Helyi erőrrások és kényszerek, anyagháztartás, példák. DR. Lányi Erzsébet PhD - Páricsy Zoltán BME - Épületszerkezettan
|
|
- Jakab Varga
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Helyi erőrrások és kényszerek, anyagháztartás, példák
2 A fenntartható építés A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) Fenntartható építés első nemzetközi konferenciája,(1994) Florida, Tampa / C. Kibert: Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján. Azaz a fenntartható fejlődés/visszavonulás elvrendszerének érvényesítése az építésben az ökológia- tudomány fogalomkészletének és kutatási eredményeinek felhasználásával.
3 Lineáris és illeszkedő épületmodell Lineáris modell Pazarló bevitel (anyagok-ivóvíz, fosszilis energia) Rossz hatásfokú elhasználás Szennyező kibocsátások; (hulladékhő, romlott levegő, zaj, szennyvíz, szilárd hulladék, füst)
4 Lineáris és illeszkedő épületmodell Illeszkedő ház Minimális bevitel (megújuló energia, nem ivóvíz min. öko. anyag) Jó hatásfokú hasznosítás Korlátozott kibocsátás (nem mérgező, visszaforgatható)
5 A témakörök lehatárolása CIB W82 Jövőkutatási Bizottsága: A fenntartható fejlődés és az építés jövője c. projekt kidolgozása CIB: Építés és környezet c. Gävle-i világkonferencia (1998) eredményei: Anyagháztartás (újrahasznosítás, visszaforgatás). Energiaháztartás (takarékosság, megújuló, környezeti energiák). Levegőháztartás (belső téri levegőminőség, SBS, BRI). Vízháztartás (takarékosság, esővíz, szürkevíz). Autonómia (szubszidiaritás, kooperáció, partnerség).
6 Energiaforrások és használatuk következményei Tradicionális energiaforrások: emberi és állati izomerő, kis hatásfokú szél és vízenergia. A nagy sűrűségű fosszilis energiahordozók felfedezése és munkába állítása (400 rabszolga). (1kWh elektromos energia 734 db 50kg-s zsák, 10 m magasságra való felemeléséhez szükséges mechanikai energiával egyenértékű.) Óriási nagyságú és intenzitású technikai arzenál létrehozása és működtetése, ebből az épületek kb % (a technikaihoz nem nyúlhatunk). Az evolúció milliószoros gyorsítása (200 millió év alatt keletkezett készletek elégetése 200 év alatt). Brutális beavatkozás a Föld cirkulációs rendszereibe, levegőszennyezés, savas esők, épületkorrózió.
7 Energiafajták és energiahordozók Definíció: az energia valamely anyagi rendszer munkavégző képességének mértéke. Energiafajták: mozgási-, helyzeti-, kémiai (vegyületek kötési)-, elektromos töltések potenciális-, sugárzási- (elektromágneses) és kötési energia (protonok és neutronok között). Nem megújuló energiák: fosszilis és hasadóanyag energiahordozók. Megújuló energiák: szoláris-, geotermális-, biomassza-, víz-, szél-, árapály-, hullámenergia, stb. energiahordozók (sűrűség és hozzáférhetőség nem egyenletes, tárolás/elosztás probléma).
8 Energetika Az energetika a természetben előforduló energiahordozók, ipari, fűtési, világítási célokra történő átalakításával, hasznosításával foglalkozik. Eltérő energiatartalom A primer energia : természetes állapotban lévő fosszilis és/vagy megújuló energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz, nap, biomassza) energia tartalma. A szekunder energia : másodlagos energia a nemesített/átalakított energiahordozók (koksz, benzin, hő, áram) energiatartalma. A végső/haszonenergia : a maradék energiatartalma, a fűtőtestek hője, a helyiségek világítása, az autók mozgási energiája.
9 Energetika Az energiafogyasztások összehasonlítása csak primer energia tartalmuk alapján lehetséges. Az energiahordozók kitermeléséhez-, a másodlagos energiafajták előállításához is energiára van szükség.
10 Fenntartható energiagazdálkodás Az ENSZ Riói Környezet és fejlődés konferenciáján Megnyitott Éghajlatváltozási Keretegyezmény az üvegház gázok kibocsátásának csökkentéséről (a fosszilis energiahordozók gazdaságos hozzáférése, kimerülése). Megoldási lehetőségek elemei: a fosszilis források, takarékos és hatékony használata (pl. kapcsolt energia termelés) megújuló energiaforrások (nap, szél, biomassza, biogáz) integrálása a rendszerbe (kis energiasűrűség, időbeli eltérések). A véglegesen hasznosuló és a primer energia hányadosa az energiahasználat hatásfoka (%). Részhatásfok, rendszerhatásfok (szürke energia), veszteségek csökkentése.
11 Épületek életciklusra vetített energiamérlege Életciklusra vetített energiamérleg elemei: A létesítés energiafelhasználása, szürke energia (kitermelés, gyártás, szállítás, építés, bontás, újrafeldolgozás). Az épület üzemeltetésének energia szükséglete, annak teljes élettartama alatt, primer energiában kifejezve (elsődleges, fosszilis tüzelőanyagok energiatartalma). A megújuló forrásból származó, pl. sugárzási nyereségek és a hulladék hő hasznosítása.
12 Az épületek energiafogyasztása Az épületek hőszükséglete a hőveszteség és a hőnyereség különbségéből, valamint az előírások rögzítette hőigényből adódik. Épületek létesítése és használata a nemzeti fogyasztás kb. 50%-a. Az energiafogyasztás megoszlása átlagos lakóépületeknél: fűtés/hűtés 54% melegvíz készítés 11 % főzés, háztartási gépek 8% világítás 1% közlekedés 26%
13 Épületek fűtési/hűtési energiamérlege A fűtési/hűtési energiamérleg (54%): Qt + Qhh + Qsz + Qs + Qb + ΔQt/Δτ + Qg = 0 Az egyenlet tagjai: Qt =ΣAkr (ti-te) a transzmissziós hőveszteség, (A) a külső térelhatároló felület, (kr) rétegfelépítésének hőátbocsátási tényezője, a (ti-te) a mértékadó belső és külső hőmérséklet különbsége. Qhh = Σ l kl (ti-te) a hőhidak hővesztesége, (l) a hőhíd (csatlakozási él) hossza, (kl) vonalmenti hőátbocsátási tényező. Qsz = L ρ c a szellőzési hőveszteség, (L) a szellőzőlevegő térfogatárama, (ρ) a levegő sűrűsége, (c) a levegő fajhője. Qs = Σ At I N a (nap)sugárzási hőnyereség, (At) a transzparens szerkezetek felülete, (I) a sugárzás intenzitása, (N) a naptényező. Qb = nem fűtési célú forrásokból származó, belső hőterhelés. ΔQt/Δτ = a tárolt hő változása, a térhatároló szerkezetekben az időben változó külsö/belső hatások miatt elnyelt vagy felszabaduló energiaáram. Qg = a gépészeti rendszerek fűtő/hűtő teljesítménye. Az egyenletben szereplő összetevők a pillanatnyi időjárási és üzemeltetési feltételektől függően pozitív vagy negatív előjelűek.
