N 710/2007. sz. állami támogatás Magyarország Díjfizetési támogatás jégeső-elhárító rendszerben való részvétel céljára

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2008) 1090 végleges Tárgy: N 710/2007. sz. állami támogatás Magyarország Díjfizetési támogatás jégeső-elhárító rendszerben való részvétel céljára Tisztelt Miniszter Asszony! A Bizottság értesíti Magyarországot, hogy az Önök hatóságaitól származó, a fenti támogatásra vonatkozó kiegészítő információk alapján úgy határozott, hogy nem emel kifogást az említett támogatás ellen, mivel az összeegyeztethető az EK-Szerződéssel. A Bizottság a következő megfontolások alapján hozta meg e határozatát: I. ELJÁRÁS 1) december 4-én kelt levelükben az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével összhangban bejelentették a Bizottságnak a fenti intézkedést március 5-i, július 18-i, október 3-i és december 19-i levelükben kiegészítő információkat szolgáltattak. II. LEÍRÁS II. 1. Célkitűzés 2) A mezőgazdasági termelést sújtó jégkárok megelőzése. II. 2. Költségvetés 3) Éves kiadás: 50 millió HUF (kb. 0,2 millió EUR) Teljes költségvetés: 300 millió HUF (kb. 1,2 millió EUR) Őexcellenciája Dr GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47 H BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles Europese Commissie, B-1049 Brussel Belgium Telephone: (0)

2 II. 3. Az intézkedés érvényességi ideje 4) A Bizottság jóváhagyásától kezdődően december 31-ig. II. 4. Jogalap 5) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2008. (...) FVM rendelete a jégeső-elhárítási egyesülés tagjai részére nyújtott díjtámogatás igénybevételének szabályairól. II. 5. Kedvezményezettek 6) Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozások. A kedvezményezettek száma 101 és 500 közé tehető. II. 6. A támogatás formája 7) Közvetlen támogatás. II. 7. Támogatási intenzitás 8) A támogatás a rendszert működtető egyesülés tagjai által fizetendő díj 60%-át fedezi, de nem haladhatja meg szántóföldek esetében a hektáronkénti 300 forintot (hektáronkénti 1,13 euró), gyümölcsösök és szőlőültetvények esetében pedig a hektáronkénti 500 forintot (hektáronkénti 1,89 euró). II. 8. Támogatási program 9) A bejelentett intézkedés célja állami támogatás nyújtása azon hozzájárulások ellentételezésére, amelyeket egy 1991-ben létrehozott, a jégkárokkal szemben talajgenerátorok segítségével védelmet biztosító jégeső-elhárító rendszerben való részvétellel kapcsolatban a résztvevők fizetnek. 10) A bejelentett intézkedést április 30-ig létező támogatási programnak tekintették, mivel arról augusztus 30-ig tájékoztatták a Bizottságot az EK- Szerződés 88. cikke alóli mentességet élvező és a csatlakozási szerződés IV. mellékletének 4. pontjában szereplő létező támogatási intézkedések jegyzékének keretében. Ezt a dátumot követően a támogatást az e támogatási program Bizottság által történő jóváhagyásáig de minimis támogatásként nyújtották. 11) A jégeső-elhárító rendszer egy adott, földrajzilag, vagy közigazgatásilag lehatárolható, olyan technikai berendezésekből álló hálózat, amely meteorológiai előrejelzések alapján megakadályozza a nagy károkat okozó jégesők kialakulását. 12) A jégeső-elhárítási egyesülés szerződéses jogviszonyon alapuló non profit elvek alapján működő kooperációs szerveződés, amely egy meghatározott területen a nagy károkat okozó jégesők kialakulásának megakadályozása érdekében jégeső-elhárító rendszert működtet. II A technológia leírása 13) A talajgenerátor három fő egységből áll: levegőtartály (1), oldattartály (2) és égetőkémény (3). A levegőtartály biztosítja az 1,3 bar-os túlnyomást az oldattartályban, melyben 8 g/l töménységű ezüstjodid-aceton oldat van. Az oldatot 2

