ÜVEGHÁZ ÉPÍTÉSÉNEK ÉPÍTÉSZ TERVE

Átírás

1 Építtető: Sajnovits Tanácsadó Kft Pitvaros, Kossuth Lajos utca 6. Építési helyszín: Pitvaros, külterület, 015/8 hrsz ÜVEGHÁZ ÉPÍTÉSÉNEK ÉPÍTÉSZ TERVE V1

2 2./72 oldal TARTALOMJEGYZÉK SZÖVEGES DOKUMENTÁCIÓ: 1 LAP TARTALOMJEGYZÉK... 2 SZÖVEGES DOKUMENTÁCIÓ:... 2 RAJZI ELEMEK... 6 ALÁÍRÓLAP... 7 TERVEZÉSI PROGRAM... 8 TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI... 8 ÉPÜLET SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA... 8 MEGÚJULÓ ENERGIA... 8 VAGYONBIZTONSÁG... 8 BERUHÁZÁS KÖLTSÉGKERETE... 8 KIINDULÁSI ADATOK... 8 HELYSZÍN... 8 HELYISÉG IGÉNYEK, FUNKCIONÁLIS KAPCSOLATOK... 9 JÁRMŰVEK ELHELYEZÉS... 9 AKADÁLYMENTESÍTÉS... 9 KÖZMŰELLÁTOTTSÁG... 9 VÉDETTSÉG, KORLÁTOZÁS... 9 ÉPÍTTETŐI ADATSZOLGÁLTATÁS, NYILATKOZAT... 9 TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE MŰSZAKI LEÍRÁS ÁLTALÁNOS ADATOK OTÉK előírásainak vizsgálata: A KÖVETELMÉNYEK IGAZOLÁSA Állékonyság, mechanikai szilárdság Tűzbiztonság Higiénia, egészség- és környezetvédelem Használati biztonság Zaj- és rezgésvédelem Energiatakarékosság- és hővédelem Építmények egyes hatások elleni védelme A szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága Illeszkedés Szomszédos ingatlanok beépíthetősége Szomszédos beépítés és annak építészeti jellegzetességei Építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását Környezet előnyösebb kialakítása, a táj és településkép értékeinek érvényesülése Táj- és a településkép esztétikus alakítása KIVITELEZÉS MEGKEZDÉSÉT MEGELŐZŐ MUNKÁK... 14

3 3./72 oldal Biztonsági és védőzónák kijelölése Építési terület lekerítése, kialakítása Épület kimérése AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉS MINŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS SZABVÁNYOK IRTÁS, FÖLD- ÉS SZIKLAMUNKA Irtás és terep előkészítés Teherhordó és vázkitöltő falazatok alaptesteinek kiemelése ALAPOZÁS Teherhordó és vázkitöltő falazatok alaptestei Talpgerenda Betonacél távtartók Betonszerkezetek utókezelése Betonszerkezetek dilatációja HELYSZÍNI BETONOZÁS Ipari padlószerkezet műszaki leírása LAKATOSMUNKA Üvegház szerkezet ASZTALOS SZERKEZETEK Nyílászárók BÁDOGOS SZERKEZETEK CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS TÜZIVÍZ TÁROZÓ KÖZMŰSZOLGÁLTATÓKKAL TÖRTÉNŐ EGYEZTETÉS TERVEZŐI ELŐÍRÁSOK BALESETVÉDELEM- ÉS MUNKAVÉDELEM Földmunkák Víztelenítés Alapozási munka Beton és vasbeton munkák Zsaluzási munkák Állványozó munka Szereléstechnológiai szabályok a terhek emeléséhez Üveges munkák Festő- és mázoló munkák Tűzvédelmi fejezet Külön tűzvédelmi előírások a létesítéshez, üzemeltetéshez Munkavédelmi fejezet A létesítéssel, üzemeléssel kapcsolatos előírások KÖRNYEZETVÉDELMI LEÍRÁS Tevékenység általános ismertetése: Gépjegyzék: Az alkalmazott technológia bemutatása A talaj nélküli termesztés előnyei: A kőzetgyapotos termesztés feltételei GRODAN kőzetgyapot, mint termesztő szubsztrátum Fűtési technológia A vegetációs fűtés Padlófűtés Vápafűtés Lombfűtés... 29

4 4./72 oldal Növényi tápanyagok A tápoldatozás előnyei: Alkalmazható műtrágyák Tápoldatok készítése Öntözés Paradicsom termesztése Szellőzés Növényvédelem Növényvédő szer felhasználása Egészségügyi alkalmasság Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat Növényvédelmi tevékenységre vonatkozó munkavédelmi előírások Kémiai biztonság A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET VÉDELME A tápoldatozás és növényvédelemi tevékenység Tápoldatozás Növényvédelem Hatások csökkentése További hatáscsökkentési irányok A tevékenység folytatása során jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása Levegő A környezeti levegő minősítése Pontszerű légszennyező források Diffúz légszennyező források Építés alatti várható légszennyezés Víz A talajba és a felszín alatti vizekbe történő terhelések Vízigények Kommunális vízigény Öntözés vízigénye Kommunális szennyvíz elhelyezése Öntözővíz kezelés Csapadékvíz elhelyezése Hulladék Technológiai hulladékok Építési, bontási hulladékok Technológiai hulladék: KÖZEGÉSZSÉGÜGYI TERVFEJEZET Főbb adatok: KÖZLEKEDÉSI TERVFEJEZET ÉLELMISZERÜGYI TERVFEJEZET Tevékenység általános ismertetése: Rovar és rágcsálóírtás: STATISZTIKAI ADATLAP RÉTEGREND BETERVEZETT ANYAGOK ELVÁRT TELJESÍTMÉNYEI Betonacélok Betonszerkezetek... 70

5 5./72 oldal Geotextilia térburkolatok alatt FÉM ÉS KÖNNYŰ ÉPÜLETSZERKEZETEK Acél szerkezeti elemek elvárt műszaki teljesítménye BÁDOGOS SZERKEZETEK Ereszcsatorna - bevonatos Egyéb bádogozások műanyag bevonatú horganyzott acéllemezzel... 72

6 6./72 oldal RAJZI ELEMEK É - 01 HELYSZÍNRAJZ É ALAPRAJZ É - 03 A - A METSZET É - 04 B - B METSZET É - 05 HOMLOKZATOK É HOMLOKZATOK É - 07 HOMLOKZATOK É - 08 HOMLOKZATOK É RENDEZÉSI TERVLAP M=1:1000 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100

7 7./72 oldal ALÁÍRÓLAP A PITVAROS, 015/8. HRSZ. ALATTI INGATLANON ÜVEGHÁZ ÉPÍTÉSÉNEK ÉPÍTÉSZ TERVDOKUMENTÁCIÓJÁHOZ építtető: Sajnovits Tanácsadó Kft. Pitvaros, I. ker 187. statikus tervező : Dudás Zsuzsanna okl. építőmérnök 6722 Szeged, Szentháromság utca 11 T-T/06/0027/09 építész tervező : Sári Architect Kft 6764 Balástya, Hunyadi u. 8. Dékány István Okl. építészmérnök Sándorfalva, Brassói u. 2. É elektromos tervező : Wollner András Okl. villamosmérnök 6800 Hódmezővásárhely Dózsa Gy. útja 80. V/06/0995/H-2290/11 építész tű zvédelmi szakértő Miskolczi László Kiszombor, Pollner Kálmán u. 65. I-132/2008 gépész tervező : Ruck Norbert ép. gép. mérnök 6758 Röszke, Felszabadulás u. 60. G/06/0743/H/-2541/12 A tulajdonos(ok)-építtető(k) az aláírólap aláírásával az építési engedély iránti kérelem mellékletét képező tervdokumentáció tervlapjain, valamint a tervdokumentáció műszaki leírásában foglaltakat megértették, azt tudomásul vették.

8 8./72 oldal TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI TERVEZÉSI PROGRAM Építtető az ingatlanon üvegházat tervez építeni. Az üvegházban korszerű termesztési feltételek mellett paradicsom termesztését tervezik. Építtetővel a tervezés megkezdését megelőzően a helyszínt bejártuk. A tervezési folyamat során CAD program segítségével megbízóm részére a tervezett épületet bemutattam, azt egyeztettük. A teljes modell felépítését követően azt megbízóm elfogadta, a tervdokumentáció készítését ezt követően kezdtem meg. ÉPÜLET SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA Az üvegház beton pontlapokkal, vasbeton lábazati koszorúval, acél tartószerkezetre szerelt üvegburkolattal valósulna meg. Az üvegház összeszerelése gyári útmutató alapján történik. Az üvegház építésénél a szerelési utasításokat szigorúan be kell tartani. Az üvegház raszterméretei: 8,00 m x 4,50 m Az üvegház oszlopmagassága talpgerendánál: 5,50 m A felhasznált rendszerelemek jellemzően sátortető alakzat, nyitható üvegezett szellőzőkkel. Az üvegház fémszerkezetei horganyzott, nagyszilárdságú acélból készülnek csavarozott és hegesztett kötéssel. Az oldalfalak kézzel mozgatható, hőszigetelő üvegezéssel ellátott panelekből állíthatóak össze, szükség szerinti hézagtömítésekkel. Az üvegház kiviteli tervének készítése során a hóterhet az üvegház használati módja szerint, a gépészeti kiviteli tervekkel összhangban kell készíteni. Az üvegház fedésén hózug, így többlet hóteher tud kialakulni. A hóteher értékét a szerkezetnek kell felvenni, vagy a hóteher leolvasztásával kell a hóteher hatását kiküszöbölni. MEGÚJULÓ ENERGIA A szükséges fűtési igényt termálvíz biztosítja. A külső és belső hőmérséklet esetén a fűtési rendszer Δt értéke 26 C VAGYONBIZTONSÁG Építtető részéről külön elvárás, követelmény nem merült fel. BERUHÁZÁS KÖLTSÉGKERETE Nincs meghatározva. KIINDULÁSI ADATOK A tervezés megkezdését megelőzően az építész tervező beszerezte az építéssel érintett és a közvetlenül szomszédos ingatlanok ingatlan-nyilvántartási térképének digitális állományát építtető útján. HELYSZÍN Az ingatlan beépítetlen.

9 9./72 oldal A beruházás megkezdéséig be kell szerezni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felmentési engedélyét a hatályos OTSZ-től történő eltérésre, ennek keretében többek között a kiürítési úthossza alóli felmentésre. A beruházás megkezdését megelőzően az Örökségvédelmi Hatósággal előzetes egyeztetést kell lefolytatni. A beruházás csak a környezetvédelmi hatósággal történt előzetes egyeztetés és jóváhagyás esetén kezdhető meg. A beruházás megkezdésének feltétele a településrendezési eszközök módosítása, amely a tervezett beruházást már lehetővé teszik. HELYISÉG IGÉNYEK, FUNKCIONÁLIS KAPCSOLATOK Az épület két helyiséget alkot. JÁRMŰVEK ELHELYEZÉS A személy és teherkocsik a saját ingatlanon elhelyezhetők. Külön terület kijelölés nem történik a részükre. Az üvegház csak a termesztő felület növelésére szolgál. AKADÁLYMENTESÍTÉS Nem volt elvárás az akadálymentesítési követelmény biztosítása. KÖZMŰELLÁTOTTSÁG A szükséges elektromos energia igény biztosítható. A tüzivíz az ingatlanon közműellátottság hiányában nem megoldható, ezért közműpótló műtárgyként kerül kialakítani. Ennek kiépítése az épület elkészültéig kell hogy megtörténjen. VÉDETTSÉG, KORLÁTOZÁS Az ingatlanon országos ökológiai hálózat területe nyúlik, illetve az ingatlanra NATURA 2000 területe is benyúlik. ÉPÍTTETŐI ADATSZOLGÁLTATÁS, NYILATKOZAT - A tervezett üvegház energetiaki szempontból a következő kategóriába tartozik: alacsony energiaigényű mezőgazdasági épület, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre. - Az üvegház nem hűtött.

10 10./72 oldal TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE Paradicsom termesztés Az üvegházban korszerű üzemelési feltételek kerülnek megteremtésre. A termesztéshez a paradicsom palánta állapotban érkezik az üvegházba. A palánták kőzetgyapot szalagpaplanba, grodánba kerülnek ültetésre. A grodán 2-3 évig használható. A szedés márciustól november közepéig tart. A várható termelési mennyiség paradicsom esetén mintegy 300 tonna/hektár/szezon. A szedés kézzel történik. A szedést követően a manipulálóban a terméket méret és szín szerint válogatják. A helyszínen zöldség feldolgozás nem történik. A válogatott készárut műanyag illetve karton rekeszekbe helyezik, melyeket Euro egységraklapokra helyeznek, paketteket alakítva ki. A raklapokat kamionokkal szállítják el. A hulladékká vált növényi szövetek darálásra kerülnek. A dara engedéllyel rendelkező komposztáló telepre kerül elszállításra. A darálás során a növényi hulladék térfogata összeesik. A grodán 2-3 évig használható. A grodán cseréjekor annak fólia borítását eltávolítják. A grodán fólia borítása és a talajtakaró fólia újrafelhasználás érdekében a szelektív gyűjtőhelyre hulladékudvar kerül elszállításra. A grodán kőzetgyapot bélése tápanyagban gazdag. A kőzetgyapotot a kultúra kitakarítása során a növényi hulladékkal együtt ledarálják, és azt a komposztálóba szállítják. A tönkrement, elhasználódott műanyag csomagolóanyagok engedéllyel rendelkező befogadóba kerülnek elszállításra.

11 11./72 oldal ÁLTALÁNOS ADATOK Tervezett épület és építmény rendeltetése: Az épület helye: Építtető és/vagy tulajdonos megnevezése: Tervezett homlokzatmagasság értéke Tervezett homlokzatmagasság legnagyobb értéke Gerincmagasság értéke: Tervezett üvegház alapterülete talpgerendán MŰSZAKI LEÍRÁS üvegház Pitvaros, 015/8 hrsz Sajnovits Tanácsadó Kft Pitvaros, Kossuth Lajos utca 6. < 9,0 m 26615,72 m 2 belül Tervezett épület beépített alapterülete 26813,85 m 2 Tervezett üvegház termesztő tér raszter területe m 2 Tervezett üvegház kiszolgáló tér raszter területe 540 m 2 Tervezett üvegház raszter területe m 2 Ingatlan beépítettségébe beleszámítandó épületek alapterülete /OTÉK. 1. sz. melléklet 114 pont/ Tetőidom tervezett hajlásszöge: 22,00 Telepítési távolság mértéke 6,00 m Üvegház gerincmagassága < 9,00 m 0 m 2 Terepalakítás mértéke ±1,0 m-t nem éri el Számított építmény értéke: 26615,72 m 2 x Ft/m Ft OTÉK előírásainak vizsgálata: 31. (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelemi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. A tervezett épület esetén 6,00 m tűztávolságot kell tartani. A tűztávolság értékének teljes terület a saját ingatlanra esik. A tervezett üvegház létesítése a szomszédos ingatlan tulajdonosainak jogát nem korlátozza. 33. (1) Épület csak olyan telken vagy építési telken helyezhető el, a) amelynek megközelíthetősége - beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével - gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított, Az ingatlan közvetlen útkapcsolattal rendelkezik. b) ahol a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz, technológiai víz biztosított, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz, technológiai víz biztosított c) ahol a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított, szennyvíz nem keletkezik.

