A nemdohányzók védelméről szóló törvény megítélése és várható hatása

Átírás

1 2009. május A nemdohányzók védelméről szóló törvény megítélése és várható hatása Kérdőíves felmérés az Országos Egészségfejlesztési Intézet számára

2 A nemdohányzók védelméről szóló törvény megítélése és várható hatása Kérdőíves felmérés az Országos Egészségfejlesztési Intézet számára

3 Tartalom 1. A kutatás háttere és célja A vendéglátóiparban érintettek mintájának leírása Dohányzás vendéglátóipari egységben A válaszadók dohányzási szokásai A környezet dohányzási szokásai A dohányzók megítélése Vélemények a dohányzás szabályozásáról Az egészségügyben érintettek mintájának leírása Dohányzás a kórházban A válaszadók dohányzási szokásai A környezet dohányzási szokásai A dohányzók megítélése Vélemények a dohányzás szabályozásáról A közoktatásban érintettek mintájának leírása Dohányzás a munkahelyen A válaszadók dohányzási szokásai A környezet dohányzási szokásai A dohányzók megítélése Vélemények a dohányzás szabályozásáról Összefoglalás

4 1. A kutatás háttere és célja áprilisában tervezet készült a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény módosításáról. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az Országos Egészségfejlesztési Intézet megbízásából több szakaszból álló kutatást végzett a törvény tervezett módosításainak megítéléséről. Jelen tanulmány a vendéglátóiparban, az egészségügyben és a közoktatásban érintettekkel készített kérdőíves kutatás eredményeit foglalja össze. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a válaszadók és a környezet dohányzási szokásait, valamint feltérképezze a tervezett módosítás várható hatását és megítélését. Az adatfelvételre áprilisában került sor. 3...

5 2. A vendéglátóiparban érintettek mintájának leírása A nemdohányzók védelméről szóló törvény vendéglátóipart érintő részeinek hatását kétféle vendéglátóipari egységben vizsgáltuk fele-fele arányban: étteremben és minden egyéb olyan egységben, ahol nincs melegkonyha. A mintába összesen 45 település és budapesti kerület került, 200 válaszadót dolgozóként, 200 válaszadót pedig vendégként fogja érinteni a törvény. A válaszadók társadalmi-demográfiai leírását az alábbi táblázatok tartalmazzák. 4...

6 1. táblázat A válaszadók társadalmi-demográfiai leírása (százalék) VENDÉG DOLGOZÓ NEM férfi nő ÉLETKOR éves éves éves éves és idősebb ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 általános 10 4 szakmunkásképző középiskola érettségivel főiskola, egyetem diplomával 14 7 SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET a jövedelmünk nem elég a megélhetéshez, kölcsönökből élünk nagyon odafigyelve épphogy csak kijövünk gond nélkül kijövünk, de félretenni nem tudunk kijövünk, és félre is tudunk tenni

7 2. táblázat A dolgozók foglalkozása (százalék) pultos 49 pincér 23 szakács 7 főpincér, teremfőnök 5 konyhai kisegítő 4 séf 1 egyéb táblázat A vendégek foglalkozása (százalék) felsővezető 4 középvezető 1 beosztott értelmiségi 7 egyéb szellemi, irodai dolgozó 14 munkafelügyelő, képzett szakmunkás 34 szakképzetlen fizikai munkás 7 mezőgazdasági termelő 1 bevásárlásért, a háztartási munkáért felelős 3 nyugdíjas, életjáradékos 12 tanuló 9 egyéb

8 3. Dohányzás vendéglátóipari egységben 3.1 A válaszadók dohányzási szokásai A vendéglátóhelyen megkérdezett válaszadók az átlagosnál gyakrabban dohányoznak: valamivel több mint felük naponta dohányzik. Egyharmaduk soha nem dohányzott, egytizedük pedig leszokott. Egy átlagos vendéglátóipari dohányos egy héten átlagosan 100 szál cigarettát szív, kétharmaduk (67 százalék) kevesebb, mint egy csomagot füstöl el naponta, egyharmaduk pedig legalább egy dobozzal szív. A dohányzásról leszokottak között van olyan, aki egy hónapja hagyta abba és olyan is, aki 45 éve. Az átlag 46 hónap, azaz közel négy év cigaretta nélkül. 1. ábra Milyen gyakran dohányzik? (százalék) vendég dolgozó EGYÜTT naponta 0 hetente 4-6-szor 20 hetente 2-3-szor 40 hetente egyszer 60 soha dohányoztam, 80 de leszoktam

9 A dohányzó dolgozók legnagyobb része állítása szerint a legtöbbször a dohányzásra kijelölt helyen cigarettázik a munkahelyén, és ezek túlnyomó többsége (94 százalék) tisztában is van vele, hol van a kijelölt hely. A dolgozók valamivel több mint egyötöde számára a pult a leggyakoribb dohányzó hely, de a cigisek többsége szabad téren is szokott szívni. 2. ábra Hol dohányzik a legtöbbször a munkahelyén? (a dohányzó vendéglátóipari dolgozók százalékában, N=108) a dohányzásra kijelölt helyen 46 4 a pultnál szabad téren (erkélyen, udvaron, az épület előtt stb.) megnevezi azt a helyet, ami ki van jelölve 5 12 másik helyet mond 6 14 mosdóban 1 4 a legtöbbször még említi a konyhában 4 nem dohányzik a munkahelyén 3 1 A mintába került vendéglátóipari egységek egyharmadában nincs dohányzásra kijelölt hely, két százalékuk pedig dohányzásmentessé nyilvánított. Ahol van kijelölt hely, ott a 8...

10 dolgozók túlnyomó többsége (90 százalék) tudja, hol van ez. A vendégek között egyötödnyien (22 százalék) nem tudták megnevezni a dohányzásra kijelölt helyet és egy tizedük mást mondott, mint ami tényleg ki van jelölve. A nemdohányzók körében érthetően - sokkal magasabb (17 százalék) azok aránya, akik nem tudják, hogy hol van a kijelölt hely (pedig van ilyen), mint a dohányzók között (6 százalék). A válaszadók túlnyomó többsége (93 százalék) dolgozók és vendégek, cigarettázók és nemdohányzók egyaránt úgy vélik, hogy a dohányzásra kijelölt hely a rendeltetésének megfelelő helyen van azokban a felkeresett vendéglátóipari egységben, ahol van ilyen. Az a 16 fő, aki szerint a dohányzásra kijelölt hely nem megfelelő helyen van, a következő javaslatokat tette: F az étterem elején lenne alkalmas hely F az utcán, a bejárat előtt F ventillátor, elszívó kellene F csak az épületen kívül, az udvaron F egy külön helyiségben, amit lehet szellőztetni F fedett kellene, hogy legyen F hiába jelzem F kint a teraszon F ki kell nyitni az ajtót, menjen ki a füst egy része F kitiltanám őket mindenhonnan F mindegy, csak szellőztetve legyen F nincs ilyen hely, sehol nem lenne jó helyen 9...