3 egy 30 mikronos fúvóka porlasztja az égetőkéménybe, ahol kb Celsius fokos hőmérsékleten ég el. Az égetőből kijutott és fölfelé szálló AgI molekulacsoportokból, a hirtelen lehűlés hatására, 0,06-0,08 mikronos AgI kristályok alakulnak ki, melyeknek szerkezete a jégkristályokéhoz hasonló. Egy gramm AgI-ból kb db aktív kristály-részecske keletkezik. A használt nyomásérték és fúvókaméret mellett kb. 0,8-1,0 liter oldat ég el óránként. 14) Természetes körülmények között a jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10 C, -15 C hőmérsékleti szinten megy végbe. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy, és ezek a jégszemkezdemények a még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve, igen gyorsan növekednek. Ennek eredményeként nagy jégszemek alakulnak ki, melyeket a feláramló levegő már nem tud fenntartani és nagy sebességgel esve, rövid idő alatt elérik a talajt. 15) A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen levő talajgenerátorok égetőkéményéből kikerülő ezüstjodidot (AgI) juttatják a felhőrétegbe. Az AgI részecskéknek ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk. A zivatarok kialakulását segítő meleglevegő-feláramlás (konvekció), valamint a hidegfrontok előtt megfigyelhető, nagy területen meglévő feláramlás segíti elő, hogy az ezüstjodid részecskék a felhőbe juthassanak. A felhőbe juttatott AgI kristályok (lévén kristályszerkezetük hasonló a jégéhez) elősegítik a túlhűlt vízcseppek fagyását. Így több jégszemkezdemény alakul ki, és ezek egymással versenyezve gyűjtik össze a még folyékony halmazállapotú vízcseppeket. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz. Ezek a jégszemek lassabban esnek a föld felé, ezért hosszabb időt töltenek a pozitív hőmérsékleti tartományban. Az így bekövetkezett olvadás nyomán jelentősen csökken méretük és a jég által okozott kár is kisebb lesz. 16) Hasonló rendszer működik Franciaországban, Spanyolországban és Horvátországban is. 3

4 II A rendszer működése 17) A veszélyeztetett területen gazdálkodók non profit szerveződést hoztak létre, amely működteti a jégkár-elhárítási rendszert. A szervezet tagjai fenntartási díjat fizetnek, amelynek összegéhez a bejelentett támogatási program keretében a kizárólagosan az elsődleges mezőgazdasági tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások támogatást kapnak, hogy képesek legyenek tagdíjuk befizetésére, és azáltal a kárelhárítási rendszerben való részvételre. 18) Az egyesülés jelenleg, ahogy az alábbi térképen látható, Magyarországon három megye területén 141 talajgenerátort üzemeltet: Baranya megyében 44, Somogy megyében 60, illetve Tolna megyében 37 darabot. A telepítésnél egy optimális háló kialakítására kell törekedni, a generátorokat a lehetőségeket figyelembe véve, 10 kmenként, legalább km 2 -es területet lefedve kell elhelyezni. Minden berendezésnek 1 fő, megfelelő képesítéssel rendelkező kezelője van. A generátorhálózat irányítása a hármas-hegyi radarállomásról történik, ahol május 1-től szeptember 30-ig a meteorológusok 24 órás szolgálatot teljesítenek. 19) A beavatkozásokat minden esetben a zivatarok (érkező időjárási frontok) előtt legalább 2 órával kell megkezdeni. Évente általában beavatkozásra kerül sor, a generátorok alkalmanként 2-10 órán keresztül működnek, éves szinten egy generátor órát üzemel. A generátorok hatóanyag-pótlásán kívül a javítási, karbantartási, ellenőrzési feladatokat a hálózati munkatársak látják el. Általában az összes generátort egyszerre bekapcsolják, de az időjárási helyzetet figyelembe véve előfordul, hogy csak a hálózat keleti- vagy csak a nyugati felét üzemeltetik. 4

5 20) Az állam a jégesőkárok után támogatást nem nyújt, és a biztosítási díjak után sem fizet támogatást. A jégeső-elhárítás a jégesőkárokat teljesen megszüntetni nem tudja, a beavatkozások azonban a jégesők intenzitását csökkenthetik, akár olyan mértékben, hogy hatásuk egyes esetekben elenyésző lehet míg más esetekben tényleges károk is keletkeznek, amelyek nagyságrendje a jégeső-elhárítás nélkül többszörös mértékű is lehetne. A tényleges károkat enyhíti a biztosítással rendelkezők részére a biztosítók által kifizetett kártérítés. Az esetek többségében a jégeső-elhárítással a jégesőkárok elkerülhetők, vagy jelentéktelen mértékűre csökkennek. II Előzmények 21) A magyar hatóságok úgy ítélték meg, hogy az intézkedés célja (nevezetesen a mezőgazdasági termelést sújtó jégkárok megelőzése) közösségi érdek és összhangban van az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás, általános alapelveivel (a továbbiakban: az iránymutatás) 1, ugyanakkor nem ellentétes az EU egyetlen állami támogatásokkal kapcsolatos rendelkezésével sem, ennek megfelelően tehát a magyar hatóságok elkezdték megvizsgálni az intézkedésnek a mezőgazdasági ágazat fejlődésére gyakorolt kedvező hatását, illetve a szóban forgó intézkedés esetleges versenytorzító hatásait és a környezetre gyakorolt hatásait. II. 9. Gazdasági hatások értékelése II Kedvező hatások II A. A jégeső-elhárítás hatékonysága 22) Magyarország déli területei (Baranya, Somogy és Tolna megye) fokozottan jégesőveszélyesek. A korábbi időszakra vonatkozó meteorológiai adatok alapján Baranya megye területének évente mintegy 4,4 %-át sújtotta jégkár, melyben a termés 3,6%-a semmisült meg, nagy területeken meghaladva a 30%-os mértékű terméskiesést. 1 HL C 319.,