12 12./72 oldal csapadékvíz a területen elszikkasztásra, illetve külön vízjogi engedély alapján felfogásra és felhasználásra kerül. az ártalommentes elhelyezése biztosításra kerül d) ahol a használat során keletkező hulladék elszállításának, ártalommentes elhelyezésének vagy házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint a hulladék elszállítása biztosított e) amelyhez a gépjárművek elhelyezése a 42. -ban előírtak szerinti biztosítható. A gépjárművek saját telken elhelyezhetők. A KÖVETELMÉNYEK IGAZOLÁSA - Állékonyság, mechanikai szilárdság Az épület létesítése során az érvényes előírásoknak megfelelő és minősített építőanyagok kerülnek beépítésre. A beépítendő anyagok tanúsítványokkal igazolt tulajdonságokkal rendelkeznek. Az elvégzendő építési munkálatok kielégítik a 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK.) 51. -ban meghatározottakat. - Tűzbiztonság Az elvégzendő építési munkálatok, az alkalmazott építési anyagok és a tevékenységek kielégítik az OTÉK ban meghatározottakat. - Higiénia, egészség- és környezetvédelem Az elvégzendő építési munkálatok, az alkalmazott építési anyagok, épületszerkezeti kialakítások, tervezett tevékenységek, illetve a munkavégzés feltételei kielégítik az OTÉK ban meghatározottakat. - Használati biztonság Az épület részeinek és helyiségeinek kialakítása, a felhasznált anyagok kiválasztása során törekedtünk a zavartalan és biztonságos rendeltetésszerű használat biztosítására. Az elvégzett építési munkálatok, az alkalmazott építési anyagok és tervezett tevékenységek kielégítik az OTÉK ban meghatározottakat. - Zaj- és rezgésvédelem A területen az épület létesítése után sem keletkezik sem az épületre, sem a környezetre, sem az érintett emberekre ható káros mértékű zaj- és rezgés, tekintettel a tervezett funkciókra. Tekintettel az épület helyzetére, a funkciójára, valamint a többi épülettől való távolsága miatt nem jelent zavaró hatást. A meglévő tevékenységek jellemzőiből adódóan kielégítik a OTÉK ban meghatározottakat. - Energiatakarékosság- és hővédelem Az épület termál vízzel ideiglenesen fűtött mezőgazdasági épület, amely esetén az üvegházi rendszer sajátosságának megfelelő tető- és falburkolat valósul meg. - Építmények egyes hatások elleni védelme Az építési munkák során az OTÉK 57. -ban meghatározottakat betartandóak. - A szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága A tervezett épület a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát nem befolyásolja, arra hatást nem gyakorol.

13 13./72 oldal - Illeszkedés Az épület méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedik a környezet és a környező beépítés adottságaihoz - Szomszédos ingatlanok beépíthetősége A tervezett épület az építési helyen belül helyezkedik el, a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét nem korlátozza. - Szomszédos beépítés és annak építészeti jellegzetességei A tervezett beépítés a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit nem korlátozza. - Építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását Jelenleg nem ismert az ingatlanon és annak környezetében építészeti örökség és az építészeti érték. - Környezet előnyösebb kialakítása, a táj és településkép értékeinek érvényesülése A tervezett építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása lehetővé teszi a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését, -Táj- és a településkép esztétikus alakítása A tervezett épület építészeti megoldásával hozzájárul a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

14 14./72 oldal KIVITELEZÉS MEGKEZDÉSÉT MEGELŐZŐ MUNKÁK Biztonsági és védőzónák kijelölése A föld feletti és föld alatti nyomvonal jellegű létesítmények (vezetékek) védő- és biztonsági zónáit a kivitelezés megkezdését megelőzően ki kell tűzni. A föld alatti vezetékek tengelynyomvonalát óvatos kézi feltárással kell meghatározni a szükséges szakfelügyelet mellett. A védő- és biztonsági zónába a vezeték kezelőjének/tulajdonosának eltérő nyilatkozata hiányában épület, épületrész nem nyúlhat. Amennyiben a helyszíni geodéziai mérés eredményeként a tervezett épület, épületrész ezen biztonsági/védő zónába nyúlna, úgy a kivitelezés nem kezdhető meg, az épület módosított elhelyezésének engedélyezéséig vagy a vezeték áthelyezéséig a kivitelezés nem végezhető. Az épület elhelyezésének módosítását előzetesen engedélyezetni kell. Föld feletti magasfeszültségű szabadvezetékek esetén a védő- és biztonsági övezet mértéke a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merő legesen mérve 500 kv-ot meghaladó névleges feszültségszint fölött 40 méter, kv névleges feszültségszint között 28 méter, kv névleges feszültségszint között l8 méter, kv névleges feszültségszint között 13 méter, 1-35 kv névleges feszültségszint között 5 méter (a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó elő írásainak megtartásával létesült, 2,5 méter) 1 kv névleges feszültségszint alatt 1 méter Gázvezeték esetén a csatlakozó vezetéket és a fogyasztó vezeték térszint alatti szakaszát, az alábbi védőtávolság betartásával kell vezetni. Kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg. Üreges, túlnyomás nélküli közműtől, műtárgytól Védőtávolság [m] Erősáramú Vízvezeték kábeltől, től távfűtő vezetéktől Ipari, nem villamos vágányoktól Fák törzsétől Nyomásfokozat Épületektől Kisnyomás 2 (1) 1 (0,5) 0,5 0,3 2 2 Középnyomás Nagyközépnyomás 4 (2) 5 (2,5) 2 (1) 2 (1) Kisebb távolság esetén a két vezeték közül az egyiket a megközelítés helyétől legalább 1-1 [m]-re túlnyúló (elektromos kábel esetén elektromosan szigetelő) védőcsőbe kell helyezni A zárójeles távolságok az alkalmazni kívánt műszaki megoldással elérhető védelem mellett tervezhetők. Építési terület lekerítése, kialakítása A kivitelezés és szerelés során a munkahelyi, munkavédelmi, biztonságtechnikai, egészség- és környezetvédelmi előírásokat a kivitelező, illetve a szerelő vállalatnak kell megadni, és azok betartásáról gondoskodni. A kivitelezés során a kivitelező vállalatnak a vállalati munkavédelmi előírásokon túlmenően figyelmet kell fordítania az alábbiak fokozottabb betartására: Az építési területet a kivitelezést megelőzően le kell keríteni. A kerítésre jól látható helyre ki kell helyezni Építési terület! Idegeneknek belépni tilos! feliratú táblát.

15 15./72 oldal A felvonulási épületekben (konténerekben) biztosítani kell az eszköztárolás, öltözés, étkezés, WC és tisztálkodás lehetőségeket. A kivitelezést megelőzően víz és elektromos áram vételi lehetőségeket kell létesíteni. Az áramvételi pontra szabványos kapcsolószekrény létesítendő a biztonsági előírások betartásával. A kapcsolószekrényt (un: sárga szekrény) FI relével fel kell szerelni. Áramvétel csak a kapcsolószekrényről történhet. Az elektromos szerkezetet és berendezések használati útmutatójában foglalt előírásokat be kell tartani. A védőföldeléssel alkalmazható berendezések használatát a védőföldelés kialakításáig megkezdeni tilos. Gépi földmunka 2,00m mélységig, csak közműmentes területen végezhető. A munkaárok, vagy munkagödör dúcolására, a felhasznált dúcanyag minőségére, a dúcolat naponkénti ellenőrzésére, továbbá ezen túlmenően is szükség szerint, pl. nagyobb záporokat követően, valamint a dúcolat karbantartására különös figyelmet kell fordítania a kivitelezőnek. Ha a munkavégzés valamely okból több napig szünetel, a munkaárokban vagy munkagödörben a munkát folytatni csak a dúcolat teljes felülvizsgálata után szabad. Ha a munkavégzés során olyan szennyező anyag (olaj, zsír, stb.) kerül a munkaterületre, mely káros hatással van a környezetre, akkor a kivitelezőnek kötelessége annak forrását megszüntetni, és a már kikerült anyagot hatástalanítani, vagy a környezetében károsodott talajt kicserélni. Porszennyezés ellen locsolással kell védekezni. Építtetőnek a kivitelezés megkezdését, a kivitelezés során bekövetkezett adatváltozásokat a hatályos építésügyi előírások szerint kell bejelentenie. Épület kimérése A kivitelezést megelőzően az épület jellemző pontjait földmérő mérnökkel ki kell tűzetni. Az épület a helyszínrajzon jelölt méretekkel kerül elhelyezésre. A helyszínrajzon ábrázoltaktól való bármiféle eltérés esetén a kivitelezés nem kezdhető meg, tervezői egyeztetést kell tartani. A kitűzést követően, amennyiben a szükséges tereprendezés mértéke az előzetes mérésekkel ellentétben a ±1,0 m-t eléri illetve meghaladná, úgy a kivitelezést és a tereprendezést megkezdeni nem lehet, a tereprendezésre előzetesen engedélyt kell kérni.

16 16./72 oldal AZ ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉS MINŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS SZABVÁNYOK MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Kőműves szerkezet. MSZ : 1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Kőszerkezetek és kőszobrász szerkezete. MSZ : 1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Műkőszerkezet. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Gipsz-, műmárvány- és épületszobrász szerkezetek. MSZ : 1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Helyszínen készített beton- és vasbeton szerkezetek. MSZ : 1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Ácsszerkezetek és teherhordó faszerkezetek. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Előre gyártott magasépítési beton. vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Vízszigetelő szerkezetek. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Vakolatok. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Épületgépészeti hőszigetelések. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Tetőfedő szerkezetek. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Épületburkolatok. MSZ : 1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Lapburkolatok. MSZ : 1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Padlóburkolatok. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Fa padlóburkolatok. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Épületbádogos szerkezetek. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Épületasztalos szerkezetek. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Épületlakatos szerkezetek. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Üvegszerkezetek. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Mázolt bevonatok. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Festett bevonatok és tapéták. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Épülettartozékok. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezet. Magasépítési acélszerkezetek. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari csővezetékek, szerelvények. Légtechnika vezetékek és berendezések. MSZ : 1990 Építő- és szerelőipari villamos vezetékek és berendezések. Építmények villamos vezetékei és szerelvényei. MSZ EN Kisfeszültségű kapcsoló és vezérlő berendezések

17 17./72 oldal IRTÁS, FÖLD- ÉS SZIKLAMUNKA Irtás és terep előkészítés A tervezett épületrész helyéről a gyomnövényeket, gyepet és a korhadó részeket el kell távolítani, a területet meg kell tisztítani. A saját ingatlanon az épület helyén és annak 4 m széles környezetéből a humuszos termőréteget le kell szedni, azt deponálni kell. Az építkezést követően a humuszt az ingatlanon el lehet teríteni. Valamennyi töltést 20 cm rétegvastagságonként lehet elkészíteni, valamennyi réteg T ϑmin=95% tömörség kialakításával. A tömörítést gépi tömörítő berendezéssel kell végezni. A tömörítés során a tömörítendő talaj megfelelő nedvességtartalmáról gondoskodni kell. A tömörítés megfelelőségét mintavétellel kell ellenőrizni. Teherhordó és vázkitöltő falazatok alaptesteinek kiemelése Az alapozási síkot a talajmechanikai vizsgálat eredménye alapján, a kiviteli tervben foglaltakra figyelemmel kell felvenni. Az alaptestnek legalább 10 cm-re kell benyúlnia a teherbíró rétegbe. Alapozni csak a teherbíró rétegre lehet. A munkagödör környezetében a térszínt úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vizek ne folyhassanak a munkagödörbe. Az alaptestek építését nem szabad megkezdeni, ha az alapozás síkjában a talaj fagyott. Az alaptest síkjának megengedett eltérése ± 50 mm. Az alaptesteket csak a betonozást megelőző napon lehet kiemelni. A betonozást közvetlenül megelőzően az alapárok alsó cm mélységű részét alá kell talpalni, az alapárok külső oldala fele alá kell nyesni a nagyobb talpszélesség biztosítása érdekében (kivétel a telekhatáron álló határfal külső síkja). Az alapárokból kikerülő talajt el kell szállítani, feltöltésre az altalaj nem használható. Az üvegház pontalapra állított talpgerendával illetve pontalapba állított előre gyártott vb. oszloppal készül. ALAPOZÁS Teherhordó és vázkitöltő falazatok alaptestei Az üvegház vázszerkezetének oszlopai alatt elhelyezkedésüktől függően különböző (50-80 cm) átmérőjű pont alapok illetve különböző méretű pilléralapok készülnek. A vázszerkezet oszlopai alatt cm átmérőjű pont illetve különböző méretű pilléralapok készülnek C30-37 minőségű betonból. A pilléralapokba bebetonozásra kerülnek az acélszerkezet alátámasztását szolgáló 1,00 méter hosszú, 12x12 cm és 14x14 cm keresztmetszetű előre gyártott vasbeton ZEUSZ oszlopok. A vb pilléralapok elhelyezését mm pontossággal szintezni kell. Ehhez a fogadópillérhez kapcsolódnak csavarkötéssel a vázszerkezet oszlopai. Az üvegház külső oldalán vasbeton lábazat készül C30-37 minőségű szulfátálló betonból. A talajvíz agresszivitását az alapozást megelőzően vizsgálni kell. Agresszív talajvíz esetén csak szulfátálló cement használható az alaptest és a talajjal érintkező szerkezetek betonozásához. Talpgerenda A talpgerenda a kialakítástól függően mintegy 50 cm magasságú, mely C 30-37/KK minőségű betonból készül. A kialakuló talpgerendának folytonosnak kell lennie. A sarkoknál, illesztéseknél és toldásoknál minden fővasat illeszteni kell pótvasakkal. A

18 18./72 oldal betonacélok toldásának értéke 70d. A betonszerkezeteket mindig megfelelően kell tömöríteni! Betonacél távtartók A betonacél armatúrák távtartójához a zsaluzattal érintkező betonacél nem használható. A távtartók jellemzően műanyag szerkezetűek (Pl.: Pfeifer Garant). A felső vasalás tartó távtartó az alsó és felső vasalás között helyezkedik el. Felső vasalás távtartó Nagy felületű távtartók lehetnek: Egy ponton alátámasztó távtartók Vonalas alátámasztást biztosító távtartók Betonszerkezetek utókezelése Valamennyi betonszerkezet utókezeléséről folyamatosan gondoskodni kell. Nyár: Ha a levegő hőmérséklete eléri vagy meghaladja a 28 C-ot, a tömörített frissbeton utókezelését közvetlenül a bedolgozás után el kell kezdeni, hogy meggátoljuk a gyors kiszáradást, ami repedésekhez vezethet. A felületet be kell permetezni utókezelővel (párolgásgátló, pl SIKA utókezelőszer). A permetezéshez a festékszóró a legideálisabb. Annyi utókezelőt kell felvinni a még nedves felületre, hogy a szer épphogy csak ne folyjon le, illetve ha a felület vízszintes, annyit, hogy ne álljon meg rajta. Vizes utókezelés esetén a felületre olyan gyakran permetezzünk vizet, hogy a felület ne száradjon ki. Ha ezt megszakítanánk, a beton felmelegedne és a következő kezelésnél a hirtelen összehúzódás következtében repedések keletkeznének. Az oldalfalakat úgy óvhatjuk meg a gyors kiszáradástól, hogy a szokásosnál hosszabb ideig hagyjuk bezsaluzva (1-2 nap helyett 3 napig). A beton utókezelését addig kell folytatni, amíg a beton szilárdsága el nem éri a végleges szilárdság 70%-át. Tél: A betonozás transzport betonnal végezzük, melybe kötésgyorsító alapanyagot kell keverni, amennyiben a betonozást követő 28 napos időszakban a levegő hőmérséklete a 0 C alá süllyedne. Amennyiben a hőmérséklet +5 C alatti, a betonkeveréket melegítenünk kell, fagypont körüli hőmérsékleten elegendő csak a keverővizet melegíteni. Ez esetben a friss beton hőmérséklete a bedolgozást követően legalább +5 C legyen.