14 Energiatudatos építés A fosszilis energiák takarékos, hatékony felhasználása, a káros kibocsátások csökkentésével és a megújuló energiák bekapcsolása az épület használatába. Cél a hőszükséglet ésszerű határig való csökkentése. Lehetőségek: A hőveszteség korlátozása a térelhatároló szerkezetek hőszigetelésével és hővisszanyerő berendezésekkel (defenzív tervezési stratégia). A megújuló forrásokból származó hőnyereség növelése, pl. a megfelelő tájolású transzparens felületek és a tároló tömeg tudatos kialakításával (nyereségelvű tervezési stratégia).
15 A környezeti energiák felhasználási lehetőségei Passzív rendszerek: napenergiára épített, az üvegházhatás elvén alapuló rendszer, melyben az épületszerkezetek látják el az épületgépészet feladatát. Az aktív és hibrid környezeti energiahasznosító rendszerek részben vagy egészen gépészeti eszközökkel gyűjtik be, tárolják (kollektorok) és hasznosítják a nap, föld, levegő, talajvíz hőenergiáját. A fotovoltaikus elemek a nap energiáját felhasználva közvetlenül termelnek villamos energiát.
16 Épületek energiaszintje Átlagos, alacsony energiájú és passzív házak: (5-300 kwh/m2év fajlagos fűtési energiafelhasználással) 1 l tüzelőolaj = 1 m 3 földgáz = 10 kwh/m 2 év. Hőszigeteletlen épületek: kwh/m 2 év Hőszigetelő falazóblokkból: kwh/m 2 év Alacsony energiafogyasztású házak: 60 kwh/m 2 év Minergia házak (Kriesi): 30 kwh/m 2 év Passzív házak (Feist): 15 kwh/m 2 év Kvázi nulla energiaigényű házak Energiatermelő házak.
17 Épületek energiafogyasztása korlátozásának lehetőségei A hőveszteség csökkentése: különleges mértékű hőszigetelésű külső térelhatároló szerkezetekkel. A déli tájolású transzparens felületek optimális méretének megválasztásával: szoláris nyereség növelése. A szerkezetek hőtároló képességének növelésével. Energiatakarékos gépészeti és háztartási berendezésekkel. A szellőzési hőveszteség korlátozásával: pl. légtömör határoló szerkezetekkel. A hulladékhő hasznosítása hőcserélő berendezésekkel.
18 Napházak
19 Passzív hasznosítás
20 Hibrid hasznosítás
21 Levegőháztartás A helyiség-klíma jellemzőit és alakítását, a belső téri levegő minőségét és annak az emberi egészségre vonatkozó kockázati elemeit takarja. Mindkettő befolyásolja az energia- és az anyagháztartást is.
22 A levegő jellemzői Légzésre alkalmas összetétel: egészséges összetétel (78% nitrogén, 21% oxigén, egyéb gázok 1%) változatlan. Klímajellemzők: hőmérséklet, víz- és páratartalom, mozgási sebesség, stb. Hordozó közeg: hanghullámok, illat- és szennyezőanyagok, stb. Levegő minőség. A felsorolt jellemzők meghatározó, számszerűsített értékei, melyek befolyásolják a közérzetet (komfort és kényelemérzetet) és az emberi egészséget is.
23 A belső levegő klimatikus jellemzői és minősége Az épületek a természeti tértől speciálisan kialakított síkokkal leválasztott tércsoport. A külsőtől nagymértékben eltérő klimatikus és/vagy minőségi viszonyokat kell létrehozni és hosszabb ideig fenntartani. Klimatikus követelmények: helyiség rendeltetés függvénye. A kívánt légállapot: az energia-, levegő- és nedvességáramok célszerű szervezésével (csökkentésével vagy mesterséges forrásból való kiegészítésével) alakítható ki, illetve tartható fenn. A levegőminőség előírt/javasolt összetétele és max. káros anyag tartalma.
24 Közérzet A közérzet: az épített és természetes környezeti hatásokhoz való alkalmazkodás mértéke. Az egyes tényezők összeadódnak, egymással kölcsönhatásba lépnek, a szervezet a komplex hatásokra reagál. A hatások egy része (pl. hő-, nedvesség-, elektromágneses sugárzások-, toxikus-, zaj-, rezgés-, fény-, szín-, térarányok-, szag- és huzathatás) mérhető, (konkrét fizikai, biológiai paraméterek). Más részük szubjektív kategória.
25 A közérzet összetevői Komfortérzet: hőmérséklet, páratartalom, légsebesség, zaj- és fényhatások. Kényelemérzet, pszichológiai és egészséget befolyásoló tényezők: levegő minősége, ionizáció, szaghatások, tájékozódás, biztonság, térarányok, színek, zsúfoltság, szeparáltság, stb.
26 A számszerűsíthető paraméterek Az épület és gépészete (szerkezet- és anyag-, gépészeti berendezések-, vezetékek) paraméterei. A külső környezet paraméterei (meteorológiai- és talajjellemzők, levegő-összetétel, elektromágneses sugárzás, zaj). Belső környezeti paraméterek (hő- és nedvességtechnikai, a beépített anyagokból származó levegő-összetétel). Az épülethasználatból eredő paraméterek (az életmódból származó levegő összetétel, elektromágneses sugárzás, zaj, stb.).
27 Levegőminőség definíció A belső levegőminőség alatt a komfortterek levegőjének minden olyan nem termikus jellemzőjét értjük, melyek az ember közérzetét (egészségét) befolyásolják. Az angolszász irodalomban: az Indoor Air Quality (IAQ). A német nyelvterületen: a Raumluftqualitat elnevezéssel találkozunk. A viszonylag új interdiszciplináris tudományterület alapjait P.O. Fanger (Technical University of Denmark) dolgozta ki, akit többen is követtek.