6 A megyék területének hány százalékát érinti évente, rendszeresen jégesõ között készült felmérés alapján, OMSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Gyõr-Moson-Sopron 1,3% Vas Veszprém 1,6% 1,5% Komárom-Esztergom 3,1% Fejér 2,9% Nógrád 1,7% Pest 3,6% 1,4% Heves 3,6% Jász-Nagykun-Szolnok 2,3% Szabolcs-Szatmár-Bereg 3,4% Hajdú-Bihar 1,0% Zala 3,0% Somogy 1,4% Tolna 2,0% Bács-Kiskun 3,1% Csongrád 2,7% Békés 3,6% Baranya 4,4% Forrás: Magyar Biztosítók Szövetsége 23) A jelentős jégkárok megelőzésére talajgenerátoros módszerrel jégkár-elhárítási rendszer működik. A jelenleg lefedett terület meghaladja a km²-t és közel 1 millió ember számára jelent védelmet. A beavatkozásoknak köszönhetően a jégesőelhárító rendszer által védett területen csökken a jégkár mértéke és ennek a terület szántóföldinövény-termelői, valamint az önkormányzatok, a biztosítótársaságok és a helyi lakosság kivétel nélkül egyformán előnyét élvezi. 24) A talajgenerátoros jégkárelhárítás a megelőzést szolgálja, amelynek szerepe a jelenlegi erőteljesen változó, szeszélyes időjárási körülmények között egyre nagyobb jelentőségű. Az utóbbi két évben a szükséges beavatkozások száma megszaporodott ban a talajgenerátorok működési ideje mintegy 50%-kal volt több mint az előző 15 év átlagában. 25) A jégeső-elhárítási tevékenység hatékonyságának bemutatására a magyar hatóságok történelmi idősoros összehasonlítást végeztek: Vizsgált időszak: és Vizsgált terület: Baranya megye (több éves káradatok erről a megyéről állnak rendelkezésre) Módszer: a mezőgazdasági területeket sújtó károk összehasonlítása az közötti időszakban, valamint az közötti időszakban (talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer működtetése mellett) 26) A hatékonyság bemutatására a biztosítók kárarányra (a kártérítési összeg és a biztosított érték hányadosa százalékban kifejezve) vonatkozó adatai kerültek 6

7 felhasználásra. A kárarány ugyanis nem függ az inflációs tényezőtől, valamint a biztosítótársaságok által alkalmazott üzletpolitikától. Kárarány (%) Kárarányok alakulása Baranya megyében között Kárarány (%) jégesőelhárítás nélküli időszakban: átlag 4,3% Kárarány (%) a rakétás jégesőelhárítás ideje alatt('87 nélkül):átlag 3,3% Kárarány a generátoros jégesőelhárítás ideje alatt:átlag 0,96 % Évek Év Kárarány (%) 3,64 0,6 0,5 1,4 1,2 2,1 1,5 0,34 1,4 Év Kárarány (%) 0,17 1,16 0,18 0,55 0,27 0,56 0,43 0,63 A kárarányok megyénként, MABISZ 2006-os adatok Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 1,11% Heves 0,94% Szabolcs-Szatmár-Bereg 1,33% Gyõr-Moson-Sopron 0,61% Vas Veszprém 2,45% 0,79% Komárom-Esztergom 0,43% Fejér 1,4% Pest 1,52% 1,97% Jász-Nagykun-Szolnok 0,79% Hajdú-Bihar 1,35% Zala 1,38% Somogy 0,82% Tolna 0,47% Bács-Kiskun 1,92% Csongrád 1,28% Békés 0,90% Baranya 0,43% Forrás: Magyar Biztosítók Szövetsége 7

8 27) A jelenleg védett területen az ig terjedő időszakban az átlag kárarány 3,6% a talajgenerátoros jégeső-elhárítás első 17 évét figyelembe véve pedig 0,96%. Megállapíthatjuk tehát, hogy lényeges, mintegy 73%-os kárcsökkenés tapasztalható a térségben. II B. Csökkenő biztosítási díjak 28) A jégeső-elhárító rendszer működése előtt Baranya megye átlagos biztosítási díjszorzója a jégkárbiztosításnál 5% volt, azaz ha a termelő biztosítást kívánt kötni, akkor a termelési értékének az 5%-át kellett biztosítási díjként kifizetnie. A magyar viszonyokat figyelembe véve magas díjszorzó alkalmazását a biztosítótársaságok részéről a jelentős kockázatvállalás (nagyon jégkáros terület) tette szükségessé. Ebben az időszakban a magas biztosítási költséget a termelők egy része nem tudta felvállalni, így védtelenül, biztosítás nélkül gazdálkodott, veszélyeztetve a gazdaságát. 29) A jégeső-elhárítás működésének következtében a jégkárkockázat az országos átlag szintjére csökkent, ennek hatására a biztosítótársaságok már a termelő számára megfizethető áron (a termelési érték kb. 1,4%-a a biztosítási díj) tudnak növény jégkárbiztosítást ajánlani. 30) A mezőgazdasági termelő számára ez az alacsonyabb biztosítási díj már kigazdálkodható és megfizethető, ami ösztönzőleg hat a biztosításkötési hajlandóságra. Ennek következtében a biztosítással fedett terület növekedett (60%- os), amely az országos átlag felett van. 31) A jégeső-elhárító rendszer és a biztosítási rendszer kölcsönösen kiegészíti és erősíti egymást a mezőgazdasági termelők érdekében: azáltal, hogy kevesebb jégkár alakul ki a művelt területeken és így megfizethető a biztosítás díja; ha kára van, a biztosítótársaság a termésvesztést kompenzálja. II C. Egyéb kedvező hatások 32) A hatékonyan működő jégeső-elhárításon és az egyre csökkenő biztosítási díjakon kívül a szóban forgó megelőzési rendszer a következő további kedvező hatásokat gyakorolja a helyi gazdaságra és a környezetre: a) A lakosság és az önkormányzat vagyontárgyai is védelemben részesülnek. b) Az ültetvények, erdők növekedése stabilabbá válik, hiszen kevesebb jégkár éri őket. c) A kevesebb jégkár következtében csökken a növényvédőszer-felhasználás. II Negatív hatások 33) A továbbiakban ismertetettek szerint, a magyar hatóságok részletes tudományos információkat szolgáltattak a jégeső-elhárító rendszer környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása érdekében. 8