19 19./72 oldal Mínusz 5 C alatti hőmérsékleten a keverővízen kívül az adalékanyagot is melegíteni kell, ilyenkor a bedolgozott beton hőmérséklete legalább 15 C legyen. Mínusz 10 C alatti hőmérsékleten a szabadban ne betonozzunk. A bedolgozás szabályai nem különböznek az általános előírásoktól. A hangsúly ez esetben a gyors munkán van. A lehűlési felületek csökkentése érdekében a hosszú rétegekben való betonozás helyett a rövid, egymást gyorsan átfedő rétegekben való betonozást részesítsük előnyben, és tömörítéshez használjunk vibrátort. A munkát lehetőleg ne szakítsuk meg. Ha ez nem valósítható meg, akkor a már bedolgozott betont hőszigetelő takarással védjük. Fagyott betonhoz ne betonozzunk, azt távolítsuk el a zsaluzatból. Talajra kerülő vékony lemez betonozását kerüljük, mert a hideg talaj gyorsan elszívja a meleget a lemezből. Ha az ilyen munka elkerülhetetlen, a lemez alá terítsünk hőszigetelő salakréteget, és az elkészült szerkezetet azonnal takarjuk le hőszigetelő burkolattal. Fagyveszély esetén az elkészült betont nem szabad locsolni, helyette a betont műanyag fóliával hermetikusan takarjuk be, és a hőszigetelő réteget erre a fóliára helyezzük. Tartós fagy esetén a zsaluzatot is burkoljuk be hőszigetelő anyaggal. Hőszigetelésként nádpallót vagy polisztirolhab lemezt használjuk. A hőszigetelő réteget tanácsos műanyag fóliával letakarni, elkerülve ezzel a hőszigetelő réteg átnedvesedését, ugyanis a nedves hőszigetelő anyag nem hőszigetel! A beton hőmérséklete a kritikus szilárdság eléréséig nem csökkenhet 0 C alá. Ha a hőszigetelő takarással a kitűzött célt nem tudjuk elérni, a betont ponyvatakarás alatt melegítsük, például hő légfúvóval, vagy hősugárzóval. A beton utókezelését addig kell folytatni, amíg a beton szilárdsága el nem éri a végleges szilárdság 70%-át, télen pedig a beton fagyállóságához szükséges szilárdságot (kb. 10 Mpa) Betonszerkezetek dilatációja A betonszerkezetet a betonozást követő órán belül dilatálni kell. Vágott dilatáció kialakítása során a betonszerkezetet min 50 %-ban át kell vágni. HELYSZÍNI BETONOZÁS Ipari padlószerkezet műszaki leírása A padlószerkezet kialakítása érdekében az épületkontúron belül a humuszréteget el kell távolítani. Az így kialakult szinten tükröt kell készíteni. A tükröt úgy kell tömöríteni, hogy a felületén legalább E2=40000 MN/m 2 -es rugalmas összenyomódási mudulus legyen mérhető. A tömörített tükröt geotextília takarással kell ellátni. Az így kialakult szintre 30 cm tömörített homokos kavics ágyazatot kell elkészíteni, amelynek felső síkján el kell érni az E2= MN/m2 értéket. Az ágyazatra a talajpára illetve talajnedvesség elleni szigetelés kerül 3 rtg PE fólia terítéssel. A szigetelésen kell elkészíteni az acél vagy műanyagszál adagolású beton ipari padlót C30/37 minőségben. A padló készítésénél elvárt felületi pontosság 10 méteren belül ±10 mm, a csarnok teljes hosszában ±15 mm. A betonpadló felületét tárcsás simítóval kell simítani. A beton 1-2 napos korában a felületet a kiviteli terv szerint meghatározott kiosztással be kell vágni a zsugorodási repedések irányított kialakulása érdekében. A padlót a csatlakozó függőleges tartószerkezetektől 5 mm vastag dilatációval kell elválasztani. A padlóban dilatációt megfelelő nyírási csapok beépítésével kell képezni.

20 20./72 oldal LAKATOSMUNKA Üvegház szerkezet Az üvegház szerkezeti elemei: - előre gyártott 12x12x100 cm és 14x14x100 cm méretű Zeusz betonoszlop, - acéloszlopok 5-6 mm falvastagságú zártszelvény, - acél rácsostartó, szelemen, szélrács, - Rozsdamentes rögzítő anyagok Konstrukció: horganyzott acél zártszelvény Oszlopok: helyzetüktől és a fesztávtól függő zártszelvény. Rácsostartó: alsó és felső öve ill ,5 mm méretű zártszelvény, rácsrudak átmérője Ø12 és Ø15 ill. Ø14 és Ø16 mm-es köracél. Hosszgerendák: mm méretű zártszelvény Szelemen: U 40x80x40x2 Kereszt összekötő: Ø14mm-es köracél, a végfalon 2 soron, az oldalfalon három soron. Szélrács: Ø8mm-es köracél, hajónként két közben szerelve Felületkezelés: minden fém alkatrész NEN-EN ISO 1461 szabványnak megfelelően horganyozva. Rögzítő anyagok: - vápacsatlakozás rozsdamentes acélból - vápa-oszlop csatlakozás rozsdamentes acélból - alépítmény mechanikus horganyzás kapcsoló elemek rozsdamentes acélból Kerettávolság: 4,50 m Tartóoszlopok távolsága: 8,00m. Tető: edzett üvegezés Falak: üvegezve síküveggel, a keretek a falvázoszlophoz U hidegen hajlított falváz szelemenekhez vannak rögzítve. ASZTALOS SZERKEZETEK Nyílászárók Alumínium ajtó polikarbonát burkolattal. BÁDOGOS SZERKEZETEK Az épületen bádogos szerkezetek a tetőidomok vízzárása, a csapadéklevezető csatornák kialakítása, ablakkönyöklők és a fallefedések. A bádogos szerkezetekhez legalább horganyzott lemezt kell felhasználni, javasolt a LINDAB termékek alkalmazása. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS Csapadékvíz a területen elszikkasztásra, illetve külön vízjogi engedély alapján felfogásra és felhasználásra kerül.

21 21./72 oldal TÜZIVÍZ TÁROZÓ Töltése tetőcsapadékvízből történik, azonban lehetőség van a kút hálózatáról történő vízpótlásra is. Csatlakozáshoz 100 m 3 -enként 1 db DN 100 csatlakozócsonkot biztosítottunk, előirt kialakítással. Elhelyezésre a kiviteli terv ad részletes megoldást. Talajmechanikai vizsgálat- és szakvélemény alapján kerül megállapításra a medence kialakítás. Csatlakozó csonkok a szilárd burkolatú útról megközelíthetők, csatlakozás biztosítható. Medence kialakítása: Rézsűhajlás: 1:2 Medence geotextiliára helyezett tófólia szigetelést kap, így biztosított a vízzárósága. KÖZMŰSZOLGÁLTATÓKKAL TÖRTÉNŐ EGYEZTETÉS Az ingatlanon a közműcsatlakozások lehetősége biztosított. Egyeztetés nem vált szükségessé, a szükséges energiaigény biztosított. TERVEZŐI ELŐÍRÁSOK A kivitelezés során az alapozási munkákat megkezdeni, vasbeton armatúrákat, koszorúkat, gerendákat, födémet és kiváltókat eltakarni mindaddig nem lehet, amíg azokat a felelős műszaki vezető át nem vette, a kialakítást, az épület kitűzésének megfelelő tényét az építési naplóba nem rögzítette. A koszorúk, vasbeton oszlopok, födém és tetőszerkezet kialakítása csak a kiviteli tervek alapján készülhet. Az építési engedélyezési tervektől eltérni csak a tervező hozzájárulásával, csak módosított építési engedélyterv alapján lehet. Minden olyan helyiségben, ahol nem zárt rendszerű tüzelőberendezés van, biztonságos üzemeléséhez szükséges megfelelő mennyiségű égési levegő utánpótlására méretezett, minősített levegő-bevezető szerkezetet kell beépíteni. Az építkezés minden fázisában a vonatkozó szakmai előírásokat, balesetvédelmi óvórendszabályokat be kell tartani. Az építési munka megkezdése és a lényeges szerkezetek eltakarása előtt értesíteni kell az építésügyi hatóságot és a tervezőt. A kivitelezést a szükséges kiviteli tervek beszerzése után lehet elkezdeni. A beépítésre került építőanyagok, tűzgátló mázolás tűzvédelmi megfelelőségét az épület használatbavételi eljárása alkalmával hitelt érdemlően (kivitelezői nyilatkozattal, ÉMEvel) kell igazolni a hatóságok felé! Az építész műszaki leírás fontos kiegészítő melléklete a tűzvédelmi leírás, az ott jelölt műszaki megoldásokat maradéktalanul be kell tartani. A beépíttet anyagoknál a gyártó által előírt alkalmazástechnikát be kell tartani.

22 22./72 oldal BALESETVÉDELEM- ÉS MUNKAVÉDELEM Földmunkák A kivitelező a munka megkezdése előtt köteles az előzetes vizsgálatok eredményét áttanulmányozni, ezek és a kiviteli tervdokumentáció alapján a balesetek megelőzésére a biztonságtechnikai intézkedéseket megtenni. Az 1 m-nél mélyebb munkagödröket, árkokat, amelyek nyitva tartása szükséges, korláttal kell körülvenni. A rézsűk hajlását a vonatkozó előírások szerint kell kialakítani. A munkaárok dúcolásának eltávolítását a visszatöltés ütemében alulról kell végezni. Az elbontott szakasz helyét azonnal be kell tölteni és rétegenként tömöríteni. Víztelenítés A nyílt víztartás szivárgó hálózatánál gondoskodni kell a falak bedőlésének megelőzéséről. A földmunka végzése közben az altalajban észlelt változást a részleg vezetője köteles azonnal jelenteni az építésvezetőnek. Alapozási munka Alapozás közben homok betörésekor, üregek, vagy egyéb szerkezetek feltárásakor a munka folytatása csak az építésvezető által adott biztonsági előírások szerint történhet. Betonozás előtt az építésvezetőnek meg kell vizsgálnia az állványt, hogy teherbírása a betonozással együtt járó különböző erőhatásoknak megfelel-e. Vasbeton szerkezetek betonozását csak az építés vezetőjének engedélyével szabad megkezdeni. Beton és vasbeton munkák A betonacélt felmelegítéssel hajlítani tilos! A kihúzással egyenesítő gépek mellett, a szál hossza mentén a megfeszítési művelet idején tartózkodni tilos, ezt a területet korláttal kell elhatárolni. A szerelését csak akkor szabad megkezdeni, ha a munkahelytől 5 m körzetben elektromos szabadvezeték nincs, vagy azt feszültségtől mentesítették. Szereléskor a kötözést úgy kell elvégezni, hogy a kötöző drótok végződései az acélbetétből ne álljanak ki. Beton tömörítéshez csak törpefeszültségű, vagy kettős szigetelésű vibrátort szabad felhasználni. A vibrátor kezelőjének gumicsizmát és gumikesztyűt kell biztosítani. Betonozás előtt a vasszerelést az építésvezetőnek felül kell vizsgálnia, a vizsgálat megtörténtét és a betonozás megkezdésére adott engedélyt az építési naplóba be kell jegyezni. Zsaluzási munkák Az alátámasztó állvány oszlopait mindkét irányban keresztmerevítőkkel kell ellátni. Az alátámasztó állványt úgy kell megépíteni, hogy munkaszintként is szolgáljon. A táblák hevedereinek kiálló szegeit a fába vissza kell hajlítani. Kizsaluzáskor az ismét felhasználható zsaluanyagot kizsaluzás után nyomban szögteleníteni kell. Felfüggesztett zsaluzáson járni tilos! Átjárásra terített pallójárdát kell készíteni. A zsalutáblák felállításakor a zsalutáblákat az állítás időtartamára ideiglenesen ki kell merevíteni. A zsaluzatot szerelő brigádokkal az építési technológiát ismertetni kell.

