A TISZANAGYFALUI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 Tiszanagyfalui Általános Iskola Tiszanagyfalu, Kossuth út 47. A TISZANAGYFALUI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

2 NEVELÉSI PROGRAM jó szóval oktasd, játszani is engedd /József Attila/ A nevelőtestület hitvallása: Az iskola nevelőtestülete egységesen vallja: A gyerek nemcsak nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyermekkor ezernyi csodáját, az élet teljességét. Iskolánk jövőorientált, boldog embereket akar nevelni, - gyermekekért van. Az iskola használói és fenntartója természetes igényként fogalmazza meg az intézménnyel szemben a gyermeknevelésben történő partneri együttműködést. Feladatunknak tekintjük az egész életen át tartó nevelés önnevelés igényének a megalapozását. Oktató nevelő munkánkat át kell, hogy hassa az egyetemes emberi értékek közvetítésének szándéka. Egyrészt a rend, a nyugalom, a biztonság, a hagyományok, a család és a közösség értékeinek felmutatása; másrészt a szabadság, egyenlőség, szolidaritás valamint az igazságosság, a másság, a tudás és a tolerancia. A sokféle értékrendet úgy jelenítjük meg, hogy azokra a fejlődő gyermek bármilyen világképet, világnézetet vagy emberképet ráépíthessen. Mikrokörnyezetünk megkívánja, hogy az ismeretek közvetítésén túl funkciógazdag, nyitott iskolaként működjünk. Munkánk során a pozitív motivációt, és a nevelő jellegű, meggyőzésen alapuló ráhatások módszereit részesítjük előnyben. Valljuk, hogy a nevelés folyamatának a teljes személyiség megalapozását kell szolgálnia, amelyben a személyiség teljes jogú résztvevője az adott pedagógiai folyamatnak, önnevelésnek. A gyermekek iránt érzett felelősség, a tudásba, a tudást közvetítő pedagógiába vetett hit és a szülők támogató segítsége lehet a garanciája egy pedagógiailag átgondolt, szülők által igényelt program megvalósításának. Az iskola hagyományait, értékeit őrző, a kor igényeinek megfelelően nyitott nevelőoktató intézmény kíván lenni továbbra is. 2

3 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Az iskola története Az iskoláról a legkorábbi írásos feljegyzések az 1789-es és az 1867-es évekből származnak. Az évi márciusi nagy tiszai árvíz megsemmisítette az írásos és tárgyi emlékek nagy részét ig a református és a római katolikus egyház működtette az iskolákat től (az alapító okirat szerint) állami intézménnyé vált. Tantermeink száma 3, majd ban jelentős előrelépést jelentett a 250 személy ellátására alkalmas konyha és a hozzá tartozó ebédlő megépítése. A tantermek száma bővült eggyel ben új központi iskolát építettek 3 tanteremmel ben további bővítés történt, a központi épület emeletén újabb 3 korszerű tanterem kapott helyet. Technika terem kialakítására került sor, 1991-ben számítástechnika terem, 1993-ban tornaterem épült. A könyvtár kettős funkciójúként működik. 2003/2004-es tanévtől iskolai könyvtárszobát működtetünk áprilisában megkezdődött a központi iskola B épületének rekonstrukciója, újjáépítése, melyben helyet kap egy technika-rajz terem, könyvtár, nyelvi labor, természettudományi szaktanterem, és két számítástechnika szaktanterem. Bővülnek a kiszolgáló helyiségek szeptember 1-jétől az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei lényegesen javultak. Az új épületben könyvtár, nyelvi labor, technika-rajz terem, kémia-fizika terem, számítástechnika tantermek kerültek átadásra. Az épületek állagmegóvását, folyamatos felújítását a fenntartó pályázati forrásokból valósította meg ben a tornaterem külső tatarozása, színezése ben sportpálya futópályák létrehozása ben a központi épületben nyílászáró-csere, kazánház rekonstrukciója, kazáncsere. A napközi épület külső tatarozása, szigetelése, nyílászáró-csere XXI. Századi oktatási eszközök bevezetése a Tiszanagyfalui Általános Iskolában: Interaktív tábla informatikai eszközök. A taneszközök minimális fejlesztése az integrációs pályázat anyagi támogatásából történt szeptember 1-jétől az intézményi konyha fenntartója és üzemeltetője a községi önkormányzat lett január 01-jétől iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A Tiszanagyfalui Általános Iskola a Nyíregyházai Tankerület intézményegysége január 01-jétől iskolánk fenntartója a Nyíregyházi Tankerületi Központ. 3

4 1. 2. Az iskola épületei 4

5 Személyi feltételek Az iskolában dolgozók létszáma, megoszlása Az iskolában dolgozók létszáma: 26 fő Engedélyezett pedagógus létszám: 19 fő Betöltött pedagógus álláshely: 19 fő 84 %-a nő középiskolai tanár 1 fő okleveles mesterfokozat 2 fő pedagógia szakos bölcsész: 1 fő ált. isk. tanár: 6 fő tanító tanár: 3 fő tanító: 6 fő Pedagógusok közül szakvizsgázott pedagógus: 4 fő Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő: Rendszergazda: 1 fő Iskolatitkár: 1 fő (nő) Technikai dolgozó: 5 fő (4 nő) - karbantartó 1 fő - takarító 8 órás 2 fő (nő) - takarító 6 órás 2 fő (nő) 5

