ÁLLATANATÓMIA AZ ELSŐ NEGYEDÉV RÉSZLETES TEMATIKÁJA I. ÁLTALÁNOS ANATÓMIAI ISMERETEK

Átírás

1 ÁLLATANATÓMIA Tantárgyfelelős: Oktató: Tanszék: Állatanatómiai és Élettani Tanszék Megkövetelt előzmény:- Képzés: Biológus, biológiatanár Periódus: 1 Óraszám: Kredit: 4 Számonkérés: Kollokvium AZ ELSŐ NEGYEDÉV RÉSZLETES TEMATIKÁJA (I-VII. TÉMAKÖR) I. ÁLTALÁNOS ANATÓMIAI ISMERETEK 1. A bioetika alapjai. Az állatkísérletek etikája és jogi szabályozása. A speciecizmus elve. Az évi XXVIII. törvény és a végrahajtására kiadott rendeletek. A kísérletes munka tervezése és kivitelezésének elvei. A laborállat-tudomány alapjai. Az állatanatómiai ismeretek szükségessége a jogszabályi előírások tükrében 2. Az anatómiai szaknyelv. Kiejtési szabályok. Az anatómiai szaknyelv kialakulása, fejlődése és alkalmazási területei. Az orvosi latin és az összehasonlító állatanatómiában alkalmazott szaknyelvi formulák. A modern szakirodalom és a szaknyelv kapcsolata. A párizsi és a bázeli nomenklatura. 3. Az anatómiai nevek alkotása: a főnevek ragozása (declinatio), a jelzők és határozók használata. Szóképzés. Anatómiai nevek rövidítései. A nevezéktanban leggyakrabban előforduló szófajok. A gyakori névszók ragozása. Határozók és jelzők. Egyszerű szóképzések. Olvasási szabályok (latin és magyar szövegkörnyezetben). A szakkifejezések helyesírási szabályai. 4. Promorphologia. Szimmetriaviszonyok a testen. Az anatómiai síkok. Irány- és helyzetjelölés. Tájékozódás az állati testen. Alapvető anatómiai síkok, tengelyek és irányok kijelölése a testen. 5. A homológia és az analógia példái. Rudimentatio, szervek működésváltása és a funkció kiszélesedése. Az összehasonlító anatómia és a funkcionális anatómia koncepciói. II. BIOGENIA FEJLŐDÉSBIOLÓGIA 6. Az ontogenesis szakaszai 1

2 Az egyedfejlődés eseményei és azok jellemzése. Fejlődési típusok (közvetlen és lárvastádiummal járó fejlődés). 7. A progenesis. Az ivarsejtek keletkezése. Az ivarsejtek szerkezete Az ivarmirigyek embrionális eredete, az ivarsejtek differenciálódása és morfológiája. Az ivarsejtek mozgása. Az ivarmirigyek és az ivarvezetékek közötti összeköttetések. 8. A fertilisatio folyamata A megtermékenyítés fázisai, az egyes fázisok lépései: kapacitáció és ennek homológjai, a polispermiózis jelentősége illetve gátlása az egyes állatcsoportokban. 9. A segmentatio. A blastula kialakulása, a diploblasticus test létrejötte. A teljes és a részleges barázdálódás (segmentatio totalis, segmentatio partialis) folyamata. A spirális és a radiális barázdálódás A barázdálódás lépéseinek követése az embriológiai vizsgálatokban leginkább alkalmazott állatokban (Caenorhabditis elegans, Xenopus laevis, Gallus domesticus, Drosophila melanogaster) és az emberben. A sejtmozgások tektonikája. Sejtkapcsolatok. 10. A mesoderma kialakulásának formái (a gastrula és a triploblastcus test létrejötte) A mesoderma ős-sejtjeinek keletkezése, a testüreg fejlődésének két alaptípusa: schizocoel és enterocoel testüregképzés. 11. A notogenesis. A chorda dorsalis induktor szerepe A gerinchúr keletkezése és a velőlemez differenciálódása. A csont morfogenetikus protein induktor szerepe. Az idegrendszer telepének keletkezése gerinctelenekben. 12. A neurulatio. A gerincvelő és az agyhólyagok képződése. A crista neuralis származékai A velőcső fejlődése és régiókra tagolódása. Fejlődési rendellenességek. A velősáncból fejlődő sejtfélségek ismertetése. 13. Organogenesis I. Az ectoderma származékai A külső csíralemez differenciálódása: neurogén ectoderma, epidemis-telep, placodok fejlődése a gerincesekeben. 14. Organogenesis II. A mesoderma származékai A mesoderma tagolódása és az egyes részekből származó szervtelepek a gerincesekben. 15. Organogeneis III. Az entoderma származékai A belső csíralemez sorsa a gerincesek embrionális fejlődésében. 16. A magzati függelékek (velamenta foetus). A magzati keringés A magzat fejlődése és kapcsolata az anyai testtel. A magzat életjelenségei, anyagcseréje és keringése. A praenatalis diagnosztika módszerei (alapelvek). 17. A morfogenzis alapjelenségei A sejtproliferáció, a differenciálódás, a transzdifferenciálódás és a dedifferenciálódás jelenségei példákon bemutatva. Sejtvonalak. A morfogentikus induktorok és organizátorok. A differenciálódás citológiai markerei. 2