11 3. ábra Hol van a dohányzásra kijelölt hely a vendéglátóipari egységben? (százalék) vendég dolgozó EGYÜTT azt mondja, ami tényleg ki van jelölve mást mond nincs dohányzásra kijelölt hely a munkahely dohányzásmentessé nyilvánított nem tudja 10...

12 4. ábra Hol van a dohányzásra kijelölt hely a vendéglátóipari egységben? (százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT azt mondja, ami tényleg ki van jelölve nincs dohányzásra kijelölt hely mást mond a munkahely dohányzásmentessé nyilvánított nem tudja A dohányzó vendégek nagy részével (85 százalék) előfordul, hogy zárt légterû vendéglátóhelyen dohányzik

13 5. ábra Előfordul-e Önnel, hogy zárt légterû vendéglátóhelyen dohányzik? (dohányzó vendégek körében, százalék) igen nem 3.2 A környezet dohányzási szokásai A dohányos dohányost vonz: legalábbis erre utal, hogy míg a cigarettázók kétharmada naponta tölt időt más, éppen dohányzó ember társaságában, addig a nemdohányzóknak mindössze egyharmada kényszerül erre napi gyakorisággal. A dohányzók túlnyomó többsége (92 százalék) hetente legalább egyszer van más cigarettásokkal együtt, míg a nemdohányzók között ez az arány 69 százalék

14 6. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT naponta hetente 4-6-szor hetente 2-3-szor hetente egyszer ritkábban soha A vendégek egyharmada azt állítja, hogy egyáltalán nem dohányoznak körülötte azon a vendéglátóhelyen, ahol a kérdezés történt. Ugyanakkor egynegyed-egyötöd azok aránya, akik azt mondják, hogy valaki mindig dohányzik körülöttük. Úgy tûnik, hogy a nemdohányzók inkább olyan helyeket választanak, ahol nincs dohányfüst: legalábbis erre utal, hogy a dohányosok több mint kétszer olyan arányban mondták, hogy valaki mindig cigarettázik körülöttük, és harmadannyian, hogy egyáltalán nem dohányoznak körülöttük, mint a nemdohányosok

15 7. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel ezen a vendéglátóhelyen, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (vendégek körében, százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT valaki mindig dohányzik körülöttem körülbelül az itt töltött idő felében dohányzik valaki ennél kevesebbet dohányoznak körülöttem egyáltalán nem dohányoznak körülöttem A vendéglátóiparban dolgozók közel négytizede szinte teljes munkaidejében dohányzó emberek környezetében van. A dohányzó dolgozóknak pedig közel fele non-stop cigarettafüstben van. Ugyanakkor a nemdohányzó dolgozók 52 százaléka is a munkaideje legalább felét dohányosok körében tölti

16 8. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel ezen a vendéglátóhelyen, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (dolgozók körében, százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT egész nap dohányzó emberek környezetében dolgozom kb. a munkaidő felében alkalomszerűen néhány percet a nap nagy részében a munkaidő felénél kevesebbet semennyit 3.3 A dohányzók megítélése A dolgozókat jobban zavarja, hogy dohányoznak körülöttük a vendéglátóipari egységben, mint a vendégeket. Körükben 17 százalék azok aránya, akit ez nagyon, további 15 százalékot pedig közepesen zavar. A vendégek hattizedét egyáltalán nem zavarja, hogy cigarettáznak körülöttük

17 9. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül ezen a vendéglátóhelyen? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=314; százalék) vendég dolgozó EGYÜTT nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem Az igazi vízválasztó dohányzók és nemdohányzók között van ebben a tekintetben: előbbiek közel háromnegyedét egyáltalán nem zavarja a dohányos környezet, utóbbiak közel háromtizedét viszont nagyon is zavarja ez

18 10. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül ezen a vendéglátóhelyen? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=314; százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem A legjobban a nemdohányzó dolgozókat zavarják a körülötte cigarettázók, de a dohányzó dolgozókat is jobban zavarja, mint a dohányzó vendégeket

19 11. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül ezen a vendéglátóhelyen? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni; 100 fokú skála átlagai*) vendég 10 dohányzik dolgozó 20 vendég 48 nem dohányzik dolgozó *100=nagyon zavarja, 1=egyáltalán nem zavarja Azok nagy része (71 százalék), akiket zavarnak a körülötte cigarettázók, tett már valamit ez ellen. A leggyakoribb, hogy köhögéssel, kézmozdulattal, illetve verbálisan jelzik a dohányzónak, hogy zavarja őket a füst. Az előre megadott válaszokon kívül a zavaró dohányzásra adott következő reakciókról számoltak be a válaszadók: F bekapcsolom a füstelszívót F első a vendég F én is dohányzom, nem is fogom szóvá tenni 18...

20 F főnöknek szóltam F gyakori szellőztetés F hamarabb távoztam, mint előre szándékoztam menni F kinyitom az ajtót F bejárat elé mentem. 12. ábra Előfordult-e már, hogy? (azok körében, akiket zavarnak a körülötte cigarettázók; százalék, N=140) köhögéssel, kézmozdulatokkal jelezte, hogy zavarja a füst szóvá tette a dohányzónak, hogy zavarja a füst máshová ment, ült le szóvá tette az üzlet alkalmazottjának, vezetőjének, hogy zavarja a füst egyéb vendég dolgozó EGYÜTT 19...

21 4. Vélemények a dohányzás szabályozásáról A vendéglátóiparban érintettek a leginkább az egészségügyben és a közoktatásban szigorítanák tovább a dohányzást, a legkevésbé pedig (azon kívül, hogy plusz szabadság járjon a nemdohányzóknak) azt támogatják, hogy a vendéglátóipari egységben zárt térben is tilos legyen dohányozni. Ugyanakkor kisebbségben vannak az ezt ellenzők. A válaszadók 42 százaléka teljes mértékben, további egynegyedük pedig inkább támogatja ezt a szigorítást is. 13. ábra A módosított szabályozás egyes elemeinek támogatása (százalék) egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni játszótéren tilos lesz dohányozni közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni a nem dohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja 20...