6 Kinevezett dolgozók: Név Képzettség Antalné Nádasdi Valéria tanár Pedagógusok: Szaktárgy, spec. végzettség matematikatechnika Továbbtanulás Megbízatások osztályfőnöki munkaközösség vezető Árvainé Gyöngyösi tanár földrajz történelem intézményvezető-helyettes Zsuzsanna könyvtár Balogh Lászlóné tanár orosz történelemnémet munka és balesetvédelmi felelős, munkavédelmi képviselő Borbély Zoltánné tanár ének - történelem tehetségpont vezetője Deli Attiláné tanító pedagógia Dojcsák Margit tanító-tanár tanító magyar intézményvezető közoktatási vezető drámapedagógia Gribovszki Károly középiskolai földrajz testnev. sportkör vezető tanár testnevelés középfokú asztalitenisz edző Győrössi Tímea tanár angol - magyar Hornokné Suller Emese tanító ének hátrányos helyzetű tanulók tanulási tevékenységének segítése Hornok Zsolt Ince tanár biológia technika háztartásökonómia szakközgazdász számítástechnika Janasóczki Margit tanító alapfokú könyvtár, népművelés, ifjúságvédelem Kobzosné Kocsis Erika tanár matematika fizika életvezetési ismeretek és készségek, számítástechnika; drog prevenció Nádasdi Tiborné tanár matematika kémia drog prevenció életvezetési ismeretek és készségek Négyesi József tanító-tanár tanító rajz tűzvédelmi felelős, munkavédelem, elsősegélynyújtás, egészséges életmód, informatikai eszközök karbantartása ifjúságvédelmi felelős Nyirkos-Borsos Orsolya tanító fejlesztési differenciáló pedagógus szakvizsga Oroszné Müller Ilona tanító tanító tanulási nehézségek felismerése és kezelése Saláta Katalin tanító-tanár pedagógia, média ismeretek, drámapedagógia Szepesi Ibolya tanító-tanár tanító magyar középfokú könyvtár, tánc és dráma Volócziné Szabó Ildikó tanító tanító magyar nyelv és irodalom műveltségterület alsós munkaközösség vezető, SNI DÖK felnőtt segítő Nevelést és oktatást közvetlenül segítő: rendszergazda: Zajácz Miklós iskolatitkár: Pásztorné Bodnár Mónika 6

7 Kisegítő dolgozók: Név Munkakör Megbízatás Jászovics Lászlóné takarító Kovács Béláné Hivatalsegéd - takarító Szabó Róbert karbantartó Koncsol Mihályné takarító Sipos Józsefné takarító 1.4. Az iskola helyzet-meghatározása Az intézmény adatai Az intézmény neve: Tiszanagyfalui Általános Iskola Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény székhelye: székhelye: 4463 Tiszanagyfalu, Kossuth út 47. telephelyei: Tiszanagyfalu, Szabadság út Tiszanagyfalu, Kossuth út Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Nyíregyházi Tankerületi Központ 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. Intézményazonosító: SC3401 SC3402 SC3403 OM azonosító Működési területe: Tiszanagyfalu község közigazgatási területe 7

8 Az intézmény alapfeladatai - általános iskolai nevelés oktatás - alsó tagozat 1 4. évfolyam - felső tagozat 5 8. évfolyam - többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása iskolai osztályban - általános iskolai napközi otthonos nevelés - általános iskolai tanulószobai nevelés - tehetséggondozás - felzárkóztatás - halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrációs képességkibontakoztató felkészítése Képzési idő: Általános iskola 8 évfolyam Képzés szakaszai: 1-4. évfolyam alsó tagozat 5-8. évfolyam felső tagozat Az iskola alaptevékenységei Kötelező tanórai foglalkozások. A választható tanórai foglalkozások szervezése: felzárkóztatás, tehetséggondozás. (szakkör, egyéni fejlesztés,) Tanórán kívüli foglalkozások, napközis és tanulószobai ellátás. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. Kettős funkciójú könyvtár valamint iskolai könyvtárszoba, melynek szolgáltatásai minden tanítási napon igénybe vehetők. Csoportbontásos oktatás: idegen nyelv, magyar, matematika, informatika, történelem. (4-8. évfolyamon) 8

9 Egyéb tevékenységek Alapfokú művészetoktatás az Andrássy Katinka Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében - Zeneművészet hangszeres zene - Táncművészet néptánc társastánc - Képzőművészet - Dráma és színjáték Iskolánkban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézmény Rakamazi Telephelye szakemberei az alábbi feladatokat látják el: Logopédia Pszichológiai foglalkozás Gyógytestnevelés Nevelési tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő foglalkozások Kimenet, szerezhető végzettség Általános iskolai bizonyítvány. A felmenő rendszerben kifutó képzés 8. évfolyamának elvégzése alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. 9