9 34) A talaj terhelése: A jégelhárító egyesülés évente megközelítőleg liter 8%-os AgI-aceton oldatot használ fel, amely 14168,67 km 2 -es területen oszlik el. Az aceton elégetésekor vízgőz és szén-dioxid keletkezik, a benne lévő AgI mennyisége 320 kg, ebből 46%-ot (147,2 kg) tesz ki az ezüst, és 54%-ot a jodid. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a szennyeződés a talaj felső 0,1 m-es rétegében oszlik el, akkor a talaj ezüsttartalmának a jégeső-elhárítási tevékenység által okozott éves növekedése 0,01 mg/m 3 (vagy legfeljebb 0,00001 mg/kg). A jégeső-elhárító rendszer bevezetésekor előírták, hogy a berendezés közelében egyéves működés után kötelező talajvizsgálatot kell végezni. Ennek eredménye nem mutatott a talajban elváltozást. Az ezüsttartalom növekedése nem volt kimutatható. A Baranya megyében végzett mérések szerint a talaj ezüsttartalma 0,02-0,03 mg/kg között változik. A berendezések működésekor, az oldat elégetésével keletkező AgI kristályok rendkívül kicsik, 0,1 mikron közeli méretűek, így nem is várható a berendezés közelében történő többlet-kiülepedés. Tehát a talaj szennyezése nem számottevő. 35) A levegő terhelése: A berendezések működésekor az elgőzölgő AgI molekulák az égetőkéményt elhagyva gyorsan lehűlnek, eközben szilárd halmazállapotú kristályokká állnak össze. Ezek a kristályok biztosítják majd a zivatarfelhőben a többlet mesterséges jégmagokat. Gyakorlatilag ugyanezen módon gyártják a mesterséges jégmagokat a repülőgépes jégeső-elhárítás estén is (pl. Ausztriában, Németországban) csak ott a repülőgépek szárnyán helyezik el az égetőberendezést. Magyarországon az utóbbi években egy-egy készülékben liter, a 3 megyében összesen kb liter oldatot égetnek el (kevésbé jégeső-veszélyes szezonban kevesebbet). Az aceton égésekor csak szén-dioxid és vízgőz keletkezik melléktermékként. A liter aceton elégetésével kg szén-dioxid keletkezik, ami körülbelül 10 személyautó szén-dioxid-kibocsátásának felel meg (egy 205 g/km-es átlagos szén-dioxid kibocsátású autó km-en 205 kg szén-dioxidot juttat a levegőbe, ami azt jelenti, hogy évi km-rel számolva 7380 kg széndioxid-kibocsátást eredményez). Az aceton meglehetősen jól ég (fokozottan tűz,- és robbanásveszélyes anyag), vagyis az égése során gyakorlatilag kizárt, hogy a tökéletlen égésre jellemző melléktermékek (pl. szén-monoxid) keletkeznének. A keletkezett égéstermékek szagtalanok. A levegőre gyakorolt hatás tehát elenyésző. 36) Hulladék: A működéshez használt reagenst műanyag kannákban szállítják, amelyek újra felhasználásra kerülnek (ezáltal is csökkentve a költségeket) és így szükségtelenül nem keletkezik hulladék. 37) A csapadékra gyakorolt hatás: A kijuttatott reagens hatására több, kisebb jégszem alakul ki. A csapadék mennyisége nem csökken, inkább 5-10%-kal nő, mert olyan felhőkből is hullik csapadék, melyekből a beavatkozás nélkül a csapadék nem érné el a talajt. A csapadék területi eloszlását nem befolyásolja, megmarad az eredeti, természetes változékonyság, hiszen a talajgenerátorokat is egyenletesen, egymástól 10 km-re telepítették. 38) Végezetül a magyar hatóságok csatolták a növény- és talajvédelmi hatóság arról szóló igazolását, hogy a jégeső-elhárításra alkalmazott technológia a környezetre nincs káros hatással. A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a jégesőelhárító rendszer nem gyakorol számottevő negatív hatást a környezetre. 9

