Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, december 23. (OR. en) 18165/13 ADD 6 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: december 20. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: ENV 1234 ENER 599 IND 387 TRANS 692 ENT 355 SAN 553 Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára SWD(2013) 532 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA Amely a következő dokumentumokat kíséri: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a Tiszta levegőt Európának programról, Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról, Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról, Javaslat a Tanács határozata a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló évi jegyzőkönyv módosításáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a SWD(2013) 532 final számú dokumentumot. Melléklet: SWD(2013) 532 final 18165/13 ADD 6 DG E 1A HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SWD(2013) 532 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA Amely a következő dokumentumokat kíséri: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a Tiszta levegőt Európának programról Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről és a 2003/35/EK irányelv módosításáról Javaslat: a Tanács határozata a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló évi egyezményhez csatolt, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló évi jegyzőkönyv módosításáról {COM(2013) 917 final} {COM(2013) 918 final} {COM(2013) 919 final} {COM(2013) 920 final} {SWD(2013) 531 final} HU HU

3 1. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA 1.1. Szakpolitikai háttér A levegőszennyezés súlyos környezeti és egészségügyi károkat okoz. Ezek következtében 2010-ben több mint korai elhalálozás történt és az EU területének 62%-án ezen belül a Natura 2000 ökoszisztémák 71%-án mutatkoztak eutrofizációs hatások. Az egészségügyi károk külső költségei együttesen milliárd euró közé tehetők. A közvetlen gazdasági károk közül a kiesett munkanapok 15 milliárd euró, az egészségügyi költségek 4 milliárd euró, a terméshozam-kiesés 3 milliárd euró, az épületek állagromlása pedig 1 milliárd euró összegű veszteséget jelentettek. E problémákra válaszul az EU és a nemzetközi közösség is új levegőszennyezés-politikai intézkedéscsomagot dolgozott ki. Utólagos értékelés készült az uniós politika főbb elemeiről: a 2005-ös levegőszennyezési tematikus stratégiáról, a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvekről 1, a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvről 2, valamint egy sor forráskorlátozás jellegű jogszabályról. A szakpolitikai fellépés a kibocsátás számottevő csökkenését eredményezte 1990 és 2010 között, ami általánosságban megoldást hozott a savas esők (savasodás) problémájára az EUban. 3 A szálló porra visszavezethető egészségügyi hatások 2000 és 2010 között mintegy 20%- kal enyhültek. 4 A levegő minőségére vonatkozó politika átfogó struktúrája koherens, de a tényleges megfelelés érdekében nagyobb összhangot kell teremteni a forráskorlátozás, a határértékek és a környezeti levegő minőségére vonatkozó normák között Főbb megoldatlan problémák Az előrelépések ellenére továbbra is számottevő negatív hatásokkal kell számolni. A levegőszennyezés az első számú halálozási ok az EU-ban: tízszer több korai elhalálozás következik be miatta, mint a közúti balesetek miatt, 5 ami súlyosan megterheli az egészségügyet és jelentős termelékenység-kiesést is okoz. Az ökoszisztémát érintő legfőbb megoldatlan probléma az eutrofizáció. E folyamat az EU legértékesebb ökoszisztémáinak háromnegyedét fenyegeti, veszélybe sodorva a Natura 2000 hálózatból származó évi milliárd eurós bevételt /50/EK és 2004/107/EK irányelv. 