KUNADACS Településképi arculati kézikönyve 2017.

Átírás

1 Véleményezés munkaközi példánya június 20-án, a kunok magyarországi betelepedésének 770. évfordulója tiszteletére rendezett Kunok I. Világtalálkozójára készített kunbaba Kecskeméti József alkotása KUNADACS Településképi arculati kézikönyve 2017.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, köszöntő 1. Bevezetés, köszöntő 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők 4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával 5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások: építészeti útmutató, közterületek településképi útmutatója utcák, terek, közparkok, közkertek 6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés), kerítések, kertek, zöldfelületek kialakítása 7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések Farkas Ildikó polgármester 2

3 2.A település bemutatása, általános településkép, településkarakter Álló háromszögű a pajzs, felső részének kék mezejében aranyfonálból képzett a kunkötést idéző hurok, melynek két szára a pajzsszélekből tűnik elő. A kunkötés felett lebegő helyzetű, egymáson keresztbetett két ezüstbuzogány oly módon, hogy a buzogányok nyelét a felső hurok elválasztja. A pajzs aljában vörös mezőben lebegő helyzetű, ezüstvirágú, négyleveles arany dohánytő. Kunadacs község neve a kun hagyományokra utal A kunok egyik fegyvere a buzogány volt, mely eltért a nyugati típusú hosszúkás, szögletes fejűektől, mert gömbölyű volt. Szintén a kunokra utal a kunkötés, a kötőféken, kötélen furfangosan megkötött hurok, melyet a jószág nem tud kibontani, de veszély esetén vagy szükség esetén a gazda egyetlen rántással eloldotta. (A községben a legrégebbi történelmi időktől napjainkig jelentős az állattenyésztés.) A dohánytő a ma is fontos dohánytermesztésre utal, melynek hagyományai a múltban gyökereznek. A címeren a mázak, színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg. Arany (Nap) értelem, ész, hit, tekintély, erény, erkölcsösség. Ezüst (Hold) bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség. Kék (Jupiter) szabadság, szeretet, remény, boldogság, szépség, egészség (a címerben a jellegzetes kun kék szerepel). Vörös (Mars) hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség. Forrás : (Forrás. Google) Kunadacs község Bács Kiskun megye északi részén helyezkedik el. Korábban a Kunszentmiklósi, majd a Dunavecsei és Kecskeméti Járáshoz tartozott, ma ismét a Kunszentmiklósi Járás települése. Kunadacs története századokon keresztül, de talán egy évezreden keresztül együtt fut Kunpeszér történetével. Pusztai szétszórt település volt mind kettő, majd 100 évig közös néven is szerepelt a közigazgatásban Peszéradacs néven ben április 1-én, a belügyminiszteri rendelettel kettéválasztott Peszéradacsból két önálló község - Kunpeszér és Kunadacs - alakult. Ezután került a mai helyére a községháza a kisadacsi majorban és jelölte ki a mai belterület helyét. Az 1960-as évektől kezdve épült ki a mai tervszerű, mérnöki osztású belterület. A korábban sűrűn lakott tanyás határból sokan beköltöztek, a tanyák azonban végleg nem tűntek el az 1600 fős település külterületéről. A ha-os igazgatási területet nem a legjobb termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek jellemzik. Az észak-keleti határrész erdősültsége jelentős. Az igazgatási terület természet és tájvédelmi érintettsége jelentős. A védett területek aránya az igazgatási terület cca 70%-a. A Kiskunsági Nemzeti Park Peszéradacsi rétek (5757 hektár) mozaikjából 2633 ha Kunadacs területén van. 3

4 3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzők Település történeti fejlődése a történeti térképeken szemléltetve (forrás: Arcanum) 1783-as évek II. katonai felmérés (1860.) A domborzati jellemzőket jól kivehetők: a szikes tavak és a szélhordta ÉNY-DKi hátak. Megjelennek a birtokközpontok: a majorságok az erdők, a mozaikos táj kezd kialakulni. A mai igazgatási határ pontosan megjelenik. 4

5 III. katonai felmérés 1893-as évek közepe 1941.évi katonai térképen A magasabb részeken megindult a tanyásodás, a belterület helyén még a Kisadacs major található. 5

