Közigazgatás- és közszolgáltatásfejlesztési. stratégia

Átírás

1 Közigzgtás- és közszolgálttásfejlesztési strtégi

2 Trtlom 1 Köszöntő Bevezetés Tervezési és végrehjtási lpelvek A témterület pontos definiálás tervezés során Aktivitás Ügyfélbrát kommunikációs intézkedések Jól megválsztott eszköz-mix hsznált Lkosság, válllkozások ktív bevonás A társdlompolitiki célok eléréséhez komplex szemléletre vn szükség Minden kezdeményezést meg kell vizsgálni versenyképesség szempontjából A Jó Állm közigzgtás tisztességes, és képes htékonyn működni..11 Helyzetelemzés A között elért eredmények nemzetközi összehsonlító értékelése Központi állmigzgtás szervezetrendszerének újjászervezése A területi közigzgtás átlkítás Az állmi szolgálttói modell kilkítás A jogrendszer trtlmi és formi deregulációj Adminisztrtív terhek csökkentése A Kormányzti Strtégii Irányítási Rendszer kilkítás Az e-közigzgtás fejlesztése Közszolgálti munktársk elkötelezettsége, elégedettsége A Nemzeti Közszolgálti Egyetem létrehozás A munkkör lpú rendszer lpjink lefektetése Az integrált teljesítményértékelési rendszer (TÉR) kidolgozás A Mgyr Kormánytisztviselői Kr felállítás Kidolgozásr került közszolgált egységes hivtásetiki szbályzt SWOT nlízis Indikátorok 2

3 5 Jövőkép Célrendszer Cél, lcélok Intézkedések Az intézkedések részletes bemuttás A szolgálttó közigzgtás szervezési feltételeinek fejlesztése A központi közigzgtási szervezetrendszer működési htékonyságánk növelése Területi állmigzgtás fejlesztése és ésszerűsítése Önkormányztok szervezési feltételeinek fejlesztése Hely- és időfüggetlen közigzgtási szolgálttások fejlesztése A közigzgtás emberi erőforrás gzdálkodásánk fejlesztése Az emberi erőforrás gzdálkodás egyes funkcióink továbbfejlesztése A közszolgálti életpálymodell fejlesztése Közszolgálti szolgálttásfejlesztés Az önkormányzti emberi erőforrás gzdálkodás fejlesztése Közszolgálttások színvonlánk jvítás Az állm vgy z önkormányztok áltl nyújtott közszolgálttások szervezési feltételeinek jvítás Közszolgálttásokhoz kpcsolódó bürokrácicsökkentés Elektronikus ügyintézést támogtó szolgálttások biztosítás közszolgálttások egyéb területén Digitális Állm felépítése Adtbázisok összehngolásár irányuló fejlesztések Az ügyfélközpontú közigzgtás informtiki támogtás Monitoring rendszer A monitoring szervezet feldt...91 Indikátorok... 92

4 Közigzgtás- és közszolgálttás-fejlesztési strtégi Köszöntő A válsztópolgároktól kpott felhtlmzás lpján Kormány 2010 után hozzáfogott z ország megújításához, ngy rendszereinek átlkításához. Ezek lépések zt célt szolgálták, hogy Mgyrország, htárin kívül és belül kilkult válsághelyzetből előnyt kovácsolv, képes legyen felvenni versenyt z időközben fejlődési lehetőségekben hzánkt felülmúló térségbeli országokkl. Az átszervezések középpontjábn z erős, szolgálttó állm megteremtése állt. Egy olyn állmé, mely szkítv korábbi gykorlttl, z egyéni helyett közösségi érdekek érvényesülését biztosítj. A múltbéli tpsztltokból okulv Kormány felismerte, hogy z erős, teljes nemzeti közösség érdekét szolgáló állmszervezet megteremtésének kiindulópontjául csk egy szilárd lpokon nyugvó jogrend szolgálht. Ezt z lpot biztosítj korábbi, ideiglenes Alkotmányt felváltó Alptörvény, mely htározott éllel rögzíti, hogy népurlom csk ott vn, hol z állm szolgálj polgárit, ügyeiket méltányosn, visszélés és részrehjlás nélkül intézi. E gondolt jegyében kezdődött meg négy évvel ezelőtt z ország közigzgtási berendezkedésének jelentős átlkítás. A közigzgtási rendszer megújítás érdekében 2010 ót tett lépések elsődleges célj z állmml szemben megrendült állmpolgári bizlom helyreállítás volt. Ezt szolgált Mgyry Zoltán nevével fémjelzett közigzgtás-fejlesztési progrm kidolgozás és egyes elemeinek végrehjtás, vlmint z állm és nnk polgári közötti közvetlen kpcsoltot megteremtő kormányhivtlok és járások rendszerének felállítás. Az új szervezeti formáknk köszönhetően ismét életre 4 Indikátorok

5 kelhetett közigzgtás több évszázdos múltr vissztekintő - megyei szintje, melynek köszönhetően z állmpolgárok és válllkozói szfér szereplői immár legtöbb ügyet lkhelyük közelében képesek intézni. Az új közigzgtás jogi lpjit és szervezeti kereteit tehát már kilkítottuk, legfontosbb célkitűzés, szolgálttó állm megteremtése, zonbn még nem vlósult meg. Ehhez egyrészt szükség vn megkezdett intézkedések folyttásár, változások ütemének felgyorsításár és htékonybb végrehjtásár z eddigi célok mentén, másfelől viszont z intézményi szempontok helyett immár rendszer trtlmi elemeire kell koncentrálnunk. A szolgálttó állm megteremtésének egyik legfontosbb előfeltétele z állmpolgárközpontú, nyílt szerepfelfogású közszfér kultúrájánk kilkítás, közszolgálti elv előtérbe állítás. A Kormány szándék z, hogy z állmi szolgálttások tág értelemben vett közösségek, vgyis csládok, válllkozások, önkormányztok és végeredményben társdlom egészének megerősödését segítsék elő. Az állm, közigzgtás nem lehet csupán psszív szemlélője folymtoknk, zok lkítójává kell válni, tennie kell z őt bizlmávl felruházó társdlomért, lkosságért és gzdsági szereplőkért egyránt. A közigzgtásnk tehát elő kell segítenie gzdság versenyképességének jvítását, vidék és főváros közötti társdlmi, fejlettségbeli különbségek csökkenését, és olyn, kor elvárásink megfelelő szolgálttásokt kell nyújtni, melyek ránybn állnk z állmpolgárok áltl értük fizetett díjkkl. A Kormány hisz benne, hogy z erős, szolgálttó (ügyfélbrát) állm megvlósulás mgyr társdlom és mgyr válllkozók egészének érdekében áll. A megkezdett lépések folyttásávl, vlmint z új célkitűzések megvlósításávl rr törekszünk, hogy z évtized végére térség legversenyképesebb állmként trtsák számon hzánkt ebből szempontból is. Budpest, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter

6 2 Bevezetés A közigzgtás folymtos fejlesztése elengedhetetlen követelmény, különösen egy olyn időszkbn, mikor világgzdsági válság következményei folymtos készenlétet követelnek meg z egyes állmoktól. Ennek lpvetése, hogy közigzgtásr versenyszfér szereplői mellett, versenyképesség ktív lkítójként kell gondolni. A gzdsági versenyképesség jvítás közigzgtás megújításávl történhet meg. Az átláthtóságr, feddhetetlenségre és elszámoltthtóságr vontkozó normák áltl támsztott kritériumokt mgs szinten kell biztosítni közigzgtásbn, hozzájárulv versenyképesség fokozásához. Nem történhet meg z, hogy z állmi bürokráci fékezze gzdsági növekedést. Ehhez legelső prioritásként z ügyfélközpontú megközelítést kell célul és eszközül mgunk elé tűzni, zz minél egyszerűbb ügyintézési folymtokt kell z állmpolgárok és cégek rendelkezésére bocsátni. A fejlesztés több lépcsőben vlósul meg. Az állmreform első lépése z volt, hogy elértük: z állm ne legyen kdály z állmpolgárok mindennpi boldogulásánk. A következő lépés pedig z, hogy elősegítse és motiválj zokt, létrejöjjön szolgálttó állm. Felismerésre kerültek rendszer gyengeségei, melynek eredményeképpen egy átláthtóbb, strukturáltbb, ügyfélközpontú közigzgtás áll z állmpolgárok szolgáltábn. A további cél közigzgtási szervek és közszolgáltok intézményi kpcitásánk, illetve htékonyságánk növelése, mely áltl megvlósíthtók tervezett reformok és érvényre jut jó kormányzás elve. A Közigzgtás- és Közszolgálttás-fejlesztési Opertív Progrm fejlesztései ennek elérését támogtják, mely, 11-es számú EU temtikus cél keretében A htóságok és z érdekelt felek intézményi kpcitásánk jvítás és htékony közigzgtáshoz történő hozzájárulás címmel került meghtározásr. Összhngbn s kohéziós politiki tervezéssel megtörténik z átállás z EU fejlesztéspolitiki ciklusához illeszkedő tervezésre, melyben 7 éves ciklusok képezik fejlesztések lpját. Ennek biztosításár készült el Közigzgtás- és közszolgálttás-fejlesztési strtégi ( továbbikbn: Strtégi), mely z erre z időszkr tervezett közigzgtás-fejlesztési elképzeléseket helyezi strtégii keretbe, törekedve rr, hogy teljes értékű strtégiként 6 Indikátorok

7 szolgáljon, és elősegítse mgyr közigzgtás további megújítását, konszolidálását. A dokumentum z egész közigzgtás fejlesztését célozz, ngy hngsúlyt fektet közigzgtás szervezési feltételeinek, illetve személyi állományánk fejlesztésére, vlmint közszolgálttások színvonlánk jvításár és z elektronikus támogtások fejlesztésére is. Bár felépítésében, bevtkozási logikájábn néhol eltér között megkezdett állmreform lpjául szolgáló Mgyry Progrmoktól, zok lpvető céljivl és fejlesztési irányivl nem szkít. A Strtégi Mgyry Progrmok folyttásánk, átdolgozásánk is tekinthető. A Strtégi következetes és átláthtó intézményi struktúrábn, korszerű és ügyfélbrát eljárásrenddel, mindenki számár elérhetően működő, nemzeti hivtástudtú, szkmilg felkészült, etikus és motivált személyi állománnyl rendelkező, lehető leglcsonybb dminisztrációs költséggel, versenyképes szolgálttási díjkkl és rövid ügyintézési htáridőkkel működő közigzgtást képzel el. A fejlesztés soron következő lépcsője tovább bontj gátkt közigzgtás és közszolgálttások egyéb területei között, elősegítve htékonybb működés, htékonybb állm kilkítását.

8 A tervezett reform elképzelések megvlósulásávl ráfordított idő, pénz, szktudás és ügyfélbrát rendszer meghozhtj várt eredményt, egy htékonyn működő mgyr közigzgtást. 3 Tervezési és végrehjtási lpelvek 3.1 A témterület pontos definiálás tervezés során Már tervezés megkezdése előtt tisztázni kell, hogy milyen foglmk ltt mit értünk nnk érdekében, hogy egy jól felépített, ésszerű és könnyen végrehjthtó bevtkozási logik kerüljön kilkításr. Kiemelt nemzetgzdsági cél Mgyrország versenyképességének növelése, mibe beletrtozik közigzgtás versenyképességének növelése is. Nem lehet zonbn ebbe munkáb belefogni nélkül, hogy egyértelműen meghtároznánk közigzgtás versenyképességének foglmát, versenyképességet növelő tényezőket. Ez utóbbik meghtározás pedig további témlehtárolási kérdéséhez vezet. A gzdsági környezet jvításábn kiemelt szerepe vn z állmi szolgálttások folymtos fejlesztésének. Ezen szolgálttások egy része zonbn olyn ágzti szkpolitiki kérdéseket is érint, mellyel jelen Strtégi keretei között nem áll módunkbn fogllkozni. Ahhoz hogy helyes kérdéseket tudjuk feltenni és zokr helyes válszokt tláljuk meg, pontosn definiálni kell közszolgálttás és Strtégi többi kulcsfoglmát, és pontosn meg kell húzni htárát nnk, hogy mi z mivel fogllkozni kívánunk, és mi z mivel nem. Az lábbikbn Strtégi zon ktegóriáink mgyrázt szerepel, melyek bevtkozási logikábn központi szereppel rendelkeznek: közigzgtás versenyképessége minden állm célj, hogy polgárink igényeit leghtékonybbn, korszerű keretek között biztosíts, vlmint hogy élhető, átláthtó válllkozói és befektetői környezetet biztosítson. Ez utóbbinál láthtó, mérhető verseny lkult ki közigzgtások között, tőke gykorltilg egy állmokból álló picról válogtht. Ezért komoly gzdsági és társdlompolitiki hszonnl kecsegtet befektetések és válllkozások dminisztrtív terheinek csökkentése, z ügymenetek rcionlizálás. Az állmpolgárok számár htékony közigzgtás, ügyfélközpontú ügyintézés inkább jól-lét egyik eleme, bizlom kilkulásánk egyik legfontosbb tényezője. közszolgálttás-fejlesztés - jelen Strtégiánk nem tárgy közszolgálttások szkmi trtlmánk fejlesztése mivel z dott közszolgálttás (pl.: okttás, egészségügy, közműszolgálttás, beleértve z elektronikus közműszolgálttásokt is, stb.) fejlesztési 8 Indikátorok

9 irányvonlit továbbr is z egyes ágzti strtégiák jelölik ki. A Strtégi közszolgálttásokkl bból szempontból fogllkozik, hogy közszolgálttási (szk)tevékenységek lehető leginkább növeljék z ügyfelek életszínvonlát, válllkozások esetében vállkozási környezet színvonlát. Ez szempont, ez feldt részét képezi szolgálttó állm eszméjének, szervesen kpcsolhtó közigzgtási szolgálttások köréhez. A közszolgálttásokhoz vló hozzájutás életszínvonl-növelő htás számos szempont egyidejű figyelembe vételével jvíthtó, melyek átfogón képzik Strtégi tárgyát: szbályozási környezet jvítás, közszolgálttás szervezési feltételeinek fejlesztése, dott közszolgálttást nyújtó szervezet működési htékonyságánk növelése, z ágzti strtégi implementálásár vló képességének növelése, közszolgálttásokhoz vló hozzájutás elintézhetősége módjink fejlesztése, illetve z ügyfélkiszolgálást segítő, jelenleg csk közigzgtás számár hozzáférhető informtiki szolgálttások közszolgálttók számár elérhetővé tétele. kontrolling - kontrolling rendszeres, szervezeti tevékenységet átfogón ellenőrző és korrekciókr jvsltokt tevő vezetői tnácsdói tevékenység. Áltl vezető számár szkmi előkészített jvsltokt kp, melyekből ő kiválszthtj és végrehjtthtj zt változtot, melyik legmrkánsbb társdlmi igényre d válszt. Kontrolling rendszerek létrehoztlár közigzgtás számos ágztábn már most megvn vezetői igény. htékonyság htékonyság zt muttj meg, hogy z intézményrendszer egységnyi eredmény létrehoztllához mennyi költséget hsznált fel. Alpvető társdlmi érdek, hogy közigzgtási intézményrendszer minél ngyobb társdlmi értéket (szolgálttást) állítson elő, minél kisebb költséggel. A htékonyság ezért közigzgtási tervezés, menedzsment és visszmérés egyik lpvető szempontj. 3.2 Aktivitás A fennálló problémák kezelése érdekében z első lépést minden esetben közigzgtásnk, illetve z állmnk kell megtennie, bárhol, bármilyen szintről is legyen szó. Erre ngyon jó péld bizlmi viszonyok újrlkotás, ugynis jelenlegi helyzet minden jó irányb tett lépés ellenére még mindig z, hogy egy bizlmtlnsági kör formálódik időről időre közigzgtás működésével kpcsoltbn: z ügyfél nem bízik közigzgtásbn, de közigzgtás sem bízik sját ügyfeleiben. A

10 bizlmtlnsági viszony megtörésére, és bizlmi kör kilkításár z első lépést közszféránk kell megtennie z ügyfél középpontb állításávl. Nem trthtók tehát fenn korábbi logik szerinti megoldások, melyek zt z elképzelést képviselik, hogy z ügyfelek mguktól úgyis bízni kezdenek közigzgtásbn. 3.3 Ügyfélbrát kommunikációs intézkedések A kommunikáció is legyen olyn intézkedés-típus, mely célok elérésének egyik fontos eszköze, ne pedig egy szükségtelennek gondolt tevékenység legyen. Továbbá z ügyintézéssel kpcsoltos nyelvezetet (pl. értesítések) is emberközelivé és közérthetővé kell tenni. Vitthttln tény, hogy m sok esetben z emberek, sőt válllkozások sem ismerik z ügyek menetét, nem tudják, mit, hol és mikor lehet elintézni. Rádásul bizonyos kérdéseket kommunikáció egyáltlán nem tárgylt (pl. korrupció, átláthtóság). Így felmerül kérdés, hogy hogyn is lehet szemléletváltást elérni, h még beszélni sem merünk felmerülő problémákról? Sok esetben pedig kommunikáció kár mguknk problémáknk kezelésére is lklms. Meggyőződésünk például, hogy szürke- és feketegzdság elleni hrc egyik soron következő lépése is egy kommunikációs kmpány része kellene, hogy legyen. 3.4 Jól megválsztott eszköz-mix hsznált A tpsztltok zt muttják, hogy Mgyrországon sem (és más országokbn sem) érhető el egyetlen cél kizárólg egyetlen féle intézkedéssel. Ehelyett z egyes intézkedéseket, zok típusit minden esetben egyedileg és összehngoltn kell meghtározni, pénzügyi-, szbályozási- és kommunikációs elemeket is figyelembe véve. Korábbn gykori volt, hogy főként közigzgtás problémák megoldásár kizárólg, mint szbályozási kérdésekre tekintett, zok be nem trtásához pedig sznkciókt rendelt. De nem kommunikált például változásokt (mondván jogszbályok ismerete nem mentesít), és nem ösztönözte z embereket megváltozott szbályozásnk megfelelő, új mgtrtásr (például vlmilyen előny nyújtásávl). Mindez együttesen jobbn segítheti szbálykövetést ( kiskpuk dás-vétele helyett). 3.5 Lkosság, válllkozások ktív bevonás Ne szülessenek szbályok, döntések z ügyfelek véleményének kikérése nélkül. Emellett megvlósítás során is szükséges kikérni lkosság és válllkozások véleményét, hiszen z ő életükről szólnk e döntések. Célunk, hogy közigzgtás ne pusztán jogszbályok öncélú 10 Indikátorok

11 megvlósításár törekedjen, hnem épüljön be rendszerbe visszcstolás is, illetve z ötletek begyűjtésének gykorlt is. Korábbn közigzgtás elefántcsont-tornyából mondták meg, kinek, mi és mikor lesz jó, ez így teljes mértékben öncélú mgtrtást eredményezett. Nyilvánvló zonbn, hogy egy ilyen működés során kisebbségek nem minden érdekét veszik figyelembe többség érdekével szemben, de mindenkori kormányzt nem teheti meg, hogy nem hllgtj meg lkosság véleményét, és nem teheti meg, hogy értékvitákbn nem hoz döntést. Az lpelvhez szorosn kpcsolódv ngyon fontos, hogy ne csk legfelső szint ( minisztériumok) mondj meg, melyek problémák, hnem ebbe joglklmzói szint is legyen becstornázv. Korábbn ez ngyon ritkán történt meg, mi vlóságtól elrugszkodott közigzgtási folymtokt eredményezett. 3.6 A társdlompolitiki célok eléréséhez komplex szemléletre vn szükség A belső viták új fő kérdése z legyen, hogy melyik felhsználónk kedvezzünk inkább egy-egy dott döntésnél: lkosságnk, gzdsági szereplőknek vgy más társdlmi szereplőknek, illetve mi z egyes igények kielégítésének szükség esetén kompromisszumos optimum. Egyegy döntés esetében még m is sokszor ngyobb hngsúlyt kp jogtechniki eszközök megválsztás (pl. dott szbály inkább törvényi vgy rendeleti szinten kerüljön bevezetésre), mint társdlmi, közösségi, gzdsági szempontok. A jövőben ngyobb hngsúlyt kell fektetni gzdsági, társdlompolitiki tudás minél szélesebb körű felhsználásár, jogi mellett gzdsági, társdlompolitiki szemlélet erősítésére. Fontos, hogy pusztán jogtechniki megközelítések kiegészüljenek társdlompolitiki célok megvlósítását is szem előtt trtó gykorltorientált megközelítésekkel. Szükséges, hogy z állmigzgtási tevékenységre felkészítő képzés biztosíts komplex, z állmigzgtásbn szükséges társdlmi, gzdsági, vezetési, szervezési tudás megfelelő elsjátításánk lehetőségét. Ehhez optimlizálni kell mind z iskolrendszerű okttást, mind továbbképzéseket. 3.7 Minden kezdeményezést meg kell vizsgálni versenyképesség szempontjából A versenyképességet közigzgtásbn három szempont egyidejű lklmzásávl kell elérni: Közigzgtási értelemben versenyképesség zt jelenti, hogy z állmi működés egyrészt z állmpolgárok, válllkozások és más

12 szervezetek számár egyránt kisebb költséget követel, másrészt belső működést tekintve is htékonybb. Gzdsági értelemben versenyképességi kritérium zt kell jelentse, hogy z állm ne kdályozz válllkozások életét, hnem inkább segítse zt, mégpedig jobbn, mint más országokbn. Ez egyrészt szolgálttó jelleg kilkítását jelenti, másrészt z dminisztrtív teher mértékének lehető leglcsonybb mértékűre csökkentését. Társdlmi értelemben kkor versenyképes közigzgtás, h nemcsk megkönnyíti, hnem segíti is lkosság mindennpi életét, de leglábbis semmiképpen sem gátolj. Kiemelten kell segíteni z emberek munkávl vló kpcsoltát, illetve z életük csládlpítássl, csládfenntrtássl kpcsoltos részét. Ebben z esetben is szolgálttás-lpú működés megvlósítás áll középpontbn. A joglkotás szempontjából pedig kkor versenyképes közigzgtás, h jogi szbályozások rendszere stbil, értelmezhető és végrehjthtó környezetet biztosít minden szereplő számár. Az egyes területek, eljárások túlszbályozottságát csökkenteni kell, dereguláció eszközeivel átláthtóbb, kompktbb, élhetőbb jogi környezetet kell kilkítni és fenntrtni, minőségi joglkotást kell szem előtt trtni. 3.8 A Jó Állm közigzgtás tisztességes, és képes htékonyn működni Nemzeti érdek, hogy z állm folymtosn érdemelje ki polgárok bizlmát: védelmet és biztonságot szolgáltsson számukr. Az állm iránti bizlom polgárokból jogkövető mgtrtást vált ki, így sznkcionáló htlmát csk elkerülhetetlen esetekben kell gykorolni. A korábbi közigzgtási strtégii művekben Mgyry Progrmokbn célul tűztük ki, hogy egy polgárokt szolgáló, Jó Állmot krunk létrehozni. Csk Jó Állm lehet képes htékonyn működni, mert energiáját nem z állmpolgárok elleni küzdelemre, jogsértések sznkcionálásár, kiskpuk befoltozásár kell fordítni, hnem rr, hogy egyre jobb szolgálttást nyújtson. 12 Indikátorok

13 A közigzgtás mint z állmi működés egyik lpvető területe ngy jelentőséggel bír z állm és polgárok viszonyánk lkításábn: z állm szerepét és tevékenységének minőségét elsősorbn közigzgtás működésén keresztül érzékeljük. Az állmpolgárok áltlános elvárás, hogy z állm hgyj kibontkozni kezdeményezéseket, ugynkkor sznkcionálj visszélést, vlóbn rendszer kijátszásár irányuló kísérleteket. Eljárási legyenek egyszerűek, ugynkkor végrehjtás következetessége áltl biztosítsák z egyenlő elbírálást. A tisztességes közigzgtás bizlmt kelt, ezáltl képes htékony lenni. 4 Helyzetelemzés 4.1 A között elért eredmények nemzetközi összehsonlító értékelése A 2008-bn kezdődött nemzetközi pénzügyi válság rámuttott rr, hogy nemzetgzdságok versenyképességét ngymértékben befolyásolj, hogy z dott ország közigzgtási rendszere milyen htékonyn működik. Ilyen értelemben nemcsk nemzetgzdságok állnk versenyben egymássl, hnem közigzgtási rendszerek is. Ez felismerés szükségessé teszi, hogy elvégezzük mgyr közigzgtás nemzetközi összehsonlító értékelését és nemzetközi közigzgtási térben történő elhelyezését. Az így kpott kép segítségül szolgál közigzgtási szkpolitiki strtégii tervezéshez, megmuttj mgyrországi közigzgtás-fejlesztési strtégi környezetét lkotó nemzetközi trendeket, és ezáltl hozzájárul mgyr közigzgtás külső elsősorbn térségbeli országok közigzgtási rendszereihez viszonyított versenyképességének növeléséhez. A mgyr közigzgtás teljesítményének különböző muttók segítségével történő összehsonlító értékelése mellett nemzetközi trendek és jó gykorltok ismerete is fontos iránymuttój fejlesztési irányok meghtározásánk, ezért mgyr Kormány ngy jelentőséget tuljdonít nemzetközi példáknk és zoknk nemzetközi szkmi kpcsoltoknk, melyek mgyr közigzgtás átszervezésének munkálti során lkultk ki. A Gzdsági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) kilkított együttműködésünknek ngy szerepe vn bbn, hogy Strtégi trtlmzz z OECD tgállmi közigzgtásfejlesztési tpsztltit, vlmint átveszi z áltluk kilkított, hzánkbn is lklmzhtó jó gykorltokt. Fontos hngsúlyozni, hogy Strtégiábn szereplő fejlesztések nem előzmény nélküliek. Hzánk kormány 2010-től felismerve, hogy 2008bn kezdődött recesszió erőteljesen hátrálttt kelet-közép-európi térség országink gzdsági teljesítményét, és kihtássl volt régió

14 állmink közigzgtási teljesítményére mind közvetlen, mind közvetett eszközökkel igyekezett gzdsági növekedés útjár terelni z országot A recesszió következtében jelentkező negtív tendenciák orvoslás céljából született közigzgtás átszervezéséről és fejlesztéséről szóló első Mgyry Progrm is, mely szervesen illeszkedett Kormány gzdságélénkítő törekvéseibe.a 2011-ben született Mgyry Zoltán Közigzgtás-fejlesztési Progrm legfőbb célj htékony állm, z ún. Jó Állm kilkítás volt, zzl célll, hogy z állm rá bízott jvkt köz céljink és érdekeinek megfelelően, lehető leghtékonybb módon hsználj. A Mgyry Progrm lpvetése szerint elsődleges gzdsági érdek fűződik hhoz, hogy z állmpprátus lehető legkevésbé terhelje meg gzdság jövedelemtermelő részét, mely Kormányt z állmi újrelosztás lehető leglcsonybb szinten trtásár srkllj. Ugynkkor gzdsági szféránk htékony közigzgtási szolgálttásokr vn szüksége, ezért 2010 és 2014 közötti reformok közigzgtási szolgálttások színvonlánk működésre fordított költségek növelése nélküli jvítását célozták mi elsősorbn htékonyságnöveléssel érhető el. Szükséges tehát, hogy jelen kitekintés ezen erőfeszítések tükrében, Mgyry Progrmok fontosbb intézkedésein keresztül értékelje mgyr közigzgtás teljesítményét, és helyezze el zt nemzetközi közigzgtási térben. A közigzgtás intézményi kpcitásánk és teljesítményének kidások csökkentésével párhuzmos növelése érdekében került sor z lábbi intézkedésekre: Központi állmigzgtás szervezetrendszerének újjászervezése Az állmigzgtás szervezetrendszerének egyszerűsítését és egységesítését Kormány 2010 májusábn sját mgán kezdte. Létrehozt zt z ún. csúcsminisztériumi rendszert, mely z elmúlt négy évben mind költségvetési fegyelem fenntrtás, mind ngy átlkítások sikeres végrehjtás terén bizonyított htékonyságát. Befejeződött z lpítványok, közlpítványok rendszerének felülvizsgált és egyszerűsítése. A két ütemben megvlósított konszolidáció során első körben 60 átvizsgált lpítványból 28 került vgy kerül jogutód nélkül megszüntetésre, 12 pedig átlkult vgy gzdsági társságb olvdt be. Becslés lpján ezzel mintegy 80 milliárd Ft értékű vgyon lpítói szándék szerinti és kdálymentes felhsználás vált 14 Indikátorok

15 lehetővé. A konszolidáció második köre zon hozzávetőleg 170 szervezetet érintette, melyek lpítói jog megyei intézmények átvételével került Kormányhoz. A 1007/2013 (I.10.) Korm. htározt elfogdásávl megkezdődött kormányhivtlok, központi hivtlok és háttérintézmények rendszerének ésszerűsítése, melynek elsődleges célj z erőforrások és feldtok megoszlásábn jelentkező nomáliák megszüntetése és z állmigzgtási szervek humán erőforrás-felhsználásánk jvítás volt. A 1007/2013 (I.10.) Korm. htározt z állmigzgtási szervezetrendszer átlkításávl párhuzmosn létszám-konszolidációt is végrehjtott. A kormányhtározt mximlizált minisztériumokbn és zok háttérintézményeiben funkcionális 25 és 15% vlmint vezetői munkkörök 15 és 10% rányát, illetve elrendelte betöltetlen álláshelyek megszüntetését. A létszám-konszolidáció zonbn egyéb intézményi átlkítások htási mitt kevéssé tükröződik számokbn. Áltlánosságbn elmondhtó, hogy közszférábn fogllkozttottk szám 2007 ót közel állndó. A teljes közszférábn 2010 és 2011 között ugyn tpsztlhtó volt némi csökkenés, de 2014-re ez trend megfordulni látszik. Ami konszolidáció áltl érintett állmigzgtási szervezetrendszert illeti, 2011-től kezdődően jelentős létszámnövekedés vette kezdetét, noh szervek szám csökkenő tendenciát mutt. Ennek ok z állm és z önkormányztok feldtellátásánk jelentős átlkításábn, z állmi feldtválllás körének bővülésében, és több olyn szervezet integrálásábn rejlik, melyek munktársi korábbn nem trtoztk Miniszterelnökségen, minisztériumokbn, z igzgtási és z igzgtás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél fogllkozttottk létszámáról szóló 1166/2010. (VIII. 4.) Korm. htározt htály lá. Jelentősen növelte például minisztériumok létszámát z Európi Uniós források felhsználását felügyelő és támogtó szervezetek jnuár 1-vel történő integrálás. Mindezek mellett egy-egy új feldt felmerülésekor központi hivtli szinten z elmúlt négy évben is inkább új központi hivtlok és kormányhivtlok létrehozás volt megoldás. Területi szinten is vn erre péld, miközben ugynis 2012-ben megyei önkormányztoktól átvett intézményeket megyei intézményfenntrtó központok felügyelték, zót ezek szétbontásr kerültek ágzti (közokttási, szociális) működés lpján. Az állmigzgtási és önkormányzti feldtok átszervezése következtében ugyn z önkormányzti szférábn dolgozók szám 2011 és 2013 között központi közigzgtásbn dolgozók létszámánk

