A Fióktelep a ( ) magyarországi fióktelepeként ( )biztosítási szolgáltatásokat nyújt magyar gazdasági társaságok számára.

Átírás

1 /2017 Az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe szempontjából egyes informatikai előírások alkalmazandóságának értelmezése I. TÉNYÁLLÁS A Fióktelep a ( ) magyarországi fióktelepeként ( )biztosítási szolgáltatásokat nyújt magyar gazdasági társaságok számára. A biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 94. (3) bekezdése szerint a biztosítónak ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. Ennek részletes szabályait a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók informatikai rendszerének védelméről szóló 42/2015. (III. 12.) Kormányrendelet (Kormányrendelet) tartalmazza. A Fióktelep a tevékenységének elvégzéséhez, a működéshez szükséges összes adatot, adatbázist, alkalmazást az anyavállalat által üzemeltetett, ( ) adatközpontokban található szervereken tárolja. A helyi kapcsolat ezen szerverekhez MPLS kapcsolaton keresztül történik. Ezen szerverek minősítését az alapító anyavállalat elvégeztette, ( ). Az adatbázisokkal kapcsolatos kockázatok elemzését, és az ezzel kapcsolatos döntéseket az anyavállalat központilag, az összes fióktelepre kiterjedően hozza meg, és gondoskodik azok végrehajtásáról. II. A JOGKÉRDÉS A Fióktelep abban a kérdésben kérte az MNB állásfoglalását, hogy köteles-e a Bit. 94. (5) bekezdése szerinti tanúsítást külső szervezettel elvégeztetni akkor, amikor Magyarországon szervert, informatikai rendszert nem üzemeltet. III. A FIÓKTELEP ÁLLÁSPONTJA A Fióktelep szerint a Bit. 94. (1) bekezdésében foglalt feltételeket akként is megteremtheti, hogy azokat az alapító bocsátja rendelkezésre. Az alapító a működés hatékonyságának növelése érdekében fióktelepeire egységes szabályozást vezethet be, és egységes módon biztosíthatja a munkavégzéshez szükséges eszközöket. Ennek keretében az alapító egységesen, és az általa központilag üzemeltetett módon oldhatja meg a folyamatos feladatellátásra alkalmas nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer működtetését, a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség biztosítását. A megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatokat egységesen dolgozhatja ki, és a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó tervet is központilag határozhatja meg. A Bit. a szükséges tárgyi eszközökkel összefüggésben a fióktelepek vonatkozásában nem határoz meg az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását szolgáló szervezet felállítása költségeit fedező pénzeszközöknek minimális értéket, hiszen azt az alapító köteles biztosítani. A Fióktelep szerint figyelemmel arra, hogy sem szervert, sem informatikai rendszert nem üzemeltet Magyarországon, az informatikai biztonságra vonatkozó kockázatokat nem tud feltárni, elemezni, és ezzel összefüggésben döntéseket sem tud hozni, a Bit. 94. (5) bekezdése szerinti vizsgálat elvégzésére és tanúsítás beszerzésére sem köteles. A szerver üzemeltetésével kapcsolatos kockázatok elemzése, és elhárítása, illetve az eszközök fizikai és virtuális támadások elleni védelme a szervert üzemeltető alapító feladata. Mindezek alapján a Fióktelep álláspontja az, hogy nem köteles a Bit. 94. (5) bekezdése szerinti vizsgálat elvégzésére és tanúsítás beszerzésére. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA

2 IV.1. Az MNB tájékoztatásának keretei Elsődlegesen felhívom a figyelmét, hogy az MNB az állásfoglalás-kérések kezeléséről és a jogi állásfoglalások kiadása során alkalmazott elvekről és eljárásokról tájékoztatást 1 tett közzé a honlapján. Az MNB kizárólag konkrét jogkérdésben foglal állást, erre irányuló, megalapozott és szakszerű kérelem esetén. Az MNB a felügyelt intézmények tevékenységét, belső szabályozottságát, szabályzatai, szabályozó dokumentumai, alkalmazott gyakorlatai jogszabályi megfelelőségét folyamatos felügyelés keretében, helyszíni vagy helyszínen kívüli vizsgálatok során ellenőrzi. A jogszabályok egyértelműen meghatározzák azon szabályzatok körét, amelyek alkalmazását az MNB-vel engedélyeztetni kell, azaz az MNB törvényi feladata ezen szabályzatok jogi megfelelőségének előzetes megállapítása. E körön túlmenően azonban az MNB-nek nincs hatásköre