10 A feladatellátást szolgáló ingatlanok A feladatok ellátásához a közoktatási intézmény rendelkezésére áll a tiszanagyfalui 249. tulajdoni lapon nyilvántartott 152. helyrajzi szám alatti 4302 m 2 Tiszanagyfalu, Kossuth út 47. szám alatti iskola. Tiszanagyfalu 552. tulajdoni lapon nyilvántartott 477. helyrajzi szám alatti ingatlan 3590 m 2 alapterületű Napközi Otthon, Tiszanagyfalu, Szabadság út 74. A tiszanagyfalui 649. tulajdoni lapon nyilvántartott 586/4. helyrajzi szám alatti ingatlan 7500 m 2 alapterületű Tornaterem. (A Tornaterem épület: 689 m 2.) Tiszanagyfalu, Kossuth út Igazgató neve: Dojcsák Margit Székhelye: 4463 Tiszanagyfalu, Kossuth út Mikrokörnyezeti helyzetkép, adatok az iskoláról, szociológiai jellemzők Tiszanagyfalu község, Szabolcs Szatmár Bereg megye nyugati határán található szép, Tisza menti környezetben, a megyeszékhelytől 30 km-re. Átlagos kisközség, lakosainak száma 1581 fő. A Községi Önkormányzat irányítása alá tartozik még a 6 km-re fekvő Virányos 330 fős lélekszámmal. (Lakosság összlétszáma: 1911 fő.) Aktívan dolgozók az összlétszám kb. 23%-a. Évszaknak megfelelően alkalmi munkát vállal fő. AZ önkormányzat a közcélú foglalkoztatással segíti a foglalkoztatási arány javítását. Munkalehetőséget 1991-ig a helyi termelőszövetkezet kínált, mely jogutód nélkül 1992-ben megszűnt. Községünkben egy könnyűipari üzem (varroda) működik. A legnagyobb foglalkoztató január 1-jéig az önkormányzat volt. Az egészségügyi ellátást 1 fő vállalkozó háziorvos, 1 fő fogorvos és 1 fő védőnő biztosítja. Az intézményi és lakossági pénzügyi szolgáltatást a Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, valamint a helyi Postahivatal látja el. A település intézményhálózata kiépült. Óvoda, Általános Iskola, Művelődési Ház, Könyvtár, Postahivatal, Takarékszövetkezet, Házi Orvosi Rendelő, Fogorvosi Rendelő, Védőnői és Gyermekjóléti Szolgálat valamint Gyógyszertár és Idősek Klubja működik. 10

11 A dolgozó felnőtt lakosság a környéken és a megyeszékhelyen dolgozik, küzdve a mindennapos bejárás gondjaival. A végbement társadalmi változások következtében a mezőgazdasági földterületek egyéni magán kézbe kerültek. A faluban alig 5 főre tehető azon gazdálkodók száma, akinek birtokában lévő földterület meghaladja a 30 hektárt. A földműveléssel foglalkozók nagy része 0,5-3 hektár közötti területet birtokol. Az elmúlt tíz év alatt óriásit fejlődött a község infrastruktúrája. Természetesen a villany, a víz mára már 100%-ban kiépített ben kezdett kiépülni a telefonhálózat, a vezetékes gáz. Ma már a lakások 80 %-ában működik a telefon és a lakosság 70%-a fűt gázzal. A népességi mutatók alapján évente a születések száma a községben alacsonyabb, mint a halálozások száma. Jellemző, hogy a fiatalabb generáció elvándorol a községből, bár az utóbbi években a folyamatra a visszavándorlás is jellemző. A külföldi népesség letelepedése a rendszerváltás óta nem számottevő, fő. Községünkre is vonatkozik a megyére általában megfogalmazott megállapítás, hogy rosszak a szociális viszonyok, és a foglalkoztatási gondokkal társuló szegénység ellehetetleníti a lakosság nagy részét. Az iskolába járó gyerekek családjainak életmódja, anyagi viszonyai is nagyon változóak. Tanulóink 70%-a hátrányos helyzetben él. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 17 %. Az iskolába járás rendszeresnek tekinthető, tanulóink 99%-a normál korú. A 8. osztályt normál korban elvégzők aránya 99%. A szülők iskolai végzettségét figyelembe véve: Értelmiségi: 13 %; középiskolát végzettek: 15 %; szakmunkás végzettségű: 51 %; általános iskolai végzettségű: 20%; az általános iskolát nem végezte el: 1%. A családok szociológiai jellemzői: A tanulók túlnyomó része, 51%-a 3 szobás lakásban lakik. A többiek általában 2 szobásban. A lakásban lakók létszáma: 4 fő, 34%; 5 fő, 38%; 6 fő, 18%. Jellemző szabadidő eltöltési mód: tévénézés este 8 óra után 61 %; játék a szabadban 35 %; videó 48 %; olvasás 27 %; számítógép 85 %; Internet használat 65 %. Folyamatosan szem előtt kell tartanunk a tanulók szabadidő kultúrájának fejlesztését. A családok anyagi kulturális kínálata: tévé (100%), videó (70%), parabolaantenna (50%) számítógép 85 %. A könyvek száma családonként db-ra tehető Az olvasási igény a felnőttek körében is átlagon alulinak mondható. 11