28 Levegőtisztaság és munkahelyi egészség védelem Az általános komfortterekre (lakás, középület) nincs hazai egészségügyi előírás, a WHO ajánlásaira hivatkoznak. A levegőtisztaság védelem a külső téri levegőminőségre vonatkozik. Területi besorolás (Védett I.-II., Kiemelten védett) függvényében imissziós határértékekek a vizsgált hely és az észlelés időtartama függvényében. (MIK: Maximale Imissions-Konzentration) Munkahelyi egészségvédelem megengedett koncentráció értékeket ad (kmeg, μg/m3); ÁK-t (átlagos koncentráció a műszak során), az MK-t (műszak alatt mért maximális koncentráció) és a CK-t (csúcskoncentráció, legfeljebb 30 percen át megengedett). (MAK Maximale Arbeitsplatz-Konzentration) A Msz veszélyességi kategóriái a kifejezetten veszélyestől (VA-D), az erős mérgeken (M-I-IV) át a karcinogén (k) rákkeltő anyagokig terjednek, különböző fokozatokban.
29 Expozíciós utak A szervezetbe a káros/mérgező anyagok: inhalációs, dermális és táplálkozási úton juthatnak. A zárt terekben az expozíciós utak elsősorban inhalációsak, ezért csak a levegőminőséggel foglalkozunk, az egészségen kívül a közérzetet is befolyásolja. Elsősorban a levegőt szennyező anyagokat, forrásaikat és a szervezetbe kerülés egészségügyi következményeit vesszük sorra.
30 A levegőminőség fizikai kockázati tényezői - I. A radon geotoxikus karcinogén nemesgáz. A hazai átlagos becsült radon szint Bq/m3, az országos átlag Bq/m3. A WHO ajánlás 100 Bq/m3. A kiáramlás mértékét a szemcsés és repedezett talajok növelik, építőanyagokban is lehet. Az ionkoncentráció: elektromosan töltött anyagrészecskék mennyisége (nap-, kozmikusvagy radon sugárzás hatására). A levegőminőség szempontjából a pozitív nitrogén és a negatív ózon-ionok a leglényegesebbek. Az unipolarizáció, a pozitív vagy negatív ionok túlsúlyba kerülésének biológiai hatásai. A nehéz pozitív ionok idegfeszültséget, vérnyomás emelkedést okoznak és vonzzák a szennyeződéseket. A könnyű negatív ionok hatása jó. Előírás nincs, de kedvező, ha a levegő 1ml-ként negatív iont tartalmaz
31 A levegőminőség fizikai kockázati tényezői -II. A rostkoncentráció, hőszigetelő és tűzvédő anyagok: az azbeszt-, kőzet-, salak- és üveggyapot termékek, kerámia- és cellulóz rostok mikroszkopikus méretű szálainak egy részére van megengedett koncentráció érték. (Azbeszt; 0,01-0,2 rost/cm3, üveggyapot; 1,0 rost/cm3), Karcinogén hatásúak. A megbetegedés kockázatát a ragasztóanyagok (pl. formaldehid gyanta alapú ragasztók) fokozhatják. A zaj, az emberek 85-90%-t zavaró hanghatás: a zajforrások, WHO ajánlások munkahelyek és lakóépületek esetében. A tevékenységekre, épületszerkezetekre és helyiségekre vonatkozó lég és testhang gátlási követelményeket (határértékeket) szabványok tartalmazzák. Lakóépületek hálószobáiban éjszaka az ajánlott maximális zajszint 35 dba, éjjeli környezeti zaj 45 dba, nappali környezeti zaj 55 dba, a munkahelyeken a jó beszédérthetőség elősegítésére 45 dba, a halláskárosodás megelőzésére 75 dba.
32 A levegőminőség kémiai kockázati tényezői - I. A formaldehid (HCHO): könnyen párolgó szerves vegyület. Építőlemezek, bútorlapok, hő- és vízszigetelések segédanyagaiban (ragasztó, bevonó, stb.), felületvédő és gombamentesítő szerekben, lakástextilekben, tisztítószerekben és kozmetikumokban, dohányfüstben van. Légúti megbetegedéseket, memória és alvászavarokat, daganatot okoz. Országos Levegőminőségi Normabizottság belső téri határértékként 0,6 mg/m3-t határozott meg. A formaldehid V-A (kifejezetten veszélyes), M-1 erős méreg, CK (csúcskoncentráció, azaz egy műszakban legfeljebb 30 percig megengedett) k (karcinogén) minősítést kapott.
33 A levegőminőség kémiai kockázati tényezői - I. Az illékony szerves anyagok, V.O.C. (Volatile Organic Compounds): alifás, aromás, halogénezett szénhidrogének, terpének, észterek, aldehidek és ketonok. Határérték: munkahelyi MAK értékek. Építőanyagok összetevőiként, pl. a BENZOL (C6H6) megtámadja a légzőszerveket, csontvelőt, az immunrendszert és daganatkeltő. A KLOROFORM (CHCL3 ) a szemet, a központi idegrendszert a májat és a vesét is károsítja, karcinogén. A METIL-KLORID központi idegrendszerre veszélyes, ezenfelül máj-, vese- és szív-érrendszerei károsodásokat, a TOULOL (C6H5CH3) légző és központi idegrendszeri károkat és szívritmus zavart okoz.
34 A levegőminőség kémiai kockázati tényezői - II. Az égésből származó kémiai anyagok: A dohányfüst: több mint 1000 féle mérgezett összetevő (CO2, CO, nikotin, formaldehid, kátrány, hamu, stb), rákkeltő hatása. A kéndioxid (SO2) szén-, esetleg olajtüzelésű kályhák-kandallók égésterméke. Légző rendszeri károk, karcinogén hatás. Külső térben savas esők (erdőpusztulás, épület korróziók). MAK érték 300 μg/m3. Nitrogén-dioxid, nitrogén oxidok (NO2, NOx): dohányfüst, nyílt égésterű gázkészülékek, járművek (repülőgépek is) kipufogó gázai. Tüdő károsítás. Az Országos Levegővédelmi Normabizottság 100 μg/m3 24 órás átlagkoncentráció határértéket határoz meg. Szénmonoxid (CO): forrása nyílt égésterű gázkészülékek, kipufogó gázok, dohányfüst. Akadályozza az oxigénellátást, szívizom és központi idegrendszeri problémákat idéz elő. Az Országos Levegővédelmi Normabizottság 1000 μg/m3 határértéket ír elő 24 órás átlagkoncentrációra.