10 39) Ami a verseny torzulásának kockázatát illeti, a magyar hatóságok bemutattak egy elemzést a bejelentett intézkedés versenyfeltételekre gyakorolt hatásáról. Továbbá megerősítették, hogy Magyarországon az összes termelő számára ugyanolyan feltételekkel biztosítva van az egyenlő és diszkriminációmentes hozzáférés a jégesőelhárítási rendszerhez és az ahhoz kapcsolódó díjtámogatáshoz. II Éves szintű kármegtakarítás 40) A magyar hatóságok által benyújtott információk alapján Baranya megyére vonatkozóan kiszámításra került a jégeső-elhárító rendszernek köszönhető éves megtakarítást. A termelt szántóföldi növények összes termelési értéke millió HUF volt ( ha szántóterületen HUF/ha termelési értékkel számolva). A kárarány átlaga a védekezés előtti (1962-től 1990-ig terjedő) időszakban 3,6% volt. 41) Ez alapján feltételezhető, hogy a talajgenerátoros jégeső-elhárítás nélkül a valószínűsíthető jégkár millió HUF lett volna. A biztosítók adatai szerint ben Baranya megyében a kárarány a jégeső-elhárító rendszer működésének köszönhetően csak 0,63% volt, amely alapján a jégkár 289 millió HUF volt. A fentiek alapján Baranya megyében a jégeső-elhárításnak köszönhetően éves szinten átlagosan millió HUF termelési értéket sikerül megóvni a jégveréstől. 42) A másik két megyére vonatkozó számításoknál a 45 éves franciaországi hatékonysági adatok kerültek felhasználásra, mivel Somogy és Tolna megye védett részeiről több éves adatbázis nem áll rendelkezésre. A franciaországi számítások szerint a védett területen 40%-kal csökkentek a jégkárok. Somogy és Tolna megye területén az átlagos kárarányt 3,6%-ra feltételezve; a két megye ha-os területén termelt szántóföldi növények összes termelési értéke millió HUF. Ez alapján feltételezhető, hogy talajgenerátoros jégeső-elhárítás nélkül a várható jégkár millió HUF lett volna. A 40%-os hatékonyságot figyelembe véve millió HUF termelési értéket sikerült megóvni a jégveréstől. 43) Összegezve elmondható, hogy a három, jégeső-elhárító rendszert üzemeltető délmagyarországi megyében éves szinten millió HUF jégkárt sikerült megelőzni évi 50 millió HUF díjfizetési támogatással, míg az elszenvedett károkért kifizetendő kártérítés éves szinten elérné az millió HUF-ot, ha az állam 80%-os támogatási intenzitás mellett nyújtana kompenzációt a mezőgazdasági termelők számára. Ha továbbá abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a jégesőelhárító rendszer hiányában az alkalmazandó 80%-os támogatási intenzitás mellett a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt kárenyhítésre évente millió HUF-ot kellene szánni, akkor az ugyanarra a területre vonatkozóan a jégeső elhárító rendszer keretében bejelentett 50 millió HUF díjfizetési támogatás legfeljebb 2,2%- os támogatási intenzitásnak felel meg. III. 1. A támogatás fennállása III. ÉRTÉKELÉS 44) Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében tilos a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. 10

11 45) Jelen esetben a fenti körülmények fennállnak. Az intézkedés előnyhöz juttatja a kedvezményezetteket, amennyiben részben átvállalja az általuk a jégeső-elhárítási rendszer üzemeltetésének céljára fizetendő díjakat Mivel a mezőgazdasági termékek EU-n belüli kereskedelme rendkívül kiterjedt, és éles verseny jellemző rá 2, az intézkedés torzítja a versenyt, vagy legalábbis a verseny torzulásával fenyeget 3, továbbá érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az előnyt állami források felhasználásával nyújtják, mivel a támogatási program finanszírozása a tagállam által nyújtott közvetlen támogatás révén történik. A program szelektív abban a tekintetben, hogy jelenleg a Magyar Köztársaság három déli megyéjének (Baranya, Somogy és Tolna) bizonyos mezőgazdasági vállalkozásait juttatja előnyhöz. Következésképpen torzíthatja a versenyt és befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet. Ezért alkalmazni kell az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdését. 46) Következésképpen meg kell vizsgálni, hogy engedélyezhető-e eltérés az EK- Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti, az állami támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségére vonatkozó általános elvtől. III. 2. A támogatás összeegyeztethetősége 47) E támogatás esetében az egyetlen engedélyezhető eltérés a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában található, amely szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. 48) Ezen eltérés alkalmazhatósága érdekében a támogatási intézkedésnek teljesítenie kell az állami támogatással kapcsolatos vonatkozó közösségi jogszabályok előírásait, elsősorban pedig a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: az 1857/2006/EK rendelet) 4 foglaltakat. Amennyiben az 1857/2006/EK rendelet nem alkalmazandó, akkor az értékelést az iránymutatás és/vagy bármely más vonatkozó jogszabály alapján kell elvégezni. 49) Az 1857/2006/EK rendelet nem vonatkozik a kedvezőtlen időjárási körülmények következményeinek megelőzésére, így a Bizottságnak a bejelentett támogatást az iránymutatás alapján kell értékelnie. 50) Az iránymutatás V.B.3. fejezete a kedvezőtlen időjárási körülmények által okozott veszteségek ellentételezésére irányuló támogatási intézkedésekkel foglalkozik, de nem tér ki arra, hogy mi alapján kell értékelni a mezőgazdasági termelők ilyen jellegű veszteségeinek megelőzésére szolgáló támogatásokat. Következésképpen a szóban forgó támogatási programra vonatkozó egyetlen rendelkezés az iránymutatás Például a 2006-ban Magyarország mezőgazdasági termelése termelői árakon számolva millió EUR-t tett ki az EU-25-ök milliós össztermelésből. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egy vállalkozás versenyhelyzetének valamely állami támogatás hatására jelentkező javulása általában a versenynek az ilyen támogatásban nem részesülő más vállalkozások hátrányára bekövetkező torzulását jelzi, C-730/79. számú ügy, EBHT 1980., o., 11. és 12. pont. HL L 358., , 3. o. 11

