Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 2. oldal bb) aennyiben ás víziútnál LKHV szerepel, akkor az a (2

Átírás

1 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 1. oldal 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalas, illetőleg hajózásra alkalassá tehető terészetes és esterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról A víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény 88. (2) bekezdésének h) és j) pontjában kapott felhatalazás alapján, valaint figyeleel a nezetközi jelentőségű víziutakról szóló európai egállapodás kihirdetéséről szóló 151/2000. (IX. 1.) Kor. rendelet 3. (2) bekezdésében foglaltakra, a következőket rendele el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya a)1 Magyarország területén található és e rendeletben eghatározott folyókra, csatornákra, tavakra és ezeknek e rendeletben szereplő űtárgyaira, valaint fenntartóira, b)2 az egységes közlekedési szervezetre3 és a vízügyi feladatokat ellátó központi állaigazgatási szervezetre4 terjed ki. (2) E rendelet hatálya ne terjed ki a kizárólag kedvtelési célú hajózásra alkalas terészetes, illetve esterséges vízfolyásokra és tavakra, ahol ezek kezelője köteles gondoskodni a külön jogszabályban5 előírt jelek és jelzések kihelyezéséről. Értelező rendelkezések 2. E rendelet alkalazásában: a) hajózási kisvízszint (a továbbiakban: HKV): aa) változó vízállású víziutaknál - a nezetközi jelentőségű európai víziutakról szóló európai egállapodás6 ajánlása szerint - a HKV az az év legalább 240 napján vagy a hajózási szezon 60%-ban fennálló vízszint, aely ellett a víziút osztálya szerinti, e rendeletben eghatározott követelények teljesülnek, ab) duzzasztott folyószakaszokon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon a HKV az üzerendben előírt üzei kisvízszint; b) legkisebb hajózási vízszint (a továbbiakban: LKHV): a Dunára egállapított HKV, ba) a Dunának az 1811,00 fk és az 1433,00 fk közötti változó vízállású szakaszán az LKHV a tárgyidőszakot egelőző 30 év jégentes időszakának adataiból száított 94% tartósságú vízhozahoz tartozó vízszint, 1 Módosította: 91/2011. (XII. 30.) NFM rendelet Megállapította: 24/2004. (III. 10.) GKM-KvVM együttes rendelet 4. (1). Hatályos: III. 10-től. A folyaatban lévő ügyekre is alkalazni kell. 3 Lásd: évi XLII. törvény, 231/1997. (XII. 12.) Kor. rendelet. 4 Lásd: évi LVII. törvény Lásd: 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet 7. elléklet. 6 Lásd: 151/2000. (IX. 1.) Kor. rendelet.

2 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 2. oldal bb) aennyiben ás víziútnál LKHV szerepel, akkor az a (2) bekezdés a) pontjában eghatározott ódon száított 94%-os tartósságú vízhozahoz tartozó vízszintet jelenti; c) hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV): a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítényeknek e rendelet előírásai szerint történő tervezésénél és kivitelezésénél értékadó vízszint, ca) aely a tárgyidőszakot egelőző harinc év jeges időszakon kívüli részében 1 százalékos tartóssággal érvényesült agas vízhoza ellett adódik, illetve cb) duzzasztott folyószakaszon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon az üzerendben eghatározott üzei nagyvízszint; d) hajóúti vízélység: a víziúton a HKV-nél a hajóútban ért vízélység; e) hajózási szezon: a 75%-os vagy azt eghaladó értékű jégzajlás, a külön jogszabályban eghatározott II. fokú árvízszintet eghaladó árvíz vagy ás rendkívüli körülény által okozott, a hajózási hatóság által kihirdetett hajózási zárlat időtartaát ne tartalazó időszak. Víziút osztályba sorolása 3. (1) Víziutat az 1. száú ellékletben eghatározott tíz víziútosztály egyikébe kell sorolni a) a víziúton közlekedtethető úszólétesítények, illetve azok tolt kötelékének értékadó hosszúsága, szélessége, erülése, b) a víziúton közlekedtethető úszólétesítény testének legalsó pontja és a ederfenék között feltüntetett, a ederanyag inőségétől függő biztonsági távolság (2. száú elléklet), valaint c) a víziútra előírt űrszelvényagasság (2. száú elléklet) figyelebevételével. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelényt ne kell alkalazni arra a víziútra, aelyen külön jogszabályban védetté nyilvánított híd alatt az űrszelvényagasság az e rendeletben előírtnál kisebb. (3) A víziút élysége akkor felel eg az adott víziútosztálynak, ha a ederanyag inőségétől függő biztonsági távolsággal növelt értékadó erülés - int HKV-nél érhető vízélység - legalább a értékadó szélesség alapján szükséges hajóútszélességben rendelkezésre áll. (4) A víziút a víziútosztálya szerint az 1. száú ellékletben eghatározott úszólétesítények, illetve azok tolt kötelékének kétirányú közlekedésére alkalas, de a víziút egyes szakaszain az időjárási körülények, víziút-szabályozási unkálatok, építési űveletek, illetve egyéb a ederrel kapcsolatos okok iatt az úszólétesítények, illetve azok tolt kötelékeinek találkozása időszakosan korlátozható1. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint osztályba sorolt víziutakat e rendelet 3. száú elléklete tartalazza. (6) A víziutak egyes szakaszaira, illetve a tavak tekintetében az adott tó teljes területére egállapított HKV és LNHV vízszinteket e rendelet 4. száú elléklete tartalazza. 1 Lásd: 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet 14. elléklet.