35 A levegőminőség kémiai kockázati tényezői - III. Az ózon (O3): természetes formában véd a napsugárzás káros összetevőitől, mesterséges formában (talajközeli ózon; elektromos kisülések, elektrosztatikus légtisztítók, fénymásoló gépek) azonban szem-, orr-, torokés tüdő problémák előidézője. MAK érték 20 μg/m3. A por inhalációs úton kerül szervezetünkbe. Az egészségre a 10 μm (PM10)-nél kisebb átmérőjű, szervesanyagtartalmú szemcsék a legveszélyesebbek. Elsősorban égéstermékekből származnak (hamu, pernye, korom) a légutakat és a tüdőt károsítják, allergének, esetenként karcinogén hatásúak. WHO szerint μg/m3 is jelentős kockázattal jár. Hazai előírások csak a külső téri (200 μg/m3) és a munkahelyek levegőjével kapcsolatban vannak.
36 A levegőminőség biológiai kockázati tényezői A baktériumok és vírusok: forrásai emberi tevékenységek (beszéd, köhögés), rosszul karbantartott gépészeti berendezések (WC-öblítés, melegvíz hálózatok, tűzivíz rendszerek, akváriumok, vizes hűtőtornyok, mesterséges szellőzés, légkondícionálás). Fertőző aeroszolok és a légionella bektérium táptalaja a melegvíz, fém és algák. Hatások: influenzás tüneteket, tüdőbajt és diftériát is okozhatnak. Cseppekként kerülnek a levegőbe, szilárd részeik, ott maradnak. A leülepedett részek hosszú túlélési képességük miatt hónapokig fertőznek. Határérték nincs, a kórokozók meghatározási nehézségei miatt tájékoztató számok sincsenek.
37 A levegőminőség biológiai kockázati tényezői A gombák: általában nedves helyeken jelennek meg az épületekben, (pl.hibás nedvességszigetelés, hőhidaknál létrejövő párakondenzáció) növények, akváriumok környezetében is. A gombák, illetve azok spórái asztmát, allergiát okoznak. A penészgombák (pl.aspergillus éa Penicillium), tartósan 70% feletti relatív páratartalmú helyiségekben szaporodnak. Táplálékuk: festékek, por, cellulóz, ragasztók.
38 A levegőminőség élettani- higiéniai kockázati tényezői Az emberi életfeltételek egyik összetevője az oxigénfelvétel és a széndioxid leadás. Mindkettő tevékenységfüggő. Alvás esetén pl. az oxigén fogyasztás 14 l/h, a széndioxid leadás 12 l/h, pihenés, olvasás, könnyű szellemi munka esetén 18 és 15 l/h, könnyű fizikai munkánál 35 és 30 l/h, nehéz fizikai munka esetén ennél nagyobb. A levegőminőség: tudományos kutatások az 1980-as évektől. Energiatakarékossági kényszer miatt csökkentették a légcsere számot, gyakoribbak az épülethasználathoz kapcsolható megbetegedések (S.B.S., B.R.I.). A légszennyezésnek csupán 13%-a származik az emberi légzésből, a többi a már ismertetett egyéb tényezők következménye (Fanger vizsgálatai). A szellőzés igényt valamennyi szennyezőanyag figyelembevételével számolják, irreálisan magas levegő mennyiségigény. Kompromisszumként a WHO m3/h,fő mennyiségével számolnak.
39 Levegőminőség összegzés A belső téri levegőminőségnek elsősorban egészségügyi következményei vannak. A minőség összetevői, a károsodás kockázati tényezői szelektíven mérhetők, a minősítés elvégezhető, de a kumulatív, additív hatásokra nincs mérési módszer. A közérzethez/egészséghez a pszichikai tényezők is hozzájárulnak.
40 A belső terek klimatikus viszonyai A helyiség klíma fenntartásához szükséges kiegészítő energia mennyiségét a tércsoportot határoló síkokat alkotó épületszerkezetek jellemzői is befolyásolják. A klíma-jellemzők: műszaki szabályozás követelményei, meghatározzák a szerkezetek teljesítményét. A közérzetet befolyásoló tényezők: a (hő)komfortérzet, a kényelemérzet/egészség fenntartása.
41 A termikus komfort - hőérzet Az élő szervezet hőérzetét az emberi test és környezete közötti hő- és anyagtranszport folyamatok határozzák meg..a kellemes hőérzet az a tudati állapot, amely a termikus környezettel kapcsolatos elégedettséget fejezi ki (ASHRAE (1981) sz.) A hőérzetet befolyásoló paraméterek: - a levegő hőmérséklete és annak térbeli és időbeli eloszlása,a környezet felületeinek sugárzási középhőmérséklete, - a levegő relatív nedvességtartalma, illetve a vízgőz parciális nyomása, - a levegő áramlásának sebessége, - az emberi szervezet hőtermelése, leadása, szabályozása, - a ruházat hőszigetelése és a nedvességleadást befolyásoló hatása.
42 Az emberi hőtermelés fajtái - hőleadás Az osztályozás a tevékenységek intenzitása, az oxigénfogyasztás alapján: a nyugalmi (pihenés, alvás) állapot szerepel kiindulásként, könnyű, szellemi, ülő foglalkozások, melyek végzésekor a szervezet a nyugalmi oxigénfogyasztásának kétszeresét nem haladja meg, könnyű, fizikai munkánál az oxigénfogyasztás 2-4-szeres, a nehéz fizikai munka oxigénfogyasztása 4-8-szoros. A hőleadás mértékét a termelt hő mennyisége, a levegő hőmérséklete és mozgási sebessége határozza meg.
43 A hőtranszport és kompenzálása A szervezet igyekszik fenntartani azt a hőmérsékletkülönbséget, ahol a hőleadás létrejöhet (pl. ha nő a levegő hőmérséklete, a testfelület hőmérséklete is nő, hogy több, míg fordítva, hogy kevesebb hő távozzon a szervezetből). A folyamatoknak biológiai korlátai vannak, ezeken túl káros élettani hatások léphetnek fel. A hőtranszport összetevői egymással kompenzálhatók, pl. az alacsony hőmérsékletű helyiség-határoló felületek miatti sugárzásos hőleadás - a levegő hőmérséklet növeléssel (a hőátadás csökkenthető). A hőérzetet a levegő nedvességtartalma és áramlási sebessége is befolyásolja. A levegő mozgási sebességének növelésével a párologtatás intenzitása nő. A huzathatás káros.