12 23. pontja, amely kimondja, hogy a Bizottság minden olyan támogatási intézkedést, amely nem tartozik ezen iránymutatás hatálya alá, eseti alapon, valamint a Szerződés 87., 88. és 89. cikkében és a Közösség közös agrár- és vidékfejlesztési politikáiban megállapított elvek figyelembevételével fog értékelni. Az agrárágazat számára odaítélendő, az ezen iránymutatás hatálya alá nem tartozó támogatást javasló tagállamoknak gazdasági értékelést kell nyújtaniuk az agrárágazat fejlesztésére irányuló intézkedés pozitív hatásáról, valamint a verseny torzulásának a szóban forgó intézkedés által előidézett kockázatáról. A Bizottság az ilyen intézkedéseket csak akkor hagyja jóvá, ha az ágazat fejlődéséhez történő pozitív hozzájárulás egyértelműen túlsúlyban van a versenytorzulások kockázatával szemben. 51) Ugyanakkor a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a pozitív hatások és a versenytorzítás kockázatának értékelésén túl a támogatási programot meg kell vizsgálni a kockázatés válságkezeléssel kapcsolatos mezőgazdasági állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján is annak ellenőrzése érdekében, hogy a bejelentett program kedvezményezettjei nem élveznek-e kedvezőbb feltételeket vagy nem részesülnek-e magasabb támogatási összegben azoknál, akik a kedvezőtlen időjárási körülmények következményeit kompenzáló programban vesznek részt. 52) A Bizottság kedvezően értékeli a jól működő kockázat- és válságkezelési intézkedéseket, és az iránymutatás 112. és 113. pontjában elismeri, hogy ezek a fenntartható és versenyképes közösségi mezőgazdasági ágazat kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. Elő kell írni, hogy a termelők fizessenek a veszteségekkel vagy az ilyen intézkedések költségével kapcsolatban minimális hozzájárulást vagy más hasonló, megfelelő ellentételezést, ami mérsékli a versenytorzulások kockázatát és a kockázat minimálisra való csökkentésére ösztönöz. A jelen esetben a termelőknek az intézkedés költségeihez való hozzájárulását úgy biztosítják, hogy a díj egy részét (40%) az egyesülés tagjai fizetik (vö. a fenti 8. pont). 53) Az iránymutatás 115. pontja értelmében az állami támogatást az olyan mezőgazdasági termelők megsegítésére kell korlátozni, akik annak ellenére szembesülnek különféle nehézségekkel, hogy ésszerű erőfeszítéseket tettek az ilyen kockázatok lehető legkisebbre csökkentése érdekében. Következésképpen a mezőgazdasági termelőket kellőképpen ösztönözni kell arra, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a károk csökkentése érdekében. Ebben a vonatkozásban a bejelentett támogatási program egyértelműen arra ösztönzi a mezőgazdasági termelőket, hogy a megelőzést szolgáló rendszerben való részvétellel és a felmerülő költségekhez való hozzájárulással mérsékeljék a kár mértékét, ahelyett, hogy kártérítést kérnek miután a terméskiesés megtörtént. 54) Az iránymutatás 118. pontja emlékezteti a tagállamokat, hogy kellő időben döntsenek arról, hogy a hatékony válságkezelés részeként mely állami támogatási intézkedéseket tesznek hozzáférhetővé. A tagállamok feladata a különféle állami támogatási lehetőségek vizsgálata és a támogatási rendszerek megfelelő időben történő létrehozása, hogy azok akut problémák esetén azonnal felhasználhatóvá válhassanak. A magyar hatóságok elmondták továbbá, hogy különböző programok keretében próbálták csökkenteni a jégkár kockázatát (biztosítási díj fizetése, a kedvezőtlen időjárási körülmények által okozott veszteségek megtérítése stb.), de egyik típus sem volt annyira hatékony és a mezőgazdasági termelők körében népszerű, mint a bejelentett támogatási program. 12