3 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 3. oldal (7) A Duna víziútjával kapcsolatos hatósági, illetve szakhatósági eljárása során a hajózási hatóság a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásait1 is érvényesíti. Víziút időjárás és hullájellezők szerinti hajózási zónába sorolása 4. (1) A hajózás biztonsága érdekében a víziutakat időjárási és hullájellezőik szerint e rendeletben eghatározott négy hajózási zóna egyikébe kell sorolni. (2) Víziút hajózási zónába sorolása az 5%-os valószínűségű legnagyobb hulláagasság alapján történik. Az egyes zónákra jellező legnagyobb hulláagasságot, illetve a víziutak hullájellezők szerinti hajózási zónába sorolását e rendelet 5. száú elléklete tartalazza. Víziút entén létesítendő szükségkikötők legkisebb száa 5. (1) Víziút entén létesítendő szükségkikötők száának eghatározásánál figyelebe kell venni, hogy a víziút jellező forgala szerinti száú hajó szükség esetén biztonságosan elhelyezhető legyen és teljesüljön az a követelény, aely szerint a legközelebbi szükségkikötőt a hajók legfeljebb tizenhat órányi hajózással elérhessék. (2)2 A víziút entén eglévő szükségkikötők szábavételekor a szükségkikötőkön túl a zárt öbölben vagy edencében elhelyezkedő kikötőt, illetve a vízügyi hatóság és a hajózási hatóság által - továbbá terészetvédeli területen a környezetvédeli hatóság és a terészetvédeli hatóság véleényének kikérésével - biztonságos áteneti tartózkodásra alkalasnak inősített ellékágat, öblözetet is szükségkikötőként lehet figyelebe venni. (3) A víziutak entén igénybe vehető szükségkikötőket a 6. száú elléklet tünteti fel. (4)3 A különleges állapot bekövetkezéséről a víziúton közlekedő hajókat kellő időben kell értesíteni és tájékoztatást kell adni a szükségkikötőkben rendelkezésre álló helyek szááról. A tájékoztatást a Dunán a Budapest Főváros Korányhivatala intézkedésére a hajózási inforációs rádióálloás adja, ás víziutakon a hajózási rádiószolgálatban használatos 16-os csatorna igénybevételével a vízügyi igazgatási szerv biztosítja. Víziutak nyilvántartása 6. (1) A víziutakat a hajózási hatóság a víziutak jegyzékében tartja nyilván. (2) A nyilvántartás kiterjed a víziút: a) nevére és egyéb azonosítóira, b) tulajdoni viszonyaira, kezelőjére, c) helyszínrajzára, ederviszonyaira, d) a víziúton kitűzött hajóút kitűzési tervére, valaint a víziközlekedés forgalának irányítására szolgáló jelzések kihelyezési tervére, e) a hajózási érdekű hidrológiai, hidraulikai adataira, 1 A dunai hajóút éreteire és a Dunán lévő hidrotechnikai és ás létesítényekre vonatkozó ajánlások évi kiadás, Duna Bizottság (Recoandations relatives a l établisseent des gabarits du chenal, des ouvrages hydrotechniques et autres sur le Danube , Coission du Danube). 2 Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 24. (2), 24. (3). 3 Módosította: 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 37., 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 24. (2), 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 27..