2001/81/EK irányelv. A kibocsátáscsökkenés a nagy tüzelőberendezésekből származó kén-dioxid-kibocsátás uniós szabályozásának, valamint a közúti közlekedésben felhasznált tüzelőanyagok szigorú kéntartalomelőírásainak köszönhető, mely utóbbi lehetővé tette az Euro 4-es és annál korszerűbb katalizátorok bevezetését ben a szálló por , az ózon korai elhalálozás kiváltó oka volt. Az EUROSTAT statisztikai jelentései alapján a halálos kimenetelű közúti baleseteknek 2010-ben nagyságrendileg áldozata volt az EU-27-ben. HU 2 HU

4 E helyzethez kapcsolódik két konkrét megoldatlan probléma. Először is a levegőminőségi előírások számos esetben sérülnek: az EU levegőminőség-ellenőrzési övezeteinek egyharmada lépi túl a szálló porra (PM 10 ) vonatkozó, egynegyedük pedig a nitrogén-dioxidra (NO 2 ) vonatkozó határértékeket. Másodsorban még a meglévő uniós szabályozás maradéktalan betartása sem elegendő a hosszú távú célkitűzések teljesüléséhez. Az előrejelzések szerint 2020-ban várhatóan még mindig korai elhalálozás következhet be a PM 2,5 és a talajközeli ózon miatt A kiváltó okok A levegőminőségi előírások túllépése A dízelkibocsátásokra visszavezethető NO 2 és NO x megfelelési problémák Jóllehet 1993 és 2009 (az Euro 1 és az Euro 5) között négyszeresen megszigorodtak a dízelüzemű gépjárművek NO x -kibocsátásának határértékei, a valós vezetési körülményeket tekintve mégis enyhén nőtt azok becsült átlagos NO x -kibocsátása. Ez a megfelelés hiányának jelenlegi egyetlen és legfőbb kiváltó oka. A kisméretű tüzelőberendezések és a koncentrált helyi szennyezés okozta súlyos szállópormegfelelési problémák Azok az esetek, amikor a szállóporszennyezés a legsúlyosabban túllépi a határértékeket, a háztartási szilárd tüzelőanyag-égetésre vezethetők vissza, ráadásul egyes földrajzi helyeken a kibocsátók magas koncentrációja olyan topográfiai adottságokkal párosul, amelyek megakadályozzák a szennyeződés tényleges eloszlását. 6 A nemzeti és helyi szintű fellépések közötti gyenge koordináció, valamint a regionális és helyi kapacitáshiány tovább nehezíti és költségesebbé teszi a megfelelést A hatóságok gyakran késve intézkednek a levegőszennyezés visszaszorítása érdekében. Ez részben összefügg azzal, hogy nincsenek megfelelő kapacitásaik a szennyezéscsökkentő intézkedések kidolgozására, végrehajtására és nyomon követésére. Hatékonyabb koordinációra volna szükség a nemzeti kibocsátási határértékekhez kapcsolódó nemzeti programok és a környezeti levegő minőségére irányuló cselekvési tervek között. Az EU a jelenlegi állás szerint nem fogja tudni teljesíteni hosszútávú levegőminőségi céljait A 2020 után is fennmaradó egészségügyi problémákért számos ágazat felelős A szálló por és az ózon koncentrációjában minden fontosabb ágazatnak része van, ezért ezek mindegyikét figyelembe kell venni. A költséghatékony kibocsátáscsökkentés szempontjából nagyobb potenciál rejlik azon ágazatokban, amelyeket az eddigi intézkedések a legkevésbé érintettek (pl. mezőgazdaság, közepes méretű tüzelőberendezések, nem közúti, mozgó gépek és nemzetközi hajózás) Több fontos európai csomópontban folyamatos a határértékek túllépése, ilyen például: Milánó, Madrid, Barcelona, London és több más agglomeráció. Különösen igaz ez azokra az országokra, amelyek még nem jelentettek be kén-dioxid- és/vagy nitrogénoxid-kibocsátásellenőrzési övezeteket. HU 3 HU