3 III. HISTOLOGIA GENERALIS ÁLTALÁNOS SZÖVETTAN 18. A hisztológiai technika alapjai A konvencionális hematoxilin-eozin festés mikroszkópi értékelése. A hisztokémia alapelvei. Mikroszkópok típusai és alkalmazási területei. 19. A hámszövetek (telae epitheliales). Általános jellemzés, az egyes hámtípusok előfordulása és a hámsejtek funkciói. A hámszövet regenerációja. 20. A kötőszövetek (telae conjunctivales) Általános jellemzés, az egyes kötőszövetek előfordulása, a kötőszöveti sejtek és az extracelluláris mátrix molekuláinak funkciói. 21. Az izomszövet (tela muscularis). Általános jellemzés, az egyes izomszövet-típusok előfordulása. Az izomszövetek regenerációja. 22. A porcszövet (tela cartilaginea). Általános jellemzés, az egyes porctípusok előfordulása, a porcsejtek és az extracelluláris mátrix molekuláinak funkciói. 23. A csontszövet (tela ossea). Általános jellemzés, a csontszövet sejtjeinek funkciói. Az extracelluláris mátrix molekulái. Osteogenesis 24. Az idegszövet (tela nervosa) Általános jellemzés, az idegszövet sejtjei. Idegvégződések típusai. Jelátvitel az idegsejtek között IV. SYSTEMA CIRCULATORIA A KERINGÉSI RENDSZER 25. A gerinctelenek keringési rendszerének progresszív fejlődése és redukciója. A keringési rendszer funkciói példákkal bemutatva (anyagtranszport, hővezetés, fényszállítás, erőátvitel). A keringési rendszer kapcsolata a légzőrendszerrel és a kiválasztószervekkel. A keringési rendszer megjelenése az állatvilágban. A keringési rendszer evolúciós fejlődése a gerinctelen állatvilágban. 26. A gerincesek szívének anatómiája. A szívcső fejlődése és tagolódása. A szív üregei az egyes gerinces osztályokban. A szívfal szerkezete, az egyes rétegek funkciói. A koszorúserek megjelenése és anatómiája a gerincesekben. Ingerképző központok a szívben. Az extracardiális idegek. 27. A gerincesek artériás rendszere. A csodarece (rete mirabile) előfordulása. A circulus arteriosus A szívből kilépő artériás értörzs szívhez közeli elágazásrendszere az egyes gerinces osztályokban, feltételezett evolúciós fejlődésük. A mellüreg, a hasüreg és a végtagok fő artériái. Az elasztikus és a muszkuláris artériák elhelyezkedése és élettani szerepe. A 3

4 vérkörök fejlődése. Speciális keringési viszonyok: csodarece az úszóhólyagban, a Malpighi-testekben, a hypohysisben. A központi idegrendszer vérellátása, a Willis-féle circulus arteriosus felépítése és jelentősége. 28. A gerincesek vénás rendszere. Portális vénás keringés (vena portae) előfordulása és funkciói. A circulus venosus A szívbe térő gyűjtőerek szívhez közeli lefutása az egyes gerinces osztályokban, feltételezett evolúciós fejlődésük. A mellüreg, a hasüreg és a végtagok fő vénái. A bőrlégzést szolgáló vénák. A kapuérrendszer előfordulása (v. portae hepatis, v. portae renis). Speciális vénás keringési viszonyok. A vénák szerkezete, ebből eredő élettani tulajdonságaik. 29. A capillaris szerkezete. A nyirokkeringés. A centrális és a perifériás nyirokszervek anatómiája A hajszálerek felépítése. Continuus, discontinuus és fenestrált endotheliumú hajszálerek. A magas endothelű venulák. A nyirokerek felépítése. A nyirokérrendszer felépítése az emlősökben. A nyirokzsákok. A nyirokcsomók és a nyiroksejtes beszűrődések. A thymus, a lien, a tonsillák felépítése. 30. Az agy-gerincvelői folyadék keringése. A continuus endothelium és a vér-agyvelő gát Az agykamrák felépítése és kapcsolataik. A plexus chorioideusok elhelyezkedése és anatómiája. Az agy-gerincvelői folyadék keletkezése, áramlása és funkciói. V. SYSTEMA RESPIRATORIUM A LÉGZŐRENDSZER 31. A gerinctelenek gázcseréje Légzőszervek nélküli diffúz légzés. Bőrön keresztül zajló légzés. A kopoltyúk, a tracheák és trachea-tüdők felépítése illetve megjelenése az állatvilágban. 