16 növekedésével rányosn csökkent, de 2013 és 2014 között ismét növekedésnek indult. Mindez zt muttj, hogy kisebb létszámml is htékonyn működő állm kilkítás érdekében további erőfeszítésekre vn szükség. Továbbr is fontos kihívás tehát személyi kpcitások és működési htékonyság fejlesztése A területi közigzgtás átlkítás A fővárosi és megyei kormányhivtlok jnuár 1-jével történő felállításávl megvlósult területi állmigzgtás szervezeti integrációjánk első szksz. 17 db önállón működő ágzti dekoncentrált szerv került szkigzgtási szervként fővárosi és megyei kormányhivtlok szervezetébe. Az állmigzgtási területi egységek összhngjánk biztosítás és polgár-közeli állmigzgtás létrehozás céljából sor került járásri endszer megújításár jnuár 1-jével 175 járási, továbbá 23 fővárosi kerületi hivtl került felállításr. A járások z állm szervezetének leglcsonybb szintű területi és szervezeti egységei, melyek z állmigzgtási tevékenységekről, szolgálttásokról z állmpolgárok számár elérhető közelségben gondoskodnk. A járási rendszer tekintetében is jelezni szükséges, hogy létrejött összesen 198 járási (fővárosi kerületi) hivtl jelentősen meghldj korábbi évszázdok járásink számát, számos pró, ezres járás jött létre. Ennek ok, hogy z előzetes szkmi terveket politiki döntések felülírták, ugynez igz korábbn tervezett 7 fővárosi körzetre, melyből 23 fővárosi kerületi hivtl került végül kilkításr jnuár 3-án z egyblkos ügyintézési rendszer kilkításánk első állomásként z ország 29 pontján megnyíltk kormányhivtlok integrált ügyfélszolgálti irodái, kormányblkok. A járások megújítását követően sor került z integrált ügyfélszolgálti rendszer továbbfejlesztésére és kiterjesztésére ben z okmányirodák bázisán mintegy 73 helyszínen létesültek immár okmányirodi funkciókt is ellátó kormányblkok, z elintézhető (indíthtó) ügyek szám pedig kezdeti 29-ről 256-r nőtt. A kormányblkok országos kiépítése lssbbn hld z eredetileg tervezettnél, mely szerint október 1-jéig kiépült voln z országosn 300-nál is több településen tervezett rendszer. Ennek indok ugynkkor elsősorbn közbeszerzési eljárások többszöri megismétlésének kötelezettsége. 16 Indikátorok

17 4.1.3 Az állmi szolgálttói modell kilkítás Több, z állm és z önkormányztok áltl nyújtott szolgálttáshoz kpcsolódó intézményrendszer (pl.: szociális terület, okttásügy, művelődésügy, stb.) jelentős átlkításon esett át 2010 ót nnk érdekében, hogy htékonybb feldtellátás vlósulhsson meg. A htékonybb feldtellátást z dott ágzthoz kpcsolódó állmi és z önkormányzti feldtok, htáskörök felülvizsgált, újrosztás jelentette. Áltlánosságbn elmondhtó, hogy z érintett ágztok esetében erősödött z állm koordinációs, irányító szerepe. A feldtellátás ngyobb htékonyságánk biztosítás mellett kiemelt, gzdságot közvetetten befolyásoló feldt volt szbályozási környezet versenyképességének fejlesztése, hogy befektetők, válllkozók számár minél vonzóbb környezet jöjjön létre. Annk mérésére, hogy egy dott ország mennyire válllkozásbrát, több indikátorrendszer is szolgál. Az egyik ilyen kompozit index z OECD Product Mrket Regultion indikátor, mely egy 0 és 6 közötti skálán osztályozz z egyes országokt, hol 0 jelzi leginkább válllkozásbrát környezetet. Mgyrország z OECD értékelése lpján 2013-bn jobbn átlgeredményt ért el mint térség többi ország, és 2008-hoz képest is sikerült jvítni megítélésen. 1. ábr Forrás: OECD Product Mrket Regultion 2014 Az elmúlt években elért eredmények ellenére számos olyn gzdsági versenyképességet befolyásoló terület vn, hol további intézkedésekre vn szükség. Egy új válllkozás létrehozásához ugyn már kevesebb

18 eljárás szükséges, mint szomszédos országokbn, de még mindig több időt vesz igénybe. Egy egyéni cég bejegyzése z OECD felmérése szerint 4-szer több időt vesz igénybe Mgyrországon, mint Szlovákiábn, és ez szkdék többi szomszédos ország tekintetében még ngyobb. Egy részvénytársság bejegyzése mgyrországon 35 npot vesz igénybe, több mint kétszer nnyit, mint Csehországbn. Az állmi feldtellátás rcionlizálását célzó reformok ellenére válllkozásokt érintő ügyintézési idő és eljárási költségek továbbr is sok esetben meghldják térségbeli országok, és z OECD átlgát. A Világbnk Doing business indexe szerint 2013-bn Mgyrországon egy építési engedély beszerzéséhez 24 eljárásr volt szükség, míg ez szám régió országibn átlgosn 18, z OECD országokbn pedig 13. A gzdsági versenyképességünk megőrzése érdekében ezért továbbr is folyttni kell válllkozói dminisztrtív terhek csökkentését, z eljárások egyszerűsítését, és feldtellátás htékonyságánk növelését. Az állmi szfér htékonyságánk egy átfogó jellemzője, hogy kormányzti döntéseket milyen htékonysággl hjtják végre gykorltbn. Mgyrországon ez muttó rohmosn zuhnt 2007 és 2009 között, 2010-től viszont jelentős jvulás tpsztlhtó e téren. 2. ábr Forrás: World Competitiveness Online A htékonyság intézkedések is: növekedéséhez jelentősen hozzájárultk z lábbi A jogrendszer trtlmi és formi deregulációj A dereguláció 1035 Országgyűlési htároztot, 1971 kormányhtároztot és minisztertnácsi htároztot, vlmint 455 törvényt és törvényerejű rendeletet érintett. 18 Indikátorok

19 A korábbi kísérleti nyelvi egyszerűsítés tpsztltit figyelembe véve 26 jogszbály szövegét vizsgálták meg és egyszerűsítették z érintett szkterületek. A nyelvi egyszerűsítésre kijelölt jogszbályok zöme htósági eljárások egyszerűsítéséhez kpcsolódott Adminisztrtív terhek csökkentése A Kormány z dminisztrtív terhek csökkentése érdekében dolgozt ki és vlósított meg z Egyszerű Állm Progrmot. A válllkozók bürokráciávl kpcsoltos dminisztrtív költségeinek csökkentése 10 bevtkozási területen 114 intézkedést érintett, és hozzávetőleg 500 milliárd forintos válllkozói megtkrítást eredményezett. Az intézkedések htásár hosszú távon GDP 1,2-1,3%-os növekedése, vlmint versenyképesség számottevő jvulás várhtó ben elindult Bizottság áltl 2007-ben elfogdott Az dminisztrtív terhek csökkentésének cselekvési progrmj z Európi Unióbn című progrm htásár z ún. Egyszerűsítési Progrm is, mely lkossági dminisztrtív terhek csökkentését és jogszbályok nyelvezetének közérthetőbbé tételét tűzte ki célul. Az Európi Unió z dminisztrációs terhek 25%-kl történő csökkentését írt elő, melynek megvlósításár 2012-ig dott htáridőt. Az említett cél érdekében Kormány kiemelt htósági üggyé nyilvánított zokt z ügyeket, melyek egy állmpolgár életében meghtározó jelentőséggel bírnk. Az intézkedés eredményeképp 228 eljárás egyszerűsítése történt meg, célként kijelölve zt, hogy egyszerűbb, átláthtóbb ügyintézési folymt segítse z állmpolgárokt kiemelt fontosságú élethelyzeteikben, többek között csládot, gyermeket, házsságot, munkválllást, szociális ellátást, mezőgzdsági ügyeket, okttást, ingtlnnl kpcsoltos ügyeket, okmányokt, nyugdíjjl kpcsoltos ügyeket, illetve hlálozást, öröklést érintő ügyek tekintetében. Az EUPAN tnulmánycsoportj áltl kidolgozott lkossági SCM (Stndrd Cost Model) modell lpján elkészült lkossági dminisztrtív teher ngyságánk mérésére szolgáló módszertn. Ennek értelmében z állmpolgárok dminisztrtív terheit költségben, illetve időráfordítás lpján lehet meghtározni A Kormányzti Strtégii Irányítási Rendszer kilkítás Kilkult strtégii tervdokumentumok egységes, hierrchikus rendszere, rögzítésre kerültek strtégii tervdokumentumokkl kpcsoltos módszertni elvárások, vlmint strtégiák készítésének és elfogdásánk menete.

20 Elkészült továbbá strtégii és nyomon követési dtbázis. Jelenleg több mint 130 strtégii tervdokumentum közül mintegy 86 htályos. A megvlósított intézkedések és nyilvánvló eredmények ellenére továbbr sincs egy homogén strtégii tér, tervek széttrthtnk, előfordulht, hogy nem erősítik egymást. A htályos strtégii tervek több esetben is technokrt szövegezésűek, nem közérthetők, sokszor szükségtelenül ngy terjedelműek, nehezen értelmezhetők. Jelenleg még nehéz nyomon követni, hogy strtégii dokumentumokbn politiki célok áltl megfoglmzott irányok minként bontkoznk ki szkpolitiki célokká Az e-közigzgtás fejlesztése A különböző állmi rendszerek elektronizálás folymtos, z egyes szkmi felelős tárcák, illetve intézmények rendszeresen beszámolnk z elektronizálásbn elért eredményeikről. Ilyen pl. z építésügyi htósági eljárásokt támogtó elektronikus dokumentációs rendszer megvlósítás, Nemzeti Földlpkezelő Szervezet áltl z EU-s támogtások elosztásár hsznált, szigorú uditokon megfelelt elektronikus rendszer, vgy z egységes elektronikus nykönyvi eljárás rendszerének bevezetése. A fejlesztések során kiemelt figyelem irányul z interoperbilitás megvlósításár nnk érdekében, hogy htékonybbá váljnk z egyes szkmi szervezetek eljárási, vlmint z állmpolgárok és válllkozások közti interkciók. A minisztériumoknál megvlósult korábbn különböző rendszerekben és eltérő pltformokon működő irtkezelési rendszerek egységesítése. A rendszer lehetőséget biztosít belső áltlános ügyviteli folymtok elektronizálásár. A kormányzt strtégii függésének mérséklésére elkezdődött szbd szoftverek bevezetése. Első lépésben egy kompetenci központ került felállításr, mjd kormányhivtli (járási) rendszer informtiki hátterének fejlesztésénél meghirdetésre került két lábon állás strtégiáj, megkezdődött szállító függő és szbd szoftveres megoldás megfelelő rányánk kilkítás. A fejlesztés első lépcsőjeként Mgyry Progrm keretében teljesen megújult z elektronikus ügyintézés jogszbályi környezete, felszámolásr került több, z állmpolgárok, válllkozások mgsbb szintű kiszolgálását, és z informtiki megoldások széleskörű lklmzását és így terjedését korábbn gátló előírás. Az új jogszbályi környezet új e-ügyintézési modellt htároz meg, ebben kulcsszerep jut szbályozott elektronikus ügyintézési szolgálttásoknk (SZEÜSZ-öknek), ezeken belül z állm áltl kötelezően nyújtott szolgálttásoknk. Ezek 20 Indikátorok

21 lp építőelemei korszerű e-ügyintézési szolgálttás kilkításánk (például zonosítás, biztonságos kézbesítés). A szigorú dtvédelmi követelmények betrtás mellett megoldódott különböző személyes zonosítót lklmzó nyilvántrtások együttműködése, megszűnt z állmpolgárok erre vontkozó igzolási kötelezettsége (összerendelési nyilvántrtás). Az önrendelkezési jog kiterjesztésével z ügyfelek sokkl szélesebb körben lklmzhtják pici megoldásokt közigzgtássl kpcsoltos kpcsolttrtásbn (rendelkezési nyilvántrtás, központi zonosítási ügynök). Lehetővé vált z elterjedt korszerű eszközökön (okostelefon, tblet) is lklmzhtó (elektronikus zonosításr épülő) jognyiltkozt (elektronikus dokumentum) hitelesítés ( AVDH ). Az új szbályozás lpján közigzgtás belső működése teljes mértékben z elektronikus formán lpulht, ehhez bevezetésre került z elektronikus - ppír, illetve ppír - elektronikus irányú hiteles másoltkészítés mint szolgálttás. A megújult szbályozásbn előírt szolgálttások kilkítás z EKOP uniós támogtási progrm keretében megkezdődött, ezek 2015 első félévében válnk hozzáférhetővé. Ngyon gyerekcipőben jár még ugynkkor közigzgtás tekintetében z m-közigzgtás, zz mobilközigzgtás bevezetése, mely tekintetében Nyugt-Európ egyes országi jelentősen előrébb járnk Közszolgálti munktársk elkötelezettsége, elégedettsége A növekvő terhelés mitt fontos közszolgák megfelelő motivációjánk biztosítás, Mgyry Progrm szóhsználtávl teljesítmény becsületének helyreállítás. A 4. számú ábr zt muttj be, hogyn változott kormánytisztviselői elkötelezettség között. A felmérés módszertn szerint z elkötelezettséget számos elégedettségi terület befolyásolj. Folymtosn fejlődő modellünk 19 fontos elégedettségi területet fogll mgáb, melyek dolgozói elkötelezettség lkításáért leginkább felelősek. A digrm z egyes területekről pozitívn vélekedőket muttj benchmrk csoportok értékeivel összevetve.

22 3. ábr Forrás: ÁROP Új közszolgálti életpály - Köztisztviselői (kormánytisztviselői) elkötelezettség mértéke Összefoglló elemzés Ahogy z lábbikból is látszik, közszolgálti tisztviselők felkészültségének és elköteleződésének növelése érdekében számos jelentős személyügyi fejlesztés vlósult meg. Ahhoz zonbn, hogy közszolgálti életpály vonzerejét és munkerő megtrtó képességét növelni tudjuk további teendőkre is szükség vn. Az elégedettségi dtok jól muttják, melyek zok területek melyek célzott bevtkozást tesznek szükségessé A Nemzeti Közszolgálti Egyetem létrehozás jnuár 1-jén meglkult Nemzeti Közszolgálti Egyetem. Létrehozás megteremtette z egységes közszolgálti lpképzések strukturális, intézményi és személyzeti feltételeit. Az egyetem elsődleges célj polgári közigzgtás, rendvédelem, honvédelem és nemzetbiztonsági szolgáltok személyi állományánk mgs színvonlú képzése, ezzel együtt z egységesülő közszolgálti életpályák közötti átjárhtóság megteremtésének támogtás képzések oldláról. Az egyetem meglpításávl hzánkbn kilkultk mgs színvonlú közigzgtási képzést biztosító rendszer lpji, ugynkkor nemzetközi minták vizsgált lpján kijelenthető, hogy nemzetközi értelemben vett közigzgtási elitképzés eléréséhez még további erőfeszítésekre vn szükség. 22 Indikátorok

23 A munkkör lpú rendszer lpjink lefektetése 2012-ben 14 közszolgálti szervezetnél, db munkkör elemzésének elkészítésével kidolgozásr került munkkör-elemzés és értékelés módszertn bn munkkör (civil közigzgtás, honvédelem, rendvédelem) elemzésére került sor, z új munkkör lpú rendszer kilkítás érdekében pedig tpsztltok összegzésre kerültek Az integrált teljesítményértékelési rendszer (TÉR) kidolgozás A három szolgálti területre (közszolgált, rendvédelem, honvédség) kiterjedő teljesítménymenedzsment rendszer lpjit közös kormányrendeleti szbályozás fektette le. A bevezetett teljesítményértékelési rendszer lpvető célj közszolgálti tisztviselők teljesítményének jvítás révén, munkájuk végzéséhez szükséges kompetenciák (ismeret, tudás, készségek, képességek, szociális szerepek, én-kép, személyiségvonások, motiváció) fejlesztésével szervezet célkitűzéseinek eléréséhez hthtósn hozzájárulni. Alpvető feldt pedig z értékelési tényezők, vlmint mérési és z értékelési módszerek kombinált lklmzásávl nnk megállpítás, hogy közszolgálti tisztviselő milyen mértékben és eredménnyel járult hozzá szervezet céljink eléréséhez A Mgyr Kormánytisztviselői Kr felállítás A közszolgálti tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény július 1-jével létrehozt Mgyr Kormánytisztviselői Krt, hogy egységes szervezeti, jogi és működési kereteket biztosítson kormánytisztviselők számár szkmi érdekképviselet, jogvédelem, szkmi feldtellátás területén. Az MKK részt vesz kormánytisztviselőket érintő jogszbályok előkészítésében, véleményezésében, és felválllv kár tgjink egyéni, hivtásrendbeli problémáit, közreműködik zok megoldásábn Kidolgozásr került közszolgált egységes hivtásetiki szbályzt A közigzgtási korrupció-megelőzési progrm keretében elkészült z állmi szerveknél érvényesítendő etiki irányelveket trtlmzó Zöld Könyv, mely útmuttóul szolgált közszolgálti hivtásrendi

24 köztestületek számár lefektetéséhez. sját hivtásrendi etiki követelmények 2013-bn elkészültek hivtásrendi etiki kódexek, melyek hivtásetiki normákon kívül z etiki eljárások szbályit is lefektették. Az Európi Unió 2014-ben kidott ntikorrupciós jelentése megállpítj, hogy korrupció továbbr is ngy kihívást jelent Európábn, éves szinten körülbelül 120 milliárd euró kárt okoz z Európi Unió gzdságánk. A korrupció megelőzése Mgyrországon is kiemelt feldt, ezért korrupciós kockáztok szervezeteken belüli kezelésére 2013-bn bevezetésre került egy integritásirányítási rendszer, melyhez széleskörű vezetői illetve kormánytisztviselői képzések is kpcsolódtk. Az integritási képzési rendszer megerősítését, z innovtív tnulási folymtot támogtó képzési progrmokt és módszertnt z EU jelentése is elismeri. A jelentéshez kpcsolódón február és március hónpokbn készült közvélemény-kuttás z kkori állpotok szerint tükrözi korrupciómegelőzés terén elért eredményeket. A kuttás megállpítj például, hogy Mgyrországon figyelhető meg közvélemény legjelentősebb jvulás nemzeti közintézményekben és z EU intézményeiben jelenlévő korrupcióvl kpcsoltbn. 4.2 SWOT nlízis Ahhoz, hogy jelenlegi helyzetről áttekinthető kép álljon rendelkezésre, elvégeztük közigzgtás jelenlegi állpotánk rövid SWOT nlízisét. Ez lehetőséget d rr, hogy rendkívül komplex feldtokt ellátó, szervezetében igen összetett és ngy létszámú közigzgtási intézményrendszerről egyetlen szempillntássl, áttekintést kpjunk. Erre építhetjük közötti fejlesztési strtégi bevtkozásink megtervezését. 24 Indikátorok

25 A SWOT nlízis lpján zt mondhtjuk, hogy 2011-ben készült Mgyry Progrm integrált, komplex és mbiciózus strtégi volt, mely egységes keretet és irányt dott közigzgtás fejlesztésének. Az átlkítások döntően szervezetrendszert érintették, így Jó Állm szervezeti lpjit z előző kormányzti ciklusbn sikerült megteremteni. Ezzel kormány megtette z első, htározott lépést z erős és szolgálttó állm megteremtésének irányáb, lefektette zokt szervezeti lpokt, melyekre tovább lehet építkezni. A közigzgtás átlkításánk eddig meghtározott célji helyesek voltk, de végrehjtásuk nem sikerült teljes mértékben.

26 Az irány egyértelmű: ki kell tágítni közigzgtás nézőpontját z ügyfelek nézőpontjávl. A belső működésre fókuszáló, eddigi öncélú működési szemléletmód helyett z ügyfeleket első helyre helyező szolgálttó, közcélú működési modell bevezetésére vn szükség. 26 Indikátorok

27 5 Jövőkép Mgyrország Alptörvénye kimondj: Vlljuk, hogy közösség erejének és minden ember becsületének lpj munk, z emberi szellem teljesítménye Az állm feldt, hogy megteremtse zokt feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy Mgyrország gzdság z értékteremtő munkán és válllkozás szbdságán lpuljon. A munkhelyteremtő gzdsági növekedés elősegítése olyn állmi működést tesz szükségessé, mely kedvező feltételeket teremt új munkhelyek létrehozásához, htékony közszolgálttásokkl segíti gzdság és közösségek értékteremtő folymtit. A Kormány elvárás z, hogy közigzgtási szervezetek, z önkormányztok és közszolgálttó szervezetek trtsák folymtosn szem előtt: legfőbb céljuk z ügyfelek polgárok, közösségek, cégek értékteremtő munkájánk segítése. Célunk, hogy 2020-r mgyr közigzgtás szervezetten, következetes és átláthtó intézményi struktúrábn, korszerű és ügyfélbrát eljárásrenddel, mindenki számár elérhetően; professzionálisn, nemzeti hivtástudttl rendelkező, szkmilg felkészült, etikus és motivált személyi állománnyl, modern szervezeti keretek között; és költséghtékonyn, lehető legkisebb dminisztrtív teherrel, versenyképes szolgálttási díjkkl és rövid ügyintézési htáridőkkel működjön, zz létrejöjjön z emberek bizlmát élvező SZOLGÁLTATÓ ÁLLAM.

28 6 Célrendszer 6.1 Cél, lcélok A jövőkép lpján közötti fejlesztési strtégi célj szolgálttó állm modell megvlósítás. Ennek megfelelően három áltlános lcél került meghtározásr: PROFESSZIONÁLIS - Legyenek megbízhtók! A szervezeteknek úgy kell működniük, hogy kiszámíthtóságukkl és jogszerűségükkel, közszolgáltot ellátó munktársknk pedig úgy kell dolgozniuk, hogy szkmi tudásukkl és etikus mgtrtásukkl z állmi működés iránti bizlom lpkövei legyenek. KÖLTSÉGHATÉKONY versenyképesen! - Szolgáltssnk A szervezeteknek úgy kell működniük, hogy felhsználóknk z dófizetőknek és z ügyfeleknek biztosítsnk nemzetközi összehsonlításbn versenyképes szolgálttást. Vgyis működjenek költségtkrékosn; olyn eljárási díjkt és illetékeket kérjenek, vlmint olyn eljárási htáridőkkel dolgozznk, melyek mgyrországi felhsználók számár előnyösek; szolgáltssnk polgárok, közösségek és gzdsági szereplők számár költséghtékony és elérhető közszolgálttásokt, melyek segítségével zok hozzádott értéket termelhetnek. SZERVEZETT - Legyenek ügyfélközpontúk! Működésük során úgy képviseljék közérdeket, hogy ne okozznk felesleges terheket z ügyfeleknek, hnem segítsék munkájukt. A szervezetek menedzsmentjének fő szempontj felhsználói elégedettség mximlizálás, korszerű és optimális működés elérése és fenntrtás áltl. A szolgálttás társdlmi költségét kell minimlizálni, hol nem csk mg pénzben megjelenő költség, 28 Indikátorok

29 de z ügyfelek egyéb terhelése is figyelembe veendő. 6.2 Intézkedések Az lcélok megvlósítás érdekében négy intézkedést nevesítettünk: A szolgálttó közigzgtás szervezési feltételeinek fejlesztése A közigzgtás emberi erőforrás gzdálkodásánk fejlesztése Közszolgálttások színvonlánk jvítás Elektronikus támogtások fejlesztése A közötti időszk során megvlósított fejlesztések tpsztlti lpján külön intézkedés keretében fogllkozunk közigzgtás szervezetrendszerének korszerűsítésével, illetve z emberi erőforrás menedzsment fejlesztésével, közszolgálttások fejlesztése pedig új, önálló intézkedésként jelenik meg Strtégiábn, melyek informtiki hátterét z elektronikus támogtások fejlesztése intézkedéscsomg biztosítj. A fent említett intézkedések gykorltbn vló relizálás hozzájárul Jó Állm kilkulásához. A legproblemtikusbbnk trtott területekként jogi keretek folymtos változttás, z átláthtóság és stbilitás hiány, területi igzgtás túlzott széttgoltság, túl ngy dminisztrációs terhek, z ügyintézés lcsony minősége, szkmi hiányosságok emelhetők ki. A változás és változttás szükségszerű, melynek középpontjábn többek között meglévő rendszer költséghtékonyságánk jvítás, struktúr megfelelő működésének biztosítás, és z ügyfelek előtérbe helyezése áll. Ezek egy Jó Állm célji, melynek eléréséhez következőkben kiemelt néhány intézkedés ngymértékben hozzájárul. Részletesebben külön pontokbn tárgyljuk z összes intézkedést, illetve lintézkedést. A közigzgtás htékonybbá tételének előfeltétele z ellátndó feldtok pontos meghtározás és z ehhez igzodó egyszerű és átláthtó szervezetrendszer kilkítás. Ebből dódón kiemelten fontosnk trtjuk z állm áltl ellátndó feldtok körének felülvizsgáltát, definiálását. Fontos megjegyezni, hogy szervezetrendszert illetően jelentős változás ment és megy végbe hzánkbn. Az átlkításokkl egy egyszerűbb, átláthtóbb szervezetrendszer kilkítás cél, és nnk elérése, hogy z állmpolgárok bizlm növekedjen z állm irányáb. A bizlom egy fontos lpköve Jó Állm kilkításánk, mely záltl vlósulht meg, h z állmpolgár bízht bbn, hogy ügyeit z állm gyorsn, htékonyn, érdekeit figyelembe véve intézi. A szervezeti

30 átlkításokkl biztosítottá válik htékony ügyintézés, hol mind z ügyfélfogdás, mind z eltöltött idő minőségi, hol középpontbn nem z okmányok és okirtok, hnem z állmpolgár és válllkozások állnk. A szervezeti átlkítások velejárój z emberi erőforrás gzdálkodás fejlesztése, mely számos előrelépést hoz mgávl. Így többek között z emberi erőforrás gzdálkodás egyes funkcióink továbbfejlesztését és közszolgálti életpály fejlesztését is. Ez utóbbi hozzájárul többek között közszolgálti állomány megbecsültségének növeléséhez, hngsúlyt fektetve tudásuk folymtos fejlesztésére és z utánpótlás biztosításár. Fontos célkitűzés, hogy közszolgáltbn dolgozók hivtásukt mgs színvonlon végezve hozzájáruljnk Jó Állm létrehozásához, záltl, hogy motivált, elkötelezett, felkészült személyi állományt lkotnk, hiszen nélkülük szolgálttó állm nem képzelhető el. A Jó Állm kilkításához hozzájárul közszolgálttások színvonlánk emelése is. Ezen intézkedés megvlósulásávl elérendő cél egyrészt közszolgálttások szervezési feltételeinek fejlesztése, másrészt közszolgálttásokhoz kpcsolódó bürokrácicsökkentés, illetve z elektronikus ügyintézést támogtó szolgálttások biztosítás közszolgálttások egyéb területén. Az említett lintézkedések mind htékonybb, ügyfélközpontúbb közszolgálttások megvlósulását eredményezik. Npjinkbn egy modern közigzgtásnk elengedhetetlen velejárój z elektronikus támogtások fejlesztése, mely hozzájárul nemcsk z ügyfélterhek, hnem közszolgáltbn dolgozók munkájánk könnyítéséhez, egyszerűbb, gyorsbb ügyintézést eredményezve. Egy Jó Állm kilkításánk nélkülözhetetlen feltétele, hogy állmpolgári számár lehető leghtékonybb ügyfélkiszolgálást biztosíts. Ennek eléréséhez kiemelt eszközül szolgál z elektronikus közigzgtás kiterjesztése, továbbfejlesztése. A Strtégi célrendszere és z intézkedések közötti összefüggést lenti ábr muttj be: 30 Indikátorok

31 Az egyes intézkedésekhez trtozó lintézkedéseket, területeket következő táblázt muttj be. A szolgálttó közigzgtás szervezési feltételeinek fejlesztése Intézked és Alintézkedés A központi közigzgtási szervezetrendszer működési htékonyságánk növelése bevtkozási Bevtkozás Az eredményorientált tervezés, ellenőrzés, értékelés és nyomon követés módszertnink elterjesztése és lklmzás Közigzgtási folymtok optimlizálás Bürokrácicsökkentés, jogszbályok és eljárások ésszerűsítése, dereguláció, jogérvényesítés htékonyságánk növelése A területi állmigzgtási intézményrendszer szervezeti megerősítése Területi állmigzgtás fejlesztése és ésszerűsítése A területi állmigzgtási intézményrendszer átfogó integrációj Ideális járás kilkítás Ügyfélkpcsolti pontok (kormányblkok, ügysegédi rendszer fejlesztése) Közfeldtok htármenti rendszerének feltérképezése, kilkítás európi területi társulások támogtásávl Önkormányztok Önkormányztok belső folymtink és

32 szervezési feltételeinek fejlesztése Hely- és időfüggetlen közigzgtási szolgálttások fejlesztése ügyfélkpcsoltink fejlesztése Ügyintézést támogtó rendszerek fejlesztése Az elektronikus ügyintézés ügyféloldli lefedéséhez szükséges kiegészítő fejlesztések A szbályozási környezet jvítás Közszolgálttások A közigzgtás emberi erőforrás gzdálkodásánk színvonlánk jvítás fejlesztése Az emberi erőforrás gzdálkodás egyes funkcióink továbbfejlesztése HR funkciók fejlesztése Közszolgálti rendszerirányítás Integritásirányítási rendszer humán szempontú továbbfejlesztése Közszolgálti vezetők kompetenciáink fejlesztése Utánpótlás (toborzás és kiválsztás) A közszolgálti életpálymodell fejlesztése Munkkör lpú rendszer teljes körű kiépítése Egyénre szbott krriermenedzsment Továbbképzés és kompetencifejlesztés Elkötelezettség megerősítése, ösztönzésmenedzsment Közszolgálti szolgálttásfejlesztés Az önkormányzti emberi erőforrás gzdálkodás fejlesztése Az állm vgy z önkormányztok áltl nyújtott közszolgálttások szervezési feltételeinek jvítás Az önkormányztok HR funkcióink fejlesztése Személyi állomány fejlesztése Közszolgálttásokhoz kpcsolódó szervezetrendszer htékonybbá tétele Közszolgálttó szervezetek menedzsmentjének, szolgálttási minőségének és kpcitásánk átfogó fejlesztése Közszolgálttó szervezetek tudásbázisánk és nyomonkövetésének fejlesztése Közszolgálttásokho A közszolgálttásokhoz kpcsolódó 32 Indikátorok