5 A mezőgazdaság ammóniakibocsátása a fennmaradó környezeti hatások fő oka A mezőgazdaság az ammóniakibocsátások 90%-áért felelős és az eutrofizáció elsődleges kiváltó tényezője. Az ágazatban tág kiaknázatlan ek rejlenek a költséghatékony kibocsátáscsökkentésre; ezek jelentős része a mezőgazdasági termelők számára is előnyös lenne. A tartós háttérszennyezés miatt a helyi intézkedések önmagukban nem képesek hatékonyan csökkenteni a hatásokat A fő problémaforrásokhoz számottevő háttértényezők 8 járulnak, amelyek kívül esnek az illetékes helyi hatóságok ellenőrzésén. Ezek egy része nemzeti szintű és e szinten kezelhető probléma, de jelentős (a PM 2,5 esetében 50% fölötti, az NH 3 esetében 60% fölötti) arányban fordulnak elő országhatárokon átívelő problémák is A probléma várható fejleményei A PM 10 és a NO 2 terén a megfelelési szint 2020-ra lényegesen javulni fog. Tartós problémák főként a csomópontokban (pl. Róma, Lisszabon), illetve azokban a régiókban alakulnak ki, ahol továbbra is bevett dolog szénnel fűteni a háztartásokban (pl. Lengyelország, Bulgária, Csehország és Szlovákia), és ahol a magas népsűrűség miatt nagyszámú népesség van kitéve a veszélyeknek ra várhatóan valamennyi tagállam teljesíteni tudja nemzeti kibocsátási határértékeit. Az alapforgatókönyv szerint az Euro 6 szabványok bevezetésével 2017-től teljes körűen sikerül szabályozni a dízelüzemű könnyűgépjárművek valós NO x -kibocsátásait. 10 Ez létfontosságú a megfelelés 2020-ig történő megvalósulásához. Az egészségügyi hatások azonban a teljes megfelelés esetén is csak egyötödükkel csökkennek 2025-re, az eutrofizációs hatás pedig alig enyhül. 2. A SZUBSZIDIARITÁS ELEMZÉSE A jogalap a Szerződés 192. cikkének (1) bekezdése. Az uniós szintű fellépés folytatását indokolja a levegőszennyezés tartós határokon átívelő jellege, valamint az olyan termékek hozzájárulása, amelyeket a belső piaccal összefüggő okokból uniós szinten kell szabályozni. A szennyezés csökkentéséből következő egészségügyi és környezeti előnyök kiegyensúlyozzák a ráfordításokat, biztosítva az intézkedés arányosságát. Az illetékes szolgálatok tanulmányozzák azt is, hogyan lehet optimálisan megosztani a kibocsátáscsökkentés felelősségét a tagállamok és az EU között A mért szennyezésszintek a specifikus helyi forrásokból (például ipari létesítményekből vagy városi közlekedésből) származó szennyezések és a háttérszennyezés összegéből adódnak össze, mely utóbbiban regionális és nagy hatótávolságú szennyezőforrások egyaránt szerepet játszhatnak. Az Európai Megfigyelő és Értékelő Program (EMEP) becslései. Az alapforgatókönyv feltételezi az Euro 6-os szabványnak való megfelelés megvalósulását, mivel az elfogadott szabályozásba bele van foglalva ez az ambíció; az intézkedés megvalósítása műszaki kivitelezési mechanizmusok kérdése. HU 4 HU