32. A gerincesek kopoltyúi. Ectobranchiumok és endobranchiumok. A kopoltyúk járulékos funkciói A külső és a belső kopoltyúk fejlődése és szerkezete. A porcos és a csontos halak kopoltyúszerkezetének és gázcseréjének összevetése. A garatüreg és a légzés kapcsolata. A kopoltyúk szerepe a kiválasztásban és az ozmoregulációban. 33. A tüdővel légző gerincesek felső légutai. A tüdő (pulmo) anatómiája az egyes gerinces osztályokban. Az alveolus szerkezete A szájüreg, az orrüreg és a garat anatómiája az egyes gerinces osztályokban. A kemény szájpad és a lágy szájpad. A gége (larynx) anatómiája, a hangszalagok működése. Az alsó gégefő (syrinx) anatómiája és működése. A tüdők szerkezete az egyes gerinces osztályokban. Az emlőstüdő és a madártüdő szerkezetének és működésének összevetése. Az alveolusok szerkezete és sejtjei (I. és II. pneumocyták alakja és működései), az alveolusok érhálózata. VI. APPARATUS DIGESTORIUS AZ EMÉSZTŐRENDSZER 34. Az egysejtűek, szivacsok és csalánozók táplálékfelvétele és emésztése Az intracelluláris emésztés. A galléros-ostoros sejtek és a csalánsejtek működése illetve szerkezete. 4

5 35. A laposférgek gastrovasculáris rendszere. A hengeresférgek és a gyűrűsférgek tápcsatornája A laposférgek béledényrendszerének anatómiája, sejtféleségei és működése. A háromszakaszos tápcsatorna megjelenése, felépítése és működése. 36. A puhatestűek tápcsatornája. A glandula media intestini funkciói A járulékos mirigyekkel kiegészülő tápcsatorna szerkezet és működése. Emésztőenzimtípusok a puhatestűekben, a kristálynyél elhelyezkedése és működése. 37. Az ízeltlábúak tápcsatornája A tápcsatorna tagoltsága, szerkezetének változása a metamorfózis során. A nyálmirigyek funkciói lárvaállapotban és a bábozódás során. 38. A gerincesek emésztőrendszere I. A szájüreg (cavum oris) és a garat (pharynx). A nyálmirigyek (gll. salivares) A szájüreg tagolódása az egyes gerinces osztályokban, a szájüreg mirigyei (nyálkamirigyek és nyálmirigyek) és szervei (nyelv és fogak). Fogtípusok, a fogak fejlődése. 39. A nyelőcső (oesophagus) és a gyomor (gaster). Egyszerű és összetett gyomortípusok. Egy- és több üregű gyomortípusok. A fundusmirigyek szerkezete. Enterochromaffin sejtek A nyelőcső szerkezete és működése. A gyomortípusok felépítése. A gyomor mirigyei és azok feladatai. 40. Az intestinum tagolódása. A hasnyálmirigy (pancreas), a máj (hepar) és az epeutak anatómiája A középbél fejlődése, szövettana és anatómiai tagoltsága. A tápcsatorna fő járulékos mirigyeinek anatómiája. VII. INTEGUMENTUM COMMUNE A KÖZTAKARÓ 41. A gerinctelenek kültakarója. A primer érzéksejtek A gerinctelenek fedőhámjai, a testfelszín mirigyei. A hám érzéksejtjei. 42. Az exosceleton jellegzetes formái. A rovarok kitinvázának szerkezete A puhatestűek és az ízeltlábúak külváza, fejlődéstörténeti megjelenésük és anatómiaiszövettani felépítésük 43. A gerincesek kültakarójának fő jellemzői az egyes osztályokban Az emlősök epidermisének szövettana. A bőr érző végtestei és szabad idegvégződései. A Merkelsejtek. A szekunder érzéksejtek A gerincesek kültakarójának jellemzői és módosulása az osztályok adaptációja során. A kültakaró működései, mirigyei és érzékszerv-funkciói. AZ MÁSODIK NEGYEDÉV RÉSZLETES TEMATIKÁJA (VII-XIV. TÉMAKŐR) 5

6 VIII. SYSTEMA SCELETI - A VÁZRENDSZER 44. A gerinctelenek és gerinchúrosok vázrendszere A külső váz típusai, kémiai felépítése. A hidrosztatikus és rigid belső váz típusai. A rovarok kutikulája. A puhatestűek héjának szerkezete. A gerinchúr (notochord) szerkezete, megjelenése és fejlődése. 45. A csontok (ossa) fejlődése és összekapcsolódási formái (arthrosisok) A csont alaki, fejlődési típusai, kémiai felépítése. A merev és mozgékony csont összeköttetés fajtái, előfordulásuk és mechanikai tulajdonságaik. Az izmos, kötőszövetes, porcos és csontos összeköttetések. Az ízület felépítése, tengely valamint felszín szerinti csoportjaik. 