44 Belsőtéri kondíciókra vonatkozó WHO ajánlások Lakó és középületekre: C léghőmérséklet, 50% relatív páratartalom, 0,1 0,15 m/sec légmozgás (télen) 0,3,- 0,5 m/sec légmozgás (nyáron). Az emberi szervezet általában 16 C 25 C-os léghőmérséklet határok között, 2 3 C függőleges és 2 C vízszintes irányú hőmérséklet eloszlás, illetve 1 C lég- és felületi hőmérséklet különbség mellett, viszonylag kevés energiát fogyaszt az alkalmazkodásra, komfortérzete megfelelő. Ezeken kívül túlhevülés, túlhűlés, vagy túlzott verejtékezés következhet be, ami légúti és reumás megbetegedésekhez és szívproblémákhoz vezet.
45 A jó közérzet feltételei - példák Megnevezés Dim. alvás pihenés Szell. munka Fiz. munka Energia felhasználás KJ/h Oxigén igény L/h Vízleadás L/h 0,4 0,5 1,2 3,0 Hőleadás W/h Elh Elviselhető légmozgás m/sec 0, ,05-0,1 0,3 1,0 Megfelelő léghőmérséklet Cº Megfelelő rel. páratartalom %
46 Környezeti energiaforrások Napsugárzás
47 A napsugárzást befolyásoló elemek Felületek: sugárzási hőmérlege szín, textúra, anyagfüggő; visszaverés, tárolás, elvezetés, felhasználás. Hatásai: energia érkezése, párologtatás, légáramok elindítása, stb. DR. Lányi Erzsébet PhD - Páricsy Zoltán BME - Épületszerkezettan
48 Sugárzási hőmérleg, színek, anyagok
49 Környezeti erőforrások Vízfelület, víztartalom A levegő és a víztömeg felmelegedése eltérő fázisban történik Hatások: hőmérséklet kiegyenlítés, párolgás hőelvonás, kisugárzás csökkentése, fagyvédelem Pormegkötés kedvező légáramlatok természetes világítás időhosszabbítása, reflexió DR. Lányi Erzsébet PhD - Páricsy Zoltán BME - Épületszerkezettan
50 Környezeti erőforrások Topográfiai viszonyok Mikroklíma: a felületeken zajló energiafolyamatok hasznosulása. Léghőmérséklet alakítása Helyi fel- és leszálló légáramlatok Hideg zugok Hőmérséklet rétegződés Hideg (levegő, por, stb.) tavak. DR. Lányi Erzsébet PhD - Páricsy Zoltán BME - Épületszerkezettan
51 Környezeti erőforrások Topográfiai viszonyok
52 Környezeti erőforrások Topográfiai viszonyok
53 Környezeti erőforrások Topográfiai viszonyok Hőmérsékletet befolyásolja: mélység, szélesség, talajfajta, kisugárzások, stb. Szántóföldi barázdák: melegebbek kb. 1 Cº -kal. Szűk utcák magas házak között: házfalak hőleadása, kisugárzás csökkenés DR. Lányi Erzsébet PhD - Páricsy Zoltán BME - Épületszerkezettan
54 Környezeti erőforrások Szélviszonyok Adottság, de befolyásolható: Szellőzés, légtisztítás Hűtés, páratartalom Csapadék szállítása. DR. Lányi Erzsébet PhD - Páricsy Zoltán BME - Épületszerkezettan
55 Környezeti erőforrások Szélviszonyok, szélvédelem
56 Környezeti erőforrások Vegetáció Minden növényzet hasznos, legjobbak az erdőtársulások. Hatások: Oxigén és biomassza termelés Párologtatás, hűtés Csapadékvíz helyben tartás, talajba juttatás Pormegkötés Erózió akadályozás. DR. Lányi Erzsébet PhD - Páricsy Zoltán BME - Épületszerkezettan
57 Környezeti erőforrások Vegetáció Minden növényzet hasznos, legjobbak az erdőtársulások. Hatások: Oxigén és biomassza termelés Párologtatás, hűtés Csapadékvíz helyben tartás, talajba juttatás Pormegkötés Erózió akadályozás. DR. Lányi Erzsébet PhD - Páricsy Zoltán BME - Épületszerkezettan
58 Környezeti erőforrások Városi klíma
59 Az épület megvalósításának eszközei Helykiválasztás Az önkormányzatok a rendezési-fejlesztési tervek készítésekor a tervezők, hatóságok, szakértők bevonásával dolgoznak. Ez egyes épületeknél nem megy. Ökológiai állapotfelvétel tartalmazza: Klímatikus adatokat (nap, szél, csapdék, stb.) Helyi nyersanyag és energiaforrásokat Felszíni vizeket Topográfiai, vegetációs viszonyokat Helyi kibocsátások, hasznosítható hulladékokat.
60 Az épület megvalósításának eszközei Alaprajzi és tömegalakítás Tájolás: lakóhelyiségek kelet, dél, nyugat, alárendelt helyiségek észak felé. Puffer terek: raktárak, fatárolók, télikertek, szélfogók, külső közlekedők. Belső klímazónák: lakószobák, hálószobák, konyha, fürdőszoba, pince.
61 Az épület megvalósításának eszközei Szerkezet- és anyagválasztás, technikák Lélegző (porózus, páraáteresztő) pára és nedvesség gazdálkodó szűrő, szagmegkötő hő-kiegyenlítő, hőtároló anyagok és szerkezetek növényi árnyékolás, szélvédelem, hőszigetelés napcsapdák, hőtároló tömegekkel.
62 Az épület megvalósításának eszközei Energia- és anyagáramok Energia felhasználás (fűtés, hűtés, világítás, melegvíz); alternatív források (biomassza, nap, szél, geotermális energia, napterek, stb.). Vízellátás, szennyvízkezelés: fúrt kutak, csapadékvíz hasznosítás, víztakarékos berendezések, gyökérzónás szennyvíztisztítók. Szellőzés, klímatizálás: nyitható felületek, szélviszonyok, széltornyok, vízfelületek, zöld homlokzatok, zöld tetők árnyékolók, célzott növénytelepítés (O 2 termelés, CO 2 elnyelés).
63 Az épület megvalósításának eszközei Energia- és anyagáramok Természetes világítás: transzparens és reflexiós felületek, napterek, fényaknák, fénypárkányok, vízfelület. Méretezés építésztervezők számára: a klasszikus Olgyay-féle bioklimatikus diagram, amely a léghőmérséklet, a relatív nedvességtartalom, a légsebesség és a sugárzásintenzitás összefüggéseire épít és szabad terek értékelésére is alkalmas.