6 3. CÉLKITŰZÉSEK A hosszútávú stratégiai cél olyan levegőminőség elérése, amely mellett jelentősen csökkennek az emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatások és kockázatok. Két általános célkitűzés került meghatározásra: A jelenlegi levegőminőségre irányuló politikáknak való megfelelés, valamint a nemzetközi vállalásokkal való következetesség biztosítása legkésőbb 2020-ig. A negatív egészségügyi és környezeti hatások további csökkentésének megvalósítása a 2030-ig tartó időszakban. 4. SZAKPOLITIKAI VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK, A HATÁSOK ELEMZÉSE, A LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ ELSŐ (2020-AS) CÉLKITŰZÉS ESETÉBEN 4.1. Figyelembe vett ek Az alapforgatókönyv biztosítja a felülvizsgált Göteborgi Jegyzőkönyv által előírt kibocsátáscsökkentések megvalósulását. A hatásvizsgálat öt további et vett száma a megfelelési probléma megoldására: egy új uniós forrásszabályozást; szigorított (a göteborginál szigorúbb) nemzeti kibocsátási határértékeket; a tagállami fellépésekhez nyújtott fokozott uniós támogatást; a szigorúbb nemzetközi ellenőrzés támogatását; és a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek módosítását A hatások vizsgálata Az alapforgatókönyv biztosítja a levegőminőségi szabványok széles körű érvényesülését, amennyiben az Euro 6 bevezetésével megoldódik a dízelüzemű könnyűgépjárművek valós kibocsátásának problémája. Ami a fennmaradó megfelelési problémákat illeti, az övezetek %-a belül esik az 5µg/m3 határértéken, és csak 6-8%-uk lépi túl azt (szennyezőanyagtól függően). A helyi levegőszennyezés csökkentésére irányuló további tagállami intézkedések viszonylag könnyen meg tudnák oldani az első kategória problémáit. A második kategória esetében a házi tüzelőberendezések (a legfőbb szállóporforrások) szabályozása a szilárd tüzelőanyag korlátozásával és a tüzelőanyag-váltás támogatásával oldható meg (pl. a strukturális alapokból), a NO 2 -szennyezés a dízelüzemű járművek forgalomkorlátozása révén kezelhető. Az új forrásszabályozás, illetve a nemzeti kibocsátási határértékek további szigorítása nem tudná hatékonyan kezelni a fennmaradó határértéktúllépések tényleges helyi forrásait. A as időszakra vonatkozó elemzés tehát a fenti eket vette figyelembe A ek összehasonlítása Az alapforgatókönyv széles körű megfelelést biztosít, a 2020-ig tartó időszakban a fennmaradó problémákért a helyi szennyezési források a felelősek. Ez utóbbiakat helyi szintű intézkedésekkel lehet hatékonyan szabályozni, melyeket uniós szinten a strukturális változások például a tüzelőanyag-váltás finanszírozása támogathat. A környezeti levegő minőségére vonatkozó irányelveket nem volna helyénvaló enyhíteni; ezek végrehajtása teljesíthető cél. HU 5 HU

7 5. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK, A HATÁSOK ELEMZÉSE, A LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A MÁSODIK ( AS) CÉLKITŰZÉS ESETÉBEN 5.1. Figyelembe vett ek A hatásvizsgálat az alapforgatókönyv mellett öt további et vett figyelembe, az alábbi, 1. táblázatnak megfelelően. 1. táblázat: A as időszakra figyelembe vett szakpolitikai ek 1. 6A. 6B. 6C. 6D. 6E. Alapforgat ókönyv Az alapforgatókönyv és a PM 2,5 Az alapforgatókönyv és a PM 2,5 Az alapforgatókönyv és a PM 2,5 Az alapforgatókönyv és a PM 2,5 Megfelelés a WHO-iránymutatásokban technikailag kivitelezhetőtechnikailag kivitelezhetőtechnikailag kivitelezhetőtechnikailag kivitelezhetőszereplő értékeknek (az eltérés >100 %- maximális csökkentése közöttimaximális csökkentése közöttimaximális csökkentése közöttimaximális csökkentése közöttios csökkentése a PM 2,5 esetében) eltérés 25 %-os csökkentése eltérés 50 %-os csökkentése eltérés 75 %-os csökkentése eltérés 100 %-os csökkentése Az intézkedések a szálló por egészségügyi hatásaira összpontosítanak, mert azok károsabbak és pénzben is kifejezhetők, így könnyen összevethetők a költségekkel. A