46. A koponya (cranium) törzs- és egyedfejlődése, nagyobb egységei. Az agykoponya (neurocranium) és a zsigerkoponya (viscerocranium) összehasonlító anatómiája A koponya ontogéniájának kötőszövetes, porcos és csontos állomásai. A neurocranium porckezdeményei. Az agykoponya tájékai, a zsigerkoponya ívei, csontjainak filogéniája. Állkapocs függesztési módok. A szájpadlás fejlődéstörténete. A hüllő alosztályok halántékablak típusai. 47. A gerincoszlop (columna vertebralis) fejlődéstörténete, a csigolyák (vertebrae) felépítése, típusai az állatvilágban A gerincoszlop ontogéniája, tájékai. Csigolyatípusok tájék, a csigolyatest kialakulása és alakja szerinti csoportosításban. A gerincoszlop alakulása az életmód hatására a gerinces osztályokban. 48. A bordák (costae) felépítése és típusai. A mellső és hátsó függesztőöv (cingulum scapulae et pelvis) felépítése és evolúciója A felső és alsó bordák összehasonlítása. Az emlős borda anatómiája. Bordák specializációi és szerepe a mellkas kialakításában. A végtagfüggesztésben résztvevő csontok fajtái, alaki módosulásaik a terhelés és az életmód függvényében a különböző gerinces osztályokban. 49. Az úszók (pinnae) felépítése, az ötujjú (pentadactylus) végtag részei és módosulásai a különböző gerincesekben Páratlan és páros úszók típusai, felépítésük. A farokúszók alaki és belső szerkezeti különbségei a halakban. A tetrapoda végtag általános felépítése, csontjai, módosulásai a különböző gerincesekben. IX. SYSTEMA MUSCULARIS AZ IZOMRENDSZER 50. Mozgásformák az állatvilágban. A gerinctelenek izomzata Az aktív és paszív mozgástípusok. Egysejtűek állábas és csillós mozgása, hámizomsejtek, férgek bőrizomtömlője, puhatestűek héjzáró, lábmozgató izomzata, ízeltlábúak harántcsíkolt izomzata. 51. Gerincesek vázizomzatának általános felépítése, részei, tulajdonságai Somaticus, zsiger- és bőrizmok. A vázizmok részei, járulékos szervei, csoportosításuk, alakjuk, élettani-biokémiai jellegzetességük, a mozgás típusa szerint. 52. A fej és a törzsizomzat összehasonlító anatómiája. A végtagok, a rekeszizom, bőrizmok és a branchiomer izomzat 6

7 A törzs epaxiális és hypaxiális izomzatának felépítése a különböző gerinces osztályokban. A farok-, branchialis- külső szem és végtagizomzat filogéniája. A branchiomer (állkapcsi, nyelv és kopoltyúizomzat. Intrinsic és extrinsic bőrizmok. 53. Az elektromos szervek anatómiája Az elektromos szervek felépítése, működési alapjai, előfordulásuk. Kis és nagyfeszültségű elektromos halak. X. ORGANA EXCRETORIA KIVÁLASZTÓSZERVEK 54. A kiválasztás fogalma, biológiai jelentősége és módjai az állatvilágban A homeosztázis, kiválasztás és ozmoreguláció fogalma. Kiválasztás specifikus szervekkel és anélkül. A kiválasztás alapvető funkciói, a kiválasztószervek általános felépítése. 55. A gerinctelenek (egysejtűek, férgek, ízeltlábúak, puhatestűek kiválasztószervei A lüktető űröcskék, proto- és metanephridiumok, módosult vesécskék, oligocelluláris kiválasztószervek, csípőmirigyek és Malpighi edények szerkezete és működésének alapjai. A rovarok minor kiválasztószervei. 56. A vese (ren) fejlődéstörténete a gerincesekben, vesetípusok A holonephros és származékainak (pro-, meso-, metanephros) felépítése és megjelenése a gerincesekben. Emlősvese típusok (uni-, multipapillaris, renculi). Szerkezeti-működési módosulások az életmód függvényében. 57. Az emlősvese makroszkópos felépítése és szövettana. Az emlősvese nem kiválasztást végző elemeinek szövettana. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer A vese makro- és mikroanatómiája: a vesetok, felszínek, kéreg és velőállomány szerkezete; a nephron típusai, előfordulásuk. A glomerulus ultrafiltrációs készülékének ultrastruktúrája. A vesecsatornák szakaszai, a sejtek finomszerkezete. Juxtaglomeruláris sejtek, mezangiális sejtek, macula densa felépítése és feladatuk. 58. A vese vérellátása, kapcsolata a keringési rendszerrel a különböző gerincesekben A vese artériás és vénás keringésének megoszlása a gerinces osztályokban. A glomeruláris és tubuláris keringés típusai. A vese portális keringése és annak regressziója a törzsfejlődésben. 