22 A szigorítás támogatásában a legnagyobb véleménykülönbség a dohányzók és a nemdohányzók között van: míg utóbbiak az összes szigorítást (a plusz szabadság kivételével) nagy mértékben támogatják, a dohányzók némileg visszafogottabbak. Különösen, ami az őket is érintő vendéglátóhelyi szigorítást illeti. Érdekes módon dolgozók és vendégek között nincs véleménykülönbség ebben a tekintetben, csakúgy, ahogy a különböző életkori csoportok között sincs

23 4. táblázat A szabályozás szigorítása egyes elemeinek támogatása néhány csoportban (100 fokú skála átlagai: 100=teljes mértékben támogatja, 1=egyáltalán nem támogatja. Szürke háttérrel azok a csoportok, ahol a különbség szignifikáns) NEM ISKOLAI VÉGZETTSÉ DOHÁNYZÁS férfi nő legfeljebb szakmunkásképző középiskola érettségivel főiskola, egyetem diplomával dohányzik nem dohányzik EGYÜTT vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni játszótéren tilos lesz dohányozni egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek a nemdohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak

24 Bár a válaszadók összessége nemigen tartja jellemzőnek, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak, vagy hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznának, jelentős véleménykülönbség mutatkozik ebben is dohányzók és nemdohányzók között: míg az utóbbiak nagyjából fele úgy véli, hogy ezek a kijelentések a valóságot tükrözik, a cigarettázók túlnyomó része nem tartja ezt jellemzőnek. 14. ábra Mennyire jellemző, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak? (százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző nem tudja 23...

25 15. ábra Mennyire jellemző, hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznak? (százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző nem tudja A dohányzók kétharmada úgy gondolja, hogy a szigorítás hatására egyáltalán nem fognak változni dohányzási szokásai. Közel egyötödük azonban úgy véli, hogy egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni, közel egytizedük lényegesen kevesebbet, három százalék szerint pedig számára ez lökést jelentene a leszokáshoz

26 16. ábra A szigorítás hatására hogyan fognak változni dohányzási szokásai? (dohányzók körében, százalék) le fog szokni a cigarettáról lényegesen kevesebbet fog dohányozni egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni valamivel többet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai nem tudja Ha a mai tervek valóra válnak, akkor a dolgozók körében nagyobb mértékben csökkenhet a cigarettafogyasztás, mint a vendégek körében: míg az előbbiek több mint egyharmada visszafogást tervez, a vendégek körében ez az arány csak egynegyed. A szigorításnak nagyobb hatása lehet a kevesebbet dohányzókra: a naponta legalább egy csomag cigarettát elszívók háromnegyede azt mondta, hogy nem fognak változni dohányzási szokásai, míg az ennél kevesebbet szívók egyötöde úgy gondolja, hogy egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni, további egytizedük pedig lényegesen kevesebbet. A leszokást tervezők aránya mind a két körben 3 százalék. A szigorításnak ugyancsak valamivel nagyobb hatása lehet a nőkre, az 50 évesnél fiatalabbakra, a kevésbé iskolázottakra és a rosszabb anyagi helyzetûekre

27 5. táblázat A szigorítás hatására hogyan fognak változni egyes csoportok dohányzási szokásai (dohányzók körében, százalék) le fog szokni a cigarettáról lényegesen kevesebbet fog dohányozni egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni valamivel többet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai nem tudja DOLGOZÓ VAGY VENDÉG vendég dolgozó NAPI ELSZÍVOTT CIGARETTA kevesebb mint 20 szál legalább 20 szál NEM férfi nő ÉLETKOR éves éves éves éves és idősebb ISKOLAI VÉGZETTSÉG legfeljebb szakmunkásképző

28 középiskola érettségivel főiskola, egyetem diplomával SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET rosszabb jobb EGYÜTT A válaszadók mindössze egyharmada véli úgy, hogy nem lesz hatással a cigarettázó vendégforgalomra, ha zárt térben tilos lesz dohányozni a vendéglátóipari egységen belül. Valamivel több mint egynegyedük szerint sokkal ritkábban jönnek majd a dohányzó vendégek, egyharmaduk pedig az ennél enyhébb valamivel ritkábban jönnek ide megfogalmazást használta

29 17. ábra A teljes dohányzási tilalom vélt hatása a dohányzó vendégek látogatási gyakoriságára (százalék) sokkal ritkábban jönnek majd ide valamivel ritkábban ugyanolyan gyakran valamivel gyakrabban ez nem lesz befolyásoló tényező nem tudja A dohányzók között közel kétszer akkora azok aránya, akik szerint a szigorítás után a dohányzó vendégek sokkal ritkábban fognak járni az adott vendéglátóipari egységbe, mint a nemdohányzók között. Különösen a dohányzó dolgozók között magas a pesszimisták aránya. Ugyanakkor a nemdohányzó dolgozók is borúsabban látják a jövőt, mint a nemdohányzó vendégek. Ez utóbbiaknak mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy sokkal ritkábban fognak jönni a dohányzó vendégek. Egyharmaduk szerint viszont nem fog változni a vendégek látogatási gyakorisága

30 18. ábra A teljes dohányzási tilalom vélt hatása a dohányzó vendégek látogatási gyakoriságára dohányzó és nemdohányzó dolgozók és vendégek körében (százalék) DOHÁNYZIK vendég dolgozó DOHÁNYZÓK EGYÜTT NEM DOHÁNYZIK vendég dolgozó NEM DOHÁNYZÓK EGYÜTT ÖSSZES VÁLASZADÓ sokkal ritkábban jönnek majd ide valamivel ritkábban ugyanolyan gyakran valamivel gyakrabban ez nem lesz befolyásoló tényező nem tudja A nemdohányzó vendégek látogatási szokásaira vélhetőleg még kisebb hatással lesz a szigorítás, mint a dohányzó vendégekre: a válaszadók héttizede szerint ők változatlan gyakorisággal fogják látogatni a kérdezés helyszínét a szigorítás után is

31 19. ábra A teljes dohányzási tilalom vélt hatása a nem dohányzó vendégek látogatási gyakoriságára (százalék) sokkal gyakrabban valamivel gyakrabban ugyanolyan gyakran valamivel ritkábban ez nem lesz befolyásoló tényező nem tudja Dohányzók és nemdohányzók között nincs igazán véleménykülönbség abban, hogyan fog hatni a nemdohányos vendégforgalomra a szigorítás. A nemdohányzó vendégek azonban minden más csoportnál optimistábbak: egyharmaduk szerint gyakoribb lesz a hasonszőrûek látogatása