szálló por ellenőrzése ugyanakkor az ózonszintért, az eutrofizációért és a savasodásért felelős szennyezőanyagokat is érinti, így a szóban forgó ek ezeket a hatásokat is enyhítik. A 6E., vagyis a WHO irányértékeinek való megfelelés 2030-ig nem valósítható meg strukturális, valamint műszaki jellegű változások nélkül. A cél hosszú távon történő teljesítésének ét a későbbiekben fogják vizsgálni A hatások vizsgálata A teljes hatásvizsgálat mind 2025-re, mind 2030-ra vonatkozóan tartalmaz elemzést; a rövidség kedvéért ez az elemzés csak a 2025-re vonatkozó eredményeket ismerteti Egészségügyi és környezeti hatások Az egészségügyi és környezeti hatásoknak a 2005-ös állapotokhoz képest megvalósult százalékos csökkenését az alábbi 2. táblázat ismerteti: HU 6 HU

8 2. táblázat: Az egészségügyi és környezeti hatások százalékos csökkenése 2005-höz képest A 6B 6C 6D PM 2,5 -kitettség miatti korai elhalálozások % -42 % -46 % -50 % -54 % Ózon-kitettség miatti korai elhalálozások % -29 % -30 % -33 % -39 % Eutrofizáció, nem védett övezetek (négyzetkilométer) % -24 % -28 % -34 % -40 % Savasodás, nem védett övezetek (négyzetkilométer) % -77 % -81 % -85 % -87 % A 6C. az alapforgatókönyvhöz képest további egyharmaddal csökkenti a PM 2,5 egészségügyi hatásait (50 %-os csökkentés 38 %-kal szemben), miközben az eutrofizációs hatások az alapforgatókönyvhöz viszonyítva több mint felével csökkennek (34 %-os csökkenés 21 %-kal szemben) Gazdasági hatások A gazdasági hatásokat az alábbi 3. táblázat ismerteti, millió euróban kifejezve (többletköltségek az 1. hez (alapforgatókönyv) viszonyítva, illetve százalékos növekedés az alapforgatókönyvhöz képest): 3. táblázat: A különböző ek gazdasági hatásai 1. 6A. 6B. 6C. 6D. EU-28, ,25 % ,38 % ,31 % ,9 % Az egyes SNAP 11 ágazatoktól elvárt erőfeszítéseket a 4. táblázat ismerteti, millió euróban és az 1. hez viszonyított százalékos növekedésben kifejezve: 4. táblázat: Egyes SNAP ágazatoktól elvárt erőfeszítés 1. 6A. 6B. 6C. 6D. Energiatermelés ,46 % 125 1,31 % 470 4,92 % % Házi tüzelőberendezések ,78 % 497 5,29 % % % Ipari tüzelőberendezések ,75 % 156 6,20 % % % Ipari folyamatok ,34 % 125 2,49 % 331 6,61 % % Tüzelőanyag-kitermelés ,00 % 0 0,00 % 6 0,81 % % Oldószerhasználat ,08 % 2 0,15 % 56 4,76 % % Közúti szállítás ,00 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % Nem közúti, mozgó gépek ,01 % 5 0,06 % 145 1,66 % % Hulladék % % % % Mezőgazdaság ,33 % % % % Összesen ,25 % ,38 % ,31 % % A SNAP ágazatok egyes tevékenységtípusokat jelölnek (pl. tüzelőberendezések, oldószerhasználat), amelyek különféle gazdasági szektorokban valósulhatnak meg (vegyipar, finomítók stb.). A 6C. az egyes gazdasági szektorokat tekintve a mezőgazdaságban az adott szektor által kitermelt érték 0,22 %-ának, a finomítók esetében 0,1 %-ának, minden más iparág esetében jelentősen kisebb arányának megfelelő többletráfordítást követel meg. 11 Selected Nomenclature for Air Pollution (Légszennyező anyagok válogatott nómenklatúrája) HU 7 HU