egyéb szabályzatok, szerződések, termékek, üzleti megoldások, folyamatok stb. jogi megfelelőségének előzetes, általános vizsgálatára. Az MNB az állásfoglalását kizárólag az állásfoglalást kérő személy által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján alakítja ki. Az állásfoglalásban foglalt egyedi jogértelmezés kizárólag az állásfoglalás alapját képező tényállásra vonatkozik. Az MNB állásfoglalása nem tekinthető kötelező erejűnek, a benne foglaltaknak más hatóságra, bíróságra nézve nincs kötelező ereje. A fentiekből következően az MNB állásfoglalása pusztán orientáló jellegű iránymutatás, mely egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti. Éppen ezért, az állásfoglalás kiadása nem mentesíti az adott állásfoglalást kérő személyt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége és az ezért fennálló felelősség alól. Az állásfoglalás kiadás nem hatósági ügy. Bármely tevékenység, üzleti döntés, jogügylet, üzleti modell stb. megkezdésének, elhatározásának, végrehajtásának az MNB állásfoglalásától való függővé tétele kizárólag az állásfoglalást kérő személy felelőssége. IV.2. Releváns jogszabályi rendelkezések IV.2.1. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II irányelv) Preambulum (11) Mivel ez az irányelv a belső piac megvalósításának alapvető eszköze, a székhely szerinti tagállamban engedélyezett biztosítók vagy viszontbiztosítók számára lehetővé kell tenni, hogy tevékenységük egy részét vagy egészét fióktelepek létesítése vagy szolgáltatás nyújtása révén az egész Közösségben folytathassák. Célszerű ezért megteremteni az engedélyek és a felügyeleti rendszerek kölcsönös elismeréséhez szükséges és elégséges harmonizációt, és így egy olyan egységes engedélyt, amely az egész Közösségben érvényes, és amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás felügyeletét a székhelye szerinti tagállam végezze el. 14. cikk Az engedélyezés elve (1) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó direkt biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez előzetes engedély megszerzése szükséges. (2) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságaitól kell kérniük a következőknek: a) minden olyan vállalkozás, amely az adott tagállam területén létesít központi irodát; vagy b) minden olyan biztosító, amely már rendelkezik az (1) bekezdés szerinti engedéllyel, és üzleti tevékenységét ki kívánja terjeszteni a teljes biztosítási ágazatra vagy más, az engedélyezetteken kívüli biztosítási ágazatokra. 15. cikk Az engedély hatálya (1) A 14. cikk szerinti engedély az egész Közösségben érvényes. Lehetővé teszi a biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy a Közösség egész területén üzleti tevékenységet folytasson, mivel az engedély magában foglalja a letelepedés jogát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is /6

3 (5) ( ) Az engedélykérelmet a 18. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint benyújtandó üzleti tervre tekintettel, valamint az azon tagállam által megállapított engedélyezési feltételek teljesítésének fényében kell elbírálni, ahol az engedélyezést kérik. 18. cikk Engedélyezési feltételek (1) A székhely szerinti tagállam valamennyi vállalkozástól, amely részére engedélyt kérnek, megköveteli a következőket: c) a 23. cikknek megfelelő üzleti terv benyújtása; 23. cikk Üzleti terv (1) A 18. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett üzleti tervnek az alábbi egyedi adatokat vagy bizonyítékokat kell tartalmaznia: e) az adminisztratív szolgáltatások és a biztonságos üzletmenethez szükséges szervezet létrehozásának becsült költségei; az ezek fedezéséhez szükséges pénzügyi erőforrások leírása ( ) cikk Fióktelep létesítésének feltételei (1) A tagállamok előírják, hogy az a biztosító, amely egy másik tagállam területén kíván fióktelepet létrehozni, köteles a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságait értesíteni. Egy tagállam területén bármely vállalkozás állandó jelenlétét ugyanúgy kell kezelni, mint egy fióktelepet, még akkor is, ha ez a jelenlét nem fióktelep formájában valósul meg, hanem csak egy, a vállalkozás saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda formájában, aki független, de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a