RENDSZERELMÉLET, STRUKTURALIZMUS

Átírás

1 RENDSZERELMÉLET, STRUKTURALIZMUS Christopher Alexander munkássága Tudományelmélet - tudománytörténet 2016/17. I. félév Mezei Márk Urbán Erzsébet

2 Christopher Alexander Biográfia Építészeti tervezés Bibliográfia 1936 Született: Bécs, Ausztria University of Cambridge: BSc diploma: Építészet, MSc diploma: Matematika Harvard University: PhD (Építészet) - MIT kutatások University of California, Berkeley, USA Oktatás (Építészet) 1977 Pattern Language (Pattern Language Movement) 1996 Az American Academy of Arts and Sciences tagja 2000 patternlanguage.com

3 Christopher Alexander Biográfia Építészeti tervezés Bibliográfia Kiemelt munkák Eishin Campus (near Tokyo) West Dean Visitors Centre (West Sussex, England) Julian Street Inn, hajléktalanszálló (San Jose, California) Sala House és Martinez House (Albany és Martinez, California) low-cost housing (Mexicali, Mexico) Michael Mehaffy: Katarxis 3 Esszé Christopher Alexander építészeti tervezési módszeréről Galéria a megépült projektekről, a tervekből és skiccekből (patternlanguage.com-hoz kapcsolva)

4 Christopher Alexander Biográfia Építészeti tervezés Bibliográfia Community and Privacy, with Serge Chermayeff (1963) Notes on the Synthesis of Form (1964) A city is not a tree (1965) The Atoms of Environmental Structure (1967) A Pattern Language which Generates Multi-service Centers, with Ishikawa and Silverstein (1968) Houses Generated by Patterns (1969) The Grass Roots Housing Process (1973) The Oregon Experiment (1975) A Pattern Language, with Ishikawa and Silverstein (1977) The Timeless Way of Building (1979) The Linz Cafe (1981) The Production of Houses, with Davis, Martinez, and Corner (1985) A New Theory of Urban Design, with Neis, Anninou, and King (1987) Foreshadowing of 21st Century Art: The Color and Geometry of Very Early Turkish Carpets (1993) The Mary Rose Museum, with Black and Tsutsui (1995) The Nature of Order Book 1-4 (2002, 2002, 2005, 2004) The Battle for the Life and Beauty of the Earth: A Struggle between Two World-Systems, with Hans Joachim Neis and Maggie More Alexander (2012) Unpublished: Sustainability and Morphogenesis (working title)

5 A City is Not a Tree Problémakör Tervezett struktúrák Példák Élő struktúrák Félhálók a fa struktúra mögött Várostervezési jelentősége Kritikája Az emberi gondolkodás buktatói Alapfogalmak Mesterséges és természetes városok System: Set: rendszer csoport Tree: fa Chandigarh terve Semilattice: félháló Manhattan (1965)

6 A City is Not a Tree Problémakör Tervezett struktúrák Példák Élő struktúrák Félhálók a fa struktúra mögött Várostervezési jelentősége Kritikája Az emberi gondolkodás buktatói Fizikai és nem materiális tényezők. Tervezők a fizikai vetületeit tudják a rendszernek átfogóan értelmezni és összekapcsolni. Probléma bemutatása Berkeley város egyik utcasarkának fizikai elemeivel: patika - újságos - közlekedési lámpa. Elemek absztrakciója, matematikai megfogalmazása: elemek számokká alakítása, logikai csoportok létrehozása, csoportok közötti kapcsolatok szemléltetése.

7 A City is Not a Tree Problémakör Tervezett struktúrák Példák Élő struktúrák Félhálók a fa struktúra mögött Várostervezési jelentősége Kritikája Az emberi gondolkodás buktatói További nehézség: társadalmi kapcsolatok változásai. Hagyományos és modern társadalmak működései. Zárt és nyitott csoportok.