33 z kpcsolódó bürokrácicsökkent és Digitáli Állm felépítése Elektronikus ügyintézést támogtó szolgálttások biztosítás közszolgálttások egyéb területén élethelyzetekhez trtozó ügyek egyszerűsítése Egységes és összehsonlíthtó módszertnon lpuló ügyfélelégedettség-mérés bevezetése A központi informtiki szolgálttások továbbfejlesztése Az informtiki rendszerek Adtbázisok interoperbilitásánk jvítás összehngolásár irányuló fejlesztések Nyilvántrtások korszerűsítése, dt- és folymtredundnciák megszüntetése Az ügyfélközpontú közigzgtás informtiki támogtás Belső folymtok informtiki támogtás, belső rendszerek fejlesztése Biztonságos működés feltételeinek biztosítás

34 7 Az intézkedések részletes bemuttás 1 A szolgálttó közigzgtás szervezési feltételeinek fejlesztése Az előző kormányzti ciklusbn három hullámbn igen jelentős szervezetváltozttás történt mgyr közigzgtás rendszerében. Az új közigzgtási rendszer lptörvényi, ágzti törvényi és kormányrendeleti szinten is szbályozásr került. A kilkult rendszer: önálló szbályozó szervek központi állmigzgtási szervek utonóm jogállású igzgtási szervek kormányhivtli jogállású szervek központi hivtlok központi közigzgtás területi szervei. A közigzgtási intézményrendszer ngymértékű egyszerűsítése, szervezeti redundnci csökkentése szinergi htássl járt, így jelentős megtkrítást eredményezett. Lényeges szervezeti egyszerűsítésen ment keresztül z lpítványok és gzdsági társságok korábbn szerteágzó rendszere is. Az állmi, vgy részben állmi szerepválllássl létrejött lpítványok, közlpítványok rendszerének áttekintése nyomán korábbi 68 lpítványból 21 mrdt meg változtln formábn. A szervezetek egy része megszűnt, egy része pedig gzdsági társságként működik tovább. A folymt részeként lezjlott gzdsági társságok rendszerének átvilágítás és átlkítás, mely jelentős közvetlen költségvetési megtkrítást is eredményezett. A közigzgtási eljárások átlkultk, és 2010 ót szervezeti működést szbályozó jognyg is jelentős változáson ment keresztül. Kidolgozásr került Mgyry Progrm Egyszerűsítési Progrmj, melynek keretében 228 eljárás vált egyszerűbbé, vlmint z Egyszerű Állm Progrm, mely jogszbályi redundnciák visszszorítását eredményezte. A ngy ellátó rendszerek tekintetében elindult z intézményrendszerek átstrukturálás, mely lpján létrehozásr került Klebelsberg Intézményfenntrtó Központ (KLIK), Szociális és Gyermekvédelmi Főigzgtóság (SZGYF), illetve Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Jelen kormányzti ciklus feldt, hogy kilkíts z említett intézményrendszerek leghtékonybb működési kereteit. A közigzgtási intézményrendszer ngymértékű egyszerűsítése, szervezeti redundnci csökkentése szinergi htássl járt, így jelentős megtkrítást eredményezett. 34 Indikátorok

35 A területen tervezett lintézkedések következők: A központi közigzgtási szervezetrendszer htékonyságánk növelése; Területi állmigzgtás fejlesztése és ésszerűsítése; Önkormányztok szervezési feltételeinek fejlesztése. Mindezen intézkedések biztosítás érdekében Kormány Állmreform Bizottság felállításáról z 1602/2014. (IX. htároztávl. A htározt pontosn meghtározz zokt melyet z Állmreform II. bürokrácicsökkentés keretében vizsgálni szükséges: működési döntött z 4.) Korm. területeket, progrmj ) z állmi humántőke reformj, így ) fegyveres szervek tgjir vontkozó életpálymodell kidolgozás és bevezetése; b) z állmi szférábn fogllkozttottk létszámánk - z ellátott állmi feldtok függvényében történő - intézményi szintű felülvizsgált, mjd tpsztltok lpján közszolgálti életpálymodell kidolgozás és bevezetése; c) személyi szkmi átjárhtóság megteremtése, áltlános ügyintézési képességgel bíró személyi állomány kilkítás; d) Nemzeti Közszolgálti Egyetem állmtudományi felsőokttási intézménnyé történő átlkítás; b) z állmi szolgálttások reformj; c) z állmi ügyintézés reformj, így különösen c) kormányblkok - mint z állm és polgári közötti tlálkozási pont országos hálóztánk kiépítése; cb) z állmpolgárok és válllkozások széles körét terhelő fizetési kötelezettségeket keletkeztető dminisztrtív terhek rdikális egyszerűsítése vgy megszüntetése; cc) z új közbeszerzési irányelveknek megfelelő elektronikus közbeszerzési rendszer kilkítás; cd) z európi uniós források felhsználási rendjének újrszbályozás; d) területi közigzgtás átlkításánk folyttás, így d) szkigzgtási szervek működési és szervezeti kereteinek htékonybbá tétele; db) kormányhivtli szervezetrendszeren kívül eső területi állmigzgtási szervek - ide nem értve rendvédelmi és dóigzgtási szerveket - kormányhivtlokb történő integrálás; e) jogszbályok deregulációs célú felülvizsgált. Az lábbikbn láthtó lesz, hogy Strtégi közigzgtási szervezetrendszer fejlesztése során z Állmreform II progrm célkitűzéseihez szorosn kpcsolódó intézkedési logikát követ. A fő

36 hngsúly szervezetrendszer működési htékonyságánk növelésére, szervezési feltételek fejlesztésére kerül. Az integritásirányítási rendszer továbbfejlesztéséről ebben körben nem lesz szó, mivel ennek kiemelten fontos szervezeti tevékenységi lrendszernek fejlesztésével egy külön strtégii tervdokumentum fogllkozik. Jelen Strtégi humánfolymtok és humán lrendszer fejlesztésének keretében, két lrendszer kpcsolódási pontjink kiépítését vizsgálv fogllkozik z integritásirányítás kérdésével. 1 A központi közigzgtási szervezetrendszer működési htékonyságánk növelése A központi közigzgtás átlkításánk kulcskérdése szervezetrendszer főváros-központú megközelítésének oldás, megszüntetése, vgyis területi szemléletmód meghonosítás. A végcél egy olyn vlódi területi lpú gondolkodás elterjesztése, melyben főváros és vidék nézőpont helyett z ország megyék összessége, hol megyék és főváros egyenrngú lkotóelemek, stbil erőforrásokkl és önálló identitássl rendelkeznek, közöttük pedig htékony és sokrétű (gzdsági, kulturális, stb.) munkmegosztás működik, lkosink zonos, mgs színvonlú közszolgálttásokt nyújtnk. Mindezen célok egy htékony szervezetrendszer kilkulását eredményezik, hol megvlósul földrjzilg szervek llokációj, melyet követően szervezetfejlesztés kerülhet középpontb. Az előző tervezési ciklusbn szervezetrendszer átlkításávl párhuzmosn jelentős részeredmények születtek közigzgtás tervezési és szervezetfejlesztési mechnizmusi terén. A strtégii irányítás megújításár jött létre Kormányzti Strtégii Irányítási Rendszer, mely központi közigzgtás tervezési eszközeit fogllj összefüggő rendszerbe. Ennek eredményeképpen jött létre 38/2012 (III. 12.) Korm. rendelet kormányzti strtégii irányításról, mely szbályozz kormányzti és ágzti tervezési dokumentumok ismérveit, összefüggéseiket. 36 Indikátorok

37 A Szervezetfejlesztési Progrm című projekt keretében öt módszertni segédlet készült el teljesítménymenedzsment, folymtoptimlizálás, tudásmegosztás, minőségirányítás és változáskezelés szkterületeken. Olyn projektek további bürokrácicsökkentő, vlósultk meg, melyek z egyes szerveknél külső és belső felhsználhtók feldtmegoldás dminisztrtív terheket htékonyságánk növelésére, z értéket nem egyránt csökkentő, termelő tevékenységek kiikttásár. Ezen eszközök szervezet-rcionlizáló intézmények áltli felhsználás megindult, de még nem vált áltlánossá. A s tervezési ciklusbn célszerűnek látszik, intézményekre és intézmény-csoportokr konkrétn lklmzott htékonyságnövelő és menedzsmentet jvító progrmok indítás. Az e-ügyintézés fejlesztése terén megszülettek legfontosbb jogszbályok, létrejöttek egyes olyn eljárások, melyekben z ügyfél elektronikus ügyintézési formát is válsztht. Ezek népszerűségén még sokt lehet jvítni, mennyiben hsználtukt kényelmesebbé tesszük. Megállpíthtó, hogy közigzgtási folymtok elektronizálás előrehldottbb, de még mindig jellemző z elektronikus és ppír lpú ügyintézés párhuzmos megjelenése. Az intézményrendszer jelenlegi állpot további megtkrítások fogntosításár is lehetőséget d, ebből dódón további bürokrácicsökkentő, külső és belső dminisztrtív terheket egyránt csökkentő, szervezet-rcionlizáló bevtkozásokt tervezünk. Ezzel kpcsoltbn ki kell emelni, hogy sok területen folymtfejlesztés még z első generációs elektronizálási modellt vette lpul, zz folymtok ppír lpú feldolgozási módnk megfelelően lkulnk elektronikus form esetében is. Ez zonbn htékonyság jvulást lig biztosít, sőt ppírok egyidejű áttekintésére optimlizált folymtoknál kár htékonyság csökkenést is eredményezhet. Mindenképp szükséges második generációs felfogás bevezetése ( hgyományos irtkezelési lépésektől történő elszkdás). A bürokrácicsökkentés jegyében el kell érni, hogy csökkenjenek z ügyfelek dminisztrtív terhei, csökkenjen z ügyek átfutási ideje, lcsonybbk legyenek z igzgtási szolgálttási díjk és z illetékek, zz minél ügyfélbrátbb rendszer szolgálj z állmpolgárokt. A közigzgtás belső folymtink optimlizálásávl el kell érni, hogy csökkenjen z egy feldtr fordított átlgos költség. A Strtégi célj összetett: egyszerre kell csökkenteni bruttó eljárási htáridőt és felhsználhtó erőforrásokt, beleértve z emberi és pénzügyi erőforrásokt is. Vgyis nem szbd megengedni, hogy

38 htáridő csökkenés ráfordított erőforrások növekedéséhez vezessen, hnem vlódi htékonyság növekedést kell elérni közigzgtásbn. Ez csk úgy lehetséges, h egyrészt mximálisn kihsználjuk z eljárások egyszerűsítésének folymtszervezési és joglkotási lehetőségeit, másrészt felhsználjuk szervezetfejlesztés eszköztáránk szervezetek működési htékonyságát növelő teljes eszköztárát, beleértve fokozottbb támszkodást z informtikár. Szem előtt kell trtnunk, hogy z állmok közigzgtási rendszerei htékonyságuk szempontjából éles versenyben állnk egymássl. Ez verseny hogy Helyzetelemzés című fejezetben bemutttuk z Európi Unión belül is jelen vn. Az egyes országok közigzgtási rendszerei z dózók pénzét hsználják fel, és nekik nyújtnk szolgálttásokt. Ez vlódi szolgálttási tevékenység, melynek mérhető és összehsonlíthtó ráfordítás hszon tuljdonsági vnnk. A mgyr közigzgtás versenyképessége folymtos nemzetközi versenyben méretik meg minden np. A célok közt szerepel továbbá közigzgtási egységek közötti együttműködés jvítás, vlmint szervezetek menedzsmentjének htékonybbá tétele. Különösen fontos politiki és közigzgtási mező együttműködésének, kpcsolódási pontji működésének elméleti tisztázás, jó gykorltok kimunkálás és bemuttás, illetve képzésbe, továbbképzésbe vló bevitele. Jelentősen vissz kell szorítni ppír lpú ügyintézés rányát, és előtérbe helyezni z elektronikus ügyintézést, természetesen nem mechnikus átállássl, hnem folymtok elektronikus form figyelembe vételével történő újr optimlizálásávl (beleértve bekért dtok körének, struktúrájánk újrgondolását, feldolgozó infrstruktúr fejlesztését - például ngyméretű monitorok z egyidejű megjelenítéshez). Fejlesztési eszközök: Komplex vezetői kontrolling rendszerek felépítése. Feldtfinnszírozás bevezetése. Folymtmenedzsment, belső tnulási, munkszervezési progrmok. A jogszbályok folymtos felülvizsgált, egyszerűsítési lehetőségek kihsználás. Megfelelő informtiki háttér biztosítás. Ennek érdekében következő bevtkozásokt tervezzük elvégezni: 38 Központi közigzgtás átszervezése: minisztériumok vidékre költöztetése, középirányító szervek összevonás. Az eredményorientált tervezés, ellenőrzés, értékelés és nyomon követés módszertnink elterjesztése és lklmzás. Indikátorok

39 1 Közigzgtási folymtok optimlizálás. Bürokrácicsökkentés központi közigzgtásbn: Jogszbályok és eljárások ésszerűsítése, dereguláció. Központi közigzgtás átszervezése: központi állmigzgtási szervek vidékre költöztetése, középirányító szervek összevonás A központi közigzgtás átszervezése két irányt jelöl ki: egyrészről központi állmigzgtási szervek (minisztériumok, központi hivtlok, kormányhivtlok) földrjzi elhelyezkedésének felülvizsgáltát, htékonybb területi llokálását, másrészről középirányító szervek (központi hivtlok, kormányhivtlok) szervezetrendszerének felülvizsgáltát, szervek összevonását, megszüntetését. A központi állmigzgtási szervek földrjzi elhelyezkedése felülvizsgáltánk célj z eddigiektől eltérő, újfjt, z ország fővárosközpontú szemléletmóddl ellentétes, területi szemléletmód bevezetése z állmigzgtás legmgsbb szintjén. Az átszervezés megvlósításávl jelentős cél, hogy vidék és vidéki ngyvárosok mguk is z dott térség fővárosává váljnk, mely hozzájárulht z dott város szkpolitiki, ipri, termelői, vgy szolgálttói profiljánk kilkításához, ezen keresztül pedig z dott megye, térség versenyképességének jvulásához. Az intézmények földrjzi elhelyezkedésének megváltozttásáról szóló döntések előkészítésekor gondosn meg kell vizsgálni bevtkozás várhtó htásit. Így fel kell mérni kérdéses szerv működésének sjátosságit, figyelembe kell venni folymti input-output kpcsoltit (nem érdemes szétköltöztetni olyn szerveket, melyek egymássl folymti input-output kpcsoltbn állnk). Fel kell mérni szerv átköltözése folymán fellépő gzdságossági és htékonysági szempontokt. A vidékre költöztetés során nem sérülhetnek ránytlnul z intézmény eddigi ügyfél-kpcsolti, zz elsősorbn olyn hivtlok vidékre költöztetése kerülhet szób, melyek nem rendelkeznek számottevő (Budpesthez kötődő) ügyfélforglomml. A másik irányt középirányító szervek szervezetrendszerének felülvizsgált jelenti. A törvényesen és átláthtón működő állm kilkítás érdekében szükséges központi hivtlok, továbbá területi állmigzgtási szervek és más területi feldtokt ellátó intézmények kivételével költségvetési szerv formábn működő minisztériumi háttérintézmények feldtink, szervezetének, működésének és költségvetésének felülvizsgált.

40 2014. szeptember 1-jén z egyes minisztériumok irányítás ltt 42 központi hivtl és 49 központi költségvetési jogállású szerv működött. A tervezett felülvizsgált áltl világossá válik, mely középirányító szervek összevonásár, vgy megszüntetésére kerülhet sor rendszerben fennálló párhuzmosságok felszámolás érdekében. A felülvizsgált során figyelemmel kell lenni z dott szerv feldtir, jogszbálybn rögzített htásköreire, szervezeti felépítésére, z dott központi hivtl létszámár, vlmint létszámnk z irányított szkmi létszámhoz mért rányár. Utóbbi kettő szempontot érdemes összetetten vizsgálni, részben feldtokkl, részben költségvetési forrásokkl összevetve. Szintén tekintetbe kell venni felülvizsgált során központi hivtl működési költségvetését, évközi forrásit, illetve elhelyezését és ngyobb értékű eszközállomány lkulását. 4. ábr szeptember 1-jén z egyes minisztériumok irányítás ltt álló központi hivtlok és központi költségvetési jogállású szervek szám A középirányító szervek szervezetrendszerének felülvizsgált elősegíti központi közigzgtás htékonybb működését, és biztosítj z áltluk ellátott közfeldtok eredményesebb ellátását. A felülvizsgált eredményeként megszüntetett központi hivtlok feldti megosztásr kerülhetnek területi szervek (fővárosi és megyei kormányhivtlok), illetve minisztériumok között, ennek már jelenleg is számos példáj vn, ugynis egyes területi szervek, pl. szociális- és gyámhivtlok, vgy földhivtlok évek ót működnek kizárólg minisztériumi irányítás mellett. 40 Indikátorok

41 2 Az eredményorientált tervezés, ellenőrzés, értékelés és nyomon követés módszertnink elterjesztése és lklmzás A kormányzti intézkedések végrehjtás mellett leglább ugynilyen jelentősége vn visszmérésnek, z implementáció minőségének nyomon követésének. A hzi és nemzetközi szervezetek áltl biztosított muttók figyelemmel követése mellett szükségesnek trtunk egy komplex, kifejezetten hzi közigzgtás htékonyságánk trtlmi elemeit és változásit trtlmzó dtbázist (Jó Állm Index), mely ténylpú tervezés és nyomon követés htékony eszközévé válht. Jelenleg számos intézmény pusztán pénzügyi tervezéssel készíti el éves munktervét, melyhez konkrét tervezési célok sokszor csk esetlegesen kpcsolódnk. Ahhoz, hogy z egyes intézmények éves munktervei vlódi strtégii perspektíváb helyezve készüljenek, szükséges, hogy tervezési kultúr intézményi szinten is meghonosodjon. A tervezési tevékenység lpj működés megbízhtó nyomon követése. Ezen téren z elmúlt években is történt előrelépés. A közigzgtási intézményekben spordikusn már végeznek olyn méréseket, mint folymtok előrehldásánk nyomon követése, z intézkedések fogdttásánk vgy eredményességének mérése. A 7 éves tervezési ciklusbn ezek z eredmények kerülnek továbbfejlesztésre, és olyn összetett, nehezebben mérhető területek mérése is megvlósul, mint közfogllkozttás területe. Hngsúly helyeződik strtégii tervezőkpcitás növelésére, z információgyűjtéssel és értékeléssel kpcsoltos tevékenységekre. A tudtosn lklmzott tervezési ciklus (PDCA ciklus) lklmzás z intézményi vezetés szintjén is gondolkodásmód váltást igényel. Annk érdekében, hogy vezetők egyre meglpozottbb döntéseket hozhssnk, növekedjen közigzgtás önjvító képessége, több ágztbn tervezzük kontrolling rendszer bevezetését. A komplex kontrolling előkészíti vezetés számár döntési lterntívákt, bemuttj zok várhtó htását, és megtervezi meghozndó döntések leglklmsbb mérésének módszereit, muttószámit. A döntés előkészítésben bázis lpú, ill. fedezet lpú gondolkodásról z eredménylpú irányítási megközelítésekre kell áttérni. A kontrolling rendszerek kiépítése lpvetően z ágztok feldt, hiszen komplex vezetői döntéselőkészítési tevékenységnek követnie kell z dott szkterület sjátosságit. Az egyenletes közigzgtási mérési minőség elérése, vlmint z dtok összehsonlíthtóság, országos összesíthetősége érdekében zonbn szükség vn egy, z egész közigzgtásr érvényes mérési rendszer kidolgozásár is. Ebben meg

42 kell htározni minimálisn mérendő indikátorokt, mérésük módszertnát, z dttárolás struktúráját, z dtok központi rendszerbe küldésének útját, vlmint feldolgozásuk minimális szempontjit. A központi közigzgtási mérési rendszer kidolgozásáb közigzgtásért felelős minisztériumot, Nemzeti Közszolgálti Egyetemet és z országos sttisztiki összesítést végző szervet is be kell vonni. A ténylpú tervezés és nyomon követés elvét z ágzti intézményi vertikumokbn következetesen be kell vezetni. Meg kell erősíteni zt 38/2012. (III. 12.) Korm. rendeletben már kötelezővé tett elvet, hogy z intézményi munkterveknek kitűzött célokból és mért tényértékekből kiindulv kell jövőre vontkozó célértékeket (indikátorok) meghtározniuk, vlmint trtlmzniuk kell zok következetes nyomon követésének módját is. Kontrolling támogtott tervezési rendszer kerül bevezetésre például z egészségügyi és köznevelési vertikumbn, vlmint felsőokttás területén. Ezeken területeken fokoztosn teremtődnek meg feldtfinnszírozás bevezetésének feltételei is. Minőségi váltást jelenthet közpénzek felhsználás terén, h finnszírozás címzettjei nem z egyes intézmények lesznek, hnem elsősorbn z ellátott feldtok. Így nem meglévő intézmények gyűjtögetik feldtokt, hnem z intézmények szerveződnek feldtok legmgsbb színvonlú ellátásánk logikáj lpján. A feldtfinnszírozás további előnye z átláthtóság jelentős növekedése, mivel konkrétn meghtározhtóvá válik, hogy z állm pontosn milyen feldtr mennyit költ. A komplexebb, nehezebben szbályozhtó területeken mint például fejlesztéspolitik értékelési keretrendszert létesítünk, melyben indikátor és monitoring rendszereket hozunk létre, pályázók számár pedig útmuttók készülnek. 3 Közigzgtási folymtok optimlizálás A közigzgtási intézményrendszernek egyszerre három feltételt kell teljesítenie: csökkenteni kell z ügyintézési htáridőt, el kell látni megnövekvő számú állmigzgtási ügyeket, mindezt csökkenő forrásokból. E hárms kihívást kizárólg úgy lehet teljesíteni, h htékonyság jelentős jvításávl leszünk képesek növelni z intézményi és igzgtási kpcitást. Lényeges peremfeltétel, hogy mindez társdlmi htékonyság lehetőség szerinti jvításávl érhető el, zz belső működésben fellelhető veszteségeket kell csökkenteni, s nem külső szereplőkre átróni terheket. 42 Indikátorok

43 Az elmúlt években beindult közigzgtásbn megvlósuló ngy mennyiségű folymt feltérképezése, z lpvető folymtmenedzsment technikák lklmzás. Az ÁROP kódszámú Szervezetfejlesztési Progrm keretében kidolgozásr került egy áltlános folymtfejlesztési technik, melyet számos intézményben lklmznk. Ezáltl Preto elv lpján kiválsztott, jelentősnek dódó folymtokt lehet optimlizálni, műveleti párhuzmokt kiikttni, műveletekre fordított időt rcionlizálni. Az ilyen egyes folymtokt célzó folymt-optimlizálási tevékenység jvítht szervezet htékonyságán, zonbn érdemesebb egy-egy intézményre, összetrtozó intézményrendszerre átfogó folymtmenedzsment tevékenységet végezni. A következőkben ebbe z irányb fogunk elmozdulni. Ennek során felülvizsgáljuk z intézményben végzett folymtok elhelyezkedését z eljárásrendben, megvizsgáljuk szereplők viszonyát, z lklmzott informtiki megoldásokt, z lklmzott dtszolgálttások szükségességét, technológiáját, folymtok eredményeinek más folymtokhoz vló illeszthetőségét. A munk eredményeképpen teljes körűen folymtoptimlizált szervezeti egységek, munk előrehldtávl pedig szervezetek jöhetnek létre, melyek tevékenységét átfogó logiki rendszerterv szbályozz. A cél z, hogy szervezeti egységek minél kevesebb fölösleges műveletet végezzenek. A folymtoptimlizálás eredménye lehet z is, hogy kiikttott műveletek, dtszolgálttások számánk növekedésével munkerő más, hsznosbb, ngyobb társdlmi értéket termelő tevékenységre lesz fordíthtó. Az elmúlt évek során jelentős tpsztlt gyűlt össze. Ennek lpján ügyelni kell rr, hogy folymtok informtiki támogtásánk kilkítás során ne z informtiki logik diktálj folymtmenedzsment logikáját, hnem strtégii célok megvlósítás álljon központbn, mind folymtoptimlizálás, mind zok elektronikus támogtásánk megtervezése során. Arr is ügyelni kell, hogy folymtoptimlizálás épüljön rá korszerű (és nem z első generációs) informtiki lehetőségekre, zokt minél ngyobb mértékben hsználj fel, hisz mind hzi, mind nemzetközi tpsztltok egyértelművé teszik, hogy minőségi jvulást csk z új technológii lehetőségek kihsználásávl lehet elérni.

44 Ahhoz, hogy munktársk megfelelő htékonysággl láthssák el konkrét feldtukt, szükséges, hogy átlássák szervezetük folymtit, ngyobb folymti összefüggésbe ágyzv értsék meg z elvégzendő munkát. Ez egyébként szervezeti kultúr fejlődéséhez is hozzájárul. Ennek érdekében képzéseket kell tervezni és trtni minden esetben, mikor egy-egy szervezetben átfogó folymtmenedzsment tevékenységet végzünk. A munk folymtmenedzsment áltl htékonyn fejleszthető területeken fog kezdődni, mint z dóigzgtási szkterület vgy területi állmigzgtás. Ennek következtében nőni fog z dóbeszedés htékonyság, csökken z dólny dózásr fordított ideje, összességében nőhet z dófizetési hjlndóság. Az állmigzgtási területen csökken z ügyfelek közigzgtási ügyekre fordított ideje, és nő z értékteremtő munkár fordíthtó energiáj. Emelkedni fog teljesen elektronizált ügymenetek és szolgálttások szám. A munkát később kiterjesztjük komplexebb tevékenységgel fogllkozó, kevésbé mechnikus munkát végző területek mint Nemzetgzdsági Minisztériumhoz trtozó gzdságirányítási és gzdságkoordinációs szervek munkájánk optimlizálásár is. A fejlesztések közé sorolhtó közbeszerzési terület megújítás. Mgyrország Prtnerségi Megállpodáshoz kpcsolódón 2014-ben elfogdott új uniós közbeszerzési irányelvekre tekintettel kötelezettséget válllt, hogy s tervezési ciklusr vontkozón közbeszerzési kciótervet dolgoz ki, melynek része új közbeszerzési törvény lkotás, és z elektronikus közbeszerzési eljárások feltételeinek megteremtése. 4 Bürokrácicsökkentés, jogszbályok és eljárások ésszerűsítése, dereguláció, jogérvényesítés htékonyságánk növelése A htékonyn működő közigzgtás lpfeltétele z állm áltl ellátott feldtok körének felülvizsgált. Át kell tekinteni, hogy melyek zok feldtok, melyek esetében indokoltln, hogy zokt továbbr is z állm láss el. Ehhez természetesen szükség vn egy feldtktszterre, mely pontosn meghtározz z állm áltl ellátndó feldtok körét, 44 Indikátorok

45 rögzíti feldt felelősét. Ez lehetővé teszi párhuzmos feldtellátás kiküszöbölését, mely költségmegtkrítást eredményez. Miután rögzítésre kerültek z állm áltl ellátndó feldtok, zt kell megvizsgálni, hogy hogyn lehet zokt legkevesebb dminisztrtív teher mellett ellátni. Az ügyfelek dminisztrtív terheinek csökkentése, z állmi működés htékonyságánk növelése szükségessé teszi közigzgtási tevékenység jogi hátterének felülvizsgáltát és folymtos krbntrtását. Ebből dódón fontosnk trtjuk z elmúlt EU-s tervezési ciklusbn megvlósított bürokrácicsökkentési progrmok továbbvitelét, lehetőség szerint EU-s forrásból. Az dminisztrtív terhek trtós és htásos csökkentésének fontos kritérium z eredmények mérhetőségének biztosítás, mely már meglévő SCM-lpú módszertn kiterjesztését jelentené, melyben fontos szerepet töltenek be benne z elektronizált folymtok. Ezek extenzív hsználtávl komoly dtbázis állíthtó össze, melyet strtégii tervezés hsznosítht. Így létrejöhet ténylpú tervezés, ún. evidencebsed plnning rendszere. A folymtok mérhetősége ezen kívül minőségmenedzsment rendszerszerű kiterjesztését is megvlósítná. Így biztosíthtó, hogy tehercsökkentés mind z állmpolgárok, mind rendszer részére relizálhtó legyen, ne egymást kioltó intézkedések szülessenek folymtos reformok keretein belül. Az dminisztrtív terhek csökkentése összetett feldt. Egyszerre jelenti jogszbályok egyszerűsítését, illetve számuk csökkentését, z ügyintézési folymt egyszerűsítését és elektronizálását, folymtok átfutási idejének rövidítését, vlmint z igzgtási szolgálttási díjk és illetékek csökkentését. A közszolgálttásokhoz kpcsolódó díjkkl később fogllkozunk. Már tervezési ciklus elején meg kell vizsgálni bírságok, eljárási díjk és illetékek csökkentésének, egyes esetekben megszüntetésének lehetőségét. A bürokrácicsökkentés keretében sor kerülhet z áltlános ügyintézési idő csökkentésére is. Természetesen htósági ügyek érdemi egyszerűsítésének szükséges, de nem elégséges feltétele z eljárási szbályok felülvizsgált. A szbályozás és z ügyintézés bonyolultságánk egyik legfőbb forrás sok esetben z ágzti eljárási jogszbályokbn keresendő. A tényleges ügyintézést elsősorbn zok z eljárási részletszbályok teszik indokoltlnul bonyolulttá, melyek prtikuláris ágzti érdekek,

46 illetve szkmi lobbi eredményeként térnek el közigzgtási htósági eljárás és szolgálttás áltlános szbályiról szóló évi CXL. törvény (Ket.) áltlános szbályitól. A htályos jognygbn 120 törvény és 135 kormányrendelet trtlmz Ket. egyes rendelkezéseitől eltérő szbályokt (további 103 kormányrendelet nemzetgzdsági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek vontkozásábn trtlmz eltérő eljárási szbályt). A 8 leginkább érintett Ket.-rendelkezés (eljárási cselekmény) tekintetében kiemelt ügyeket nem számítv z eltérő rendelkezések szám hozzávetőleg 700. Ezen prtikulritások rcionlizálás, számuk jelentős csökkentése indokolt z ügyintézési idő jelentős csökkentéséhez. A közigzgtás egyszerűsítését célzó progrmokbn mindeddig nem került sor z ágzti eljárási szbályok prtikuláris érdekektől független, érdemi központi vizsgálton lpuló felülvizsgáltár. Az egyszerűsítések kimerültek bbn, hogy központi szempontrendszer lpján tényleges egyszerűsítési döntéseket z ágzti irányító szervek hozták meg. A közigzgtás-fejlesztés strtégii célji kkor vlósulhtnk meg, h htósági eljárások egyszerűsítése z egyes ügytípusokr vontkozó ágzti eljárási szbályok érdemi központi felülvizsgáltát is mgábn fogllj. Mindez nyilvánvlón minden eddiginél jelentősebb munkávl jár, de várhtó eredmény is látványosbb lehet korábbiknál. Az eljárások időtrtmánk csökkentése kiemelkedő jelentőségű cél, ugynkkor jó példáj fentiekben kifejtett felülvizsgált szükségességének. Az ügyintézési htáridő (eltérő szbály hiányábn jelenleg 21 np) ugynis nem jelenti egyben tényleges ügyintézéshez szükséges időtrtmot, utóbbit z ügyintézési htáridőbe be nem számító időtrtmok növelik. Ezek növelő tényezők sok esetben ágzti szbályokbn előírt (vgy lehetővé tett) eljárási cselekményekből következnek. Ezen helyzeten önmgábn z áltlános ügyintézési htáridő csökkentése érdemben nem változtt. Az ügyintézés időtrtmánk érdemi, érezhető csökkentéséhez z eljárási szbályok felülvizsgáltár, egyes eljárási cselekmények kiikttásár vn szükség. Az ágzti eljárási szbályok egyszerűsítése összetett feldt. Az új eljárási kódex meglkotás, szervi integráció, szervezetfejlesztés technikáink hsznált és z elektronizálás, mint eszköz együttes felhsználás vezet csk sikerre. A bürokrácicsökkentés Strtégi súlyponti eleme, így szkterületeknek együtt kell működniük z optimális eredmény elérése érdekében. A folymt htékonybbá tehető olyn, közszolgáltbn dolgozókt bevonó kezdeményezésekkel, mint milyen jelenleg htósági eljárások egyszerűsítése, bürokráci csökkentése, joglklmzási nehézségek 46 Indikátorok

47 feloldás érdekében területi közigzgtás meghtározó szerveinek, fővárosi és megyei kormányhivtloknk webes felületű fórumrendszer létrehozás. A fórumrendszer továbbfejlesztése és minél ngyobb számú felhsználór vló kiterjesztése ngybn segítené joglkotási munkát, tekintettel rr, hogy z érintettek bevonásávl történik z áltluk lklmzott vgy rájuk vontkozó jogszbályok meglkotás, módosítás. A fórum jellegű felület fejlesztése további lehetőséget dht jogszbályokt érintő jvsltok minél szélesebb körű megvittásár, ezáltl joglkotói munk megkönnyítésére, jogszbályokkl kpcsoltos vélemények visszcstolásár, jognyg minőségének jvításár. A htósági eljárások egyszerűsítésének áltlános eszközei között kiemelkedő helyet fogll el közigzgtás jogorvoslti rendszerének lpvető reformj. A jogorvoslti rendszer mind z ügyek időtrtmár, mind htósági eljárás jogszerűségére és szkszerűségére lpvető htássl vn. Jelenleg jogorvoslti rendszer számos jogorvoslti fórumot és eszközt trtlmz: fellebbezés, bírósági felülvizsgált, újrfelvételi eljárás, z Alkotmánybíróság htározt lpján indíthtó eljárás, döntést hozó htóság sját htáskörében indított eljárás, felügyeleti eljárás, ügyészi felhívás. Számos esetben formális jogorvoslt nem jelent tényleges felülvizsgáltot, tekintettel rr, hogy z elsőfokú htóság és másodfokú htóság elkülönülése, egymástól vló függetlensége gykorltbn nem érvényesül mrdéktlnul. Az egyes jogorvoslti formák egymássl párhuzmosn állnk fenn, indokoltlnul többszörözve döntésfelülvizsgáltot ( gykorltbn pl. felügyeleti eljárás fellebbezési eljárás lterntíváját képezi). Jelentős mértékben növelné htékonyságot és csökkentené z eljárások időtrtmát jogorvoslti fórumok és eszközök csökkentése. Az ügy érdemét érintő jogorvoslt esetében egyes kivételekkel jvsolt főszbállyá tenni bírósági felülvizsgáltot, továbbá jogszbálysértés kpcsán felügyeleti intézkedések szbályozását is célszerű felülvizsgálni.