64 Klímatudatos épület
65 Irodalom Dr Zöld András; Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1999, Bánhidi László-Kajtár László; Komfortelmélet, Műegyetemi Kiadó, Budapest 2000, I. Gabriel és H. Ladener; Kisenergiájú házak 1-2, Cser Kiadó, Budapest 2009, Beliczay E.-Ertsey A.-Dr Kontra J.-Koszorú L.- Dr Lányi E.-Medgyasszay P.- Novák Á.-Szántó K.- Dr Tiderencl G; Világváros vagy világfalu, Építész szeminárium Független Ökológiai Központ Alapítvány, Bp Dr Zöld András et al.; Az új épületenergetikai szab. (segédlet), BAUSOFT Pécsvárad Kft, Pécs 2006, Othmar Humm; Alacsony energiájú épületek, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Diel/Feist/krieg/Linden (Hrsg); Ökologisches Bauen und Sanieren, Ergenisse des Kongresses AGÖF und des AVE, C.F. Müller verlag Heidelberg, Egészségügyi Világszervezet, WHO/PCS/00.1; Nemzetközi kémiai biztonsági program
66 Köszönöm a figyelmet!
Fenntartható és energiatudatos építés. XXIII Téglás Napok Dr. Lányi Erzsébet-2008-11 1
Fenntartható és energiatudatos építés XXIII Téglás Napok Dr. Lányi Erzsébet-2008-11 1 A fenntarthatatlan fejlődés Ha a Földön kívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének
RészletesebbenFenntartható épített környezet, a létesítés szabályai
környezet, a létesítés szabályai Erő- és energiaforrásokkövetelmények 1 Definíciók A természettől az épületig A környezeti tér : védelmi és stabilitási funkciójú természetes biotóphálózat, amelyben úsznak
RészletesebbenÉpített környezet a világ széndioxid kibocsátásának közel feléért felelős: klímaváltozás
Épített környezet a világ széndioxid kibocsátásának közel feléért felelős: klímaváltozás Épületek 45% Közlekedés 30% Ipar 25 % Mit tehetünk? energiatakarékos épületek létrehozása megújuló természeti erőforrások
RészletesebbenKOMFORTELMÉLET dr. Magyar Zoltán
KOMFORTELMÉLET dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. Létrejöttének
RészletesebbenKlíma-komfort elmélet
Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső
RészletesebbenÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 1 Dr. Magyar Zoltán
ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 1 Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1 2 Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. Létrejöttének
RészletesebbenKOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán
KOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetika és Épületgépészeti Tanszék I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy. Létrejöttének okai:
RészletesebbenIX. Belső levegő minőség alapfogalmak
IX. Belső levegő minőség alapfogalmak Belső levegő minőség Indoor Air Quality Raumluftqualität (BLM) (IAQ) Fanger Fitzner Seppänen (Technical University of Denmark) (Technische Universität Berlin) (Helsinki
RészletesebbenÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán
ÉPÜLETEK KOMFORTJA Hőkomfort 2 Dr. Magyar Zoltán BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1 2 100 Felhasználói elégedettség Komfort és levegőminőség E M B E R Felhasználói well-being Felhasználói
RészletesebbenA Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy.
KOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti é ti Tanszék I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy.
RészletesebbenKOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán
KOMFORTELMÉLET Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszék I. Általános bevezetés A Komfortelmélet mindössze néhány évtizedes múltra visszatekintő szaktárgy.
RészletesebbenAZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenPasszív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.
Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet
RészletesebbenA..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról
A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 2. sz. Melléklet Tervezési adatok 1 1. Éghajlati adatok
RészletesebbenÖkologikus építőanyagok és épületszerkezetek
építőanyagok és épületszerkezetek 1 A fenntarthatatlan építés Az ENSZ Emberi Települések Központja, HABITAT II. Isztambuli konferencia (1996): A települések fenntartható fejlődését segítő cselekvési program
RészletesebbenHelyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén
Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,
RészletesebbenÉPÜLETENERGETIKA. Dr. Kakasy László 2015.
ÉPÜLETENERGETIKA Dr. Kakasy László 2015. AZ ÉPÜLETENERGETIKAI TERVEZÉS Az épületenergetikai szabályozás szintjei: I.szint: összesített energetikai jellemző E p kwh/m 2 év (épület+gépészet+villamos. jellemző)
RészletesebbenANYAGHÁZTARTÁS épületszerkezetek építéstechnikák. Épületszerkezettan-7 Dr. Lányi Erzsébet-2010-2 1
ANYAGHÁZTARTÁS épületszerkezetek építéstechnikák Épületszerkezettan-7 Dr. Lányi Erzsébet-2010-2 1 A fenntarthatatlan építés Az ENSZ Emberi Települések Központja, HABITAT II. Isztambuli konferencia (1996):
RészletesebbenMedgyasszay Péter PhD
1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenÉPÜLETENERGETIKA. Dr. Kakasy László 2014.
ÉPÜLETENERGETIKA Dr. Kakasy László 2014. AZ ÉPÜLETENERGETIKAI TERVEZÉS Az épületenergetikai szabályozás szintjei: I.szint: összesített energetikai jellemző E p kwh/m 2 év (épület+gépészet+villamos. jellemző)
RészletesebbenAz épület, mint ökoszisztéma tervezési irányelvek építésökológia és építésbiológia
Az épület, mint ökoszisztéma tervezési irányelvek építésökológia és építésbiológia 1 Az ökológia alapvetéseinek érvényesítése Építésökológia Az ökológia (háztartástan) az élőlények és környezetük kölcsönhatásait
RészletesebbenVI. Az emberi test hőegyensúlya
VI. Az emberi test hőegyensúlya A hőérzetet befolyásoló tényezők: Levegő hőmérséklete, annak térbeli, időbeli eloszlása, változása Környező felületek közepes sugárzási hőmérséklete Levegő rel. nedvességtartalma,
RészletesebbenÉpületenergetika EU direktívák, hazai előírások
Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenNapelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.
Napelemek és napkollektorok hozamának számítása Szakmai továbbképzés 2019. február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr. Horváth Miklós Napenergia potenciál Forrás: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#pvp
RészletesebbenÉPÜLETENERGETIKA. Dr. Kakasy László 2016.
ÉPÜLETENERGETIKA Dr. Kakasy László 2016. AZ ÉPÜLETENERGETIKAI TERVEZÉS Az épületenergetikai szabályozás szintjei: I.szint: összesített energetikai jellemző E p kwh/m 2 a (épület+gépészet+villamos. jellemző)
RészletesebbenÖkoház - Aktív ház. Gergely Gyula Mátyás h9o5aa MSE 2011.04.26.