12 A gyerekek tanulmányi előmenetelét alkalomszerűen figyelemmel kíséri a szülők 25%-a, rendszeresen 22%, soha nem ellenőrzik 21%, egyikhez sem sorolható 24%. A tanulói felmérések alapján otthoni tanulásra fordított idő 1 óránál kevesebb 48%, 1-2 óra 26%, 2 óránál több 22%. A napközi és tanulószobai foglalkozáson részt vevők 80%-a viszont 1 óránál több időt fordít tanulásra. Napközis tanulók létszáma 86 fő, az alsó tagozatos létszám 74 %-a. Tanulószoba 55 fő, felső tagozatos létszám 62 %-a. Összesen az iskolai létszám 68 %-a jelenleg egész nap bent tartózkodik az iskolában Tárgyi feltételek Az intézmény épületei Kossuth úti iskola: (Központi épület) tanterem, 2 szertár, 1 nevelői szoba, 2 iroda, 1 szakköri foglalkoztató, vizesblokk, 1 játékudvar Karbantartó műhelyek Szabadság út 25.: (Új épület) 1 rajz-technika tanterem, 1 nyelvi labor, 1 könyvtár szoba, 2 informatika tanterem, 1 fizika-kémia tanterem, vizesblokkok, Szabadság út 74: (Napközi otthon) 2 tanterem, 1 ebédlő, 1 nevelői szoba, vizesblokk, játékudvar Tornaterem: Küzdőtér, lelátó - az intézményben nincs aula, iskolai rendezvények színhelye a tornaterem - 2 szertár, vizesblokk, 2 öltöző, 1 stúdió, 1 büfé, 2 tanári szoba (az egyik elsősegélynyújtó-hely), 1 kézilabdapálya, 1 röplabdapálya, 1 futódomb, 1 távolugrógödör. Magasugróhely és súlylökőhely kialakítása. Futópályák. A környezet parkosítása esztétikus. Taneszközök: Taneszközök, audiovizuális eszközök az intézmény leltárjegyzékében megtekinthetők. 12

13 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUN- KA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADA- TAI Az iskola funkciói 1985-től az iskola folyamatos célként kezelte tevékenységrendszerének intenzív fejlesztését. Törekedett a funkciógazdag tevékenység kínálat kialakítására. A folyamatos fejlődés a tanítás és tanulás tevékenységi rendszer közösségek kapcsolatok egymásra épülő logikáját követte. A nevelőmunka középpontjába az európai humanista értékek, az egészséges hazaszeretet, a magyarságtudat és a polgári értékrend bemutatását állítottuk. Előtérbe került a viselkedéskultúrának, a családgondozásnak, a műveltségnek, az egészségnek és a test harmóniájának tudatos, értékként való megjelenítése. Az iskola minden funkciójának nem tud azonos színvonalon eleget tenni. A szükségletek fontosságát mérlegelve meg kell határozni a lehetséges funkciók között, milyen prioritási rendet alakít ki. Nevelőtestületünk elsődleges célja egy magas színvonalú, modern tudást nyújtó a polgári társadalom elvárásait kielégítő kínálat biztosítása, amely versenyképes tudást biztosít minden tanulónak, amennyiben képességeinek megfelelő iskolába kerül. Ugyanakkor a hátrányos helyzetben élő gyerekek számára hatékony program kialakítása az esélyegyenlőtlenség mérséklésére. A nevelőtestület az alapfunkciók közül figyelembe véve a közoktatási változásokat, a helyi szükségleteket, a következőket részesíti előnyben: 1. értékközvetítés 2. ismeretközlés 3. képzés 4. funkciógazdag tevékenységi rendszer 5. szocializáció

14 - Az értékközvetítés előtérbe helyezését több tényező együttes hatása indokolja. A nevelőtestület számára komoly kihívás az értékek teljességének a felmutatási lehetősége az embernevelésben. Az egyetemes emberi értékek megismertetését, az európai polgári gondolkodás és értékrend közvetítését alapvető feladatának tekinti az iskola. - Az ismeretközvetítő funkció Új, eddig nem tanított - részműveltségi területek bevezetésére kerül sor a NAT keretében. A helyi tantervek nevelőtestületi megválasztása és első kipróbálása komoly odafigyelő munkát igényel. Az új tankönyvek és taneszközök megjelenése és megismerése tanári-tanítói megújulást igényel. Mindezek bevezetésére irányuló hatékony felkészülés a pedagógusoktól és a gyerekektől egyaránt erőfeszítést kíván. Oda kell figyelni, hogy a modernizáció a tudásszint növekedését eredményezze. - A képzési funkció Alapkészségek szilárd begyakoroltatása. Önálló tanulási képesség megalapozása. Informatikai és idegen nyelvi képesség fejlesztése. - Tevékenységi rendszerünk sokszínűségét, gazdagítását folyamatában kiemelt feladatként kezeljük. Célunk, hogy mindenki megtalálja, megtalálhassa a sajátos képességeinek megfelelőt, biztosítva számukra a választás szabadságát. - A szocializációs funkció keretében az elemi szokások kialakítását a polgári társadalom viselkedési és együttműködési készségeinek megalapozása a legfontosabb feladatunk. Együttműködési készség, a társas együttélési szabályok betartása, tolerancia. Konfliktuskezelés! Illemtani ismeretek gyakorlati alkalmazása. A személyes méltóság megtartása, az ember és természet harmonikus kapcsolatára való törekvés. A pozitív életvitel megalapozása az iskolában és a családban. 14