8 A City is Not a Tree Problémakör Tervezett struktúrák Példák Élő struktúrák Félhálók a fa struktúra mögött Várostervezési jelentősége Kritikája Az emberi gondolkodás buktatói

9 A City is Not a Tree Problémakör Tervezett struktúrák Példák Élő struktúrák Félhálók a fa struktúra mögött Várostervezési jelentősége Kritikája Az emberi gondolkodás buktatói Kerületek, szomszédságok egymással összefüggő működése (gyalogosok és járművek is). Egyetemi kampusz és város kapcsolata. Simon Nicholson absztrakt festménye. Elemek kapcsolatai és ezen kapcsolatok átfedése, többféle értelmezhetősége.

10 A City is Not a Tree Problémakör Példák Tervezett struktúrák Élő struktúrák Félhálók a fa struktúra mögött Várostervezési jelentősége Kritikája A játék és annak helyszínei nem szeparálhatók el, a valóságban nincsenek játékra kijelölt helyek. Az emberi gondolkodás buktatói

11 A City is Not a Tree Problémakör Tervezett struktúrák Példák Élő struktúrák Félhálók a fa struktúra mögött Várostervezési jelentősége Kritikája Az emberi gondolkodás buktatói taxi és gyorsforgalmi utak kapcsolata dolgozó-lakóhely és dolgozó-munkahely kapcsolata az adózási rendszerrel városok adminisztratív/politikai rendszere, felépítése és a ténylegesen felmerülő problémák megoldása (elvi hierarchia, gyakorlatban változó kapcsolatok) A valóságban a használók átlépik az elméleti zónákat és átfedések alakulnak ki, melyeket a fa struktúra nem kezel, így egy hiányos modellt állít fel.

12 A City is Not a Tree Problémakör Példák Félhálók a fa struktúra Az emberi gondolkodás Az agy mögött redukálja az átfedéseket, egyszerűsít. buktatói Tervezett struktúrák Élő struktúrák Várostervezési jelentősége Kritikája Példák* Képzeljük el az alábbi négy tárgyat, jegyezzük meg őket, majd idézzük fel mindet!... Hogyan próbáltuk memorizálni az elemeket? Memorizáljuk a fölső ábrát, majd emlékezetből rajzoljuk vissza! Az agy egyszerűsíti a részek közötti kapcsolatokat, így a legtöbb esetben az összefüggések egy része elvész, az átfedések kiesnek.

13 A City is Not a Tree Problémakör Tervezett struktúrák Példák Élő struktúrák Félhálók a fa struktúra mögött Várostervezési jelentősége Kritikája Az emberi gondolkodás buktatói Kezdeti kutatások az MIT-nál, kritika A különböző számítógéptípusok hatása a kutatás eredményére: első vagy második emelet? Két lépcsős adatkezelés, de áttekinthetőbb folyamatok és kezelhetőbb outputok. VAGY Hálós jellegű adatkezelés, nagyobb memóriakapacitás, viszont bonyolultabban koordinálható folyamatok és nehezebben használható outputok. Bauhaus study-materials-building; Walter Gropius the training of an architect should be concentric rather than sectional Indiai falu elvi felépítése Hivatkozás: Ashby: Design for a Brain. 1952** Ellentmondás az elvárások és az eredmények között!

14 A City is Not a Tree Problémakör Tervezett struktúrák Példák Élő struktúrák Félhálók a fa struktúra mögött Várostervezési jelentősége Kritikája Az emberi gondolkodás buktatói * Félháló struktúra/átfedések adaptálása a várostervezésnél lehetséges-e? Az emberi agy működésének korlátai (fában gondolkozunk, a hálót kényszeresen egyszerűsítjük). ** Hogyan követhetőek le a folyamatos változások? A változók jellemzően nem a fizikai elemek, amikkel a tervező számol, hanem szociológiai tényezők th Anniversary Edition, 2015 Építészek, mérnökök és fizikusok észrevételeivel, kiegészítéseivel

15 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete A City is Not a Tree feloldása? (1975) (1977) (1979)

16 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete Az elméletet meghatározó pontok: Időtlen út belülről fakadó rendteremtő szándék Minőség objektív, de megnevezhetetlen*** Kapu nyelv a minőség eléréséhez Az Út mindenki használja a nyelvet

17 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete A minőségen belül kerül definiálásra először a minta (pattern): Az ember élete jellegzetes, ismétlődő mintákból áll, melyek elválaszthatatlanok térbeli kereteiktől. Ez a keret lehet élő, vagy halott minél több élő minta fonódik össze a keretben, annál jobb a minőség.