59. A húgyhólyag (vesica urinaria), húgycső (urethra) felépítése. Extrarenális kiválasztószervek A vese elvezető vezetékeinek szövettana. Meso- és entodermális húgyhólyagtípusok. A kopoltyúk, sómirigyek, tápcsatorna, verejtékmirigyek, bőr mint a kiválasztás extrarenális területei. XI. ORGANA GENERATIVA IVARSZERVEK 60. Szaporodásformák és jellemzésük. Az ivari kétalakúság. A nemzedékváltakozás Az ivartalan szaporodás formái (bimbózás, strobilatio, indaképzés, polyembrionia) és sajátságaik. Az ivaros szaporodás formái (váltivarúság, hímnősség, szűznemzés, lárvanemzés) és sajátságaik. A primer és szekunder nemzedékváltakozás előfordulása és jellemzése. Méret, szín, alak és szervek különbözősége mint nembeli különbségek az állatvilágban. 7

8 61. Az egysejtűek, szivacsok, csalánozók szaporodása. A férgek ivarrendszere, szaporodása, életciklusa. Az ízeltlábúak ivarrendszere, szaporodása. Lárvaalakok és fejlődésmenetek. A puhatestűek ivarrendszere, egyedfejlődése. A tüskésbőrűek és gerinchúrosok ivarrendszere Ivaros és ivartalan szaporodási formák az egysejtűekben, szivacsokban és csalánozókban. Lárvaformák a szivacsokban és csalánozókban, gyöngysarjképzés és bimbózás. A lapos-, hengeres-, és gyűrűsférgek ivarrendszerének anatómiája, szaporodásmódjai és lárvatípusai. Parazita férgek életciklusa. Rákok lárvatípusai, tízlábú rákok ivarrendszere. Rovarok ivarrendszere, fejlődéstípusok (epimorphosis, hemimetabolia, holometabolia), szelvényszerző és szelvényvesztő fejlődési típusok. Teljes átalakulással fejlődő rovarok lárvái, a bábok, szerkezete, típusai. Kagylók, csigák, lábasfejűek ivarrendszere. Csigák szaporodása, fejlődésmenete (flexio-torsio elmélet) és hatása a test szerkezet kialakulására. Tüskésbőrűek és gerinchúrosok szaporodásformái és lárvaalakjai. 62. Gerincesek hím és női ivarszerveinek fejlődése. A here (testis) és a petefészek (ovarium) makroanatómiája és szövettana. A hím és női ivarvezetékek felépítése és összehasonlító anatómiája. A hím párzószerv, a külső női nemiszervek és járulékos mirigyek összehasonlító anatómiája A közös ivartelep kialakulása és differenciálódása. A here és a petefészek ivarsejtjeinek érési állapotai, tüszőtípusok, ivarsejtérést befolyásoló hormontermelő sejtek típusai. A hím és női ivarutak törzsfejlődése, kapcsolata a kiválasztó vezetékekkel, a Wolff és Müller cső. A madár petevezető részei és mirigyei. Az emlősméh szöveti felépítése, típusai. A hím és női párzószerv felépítése és specializáció a különböző gerincesekben. Járulékos hím (ondóhólyag, dülmirigy, Cowper-mirigy) és női (méh-, méhnyak-, Bartholin-, bőrmirigyek) mirigyek. XII. SYSTEMA NERVOSUM AZ IDEGRENDSZER 63. Az idegrendszer szerveződési elvei: idegsejt típusok, egyszerű neuronhálózatok (reflexívek), fejlődési tendenciák. A neurobiológia híres hazai és külföldi tudósai Az idegműködések feladatai (kommunikáció, szervek integratív működése, homeosztázis, tanulás-emlékezés, trófikus hatás). Idegsejt típusok polaritás és a reflexívben elfoglalt szerep alapján. A reflexív felépítése, típusai (mono-, poliszinaptikus; somaticus-vegetatív; uni-, plurisegmentalis; feltételes-feltétlen; proprioceptív-exteroceptív). Fejlődési tendenciák: centralisatio, cephalisatio, internatio, neuromeria. Parker, Passano, Horridge, Reimond, Cajal, Huxley, Apáthy, Lenhossék, Ábrahám, Szentágothai munkássága. 64. Egysejtűek, szivacsok, csalánozók, férgek idegi jelenségei és idegrendszere. Az ízeltlábúak és puhatestűek idegrendszere Egysejtűek, szivacsok ingerjelenségei, ionszelektív csatornák jelentősége. A diffúz idegrendszer felépítése és működése. Dúcidegrendszerek: orthogonális idegrendszer, a garatideggyűrűs hasdúclánc szerkezete, neuropilema, neurosomita, óriás rostok, stomatogastricus idegrendszer. Ízeltlábúak és puhatestűek agydúcának részei, szerkezete, kapcsolata az endokrin tevékenységgel. A lábasfejűek idegrendszere. 65. A gerinces idegrendszer általános felosztása, szövettani jellemzése. A közös végső pálya elnevezés értelmezése. Pályatérképezési technikák. Az idegrendszer egyedfejlődése A központi és környéki idegrendszer részei. Perikaryonok és nyúlványok megoszlása a központokban és a periférián. A somaticus és vegetatív idegrendszer. Sensoros és motoros 8