15 2. 2. Alapelvek Az alapelvek az intézmény önmeghatározásának legfontosabb értékei, melyek áthatják a teljes nevelési rendszer a pedagógiai koncepció és a nevelő-oktató munka folyamatának egészét. Nevelés és oktatás Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka során fejlesztjük az alapkészségeket, és a tanulók számára korszerű, a mindennapi életben használható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk; iskolánk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozó olyan ismereteket közöl, melyek segítik a diákok világképének formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; nevelő-oktató tevékenységünk célja a gyermek személyiségének széleskörű fejlesztése; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására; fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szűkebb lakóhelyünk hagyományaival; célunk, hogy a tanulók körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit. Komplex Instrukciós Program alkalmazása. Részvétel a közéletben Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként működjünk. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, Tiszanagyfalu érdeklődő polgáraival; helyszínt és humán erőforrást biztosítunk különböző helyi rendezvényeknek; ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a helyi óvodával, területi iskolákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel; a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle helyi rendezvényeken, és ilyen a tanulók számára szervezett helyi szintű megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen. Módosította a március 29-i 99/2016.sz. nevelőtestületi határozat 15

16 Az iskolát meghatározó alapelvek 1. Demokratizmus és felelősségvállalás 2. Tudás iránti vágy felkeltése 3. Gyermekközpontúság 4. Esélyegyenlőség A választott alapelveket koherens, egymásra épülő rendszerként fogjuk fel. 1. Demokratizmus és felelősségvállalás A demokratizmus és felelősség az iskola tanulói és tanárai számára széleskörű jogokat biztosít az intézményi működés minden területén. Ki kell hangsúlyozni a jogokkal együtt járó felelősség vállalását is. Kiemelten kell figyelni az autonómia, az önmegvalósítás, a személyiség kibontakoztatásának a lehetőségére, a szakmai önállóságra. Az iskola nyitottságára való törekvésünk, a szűkebb és a tágabb környezettel való sokirányú kapcsolatépítés és kapcsolattartás a szándékunk. Az iskola a szülőkkel közösen állapítja meg a helyi szükségleteket, az iskolán belüli szolgáltatásokat, az iskola munkarendjét. A szülői igények teljesítése a fenntartó, a szülő és gyerek, az iskola konszenzusán múlik, valósul meg. Az iskolában szülők közössége, és tanulói diákönkormányzat működik. A tanulók az iskolai élet minden részterületéről véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek. A diákönkormányzat révén érdemben is bekapcsolódhatnak az iskola pedagógiai folyamatainak szervezésébe. Az önkormányzatnak segítséget kell adnia a tanulóközösség belső önfegyelmének, viselkedéskultúrájának alakításához. Segíti az érdekek kulturált képviseletének begyakoroltatását. Iskolai kommunikációs csatornák. Kölcsönös információáramlás az iskolavezetés és nevelőtestület, pedagógusközösség és a tanulók, nevelőtestület és gyermekközösségen belül. A demokratizmusnak itt is együtt kell jelentkeznie a felelősséggel. 16

17 A tanár felelőssége, hogy mindenki számára a megfelelő ismeretet és képzést nyújtsa. Minden tanuló a számára legfejlesztőbb szolgáltatást kapja. A segítség számára olyan legyen, hogy tanulmányaiban a lemaradást megakadályozza. A tanulók felelőssége, hogy használják ki optimálisan az iskola által nyújtott szolgáltatásokat. A szülő felelőssége, hogy felügyelje gyermeke szorgalmát, ösztönözze maximális, tőle telhető teljesítmény elérésére. Igényelje a gyermeke számára szükséges, felajánlott szolgáltatásokat. Az iskola csak úgy tud megfelelni a kihívásoknak, ha szakmailag autonómmá válik. Teljes szakmai önállóságot értünk az iskola autonómiáján. A pedagógiai problémák megoldásának hogyanját kizárólag szakmai kérdésnek tekintjük, amelyek az iskola szakmai kompetenciájába és döntési felelősségébe tartoznak. Tiszteletben tartását az önkormányzattól és a szülőktől elvárjuk. A gyermekek személyiségi jogait mindenkinek tiszteletben kell tartani, állampolgári és tanulói jogait egyetlen iskolai dolgozó sem sértheti meg. Olyan állampolgárokat kívánunk nevelni, aki szabadon kibontakoztathatja személyiségét. Sokszínű tevékenységekkel biztosítani kell a tanulók eltérő szerepvállalásait. Ösztönözzük a kreativitást, az önálló alkotások és produktumok létrehozását. Ez a személyes autonómiájukat is megalapozza. Az iskolai autonómia kibontakoztatásához önfejlődésre képes, stabil értékrendben gondolkodó pedagógusokra van szükség. A nevelőtestületi együttműködésen, a személyes felelősségen alapuló munkát értjük. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy mindenki az elfogadott Pedagógiai Program és a testületi munkamegosztás szerint végezze munkáját. A munkaközösségek szerepe felértékelődik. A szaktárgyi kérdések problémáinak a megválaszolása, a fejlesztési elképzelések kimunkálása és megvalósítása az ő hatáskörük. A demokratizmus és felelősség, az autonómia és az iskola nyitottsága egybeesik a társadalom alapvető törekvéseivel. Célunk, minél több alkotmányos érték felmuta- 17