48 Az egyszerű állm, mint megfoglmzott cél tehát szükségszerűvé teszi jogszbályok folymtos felülvizsgáltát, deregulációt, ugynkkor további munkát igényel jogszbályok mennyiségi csökkentése, párhuzmosságok és ellentmondások kiikttás. Az elektronikus ügyintézésre vontkozó jelenleg Ket. eljárásir kiterjedő, illetve utló szbályként egyes szbályozási és közszolgálttási területekre csk részlegesen vontkozó szbályozást fontos kiterjeszteni közszolgálttások teljes területére hhoz, hogy szolgálttó állm koncepció keretében z állm működése komplex módon nem csk htósági ügyintézésre kiterjedően fejleszthető legyen. Az állmreform folymtos jogi háttérmunkát igényel, Strtégiábn tervezett bevtkozások szinte mindegyikének vn jogszbály-módosítási vonzt. Folymtos munkát igényel z új szolgálttási formák és z elektronizálás okozt új folymtok jogszbályi megjelenítése. A bürokrácicsökkentéssel párhuzmosn ngy hngsúlyt kell fektetni jogérvényesítés htékonyságánk növelésére. Ebből dódón z állmpolgárok áltl mindennpi mgán- és gzdsági életben tnúsított szbályszegő mgtrtások jogkövetkezményeinek lklmzásár, vlmint z erre irányuló eljárásr egységes szbályrendszer kilkítás jvsolt. Koncepcionális cél ezzel összefüggésben z állmpolgárok lehetőleg bírság kiszbás nélkül jogkövető mgtrtásr vló késztetése. A szbályrendszer kilkításánk következményeképpen: z állmpolgárok számár is egyértelművé, egyszerűvé, átláthtóvá és könnyen követhetővé válik közigzgtási szervek sznkcionálásr irányuló eljárás; elősegíti közigzgtási bírságokból befolyt bevételek tervezhetőségét; z egységesebb és átláthtóbb eljárás, kevesebb áltlánostól eltérő eljárási szbály z dminisztrtív feldtok mennyiségének csökkentése áltl rövidíti bruttó eljárási időtrtmot, mely z átlgos ügyintézési idő állmpolgárok számár is érezhető csökkenését eredményezi; bírságot kiszbó htóságoknál munkidő-kpcitás felszbdulását teszi lehetővé. Összességében tehát cél z, hogy z állmpolgároknk jelenleginél szűkebb rétegét sújtsák htóságok ténylegesen bírsággl, ezzel párhuzmosn viszont jogkövető mgtrtás tnúsításánk növekvő jelentősége legyen. A kiszbott bírságok végrehjtás htékonyságánk 48 Indikátorok

49 szintén jogkövető mgtrtás elősegítése céljából, de csk kisegítő jelleggel jelentős növekedése váljon elérhetővé. Az állmpolgárok mellett joglklmzók esetében is fontosnk trtjuk jogkövető mgtrtás elősegítését. Ennek érdekében jövőben indokolt kilkítni közszolgáltot ellátó munktársk felelősségi rendszerét meglévő megoldások figyelembe vételével és integráns rendszerbe fogllásávl. Eszerint közszolgált ellátás során jogsértően eljáró szerv munktársi személyes felelősségének megállpítás válht lehetővé. Ezen belül elsődlegesen z dott feldt ellátásávl összefüggő htáskört gykorló vezető személyes felelőssége megállpításánk lehetőségét szükséges kilkítni. Az új közszolgálti felelősségi rendszer tehát: közigzgtási szerv bármely szintjén lehetővé teszi felelősség megállpítását, feltétele zonbn htáskör tényleges gykorlás z dott feldttl összefüggésben; személyes felelősség megállpítását kifejezetten ösztönző htású. teszi lehetővé, mely Az új közszolgálti felelősségi rendszer differenciált, de egyértelmű szbályozási koncepciójánk megvlósítás nyomán: 2 nő z dott közigzgtási szerv eljárásink htékonyság tényleges htáskört gykorló munktárs fokozott személyes felelősségéből fkdón; z ügyfelek jogink lényegesen szélesebb körű érvényesülése várhtó; közigzgtási htássl lesz. szervezetrendszer külső megítélésére pozitív Területi állmigzgtás fejlesztése és ésszerűsítése A Kormány egyik kiemelt célkitűzése volt megválsztását követően közigzgtás htékonyságánk növelése. Ennek egyik hngsúlyos eleme z eddigieknél összefogottbbn, ellenőrzöttebben és költségtkrékosn működő területi állmigzgtás megteremtése, ezáltl Kormány területi feldtellátás htékonyságánk és eredményességének megvlósítás. A fővárosi és megyei kormányhivtlok működésének meglpozásár már 2010 nyrán, közigzgtási hivtlok visszállításávl egyidejűleg került sor. A Kormány döntött területi állmigzgtási szervezetrendszer átlkításáról, melynek eredményeként területi állmigzgtási szervek közel fele megyénként eltérő számú, szerv került integrálásr.

50 A fővárosi és megyei kormányhivtlokt jogilg fővárosi és megyei kormányhivtlokról, vlmint fővárosi és megyei kormányhivtlok kilkításávl és területi integrációvl összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény hozt létre. Külön is kiemelendő, hogy ez korábbn még nem látott mértékű átlkítás úgy került megvlósításr, hogy területi közigzgtás működésében nem keletkezett fennkdás, z állmpolgárok z ügyintézés során szervezeti átlkításból semmit sem vettek észre. A fővárosi és megyei kormányhivtlok kilkításávl területi szinten megvlósuló horizontális és működési integráció biztosítj z erőforrások megyénként és fővárosbn egységes szervezetben egy költségvetési szervben történő, htékony felhsználását, ugynkkor grntálj szkmi irányítás gykorlását és szkmi döntések önállóságát is. Mindez kettős irányítás keretében vlósul meg: KIM gykorolt szervezeti és funkcionális irányítást (mely feldtot Miniszterelnökség vette át), míg z ágzti minisztériumok áltlábn központi hivtlok útján ellátják szkmi irányítás feldtit. A fővárosi és megyei kormányhivtl rendkívül széles feldtkörrel, igen jelentős szervezeti, személyi és költségvetési kpcitássl rendelkezik. Ennek megfelelően vezetése is több szintű. Míg kormánymegbízott területi állmigzgtást koordináló, vlóbn Kormány döntéseinek területi végrehjtását elősegítő személy, ddig főigzgtó hivtli szervezet vezetője és így működése lpvetően hivtli szervezet működéséhez kötött. A szkigzgtási szerv vezetője ugyncsk önálló vezetői szintet jelent, hiszen esetében kormánymegbízott gykorolj munkálttói jogokt, de zzl, hogy kinevezéséhez és felmentéséhez szkmi irányító miniszter egyetértése kell. A szkigzgtási szerv vezetője szkmi htáskörökben önállón dönt és gykorolj munkálttói jogokt szkigzgtási szerv munktársi felett októberében Kormány kormánymegbízottt nemzetgzdsági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében koordinációs szereppel ruházt fel, melynek keretében kormánymegbízott kpcsolttrtási, dtbekérési, munkcsoport-lkítási, felügyeleti intézkedésekre, ellenőrzésre történő jvslttételi jogokkl és Kormány, illetve tgji felé tájékozttási, előterjesztés-készítési kötelezettségekkel lett felruházv. Az Országgyűlés 2012 júniusábn fogdt el járások kilkításáról, vlmint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvényt. A törvény rendelkezik járások szervezetével és működésével kpcsoltos legfontosbb szbályokról. A járási hivtlok, Budpesten kerületi hivtlok jnuár 1-jétől területi 50 Indikátorok

51 állmigzgtás bázisink, fővárosi és megyei kormányhivtloknk kirendeltségeként működnek. A szervezeti felépítés szintén kormányhivtlok mintájár került kilkításr, hiszen z önálló feldtés htáskörrel rendelkező járási hivtl törzshivtlból és szkigzgtási szervekből áll. A járási (fővárosi kerületi) hivtlokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet trtlmzz települési önkormányztokkl megkötendő megállpodások mintáját, így kormányhivtloknk október 31-ig összesen két és fél hónpjuk volt szükséges megállpodások megkötésére. Mindezek lpján összesen 2760 megállpodás megkötésére került sor z országbn, és mindössze 3 település esetében került sor htározt hoztlár. A fővárosi kerületeket nem számítv 175 járás lkult meg jnuár 1-jével, míg 1950-ben 140, járások megszüntetésekor, 1983-bn 83 járás működött. 5. ábr Mgyrország járási rendszere (2014. október 1-jei állpot) A járási hivtlok kilkításkor Kormány számár fontos szempont volt, hogy korábbi ügyintézési helyszínek szám ne csökkenjen és z állmpolgárok ne csk járási hivtlok székhelytelepülésein tudjnk ügyeket intézni. Éppen ezért z állmpolgároknk következő ügyintézési lehetőségek állnk m rendelkezésre járási hivtlok keretében: járási (fővárosi kerületi) hivtl: 198 kirendeltség: 152 állndó települési ügysegéd: 205 településen ideiglenes települési ügysegéd: 1825 településen

52 Mindez összesen 2380 településen jelent ügyintézési lehetőséget 3186 önkormányztból (75 %), mi zt jelenti, hogy soh korábbn nem biztosított z állm ennyi ügyintézési helyszínt z állmpolgárok számár, mint most! A fővárosi és megyei kormányhivtlok felállításávl párhuzmosn került kilkításr z egyblkos ügyintézési rendszer új modellje 29 kormányblk jnuár 3-án történt megnyitásávl z állmpolgárok számár. Az egyblkos ügyintézés megvlósításánk első lépése 29 kormányblk kilkítás volt. Ezt követően célként kormányblkok területi közigzgtás szintjén történő kiépítése került kijelölésre, megvlósítv zt, hogy z egyblkos ügyintézési pontokt közelebb hozzák z állmpolgárokhoz, lkhelyükhöz vgy munkhelyükhöz. A kormány célul tűzte ki, hogy járási hivtl rendszerén belül országos kiterjedéssel, zonos rculttl induljon meg kormányblkok, mint új, egységesített ügyfélszolgáltok működése. A kormányblkok szám szerinti kilkítás szerint történik, hogy igzodjon jelenlegi ügyellátás megoldásán túl z okmányirodi hálózt egységeihez, továbbá telepítési helyek számához is. Ezzel párhuzmosn folymtosn növekszik z elintézhető ügyek szám. A október ót megnyílt kormányblkok z okmányirodi ügykörökkel együtt már 256 ügykör kpcsán lehetnek z ügyfelek segítségére, továbbá 10 fjt egyéb szolgálttást is nyújtnk. Mindez zért fontos, hogy közigzgtássl kormányblkok áltl kpcsoltb kerülő ügyfeleknek lehetőségük nyíljon rr, hogy lehető leggyorsbbn, leghtékonybbn, legkevesebb dminisztrtív teherrel és vlós élethelyzeteikhez igzítv intézhessék ügyeiket. Mindezek eredményeként jelenleg összesen 73 kormányblk került megnyitásr z országbn, de ez szám folymtosn nő. Az egységes területi állmigzgtási intézményrendszer kilkítás számos előnnyel járt. Jelentős költségvetési megtkrítások keletkeztek, nőtt költségvetési tervezés átláthtóság, lehetőség nyílt egységes kormányzti rcult kilkításár, egységesebbek lettek z ügyfélszolgáltok, kormányzti döntések végrehjtás htékonybb lett, és személyi állomány kezelése egységesebbé vált. 52 Indikátorok

53 6. ábr - A fővárosi és megyei kormányhivtlok és járási (fővárosi kerületi) hivtlok jelenlegi felépítése (2014. december) Fejleszteni kell z ügyfélkpcsolti pontokt, beleértve személyes kpcsolttrtási helyeket és z elektronikus ügyintézési lehetőségeket is. Htékonyság, időtkrékosság szempontjából fontos, hogy polgárok minél inkább átálljnk z elektronikus kpcsolttrtásr. A technológii fejlődés ezt egyre inkább elérhetővé teszi. A Strtégi ilyen irányú céljit és fejlesztési irányit jelentőségük mitt külön fejezetben tárgylj. Azt is szem előtt kell ugynkkor trtni, hogy ngyon sokn még mindig

54 jobbn bíznk személyes kpcsolttrtásbn, vlmint vnnk olyn természetű ügyek, melyekhez hozzátrtozik, hogy személyközi kommunikációvl intézzük. Az állmnk ezeket z igényeket mindenképpen tiszteletben kell trtni. Mindebből egy többcstornás kpcsolttrtási rendszer iránti igény bontkozik ki: kormányblkok és települési ügysegédek személyes ügyintézést teszik lehetővé, z elektronikus kpcsolttrtási mód pedig továbblépés irányát jelöli ki. Ezen kívül jelentős igény vn még egy, z előző kettő közötti kpcsolttrtási módr, telefonos útbigzítás, illetve egyes eljárási cselekmények intézésének lehetőségére, és távoli elektronikus, mégis z ügyintézővel személyes kpcsoltot jelentő interktív virtuális ügyfélkiszolgálás bevezetésére, mit jogszbályi környezet már most lehetővé tesz. Az állmnk közigzgtási technológi jelenlegi fejlődési fokán képesnek kell lenni mindezen kpcsolttrtási módok biztosításár. A cél, hogy z ügyfelek számár érezhetővé váljon szolgálttó állm eszméje, z, hogy közigzgtás értük, és nem ellenük vn. A jelenlegi ügyfél-kiszolgálási modell még csk szinten trtáshoz elegendő, reform második ütemében továbbfejlesztése szükséges. Egyrészt fontos z ügyintézési terhelés költséghtékonybb cstornákr terelése ( személyes és önkiszolgáló elektronikus formák terjesztése), és személyes (fiziki) kpcsolttrtássl történő kiszolgálásnál z ügyfelek számár fontos közszolgálttásokkl (például állmppír forglmzás, nonprofit közműszolgált ügyfélszolgált) összehngolt szolgálttás nyújtás. Ehhez mindenképp szükséges egyrészt kormányblk rendszer továbbfejlesztése, z ügykörök kpcsolttrtási cstornához rendelésének optimlizálás, másrészt z ügysegédi rendszer funkcionlitásánk kibővítése és összehngolás kormányblk szolgálttássl (beleértve mobil kormányblk kilkíthtóságánk vizsgáltát). A rövidebb ügyintézési htáridő munktárskr, z intézményekre többletfeldtot ró, melyet teljesíteniük kell. Elvárás, hogy területi állmigzgtási intézményrendszer, mint z állmi bürokráci legtipikusbb helye egyre gzdságosbbn, egyre kevesebb forrás felhsználásávl legyen képes feldtok ellátásár. A területi állmigzgtási intézményrendszer sokféle előd intézményből jött létre. Az integrált működés néhány éve ltt igen sok, szinergiából szármzó eredmény jelentkezett már eddig is. Az integráció fokánk növelésével, további intézmények bevonásávl ezek z eredmények tovább növelhetők. 54 Indikátorok

55 Ezzel párhuzmosn kell folyni z intézményrendszerbe már bevont szervek belső integrációjánk. Folyttni kell szervezetfejlesztési eszközök felhsználását. Az intézmények szervezeti teljesítményének növelését, htékonyság jvítási, folymtoptimlizálási progrmok végrehjtásávl, menedzsment eszközök, kontrolling rendszer bevezetésével fogjuk elérni. A vázolt célok elérése érdekében tervezett bevtkozások következők: 1 A területi megerősítése állmigzgtási intézményrendszer A területi állmigzgtási intézményrendszer átfogó integrációj Ideális járás kilkítás Kormányblkok fejlesztése Közfeldtok htármenti rendszerének feltérképezése, kilkítás európi területi társulások támogtásávl. A területi állmigzgtási intézményrendszer megerősítése (külső integráció) szervezeti szervezeti 2011 elején területi állmigzgtási szervek rendszerében jelentős átszervezés történt. A területi közigzgtási szervek közel fele kormányhivtlokb integrálódott, rendszeren kívül mrdó szervek többségét pedig kormányhivtlok ellenőrzik, vgy tevékenységüket koordinálják. A területi állmigzgtási intézményrendszer így kilkult intézményi vertikum z eddig eltelt időszk ltt életképesnek bizonyult, továbbá jelentős költséghtékonyságot muttott fel z előző rendszerhez képest. A tpsztltok lpján logikusn következik, hogy z eddigi integrációt egy lposbb integrációs folymt első lépésének tekintsük. A második lépés előkészítéseként fel kell mérni rendszer részét még nem képező szervek integrációjánk előnyeit és költségeit. Az integrációt lpos előkészítésnek kell megelőzni, melynek során át kell tekinteni szervek folymti kpcsoltit. Az integrációnk bruttó htékonyság növekedését kell eredményeznie. Ennek függvényében kell megtervezni zon intézmények körét, melyeket be kívánunk vonni z integrációb. Jelenleg kormányhivtl szervezetrendszerén kívül működő nem rendvédelmi típusú területi állmigzgtási szerveket z lábbi táblázt muttj: Regionális vgy tipikus Megyei szerveződésű területi Járási szerveződésű területi

56 szerveződésű területi állmigzgtási állmigzgtási szervek szervek Bevándorlási és Mgyr Állmkincstár Állmpolgársági Hivtl megyei igzgtósági regionális igzgtósági Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőségek állmigzgtási szervek Klebelsberg Intézményfenntrtó Központ területi szervei (tnkerületek) és Nemzeti Földlpkezelő Szervezet megyei szervezetei Vízügyi Igzgtóságok Mezőgzdsági és Vidékfejlesztési Hivtl megyei kirendeltségei Nemzeti Prk Szociális és Igzgtóságok Gyermekvédelmi Főigzgtóság területi szervei Országos Meteorológii Szolgált Regionális Központji Mgyr Bányászti és Földtni Hivtl bánykpitánysági Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivtli Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet területi szervezeti egységei Nemzeti Adóés Vámhivtl regionális főigzgtósági A kormányhivtlokon kívül lévő területi állmigzgtási szervek integrációj kétféle modell mentén vlósulht meg. Ennek során zon szervek, melyek jellemzően htósági-igzgtási vgy vgyonkezelési feldtokt látnk el fővárosi és megyei kormányhivtlok szervezetébe kerülhetnek integrálásr. Ezen szervek esetében z sem kdály z 56 Indikátorok

57 integrációnk, hogy területi állmigzgtási szervek közül több tipikus illetékességgel működik, zz nem felel meg sem járási, sem megyei, sem regionális beosztásnk, hnem pl. bányászti szempontok lpján került sor z illetékességük meghtározásár. Külön ktegóriát képeznek zon szervek, melyek intézményfenntrtássl fogllkoznk, értve ezltt z egészségügyi, szociális- és gyermekvédelmi, vlmint közokttási intézményeket. Az áltluk ellátott feldtok specilitás és jelentős forrásigénye okán figyelemmel megyei intézményfenntrtó központok működésének tpsztltir is nem feltétlenül érdemes kormányhivtlokkl egységes szervezetbe történő integrálás. A területi állmigzgtási intézményrendszer külső integrációjánk másik szempontj z mgsbb kormányzti cél, hogy feldtok telepítése áltl megerősödjenek fővárosi és megyei kormányhivtlok és járási hivtlok. Ezáltl megye és járás olyn szolgálttási lpegységekké válnk, melyekben lehető legtöbb szolgálttás elérhető. A területi állmigzgtási szervek integrációjánk koncepcióját z Állmreform Bizottság jóváhgyt, nnk végrehjtás év I. félévében történik meg. A környezetvédelmi felügyelőségek, illetve bánykpitányságok teljes szervezetükkel integrálásr kerülnek kormányhivtlokb, emellett Mgyr Állmkincstár csládtámogtási és lkáscélú állmi támogtásokkl összefüggő feldtit, z OEP területi hivtlink egyes bleseti megtérítéssel összefüggő feldti, illetve Bevándorlási és Állmpolgársági Hivtlnk honosítottk nykönyvezésével összefüggő feldti kerülnek át kormányhivtlokb. Jelenleg folyik meghtározott változttások jogszbályi és szervezeti szintű előkészítése. 2 A területi állmigzgtási integrációj (belső integráció) intézményrendszer átfogó Az integrálndó területi állmigzgtási szervek ngyobb része olyn feldtokt lát el, melyek egyetlen meglévő kormányhivtli szkigzgtási szerv feldtihoz sem igzíthtók, így mindenképpen külön szervezeti egységet kell esetükben létrehozni. Ugynkkor léteznek olyn szervek, pl. z OEP területi hivtli, melyek egyes feldti már meglévő szervezeti egységekhez, így z egészségbiztosítási pénztári szkigzgtási szerv rendszerébe integrálhtó. További lehetősége kormányhivtli szervezetnek, hogy számos, hsonló szkmi területen működő területi állmigzgtási szervből egységes szervezeti egységeket lehet létrehozni.

58 A jelenleg működő szkigzgtási szervi rendszer felülvizsgált is szükséges, egyidejűleg külső integrációvl. Ennek során át kell tekinteni, hol vnnk párhuzmosságok rendszerben és melyek zok szkmi feldtok, melyek htékonybbn és eredményesebben működtethetőek egy szervezeti egység áltl. Ennek során mindenképpen figyelembe vételre kerülnek központi hivtli szint változási is, pl. központi munkügyi szervezetrendszer már megtörtént átlkítás. A fővárosi és megyei kormányhivtlok átlkításánk koncepcióját z Állmreform Bizottság jóváhgyt, nnk végrehjtás év I. félévében történik meg. Ennek során jelenlegi szkigzgtási szervi rendszer megszűnik és feldt- és htáskörök címzettje fővárosi és megyei kormányhivtl (nevében kormánymegbízott), illetve járási (fővárosi kerületi) hivtl (nevében járási hivtlvezető) lesz. A belső szervezetrendszer egyszerűsítése érdekében jelenlegi szkigzgtási szervek és törzshivtli főosztályok is összevonásr kerülnek (két-három szkigzgtási szerv/főosztály egybe) és megyei szinten főosztályi szervezetben, járási szinten osztályszerkezetben működnek tovább. 58 Indikátorok

59 7. ábr A fővárosi és megyei kormányhivtlok, vlmint járási (fővárosi kerületi) hivtlok felépítése jövőben A területi állmigzgtási intézményrendszer közigzgtásnk z része, hol hierrchikus tgozódás legrtikuláltbb, legtöbb szinttel rendelkezik. Ennek megfelelően ezen területen különösen fontos, hogy z intézményrendszer vezetés számár átláthtó, irányíthtó legyen. A minisztériumi vezetés, kormányhivtlok és járási hivtlok vertikumánk jól működő intézmény összességgé kell válni. Biztosítni kell funkcionális feldtok htékony ellátását, menedzsment és szkmi tpsztltokt jobbn meg kell tudni osztni. A területi állmigzgtási vertikumbn közigzgtás más területeihez hsonlón egységes kontrolling rendszert kell kiépíteni, vlmint lehetővé kell

60 tenni vezetői információ- és tudásmegosztást nnk érdekében, hogy szervek között vlódi htékonysági verseny lkulhsson ki. Ezek együttesen elősegítik z intézményi tervezési és problémkezelési módoztok szkmi színvonlánk egyenletesebbé válását z egész országbn, mely végső soron feltétele z országszerte egyenletesen mgs színvonlú ügyfélkiszolgálásnk. Vezetői információs rendszert (VIR) kell kiépíteni, késleltetett monitoring rendszereket vlósidejűséghez kell közelíteni. Folyttni kell z ingtlnhsznált, z energifelhsználás, gépjármű, postköltségek és szoftverfelhsználás területi közigzgtásbn rcionlizálását. el kell érni, hogy közigzgtás belső működésében tisztán elektronikus megoldásokr támszkodjon A gzdálkodás területén meg kell vizsgálni feldt lpú finnszírozás életképességét, folymt-költség számítás lpján. Az intézményi terveket mindenhol teljesítménycélok lpján kilkított költségszámítás lpján kell elkészíteni. A végrehjtás során tervezett értékeket rendszeresen vissz kell mérni. Hrmdrészt szükséges, hogy kormányhivtlok képesek legyenek korábbi és folyttódó intézmény-integráció mitt megnövekvő feldtmennyiség ellátásár, minőségileg átlkuló ügyfélfogdás bckoffice, vlmint funkcionális kiszolgálásár, és mindezt költségvetési források minél lcsonybb felhsználás mellett. Ennek érdekében folyttni kell megkezdett szervezetfejlesztési tevékenységeket: folymtmenedzsment, belső tnulási, munkszervezési, kommunikációs, átszervezési, stb. progrmok végrehjtását. A területi közigzgtásbn el kell érni, hogy közigzgtás belső működésében tisztán elektronikus megoldásokr támszkodjon kkor is, h z ügyfelekkel illetve más szervezetekkel, intézményekkel kpcsolttrtás még ppír lpú. 3 Ideális járás kilkítás A járási (illetve fővárosi kerületi) hivtlok 2013 eleji kilkítás ót eltelt idő elegendő rr, hogy működés tpsztlti lpján mérlegelhessük következő uniós tervezési ciklus céljit. Mindenképpen el kell érni, hogy z ügyfelek z egész ország területén egyenletes minőségű szolgálttásbn részesüljenek. Ennek érdekében felül kell vizsgálni járási hivtlok kirendeltségeinek és ügysegédeinek rendszerét nnk érdekében, hogy z ügyfeleknek minél kevesebb esetben kelljen személyesen megjelenni járási szkigzgtási szerveknél. Az 60 Indikátorok

61 ügysegédek feldtit ki kell terjeszteni járási szkigzgtási szervek tevékenységi körére is. Mindezek mellett tovább kell folyttni z állmigzgtási és z önkormányzti igzgtási feldtok szétválsztását. A járási hivtlok jnuár 1-jével történő felállításkor csk z állmigzgtási feldtok közel fele került át települési jegyzőktől, ugynkkor számos olyn tisztán állmigzgtási feldt mrdt települési önkormányztok szerveinél, melyek ellátás z állmi szférábn htékonybbn és egyszerűbben történhet. Mindenképpen indokolt ezen feldtok (pl. építésügy vgy nykönyvi igzgtás) részletes felülvizsgált és indokolt esetben feldt- és htásköröknek jegyzőktől járási (fővárosi kerületi) hivtlokhoz telepítése. A járási hivtlok lklmsnk bizonyultk rr, hogy z állmigzgtási feldtellátás területi központji legyenek. A s tervezési ciklusbn járási hivtlokt multifunkciós igzgtási központokká szükséges lkítni, és ennek érdekében meg kell erősíteni szervezetüket. A fentebb ismertetetteken túl további ügyszám növekedést jelent helyi önkormányztoktól átveendő feldt és htáskörök ellátás. A megnövekvő lpfeldt mennyiség teljesítését háttér irodi (bck office) és funkcionális feldtellátás kpcitás növelésével kell kiszolgálni. Az dminisztrtív terhek további csökkentése, jelenlegi 21 npos ügyintézési htáridő csökkentése elsősorbn területi állmigzgtási intézményrendszerre ró jelentős többlet terhet, mely mindenekelőtt z elsődleges ügyintézési szinten, vgyis járások szintjén jelentkezik. A növekvő elvárásokt z eljárások újrgondolásávl, összetettségük csökkentésével, folymtfejlesztési tevékenység elvégzésével, illetve z informtiki támogtás fejlesztésével fogjuk teljesíteni. További feldt, hogy megfelelő szervezetállítási munkávl meg kell oldni járási hivtlok jelentős különbözőségéből (ngyon ngy és ngyon kis létszámú hivtlok) dódó szervezési (strukturális, emberi erőforrás menedzsment, irányítási, stb.) problémákt. A járási hivtlokkl kpcsoltos átlkítás másik ngy területe z ideális járások kilkítás lehet, mely két ngy területen indulht el. Egyrészt állmigzgtási vonlon, melynek célj, hogy minden járásbn kilkításr kerüljenek zok z állmigzgtási szervek, melyek jelenleg csk több járás tekintetében látnk el feldtokt. Ezek egyrészt már járási (fővárosi kerületi) hivtlokon belül meglévő szkigzgtási feldtok járásonkénti biztosítását jelenti. Az állmigzgtási feldtok tekintetében, járási hivtlok szervezetén kívül kormányhivtlb nem integrált területi állmigzgtási szervek helyi kirendeltségei (pl. NAV