23 23./72 oldal Állványozó munka A munkaállványokat úgy kell megépíteni, hogy a talajtól mért 2 m-nél magasabb munkaszintet a mélység felé eső részén kétsoros korláttal és lábdeszkával kell ellátni. Az állványokat megépítésük közben biztonságosan két irányban ki kell merevíteni. Az állvány alapozásánál az egyenletes teherátadást alátétpallóval, vagy más egyenértékű módon biztosítani kell. Az állványok bontását az építés fordított sorrendjében kell végezni. A kibontott elemeket, anyagokat kézben, vagy csigán kell leengedni. Szereléstechnológiai szabályok a terhek emeléséhez. Túlhatározott függesztés elkerülése végett a terhet kettőnél több ágon nem szabad függeszteni! Emelési körzetben az emelésen kívül egyéb munkát végezni tilos! A terhek beemelésének irányítását és a kötözését csak szakképzett személyek végezhetik. Minden emelés előtt figyelmeztető jelzést kell adni. Minden terhet először 10 cm-re kell megemelni, és ebben a helyzetben meg kell vizsgálni a kötéseket. Az emelés csak ezt követően folytatható. A szerelési munka max. 36 km/órás szélsebességnél végezhető, ennél nagyobb szél esetén a munkát szüneteltetni kell. A szerelés alatt álló létesítményen csak a szerelést végző, oda beosztott dolgozók tartózkodhatnak, akiket a munka megkezdése előtt munkavédelmi oktatásban részesítettek. Ezt a dolgozók aláírásukkal igazolják. Csak ezután szabad a szelemenek szerelését is elvégezni az épület teljes hosszán. Minden olyan magasban végzett munkánál, ahol védőkorlát nem létesíthető, biztonsági kötelet kell használni. Csak ép, repedésmentes szerkezetet szabad beépíteni. Az elhelyezést követően az elemeket azonnal rögzíteni szükséges. A rögzítés elkészültéig a daru a keretet nem engedheti el. Üveges munkák Üvegek rakodása és kézen történő szállítása közben tenyérvédőt és alkarvédőt kell használni. A törött üvegek kiverése, illetve a rugalmas rögzítőanyag kivésése előtt el kell zárni a pattogás által veszélyeztetett területet. Az üveghorony kivésése közben védőszemüveget kell használni. Az üveget behelyezése után feltűnő módon azonnal meg kell jelölni. Festő- és mázoló munkák A festékek keverését csak előkevert állapotban szabad végezni. Kétágú létrán csak egy dolgozó dolgozhat. Kétágú létráról csak 5 m magasságig szabad munkát végezni. Kétágú létrákra álláspadozatot helyezni tilos! Festékszórásnál a szórási munkaterületet el kell határolni. A törmelék lehullásának megakadályozására az ereszen védődeszkákat, vagy védőkorlátot kell elhelyezni. Két főnél kevesebb dolgozó tetőfedő munkán nem dolgozhat. Szigeteléshez a dolgozó részére szükséges védőruhát, védőeszközt biztosítani kell, használatát kötelezővé kell tenni Építőipari gépekre vonatkozó előírások: A gépeket úgy kell telepíteni, hogy azok hatósugara lakott területen és munkahelyi közforgalmú úton kívül essen. A helyhez kötött gépeket elmozdulás ellen biztosítva megfelelő teherbírású alapra kell helyezni. A gép szélső sarkait és a szerelék legtávolabb kiálló végeit a biztonsági színjelzésekre vonatkozó előírások szerinti fekete-sárga csíkozással kell ellátni. Villamos hajtású gépek esetén a berendezést feszültségtől mentesíteni kell. A villámvédelemre az

24 24./72 oldal MSZ 274. előírásai az irányadók. Gépeket, berendezéseket a vonatkozó gépekre érvényes kezelői vizsgával rendelkező dolgozó kezelhet. Tűzvédelmi fejezet A tokozott elosztók, a vezetékek, lámpák, szerelvények típusa, kivitele (védettsége), szerelési módja megfelel az OTSZ és a vonatkozó szabványok követelményeinek. A sztatikus villamos feltöltődést egyenlőpotenciálra hozással (leföldeléssel) gátoljuk meg. A villamos vezetékek, berendezések tüzét a hálózatról történő leválasztás után, lehetőleg széndioxiddal töltött kézi tűzoltó készülékkel szabad oltani. A tűz észlelését azonnal jelenteni kell a tűzoltóságra telefonon. A szerelés, javítás, karbantartás csak az MSZ 1600/1 ð MSZ 1600/16 szabványsorozat előírásainak megfelelő anyagokkal és módon végezhető. A villamos hálózati elemek (elosztók, vezetékek, lámpák, szerelvények) környezetében tűz- és robbanásveszélyes anyag nem tárolható, s tilos ezeket hőterhelésnek kitenni pl. forró anyagot ráengedni, hegeszteni! Külön tűzvédelmi előírások a létesítéshez, üzemeltetéshez a., OTSZ b., a gépek, berendezések gyártói által kiadott üzembe helyezési, kezelési, karbantartási, tűzvédelmi utasítások. Munkavédelmi fejezet Mind a létesítésnél, mind pedig a javításnál, karbantartásnál a csak segédeszközről végezhető szerelésekhez (szükség és lehetőség szerint) a stabil vízszintes síkra legalább négy ponton támaszkodó létrát, fix telepítésű vagy mobil állványt kell igénybe venni. Különös elővigyázatosságra van szükség a magasban történő szereléseknél. A vezetékek, készülékek, szerelvények azonosítására szolgáló és a funkciójukra utaló jeleket, feliratokat maradandóan kell felírni, illetve rögzíteni. A rajzokon alkalmazott jelölések értelmezését a jelmagyarázat rovatok tartalmazzák, míg a szerelésekkel kapcsolatos főbb szempontokat, követelményeket a megjegyzés rovatokban fogalmaztuk meg. A gyorsabb hibaelhárítás, valamint a karbantartás érdekében könnyen hozzáférhető, de védett helyen kell tárolni a megvalósított rendszer tervdokumentációját ( D tervek). A létesítéssel, üzemeléssel kapcsolatos előírások a.,1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről b., MSZ 1600/1 ð MSZ 1600/16 szabványsorozat. c., MSZ és - 70M szabvány az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata. d., MSZ 1585 Üzemi Szabályzat erősáramú villamos berendezések számára. e., MSZ 172/1-86 Érintésvédelmi Szabályzat. f., Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) g., 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet

25 25./72 oldal KÖRNYEZETVÉDELMI LEÍRÁS Tevékenység általános ismertetése: Az üvegházban paradicsom kerül telepítésre. A szedés márciustól november közepéig tart. A várható termelési mennyiség paradicsom esetén mintegy 300 tonna/hektár/szezon. A szedés kézzel történik. A szedést követően a terméket méret és szín szerint válogatják. A zöldségek mosása, feldolgozása helyszíne nem történik. Az ivóvíz kommunális hálózatról lesz biztosítva. Épület fűtése, melegvíz ellátása: termálvíz felhasználásával. Főtevékenység: TEÁOR Kapcsolódó tevékenységek: TEÁOR Zöldségféle termesztése Víztermelés, - ellátás, (saját vízellátó rendszer üzemeltetése) Gépjegyzék: Öntöző tápoldatozó berendezés GENAP öntözővíz tározó (acéltartály) Tervezett üvegházban szellőző ventillátor Mikro szórófejes és csepegtető öntözőrendszer Drénvíz fertőtlenítő berendezés Az üvegházban korszerű üzemelési feltételek kerülnek megteremtésre. A palánták kőzetgyapot szalagpaplanba, grodánba kerülnek ültetésre. A gardán 2-3 évig használható. Az alkalmazott technológia bemutatása A telepen zöldség hajtatás történik talajtól függetlenül, úgynevezett hidrokultúrás technológiával. A talaj nélküli termesztés előnyei: Mindenekelőtt határozzuk meg, hogy mi is az a hidrokultúrás termesztés Véleményünk szerint a Penningsfeld és Kurzmann által 1966-ban megfogalmazott definíció fedi legjobban a valóságot, amely szerint a hidrokultúrás termesztés alatt minden olyan talajtól izolált termesztési módot értünk, ahol a növények tápanyagellátása túlnyomó részben, vagy teljesen tápoldatozásra alapozott, függetlenül a felhasznált gyökérrögzítő közeg mennyiségétől és minőségétől, valamint a tápoldatozás módjától A talaj nélküli termesztés napjainkban mind nagyobb jelentőséggel bír, Amelyben, az alábbiakban felsorolt tényezők játszanak jelentős szerepet. A termesztés a talajtól függetlenné válik Így a talajok cseréjével, fertőtlenítésével kapcsolatos költségek nem merülnek fel. A tápközeg kórokozó és kártevőmentes, a talajtól fóliával elszigetelt, így kisebb a fertőzési veszély a talajlakó kártevőkkel szemben. A közeg struktúrája optimális víz-levegő arányt biztosít a növények számára, ezáltal gyorsabb a gyökérzet fejlődése. A kőzetgyapot gyakorlatilag nem rendelkezik puffer képességgel, a növény részére felvehető anyagot nem tartalmaz, így a tápanyagellátás könnyen megvalósítható, ami jobb kondíciót eredményez, hozzájárulva a nagyobb hozam, a jobb minőség eléréséhez és a termesztési időszak meghosszabbításához. A kultúraváltás gyorsan megvalósítható, ez javítja a termesztő berendezés kihasználtságát.

26 26./72 oldal A technológia több szempontból energiatakarékos. A gyökérrögzítő réteg kicsi és ennek megfelelően a hőmérséklettartása kevesebb hőt igényel. A talajra terített fehér fólia fényvisszaverő képessége nagymértékben javítja a fényviszonyokat a berendezésben. A munkaerő szükséglet lényegesen kevesebb, mivel a munkák egy része automatizálható (tápoldatozás, öntözés), a munka hatékonyabb és tisztább. Egyes munkafolyamatok pedig teljesen megszűnnek (pl. gyomlálás, talajfertőtlenítés). Természetesen ezek az előnyök akkor használhatók ki a kertész számára, ha a technológia által igényelt egyéb feltételek biztosítva vannak. A kőzetgyapotos termesztés feltételei Jó minőségű kőzetgyapot Megfelelő öntözővíz (minőségben és mennyiségben) A növények számára optimális tápoldat Megbízható tápoldatkeverő és öntözőrendszer GRODAN kőzetgyapot, mint termesztő szubsztrátum A GRODAN kőzetgyapot termesztő szubsztrátum a dán Grodan cég terméke. Három komponens alkotja: bazalt, mészkő és koksz, amelyeket o C-on egymásba olvasztanak 4:1:4 súlyarányban, majd szálakat húznak belőle. A szálak később hidrofil bevonatot kapnak. A kertészeti célokra gyártott kőzetgyapot pólustérfogata 96 %, tehát a szálaké csak 4 %, a vízfelszívó képessége viszont 81 %. A kőzetgyapot teljes mértékben steril, inaktív anyag, ph-ja

27 27./72 oldal A szálakból speciális, ragasztó anyag és technológia alkalmazásával különböző rendeltetésű termékeket állítanak elő, amelyek lehetővé teszik a növények nevelését már a vetéstől kezdve. Ide tartoznak a szaporító kockák és a termesztő táblák, vagy más néven paplanok. Legfontosabb jellemzőjük, hogy biológiailag és kémiailag inaktívak, elektrokémiai szempontból nézve nem akadályozzák az ionok formájában levő tápanyagok felvehetőségét. Szintén kedvező a közel nulla víz adszorpciójuk, aminek köszönhetően a tápoldat csupán 2 %-hoz, nem tud a növény hozzáférni (a talajban a víznek és a tápanyagnak jóval magasabb %-a van kötött, a növény számára hozzáférhetetlen állapotban). A kőzetgyapot kockák fibrilláris szerkezetének köszönhetően a kockákban fejlődő gyökérzet kedvező levegő-víz arányra talál, amely a gyökérpumpa 1 kpa-os nyomása mellett %-os levegő és %-os víz arányt jelent (Marlow, 1993). Az üvegházak magas színvonalra fejlesztett létesítmények, amelyekben minden feltétel pontosan kialakítható. Felismerve a nagy légtér fontosságát (1 m 2 alapfelületre minimum 3 m 3 légtér) melynek előnyei az alacsonyabb építésű házakkal szemben: kiegyenlítettebb klíma, egyenletesebb a fényeloszlás, a magasabban elhelyezkedő szellőzők jobb hatásfokúak, a nagyobb gépek mozgása akadálytalan. A fényviszonyokat az üvegtáblák szélesítésével és jobb minőséggel javíthatók, így a korábbi % helyett az új üvegház a napfénynek kb. 80 %-át engedi be.

28 28./72 oldal Az üvegház szerkezete tegye lehetővé belső, hőszigetelő fóliaréteg felszerelését, továbbá az energiaernyő felszerelését, zavartalan működését. Nélkülözhetetlen a telep áramellátása is, a 220 V-os és 380 V-os áramforrás csatlakozása az üvegház több pontján is legyen lehetőség. A berendezés típusától függetlenül a következőknek kell megfelelnie a palántanevelő házaknak: magas hő lépcsőjű ( t), t = t b t k, ahol t b = belső hőmérséklet ( o C) t k = külső hőmérséklet ( o C) szabályozható a légtere, a gyors szellőzés megvalósítható, van párásítási lehetőség, az árnyékolás megoldott, szükség esetén pótmegvilágítás is kialakítható. Fűtési technológia A kertészeti telepen a fűtést termálvízzel oldják meg. A termálvizes fűtésnél csőhálózat segítségével juttatjuk a növényházba, a különböző hő leadó felületek (radiátor, bordáscső) segítségével a megfelelő hőmennyiséget. A fűtőcsövek a hő egy részét sugárzással adják le, így közvetlenül melegítik a növényt, illetve a berendezés valamennyi elemét. Ezt a jelenséget használjuk fel többek között a vegetációs fűtésnél is. A termálvízfűtés a meleg vizes fűtés különleges változata. A vegetációs fűtés A talajra vagy a talaj fölé (5-10 cm-es távolságra) és a növények közelébe helyezett fém csövekből kialakított fűtési rendszert vegetációs fűtésnek nevezzük. A csövekben célszerűen o C vizet keringtetnek, amely különböző hőforrásokból (kazán, termálvíz) származhat. Ennek a fűtési módnak sok hátránya van, viszonylag kis hő átadó felület miatt magas hőmérsékletű vizet kell keringetni, ez a gyökérzet károsodásához vezethet. Nem egyenletes a ház hőmérséklet eloszlása, a növények levélzetén páralecsapódás jöhet létre, ez a baktériumos növénybetegségek kialakulásához vezet. Padlófűtés A vegetációs fűtésből visszatérő vizet jól hasznosíthatjuk talaj-, padlófűtésre. A o C os vizet műanyag csöveken keresztül vezetik a padlóba. Ez önmagában is %-os energia-megtakarítással jár, a horizontálisan elosztott fűtőcsövei más fűtési megoldásokhoz viszonyítva jóval egyenletesebb hő elosztást biztosítanak. A levelek fonák részét folyamatosan szárazon tartja, így a gombás és baktériumos megbetegedések veszélye is mérséklődik. Alkalmazásával az alacsony hőfokú vizek energiája is gazdaságosan felhasználható. Megakadályozza a páraképződést, a melegben tartott növényállományon elmarad a párakicsapódás. A magvak csírázásához, keléséhez az adott fajra ezen belül fajtára jellemző optimális hőmérsékleti értékhez viszonyítva 5-7 o C-

29 29./72 oldal kal magasabb hőmérsékletet kell biztosítani. Ez padlófűtés esetén talaj közelben egyszerű feladat. Vápafűtés Az üvegházak felső üvegfelülete az időjárási hatásoknak leginkább kitett alkotórész. A felső üveg tisztasága, átláthatósága a minél nagyobb fény áteresztőképesség rendkívül fontos. Téli, fényszegény, páralecsapódásos időszakban fontos az üvegfelület leszárítása, esetleges hó terhelésnél annak mielőbbi leolvasztása. Ennek a megoldására a vápa magasságában kell fűtéscsöveket elhelyezni, a vápa oldalfalától indulva méterenkénti osztásban a rácsos tartón. Beépítése zöldséghajtató házakban javasolt. Lombfűtés Hajónként, az ikersorokban 2 x 5 db 1 -os hosszvarratos acélcső, követve a növény fejlődését, biztosítja a megfelelő hő ellátást. Növényi tápanyagok A tápoldatozás előnyei: A víz és a tápanyagok egyenletesen jutnak a növény gyökereihez, mivel a műtrágyák teljesen oldottak. Nincs az eltérő térfogattömegű szilárd anyagok szállítás közbeni rétegződése, mely a kijuttatást egyenetlenné teszi. A jól tervezett vízhálózatban a kijuttatás egyenetlensége nem nagyobb, mint ± 2,5 %. Az oldott tápanyagok a vízzel közvetlenül a gyökerekhez kerülnek, a P és K is azonnal felvehető a növények részére. A kijuttatás bármikor, a növény fejlődési állapotának legjobban megfelelő időben, az éppen szükséges mennyiség és táparány adagolásával elvégezhető. Nincs szükség gépi vagy kézi bejárásra a kijuttatáshoz a területen, így elmarad a taposási kár. Olcsó adagolási módszerek, berendezések is alkalmazhatóak, így a költségek csökkenthetők, energia takarítható meg. A gyakori, kis koncentrációjú kijuttatás megelőzi a hirtelen, nagy mennyiségű fejtrágya okozta gyökérelhalást, ezért biztonságos. A növények igényéhez igazított folyamatos, kisadagú kijuttatás megelőzi a tápanyagok kimosódását, lekötődését. A folyamatos és jól összeállított tápoldatozás 20-25%-kal emeli a termés mennyiségét, javítja minőségét. A külföldi szakirodalomban a tápoldatozást fertigation néven említik, ami a fertilization, trágyázás és az irrigation, öntözés szavak összevonásából keletkezett. A tápanyag utánpótláshoz képest hazánkban is célszerű más tartalommal használni a tápoldatozást. Ide értendő a tervszerű, a növény pillanatnyi szükségletének megfelelő, levélanalízissel