18 tása tanulóink előtt, hogy a plurális társadalom sokarcúságának megfelelő társadalomképet közvetítsünk számukra. Fontosnak tartjuk a nyitottság érvényesülését az iskolai közösségek belső életében. Szoros együttműködést kell kialakítani a családokkal. Nyitottnak kell lenni az iskolának az egész település felé, kulturális szolgáltatásaival. 2. Tudás iránti vágy felkeltése Az iskola alapfunkciójából következik az alapműveltség megszerzése. Alapvető cél, hogy tudományosan rendszerezett ismeretek nyújtásával előkészítsük a tanulókat a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. A tanulói képességek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével egyenlő lehetőséget kell biztosítani az általános műveltség alapjainak elsajátításához, mindezekkel és a szabadidő hasznos eltöltésével, praktikus ismeretek elsajátításával felkészíteni a gyerekeket a jövő szolgálatára. A tanulás tanítható! A tanulás képességének fejlesztése párhuzamos az ismeretelsajátítás folyamatával. Átfogó nevelési oktatási feladatunk, hogy gyermekeinket megtanítsuk tanulni. Ehhez az adott életkornak megfelelő fejlettségű tanulási képességek szükségesek, amelyek a tanítás, tanulás folyamatában intenzíven fejlődnek. A fejlődés, fejlesztés függ: a célirányosan megválasztott tevékenységtől, műveltségi anyagtól, a tanítási tanulási stratégiától és taktikától A tanulás ismeretszerzést, jártasságok, készségek kialakítását, képességfejlesztést jelent. A tanulás megismerési folyamat, amely során fejlődik a gyermek érzékelése, észlelése, figyelme, képzelete, emlékezete, gondolkodása, érzelmi és akarati cselekvése, magatartása, tehát egész személyisége. Arra kell törekedni, hogy a tanulás öröm legyen a gyermek számára. A tanulásra való motiválás a pedagógus egyik legfontosabb feladata. Ez kisiskolás korban főleg érzelmi, később intellektuális alapon történik. 18

19 A gyermek tanulási karrierjét nagyban meghatározza, hogy mennyire sikerül nála kialakítani a folytonos kedvet, késztetést a tanulás iránt, amelyet felnőtt korában is megtart. Ehhez szükséges feltételek: az érdeklődés felkeltése és fenntartása a tanulási siker biztosítása A siker csak a gyermekre szabott differenciált fejlesztéssel, a tanuláshoz biztosított idő egyéniesítésével érhető el. A pedagógus időbeli értékelő magatartása soha nem maradhat el. Fontos feladatunk, hogy kisiskoláskortól kezdődően fokozatosan alakítsuk ki a gyermek ellenőrzési, önelemzési, önértékelési képességét. 3. Gyermekközpontúság Az iskola az egyes gyereket állítja a nevelés középpontjába. A pedagógusok egyéni bánásmóddal, személyes kapcsolataikkal teremtik meg a feltételeket az egyén fejlődéséhez. Segítjük a közösséggé válás létrejöttét. A gyermekek számára törekszünk a testi biztonság mellett, az érzelmi biztonság megteremtésére. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolában értelmes rend és fegyelem uralkodjék. A gyerekek egyéniségéhez empátiával, azt elfogadva közeledünk. Követelménytámasztással kerülnünk kell a túlterhelést. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a személyiségnek. Nagyra értékeljük a pedagógus személyes hitelességét és példaadását. Célunk, hogy minden tanuló érezze magát jól az iskolában, vegye körül kellemes környezet, érezze azt magáénak. 4. Esélyegyenlőség A tanulók összetétele heterogén. Hátrányos helyzetű körülményként jelentkezik a települést sújtó munkanélküliség, a szülői környezet kisebb iskolázottsága. Nem mondhatunk le az esélyegyenlőség mérsékléséről. A tanulói összetétel széleskörű feladatokat kíván tehetséggondozás, felzárkóztatás, versenyeztetés. 19

20 A Komplex Instrukciós Program alkalmazásával lehetőség nyílik a tanulásban lemaradt tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére az osztálytermi munkában is. Az iskola sokszínű tevékenységkínálata alkalmas arra, hogy a művelődési hiányokat kompenzálja tanulói számára. Ehhez az iskola házi adottságai elfogadhatóak, a nevelőtestület alkalmas erre, pozitív fenntartói hozzáállással a finanszírozási feltételek megteremthetők. A szülők anyagi hátterének hiányai szociális gondoskodás keretében kompenzálható. Közös akarattal képesek vagyunk az esélyegyenlőtlenség csökkentésére, és elérni, hogy minden tanítványunk képességének megfelelő középiskolába folytassa tanulmányait Megkülönböztetés tilalma Megkülönböztetésnek minősül: a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, megalázás, megfélemlítés, jogellenes elkülönítés. Zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, melynek célja a gyermek, a tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Közvetett hátrányos megkülönböztetés, minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját, a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az ide vonatkozó törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányosan megkülönböztetett gyermek, tanuló jogsérelmének orvoslása nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A hátrányos helyzet orvoslására a törvén y- ben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Módosította a március 29-i 99/2016.sz. nevelőtestületi határozat 20