9 területek a központi idegrendszerben. A központi idegrendszer sorosan (hierarchikusan) és párhuzamosan kapcsolódó részei. A laminált struktúrák megjelenése, szerkezete és jelentősége a magasabbrendű integratív folyamatokban. Neuronhálózatok feltérképezésének lehetőségei: anatómiai-élettani vizsgáló módszerek. A neuroectoderma differenciációja, velőcső, agyhólyagok, velőléc képződése és származékaik a kifejlett állatban. 66. A gerincvelő (medulla spinalis) makroanatómiája, szövettana, topográfiája és összehasonlító anatómiája. Gerincvelői pályarendszerek. Gerincvelői reflexek típusai A primitív gerincvelő (fejgerinchúrosok, állkapocsnélküliek) szerkezete. A gerincvelő makroszkópos felépítése, burkai, megvastagodásai. A gerincvelői szelvény anatómiája: somaticus-vegetatív magok, sensoros és motoros oszlopok elhelyezkedése. A flexorextensor működésű és proximalis-distalis helyzetű izmok idegsejtjeinek topográfiája. A Rexed laminák. Gerincvelőben futó fel és leszállópályák topográfiája. A proprioceptív, és a nociceptív reflex anatómiai felépítése, kapcsolata fel- és leszálló pályarendszerekkel. A fájdalom endogén kioltásának lehetőségei. A tapintási érzéklet kialakulásának anatómiai háttere. A vegetatív gerincvelői reflex anatómiája, kapcsolata magasabb vegetatív központokkal. 67. Az emlős nyúltvelő (medulla oblongata) és híd (pons) anatómiája, kapcsolatrendszerei, összehasonlító anatómiája A nyúltvelő zárt és nyílt szelvényének, valamint a híd szelvény anatómiája. Az alsó agytörzs idegmagjai és pályarendszerei. A nyútvelő szerkezeti specializációi az alsóbbrendű (vízi) gerincesekben. Agytörzsi monoaminerg rendszerek. 68. A kisagy (cerebellum) makroszkópos felépítése a különböző gerincesekben. A kisagy anatómiai és funkcionális összeköttetései más agyterületekkel. Az emlős kisagy szövettana. A kisagy működésének anatómiai alapjai A kisagy részei ontogéniai és tájanatómiai felosztás alapján. A kisagy karok anatómiaifunkcionális kapcsolata fel és leszálló pályarendszerekkel. A kisagy részek méretváltozása, függelékek megjelenése az életmód függvényében a gerinces osztályokban. A kisagy kéreg szerkezete, idegsejtjei, neuronhálózatai. A kisagy szürke magjai. A komparátor funkció anatómiai alapjai. 69. Az emlős középagy (mesencephalon) anatómiája, összeköttetései és összehasonlító anatómiája A középagy nagyobb egységei, idegmagjai és pályarendszerei, sensoros és motoros rendszer központok. Középagyi agyideg magvak. A látótető szöveti rétegei. A középagy szerepének változása a halaktól az emlősökig. 70. A köztiagy (diencephalon) anatómiája: az epithalamus részei, a thalamus szerkezete, összeköttetései a különböző gerincesekben. A hypothalamus felépítése, kapcsolata a hypophysissel és más agyterületekkel a különböző gerincesekben A paraphysis, velum transversum, saccus dorsali, habenulák, parietális szerv, pineális szerv megjelenése és jelentősége a gerincesekben. A thalamus egységeinek csoportosítása (ventralis-dorsalis területek; specifikus-nem specifikus magvak, anterior, lateralis és medialis magcsoportok). A thalamikus relémagvak kapcsolatrendszere, szerepe és agykérgi szabályozása. A hypothalamus területei, vegetatív magjai. A tubero-infundibularis és a hypothalamo-hypophysealis rendszer. A hypothalamus szerepe a bioritmikus és érzelmi működésekben. 9