6 Településképi szempontból ma is meghatározó épületek az egykori kúriák. Geréby-kúria Alsóadacs Geréby-kúria Peregadacs Felújítás előtt Napjainkban Öttömösi Geréby Pál 1840-től bérelte az adacspusztai birtokot, mely a ráckevei királyi uradalom részét képezte. Geréby Pál valószínűleg a XIX. század második felében építtette fel kúriáját az akkor Peszéradacsnak nevezett település egyik majorságában, Nagyadacson. A birtok halála után fiára, Geréby Jánosra szállt. A II. világháborút követő államosítás után az épületben a helyi termelőszövetkezet működött. Funkcionált tagiskolaként, magtárként, végül magánkézbe került. A klasszicista stílusú kúria, 2010-ben teljesen felújítottak, ma Kunsági Betyár Kúria néven ökoturisztikai látogatóközpont. Reméljük, hogy egy következő felújítás a klasszicista stílus színvilágát is visszahozzák. A volt Geréby Kúria környezetéről sokféle történet kering az alsóadacsi emberek körében. A hely különleges kisugárzását már a régmúlt emberei is megtapasztalták, ezért dombot építettek ide és szakrális helyként használták. Forrás: betyar-kuria.hu A falutól délre elterülő peregadacsi részen szintén áll egy Geréby-kúria. Az öttömösi Geréby família ezt a XX. század elején emeltette után általános iskola, majd a Szabadság Tsz. hasznosította ban az épület külföldi magántulajdonba került. A vendégfogadásra alkalmas panzió és lakóépület. 6

7 Geréby-kúria és magtár Felsőadacs Fekete-kúria A kúriát az öttömösi Geréby család építette után általános iskolát helyeztek el az államosított kúriában, mely az 1960-as évek elejéig működött. Ezután a Kossuth Termelőszövetkezet használta irodaként az épületet. Az 1990-es évek elejétől üresen áll. Magtár Felsőadacs A Fekete család kúriájának pontos építési időpontja nem ismert. Valószínűleg a XX.század első negyedében emelték. A II. világháború után tanácsházát helyeztek el benne. Jelenleg Az önkormányzati hivatal működik az épületben. 7

8 Rk. templom között épült templom tervezője: Kerényi József Kossuth és Ybl díjas építész. A modern templomépítészet jelentős alkotása. A község hitéletének jeles épülete. 8

9 Kegyeleti parkok, egykori pusztatemetők A történeti múlttal rendelkező kunpusztai temetőkbe már nem temetnek, de gondozottak, megtartva mint a régmúltat jelző emlékhelyeket. Alsóadacsi pusztatemető évi katonai térkép már jelöli a Geréby birtok előzményét. Az évi katonai térkép már a temetkezési helyet is jelöli. Teraszosan elhelyezett sírsorok, dombtetőn a felújított Geréby kripta. Alsóadacsi pusztatemető az országos közútról. Régi kun fejfák a domboldalon 9

10 Középadacsi pusztatemető 1700-as évek végétől az 1800-as évek végéig tartó katonai felmérések térképei a temető helyét magaslatként jelzik, de temetőt nem ábrázolnak. Az évi térképen már látható a mai kegyeleti park. Az akácossal keretezett lezárt temető látogatottságára utalnak a gondozott sírok. Temetői feszület 10

11 4. 4. Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával Igazgatási terület beépítési karakterei Belterület beépítési karakterei 11

12 Belterületi karakterek A belterület szabályos derékszögű utcahálózata jól mutatja kialakításának előzményét az 1960-as évek tervszerű mérnöki osztását. A tömbök a Kunszentmiklós-Kecskemét útról nyugatra nyitott 3 utcára fűződnek fel. A tájolás szempontjainak figyelembevételével erről a három utcáról nyílnak a fésűs beépítésű telkeket tartalmazó lakóutcák. Központ, intézmények A hasonló méretű településektől eltérően az intézmények nem csak egy központi helyen, hanem szigetszerűen is megjelennek. A Kossuth utca a középső szakasza a klasszikus faluközpont iskolával, művelődési házzal, postával, iskolával, óvodával.. A községháza ettől távolabb a kunszentmiklósi út mentén található. Ugyancsak távolabbi a József Attila utcai templom. Művelődési ház oldalkertje felé nyitott, kellemes, védett közpark, amelyet művészeti alkotás is gazdagít. Kossuth utcai intézmények előtti árnyas gyalogút 12