62 kirendeltségek, rendőrség) is működhetnek minden járásbn. Vizsgált tárgyát képezheti továbbá, hogy z egységes állmigzgtási működéshez igzodjon bírósági, ügyészségi rendszer is. A másik irány lehet közszolgálttó járási rendszer kiépítése irányáb történő elmozdulás. Ez megoldás egy lényegesen szerteágzóbb működést jelent, beleértve z állmi irányítás ltt álló humán közszolgálttásokt (pl. okttás, egészségügy) és z egyéb olyn közszolgálttásokt is (pl. post, távközlés stb.), melyek nem állmi irányítás vgy tuljdonlás ltt állnk. A közszolgálttások esetében szkágztonként érdemes megvizsgálni, melyek zok szolgálttások, melyeket minden járásbn ki kell építeni és melyek zok, hol közszolgálttásokt csk több járásr vgy megyére vontkozón érdemes biztosítni. 4 Ügyfélkpcsolti pontok (kormányblkok és települési ügysegédek) fejlesztése A kormányblkok területi állmigzgtási intézményrendszer legfontosbb ügyfélkpcsolti helyei. Sokrétű elvárásrendszernek kell megfelelniük. Kiépítésük elindult, de még jelentős számú kormányblk létesítését és berendezését kell elvégezni. A forrásokt berendezésre, tevékenység-fejlesztésre, és elektroniki korszerűsítésre is kell fordítni. A kormányblkokkl szemben lpvető elvárás, hogy teljesítsék z egyblkos ügyfélkiszolgálás elvét. Ebben tekintetben emelni kell kormányblkokbn vlóbn elintézhető ügyek számát, és vissz kell szorítni zon ügyek számát, melyeknél z ügyfél csk információt kp, ill. kormányblk csk továbbítj bedványt célhtósághoz. A kormányblkoknk képeseknek kell lenniük z ügyintézési htáridő csökkenésével járó kihívások teljesítésére. Mindez jelentős háttér irodi (bck office) fejlesztést tesz szükségessé. Másrészt kormányblkokt többfunkciós ügyfélkpcsolti pontokká kell fejleszteni. Lehetővé kell tenni, hogy kormányblkokbn z ügyfelek z állmigzgtási szolgálttásokon túl pl. posti szolgálttásokt vehessenek igénybe vgy kár értékppírokt, kötvényeket vásárolhssnk, közszolgálttókkl trthssnk kpcsoltot. Ez munkállomások (front office) jelentős elektroniki és folymtfejlesztését teszi szükségessé, és vlódi egyblkos állmi ügyintézés megvlósulásához vezethet, mi z állmpolgárok számár ngy könnyebbséget jelent. Hrmdrészt kormányblkoknk további funkciókt is ki kell tudniuk szolgálni. Jelenleg járásokbn kormányblkokon kívül jelen vnnk 62 Indikátorok

63 járási szkigzgtási szervek ügyfélszolgálti irodái is. Htározott cél, hogy ezen funkciókt z ügyfelek ngyobb kényelme érdekében kormányblkokhoz telepítsük, hogy járásbn mindent egy helyen intézhessenek. Mindezek megvlósításár tervezett kormányblk kpcitás és működési modell nem elegendő, egyes követelmények kielégítésének biztosítás pedig ránytln finnszírozási terhet jelentene. A továbblépéshez teljes ügyfél-kiszolgálási rendszerre vontkozón felül kell vizsgálni z ellátndó funkciókt, minden kiszolgálásb bevonhtó elemre (személyes és önkiszolgáló elektronikus út, ügysegéd, mobil kormányblk, szkigzgtási ügyfélszolgált, egyedi ügyfélfogdás, posthivtlok, közmű ügyfélszolgáltok) meghtározv zt feldtkört, hol htékonyság és mgs színvonlú ügyfélkiszolgálás szempontjink együttes szempontrendszer optimum érvényesíthető. Az ügyfélkpcsolti pontok ügyfelekhez közelítése jegyében jelentősen meg kell erősíteni települési ügysegédi rendszert, melynek két irány vn: z egyik lefedettség növelése, vgyis, hogy lehető legtöbb települést elérjék települési ügysegédek. Összesen 2445 településen tervezzük ügysegédek jelenlétét. A másik irány pedig települési ügysegédek áltl nyújtott szolgálttások körének bővítése, szolgálttás színvonlánk jvítás. A szolgálttások körének bővítését zokkl z ügyekkel kell kezdeni, melyek z állmpolgárok számár kiemelten fontosk. Ilyenek első sorbn szociális támogtások rendszerének átlkítását követően járások htáskörébe került úgynevezett jövedelemkompenzáló támogtásokhoz kpcsolódó ügyek (pl.: ápolási díj, közgyógyellátás, stb.). Természetesen végső cél z, hogy települési ügysegédek áltl intézhető ügyek megközelítsék kormányblkoknál intézhető ügyek számát. A fejlesztések eredményeként olyn informtiki hátteret kell települési ügysegédek számár biztosítni, mi speciális feltételeket (például perifériát) igénylő ügyek kivételével lehetővé teszi kormányblkhoz hsonló színvonlú kiszolgálás biztosítását. A speciális ügyek intézésénél területi egyenetlenségek kompenzálásár megvizsgálndó mobil kormányblk kilkításánk lehetősége. Továbbá, tényleges igényekre is tekintettel támogtni kell közösségi ügyintézésre is lklms internet elérési lehetőségek biztosítását szolgálttások igénybe vételét segítők képzésével. Az informtiki szolgálttásokt olyn módon kell kilkítni illetve átlkítni, hogy z ügyintézéshez szükséges szolgálttások ruglmsn telepíthetők legyenek. Az ügyfelek sját informtiki eszközein elérhető

64 szolgálttásokon túl lehetőség legyen hgyományos elérést biztosító szolgálttások (sját hrdver, teleházk, emgyrország hálózt, egyéb állmi tuljdonbn lévő eszközök és hálóztok) bevonhtóságár. A növekvő feldtok rányos szétterhelhetőségéhez kiemelten fontos, hogy z állmi intézményrendszer mgsbb szolgálttási szintre képes elemei is bevonásr kerülhessenek z ügyfelek egyes közigzgtási ügyekhez kpcsolódó kiszolgálásb (például posthivtlok bevonás regisztrációb, rendelkezés dásr, hiánypótlás és egyes ügykörökben ügyindítás benyújtásr). Az ügyfélkpcsolt fejlesztésében minőségi előrelépést kell elérni z online ügyintézés lehetőségének bevezetésével. 5 Közfeldtok htármenti rendszerének feltérképezése, kilkítás európi területi társulások támogtásávl A s időszkbn további trtlomml tölthetőek meg korábbn kilkított európi területi társulások. A szolgálttó állm elve lpján z ETT-knek központi segítséget tervezünk nyújtni, hogy sját döntéseiket megfelelő információ lpján hozhssák meg, így rendelkezésre álló erőforrásokt legoptimálisbb módon hsználhssák fel. Tnácsdássl, dtok, információk rendelkezésre bocsátásávl ösztönözzük htár menti önkormányztokt, szervezeteket és intézményeket, hogy z ETT nyújtott kereteket htékonyn hsználják fel. Útmuttókt készítünk, módszertni segítséget nyújtunk számukr, fórumot dunk Mgyrországhoz kötődő és távoli ETT-k jó gykorlti megosztásához. Az ETT-ket rr ösztönözzük, hogy mguk is váljnk segítségnyújtási, információmegosztási, módszertni központokká htár menti lkosság, válllkozások és intézmények számár. Elősegíthetik, hogy közszolgálttók htáron átnyúló szolgálttást tudjnk nyújtni htár menti felvevőpic számár, különösen hulldékkezelés és víztisztítás, z okttási létesítmények, szociális infrstruktúr, kuttási és innovációs infrstruktúr, zöld infrstruktúr, ktsztrófvédelmi rendszerek, segélyhívó szolgáltok, új tömegközlekedési összeköttetések bevezetése területén. A htárokon átnyúló álláskeresési pltformok vgy tnácsdói szolgáltok, munkerő-pici szereplők közötti együttműködés jelentős előrelépést jelenthet fogllkozttás és termelékenység növelésében. Az egészségügy területén htáron átnyúló egészségügyi ellátásokhoz kpcsolódó minőségértékelési feldtokt kívánunk z ETT-ken keresztül 64 Indikátorok

65 megvlósítni, vlmint htáron átnyúló egészségszervezési progrmokt indítunk. 3 Önkormányztok szervezési feltételeinek fejlesztése Az előző ciklusbn z új törvényi szbályozás áltl z elprózódott önkormányzti hivtli struktúr helyett jellemzően közös önkormányzti hivtlok rendszere lkult ki. Ezzel országos szinten jelentősen csökkent települési önkormányzti hivtlok szám, és ezáltl hivtli funkcionális feldtok költsége. Egyes önkormányztok sját kezdeményezésre indítottk szervezetfejlesztési progrmokt, melyek áltl átfogó módon szervezték újr polgármesteri hivtlok munkáját. Az elszórt és települések nygi helyzetétől is erősen függő progrmok esetenként htékonyn jvították települések önkormányzti szolgálttásokkl vló ellátottságát. Ezek kezdeményezések zonbn szigetszerűek mrdtk, hivtlok átszervezése áltlábn nem rendszerszintű gondolkodás mentén, inkább z nygi körülmények kényszere áltl történt meg. Cél, hogy z önkormányztok legyenek lklmsk megváltozott feldt és htáskörüknek megfelelő helyi célkitűzéseiket leghtékonybb forrás felhsználássl, z ügyfelek lehető legkisebb idő és nygi ráfordítás mellett megvlósítni. Fontos, hogy z önkormányztok profitálhssnk zokból z ismeretekből és tpsztltokból, melyek z előző ciklusbn központi közigzgtásbn keletkeztek és következő tervezési ciklusbn keletkezni fognk. Célunk, hogy települések elhelyezkedésüktől és nygi tehetősségüktől függetlenül hsználhssák fel Mgyrországon kidolgozott és továbbikbn fejlesztendő tudást. Ehhez kpcsolódón célunk, hogy z állmigzgtási szerveknél bevezetett integritásirányítási rendszer tpsztlti z önkormányzti szférábn is hsznosulhssnk. Szeretnénk elérni, hogy következő fejlesztési ciklusbn minél több önkrmányzti szerv jelöljön ki integritás tnácsdókt, és minél ktívbbn kpcsolódjnk be z integritásirányítási rendszer továbbfejlesztését célzó munkáb. A s tervezési ciklusbn központilg támogtott, uniós finnszírozássl megvlósuló önkormányzti fejlesztési progrmokt tervezünk. feldtktszter készítése; tudásmegosztás, központi benchmrking szolgálttás; menedzsment fejlesztése; fejlett önkormányzti információs rendszer kilkítás.

66 Ennek érdekében tervezett bevtkozások következők: Önkormányztok külső, belső folymtink és ügyfélkpcsoltink fejlesztése. 1 Önkormányztok külső és belső folymtink és ügyfélkpcsoltink fejlesztése A helyi önkormányztok törvényességi felügyeletében jnuár 1. npjávl fővárosi és megyei kormányhivtlok, vlmint helyi és nemzetiségi önkormányztok között elektronikus kpcsolttrtás került bevezetésre. Az elektronikus kpcsolttrtás biztosításár Nemzeti Jogszbálytár rendszerén belül egy önálló felület került kilkításr, mely lehetővé teszi, hogy rendszer hsználtáb bevont szervek között htékony és gyors kommunikáció vlósulhsson meg. A helyi és nemzetiségi önkormányztok törvényességi felügyeleten túl számos egyéb feldt tekintetében is folymtos kpcsoltbn állnk fővárosi és megyei kormányhivtlokkl, vlmint más közigzgtási szervekkel. Az önkormányztok külső folymtink fejlesztése keretében felül kívánjuk vizsgálni z önkormányztok és közigzgtási szervek közötti kommunikációt igénylő feldtokt, folymtokt, és z elektronikus kpcsolttrtást mind szélesebb körben el kívánjuk terjeszteni, mélyíteni. Az elektronikus kpcsolttrtás elmélyítésével és rendszer hsználtávl elérhető előnyök gyors kommunikáció, htékonybb feldtellátás, csökkenő dminisztrtív terhek, továbbá kiküszöbölhetőek zon esetek, mikor ugynzokt z információkt párhuzmosn több szerv részére is meg kellene küldeni. A fentieken felül z önkormányztokt központilg kívánjuk segíteni bbn, hogy z előző ciklusbn kilkult új feldtrendszerüket megfelelően teljesítsék. Tudásmegosztási rendszert építünk fel, útmuttókt készítünk, melyek információvl szolgálnk, nnk érdekében, hogy feldtikt htékony szervezetben láthssák el. Összegyűjtésre és felmérésre kerülnek zok z ismeretek, melyek z önkormányztok áltl indított szervezetfejlesztési projektek, vlmint z önkormányztok számár is hsznos tudást nyújtó központi projektek során összegyűltek. Ezt közös tudásként z önkormányztok rendelkezésére bocsátjuk. Segítséget nyújtunk z önkormányztok htékony menedzsmentjének kilkításához. Folymtmenedzsment és minőségmenedzsment eszközöket teszünk számukr elérhetővé. 66 Indikátorok

67 Csökkentjük z önkormányztok gzdálkodásánk dminisztrtív terheit. Szükséges z ebr42 rendszer továbbfejlesztése, vgy új rendszer kilkítás z igények lpján, mely lehetővé fogj tenni, hogy jelentősen nőjön rendszeren keresztül végzett műveletek szám, ezáltl csökkentve belső dminisztrtív terheket. Az önkormányztoknk lehetőségük lesz központi közigzgtásbn felhsznált új ügyfélkpcsolti eszközök felhsználásár Hely- és időfüggetlen közigzgtási szolgálttások fejlesztése A társdlmi htékonyság érdemi jvításához elengedhetetlen, hogy közigzgtási szolgálttások (és tágbbn, közszolgálttások) igénybevétele minél kevésbé termelő, értékteremtő munk rovásár történjen. A csk normál munkidőben biztosított szolgálttások értelemszerűen termelő munkidő-lpot csökkentenek, ezért ngyon fontos, hogy szolgálttások minél inkább z egyéb okból holt időben is elérhetők legyenek. A társdlmi költségek csökkentése ( társdlmi htékonyság növelése) érdekében z irodi személyes kpcsoltoknál is szükséges jelenlegi helyfüggő modellről (illetékesség szerinti kpcsolttrtás) hol lehet, helyfüggetlen modell irányáb továbblépni (országos illetékesség). Mind z időfüggés, mind helyfüggés felszámolásánk lpfeltétele, hogy z elektronikus formák mind személyes kpcsoltnál, mind z önkiszolgáló lklmzások területén minél szélesebb körben hozzáférhetővé váljnk. Ehhez z eljárások ngymértékű elektronizálásár vn szükség. Az ügyfél oldláról z elérhetőség jvításához z önkiszolgáló elektronikus rendszerek kilkítás, illetve z elektronikus cstornán történő személyes ügyintézés bevezetése szükséges. Az elmúlt időszkbn z elektronikus ügyintézés területén komoly lpozó tevékenységek zjlottk le. A korábbi, ppír lpú, illetve ppír lpú folymtot elektronikusn leképező szbályozások helyét egy modern, ruglms, de biztonságot szem előtt trtó szbályozás vette át. Egyes területeken már meg is kezdődött folymtok elektronizálás. Az lintézkedés fő célj ennek megkezdett útnk folyttás, és z ügyintézés szempontjából vló kiteljesítése. A háttérrendszerek teljes elektronizálásánk és összekpcsolásánk úgy kell megvlósulni, hogy helyfüggetlenség biztosított legyen személyes ügyintézés szempontjából is, zz z ügy indítás ne csk területileg illetékes hivtlnál legyen indíthtó, és bármikor zonnl átvihető legyen egy másik ügyintézési helyszínre.

68 Arr kell törekedni, hogy minden ügy, mely elektronikusn intézhető, elektronikusn intézhető legyen legelejétől legvégéig, beleértve z ügyintézéshez szükséges dtok elektronikus megdását; z ügyintézéshez kpcsolódó hivtli értesítések elektronikus formábn történő átvételét; z elektronikus fizetést. Fontos feldt z elektronikus szolgálttások promotálás z állmpolgárok felé. El kell érni, hogy mgyr állmpolgárok biztonság és megbízhtóság szempontjából elfogdják és egyenértékűnek tekintsék z elektronikus dokumentumokt ppír lpúkkl, teljesen elektronikus ügyintézési módokt személyes ügyintézéssel. Emellett növelni kell z elektronikus zonosítást és ügyintézést hsználók számát. Ezen két cél megvlósulás htékony kommunikációvl segíthető elő, vlmint záltl, hogy egyre több és több ügy intézhető elektronikusn, s ezzel folymt mgától is gyorsul. Az elektronikus ügyintézés elterjedésével ngymértékben csökkenthető rendszer fenntrtási költsége, ugynis kisebb front-office kpcitásr vn szükség, vlmint z irodi és kézbesítési költségek is megspórolhtók. Ezen pénzügyi és emberi erőforrások részben z érdemi ügyintézésre átcsoportosíthtók, így megvlósíthtó z ügyintézési htáridők csökkentése. A cél elérése érdekében Strtégi két bevtkozást nevesít: Ügyintézést támogtó rendszerek fejlesztése Elektronikus zonosításr épülő és fizetési rendszerek fejlesztése Ügyintézést támogtó rendszerek fejlesztése Az elektronikus cstornán történő személyes ügyfélkiszolgálás fejlesztése kiemelt feldtot jelent jövőre nézve. Az elektronikus ügyintézés elterjesztéséhez mximálisn figyelembe kell venni társdlom jelenlegi befogdó képességét. M még jelentős társdlmi rétegek esetében kötelező elektronikus form digitális gyámság kilkulását jelentené, mint z z egyéni válllkozók kötelező elektronikus kpcsolttrtás esetében részlegesen megfigyelhető. Az állmpolgárok jogink feltétlen biztosítás érdekében (s egyben társdlmi htékonysági célok érvényesüléséhez) elengedhetetlen személyes ügyintézési form fenntrtás, ugynkkor fontos fiziki személyes ügyfélkiszolgálásból dódó időbeni, térbeli korlátok felszámolás. Ehhez egyrészt telefonos ügyfélszolgált továbbfejlesztése, érdemi, nem csk tájékozttási ügyintézésre vló átállítás szükséges, mi helytől, időtől vló függést 68 Indikátorok

69 megszünteti. Másrészt z új szbályozásbn lehetővé tett interktív virtuális ügyfélszolgált szolgálttás széleskörű lklmzását is biztosítni kell. Ez utóbbi segítségével z érdemi ügyintézőkkel, szkhtósági specilistákkl történő távoli elérésű ügyintézés biztosíthtó normál időpont-fogllási rendszerbe illeszkedően. A tervezési időszk végére legtöbb ügynek elektronikus úton intézhetőnek kell lennie. A nem elektronikusn indított ügyeknél is elektronikus betekintési, dokumentum-hozzáférési lehetőséget kell biztosítni z állmpolgár részére. Az elektronikus formávl megfelelő szintű támogtás esetén mind z ügyintézési idők, mind költségek lcsonybbá tehetők, vlmint z átláthtóság is növelhető. A személyesen, ppír lpon történő ügyintézés esetén is törekedni kell helyfüggetlenség megvlósításár, zz z állmpolgár szempontjából teljesen mindegynek kell lennie, hogy melyik ügyfélszolgálti ponton szeretné intézni z ügyét. A helytől- és időtől független ügyintézés leghtékonybb módj z önkiszolgáló, tisztán elektronikus kpcsolttrtás. Ez vgy lehetőség szerint egyre intelligensebb elektronikus űrlpon benyújtott kérelmet, vgy már egy mgsbb szolgálttási szinten párbeszédes rendszerben, kár közvetlen utomtizált ügyintézést is biztosítht. Mindkét kpcsolttrtási módot fejleszteni szükséges. Az e-űrlpos megoldásnál szkítni kell jelenlegi üres űrlp koncepcióvl, és z új szbályozás dt lehetőségekre támszkodv beírt dtoktól függő, közigzgtási nyilvántrtások dtit felhsználó elő-kitöltés, illetve ellenőrzés bevezetése szükséges htékonyság érdemi jvításához (hibák minimlizálás). Bár áltlános követelmény, de párbeszédes rendszereknél kiemelten fontos z új mobil eszközökről elérhetőség. Az önkiszolgáló elektronikus felületet biztosító front office fejlesztések mellett el kell érni, hogy belső működés kkor is elektronikus formábn történjen, h z ügyféllel z esélyegyenlőségi követelmények, illetve z egyéb társdlmi folymtokhoz kpcsolódás mitt még megmrdó ppír lpú kpcsolttrtás történik. Ehhez hiteles konverziós szolgálttások igénybevétele jelent segítséget. Az előbbiekre tekintettel belső működés elektronizálásánál szükséges z ügyintézést támogtó informtiki háttér továbbfejlesztése, mely már fejlesztés ltt álló szolgálttásokr támszkodv biztosítj z információk biztonságos kezelését, elérhetőségét (országos illetékességhez szükséges hozzáférések biztosítás, jelenleg elprózott rendszerek egységes rendszerbe integrálás például kormányhivtli irtkezelés, átfogó monitorozás lehetővé tétele).

70 Az állmpolgár ügyeinek intézéséhez jövőben egy olyn komplex informtiki rendszer kilkításár vn szükség, mely egy egységes dtbázison lpul és különböző lrendszerei megfelelő prméterezésével képes különböző ügytípusokhoz szükséges dtlpok, kérvények és okirtok generálásár. Fontos, hogy rendszerhez csk célhoz kötötten, jogszbálybn meghtározott módon férhessenek hozzá z ügyintézők, illetve z ügyfelek. Az idő- és helyfüggetlenség mellett kívántos z ügyintézési formák közötti függetlenség megvlósulás is. Ez zt jelenti, hogy személyesen, telefonon, ügyfélszolgálton elektronikusn vgy interneten keresztül elektronikusn indított folymtok lefutás között nem szbd különbséget tenni, és zok között z állmpolgár igénye szerint bármikor válthsson. Az információs rendszerekhez kpcsolódón egy olyn nyilvántrtás létrehozás is indokolt, mely z egyes ügyek intézési lehetőségeit és módját hierrchikus formábn, ügyleírásokkl trtlmzz. Ennek belső megjelenési felülete tudástár, mely z ügyintézők számár nyújt segítséget z ügymenetekkel kpcsoltbn, külső felülete pedig z állmpolgárok számár z intézményi honlpokon is publikálhtó ügyleírásokbn testesül meg Az elektronikus ügyintézés szükséges kiegészítő fejlesztések ügyféloldli lefedéséhez Az előbbiekben megfoglmzott fejlesztések biztosítják z ügyek indításától zok lezárásáig z elektronikus működés lehetőségét. Az elektronikus működéshez ugynkkor teljes folymt lefedéséhez (zárttá tételéhez) szükséges jognyiltkoztok ügyfélhez rendelése, illetve z eljáráshoz kpcsolódó fizetési kötelezettség elektronikus teljesíthetősége. Az ügyfél jognyiltkoztánk hgyományos formáj z elektronikus láírás. Ez csk hgyományos kérelem benyújtási logik szerinti szolgálttások kilkítását támogtj, miközben korszerű szolgálttások párbeszédes működési modellen lpulnk, melyhez láírás helyett z ügyfél megbízhtó zonosítás szükséges. Emellett z láírás létrehozásánk eszközigénye, egyéb feltételei is bonyolítást jelentenek felhsználóknk, így e megoldás gykorltbn igen csekély mértékben terjedt el. Ezt felismerve Ket évi módosítás z elektronikus ügyintézés teljes körű lklmzását lehetővé tette z elektronikus zonosítás lklmzásávl. Mg z zonosítás z ügyfél (ön)rendelkezése lpján 70 Indikátorok

71 központi zonosító ügynök szolgálttás segítségével biztonsági, kényelmi igényeihez igzított megoldássl történhet. Rendelkezésére áll hgyományos ügyfélkpus zonosítás, minek készül mobil telefonos kpcsoltot lklmzó mgsbb biztonságú szolgálttás, de válszthtj z új, egyes külföldi bnkok áltl előszeretettel lklmzott részleges kód megdásr épülő eljárást, minek előnye, hogy telefonos ügyintézéshez is lklmzhtó. Az Európi Unió is felismerte z elektronikus zonosítás fontosságát, htályon kívül helyezte korábbi, csk z elektronikus láírásr vontkozó irányelvét, és z új, rendeleti szinten elfogdott szbályozás már kiterjed z elektronikus zonosításr is. A szbályozás fontos előírás z zonosítási rendszerek átjárhtóságánk biztosítás ( kölcsönös elfogdási kötelezettség bevezetése). A hzi megközelítés (központi zonosítási ügynök) e logikához teljes mértékben illeszkedik, zonbn z uniós szbályozás együttműködésre vontkozó techniki előírási még nem ismertek, így nemzetközi együttműködéshez szükséges továbbfejlesztés most induló fejlesztési ciklus része lesz. Amely eljárásbn z ügyfél jognyiltkoztánk hitelesített írásb fogllás szükséges (formális kérvény, beleegyezés), ott z zonosításr visszvezetett dokumentum hitelesítés szolgálttás biztosítj kijelölt állmi szolgálttó áltli hitelesítést (láírást), szükségtelenné téve ezáltl z egyedi láírások lklmzását. Az elektronikus ügyintézés széleskörű kiterjesztéséhez zonbn szükséges, hogy z ügyfelek rendelkezzenek elektronikus zonosítási lehetőséggel. A hzi dtvédelmi szbályok lpján semmiféle kötelező egységes zonosító nem vezethető be, ezért erre z elektronikus zonosítási megoldások sem építhetnek. A kilkítás ltt álló összerendelési nyilvántrtás zonbn lehetővé teszi htóságoknk sját ágzti zonosítójuk lklmzását, miközben z állmi vgy kár ügyfél áltl regisztrált pici zonosítássl zonosíthtj mgát z ügyfél, leképezést nyilvántrtáshoz kpcsolódó szolgálttás biztosítj. Az elektronikus zonosítási lehetőség biztosítás így nem egy kötelező zonosító bevezetését, hnem válszthtó lehetőség feljánlását jelenti. A telefonos ügyintézésnél is lklmzhtó zonosítási form, illetve z ügyfélkpus zonosítóvl vló ellátás z új szbályozás lpján post áltli zonosításr visszvezetve is megvlósíthtó. Indokolt z lintézkedés keretében z zonosítóvl vló ellátás ennek formájávl élni, hogy z új szolgálttás elérése minél szélesebb kör számár kényelmesen, utánjárás nélkül biztosított legyen. Bár cél z ügyintézésért közvetlen fizetendő illetékek, díjk csökkentése, ngyon sok esetben fenn fog mrdni z ügyintézéshez kpcsolódó

72 fizetési kötelezettség. Az eljárási díjk, bírságok és illetékek elektronikus pltformr vitele komoly egyszerűsítést jelent z állmpolgárok számár, vlmint elengedhetetlenül szükséges tényleges elektronikus ügyintézés megvlósítás szempontjából. Természetesen bevtkozás nemcsk z állmpolgárok, hnem cégek elektronikus zonosítási és fizetési szolgálttásár is irányul. A cégekre htványozottn érvényes z megállpítás, hogy z elektronizálás áltl növelhető z átláthtóság, ezért rr kell törekedni, hogy cégek gzdsági tevékenységüket kizárólg elektronikus úton folytssák. 7.2 A közigzgtás emberi erőforrás gzdálkodásánk fejlesztése A 2020-r kitűzött célok elérése, egy z állmpolgárok számár észrevehetetlen, mégis bármikor és bárhol elérhető szolgálttó állm kilkítás és professzionális működtetése elképzelhetetlen szolgálttó szemlélettel zonosuló, felkészült és motivált személyzet, vlmint egy modern emberi erőforrás gzdálkodási z állmpolgárok számár bármikor rendszer nélkül, ugynis közigzgtás és bárhol elérhető szolgálttó állm teljesítménye személyi állomány, elképzelhetetlen szolgálttó vlmint személyzeti tevékenység szemlélettel zonosuló, felkészült és teljesítményétől is függ. motivált személyzet, vlmint egy Mindezek lpján teljesítményt növelő modern emberi erőforrás fejlesztési célokt két területen indokolt meghtározni: személyügyi tevékenység, vlmint személyi állomány tekintetében. A szolgálttó állm modelljének megvlósítás egyránt szükségessé teszi strtégii lpú, integrált emberi erőforrás gzdálkodási rendszer és közszolgálti életpálymodell teljes körű bevezetését, vlmint zok kpcsolódási pontjink kiépítését z önkormányzti lrendszer irányáb. Az önkormányzti lrendszer és központi közigzgtás személyzetpolitikájánk összehngolás, területi és helyi közigzgtási szintek közötti átjárhtóság és együttműködés erősítése mind olyn fejlesztéseket jelentenek, melyek eredményét, helyi intézményi kpcitás növekedését, szolgálttások minőségének jvulását z állmpolgárok közvetlenül érzékelik. Ezért szükségesnek trtjuk két kiemelt fejlesztési területtől elkülönítve szerepeltetni Strtégiábn Az emberi erőforrás gzdálkodás egyes funkcióink továbbfejlesztése A személyzeti tevékenység három szintjét különböztethetjük meg: funkcionális, strtégii és tervezésre épülő teljesítmény. A funkcionális teljesítmény kizárólg z erőforrások felhsználását és 72 Indikátorok