30 30./72 oldal ellenőrzött tápanyag-utánpótlás, melynek célja adott mennyiségű és minőségű termés elérése. Alkalmazható műtrágyák A tápoldatozásra alkalmas műtrágyák jellemzői: teljes oldhatóság (kevesebb, mint 0,02 százalék szilárd maradék), gyors oldódás a vízben (kb. 20 perc) finom szemcsézettség (az alkotórészek átmérője 0,6-0,15 mm között legyen), magas tápelem tartalom a törzsoldatban, ne lépjen reakcióba a vízben oldott sókkal, minimális legyen a kondicionáló anyag tartalma (kevesebb, mint 150 ppm a szárazanyag tartalomra számítva). A műtrágyák oldhatósága az egyik legfontosabb tulajdonság, melyet ismernünk kell, hogy adott hőmérsékleten milyen töménységű törzsoldatot készíthetünk az egyes anyagok felhasználásával. Az oldódás lehet hőelvonással járó folyamat, így az oldat hőmérséklete csökken. Ez különösen érzékelhető az ammónium-nitrát és a karbamid oldásakor, ahol az edény oldalának deresedése is megfigyelhető. Használjunk 20%-al több vizet a törzsoldat elkészítése során, mint az a műtrágyák oldhatóságából számítható. A hőmérséklet ugyanis változhat, és az általunk előállított oldat könnyen telítődhet, megkezdődhet a só kiválás. Ez különösen a tápoldat szivattyúk használatakor veszélyes, mivel a kristályok károsítják a mozgó alkatrészek felszínét. A klorid tartalmú műtrágyák használatánál vegyük figyelembe a növények klór tűrését. Kalcium- és magnézium-nitrát használata esetén a kémhatás ne legyen magasabb 6-nál, és a kicsapódások megelőzésére ne használjunk foszforsavat. Az ammónium tartalmú műtrágyák a víz kémhatását akár 11 ph értékre is emelhetik, mely a kalcium- és magnézium-karbonát gyors kicsapódásához vezet. A N műtrágyák vízben jól oldódnak, a vízben oldott anyagokkal nem lépnek reakcióba, kivéve az ammónium-szulfátot, mely kalciumban, gazdag vízben CaSO4 formájában kicsapódik. Valamennyi P műtrágya eltömődést okozhat, ha a víz kémhatása magas (nagyobb, mint ph 7,5), vagy alacsony (kisebb, mint ph 4,5). Az eltömődés gyorsasága a jelenlévő kalcium, magnézium, vas elemek mennyiségétől függ. A mono-ammónium-foszfát (MAP) jól oldódik vízben, ha azonban az öntözővíz kalciumtartalma nagy, akkor a foszfor dikalciumfoszfát alakjában kicsapódik és hozzájárul a szórófejek, csepegtető elemek eltömődéséhez. A K műtrágyák nem okoznak semmilyen kicsapódást a vízben oldott anyagokkal, kivéve a K2SO4-ot, mely a magas koncentrációjú kalciummal reakcióba léphet. Amennyiben a növény nem érzékeny a klór tartalomra, úgy a KCl használata javasolható, mivel a legjobban oldódik, és legolcsóbb K forrás. A műtrágyák összetételét figyelembe kell venni abból a szempontból is, hogy a víz oldott sótartalmával reakcióba lépve növelhetik az eltömődési folyamatok sebességét. A foszforsav, vagy azok a műtrágyák, melyek oldódása során foszforsav keletkezik, a vízben oldhatatlan vas, kalcium és magnézium sókat képezhetnek. A kalcium koncentráció ne haladja meg a 6 mgeé/l mennyiséget. A hazai talajvizek nagy mennyiségben tartalmazzák a fenti elemek különböző sóit, így a műtrágyatípus megválasztásában nagyon körültekintően kell eljárni, ajánlatos szakmai segítséget kérni új kombinációk használata előtt. Az oldatkoncentráció megállapítása és az adagolás során vegyük figyelembe a növények só tűrő képességét is, mely a csírázáskor a legalacsonyabb. A hidrokultúrás (kőzetgyapoton) termesztésnél a palánták tápoldatának javasolt összetétele az alábbi:

31 31./72 oldal ph 5,5 EC 2-2,5 N mg/l P mg/l K mg/l Ca mg/l Mg mg/l S mg/l Fe 2 mg/l Mn 0,55 mg/l B 0,27 mg/l Cu 0,10 mg/l Zn 0,33 mg/l Mo 0,05 mg/l A kertészeti tevékenységhez ma már előre elkészített, úgynevezett kombi műtrágyák kaphatók, zsákos, tartályos kiszerelésben, és a tápoldatozó berendezésnél a víz-műtrágya keverék lúgossága, vagy savassága alapján salétromsavat vagy foszfor savat adagolnak még az EC és ph beállítása érdekében. Jelenleg a leggyakrabban használt műtrágyák az alábbiak: Ferticare TM öntöző műtrágya család (nem jelölésköteles, nem tűzveszélyes) S1/2, S 13, S37 Brinkmann Monokálium foszfát (Xi irritatív, R36/37/38, nem tűzveszélyes) S1/2, S13,S24/25, S26 Monoammónium foszfát (Xi irritatív, R36/37/38, nem tűzveszélyes) S1/2, S13, S24/25, S36/37/38 Kristalon TM öntöző műtrágya család (nem jelölésköteles, nem tűzveszélyes) S1/2, S13, S36/37/39 Kálium- Nitrát (O égést tápláló, R7, R8, mérsékelten tűzveszélyes) S1/2, S13, S17, S22, S24/25, S36 Salétromsav (Maró R8, R35, a termék nem éghető, de oxidáló tulajdonságú) S1/2, S23, S36, S45 Foszforsav (R34, C-korrozív) S1/2, S23, S36, S45 A jelölések magyarázata:

32 32./72 oldal

33 33./72 oldal

34 34./72 oldal Tápoldatok készítése Az oldatok összetételének tervezésekor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe: ne okozzon eltömődést, és ne károsítsa a rendszer anyagát szántóföldi körülmények között is biztonságosan lehessen alkalmazni a különböző összekevert sók képezzenek oldatot az alkotórészek ne lépjenek káros reakcióba egymással és az öntözővíz sótartalmával Új oldatok használata előtt mindig végezzünk keverési próbát. Átlátszó falú edényben az öntözővizet oldószernek használva keverjük össze a tervezett oldatot. Két óra eltelte után vizsgáljuk meg az edényt. A keverék nem használható, amennyiben az edény alján, oldalán kiválásokat tapasztalunk, vagy az oldat opálos, nem átlátszó Ne tegyük a vízbe az adott hőmérsékleten oldódó anyag maximális mennyiségét, mivel a hőmérséklet csökkenésével az kikristályosodhat. Külön figyelembe kell venni az egyes anyagok oldhatóságát, ha más alkotórészeket is használunk, mivel a keverékekben más lesz az oldhatóság. Kalciumot, magnéziumot és vasat tartalmazó vízhez ne töltsünk foszforsavat a csapadékképződés megelőzésére. Soha ne keverjen savat vagy savas kémhatású műtrágyát klórozásra használt anyaggal. Ilyen anyagok azonos helységben tárolása is veszélyes. Soha ne a vizet keverje a savhoz, mivel hőképződés indulhat meg, és a vízgőz a savat kifröcskölheti. A védőfelszerelés használata kötelező! Biztonsági szempontból a kijuttatás során az oltótartályban csak egy öntözési szakasz kezeléséhez elegendő anyag mennyiségét adagoljuk. Ezzel elkerülhetjük a túladagolást. Amennyiben folyamatosan többféle típusú és adagú kemikáliát használunk, úgy célszerűbb külön szivattyúkat alkalmazni. Ezzel elkerülhetjük az átszerelésből és az adagállításból származó hibákat. A berendezések beépítése tegye lehetővé a könnyű mosást, tisztítást. A mozgó alkatrészt tartalmazó szivattyúkat minden használat után el kell mosni, mivel a kiszáradáskor képződő sókristályok újra indításkor tönkreteszik a tömítéseket.

35 35./72 oldal A szivattyúk bekötési pontjának kiválasztásához vegyük figyelembe a következőket. A szűrő előtti bekötés esetén az esetlegesen bejutott szennyeződéseket ki tudjuk szűrni. Amennyiben automata szűrőtisztás került beépítésre, úgy a kemikália szennyezheti a környezetet. Ebben az esetben az automata típusát úgy kell megválasztani, hogy mosás alatt a kemikália adagolását szüneteltesse. Amennyiben a tápoldatozó lehetővé teszi, szűrjük a tápoldatot, így a szűrő után is beköthető. A tápoldatozás idejének meghatározására az öntözési cikluson belül két gyakorlat van. Az egyik módszer szerint a teljes öntözés alatt adagoljuk a kemikáliát. Ez a megoldás feltételezi a folyamatos, napi kisadagú kijuttatást. A berendezés ekkor beépített, nem áttelepíthető, az öntözött területen csak egyféle növény található. A másik módszer csak az öntözési idő második és harmadiknegyedében juttat kemikáliát a rendszerbe, így lehetőséget ad a csővezetékek tisztavizes átöblítésére. Ezt a megoldást használjuk, ha különböző növények találhatók a területen, vagy a kemikáliát szakaszosan adagoljuk egyegy koncentráltabb adag kijuttatásával. A tápoldatozás egyenletességének megítéléséhez fontos szempont a működő öntözőrendszer vízkijuttatási egyenletessége, ennek minimális értéke 85% legyen. A műtrágya egyenletes kijuttatása a víz eloszlásától függ! Tápoldatozás használata esetén a rendszer alkotóelemeinek anyagát gondosan kell megválasztani. Valamennyi beépített eszköznek ellen kell állni a különböző vegyszerek oldó, oxidáló hatásának. A réz bármilyen formája erősen korrodálja az alumíniumot, a foszfor és az ammónia a bronz elemeket károsítja. A rendszerbe biztonsági elemeket kell beépíteni a vegyszer kútba történő visszacsorgásának, vízadagolás nélküli bejuttatás, elfolyás megakadályozására. Öntözés Különösen fontos műszaki feladat a termesztő berendezések öntözővíz ellátásának és kijuttatásának megtervezése. Zárt térben való termesztés esetén az öntözésnek a természetes csapadék hiánya miatt fokozott jelentősége van. A szokásos öntözési eljárásokat három csoportba sorolhatjuk. Eszerint felületi (esőztető), csepegtető és árasztásos öntözést különböztethetünk meg. A termesztés egyik alapfeltétele, hogy jó minőségű csepegtető rendszert használjunk, hogy biztosítani tudjuk a tápoldatozó rendszer egyenletes működését. Nyári időszakban a fejlett paradicsom maximális vízigénye 1,8 2,5 l/nap/növény. Az öntözést napkelte után fél órával kezdhetjük, meg és napnyugtáig üzemeltethetjük. A vizsgált területen levő rendszer idővezérléses automatikával irányított, ami ciklust tesz lehetővé egy nap. Az egy ciklus alatt kijutatott tápoldat mennyisége l között változik egy csepegtetőtestre vetítve. Biztosítanunk kell a szükséges túlfolyást is, melynek mértéke %. Ez 11 óra körül jelentkezhet először. Az öntözőrendszer feladata az egyedi öntözést biztosítása. Olyan rendszert használjuk, ahol a csepegtetőtestek teljesítménye 1-2 liter óránként. Az alkalmazott kapilláris rendszerekhez megbízható szűrőket kell használni, hogy az, fennakadás nélkül működjön. A rendszer oldalgerincből, kapilláris csőből és tüskéből áll. Az üvegházban a holland Brinkmann csepegtetőket használtuk, amelynek 25-ös gerincből és 7-es csepegtetőkből állnak. A csepegtetővégén labirint -tal ellátott tüske van. A tüskét a növény tövéhez, a kőgyapot kockába kell betűzni. A csepegtető öntözés rendkívül kedvező tulajdonságai: az energia- és víztakarékosság, amely a felhasználás helyére koncentrált folyamatos, kismennyiségű és -nyomású vízkiadagolásból adódik, továbbá a növények kedvező vízhasznosítása, a talajerózió elmaradása a növényházakban is megmutatkozik, ezért a szabadföldi termesztés mellett itt is elterjedtek. Az öntözés irányulhat közvetlenül a tenyész edényekre, ilyenkor minden egyes növényhez egy-egy cseppképző elem tartozik. Irányulhat egy közvetítő közegre is,

36 36./72 oldal ebbe a körbe tartoznak azok az öntözési megoldások, amelyeknél a csepegtetőelemek homokágyat vagy nedvszívó anyagból készített paplant tartanak nedvesen. A tenyész edényeket ezekre helyezve jutnak a növények vízhez. Ez a megoldás eszköztakarékosabb és az öntözés is egyenletesebb, mivel egy-egy nagyobb felületen levő növények közös vízadagoló egységről vannak ellátva vízzel. A csepegtető öntözés vízadagoló elemeiben az öntözőhálózat nyomásának közel nullára kell csökkennie. A légkörinél igen kicsivel nagyobb nyomáson kilépő vízmennyiséget a felületi feszültség egy darabig visszatartja, majd a kialakuló csepp felületének és súlyának növekedésével a nyomás ellenében alulmarad, és a csepp leválik. Ennek a kényes egyensúlynak a fenntartása indokolja a kijuttatandó víz tisztaságára vonatkozó szigorú követelményeket. Az öntözőhálózat nyomásának felemésztése leggyakrabban szűk keresztmetszetű csőszakasszal, kis kilépő keresztmetszetű nyílásokkal vagy porózus anyag közbeiktatásával történik. Hajtató rendszerekben csak a számítógép-vezérlésű csepegtető öntözés javasolható. Paradicsom termesztése A paradicsom a hosszú tenyészidő és nagy párologtató felülete miatt sok vizet használ fel. A vízigényt illetően a kötődés és a bogyónövekedés időtartama jelenti a kritikus időszakot. Összes vízfogyasztása napos tenyészidőt figyelembe véve m 3 /ha. A paradicsom maximális öntözővízigénye: 1,8-2,5 l/nap növényenként. A nagy nitrogénadag hatására létrejövő vegetatív túlfejlődés virághullást vagy fürt ellevelesedését okozza. A mai korszerű termesztés technológia részeként Európában és Amerikában egyre gyakrabban használnak felfüggesztett csatornákat a zöldség hajtatásban. A csatornás rendszer már régóta ismert és használt a dísznövény termesztésében, de a zöldség hajtatásban tömegesen csalt 1997-ban jelent meg. Először Hollandiában az új berendezéseket szerelték fel, később a modernizálásra kerülő régebbi üvegházakba is beépítették. Laikusok számára néha érthetetlen, hogy miért szükséges beruházni rá, de a