vállalkozás érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy ügynökség tenné. (2) A tagállamok előírják minden biztosító számára, amelyik egy másik tagállam területén szándékozik fióktelepet létesíteni, hogy amikor az (1) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségeknek eleget tesz, a következő adatokat szolgáltassa: a) annak a tagállamnak a megnevezését, amelynek területén a biztosító fióktelepet kíván létesíteni; b) üzleti tervet, amely legalább a folytatni szándékozott üzleti tevékenység jellegét és a fióktelep szervezeti felépítését tartalmazza; c) egy olyan személy nevét, aki megfelelő felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy kötelezettséget vállaljon harmadik féllel szemben a biztosító nevében és képviselje azt vagy azokat a fogadó tagállam hatóságai és bíróságai előtt (meghatalmazott képviselő); d) a címet a fogadó tagállamban, ahonnan dokumentumok beszerezhetők, illetve ahová azok küldhetők, beleértve a meghatalmazott képviselőnek szánt minden értesítést cikk Tájékoztatás (1) Amennyiben a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságainak nincs okuk kétségbe vonni a biztosító irányítási rendszerének vagy pénzügyi helyzetének kielégítő voltát vagy a meghatalmazott képviselőre vonatkozóan a 42. cikknek megfelelő követelmények teljesülését, figyelembe véve a tervezett üzleti tevékenységeket, a 145. cikk (2) bekezdésében említett összes információ kézhezvételétől számított három hónapon belül közlik ezt az információt a fogadó tagállam felügyeleti hatóságaival, és erről tájékoztatják az érintett biztosítót. A székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságai igazolják azt is, hogy a biztosító rendelkezik a 100. és 129. cikk előírásainak megfelelően számított szavatolótőke-szükséglet és a minimális tőkeszükséglet fedezetével cikk Közérdek Sem a kockázat helye szerinti tagállam, sem a kötelezettségvállalás szerinti tagállam nem akadályozhatja meg, hogy a szerződő a 14. cikk feltételei alapján engedéllyel rendelkező biztosítóval szerződést kössön, mindaddig, amíg ez a szerződéskötés nem áll ellentétben a kockázat helye szerinti tagállamban, vagy a kötelezettségvállalás szerinti tagállamban a közérdeket védő jogszabályi rendelkezésekkel. IV.2.2. A Bit. releváns rendelkezései 3/6

4 33. A tevékenység megkezdésének és folytatásának tárgyi feltételei 94. (1) A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység végzésének a feltétele c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség; (3) A biztosítónak és a viszontbiztosítónak - az informatikai rendszer védelméről szóló jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban - ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. (4) A biztosítónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a biztosítónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. (5) A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. 92. Biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése 244. (1) A biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell f) a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység végzéséhez szükséges ban meghatározott tárgyi feltételek meglétének igazolását, fb) amelynek keretében mellékelni kell legalább a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség meglétének igazolását, 111. Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe létesítésével kapcsolatos tagállami értesítés kezelésének szabályai 283. (1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja arról, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepet kíván létesíteni Magyarország területén, akkor a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát a biztosítási tevékenység magyarországi végzésének feltételeiről. (2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe tevékenységét a Felügyelet (1) bekezdésben meghatározott - felügyeleti hatóságnak küldött - tájékoztatásának kézhezvételét követően, vagy a tájékoztatásra rendelkezésre álló kéthónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének, vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének felügyeletével kapcsolatos szabályok 288. A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítótól a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a