4 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 4. oldal f) területén található létesítények, építények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira, g) a víziutat a vízfelszín alatt, illetve felett egközelítő vagy keresztező nyovonalas létesítények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira, h) e rendeletben eghatározott jellezőire, i) állandó jellegű közlekedési korlátozásokra, valaint a víziút használhatóságát korlátozó gázlók, hajóútszűkületek és egyéb akadályozó tényezők adataira, j) távközlési és segélyhívó rendszerére. (3) A nyilvántartáshoz szükséges adatokat és tájékoztatást a (2) bekezdésben szereplő adatok, illetve dokuentációk kezelésére illetékes szervek, gazdálkodó szervezetek és ás érintettek térítésentesen bocsátják rendelkezésre. (4) A víziutak jegyzéke nyilvános. Víziúttal és víziúti létesíténnyel, valaint fenntartásukkal és üzeeltetésükkel kapcsolatos egyes követelények 7. (1) A víziközlekedés zavartalansága, hatékonysága és biztonsága érdekében víziúton: a) a hajóút szélességét, a hajóút kanyarulati ívét, a víziúton található létesítények egközelítésére szolgáló hajóút, valaint a várakozóhelyek éretezését és kialakítását, továbbá ás, a víziközlekedést, valaint azon belül a hajózás biztonságát érintő, további víziúti jellezőket a víziúton közlekedtethető hajó, bárka, illetve tolt kötelék éreteinek, a Dunát illetően pedig indezeken túl a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásainak figyelebevételével kell eghatározni; b) ha jogszabály1 a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítények tervezésével és kivitelezésével összefüggő követelényeket a legnagyobb hajózási vízszint (LNHV) függvényében állapítja eg, azokat az e rendeletben a HNV-hez kötött követelényekkel együtt kell teljesíteni úgy, hogy a nagyobb agasságot eredényező követelényt kell alkalazni; c) víziutat keresztező híd, távvezeték, illetve ás, a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítény tervezése, építése, illetve átépítése során az 5. száú ellékletben a víziút osztálya szerint egadott nagyobb éretnek egfelelően kell kialakítani a hajózási űrszelvény éreteit. Hidat, illetve ás keresztező létesítényt úgy kell elhelyezni, hogy az ezek térségén történő áthajózás HKV-nél, középvíznél és LNHV-nél is biztonságos legyen; d) víziúton e rendelet kihirdetésekor ár űködő pontonhídon, illetve hajóhídon túl új pontonhíd, illetve hajóhíd űködtetésére csak különösen indokolt esetben, áteneti időszakra kerülhet sor. Pontonhíd, illetve hajóhíd kezelésére és fenntartására, különös tekintettel a hajók áthaladásának biztosítására, külön jogszabály rendelkezése szerint kell eljárni; 1 Lásd: 4/1981. (III. 11.) KPM-IpM együttes rendelet, 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IpM együttes közleény, 28/1965. (V. É. 20.) OVF-KPM együttes utasítás.