37 37./72 oldal szakembereknek célszerű átgondolni, hogy milyen előnyökkel jár, és ha kifizetődő hogyan valósítható meg. A csatornák használata alapvetően javítja és egyenletessé teszi a berendezés klímáját és lehetővé teszi a fűtési körök hatékonyabb elhelyezését. A levegő jobban és egyenletesebben cirkulál a növények között, ezáltal a transpiráció felgyorsul és a növények több tápanyagot képesek felvenni. Állandó levegőmozgásnál a lefektetett szárakon, az ápolás alatt keletkezett sebek gyorsabban beszáradnak, csökken a Botrytis és más gomba fertőzések veszélye. Ezzel kevesebb növényvédelmi kezelés szükséges és meghosszabbítható a termesztési időszak. A merev, egyenletesen kiprofilozott csatornákon elhelyezett kőgyapot víztartalma nagyon egységes, nincs pangó víz (talajon elhelyezett táblákban gyakran előfordul nem pontos szintezés esetén), a gyökér fejlődése pedig gyors és egységes. Csatornás termesztésnél precíz öntözéssel kisebb a víz és műtrágya felhasználás, illetve csökkenthető a drén mennyisége is. A túlfolyás elvezetése gyors - még a minimális (0,5%) lejtés mellett is - ezáltal kisebb az esélye, hogy növelné a ház páratartalmát. Szárazabb környezetben kevesebb korokozó fejlődik. A drén összegyűjtése lehetővé teszi a recirkulációs rendszer bevezetését. Csatornás termesztésnél az ápolási munkák - főleg a termesztés első időszakában - könnyebben és hatékonyabban végezhetők, hiszen az kényelmesebb helyzetben történik. A leszedett levelek maradhatnak a földön, ami kedvező a biológiai növényvédelem alkalmazása esetén. Nagy előny a termesztés elején, hogy nincs szükség drén árkok készítésére, így a teljesen felfüggesztett rendszernél a tereprendezés is egyszerűbb. Csatornás berendezéseknél a talaj takarására sima fólia, illetve takarószövet is használható és azok cseréje egyszerűbb, mint a hagyományos hidrokultúrás termesztésben. A csatornákat - úgy, mint az üvegház többi részét - a termesztés végén le kell mosni és fertőtleníteni. Ez többletmunkát igényel - Holland tapasztalatok alapján hektáronként extra munkaóra szükséges. A függesztett csatornarendszer - a berendezéstől és termesztett növénytől függően - többféleképpen kivitelezhető. Felszerelése megfelelő technikai igényeket támaszt: a vápamagasság minimum 4 méter, a ház szerkezetének bírnia kell a plusz 32 kg /m 2 terhelést (15 kg a tápoldattal feltöltött kőgyapot súlya + 15 kg a növényekre + 2 kg csatorna). A régebbi berendezések szerkezeti teherbírása néha nem elegendő, így ezeknél az alsó támasztok szükségesek. Amennyiben csak alátámasztós rendszert használunk, úgy a talajtakaró fólia cseréje után újra kell szintezni a csatornákat. Emiatt a régi házakban általában a vegyes rendszert - függesztést és alátámasztást is - javasolják. A csatornák felszerelési magassága függ a termesztett növénytől és az alkalmazott technológiától. Nagyon ritkán, aláültetéses technológia esetén a csatornát cm-re a talaj felszíne felett szerelik (ez lehetővé teszi hosszabb ideig tartó növénykultúra cseréjét, amikor az öreg növényeket és fiatal állomány néhány héten keresztül együtt növekszik). Ezt a módszert nagyon precíz technológiai fegyelmet igényel, megvilágított üvegházakban javasolt. Leggyakrabban és legtöbb növényfajnál és termesztési módszernél alkalmazott az cm magasság. Ennél a rendszernél leghatékonyabb a munkavégzés, egyszerű a karbantartása. Magasabb felszerelés szükséges, ha a csatorna alatt szellőztető tömlőt helyeznek el. A régi típusú házakban, alacsony vápamagasság mellett, az 50 cm-es magasság alkalmazható. Ezzel a csatorna olyan szinten van, amelynél általában a szár alátámasztókat helyezik el, így igazából nem csökken a növények élettere a házban. Az uborka- és paprikatermesztésben előfordul, hogy a csatorna teteje csak cm-el van a talajfelszín felett. Ez esetben az uborka főszárról több termés szedhető, továbbá az ernyős művelési módszernél a növények ápolása könnyebb. Paprikában az alacsony elhelyezés abban segít, hogy a szedés hosszabb ideig emelő kocsik nélkül történhet. A tapasztalatok

38 38./72 oldal azt mutatják, hogy teljes hatás a levegő cirkulációra akkor érezhető, ha a csatorna és talaj között 50 cm-es távolság van. A csatornarendszer szerkezetét a következő ábra mutatja. A csatornák gyártása közvetlenül a helyszínen történik, acéllemezből. A védő rétegekkel ellátott 0,6-0,8 mm vastagságú fehér lemezből a gép kialakítja a megfelelő profilt. Tám rendszerre rögzített zöldségeknél (paradicsom, paprika, uborka) AG típusú csatorna javasolt. A nyitott szerkezet és a kívülről kifolyó drén gátolja, hogy a gyökerek kinőjenek a közegből és eltömörítsék a csatornát. A KG profil szamóca és dísznövények termesztésénél használható, ahol a csatornának rögzíteni kell a közeget, mert a növény egy része lelóg. Az alján kiképzett vályú vezeti el a drént és csatorna elhajlása vagy nem elegendő lejtés esetén a gyökerek könnyen kinőnek a közegből. Ez csatorna elduguláshoz vezet, könnyen terjednek a fertőzések a soron belül. Az LG csatorna magas berendezésekben, paprikatermesztéshez javasolt. Az MK típus ömlesztett közegek, termesztő edények használatakor alkalmazható. A 4 alaptípuson kívül jóval több növényés termesztési mód, specifikus csatorna létezik. A csatornák V rendszereknél általában 20 cm, ikersorosnál pedig cm szélesek. Profiltól függetlenül a lemezt háromszögű tartókba helyezik, és azokat kötél vagy kampók segítségével a ház kereszttartó szerkezetére rögzítik 4-5 méterenként. A csatorna anyaga, ház szerkezete befolyásolja azt, hogy milyen sűrűn szükséges felfüggeszteni vagy

39 39./72 oldal alátámasztani. Az új építésű üvegházakban, paradicsomnál standard megoldás, hogy a 8 m széles hajókban 5 darab 20 cm széles csatorna van, 6,4-es házakban 4 sorban ültetik a növényeket. A felfüggesztő rendszerre rögzítik a növény közötti fűtőcsöveket is. A csatorna lejtését alapvetően a berendezés szerkezete adja meg, a beépített csavarok segítségével pedig precíz szintezést végzünk. A házban az öntözőrendszert és a C0 2 adagoló csöveket a csatorna aljához rögzítik, a speciális szártartók a tetejére kerülnek. Az alátámasztott csatorna horgonyzott acéllemezből készített talpakon áll. Talajba beszúrt hosszú rögzítő csavarok akadályozzák a billegést oldalra. A szintezést a csavarokra rögzített átkötők magassága határozza meg. A csatornás rendszer használata Magyarországon is teljed, elsősorban az új építésű, magas berendezéseken, paradicsom termesztésére. A takarékosság a vízzel és a műtrágyával, a drén összegyűjtése és visszaforgatása vagy szabadföldi használata, a növényvédőszer nélküli termesztés, a hatékonyabb munka mind olyan célok, amelyek eléréséhez érdemes csatornás rendszert használnunk a már meglévő berendezéseinkben is. Szellőzés A termesztő berendezésekben a függőleges hőt általában szellőztetéssel vezetjük el. A szellőzők kialakításánál arra ügyeljünk, hogy a szellőzőfelület legalább az alapterület %-a legyen. Így a természetes légcsere megvalósítható. A természetes légcsere nyári, kánikulai hőmérsékletben fontos igazán, hiszen az üvegház ilyenkor erős felmelegedésre képes. Ez ellen a felső üvegfelület festésével és a szellőzéssel védekezhetünk. A festés kevesebb, illetve szűrt napfényt enged át a szellőzés pedig elősegíti a légcserét. A korszerű növényház szellőzőrendszerét a klímavezérlő számítógép irányítja, ami figyelembe veszi a külső- és belső hőmérsékletet, a belső páratartalmat, a szél irányát, sebességét, a besugárzás mértékét. Ezen paraméterek függvényében szabályozza a szellőzők nyílási szögét, a szellőztetés időtartamát, optimalizálja a légcserét. Kiegészítésként mesterséges szellőzést is alkalmaznak.

40 40./72 oldal Növényvédelem A növényvédelmi tevékenységeknél a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet előírásait kell figyelembe venni. A növényvédő szerekre vonatkozó általános előírások A növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. Növényvédő szereket a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének (a továbbiakban: engedélyokirat), illetve l ker 187.kéjének az ember és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni. A növényvédő szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából az MgSzH Központ I., II. és III. forgalmi kategóriába kell, sorolja. Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek forgalmazásához, vásárlásához, felhasználásához, továbbá a növényvédő szerrel végzett szolgáltatásához I. vagy II.

41 41./72 oldal forgalmi kategóriájú növényvédőszer forgalmazási, vásárlási, és felhasználási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) szükséges. A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása s zakképesítéshez, engedélyhez nem kötött. Növényvédő szeres kezelés zárt térben Zárt térben (például üvegházban, fólia alatt), növényvédelmi célra kizárólag az adott légtérben termesztett, valamennyi kultúrára, engedélyezett növényvédő szer használható, amennyiben nem biztosítható, hogy a kezelésre nem engedélyezett kultúrákra, terményre növényvédő szer ne kerüljön. A növényvédő szerrel kezelt zárt tér bejáratára, az adott növényvédő szerre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő tartamára a 8. (3) bekezdése szerinti feliratú, vagy azzal azonos tartalmú táblát kell elhelyezni. Növényvédő szerrel kezelt térben a munkaegészségügyi várakozási idő letelte előtt és az azt követő szellőztetés alatt bármilyen munkát végezni kizárólag az alkalmazott növényvédő szer engedélyokiratában előírt védőeszköz viselésével szabad. Zárt térben automataadagolással működő növényvédelmi gépet, berendezést a kezelés ideje alatt a szakmai felügyeletet ellátó szakember nem hagyhatja őrizetlenül. A preventív kezelésben részesített terményt az élelmezés-egészségügyi várakozási idő leteltéig a kezelés feltüntetésével meg kell jelölni. A növényvédelmi kezelés a jelen tervben szereplő üvegházas kertészeti tevékenység során, csak az öntözőberendezésen keresztül, az öntözővízzel jut a növényzetre, növényzethez. A leggyakrabban használt szerek a következők: E: védőruha, -kesztyű, -kalap, -szemüveg, -lábbeli F: védőruha, -kesztyű, -kalap, -szemüveg, -lábbeli S2, S13, S20/21, S35, S36/37/39, S57, SP1, SPe 8/1, SPo2, R50/53 E, F: védőruha, -kesztyű, -szemüveg (sav ellen), -lábbeli, -kalap S16, S26, S37/39, S60, S61, SP1, SPo2, R10, R38, R41, R50/53

42 Sajnovits Tanácsadó Kft. 42./72 oldal E: védőruha, -kesztyű, -szemüveg (sav ellen), -lábbeli, -kalap, légzésvédő (A1P2) F: védőruha, -kesztyű, -szemüveg, -lábbeli, -kalap, légzésvédő (A1P2) S2, S13, S20/21, S23, S24, S25, S28, S36/37/39, S38, S46, SP1, SPo2, SPe3, SPe8, R10, R20/22, R36/38 E: védőruha, -kalap, -kesztyű, -szemüveg (por ellen), -lábbeli F: munkaruha, védőkalap, -kesztyű, -szemüveg (sav ellen), -lábbeli E, F: védőkesztyű S2, S13, S20/21, S37, SP1, SPe3, SPe8, R40, E: védőruha, -kesztyű, - szem/arcvédő F: védőruha, -kesztyű, - szem/arcvédő S2, S13, S20/21, S35, S36/39, S57, SP1, SPe3, SPe8/2, SPo2, R22, R38, R43, R50/53

43 Sajnovits Tanácsadó Kft. 43./72 oldal E: védőruha, -kesztyű, -lábbeli, -kalap, -szemüveg, légzésvédő (FFP3SL) F: védőruha, -kesztyű, -lábbeli, -kalap, -szemüveg, légzésvédő (FFP3SL) S2, S13, S20/21, S22, S36/37/39, S46, SP1, SPe3, SPo2, R20/22 E: védőruha, -kalap, -kesztyű, -lábbeli, -szemüveg, légzésvédő félálarc (FFP2SL) F: védőruha, -kalap, -kesztyű, -lábbeli, -szemüveg vagy permetező arcvédő E: védőruha, -kalap, -kesztyű, -szemüveg, -lábbeli F: védőruha, -kalap, -kesztyű, -szemüveg, -lábbeli S2, S13, S36/37/39 E: védőruha, -kalap, -kesztyű, -lábbeli, -szemüveg (sav elleni) F: védőruha, -kalap, -kesztyű, -szemüveg (sav ellen), légzésvédő (P2-P3)

44 44./72 oldal E, F: munkaruha, védőkalap, -kesztyű, -szemüveg (sav ellen) E: védőruha, -kalap, -szemüveg, -lábbeli, (zárt térben + légzésvédő) F: védőruha, -kalap, -szemüveg, -lábbeli, (zárt térben + légzésvédő) S2, S13, S20/21, S35, S36/37/39, S46, S57, S61, SP1, SPe3, SPe8, SPo2, R22, R43, R48/25, R50/53 Veszélyes anyagok használatával kapcsolatos információk Képesítési előírások A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (1) Az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer saját célú felhasználására, az ezekkel folytatott szolgáltatási tevékenységre, illetve ezek forgalmazására, valamint az ezekkel összefüggő vásárlásra, szállításra, raktározásra csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző a) rendelkezik az 1. melléklet A része szerinti I. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel, vagy b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerint elismerték, és rendelkezik az elismerés alapján kiállított, e rendelet 1. mellékletének B része szerinti hatályos engedéllyel. (2) A II., illetve III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott forgalmazásra, valamint az ezzel összefüggő raktározási és szállítási tevékenység folytatására, valamint szolgáltatásra csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző a) rendelkezik a 1. melléklet A része szerinti legalább II. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel, vagy b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerint elismerték, és rendelkezik az elismerés alapján kiállított, e rendelet 1. mellékletének B része szerinti hatályos engedéllyel.