32 20. ábra A teljes dohányzási tilalom vélt hatása a nem dohányzó vendégek látogatási gyakoriságára dohányzó és nemdohányzó dolgozók és vendégek körében (százalék) DOHÁNYZIK vendég dolgozó DOHÁNYZÓK EGYÜTT NEM DOHÁNYZIK vendég dolgozó NEMDOHÁNYZÓK EGYÜTT ÖSSZES VÁLASZADÓ sokkal gyakrabban 20 valamivel 40gyakrabban 60 ugyanolyan gyakran valamivel ritkábban ez nem lesz befolyásoló tényező nem tudja A legnagyobb szerepet az óvónők, az orvosok és a tanárok dohányzástól való tartózkodásnak tulajdonítják a válaszadók, amely szerintük fontos példát mutat. Minden egyes felsorolt foglalkozás példaértékét sokkal fontosabbnak ítélik a nemdohányzók. Az iskolázottabbak egy-két foglalkozást (pincér, színész, tévés mûsorvezető) az átlagosnál fontosabbnak ítélnek, a vendégek és dolgozók között azonban nincs különbség a pincérek példájának megítélésében

33 21. ábra A személyes példamutatás fontossága egyes foglalkozásokban (százalék) óvónő orvos tanár betegápoló egyetemi oktató politikus tévés műsorvezető nagyon fontos egyáltalán nem fontos 32...

34 5. Az egészségügyben érintettek mintájának leírása A nemdohányzók védelméről szóló törvény egészségügyet érintő részeinek hatását kórházakban vizsgáltuk. A mintába összesen 22 település és budapesti kerület összesen 25 kórháza került. Az összesen 197 dolgozó felét orvosként, másik felét egyéb beosztottként, 203 válaszadót pedig betegként érinthet a törvény. A válaszadók társadalmidemográfiai leírását az alábbi táblázatok tartalmazzák

35 6. táblázat A válaszadók társadalmi-demográfiai leírása (százalék) BETEG DOLGOZÓ NEM férfi nő ÉLETKOR éves éves éves éves és idősebb ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 általános 22 3 szakmunkásképző 28 6 középiskola érettségivel főiskola, egyetem diplomával SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET a jövedelmünk nem elég a megélhetéshez, kölcsönökből élünk 10 6 nagyon odafigyelve épphogy csak kijövünk gond nélkül kijövünk, de félretenni nem tudunk kijövünk, és félre is tudunk tenni

36 7. táblázat A dolgozók foglalkozása (százalék) igazgató 1 osztályvezető orvos 5 orvos 43 nővér, ápoló 39 betegszállító 4 takarító 2 egyéb 6 8. táblázat A betegek foglalkozása (százalék) felsővezető 1 középvezető 3 beosztott értelmiségi 5 egyéb szellemi, irodai dolgozó 11 munkafelügyelő, képzett szakmunkás 23 szakképzetlen fizikai munkás 6 bevásárlásért, a háztartási munkáért felelős 3 nyugdíjas, életjáradékos 41 tanuló 1 egyéb

37 6. Dohányzás a kórházban 6.1 A válaszadók dohányzási szokásai A kórházakban megkérdezett válaszadók hozzávetőleg az országos átlagnak megfelelő arányban dohányoznak: háromtizedük szokott dohányozni. Felük soha nem dohányzott, kéttizedük pedig leszokott. Egy átlagos dohányos egy héten átlagosan 69 szál cigarettát szív. Közel kilenctizedük (88 százalék) kevesebb, mint egy csomagot füstöl el naponta, egytizedük (12 százalék) pedig legalább egy dobozzal szív. A dohányzásról leszokottak átlagosan 68 hónapja, azaz több mint 5 éve nem cigarettáznak. Úgy tûnik, hogy a kórházi dolgozók mindig is egészségtudatosabbak voltak: közel hattizedük soha életében nem dohányzott, szemben a betegek négytizedes arányával. Így a rendszeresen dohányzók aránya is sokkal alacsonyabb a dolgozók körében

38 22. ábra Milyen gyakran dohányzik? (százalék) beteg dolgozó EGYÜTT naponta hetente 2-3-szor ritkábban dohányoztam, de leszoktam soha A dohányzók legnagyobb része állítása szerint a legtöbbször a dohányzásra kijelölt helyen cigarettázik a kórházban, és ezek túlnyomó többsége (91 százalék) valóban tisztában van vele, hol a kijelölt hely. A cigisek közel fele szabad téren is szokott szívni

39 23. ábra Hol dohányzik a legtöbbször a kórházban? (a dohányzók körében, százalék, N=123) a dohányzásra kijelölt helyen 60 5 megnevezi azt a helyet, ami ki van jelölve 14 9 szabad téren (erkélyen, udvaron, az épület előtt stb) másik helyet mond 4 valaki(k)nek a szobájában 3 folyosón 5 a legtöbbször még említi mosdóban 5 nem dohányzik a kórházban 12 A betegek gyakrabban cigarettáznak az arra kijelölt helyen, illetve egyáltalán nem gyújtanak rá a kórházban, a dolgozók viszont hajlamosabbak kimenni a szabadba, illetve rágyújtani valakinek a szobájában

40 24. ábra Hol dohányzik a legtöbbször a kórházban? (a dohányzó betegek és dolgozók körében, százalék) a dohányzásra kijelölt helyen megnevezi azt a helyet, ami ki van jelölve szabad téren (erkélyen, udvaron, az épület előtt stb) valaki(k)nek a szobájában folyosón mosdóban másik helyet mond nem dohányzik a kórházban beteg (N=74) dolgozó (N=49) EGYÜTT A kórházi dolgozók háromnegyede, a betegeknek pedig kétharmada jól tudja, hol van a kórházban a dohányzásra kijelölt hely. A dohányzók körében magasabb (80 százalék) azok aránya, akik helyesen tudják, hogy hol van a kijelölt hely, mint a nemdohányzók között (69 százalék). A válaszadók többsége (80 százalék) úgy véli, hogy a dohányzásra kijelölt hely a rendeltetésének megfelelő helyen van a kórházban. A dolgozók és a cigarettázók között azonban közel egynegyednyi a kijelölt hellyel elégedetlenek aránya

41 25. ábra Hol van a dohányzásra kijelölt hely a kórházban? (százalék) beteg dolgozó EGYÜTT azt mondja, ami tényleg ki van jelölve mást mond a kórház dohányzásmentessé nyilvánított nem tudja 26. ábra Azok aránya, akik szerint a dohányzásra kijelölt hely nem a megfelelő helyen van a kórházban (százalék) 40...