5 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 5. oldal e)1 felsővezetésű kop kötelét a 2. száú ellékletben eghatározott agasságban kell átvezetni a víziút felett, ha a április 7-ét egelőzően létesített felsővezetésű kop kötele a 2. száú ellékletben eghatározott agasságnál alacsonyabban van átvezetve a víziút felett, a kop kötelét április 7. napjáig az e rendeletben előírt agasságban kell átvezetni, illetve kötélvezetésű kop kötelének az átkelések szünetében a ederfenékre történő leeresztésével vagy kötélvezetéstől, láncvezetéstől független átkelőhajó üzeeltetésével kell a víziközlekedés zavartalanságát, hatékonyságát és biztonságát biztosítani; f) víziutat a térszín alatt keresztező nyovonalas és egyéb létesítényt a víziközlekedés, valaint a terészetes és az épített környezet biztonsága érdekében úgy kell egépíteni, illetve e rendelet kihirdetése előtt épített ilyen létesítényt felújítása, átépítése alkalával úgy kell átalakítani, hogy a létesítény vonalában és térségében az úszólétesítények közlekedése akadályentes legyen, továbbá azok anőverezésük során korlátozás nélkül használhassák horgonyberendezésüket. (2) A Duna és a Tisza víziútját érintő építés, fejlesztés esetén figyeleel kell lenni arra, hogy ezek a víziutak a tengerrel való kapcsolatot biztosítják, így a 2. száú ellékletben feltüntetett űrszelvényéretekből a Dunán és a Tiszán e rendelet hatálybalépését követően egvalósuló létesítényeket illetően, a nagyobb érték az irányutató. (3)2 Duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti éretű úszólétesítények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilipet kell létesíteni. IV. vagy annál agasabb osztályú víziúton hajózsilip párosával létesítendő, a zsilip karbantartásával összefüggésben adódó forgalokorlátozás hatásainak csökkentése érdekében. A hajózsilipet úgy kell a vízlépcsőben elhelyezni, hogy az alatta és a fölötte levő víziúthoz való kapcsolata állandó és zavartalan legyen. A víziút osztálya szerinti hajózsilip főéreteit e rendelet 2. száú elléklete tartalazza. (4) Víziúton a hajózsilip és a duzzasztó űködtetésére, kezelésére és fenntartására - különös tekintettel a víziközlekedésre és annak biztonságára, valaint az árhullá és a jég lebocsátására - az üzeben tartó üzeeltetési szabályzatot készít. A hajózsilip és a duzzasztó, ideértve a hajózásra csak időszakosan használható hajózsilipet és duzzasztót is, közlekedési üzeeltetési rendjét a hajózási hatóság hagyja jóvá, és teszi közzé hajósoknak szóló hirdetényben. (5) A zsilipet üzeben tartója a belvízi ozgószolgálatok rádióálloásai részére külön jogszabályban3 elrendelt hulláhosszon űködő URH-rádió berendezéssel szereli fel, és az üzerendben eghatározott üzeidő alatt folyaatos figyelő és forgaloirányítói szolgálatot biztosít. (6) Duzzasztással üzeeltetett víziúton a duzzasztóű üzerendjében előírt különböző üzei vízszinteknél alacsonyabb vízszínt, illetve az üzerendben előírt agas vízszintnél agasabb vízszint csak különleges időjárási viszonyok kényszerítő hatására, katasztrófaelhárítási tevékenység érdekében, illetve a vízlépcső és a víziút karbantartási unkálatainak idejére állítható elő. 1 Megállapította: 28/2010. (IV. 2.) KHEM rendelet 11.. Hatályos: IV. 6-tól. 2 A korábbi negyedik ondatot hatályon kívül helyezte: 362/2008. (XII. 31.) Kor. rendelet 44. (2) 57. Hatálytalan: III. 1-től. 3 Lásd: 2/2001. (I. 31.) MeHVM rendelet.