Ökoház - Aktív ház Gergely Gyula Mátyás h9o5aa MSE 2011.04.26. Ökoház Laikus épület, természetes és újrahasznosított anyagokból Szakember épület, ami a legkisebb káros hatást gyakorolja környezetére 2
RészletesebbenVITAINDÍTÓ ELŐADÁS. Műszaki Ellenőrök Országos Konferenciája 2013
Műszaki Ellenőrök Országos Konferenciája 2013 VITAINDÍTÓ ELŐADÁS Az épületenergetikai követelmények változásaiból eredő páratechnikai problémák és a penészesedés Utólagos hőszigetelés a magasépítésben
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenVII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei
VII. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei Fanger féle komfort diagramok Fanger hőegyensúlyi egyenletek, PMV-PPD értékek figyelembe vételével dolgozta ki az ún. komfort diagramokat, melyek közvetlenül
RészletesebbenKÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?
KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál
RészletesebbenStandard követelmények, egyedi igények, intelligens épület, most légy okos házépítés. Fritz Péter épületgépész mérnök
Standard követelmények, egyedi igények, intelligens épület, most légy okos házépítés Fritz Péter épületgépész mérnök fritz.peter.hu@gmail.com Milyen házat kellene építeni? Energiatakarékos Energiahatékony
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenKörnyezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.
Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek
RészletesebbenÁrnyékolásmódok hatása az épített környezetre
Árnyékolásmódok hatása az épített környezetre I. Árnyékolásmódok szerkezeti szempontból II. Nyári passzív szolárvédelem módszerei III. Beépítés kérdései IV. Összefoglalás I.a Árnyékolásmódok 1. Makroklíma
RészletesebbenTakács Tibor épületgépész
Takács Tibor épületgépész Tartalom Nemzeti Épületenergetikai Stratégiai célok Épületenergetikát befolyásoló tényezők Lehetséges épületgépészeti megoldások Épületenergetikai összehasonlító példa Összegzés
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDATOS ÉPÜLETFELÚJÍTÁS
KÖRNYEZETTUDATOS ÉPÜLETFELÚJÍTÁS 1 A meglévő épített környezet A hazai meglévő épületállomány nagy része műszaki és ökológiai szempontból is súlyosan leromlott állapotban van, mert felborult a dinamikus
RészletesebbenGÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita
GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita Egyetemi Docens okl.gm. Ph.D. hallgató BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÜLETGÉPÉSZETI TANSZÉK Témakörök
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenMilyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft
Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Rendelet írja elő a tanúsítást 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Új épületeknél már kötelező
RészletesebbenAz épületenergetikai követelmények
Az épületenergetikai követelmények Dr. Szalay Zsuzsa. Baumann Mihály, Dr. Csoknyai Tamás 2015.09.27. Hová tart az épületenergetikai szabályozás? Közel nulla követelmények 2016.02.15. 34. / Közel nulla
RészletesebbenÉpületenergetika oktatási anyag. Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar
Épületenergetika oktatási anyag Baumann Mihály adjunktus PTE Műszaki és Informatikai Kar Különböző követelményszintek Háromféle követelményszint: - 2006-os követelményértékek (7/2006, 1. melléklet) - Költségoptimalizált
RészletesebbenBETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás
BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó
RészletesebbenEQ - Energy Quality Kft. 1 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 8. 2010.02.16. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 13. 2cb7f611-3b4bc73d-8090e87c-adcc63cb
EQ - Energy Quality Kft. 1 A nyári felmelegedés olyan mértékű, hogy gépi hűtést igényel. Határoló szerkezetek: Szerkezet megnevezés tájolás Hajlásszög [ ] U [W/m 2 K] A [m 2 ] Ψ [W/mK] L [m] A ü [m 2 ]
RészletesebbenÜDVÖZÖLJÜK A NAPKOLLEKTOR BEMUTATÓN!
ÜDVÖZÖLJÜK A NAPKOLLEKTOR BEMUTATÓN! Energiaracionlizálás Cégünk kezdettől fogva jelentős összegeket fordított kutatásra, új termékek és technológiák fejlesztésre. Legfontosabb kutatás-fejlesztési témánk:
RészletesebbenBaumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületgépészeti Tanszék
Az elsı lépések, avagy az épületek energetikai tanúsítása, tanúsítás jelentısége a lakásszövetkezetek és az ingatlanforgalmazók szemszögébıl Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületgépészeti Tanszék 2002/91
RészletesebbenEnergiatakarékos szellőzési rendszerek
Energiatakarékos szellőzési rendszerek Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Építészmérnöki Kar Alacsony energia fogyasztású épületek Low Energy Buildings Építészet? Épületszerkezetek?
RészletesebbenEnergetikai minőségtanúsítvány összesítő
Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Minta Project 6500 Baja Minta u 42 HRSZ: 456/456 Gipsz Jakab 6500 Baja Minta u 42 Tanúsító: Épületgépész Szakmérnök
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út
RészletesebbenBeszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben)
Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben) (-) (-) (+) (+) (+/-) (+) Épületek hővesztesége Filtrációs hőveszteség: szabályozatlan szellőztetésből, tőmítetlenségekből származó légcsere Transzmissziós
RészletesebbenANYAGHÁZTARTÁS Környezetkímélő hőszigetelő anyagok
ANYAGHÁZTARTÁS Környezetkímélő hőszigetelő anyagok Dr. Lányi Erzsébet-2010-05 1 A fenntarthatatlan fejlődés Ha a Földön kívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt
RészletesebbenEnergiahatékony gépészeti rendszerek
Energiahatékony gépészeti rendszerek Benkő László okl. gépészmérnök épületgépész tervező épületenergetikai szakértő Az előadás mottója: A legjobb energiamegtakarítás az, amikor nem használunk fel energiát.
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1002/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium, (2536 Nyergesújfalu, Babits M utca 6.)