42 beteg 14 dolgozó 22 dohányzó 24 nemdohányzó 15 EGYÜTT Az elégedetlenek két jól megkülönböztethető választípust adtak arra a kérdésre, hogy hol lenne megfelelő helyen a dohányzásra kijelölt hely: egy részük szerint különálló, zárt helyiségben kellene lennie, másik részük szerint egyáltalán nincs szükség olyan helyre a kórház területén, ahol lehet dohányozni. Ezen kívül viszonylag sok elégedetlen nem tudta megmonani, hol kellene lennie a dohányzásra kijelölt helynek. 9. táblázat Hol lenne a dohányzásra kijelölt terület a rendeltetésének megfelelő helyen a kórházban? (azok körében, akik szerint jelenleg nem jó helyen van) hely zárt helyiségben/szellőztetéssel/ablakkal/fûtésel lenne szükség, ahol van télen fûtés említések száma 17 a kórház területén ne legyen dohányzásra kijelölt hely, sehol 15 nem a bejáratnál/hátul jobb lenne, ahol nem olyan nagy az átmenő forgalom

43 udvaron/az egész udvaron 5 tető kellene oda, ahol most van 3 emeletenként kellene mindenhová egyet 2 a ház előtt 1 az osztályon lehetne a teraszon 1 külön a betegektől, kicsit kényelmesebb körülmények között 1 minden épületnél 1 nem huzatos helyen 1 nincs rá megfelelő hely, ami megfelelne a kritériumoknak 1 nyíltabb helyen 1 pince, vagy alagsor 1 pl.: folyosó egyik sarka 1 nem tudja 14 A válaszadók többsége úgy tapasztalja, a dolgozók teljes mértékben betartják, hogy csak a kijelölt helyen szabad dohányozni. A betegekről viszont csak alig valamivel több mint négytizedük gondolja ezt, és közel egyötödük szerint a betegek inkább nem tartják be ezt a szabályt. 27. ábra Tapasztalata szerint mennyire tartják be a dolgozók és a betegek, hogy csak a kijelölt helyen szabad dohányozni? (százalék) 42...

44 dolgozók betegek teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja A betegek szabálykövetéséről dohányzók és nemdohányzók, dolgozók és betegek egyaránt kevésbé vannak meggyőződve. A betegek cigarettázási szokásairól a legrosszabb véleménnyel a dohányzó dolgozók vannak, míg a dolgozókat a cigiző betegek látják a leginkább szabálytartónak

45 28. ábra Tapasztalata szerint mennyire tartják be a dolgozók és a betegek, hogy csak a kijelölt helyen lehet dohányozni? (100 fokú skála átlagai*) beteg dohányzik dolgozó nem dohányzik beteg dolgozó vélemény a dolgozókról vélemény a betegekről *100=teljes mértékben, 1=egyáltalán nem 6.2 A környezet dohányzási szokásai Míg a cigarettázók négytizede naponta tölt időt más, éppen dohányzó ember társaságában, addig a nemdohányzóknak mindössze 12 százaléka kényszerül erre napi gyakorisággal. A dohányzók közel kétharmada (63 százalék) hetente legalább egyszer van más cigarettásokkal együtt, míg a nemdohányzók között ez az arány egynegyed (23 százalék)

46 29. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT naponta hetente 4-6-szor hetente 2-3-szor hetente egyszer ritkábban soha A dolgozók héttizedének egyetlen percet sem kell dohányzók környezetében tölteni a munkahelyén. A nemdohányzó dolgozók körében ez az arány még magasabb. De a dohányzó dolgozóknak sem kell más cigisektől sokat szenvedniük: mindössze 4 százalék azok aránya, akik legalább a munkaidő felében dohányosok körében vannak, 14 százalékuk ennél kevesebbet, 31 százalékuk alkalomszerûen néhány percet. A dohányzó dolgozók felének azonban legfeljebb a saját füstjét kell elviselnie

47 30. ábra Munkavégzés közben naponta mennyi időt kényszerül (más) éppen cigarettázó emberek környezetében tölteni? (dolgozók körében, százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT a nap nagy részében kb. a munkaidő felében a munkaidő felénél kevesebbet alkalomszerűen néhány percet semennyit A betegek 24 százalékának, naponta átlagosan 36 percet kell dohányzó emberek környezetében töltenie. A dohányzó betegek közül majdnem minden második, átlagosan napi 46 percet van más dohányosok körében, míg a nemdohányzó betegek 11 százaléka, naponta átlagosan 13 percen keresztül kényszerül erre

48 31. ábra Azoknak a betegeknek az aránya, akikkel előfordul, hogy a kórházban (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerülnek időt tölteni (betegek körében, százalék) dohányzik 47 nem dohányzik 11 EGYÜTT A dohányzók megítélése A dolgozókat jobban zavarja, hogy dohányoznak körülöttük a kórházban, mint azokat a betegeket, akikkel előfordul ilyesmi. Körükben egyötöd azok aránya, akiket ez nagyon, további 16 százalékot pedig közepesen zavar. A betegek kétharmadát egyáltalán nem zavarja, hogy cigarettáznak körülöttük

49 32. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a kórházban? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=103; százalék) beteg dolgozó EGYÜTT nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem Az igazi vízválasztó dohányzók és nemdohányzók között van ebben a tekintetben: az előbbiek több mint háromnegyedét egyáltalán nem zavarja a dohányos környezet, az utóbbiak egyharmadát viszont nagyon is zavarja ez

50 33. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a kórházban? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=103; százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem A legjobban a nemdohányzó betegeket zavarják a körülöttük cigarettázók. Ugyanakkor a dohányzó dolgozókat jobban zavarja ez, mint a dohányzó betegeket

51 34. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a kórházban? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni; 100 fokú skála átlagai*) beteg 9 dohányzik dolgozó 20 beteg 67 nem dohányzik dolgozó *100=nagyon zavarja, 1=egyáltalán nem zavarja Nagyrésze (88 százalék) azoknak, akiket zavarnak a körülötte cigarettázók, tettek már valamit ez ellen. A leggyakoribb, hogy szóvá teszik a dohányzónak vagy cselekvéssel, köhögéssel, kézmozdulattal jelzik, hogy zavarja őket a füst

