmazza. A törvény értelmében mediátorként a büntetőügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd. A közvetítő feladatait az alábbiak szerint határozza meg a törvény: a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. A közvetítő jogai és kötelességei /Bkt. 3. (3);(4);(5)/ A közvetítő jogosult és köteles a feladatának ellátásához szükséges minden adatot és iratot megismerni, így akár az ügyész, akár a bíróság utalja közvetítői eljárásra az adott ügyet, a határozatával egyidejűleg rendelkezésére bocsátja az ügy iratait, az eljárást felfüggesztő végzéssel együtt. A törvény kivételt tesz a nem a tanúként kihallgatott sértettre vonatkozó azon iratanyagról, amelyben a Be. 96. (2) bekezdése értelmében, a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el. Továbbá titoktartási kötelezettség terheli, minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást 31 A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. 32 A közvetítő pártatlanságát biztosító kizáró okokat a Bkt. 4. taxatíve sorolja fel: Közvetítőként nem járhat el, 31 Bkt. 3. (5) 32 Bkt. 3 (6) 28

29 a) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró, ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság tagjának hozzátartozója [Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Btk.) pont], b) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója, c) aki az ügyben mint tanú, szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz vagy vett részt, d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a közvetítői eljárás alkalmazásáról szóló döntés meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt, e)az az ügyvéd, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Ha egy közvetítőnél a fentebb felsorolt bármelyik kizáró ok fennáll, azonnal jeleznie kell a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének, de a kizárási okot a sértett, a terhelt, valamint ezek képviselője is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását. 33 A közvetítő kizárásáról a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője dönt, szükség esetén új közvetítőt jelöl ki. 34 A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs Alkalmazásának feltételei Közvetítői eljárás abban az esetben alkalmazható a büntető ügyekben, ha annak anyagi jogi és eljárásjogi feltételei együttesen fennállnak. Büntető anyagi jogi feltételeit a Btk a a tevékeny megbánás körében, eljárásjogi feltételeit pedig a Be 221/A -a tartalmazza. Mediációs eljárásra az alábbiakban felsorolt valamely bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban alkalmazható: 33 Bkt. 4. (2) (3) 34 Bkt