73 költségeket értékeli, strtégii már mgábn fogllj nnk megítélését, hogy személyügyi tevékenység mennyire képes hozzájárulni szervezet strtégii céljink eléréséhez, míg tervező előrelátó személyügyi tevékenység közép-, illetve hosszútávon is képes felmérni, hogy feldtok ellátásához milyen kompetenciávl rendelkező és mekkor létszámú személyi állományr vn szükség. Az egyes közszolgálti életpályák sikeres kilkításánk és működtetésének lpfeltétele strtégii szemléletű, kompetenci lpú, integráltn működtetett emberi erőforrás gzdálkodás rendszerének fokoztos kilkítás. Ehhez ki kell dolgozni jellemző folymtit, kpcsolódási pontjit, vlmint meg kell htározni humánfolymtokt felépítő egyes humánfunkciók rendszeren belüli helyét, szerepét, továbbá ki kell dolgozni lklmzott módszertnát. A személyügyi tevékenység nemcsk HR funkciók ellátásából áll, hnem rendszerszintű összehngolásából, szbályozásából, fejlesztéséből. Ennek ok, hogy közigzgtás nemcsk közigzgtási szervek összessége, melyeken belül ellátják z egyes HR funkciókt, hnem egységes és összehngolt működést feltételező szervezetrendszer, mely szükségszerűen mgáb fogllj HR funkciók rendszerszintű irányítását is. A rendszerirányításnk HR funkciók összehngolásán, szbályozásán, fejlesztésén túlmenően ki kell terjednie személyi állomány jogállásár vontkozó szbályozás előkészítésére, vlmint z egységes joglklmzás, módszertn támogtásár is. Ehhez személyi állományt érintő ktuális információkr vn szükség. Cél z egységes informtiki lpokon álló közszolgálti lpnyilvántrtási rendszer kilkítás és fokoztos összekpcsolás központi nyilvántrtássl Szbályozási környezet jvítás Egy strtégii szemléletű, kompetenci lpú, integráltn működtetett emberi erőforrás gzdálkodás és z átjárhtóságot, mobilitást biztosító közszolgálti életpály kilkításánk feltétele megkerülhetetlen egy modern, koherens szbályozási háttér képesítési megléte. követelményrendszernek reformj, ruglmsbb fogllkozttási feltételek, illetve egységesebb és A személyi állomány jogállásár vontkozó szbályozásnk z új közszolgálti életpálymodell lpján történő felülvizsgált ki kell, hogy egészüljön fontosbb humánfunkciók ellátását meghtározó egyéb szbályok áttekintésével, rcionlizálásávl is. Az új életpálymodell ngy hngsúlyt fektet különböző hivtásrendek közötti és hivtásrendeken belül munkkörök közötti átjárhtóság biztosításár, vlmint z egyénre

74 szbott krriermenedzsmentre, fejlesztésre. Mindezek lpján megkerülhetetlen képesítési követelményrendszernek, illetve közszolgálti továbbképzési rendszernek reformj, ruglmsbb fogllkozttási feltételek, illetve egységesebb és összehngoltbb szbályozás kilkítás. A közszolgálti életpály fejlesztésén belül fontos szerepet kp közszolgálti szolgálttások fejlesztése. A jóléti, szociális és egyéb szolgálttó tevékenységek biztosítás jelentősen növeli közszolgálti életpály vonzerejét, zonbn z egyes szolgálttások kilkítás lpos jogi előkészítést is igényel. A szbályozási környezet jvítás zonbn nem szűkíthető le kizárólg közszolgálti életpálymodell kilkításávl kpcsoltos jogszbályi felülvizsgáltr. Egy vlóbn modern emberi erőforrás gzdálkodási rendszer működtetésében jogszbályi normák mellett különböző menedzsment eszközök is fontos szerepet játsznk. A felesleges, túlbürokrtizált szbályok leépítésének igénye nemcsk z állmpolgárok számár nyújtott szolgálttások tekintetében kell, hogy érvényesüljön, hnem z állm belső működésében, így HR lrendszeren belüli folymtok tekintetében is. A fentiek lpján z lábbi kitörési pontok, bevtkozások említhetőek meg: Egy közös, mindhárom hivtásrendre érvényes munkköri rendszer kilkítás, hivtásrendek jogállását szbályozó normák koherenciájánk erősítése (Közszolgálti Kódex). A ruglmsbb fogllkozttási feltételek keretében közszolgálti szerződés intézményének kilkítás, vezető tisztviselők fogllkozttásár vontkozó speciális szbályok kidolgozás. A közszolgálti tisztviselők képesítési előírásiról szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet felülvizsgált, egyszerűsítése, ruglms lklmzkodóképességet (belső mobilitást) elősegítő moduláris kompetencifejlesztési képzési rendszer bevezetése. A közszolgálti felülvizsgált. Az MKK érdekképviseleti és szolgálttói tevékenységét rendező jogi szbályozás továbbfejlesztése, z ezzel összefüggő htástnulmányok és felmérések elkészítése. Jogi lpok biztosítás egy strtégii lpú, integrált emberi erőforrás gzdálkodás közszolgálton belüli kilkításához és sikeres működtetéséhez. 74 Indikátorok továbbképzésekre vontkozó szbályok

75 A közszolgálton belüli emberi erőforrás gzdálkodás jogi túlszbályozottságánk minimlizálás, személyzetpolitikár vontkozó jogszbályok egyszerűsítése HR funkciók fejlesztése A HR funkciók jövőbeni fejlesztésének konkrét területei meghtározásához megfelelő támpontokt d z ÁROP kiemelt projekt keretében megvlósuló Emberi erőforrás gzdálkodás és közszolgálti életpály című kuttás. Ennek egyik kiemelt kuttási témáj közszolgált különböző területeinél lklmzott humán folymtok (munkvégzési rendszerek, emberi erőforrás ármlás és fejlesztés, teljesítménymenedzsment, ösztönzésmenedzsment, strtégii tervezés, rendszerfejlesztés, személyügyi szolgálttások) és z ezek lá besorolhtó humán funkciók (munkerő tervezés, munkkör-tervezés, kompetenci térképek kezelése, kiválsztás, krriermenedzsment, továbbképzés, gondoskodó elbocsátás, stb.) lklmzási körének, mélységének, jellemző módszereinek, z esetleges hiányuk okink, fejlesztendő területeknek, vlmint közszolgálton belül tevékenykedő személyzeti/humán struktúráknk, z emberi erőforrás gzdálkodási tevékenység lehetőségeinek vizsgált. A kuttás eredményei lpján indokolt meghtározni z egyes HR funkciók fejlesztését szolgáló tevékenységeket. Ezek fejlesztések zonbn csk kkor lehetnek sikeresek, h megfelelő képzés, továbbképzés is kpcsolódik hozzájuk. Már közigzgtási szkemberképzésben (lpképzés, szkirányú továbbképzés) biztosítni kell nnk lehetőségét, hogy leendő HR szkemberek, vezetők megismerhessék strtégii szemléletű, kompetenci lpú, integráltn működtetett emberi erőforrás gzdálkodás rendszerét, jellemző folymtit, kpcsolódási pontjit, vlmint humánfolymtokt felépítő egyes humánfunkciók rendszeren belüli helyét, szerepét, lklmzott módszertnát. A HR funkciók fejlesztésének kiemelt célji és z zokhoz kpcsolódó tevékenységek: integráció: z emberi erőforrás gzdálkodás és szervezeti strtégi szerves összhngjánk megteremtése; professzionlizmus: HR szkemberek felkészítése munktársk teljesítményének és fejlődésének minél szkszerűbb irányításár, tervezésére; hivtásrendenként humán módszertni és szolgálttó központok felállítás, egységes informtiki szkértő rendszer bevezetésével;

76 ruglmsság: változásokr vló gyors regálás képességének biztosítás, munkerő flexibilitásánk és konvertálhtóságnk megteremtése humánfolymtok fejlesztésével; minőség: egy olyn, szolgálttások megfelelő minőségét biztosítni tudó munktársk pályár kerülését szolgáló kiválsztási rendszer kilkítás, mely szorosn igzodik kilkuló munkkörökhöz, munkkörcsládokhoz és krrierutkhoz Közszolgálti rendszerirányítás A rendszerirányítás egyfelől mgáb fogllj személyi állomány fejlesztésével kpcsoltos kormányzti döntések előkészítését ehhez megbízhtón működő közszolgálti sttisztiki és információs rendszerre vn szükség, másfelől figyelemmel kíséri közigzgtási szervek személyügyi tevékenységét, melynek feltétele egy jól működő nyomonkövetési rendszer. Ez utóbbi leglényegesebb feltétele strtégii lpú, integrált emberi erőforrás gzdálkodás folymtink rendszerszerű kiépítése szervek szintjén, mely lpját képezheti három hivtásrend közötti átjárhtóság megteremtésének is. A Kormányzti Személyügyi Szolgálttó Rendszer (KSzSzR) moduláris felépítésű személyügyi nyilvántrtás és integrált emberi erőforrás gzdálkodási rendszer, mely külső informtiki rendszerekhez is kpcsolódik. A htékony nemzeti közszolgált része htékony személyügyi igzgtás, mi zt jelenti, hogy rövid idő ltt kormánytisztviselőkkel kpcsoltos sttisztiki, tájékozttó nygok és információk szükségesek nnk érdekében, hogy vezetőket döntési helyzetbe hozz. A KSzSzR informtiki rendszere z áltl lefedett szervezetekre nézve megteremti humán-erőforrási folymtok egységes fejlesztéséhez szükséges feltételrendszert. A közigzgtási intézményrendszer egyéb területei is informtiki támogtást vesznek igénybe HR funkciók ellátásához, ezek zonbn egységes rendszert nem képeznek. A személyi állomány létszámár, összetételére kiterjedő Közszolgálti Sttisztiki Adtgyűjtés (KSA) hiányossági, z összegyűjtött sttisztiki dtok korlátozott felhsználhtóság szükségessé tette rendszer továbbfejlesztését. Ennek eredményeként egy olyn információs dtbázis kilkítás kezdődött meg, mely kormányzti működés különböző területein keletkező személyügyi tárgyú sttisztiki dtokt teszi egységesen lehetővé döntéselőkészítés érdekében. Ez kiegészül HR funkciók értékeléséhez, fejlesztéséhez szükséges dtok, indikátorok kezelésével, s ily módon jelenlegi KSA rendszer Egységes 76 Indikátorok

77 Személyügyi és Nyomonkövetési Rendszerré lkul át, mely egyránt trtlmzz személyi állomány dtit, vlmint személyügyi tevékenységéhez szükséges indikátorokt. A további fejlesztések ennek folyttásként teljessé tehetik rendszerirányításhoz szükséges információs és nyomonkövetési rendszer kilkítását. Az bból nyert dtok további kuttások, elemzések, előrejelzések elkészítéséhez hsználhtók fel. A közszolgálti rendszerirányítás megerősítését célzó fejlesztések és zon belül fenti rendszerek továbbfejlesztése során át kell tekinteni meglévő informtiki rendszereket, zonosítv rendszerek összekpcsolásánk, egységes elvek mentén történő továbbfejlesztésének lehetőségeit. Továbbá fejlesztések megfelelő hsznosulás érdekében z egységes joglklmzás és módszertn megteremtéséhez módszertni útmuttókt, kézikönyveket és egyéb segédnygokt kell készíteni. A közszolgálti rendszerirányítás területeken trtj szükségesnek: erősítését Strtégi z lábbi Egységes Közigzgtási Személyügyi és Nyomonkövetési Információs Rendszer (e-szenyir) kilkítás, továbbfejlesztése. A meglévő informtiki rendszerek, nyilvántrtások továbbfejlesztése és összekpcsolás (pl.: KSzSzR, TÉR, TARTINFO, SZEAT, egyéb személyügyi rendszerek). Egységes joglklmzást elősegítő módszertni kézikönyvek és egyéb segédnygok kidolgozás. útmuttók, Integritásirányítási rendszer humán szempontú továbbfejlesztése Az integritásirányítási rendszer állmigzgtási szervekben történő bevezetése, melyet z 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet írt elő, fontos lépést jelentett korrupcióvl szembeni ellenállóképesség növelésében. Az integritásirányítási rendszer z állmháztrtási kontrollrendszerek, vlmint szervezeti biztonsági rendszerek keretébe is illeszkedő, z integritásmenedzsment vezetői funkció támogtását szolgáló, központilg irányított szervezeti tevékenységi lrendszer. Feldt szervezeti integritás, vgyis deklrált céloknk és elveknek, vlmint szervezetre vontkozó szbályoknk megfelelő működés biztosítás. Az integritásirányítási rendszer központi elemei szervezet integritási kockáztok felmérésének és z zok kezelésére készült intézkedési tervének, vlmint megtett intézkedések értékeléséről szóló jelentés éves ciklusánk működtetése, vlmint z 50 fősnél ngyobb létszámú szervezetek esetében z ezt támogtó integritás tnácsdó lklmzás.

78 Az integritás tnácsdó szervezet első számú vezetőjének közvetlen irányítás ltt dolgozik, és z elsőszámú vezetőt támogtj szervezeti integritás megerősítésében és megóvásábn. A szervezet integritásáért, vgyis megfelelő működésért felelősséget természetesen szerv első számú vezetője viseli, mivel ez központi eleme megbíztásánk. Az integritás tnácsdó kockáztfelmérés, intézkedési terv és jelentés ciklusánk működtetésén és z ehhez szükséges dokumentumok előkészítésén kívül ellátj szervezeten belüli szbályozási megfelelőségi feldtokt, fogdj és kivizsgálj szervezethez érkező közérdekű bejelentéseket, vlmint etiki tnácsdói feldtokt lát el szervezet vlmennyi munktárs számár. Az integritás tnácsdó gondoskodik zoknk kontrollrendszereknek kilkításáról, melyek független ellenőrzése, átvilágítás belső ellenőr feldt. Ahogy fentiekből is látszik, bevezetésre került integritásirányítási rendszer elsősorbn szervezeti integritásr fókuszál. A jövőben szervezetfejlesztési progrmok útján biztosítni kell belső kontroll rendszerrel, minőségirányítási rendszerrel, vlmint vezetői információs rendszerrel vló összhngot. Hiányoznk belőle továbbá zok z elemek, melyek biztosítják z emberi erőforrás gzdálkodási rendszerrel, személyi állomány korrupcióvl szembeni ellenálló képességének kilkításábn és fejlesztésében kiemelt szerepet játszó humánfolymtokkl vló kpcsoltot. A munkkör lpú rendszer teljes körű bevezetése, és rendszeres munkkör-értékelések lehetővé teszik zonbn korrupciós és integritási kockáztok felmérésének kiterjesztését z egyes munkkörök korrupciós veszélyeztetettségének vizsgáltár is. A veszélyeztetett munkkörök bezonosításávl pedig lehetőség nyílik célzott megelőző intézkedések, mechnizmusok kidolgozásár, veszélyeztetett munkkörben dolgozó munktársk részére személyre szbott képzési terv kidolgozásár. A kockáztfelmérés fókuszánk szervezeti szintről szervezeti egységek, munkkörök szintjére történő áthelyezésével z érintettek bevonás már felmérés kezdetétől lehetővé válik, mi növeli z integritás szemlélet szervezeten belüli elfogdottságát és komoly érzékenyítő és kultúrformáló szerepe is vn. Az integritásirányítás és z egyes humánfunkciók összhngjánk megteremtése tnnygfejlesztés területén is jelentős fejlesztési potenciálll bír. A veszélyeztetett munkkörök és munkkörcsládok sjátosságink figyelembevételével olyn speciális képzési progrmok dolgozhtók ki, melyek z áltlános felkészítésen és érzékenyítésen túl segítséget nyújtnk egy dott munkkör betöltése során felmerülő kockázti tényezők bezonosításábn, befolyásolási kísérletek 78 Indikátorok

79 kivédésében és z egyén integritását veszélyeztető helyzetek megfelelő kezelésében. Az integráltn működtetett emberi erőforrás gzdálkodási rendszer kiépítése keretében jvsolt z integritásirányítási rendszer és HR lrendszer kpcsolódási pontjink kidolgozás z lábbik szerint: Az integritási és korrupciós kockáztok összekpcsolás munkkör-elemzésekkel. felmérésének Az integritási és korrupciós kockáztok felméréséhez, vlmint korrupció megelőzési intézkedési terv és z integritásjelentés elkészítéséhez munktársk minél szélesebb körének bevonását lehetővé tevő felmérési és fejlesztési módszer kidolgozás, egy egységes módszertni iránymuttás kidás. Az integritás szempontjából ellátásáb. A munktársk személyes integritásánk erősítése közös célok, elvek és értékek kinyilvánítás és z ezek iránti elköteleződés tájékozttási és okttási eszközökkel történő elősegítésével. A korrupció megelőzési képzések rendszerének hozzáigzítás z egyes munkkörök szükségleteihez. tnácsdók bevonás korrupció megelőzés is releváns humán funkciók fejlesztésébe és A közszolgálti életpálymodell fejlesztése A közszférábn dolgozó személyek közigzgtás rci, megjelenítői z ügyfelek számár, így komoly jelentősége vn nnk, hogy mi jellemzi közigzgtás személyi állományát, ezért olyn fejlesztéseket indokolt elindítni, melyek egyszerre növelik közszolgálti tisztviselőkbe és közigzgtásb vetett állmpolgári bizlmt, vlmint közigzgtás vonzerejét és teljesítőképességét. Ez két cél elsősorbn z új, ruglms közszolgálti életpálymodell bevezetésével érhető el, ezért Strtégi bevtkozási struktúráj is z életpálymodellhez igzodik, nnk fontosbb összetevőit, szkszit képezi le. Ezek következők: közszolgálti vezetők kompetenciáink fejlesztése, utánpótlás, munkkör lpú rendszer teljes körű kiépítése, egyénre szbott krriermenedzsment, továbbképzés és kompetencifejlesztés, közszférábn dolgozó személyek közigzgtás rci, megjelenítői z ügyfelek számár, így komoly jelentősége vn nnk, hogy mi jellemzi közigzgtás

80 elkötelezettség fejlesztése, növelése, szolgálttásfejlesztések. ösztönzésmenedzsment, motiváció A közigzgtás teljesítőképességét lpvetően meghtározz vezető tisztviselők felkészültsége és teljesítménye, ezért z életpálymodellen belül is kiemelten indokolt fogllkozni vezetők kiválsztásánk, továbbképzésének kérdésével. Meg kell teremteni professzionális vezetői kultúr kilkulásánk lehetőségét. A szolgálttó szemlélet széleskörű elterjesztéséhez, modern szolgálttó állm működtetéséhez nemcsk megfelelő vezetőkre, hnem felkészült, elhivtott munktárskr is szükség vn. Kiemelten fontos ezért z utánpótlás biztosításánk kérdése, megfelelő embereknek közszolgálti életpályár állítás. szervezeti htékonysághoz Különösen igz ez htósági ügyeket intéző szükséges vezető egyéni személyi állományr, hol fontos, hogy teljesítménye, képzettsége, áltlánosn érvényre jusson egy proktív készsége, jártsság, motivációj és ttitűdje megoldásokt kereső és elősegítő hozzáállás. Egy vonzó, modern és ruglms közszolgált megteremtése érdekében elengedhetetlen, hogy folyttódjon munkkör lpú rendszer kilkítás. A munkkörelemzések, értékelések kiterjesztése és munkkör lpú rendszer teljes bevezetése lehetővé teszi kompenzációs és jvdlmzási rendszer átlkítását, növelve ezzel is közigzgtás munkerő-pici versenyképességét. A tehetséges fitlok, szkemberek pályár vonzás mellett közszolgálti életpálymodellnek biztosítni is kell professzionális munkerő megtrtását. Ebben ngy szerepe vn z egyénre szbott krriermenedzsmentnek, z egyéni fejlesztést középpontb állító kompetencifejlesztésnek és z életen át trtó tnulás elve érvényre jutttásánk. A pályán trtás felé ht munktársk elkötelezettségének növelése is. Ez elsősorbn kimgsló teljesítmény és tudás elismerésével, munktársk széleskörű bevonásávl, munkkörülmények jvításávl érhető el. A közszolgálti életpályávl vló elégedettséget növelik zok jóléti, szociális és egyéb szolgálttások, melyek z egyes életpályszkszokt jellemző sjátos problémák megoldásábn nyújtnk segítséget. A fejlesztések közszolgálti életpály egészére ösztönzően htnk mjd, szvtolják közszolgálti munk mgs minőségét, fogllkozttási biztonságot, megfelelő életszínvonlt, szkmi fejlődést, és emelik 80 Indikátorok

81 közszolgálti életpály presztízsét, megbecsülést hoznk mgukkl. vlmint nygi és erkölcsi A kilkítndó életpályánk elő kell segítenie z egészséges életvitelt és gyermekválllást közszolgálti dolgozók körében, vgyis zt, hogy ne kelljen munk és cslád között válsztniuk munktársknk. Hosszú távú cél, hogy jövőben közszolgáltbn dolgozók középosztály legktívbb tgjivá, nnk motorjává tudjnk válni Közszolgálti vezetők kompetenciáink fejlesztése A szervezeti htékonyság nem csk tisztviselők egyéni teljesítményének összességét jelenti, szükséges szervezeti htékonysághoz megfelelően szervezett és irányított feldt végrehjtás, de ugynúgy szükséges vezető egyéni teljesítménye, képzettsége, készsége, jártsság, motivációj és ttitűdje. A között lezjlott átfogó közigzgtási reform különös tekintettel z intézményrendszer és feldtellátás széleskörű átlkításár számos kihívás elé állított közigzgtási szerveket és vezetőiket, ráirányítv figyelmet vezetői készségeknek és teljesítménynek reform sikeres megvlósításábn játszott kiemelten fontos szerepére. A kormányzti tevékenység összhngjánk, htékonyságánk és szkszerűségének biztosításáért, politiki strtégiák megfelelő átültetéséért és megvlósításáért felelős vezetők jelentősége rájuk

82 vontkozó személyügyi szbályozás és gykorlt változásábn is tetten érhető. A teljesítményükkel szemben támsztott növekvő elvárások egyre több országbn vezettek vezetői pozíciót betöltő tisztviselőkre vontkozó speciális szbályozás kilkulásához, z utánpótlásukr, kinevezésükre, bérezésükre, továbbképzésükre vontkozó szbályoknk közszolgálti tisztviselőkre áltlánosn érvényes szbályoktól vló különválsztásához. A nemzetközi példák lpján vezető tisztviselők jól körülhtárolhtó csoportként történő definiálásánk célj többnyire egy olyn menedzsment szemlélet meghonosítás közigzgtás felső szintjén, mely egyránt biztosítj politiki befolyás érvényesülését és közszolgálttások nyújtásánk mgs színvonlát, szervezeti célok elérését, továbbá közigzgtáson kívülről érkező menedzserek számár is vonzóvá teszi közszolgálti életpályát. A szervezeti célok elérésének lpvető feltétele megfelelő vezetési képesség megléte, mi közötti fejlesztési ciklusbn is szükségessé teszi közszolgálti vezetők kiválsztását szolgáló eljárások, kritériumok, vlmint vezetőképzési rendszer továbbfejlesztését. A vezetők kiválsztás sokszor nem vezetői képesség lpján történik meg, nincsen egy olyn elfogdott, intézményesült szempontrendszer, hogy mi lpján lehet vlki vezető - mi nem feltétlenül jelent előnyt közigzgtási munk htékonyságánk növelése szempontjából. Továbbá fontos, hogy jövőben olyn felsőfokú képzés is elérhetővé váljon, mely nemcsk szükséges közigzgtási szkmi, hnem gykorlti, és ezen belül is vlós életen lpuló, nemzetközi elismertségű szervezési és vezetési ismeretekkel is ellátj leendő vezetőket. A közszolgálti vezetők fejlesztésének lehetséges irányi, területei: A vezetők kiválsztás, belső előrejutásuk tervezése és tervezett felkészítésük megoldás. A htékony teljesítményértékelési tevékenység támogtás érdekében vezetőknél kompetencifejlesztési igények felmérése, hogy minél htékonybbn tudjnk hozzájárulni közvetlen irányításuk lá trtozó munktársk fejlesztéséhez, és szervezet teljesítményéhez. Vezetői készségfejlesztési tnácsdás (coching) bevezetése. Állmtudományi egyetem felállítás (nemzetközi minták figyelembevételével Nemzeti Közszolgálti Egyetem bázisán), mely képes egy állmi elitképző intézmény feldtit is ellátni, és 82 Indikátorok

83 rendelkezik kifejezetten közigzgtási vezetők számár kilkított képzési struktúrávl Utánpótlás (toborzás és kiválsztás) A szolgálttó állm eszményének érvényre jutttás, és szolgálttások mgs színvonlánk biztosítás megfelelő tisztviselők kiválsztásávl kezdődik. Ehhez szükség vn egyrészt megfelelő és htékony kiválsztási folymtokr, másrészt egy vonzó, belső mobilitást támogtó közszolgálti életpályár. Az új életpály teljes körű bevezetése révén csökkenhet fluktuáció, vlmint nőhet közszolgálti pály iránti érdeklődés, mi hozzájárulht tisztviselői kr korösszetételéből ( nyugdíjkorhtár előtt állók mgs számából) fkdó, rövidesen várhtó problémák sikeres kezeléséhez. A generációváltás mellett kihívást jelent z utánpótlás terén z személyi állomány összetételében megfigyelhető tendenci is, hogy különleges szktudást igénylő feldtok egyre ngyobb hánydát egy jól elkülöníthető, munkerőpicról csk kiemelt, versenyszférábn elfogdott bérekkel összehsonlíthtó bérezéssel megszerezhető, mgs szintű szkmi ismeretekkel rendelkező szkértői kör képes ellátni. Ezeket kihívásokt z új közszolgálti életpály vonzó szkértői krrier utk kilkításávl, egyénre szbott krriermenedzsmenttel, munkkörök reltív értékéhez és teljesítményhez igzított bérezéssel és különböző ösztöndíjprogrmokkl képes kezelni. A toborzás és kiválsztás terén jelentkező jelentősebb feldtok: A kulcsfontosságú feldtot ellátó, kimgsló teljesítményt nyújtó, motivált, elkötelezett tisztviselők kiválsztás, megtrtás szkértői életpályár vló ráhelyezéssel. A tehetséges, jelentős szkértelemmel kiválsztási folymtát ki kell dolgozni. A speciális fogllkozttási igényű munkválllói csoportok (pl. kismmák, fogytékos személyek) közigzgtásbn történő fogllkozttási helyzetét fel kell térképezni, fogllkozttási lehetőségeket bővítő fejlesztési irányokt meg kell htározni, fogllkozttást elősegítő intézkedéseket szükséges kidolgozni, ezzel párhuzmosn z elhelyezkedést elősegítő képzési nygokt ki kell fejleszteni, képzéseket, tréningeket indokolt trtni, támogtó szolgálttások nyújtásánk lehetőségét meg kell vizsgálni. rendelkező személyek

84 Munkkör lpú rendszer teljes körű kiépítése A közigzgtás teljesítményének, illetve teljesítő képességének növelését szolgálj, hogy z ÁROP kiemelt projekt keretében megkezdődött munkköri rendszer kilkítás, mely HR funkciók fejlesztésének z lpját is képezi. A munkköri rendszerre vló átállássl pontosn megismerhető közigzgtás emberi erőforrás helyzete, és nem utolsó sorbn feldtrányosn lkíthtó ki erőforrás szükséglete. Ez zonbn csk kkor vlósulht meg, h megkezdett munkkörelemzést és értékelést kiterjesztjük vlmennyi közigzgtási munkkörre. Fontos kiemelni, hogy munkkörök elemzése és értékelése nemcsk egyszeri feldt, munkkör lpú rendszer kiépítését követően is biztosítni kell rendszeres felülvizsgált lehetőségét. A munkköri rendszerre vló átállás feltétele továbbá z elemi szintű közfeldt-ktszter összeállítás is, mivel ennek segítségével lkíthtó csk ki feldtrányos személyzeti működés. Azonbn zt is látni kell, hogy közigzgtás sjátossági mitt nem érhető el feldtrányos működés optimális szintje, ezért továbbr is számolni kell munkteher ingdozásávl. Ez kezelhető ruglms munkidő beosztássl, ám ennek bevezetéséhez hiányoznk z infrstrukturális, intézményesített feltételek. A munkkörlpú rendszer fejlesztésekre vn szükség: teljes körű kiépítéséhez lábbi A megkezdett munkkörelemzés és vlmennyi közigzgtási munkkörre. A munkköri rendszer bevezetésének érdekében htástnulmány készítése kilkított keretrendszerben foglltk figyelembe vételével. A munkkörök értékének kompetenciák meghtározás. A munkköri ktszter, feldtktszter és szervezeti ktszter megfelelő összekötése. Az elvégzett munkkörelemzések rendszeres felülvizsgáltánk biztosítás érdekében z elemző és értékelő feldtok ellátásánk intézményesítése. A munkkör-értékelés lpján kilkított munkköri struktúr és besorolási rendszer összehngolás. 84 Indikátorok és értékelés z betöltésükhöz kiterjesztése szükséges

85 Munkkörcsládok és krrier utk kilkítás, z előmenetel és átjárhtóság feltételeinek megteremtése, biztosítás. Munkkörök kompetenci igényéhez igzított moduláris képzési célrendszer kilkítás Egyénre szbott krriermenedzsment A fitlok pályár vonzásánk és pálykezdők megtrtásánk nemzetközileg bevett módszere z egyéniesítés, vgyis z egyénre szbott krriermenedzsment. Ezt támsztj lá z tpsztlt is, hogy m már ngyobb vonzerőt jelent z egyéni képességek kibontkozttásánk lehetősége, mint hgyományos krrierértéknek számító stbilitás és kiszámíthtóság. Az egyéniesítéshez kpcsolódón külön ki kell emelni tehetséggondozást (különböző ösztöndíj rendszerekkel), motivációt és z egyéni fejlesztést. Ennek feltétele, hogy személyzeti működés integrált részévé tesszük z egyéni teljesítmény rendszerszerű menedzselését, melynek eredményként növekszik tisztviselők motivációj, érdekeltté válnk z dott közigzgtási szervezet teljesítményének z életpálymodellnek trtlmzni kell olyn jvításábn. Cél teljesítmény-értékelés elemeket is, melyek eredményeit felhsználó tervszerű és figyelembe veszik és kiszámíthtó, vlós igényeket kielégítő megoldást kínálnk z egyes továbbképzés intézményi és finnszírozási életpály-szkszokt rendszerének megszilárdítás és továbbfejlesztése, jvslt kidolgozás teljesítményfüggő jvdlmzási elemek kilkításár egyéni és szervezeti szinten egyránt. A közszolgálti egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelettel új bázisr helyezett egyéni teljesítményértékelési rendszer (TÉR) folymtos, permnens mérés és értékelés kereteit biztosítj, hogy npi munkvégzéshez szervesen hozzá trtozó informális vezetői értékelések mellett formális teljesítményértékelésekre is korábbi gykorlttól eltérően ngyobb számbn, évente több lklomml kerüljön sor. A TÉR fókuszáb z egyén, z értékelt munktárs tudtos fejlesztése kerül, melynek eredményeként z dott szervezet, továbbá közszolgált egészének fejlesztése, kultúr átlkítás cél. A teljesítményértékelés kulcsszereplője teljesítményértékelést végző vezető. A formális, vlmint z informális vezetői értékelések tudtos és együttes lklmzás teszi legfontosbb, legfelelősségteljesebb vezetői munkát munktársk permnens fejlesztését, ösztönzését, motivációját, elkötelezettségét növelő tevékenységévé. A teljesítményértékelési