6 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 6. oldal (7)1 A víziút-fenntartási tevékenységet terv alapján kell végezni, aelyet a víziút fenntartója készít el a tárgyév árcius 31. napjáig, és azt a területileg illetékes vízügyi felügyelet2 hagyja jóvá. A fenntartási tevékenység tervezését - indokolt esetben - tervezett vagy rendkívüli ederfelvétel alapján kell végezni. (8) A víziúton elhelyezett, illetve azt keresztező, létesítény építési, űszaki, illetve üzeeltetési előírásaiban szereplő, kötelező felújítási unkálatainak keretén belül, a létesítény üzeeltetőjének a víziút fenntartójával a (7) bekezdésben nevezett határidő figyelebevételével egyeztetett éves tervében szereplő unka kivitelezéséhez legfeljebb 20 naptári nap időtartaú folyaatos és teljes hajózási zárlatot lehet elrendelni. Ezen időtartaú zárlatot ugyanabban az évben ég egyszer el lehet rendelni, de a két hajózási zárlat között, legalább 60 napos időszakra, az áthajózás feltételeit biztosítani kell. (9) Úszólétesítény a forgali okokból történő várakozás, a űszaki eghibásodás elhárítása, a havaria, illetve a vis aior eseteit kivéve, csak a veszteglésre kijelölt helyeken kikötve, illetve lekötve várakozhat. Hajózásra alkalatlanná vált állapotú úszólétesíténynek a víziútról, illetve annak környezetéből történő eltávolításáról tulajdonosa a hajózási hatóság által egállapított határidőn belül köteles gondoskodni. Víziútra fordított beruházási, fenntartási és üzeeltetési kiadások nyilvántartása 8. (1)3 Az állai tulajdonban lévő víziutak4 közlekedési pályaként való űködését szolgáló eszközfelhasználást (a továbbiakban: kiadás) a nyilvántartási rendszer keretében a (2)-(4) bekezdésben eghatározott forában és tartaloal a vízügyi igazgatási szerv tartja nyilván. (2)-(4)5 (5)6 Az osztályozott víziutakkal kapcsolatos kiadásokra vonatkozó adatgyűjtésről, a kiadások adatainak nyilvántartásáról, valaint kezeléséről a vízügyi igazgatási szerv gondoskodik, kivéve a hajózási hatóságnak az általános kiadás kategóriában felerülő víziutakkal kapcsolatos kiadásait, és a rendőrség vízirendészeti szerveinek kiadásait, aelyekről a Budapest Főváros Korányhivatala, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság közvetlenül a közlekedésért felelős iniszternek (a továbbiakban: iniszter) szolgáltatja az adatokat. (6)7 A víziutak használatára vonatkozó adatgyűjtésről és az adatok nyilvántartásáról, a iniszter gondoskodik. A zsilipeken a tárgyévben áthaladt hajók száát a iniszterrel a vízügyi igazgatási szerv közli. Az áruforgalora és a szeélyforgalora vonatkozó adatok gyűjtése külön jogszabályban8 eghatározott ódon történik. 1 Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 24. (3). 2 Módosítva: 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet 16. (3) b) alapján. 3 Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 24. (2). 4 Lásd: évi LVII. törvény 6., 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet. 5 Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 9. (4). Hatálytalan: az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nezetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján. 6 Módosította: 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 37., 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 24. (2), 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 24. (2). 8 Lásd: évi XLVI. törvény.

7 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 7. oldal (7) Az (5) és (6) bekezdésben egjelölt közigazgatási szervek a nyilvántartásukban e rendelet szerinti terjedeleben és forában szereplő adatokat egyásnak és jogszabály szerint illetékes szerveknek hozzáférhetővé teszik. (8)1 A víziutakkal kapcsolatos kiadásokra, kölcsönökre és a víziutak használatára vonatkozóan az Európai Bizottságnak történő adatszolgáltatásról a iniszter gondoskodik. Záró rendelkezések 9. (1) Ez a rendelet - a 8. (8) bekezdésének kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) A 8. (8) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nezetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3)-(4) Az e rendeletben szereplő, továbbá az egyes víziutak tekintetében hiányzó HKV, HNV és LNHV értékeket január 1. napjáig a vízügyi feladatokat ellátó központi állaigazgatási szervezet4 határozza eg, aelyet a Magyar Közlöny ellékleteként egjelenő Hivatalos Értesítőben és a vízügyi igazgatási szerv honlapján közzé kell tenni. Az e rendeletben az egyes víziutakra, illetve azok egyes szakaszára irányadónak tekintett, és e rendeletben szereplő követelényeknek egfelelő HKV és HNV értékeket legalább tízévenként újra eg kell határozni és közzé kell tenni Ez a rendelet a - a víziutak tekintetében - következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja eg: a) a Tanács 1108/70/EGK rendelete (1970. június 4.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszáolási rend bevezetéséről; b) a Tanács 1384/79/EGK rendelete (1979. június 25.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszáolási rend bevezetéséről szóló 1108/70/EGK rendeletet ódosításáról; c) a Bizottság 2598/70/EGK rendelete (1970. deceber 18.) az június 4-i 1108/70/EGK tanácsi rendelet I. ellékletében található szálafora egyes rovataiban feltüntetendő tételek eghatározásáról. 1. száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A hajózásra alkalas terészetes, illetve esterséges felszíni víz osztályba sorolásához alapul szolgáló hajó, bárka, illetve tolt kötelék éretek Magányos géphajó Tolt kötelék 1 Módosította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 24. (2). 2 Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Kor. rendelet Hatálytalan: V. 16-tól. 3 Módosította: 24/2004. (III. 10.) GKM-KvVM együttes rendelet 4. (2) c), 41/2008. (XII. 31.) KHEM rendelet 6. (2) Lásd: évi LVII. törvény Megállapította: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 24. (1). Hatályos: X. 1-től.