biztosítási szerződésekre vonatkozó jogszabályoknak (1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító megsérti a Magyarország területén hatályos - a fióktelepre vagy a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységre vonatkozó - előírásokat, vagy működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet vagy a biztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére. IV.3 Az MNB jogértelmezése A IV.2. pontban foglalt jogszabályhelyek és a Fióktelep által előadott tényállás alapján az MNB a következő álláspontot alakította ki. A biztosítói fióktelep a biztosítási tevékenység gyakorlásának olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely más tagállamban van, mint a biztosító székhelye (központi irodája). A biztosítói fióktelep tehát nem önálló entitás, hanem a biztosító tevékenységének a székhelyétől eltérő tagállamban történő kifejtésének helye, a biztosító része. A Szolvencia II irányelv 14. cikk (2) bekezdése és 15. cikk (5) cikke értelmében a biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély kiadásra a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának van joghatósága, az engedély kiadására, annak feltételeire a székhely szerinti tagállam joga az irányadó. A székhely szerinti tagál- 4/6

5 lam által kiadott tevékenységi engedély területi hatálya az irányelv 15. cikk (1) bekezdése alapján valamennyi európai uniós tagállamra kiterjed, és lehetővé teszi a biztosító számára, hogy a székhelyén kívüli bármelyik másik tagállamában fióktelepet létesítsen, mivel az engedély magában foglalja a letelepedés jogát. Annak megítélése is a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának a hatáskörébe tartozik, hogy a biztosítói fióktelep amely az előbb kifejtettek szerint nem önálló entitás, hanem a székhely szerinti tagállam által kiadott engedéllyel rendelkező biztosító része létesítésének a Szolvencia II. irányelv 146. cikk (1) bekezdésében írt valamely akadálya esetlegesen fennáll-e. Amennyiben a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának nincs oka kétségbe vonni a biztosító irányítási rendszerének vagy pénzügyi helyzetének kielégítő voltát, illetve a meghatalmazott képviselőre vonatkozóan a Szolvencia II. irányelv 42. cikkében írt követelmények teljesülését, úgy a fióktelep létesítéséről köteles tájékoztatni a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát. A fogadó tagállam felügyeleti hatósága pedig értelemszerűen már nem vizsgálhatja, hogy a biztosító az abban a tagállamban hatályos engedélyezési feltételeknek megfelel-e, illetve hogy a fióktelep létesítésének akadályai esetlegesen fennállnak-e, hanem az kötelessége, hogy két hónapon belül tájékoztassa a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát az adott tagállamban a biztosítási tevékenységre vonatkozó, a közérdeket védő jogszabályi rendelkezésekről. Előbbiekkel is összhangban, Magyarország területén figyelemmel a Szolvencia II. irányelv preambulumának (77) 2 és (78) bekezdésére, valamint az irányelv 180. cikkére a szolgáltatásnyújtás vagy a letelepedés szabadsága alapján biztosítási tevékenységet folytató másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító is köteles betartani a közérdek (general good) védelmének körébe tartozó, Magyarország területén hatályos jogszabályi rendelkezéseket. A fióktelepre vagy a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységre is vonatkozó hatályos szabályok betartatása érdekében az MNB a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben a Bit a szerint felléphet. Az MNB honlapján elérhető, Magyarország területén való szolgáltatásnyújtás feltételeiről szóló tájékoztató (Tájékoztató) 3. A Tájékoztató a biztosítási tevékenységre vonatkozó hatályos magyar jogszabályi rendelkezésekről ad általános tájékoztatást, melynek 2. számú melléklete tartalmazza a közjó vagy közérdek (general good) fogalmi körébe tartozó jogszabályokat is, mely védelmében szükség esetén az MNB felléphet a tagállami biztosítóval (biztosításközvetítővel) szemben. A general good fogalmába tartozó/tartozható szabályok elvi meghatározására pedig az Európai Bizottságnak a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a közjó fogalmának a biztosítási szektorra vonatkozó értelmezése