52 35. ábra Előfordult-e már, hogy? (azok körében, akiket zavarnak a körülöttük cigarettázók, N=48; százalék) szóvá tette a dohányzónak, hogy zavarja a füst máshová ment, ült le köhögéssel, kézmozdulatokkal jelezte, hogy zavarja a füst szóvá tette a kórház alkalmazottjának, vezetőjének, hogy zavarja a füst beteg EGYÜTT dolgozó

53 7. Vélemények a dohányzás szabályozásáról Az egészségügyben érintettek a leginkább az egészségügyben és a közoktatásban szigorítanák tovább a dohányzást, a legkevésbé pedig (azon kívül, hogy plusz szabadság járjon a nemdohányzóknak) azt támogatják, hogy a vendéglátóipari egységben zárt térben is tilos legyen dohányozni. Ugyanakkor (a többlet szabadságon kívül) a többség a szigorítás minden elemét teljes mértékben támogatja. 36. ábra A módosított szabályozás egyes elemeinek támogatása (százalék) egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni játszótéren tilos lesz dohányozni közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni a nem dohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja 52...

54 A szigorítás támogatásában a legnagyobb véleménykülönbség a dohányzók és a nemdohányzók között van: míg utóbbiak az összes szigorítást (a plusz szabadság kivételével) nagymértékben támogatják, a dohányzók némileg visszafogottabbak. Különösen, ami a vendéglátóhely zárt terében való dohányzás tiltását, illetve a kórház területét érintő szabályozást illeti. Dolgozók és betegek között nincs véleménykülönbség ebben a tekintetben, csakúgy, ahogy a különböző életkori csoportok és a nemek között sincs. 10. táblázat A szabályozás szigorítása egyes elemeinek támogatása néhány csoportban (100 fokú skála átlagai: 100=teljes mértékben támogatja, 1=egyáltalán nem támogatja. Szürke háttérrel azok a csoportok, ahol a különbség szignifikáns) DOHÁNYZIÁS ISKOLAI VÉGZETTSÉG dohányzik nem dohányzik legfeljebb szakmunkásképző középiskola érettségivel főiskola, egyetem diplomával EGYÜTT egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni

55 játszótéren tilos lesz dohányozni a nem dohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak Bár a válaszadók összességének körülbelül egyharmada tartja jellemzőnek, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak vagy hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznának, jelentős véleménykülönbség mutatkozik ebben is dohányzók és nemdohányzók között: míg az utóbbiak négytized körüli aránya úgy véli, hogy ezek a kijelentések a valóságot tükrözik, a cigarettázók túlnyomó része nem tartja ezt jellemzőnek. 37. ábra Mennyire jellemző, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak? (százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 54...

56 38. ábra Mennyire jellemző, hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznak? (százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző A dohányzók közel háromnegyede úgy gondolja, hogy a szigorítás hatására egyáltalán nem fognak változni dohányzási szokásai. Egyötödük azonban úgy véli, hogy valamivel kevesebbet fog dohányozni: egytizedük lénygesen, további egytizedük pedig egy kicsivel. Hét százalék azt állítja, hogy a szigorítás hatására leszokna a cigarettáról

57 39. ábra A szigorítás hatására hogyan fognak változni dohányzási szokásai? (dohányzók körében, százalék) le fog szokni a cigarettáról egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni lényegesen kevesebbet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai Ha a mai tervek valóra válnak, akkor a folyamatosan érintett dolgozók körében nagyobb mértékben csökkenhet a cigarettafogyasztás, mint a kórházi tartózkodásban nagyobbrészt csak átmenetileg érintett betegek körében: míg az előbbiek közel egyharmada visszafogást tervez, a betegek körében ez az arány csak egynegyed. A szigorításnak nagyobb hatása lehet a kevesebbet dohányzókra: a naponta több mint 10 szálat szívók háromnegyede azt mondta, hogy nem fognak változni dohányzási szokásai, míg az ennél kevesebbet szívók kéttizede úgy gondolja, hogy kevesebbet fog dohányozni, további egytizedük pedig a leszokást tervezi. A szigorításnak ugyancsak valamivel nagyobb hatása lehet a nőkre és a jobb anyagi helyzetûekre

58 11. táblázat A szigorítás hatására hogyan fognak változni egyes csoportok dohányzási szokásai (dohányzók körében, százalék) BETEG VAGY DOLGOZÓ le fog szokni a cigarettáról kevesebbet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai beteg dolgozó NAPI ELSZÍVOTT CIGARETTA legfeljebb 10 szál több mint 10 szál NEM férfi nő SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET rosszabb jobb EGYÜTT A legnagyobb szerepet az óvónők, a tanárok és az orvosok nemdohányzásának tulajdonítják a válaszadók, amely szerintük fontos példát mutat. Minden egyes felsorolt foglalkozás példaértékét sokkal fontosabbnak ítélik a nemdohányzók. A kórházi dolgozók az 57...

59 átlagosnál fontosabbnak ítélik az orvos, a betegápoló, az egyetemi oktató, a tanár és az óvónő példamutatását. Az iskolázottabbak pedig az egyetemi oktató, a tanár, az óvónő, a pincér, a színész és a tévés mûsorvezető szerepét is fontosabbnak tartják. 40. ábra A személyes példamutatás fontossága egyes foglalkozásokban (százalék) óvónő tanár orvos betegápoló egyetemi oktató politikus tévés műsorvezető pincér színész nagyon fontos egyáltalán nem fontos 58...

60 8. A közoktatásban érintettek mintájának leírása A nemdohányzók védelméről szóló törvény közoktatást érintő részeinek hatását 43 település és budapesti kerület 16 középiskolájában, 19 általános iskolájában és 15 óvodájában vizsgáltuk. A Medián kérdezőbiztosai összesen 200 közoktatásban dolgozó személyt kérdeztek meg: 112 tanárt, 17 tanítót, 56 óvónőt és 12 igazgatót. A válaszadók társadalmi-demográfiai leírását az alábbi táblázatok tartalmazzák. 12. táblázat A válaszadók társadalmi-demográfiai leírása (százalék) NEM férfi 14 nő 86 ÉLETKOR éves éves éves és idősebb 25 a jövedelmünk nem elég a megélhetéshez, kölcsönökből élünk 2 nagyon odafigyelve épphogy csak kijövünk 53 gond nélkül kijövünk, de félretenni nem tudunk 37 kijövünk, és félre is tudunk tenni