8 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 8. oldal A víziút osztálya A víziúton közlekedtethető hajók, illetve tolt kötelékek ábrázolása1 HosszúsáSzélességMerülés, Hordkép HosszúsáSzélességMerülés, H ség, tonna I , II 57 7,5 1, III 70 8, IV 85 9,5 2, ,5 2,5 V/A ,4 2, ,4 2,5 1 V/B ,4 2, ,4 2,5 3 VI/A , ,8 2,5 3 VI/B , ,8 2,5 4 VI/C , ,8 34,2 2,5 6 1 Az ábrák közlésétől technikai okok iatt eltekintünk.

9 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 9. oldal VII , ,2 3,2 5 Megjegyzés: A táblázatban szereplő erülési értékek a hajózási kisvízszinttel (HKV) egegyező vagy annál agasabb vízszintnél alkalazhatók. 2. száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutak egyes űrszelvényéretei1 A víziút osztálya I II III IV V/A V/B VI/A VI/B VI/C A hajóút 4,50 4,50 5,25 legkisebb 6,40-7,00-7,00-7,00-7,00-7,00- űrszelvényaga 6,40 6,40 6,40 HNV-nél híd, 7,00 9,50 9,50 9,50 9,50 9,50 illetve egyéb térszín feletti létesítény alatt, A hajóút legkisebb szélessége egy-, illetve több nyílásos híd nyílásában, A hajóút 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 16,5 legkisebb űrszelvényaga HNV-nél távközlési vezeték és feszültségente kábelek alatt, A hajóút Új Új legkisebb űrszelvényaga ne ne Ne létesí létesí Ne Ne HNV-nél felső létesí létesí létesí vezetésű kop hető hető kötele alatt, hető hető hető A hajóút legkisebb űrszelvényaga HNV-nél elektroos távvezeték alatt: 1 L = a legkisebb hasznos hosszúság, illetve B = a legkisebb hasznos szélesség.

10 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 10. oldal 110 kv feszültségig, 19,0019,0019,0019,0019,0019,0019,0019,0019, kv feszültség felett, 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19,00 19, kilovo kilovo kilovo kilovo kilovo kilovo kilovo kilovo kilovo tonké tonké tonké tonké tonké tonké tonké tonké tonké +1 c +1 c +1 c +1 c +1 c +1 c +1 c +1 c +1 c A hajózsilip hasznos 60x1070x1285x1290x12120x1190x1230x2295x3295x3 éretei - LxB1, Hajózsilipnél a 2,5 3,0 3,0 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 legkisebb küszöbélység - H2, A ederanyag inőségétől függő biztonsági távolság, d Sziklás ederfenék esetén Laza, illetve lágy szerkezetű ederfenék esetén száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziút neve 1. Duna (nezetközi víziút) 2. Duna (nezetközi víziút) A víziutak osztályba sorolása A hajózható szakasz hossza, folyakiloéte A szakasz hossza (k), illetve a vízfelület területe A víziút osztálya (k 2 ) VI/B VI/C 3. Mosoni-Duna III 4. Mosoni-Duna VI/B IV Szentendrei-Dun 6. Ráckevei-Duna III 1 L = a legkisebb hasznos hosszúság, illetve B = a legkisebb hasznos szélesség. 2 h = a legkisebb küszöbélység - hajózási kisvízszintnél, illetve a duzzasztott víziutakon az üzerendben előírt üzei kisvízszint ellett.