13 Központi szerepkörű, mert a település közösségi életének jelentős színtere a sportpályához és a gyereknevelési intézményekhez is kapcsolódó közösségi tér. Fedett épületei alatt mindenkinek jut hely. A művelődési házhoz hasonlóan a községháza is zöldbe ágyazott, szép parkkal. Kunszentmiklósi út menti üzletház 13

14 Lakóterületi karakter A telekstruktúra a szabályos kiosztásból következően egységesnek mondható. A lakótelkek: 12-19x m-es nagyságúak. Földszintes beépítés (esetenként tetőtér-beépítéssel) a meghatározó. Településkaraktert a fésűs előkertes családi házas beépítés adja. A kezdetek sátortetős méretükben, tömegükben megegyező lakóházai egységes utcaképet eredményeznek. Az 1960-as évektől folyamatosan épülő lakóházak megjelenése az adott időszak elvárásainak megfelelő. Megtalálhatók még a belterületi kiosztás előtti -tanyás hagyományú- lakóépületek is. A kezdetek kockaházai nem feltételül kockák, lopott tornácos (amikor fedett egyoszlopos tér van az utcai vagy a hátsó oldalon) és udvari keresztszárnnyal kiegészülők is vannak szép számban. 14

15 Az 1980-as éveket a tetőtérbeépítésű új lakóházak jellemzik. Elvétve egy-egy emeletes lakóház is előfordul. Az egyidőben épülő, azonos méretű házak sora egységes utcaképet eredményez akárcsak a korábbi időszakban. Elvétve egy-egy emeletes lakóház is előfordul. Vannak ebből az időből tetőtérbeépítés nélküli lakóházak is. 15

16 Az elmúlt időszak új lakóépületei a racionalitás és az engiatakarékosság jegyében valamivel kisebbek. A hagyományos fokosnál alacsonyabb hajlásszögű kontyolt épületek. Zöldterületek Kunadacson átutazó rendezett, a kunszentmikósi út mentén végighúzódó szép parkkal találkozik. Itt található a község reprezentatív zöldterülete. Szépen rendezett és karbantartott terület sétaúttal, a pihenőkkel, rakott térkőburkolattal, korszerű padokkal. Az emlékhelyek, (Kunok, Trianoni kopjafa, csobogókút) a térrészletek méretéhez jól illeszkednek. A lejtős terep teraszos kialakítása szerencsés, a rézsüt lefedő fekvő borókák telepítése, a terepváltás lépcsős megoldása ötletes. Az új típus megjelenése érinti az utcaképet is. Kunhalom Kecskeméti József fafaragó művész alkotásával. Térkővel burkolt sétaút térvilágítással, tereplépcső és terasz jó arányú, elegáns, jó a keretező térdfal is egynyárival és fekvő boróka szegéllyel. 16

17 A sportpályához, közösségi térhez, gyerekintézményekhez kapcsolódó zöldterület a belterület lélegző felülete. A művelődési ház melletti parkban védett helyen található a játszótér. 17

18 Gazdasági beépítés, ipari karakter A település mezőgazdasági jellegéből következően az üzemi területek is a mezőgazdasághoz köthetők. Épületeik a technológiai igényeknek megfelelőek. Raktárak a belterület déli bevezetésében. Belterület északi részén kijelölt gazdasági terület új épülete Történeti hagyományokkal rendelkező Felsőadacsi major gazdasági beépítése 18

19 Gazdasági beépítés, ipari karakter Mezőgazdasági területek, mezőgazdasági karakter Hagyományos tanya állattartó épületekkel, lakással a Középadacsról. Az ármentesítésekkel összefüggő vízrendezéseket megelőzően (Dunavölgyi Főcsatorna előtt) a terület nagy része vízzel borított volt, amelyből homokbuckás magaslatok emelkedtek ki. Ma a homokos felszínű keleti rész erdősült. A nyugati határrész jobbára mezőgazdasági hasznosítású mozaikos területfelhasználással: szántók, tanyák, erdőfoltok egyaránt jelen vannak. A középső határrész mélyebb, itt a természetes gyepek a meghatározók. A történeti térképek jól szemléltetik, hogy a magasabb területeken beépítések: majorságok alakultak. A külterület betelepülése - a tanyásodás - egészen az as évek közepéig folyamatos. Kisadacson kijelölt belterülettel állt meg a folyamat. A mezőgazdasági területen belüli változatosságot jól szemléltető légifotó a nyugati határrészen. 19