13 55) Alapjában véve, úgy tűnik, hogy a Bizottság nem kívánt az iránymutatásban kitérni a kedvezőtlen időjárási körülmények által okozott veszteségek csökkentését célzó támogatásra, ugyanis hasonló veszteségek csökkentésére irányuló technológiák használata nem megszokott és nem képezi az általános mezőgazdasági gyakorlat részét. 56) Az iránymutatás 125. pontja a) alpontjának megfelelően a Bizottság következetesen fenntartotta, hogy az olyan kedvezőtlen időjárási körülmény, mint a fagy, a jégeső, a jég, az eső vagy a szárazság önmagában nem tekinthető a 87. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett természeti csapásnak. A mezőgazdasági termelésben vagy a mezőgazdasági termelőeszközökben az ilyen események által okozott esetleges kár miatt azonban az ilyen események hasonlóak lehetnek a természeti csapásokhoz, ha a kár szintje elér egy, a rendes termeléshez viszonyított bizonyos küszöbértéket. Az ilyen hasonló események tekintetében nyújtott kompenzáció hozzájárul a mezőgazdasági ágazat fejlődéséhez és azt a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján engedélyezni kell. 57) Az iránymutatás 125. pontjának e) alpontja értelmében a mezőgazdasági termelőket arra kell ösztönözni, hogy amikor csak lehet kössenek biztosítást, ezáltal tovább javítva a kockázatkezelést. Ebben a vonatkozásban a szóban forgó program a megfizethetőbb biztosítási díj következtében egyértelműen arra ösztönzi a mezőgazdasági termelőket, hogy kössenek biztosítást. A korábbi tapasztalatok kétségbevonhatatlanul megerősítik ezt a tendenciát (vö. a fenti pont). 58) A program mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó termelőkre korlátozódik, tehát megfelel az iránymutatás 125. pontjának g) alpontjában szereplő követelményeknek. 59) Ezen túlmenően a magyar hatóságok megerősítették, hogy a támogatás esetében teljesülni fog az iránymutatás V.B.3.2. fejezetében szereplő, a kedvezőtlen időjárási körülmények által okozott veszteségek ellentételezésére irányuló támogatási intézkedések valamennyi olyan feltétele, amely a bejelentett intézkedésre is alkalmazható, különös tekintettel az alábbiakra: bármilyen, az iránymutatás V.B.3.2. fejezete értelmében nem engedélyezett kárenyhítési támogatás a szóban forgó támogatási program keretéből is kizárásra fog kerülni, a támogatási program keretében kedvezményezettenként előirányzott összeg nem haladja meg az iránymutatás V.B.3.2. fejezete szerinti maximális támogatási összeget. 60) A támogatást közvetlenül az egyesülés számára fizetik ki, a díj fennmaradó 40%-át pedig a mezőgazdasági termelők fizetik ki az egyesülésnek. 61) Ahogy azt a pontokban szereplő számítások is igazolják, pénzügyi szempontból az állam számára sokkal kedvezőbb a jégkár megelőzési rendszert támogatni ahelyett, hogy utólagosan ellentételeznie kellene az ilyen kedvezőtlen időjárási körülmények által okozott károkat. Ráadásul, ha lehetséges bármilyen elméleti összehasonlítást végezni a két támogatási mód között, a bejelentett program támogatási intenzitása minden körülmények között jelentősen alacsonyabb lenne, mint amit az iránymutatás V.B.3.2. fejezete engedélyez. Még abban az esetben is, ha kifejezetten a jelenlegi, a jégeső-elhárító rendszer költségeinek részleges ellentételezését szolgáló program 60%-os támogatási intenzitását vesszük 13