86 rendszer elmúlt időszkbeli eredményeinek számb vétele, problémák és tpsztltok összegzése kell, hogy lpul szolgáljon rendszer teljes körű bevezetésének. A teljes funkcionlitás eléréséhez teljesítményértékelési rendszert integrálni kell személyzeti irányítási rendszerbe, többek között munkkör lpú rendszerbe, hogy teljes hsznosságát ki lehessen hsználni. A munktársk permnens fejlesztése, ösztönzése és motiválás mellett z egyénre szbott krriermenedzsmentnek z életciklusok sjátosságir is tekintettel kell lennie. Az új közszolgálti életpálymodellnek trtlmzni kell olyn elemeket is, melyek figyelembe veszik és megoldást kínálnk z egyes életpály szkszokt jellemző sjátos problémákr (pl. pálykezdés szkszábn csládlpítás, otthonteremtés feltételrendszerének megteremtésére kell különös hngsúlyt helyezni, ugynkkor nyugdíjzást megelőző időszkbn fokozott egészségvédelem, tudásés tpsztltmenedzsment, mentori tevékenység támogtás kerül előtérbe). Egy életciklus lpú megközelítés nemcsk munkválllóknk kínál előnyöket, hnem htékony emberi erőforrás gzdálkodási strtégiák kidolgozását, generációváltás mitt fellépő problémák kezelését és kiármlás megtervezését is megkönnyíti. Az elmúlt években mgyr közigzgtásbn is ngy hngsúly helyeződött fitlok pályár vonzásár, mivel nemzeti közigzgtásunk is zok közé trtozik, melyre z idősebb generációk túlsúly jellemző. A meghozott intézkedéseknek köszönhetően (pl. Mgyr Közigzgtási Ösztöndíj) igzgtási területenként eltérően ugyn, de megnövekedett fitlbb korosztályok rány. E tendenci minisztériumoknál fogllkozttottk esetében még erőteljesebben érvényesül. Bár fitlok számrányánk növekedése kedvező tendenci, továbbr is hngsúlyt kell fektetni z idősebb korosztály kiármlás mitt fellépő problémák kezelésére (pl. új tisztviselők betnítás, megszerzett tudás, 86 Indikátorok

87 tpsztlt átdás, sjátos techniki szkértelem hiány). A kezelés módszerei között meg kell jelennie tervezett mobilitásnk, mentorálási progrmok indításánk, tudásleltár (portfólió) összeállításánk, stb. Mindezeknek bevezetését sok tekintetben elősegíti tervezett munkköri rendszer is. Az egyénre szbott krriermenedzsment fejlesztési tevékenységek például: keretében megvlósíthtó A jelenleginél kiegyenlítettebb korösszetételt biztosító intézkedések, feldtok meghtározás és végrehjtásuk támogtás, tudásátdás. Intézkedések kidolgozás szükséges jelentős szkértelemmel rendelkező személyek közszférábn trtás, illetve mgánszférábn speciális felkészültséggel rendelkező fogllkozttottk közigzgtásb vonzás érdekében. A teljesítmény-értékelési folymthoz kpcsolódv kimgslón teljesítő és motivált tisztviselők tehetségmenedzsment rendszerét ki kell dolgozni. A tehetségek támogtását elősegítő progrmokt és intézkedéseket szükséges kidolgozni, tehetségeket támogtó szolgálttások nyújtásánk lehetőségét meg kell vizsgálni. Az ÁROP projekt keretében kidolgozott szkértői dtbázist össze kell kpcsolni tehetségmenedzsment rendszerének kilkításávl. Szükséges tehetségmenedzsment rendszert összehngolni szkértői életpálymodellel nnk érdekében, hogy kimgsló egyéni képesség, készség és jó gykorlt átdás közvetlenül tisztviselő munkhelyén megtérüljön, hozzájáruljon szervezeti fejlesztésekhez, jvítv szervezeti teljesítményt. Az értékelések megfelelő összekpcsolás ösztönzéssel, és krriermenedzsmenttel. Mérlegelendő nyugdíjzás előtt néhány évvel álló korosztály számár pályút méltó lezárásként lehetővé tenni olyn progrmbn vló részvételt, melynek lényege, hogy tisztviselő visszvonul z ktív hivtli tevékenységétől, ugynkkor válllj csökkentett munkidőben fitl pálykezdők betnítását, mentorálását csökkentett illetménnyel. Ez egyfelől mérsékli feszített munktempóból dódó teljesítménykényszert, másfelől megfelelő kereteket biztosít hosszú évek tudásánk és tpsztltánk átdásár. fejlesztéssel, z

88 Esetlegesen támogtndó tpsztlt, szktekintélynek számító tisztviselők tnnyg-, illetve szkkönyvírási tevékenysége Továbbképzés és kompetencifejlesztés A kompetencifejlesztés z új közszolgálti életpálymodell keretein belül is kiemelt jelentőséggel bír. A közötti fejlesztési ciklusbn személyi állomány horizontális mozgását elősegítő áltlános kompetencifejlesztés hngsúlyos szerepet kp, mivel közszolgálti pályár belépés, teljesítmény- és tudáslpú előmenetel, munkkörlpú gzdálkodás, közszolgálton belüli átjárhtóság tisztviselői és hivtásos közszolgálti állomány tudásánk komplex és folymtos fejlesztését igényli. A közszolgálti átjárhtóság hivtásos krrier utk más közszolgálti hngsúlyt kell fektetni zon jogviszonybn történő folyttásánk lehetővé kompetenciák, képességek, készségek, jártsság és tétele szükségessé teszi olyn, nem ttitűd fejlesztésére, melyek elsősorbn kompetencifejlesztő képzési segítségével tisztviselők progrmok kidolgozását is, melyek eddig nem mindennpi munkáj szerepeltek Nemzeti Közszolgálti Egyetem eredményesebb, továbbképzési kínáltábn. htékonybb lehet A személyi állomány fejlesztését szolgáló képzéseknek fejlesztés-centrikus szemlélettel, htékony tnulást szolgáló technológii és módszertni eszközökkel és dinmikus kuttási háttérrel kell működniük. A megfelelő kuttási háttér nemcsk továbbképzések trtlmi fejlesztését képes támogtni, hnem döntés előkészítésben, tervezési folymtokbn is jelentős szerepet játszik. A mgs szintű szkmi munkvégzés támogtás céljából indokolt felsőfokú okttási intézmények, kuttó műhelyek bevonásávl olyn temtikus tudásközpontokt létrehozni, melyek biztosítják közigzgtás számár legújbb kuttások eredményeihez vló hozzáférést, tnulmányok elkészítésével támogtják és értékelik szkpolitiki kormányzást, vlmint összegyűjtik és szintetizálják közigzgtásbn keletkező tudást. Az új közszolgálti életpály rendszerben kompetencilpú munkmgtrtást lpul véve hngsúlyt kell fektetni zon kompetenciák, képességek, készségek, jártsság és ttitűd fejlesztésére, melyek segítségével tisztviselők mindennpi munkáj eredményesebb, htékonybb lehet. Cél, hogy zokon területeken gyrpíthssák tudásukt, illetve zon kompetenciáikt fejleszthessék, melyek munkkörükhöz kpcsolódón szkmi tudás lklmzásához 88 Indikátorok

89 kiemelkedően fontosk, és kiváló teljesítmény elérése érdekében fejlesztendőek. A kompetencifejlesztés esetében követendő péld lehet máshol már lklmzott kompetenci keretrendszer, melyben kompetenciák mértéke szerint elhelyezik tisztviselőket, és h közigzgtás bármely területén igény jelentkezik z dott kompetenciávl rendelkező személyre, e keretrendszerből igénybe vehető munkáj. A kiválsztást szkmi testület végzi, rendszer előnye, hogy megfelelő kompetenciávl rendelkező személy tudás és kompetenciáj htározott időre igénybe vehető, s ezáltl képzési költségek jelentősen csökkenthetők. A közszolgálti tudás képességek és ismeretek gyorsn változó követelményrendszerében olyn érték, melynek fejlesztése nélkül humánerőforrás nem képes htékony közigzgtássl, és egy szolgálttó állmml szemben támsztott elvárásoknk megfelelni. Alpvető feldt 2010-et követően kilkított új kormánytisztviselői továbbképzési és vezetőképzési rendszer továbbfejlesztése, intézményrendszerének megerősítése z új közszolgálti életpály progrm keretein belül. Ugyncsk prioritásként jelentkezik szkmi és kompetencifejlesztő képzési és továbbképzési progrmok folymtos fejlesztése és meglévők ktulizálás, költségvetési forrásokt kímélő e-lerning, távokttási, e-vizsgázttási, stb. továbbképzési progrmok szélesebb körű bevezetése, progrmirányítási és progrm minősítési eljárások továbbfejlesztése. Fejlesztési irány kormányzti érdekből előírt kötelező progrmok kidolgozás és z ilyen típusú továbbképzési progrmok szervezése, vlmint közszolgálti életpályák bevezetésével összefüggő, három hivtásrendet (kormánytisztviselők, rendőrök, ktonák) egyránt érintő szkmi (ágzti, htósági, stb.) képzések, tnnygfejlesztések, és z okttás szervezése. Be kell vezetni munkkörök kompetenci igényéhez igzodó moduláris célképzés rendszerét. Ennek keretében rövid (0,5-5 npos) képzés keretében sjátíthtók el egyes részfeldtokhoz szükséges ismeretek. Ez képzési form kiemelten fontos z informtiki támogtások bevezetésénél, z ügykörökre vontkozó szbályok változásánál, de ez teszi lehetővé humán erőforrások szervezeten belüli ruglmsbb mobilizálhtóságát is (kormányhivtli rendszer lklmzkodóképességének jvítás). A fejlesztési ciklus során várhtón jelentősen változó szbályozás (pl.: bürokrácicsökkentés mitt, stb.) megköveteli, hogy közszolgálttásokbn közreműködők szbályok változásáról

90 értesüljenek, zok kmpány jellegű ismertetése helyett egy folymtos mechnizmus lkuljon ki z ismeretek frissítésére. Fontos z ismeretszerzés megfelelő motiválás is. Ezt biztosíthtj z érintett személyi állomány sját hsználtú (otthon, egyéb célr is hsználhtó) táblszámítógéppel történő ellátás, melyen szükséges képzőtájékozttó információk elérhetők, ugynkkor egyéb célú lklmzhtóság erős motivációs tényező hsználtár, mi közvetve z informtiki eszközök kezeléséhez szükséges kompetenciák fejlesztését is elősegíti. A közszolgálti továbbképzési rendszerrel fejlesztési irányok htározhtók meg: kpcsoltbn z lábbi A tudásmenedzsment, továbbképzés és kompetencifejlesztés intézményi hátterének fejlesztése, tudásközpontok, kompetenciértékelő központok felállítás. A közigzgtási teljesítményértékelések és egyéni fejlesztési tervek képzési igényeinek felmérése és differenciált továbbképzési progrmok fejlesztése, illetve megvlósítás. A közigzgtási munkköri és képesítési rendszer változó képzési igényeit követő és kiszolgáló felsőfokú és továbbképzési progrmok (beleértve moduláris rendszerű célképzést) fejlesztése és megvlósítás. A közszolgálti vezetők és tisztviselők integritássl kpcsoltos ismereteinek fejlesztése. Ez kiterjed belügyi, honvédelmi és külügyi állomány specifikus fejlesztési igényeit szolgáló képzésfejlesztés és továbbképzés megvlósításár is. A közszolgálti tisztviselők továbbképzésének fejlesztése. A területi (megyei) közszolgálti továbbképzési- és előmeneteli vizsg központok (e-tnulási pontok) kilkítás. A köztisztviselők, különösen z önkormányzti és önálló szbályozó szervek specifikus képzési és fejlesztési igényeit szolgáló tudásközpont fejlesztése. A közszolgálti vezetői krrier fejlesztési igényeit szolgáló képzési progrmok fejlesztése és megvlósítás. A közszolgálti továbbképzés módszertni fejlesztése. 90 Indikátorok idegen nyelvi és okttástechnológii szknyelvi és tnulás-

91 A közszolgálti integrált közös hivtásrendi szkmi gykorlt közigzgtási, rendészeti és ktoni felsőfokú képzési területen. A közszolgálti továbbképzés országos minőségirányítási, progrmfejlesztési és képzéstámogtási környezetének fejlesztése. A belügyi ágztbn fogllkozttott közel 100 ezer fő hivtásos és közlklmzotti állományú munktárs rendszeres szkirányú, szkmi, jogi, funkcionális képzésének, illetve továbbképzésének biztosítás. A rendészeti dolgozók élethosszig trtó tnulásánk támogtás nemzetközi rendészeti tpsztltok bevonásávl strtégiilg fontos területeken. A honvédelmi igzgtást érintően cél z MH Altiszti Akdémi infrstrukturális képzési kpcitásink, vlmint z okttók humánerőforrás fejlesztése. Az állmtudományi egyetemen olyn fejlesztéseket kell végrehjtni, melyek hozzájárulnk hhoz, hogy közszolgáltbn jelentkező képzési, kompetenci- és készségfejlesztési igényeknek jobbn megfeleljen. A külügyi ágztot érintően fejlesztési cél fitl diplomták gykorlti okttás mgyr külképviseleteken, diplomtképzési szemináriumok megtrtás, z áltlános nyelvi képzések bővítése, személyiségfejlesztő tréningek, mgyr külügyi intézet külkpcsolti ismeretek képzése, pszichológusok fogllkozttás, szkpolitiki elődások megtrtás. A munkvégzéshez kpcsolódó fejlesztések (On-the-job) területében rejlő lehetőségek kihsználás. Közszolgálti kommunikációs gykorlóhely (médilbor) kilkítás pilot képzések és fejlesztések. Folymtos továbbképzéshez informtiki eszköz (táblszámítógép) biztosítás z érintetteknek. Fontos kérdés közigzgtási eljárásokbn érintett szervek, htóságok mindenkori felkészültsége vontkozó jogszbályok mind htékonybb lklmzás kpcsán. A bürokrácicsökkentés progrmj, z eljárási szbályoknk htóságok eljárás mind ngyobb htékonyságát biztosító fejlesztése mind olyn kérdés, hol z érintett joglklmzóknk, de dott esetben joglkotóknk is indokolt lehet rendszeres, illetve eseti módszertni-szkmi segítséget nyújtni. Ennek keretében indokolt jövőben olyn szkmi, módszertni kidványok megjelentetése, jól szervezett okttások trtás, melyek fenti célokt

92 szolgálják. Ezen felül biztosítni szükséges, hogy proktív, megoldást kereső és elősegítő hozzáállás z ügyintézési módszerekben is tükröződjön és ezáltl is jvuljon htósági ügyintézésben érintett ügyfelek elégedettsége. Mindezek lpján z lábbi fejlesztések htározhtók meg: A joglklmzók munkáját segítő módszertni útmuttók, kidványok szerkesztése, e-portálok, állásfogllás gyűjtemények, stb. összeállítás. Olyn, eljárásjogi szempontból nem szbályozott eszközök igénybevételének elősegítése szemléletformáló képzésekkel, mely z ügy megoldását elősegíti (pl. szervezeti jogosítványok igénybevétele és htóságok közötti koordináció). A helyi és területi közigzgtásbn dolgozó munktársk felkészítése központilg összeállított tnnygok, személyes konzultációk és távokttási eszközök felhsználásávl. (Tárgykörök, pl.: válsztási igzgtás, kormányblk-hálózt ügyintézői ismeretek, eljárásjogi szbályok). A helyi önkormányztokról szóló szbályozáshoz kpcsolódó továbbképzések szervezése, képzési segédnygok elkészítése, gykorlti, módszertni útmuttók törvényességi felügyeleti eljárások során tpsztlt problémák, jogértelmezési kérdések megoldásához. Az elmúlt években z e-közigzgtási szolgálttások fejlesztését célzó projektek jellemzően informtiki fókuszúk voltk, és nem fordítottk kellő hngsúlyt z e-közigzgtási szolgálttások nyújtásábn közreműködő közszolgálti tisztviselők felkészítésére. A digitális kompetenciák és tudtosság kérdése releváns, sőt kiemelt problém közigzgtáson belül is: számos rendszer készül közigzgtásbn dolgozóknk, melyek csk megfelelő hsználttl érhetik el kívánt htást, miközben kínált oldli rendszerek pontos ismerete is elengedhetetlen kívánt minőségű szolgálttásnyújtáshoz. A htályos jogszbályok lpján közigzgtás belső működése várhtón mostni fejlesztési ciklus ltt dominánsn ppír lpú működésről z elektronikus formár vált át, így lényegében minden közszolgálti tisztviselő számár z e-közigzgtás munkáj részévé válik. E területen belül feldtellátáshoz kpcsolódó ismereteken túl lényeges feldt z IT-biztonság és z ezzel kpcsoltos tudtosság fejlesztése is. Az eközigzgtás fejlesztések eredményes hsznosulásához szükséges digitális kompetenciák fejlesztését z lábbi területeken trtjuk szükségesnek: 92 Indikátorok

93 Módszertni útmuttók összeállítás. Ön- és távtnulást képzése. Help-desk szolgálttás biztosítás z ügyintézőknek (is) biztosító tnnygfejlesztés, trénerek Elkötelezettség megerősítése, ösztönzésmenedzsment A szervezeti htékonyság szempontjából kiemelten fontos személyi állomány elkötelezettségének mgs szinten trtás. Az elkötelezett dolgozók hjlndók extr erőfeszítéseket is tenni szervezeti célok elérése érdekében, biztosítv ezzel terhelés ingdozásától független, mgs színvonlú feldtellátást, z igzgtási környezet változásiból eredő problémák gyors és professzionális megoldását. Az elkötelezettség mértéke különböző elkötelezettség-komponens és z zokkl vló elégedettség függvénye, ezért z elkötelezettség növelése több módon lehetséges. Az elkötelezettségre htó fontosbb elégedettségi dimenziókt z lábbi ábr szemlélteti: 8. ábr z elkötelezettségre htó fontosbb elégedettségi dimenziók Az ÁROP kiemelt projekt keretében végzett kuttás megállpítási szerint közigzgtás lemrdás munkkörülmények és munkfeltételek terén legngyobb válllti benchmrkhoz képest. A htékony munkvégzéshez szükséges eszközök, felszerelések és munkidő ruglmsságánk biztosítás, z elvégzett munkávl és

94 felelősségválllás mértékével rányos fizetés, kiemelkedő teljesítmény megfelelő díjzás mind jelentős mértékben hozzájárul közszolgálti tisztviselők elégedettségének, és közszolgálti életpály versenyképességének, vonzerejének növekedéséhez. A munkkör lpú rendszer bevezetésével lehetőség nyílik munkkörök reltív értékük szerinti besorolásár és z ez lpján meghtározott bérezés megteremtésére. A teljesítményértékelés pedig z egyénorientált mgtrtásfejlesztés mellett lehetővé teszi teljesítményhez kötött ellenszolgálttási, ösztönzési mechnizmus és gykorlt kilkítását. Motiváló eszközként lklmzhtó munktársk bevonásánk növelése, mely egyúttl közigzgtás önjvító képességét is erősíti. A személyi állomány mgsbb fokú részvételének biztosítás munkfolymtokt, szkmi kérdéseket érintő fejlesztések kidolgozásáb egyrészt szkmi tudásuk elismerését is jelenti, másrészt megkönnyíti szervezeti célokkl vló zonosulásukt. A Közös Értékelési Keretrendszer (CAF) nevű közigzgtási minőségmenedzsment eszköz, is kiválón lklms rr, hogy integráltn segítse strtégi, szervezeti teljesítményértékelés, vlmint z egyéni teljesítményértékelés egymásr épülő, megfelelő célkitűzéseinek kilkítását, rendszerszerű működtetését, és lehetővé tegye munktársk véleményeinek, tpsztltink figyelembevételét strtégii kérdések meghoztlábn. A munktársk ktív részvételére épülő CAF önértékelés széleskörű lklmzás hozzájárul teljes körű minőségre törekvő szolgálttó közigzgtás kilkulásához és z elismerés, felhtlmzás, nyíltság és őszinteség kultúráján, illetve közös értékein lpuló munkkörnyezet megteremtéséhez. A CAF hsználtánk jó tpsztlti rávilágítottk rr, hogy minőségbiztosítás rendszerszerű kidolgozás és folymtos működtetése kívántos. Ezért hngsúlyosn meg kell jelennie mind központi, mind területi közigzgtást érintő minőségmenedzsment rendszernek közigzgtási működés támogtásár. Ahogy munktársk motiválás és ösztönzése sem szűkíthető le jvdlmzás és bérezés kérdésére, úgy munkkörnyezet jvítását célzó intézkedések sem állhtnk kizárólg htékony munkvégzéshez szükséges eszközök, felszerelések biztosításából. A közszolgálti tisztviselők részéről egyre ngyobb z igény csk teljesítményüknek z egészséges munkkörnyezet megfelelő elismerésben kilkítását segítő és egyéb részesülő, kiegyensúlyozott egészségmegőrző kezdeményezések iránt. közigzgtási lklmzottk képesek szolgálttói szemléletű, ügyfélközpontú, 94 Indikátorok folymtosn mgs színvonlú munkvégzésre

95 Ez z egyik legfontosbb feltétele közigzgtás trtlmi megújulásánk is, hiszen csk teljesítményüknek megfelelő elismerésben részesülő, kiegyensúlyozott közigzgtási lklmzottk képesek szolgálttói szemléletű, ügyfélközpontú, folymtosn mgs színvonlú munkvégzésre. A személyi állomány elkötelezettségének és közszolgálti életpály vonzerejének növelése érdekében z lábbi fejlesztésekre vn szükség: A belső elégedettségvizsgáltok és közvélemény-kuttások eredményeinek széleskörű felhsználás szervezetek fejlesztésére és szervezeti kultúr átlkításár, vezetők tevékenységének megítélésére. A jelenlegi bérezési, besorolási és ösztönzési rendszer átfogó átlkítás, motiválóbb, teljesítményt jobbn elismerő, ruglms rendszer kilkítás. A munkkörök reltív értékük szerinti besorolásár és z ez lpján meghtározott bérezés megteremtésére, jvdlmzási rendszer összekpcsolás munkkör lpú rendszerrel. Indokolt egy új humánerőforrás-gzdálkodási funkció lpjink megteremtése tisztviselők elkötelezettségére, tehetséges, jelentős szkértelemmel rendelkező személyek megtrtásár. A személyi állomány tudásánk mgsbb fokú kihsználás és elismerése munktársk bevonásánk lehetővé tételével. Az életpályák kiegészítő elemekkel vló bővítése z egészséges életmódot és csládlpítást ösztönző intézkedések kidolgozásávl és bevezetésével. Egészséges munkkörnyezet megvlósítás. kilkítását célzó projektek Közszolgálti szolgálttásfejlesztés A közszolgálti szolgálttásfejlesztés segítségével tovább növelhető közszolgálti életpály vonzereje, versenyképessége, vlmint személyi állomány elégedettségét, elkötelezettségének szintjét is pozitív irányb mozdítná el. Egy 2013-bn elvégzett kuttás is rávilágított rr, hogy közszolgálton belül is ngyon fontos kérdés z állmi gondoskodási és ösztönzési rendszer felépítése, működtetése, szociális, jóléti és kegyeleti gondoskodás, segélyezések széles körű biztosítás. A Mgyr Kormánytisztviselői Kr (MKK) közös értéklpú egységes hivtásrendként jött létre, mely lpját képezheti egy új jóléti, szociális

96 és egyéb szolgálttó tevékenység kilkításánk. Ehhez zonbn szükséges z egységes kormánytisztviselői hivtásrend megerősítése, Mgyr Kormánytisztviselői Kr intézményrendszerének továbbfejlesztése, hosszú távú finnszírozás rendszerének kiépítése. A kormánytisztviselők számár releváns szolgálttási tevékenységek (pl. élet- és blesetbiztosítás, egészségügyi ellátás) kilkításához továbbá elengedhetetlen személyi állomány élet- és lkhtási körülményeinek előzetes szociológii felmérése is. A megfelelő költségvetési források biztosításán túl z lábbi területeken vn szükség további bevtkozásokr egy jól működő közszolgálti szolgálttó rendszer felépítéséhez: Az MKK intézményrendszerének megerősítése, z országos, ágzti és területi kmri tisztviselők rendszeres felkészítése és továbbképzése, köztestületi működés hosszbbtávú finnszírozásár vontkozó jvsltok kidolgozás. Az MKK tevékenységében különböző minőségfejlesztést szolgáló - ösztönzési rendszerek kilkítás, z ösztönző rendszerek feltételeinek megteremtése. Önálló közszolgálti élet- és blesetbiztosítói rendszer kilkítás, vlmint z 1993 ót jól működő kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztári rendszer megerősítése, melynek célj z állmi szerepválllás erősítése munkálttói célú előgondoskodás előmozdításábn. Átfogó szociológii felmérés személyi állományról (pl. élet- és lkhtási körülmények, egészségi állpot) nnk érdekében, hogy vlódi igényeket kielégítő szolgálttások bevezetésére kerüljön sor. Ki kell lkítni rendszerét. közszolgáltbn fogllkozttói nyugdíj Az önkormányzti emberi erőforrás gzdálkodás fejlesztése A területi közigzgtás reformj, járások visszállításávl, z állmigzgtási és önkormányzti feldtok átszervezésével közigzgtás területi és helyi szintjén egyre szorosbb együttműködésre kényszerítette z önkormányzti és központi közigzgtási szerveket. A feldtellátás és z együttműködés szkmi színvonlánk biztosítás, vlmint két közigzgtási lrendszer közti átjárhtóság növelése érdekében szükség vn strtégii lpú, integrált emberi erőforrás gzdálkodási rendszernek z önkormányzti lrendszerben történő bevezetésére, vlmint személyi állomány összehngolt fejlesztésére. 96 Indikátorok

97 Az önkormányztok HR funkcióink fejlesztése A strtégii lpú, integrált emberi erőforrás gzdálkodási rendszer bevezetése z önkormányzti lrendszer humánfolymtink fejlesztését is lehetővé teszi. A helyi önkormányztok kpcitásánk erősítése érdekében fejlesztések során speciális önkormányzti igényeket széleskörűen figyelembe kell venni, z önkormányztok és központi közigzgtás humán lrendszerei közötti kpcsolódási pontokt minél szélesebb körben ki kell építeni, és z egyes humánfolymtok összhngját is meg kell teremteni. Ennek érdekében: Jvsolt strtégii lpú, integrált emberi erőforrás gzdálkodási szemléletnek z önkormányztok körében történő elterjesztése. A központi közigzgtás számár kifejlesztett rendszerirányítási eszközök önkormányztok számár történő elérhetővé tétele, beleértve z informtiki támogtás szolgálttó jellegű (ASP) igénybevételének lehetőségét. A HR funkciók fejlesztésének összehngolt tervezése. Az emberi erőforrás gzdálkodási rendszerrel összekpcsolt integritásirányítási rendszer bevezetése z önkormányztokbn Személyi állomány fejlesztése Az új egységes közszolgálti életpálymodell bevezetésének egyik kiemelt célj közszolgálton belüli mobilitás növelése. A mobilitás és átjárhtóság kérdése közigzgtás területi és helyi szintjein különösen hngsúlyosn merül fel, és jelentősen megnehezíti htékony emberi erőforrás gzdálkodást. A munkkör lpú rendszer bevezetése, munkkörök közötti átjárhtóság biztosítás csk egyik oldlát orvosolj problémánk. Fontos kiválsztási követelmények és eljárások összhngjánk megteremtése, vlmint továbbképzési progrmok tervezésének és koordinációjánk összehngolás, z önkormányztoknál, szbályozó htóságoknál és z utonóm szerveknél fogllkozttott köztisztviselők továbbképzési rendszere működési színvonlánk felzárkózttás. A személyügyi fejlesztések összhngjánk biztosítás érdekében jvsolt lépések: A munkkör lpú rendszer bevezetése z önkormányztoknál. A toborzás és kiválsztás szbályink fejlesztése. Az önkormányztok és területi közigzgtási szervek közötti együttműködés erősítése továbbképzés és kompetencifejlesztés terén.