20 A gyep fenntartásához elengedhetetlen a legeltetés, az ahhoz tartozó a táj természetes részei. Az újabb épületek már jóval nagyobbak a régi tanyák gazdasági épületeinél. Hagyományos tanyák a mozaikos tájban a lakó-, és a gazdasági funkciók közel azonos arányban jelennek meg. 20

21 Újabb tanyák egy része a mezőgazdasági termeléstől függetlenített: üdülő vagy lakás. Az újabb tanyák környezete gyakran a városi parkokkal inkább rokonítható, mint a hagyományos tanyaudvarokkal. 21

22 Természeti karakter A természeti karakterű területként lehatároltban mezőgazdasági és erdőterület egyaránt található. A ritkán lakott vidék különleges tájképi értékeket hordoz. Változatos élőhelyei közül említést érdemelnek a lápok, láprétek, mocsárrétek, nedves kaszálok, valamint az itt található homokterületek és homoki erdők. Lápi és homoki nyírfás erdőrészletei kivételes értéket képviselnek. Erdőrezervátumai évszázados tölgyfákat őriznek. Számos példa van itt, a homoki, a szikes és lápi szukcesszió változataira és átmeneteire. A sziki növénytársulások vakszik-fokkal tarkított ürmös-veresnadrág csenkeszes részeinek védett növény a törpe nőszirom (Iris pumila), a poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora). Homoki legelői számos csüdfű-félét rejtenek. A lápréteken számos védett és fokozottan védett faj található, mint a vitézkosbor (Orchis militaris), a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadénia conopsea), vagy a légybangó (Oprhys insectifera). Ritka faja még a területnek a közép-európaimediterrán elterjedésű a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris), melynek állományait a mocsárlecsapolások szinte teljesen eltüntettek. A Kiskunság turjánosaiban több helyen is előfordulnak ennek az egész Európában fokozottan védett növényfajnak kisebb populációi. Számos ritka lepkefaj állandó élőhelyei a dúsan virágzó mocsár- és láprétek, de több fokozottan védett gerinces faj jelentős állományai is megtalálhatók itt. Hüllőfaunájának érdekesebb képviselői a védett és ritka rézsikló (Coronella austiraca), az elevenszülő gyík (Lacerta vivipara) és a veszélyeztetett rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis). A Kunadacs határában működő Vipera védelmi központ Európai Uniós támogatással igyekszik megmenteni ezt az egész Európában kipusztulással fenyegetett kígyót. A programot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület irányítja a nemzeti park szakembereinek koordinálásával. Területén mind a szikes, mind a homokterületekre jellemző fészkelő madárfaj előfordul. A láprétek ritka madara a nagypóling (Numenius arquata), nála sokkal gyakoribbak a bíbicek. A pusztákon itt is jó dürgő helyeket találnak a túzokok. A madarak télen biztonságos táplálkozó helyet találnak a szántóföldeken. A ragadozó madarak közül a kerecsensólyom (Falco peregrinus) és a kékvércse (Falco vespertinus) is kedvező életfeltételeket talál az erdős területeken. (Forrás: KNP Igazgatóság) Kosbor Tanösvényének alsóadacsi bejárata. 22