9 A közvetlen gazdasági előnyöket és a külső költségek összegét az 5. táblázat ismerteti. További intézkedésekkel a külső költségek az alapforgatókönyvhöz viszonyítva évente milliárd euróval csökkenhetnének; ebből több mint 4,5 milliárd euró közvetlen megtakarításként jelentkezne. 5. táblázat: A levegőszennyezés csökkenéséből adódó gazdasági előnyök 2025, EU-28 6A. 6B. 6C. 6D. Elvesztett munkanapok közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest (millió euró) Az épített környezet károsodása közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest (millió euró) Takarmány-értékveszteség közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest (millió euró) Egészségügyi költségek összesen közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest (ha vannak adatok) Közvetlen gazdasági előnyök az alapforgatókönyvhöz képest A levegőszennyezés külső költségeinek csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (alsó becslés) A levegőszennyezés külső költségeinek csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (felső becslés) Az összesített GDP-hatás még a 6C. esetében is rendkívül csekély, mindössze 0,025 %. Ha a makrogazdasági elemzésben a termelékenység növekedését is figyelembe vesszük, az teljes mértékben kiegyenlíti a GDP-hatást, a további közvetlen előnyök (egészségügy, termények és épített örökség) pedig a GDP 0,007 %-ának megfelelő nettó nyereséget eredményeznek Társadalmi hatások A vizsgált ek mindegyikének csekély a foglalkoztatási hatása (a 6C. esetében 2000 új munkahely keletkezik, ami még belül van a bizonytalansági határon), a munkatermelékenység növekedésének figyelembe vétele nélkül. Ha ez utóbbival is számolunk, nettó munkahely-teremtés lesz az eredmény ( ezer munkahely) Versenyképesség és a kkv-kra kifejtett hatás A legjelentősebb mértékben érintett ágazatok a mezőgazdaság és a kőolaj-finomítási ágazat. A hatás mértéke minden esetben a bruttó hozzáadott érték 1 %-ának megfelelő küszöbön belül vagy annak értéke körül alakul, vagyis megfelelő mozgástér marad a többletköltségek tekintetében. A kkv-kra kifejtett hatás a mezőgazdasági intézkedések, valamint a közepes méretű tüzelőberendezésekre vonatkozó intézkedések esetében számottevőek. A közepes méretű tüzelőberendezések esetében ez a hatás a bruttó működési eredmény 2,4%-a alá szorítható (lásd lent). A mezőgazdasági intézkedések a nagyobb létesítményekre összpontosíthatók, amelyek a kapacitás nagy részét lefedik, a fennmaradó hatások pedig a Vidékfejlesztési Alapból nyújtott megfelelő támogatással kezelhetők A 2050-ig szóló hosszútávú célkitűzés megvalósítási pályája A WHO 10 µg/m 3 -es határértéke alatti háttér-pm 2,5 -koncentráció gyakorlatilag mindenütt megvalósítható lenne az EU területén (a terület 99,5 %-án, ami a kitett népesség 99 %-át érintené) megfelelő strukturális változtatások és technológiai fejlesztés megvalósításával. A szükséges kibocsátáscsökkentések megvalósításának indikatív pályáját a 6. táblázat ismerteti. 6. táblázat: Kibocsátáscsökkentési pálya a WHO irányértékek 2050-ig történő megvalósításához; kibocsátás (ezer tonna), a 2005-ös szinthez viszonyított kibocsátáscsökkenés EU HU 8 HU

10 SO2 NO x PM 2,5 NH 3 Illékony szerves vegyületek A ek összehasonlítása -79 % -82 % -87 % -91 % -65 % -70 % -78 % -83 % -48 % -54 % -64 % -72 % -30 % -38 % -42 % -48 % -50 % -55 % -64 % -71 % A 7. táblázat a választási ek alapforgatókönyvhöz viszonyított hatásainak összehasonlítását ismerteti: 7. táblázat: A választási ek alapforgatókönyvhöz viszonyított hatásainak összehasonlítása 2025, EU-28 6A. 6B. 6C. 6D. Költségek az alapforgatókönyvhöz képest (millió EUR) Egészségügyi költségek további csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (referenciaév: 2005) Eutrofizációs hatások további csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (referenciaév: 2005) 10 % 21 % 32 % 43 % 16 % 33 % 62 % 90 % GDP-hatás, a