RészletesebbenA napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak
A napenergia családi házakban történő felhasználási lehetőségeinek áttekintése Szabó Zsuzsanna V. földrajz környezettan szak Szakdolgozat témakörei 1. Nap, napsugárzás, napenergia Nap felépítése napsugárzás,
RészletesebbenA.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról
A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 3.sz Melléklet Követelményértékek 1 1. A határoló-és
RészletesebbenÖKOLOGIKUS ÉPÜLETREHABILITÁCIÓ
ÖKOLOGIKUS ÉPÜLETREHABILITÁCIÓ 1 A MEGLÉVŐ ÉPÍTETT KÖRNYEZET A hazai meglévő épületállomány nagy része műszaki és ökológiai szempontból is súlyosan leromlott állapotban van, mert: Az emberiséggel az a
Részletesebbene-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar
e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,
RészletesebbenAZ ORSZÁGHÁZ ENERGIAKONCEPCIÓJÁNAK TERVE A REICHSTAG RENDSZERÉNEK MINTÁJÁRA
KAZINCZY GYÖNGYVÉR BME Építészmérnöki Kar 5. évfolyam AZ ORSZÁGHÁZ ENERGIAKONCEPCIÓJÁNAK TERVE A REICHSTAG RENDSZERÉNEK MINTÁJÁRA ÉPÍTÉSZKARI TUDOMÁNYOS ÉS MŰVÉSZETI DIÁKKÖRI PÁLYÁZAT BUDAPESTI MŰSZAKI
RészletesebbenÉpületenergetika: szabályozási környezet és abszolút alapok
Épületenergetika: szabályozási környezet és abszolút alapok 2018. Április 9. okl. építészmérnök, tudományos munkatárs BME Épületszerkezettani Tanszék 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai
RészletesebbenTudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010
Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~
RészletesebbenA 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és a 176/2008-as kormányrendeletek problémái, korszerűsítési lehetőségei
A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és a 176/2008-as kormányrendeletek problémái, korszerűsítési lehetőségei Tartalom Fogalmi pontosítások Egyszerűsítések, ellentmondások tisztázása Eddig nem kezelt kérdésekre
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenFenntartható társadalom épített környezete. Dr. Lányi Erzsébet PhD. MEH konferencia
Fenntartható társadalom épített környezete 1 Takarékoskodj a Föld energiájával! Feladatom rávilágítani arra, hogy ezen a konferencián nem csak egyszerűen és elsősorban épületeink használati energiájával
RészletesebbenENERGETIKAI- ÉS KOMFORTSZIMULÁCIÓ
ENERGETIKAI- ÉS KOMFORTSZIMULÁCIÓ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék TARTALOM Komfortelmélet alapjai Termikus komfort - Fanger modell Esettanulmány
RészletesebbenKülönleges vízszigetelések a környezetvédelem jegyében. SZAKMAI NAP Budapest, október 25.
Különleges vízszigetelések a környezetvédelem jegyében SZAKMAI NAP Budapest, 2010. október 25. 2 Vízszigetelési hiányosságokból adódó épület- és építménykárok BEVEZETŐ ELŐADÁS Dr. H. Baráti Ilona Épületeket
Részletesebbena NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenEnergetikai minőségtanúsítvány összesítő
Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület Megrendelő Tanúsító Helység... utca 1. (HRSZ...) X.Y. A Dom-Haus Kft energetikai szakértője Az épület(rész) fajlagos primer
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenKLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE
KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások
RészletesebbenÖKOLOGIKUS ÉPÍTÉSZET. Ökologikus építészetbev Dr. Lányi Erzsébet
ÖKOLOGIKUS ÉPÍTÉSZET Dr. Lányi Erzsébet-200-.09 1 Környezetbarát építés Környezettudatos-, ökologikus-, energiatudatos-, zöld-, vagy bio építészet lényegében egy szemléletmódot jelent; A fenntartható fejlődés
RészletesebbenNapenergia hasznosítás
Fókusztéma - üzemeltetőknek Napenergia hasznosítás Szoláris potenciál (éves szoláris hozam) Fa Lignit Földgáz Tüzelőolaj A tájolás és a meredekség hatása az energiahozamra Tájolás (fok) Nyugat Kelet Délnyugat
Részletesebbene 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó
Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó TARTALOM: Az e 4 koncepció Passzívház egy rétegű monolit tégla falazattal Energia hatékony téglaház modell = a jövő háza? Az egész több, mint a részek
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenEnergetikai minőségtanúsítvány összesítő
. Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: Konceptum bérház FEP-Konceptum Kft 1116. Budapest, Vasvirágsor 72. Az épület(rész) fajlagos primer
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenEnergetikai minőségtanúsítvány összesítő
Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: 29 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ ÉS ÜZLET VERESEGYHÁZ, SZENT ISTVÁN TÉR (HRSZ:8520.) Megrendelő: L&H STNE KFT. 3561 FELSŐZSOLCA KAZINCZY
RészletesebbenKÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV
KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV az alacsony energiaigényű lakóépületekre vonatkozó követelményrendszer Megjelent: Budapest, 2014 Szerző:
RészletesebbenLevegőminőségi helyzetkép Magyarországon
Levegőminőségi helyzetkép Magyarországon Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Időjárás Éghajlat Levegőkörnyezet Az OLM felépítése AM / Agrárminisztérium OMSZ / Országos Meteorológiai
RészletesebbenPasszívházak, autonóm települések. Ertsey Attila
Passzívházak, autonóm települések Ertsey Attila TOSICS IVÁN - VÁROSKUTATÁS KFT. Fenntartható védekezés a klímaváltozás ellen CO 2 emisszió kiváltása: energiatakarékosság átállás megújuló energiaforrásokra,
RészletesebbenÉpületenergetika. Az energetikai számítás és tanúsítás speciális kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK
Épületenergetika Az energetikai számítás és tanúsítás speciális kérdései Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK Épületrész vagy lakás tanúsítása 7/2006 TNM rendelet: Nincs egyértelmű előírás Minden szövegkörnyezetben:
RészletesebbenKombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató
Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő
RészletesebbenHőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.
Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,
RészletesebbenTüzelőanyagok fejlődése
1 Mivel fűtsünk? 2 Tüzelőanyagok fejlődése Az emberiség nehezen tud megszabadulni attól a megoldástól, hogy valamilyen tüzelőanyag égetésével melegítse a lakhelyét! ősember a barlangban rőzsét tüzel 3
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
RészletesebbenÉpület termográfia jegyzőkönyv
Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1003/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.)
RészletesebbenÉpület rendeltetése Belső tervezési hőmérséklet 20 Külső tervezési hőmérséklet -15. Dátum 2010.01.10. Homlokzat 2 (dél)
Alapadatok Azonosító adatok lakóépület Épület rendeltetése Belső tervezési hőmérséklet 20 Külső tervezési hőmérséklet -15 Azonosító (pl. cím) vályogház-m Dátum 2010.01.10 Geometriai adatok (m 2 -ben) Belső
RészletesebbenNapkollektoros rendszerek méretezése. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági
. Számítógépes programok alkalmazása Orosz Imre ügyvezető Digisolar Kft. Fülöp István tervező Naplopó Kft. Miért kell méretezni? Célunk: Megtalálni a hőtechnikai, valamint pénzügyigazdasági jellemzők optimumát.
Részletesebben