14 figyelembe, a támogatási intenzitás jóval azon, a közös piaccal összeegyeztethető arány alatt marad, amely a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében keletkezett károk enyhítése esetén vagy a biztosítási díjak fizetésének támogatása esetén megengedett (általában véve 80%). Továbbá, az a tény hogy kevesebb állami forrást kell mozgósítani ugyanazon mezőgazdasági termelést veszélyeztető időjárási kockázat kezelésére, csökkentőleg kell hogy hasson a verseny torzulásának kockázatára is. 62) A mezőgazdasági termelők pénzügyi hozzájárulását illetően könnyen bebizonyítható, hogy számukra is kedvezőbb a jégkár megelőzési rendszerben való részvétel annál a lehetőségnél, hogy az elszenvedett jégkár egy részét az állam utólagosan ellentételezné. A biztosítás által kifizetett kártérítéstől függetlenül a legmagasabb összegű állami ellentételezés esetében a termelőknek kellene állniuk a jégkár legalább 20%-át, ami a jégeső elhárítás nélkül elérné az évi millió HUF-os összeget, míg a bejelentett program keretében 33 millió HUF-ot kell kifizetniük. 63) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó intézkedés egy, a piac elégtelen működésével 5 jellemezhető esetet céloz meg, amelyhez kapcsolódik továbbá a program előnyeivel kapcsolatos információ elégtelen terjesztése, az állami javak jogosulatlan felhasználásának kockázata és az egyesülés tagjai közötti elégtelen koordináció. A jégeső-elhárító rendszer olyan innovatív technológiának tekinthető, amely nem terjedt el megfelelő mértékben a mezőgazdasági termelők között, illetve Magyarország területén ahhoz, hogy elérje azt a szükséges méretet és taglétszámot, amely után már a mezőgazdasági termelők számára is gazdaságosan működtethető volna. Következésképpen a magyar hatóságok tovább kívánják ösztönözni a rendszerben való részvételt azáltal, hogy részlegesen ellentételezik a rendszer működtetésével kapcsolatos költségeket. A hatóságok szerint ha a programban nagyobb létszámban vennének részt a termelők, akkor potenciálisan csökkenteni lehetne a működési költségeket és a biztosítási díjakat, és ezáltal egyenlőbb piaci feltételeket lehetne biztosítani egy adott régió vállalkozásai számára. A jégesőelhárítási rendszer tehát a mezőgazdasági struktúra javításával és a versenyfeltételek javításával több ágazatra kiterjedő pozitív hatást képes elérni. Következésképpen a jelen helyzetben az állami támogatás tűnik a megfelelő megoldásnak a piac elégtelen működéséből következő nem kellően hatékony azon folyamatok ellensúlyozására, amelyek akadályozzák egy innovatív technológia elterjedését és amelyek esetében az állami támogatás előnyei sokkal jelentősebbek, mint a verseny és a kereskedelem szempontjából felmerülő esetleges hátrányok. 64) A magyar hatóságok által a programmal kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, és a gazdasági értékelésről szóló részben bemutatott mindenre kiterjedő információk alapján úgy tűnik, hogy a leírt technológia a többi jégeső-elhárító rendszerhez viszonyítva nyilvánvalóan hatékonyabban működik (vö. a fenti pont), rendelkezik azzal az igen fontos pozitív hatással, hogy csökkenti a biztosítási díjakat és növeli a biztosított területek arányát (vö. a fenti pont), a mezőgazdasági termelők mellett a helyi lakosság és az önkormányzatok számára is előnyös (vö. a fenti 32. pont), nincs kimutatható hatása a környezetre (vö. a fenti pont), nem 5 A piac elégtelen működéséről akkor beszélünk, ha a magára hagyott piac nem vezet gazdaságilag hatékony eredményre. Ilyen körülmények között az állami beavatkozásnak, beleértve az állami támogatást is, lehetősége van a piaci eredmény javítására az árak, a termelés és a forrásfelhasználás tekintetében. 14

15 torzítja indokolatlanul a versenyt (vö. a fenti 61. pont) és az állam és a mezőgazdasági termelők számára jelentősen kevesebb költséggel jár, mint a mezőgazdasági termelést sújtó jégkár utólagos ellentételezése (vö. a fenti pont). 65) A magyar hatóságok arról biztosították a Bizottságot, hogy a bejelentés tárgyát képező technológia nem tekinthető a mezőgazdasági termelők által az üzleti kockázatuk csökkentése érdekében általánosan alkalmazott termelési gyakorlatnak, annál is kevésbé, mert annak költségeit rendes körülmények között a mezőgazdasági termelőknek maguknak kell viselniük. 66) A fenti megfontolások alapján az a következtetés vonható le, hogy a bejelentett támogatási program számottevően elősegíti a mezőgazdasági ágazat fejlődését, környezetre gyakorolt hatása nem jelentős, és nem gyakorol olyan mértékű káros hatást a kereskedelmi feltételekre, hogy az a közös érdekkel ellentétes legyen. Elmondható tehát, hogy az intézkedés által az ágazat fejlődésére gyakorolt kedvező hatás jóval lényegesebb, mint a versenytorzítás kockázata. IV. KÖVETKEZTETÉS 67) Miután a Bizottság megvizsgálta a bejelentett támogatási programot, arra a következtetésre jutott, hogy az összes feltétel teljesül a Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontjának alkalmazásához. Következésképpen a Bizottság úgy döntött, hogy a bejelentett támogatási programmal kapcsolatban nem emel kifogást, mivel úgy ítéli meg, hogy az a közös piaccal összeegyeztethető. Amennyiben a levél olyan bizalmas jellegű információt tartalmaz, amely nem juthat harmadik fél tudomására, kérjük, e levél kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék erről a Bizottságot. Amennyiben az előírt határidőn belül nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság vélelme szerint Önök egyetértenek azzal, hogy a levél teljes szövegét harmadik felek tudomására hozzák és annak hiteles nyelvi változatát az alábbi weboldalon közzétegyék: A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság M. Igazgatóság: Mezőgazdasági jogszabályok M.2 Versenyfeltételek Iroda: Loi 130 5/128 B-1049 Bruxelles (Brüsszel) Fax: (+322) Tisztelettel: a Bizottság részéről Mariann FISCHER BOEL a Bizottság tagja 15