18 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete A kapu, vagyis a nyelv használatával lehet elérni a minőség létrejöttét Egymással és az építészettel közös nyelvet kell beszélnie a társadalomnak ekkor tud a közösség működni* Kell egy általános kód, ami alapján lehet fejlődni mint ahogy a gének alapján az emberi szervezet felépül Arra kell motiválni az embereket, hogy a nyelv szerint tevékenykedjenek és építkezzenek azon a területen, amire kihatásuk van**

19 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete Language generative language azon szabályok összessége, ami alapán egy nyelven egy mondatot össze tudunk rakni Pattern sémák, figurák, mindannapi életben előforduló jelenségek, helyzetek A ez csak egyetlen péda egy lehetséges nyelvre, más, jobb, egyéni példák is előfordulhatnak

20 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete A könyv a bevezetés után 253 különböző mintát tárgyal léptékében a városi szinttől a részletképzés szintjéig minden megtalálható Városok nagyobb léptékű szituációk, mint: független régiók, városok, közösségek... Házak egyéni építésekre vonatkozó helyzetek: kint-bent, bevilágítás, terek alakja... Építés az építéshez szükséges elemek: anyagok, oszlopelhelyezés, tetőforma...

21 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete 201-es minta: derékmagasságban elhelyezett polcok Egy minta leírásának módja Bevezetés magasabb rendű kapcsolódó minták Probléma leírása Probléma kifejtése Javasolt megoldás Megoldás skicce Alacsonyabb rendű kapcsolódó minták A cím utáni csillagok száma jelzi a megoldás minőségét

22 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete A minták a language jellegének megfelelően félhálót alkotnak Minden mintához tartozik néhány kapcsolódó, alá- vagy felérendelt minta A tervezés menete során ki kell választani azt legelső (azaz legnagyobb szintű) mintát, amire befolyásunk van; ezt, és az alá tartozó mintákat kell ismerni a jó megoldás létrehozásához Egyszemélyes ház tervezésénél figyelembe vett minták Nagyléptékű tervek csak részeikben születhetnek

23 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete A tervezés során a mintákat nem csak egymás mellett kell alkalmazni, hanem egymással összefüggésben, figyelve az egymásra való kihatásaikat. A minták összefűzésével lehet a terv kifinomult, tartalommal teli Eishin Campus Tokió, Japán (1985) Mivel az egész az egyedi tervek összességéből áll elő, ezért nem csak a kiemelt építészeti alkotásonak kell a Pattern Languaget követni Az építészek a világnak csak kis szeletét építik

24 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete A PatternLanguage.com 2001-es létrejötte is segíti a nyelv terjesztését széles körökben patternlanguage.com kezdőlapja

25 A Pattern Language A félháló elmélete az építészetben Az elmélet átültetése a gyakorlatba Az elmélet utóélete A minták használatával nem született jó épület, csak részeiben, elemeiben volt megtalálható valami kifinomultság (OOPSLA ) A Pattern Language továbbgondolása: The Nature of Order Az épített környezet élettel teliségét vizsgálja*** ( ) Ez sequence-eket használ patternek helyett, melyek általánosabb, geometriai jellegű tulajdonságokat jelölnek

26 Felmerülő kérdések * Egymással és az építészettel közös nyelvet kell beszélnie a társadalomnak ekkor tud a közösség működni Lehetséges a közös nyelv? Szükséges egy teljesen közös nyelv? ** Arra kell motiválni az embereket, hogy a nyelv szerint tevékenykedjenek és építkezzenek azon a területen, amire kihatásuk van Motiválhatók az emberek akármivel? Sikerült valaha ezt elérni? *** A minőség objektív, de megnevezhetetlen Van valóban objektíven jobb építészet? A szubjektív vélemények egyezése elég?...