61 13. táblázat A dolgozók foglalkozása (százalék) igazgató 6 tanár 56 tanító 9 óvónő 28 egyéb

62 9. Dohányzás a munkahelyen 9.1 A válaszadók dohányzási szokásai A közoktatási intézmények dolgozóinak egynegyede naponta szokott dohányozni, hattizedük soha nem dohányzott, 13 százalék pedig leszokott. Egy átlagos dohányos egy héten átlagosan 69 szál cigarettát szív. Több mint felük (56 százalék) legfeljebb 10 szálat füstöl el naponta, másik közel felük (44 százalék) ennél többet. A dohányzásról leszokottak átlagosan 44 hónapja, azaz közel négy éve nem cigarettáznak. Úgy tûnik, hogy az óvodai dolgozók mindig is távolságtartóbbak voltak a cigarettával: kétharmaduk soha életében nem dohányzott, szemben az iskolában dolgozók kevesebb, mint hattizedes arányával. Így a rendszeresen dohányzók aránya is némileg alacsonyabb az óvónők körében

63 41. ábra Milyen gyakran dohányzik? (százalék) iskola óvoda EGYÜTT naponta ritkábban dohányoztam, de leszoktam soha A dohányzók legnagyobb része állítása szerint a legtöbbször a dohányzásra kijelölt helyen cigarettázik a munkahelyén, és ezek mindegyike valóban tisztában van vele, hol a kijelölt hely. A cigisek majdnem fele szabad téren is szokott szívni

64 42. ábra Hol dohányzik a legtöbbször a munkahelyén? (a dohányzók körében, százalék, N=54) a dohányzásra kijelölt helyen 70 4 megnevezi azt a helyet, ami ki van jelölve 9 22 szabad téren (erkélyen, udvaron, az épület előtt stb) másik helyet mond 2 4 valaki(k)nek a szobájában 9 folyosón mosdóban 4 4 a legtöbbször még említi tanáriban 9 nem dohányzik a munkahelyén 17 2 A felkeresett óvodák közel fele, az iskoláknak pedig 7 százaléka dohányzásmentessé nyilvánított. Ahol van ilyen dohányzásra kijelölt hely, ott (három, nemdohányzó válaszadó kivételével) mindenki tudja, hogy az hol van. A válaszadók többsége (86 százalék) úgy véli, hogy a dohányzásra kijelölt hely a rendeltetésének megfelelő helyen van az intézményben. A cigarettázók között azonban jóval több a kijelölt hellyel elégedetlenek aránya

65 43. ábra Hol van a dohányzásra kijelölt hely az intézményben? (százalék) iskola óvoda EGYÜTT azt mondja, ami tényleg ki van jelölve mást mond a munkahely dohányzásmentessé nyilvánított nincs dohányzásra kijelölt hely nem tudja 44. ábra Azok aránya, akik szerint a dohányzásra kijelölt hely nem a megfelelő helyen van a kórházban (százalék) 64...

66 dohányzó 20 nemdohányzó 10 EGYÜTT Az elégedetlenek egyharmada azt mondja, hogy az udvaron kellene kijelölni a dohányzó helyet, két fő szerint ezzel ellentétben egy külön helyiségben kellene cigarettázni, három fő szerint egyáltalán sehol nem lenne ilyenre szükség, két fő pedig azt szeretné, ha távolabb lenne a nemdohányzóktól. Ezen kívül viszonylag sok elégedetlen nem tudta megmondani, hol kellene lennie a dohányzásra kijelölt helynek. 14. táblázat Hol lenne a dohányzásra kijelölt a rendeltetésének megfelelő helyen a kórházban? (azok körében, akik szerint jelenleg nem jó helyen van, N=19) hely említések száma udvaron 5 az épületen belül/külön szobában 2 sehol 3 egy nemdohányzóktól távolibb helyen/ahol a nem-dohányzók nem járnak keresztül 2 nem tudja

67 A válaszadók többsége úgy tapasztalja, hogy a dolgozók teljes mértékben betartják, hogy csak a kijelölt helyen lehet dohányozni. Az óvodákban majdnem teljes az egyetértés ebben a tekintetben, mindössze egy válaszadó tud olyan dolgozóról, aki egyáltalán nem tartja be ezt a szabályt. Az iskolai dolgozók 6 százaléka tapasztalja, hogy inkább nem jellemző, hogy a kijelölt helyen dohányoznának, 1 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem jellemző ez. Dohányzók és nemdohányzók között nincs jelentős különbség ebben a tekintetben

68 45. ábra Tapasztalata szerint mennyire tartják be az intézmény dolgozói, hogy csak a kijelölt helyen lehet dohányozni? (százalék) iskola óvoda dohányzik nem dohányzik EGYÜTT teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja 9.2 A környezet dohányzási szokásai Míg a cigarettázók fele naponta tölt időt más, éppen dohányzó ember társaságában, addig a nemdohányzóknak mindössze 12 százaléka kényszerül erre napi gyakorisággal. A dohányzók kétharmada (67 százalék) hetente legalább egyszer van más cigarettásokkal együtt, míg a nemdohányzók között ez az arány egynegyed (26 százalék)

69 46. ábra Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy (más) éppen cigarettázó emberek környezetében kényszerül időt tölteni? (százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT naponta hetente 4-6-szor hetente 2-3-szor hetente egyszer ritkábban soha A közoktatásban dolgozók héttizedének egyetlen percet sem kell dohányzók környezetében tölteni a munkahelyén. A nemdohányzó dolgozók körében ez az arány még magasabb. De a dohányzó dolgozóknak sem kell más cigisektől sokat szenvedniük: mindössze 2 százalék azok aránya, akik a munkaidő felében dohányosok körében vannak, 7 százalékuk ennél kevesebbet, egyharmaduk alkalomszerûen néhány percet. A dohányzó dolgozók több mint felének azonban legfeljebb a saját füstjét kell elviselnie. Mindössze egy óvodai dolgozóval fordul elő, hogy alkalomszerûen néhány percet dohányzó ember környezetében kell töltenie

70 47. ábra Munkavégzés közben naponta mennyi időt kényszerül (más) éppen cigarettázó emberek környezetében tölteni? (dolgozók körében, százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT a nap nagy részében kb. a munkaidő felében a munkaidő felénél kevesebbet alkalomszerűen néhány percet semennyit 9.3 A dohányzók megítélése Azt az egy óvodai dolgozót, aki körül szoktak dohányozni, ez egyáltalán nem zavarja. Az iskolai dolgozók egyharmadát nagyon, hat százalékát közepesen zavarják a körülötte dohányzók. Négytizedüket viszont egyáltalán nem bántja ez