10 71. Az előagy (telencephalon) makroanatómiája, az agyféltekék részei és a részek evolúciója. A nagyagykéreg szövettana. A nagyagyi bazális magvak típusai, kapcsolatrendszerük és feladatuk A bulbus olfactorius cytoarchitekturája. A pallium és a subpallium szerkezete, törzsfejlődése a gerinces osztályokban, a madarak és az emlősök előagyának összehasonlító anatómiája. Az emlős agykéreg tekervényei, barázdái, lebenyei. A nagyagykéreg és a hippocampus idegsejt típusai, rétegei, afferens és efferens kapcsolatai és belső hálózatai. A nagyagy törzsdúcai, kapcsolatrendszereik és hatása a nagyagykéreg működésére. A páratlan előagy részei és feladata. 72. A limbikus rendszer A limbikus rendszer központjai, afferens és efferens pályarendszerei, szerepe a vegetatív működések szabályozásában. 73. A vegetatív idegrendszer felépítése A központi idegrendszer vegetatív magjai, azok hierarchiája és kapcsolata a somaticus idegrendszer központjaival. A szimpatikus és paraszimpatikus efferentáció anatómiai és funkcionális összehasonlítása. A zsigeri szervek vegetatív beidegzése. 74. A környéki idegrendszer általános felépítése. Az agyidegek (nervi craniales) bemutatása és jellemzése A gerincvelői idegek gyökerei, ágai, típusai és számbeli viszonyai. Az agyidegek csoportosítása hely és funkció szerint, az egyes agyidegek központi és periférikus kapcsolatai. 75. A szagló-, látópálya anatómiája és kapcsolatrendszerei. A hallás és helyzetérzékelés idegi pályarendszereinek anatómiája A szagló-, látó-, halló-, egyensúlyérzékelő szervek érző idegsejtjei, agyidegei, primer és magasabbrendű központjai. A látás, hallás és egyensúlyérzékelés kiváltotta motoros működések anatómiai alapjai. XIII. GLANDULAE ENDOCRINALES BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK 76. A hormonok fogalma, csoportosítása, a belső elválasztású mirigyek általános szövettana A parahormonok, autakoidok, kalonok és feromonok jellemzése. A hormonok kémiai természete és csoportosítása, belső elválasztású mirigyhámok típusai és általános szövettana. 77. Az ízeltlábúak, puhatestűek belső elválasztású mirigyei A rákok és rovarok neuroszekréciós, neurohaemalis és neuroglandularis szervei. Az egyedfejlődést, a vedlést és a szaporodást biztosító hormonok. A lábasfejűek hormonális rendszere. 78. A gerincesek belső elválasztású mirigyei: a hypophysis embrionális fejlődése, összehasonlító anatómiája. A hypothalamo-hypohysealis rendszer felépítése az emlősökben. Az adenohypophysis és a neurohypophysis szövettana és hormonjai. A hipofízis lebenyek egyedfejlődése és törzsfejlődéstani jellegzetességei a különböző gerincesekben. Az adenohypophysis vérellátása, a kissejtes üríttető faktorokat termelő rendszer, a nagysejtes neuroszekréciós rendszer. Az elülső lebeny tuberalis, distalis és 10

11 intermedia részeinek hormonjai. A hátulsó lebeny részei (eminentia mediana, infundibulum, pars nervosa) és hormonjaik. 79. A saccus vasculosus, a tobozmirigy (glandula pineale) és az urophysis anatómiája A halak saccus vasculosusának és urophysisének szerkezete és feladata. A tobozmirigy fotoreceptoros és szekretoros működésének evolúciós változása. 80. A garateredetű belső elválasztású mirigyek (pajzsmirigy [glandula thyreoidea], mellékpajzsmirigy [glandula parathyreoidea], ultimobranchialis test, thymus felépítése és hormonjaik A pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy és ultimobranchiáélis test törzs -, és egyedfejlődése, anatómiája, hormonjaik, egymással való kapcsolata a különböző gerincesekben. 81. A hasnyálmirigy (pancreas) és a tápcsatorna belső elválasztású mirigyeinek anatómiája és hormonjaik A szigetsejtek hormonjai, feladatuk. A gasztrin, szekretin, kolecisztokinin-pankreozimin, enterogasztron termelődési helyi, elválasztási ritmusuk és hatásuk a bélperisztaltikára. 82. A mellékvese (glandula suprarenalis) összehasonlító anatómiája, szövettana és hormonjai. A Stannius testek A mellékvese chromaffin és interrenális szövetének helyzete a különböző gerincesekben. Az emlős mellékvese kéreg és velőállomány eltérő eredetének bizonyítékai, hormonjaik. A halak Stannius-testének anatómiája és szerepe a kalcium-háztartásban. 