11 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 11. oldal 7. Sió-csatorna IV/időszakosan 1 8. Sió-csatorna IV 9. Dráva II 10. Tisza I 11. Tisza III 12. Tisza III 13. Tisza II 14. Tisza IV 15. Bodrog III 16. Sebes-Körös II 17. Kettős-Körös II 18. Háras-Körös II 19. Balaton IV 20. Fertő tó II 21. Velencei-tó II II Keleti-főcsatorna II Hortobágy-Beret 4. száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutakra irányadónak tekintett vízérce szerinti hajózási kisvízszint és hajózási nagyvízszint (A egjelölt kivételektől eltekintve a vízércék 0 jelzésének szintje a Balti tenger szintjéhez viszonyítva szerepel.) A víziút neve Duna A vízérce neve és folyakiloé szerinti helye Gönyű, 1791,30 Koáro, 1768,34 Esztergo, 1718,52 Nagyaros, 1694,60 Budapest, 1646,50 A vízérce 0 jelzésének a tenger szintje feletti agasság HKV c, illetve a tenger szintje feletti agasság Korábban egállapí LNHV c, illetve a tenger szintje feletti agasság 106, , , , , HNV c, illetve a tenger szintje feletti agasság 1 Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések időszakában hajózható, aelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetényben közzétesznek.

12 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 12. oldal Mosoni-Duna Szentendrei-D Dunaújváros, 1580,60 Dunaföldvár, 1560,60 Baja, 1478,70 Mohács, 1446,90 Győr, Bácsa, 9,20 Dunabogdány 27,40 Szentendre há, 11,00 90, , , , , , , Ráckevei-Dun A Duna 94, fk. Kvassay-zsilip 57,20 A Duna 89, fk. Tassi zsilip 0,80 Balaton Siófok 103, Fertő tó Fertőrákos 115,00 - Velencei-tó Agárd 102,62 - Sió-csatorna Siófok 99, zsilip, 120,88 Siójut rajz 97, v., 113,90 95, Mezőkoáro közúti híd, 98,48 Ozora, v., 94, ,04 91, Siontornya rajz v., 74,26 Pálfa, közúti 91, híd v., 66,03 Borjád, v., 46,61 89,

13 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 13. oldal Tisza Bodrog Medina, 87, közúti híd, 36,52 Szekszárd, 85, közúti híd, 18,54 Kutyatanya, 82, ,20 Borrév, 9,70 88, Sió-torkolati 79, ű, alsó, 2,59 Vásárosnaé 684,50 Záhony, 627,80 Dobrád, 593,08 Tokaj, 543,11 Tiszalök-felső 518,22 Tiszalök-alsó, 518,22 Tiszapalkonya 484,70 Tiszafüred, 430,50 Kisköre-felső, 403,20 Kisköre-alsó, 403,20 Szolnok, 334,61 Csongrád, 246,20 Szeged, 173,60 Felsőberecki, 47,75 Sárospataki közúti híd, 37,09 Tokaj (Tisza, 543,11) 101, , , , , , , , , , , , , , , ,

14 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 14. oldal Keleti-főcsato Megjegyzés: A nyílt kiágazás iatt a 0-5 fk között a csatornában a tiszai vízállások érvényesülne Ezen a szakaszon a csatorna létesítésével egyidejűleg épített 2 híd szerkezeti alsó élagassága 100,50. A. f. Tiszai kiágazás és a Tiszavasvári zsilip között (0-5 fk) Tiszavasvári zsilip (alvíz) és a Balazújváro zsilip (felvíz) között (5-45 fk) Hortobágy-Be főcsatorna Háras-Körö Balazújváro zsilip alvíz (45 fk) Háras-Körö torkolat, 61,20/0,00 Árvízkapu és v., 0,50 Mezőtúri közúti híd, 6,80 Bökényi duzzasztó, 5,60 Kunszentár régi közúti híd, 19,80 89, , , , , ,