71 48. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a munkahelyén? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=51; százalék) iskola óvoda 100 EGYÜTT nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem Az igazi vízválasztó dohányzók és nemdohányzók között van ebben a tekintetben: az előbbiek közel kilenctizedét egyáltalán nem zavarja a dohányos környezet, az utóbbiak közel hattizedét viszont nagyon is zavarja ez

72 49. ábra Mennyire zavarja, hogy cigarettáznak Ön körül a kórházban? (azok körében, akik körül szoktak cigarettázni, N=51; százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT nagyon közepesen egy kicsit egyáltalán nem Azoknak, akiket zavarnak a körülötte cigarettázók nagy része (89 százalék) tett már valamit ez ellen. A leggyakoribb, hogy köhögéssel, kézmozdulattal, cselekvéssel jelzik, hogy zavarja őket a füst

73 50. ábra Előfordult-e már, hogy? (azok körében, akiket zavarnak a körülötte cigarettázók, N=28; százalék) köhögéssel, kézmozdulatokkal jelezte, hogy zavarja a füst 54 máshová ment, ült le 54 szóvá tette a dohányzónak, hogy zavarja a füst 32 mást tett 7 szóvá tette az intézmény vezetőjének, hogy zavarja a füst

74 10. Vélemények a dohányzás szabályozásáról A közoktatási dolgozók közel héttizede hallott a dohányzás szabályozásának szigorításáról. Többen hallottak a szigorításról a dohányzók és az óvodákban dolgozók közül. 51. ábra Azok aránya, akik hallottak a dohányzás szabályozásának szigorításáról (százalék) dohányzó 76 nemdohányzó 66 iskola 64 óvoda 82 EGYÜTT 69 A válaszadók 66 százalék meg is tudott nevezni legalább egyet a tervezett változtatásokból. Átlagosan 2,6 szigorítást tudtak fejből mondani, a legismertebb a válaszadók mindegyikét érintő, a közoktatási intézményekre vonatkozó szigorítás

75 52. ábra A módosított szabályozás egyes elemeinek spontán ismerete (százalék) közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni 47 játszótéren tilos lesz dohányozni 36 egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni 32 vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni 30 kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek 18 egyéb 11 A közoktatásban érintettek a leginkább az egészségügyben (és a játszótéren) szigorítanák tovább a dohányzást, a legkevésbé pedig (azon kívül, hogy plusz szabadság járjon a nemdohányzóknak) azt támogatják, hogy a vendéglátóipari egységben zárt térben is tilos legyen dohányozni. Ugyanakkor (a többlet szabadságon kívül) a többség a szigorítás minden elemét teljes mértékben támogatja. Az egyes elemek támogatását nem befolyásolja azok spontán ismerete

76 53. ábra A módosított szabályozás egyes elemeinek támogatása (százalék) egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni játszótéren tilos lesz dohányozni kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni a nemdohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak teljes mértékben inkább igen inkább nem egyáltalán nem nem tudja A szigorítás támogatásában a legnagyobb véleménykülönbség a dohányzók és a nemdohányzók között van: míg utóbbiak az összes szigorítást (a többlet szabadság kivételével) nagymértékben támogatják, a dohányzók némileg visszafogottabbak. Különösen, ami a közoktatási intézményekben és a vendéglátóhely zárt terében való dohányzás tiltását illeti. Az óvodákban dolgozók nagyobb mértékben támogatják a játszótéri füstölés betiltását

77 15. táblázat A szabályozás szigorítása egyes elemeinek támogatása néhány csoportban (100 fokú skála átlagai: 100=teljes mértékben támogatja, 1=egyáltalán nem támogatja. Szürke háttérrel azok a csoportok, ahol a különbség szignifikáns) DOHÁNYZÁS INTÉZMÉNY dohányzik nem dohányzik iskola óvoda EGYÜTT közoktatási intézmények teljes területén (zárt és szabad térben egyaránt) tilos lesz dohányozni játszótéren tilos lesz dohányozni egészségügyi intézményben zárt térben tilos lesz dohányozni kórház területén szabad térben is csak ott lehet kijelölt dohányzóhely, ahol a betegek nem közlekednek vendéglátóipari egységben zárt térben tilos lesz dohányozni a vendéglátóiparban dolgozók is dohányfüstmentes környezetben dolgozhatnak majd a nem dohányzóknak plusz szabadság járjon, mert az alatt is dolgoznak, amíg a többiek cigarettáznak Bár a válaszadók összességének körülbelül egyötöde tartja jellemzőnek, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak, vagy hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznának, jelentős véleménykülönbség mutatkozik ebben is dohányzók és nemdohányzók között: míg az utóbbiak egynegyed körüli aránya úgy véli, hogy ezek a kijelentések a valóságot tükrözik, a cigarettázók túlnyomó része nem tartja ezt jellemzőnek

78 77...

79 54. ábra Mennyire jellemző, hogy a dohányosok a munkavégzés rovására cigarettáznak? (százalék) dohányzik nem dohányzik EGYÜTT nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 55. ábra Mennyire jellemző, hogy a nemdohányzók sokszor a dohányzók helyett is dolgoznak? (százalék) 78...

80 dohányzik nem dohányzik EGYÜTT nagyon jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző A dohányzók közel hattizede úgy gondolja, hogy a szigorítás hatására egyáltalán nem fognak változni dohányzási szokásai. Egyharmaduk azonban úgy véli, hogy valamivel kevesebbet fog dohányozni: 18 százalékuk lényegesen, ugyancsak 18 százalékuk pedig egy kicsivel. Négy százalék pedig azt állítja, hogy a szigorítás hatására leszokna a cigarettáról. 56. ábra A szigorítás hatására hogyan fognak változni dohányzási szokásai? (dohányzók körében, N=51; százalék) 79...

81 le fog szokni a cigarettáról lényegesen kevesebbet fog dohányozni egy kicsivel kevesebbet fog dohányozni valamivel többet fog dohányozni nem fognak változni a dohányzási szokásai A legnagyobb szerepet az óvónők, a tanárok és az orvosok nemdohányzásának tulajdonítják a válaszadók, amely fontos példát mutat. Minden egyes felsorolt foglalkozás példaértékét sokkal fontosabbnak ítélik a nemdohányzók. Óvónő és tanár szerepét egyformán fontosnak tartják az iskolákban és az óvodákban dolgozók