45 45./72 oldal 17. (1) I. forgalmi kategóriájú növényvédőszer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult a felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy. (2) Felsőfokú növényvédelmi képesítésnek minősül: a) egyetemi szintű képzésben, nappali tagozaton okleveles növényorvosi, növényvédelmi szakirányon szerzett okleveles agrármérnöki, okleveles agrárkémikus agrármérnöki, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki, okleveles kertészmérnöki, növényorvos MSC képzettség, amennyiben a képzés a növényvédelmi tárgyak oktatására legalább 600 tanórát tartalmaz, és növényvédelmi szakirányú záróvizsgával jár, b) az egyetemi szintű szakirányú továbbképzésben okleveles agrármérnök, okleveles kertészmérnök, illetve különbözeti vizsgát tett okleveles biológus, okleveles biomérnök, okleveles erdőmérnök és egyéb természettudományi egyetemi végzettségű személy által legalább 24 konzultáció hetes képzésen szerzett okleveles növényorvosi szakmérnök vagy okleveles növényvédelmi szakmérnöki végzettség, amely képesítési követelményei az a) pontnak megfelelnek, c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az a) és b) pontban foglalt képesítésekkel egyenértékűnek elfogadott végzettség. (3) Felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni a növény orvosi, növényvédelmi szakmérnöki, erdészeti növényvédelmi szakmérnöki, agrárkémikus agrármérnöki, növényvédelmi szaküzemmérnöki, növényvédelmi üzemmérnöki, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási szaküzemmérnöki, növényvédelmi és talajerőgazdálkodási üzemmérnöki diplomát szerzőt. Továbbá a növényvédelmi szakirányú záróvizsgát tett agrármérnököt, kertészmérnököt, továbbá a növényvédelmi témában szerzett egyetemi doktori vagy magasabb fokozattal rendelkezőt, amennyiben a rendelet hatálybalépése előtt rendelkezett I. forgalmi kategóriájú növényvédőszer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel. (4) A felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy I. forgalmi kategóriájú növényvédőszer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre jogosult, és a növényvédő szer forgalmi kategóriájától függetlenül jogosult bármely tevékenység folytatására. 18. (1) II. forgalmi kategóriájú növényvédőszer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyre - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - jogosult - a felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezőkön kívül - aki a) növénytermesztő és növényvédelmi technikus; növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus; kertész és növényvédelmi technikus, növényvédelmi és talajerőgazdálkodási technikus képesítésű, b) növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítéssel, illetve növényvédő szak- és betanított munkás képesítéssel rendelkezik, c) növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során vizsgát tett, vagy d) legalább általános iskolát végzett, 18. életévét betöltötte, és a miniszter által meghatározott növényvédelmi alaptanfolyamot követően eredményes vizsgát tett. (2) A II. forgalmi kategóriájú növényvédőszer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkező, a) az (1) bekezdés a) pontjában említett személyek jogosultak a II. és a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységre, illetve a növényvédelmi munkavégzés megrendelőjének felsőfokú képesítéssel rendelkező megbízottja (a továbbiakban: szakirányító) felügyelete és felelőssége mellett jogosultak munkavégzőként részt venni az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységben, b) az (1) bekezdés b) pontjában említett személyek jogosultak a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységre, továbbá - a szolgáltatás kivételével - jogosultak a II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységre, illetve szakirányító felügyelete és felelőssége mellett jogosultak

46 46./72 oldal munkavégzőként részt venni I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységben, c) az (1) bekezdés c)-d) pontjában említett személyek jogosultak - a szolgáltatás kivételével - a II. és a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységre, illetve a szakirányító felügyelete és felelőssége mellett jogosultak munkavégzőként részt venni az I., II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott bármely tevékenységben. 19. Az I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására és szállítására, az arra nem jogosult személy csak a szakirányító által a 4. melléklet szerint kiállított, egyszeri vásárlásra jogosító növényvédelmi-növényorvosi vénnyel jogosult. 20. (1) Növényvédő szerrel végzett szolgáltatásnak minősül a más számára végzett védekezési munka, valamint a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó szaktanácsadás. (2) 12 Az (1) bekezdés szerinti tevékenység esetén nem minősül szolgáltatásnak a munkavállalóként, tagként a vállalkozás részére, vagy közeli hozzátartozó és annak családi gazdasága részére végzett növényvédelmi tevékenység. (3) 13 Amennyiben a (2) bekezdés szerinti vállalkozás más számára végez szolgáltatási tevékenységet, a munkavállalónak, illetve tagnak a szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó képesítési és kamarai tagsági követelményeknek kell megfelelnie. Növényvédő szer felhasználása A felhasználási tevékenységet folytató felelőssége kiterjed a növényvédő szerek jogszabálynak megfelelő vásárlására, szállítására, tárolására és kijuttatására vonatkozó tájékoztatásra, kijuttatására, a keletkezett hulladék előírásszerű kezelésére, a növényvédő szer l ker 187.keszövegében megfogalmazott előírások betartására, valamint az ezekkel összefüggő egyéb tevékenységekre. Az ebből származó kötelezettségek csak más szolgáltatásra jogosultra, vagy az időközben megszerzett megfelelő engedélye esetén, a megrendelőre ruházhatók át. a rendelet 4. melléklet szerinti növényvédelmi-növényorvosi vény kiállításával a szakirányítónak a (1) bekezdésben meghatározott felelőssége keletkezik, amely kiterjed valamennyi növényvédelmi tevékenységre, függetlenül az általa vállalt vagy végzett ilyen tevékenységtől. A növényvédelmi-növényorvosi vényt, mint szigorú számadású, egyszeri vásárlásra jogosító bizonylatot, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara adja ki tagjainak. Gázmesteri képesítéssel rendelkező szakember külön engedély nélkül, a hatályos gázmesteri képesítés (igazolvány) bemutatásával vásárolhat és használhat fel olyan növényvédő szert, amelynek engedélyokiratában a felhasználás gázmesteri képesítéshez kötött. Egészségügyi alkalmasság A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet rendelkezése szerint a növényvédő szer kijuttatását (permetezés) csak olyan személy végezheti, aki az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat szerint arra egészségileg alkalmas. Ilyen tevékenység folytatása esetén tehát nem elegendő a foglalkoztathatósági vizsgálat, hanem kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 50., 60. -aiban, és 88. -ának (2) bekezdésében és az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

47 47./72 oldal Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat 6. (1) A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat a) a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente, b) 31 az idősödő munkavállalónál - amennyiben nem tartozik a c)-i) pontok hatálya alá - évente, c) 32 a 3. számú melléklet szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal, d) 33 a 4. számú melléklet szerinti fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal, e) 34 a 5. számú melléklet szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál évente, f) 35 a pszicho szociális kóroki tényezők hatásának kitett, a 6. számú melléklet szerinti munkavállalónál évente, g) 36 a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkozatott olyan munkavállalónál, aki nem tartozik a b)-e) pontok hatálya alá, évente, h) 37 külföldi munkavégzés esetén az a)-f) pontok hatálya alá tartozó munkavállalónál (amennyiben az időszakos munka alkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthon-tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente, i) 38 a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál, továbbá az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállalóknál, illetve tevékenységet végző személyeknél évente kell elvégezni. (2) 39 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vizsgálatok a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben biológiai monitorozást is magukba foglalnak. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatokat a 3. számú melléklet szerinti gyakorisággal kell elvégezni. Ettől eltérő gyakoriságot a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozhat meg. (3) A tanulói jogviszony fennállása alatt időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából a) 40 a szakképzési évfolyamra járó valamennyi tanulónál, amennyiben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megszerzése alkalmassági követelményekhez kötött; b) a tanulónál, azokban a munkakörökben, amelyekben a munkavállalót egy évnél gyakrabban kell időszakos alkalmassági vizsgálatban részesíteni, az adott munkakörre előírt gyakorisággal. (4) A 3. számú mellékletben nem szereplő és idült vagy késői hatású veszélyes anyagok esetében, a munkáltatótól megkapott biztonsági adatlapon szereplő információk alapján évenként időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni. (5) Az időszakos munkaköri, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredmények alapján az (1) és (3) bekezdésekben előírtaknál rövidebb érvényességi időt is megállapíthat. Növényvédelmi tevékenységre vonatkozó munkavédelmi előírások A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 37. (1) Növényvédő szerrel bármilyen tevékenység kizárólag az egészséget nem veszélyeztető módon, a biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásával, a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek biztosításával végezhető.

48 48./72 oldal (2) Növényvédő szer kijuttatásával kizárólag olyan 18. életévét betöltött személy foglalkoztatható, aki előírt előzetes, időszakos és soron kívüli orvosi vizsgálatokon erre alkalmasnak minősült, valamint a szerek szakszerű és biztonságos felhasználására vonatkozó ismeretekkel rendelkezik. (3) év közötti személyeket növényvédő szerekkel, kapcsolatos tevékenységgel kizárólag a szakoktatás ideje alatt, felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakoktató felügyelete mellett szabad foglalkoztatni. (4) A növényvédő szeres munka során, illetve annak megkezdése előtt és azt követően nyolc órán belül nem szabad alkoholt fogyasztani. Ettől eltérő előírást a szer engedélyokirata tartalmazhat. Növényvédő szeres munkavégzés közben étkezni, dohányozni tilos. 38. (1) A munkavégzése során növényvédő szerrel közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülő dolgozó - ideértve a tömény növényvédő szerrel dolgozó előkészítőt és a felhasználásra kész szer kijuttatóját is - az adott növényvédő szer engedélyokiratában előírt védőeszközöket köteles viselni. (2) A növényvédelmi munkavégzéshez szükséges védőeszközöket a munkáltató, ennek hiányában a felhasználó köteles biztosítani, akinek gondoskodnia kell a védőeszközök cseréjéről, elkülönített tisztításáról, megfelelő műszaki állapotban való tartásáról is. (3) Növényvédő szerrel kezelt területre belépni, illetve ott munkát végezni a növényvédő szer teljes száradása, illetve a munkaegészségügyi várakozási idő lejárta előtt kizárólag az alkalmazott növényvédő szerhez előírt védőeszközben szabad. (4) A növényvédő szerrel szennyezett gépek, illetve szóró berendezések javítása, tisztítása során a növényvédő szer engedélyokiratában előírt egyéni védőeszközt kell viselni. 39. (1) Csoportos növényvédelmi munkavégzéshez munkát vezető dolgozót kell kijelölni, akinek legalább a 18. (1) bekezdés b) pontjában megnevezett képesítéssel kell rendelkeznie. (2) Ha nagyon mérgező vagy mérgező besorolású növényvédő szerrel a munkát csoportosan végzik, a kijelölt vezetőnek és legalább egy dolgozónak rendelkeznie kell a balesetek és a mérgezések helyszíni elsősegélynyújtására, valamint az azt követő intézkedésekre vonatkozó ismeretekkel. (3) A munkacsapat tagjait a veszélyesebb (például előkészítés, hígítás, töltés) és a kevésbé veszélyes (például szállítás, vízhordás, permetezés) tevékenységek során a munkaegészségügyi követelményeknek megfelelő gyakorisággal váltani kell. 40. (1) A növényvédő szerrel kapcsolatos munkavégzés során meg kell akadályozni a szernek a) természetes párolgását, elcsepegését, elfolyását, porlódását, szóródását, szembe, bőrre jutását, belélegzését, esetleges lenyelését, b) véletlen elcserélését, élelmiszerbe, takarmányba keveredését, c) kezelésre nem szánt tárgyra, területre, növényzetre jutását. (2) Balesetkor, mérgezéskor vagy annak gyanúja esetén a növényvédő szeres munkát haladéktalanul abba kell hagyni, és intézkedni kell a sérült szakszerű egészségügyi ellátásáról. 41. (1) A munkavégzést követően, valamint étkezés előtt alapos kéz- és arcmosás, valamint szájöblítés kötelező. A munkaterület közelében megfelelő tisztálkodó helyet kell kijelölni. (2) A növényvédő szerrel végzett munka során, rövid időn belül elérhető helyen, megfelelő mennyiségű ivóvíz minőségű vizet, tisztálkodási eszközt, valamint a munkáltató, ennek hiányában a felhasználó által a munkavégzés jellegének megfelelő, a baleseti és mérgezési elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket kell biztosítani. (3) A növényvédő szerek kiméréséhez, adagolásához, hígításához, töltéséhez, kezeléséhez a raktárban és a munkavégzés helyén feltűnően megjelölt és biztonságos munkaeszközöket kell használni, amelyeket más célra felhasználni nem szabad. Elkülönítve kell kezelni a

49 49./72 oldal gyomirtó szerek kiméréséhez használatos eszközöket. A raktárban a biztonságos anyagmozgatás eszközeiről is gondoskodni kell. (4) A növényvédő szeres munkavégzés gépeit és eszközeit az üzemeltetési dokumentációban vagy a technológiai utasításban leírtak szerint kell az üzemeltetéshez, a javításhoz és a tároláshoz előkészíteni. Kémiai biztonság A évi XXV. törvény 19. (1) 98 A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. (2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: a) a veszély azonosítása; b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; c) az expozíció becslése; d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. (5) 100 A veszélyes anyaggal, és a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a kötelezettség nem érinti az Mvt.-ben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, valamint a REACH-ben foglalt egyéb követelmények teljesítését. A kockázatbecslési eljárást, vizsgálatokat a próbaüzem alatt, a használatbavételi eljárás lezárásaként kell elkészíteni, és ennek ismeretében lehet a kockázatcsökkentési javaslatokat megtenni. A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET VÉDELME A tápoldatozás és növényvédelemi tevékenység A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység. Növényvédelmi tevékenység során növényvédő szer nem kerülhet a kezelendő területen kívül más területre. Vizek és vízfolyások környezetében az engedélyokirat szerint vízben vagy vízfolyásban nem alkalmazható, vízi szervezetekre veszélyes növényvédő szert csak a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló rendeletben előírt, a parttól mért biztonsági távolságok megtartásával szabad kijuttatni, illetve a permetlevet előkészíteni. Tilos növényvédő szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Fertő-tó, valamint a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízművek, víznyerő helyek, víztározók védőterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken. E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre. Vízbázisok védőövezetein növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenységek végzését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően lehet végezni.