21 A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében feladatinak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell, hogy figyelembe vegyék. A gyermek mindenek felett álló érdeke: - A szolgáltatásokat megfelelően biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. - A törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez. - Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek Értékek Az iskola szakmai értékei Az iskola belső értékeinek fundamentumként kell állnia a mindennapi gyakorlatban. Intézményi pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a korszerű technikai - technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Nevelő-oktató munkánk egészét áthatja az értékalapú szemléletközpontúság elve, mely a keresztény világnézet és emberi magatartás alapvető értékein alapul: szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, rend, szabadság, tudás, szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítés (differenciálás). A nevelőtestület magáénak érzi, a szülői ház túlnyomó része támogatja a helyi szükségletekhez igazodó intézményi nevelés rendszerét. Programjaink lehetővé teszik az emberi értékek közvetítését. Eleget kívánunk tenni a tanulói képességeket differenciáltan fejlesztő ismeretnyújtó és értékközvetítő funkcióinak. Kiemelten kezeljük a szabadidő sport és kulturális tevékenységek szervezését. Az iskola nyitott intézmény. 21

22 Az intézményt szellemi műhelynek tekintjük, melyben a rendszer működtetőjeként vesz részt a nevelőtestület és a pedagógus autonóm módon. Demokratikus a joggyakorlás. A szakmai munkaközösségek teljes szakmai önállósággal végzik munkájukat. A tanulói önkormányzat működése az iskola belső életének erőforrása. A nemzeti és iskolai hagyományok ápolása, a tanulóközösség figyelemreméltó ös-- szetartó erői. A nemzeti ünnepeken való cselekvő részvétel, a magyarsággal való azonosulás lehetőségét teremti meg. Értékteremtő tevékenységeink a szülőföldhöz, a szűkebb környezethez való kötődést szolgálják. Az iskolai élet belső hagyományai a konkrét cselekvések az egyéni arculat megalapozását, megőrzését segítik. A nevelő testületet reális helyzetértékelés jellemzi. A nevelőtestület erkölcsi morálja, munkakultúrája, emberi kapcsolatai a polgári társadalmakat jellemző értékek irányába halad. Túlnyomó többségükre a közös gondolkodás, iskolagondolkodás jellemző Az iskola által preferált emberi értékek A érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be. Egyrészt hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval. Másrészt elősegíti az egyén fejlődését is, azaz individuális fejlesztő funkciót is betölt. Értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, valamint az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket; Előttünk modern gondolkodású, tisztességes, boldogságra vágyó, jövőorientált ember nevelése a cél. Az iskola csak a családdal együtt vállalhatja fel a személyes értékek alakítását. Nem zárt értékközvetítést feltételezünk, hanem az iskola és az egyén életét átfogó, nyitott értékmozgást. (Egyes értékelemek példaként szolgálnak, irányokat jelölnek.) 22

23 A következő értékcsoportokat, értékeket tartjuk kiemelten fontosnak: Jóság, szépség, igazság, általános emberi értékek kialakítása európai mintára. /Baranyi/ A világ globális problémáira vonatkozó értékek, az emberiség egyetemes értékeinek megőrzésére irányítja a figyelmet. Az erőszak elutasítása, a béke megóvása. Népek és nemzetiségek közötti megbékélésre törekvés. Az emberiség jövőjéért érzett felelősség. A humanizált társadalom és világkép értékeinek megismertetése, az alapvető polgári társadalom értékrendjének bemutatása szempontjából. - egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása - egyenjogúság elismerése - állampolgári kötelességek vállalása - tolerancia, törekvés az érdekegyeztetésre - készség a kompromisszumra A hazához, a nemzethez kapcsolódás értékei: - egységes nemzettudat - nemzeti szimbólumok tisztelete - nemzeti és népi hagyományok ápolása - más népek nemzeti érzéseinek tisztelete Társadalmi eredményesség. - a tanulással, műveltséggel kapcsolatos értékelemek - folyamatos önművelési igény - problémaérzékenység, kreativitás A munkához való viszony - kötelességtudat - igényesség a munkában - teljesítményközpontúság - a munkasiker öröme - a munka tisztelete - a korszerű technika szerepének fontossága - alkalmazkodás a változásokhoz Társas kapcsolatok - személyes kapcsolatok: - emberi méltóság tisztelete - önzetlenség - családi összetartozás - szeretet - fogékonyság a barátságra 23

24 - szociális kapcsolatok: - együttműködés - felelősség másokért - szolidaritás - tolerancia Az én harmóniája, autonómiája - önismeret - önkritika - önállóság - nyitottság - önbecsülés - szerénység A biológiai lét értékei - ökológiai szemlélet - a természet védelme - fogékonyság a természeti szépségek iránt - az élet tisztelete - egészséges életmód A különböző értékcsoportok felmutatása alkalmat teremt a gyerekeknek az értékek közötti eligazodásra, értékválasztásra. Az értékek és normák szoros egységben jelennek meg. Tudjuk, hogy a megismerésük és megértésük kevés. Tevékenységek, tevékenykedtetések során jutunk el az értékek vállalásáig, az értékek elfogadásáig Feladatok A funkcióból, az értékekből következő célok, feladatok Az általunk választott funkciók és értékek az iskolai gyakorlatban konkrét célok és tevékenységek formájában valósulnak meg. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk az emberiség közös értékei a demokrácia és a jogállam értékei európai, humán, illetve transzcendentális értékek 24