termelékenység-növekedést figyelembe véve % % % - A levegőszennyezés külső költségeinek csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (alsó becslés) A levegőszennyezés külső költségeinek csökkentése az alapforgatókönyvhöz képest (felső becslés) Egyéb közvetlen előnyök A 6C. esetében az előnyök meghaladják a költségeket, a 6D. kiegészítő intézkedéseinek azonban több a költsége, mint a haszna. Ezért a 6C. az előnyben részesített Érzékenységi elemzés A 6C. en elvégzett kiterjedt érzékenységi elemzés a következő következtetésekre jutott: az éghajlat-változási politika kedvező hatással van a levegőminőségre, de egymagában nem elegendő a hosszútávú levegőminőségi célkitűzés 2050-ig történő megvalósulásához; a 6C. en túlmenően az eutrofizáció és az ózon egészségügyi hatásai alacsony költségek (a megfelelés költségeinek 1%-os növekedése) mellett enyhíthetők; megvan a uniós metáncsökkentési célkitűzés rögzítésére alacsony költségek mellett vagy költségek nélkül; 12 a stratégiai célkitűzések alternatív forgatókönyvek segítségével továbbra is teljesíthetők. 12 A globális optimalizációs forgatókönyv nem veszi figyelembe a metángázt annak a többi ózonelőanyagétól eltérő élettartama (és ózonképző hatásának eltérő időtartamai) miatt. HU 9 HU

11 5.4. Az előnyben részesített megvalósításának eszközei Általánosságban a szakpolitikai terület legfőbb megvalósítási eszköze a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv, amelynek intézkedései a nemzeti kibocsátáscsökkentési programok, az emissziókataszterek és előrejelzések, valamint az ökoszisztéma-megfigyelési rendszerek javítására is irányulnak, csekély adminisztrációs terhek (6,9 millió eurós induló költség, a későbbiekben pedig 2,5 millió eurós éves költség) mellett. A jelenlegi és kidolgozás alatt lévő uniós forráskorlátozási jogszabályok az elvárt csökkentés %-át valósítják meg valamennyi szennyezőanyag esetében, az ammónia kivételével, amely esetében ez az arány mindössze 25 % (az ipari kibocsátásokról szóló irányelv eredményeképpen). A közepes méretű (1 50 MW névleges hőteljesítményű) tüzelőberendezések uniós szintű szabályozása költséghatékony intézkedés lenne: jelentős és költséghatékony kibocsátáscsökkentés valósítható meg a szálló por, a nitrogén-oxidok és a kén-oxidok esetében; az érdekelt szereplők éves összköltsége 400 millió euróra csökkenthető, ha a másodlagos nitrogén-oxid-korlátozási intézkedések csak az új berendezések egy részét érintik; az adminisztratív költségek minimális szintre csökkenthetők, ha az előírások csak a berendezések nyilvántartásba vételére vonatkoznak. Az előnyben részesített a Göteborgi Jegyzőkönyvnek megfelelő kibocsátáscsökkentés, a berendezésekre vonatkozó regisztrációs kötelezettséggel kiegészítve. Ez az intézkedések kkv-kra kifejtett hatását bruttó működési eredményük 0,1 2,4%-ára csökkenti. 6. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A levegőminőséggel kapcsolatos uniós politika nyomon követését és értékelését számos mutató és mechanizmus szolgálja (pl. az EEA és az EMEP jelentései). Ezek alkalmazhatók a felülvizsgált hatáscsökkentési célkitűzések eredményeinek értékelésére is. A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv új kibocsátáscsökkentési előírásainak nyomon követése a kataszterekre és előrejelzésekre vonatkozó szigorúbb szabályok alapján valósul meg. A szóban forgó szakpolitika ötéves ciklusok alapján kerül felülvizsgálatra, első ízben legkésőbb 2020-ban. HU 10 HU