83. Az ivarszervek hormontermelő mirigysejtjei és kapcsolatuk a nemi működésekkel, valamint azok szabályozásával A szteránvázas ivari hormonok termelődési helye, elválasztásuk ritmikus szabályozása, célszerveik. A méhlepény mint endokrin szerv, gonadotropin hormonok és előfordulásuk az emlősökben. XIV. ORGANA SENSORIA AZ ÉRZÉKSZERVEK 84. Az érzékszervek általános anatómiai jellemzői, csoportosításuk A lokalizáció nélküli ingerfelvétel, receptorsejtek, érzékszervek megjelenése. A receptorok fizikai-kémiai sajátságai. Az érzékszervek csoportosítása funkció, elhelyezkedés, morfológiájuk és az adekvát ingerforrás természete alapján. 85. A gerinctelenek kemorecepciós sejtjei, szervei. Szagló és ízérző szervek a gerincesekben Szaglás, ízérzékelés és általános kémiai érzékelés a gerinctelenekben. Rovarok sensillumainak felépítése, típusai. Hygrorecepció és feromon recepció a rovarokban. Puhatestűek kémiai érzékszervei. A szaglószerv felépítése és törzsfejlődése. A Jacobson szerv. 86. Az egysejtűek, csalánozók, férgek fényérzékelő sejtjei és látószervei. Az ízeltlábúak, puhatestűek, tüskésbőrűek szemtípusai. Az összetett szem (oculus compositus) anatómiája, típusai és tulajdonságai Fény-, irány-, képlátó szemek a gerinctelenekben. Gyűrűsférgek cephalicus és dermalis szemei. A pontszemek és az összetett szem felépítése, előfordulása és típusai. Az appozíciós és a szuperpozíciós szem. Az összetett szem és a gerinces hólyagszem 11

12 összehasonlítása. A csigák és lábasfejűek hólyagszeme, a tüskésbőrűek különböző típusú egyszerű szemei. 87. Az emlős hólyagszem makroanatómiája. A szem segédkészülékei. Az emlősretina szövettana, az érzéksejtek finomszerkezete. Az adaptációs és akkomodációs jelenségek értelmezése, azok összehasonlító anatómiai vonatkozásai A szemgolyó, a szemideg és a szem segédkészülékeinek anatómiája. A szemgolyó burkai, és szerepük. A fénylő kárpit típusai és jelentősége a különböző gerincesekben. A szem optikai egységeinek anatómiája. A retina sejttípusai, kapcsolatai; a fotoreceptorok típusai, elhelyezkedésük, anatómiájuk. A szem külső és belső izomzata, szabályozásuk. A szemhéj, kötőhártya és a szem mirigyek felépítése, feladataik. A szem fényerőhöz való alkalmazkodásának (adaptatio) és a távolsági éleslátásnak (accomodatio) megoldásai a gerincesekben. 88. Mechano- és rheoreceptorok (víz és légáramlás érzékelők) gerinctelenekben. Scolophor szervek. Mechanoreceptív érzőidegtestek típusai és jellemzőik gerincesekben. Az oldalvonalszerv (linea lateralis) A rovarok mechanoreceptív szőrsensillumainak felépítése, sajátságaik. Különböző tapintásérzékelő receptorok gerinctelenekben. A scolophor szervekfelépítése, típusaik (subgenualis szerv, réssensillumok). A légáramlást érzékelő fonál-, és serlegszőrök felépítése, előfordulása. Szabadidegződések, capsularis végtestek, Merkel-tapintósejtes szervek típusaik és előfordulásuk gerincesek bőrében. Az oldalvonal szerv anatómiája. Savi-féle hólyagok és Lorenzini-ampullák. 89. Helyzetérzékelő szervek gerinctelenekben és gerincesekben Statikai érzékszervek általános felépítése, statocysta típusok előfordulása gerinctelenek kültakarójában, különleges helyzetérzékelő szervek: koppantószerv, billér, léghólyagok. A vestibularis készülék szerkezete, törzsfejlődése a gerincesekben. 90. Hallószervek anatómiája a gerinctelen állatokban. Hallásérzékelő szervek és segédkészülékeik evolúciója gerincesekben. Az emlős hallószerv makroanatómiája és a belső fül szövettana. A hallás mechanizmusának alapjai Rovarok kommunikációs szervei, hallószervek: szőrsensillumok, tympanalis szerv, Johnston-féle szerv. Anamniák és amnioták belső fülének felépítése, a Corti-szerv szövettana, a középfül szerkezete, a hallócsontok eredete, izmai, szerepe. A hallás Helmolzféle rezonancia és Békésy-féle haladó hullámelmélete. IRODALOM: Hollósi Gábor: Funkcionális Állatanatómia I-III. Jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (1980, 1990) Rőszer Tamás: Dinamikus szövettan, Kossuth Egyetemi Kiadó (2004) Rőszer Tamás - Serfőző Zoltán: Practicum Zooanatomicum Gyakorlati állatanatómia, Kossuth Egyetemi Kiadó (2003) 12