23 Rákosi Viperavédelmi Központ 23

24 Erdőkarakter Az erdők legnagyobbrészt védett területen lévő homoki erdők vegyes fafajokkal. 24

25 5. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások Általában: Az ajánlások megfogalmazása előtt hangsúlyozni kell, hogy a település helyi építési szabályzata minden egyes telket a beépítési sajátosságok alapján vagy a tervezett állapot elérését megcélozva övezetekbe sorol. Egyes övezetekre egyértelműen rögzíti a helyi építési szabályzat, hogy mit lehet építeni. A hogyan nézzen ki kérdésre azonban csak részben ad eligazítást. A következő ajánlások a helyi építési szabályzat kiegészítéseinek, magyarázatainak tekinthetők. Közterület A kialakított mérnöki szerkezet, a kialakított közterületi szélességek a közművek elhelyezését biztosítják - Ajánlott a telkek közterületi határain, azaz előkertekben őshonos lombhullató fák, ezen belül is a hagyományos, tájra jellemző gyümölcsfák vagy utcában egységes karakterű, telkeken átívelő, azokat összekötő fatelepítések Telekhasználat - a lakó, a gazdasági és pihenő funkció egyaránt elhelyezhető a kialakított telkeken. - a különböző funkciók gyakorlását a jó szomszédság elvével célszerű összehangolni. - a kertek lombhullató faállományának megőrzése lényeges feladat, és kerülendő a homogén, nagy tömegben történő örökzöld telepítéseket. Épület telepítése Az egységes építési vonaltól eltérő épület-elhelyezés a beépítés ritmusát zavarja. Színezés A harsány színek épületre nem valók, a növényzettel előidézett változatos színhatások támogatandók. Épület - nyugodt építészeti részletképző elemekkel megvalósított épületek kialakítása javasolt - az épületek megjelenésének tükröznie kell azok funkcionális mivoltát, felesleges díszítőelemek használata nem ajánlott - földszintes vagy tetőteres épületek jellemzőek, és ennek a beépítési magasságnak a megtartása javasolt - magas, tömör kerítés kerülendő, az udvar közterület felőli zárását növényzettel javasolt megoldani. A növényzettel zárttá tehető áttört kerítés esztétikus, a falszerű erődjellegű kerítés ellenben nem az. 25

26 Tanyás beépítés A tanyás beépítés lényege az udvar köré szervezés. A tanyatelek" fogalma semmiféle definícióban nem szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy a beépítéseknél nem kellene alkalmazni. A különböző funkciók értelemszerű leválasztásával is, de a tanyás beépítés udvaros jellegét meg kellene tartani. A városi villát utánzó vagy csak mezőgazdasági üzemként működő beépítés nem nevezhető tradicionális tanyának. 26

27 6. Jó példák bemutatása: épületek, építészeti részletek, kerítések, zöldfelületek, fasorok Épületek A Kossuth utca elején álló tájház a kiskunsági régiót mutatja be képekkel, leírásokkal. Megtalálhatók az itteni gyógyító és fűszernövények és azok begyűjtéséről, felhasználásáról is ismeretek szerezhetők. A ház a népi építészeti hagyományokat eleveníti fel nyeregtetős tömegképzésével, tornácával, fehér meszelt homlokzatával és nádfedésével. A hagyományos építészeti elemek átvétele nem anakronisztikus mivel a szükséges funkciók jól elférnek az épületben. Megformálása is az ismeretterjesztést szolgálja, a népi építészeti értékek felelevenítését biztosítja. A közösségi épület udvari szabadon bejárható közterület. (Tervező: Kovács Sándor) 27

28 A Kiskunsági Nemzeti Park területén lévő új építésű, a mai igényeknek megfelelő tanya a hagyományos elvet követi. A különböző funkciók a külön-külön épületben kaptak helyet. Szerencsés megoldás, hogy a villanyvezetékek a föld alá helyezték. Az épület példa arra, hogy tájba illő épület védett területen belüli elhelyezésének nincs akadálya. Fontos körülmény és üdvözölendő, hogy a beépítés korábbi tanya helyére került. (Tervező: Obernyik Béla) 28

29 Építészeti részletek A községháza, mint történeti épület homlokzati részletképzése mintául szolgálhat a mesterségbeli tudásra és olyan részletek finom kimunkálására, mint a tornácoszlopok faragásai. Kerítések Az előkertes beépítésekhez áttört kerítések illenek. Az elvet nem követő, de az épülettel együtt megtervezett annak stílusában megépített kerítés is lehet jó. Példázza ezt az alábbi kép: A természetes anyagú kerítés jól mutatja, hogy az igényesség és szépség nem az anyagiak függvénye 29

30 Borostyánnal befuttatott kerítés télen-nyáron zárja az udvart. Zöldfelületek Az előkert kifut a közterületre, a köz és magánkertek találkozásának számos szép példájával találkozni a településen. 30

31 Fasorok Magánkezdeményezésű utcai fásítás példája különböző fajtájú fákkal. Kossuth utcai központot hangsúlyos fasor emeli ki a családi házak sorából. 31

32 7. Jó példák bemutatása: sajátos építményfajták, feliratok Egységes arculatú, igényes táblák igazítanak el a településen Tömbbetű felirat jó példája 30

33 IMPRESSZUM Megrendelő Kunadacs Község Önkormányzata Kunadacs Rákóczi utca 2. Polgármester: Farkas Ildikó Az arculati kézikönyvet készítette: Munkacsoport Fotókat és szerkesztést végezte: Szilberhorn Erzsébet megbízott főépítész