tárgyában kiadott 2000/C 43/03. bizottsági Értelmező Közlemény -ében (Comission Interpretative Communication on Freedom to provide services and the general good in the insurance sector) (Értelmező Közlemény) került sor. A fentiek tükrében a Fióktelep által feltett kérdések megválaszolásához azt kell megvizsgálni, hogy vajon a Bit. 94. (5) bekezdése szerinti informatikai tanúsíttatásra vonatkozó kötelezettség a közérdek (general good) védelmének körébe tartozó, a más tagállami biztosító magyarországi fióktelepére is vonatkozó jogszabályi rendelkezés-e? Ennek eldöntéséhez Értelmező Közlemény a következő támpontokat adja. A közérdek védelmét szolgáló szabályok korlátozhatják csak legitim módon a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, ezzel biztosítva valamely nem harmonizált területen hozott tagállami rendelkezés közösségi joggal való összhangját. Az Értelmező Közlemény szerint ahhoz, hogy egy tagállami rendelkezés legitim módon (azaz a közösségi joggal összhangban) korlátozhassa, vagy akadályozhassa alapvető szabadságok érvényesülését, az adott rendelkezésnek a következő konjunktív feltételeknek kell megfelelnie: i) olyan szabályozási körbe kell esnie, mely nem került még közösségi szinten harmonizálásra; ii) a közérdek célját kell szolgálnia; iii) nem lehet diszkriminatív; iv) objektív szempontok szerint szükségesnek és a szabályozással tételezett célhoz képest arányosnak kell lennie; v) végül pedig a közjó érdekében védett szabályozási tárgyat a szolgáltató székhelye szerinti joga, melynek a szolgáltató tevékenysége egyébként a hatálya alá esik, ne oltalmazza. A biztosítási tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának tárgyi feltételei esetében a Szolvencia II irányelv 14. cikk (2) bekezdése és 15. cikk (5) bekezdése meghatározza mind a feltételekre irányadó pénzügyi szabályozási kör- 2 Belső piaci összefüggésben a szerződők érdeke, hogy a Közösségben elérhető biztosítási termékek lehető legszélesebb választékához férjenek hozzá. A kockázat helye szerinti, vagy a kötelezettségvállalás szerinti tagállamnak ezért biztosítania kell, hogy területén semmi ne akadályozza a Közösségben kínált biztosítási termékek forgalmazását, amennyiben e termékek nem sértik az adott tagállamban a közérdek védelmére szolgáló hatályos jogszabályokat, és amennyiben a közérdeket nem védik a székhely szerinti tagállam szabályai /6

6 nyezetet (székhely szerinti jogrend), mind pedig az azok meglétének vizsgálatára jogosult személyt (székhely szerinti felügyeleti hatóság). Az MNB kiemeli azt is, hogy amint arra az Értelmező Közlemény is utal ahhoz, hogy egy tagállami rendelkezés a közérdek védelmében a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is korlátozó jogszabályi rendelkezésnek minősüljön, olyan szabályozási körbe kell esnie, amelynek nincs közösségi jogi háttere. A biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó tagállami szabályozások közösségi jogi háttere viszont aligha vitatható, figyelemmel többek között a Szolvencia II. irányelv I. címe A tevékenység megkezdése című II. fejezetében foglaltakra, különösen a 18. és 23., engedélyezési feltételeket meghatározó egyebek mellett az adminisztratív szolgáltatásokra és a biztonságos üzletmenetre vonatkozóan is adatot tartalmazó üzleti tervet, mint engedélyezési feltételt taglaló cikkeire. Mindezek tükrében az MNB álláspontja szerint a Kormányrendeletben rögzített informatikai biztonsági követelmények, illetve ebből következően a Bit. 94. (5) bekezdés tanúsíttatási kötelezettséget előíró rendelkezései közvetlenül nem tartoznak a közjó védelme érdekében betartandó jogszabályok közé és így azok nem vonatkoznak a Fióktelepre. A Bit. 94. (3)-(5) bekezdésének a biztosítási tevékenység folytatásához használt informatikai rendszerekre vonatkozó rendelkezései a magyarországi székhelyű biztosító tevékenysége megkezdésének és folytatásának tárgyi feltételeit képezik, amelyek meglétét az MNB az általa lefolytatott, a tevékenységi engedély kiadására irányuló engedélyezési eljárás során ellenőrzi (lásd a Bit (1) bekezdés fb) alpontját). Előbbiek alapján az MNB egyetért a Fióktelep azon véleményével, mely szerint a Fióktelep a Bit. 94. (5) bekezdése szerinti tanúsíttatásra nem köteles. 6/6