25 A nevelőtestület maga is elfogadva ezeket az értékeket, egységes alapelvek alkalmazásával közvetíti. A tanulókkal tehát az egyetemes emberi értéket az európai polgári gondolkodás értékrendjét önértékelésre alapozva jelenítjük meg. Tanítási tartalom tényeinek és alapkészségeinek tudásán túl, tudjanak önállóan ismeretet szerezni. Problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása, gondolkodási műveletek fejlesztése, differenciált foglalkoztatás, csoportmunka, reális önértékelés kialakítása. Számítástechnikai ismeretek alkalmazása, idegen nyelv ismeret. Tehetséggondozás, versenyeztetés, felzárkóztatás. Helyi értékelési rendszer folyamatos működtetése évfolyamon német, angol, magyar, matematika, informatika, történelem tanítása csoportbontással. Hagyományos tevékenységeken túl erősítjük az igényeket a kreatív, környezetvédelmi, hagyományőrző és természetjáró jellegű munkaformák iránt. Kulturális és művelődési lehetőségek, sport és az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, gyarapítása. Az önkormányzat füzéri gyermeküdülőjében lehetőség nyílik a természetjárás iránti igény szokássá tételére. A gyerekek életkori sajátosságainak figyelembevételével a munkavállalásra való felkészítés. Célunk, hogy szívesen végezzenek fizikai munkát, és szívesen kapcsolódjanak be értékteremtő munkába. A szociokultúrális hátrányok kompenzálása. A tanulás előfeltételeinek olyan mértékű biztosítása, hogy a szociális gondok ne akadályozzák a gyereket a tanulmányaiban (étkezés, taneszközök hiánya). - Hátrányos helyzetű tanulóink számára az alapkészségek fejlesztése és az eredményes szocializáció érdekében az integrációban szervezett oktatás-nevelés mellett egyéni felzárkóztató programokat és tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk továbbra is. - Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés keretében arra törekszünk, hogy iskolánk minden tanulója azonos eséllyel vegyen részt az oktató-nevelő munka minden területén. A gyerekek demokratikus joggyakorlásának biztosítása. A diákönkormányzat színvonalas működésének biztosítása. Felkészítés a továbbtanulásra, pályaválasztásra. 25

26 Nevelési módszerek Közvetlen (direkt), amely a nevelő személyes kapcsolata révén hat a tanulókra. Közvetett (indirekt), amely a tanulóra gyakorolt hatások átélésen és a közösségen keresztül jut érvényesülésre. Alkalmazott nevelési eljárások (direkt és indirekt): direkt módszer A szokások kialakítása: indirekt módszer követelés közös célok kitűzése, elfogadása gyakorlás tevékenységek megszervezése segítségadás hagyományok kialakítása ösztönzés követelés ellenőrzés ösztönzés visszajelzés ellenőrzés visszajelzés Magatartási formák közvetítése: személyes példamutatás tények bemutatása elbeszélés nevelői részvétel a közösségi tev. követendő minták kiemelése műalkotás elemzése Tudatosítás, meggyőződés kialakítása: beszélgetés magyarázat önálló tanulói elemző munka folyamatos tájékoztatás a normákról vita Céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha tanulóink: Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek, többségük a minimál követelmények teljesítésén túl az egyéni képességek alapján elvárható legjobb szinten felel meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek. Rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képesítenek arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljenek, helyüket megállják. Ismerik az emberi közös kapcsolatokhoz, kulturált viselkedéshez, közösségben éléshez nélkülözhetetlen magatartásformákat. Van elképzelésük közelebbi és távolabbi jövőjükről. 26

27 Kompetencia-területek A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének alkalmazása A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalom az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák, ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít A kulcskompetenciák fejlesztésének célja A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése, feltételrendszerének megteremtése az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek elsajátításának lehetőségét biztosítani a térség minden társadalmi csoportjának, rétegének, amely csökkentheti esélyegyenlőtlenségüket, a foglakoztatási hátrányukat, s segítheti a társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódást, támogatni az integrációs és inkluzív programok elterjedését, az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemlélet meghonosítását, az ezt megvalósítani képes oktatási és képzési rendszereket, pályaorientációs programokat, IKT kompetenciák fejlesztését, hogy az érintettek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek, egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, egyénre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés, a kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetíteni képes pedagógusok képzése, cél egy olyan tanuló hálózat létrehozása, amely horizontálisan és vertikálisan is szervezett, tagjai részére biztosítja a megfelelő információ-áramlást, konzultációs lehetőséget. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. 27

28 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmikulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete 28

29 szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja indokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség 29

30 Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek 30

31 rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás 31

32 Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása 32

33 kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallásinyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás 33