98 7.3 Közszolgálttások színvonlánk jvítás A Strtégi egyik újdonság, hogy korábbikhoz képes ngyobb hngsúlyt fektet közszolgálttások elérhetőségének jvításár, lehető leglcsonybb mértékű szolgálttási díjk meghtározásár, ugynis z ügyfelek kár lkossági, kár válllti leginkább közszolgálttások színvonlán, és z ellenértékként kifizetett díjk mértékén keresztül tudják megítélni z állm működését. Ennek mgyrázt, hogy míg közigzgtás és z ügyfél kpcsolt áltlábn eseti, egy dott ügy lefolyttásáig trt, ddig egy dott közszolgálttás jellegéből dódón z ügyfél életének hoszzú távon szerves részét képezi. A közszolgálttás tárgyától függően eltérően lkul, hogy szolgálttás nyújtás során milyen mértékben érvényesülnek pic szbályi: leginkább tisztán pici lpú (pl.: távközlés) közszolgálttások, legkevésbé nem pici lpú közszolgálttások (pl.: okttás) írhtók le pic szbályi áltl. Természetesen z is eltérő, hogy z állm milyen szerepet tölt be közszolgálttás nyújtás során. Ez szbályozói, ellenőrző, felügyelői szereptől egészen odáig terjedhet, hogy mg z állm látj el z dott közszolgálttást. A közszolgálttások közös vonás, hogy közérdeket szolgálják, és legtöbb esetben közpénzből kerülnek finnszírozásr. Áltlábn z állm vgy z önkormányztok töltik be szolgálttó szerepét leggykrbbn sját vgy résztuljdonbn lévő cégeik áltl -, zonbn lehetőség vn nem kormányzti szereplők bevonásár is (pl.: cégek, egyházk, egyesületek, lpítványok, stb.). A közszolgálttások nyújtás során hozzáférhetőség biztosítás mellett legfontosbb cél, hogy z dott közszolgálttást igénybevevők (pl.: egy város lkosság, tnköteles korú gyerekek, stb.) zonos szolgálttási színvonlon (pl.: földrjzi elhelyezkedéstől függetlenül) és lehetőleg olcsón részesüljenek közszolgálttásból, vgyis közszolgálttás ellenében fizetendő díjk megállpításkor főszbály szerint nem lehet elsődleges szempont profitmximlizálás. Áltlánosságbn elmondhtó, hogy z igénybevevők köre közszolgálttásonként eltérő, zonbn minden esetben eléri zt kritikus tömeget, mely mitt közszolgálttás zökkenőmentes ellátás komoly szervezést igényel. Jelen Strtégiánk nem tárgy közszolgálttások szkmi trtlmánk fejlesztése. Adott közszolgálttás (pl.: okttás, egészségügy, 98 Indikátorok

99 közműszolgálttás, beleértve z elektronikus közműszolgálttásokt is, stb.) fejlesztési irányvonlit továbbr is z egyes ágzti strtégiák jelölik ki. Ehelyett közszolgálttásokkl bból szempontból fogllkozunk, hogy közszolgálttási (szk)tevékenységek lehető leginkább növeljék z ügyfelek életszínvonlát, válllkozások esetében vállkozási környezet színvonlát. Ez szempont, ez feldt részét képezi szolgálttó állm eszméjének, szervesen kpcsolhtó közigzgtási szolgálttások köréhez. Ezért képezi ez tém Közigzgtás- és közszolgálttás-fejlesztési Strtégi egy fejezetét. A közszolgálttásokhoz vló hozzáférés életszínvonl-növelő htás számos szempont egyidejű figyelembe vételével jvíthtó, melyek átfogón képezik Strtégi tárgyát: szbályozási környezet jvítás, közszolgálttás szervezési feltételeinek fejlesztése, dott közszolgálttást nyújtó szervezet működési htékonyságánk növelése, z ágzti strtégi implementálásár vló képességének növelése, közszolgálttásokhoz vló hozzájutás elintézhetősége módjink fejlesztése, illetve z ügyfélkiszolgálást segítő, jelenleg csk közigzgtás számár hozzáférhető informtiki szolgálttások közszolgálttók számár elérhetővé tétele. A célokt z lábbi két lintézkedés megvlósítás keretében vlósítjuk meg: z állm vgy z önkormányztok áltl közszolgálttások szervezési feltételeinek jvítás; nyújtott közszolgálttásokhoz kpcsolódó bürokrácicsökkentés. A lenti táblázt zt muttj be, hogy Strtégi lintézkedései milyen módon érintik z egyes közszolgálttásokt: közszolgálttás fjtáj szolgálttó tipikus közszolgálttás ok pici lpon működő közszolgálttások válllkozás (melyben z állm is lehet kizárólgos vgy résztuljdonos) villmos-energi szolgálttás, távhőellátás, gázszolgálttás, vsúti-, légi-, közúti közlekedés, tömegközlekedés, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, távközlés, hulldékgzdálkodás, posti szolgálttás nem pici lpon működő közszolgálttások főleg állmi, önkormányzti fenntrtású szerv okttás, egészségügyi, szociális ellátások, közrendvédelem, kulturális szolgálttások, jóléti ellátások

100 Strtégi célj Strtégi bevtkozási cél elérése érdekében ügyfél-elégedettség mértékének növelése htékonyn működő szervezetrendszer közszolgálttásokhoz kpcsolódó bürokrácicsökkentés z állm vgy z önkormányztok áltl nyújtott közszolgálttások egyes állm áltl biztosított szervezési feltételeinek központi elektronikus jvítás ügyintézést támogtó informtiki szolgálttások z állm áltl biztosított lklmzhtóságánk központi elektronikus biztosítás ügyintézést támogtó informtiki szolgálttások lklmzhtóságánk biztosítás Az állm vgy z önkormányztok áltl nyújtott közszolgálttások szervezési feltételeinek jvítás között lpvetően humán közszolgálttások (pl.: okttás, kulturális szolgálttások) terén rendszerszintű változások vlósultk meg. A szervezetrendszert érintő átlkítások rr kérdésre dtk egyértelmű és htározott válszt, hogy z önkormányztok vgy z állm tudj-e htékonybbn biztosítni z dott közszolgálttást. A feldtok és htáskörök felülvizsgált eredményeként számos, korábbn z önkormányztok áltl ellátott közszolgálttás szervezéséért, biztosításáért már z állm felel. A szolgálttó szerepében bekövetkezett változás eredményeként olyn állmi szervek kerültek felállításr, melyek közszolgálttás szervezéséért országos szinten felelnek, lehetővé téve ezáltl, hogy z dott közszolgálttáshoz földrjzi elhelyezkedéstől függetlenül zonos elvek mentén, zonos minőségben férjenek hozzá z ügyfelek. A cél, hogy Strtégi áltl felölelt időszkbn felülvizsgáltr kerüljön, hogy egy dott közszolgálttást milyen intézményrendszer és szbályozás mellett lehet úgy biztosítni, hogy htékony legyen, és z ügyfelek is elégedettek legyenek vele. A htékonyság és z ügyfél-elégedettség érdekében természetesen mind z intézményi oldlon, mind z intézményrendszerben dolgozó emberi erőforrás tekintetében, továbbá végső soron szbályozási környezet vontkozásábn is fejlesztéseket kell eszközölni. A megvlósított bevtkozások sikerességét központilg kidolgozott, egységes módszertn lpján, rendszeres időközönként mért ügyfél100 Indikátorok

101 elégedettség mértékének jvulás, továbbá szervezetfejlesztésben résztvevő szolgálttók szám jelentheti. A cél elérése érdekében Strtégi három bevtkozást nevesít: közszolgálttásokhoz kpcsolódó szervezetrendszer htékonybbá tétele, közszolgálttó szervezetek menedzsmentjének, szolgálttási minőségének és kpcitásánk átfogó fejlesztése, közszolgálttó szervezetek tudásbázisánk és nyomonkövetési rendszerének fejlesztése A közszolgálttásokhoz kpcsolódó szervezetrendszer htékonybbá tétele Az már korábbn említésre került, hogy közszolgálttásonként eltérő, hogy zt z állm, z önkormányzt vgy pedig egy pici szereplő nyújtje, esetleg egyszerre vn jelen z állm és pici szereplő között felül kell vizsgálni, hogy melyek zok közszolgálttások, melyek pici lpokon működtethetőek, és kár egy kormányzti szerv (állmi, önkormányzti válllt) is eredményesen tudj nyújtni z dott közszolgálttást (pl.: távközlés, hulldékgzdálkodás). A nem pici lpon működő, - döntően - eddig sem pici szereplők áltl biztosított közszolgálttások esetében pedig zt kell áttekinteni, hogy zt z önkormányzt vgy pedig z állm tudj-e fogysztók érdekeit leginkább kiszolgálv ellátni. Az megfelelő szolgálttó kijelölését követően lehet felállítni z ideális intézményrendszert. A közszolgálttásokhoz trtozó ideális szervezetrendszer kilkítás során figyelembe kell venni fogysztók számát, továbbá zt, hogy közszolgálttások elérhetősége optimális legyen. Ennek érdekében pontosn fel kell térképezni z ellátotti kört, és z ellátást nyújtó helyek, kirendeltségek számát, illetve z zokhoz trtozó illetékességi terület ngyságát. Az olyn közszolgálttás esetében, hol területi, demográfii sjátosságok, igények dominálnk, ott célszerű z önkormányztok szintjén biztosítni, szervezni z dott közszolgálttást (pl.: bölcsődei, óvodi ellátás). Az önkormányztok áltl nyújtott közszolgálttások tekintetében fel kell térképezni, hogy melyek zok z esetek, mikor z egyes szolgálttások közötti viszonyrendszerből dódón htékonybb mgukt szolgálttásokt, vgy bizonyos funkciókt egy szervezet áltl biztosítni (pl.: z ivóvíz szolgálttást szennyvíztisztítássl, közüzemi cégek közös

102 intézménye számlázásr, krbntrtásr stb.), nem pedig különálló vállltokt létrehozni. Azt is meg kell vizsgálni, hogy melyek zok közszolgálttások, melyek esetében z ügyfelek számár kedvező lehet, h szolgálttást nyújtó szervezet együttműködik kormányblkokkl. Célszerű együttműködési megállpodások áltl lehetőséget biztosítni rr, hogy egy-egy szolgálttó ügyfélpontj fizikilg meg tudjon jelenni z dott kormányblk épületében. Az ügyfél számár z legkényelmesebb, h személyes ügyintézés esetén mindent egy helyen tud elintézni. A fentebb ismertetett megoldás lehetővé teszi, hogy z ügyfél számár egy folymtot képező ügynek közigzgtáshoz és szolgálttóhoz kpcsolódó részét is tudj intézni. A bevtkozás lényege tehát, hogy kijelölésre kerüljön z ügyfelek szempontjából ideális szolgálttó, melyhez illeszkedve felállításr kerül z ideális intézményrendszer. Emellett ki kell építeni kormányblkok és szolgálttók közötti htékony együttműködés formáit Közszolgálttó szervezetek menedzsmentjének, szolgálttási minőségének és kpcitásánk átfogó fejlesztése Fentebb már kifejtettük, hogy milyen irányok mentén lehet felállítni z ideális intézményrendszert. Azonbn htékonyn működő intézményrendszer szükséges, de nem elégséges feltétele htékony, z ügyfelek számár megfelelő minőségű közszolgálttás biztosításánk, ugynis mgánk z dott szervezetnek is htékonyn kell működnie, melynek z lpj szervezet fejlesztése. A fentiekből dódón fontosnk trtjuk, hogy z állmi és önkormányzti közszolgálttó szervekkel megismertessük különböző szervezetfejlesztési eszközöket, lehetőséget biztosítsunk tpsztltcserére, jó gykorltok, inspiráló példák bemuttásár. Korábbn számos rendszerszintű szervezetfejlesztési projekt vlósult meg, zonbn zoknk egytől-egyik közigzgtási szervek képezték célcsoportját között kiemelten fontosnk trtjuk, hogy szervezetfejlesztésben érintett szervek körét kibővítsük közszolgálttásokt nyújtó állmi és önkormányzti szervekkel. 102 Indikátorok

103 A cél, hogy z egységes módszertnok lpján megvlósított szervezetfejlesztési projektek eredményeként minden közszolgálttást nyújtó állmi, önkormányzti szerv vezessen be egy teljesítménymenedzsment rendszert, illetve egy minőségirányítási rendszert (pl.: CAF, ISO, stb.), továbbá dolgozz ki sját ügyfélkrtáját. A teljesítménymenedzsment rendszernek köszönhetően mérhetővé és más, ugynolyn szolgálttást nyújtó szervvel összehsonlíthtóvá - válik szolgálttó teljesítménye, ugynis bevezetése áltl közszolgálttó ki tudj dolgozni strtégiáját, jövőképét, melyekhez megfelelően definiált célokt tud rendelni, be tudj zonosítni célok mérhetőségét biztosító indikátorokt, és meg tudj htározni z egyes indikátorokhoz trtozó célértékeket. A célértékek teljesülését, előrehldását egy monitoring rendszer segítségével tudj nyomon követni, melyek lpján el tudj készíteni z előre meghtározott módon felépített beszámolóját. A mérhetőség biztosítás mellett teljesítménymenedzsment rendszer bevezetésének legngyobb előnye, hogy szolgálttó össze tudj kpcsolni szervezeti szinten megfoglmzott célokt szervezeti egységek és z egyének céljivl. Az egyéni célok meghtározásábn, zok mérésében pedig z egyéni teljesítményértékelés eszközrendszere nyújt segítséget. A szervek teljesítményének egyik eleme mennyiségi muttókbn elért eredmények mellett z úgynevezett minőségi muttókbn elért eredmények, melyek minőségirányítási rendszer bevezetése áltl jvíthtók. A minőségi szolgálttás melletti elkötelezettséget z ügyfélkrt kidolgozás és elfogdás áltl tudj deklrálni z dott szolgálttó. Ennek zért vn kiemelt szerepe, mert hiáb vn elköteleződés minőségi szolgálttás mellett, h z nem kerül kommunikálásr z ügyfelek irányáb. A bevtkozás lényege tehát, hogy központi szinten létrehozásr kerüljön z z eszköztár, melyet lklmzv zökkenőmentesen bevezethetővé válnk teljesítmény-és minőségmenedzsment rendszerek, továbbá könnyen kidolgozhtók lesznek z ügyfélkrták. Kiemelendő, hogy ezen eszköztár egyik legfontosbb részét különböző folymtszbályozási módszerek fogják lkotni, ugynis z említett két rendszer bevezetése komoly folymtszervezési ismereteket igényel Közszolgálttó szervezetek tudásbázisánk és nyomonkövetésének fejlesztése A korábbi közigzgtás-fejlesztési intézkedések tpsztlti lpján kiemelten fontosnk trtjuk tudásmenedzsment eszközök

104 rendszerszintű elterjesztését önkormányzti szervek körében. közszolgálttást nyújtó állmi és A tudásmenedzsment folymt: z egyéni és szervezeti tudás bezonosítás, összegyűjtése, rendszerezése, szervezeten belüli és szervezetek közötti megosztás hozzájárul szervezet htékony működéséhez, megfelelő vezetői döntések meghoztlához. Ami szervezetek közötti tudásmegosztást illeti, legfontosbb feldt jó gykorltok, inspiráló példák összegyűjtése, melyek megismertetése áltl z dott szolgálttóknk csk ki kell válsztniuk sját igényeikhez, fejlettségükhöz legközelebb álló jó gykorltot, és zt sját képükre formálv könnyen tudják implementálni sját szervezetükre vontkozón. Ez megoldás z egyes fejlesztési projektek idejét is le tudj rövidíteni, mivel nem kell sok időt eltölteni egy-egy innovtív megoldás kitlálásávl, hnem már meglévő innovtív megoldások közül lehet válogtni. Emellett természetesen továbbr is kifejezett cél, hogy újbb és újbb innovtív megoldások kerüljenek kidolgozásr, de lehetőséget kell biztosítni zoknk is fejlődésre, kik csk már meglévő, kipróbált, jó gykorltokt szeretnék bevezetni. Ebből dódón létre fogunk hozni egy olyn fórumot, melyen keresztül megoszthtóvá válnk rendelkezésre álló jó gykorltok, inspiráló példák. Ennek előnye már fentebb ismertetetteken túl-, hogy elősegíti hálóztosodást, z egyes szolgálttók közötti interkciót. A szervezeten belüli tudásmegosztás terén s időszkbn legngyobb feldt egy olyn dtbázis, információs rendszer felállítás, mely trtlmzz szolgálttók áltl gyűjtött dtokt, sttisztikákt, ezáltl lehetővé teszi, hogy rövid idő ltt kphsson vezető nprkész dtokt z dott közszolgálttásról. Az így felállítndó rendszer informtiki háttere közigzgtás nyomonkövetési rendszerével együtt, integráns egészként kerülne megvlósításr. Akár jó gykorltok, inspiráló példák megosztásár létrehozott fórumról beszélünk, kár felállítndó dtbázisról, ki kell emelni, hogy ezek csk kkor járulnk hozzá közszolgálttások színvonlánk növeléséhez, h tudás birtokábn lévő személyt, szervezetet érdekeltté tesszük tudás 104 Indikátorok

105 megosztásábn, vgyis sikeresen kommunikáljuk tudásmegosztásból szármzó fentebb ismertetett előnyöket Közszolgálttásokhoz kpcsolódó bürokrácicsökkentés Hzánk versenyképességének és z ügyfelek elégedettségének növelése érdekében fontosnk trtjuk közszolgálttások szbályozási környezetének jvítását. A közszolgálttásokhoz kpcsolódó ügyek jelenleg bonyolultk, szolgálttási díjk nem szolgálttás során felmerülő költségekhez igzodnk. Áltlánosságbn elmondhtó, hogy közszolgálttásokhoz vló hozzáférés, szolgálttás igénybevétele szervesen kpcsolódik különböző közigzgtási eljárásokhoz, ebből dódón lkossági és válllkozási ügyfelek számár zok egy ügyként jelentkeznek. Jó péld erre egy csládi ház felépítése: z építési engedély beszerzését követően még számos más engedélyt kell beszerezni nnk érdekében, hogy ház lkhtóvá váljon, víz-, gáz-, energiellátás biztosított legyen. Míg z engedélyek egy részét közigzgtás különböző szervei állítják ki, ddig másik részét már különböző közszolgálttást nyújtó szervek. A közszolgálttások sjátos körét képezik kötelezően igénybe veendő közszolgálttások (pl. kéményseprő-ipri közszolgálttás, hulldékszállítás). A közszolgálttás állmpolgárok és válllkozások számár kötelező igénybevétele, vlmint közszolgálttó zon jogosultság, hogy kötelezettségeket írjon elő, ezeket jogviszonyokt htósági jellegűvé teszi bból szempontból, hogy közszolgálttó és z igénybevevő nem egyenrngú. További kockáztot jelent gykrn változó előírásokhoz vló lklmzkodás nygi vonzt (pl. kéményekkel, gázkészülékekkel kpcsoltos beruházások), vlmint szbályok átláthttlnság. Mindezek együttesen jelentős ügyfél-irritációt eredményeznek. Az ügyfél-elégedettség érdekében kötelezően igénybe veendő közszolgálttások esetében hsonló szemléletváltásr és bürokrácicsökkentésre vn szükség, mint htósági ügyek esetében: egyszerű, átláthtó szbályok; z önkényes joglklmzás visszszorítás; ügyfélbrát közszolgálttói mgtrtás kilkítás között több intézkedést is fogntosítottunk nnk érdekében, hogy fentebb leírt ügyek közigzgtási szervekhez kpcsolódó része egyszerűsödjön: válllkozási és lkossági dminisztrtív tehercsökkentési projektek vlósultk meg, melyek eredményeként z EU Bizottság áltl megfoglmzott célokt teljesítve jelentős mértékben csökkentek z ügyfelek dminisztrtív terheit. Felállításr kerülek fővárosi és megyei

106 kormányhivtlok, járási (fővárosi kerületi) hivtlok rendszere, továbbá kilkításr kerültek kormányblkok, melyek áltl jelentős lépések történtek tényleges egyblkos ügyintézés meghonosításár. Természetesen közigzgtási eljárások dminisztrtív terheinek csökkentése továbbikbn is feldt, hogyn kormányblkokbn intézhető ügyek számánk bővítése is között zonbn új elemként megjelenik közszolgálttásokhoz kpcsolódó eljárások felülvizsgált, személyes ügyintézés htékonybbá tétele. A fentebb leírtk lpján között megkezdődik közszolgálttásokhoz kpcsolódó bürokrácicsökkentés. Tpsztltink szerint szbályozási környezet átlkításkor elengedhetetlen z ügyfelekkel vló konzultáció, melynek egyik típus z ügyfelek elégedettségének vizsgált. A közigzgtási szervekhez képest szolgálttók előrébb járnk z ügyfélelégedettségmérés terén, zonbn problém, hogy szolgálttónként változik mérés módszertn, mely mitt z ország különböző pontjin zonos szolgálttást nyújtó szolgálttók eredményei nem összehsonlíthtók. A fentebb leírtk lpján között megkezdődik közszolgálttásokhoz kpcsolódó bürokrácicsökkentés. Bevezetjük z egységes módszertn lpján végzett ügyfélelégedettség-mérést., és ügyfél-igény felmérést. A fejlesztések eredményességét bürokráci csökkentés mértéke, különös tekintettel z ügyintézési idő és szolgálttási díjk csökkenése, illetve ennek eredményeként z ügyfélelégedettség mértékének növekedése jelenti. Annk érdekében, hogy közszolgálttások terén z ügyfelek számár is érzékelhető módon jvuljnk z ügyintézés feltételei, z lábbi bevtkozásokt fogjuk megvlósítni: 106 közszolgálttásokhoz kpcsolódó élethelyzetekhez trtozó ügyek egyszerűsítése, egységes módszertnon lpuló ügyfélelégedettség-mérés és ügyféligény felmérés bevezetése, z állm áltl biztosított központi elektronikus ügyintézést támogtó informtiki szolgálttások lklmzhtóságánk biztosítás közszolgálttások egyéb területén (zonosítás, kézbesítés, ügyfél rendelkezés nyilvántrtás, felhő szolgálttás, hiteles konverzió stb.), illetve z egyes folymtok és szolgálttások elektronizálás. Indikátorok

107 A közszolgálttásokhoz trtozó ügyek egyszerűsítése kpcsolódó élethelyzetekhez A lkosságot és válllkozásokt érintő htósági eljárások egyszerűsítésének rendezőelve z élethelyzet lpú megközelítés, melyet jövőben is lklmzni fogunk. Az állmpolgárok számár ugynis jelentős mértékben megkönnyíti tájékozódást, h z ügyekre élethelyzet lpon tudnk keresni, vgyis h z egyes ügyleírások élethelyzetek szerint (pl.: születés, nyugdíj, munkválllás, építkezés, stb.) vnnk csoportosítv különböző tájékozttó felületeken (pl. kormányhivtlok honlpj). A megközelítés további előnye, hogy átláthtóbbá válik z egyes eljárások egymáshoz vló viszony, ugynis egy-egy élethelyzethez számos eljárás trtozht, melyek szorosn egymásr épülnek, legtöbb esetben egyik ügy intézhetőségének z előfeltétele másik lefolyttás, rról nem is beszélve, hogy így könnyebben kezelhetőek z egyzon élethelyzet során felmerülő közigzgtáshoz és közszolgálttáshoz kpcsolódó ügyek. Az egyszerűsítést két irányból közelítjük meg: folymthoz kpcsolódó jogszbályok egyszerűsítésének és gördülékeny ügyintézés feltételei jvításánk irányából. Ami jogszbályok felülvizsgáltát illeti, z egyik legfontosbb elem szolgálttáshoz kpcsolódó díjk költséglpú meghtározás. Ennek lpj zon tézis érvényre jutttás, hogy közszolgálttások nyújtás során nem profitszerzés z elsődleges szempont, hnem mgs színvonlon nyújtott közszolgálttáshoz vló folymtos hozzáférés biztosítás. Ez nem mond ellent szolgálttáshoz kpcsolódó díjfizetési kötelezettségnek, pusztán rögzíti, hogy díjk megállpítás során tekintettel kell lenni z dott közszolgálttáshoz kpcsolódó társdlmi érdekre is. A szolgálttási díjk csökkentésével párhuzmosn meg kell szüntetni z egyes jogszbályok áltl előírt értelmetlen, logikátln kötelezettségeket. Csk z olyn, z ügyfelek számár kötelezettséget előíró szbályokt kell megtrtni, melyek olyn érdeket (élet, testi épség, egészség védelme, közbiztonság, stb.) szolgálnk, mely érvényre jutttás társdlmi szinten ngyobb előnnyel jár, mint mekkor hátrányt okoz z ügyfél számár. A gördülékeny ügyintézés elősegítése érdekében lehetőséget kell biztosítni közszolgálttást nyújtó szerveknek, hogy z ügyintézési kirendeltségeik fizikilg megjelenhessenek kormányblkokon belül is. A korábbn ismertetett példánál mrdv z ügyfél nem csk z építési engedéllyel kpcsoltos eljárást tudj kezdeményezni kormányblkbn, hnem víz-, gáz-, energiellátást biztosító

108 állmiszolgálttó illetékes munktársinál már intézheti z ügynek közigzgtáson kívül eső részét is. A személyes ügyintézés fentebb ismertetett módon történő fejlesztése mellett telefonon és elektronikus úton vló ügyintézési módokt is fejleszteni tervezzük, melyeknek z informtiki háttere Strtégi későbbi részében kerül kifejtésre. A cél, hogy egy könnyen kezelhető elektronikus felületen A közszolgálttásokhoz keresztül, közérthető nyelven írt, nprkész kpcsolódó ügyek ügyleírásokból tájékozódhssnk z ügyfelek, egyszerűsítése során szem előtt kell trtni, hogy illetve felkészült ügyintézők álljnk z melyek zok z élethelyzetek, ügyfelek rendelkezésére. melyeket z ügyfelek kiemelten fontosnk trtnk A közszolgálttásokhoz kpcsolódó ügyek egyszerűsítése során szem előtt kell trtni, hogy melyek zok z élethelyzetek, melyeket z ügyfelek kiemelten fontosnk trtnk, illetve korábbi évek sttisztikáit is át kell tekinteni z ügyek gykoriságát illetően. A fejlesztéseket zokhoz z élethelyzetekhez kpcsolódó ügyekkel kell kezdeni, melyeket legfontosbbként jelölnek meg z ügyfelek, illetve sttisztikák lpján gykrn előfordulnk, ugynis ezen fejlesztések bírnk legngyobb hozzádott értékkel z ügyfelek számár. Természetesen kkor lehet sttisztikák és z ügyfelek prioritási lpján fejlesztéseket végezni, h ismerjük z ügyszámokt és z ügyfelek véleményét. A sttisztikák, ügyintézési dtok kérdéskörét már körbejártuk közszolgálttást nyújtó szervek tudásbázis fejlesztésének bemuttáskor, így itt most csk z ügyféligények becstornázásáról írunk. Az ügyféligények összegyűjtésére különböző fórumokt hozunk létre, melyek közül minden ügyfél kiválszthtj számár legideálisbbt: lkossági, válllkozói fórum, interktív elektronikus felület. Hiszünk benne, hogy szbályozási környezet jvítás nem csk szolgálttók, hnem z ügyfelek szempontjából is ttitűdváltást igényel, mely z ügyfelek esetében zt jelenti, hogy rendszeres visszjelzést dnk z igénybevett közszolgálttás minőségét illetően Egységes és összehsonlíthtó módszertnon lpuló ügyfélelégedettség-mérés bevezetése Az igénybevett közszolgálttások minőségét illetően számos szempont lpján fejthetik ki véleményüket z ügyfelek. Véleményt formálhtnk z ügyintézés hosszáról, z ügyintéző felkészültségéről, 108 Indikátorok

109 segítőkészségéről, hivtl fiziki kilkításáról, stb., melyek megdják, hogy mennyire elégedettek z ügyfelek z igénybevett szolgálttássl. Nyilvánvló, hogy minőségi közszolgálttást nyújtó szolgálttóvl elégedettebbek lesznek z ügyfelek. A szolgálttó minőség melletti elköteleződésének fontosságáról minőségirányítási rendszer bevezetésének és z ügyfélkrták létrehozásánk indokoláskor már írtunk. Fontos felhívni figyelmet rr, hogy szolgálttó z ügyfélkrtábn rögzített minőségi szolgálttás ismérveként meghtározott elemeket szem előtt trtv végezze el z ügyfélelégedettség mérését. Két megoldás teszi lehetővé, hogy z zonos közszolgálttást nyújtó szolgálttók ügyfélelégedettséggel kpcsoltos eredményei összehsonlíthtók legyenek: egyrészről központi módszertn lpján kidolgozott ügyfélkrták, illetve szintén központilg kidolgozott módszertn lpján mért ügyfélelégedettség. Az ügyfélkrtábn megjelenik, hogy z dott szolgálttó szerint hogyn írhtó le minőségi közszolgálttás, melynek jellemzőit központilg kidolgozott módszertnbn részletesen definiált jellemzők, ismérvek közül tudj kiválsztni z áltl nyújtott közszolgálttás jellegének figyelembevételével. A módszertn ebből dódón lehetővé teszi z egységes foglomhsználtot, ugynkkor ruglms is, mert lehetőséget biztosít szolgálttók számár, hogy z dott szolgálttáshoz igzítv készítsék el z ügyfélkrtájukt. Az egységes módszertn lpján elkészülő ügyfélkrtákbn megfoglmzott minőségi jellemzők lesznek zok, melyeket mjd minden szolgálttónk vissz kell mérni, hiszen így derül ki, hogy krtábn fogllt céloknk eleget tesz-e szolgálttó z ügyfelek szerint, vgy sem. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg is ngyon sok szolgálttó végez ügyfélelégedettség-mérést. A mi feldtunk z, hogy jelenlegi jó gykorltokt szintetizálv meglkossuk zt mindenki számár kiindulási pontként hsználhtó ügyfelelégedettség-mérési módszertnt,

110 mely lpján minden szolgálttó el tudj végezni sját mgár szbott felmérést, lehetővé téve ez áltl szolgálttások minőségének összehsonlítását Elektronikus ügyintézést támogtó szolgálttások biztosítás közszolgálttások egyéb területén A közötti fejlesztési időszkbn lpvetően megújult z elektronikus ügyintézésre vontkozó jogszbályi környezet, mi közigzgtás számár htékony, elektronikus szolgálttások nyújtását már lehetővé teszi. Ennek tényleges kilkításához szükséges informtiki lpszolgálttások fejlesztése folymtbn vn, ilyen többek közt z elektronikus zonosítás továbbfejlesztése, biztonságos kézbesítés, z ügyfél rendelkezésének kezelése, z összerendelési nyilvántrtás kezelése vlmint hiteles konverzió szolgálttás kilkítás. Mind társdlmi hsznosulás, mind finnszírozhtóság mitt fontos, hogy kilkuló új szolgálttások ne csk közigzgtási htósági eljárásokbn legyenek felhsználhtók, hnem z állmi intézményrendszer összes feldtát támogssák A központi informtiki szolgálttások továbbfejlesztése A teljesen elektronikus közigzgtási szolgálttások nyújtását lehetővé tevő, z ügyfelek számár z önrendelkezési jog lpján kpcsolttrtást igényeikhez igzíthtó új e-ügyintézési modell szbályit jelenleg Ket. trtlmzz. A szbályozás egyes elemeit, így egyes szbályozott elektronikus ügyintézési szolgálttások lklmzhtóságát részlegesen egyes ágzti törvények utló jelleggel már biztosítják, de ez kiterjesztés igen korlátozott. Jelenleg még minisztériumok htósági feldtokhoz nem kpcsolódó tevékenységében történő lklmzhtóság sem teljesen rendezett, közszolgálttások pedig teljesen ki vnnk zárv z új lehetőségek igénybe vételéből. Az előrelépés lpfeltétele szbályozás htályánk kiterjesztése z állm működésének egész területére ( közigzgtáson túl közszolgálttásokr is). A jelenleg folyó fejlesztések lpvetően közigzgtás igényeinek kielégítésére szolgálnk. Kis fejlesztéssel zonbn igen jelentős specifikus támogtást tudnk nyújtni egyéb területeknek, így különösen közszolgálttásoknk. Az ügyfelek ügyintézési rendelkezéseit (meghtlmzást, kpcsolttrtási előírást, dtkezelési felhtlmzást stb.) biztosító szolgálttás be tudj fogdni z egészségügy elektronizálásánál felmerülő ügyfélrendelkezéseket, posti 110 Indikátorok

111 szolgálttások továbbfejlesztéséhez meghtlmzásokt rendelkezéseket, de ehhez továbbfejlesztésük szükséges. és Ide trtozik z elektronikus űrlpkezelés megújítás is. A jelenlegi űrlpkezelők kevéssé lklmsk korszerű szolgálttások kilkításár, így elengedhetetlen z új együttműködési környezethez illeszkedő megoldás kifejlesztése. A folymtbn lévő és z előzőekben felsorolt új fejlesztések eredményeire támszkodv kilkíthtó z ügyintézés gykorlti támogtásánk mgsbb szintje. 7.4 Digitális Állm felépítése Ahogy korábbikbn is, közigzgtás működtetés és fejlesztés eszközrendszerének, feldt-végrehjtás htékonyság szempontjából kiemelten fejleszthető módjánk trtjuk z e-közigzgtást. A közigzgtásbn z elmúlt több mint 20 évben rohmosn megszporodtk z elektronikus információs, ügyviteli, ágzti és szkrendszerek. Ezek különböző technológii, integráltsági, üzemeltetési szinten működnek. Az egymássl vló összekpcsolódásuk esetleges, redundáns dttárolás, és z ebből eredő dtintegritási hibák szám ngy. A tisztán elektronikus formábn történő működés mind biztonsági, mind üzemmenet folytonossági szempontból is minőségileg új követelményeket támszt, melyet korábbi rendszerek jelentős része nem elégít ki. Ezt z áldtln állpotot kívánj kormányzt megszüntetni. Az elmúlt években komoly előrelépések történtek, elfogdásr került Nemzeti Infokommunikációs Strtégi, jogi szbályozás és helyzetfelmérés is hld. A közigzgtás informtiki jellegű fejlesztéseit Nemzeti Infokommunikációs Strtégi Digitális Állm-jövőképének megfelelően, Digitális Nemzet Fejlesztési Progrmml hrmonizálv kívánjuk fejleszteni. Az előttünk álló időszkbn nyilvántrtások és rendszerek integráns, redundnciáktól és hibáktól mentes, modernizált, együttműködő hálóztát kell felépítenünk, mely megfelelő biztonságot