15 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 15. oldal Kunszentár új közúti híd és v., 21,20 Kunszentár vasúti híd Békésszentan duzzasztóű és v., alvízi és felvízi, 47,50 Szarvasi vasúti híd, 53,80 Endrődi közúti híd, 72,90 Gyoa, vasúti híd, 76,00 Gyoa, közúti híd és v., 79,20 76, , , , Kettős-Körös Sebes-Körös Dráva Kettgs-Körös torkolat, 91,30/0,00 Kőröstarcsai közúti híd, v., 98,40/7,10 Mezőberényi közúti híd,103,70/12 Békési közúti híd és v., 114,70/23,40 Háras-Körö torkolat, 91,30/0,00 Kőrösladányi közúti híd és v., 100,80/9, , , , Barcs 98, , Drávaszabolc

16 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 16. oldal 5. száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutak hullájellezőik szerinti hajózási zónába sorolása A zónába sorolásnál alapul szolgáló hulláagasság az egyes zónákban a következő: 1 zóna 2,0, 2 zóna 1,2, 3 zóna 0,6, 4 zóna 0,3. A agyarországi víziutak hajózási zónába sorolása: A víziút neve A szakasz A víziút hossza szakasza (k), illetve (folyakiloé a vízfelület területe Hajózási zóna (k 2 ) Duna Mosoni-Duna Szentendrei-Duna Ráckevei-Duna Sió-csatorna Sió-csatorna Dráva Tisza Bodrog Keleti-főcsatorna Hortobágy-Berettyó-főcsato Sebes-Körös Kettős-Körös Háras-Körös Balaton - 2 Velencei-tó - 3 Fertő tó száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez A víziutak entén igénybe vehető szükségkikötők A víziút neve A szükségkik fk szerinti helye A szükségkik A hajózható szakasz hossza (folyakiloéter) befogadóképessége Megjegyzés

17 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 17. oldal Duna (nezetközi víziút) , Téli kikötő, Baja: bejárati szakasz Szentendrei-Duna Ráckevei-Duna Sió-csatorna Sió-csatorna Dráva ,2 6 Medencés kikötő, Barcs Tisza (ne hajózható) Tisza Tisza Tisza ,50 30 Tisza ,75 20 Tisza ,30 3 ha a hasznos vízfelület Medencés kikötő, Szeged Bodrog ,20 20 Téli kikötő Sebes-Körös Kettős-Körös ,2 4 Téli enedék, Békés Háras-Körös ,2 4 Hortobágytorkolat Balaton Fertő tó Velencei-tó Keleti-főcsatorna 45-0 Hortobágy-Berettyó-fő száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez1 1 Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 9. (4). Hatálytalan: az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nezetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján.

18 Magyar joganyagok - 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet - a hajózásra alkalas, illetőle 18. oldal TARTALOMJEGYZÉK 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 1 a hajózásra alkalas, illetőleg hajózásra alkalassá tehető terészetes és esterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról 1 Általános rendelkezések 1 Értelező rendelkezések 1 Víziút osztályba sorolása 2 Víziút időjárás és hullájellezők szerinti hajózási zónába sorolása 3 Víziút entén létesítendő szükségkikötők legkisebb száa 3 Víziutak nyilvántartása 3 Víziúttal és víziúti létesíténnyel, valaint fenntartásukkal és üzeeltetésükkel kapcsolatos egyes követelények 4 Víziútra fordított beruházási, fenntartási és üzeeltetési kiadások nyilvántartása 6 Záró rendelkezések 7 1. száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez 7 A hajózásra alkalas terészetes, illetve esterséges felszíni víz osztályba sorolásához alapul szolgáló hajó, bárka, illetve tolt kötelék éretek 7 2. száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez 9 A víziutak egyes űrszelvényéretei 9 3. száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez 10 A víziutak osztályba sorolása száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez 11 A víziutakra irányadónak tekintett vízérce szerinti hajózási kisvízszint és hajózási nagyvízszint száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez 16 A víziutak hullájellezőik szerinti hajózási zónába sorolása száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez 16 A víziutak entén igénybe vehető szükségkikötők száú elléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez 17