50 50./72 oldal A gazdasági növényt a virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak időtartama alatt valamely károsító ellen nem jelölésköteles vagy méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerrel lehet kezelni. Veszélyes anyagok káros hatásainak csökkentése, kivédése A kertészeti tevékenység során, de főleg a növényi tápanyag biztosítását szolgáló tápoldatozás és növényvédelem területén használnak veszélyes anyagokat, keverékeket. A használat során nem kizárható, havária esetén, a felhasznált szerek káros hatásainak megjelenése, melyet lehetőleg védekezéssel, a szabályok betartásával kell lokalizálni, megszüntetni, esetleg csökkenteni. Tápoldatozás Ennél a technológiánál veszélyes anyag csak a kétféle sav (salétromsav, foszforsav) időszakos használata. A tápoldatozás technológiai sorrendje a következő: A tápanyagok zsákos kiszerelésben érkeznek a kereskedőtől, bevételezik a raktárba, majd a különböző tápanyagok kikerülnek az öntöző gépházba, ahol a tápoldatozó berendezés törzsoldat tartályaiba kerül, ahol az öntözővízzel keveredik. Minden tápoldatozó berendezéshez tartozik legalább 1 db savtartály is. Az igény szerinti savat vagy 60 literes, vagy 1000 literes műanyag tartályban szállítják, és vegyszeradagoló szivattyúval juttatják a savtartályba. Innentől kezdve a bekevert és savval beállított tápanyag az öntözővízzel együtt, (öntözésként) jut a növényzethez. Az üvegházban lévő palántakockák talajtól független (fóliatakarásos területen) elhelyezési módban vannak, az esetleg a növény által el nem használt tápoldatos öntözővíz az úgynevezett dréncsatornákon keresztül visszajut a vízgépházba, ahol szűrés után ismét felhasználásra kerül. Tehát sem a talajt, sem a környezetet nem szennyezi ez a technológia. Növényvédelem A felhasznált vegyszerek zsákos vagy folyékony kiszerelésben érkeznek a kereskedőtől, majd a felhasználáshoz, szintén a vízgépházba kerülnek a raktárból, ahol a bekevert vegyszer vizes oldatát szintén az öntözőrendszeren keresztül juttatják a növényzethez. Tehát ez is teljesen zárt rendszer. Hatások csökkentése A hatások csökkentésénél rendkívül fontos a kertészet területére kerülő anyagok raktározása Növényvédő szer kizárólag eredeti csomagolásban forgalmazható. Növényvédő szer kiméréssel nem árusítható. A kiskereskedő köteles biztosítani a vásárolt áru további védőcsomagolását. Növényvédő szer kizárólag olyan szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ahol a talajvíz az év egyetlen szakaszában sem emelkedik a tároló szint fölé, valamint ahol biztosított, hogy a tárolt anyag sem közvetlenül, sem közvetve nem jut a felszíni vagy felszín alatti vizekbe, továbbá az esetlegesen kiszóródott, kiömlött anyagok összegyűjtése megoldható. A raktározás során be kell tartani a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmére vonatkozó külön jogszabályban előírt környezetvédelmi követelményeket. Növényvédő szert emberek és állatok tartózkodására, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített raktárban, vagy illetéktelen személyek által hozzá nem férhető helyen és módon elhelyezett szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt

51 51./72 oldal kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni úgy, hogy szennyeződés esetén a környezet maradéktalan tisztítása biztosítható legyen. A raktárnak a következő műszaki, biztonsági feltételeknek kell megfelelnie: a) a raktárnak a szabadból kell nyílnia, átjárás nélkül megközelíthetőnek kell lennie, nem lehet közös fala - a raktári tevékenységhez kapcsolódó helyiségek kivételével - állandó vagy ideiglenes emberi vagy állati tartózkodásra szolgáló építménnyel, illetve olyan helyiséggel, ahol élelmiszerrel, gyógyszerrel, illetve takarmánnyal kapcsolatos tevékenységet folytatnak, b) a raktárnak a túlzott felmelegedéstől vagy lehűléstől védettnek kell lennie, c) a raktár nyílászáróinak meg kell felelniük az általános biztonsági követelményeknek, d) gondoskodni kell arról, hogy a csapadékvíz a helyiségbe ne juthasson be, e) gondoskodni kell a zárt raktár folyamatos szellőztetéséről, f) a raktár padlózatának, falainak, berendezési tárgyainak lemoshatónak, tisztíthatónak kell lenniük, g) a raktár bejáratát tömör, szükség esetén fémráccsal megerősített, biztonsági záras, magasított küszöbű ajtóval kell ellátni, amelynek kulcsát kizárólag a raktáros, illetve megbízott helyettese kezelheti, h) a raktár ajtajára, jól látható helyen és módon a Méregraktár vagy Növényvédő szer raktár és Idegeneknek belépni tilos! feliratot kell elhelyezni, i) növényvédő szer raktárt más célra használni csak az egészségügyi államigazgatási szerv által előírt mentesítés után szabad. Munkaterületen az egynapi felhasználásra előkészített növényvédő szer biztonságosan zárható, alkalmi raktárban is tárolható. Az alkalmi raktár más célra kizárólag az esetleges növényvédő szer szennyeződés maradéktalan eltávolítása után használható. Növényvédő szer raktárban kizárólag a raktározással és a felhasználáshoz szükséges növényvédő szer kimérésével összefüggő munka végezhető, munkavégzőkön és hatósági ellenőrzést végző személyeken kívül más nem tartózkodhat ott. Növényvédő szer eredeti zárt csomagolásban, vagy a használat után ismét visszazárt eredeti csomagolásban, illetve a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott módon átcsomagolva tárolható. Mikro és makro szervezeteket tartalmazó növényvédő szer tárolására, szállítására és felhasználására a növényvédő szerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha az engedélyokirat másként nem rendelkezik. A növényvédő szer raktárban a növényvédő szerektől elkülönítetten kell tárolni a) a kiürült, de növényvédő szer átcsomagolására felhasználható, kívül, belül szabályszerűen megtisztított és lezárható növényvédő szer csomagolóeszközt, b) a sérült csomagolású, azonosíthatatlan, szennyezett és lejárt felhasználhatósági idejű szavatosságú szereket, ártalmatlanításra váró göngyölegeket, illetve szennyezett védőfelszerelést. A raktárba belépni, növényvédő szert a raktárba be-, illetve onnan kivinni, ott bármilyen tevékenységet folytatni kizárólag a raktáros jelenlétében és hozzájárulásával, a szükséges egyéni védőeszközök használatával szabad. A tárolt növényvédő szer engedélyokiratában az előkészítőnek előírt védőeszközöket és az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést biztosítani kell. A raktár épületében vagy annak közvetlen közelében ezek elhelyezésére, valamint a ruhaváltásra és a tisztálkodásra alkalmas, elkülönített helyiségeket kell létesíteni. A raktárt el kell látni a növényvédő szerek szállításához, rakodásához, méréséhez, valamint a takarításhoz szükséges, feltűnő módon megjelölt, más célra nem használható munkaeszközökkel. A raktárban a következő anyagokat és eszközöket szabad tárolni:

52 52./72 oldal a) sértetlen csomagolású növényvédő szereket, termésnövelő anyagokat, b) elkülönítetten kezelt kiürült, kívül és belül szabályszerűen megtisztított növényvédő szer csomagolóeszközöket, c) az ártalmatlanításra váró hulladékokat és sérült csomagolású vagy kiselejtezett növényvédő szer készleteket, d) a növényvédő szerek szállításához, rakodásához, méréséhez és a növényvédő szer raktár takarításához szükséges munkaeszközöket, e) az egészségügyi államigazgatási szerv és környezetvédelmi hatóság által megadott feltételekkel egyéb vegyi anyagot, illetve szükség szerinti csomagolásban egyéb termékeket. Növényvédő szer szállításánál védőeszközt kell biztosítani. Többféle növényvédő szer szállításánál a munkavédelmi szempontból legveszélyesebb készítménynek megfelelő védőeszközt kell biztosítani. További hatáscsökkentési irányok Megfelelő -vel rendelkező dolgozók alkalmazása Megfelelő védőeszközök biztosítása Egészséges, munkakörét ellátó dolgozók alkalmazása Zárt technológia kialakítása, csepegés, porzás megszüntetése, vízgépházban történő bekeverés Talaj nélküli termesztés Termelés zárt térben, azaz csak az üvegházban történik, környezeti levegőre, talajra nincs hatás. Előírás szerinti adagolás, a felhasználásra vonatkozó szabályok szigorú betartása.

53 53./72 oldal A tevékenység folytatása során jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása Levegő Általánosságokban elmondható, hogy a telep működtetésénél az alábbiakat feltétlenül be kell tartani, nevezetesen: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A légszennyező forrás működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges A környezeti levegő minősítése A vizsgált helyszín légkörének minőségét a levegőkörnyezet szennyezettségével: a légszennyező anyagok koncentrációjával jellemezhetjük. A vizsgált helyszín és közvetlen környezetében nincs emisszió mérőhely, ezért csak a jogszabály által megállapított légszennyezettségi értékeket vettük figyelembe. A kiválasztott terület környezetének levegőminősége megfelelőnek minősíthető. Pontszerű légszennyező források A kertészeti telepen bejelentésre kötelezett régi és új pontszerű légszennyezési forrás nincs, a telepen lévő üvegházat, kapcsolódó létesítményeket, a szociális részt termálvízzel fűtik. Diffúz légszennyező források A kertészeti telepen a technológiából adódóan diffúz légszennyező forrás nem üzemel. Építés alatti várható légszennyezés Építés alatt a tereprendezéshez és az üvegház kivitelezéséhez szükséges szállító járművek naponta átlagosan 12 db gépjárműmozgást feltételezve, a környezeti levegőbe 20 km/h-s átlagos sebesség mellett, a 800 m-es úthosszat megtéve, 24 oda-vissza forduló esetében a kibocsátott kipufogógázok légszennyező anyag mennyisége az alábbiak szerint alakul: CO emisszió Tehergépjármű: 24 jármű/nap * 16,5 g/km * 0,8 km / 10 3 = 0,32 kg/nap NO X emisszió Tehergépjármű: 24 jármű/nap * 6,87 g/km * 0,8 km / 10 3 = 0,13 kg/nap Szénhidrogén Tehergépjármű: 24 jármű/nap * 1,67 g/km * 0,8 km / 10 3 = 0,03 kg/nap

54 54./72 oldal A kivitelezés alatt a szállító tehergépjárművek által egy hónap időtartam alatt kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége kg/hónap CO Nox CH Az új beruházás építésének teljes időszakára (5 hónap), az összes tehergépjármű fordulót számolva 940 gépjármű ki és beközlekedést figyelembe véve a meghatározott légszennyező anyagok mennyisége nem számottevő. A vizsgált területen az építés csak ideiglenes, várhatóan öt hónapig fog tartani. Ez időtartam alatt kibocsátott légszennyező anyagok káros mértékben a levegőminőségét nem befolyásolják, kimutatható változást nem eredményeznek. A kitermelt talaj környezeti levegőterhelésével nem számolunk, mivel azt azonnal gépjárműre pakolják és elszállítják. A kitermeléskor az ásványvagyon ugyanis még nedves. Hatásterületnek az a lehatárolható terület tekinthető, amelyen adott tevékenység valamely hatótényezőjének következtében (pozitívnak, vagy negatívnak) minősíthető változás áll be a környezeti elemek/rendszerek állapotában, azaz, amelyre a tevékenység által előidézett hatásfolyamatok kiterjednek. Közvetlen hatásterület alatt a vizsgált szennyező forrás (üzemi terület) környezetének azon részét értjük, ahol a környezetterhelés változása észlelhető, kimutatható. Közvetett hatásterületnek azt a területrészt nevezik, ahol a közvetlen hatásterületen bekövetkező változások hatására következik be környezetterhelés-változás. Jelen esetben hatásterületnek a kialakítandó új üvegház területe tekinthető, azaz a tevékenység környezeti hatása telekhatáron kívül nem valószínűsíthető. Az előzőek alapján megállapítható, hogy a kertészeti által okozott környezet terhelés növekedés az elviselhetőségi szintet nem közelíti meg. A vizsgált helyszínen folytatott tevékenység a technológiai előírások szigorú betartása mellett levegőtisztaság-védelmi szempontból a környezetre nézve számottevő kockázatot nem fog jelenteni.

55 55./72 oldal Víz A talajba és a felszín alatti vizekbe történő terhelések Vízigények Felszíni vízbe történő kibocsátások, a vizsgálat alá vont kertészeti telepen nem történhetnek, ugyanis a technológia talajtól független, a kertészeti tevékenység üvegházakban történik. Kommunális vízigény Nem változik, a meglévő telephelyen lévő vízigény nem nő. Öntözés vízigénye Az üvegházban öntözés történik, kőzetgyapotos technológiával csepegtető rendszerrel. Az öntözéshez a vizet az engedéllyel rendelkező öntözőkút biztosítja. Kommunális szennyvíz elhelyezése Nem változik. Öntözővíz kezelés Az öntözés és a célzott tápanyag utánpótlás alkalmazása a minőségi és intenzív zöldségés gyümölcstermesztésben az utóbbi években egyre jobban terjed. A termények minőségét, esztétikai megjelenését és az öntözőrendszer élettartamát egyaránt befolyásolja az öntözéshez felhasznált víz minősége A műtrágya és növényvédőszer szermaradványok talaj és felszíni vizekbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében a kertészetekben egyre gyakrabban kialakított megoldás a zárt termesztés technológia. A tápoldatokból elcsurgó, jelentősebb tápanyagtartalmú drénvíz összegyűjtésre és újrahasznosításra kerül. A drénvíz újrahasznosítása a visszaforgatásos zárt technológiában ugyanakkor jelentős kockázatot rejt magában. A növényeken megtelepedhetnek vízzel terjedő betegségek, gombák, vírusok, baktériumok. Amennyiben a drén ezzel szennyeződik, a rendszerben a teljes növényállomány rövid idő alatt megfertőződik. A tápoldatozó rendszerbe illesztett fertőtlenítő berendezés minimálisra csökkenti a fertőződés veszélyét.

56 56./72 oldal UV (ultraibolya) sugárzás Meghatározott hullámhossz tartományban az ultraibolya sugárzás erős fertőtlenítő hatással rendelkezik. Ez a fertőtlenítés nem kémiai, hanem fizikai úton hatástalanítja a mikroorganizmusokat. A fertőtlenítés hatékonysága nem függ a kezelésre kerülő víz ph értékétől. Az UV sugárzással történő fertőtlenítés során nem képződnek egészségre ártalmas melléktermékek, a kezelés hatékonyságát az ammónium, vagy egyéb ionok jelenléte nem befolyásolja. Az ultraibolya sugárzás azonban csak néhány centiméteres vízrétegben tudja fertőtlenítő hatását a kívánt mértékben kifejteni. A sugárzás fertőtlenítő hatását csak a sugárzás időtartama alatt tudja kifejteni, a hálózatbeli mikroorganizmus-elszaporodást nem tudja megakadályozni.

57 57./72 oldal Az öntözés során a növénytartó közegből a sorok mellett kialakított drén elvezető csatornákba csurgó drénvíz a sorok végén kialakított gyűjtőcsatornákon keresztül jut az elsődleges tározóba. Az elsődleges tározóból fizikai szűrés után kerül a drénvíz a fertőtlenítő berendezésbe. A fertőtlenítés a sugárkamrában történik, a beépített nagynyomású UV-lámpa segítségével. A fertőtlenítés folyamatához semmilyen vegyszer hozzáadagolásra nincs szükség. A fertőtlenített víz egy másodlagos, tisztított drén tartályba kerül, ahonnan meghatározott recept alapján, kútvízzel történő keverés után kerül ismételten felhasználásra a tápoldatozásban. Csapadékvíz elhelyezése csapadékvíz a területen elszikkasztásra, illetve külön vízjogi engedély alapján felfogásra és felhasználásra kerül. Hulladék A telephely vizsgálatával kapcsolatban az alábbi rendeletek előírásait vettük figyelembe évi CLXXXV. törvény: A hulladékról 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet: A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet: A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet: A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről