Vidék Magazin. Country Magazine. Az ország magazinja. Magazine of Hungary. Energiák Interjú Bencsik Jánossal

Átírás

1 I. évfolyam, 5. szám, december január Ára: 875 Ft Vidék Magazin Az ország magazinja Country Magazine Magazine of Hungary Energiák Interjú Bencsik Jánossal Közép-Dunántúl Az innovatív megoldások régiója Interjú a fi nn nagykövettel Jari Vilén: Mindannyian függünk egymástól Megroggyant a cégvilág Vállalkozni könnyebb is lehetne Tízhektáros Noé bárkája Persányi Miklós a Budapesti Állatkertről

2 Pétisóval savanyú talajon %-kal több termés, - 24%-kal jobb nitrogénhasznosulás, - 1 Ft-ért több hasznosuló nitrogén-hatóanyag érhető el, mint ammóniumnitráttal. A NITROGÉNMŰVEK ZRT. ÁLTAL GYÁRTOTT PÉTISÓ ÖSSZHATÓANYAG TARTALMA 39%. 80 év tapasztalatával PÉTISÓ, AZ ÉLTETŐ ERŐ! A Pétisó kalciumtartalma mellett egyedülálló módon bakonyi bányákból származó magnéziumot is tartalmaz igazi hungaricum! Használjon PÉTISÓT, amellyel növeli földje termőképességét, és ezáltal megőrzi azt unokái számára is! Tel.:

3 Jegyzet Szerkesztői jegyzet Note Editor s Note Ünnepi beszéd Ünnepek előtt és után mindannyian fellélegzünk kicsit. Sokunknak jó alkalom elszakadni a mindennapoktól. Számvetés ideje is ez, hiszen a Vidék Magazin egy éves lett. Köszönjük hirdetőinknek a bizalmat, amelyet egy új lapnak megszavaztak. Köszönjük olvasóink érdeklődését és visszajelzéseit is. Fejlődtünk, erősödtünk és jövőre folytatjuk. Az idei utolsó lapszámból kiderül, hogy Joulupukki, a finn Mikulás idén is ellátogat hozzánk. Finnország budapesti nagykövete a vele készült interjúban elmondja még, hogy most először ő is Magyarországon tölti a karácsonyt, magyar feleségével együtt. Kifejti véleményét a gazdasági helyzet kapcsán felmerülő kérdésekről és biztos abban, hogy Magyarországon egyszer vége lesz a nehéz időknek. Az ő megbízatása 2012-ben lejár. Mi azonban egyre inkább az orosz úton járunk. Amely sok tekintetben nem is olyan rossz, de néha ellentmondásos. Ez is egyik oka, hogy ebben az országban először még a gané szóról sem feltétlenül a trágya jut az ember eszébe, pedig a magazinban nemcsak a megújuló energiával, hanem a műtrágyával is foglalkozunk. A lézerblokkolót megengedő szabályozással Putyin Oroszországához hasonlítunk, a környéken csak ott megengedett az ilyesmi. Hát nem szívderítőbb lenne egy olyan Magyarországot bemutatni, mely minden állampolgárával korrekt? Arról, hogy Oroszhon ma milyen is valójában, egy felkapott orosz író nyilatkozik. Bemutatkozik még Magyarország új hala, a Mississippi-deltájában őshonos lapátorrú tok. Amely áramló víz híján már jól érzi magát a tavakban is, ráadásul beéri planktonnal. Őt már az sem érdekli, mivel etetik. Meghitt karácsonyt és tartalmas új esztendőt kívánva ajánlom a Tisztelt Olvasó figyelmébe a Vidék Magazin idei utolsó számát. Tóth László Levente alapító-főszerkesztő, Vidék Magazin videkmagazin@gmail.com In Festive Mood The days before and after Christmas are the time for letting go and sitting back, cocooning in from the rat race. Feel free to save this year s last issue of Country Magazine for those cherished moments of tranquility. It is also the time of reckoning, all the more important for us, now that we survived our first year on the market. Grateful thanks to all our partners, advertisers and contributors for the trust that keeps us afloat and confident to start 2012 with a new issue. Our special guest this month is Finland s ambassador to Hungary, filling us in on how he spends Christmas for the first time in Hungary. He gives us his two cents about current economic affairs. It s good to hear someone rooting for us. His embassy ends next year, so he might not see the light at the end of the dark tunnel. Let s hope he has every reason to be optimistic. Then the word manure crops up not to be used out of context, we strictly stick to the subject of renewable resources and fertilisers. On a sadder and more pessimistic note, our report on speed camera detectors, a.k.a. laser blockers, reveals massive holes in our legislation, a rank injustice exploited by evaders. Next time around we d like to report on how fair and liveable a place Hungary is becoming. Watch this space. The illicit gadget reminded us of Putin s Russia. Speaking of which, a popular Russian writer tells us about what it is like, living in Russia today. We get to know a species of fish new to Hungary, unwillingly repatriated straight from the Mississippi delta the American paddlefish. Not very finicky about food and shelter, it thrives in stagnant water and feeds on plankton. Country Magazine is wishing you all a quiet Christmas eve, and a meaningful new year. It s time to get into a festive mood. László Levente Tóth founder-editor in chief, Country Magazine videkmagazin@gmail.com 3

4 Tartalom Index A magyar energia inkább helyzeti 11. Megtakarítás és bővülés Interjú Bencsik János államtitkárral 15. Innovatív régió 18. Közép-dunántúli fejlesztések Még 600 milló euró 20. Erős városok Tatabánya, Székesfehérvár, Veszp rém 24. Mindannyian függünk egymástól Interjú Jari Vilénnel, Finnország budapesti nagykövetével 32. Blokkolják a józan észt Lézeres sokkoló 34. Vállalkozni könnyebb is lehetne 38. Megroggyant a cégvilág 42. A régió vállalatai 50. Új halak hazai vizekben 52. A magyar pezsgő 54. Az OTP észak-dunántúli üzleti központjai 60. Évkezdet a Vitafortnál Új termékek és bővülő szolgáltatások 62. A jubileum 80 éves a Nitrogénművek Zrt. 65. Egy kizöldült mintafarm Spórol a talajkímélési program 68. Claas újdonságok Hannover: Agritechnika Egy úr Mendozából Aszú és Malbec 72. A királyi régió gasztronómiája és borai 74. Tízhektáros Noé bárkája 80. Hátizsákkal az ország derekán Alapító-főszerkesztő: Tóth László Levente Szerkesztőség címe, hirdetésfelvétel: Vidék Magazin 1146 Budapest, Hermina út 57. Telefon: / Telefon/fax: +36-1/ videkmagazin@gmail.com Web: Kiadó: NewsPapers Kft. 4 Kiadó székhelye: 2724 Újlengyel, József A. u. 12. Postacím: NewsPapers Kft Budapest, Pf. 176 Kiadásért felel: a kiadó ügyvezető igazgatója Szerzők: Bihari Tamás, Hercz ku Tünde, Horkai Diána, Illés Martina, Kovács Lajos, Losonczy Gergő, Molnár Csaba, Mozer Mária, Dr. Nagy Béla, Schnier Antal, Strbik László, Szegő Iván Miklós, Tompa Imre, Tóth László Levente, Ungvárnémeti Tóth László Fotó: Benkő Imre, Fe renczy Dávid, Mozer Mária, Schönberger Rajmund Címlapfotó: Benkő Imre Tördelés: Stubnya Tibor Korrektor: Szentandrási Erzsébet I. évfolyam, 5. szám december január ISSN: Nyomda: Veszprémi Nyomda Zrt. Megjelenik: kéthavonta országosan Terjeszti: a Lapker Zrt. és a NewsPapers Kft. Előfizethető: a postahivatalokban és a kiadónál Digitális formátumban megvásárolható vagy előfizethető: Aktuális lapszámunkba betekinthet még: a Vidék Magazin honlapján

5 Iránytű Compass A magyar energia inkább helyzeti MVM légvezeték-szerelés Tököl határában, 2000 Fotó: Benkő Imre A megújuló energiaforrások közül Magyarország adottságainak leginkább a biogén anyagok azaz az erdészeti és mezőgazdasági biomassza, biogáz és agroüzemanyagok, a geotermikus és termálenergia, illetve a napenergia hasznosítása felel meg. Magyarország különösen a biomassza termeléshez rendelkezik jó adottságokkal, s előreláthatóan a jövőben is ez marad a legnagyobb arányban hasznosított megújuló erőforrás. Ezt jelzi a villamosenergia-termelésben mára kialakult helyzet is. Igaz, hogy 2009-ben a magyar áramtermésnek csupán 8 százaléka származott megújuló forrásból, de annak döntő része, 68,5 százaléka biomassza eredetű volt. (Ugyanakkor a szélerőművek részesedése 13,4, a vízerőműveké 9,7, a biogázé 2,2, a kommunális hulladékot felhasználó termelés pedig 6,2 százalékot ért el.) Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) részletes tanulmányt készített a biomassza termeléséről és energetikai felhasználásáról tájékoztat Potori Norbert, az intézet agrárés vidékpolitikai igazgatója, a tanulmány egyik szerkesztője. Arra jutottak, hogy a hazai energiafelhasználás jelentős része megtermelhető lenne biomasszából. Korlátot csak a gazdaságossági és fenntarthatósági szempontok, illetve a környezettudatosság lassú fejlődése jelent. A sokat emlegetett energiaültetvények esetében évre le kell kötni területeket, kizárva azok egyéb célú hasz- nosítását, amire értelemszerűen kevés szántóföldi növénytermesztő vállalkozik. Ráadásul egy ilyen váltáshoz elengedhetetlen a hosszú távra szóló beszállítói szerződés, ami manapság nem»divat«. Ezenfelül hangsúlyozza Potori az erdőgazdálkodás és mezőgazdaság még alig hasznosított melléktermékeiből ma is van annyi, amellyel teljesíthetők lennének 2020-ig az ország vállalásai. Tehát a kitűzött uniós célok eléréséhez nincsen szükség energiaültetvények telepítésére, bár helyi érdekek azt még indokolhatják. A biomasszára alapozott decentralizált energiatermelésnek különösen a nem hasznosított területek termelésbe vonása esetén pozitív hatása lehet a foglalkoztatásra, hiszen a biomassza jellemzően olyan térségekben keletkezik Magyarországon, ahol nagy a munkanélküliség. A szilárd biomaszsza begyűjtése, szállítása, valamint a feldolgozóüzemek és az erőművek kiszolgálóegységeinek kezelése maga is támaszt valamekkora élőmunkaigényt. Ennél azonban fontosabb lehet, hogy az erőművek hulladékhőjének hasznosítására létrejövő kertészetekben nagy kézimunkaigényű kultúrák termeszthetők. Ezáltal a biomassza hasznosítása hozzájárulhat 5

6 Iránytű Compass az alacsonyan képzett emberek alkalmi, illetve rendszeres foglalkoztatásához. Ehhez azonban térségenként összhangot kell teremteni a rendelkezésre álló földterületek ökológiai funkciója, az energetikai szempontok, illetve a befektetői elvárások között. Ami a tanulmány készítői szerint állami feladat lenne, mint ahogy támogatásokat, adókedvezményeket látnak szükségesnek a biomasszát hasznosító rendszerek elterjedéséhez is. 100% 80% 60% 40% 20% Magyarország energiafelhasználása 0% 1990 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. 100% 80% 60% 40% 20% 2009 Magyarország villamosenergia-termelése 0% 1990 Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft Egyéb Atomenergia Szén Olaj Földgáz Import áram Megújuló energia Atomenergia Szén Olaj Földgáz A biomassza az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) adatai szerint a világon felhasznált energia megközelítőleg 10 százalékát adja, ezzel a szén, a kőolaj és a földgáz után a negyedik legfontosabb energiaforrás. Magyarország összes biomasszakészlete millió tonnára tehető, amelyből millió tonna növényi eredetű, s így évente újratermelődik. Az energiaszektor azonban ennek mindössze 3 százalékát hasznosítja. Ám 2006 és 2008 között még ez is elég volt ahhoz, hogy a felhasznált újratermelődő források százalékát a biomassza adja. Az energiafelhasználáson belül a megújulók aránya 6,6 százalék volt 2008-ban (ekkor az EU-27 átlaga: 10,3 százalék). E lemaradást részben magyarázza a környező országok nagyobb és jobban kihasznált vízenergia- és erdővagyona, illetve a hazainál hatékonyabb szabályozóik. Ez utóbbiban lehet fordulat, mert a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia termelése támogatásának új tervezete, az úgynevezett METÁR támogatási koncepció várhatóan 2012 nyarától átalakítja az 6 Lánggá, gázzá, folyadékká Biomasszából legalább három úton lehet energiát előállítani: elégetéssel, gázzá, illetve folyékony üzemanyaggá alakítással. Mindegyik más fogyasztói igények kielégítésére teszi alkalmassá. A közvetlen égetéses hőtermelés a legegyszerűbb, mondhatni, ősi módszer. Például ez történt a régi csikótűzhelyekben és a Gallicoop biogázüzem Fotó: Gallicoop fatüzeléses cserépkályhákban is. A módszer védelmében az mondható, hogy ilyenkor kevesebb széndioxid kerül a levegőbe, mint amennyit a biomasszát alkotó szervezetek fejlődésük során magukba építettek. A biogáz-előállítás célja az energiatermelés mellett a szerves eredetű hulladékok semlegesítése, hasznosítása, például a trágya higiénizálása. Ezenfelül a biogáz igen rugalmasan hasznosítható energiahordozó, könnyen tárolható, csövön szállítható, tisztítva akár a földgázhálózatba is bevezethető. Emellett villamosenergiává alakítható, vagy hasznosítható hajtóanyagként is. Viszont a biogázüzemek esetében fontos, hogy az alapanyag-ellátás a lehető legközelebbről történjen, és a keletkező üledéket is le lehessen rakni a közelben. Folyékony hajtóanyagként előállítható a masszából etanol, biodízel, valamint második, illetve harmadik generációs bioüzemanyagok is. Ezekkel Magyarország nem is áll rosszul. Biodízelből a 10 százalékos arányú felhasználásnak megvan a hazai fedezete. Bioetanolból a gabonatöbbletnek köszönhetően exportra is van lehetőségünk. Idei változás, hogy a kedvezőbb adózásra jogosító bioüzemanyag-részarány kizárólag igazoltan fenntartható módon előállított bioüzemanyagokkal teljesíthető. Egyébként egy szakmai előrejelzés szerint 2020-ban Magyarországon a közlekedésben felhasznált megújuló források megoszlása a következő lesz: 57 százalék bioetanol, 38 százalék biodízel, 4 százalék zöld elektromos energia, 1 százalék pedig főleg a tömegközlekedésben és a hulladékszállításban felhasznált biogáz. A nemzeti cselekvési terv részeként továbbra is megmarad az E85-ös üzemanyag bioetanol-tartalma, támogatásra számíthatnak a nyersszesz- és nyersolaj-előállító kisüzemek, valamint preferálni fogják az új generációs bioüzemanyagok kutatását, fejlesztését és az alternatív üzemanyagok terjesztését. Megjegyzendő, hogy hamarosan Budapesten is megnyílik az első nyilvános CNG (Compressed Natural Gas sűrített gáz) töltőállomás az alternatív földgáz és biogáz üzemű gépjárművek számára. Ezek a dízelüzemmel összehasonlítva ötödével, a benzinüzemhez képest pedig több mint harmadával olcsóbban tesznek meg egy kilométert.

7 Iránytű Compass Potori Norbert Fotó: Ferenczy Dávid ösztönzési rendszert. Jelen tudásunk szerint a mai kötelező áramátvételhez hasonlóan továbbra is a termelést támogatja, de a jelenlegitől eltérően technológiától és teljesítménytől függően differenciált árakat vezet be. Egyebek mellett új elem lehet az is, hogy a támogatások futamideje egységesen 15 év lesz, ami kiszámítható környezetet teremtene a beruházóknak. A 2009/28 EK-irányelv alapján 2020-ra 13 százalékot kellene elérniük a tagországoknak a megújuló energiák részesedésével, de Magyarország belehúzott, s magának ekkorra 14,65 százalékos arányt tűzött ki. A tervek végrehajtásához a kormányzati nyilatkozatok szerint 1200 (más megszólalók szerint 2000) milliárd forint szükséges, melynek többségét a tőkepiacoknak és a magánberuházásoknak kellene adniuk. A cselekvési tervhez közös hatástanulmányt készített a Pylon Kft. és a Magyar Energia Hivatal. E terv háromféle forgatókönyvvel számol. Az első eset a legkisebb beruházásra koncentrál, ez 1200 milliárd forintot kívánna, s 1363 MW kapacitást hozna létre. Ezzel szemben a legtöbb munkahelyet teremtő változat 2600 milliárd forintba kerülne és 1650 MW új kapacitást teremtene. A legnagyobb széndioxid kibocsátás-csökkentést kitűző alternatíva lenne a legdrágább, 3500 Honnan hová, biomassza? A Föld fő energiaforrása az élő és élettelen szerves anyagokban megkötött energia, amely lehet nem megújuló (ilyenek a fosszilis energiahordozók), megújuló (például a napsugárzás, légmozgás), illetve megújítható (mint a biomassza). Mivel a fosszilis készletek kimeríthetők, a figyelem egyre inkább a megújuló és megújítható források felé fordul. A biomassza a valahol jelenlevő szerves anyagok összessége. A mezőgazdaságnak nyersanyaga és végterméke is. Származása alapján beszélhetünk elsődleges (ilyenek a szántóföldi, kertészeti, erdei növényi részek), másodlagos (azaz állatvilágból származó) és harmadlagos biomasszáról (ez utóbbiak például az emberi élet és a feldolgozóipar szerves melléktermékei). Felhasználható az élelmiszer- és energiatermelés, a takarmányozás vagy akár a talajerőpótlás területén.

8 Iránytű Compass milliárd forint, amelyhez 4000 MW kapacitás társulna. A hatástanulmány következtetése szerint a legnagyobb munkahelyteremtéssel járó fejlesztéssorozat lenne a célravezető, mert a mezőgazdasági szektor hatékony bevonása tovagyűrűző folyamatokat indíthatna el a gazdaságban. A megújuló energiaforrásból előállított villamos és hőenergia megoszlása (2008) Szélenergia 5% Vízenergia Biogáz 1% 1% Napenergia 1% Geotermális energia 9% Biomassza 83% Forrás: AKI, Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve (2010) Az államra alapoznák a helyi megtakarítást A faapríték harmadakkora áron melegít, mint a földgáz, miért használjuk akkor olyan keveset? teszi fel a kérdést dr. Nagy László, az Energy-Nobilis Kft. igazgatója. Együtt kerestük a választ. Egy mondatban összefoglalva: a tőkehiányban, a támogatások megszerzésének nehézségében, az alapanyag-beszerzés bizonytalanságában és a gáz adta kényelem elvesztése miatti félelemben keresendők az okok a cégvezető szerint. Holott ezek legtöbbje szerinte már ma is legyőzhető lenne. Nagy László emlékeztet, hogy Magyarország szinte kimeríthetetlen megújuló energiaforrása a szilárd biomassza, ezen belül elsősorban a faapríték, amely főként erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékból, tehát nem élő fából készül. Ugyan a frissen kivágott élő fát is a biomasszába szokás sorolni, azonban vétek azt erőművekben eltüzelni, az annál sokkal értékesebb. Különösen nagy butaság a jó faanyagot még szállítani is száz kilométereket, mielőtt elégetik. A biomasszát helyben, tehát a keletkezés és a feldolgozás közelében célszerű hasznosítani. Az erdőközeli kistérségek iskolái, óvodái, egyéb intézményei számára a hagyományos fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen olcsóbban lehet így hőenergiát termelni. Sőt, a biomassza-kitermelés, -kezelés (aprítás, szárítás) még munkahelyeket is teremtene a környéken. Az igazgató felidézi: Kőszeget elhagyva látszik, hogy szinte minden osztrák településen ott áll a biomassza fűtőmű, s azokkal a nagyobb fogyasztók mellett még családi házakat is ellátnak. Sokszor Magyarországról viszik hozzájuk az aprítékot. Itthon ma 1 köbméter 34 MJ/m 3 fűtőértékű földgáz nettó ára több mint 100 forint. Az ugyanannyi hőenergiát szolgáltató (25 35 százalék nedvességtartalmú) faapríték viszont csak forint. Mégsem terjed eléggé ez a fűtési mód. A faapríték-tüzelés gazdaságos teljesítménytartománya igen széles, a kw-os intézményi használattól akár az ipari nagyfogyasztásig (6-8 MW) terjedhet. A kényelemmel sincs már nagy gond: sokan gyártanak speciálisan e célra kifejlesztett faaprítékot, amely homogén, szinte folyadékként viselkedik, könnyen szállítható, és jól automatizálhatóan tüzelhető. E mellett jó minőségű magyar fejlesztésű kazánok, tároló, és adagolórendszerek széles skálája áll rendelkezésre. Így a tüzelés komfortja megközelíti a földgázét. A fűtőanyag betárolás után a rendszerek automatikusan működhetnek, a keletkező hamu minimális, a füstgázkibocsátás pedig megfelel az EU-szabványoknak. Ugyanakkor hatalmas gát, hogy sok helyen megvan a gáz vagy olaj alapú hőellátó rendszer, viszont nincsen szabad pénz az átállásra, egy új biomassza kazán beépítésére. Hiányoznak ehhez a támogatások, amelyeknek Nagy László szerint nem is kellene mindig anyagi természetűeknek lenniük. 8

9 Iránytű Compass Kaposszekcső biogáz Fotó: Kaposszekcsői Mg. Zrt. Magyarország elektromosenergia-termelése (2009) Egyéb fosszilis 4,7% Lignit 15% Biomassza 3,6% Egyéb megújuló 1,7% Földgáz 38% Nukleáris 37% Forrás: AKI, Őri (2010) Kincset rejt a trágyabánya Míg a legtöbb EU-tagállamban víz- és szélerőművek termelnek zöldáramot, addig Magyarországon a szilárd biomassza eltüzelésével nyert villamos energia adja a megújuló forrásból előállított áram döntő részét. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásai, illetve a kötelező áramátvétel eredményeként 2011 janu- Van egy megoldás állítja. Azzal a felhasználó anyagi megterhelése nélkül is át lehet állni a költségtakarékos hőtermelési módra. Ezt Magyarországon már sikerrel alkalmazták kórházaknál, börtönöknél, termelő üzemeknél. Vannak olyan vállalkozások, amelyek banki háttérrel megfinanszírozzák a teljes beruházást, ha pedig a leendő felhasználó pályázik támogatásra, akkor az önrészét fi n a n sz í r oz z á k. A fedezet megteremtése után a társaság elvégzi a korszerűsítést, megszervezi az energiahordozó-beszerzést, s az új rendszerrel fűtési és használati melegvizet és technológiai gőzt szolgáltat. A szerződésben rögzített futamidő végén pedig opciós vételi jogot ad a felhasználónak a rendszer megvásárlására. A futamidőt úgy határozzák meg, hogy a finanszírozás terhe és a korszerűsített energetikai rendszer üzemeltetési költségei már a kezdettől összességében százalékkal kisebbek legyenek, mint a felhasználó korábbi energiaszámlája. Évente elszámolnak, ha a megtakarítás nagyobb a szerződésben rögzítettnél, úgy az a felhasználót illeti, ha kisebb annál, akkor azért a szolgáltatónak kell helytállnia. A futamidő végén a berendezések átkerülnek a meg rendelőhöz, s akkor már övé a teljes megtakarítás is. E modell kiterjedtebb alkalmazásának Nagy László szerint ma legfőbb gátja a banki hitelnyújtás elnehezülése. Túlzott biztosítékokat kívánnak, s ódzkodnak a korábban jó adósnak tekintett önkormányzatoktól még akkor is, ha nem is ők, hanem a beruházást végző vállalkozás a hitelfelvevő. Dr. Nagy László Fotó: Ferenczy Dávid Erre lehet ésszerű megoldás javasolja. Egy olyan új vagy meglévő állami alap, amely garanciával állna az arra érdemes gazdálkodó szervezetek, intézmények mögé. E garanciaalapot pedig olyan felelős szakembereknek kellene felügyelniük, akik szakmailag és pénzügyileg átlátják a konkrét konstrukciót, s felelősségteljesen döntenek a garancia odaítéléséről, annak érdekében, hogy az alap folyamatosan működőképes maradhasson. Ez jótékony hatással lehetne a bankok fizetési hajlandóságára, segítene a gazdasági folyamatok beindulásának gyorsításában is. 9

10 Iránytű Compass árjáig összesen 15 biogázüzem kezdte meg működését. Ezek főként mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok feldolgozását, ártalmatlanítását végzik. Az alábbiakban közülük mutatunk be néhány je len tősebbet. BÁTORTRADE KFT., NYÍRBÁTOR Égetnek és áramot termelnek A cég biogáz üzeme naponta összesen mintegy 300 tonna szarvasmarha-hígtrágyát, vágóhídi szennyvizet és melléktermékeket (elsősorban zsírt) dolgoz fel. A rendelkezésre álló fermentor-kapacitásuk köbméter, amivel naponta köbméter (60 65 százalékos metántartalmú) biogáz is előállítható. Az átlagos termelésük az elmúlt két évben meghaladta a napi köbmétert. Ennek kisebb része közvetlen égetéssel szolgálja saját üzemeik energiaigényét, míg a nagyobb részét áramtermelésre használják. (Egy köbméter biogázból 2,1 kwh villamos energiát állítanak elő.) A gázgyártás melléktermékeként évente tonna biotrágya keletkezik, amelyet a környező szántóföldeken hasznosítanak. AGROSPECIÁL KFT., PÁLHALMA Az osztrák pénz is dolgozik A 2007 óta működő pálhalmai üzem körülbelül évi ezer tonna nyersanyagból mintegy 4-5 ezer háztartás villamosenergia-ellátásához elegendő áramot képes előállítani. Amit felhasználnak: hígtrágya, tejipari és konyhai hulladékok, mosóvíz és -iszapok, állati szövetek, zsír és évente néhány ezer tonna siló. Évente közel 6 millió köbméter biogázt termelnek, melyből két gázmotorral évi MWh villamos és MWh hőenergiát állítanak elő. Az előbbit a cég eladja, betáplálja a magyar villamoshálózatba, míg a hőt az állattartó telepek és irodaházak fűtésére, illetve klimatizálására használják fel. Az üzem 2008 és 2012 között mintegy 180 ezer tonna széndioxid kibocsátásától mentesíti a környezetet. E megtakarítást az üvegházhatás csökkentése érdekében aláírt kiotói egyezmény keretében, közös megvalósítási program alapján, Ausztria megvásárolja a kft.-től. Így a társaság évi 2,5 2,7 milliárd forintos árbevételének mintegy ötödét adhatja a biogáztelep. KAPOSSZEKCSŐI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. Szeszgyárat vonz a gázüzem 2010 második felétől működik teljes kapacitással a kaposszekcsői ipari parkban felépült üzem. A gáz alapanyaga elsősorban a cég mintegy 800 szarvasmarhájának és 5000 sertésének trágyája. A biogáztermelő mellé a dombóvári Agrár-Béta Kft. jövőre felépít egy etanolüzemet. Az ott keletkező szeszmoslék kisebb hányadát a zrt. állattenyésztő telepein, nagyobb részét a biogázüzemben használják fel. Az ottani áramtermelés során keletkező hőt viszont az etanolüzem hasznosítja majd. A közhálózatra kapcsolt jelenlegi áramtermelő teljesítményüket (0,83 MW) növelni kívánják, és a szeszgyár üzembe helyezésével párhuzamosan még egy fermentort is építenek a biogázüzembe. R. E BIOENERGIE GMBH ÉS GALLICOOP, SZARVAS Fűt is, hűt is az erőmű A R.E Bioenergie 2011-ben felavatott üzeme egy év alatt 12,5 millió köbméter biogázt termel, amiből MWh villamos energiát állít elő, s abból MWh a piacra is kerül. A projektben alapanyag-szállítóként is közreműködő Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. telephelyén létesített trigenerációs kiserőmű az áramon kívül fűtési melegvizet, technológiai gőzt, hűtési hidegenergiát is előállít. Az értékesíthető hő- és hűtőenergia mennyisége évi MWh. Jelentős mennyiségű és magas értékű a melléktermékként keletkező biotrágya, amivel közel 6500 hektáron váltható ki a műtrágya használata. Az üzem 3,9 milliárd forintba került, aminek nyolcadát az EU állta. Írta: Losonczy Gergő Energy Matters A major restructuring changed the face of Hungarian economy during the past twenty years: the decline of energy hungry industrial plants resulted in the plummeting use of energy and raw materials, and the sharp rise of unemployment. A coordinated social, economic and energy strategy has become an unavoidable necessity. Renewable energy Given the favourable geographical location and climate, Hungary can rely on renewable energy resources, such as biogenic energy biomass, biogas and 10 agrofuels as well as geothermal and solar energy. Hungary has what it takes for producing biomass in notable quantity, and this energy resource is predicted to take off in the foreseeable future. The Hungarian Agricultural Research Institute published a comprehensive study about the possibilities of producing and utilising biomass in the country. Norbert Potori, director of the institute and one of the author of the study, describes it as a major and yet untapped potential. Most importantly, biomass is available in great quantity in Hungary, making the 2020 EU target for renewable resources viable. The bill for the new National Energy Strategy now being discussed in Parliament set the long term goal for a sustainable, secure, economically plausible and internationally competitive energy supply for the country. Principles of the National Energy Strategy predict a nuclear-carbon-green scenario: a 2,000 MW capacity nuclear plant is set to launch between 2010 and 2050; coal power plants would produce 440 MW, and the ratio of renewable sources would reach 15 percent and 20 percent by 2030 and 2050 respectively. If all goes according to plan, 60 billion HUF are to be invested in renewable energies between 2020 and 2030, which would inflate the electricity bill of Hungarian households with 1.20 HUF per kwh.

11 Iránytű Compass Megtakarítás és bővülés INTERJÚ BENCSIK JÁNOSSAL, A NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ÁLLAMTITKÁRÁVAL Bencsik János Fotó: NFM Megtakarítás az energiában, bővülés a lehetőségekben az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár válaszai szerint ez jellemezheti a Nemzeti Energiastratégia végrehajtását. A zöld ipar a megújuló források növekvő felhasználása révén kitörési irányt mutathat a mezőgazdaság és a vidék számára. Milyen feladatokat ad az államnak, s mit tartogat a helyi közösségeknek és az egyéni fogyasztóknak a Nemzeti Energiastratégia? A Magyarország politikai-gazdasági mozgásterét meghatározó tényezők között jelentőségét, súlyát tekintve az elsők közé tartozik az energiaimport-függőség. A nemzeti szuverenitás erősítése elképzelhetetlen e kitettség fokozatos mérséklése nélkül. Egy évtizedekre szóló energetikai szakpolitikai alapdokumentum fő célja így semmiképpen nem lehet más, mint a folyamatos függetlenedés a külső energiafüggőségtől. Ennek alapján nem véletlen, hogy az Országgyűlés által október 3-án elfogadott Nemzeti Energiastratégia üzenete: függetlenedés az energiafüggőségtől. Az energiaellátás biztonságának szavatolása, a versenyképességének növelése és a fenntarthatóság felé való elmozdulás érdekében hazánk energiafüggetlenségéhez elvezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, integrálódás az európai energetikai infrastruktúrákhoz és az atomenergia, amelyre a közúti és vasúti közlekedés villamosítása épülhet. Az ötödik sarokpont a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok érvényesítésére való tekintettel kellő rugalmassággal tud váltani az élelmiszer-termelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között. Emellett nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja. A Nemzeti Energiastratégia egyik fontos eszköze a hazai gazdasági és környezeti adottságokkal arányos és megújuló energiahasználat. A stratégia adatai alapján a megújuló energia aránya a primerenergia-igény tekintetében a mai 7-ről 20 százalék körüli értékre emelkedik 2030-ig. Ebben a lokális adottságokat kihasználó és a hasznot helyben tartó, decentralizált hőt és villamos energiát együttesen előállító 11

12 Iránytű Compass biogáz- és biomassza erőművek, a geotermális- és napenergia termelte hő, valamint a szélenergiával termelt villanyáram kapják a fő szerepet. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kormány az energetikában is döntő fontosságú feladatának tartja a korábbi években rövid távú költségvetési megfontolások vagy még kevésbé átlátható és érthető indokok alapján feladott állami pozíciók újraépítését. A stratégia céljai köztük különösen a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével teljesíthetők. A stratégiai célkitűzések megvalósítása érdekében az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszer felállítását tervezzük. Olyan intézményrendszerre van szükségünk, amely részét képezi ugyan az uniós energiaellátásnak és politikának, de azon belül hatékonyan képes érvényesíteni a nemzeti érdekeket is. Magyarországnak nagy hangsúlyt kell fektetnie a klímaváltozás következményeire való a felkészülésre, illetve az azokhoz való alkalmazkodásra is. A kormány célja a stratégia megalkotásával az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával, az energetikai fejlesztések jövőbeli irányainak meghatározása, és a szükséges gazdaságpolitikai döntések előkészítése. Milyen lehetőségeket lát az ország és a lakosság energiaszámlájának csökkentésére? A kormány október 25-i ülésén elfogadta Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, amelynek elsődleges célja a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával. A tervezett intézkedések közvetett célja, hogy az intézkedések eredményének bemutatásával, a jó megoldások ismertetésével és a közszféra példamutatásával szemléletváltozást indítson el a társadalomban, melynek eredményeképpen az energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat a természeti erőforrásokkal való bánásmódra, és így a környezetvédelmi, klímavédelmi és fenntarthatósági törekvéseket is támogatja. A cselekvési tervben foglalt intézkedések célja a közvélemény, az állami döntéshozók és a piaci szereplők mozgósítása az energiahatékony, környezetkímélő és az erőforrásokat hatékonyan hasznosító épületek, berendezések, technológiák és közlekedési módok preferálása érdekében. Ennek megfelelően a cselekvési terv azokat a már folyamatban lévő és tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, melyekkel a meghatározott ágazatok végső energiafelhasználása átlagosan évi egy százalékkal mérsékelhető 2008 és 2016 között. A cselekvési terv részletesen ismerteti, hogy a lakossági és a közintézményi ágazatokban milyen intézkedésekkel lehet elérni a nemzeti célértéket. Az intézkedések között jelentős szerepet kap a megújuló energiaforrások: hőszivattyú és napkollektor alkalmazása is. A jelentős fejlődési potenciállal rendelkező zöld ipar a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználása révén a jövő egyik fontos iparága és kitörési 12 iránya lehet a mezőgazdaság, a vidék és tágabb értelemben a nemzetgazdaság számára. Az e programok eredményeképpen megjelenő piaci kereslet 2020-ig akár 80 ezer új munkahely megteremtését is elősegítheti. Az energiamegtakarításon kívüli további járulékos hatások a komfortfokozat növekedése, az alacsonyabb zajhatás, épületeken belül a karbantartási költségek csökkenése, a hazai ingatlanvagyon értékének növekedése, valamint az energiahatékony, új technológiák alkalmazásával csökkenhet a lakosság, az energiaipar és a közlekedés károsanyag-emissziója is. Milyen konkrét intézkedésekkel kívánják segíteni, hogy az ország alkalmazkodni tudjon a klímavédelmi célkitűzésekhez? Köztudott, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának meghatározó része az energiatermeléshez (fosszilis tüzelőanyagok égetéséhez) kötődik, ezért az energia- és klímapolitika jelentős kölcsönhatásban van egymással. Az energiapolitikának pedig egy olyan világgal kell szembenéznie, ahol a fosszilis energiahordozókhoz való hozzáférés biztosítása egyre drágább és nehezebb, vagyis olyan jövő elé nézünk, ahol az olcsó energia kora lényegében lejárt. Fontos, hogy ez az esemény ne érje váratlanul az Európai Uniót és benne Magyarországot, hanem erre felkészülve versenyképesebbé és gazdaságilag erősebbé váljunk. A fosszilis energiahordozók használatának csökkentése így az energia- és klímapolitika közös érdeke. Főbb módjai az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, és párhuzamosan a zéró és alacsony széndioxid-kibocsátású, hazai forrásokra építő energiatermelés előmozdítása. Természetesen ezeknek megvannak a maguk költségei, de ezeket azokkal a jóval nagyobb költségekkel kell összevetni, amelyet az ország fosszilis importfüggőségének fenntartása okozna, valamint azokkal a még jelentősebb költségekkel, melyeket a veszélyes mértékű klímaváltozás eredményezne. Világszerte megfigyelhető tendencia a zöld iparágak dinamikus növekedése. Ezzel összhangban az uniós politika is versenyképességi és munkahelyteremtési lehetőségnek tekinti az alacsony kibocsátású gazdaságra való átállást a nyilvánvaló környezet- és klímavédelmi előnyök mellett. Az építőipari szektorban indított energiahatékonysági programok megvalósítása nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkenését eredményezi, de számos egyéb területre is pozitív hatással van, ideértve a társadalmi jólét javítását, az energiaszegénység csökkenését, az energiabiztonság javítását, a lakosság egészségi állapotának javulását, az ingatlanok piaci értékének emelkedését, a foglalkoztatási mutatók javulását, új üzleti lehetőségek megteremtését, valamint az életminőség javulását. A fentiekkel összhangban lévő klíma- és energiapolitika tehát nem az életet drágítja meg, hanem az élhető jövővel ellentétes beruházásokat és magatartásformákat. Ezenfelül természetesen az is feladata ezen politikáknak, hogy gazdaságilag és szemléletileg is segítse az embereket, vállalkozásokat az élhető jövővel összhangban lévő beruházások és minták megvalósításában, kialakításában.

13 MINŐSÍTETT EGYÉNI MUNKAVÉDELMI TERMÉKEK A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban már jelenleg is működnek pályázati rendszerek, amelyek az energiahatékonyságot, energiatakarékosságot és a kibocsátáscsökkentés révén a szénelnyelést segítik elő. A kvóták értékesítéséből származó bevételből a magyar Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében ben négy alprogramot, azaz négy lakossági pályázatot hirdettek meg, elsődleges fókusszal az épületenergetikai szektorra. E terület kiemelkedő fontosságú, mivel az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai széndioxid-kibocsátások 30 százalékát. A ZBR előző kormányzati ciklusban megingott hitelességét mára sikerült helyreállítani, amelyhez hozzájárult az is, hogy a augusztus 15-én megnyitott pályázatra, a ZBR Mi otthonunk program keretében az előzőeknél szigorúbb és kidolgozottabb feltételrendszer mellett lehetett pályázni. Hasonló módon indult útjára az úgynevezett Napkollektor alprogram október 25-én. Ezen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a magyarországi és az EU-stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. Kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra, valamint a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére. A konstrukció az előbbiekben említett környezetvédelmi célok eléréséhez vissza nem térítendő támogatás formájában járul hozzá. A fentieket egy átfogó klímapolitikai stratégiai keretrendszer is támogatni fogja. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény írta elő. A 2008-ban elfogadott NÉS a közötti időszakra tervezett intézkedések kereteit fogalmazta meg, melyet először két év múlva, majd ötévente kell felülvizsgálni. A NÉS hamarosan befejeződő első felülvizsgálata során a stratégia időhorizontja ra módosult kitekintéssel 2050-ig, így teremtve meg az összhangot a Nemzeti Energiastratégia 2030 időhorizontjával. A NÉS célkitűzéseit a kétévenként kidolgozandó Nemzeti Éghajlatváltozási Programok valósítják meg. A szaktárca elkezdte a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Program kidolgozását. A kibocsátáscsökkentés tekintetében a nemzetközi, az uniós és a hazai dekarbonizációs (alacsony kibocsátást célzó) törekvések a 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérsékletnövekedésen belül maradást támogatják, ugyanakkor az alkalmazkodás területén a magyar társadalmat a következő 1 Celsius-fokos, illetve az esetleges 4 Celsius-fokos (azaz további 3 Celsius-fokos) hőmérséklet-növekedésre kell felkészíteni. Megjegyzendő, hogy Magyarország évi középhőmérséklet emelkedése 0,99 Celsius-fok volt a múlt század elejétől 2009-ig. A hazai alkalmazkodási és dekarbonizációs célokat és a megvalósítás ütemtervét részletesen a 2013-ra elkészülő Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) és a 2050-ig szóló Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) fogja tartalmazni. Az első MUNKAVÉDELMI lábbeli OUTLET az országban! Vásároljon 35-80% kedvezménnyel spanyol minőségi munka-, védő-, biztonsági és túralábbeliket! Az akció csak a készlet erejéig érvényes! Grandis Kft. w info@grandis.hu Tel.: (88) w Fax: (88) Írta: Losonczy Gergő

14 Vidék Magazin médiaajánlat B/ ,- B/ ,- B/ ,- 1/ ,- Tükörméret: mm Vágott méret: mm Kifutó méret: mm Tarifaár: ,- 2/1 oldal Tükörméret: mm Vágott méret: mm Kifutó méret: mm Tarifaár: ,- 2x1/2 oldal Tükörméret: ,5 mm Vágott méret: ,5 mm Kifutó méret: ,5 mm Tarifaár: ,- 2/3 oldal Tükörméret: mm Vágott méret: mm Kifutó méret: mm Tarifaár : ,- 1/2 álló Tükörméret: mm Vágott méret: mm Kifutó méret: mm Tarifaár: ,- 1/2 fekvő Tükörméret: ,5 mm Vágott méret: ,5 mm Kifutó méret: ,5 mm Tarifaár: ,- 1/3 álló Tükörméret: mm Vágott méret: mm Kifutó méret: mm 14 1/3 fekvő 1/4 álló 1/4 fekvő 1/8 álló 1/8 fekvő Tarifaár: ,- Tükörméret: mm Vágott méret: mm Kifutó méret: mm Tarifaár: ,- Tükörméret: ,5 mm Vágott méret: ,5 mm Kifutó méret: ,5 mm Tarifaár: Tükörméret: mm Vágott méret: mm Kifutó méret: mm Tarifaár: Tükörméret: 52,5 137,5 mm Kifutó méret: 62,5 147,5 mm Tükörméret: mm Kifutó méret: mm LAPSZÁM MEGJELENÉS ANYAGLEADÁS 2012/ / / / / / Következő, február-márciusi számunk kiemelt témája a Nyugat-dunántúli régió és az egészségügy. HIRDETÉSFELVÉTEL Keresse a kiadót! Telefon/fax: +36-1/ Mobil: / videkmagazin@gmail.com Áraink a 25% ÁFA összegét nem tartalmazzák! Leadási paraméterek: Megjelenés kéthavi, átfutási idő: 2 hét Anyagleadás: TIFF, PDF formátum, 300 dpi, CMYK

15 Nagyító Loupe Az innovatív megoldások régiója A Közép-dunántúli régió Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben lévő térsége. Fejlődésének alapja az erős, modern feldolgozóiparra alapuló gazdaság, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet által hordozott telephelyi és logisztikai potenciál, valamint a kiemelkedő turisztikai adottságok. A Közép-dunántúli régió földrajzi elhelyezkedése, geopolitikai adottsága rendkívül kedvező. Két közép-európai fejlődési zóna metszéspontjában helyezkedik el, ezek egyike a délbajor innovációs tengelyre felfűződő, Prága és Bécs- Pozsony-Győr környékén formálódó, majd egyesülve innovációs tengelyként egészen Budapestig folytatódó, a másik a mediterrán sunbelt övezethez kapcsolódó fejlődési irány, amely a Velence-Trieszt-Ljubljana vonaltól halad Budapest felé. A régiót mindkettő közvetlenül érinti, aminek köszönhetően az európai fejlődési zónák és trendek kedvezően képesek befolyásolni a fejlődését. A térség földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az európai gazdasági tér része. Ugyanakkor városai közül egy sem tekinthető európai léptékben központi szerepkörrel rendelkezőnek. A gazdasági fejlettség szintjét tekintve a régió a kibővült Európai Unió átlaga alatti. A gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb azonban itt az országos átlagnál, köszönhetően a régióban tradicionálisan jelen lévő, külföldi működő tőkét vonzó nagyvállalati struktúrának. A térséget országos összehasonlításban kedvező, a fizikai tőkére jellemző mennyiségi mutatók jellemzik, továbbá nemzetközi összehasonlításban is kedvező általános foglalkoztatási mutatók erős ipari vállalati kultúra, termelés és export. A régió fejlettségét döntően az európai gazdasági cent- Tihanyi Belső-tó Fotó: Schönberger Rajmund rum térségétől való kedvező távolság határozza meg, ugyanilyen fontos a szomszédsági viszony is. A magyar uniós csatlakozást követően jelentősen megnőtt a Közép-Dunántúl és hasonló fejlettségű szlovák szomszédai közötti, a határon átnyúló gazdasági, intézményi kapcsolatok intenzitása. Mindezek hatására a régió északi, határ menti területe d i n a m i z á l ó d o tt. A térség gazdasági szerepe már a 90-es évek elejétől lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. Az átalakulás sikerét jelzi, hogy a gazdasági fejlettségi mutatók értéke és azok dinamikája azóta tartósan magasabb az országos átlagnál, amihez kedvező foglalkoztatási mutatók párosulnak. Az egy lakosra jutó GDP-adatokat tekintve a régió az ország második legfejlettebb térsége, az országban megtermelt GDP több mint 10 százalékát adva. A régiós GDP-hez Közép- Dunántúl három megyéje közül Fejér megye hozzájárulása a legnagyobb, csaknem 40 százalékos. Ugyanakkor évről évre a legdinamikusabban Komárom-Esztergom fejlődik, a régión belüli részaránya meghaladja a 35 százalékot, szemben Veszprém megyével, ahol továbbra is a legalacsonyabb a hozzájárulás mértéke. A régió kiemelkedő gazdasági fejlettségi mutatói minden esetben ipari fejlettséget jelentenek. A hagyományos nehézipari ágazatok visszaszorultak, s a gépipar azon belül is a számítástechnika, a híradástechnikai közszükségleti cikkek, a jármű- és járműalkatrész-gyártás vált az ipari fejlődés hordozójává, amiben a külföldi tőkebefektetéseknek is meghatározó szerepe volt. A régió húzóágazatai a mechatronika, 15

16 Nagyító Cégek Companies Loupe az autóipar, a műanyagipar, a környezetipar, az informatika és az élelmiszeripar is. A Közép-dunántúli régió megyéinek mindegyikében évek óta jóval magasabb a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipar részaránya az országos átlagnál, ami elsősorban a gépipari multinacionális cégek jelenlétének köszönhető. Emiatt viszont alacsonyabb a szolgáltató ágazatok részesedése. Az országos átlagot meghaladó, kiugró GDP-részarány nemcsak az iparra jellemző. Veszprém megyének a térség természeti adottságainak köszönhetően jelentős az idegenforgalma, ennélfogva a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban előállított GDP részaránya is jóval magasabb, mint országosan vagy a másik két megyében. Az ipari parkok számát, az általuk birtokolt területeket, működő vállalkozásaik számát tekintve a régió országosan kiemelkedő pozíciót mondhat magáénak. A régióban több iparágban megindult a klaszterizációs folyamat, több területen ezt klaszter kezdeményezés is segíti. A Közép-dunántúli régióban az ipari parkok száma a második, területe pedig az első helyen áll országos szinten, kialakításuk és fejlődésük dinamikus. A régió ipari teljesítményének 67 százalékát az ipari parkokba települt cégek adják (országos adat: 25 százalék), az ország ipari parkjaiban foglalkoztatottak közül minden harmadik e régióban dolgozik, a parkok átlagos betelepültsége 50 százalékos. Az elért eredmények mellett le kell szögezni azt is, hogy a régióban működő ipari parkok az országos helyzethez hasonló módon néhány kivételtől eltekintve valódi térségi gazdaságszervező funkciók betöltésére még nem kellőképpen alkalmasak. Az ipari dominanciát mutatja az ipari termelés értéke is. Lényeges, hogy az ország ipari termelésének a gazdasági válság kitörése előtti utolsó békeévben, 2007-ben regisztrált 8 százalékos növekedésében a Közép-Dunántúl szerepe a legjelentősebb, mintegy 15 százalékos bővülést ért el. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték szempontjából hasonló a helyzet értéke kimagasló, az országos átlag 2,6-szerese, köszönhetően a multinacionális, kedvezőbb tőkeellátottságú, magasabb technikai színvonalú és kisebb fajlagos élőmunkaigényű gépipari vállalatoknak. A külföldi befektetők regionális jelenléte meghatározó, s a külföldi befektetők jellemzően kialakították regionális beszállítói részhálózatukat. A térségben nagy azonban a Nyugat-Európával és a világpiaccal üzleti kapcsolatban álló, a válság által leginkább sújtott ágazatokban működő vállalkozások koncentrációja. A legnagyobb (részben tervezett) külföldi beruházások területi eloszlása régiók szerint ( ) Régiók Beruházás (db) Beruházás volumene (mrd Ft) Új munkahely (db) Közép-Magyarország , Közép-Dunántúl , Észak-Alföld 8 177, Észak-Magyarország 7 175, Nyugat-Dunántúl 6 46, Dél-Dunántúl 2 15, Dél-Alföld 1 2, Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium A korábbi évek nagymértékű közvetlen működőtőkebeáramlását követően megfigyelhető a Közép-Dunántúlon is az a tendencia, hogy a külföldi vállalatok a megtermelt jövedelmük jelentős hányadát újra befektetik, és újabb külföldi működőtőke-beruházásokat is gerjesztenek azáltal, hogy a megtelepedett vállalatok egyes beszállítói is üzemeket hoznak létre. Mindez amellett, hogy jótékony hatással van a beruházások alakulására, a hazai beszállítói kör kiszélesítése révén a külföldi tulajdonú vállalatok integrációját is segíti a régióban. Az egy vállalkozásra jutó külföldi befektetés nagysága a Közép-Dunántúlon az országos átlag másfélszerese. Az országba érkezett külföldi tőkebefektetések területileg nagyon koncentráltan jelennek meg. Közép-Magyarország koncentrálja ezek közel háromnegyedét, az ezt kiegészí- Innovative Region Central Transdanubia has the most favourable economic situation in Hungary, benefiting from a good geographical position, well developed infrastructure and logistics potential that support a modernised process industry. Tourism is just icing on the cake. Central Transdanubia lies on the intersection of two important economic zones of Central Europe: the South Bavarian innovation centerline that stretches along Prague, Vienna, Bratislava and Győr, all the way to Budapest on the one hand, 16 and the northernmost edge of the mediterranean sunbelt Venice, Trieste and Ljubljana on the other hand. The region is palpably affected by and benefits from both development zones. None the less, there are no outstanding urban centres, and the level of economic development is below the EU average. Having said that, good neighbourhood is more than inspiring here. Hungary s EU membership rekindled economic and cultural crossborder relations with Slovakia, pepping up border towns up north. Out of the three counties in the region, Fejér county contributes most to the overall regional GDP: 40 percent. The most dynamically developing county is Komárom-Esztergom along the Slovakian border, its contribution exceeding 35 percent, Veszprém remaining to be a modest file-closer. Foreign enterprises typically reinvest their locally earned profit, and generate further investments, attracting working capital into the region to establish suppliers for the large producers. Foreign capital is heavily concentrated in certain areas. Three quarter of all investments focus in the central region, and together with the industrial axis of Western and Central Transdanubia, they constitute 93 percent of all investments.

17 Nagyító Loupe tő (Nyugat- és Közép-Dunántúlt magában foglaló) gazdasági tengely pedig az összes befektetés 93 százalékát. Az elmúlt hat évben vizsgálva a legnagyobb külföldi beruházásokat, a régiók rangsorában a beruházások volumenét tekintve továbbra is Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl vezet. A régió fő erőssége az uniós viszonyokhoz képest jóval olcsóbb, fejlettebb technológiájú munkavégzés elsajátítására alkalmas, adaptív munkaerő, 2008-tól kezdődően a gazdasági válság hatása azonban nagymértékben érezhető. Az elbocsátások és a csoportos létszámleépítések aránya a Közép-dunántúli régióban a legmagasabb. A legnagyobb mértékű elbocsátás eddig Komárom-Esztergom, a legkevesebb Veszprém megyében volt. A legtöbb az összes leépített munkahely 85 százaléka autóipari és híradástechnikai beszállító cégeknél, valamint építőipari vállalkozásoknál szűnt meg. A régióban is érvényesül a hazai mikro- és kisvállalkozások sajátos jellemvonása, az önfoglalkoztatás, az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások magas aránya. Ezen belül a működő vállalkozások nagy többségét adó mikrovállalkozások foglalkoztatják a legkevesebb dolgozót, több mint kétharmaduk nem rendelkezik alkalmazottal. Az új munkahelyek számát tekintve hasonló tendencia figyelhető meg. A Közép-dunántúli régió versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen a helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdaság innováció-orientált fejlesztése. Szükségszerű a turisztikai szektor szerkezetváltása, a meglévő vonzerőkre, a kiemelkedő történelmi és természeti értékekre a Balatonra, a Balaton-felvidék és a középhegységek (Bakony, Vértes, Gerecse) természeti kincseire, a történelmi városokra, a gazdag kulturális örökségre, a várakra, múzeumokra és a történelmi borvidékre épülő, innovatív turisztikai termékek bevezetése a turisztika és marketing korszerűsítésével. A versenyképesség megalapozásához és fenntartásához az oktatási rendszer korszerűsítésén túl elengedhetetlen a tudatos humánerőforrás- és foglalkoztatásfejlesztés infrastrukturális hátterének megteremtése, valamint a vele kompatibilis, innovatív szociális és egészségügyi ellátórendszer fejlesztése. Az innovációorientált gazdaság fenntartható növekedésének meghatározó tényezője a régió növekedési centrumainak, decentrumainak hatékony (együtt)működése. A régió egészének versenyképességét erősítő növekedési társközpontok (Székesfehérvár, Veszprém) és decentrumok (Tatabánya, Dunaújváros) úgynevezett nagyvárosi tetraéderként a régió policentrikus városhálózatának központi elemei. Írta: Molnár Csaba KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK! Válogasson minőségi pulykahús termékeinkből az ünnepi asztalra! Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt Szarvas, Ipartelep 531/1 Telefon: Fax: kapcsolat@gallicoop.hu Mindig a hasára gondolunk!

18 Nagyító Loupe Közép-dunántúli fejlesztések A Közép-dunántúli régióban elindult az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) lebonyolítása. A Közép-Dunántúli Operatív Program keretében mintegy 600 millió eurós, 275 forint/ eurós árfolyamon számolva 165 milliárd forintos támogatás hívható le 2013-ig. Idén szeptemberig 100,7 milliárd forintra született kötelezettségvállalás és mintegy 46,5 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak tájékoztat dr. Cser-Palkovics András, a Közép- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) elnöke. Hozzáteszi: vezetésével 2010 júliusától új összetételben kezdte meg a munkát a KDRFT, 2010 szeptemberétől pedig megújult a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft., dr. Temesvári Balázs ügyvezető igazgató irányításával. Az ügynökségnél az átalakítással költséghatékony, átlátható struktúra és az eljárási rendet gyorsító, ügyfélbarát rendszer jött létre. Az ügynökségnél történtek személyi változások: a szervezet tavaly még 106 emberrel dolgozott, ma 70 munkatárssal végzi tevékenységét. Megújult a szakértői adatbázis is. Dr. Cser-Palkovics András az elkövetkező időszak legfontosabb prioritásairól elmondja: a fejlesztéseknél elsőbbséget élvez a városrehabilitáció, a településkép javítása a kistelepüléseken, a kistelepülések szennyvízkezelése, a közösségi közlekedés, az ipari parkok fejlesztése, valamint a versenyképes turisztikai termékek és egészségügyi turisztikai szolgáltatások kialakítása is. Az ÚSZT KDOP csaknem 600 millió eurós keretszámairól kifejti: az első prioritás, a regionális gazdaságfejlesztés 92,62 millió euróval (25,5 milliárd forint) rendelkezhet, ami a teljes keretösszeg 15,5 százaléka. A második prioritásra, a regionális turizmusfejlesztésre 135,67 millió eurós (37,3 milliárd forint) összeg áll rendelkezésre, ami 22,7 százalékot képvisel a KDOP-ból. A fenntartható településfejlesztésre (harmadik prioritás) 85,45 millió euró (23,5 milliárd forint) osztható szét a nyertes pályázóknak (ez 14,3 százalékot képvisel). A helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (negyedik prioritás) fordítható a KDOP-n belül a legnagyobb összeg, 178,31 millió euró (49 milliárd forint, a teljes keret mintegy 30 százaléka). Az ötödik prioritásra, a humán infrastruktúra fejlesztésére 84 millió euró (23 milliárd forint) áll rendelkezésre (14 százalék), míg technikai segítségnyújtásra (hatodik prioritás, 3,6 százalék) 21,51 milliót (6 milliárd forintot) lehet felhasználni. A régióban a KDOP 235 lezárt projektjét tekintve Veszprém megyében 95 projektet fejeztek be és 8,62 milliárd forint támogatásra szerződtek le. Az önerővel együtt így ott 11,9 milliárd értékű fejlesztés valósulhat meg. Komárom megyében 64 projektet zártak már le, 5,65 milliárd forint támogatásra szerződtek le, és ennek segítségével mintegy 9 milliárdos fejlesztés történhet. Fejér megyében a már lezárt 76 projekt által 10,45 milliárd forint értékű fejlesztés jöhet létre, a 7 milliárdos leszerződött KDOP-támogatás odaítélésével. Dr. Cser-Palkovics András arról is tájékoztat, hogy az ÚSZT határidőit jelentősen lefaragták a korábbi ÚMFT pályáztatáshoz viszonyítva, így gyorsabban pénzhez jutnak a pályázók. A döntés-előkészítés korábbi 75 napos határidejét például 60 napra rövidítették, a támogatási szerződés megkötésének 18 Dr. Cser-Palkovics András Fotó: KDRFT 240 napos határideje 90-re csökkent, míg a kifizetési kérelmek 60 napja 45-re rövidült. A támogatáskezelési folyamatok hatékonyságát mutatja, hogy míg 2007 és 2010 között hetente 7,5 számlát fizettek ki, 2011-től 45-öt. NÉHÁNY NAGYOBB KDOP-PROJEKT Valeo: négy év alatt 14 millió eurós fejlesztés A veszprémi Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. 14 millió eurós technológiai fejlesztést hajt végre 2010-től 2013 végéig. Az autóipari alkatrészek gyártásával foglalkozó, jelenleg 1116 embert alkalmazó gyárban az időszak végére mintegy kétszázzal nő a létszám. Ez év júliusában kezdték meg a 3600 négyzetméter alapterületű új gyártócsarnok építését (eddig 5600 négyzetméteren termeltek), az 580 millió forintos beruházással január végére végeznek. Ehhez 175 millió forint támogatást nyertek az ÚSZT Operatív Program keretéből. Exportra dolgoznak, vevőik a legismertebb és legnívósabb eu-

19 Nagyító Loupe Két és félszeresére gyorsult a kifizetés a kormányváltás óta az NFÜ-nél rópai autógyárak: az Audi, Mercedes, BMW, Volvo, Volkswagen, Fiat, Jaguár, Renault, Citroen és a Peugeot. Újjáépítik a Monostori erőd Dunai bástyáját A Monostori Erőd Nonprofit Kft. 389 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást nyert el a KDOP A régió arculatát meghatározó integrált és tematikus vonzerőfejlesztések pályázat keretében a Monostori erőd, Dunai bástya Kikötői fogadótér fejlesztése című projekt megvalósítására. A komáromi Monostori erődben megvalósítani tervezett projekt célja a leromlott állapotú és kihasználatlan, összesen 1159 négyzetméter alapterületű, Dunai bástya alsó szintjének felújítása és turisztikai funkcióval való hasznosítása. A fejlesztés komplex kiállító, szolgáltatási terek létrehozása által kívánja az erőd eddigi látogatókörét bővíteni, a dunai turisztikai forgalmat idevonzani és színvonalasan kiszolgálni. Egyúttal az erődhöz tartozó kikötő és fogadótere is megújul. Befejeződött Komáromban a városrehabilitáció Komárom Város Önkormányzata 840,5 millió forint viszsza nem térítendő támogatást nyert el a KDOP Település (al)központok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja pályázata keretében a Komárom Belváros Funkcióbővítő Városrehabilitációja című projektre. Ennek részeként a felújított és átalakított Jókai mozi mellett a műszaki munka befejeztével átadták a teljes beruházást is. A múlt század elejei Jókai mozi épületének felújításával a városnak egy régi vágya teljesült, és az Európai Unió társfinanszírozásával létrejött beruházás segítségével egy minden szempontból kiemelkedő színvonalú és minőségű kulturális központot hozhattak létre. Újjászületett a veszprémi Séd-völgye Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata csaknem 860 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a KDOP Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra fejlesztések támogatása pályázat keretében a Veszprém, kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében című projekt megvalósítására. Így egy közkedvelt kirándulóhely újulhatott meg, közel 12 hektárnyi zöld területen. Fejlesztés az Alba Volánnál A 350 autóbusszal rendelkező és alvállalkozóval dolgozó székesfehérvári Alba Volán Zrt. csaknem 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a KDOP Közösségi közlekedés fejlesztése pályázaton A közösségi közlekedés fejlesztése az Alba Volán Zrt.-nél című projektre. A közel két évig tartó beruházás során Kőszárhegyen két autóbuszvárót és egy biciklitárolót fognak építeni, Dunaújvárosban, az autóbusz állomáson pedig az utazóközönség kényelmét szolgáló utcabútorokat helyeznek ki, s díszcserjéket/fákat is telepítenek majd. A projekt során bevezetik többek között az elektronikus jegyrendszert az e-jegy platformhoz szükséges alapinfrastruktúra Mintegy 70 százalékkal több szerződést köt hetente az NFÜ, mint a kormányváltás előtt és 150 százalékkal nőtt a kifizetések volumene is. A szervezet rövidebb határidőkkel dolgozik, mint amekkorát a vonatkozó szabályok lehetővé tesznek. Az ÚSZT-s projektek esetében valamennyi eljárásrendi kategóriában (könnyített pályázat, egyéb pályázat, kiemelt projekt) átlagosan sikerült tartani mind a döntési, mind a szerződéskötési határidőket. Az elmúlt egy évben dinamikusan emelkedett a szerződött projektek száma. Hetente átlagosan 103 támogatói szerződést kötöttek 2007 januárja és 2010 május vége között, ezek száma az elmúlt egy évben 174-re emelkedett, ami közel 70 százalékos növekedésnek felel meg. Jelentősen felgyorsultak a kifizetések is. A heti átlagos kifizetések értéke 5,5 milliárd forintról 14,7 milliárd forintra emelkedett. Azaz tavaly június eleje óta hetente átlagosan mintegy 2,5-szer több kifizetés történt, mint az azt megelőző időszakban. Az NFÜ több gyorsítási lépést is bevezetett az elmúlt időben. Egységesebb lett a szabályozás, átláthatóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá vált a végrehajtás a jogszabályi környezet átalakításával. Bevezettek több elektronikus pályázati alkalmazást, mint például az azonnali értesítés küldését a támogatási igénnyel kapcsolatos döntésekről, az e-aláírást és az online projekt előrehaladási jelentést. létrehozásával. Korszerű utastájékoztatási rendszert építenek ki, amely magában foglalja az internetes, a megállóhelyi és a járművökön megvalósított megoldásokat is; igazi utascentrikus menetrendet alakítanak ki. Tarifaközösséget kívánnak bevezetni, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közös vonalszakaszokon a járatok elfogadják majd egymás bérleteit. Regionális onkológiai centrum Veszprémben Regionális onkológiai centrum létesül 2013 végéig Veszprémben a megyei kórház területén; a 62 ágyas rákgyógyító központ 4400 négyzetméteren, 3,6 milliárd forintos beruházással valósul meg. A Közép-dunántúli régió rákbetegeinek ellátását, gyógyítását szolgáló centrum létesítéséhez 2,3 milliárd forint uniós támogatást nyert a Csolnoky Ferenc Megyei Kórház, ehhez a fenntartó megyei önkormányzat 1,3 milliárdot tesz hozzá. Turisztikai fejlesztések Tihanyban Tihany mintegy 600 millió forint uniós támogatást kap turisztikai fejlesztésre a KDOP keretéből. A projekt várhatóan 2013-ra készül el. A község önkormányzata többéves előkészítő munka után indította el az összességében 800 millió forintos Tihanyi Legenda Projektet. Megújul a település központja, új vendéglátó- és rendezvényszínhelyek jönnek létre, s a főtér mellett felújítják a legfontosabb turisztikai útvonalakat is. Írta: Strbik László 19

20 Nagyító Loupe Erős városok TATABÁNYA, SZÉKESFEHÉRVÁR, VESZPRÉM Optimista országképért érdemes Közép-Dunántúlra figyelmezni, ahol az emberek többségének van pénze, egyre több a munkahely, a vállalkozások talpon maradnak, és látványosan (sz)épül a környezet. Tatabánya Gazdálkodj okosan! A GfK Hungária a háztartások jövedelmével kapcsolatos kutatásai alapján Komárom-Esztergom évek óta bérli a főváros utáni legjobb helyet, s a 2011-es elemzések szerint egyre közelebb is kerül ahhoz. Székhelye, Tatabánya jó lapokat kapott a Gazdálkodj okosan játékban, természeti kincsei, szénbányái, kereskedelmi útvonalai egész történelmében megalapozták fejlődését, túlélését. Meg kell hagyni, a 72 ezer ember lakta városnak manapság is bejön az ipar, az ipari park csak úgy hemzseg a betelepülő adu-ászokban. Komárom-Esztergom és a harmadik helyezett Fejér megye látványos növekedését a tanulmány készítői a megyeszékhelyekre koncentrálódó iparfejlesztések nagyságrendjével indokolják. A Tatabányán és Székesfehérvárott jelen lévő vállalkozások tömege akár az egész régió jövedelmi viszonyaira kedvező hatással lehetnek. Tatabánya idei költségvetése 18,2 milliárd, ebből látjuk el többek között a városüzemeltetést, az intézmények fenntartását és jut belőle a nem kötelező feladatokra is. A település gazdálkodási helyzete kiegyensúlyozott, s ebben valóban nagy szere- Schmidt Csaba Fotó: Polgármesteri Hivatal, Tatabánya pe van a Tatabánya Ipari Parkban működő cégeknek, amelyek hatezer embernek adnak munkát. A 90-es évek közepén elkezdődött gazdaságfejlesztés eredményeként többek között olyan vállalkozások telepedtek le, mint a Bridgestone, a Grundfos, az AGC, az FCI, a Coloplast értékeli az előkelő rangsorolást Schmidt Csaba polgármester. A város pályázatainak többsége támogatást nyert, hiszen ahogy a vezető számot ad róla az elmúlt években az önkormányzat 32 pályázaton 3,5 milliárd forint uniós forrást hozott. A tatabányai cégek megközelítőleg 4 milliárd forintot nyertek fejlesztésekre, és további 23 projekt kapott összesen 7 milliárdos 20 támogatást. Az összesen 14 milliárd forintból megvalósított fejlesztések közé tartozik a Fő tér felújítása, a Vértes Agorájának kialakítása, a Szent Borbála Kórház új pavilonjának megépítése, a Tatabánya Tata kerékpárút megépítése, a Komáromi út felújítása, a Tatabányai Szennyvíztisztító korszerűsítése. Mindezek jól jelzik, hogy a munkahelyteremtés támogatása mellett már van erő és lehetőség a közvetlen környezet, a mindennapi élet színtereinek fejlesztésére is. Az a célunk, hogy minél több olyan rendezvény legyen az óvodák, iskolák, művelődési házak aktív közreműködésével, ami összekovácsolja a Tatabányán élőket. A városközpont újjáalakításánál sem a térburkolat a lényeg, hanem az, hogy kialakuljon egy olyan tér, amely méltó helyszíne a közös ünnepeknek, vásároknak. Ugyanez lesz a célja a Közművelődés Háza és a környező terület átalakításának is. A Nyárbúcsúztató Fesztivál sorozattal elkezdtük a városi rendezvények megújítását, az idei évben a családbarát programokra koncentráltunk. Ehhez sok segítséget kaptunk a civil szervezetektől: sokak számára emlékezetes példa a Szelim-napi Regélő vagy a Faszén Fesztivál. A Szelim-barlang és Gerecse madárvilágát is felvillantó történelmi játszótérhez és a grillezés kulisszatitkait közkinccsé avató Faszén Fesztiválhoz hasonló programok hangulatát tartósíthatja a kiszámítható jövőtervezés lehetősége, melyre csaknem 800 család kapott belépőt az elmúlt egy év alatt. Míg 2010-ben a munkanélküliek száma több mint 3700 volt, idén őszre már 2929-re csökkent az álláskeresők bázisa.

21 Nagyító Loupe A város gazdaságfejlesztési munkája az elmúlt időszakban is eredményes volt, többek között elkezdte a termelést a Samsung gyára, a Henkelnél folyamatban van az átadás, a Mivisa amellett döntött, hogy az ipari parkban kezdik majd el a konzervdobozok gyártását, és már építi üzemcsarnokát. Az ipari parkban az Új Széchenyi Terv vállalkozás-fejlesztési támogatásának köszönhetően, a Becom mellett bővíti a kapacitását az Szalagátvágás a Fabory Kötőelem Kereskedelmi Kft. székesfehérvári üzletének megnyitásakor (Középen dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, jobbra Palásthy Szabolcs, a Fabory Kötőelem Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója) Fotó: Fabory Kft. Impreglon és az FCI is. A gazdaságfejlesztést ugyanakkor nemcsak nagyvállalatokban mérik a városban. Az Együtt Tatabányáért vállalkozói klub a kis- és közepes vállalkozóknak segít a talpon maradásban, a multinacionális cégekhez való beszállítóvá válásban. A polgármester lényegesnek tartja, hogy a helyi gazdaságfejlesztés szövetséget igényel a kormányzat és az önkormányzatok között. Ehhez a szövetséghez meg kell teremteni a forrásokat, amelyek az Új Széchenyi Tervben rendelkezésre állnak. Az országos költségvetésben a Gazdaságfejlesztési Operatív Program kereteiben mintegy 154 milliárd forint jut fejlesztésre, ami a cégekkel, az önkormányzatokkal, ipari parkokkal közösen jelentős segítség a növekedési folyamatok erősítéséhez. Székesfehérvár a gazdasági erőcentrum Székesfehérvár leginkább gazdasági erőcentrumként üzemel a régióban, innovatív és átgondolt stratégiával igazodik a meglévő húzóágazatokhoz, mint a mechatronika, elektronika, szoftveripar, élelmiszeripar, logisztika. Erősen vonzza a befektetőket, multinacionális cégeket, ráadásul a királyok városát történelmi múltja stabil turisztikai bevételhez juttatja. Székesfehérvár 2011-ben mégis egy adósságként rögzített számra koncentrál. Összesen 18 milliárd forint, ennyit örököltek, ennek következményeként a következő három évben 2,6 milliárdos törlesztőrészlettel kell farkasszemet nézniük, holott egy ekkora összeg a város összes bölcsődéjének és óvodájának több mint egyéves működési költségét fedezné. Feltárták a tartalékokat, s takarékosabb üzemmódra kapcsolva évi négymilliárd forintot spórolnak meg a korábbi évekhez képest. A hulladékszállítás önkormányzati tulajdonba vételével megindultak a városi vagyon visszaszerezésének útján. A költségvetésből 280 milliót tudnak így is fordítani intézmény felújításra, óvodai, bölcsődei és egészségügyi szociális létesítmények támogatására. Szükség van erre, hiszen a bölcsődei férőhelyek hiánya, a túlzottan szerteágazó alapfokú képzési kínálat, a város által nyilvántartott több mint 85 ezer munkahely melletti elenyésző szakképzés és a máshová ingázni kényszerülő felsőoktatási hallgatók jelensége bőven ad feladatot a csaknem százezres lakosú Székesfehérvárnak. Kemény diónak bizonyul a város közútjainak állapota, elsősorban a csatornázással érintett szakaszokon. Ezzel is indokolják az építményadó bevezetését, melynek teljes bevételét a Saára Gyula-programnak keresztelt felújításra fordítják. Mindemellett jelentős beruházás lesz a Fekete-hegyet elkerülő út megépítése, és a börgöndi repülőtér fejlesztése is. Mégis jut még némi muníció a belváros hamarosan induló átépítésére, és komolyan gondolkodnak a közparkok rendbetételén is. A városban működő vállalkozások száma meghaladja a 17 ezret, és 800-nál is több civil társaságra is számíthatnak. A város vezetésének feltett szándéka a korszerű technológia és kreatív vállalkozások városává fejlődni, ennek érdekében igen élénk kapcsolatot tartanak a nagyvállalatok vezetőivel, a kamarákkal, szakszervezetekkel, a kis- és középvállalkozásokkal. Nem engedhetik meg, hogy a pár éve felújított bérlakások tönkremenjenek, ezért a köztisztviselők, katonák, közalkalmazottak, rendőrök, tűzoltók lakáshoz jutásában, az idetelepülők kedvezményes bérleti rendszerének kialakításában is vannak terveik. Még az ország legnagyobb kórházának, a Szent György Kórház szolgáltatásának bővítésében is fantáziát látnak. Nem állították meg a Nyitás az utcára hajléktalanprogramot, a házi segítségnyújtás ellátását, sőt, egységes szociális ellátó intézményrendszer kialakításán munkálkodnak. Jövőjük tehát több szempontból megalapozott. Egy sokat sejtető kulturális eseményt, a 2013-ban elkövetkező 75 éves évfordulót tervezik. Az Országgyűlés 1938-ban itt tartotta ugyanis a Szent István király emléke előtt tisztelgő ülését, s ennek méltó megünneplésében már bizonyára kulcsszerepet kap a Szent István Király Múzeum, a jövőben létrehozandó várostörténeti gyűjtemény letéteményese. Veszprém a térség egyik vezető városa Tartja az iramot Székesfehérvár és Tatabánya mellett Veszprém városa, bár némiképp különbözik munícióiban az igen gyors fejlődési pályákat járó megyeszékhelyektől. Helyzetének motorja az a fejlesztési terv, amelynek kulcseleme az egyetem kutatás-fejlesztési potenciálja, vagyis olyan szellemi tőke, amely sok esetben túlmutat a régióhatárokon. Koncepciója, hogy tőkevonzás szempontjából Veszprém reálisan nem versenyezhet a kétszer akkora és jobb gazdaságföldrajzi adottságokkal rendelkező városokkal, ugyanakkor adott a lehetőség egy karakteres pozíció kiépítésére. A város 27 milliárd forintból gazdálkodik. Az első esztendő az alapozás éve volt, gazdálkodásunk ennek eredménye- 21

22 Nagyító Loupe képp a meglévő hitel terhe ellenére jelenleg stabil. A kormány intézkedései nyomán jövőre az intézmények egy része a megyétől a városhoz kerül át, de az új feladatfinanszírozási rendszernek köszönhetően a működtetés olcsóbbá, hatékonyabbá válik vázolja a jelenlegi állást Porga Gyula polgármester. Nyilatkozataiban kitart amellett, hogy a költségvetésben meghatározott feladatok végrehajtásában vannak nehézségeik, az illeték- vagy az ingatlaneladási bevételek hiányai például komoly kiadáscsökkentésre kényszerítik a döntéshozókat. Optimizmusra ad okot azonban, hogy ahogyan ő kalkulál az intézmény-fenntartási terhek csökkenni fognak, így több energia marad a városfejlesztési feladatokra. Jelzi, hogy valójában egy húsz éve megszokott rendszert kell átalakítani, s ebben döntő szerepet vállalnak a polgármesterek, akiknek elsődleges céljuk kell legyen, hogy az átállás gördülékenyen történjen. A megyeszékhely mindemellett igyekszik olyan infrastruktúrát kialakítani, ahol tőkeerős cégek jelenhetnek meg, bevételt és munkát adva. Porga Gyula fontosnak tartja egy olyan terület fejlesztését, mely alkalmas Ipari Park létrehozására. Ezért már komoly lépéseket tett a város. Csak így válhat ugyanis valóra az előbb vázolt cél mielőbbi teljesülése. Az eddigi gyakorlattól eltérően az ingatlangazdálkodás nem elsősorban ingatlanértékesítést jelent, hanem döntően ingatlanfejlesztést. Porga Gyula biztos abban, hogy lassan lábra kap a gazdaság, és megjelennek azok a befektetők, akik Veszprémben képzelik el a fejlesztéseiket. A gyárak bővítési hullámával párhuzamosan megindult a belvárosi rehabilitáció, megújul az egykori Séd mozi, és régóta fennálló igényre fókuszálnak a parkolóbővítési tervek. A régióban elfoglalt szerephez kikerülhetetlen a város közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. A belváros terhelésének csökkentését szolgálja a javában zajló körforgalom építése, Porga Gyula Fotó: Polgármesteri Hivatal, Veszprém ennek további lépéseihez jelenleg is keresik, várják a forrásokat. Addig is a mindennapokat dinamikus kerékpárút-fejlesztés a városban és a bevezető utak mentén, turisztikai fejlesztések jellemzik, és zöld utat kapott a várkapu megújítását célzó pályázat, továbbá jelentős források megmozgatására ad reményt egy térségi turisztikai összefogás is. A jövő tudományos alapokon nyugszik, legalábbis erre utal Veszprém önkormányzatának a Pannon Egyetemmel kötött együttműködése, amelynek célja, hogy a város élhető, szerethető, sikeres és biztonságos legyen. Arról, hogy ez milyen úton valósítható meg, a két igen fontos stratégiai partner 12 éves közös gazdasági stratégiát alkot, valamint egy innovációs alapot is létrehoz. Veszprém olyan erővel, szellemi tartalékokkal rendelkezik, melyek méltán emelik a térség egyik vezető városává. Írta: Herczku Tünde A Tale of Three Cities Central Transdanubia sets an example in upbeat urban development: purchase power is relatively high, there are jobs, businesses can survive, and streets are getting renovated rather than run down. Tatabánya Capitaly Natural resources, coal mines, and the merging of trade routes are assets that the locals of Tatabánya have always used for their benefit. With 72 thousand inhabitants, the city and its industrial park is an alluring destination for many a large company, Bridgestone, Grundfos, AGC, FCI and Colorplast among others. Recently Samsung has started production, Henkel is doing finishing touches on a new plant, Mivisa is still building their factory. Becom, Impreglon and FCI are expanding their capacity due to the Enterprise Development Programme of the New Széchenyi 22 Plan. Next to the major players, small and medium-sized businesses also thrive here, with the help of an entrepreneurs club that helps members become suppliers with multinational companies. Székesfehérvár Power Centre The city of Székesfehérvár has the most economic clout in the region, prudently aligning its resources with the branches of industry already present here, such as mechatronics, electronics, software development, food industry and logistics. The industrial park is a magnet for investors and multinational companies, while the historical city can also count on tourism as a stable source of income. Major improvements in an already well-heeled infrastructure are the bypass at Feketehegy, and the development of the Bögöd airfield. 17 thousand businesses are registered in Székesfehérvár, and more than 800 nonprofit organisations are set to make improvements of all sorts to make it an even better place to live and work. Veszprém Regional Leader Although lacking in industrial ammunition, Veszprém is catching up with the two big brothers, relying heavily on the scientific potential of Pannon University in research and development, promising links that reach well beyond the region. The city not only voiced but sealed their intention through an agreement with the university, in order to make Veszprém a successful, more liveable and loveable place in the future. At the same breath, the county capital is determined to develop infrastructure and attract investors, creating jobs and income. A new concept of property management puts emphasis on investment instead of property marketing.

23 Komárom-Esztergom belehúzott Idén újra feltérképezte Magyarország vásárlóerejét a GfK Hungária piackutató cég. A vizsgálat szerint Budapest előnye a vidékkel szemben lassan bár, de egyre csökken. A GfK Hungária évi vásárlóerő adataiból kitűnik, hogy tovább csökkent Budapest előnye a vidékkel szemben. A leghátrányosabb helyzetben továbbra is az aprófalvas térségek vannak az ország északkeleti és délnyugati végein. Az egy főre jutó vásárlóerő index értéke az idén 132,9 volt a fővárosban, szemben a 2010-ben mért 133,6-al. A rangsorban a fővárost követő Komárom-Esztergom és Fejér megye vásárlóerő index értéke meghaladta a 110- est, amire eddig még nem volt példa. A legnagyobb növekedést a már évek óta folyamatosan fejlődő Komárom- Esztergom érte el (110,9). A harmadik helyezett Fejér megye (110,1) szintén látványos, 1,1-es növekedést produkált. E példátlan fejlődésnek egyik oka a megyeszékhelyekre koncentrálódó iparfejlesztések nagyságrendje lehet. A Tatabányán és Székesfehérvárott jelenlévő vállalkozások tömege akár az egész régió jövedelmi viszonyaira kihathat jegyzi meg Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere. Győr-Moson-Sopron (104,7) a kisebb visszaeséssel is megőrizte tavalyi 4. helyezését, míg Vas (104,1) megelőzte Pest megyét (103,3), így az 5. helyre került. A többi megye vásárlóereje a múlt évhez hasonlóan idén sem érte el az országos átlagot. Az indexek Heves, Tolna és Békés megyében mutatnak nagyarányú növekedést. Baranya, Nógrád és Zala viszont jelentős csökkenést szenvedett el. A sereghajtók változatlanul Bács-Kiskun (18.), Békés (19.) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (20.), ahol Bács-Kiskun és a legnagyobb nehézségekkel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vásárlóerő indexe ráadásul kis mértékben tovább csökkent. A települések rangsorában idén is voltak változások. Az 1000 főnél nagyobb népességű települések közt (Budapest nélkül) idén az első helyen Telki végzett (144,0), utána Üröm (138,1), a tavalyi első Csopak (137,2), majd Paks (133,7) és Nagykovácsi (133,2) következik. Budapestnek egyébként 5 olyan kerülete van, ahol Telkiét is meghaladja az egy főre jutó vásárlóerő. Nagyító Loupe Forrás: GfK Hungária, Általános Vásárlóerő Index tanulmány, 2011 Magyarország vásárlóereje megyénként, valamint az öt legmódosabb u és legszegényebb u 1000 lelkesnél nagyobb település A legszegényebb települések sorrendjében alig történt változás, ám az indexértékek tovább csökkentek. Az 5. legszegényebb település idén Vilmány helyett Taktakenéz, az utolsó 4 település (Kántorjánosi, Szendrőlád, Alsószentmárton és Tiszabő) sorrendje megegyezik a tavalyival. A vásárlóerő index évek óta Budapest XII. kerületében a legmagasabb (161,9). Ezt szembeállítva a legszegényebb Tiszabő vásárlóerő-indexével (40,4) majdnem pontosan négyszeres jövedelemkülönbség fedezhető fel Magyarországon. Vásárlóerejét tekintve az ország megosztottsága hasonló a korábbi évekéhez: Budapest és vonzáskörzete, valamint a tőle északnyugatra elhelyezkedő területek a leggazdagabbak teszi hozzá Kui János. A nagyobb városok és a Balaton környéke többnyire átlag felett teljesít, a legszegényebbek pedig az ország aprófalvas térségei az északkeleti és délnyugati végeken. Írta: Ungvárnémeti Tóth László Purchase Power Komárom-Esztergom develops undaunted Certain regions are catching up with Budapest, according to a recent market research study by GfK Hungária, assessing the purchase power of households in Hungary. The capital is slowly but steadily losing its leading edge. The most backward are still the tiny villages of northeast and southwest. The current median per capita purchase power index in Budapest is 132.9, a slight decrease from last year s Not quite close at its heels but catching up are Komárom-Esztergom and Fejér counties, where purchase power exceeded the 110 mark for the first time, with 0.9 and 0.1 respectively. Komárom-Esztergom has been on a steady rise for years. Among settlements with more than a thousand inhabitants not counting the capital Telki proved to be the wealthiest with 144 points. The most financial clout, as always, is concentrated in the posh neighbourhoods of Budapest, 12th district taking the lead with points. As a stark contrast, villagers of Tiszabő at the fag end of the list have to make do with 40.4 points of purchase power. 23

24 Interjú Interview Mindannyian függünk egymástól... INTERJÚ JARI VILÉNNEL, FINNORSZÁG BUDAPESTI NAGYKÖVETÉVEL Magyarországnak minden joga megvan arra, hogy a saját gazdaságpolitikáját folytassa, a kormánynak soha nem látott többsége van arra, hogy a saját politikai programját megvalósítsa mondja a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete. A vele készült interjúból nemcsak az derül ki, hogy felelősen gondolkodó politikus-diplomataként soha nem adja fel a reményt, s higgadt szavaival még biztatni is tud a gazdasági mélyvíz kellős közepén, hanem az is, hogy személyében valódi, segítő szándékú barátra lelt Magyarország. A finn nép barátságát is képviseli a magyarok felé. Képviselni fogja 2012-ben lejáró budapesti megbízatása után is. Jari Vilén. Jól jegyezzük meg a nevét. 24

25 Interjú Interview 25

26 Interjú Interview A külföld részéről mostanság Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete, Angela Merkel német kancellár és ön fogalmazott meg odafigyelésre érdemes, óvatos véleményt a magyarországi átalakulások, a gazdasági helyzet kapcsán. Konkrétan arra a közelmúltbeli, Szekszárdon kifejtett véleményére utalok, amikor arról beszélt, hogy a kétharmados többséget élvező kormány politikai stabilitást tud garantálni, de a magyar gazdaságpolitika fenntarthatóságát nagy figyelem kíséri. Hogy értette ezt? A jelenlegi európai helyzetben mindannyian függünk egymástól. Attól függetlenül, hogy az adott ország az euroövezet tagja-e, mint például Finnország vagy nem tagja az euroövezetnek, csak oda igyekszik, mint például Magyarország. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, nagyon nagy kihívásokkal kell az elkövetkező időszakban megküzdenünk. Ezt megmutatta a görögországi helyzet is, illetve előtte a portugál és az ír. Ennek a válságnak a következtében minden országnak meg kell találnia a megoldásait a helyzetre, hogy miként tudja fenntarthatóvá tenni a gazdaságát. A kialakult helyzet megmutatta azt is, világos, hogy teljesen új európai gazdaságpolitika felé kell vennünk az irányt. Olyan döntések születtek a közelmúltban, amilyenek régebben teljesen elképzelhetetlenek lettek volna. A gazdaságpolitikai döntések jogkörének egy részét például átengedtük az Európai Bizottságnak, amelynek így eddig soha nem látott hatásköre van például beleszólni az egyes tagállamok gazdaságpolitikai döntéseibe. Ehhez kapcsolódik például a magyar elnökség alatt sokat tárgyalt és a lengyel elnökség alatt elfogadott törvénycsomag, amely alapján az egyes országok költségvetését is előzetesen egyeztetni kell a Bizottsággal. Én politikus voltam, mielőtt diplomatává lettem, ezért talán kétféle perspektívából is szemlélem a dolgokat, egyrészt politikusként, másrészt diplomataként. Ezért gondolom, hogy mostanában olyan döntéseket hozunk, amelyek alapján a nemzeti szuverenitás egy részéről úgy mondunk le, ahogyan korábban elképzelhetetlen lett volna. Ez ma a realitás, és nem gondolom, hogy lenne más alternatíva. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy egyre jobban függünk egymástól, és ez valamiféle politikai függőséget is jelent. Finnország, mint euroövezeti ország is nagyon elkötelezettje ennek a gondolatnak, de meggyőződésem, hogy ez a válság Magyarországot is ugyanúgy fogja érinteni, bár Magyarország az euroövezeten kívül van. Szekszárdon azt is mondta, hogy olyan nyílt gazdaságú ország számára, mint Magyarország és Finnország, a döntéshozatal átláthatósága, hosszú távra tervezése, előrejelezhetősége a legfontosabb tényező. Hozzátette, hogy a gazdasági döntéshozók Finnországban harminc évre kapnak előrejelzést. Amit Szekszárdon mondtam, azt úgy is kell érteni, hogy minden egyes tagállam gazdaságpolitikai döntése hatással lehet minden másik tagállaméra és az egész Európai Unióéra. Ezt látni abból, hogy a piacok nagyon idegesek és túl is reagálnak bizonyos lépéseket. Egy egyszerű nyilatkozat a tőzsdéket szárnyalásra indíthatja, és arra is volt már példa, hogy egy-két vezető magyar politikus nyilatkozata súlyos hatással volt aztán később a gazdaságra. Magyarországnak minden joga megvan arra, hogy a saját gazdaságpolitikáját folytassa, a kormánynak soha nem látott többsége van arra, hogy a saját politikai programját megvalósítsa. Matolcsy miniszter úrtól 26 hallottuk, meg is született a döntés arról, hogy szakítanak az ortodox gazdaságpolitikával. Ez a politika lehet sikeres, hiszen eddig végül is megakadályozta, hogy Magyarország Görögország sorsára jusson. Ne feledjük, annak idején Kósa Lajos úr is mondta, hogy közel van az ország a görög helyzethez. A magyar kormány azonban az említett, nem ortodox gazdaságpolitikai lépsekkel most megpróbálja stabilabb helyzetbe hozni az országot, mint amilyenben Görögország van. Ezek az úgynevezett nem ortodox gazdasági lépések ugyanakkor bizonyos kétségeket ébresztettek a Magyarországon jelen lévő nemzetközi vállalatokban. Azt is jelezte, hogy bár a finn cégek változatlanul érdeklődnek Magyarország iránt, a válságadók nem növelik a magyar adópolitikába vetett bizalmat. A válságadók megalapozottak a kormány szempontjából, de tisztábban látnánk, ha tudnánk, ezek meddig fognak tartani fogalmazott. Utalok itt a válságadókra vagy az olyan nyilatkozatokra, amelyekben arról van szó, hogy háború van a bankokkal. Hát ki szeretné a bankokat közülünk? De nélkülük az élet lehetetlen. Olyan helyzetben vagyunk, hogy a jövőben Magyarországon és Finnországban is, minden tagállamban újra kell értékelni a helyzetet, és új megoldásokat kell találni a lakosság alapellátásának a biztosítására is. Az idő majd megmutatja, hogy melyek a helyes döntések és megoldások. A napokban találkoztam Matolcsy miniszter úrral, aki arról biztosított, hogy 2012 tavaszán a magyar kormány megteszi azokat a lépéseket, amelyek alapján Magyarország ismét a legvonzóbb befektetési célpont lesz majd a külföld számára. Az nyitott kérdés, hogy a saját döntéseink hogyan viszonyulnak ahhoz a nagy egészhez, amiben élnünk kell. A rajtunk kívülálló piaci folyamatok arra kényszeríthetnek minket, hogy teljesen újraértékeljük a helyzetet. Finnországra hogyan hatnak a kedvezőtlen globális gazdasági változások? Mivel lehet biztosan számolni? Finnországnak az a nagy szerencséje, hogy mi euróövezeti tagok vagyunk és a gazdaság erős. Finnország eladósodottsági mértéke az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, 49 százalék. A hitelminősítőknél a besorolása AAA, és ez így is fog maradni. A magyar kormány úgy gondolta, hogy egyedül, saját eszközökkel próbál kijönni a csávából, és a piacról szerez ehhez forrásokat. Ez egy nehezebb és kihívásokkal telibb út, mint Finnországé és olyan képességet igényel a kormánytól, hogy nagyon előre tudja jelezni a gazdasági folyamatokat. Nekünk a legnagyobb sikereket kell kívánnunk a magyar kormány számára. És ez minden magyar közös érdeke is, hogy a kormány gazdaságpolitikája beváljon. A gond, ami felmerül, nemcsak a diplomatákban, hanem mindenkiben, hogy Magyarország mennyire tud hatást gyakorolni a folyamatokra, illetve mennyire szabják meg ezt a mozgásteret a külső körülmények. A legnagyobb kérdés, amivel ma szembesülünk, hogy egy Olaszországhoz hasonló nagyságú gazdaság ki tud-e lábalni ebből a válságból. A mi tapasztalatunk még a 90-es években bekövetkezett válság kapcsán az: Finnország akkor feltétlenül csatlakozni akart az euróövezethez, hogy éppen ezzel támogatást tudjon szerezni a saját kis és nyílt gazdaságának.

27 Interjú Interview Milyen jelenleg Finnország és Magyarország egymáshoz való viszonya? Az együttműködésünk talán most szorosabb, mint eddig valaha. Ennek természetesen a közös EU-tagság is az oka, a magyar EU-elnökség nagy sikere is hozzájárult ehhez és természetesen az is, hogy finn befektetők nagy befektetésekkel jöttek Magyarországra. A jelenlegi finn befektetések összértéke az egymilliárd eurót is meghaladja. Amit teszünk és amit kell is tennünk, hogy megosztjuk egymással a gazdaságpolitikai tapasztalatainkat. Finnország azokat a strukturális átalakításokat már a 90-es évek elején bekövetkezett válság után meghozta, amiket a jelenlegi magyar vezetés most próbál bevezetni. Természetesen különbség, hogy Finnország egy hagyományos északi, jóléti állam, ami egy kombinációja tulajdonképpen a magas adószintnek és a magas szintű társadalmi szolgáltatásoknak. A magyar kormány úgy döntött, hogy az adózási szinttel alacsony társasági adóval és alacsony jövedelemadó-szinttel kíván versenyképességet teremteni. Ezek tulajdonképpen a legfőbb különbségek a gazdaságok és a gazdaságpolitikák között. Hiszen abban a cipőben a két ország együtt jár, hogy az államadósság szintjét csökkenteni kell, a túlzott eladósodást meg kell állítani, bizonyos gazdasági megszorításokra van szükség, de ezzel minden európai állam így van. Meddig tart még a jóléti állam Finnországban, illetve merre tart most Európa? Abban minden politikai erő egyetért, hogy a jóléti államot fenn kell tartani, amíg csak lehet. Természetesen nem minden változtatás nélkül. Ezen a téren is szükség van reformokra, de a magas szintű alapellállátás marad. A többi skandináv ország is elkötelezett amellett, hogy a jóléti államot meg kell őrizni. Magyarországon aktuális az önkormányzati reform, Finnországban is egy települési reform van most beindulóban. Ezt nálunk úgy próbálják megoldani, hogy gazdaságilag fenntartható, nagyobb egységekbe vonnak össze településeket. Ugyanazok a kihívások az okai ennek, mint amilyenekkel például Magyarország is szembenéz. Egyrészt a társadalom elöregszik, másrészt a szolgáltatások árai egyre magasabbak lesznek. Finnország tehát ugyanazokkal a kihívásokkal küzd, mint sok más európai ország. Az alapproblémák tulajdonképpen ugyanazok mindegyik európai országban, de minden ország megpróbál saját megoldást keresni a megoldásukra, olyat, amely politikailag is elfogadható az adott országban. A válság miatt ugyanakkor amint azt már említettem a nemzeti döntések jogkörének egy részét átruházzuk tulajdonképpen európai uniós szintre. Mindig nagy elkötelezettje voltam az Európai Uniónak, annak idején életem egyik legfelemelőbb pillanatában én írhattam alá Magyarország csatlakozási okmányát. Érdekes tehát megfigyelnem, hogy valami Magyarországon még nem annyira téma. Annak a megvitatása, hogy ami az Európai Unióban történik, tulajdonképpen elkerülhetetlenül hatással lesz arra, hogy Magyarország a saját ügyeiről miként dönt. Magyarország a csatlakozási okmányban foglaltaknak megfelelően elkötelezettje még mindig az eurózónához való csatlakozásnak is. Olyan változásokat élünk át ma Európában, amilyeneket én nem gondoltam volna annak idején. Ezek a változások sokkal mélyebben hatnak a társadalmakra, mint ahogy régebben azt el tudtuk volna képzelni. Milyen változásokra gondol? Amelyeknek mélyreható politikai hatása lehet egy-egy ország életére, utalnék Portugáliára, Írországra és újfent Görögországra. Ez minden országban, szinte kivétel nélkül a populista erők térnyeréséhez vezetett. Attól tartok, hogy még jobban el kell merülnünk a válságban, mielőtt a növekedés elkezdődne. Az pedig, hogy milyen lesz Európa a válság után, még nem tudjuk. Ahogyan az is, hogy milyen nagy áldozatokat fog ez majd követelni mindannyiunktól. Úgy gondolom, politikusként fontos kötelességünk elmondani az embereknek, hogy nagyon nehéz időszakok várnak ránk. Valószínűleg meg kell határoznunk, mik azok az alapértékek, amelyeket mindenáron meg akarunk őrizni. Az ezekkel kapcsolatos döntések véghezviteléhez pedig minél szélesebb körű politikai egyetértésre van szükség. Olyan történelmi változások lehetnek, mint Görögországban is bekövetkeztek. Régebben nem lehetett volna elképzelni Görögországban olyan koalíciós kormányt, amelyben egymással szembenálló politikai erők kényszerből összefognak. Úgy gondolom, ez egy jó folyamat a görögországi demokrácia szempontjából. A politikusoknak meg kell találniuk az utat egymáshoz, ha a nemzet érdekeiről van szó. Egyes vélemények szerint a nem is olyan távoli jövőben eljön az idő, amikor élelmiszerhiánnyal lehet majd számolni 27

28 Interjú Interview Európa bizonyos részein. Lehet-e fejlődésre számítani Finnország és Magyarország között az élelmiszer-kereskedelem terén? Remélem, hogy lehet növelni az együttműködést ezen a téren, de nagyon nehéz ebbe maguknak az államoknak beleszólni, itt természetesen független cégeknek az együttműködéséről van szó. Úgy vélem ugyanakkor, hogy azok az alapértékek, amelyek hasonlóak mindkét országban, elősegíthetik az ilyesfajta együttműködéseket. Mindkét országban nagyon fontosnak tartják az élelmiszer minőségét és nagyon értékelik a kistermelőket, illetve a helyben előállított élelmiszereket. A bioélelmiszer az, ami talán a legnagyobb lehetőséget biztosítaná ezen a területen. Finnországban ugyanis nagy kereslet van rá. A Finn Nagykövetség is igyekszik saját célra, illetve a vendéglátásai során bioélelmiszert felhasználni. Az egyik nagy kihívás, hogy Magyarországon nem mindig lehet bioélelmiszert találni, kifejezetten keresni kell. Általában az osztrák vagy német bioélelmiszereket találjuk az áruházakban. A nagykövetség is szokott különböző témákban üzletet ösztönző találkozókat tartani, s a követségi épületben működik az exportösztönző iroda, a Finpro. Amiben szintén nagy lehetőséget látnék, az egyes községek, városok közötti közvetlen együttműködés. Ezért is jártunk Szekszárdon, hogy a Szekszárd és finn testvérvárosa, Tornio közötti együttműködést segítsük. Magyarországon jelenleg inkább az alacsonyabb ár befolyásolja a vásárlást, s a bioélelmiszerek inkább a magasabb árkategóriába tartoznak Úgy gondolom, a fogyasztói tudatosság növekedésével Magyarországon is eljön majd az ideje, amikor bővülni 28 fog ezeknek a termékeknek a fogyasztása. Ilyen szempontból Finnország kicsit előbbre tart már, de úgy vélem, Magyarország is hamarosan eléri ezt. Amit nagyon jónak tartok a magyar kormány jelenlegi politikájában, hogy nagy mértékben támogatja a kistermelőket. A kis gazdaságok támogatása nagyon fontos annak érdekében, hogy az emberek vidéken maradjanak. Finnországban sajnos nem ez a fejlődés jelenlegi iránya, hanem egyre kevesebb gazdaság van és a gazdaságok átlagos mérete növekszik. Magyarországon jelenleg 700 ezer kis gazdaság működik, míg Finnországban összesen 60 ezer, miközben a lakosság lélekszáma fele a magyarországinak. Nagyon gyorsan csökkent le a finn kis gazdaságok száma, és a folyamatnak még nincs vége. Nagyon sok olyan gazdálkodó család van ugyanakkor, ahol nem a mezőgazdaság az egyedüli jövedelemforrás, hanem a család egy-két tagja más munkahelyen is dolgozik. Milyenek voltak a gyermekkori karácsonyok? Lappföldről származom, Joulupukki, azaz a Mikulás ilyenkor először hozzánk jön el. Nagyon örülök annak, hogy négy éve, amióta budapesti nagykövet vagyok, Joulupukki minden évben ellátogat Magyarországra. Az idei terveiben is szerepel, hogy eljöjjön. A látogatásának egy részére én is el fogom majd kísérni. Visszaemlékezve a gyermekkoromra, a családom mindig is városban lakott, ezért nem voltak jellemzők a vidéki szokások. Ugyanakkor nagyon családcentrikusak voltunk mindig és követtük a hagyományokat. A Szenteste előtti napon díszítettük fel a karácsonyfát, az utóbbi időben pedig úgy telt már a karácsony, hogy 24-én az estét az öcsémnél töltöttük, mert neki van két gyermeke, és ott vártuk Joulupukki

29 Interjú Interview érkezését. Jövetele után aztán karácsonyi istentiszteletre mentünk. Másnap, 25-én pedig a szüleimnél töltöttük a napot. Még az öcsémék meglátogatása előtt pedig ellátogattunk a temetőbe, ilyenkor szoktunk gyertyát vinni az elhunytak sírjára. Ez a karácsony azért lesz különleges, mert magam is itt töltöm, a magyar családommal. Most az a szerencsés helyzet, hogy a házasság is Magyarországhoz köt, feleségem, Éva szüleivel leszünk együtt Magyarországon és az én szüleimmel, akik ideutaznak. Kíváncsi vagyok, hogyan tudjuk majd öszszeegyeztetni a különböző karácsonyi ételeket. Gyöngyöspata környékén, a magyar vidéken töltjük majd ezeket a napokat, a feleségem ugyanis Gyöngyöspatán született. Emiatt is tudom Jari Pekka Olavi Vilén (47) finn politikus és diplomata és 2007 között a Nemzeti Koalíció Pártja színeiben a Lappföld-választókörzet képviselőjeként a finn parlament tagja között, Paavo Lipponen második miniszterelnöksége alatt a külkereskedelmi és európai ügyek minisztere. Külkereskedelmi minisztersége idején az OECDügyletekért, a kereskedelmi politikáért, a turizmusért volt felelős, európai ügyekért felelős miniszterként pedig az Európai Unió bővítéséről tárgyalt ban az Európai Konvent tagja. Matti Vanhanen későbbi finn miniszterelnök utódjának választották meg a Jövő Európai Uniós Konventjének tagjaként től 2007-ig a Finn Parlament Nagytanácsának elnöke volt, az európai és nemzetközi politika egyik meghatározó alakjaként Finnországban ban bejelentette, hogy nem jelölteti újra magát, mert lehetősége van, hogy nemzetközi ügyekkel foglalkozzon. A Finn Köztársaság elnöke, Tarja Halonen augusztus 1-jétől magyarországi nagykövetnek nevezte ki. már, milyen is a magyar vidék, bár az utóbbi időben másról híresült el Gyöngyöspata. Ami rendkívül sajnálatos az ottani lakosok számára, hiszen nagyon rendes, szorgalmas emberek élnek ott, akik tényleg keményen dolgoznak a megélhetésükért. Remélem, a mi látogatásainkkal is hozzá tudunk járulni egy kicsit a magyar vidék felemelkedéséhez. Nagyon szeretem a magyar vidéket, teljesen más hangulata van, mint a finnországinak. Budapest egy külön hely, az ország valódi arcát azonban akkor látjuk meg igazán, ha a vidéket járjuk. Mindegyik táját nagyon szeretem Magyarországnak, mert annyira különbözik Finnországtól. Egyvalami hiányzik azonban itt, a víz közelsége. Természetesen Budapesten itt van a Duna, de mindig is a tenger közelében laktam és ez hiányzik: a tenger érintése. Olyan erő van ebben, ami néha félelmetes, de sajátos érzés a tengerparton lenni. Diákmunkát is végeztem hajón. Diplomáciai megbízatása, amely Magyarországhoz köti, jövőre lejár. Hogyan tovább? Egy kis részünk, a fél család és a szívünk egy darabja itt marad Magyarországon. Valószínűleg lesz itt is egy otthonunk, de a diplomataélet megy tovább, tehát valószínűleg egy másik európai városba költözünk. Ám nagyon nagy érdeklődéssel fogom továbbra is nyomon követni azt, ami Magyarországon történik. Mondtam már azt is a miniszterünknek, a későbbiekben nagyon szívesen visszalátogatnék Magyarországra, hogy lássam, hová fejlődött. Magyarországon vendégnek lenni mindig nagyon nagy előnyt és előjogot jelentett. Nagyon sok tanulnivalónk van egymástól. Finnként mindig emlékeznünk kell arra, hogy milyen hatalmas és gazdag történelme van Magyarországnak és milyen hosszú kultúrtörténete. Most Magyarország egy újabb változási korszakot él át, de ez csak egy része a hosszú-hosszú történetének. Magyarország sok válságot és nehéz időszakot átvészelt már, sokkal nehezebbeket is, mint a mostani. Átvészelte a török időket és a szovjet megszállást is, biztos vagyok benne, hogy a mostani európai gazdasági válságból is kiutat talál majd. Ennek a nemzetnek az alapjai olyan erősek, hogy elbírja az idő minden viharát. Természetesen minden válság nyomot hagy és alkalmazkodni kell, meg kell hozni az új döntéseket. Ami azonban különleges a jelenlegi válságban, hogy annyira függünk egymástól, mint még soha a történelem folyamán. A döntéseket sem úgy kell meghozni tehát, mint régen. Ez az új helyzet az állampolgároktól és a politikusoktól is teljesen másfajta hozzáállást igényel. Ezért is érdemes odafigyelni arra, hogy a Magyarországon hozott döntések mennyire különböznek azoktól, amelyeket mi hozunk Finnországban. És remélni kell, hogy ha különbözőek is ezek a döntések, mind a két országban sikerre vezetnek. Ez mindannyiunk közös érdeke. Tulajdonképpen elköteleztük magunkat Görögország megsegítésére az elkövetkező évtizedekre. Ez a válság pedig nem fog elvonulni egy-két év alatt. A világban előre látható folyamatok alapján teljesen más kép rajzolódik ki. Az azonban, hogy ebben a helyzetben a lakosságot meggyőzzék a döntéseik helyességéről, minden országban a politikai vezetők nagy kihívása. Ehhez a feladathoz pedig akár Magyarországon, akár Finnországban bölcsességet és sikert kell kívánni. Finnország mindig is Magyarország barátja, és ez a barátság olyan, hogy nehéz is észérvekkel kifejezni. Ez az érzés ugyanis erről a barátságról az államelnöki szinten és az utca emberének a szintjén ugyanaz. Talán ezért is érezzük, hogy kötelességünk is beszámolni az észrevételeinkről és a véleményünkről azt illetően, ami Magyarországon történik. Hiszen a barátnak a dolga, hogy mindazt elmondja, amiket más nem mondana el. Írta: Tóth László Levente Fotók: Benkő Imre 29

30 Interjú Interview Mutual Dependence Jari Vilén, Finland s Ambassador to Hungary Hungary has every right to pursue its own economic policy, government has an unprecedented majority to carry out their political program, according to Finland s ambassador to Hungary. Jari Vilén is a responsible and optimistic politician, his reassuring words are a godsend in today s economic roller-coaster ride. More than that, he truly believes in maintaining the friendly relations between the nations of Finland and Hungary. His embassy ends next year, but we can rest assured that he will carry that mission with him to his next post. Jari Vilén: a name to be remembered. Few politicians have aired notable opinions about Hungary recently apart form US ambassador to Budapest Eleni Tsakopoulos Kounalakis, chancellor Angela Merkel, and yourself. You said that twothird majority in government may guarantee political stability but the sustainability of Hungary s economic policy is under eager scrutiny. Would you elaborate on the statement? The current state of Europe now calls for mutual dependence for all of us, regardless if a country is within or outside the Euro-zone. We have all fallen on hard times and are about to face massive challenges. The crises in Ireland, Portugal and now in Greece are only precursors to things to come. The crisis forces each country to find their own ways to work out a sustainable economy, while the whole of Europe is also heading towards an entirely new economic policy. The european Committee was given an unprecedented power in decision making, having the right to intervene with the economic policy of member states. I am a diplomat but I used to be a politician, so I fell privileged to have a double perspective on the matter. We must at least partially give up on national sovereignty. That s the harsh reality, there is no other way, I m afraid. You are also on the opinion that for countries with open economies like Hungary and Finland the transparency and long term dependability of decision making is paramount. Exactly. Economic decisions of any state could affect another member state and the whole EU. The living proof is how hectically the market overreacts certain decisions. Minister Matolcsy announced that Hungary takes a detour from orthodox economic policy. It might even be successful, as so far Hungary has avoided the pitfall that Greece suffered. All the same, the so-called unorthodox economic decisions raised eyebrows in the managements of international corporations operating in Hungary. Apparently Finnish businesses are undauntedly interested in Hungary, yet increased taxes somewhat eroded the trust in Hungary s revenue policy. You approved of the extraordinary taxation but objected to the uncertainty of its duration. Crisis tax is one thing, waging war on banks is another. Show me someone who loves banks. But can we live without them? Hungary and Finland are no different from any EU state in this respect: we need to reevaluate, find new solutions even to supply basic resources for our citizens. Only time will tell who made the right decision. Few days ago, Mr. Matolcsy personally ensured me that government will take all the necessary measures by the spring of 2012 to make Hungary an attractive option for foreign investment. How is Finland affected by the crisis? The Euro-zone and a stable economy gives enough shelter. National debt is the lowest in the EU, 49 percent. Our credit rating is and remains AAA. Hungary chose the hard way to get out of this fix alone, using own resources and relying on the market. It s challenge that relies on predicting global economic tendencies well ahead. We wish the Hungarian government all the best to bring this policy to success. It is the 30

31 Interjú Interview mutual interest of all Hungarians that this policy works. How would you describe the bilateral relations of Hungary and Finland? The ties are perhaps tighter than ever, thanks to our EU memberships, Hungary s successful turn at the EU presidency, and more than 1 billion Euros worth of Finnish investments in Hungary. We must share our experiences in economic policy. Finland expedited structural changes that Hungary is about to initiate, in the early nineties. Let s not forget the fundamental differences: Finland is a nordic welfare state, where high level of taxation is complemented with a high level of social services. On the contrary, Hungary wants to be competitive with moderate corporate and income taxes. We are in the same boat with the rest of Europe, as far as curbing national debt and public spending is concerned. How can Finland maintain the welfare state? What is the future of Europe in this respect? We unanimously agree that the welfare state needs to me maintained as much as possible. Changes are unavoidable, but the high level of basic services shall remain. Just as Hungary is facing the reform of local governments, settlements in Finland are also restructured into larger economic entities, to fend off the problems of an ageing population and the growing costs of services. I have always been an avid supporter of the EU, and had the privilege to sign Hungary s ascension documents. It is all the more intriguing for me to see that Hungary has not yet grasped the fact that whatever happens in the EU will unavoidable affect decision making here. A point in case is Hungary s commitment to make efforts for joining the Euro-zone, as stipulated in the ascension documents. We are going through unprecedented changes in Europe, profoundly affecting society as a whole. What are these profound changes? Changes that expedite groundbreaking political changes, like in Portugal, Ireland and again in Greece. Populist policy is resurfacing in every state, and I m afraid we haven t hit rock bottom yet. The shape of Europe to come after the crisis, and the price to pay is still a question. A responsible politician cannot hide the fact that we are about to live through hard time. We need to nail the fundamental values to be preserved at all costs. To make these happen, we must come to political consensus. Take Greece, for example: who would have though a coalition of opposing forces possible before? Politicians must put aside enmities and uphold national interest. Many fear the scarcity of food in certain parts of Europe. What are the prospects in the trade of food products between Hungary and Finland? I hope for further expansion of trade but it is the business of independent companies, not the states. The quality of food and local producers are important for both countries. Organic goods is a possible way to develop trade relations. I approve of Hungary s efforts to subsidise small scale and family farming, a way to keep people from leaving the countryside. You have 700 thousand farmsteads for 10 million inhabitants, as opposed to 60 thousand for Finland s 5 million. It was a rapid and intensive process, still going on. Agriculture is no longer the sole source of income for the majority of families. As far as I know, Christmas is a special time for you. I am originally from Lapland, so Joulupukki Father Christmas visits us first, then he does his rounds in Europe. The past for years, since I have been ambassador to Hungary, I invited Joulupukki to visit the country. Back home, we always followed Christmas traditions, it was always a family event. Lately I have spent Christmas eve with my brother s family and two children. We attend mass, then spend the first day of Christmas at my parents. It is also part of the tradition to go Jari Pekka Olavi Vilén (47), Finnish politician and diplomat. Member of Parliament between 1999 and 2007, delegated by the National Coalition Party, representing Lapland. Minister of Foreign Trade and European Affairs in under prime minister Paavo Lipponen, responsible for Finland s foreign trade policy, OECD relations and tourism, and taking an active part in EU ascension negotiations at the time. Member of the European Convention in 2003, following the would-be prime minister Matti Vanhanen. As a prominent figure of European and foreign affairs, he was president of the Finnish Parliament s Greater Council in He stepped down in 2006, when the opportunity presented itself for international diplomatic affairs. President Tarja Halonen appointed him Finland s ambassador to Hungary as of 1 August to the cemetery and light candles for the deceased. This year is going to be special because for the first time I spend Christmas in Hungary with the family of my wife, Éva, and my parents who travel all the way from Finland to be with us. Your embassy ends next year. What are your plans for the future? Part of us Éva s family, and our heart-felt feelings will not leave Hungary. We might have a home here as well but such is the life of a diplomat that we move on to another European post. Needless to say, I will keep on eye on Hungary, and I indicated to the foreign minister that I would not mind coming back here to see how things have developed. We have a lot to learn from each other. We admire the long, eventful history and cultural heritage of Hungary, going through yet another seminal phase and change. Hungary has seen and survived worst times, from the Ottoman invasion to Soviet oppression, and I am sure there is a way out from the present European economic crisis. Strong foundations support this nation in the wildest of storms, Hungary has what it takes. None the less, this crisis is likely to last longer than a year or two. Society is taking a new shape. It is the greatest challenge of political leaders everywhere to convince their people that they are making the right decisions. We should give our full support to the cause both in Finland and Hungary. Finland has always been a friend of Hungary, and it is hard to be reasonable with friends, may it be heads of state or ordinary citizens. That is why we feel obliged to speak out about what we think is going on in Hungary. Because a friend in need, a friend who tells what others hold back, is a friend indeed. 31

32 Társadalom Society Blokkolják a józan észt Magyarország az Európai Unióban jóformán egyedüliként a magyar átlagfizetésekhez képest jócskán eltúlzott büntetésekkel szankcionálja a gyorshajtást, miközben engedi az úgynevezett lézerblokkoló használatát. Az ellentmondásos, arcpirító és nem utolsó sorban veszélyes közlekedést előidéző helyzet a jogalkotókat a jelek szerint nem érdekli. Sebességmérést végeztek a rendőrök Békéscsabán, a Gyulai úton október 11-én. Miután sebességmérőjük nem mutatott értéket egy közeledő Volkswagen Caddy-nél, felmerült bennük a gyanú, hogy lézerblokkoló lehet az autóban. Ez be is bizonyosodott az autót lefoglalták, a három blokkolófejet pedig vizsgálat céljából kiszerelték. Később az autós ellen vádat is emeltek számítástechnikai rendszer elleni vétség miatt. A cselekmény ilyen értelmezése széles körben keltett meglepetést. Az ügyész minősítése azért volt különösen érdekes, mert a lézerblokkoló használatát önmagában nem bünteti a magyar jog, de úgy tűnt, mégiscsak talált fogást a hatóság az eszközt alkalmazókon. Néhány héttel ezelőtt aztán az ügy ugyancsak váratlan fordulattal zárult: a megyei ügyészség ejtette a vádat. A magyar jog és gyakorlata nem tud mit kezdeni egy olyan eszköz használatával, amelynek egyetlen igazi értelme, hogy segítse tulajdonosát a szabályok alóli kibúvásban. Az ítéletet sokan úgy is érthetik, hogy a józan észnek megint csak nem sikerült betörnie a honi tárgyalótermekbe. Másokban talán az erkölcsi elgyámoltalanodás érzetét erősíti. A lézerblokkoló képes megzavarni a rendőrségi műszereket abban, hogy meghatározzák a jármű sebességét. A hatóság eszköze egy lézernyalábot bocsát ki a gépkocsira, s a sugarak visszaverődéséből számolja ki az eredményt. Az autóba szerelt blokkoló, miután észlelte a traffipax sugarait, egyrészt hangjelzéssel figyelmezteti a sofőrt, másrészt a beesővel megegyező frekvenciával azonnal visszalő. Így a jelek összezavarása miatt a rendőrök műszere már nem tudja kiszámolni a jármű sebességét. Vagyis aki így éli az életét, az olyan sebességgel veszélyeztetheti mások életét, ahogy akarja, meg fogja úszni az ezért járó büntetést. Feltéve, hogy beszerelteti autójába a legális piacon ezer forintért beszerezhető eszközt. Ha erre nincs pénze, akkor rá nem csak elméletben vonatkozik a törvény, ha hibázik, utoléri a százezres büntetés. A néhai 124/1993-es kormányrendelet még a közbiz- 32 Az ország háza, autókkal Fotó: Ferenczy Dávid tonságra különösen veszélyes eszközök között sorolta fel a sebességmérő készüléket jelző vagy zavaró eszközt. Így értelemszerűen tiltotta is annak használatát, de 2003 októberében a Medgyessy-kormány idején hatályon kívül helyezték e szabályt. Akkortól gyártható, adható, vehető, tartható, használható szabadon. Nehéz nem némi empátiával kezelni a rendőrség igyekezetét, hogy ha már nincs normális szabály legalább pótfogást találjanak az arcukba nevető gyorshajtókon. Még akkor is, ha az ügyészség által is pártfogolt vád eléggé nyakatekertnek tűnt. A 2010 decemberi vádemelés a BTK 300/C (2) bekezdésére hivatkozott, amely szerint aki adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A védelem szakértője viszont már azt is vitatta, hogy a Fáma II-es lézeres sebességmérő számítástechnikai rendszer lenne. E ponton nyilván a parlamentben ülő blokkolósok is megnyugodtak. S ha már az ország háza került szóba, 2011 februárjában a zöld liberálisok megkísérelték tisztába tenni az ügyet. Törvényjavaslatukban kimondták volna a sebességmérők befolyásolására és jelzésére alkalmas eszközök használatának (s autóban való szállításának) tilalmát. Indoklásuk teljesen világosan fogalmaz: Ezeknek a kereskedelmi forgalomban ma legálisan hozzáférhető és legálisan alkalmazható eszközöknek az egyetlen lehetséges felhasználási módja a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó, másokkal szemben a törvény teljes szigorával alkalmazott és a közlekedésbiztonság szempontjából kulcsfontosságú szabályoknak az elkerülése. Kajánul azt is hozzáteszik, hogy a tilalomtól az állami és önkormányzati intézmények gépkocsiparkjának olcsóbb fenntartása is várható, hiszen sajnos arra is van példa, hogy szolgálati járműveket szerelnek fel ilyen, akár több százezres értékű eszközökkel. Az újságolvasók már sorolják is az ismertté vált eseteket.

33 Társadalom Society Jogi keretek és szankciók Európában Ország A radarzavaró használata Megjegyzés Ausztria illegális Belgium illegális a jármű ideiglenes lefoglalása, a jogosítvány 3 hónapra való felfüggesztése Bulgária illegális csak tartható Csehország illegális 7750 euróig terjedő büntetés, csak tartható Egyesült Királyság legális technikailag viszont illegális a használata Észtország illegális 1150 euróig terjedő büntetés Franciaország illegális akár használják, akár nem, tekintélyes bírsággal jár Finnország illegális a bírság a jövedelemtől függ 2000 eurós bírság, jogosítvány és a gépkocsi nyilván- Görögország illegális tartási engedélyének ideiglenes felfüggesztése Hollandia illegális 250 eurós bírság és a jármű lefoglalása Horvátország illegális 270 eurós bírság Írország illegális Lengyelország illegális csak tartható Lettország illegális 57 eurós bírság, csak tartható Litvánia illegális Luxemburg illegális Magyarország Németország Norvégia legális illegális illegális Olaszország illegális Oroszország legális Portugália illegális csak tartható Románia jelenleg nincsenek erre vonatkozó korlátozások 75 eurós bírság, csak tartható NOK-bírság, csak tartható bizonytalan Spanyolország illegális csak tartható Svájc illegális Svédország illegális 2006 óta legális, de a radarzavarás még mindig illegális Forrás: Vidék Magazin-gyűjtés Sokan hallhattak például Lázár János frakcióvezető bérelt autójáról, amit a nem várt médiaszereplések nyomán aztán leadott. Az Audi S8-asban is volt lézerblokkoló, melyről a politikus is tudott, de elmondása szerint törvényes keretek között használta. Nem úszta meg ilyen egyszerűen Gubcsi Lajos, akinek a szolgálati autójára szerelt lézerblokkoló miatt a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs cégének ve- zetői posztjáról kellett lemondania. Ahogy az Index beszámolt róla, a parlamenti képviselők között is igen népszerű a mobil lézerágyú. Berényi László azzal védekezett, hogy a lézerblokkoló használata és a sebességtúllépés két különböző dolog. Boldog István azt hangsúlyozta, hogy a törvény nem tiltja ezek használatát, az erkölcsi aggályokat illetően azonban már nem volt ennyire magabiztos. Patay Vilmos, Dombó vár polgármestere nem tudott az autójára szerelt elhárítófejekről, mondván a gépkocsit használtan vette, s a blokkoló pedig még sosem jelzett. Ezek után talán nem is meglepő, hogy az említett tiltó törvényjavaslatot már a bizottsági szakaszban blokkolták, így az nem került a T. Ház elé. Írta: Losonczy Gergő Blocking Reason Debate over speed camera detectors 11 October 2011, the road to Gyula, just outside Békéscsaba. A policeman behind the speed camera is puzzled by an oncoming Volkswagen Caddy: the minivan seems to be moving alright, but the apparatus registers zero speed. A quick call to colleagues upstate, the Caddy is waved to pull over, and a thorough checkup reveals three laser blockers around the number plate. The car was foreclosed for inspection, the apparatus confiscated, the police pressed charges for illegally tempering their information system. County prosecutors dropped the charges. Hungarian law is still incompetent and impotent when it comes to a gadget that clearly serves one purpose: to help someone break the law and evade accountability. Laser blockers incapacitate speed cameras by both warning the driver and emitting laser beams on the same wavelength as the camera. For little scruples and a lot of money, laser blockers seem like a sound investment if one doesn t mind acting as public menace. The gadget can be had legally for thousand HUF, which is a lot, but compare it with the hefty 100 thousand that a speeding ticket could cost you, on top of painful penalty points that can cost one s license in time. The situation is all the more revolting as the lack of legislation encouraged even members of parliament to make the best of it. Fidesz floor leader János Lázár had to relinquish his rental Audi S8 that also sported a blocker he knew about. Lajos Gubcsi had to resign from his position as head of the communication firm working under the Ministry of Defence, for being caught using the blocker. Laser beamers are popular with MPs. Using a laser blocker and speeding are two different things, goes the canny reasoning of László Berényi. István Boldog puts emphasis on the legal status of blockers, although he has little to say about moral issues. Vilmos Patay, the mayor of Dombóvár, was apparently unaware of laser blockers on his second-hand car, which never ever signalled. With so many right honourable gentlemen blinded by the laser light, it is small wonder that a bill to regulate the use of detectors never had the chance to be jettisoned blocked by the relevant committee, it never made it to the table. 33

34 Gazdaság Cégek Companies Economy Vállalkozni könnyebb is lehetne A magyarországi vállalkozások most nagyon figyelnek, hiszen a jövő évi adó- és egyéb működésüket érintő változások elég jelentőseknek tűnnek. Az utóbbi időszakban folytatódott az ámokfutás leginkább nem is a meggazdagodásért, hanem a talpon maradásért, és sokan lehúzták a rolót is. Nem meglepő tehát, ha az átlagos vállalkozó a világ e tájékán mostanság nem kifejezetten bizakodó. Az elmúlt években sok minden történt azért, hogy a vállalkozók, a vállalkozások körülményei javuljanak, a feltételek kedvezőbbé váljanak. Nem volt olyan kormány, amely ne ennek jegyében tevékenykedett volna, legalábbis meghirdetett céljaiban. Most akkor jobb? A százötvenezredik Széchenyi Kártya és az első Agrár Széchenyi Kártya kibocsátása alkalmából rendezett ünnepség Fotó: Ferenczy Dávid Kétségtelen, tapasztalható előrehaladás az adminisztráció csökkentésében, sokat jelent a cégeknek, hogy az uniós pénzek felhasználása növeli a piacot. Akik ügyesek, jól tájékozottak, ismerik az eljárásokat, sokat profitálhatnak. Az adók is csökkentek. A térségben Magyarország olyan állam, ahol legalábbis bizonyos mértékig, először 50 millió, jelenleg már 500 millió forint nyereségig az adó 10 százalék, vagyis az egyik legalacsonyabb. (Igaz azon felül ígéretek ellenére továbbra is 19 százalék). A járulékterhek is csökkenésnek indultak (bár ez a tendencia mintha mostanság megfordulni látszana). Ugyancsak a mérleget javítja, hogy kiterjedt garanciarendszer segíti a hitelhez jutást, és a Széchenyi Kártya révén a kicsik és a nem egészen kicsik viszonylag jó feltételekkel jutottak és jutnak ma is forráshoz. Ez a konstrukció viszonylag kevés pénzé- 34 be kerül az államnak (kedvezményes garancia), viszont biztonságot nyújt a bankoknak, és szinte automatikussá teszi a hitelnyújtást egy meghatározott kereten belül. Mégis, a vállalkozások helyzete összességében egyáltalán nem kedvező. Mi számít igazán? Ha száz vállalati vezetőt megkérdezünk, nagy többségük azt mondja, sok minden kellene, de a legfontosabb, hogy pörögjön a gazdaság, legyen piac és legyen pénz, mert e nélkül nincs boldogulás, üzlet. Mi tagadás, éppen az alapokat nézve nem túl biztatóak a fejlemények. Magyarországon utoljára 2006-ban volt kézzelfogható gazdasági növekedés. Akkor a GDP 3,6 százalékkal bővült. Sokan azt hihették, hogy az azóta tartó egy helyben toporgásnak, a válság miatti visszaesésnek végre vége szakad egyszer, és ismét szebb napok virradnak ránk, a gazdaságra, a fogyasztókra és a vállalkozókra egyaránt. Voltak persze kedvező jelek is. Az optimizmust hivatalos kormányzati prognózisok is táplálták. Még az év elején a kormány konvergenciaprogramja 3 százalékos növekedést ígért 2012-re, úgy, hogy a háztarások fogyasztása 2,2 százalékkal bővülhet, miközben jelentősen gyorsulnak a vál-

35 Gazdaság Economy lalati beruházások, és mintegy 2 százalékkal emelkedik a foglalkoztatás. Változás az előző évhez képest összehasonlító áron (százalék) Megnevezés 2012 Konvergenciaprogram szerint 2012 Költségvetési terv szerint 2012 Az MNB prognózisa 2013 Konvergenciaprogram szerint 2013 Költségvetési terv szerint Növekedés 3,0 1,5 0,6 3,2 2,9 Fogyasztás 2,2 0,0-1,0 2,4 1,4 Beruházások 5,3 3,2-0,1 6,0 5,4 Forrás: Vidék Magazin-gyűjtés Aztán kiderült: a dolgok mégsem ebbe az irányba mennek. A felvázolt pálya alapjaiban módosult. A 2012-es költségvetés tervezete ma már csak 1,5 százalékos növekedéssel és nullaszázalékos fogyasztásbővüléssel számolt. Mindezt lefordítva a vállalkozások nyelvére azt jelenti, hogy nincs piacbővülés, nincs kilábalás. (A jegybank még pesszimistább, és egyes elemzők már nem is számolnak növekedéssel, sőt újabb recessziós szakaszt prognosztizálnak.) Még tart a hét szűk esztendő Gyakorlatilag néhány hónap alatt következett be a nem várt tendenciaváltás, ami újraírta a kilátásokat. A cégek jelentős részénél tovább tart a küzdelem a túlélésért. Közgazdaságilag ezt úgy mondják, hogy folytatódik a gazdaság erőteljes alkalmazkodása, ami költségcsökkentést, további tartalékfeltárást, leépítést, adott esetben a tevékenység további viszszafogását jelenti. Ezt a nem túl szívderítő folyamatot újabb részletek is árnyalhatják, erősíthetik. Az egyik ilyen a minimálbér alapvető változása. Mindenképpen jelentős emelésre van szükség, ha a kormány ezzel akarja kompenzálni a tervezett személyi jövedelemadó-változások negatív hatásait az alacsonyabb jövedelműeknél. Vagyis, ahogy az idén is történik, amit az adórendszer elvesz az adózók egy részétől, azt a kikényszerített béremelés révén próbálják visszaadni. Mindez nem kimondottan piaci megoldás, a cégek körülményeit inkább rontja, mint javítja. A minimálbér felemelése 78 ezer forintról 92 ezer forintra jelentősen növeli a bérköltségeket számos szektorban. Főleg ott, ahol ténylegesen alacsony béren történik a foglalkoztatás. Mindez párosul egy másik lényeges változással, az adójóváírás kivezetésével. A vállalkozások egy része kétségtelenül adót optimalizál, sőt ennél is többet tesz a fennmaradás érdekében. Számukra jelentős érvágás, hogy megszűnik a minimálbér eddigi részbeni adómentessége, sőt visszajön a járulékfizetési kötelezettség előírása a minimálbér másfélszerese után. Mondhatjuk, jogos elvárás, hogy jövedelme után mindenki fizessen adót, járulékot. Tényleg furcsa, hogy Magyarországon, ahol a foglalkoztatottak száma nem éri el a négymilliót, több mint egymillióan vannak minimálbéren. Az állami bevételek szempontjából nagy melléfogás volt a kétezres évek első felében a minimálbér adómentessé tétele. Közgazdaságilag semmiképpen sem volt indokolt, és nagymértékben megnövelte a papíron minimálbéren lévők számát. Így ennek felszámolása indokolt, kérdés persze az időzítés. Nem biztos, hogy az a legmegfelelőbb, ha mindez most történik. Pontosabban akkor, amikor kiderül, hogy mégsem lesz érdemi növekedés. Vállalkozási környezetet meghatározó döntések 2012-ben Piacra ható adóváltozások 2 százalékponttal 27%-ra emelkedik az általános forgalmi adókulcs. A népegészségügyi termékadóról szóló törvény egy új adónemmel, a baleseti adóval egészül ki, valamint kiterjeszti az adónem termékkörét és emeli a jelenlegi adóterhelést. Bérköltséget alakító változások A személyi jövedelemadózásban teljesen megszűnik az adójóváírás intézménye. A 16%-os szja-kulcs mellett adható béren kívüli juttatások 500 ezer forintos éves értékhatárig (éves keretösszeg) lesznek nyújthatók. Az összeghatár felett a juttatás után a 16%-os szja mellett 27%-os egészségügyi hozzájárulást is kell azonban fizetni től nem minősül béren kívüli juttatásnak az univerzálisan beváltható étkezési utalvány, helyét a melegétkeztetésben a Széchenyi Kártya vendéglátás kártyája váltja fel. A járulékalap a minimálbér másfélszerese lesz. Költségnövelő változások A cégautóadó mértéke a jármű teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függ. Az általános tételű eljárási illeték mértéke 2200 forintról 3000 forintra emelkedik. Az önkormányzatok számára lehetőség nyílik települési adó kivetésére. A reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása adókötelessé válik: a juttatás értékének 1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. Veszteségnek csak az 50 százaléka határolható el a társasági adózásban. Játékadó emelése. Foglalkoztatási feltételek Új Munka Törvénykönyve Közfoglalkoztatás Forrás: Vidék Magazin-gyűjtés 35

36 Gazdaság Economy Hitellel, hitel nélkül Szinte borítékolható, hogy hitelfronton sem lesznek pozitív változások. Nemcsak azért, mert a 2008-as világválságot még nem heverték ki a bankok. A banki portfóliókban nem tapasztalható javulás, nem csökken, hanem tovább nő a nem fizető adósok száma, ami újabb veszteséget okoz, viszi a nyereséget. Miközben a pénzintézetek a sebeiket nyalogatják, és éppenhogy csak ki tudják fizetni a szintén nyakukba szakadt drasztikus méretű bankadót, kiderült néhány hete: a devizahitelesek megmentésének költségét is nekik kell állniuk. Mindenki, aki él a végtörlesztés új lehetőségével, és 180 forintos árfolyamon fizeti vissza svájci frank alapú hitelét akkor, amikor a piaci árfolyam 240 forint környékén jár, közel 30 százalékos veszteséget okoz kölcsönönként az érintett pénzintézetnek. A bankok, amikor először meghallották az ötletet, el sem hitték, hogy ilyen lehet Magyarországon, egy piacgazdaságban. Tömeges szerződésszegés, kormányzati segédlettel. Most már elhiszik és védekeznek. Globálisan a munkahelyteremtésért Drámai és kemény időket él át az Európai Unió, s a gazdasági növekedés lassulásával a foglalkoztatási kilátások is borúsak. Ezek fényében kell átértékelni eddigi politikánkat hangsúlyozta Andor László az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) genfi ülésén. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa kiemelte, hogy a jelenlegi pénzügyi válság felszínre hoz Andor László Fotó: Európai Bizottság olyan alapvető problémákat, mint a növekvő társadalmi egyenlőtlenség, illetve a bérmegállapodások fontossága. Az ILO világméretű szervezet (Magyarország 1922 óta tagja), s így jó alkalmat teremt a gazdasági és szociális kérdések globális elemzésére. Andor László a Globalizáció Szociális Dimenziói munkacsoport ülésén szólalt fel, s hangsúlyozta, hogy a válságból való kilábalásnak, a fellendülésnek világszerte együtt kell járnia a munkahelyteremtéssel. Üdvözölte, hogy az ILO tervei szerint a tagállamok összehangolják többek között az ifjúsági munkanélküliség csökkentését szolgáló politikájukat. A magyar biztos, aki korábban részt vett a G20 csoport foglalkoztatási minisztereinek párizsi konferenciáján is, fontosnak tartja, hogy a szakminiszterek ajánlásait a világ legfejlettebb államainak állam- és kormányfői is elfogadták a cannes-i csúcson. Nincs mit csodálkozni, ha kamatot emelnek, tevékenységüket erősen visszafogják, még kevésbé vállalnak kockázatot. Vagyis a finanszírozást szűkítik, drágítják. A válság egyébként is alapvetően csökkentette a kockázatvállalási hajlandóságot. A pénzintézeti szektor leblokkol. Ennek hatása ma még felmérhetetlen. Mindenesetre nem a normális gazdasági fejlődést erősíti. Foglalkoztatási feltételek Azért kedvező fejlemények is vannak. A válság nemcsak az árakat, a béreket is kordában tartja. Akinek ma van munkája, annak megőrzését tartja legfontosabbnak, és szükség esetén béráldozatra is hajlandó. Akinek pedig nincs, de keres, az többnyire alacsonyabb bért is elfogad, hogy munkához jus- EU Commissioner László Andor calls for stronger focus on jobs as Europe faces turbulent and tough times The European Commissioner for Employment, Social Affairs and Inclusion, László Andor, called for a reinforced focus on job creation as Europe struggles to stave off the worsening economic outlook. In an address to the Working Party on the Social Dimension of Globalization of the ILO s Governing Body, Mr. Andor said the European Union was going through turbulent and tough times, and referred to the increase of long-term unemployment, rising levels of job precariousness and high youth unemployment as the most pressing issues. At EU-level, 43 per cent of all unemployed people are looking for a job for more than a year. In some Member States, however, this ratio is above 50 per cent, he said. With such high rates, coupled with weaker growth perspectives, there is a serious risk of a lasting exclusion of individuals from the labour market, with serious social consequences. Introducing Mr. Andor, ILO Director-General Juan Somavia warned that the employment, social protection and social dialogue challenges this year are going to grow exponentially, and called on governments to move from words into action by putting the recovery agenda into practice. Mr. Andor said it was time to consider different policy options, including measures aimed at securing decent incomes for everybody, promoting youth employment prospects and combating precarious contracts. He also said it was important to address the revenue side of the equation by shifting part of the tax burden away from labour. Mr. Andor said the EU was confronted with the complex interplay between their fiscal policy, their growth outlook, the strength of the financial sector and the market assessments of these variables Nevertheless fiscal consolidation efforts should not hamper the labour market prospects as they are a key pre-requisite for growth. 36

37 Gazdaság Economy son. Ez növeli a magyar gazdaság, a vállalkozások versenyképességét. (Más kérdés, hogy az erős kormányzati szándék a minimálbér jelentős emelésére ezt, a vállalkozások szempontjából kedvező hatást nagymértékben csökkentheti, főleg a kevésbé szakképzetteket foglalkoztató cégek körében.) Az új Munka Törvénykönyvének elfogadása is a foglalkoztatási szabadságot növeli. Persze igen kényes a téma, hiszen amit ad a vállalkozóknak, azt elveszi a foglalkoztatottaktól. Igaz, nem mindegy, hogy milyen védelmet élveznek a munkavállalók, hogy megtarthassák állásukat, de persze az sem, hogy a vállalkozó kellően rugalmasan tud-e reagálni a piaci változásokra. A foglalkoztatottak eddigi viszonylagos bebetonozottsága csökken az új szabályozás szerint, ami természetszerűleg növeli a vállalkozói szabadságot, vonzóbbá teszi Magyarországot a külföldiek számára is. Ez egyáltalán nem lebecsülendő változás, de hatása valószínűleg nem rövid távon jelentkezik. Azok tudják majd kihasználni, akik a mostani, nem könnyű körülmények között is boldogulnak, akik a stagnáló gazdaságban is fennmaradnak, piacot találnak, túlélnek. Írta: Kovács Lajos Tricky Business Hard times for enterprises Businesses small and large, or indeed any shape and size, are on their toes, trying to suss out how the dramatic changes in legislation and taxation would affect their turnover, margins, and most of all their livelihood in the coming economic year. Making a decent profit is well beyond the reach for many, the question is merely whether they have the slimmest of chances to survive and sit out the bad times, breaking even at best. Economic policy keeps running amok, scores of businesses were forced to close shop, and few seem to even dream of, let alone spot a silver lining on the blanket of thick clouds that fast gathers into an impenetrable fog as winter is closing in. Sure enough, company taxes have been relaxed lately a relatively low 10 percent in a bracket raised from 50 to 500 million HUF. Beyond that mark, though, a hefty 19 percent defies sweet sounding election promises. Notable economic development has evaded Hungary since 2006, when GDP growth reached 3.6 percent. As things are, stagnation is an overstatement. The current version of the 2012 government budget predicts with bold optimism, according to European experts 1.5 percent economic growth, with zero percent growth in domestic consumption. In economic terms it spells: shrinking market, enduring crisis. National Bank is more pessimistic, some analysts outright foresee a bout of recession hitting Hungary with the coming year. It took all but a few months for things getting from pretty bad to worse than ever. Business are streamlining, rationalising beyond reason, laying off staff, cutting back on everything, digging up spare resources, and going low-key in every respect. To make things worse, raising minimum wages from 78 to 92 thousand HUF, looks like a grand social gesture to employees, while in fact it puts more burden on businesses with increased wages and contribution costs. Moreover, doing away with partial tax and contribution allowance on minimum wages further drains employers budgets. To put it in context: every fourth employee in Hungary is registered on minimum wage. Financing is yet another achilles heel of doing business as usual. Bank portfolios do not seem to improve, and toxic debts are hard to get rid of as the number of nonpaying debtors is on the rise. For months the much debated extraordinary taxation of banks was the bogeyman, then it turned out to be the less of two evils: the latest government decree for the amortisation of CHF mortgages at the heavily discounted, fixed exchange rate of 180 HUF (compared to the current rate of roughly 240 Forints to 1 Swiss Franc), means that banks are obliged to resolve longterm mortgages before the term is up, realising 30 percent loss for each mortgagee. At first banks shunted the plan as something totally implausible in a market economy assisted breaching of contract en masse, on a national scale, backed up by a government decree. Now they know that everything is possible, which makes financial institutions all the more wary and defensive. Small wonder if interest rates are on the rise, and risk-taking is down to the bare minimum. That is, the scope of financing is narrowing, the costs are escalating. Banking has snubbed, financing is in shackles hardly the way to boost, or even reboot a crocked up economy. Economic crisis palpably put a curb on wages: people are willing to work for less to keep their jobs or to get one. There is no shortage of controversial measures in Hungary these days, and changing employment conditions is no exception. In a way, new Labour Law brings a breath of fresh air and more elbow-room for businesses, expediting the mobility of work force. It might be attractive for foreign enterprises, although it raises eyebrows in trade unions, and denies employees of previously obvious protective guarantees. Business On Its Knees The corporate world started nosediving in February, and the rampage doesn t seem to stop soon. According to company database Opten, the amortisation of bank loans skyrocketed by October, while company liquidations have been through the roof for months. At least three out of a hundred companies in Hungary are likely to go bankrupt within a year, and scores of businesses have already filed for bankruptcy. The telling data give a glimpse of the state of business: 1659 companies were liquidated, and 3817 new companies registered in October 2011, the number of new businesses topping 40 thousand in total this year. As of 2010, companies are obliged to hand in their annual balance electronically, and at the same time indebted companies are liquidated by law. The twenty thousand forced or voluntary liquidations this year is just a precursor to the possible onslaught of corporate debacle. Thirty thousand businesses have failed to hand in their annual balance for the year 2009, to begin with. Term of payment upon invoicing is 30 days on average, while default in paying over the last three months was 25 days, as opposed to an average of 17 days over the same period last year. 37

38 Gazdaság Economy Megroggyant a cégvilág Soha nem látott mélyrepülésbe kezdett a cégvilág februárban, és a rohamos leépülés azóta sem vesztett őrült tempójából, sőt. Az Opten céginformációs adatszolgáltató nyilvántartása szerint az ősz közepére történelmi rekordra futott a végelszámolások növekedési üteme, miközben a felszámolások száma már régóta extrém magas havi értékeket produkál. Az augusztusi 15 ezer után újabb lélektani határhoz érkezett az Opten céginformációs szolgáltató végelszámolás-számlálója, november 3-án átlépte a húszezres határt is. A cégvilág forrongása továbbra sem enyhül, októberben a történelmi rekordot döntő végelszámolások mellett a felszámolások száma is sokkal gyorsabban nőtt a szokásosnál. Száz cégből több mint három megszűnik egy éven belül fizetésképtelenség miatt Magyarországon mutat rá a tragikus helyzetre a Dun & Bradstreet (D&B) nemzetközi cégminősítő. Ráadásul folyamatosan növekszik, és minden eddigi csúcsot megdöntött a cégbedőlések aránya. Fokozza a tempót az Opten honlapján pörgő végelszámolás-mutató, az augusztusi enyhülés után újabb és újabb történelmi csúcsokra fut a tulajdonosok által bezárt vállalkozások számának növekedési üteme. November 3-án átlépte a húszezret az idei új végelszámolási eljárások száma hívja fel a figyelmet Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A cégvilág ezek szerint továbbra sem mutatja a konszolidáció semmi jelét, sőt az erős szeptember után októberben tovább gyorsult a végelszámolások alá vont vállalkozások számának növekedése. (Egy éve november elején még 12 ezernél kevesebbet mutatott a számláló.) 38 Infopark-építkezés Fotó: Schönberger Rajmund Augusztus harmadik hetének végéig céggel szemben indult végelszámolási eljárás, és a tendenciákat elnézve év végére ez a szám meghaladhatja a 20 ezret is jelentette be akkor Csorbai Hajnalka stratégiai igazgató, a társaság legfrissebb adataira hivatkozva. Nos, az év végére várt rekord szűk két hónappal korábban megdőlt. A végelszámolások növekedési üteme az év első felében volt rendkívül magas, akkor volt olyan hónap, amelyben az előző évi azonos havi felszámolásoknál 70 százalékkal több cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok vagy a hatóságok. A jelenség csak részben magyarázható a gazdaság gyenge teljesítményével, hiszen a fizetésképtelenségi eljárások száma korántsem emelkedik ilyen ütemben értékeli a hírt az Opten igazgatója, aki szerint a végelszámolások gyors növekedése mögött inkább a mérleget le nem adó cégekkel szembeni következetes hatósági fellépés húzódik meg. Az év első felében még sokkhatást kiváltó tempó az őszi hónapok növekedéséhez képest már nem is tűnik extrémnek érzékelteti az utóbbi két hónap változásait a szakember. A tulajdonosok által bezárt vállalkozások száma augusztus végére érte el a 15 ezret, a helyzet drámai

39 Gazdaság Economy romlását támasztja alá az is, hogy az újabb ötezer eljáráshoz mindössze két hónap kellett. (Ilyen tempóban már június végére megdőlt volna a 15 ezres határ.) A végelszámolások növekedési üteme szeptemberben még csak megközelítette a 100 százalékot, októberben azonban túl is lépett rajta. A tizedik hónapban 2185 cégnél húz- ták le a rolót, ez 105,7 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi 1023 volt. Az októberi adat önmagában 76-tal kevesebb ugyan a szeptemberinél, ám az minden idők második legtöbb új eljárást hozó hónapja volt az októberi szám az abszolút listán az ötödik helyen szerepel. Tavaly óta a cégek elektronikus úton kötelesek leadni megelőző évi üzleti eredményeiket, és azóta szankcionálja kényszer-végelszámolással a kötelességüknek eleget nem tevő társaságokat a törvény. Ennek a rendelkezésnek szerzett érvényt nagy tömegben az év elején a NAV és a cégbíróság, ám azóta lassult a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások növekedési üteme mondja Csorbai. Az Opten adatai szerint 2009-ről több mint 30 ezer cégnek nincs leadott mérlege, ehhez képest már nem is olyan sok az évi húszezer végelszámolás, amiben természetesen benne vannak azok a cégek is, amelyek bezárásáról kényszerből vagy józan mérlegelés után maguk a tulajdonosok döntenek. Az októberi adatok tükrében nemhogy nem javul a transzparencia a vállalkozások működését illetően, hanem gyorsuló ütemben romlik értékel a stratégiai igazgató. A D&B szakértői üdvözlik a törvénykezés törekvéseit, amelyek a korábbi pénzügyi beszámolót szándékosan nem leadó cégeket szankcionálják, és megakadályozzák a korlátlan új cégalapítást. Emellett azonban a cégminősítő szükségesnek tartaná, hogy olyan intézkedések is szülessenek, amelyek elősegítik, hogy a Magyarországra különösen jellemző kis méretű vállalati szektor növekedni tudjon, és a megbízható cégek kitűnjenek, jobb lehetőségeket kapjanak. Csorbai Hajnalka Fotó: Opten A mérlegleadás elmulasztása miatti kényszer-végelszámolás elrendelése hosszadalmas folyamat, amit a tulajdonosok fellebbezésekkel lassíthatnak. A hiányzó mérleg miatt felszólítást követően a NAV felfüggeszti a cég adószámát. Ha a cég az ezt követő 60 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, azaz nem tölti fel mérlegét, színre lép a cégbíróság, amely kezdeményezi a kényszervégelszámolást. Az erről szóló értesítés kézhezvétele után a cégnek 15 napja van arra, hogy feltöltse adatait és fellebbezzen. Ha ezt is elmulasztja, menthetetlenül bezárják. Normál esetben a végelszámolásról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki, így a hitelezőket elvileg nem éri kár az eljárás során. Más a helyzet akkor, ha kiderül, hogy a vagyon nem elég a hitelezők kifizetésére. Ilyenkor a végelszámolás felszámolásba fordul át. A végelszámolás ennek megfelelően alapvetően tisztességes útja egy cég megszüntetésének, de jellemző mutató, hogy Magyarországon a valódi végelszámolások százaléka végül felszámolási eljárásként fejeződik be.

40 Gazdaság Economy Cégszámváltozás megyénként (2010. október október 1.) 0,80% -2,27% -0,90% -0,30% 2,32% 1,39% 2,88% 1,64% 4,17% 0,73% -0,95% 4,64% -0,66% 1,20% 1,06% 1,32% 1,80% 2,83% -0,25% Csökkenő cégszám 2% alatti cégszámnövekedés 2-3% közötti cégszámnövekedés 4% feletti cégszámnövekedés 1,31% Hasonló tendencia mentén, bár nem ennyire látványosan alakultak a felszámolások. Októberben 1659 társaságot döntöttek be, ez az egy évvel korábbinál 223-mal több, a növekedés 15,5 százalékos üteme azonban jelentősen meghaladja a szeptemberben mért 4,7 százalékot. A minden idők harmadik legtöbb felszámolását hozó szeptember után az októberi adat csak a 8. helyre volt elég az örökranglistán, ám így is nagyban igazolja a korábbi borúlátó várakozásokat. A kumulált az év eddig eltelt része alapján számolt adatok hasonlóan reménytelenek: kilenc hónap alatt 1596-tal több céget vontak felszámolás alá, október végére 1819-re nőtt az egy év alatti különbség. Fogyó vállalkozások Sorrend Iparág CégszámváItozás Textilipar -2,84% 2 Epítőipar -1,17% 3 Papíripar -0,83% 4 Nemfém, ásványi termék gyártása (pl.: üveg-, csempe-, cementgyártás) -0,82% 5 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása -0,63% 6 Bútorgyártás -0,28% 7 Bányászat, kőfejtés -0,16% Forrás: Vidék Magazin-gyűjtés 40 Az idei tizedik hónapban 3817 vállalkozást indítottak, ezzel az idei új alapítások száma átlépte a 40 ezret. Tavaly októberhez képest ez 3,9 százalékos bővülés, ami gyorsabb a szeptemberben mért 2,36 százalékosnál. Ezt sem a cégvilág állapota, sem pedig az általános konjunkturális helyzet nem indokolja. Vélhetően továbbra sem csökken tehát érdemben a fantomcégek körforgása, és az elvben szigorú törvényi szabályozás sem éri el a célját. Míg 2008 őszén, a válságot megelőző időszakban 5,65 százalékkal bővült a hazai cégek száma, 2011 első félévében már csak 2,5 százalékkal, és a bővülés dinamikája továbbra is csökkenő. Idén szeptember végén 565 ezer társas vállalkozás működött Magyarországon, ami már csak 2,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában működő cégek száma, derül ki a Bisnode Csoporthoz tartozó D&B Hungária Kft harmadik negyedévére vonatkozó elemzéséből. Az új cégalapítások száma a 2010-es év azonos időszakához képest csökkent, mivel az elmúlt 3 hónapban vállalkozást jegyeztek be, míg harmadik negyedévében még 12 ezret. A stabilizáció egyik útja lehet a pozitív lista: ha egy cég időben és példás fizetési fegyelemmel egyenlíti ki számláit, kedvezőbb fizetési feltételekre számíthat, ezáltal javulhat a teljesítménye. Ilyen vagy ehhez hasonló megoldást, amely a fizetési tapasztalatrendszer segítségével megkülönbözteti a rosszul fizető, nagy késésekbe eső adósokat és a becsületes szállítókat, számos cég kínál a kkv-k számára. Szemben azonban a nyugat-európai gyakorlattal, ahol a társaságok többsége igénybe vesz ilyen szolgáltatást, Magyarországon a kkv-k alig néhány százaléka fordul hitelbiztosítóhoz vagy cégminősítő-

41 Gazdaság Economy höz. Pedig a számlafizetési információk mellett a tulajdonosok, vezetők korábbi cégkapcsolatait is érdemes megvizsgálni üzletkötés előtt. A vállalkozások száma az iparágak zömében nő, azonban egyre több olyan szektor van jelenleg hét, élen a textil-, építő-, és papíripari cégekkel, ahol csökkent a cégek száma egy év alatt. Az építőiparban például 2011 harmadik negyedévét hasonlítva a 2010-es év azonos időszakához, közel 1,2 százalékos cégszámcsökkenést látunk, ami bizonyítja a szektor egyre nehezebb helyzetét, a jellemző fizetésképtelenséget. Sőt, míg 3 hónapja a Bisnode Csoport magyarországi leánya arról számolt be, hogy a pénzügyi, biztosítási vállalkozások száma kiemelkedően, 10 százalék felett növekszik, addig ma azt láthatjuk, hogy a tendencia már ebben a szektorban is a csökkenés, és a cégek száma a legutóbbi évben már csak 9 százalékkal nőtt. Iparágak, ahol a legtovább tart pénzhez jutni Sorrend Iparág Átlagos pénzhez jutási idő (napokban) 1 Gumitermék gyártása 78 2 Papíripar 77 3 Papíripar 76 4 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 73 5 Információ, kommunikáció 64 Forrás: Vidék Magazin-gyűjtés Megyénként látszik, hogy a középső és keleti országrészben több olyan megye is van, ahol csökkent egy év alatt a társas vállalkozások száma. A legnagyobb 2,27 százalékos csökkenés Nógrád megyében történt; Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Békés megyében a nógrádinál jóval kisebb arányban csökkent a cégek száma. Az ország széttagoltságát jelzi, hogy gyakorlatilag az összes nyugati megyében növekedett a cégszám. Jóval átlag feletti a bővülés Vas és Pest megyében. Az átlagos fizetési határidő 30 nap körül van Magyarországon, sőt ha az elmúlt 3 hónapot vetjük össze harmadik negyedévével, akkor minimálisan bár, de csökkent a szám: ma átlagosan 29 napra fizetnek a cégek. Míg 2011-ben harmadik negyedévében a számlák 54 százalékát határidőben kifizették a cégek, egy évvel korábban csupán a kiállított számlák 48 százalékát. Sajnos ezzel egy időben a fizetési késedelem nőtt, ami arra utal, hogy a határidőben kiegyenlített számlák számának növekedése a fizetési feltételek szigorodásának és nem a fizetési morál javulásának köszönhető. Az elmúlt három hónapban a már eleve késve fizető cégeknél az átlagos fizetési késedelem majdnem elérte a 25 napot, ami meglehetősen magas, mivel harmadik negyedévében ez csak 17 nap volt. Azok a vállalkozások, amelyek jól működnek és nem küzdenek problémákkal, még meg tudnak felelni a szigorodó fizetési feltételeknek, míg a nehéz helyzetben lévő cégek egyre nagyobb fizetési késedelmekbe kénytelenek esni, azaz a cégvilág fizetési képesség területén kezd szétszakadni. A gazdasági helyzet által erősen sújtott iparágakban a legmagasabb a pénzhez jutási idő, azaz a fizetési késedelem és a fizetési határidő összege. A gépjármű-kereskedelemben, az építőiparban, a papíriparban és a gumitermékek gyártása szektorban több mint 70 napig tart, mire egy utalásos számla kiállításával hozzájut az eladó a pénzéhez. Írta: Molnár Csaba

42 Cégek Companies A Közép-Dunántúl vállalatai A Hankook magyarországi üzeme Fotó: Hankook Magyarország Közép-dunántúli régiója hasonlóan fejlett és gazdaságilag egymáshoz kapcsolódó megyéket tömörít. Ráadásul Komárom-Esztergom és Fejér, illetve Veszprém megye keleti széle jelentős ipari alközpontokat sorakoztat fel a központi régió körüli technológiai gyűrűben. A fővárost és Pest megyét nyugatról körülölelő Esztergom Dorog Komárom Tatabánya Oroszlány Mór Székesfehérvár Rácalmás Dunaújváros sarló sávja tulajdonképpen annak a keleti félkörívnek a nyugati tükörképe, illetve folytatása, amely feldolgozóipari alcentrumokat tömörít a kedvezőbb adózás, a nagyobb EU-támogatási lehetőségek és a viszonylagosan olcsóbb munkaerő miatt. Egy sarló és egy féltengely A Vidék Magazinban régiónként már elemeztük a Budapest és Pest megye körüli keleti sarló sávját a Rétság Hatvan Jászfényszaru Jászberény Szolnok Kecskemét nyomvonalon. A nyugati ipari sarló nyelét két Duna-parti település, az acél- és papíripari központ, Dunaújváros (Dunaferr, illetve a Prinzhorn-csoport két papírgyára, valamint a Delfort hasonló üzeme) és a gumiipari centrummá vált Rácalmás (Hankook) képezi. 42 A sarló félköríve pedig a szabadegyházi keményítő- és izocukorgyáron (Hungrana) át kanyarodik nyugat felé Székesfehérvárra. Itt, Fejér megye székhelyén fém- és autóipari (Alcoa, Denso, Visteon), illetve elektronikai (Videoton, Philips) központ alakult ki. A sarló tovább halad ezután elsősorban az autóiparra koncentrálni próbáló Mórig. Ezután a Komárom-Esztergom megyei gazdasági bázisok következnek: Oroszlány és térsége a Vértesi Erőművel, a GE és a Borg Warner gyáraival, Tatabánya a Bridgestone gumigyárral, a dán Grundfos szivattyúgyárával és a szintén dán Coloplast egészségügyi segédeszközöket gyártó üzemeivel, a japán Ashai Glas és a dél-koreai Samsung Chemical (műanyag alapanyagok), továbbá a spanyol Mivisa (konzervgyár) üzemeivel. Komárom a Nokia és a Foxconn mobiltelefonokat és távközlési berendezéseket előállító gyáraival büszkélkedhet kérdés azonban, hogy meddig. Ezután jön Nyergesújfalu (Zoltek szénszálgyártó) és Lábatlan a cementgyárral, majd Tokod (Kienle + Spiess elektromotor-alkatrészgyár) és

43 Cégek Companies Dorog (Richter Gedeon-üzem), végül pedig a sarló szűkülő hegye: Esztergom és környéke a Suzuki autógyárral és beszállítóival. Emellett még egy (fél)tengely figyelhető meg a régióban, amely Veszprém megye ipari központjait a 8-as út mentén (Devecser, Ajka, Herend, Veszprém, Pét, Várpalota) kapcsolja össze Fejér megye központjával, Székesfehérvárral, és így a nyugati félkörívvel. Távlatilag a 8-as út valódi, teljes értékű logisztikai tengellyé válhat, meghosszabbodva Dunaújvárosig juthat, ahol már kész az M8-as hídja, amely aztán keleten az alföldi Kecskeméttel és Szolnokkal folytatódva torkollhat majd bele a 4-es útba. energiatermeléshez kapcsolódó bányászat. Ezek az ágazatok azonban időről időre súlyos konjunkturális problémákkal küszködnek mindhárom megyében (Dunaferr, Vértesi Erőmű, Magyar Alumínium Zrt. és Alcoa). Az esztergomi Suzuki és beszállítóinak problémái Ami az autóipart illeti, a Közép-Dunántúl cégei komoly küzdelmet vívnak a jelenlegi válság során. Míg a Nyugat- Dunántúlon a győri Audi prosperál, az esztergomi Suzuki kemény időszakon van túl. Míg 2008-ban még 609 milliárdos forgalmat bonyolított az egyik legnagyobb magyar autógyár, 2010-ben már csak 428 milliárd volt az árbevétele. Nemcsak eladásai estek vissza, hanem ennek megfelelően a kisebb környékbeli cégeknek adott megrendelései is zuhantak. Ennek tudható be, hogy a szintén esztergomi Ryowa cég elbocsátásokra kényszerült. Az elektronikai részegységeket szállító vállalat idén áprilisban 34 dolgozót épített le, vagyis a létszám a felére csökkent a 15 milliárdos forgalmú cégnél. A Suzuki helyzetét súlyosbítja egy éleződő vita a német Volkswagennel. Ennek kapcsán Osamu Suzuki, a japán cég elnök-vezérigazgatója idén szeptember 22-én nyilatkozatot tett, miszerint a Suzuki meg kívánja szüntetni az együttműködést és a részvény-kereszttulajdonlást a Volkswagen AG-vel. A Suzuki nehézségei azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy a beszállítóknak is hanyatlaniuk kellene: a szintén esztergomi Kirchhoff Hungária Kft. látva legnagyobb megrendelőjének, a Suzukinak a problémáit, új piacokat keresett. Ennek meg is lett az eredménye: idén hatvan új állást hoztak létre a préselt karosszériaelemeket gyártó vállalatnál. Tizenkét millió eurót költöttek fejlesztésekre, így most már akár a PSA (a Peugeot-kat és Citroeneket gyártó cég), a Daimler (a Mercedest gyártó vállalat), a VW és a két amerikai cég, a Ford és a GM üzemeibe is beszállíthatnak. Móri gondok, veszprémi és székesfehérvári örömök 2+2 ágazat Hankook abroncsüzem Fotó: Hankook A hazai feldolgozóiparra jellemzően a közép-dunántúli megyék ipara is két fő tevékenységcsoportra koncentrálódik. Az egyik az autóipar (Suzuki, Denso, Visteon) és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek gumiipar (Hankook, Bridgestone), valamint a műanyag- és kábelgyártás. Az elektronikai, számítástechnikai és távközlési berendezésgyártás a másik fő bázis (Nokia, Videoton, Philips), amelyekhez akárcsak az autóiparhoz műanyaggyártó cégek is kapcsolódhatnak (Samsung Chemical). A régióban van két, egykor fontos nehézipari ágazat is: a fémipar és a fémiparhoz, illetve az Van azonban olyan társaság, amelynek nem tett jót a terjeszkedés az autóiparban: a DEH Dräxlmaier cég Fejér megyében Móron vett meg egy gyárat, de nem tudott munkát adni az embereknek, ezért 445 főt kellett elbocsátania az elmúlt időszakban az elbocsátást tavaly jelentették be, nem sokkal azután, hogy a Flextronics szintén móri autóipari üzemének Ázsiába telepítéséről is felröppent a hír. Idén viszont némileg jobb hírek érkeztek Mórról: egy másik autóipari beszállító sikeresen tevékenykedik: 154 millió forintot költött az FHL Björn Hungary Kft. fejlesztésekre, így a cég létszáma immár 250-re emelkedett 2011-re. Az autóipar bizonyos újjáéledésére jó példa 2011-ben a Continental Teves veszprémi beruházása is, amely 220 új munkahelyet jelent a királynék városában. A cég új üzemet épített ugyanis a megyeszékhelyen 3,8 milliárd forintból. Ráadásul az autóipar egyes szegmenseinek gyengülése még jót is tehet a régiónak. Székesfehérvárra például azért költözik át teljesen Csehországból egy autóipari beszállító, mert csökkentek a megrendelései, és összevonja két üzemét. Az autók klimatizációs csöveinek gyártásával foglalkozó 43

44 Cégek Companies Visteon Autopal így növeli teljesítményét Fejér megyében. (Az amerikai Visteonnak amúgy nagy gyártóbázisa van itt, Fejér megye székhelyén, akárcsak a másik alkatrészgyártónak, a japán Densónak.) Felfutóban a gumiipar Continental Teves, Veszprém Fotó: Continental A gumiipar a térség egyik erőssége kezd lenni. A japán érdekeltségű tatabányai Bridgestone cég a 2008-as és 2009-es 13 milliárd forintos árbevételét 23 milliárd forint közelébe növelte. Igaz, közben továbbra is veszteséges maradt, ami a gazdasági válság autóipari hatásait jelzi. A veszteség azonban jelentősen csökkent 2010-ben 131 millió forintra, a as 881 millióról. A Rácalmásra telepedett dél-koreai Hankook viszont dinamikusan bővül az utóbbi időben. A gyár 2011 októberére épült ki teljesen, összesen 550 millió euróból. A teljes kapacitás azt jelenti, hogy akár 34 ezer darab abroncs is készülhet naponta a Fejér megyei telephelyen, Dunaújvárostól északra. Több száz új munkahely jött létre így a térségben, a Hankook már 1900 dolgozót foglalkoztat. A fejlesztések 2009-től megkezdett második üteme egyébként 230 millió eurós beruházást jelentett. Új csarnokkal és ötven új munkatárssal gyarapodott egy Veszprém megyei gumiipari cég is: az immár 250 embert alkalmazó Kókai Tömítéstechnikai Kft. Ajkán több mint ezerféle terméket gyárt, elsősorban az autóipar számára. Beszállítanak a Knorr-Bremsének, a Mercedesnek, a MAN-nak és a Scaniának is. Elsősorban teherautókhoz használják fel a 2013-ig újabb létszámbővítést tervező vállalat gyártmányait. Bajban az alumíniumipar Az alumíniumot megmunkáló könnyűfémmű, az Alcoa- Köfém Kft. Székesfehérváron működik. E céget igen erősen Companies in Central Transdanubia 44 The industrial belt west of Budapest and Pest county, including Esztergom, Dorog, Komárom, Tatabánya, Oroszlány, Mór, Székesfehérvár, Rácalmás and Dunaújváros, is formed by regional centres of process industry, attracted by tax allowances, the possibility of larger EU subsidies, and relatively cheap skilled labour. In our earlier issues Country Magazine reported on the industrial belt east of Budapest and Pest county including Rétság, Hatvan, Jászfényszaru, Jászberény, Szolnok, and Kecskemét. The southernmost crescent of the western belt is formed by two settlements along the river Danube: Dunaújváros, with its steel and paper industry (Dunaferr, two plants of the Prinzhorn Group, and the Delfort factory), and Rác almás where tyre manufacturer Hankook set up shop. The industrial belt stretches further west through the starch and isoglucose factory in Szabadegyház (Hungrana), along the hub of Székesfehérvár, concentrating various companies in the car industry (Alcoa, Denso, Visteon) and electronics (Videoton, Philips). Next in the line is Mór, trying to focus on car industry investors. Further north, in Komárom-Esztergom county, are the Vértes power plant and the factories of GE and Borg Warner are in Oroszlány, while tyre manufacturer Bridgestone, two Danish companies (pump manufacturer Grundfos and medical supplier Colorplast), Japanese Ashai Glas, South Korean Samsung Chemical (plastic), and Spanish Mivisa (canning plant) settled in Tatabánya. The presence of mobile phone and telecom manufacturers Nokia and Foxconn in Komárom seems to be quite volatile. Nyergesújfalu (Zoltek carbon fibre manufacturer), Lábatlan (cement works), Tokod (Kienle + Spiess electric engine parts), and Dorog (Richter Gedeon pharmaceutical plant), brings closer to the tip of the western industrial crescent: Esztergom, with the Suzuki car plant and its suppliers. In the long run, road number 8 might become a fully fledged logistics axis, stretching all the way down to Dunaújváros, where the new Pentele bridge over the Danube is ready to serve the future motorway M8, opening a fast track towards Kecskemét and merging with road number 4 at Szolnok. Industry in Central Transdanubia relies mostly on car and parts manufacturing (Suzuki, Denos, Visteon) and its satellite suppliers of tyres, (Hankook, Bridgestone) plastic and cable manufacturers. The other notable branch is electronics, computing and telecom manufacturing and their chemical/plastic suppliers. Once dominant heavy industry namely steel works and mines supplying energy are now on the vane. Car manufacturing has also seen better days. Suzuki s 609 billion HUF turnover in 2008 dwindled down to 428 billion last year. Mór was betting on the car industry with mixed results. DEH Dräxlmaier bought a factory here but eventually had to lay off 445 staff. On the other hand, car parts manufacturer FHL Björn Hungary invested 154 million in Mór, now prospering with 250 employees. Continental Teves is another success story for Veszprém, where a new plant was built with a 3.8 billion HUF investment, creating 220 new jobs. Tyre manufacturing seems to be the driving force behind the region s economy.

45 Cégek Companies Növekedett az acéltermelés Dunaújvárosban sújtja a jelenlegi válság, hiszen mintegy ezer dolgozó elbocsátására kényszerült az elmúlt években. Az alumínium feldolgozásával foglalkozó cég forgalma is jelentősen viszszaesett: a 2008-as 217 milliárdról 2010-ben 131 milliárdra zuhant az árbevétel. A másik alumíniumipari központ Ajka, ahol a tragikus vörösiszap-ömlésről elhíresült MAL Magyar Alumínium Zrt. üzemei működnek. A MAL Zrt.-t a tragédia után egy ideig kormányzati felügyelet alatt tartotta a magyar állam, és ezalatt hajtották végre a biztonságosabb, úgynevezett száraztechnológiára való átállást. A hatóságok az elmúlt hónapokban ugyanakkor 135 milliárd forintos bírsággal sújtották a MAL Zrt.-t a katasztrófa után. A cég vitatja és bíróságon támadta meg a bírságról szóló határozatot. Ugyanakkor szeptemberi állásfoglalásukban, a bírságra reagálva a MAL vezetői azt is hangsúlyozzák: az állami felügyelet időszakát követően is folytatták a megbeszéléseket mind az állam, mind a jelentősebb hitelezők képviselőivel. Ennek eredményeképpen kidolgoztak egy olyan megállapodási tervezetet, amely a jogerős ítélet megszületéséig a felek együttműködésére alapozva lehetővé tenné a munkahelyek megtartását, a MAL értékének folyamatos növelését. Az alumíniumipar tehát komoly válságban van, és ennek áthidalását a környezeti katasztrófa egyáltalán nem segítette. Dunaferr, csapolás Fotó: Dunaferr Ami a vas- és acélgyártást, illetve Magyarország legjelentősebb ágazatbeli cégét, az ISD Dunaferrt illeti, a dunaújvárosi cég átláthatósága jelentősen csökkent, amióta kikerült a 2000-es években a magyar menedzsment, illetve a magyar társaságok tulajdonosi irányítása alól. A cégcsoport jelenleg alighanem ukrán és részben áttételesen orosz tulajdonban lehet. (A Dunaferr kezében van egyébként a csődbe ment diósgyőri acélmű vagyonának nagy része is.) Az orosz befolyás növekedését jelzi: a Dunaferrnél októberben jelentették be, hogy általános vezérigazgató-helyettessé az orosz Japanese Bridgestone in Tatabánya boosted their 13 billion HUF turnover in 2008 and 2009 to 23 billion, significantly working off its massive mid-crisis losses. South Korean Hankook in Rácalmás is surging ahead. The 230 million Euros worth second phase of the 550 million Euro investment was completed in October this year. The factory is now ready to roll at full steam, capable of turning out 34 thousand new tyres every day. Hankook alone employs 1900 staff, and hundreds of jobs in and around Rácalmás are catering for the plant. Chinese telecom giant Huawei have recently assured Foxconn in Komárom of uninterrupted supply orders. Nokia, however, is less fortunate. The largest local employer still offers jobs to nearly four thousand staff, but thousands more were made redundant in subsequent waves over the past four years. Nokia is globally struggling to keep afloat, and this Hungarian town feels the whiplash the hard way. Locals put their faith in Nokia s deal with Microsoft and the new operation system that might boost sales figures worldwide. The stark reality gives less cause for confidence. Recent rumours from Helsinki suggest that labour-intensive manufacturing is most likely to be relocated to Asia. Székesfehérvár retained its status as the centre of electronics manufacturers in the region. The presence of Videoton and Philips is truly a magnet for smaller businesses was a good year for Videoton, with a record breaking 90 billion HUF turnover. Management predicted 15 percent growth for 2011 in January, then lowered the stakes to 10 percent halfway through the year, now settling for anything between 0 and 5 percent, if they are lucky. Orders have dropped, European markets are slow. Danish pump manufacturer Grundfos is investing 2.8 billion HUF in their plants in Tatbánya and Székesfehérvár. Electric engine parts manufacturer Kienle + Spiess Hungary in Tokod is also clambering up on their feet, with a 12.8 billion HUF turnover compared to 8.5 billion in 2009, slowly approaching the last healthy sales figures of 2008 (14 billion HUF). On a sadder note, companies that couldn t make it include Finnish refrigerator manufacturer Helkama Forste in Tata, laying off more than a hundred staff. Samsung Chemical opened a new plant this year in Tatabánya, giving job opportunities for a hundred people, producing raw materials for notebooks and displays. An affiliate of Karsai Holding, Extruform- Karsai was built for 450 million HUF in Székesfehérvár, producing luggage parts, and gaskets for cars and light fixtures. Jüllich Glas Holding invested 2.5 billion HUF in the production of solar panels here. Spanish company Mivisa built a plant outside Tatabánya, producing cans for the processing industry. Peremarton Fertilizers stopped production temporarily in October, laying off 60 staff. A major player in fertiliser production, the nitrogen works in Pét, part of Bige Holding, celebrated its 80th anniversary with promising sales figures, their turnover having reached the 2008 mark of 64 billion HUF again, after plummeting to 43 billion in Wood processing seems to survive the crisis better than others. Furniture manufacturer Árkossy Kft. built a new plant and warehouse in Herend, while the second largest floorboard manufacturer in Hungary, Bakonyerdő Zrt. started a 2 billion HUF investment to modernise their factory in Zalahaláp over the next three years. 45

46 Cégek Companies Jevgenyij Tanhilevicset nevezték ki. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés adataiból azért lehet következtetni a Dunaferr helyzetére. Ezek szerint 2011-ben felfutás volt tapasztalható a hazai acéliparban, igaz, ez elsősorban az exportnak köszönhető. A termékek 70 százalékát ugyanis a külföld vásárolja meg. A teljes magyar acéltermelés idén szeptemberben majdnem elérte az 1,3 millió tonnát, ami meghaladja a év összes teljesítményét (1,25 millió tonnát). Ebből a Dunaferrtől független ÓAM Ózdi Acélművek Kft. nagyságrendileg a százezres mennyiség körül mozog, így a Dunai Vasmű bővülő termelése határozza meg a hazai gyártás több mint 90 százalékát. A bányászat is csak vergődik Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája a Fejér megyei Pusztavámon működik. A Márkushegyi Bányaüzem azonban a Vértesi Erőmű Zrt.-hez tartozik, amely a Komárom-Esztergom megyei Oroszlány közelében működteti az erőművét. Az erőmű és a barnaszenet kitermelő bánya sorsa azonban megpecsételődött: aligha kapnak sokáig haladékot, és a következő években alighanem bezárják őket. A bányában járva e sorok írója azt tapasztalta, hogy a bizonytalanság miatt egyre nehezebb szakembereket találni a kitermelés folytatásához. Persze a munkások többsége inkább az állásáért aggódik, s attól is félnek, hogy ha elbocsátják őket, akkor elvesztik az addig megszerzett nyugdíjkedvezményeiket. Ami a pedig a térség bauxitbányászatát illeti, a Bakonyban főleg a vörösiszap-katasztrófa által érintett MAL Zrt. működtet még főleg bányákat a veszprémi Halimbán és Bakonyoszlopon. Különleges hely Fehérvárcsurgó és Kincsesbánya környéke Fejér megyében, ahol Európa egyik legfontosabb üveg-, illetve kvarchomoklelőhelye található. Erre épül az Üveg-Ásvány Bányászati Ipari Kft. tevékenysége is többek között. Bár a cég árbevétele minimálisan csökkent 2010-ben, 1,38 milliárd forintra, azonban ez nem jelentős visszaesés a 2009-es 1,42 milliárdhoz képest. Mindemellett meg kell még említenünk Fejér megyében Gántot, ahol egykor Európa legnagyobb bauxitbányája volt, ma viszont már csak kőbányászat folyik itt. A Gánt-Kő és Tőzeg Kft. nevű cég Orbán Viktor miniszterelnök édesapja és 46 Műszakváltás a mányi szénbányában, Tatabánya, 2003 Fotó: Benkő Imre testvére tulajdonában van: árbevétele pedig 407-ről 446 millió forintra nőtt 2009-ről 2010-re. Egy másik gánti cég, a Dolomit Kőbányászati Kft. árbevétele viszont jelentősen csökkent ről 2010-re: 1,34 milliárdról 1,04 milliárd forintra. A Dolomit Kft. többségi tulajdona cégadatok szerint a miniszterelnök édesapjáé, idősebb Orbán Győzőé. A legnagyobb kérdőjel: mi lesz a Nokiával és Komárommal? A kínai Huawei nemrég megerősítette, tovább dolgoztat a komáromi Foxconn céggel, tehát a városban biztosan marad egyelőre távközléssel kapcsolatos gyártás, de a legnagyobb kérdőjel továbbra is ott lebeg a határváros fölött: mi lesz a Nokiával? Komárom legnagyobb foglalkoztatójánál több mint egy éve drasztikusan több ezer fővel csökken a létszám (ebben benne vannak a szezonálisan dolgoztatott emberek is). A jelenleg is még mintegy 3-4 ezer főt foglalkoztató Nokia világpiaci nehézségei kézzel foghatóan érzékelhetők a városban is. Ha most sikerül a Microsofttal az összefogás, és az új operációs rendszerrel piacra dobott új Nokia-termékek sikeresebbek lesznek, még valamennyire bizakodhatnak az itteni dolgozók, de hosszabb távon aligha van okuk sok reményre. A nagy munkaerőt igénylő gyártási tevékenységeket ugyanis a finn cég ezt a helsinki központtól szerzett információk alapján tudjuk Ázsiába telepíti át. Persze maradnak majd az európai piacot kiszolgáló, elsősorban szolgáltatási jellegű tevékenységek Komáromban, de ezek ellátásához lényegesen kevesebb emberre lesz valószínűleg szükség. A komáromi távközléshez kapcsolódó gyártási tevékenységet tovább zsugorította a Nokia-beszállító Savcor Komárom Réteggyártó Kft. felszámolása is. Ez a cég rugalmas nyomtatott áramköröket gyártott a Nokiának a 2000-es évek elejétől, egykor száz embert is foglalkoztatott, és forgalma meghaladta az egymilliárd forintot is. Videoton és Philips: vegyes hírek az elektronikából Nokia termelés Fotó: Nokia Az elektronikai cégek a régióban talán Székesfehérváron képviseltetik magukat a legnagyobb számban. Ennek oka a

47 Cégek Companies Videoton és a Philips városbeli jelenléte. A megyeszékhely meghatározó vállalata, a Videoton tavaly rekord árbevételt ért el, 90 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Lakatos Péter, a cég vezérigazgatója ezzel kapcsolatban a Vidék Magazinnak elmondja, hogy 2011-ben az év elején még azt hitték, akár 15 százalékkal is bővülhettek volna az egész esztendőben, de az év felénél 10 százalékra módosították a várakozásaikat, lapzártánk idején viszont már csak 0-5 százalékos növekedésben bíznak a cég vezetői. Ennek oka a nyugat-európai piacok, a megrendelések gyengülése. A különböző cégadatokból és más hírekből is tudni lehet, hogy a Videoton a Közép-dunántúli régióban és az ország számos pontján működtet cégeket. Marcaliban például új megrendelést kapott az ottani akkumulátor-csomagokat (battery pack) összeszerelő gyáregységük, a VT KEP Kft ben. A VT Plastic nevű vállalkozásuk pedig Székesfehérváron és Veszprémben is jelen van. Veszprémben azonban augusztusban leégett az az üzemcsarnok, amelyet a polisztirol alapanyagból csomagolóanyagot előállító Wolters Hungaria Kft. bérelt a Videoton Ipari Parkban. Egy kellemesebb hír is jött azért: az olaj- és energetikai ipari szabályozó szelepeket gyártó Emerson Process Management új üzemet hozott létre a fehérvári Videoton Ipari Parkban. Fontos még, hogy a Videoton idén vásárolta meg a hajdúnánási Ventifilt légtechnikai berendezéseket gyártó gépipari társaságot. Az elektronikai ágazatról kialakuló vegyes képet támasztja alá a Philips bejelentése is. A cég Székesfehérvárról kiszervezi a szájhigiéniai eszközök, az elemes borotvák és a telefontartozékok végszerelését és csomagolását, így leépítések várhatók a holland érdekeltségű vállalatnál. gyártanak az új üzemben műanyag alapanyagot. A Karsai Holding leányvállalata, az Extruform-Karsai Műanyagipari Zrt. 450 millió forintos beruházással valósul meg. Székes fehérváron bőröndalkatrészeket, tömítési rendszereket, az autóiparban és világítótestek gyártásánál használt profilokat készítenek majd. Ugyanitt napelemek gyártásába kezdett a Jüllich Glas Holding 2,5 milliárd forintért. A spanyol Mivisa a Tatabánya határában konzervdobozokat gyártó üzemet létesített eközben. Dorogon is bővült a termelés a Sanyo ottani napelem-összeszerelő üzemében. A cég 300 új munkahelyet teremtett egy 4,5 milliárd forintos beruházás révén, és így az egyik legkorszerűbb ilyen gyárat hozta létre Európában. A mezőgazdaság problémáit jelzi, hogy a Peremartoni Fertilizers Kft.-nél szüneteltették a műtrágyagyártást októbertől, ezért hatvan embert bocsátottak el. A térség és egész Magyarország meghatározó műtrágyagyára ugyanakkor, a Bige Holdinghoz tartozó péti Nitrogénművek amely idén 80 éves újra elérte a 2008-as szintet 2010-ben, és forgalma ismét 64 milliárd forint fölé emelkedett a 2009-es visszaesés (43 milliárd forint) után. A fa- és bútoriparban pedig némi élénkülés tapasztalható idén: új csarnokot és raktárakat épített a herendi bútorgyártó és -tervező, az Árkossy Kft. Ugyancsak fejleszt a Bakonyerdő Zrt., amely zalahalápi parkettagyárát kétmilliárd forint ráfordítással korszerűsíti a következő három évben. A zalahalápi üzem amely nevével ellentétben Veszprém megyében van az ország második legnagyobb parkettagyára. Írta: Szegő Iván Miklós Unifine Food & Bake Ingredients Hungária Kft Valamivel jobb hírek a gépgyártókról Kellemesebb hírek érkeznek ugyanakkor a gépgyártó vállalatokról a régióból: a dán szivattyúgyártó cég, a Grundfos 2011-ben 2,8 milliárd forintot költ két tatabányai és egy székesfehérvári gyárának fejlesztésére. Ez a tavalyi 2,5 milliárdos beruházásokhoz képest is előrelépés, amikor Tatabányán növelték a szennyvízszivattyú-gyártási kapacitást. Átvészelte a válságot egy tokodi gépgyártó is. Az elektromotorokhoz alkatrészeket gyártó Kienle+Spiess Hungary Kft. visszatornázta magát, és 12,8 milliárd forintos forgalmat realizált a 2009-es esztendő után, amikor csak 8,5 milliárdos volt az árbevétele (bár még így is elmaradnak a 2008-as, majdnem 14 milliárdos forgalomtól.) A Kienle+Spiess logisztikai centrumot is létrehozott Tokodon közben, ami 200 milliós bevételt termelt 2010-ben. Persze nemcsak jó hírek érkeznek a gépipari cégekről sem: felszámolás alá jutott a tatai hűtőgépgyár. Ezt egy finn cég üzemeltette: a Helkama Forste Kft. felszámolása több mint száz ember munkahelyének megszűnését jelenti. Tudás Kreativitás Fejlesztés Tudás. Hosszú évek piaci tapasztalatára építve a Unifine megbízható tanácsokkal szolgál és megosztja tudását partnereivel. Fejlesztés. A lehetőségeket, fejlesztéseket szem előtt tartva az új termékekre és techikákra összpontosítunk. Kreativitás. Híd az innovatív fejlesztések és trendek között, amely lehetővé teszi izgalmas, új termékek széles körű felhasználását. Faipar, műanyagok, napelemek: kitörési pontok? Tatabányán nyílt meg 2011-ben a Samsung Chemical Kft. új gyára, ahol százan dolgoznak. Laptopokhoz és monitorházakhoz Unifine Food & Bake Ingr. Hu. Kft 2144 Kerepes Vasút utca 42. Telefon Telefax info@unifine.hu Web 47

48

49 Élelmiszer Foods Jócskán drágult az édes élet Akárhogyan is alakul az év végi forgalom, az édességgyártók szájízét már megkeserítette a kilogrammonként 100 forintos chipsadó. Amiatt máris mintegy 15 százalékkal emelkedtek a bolti árak. Sánta Sándor, a Bonbonetti Csoport vezérigazgatója, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke úgy becsüli, hogy a drágulás legalább 10, de inkább 15 százalékkal csökkenti is a forgalmukat. Már novemberben érzékelték, hogy nincs akkora mozgás a polcokon, mint akár a korábbi válságévekben is volt. Sánta Sándor szerint az új helyzet miatt a cégeknek alapjaiban át kell gondolniuk a teljes stratégájukat. A Bonbonetti már meg is kezdte az átszervezést. Idén új piaci szegmensekbe tört be, például a Waffino ostyaszelettel, illetve a tartósítószer- és színezékmentes tibi KID-család tagjaival. Az exportban is újítottak, hazánkban elsőként UTZ (azaz társadalmi felelősséggel előállított) termékek gyártását kezdték meg a Benelux piacokra. A vezérigazgató szerint ezekre azért van szükség, mert a piaci bizonytalanság ismeretében innovációk nélkül borítékolható a további visszaesés. Bár az édességek piacát itthon is a Kraft Foods vezeti (főként a táblás, szeletes termékeivel), a karácsonytájt oly kelendő szaloncukrok eladásában a Bonbonetti áll az élen. Ők a tibi szaloncukrok mellett idén már a teljes Bonbonetti szaloncukorcsaládot valódi csokoládéval mártják, tovább javítva termékeik minőségét. A verseny azonban korántsem csak ezen dől el. Sánta Sándor úgy becsüli, hogy a mintegy 4 ezer tonnás hazai szaloncukorpiac 30 százaléka fekete, azaz a magyar gyártóktól az áru egyharmada számla nélkül kerül a boltokba. A 25 százalékos áfa megtakarítása pedig irreális árversenyt indít Sánta Sándor tánk után nyitotta meg a fővárosi Vörösmarty téren, a volt tőzsdepalotában, az Orco bevásárlóközpontjában a legújabb exkluzív cukrászdáját. A Gerbeaud-val átellenben, a 240 négyzetméteres üzletben kávézó és egy csokoládé látványműhely is várja az édesszájúakat. A pár héttel ezelőtt nyílt kőbányai üzlet után a Vörösmarty téri lett a huszonötödik Szamos cukrászda. Újdonság náluk a sokféle töltött Szamos szaloncukor gyártása is, melyekből kezdetben mindössze 30 tonna, azaz kevesebb, mint a piac egy százaléka a gyártási tervük. Folyamatosan fejlesztünk, előre megyünk, nemcsak új termék kell, új csomagolások és új üzletek is, ezzel lett erős a Szamos a piacon sorolja Kelényi Gyula tulajdonos a megmaradás receptjét. A marcipános cég számára az idei év az ágazatban igencsak ritka 5 10 százalék körüli forgalombővülést hozhat. Ezt Kelényi Gyula főleg az exportnak tulajdonítja, mert az osztrák és német piac jobban húz, mint a hazai, és ott 30 százalékos növekedést is el tudtak érni. Abban viszont egyetért Sánta Sándorral, hogy ha lesz is, szerény lesz a hazai karácsonyi csúcs. Az idén már azzal is elégedett lenne, ha az év végi forgalom 10 százalékkal meglódulna. Írta: Schnier Antal Fotók: Ferenczy Dávid Kelényi Gyula Az innovációs készség a rossz hírek ellenére sem veszett ki a hazai gyártókból. Minden cég megpróbál új ízekkel, új formákkal kirukkolni. Az idei karácsony szaloncukordivatjában például a Gerbeaud-szelet ízű szaloncukor és a mogyorókrémmel töltött különlegesség a sztár. A fejlesztésre tett a Szamos Marcipán Kft. is. Lapzár- 49

50 Élelmiszer Foods Új halak hazai vizekben Egyebek mellett ausztrál süllővel, lapátorrú tokkal meg afrikai harcsával igyekeznek felvenni a harcot a hazai termelők a magyar halpiacra benyomuló lazacokkal és pangaziuszokkal. Van is mitől félniük, hiszen a hazai fejenkénti szerény, 3,8 kilogrammos fogyasztás majd fele már tengeri jószág. Halászberkekben úgy tartják, amikor jó évjárata van a bornak, akkor jó a haltermés is. Ez 2011-ben beigazolódni látszik. A borászok sem panaszkodhatnak, s a halak súlygyarapodása is hetekkel tovább tartott a szeptemberi, októberi nyárban. Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint így az országos vízi termés meg is haladja a szokásos 20 ezer tonnát. Szerinte az elmúlt 6 8 évben már minőségi panasz sem lehet a magyar halra. A kukoricával túletetett, zsíros tógazdasági jószágok kora lejárt, eredményes volt a gazdaságoknak a Minőségi magyar hal embléma köré szervezett mozgalma. A halas pult mellé kitett származásigazoló plakátokon már feltüntetik a termelő nevét, s az áru származási helyét. Ugyancsak viszonylagos újdonság a feldolgozott hazai termékek piacra kerülése. Ma már az üzletekben is kapható halpástétom, halkolbász, halfelvágott és különböző konyhakész halféleségek. Sikerült is kicsit stabilabbá tenni a hazai keresletet. Míg 20 éve a karácsonyi bevásárlás idején adták el a termelés százalékát, ma már csak 25 százalékos az év végi csúcs. Bár az átlagos fogyasztás nem éri el az egy főre jutó évi 4 kilogrammot, vannak halas paradicsomok is az országban. Például Baján 23 kilogramm a fejadag, épp annyi, mint Szegeden. Ez utóbbit Lévai Ferenc nagyrészt Frank Sándor szakács munkásságának tulajdonítja, aki igazi halas gasztrokultúrát honosított meg a városban és vitt el immár Lévai Ferenc Budapestre is. De van még más kihasználatlan módja is a fogyasztók megnyerésének. Szinte minden településünk 50 kilométeres körzetében van halgazdaság, így hozzá lehetne jutni friss halhoz Borbély Gyula 50 Lapátorrú tok

51 Élelmiszer Foods mondja Lévai Ferenc. Most éppen azon dolgozunk, hogy minél több tónál értékesítsék helyben is a halakat. Ez a fogyasztóknak azért is lenne nagy nyereség, mert a halgazdasági ár jelenleg a busánál kilónként mindössze 180, a kárásznál 200, a pontynál 600, de még a süllőnél is csak 2000 forint. Ám a tengeri halak piaci térnyerésével szemben még ez Ausztrál süllő (barramundi) is kevés lehet. Ezért némely gazdaság itthon újnak számító fajták meghonosításával is próbálkozik. Lévai Ferenc szerint a magyar halasstandok visszafoglalásában az afrikai harcsa évi 1500 tonnás termelése mellett, a barramundi mostani piacra kerülése lehet nagy dobás. A Jászkiséri Halas Kft.-ben nevelik a barramundit, azaz az ausztrál süllőt. Ez eredetileg tengeri hal, de sikerült hozzászoktatni az édesvízhez. Az intenzív, melegvizes közegben nagyon gyorsan fejlődik, és kiváló minőségű a húsa. Szálka nélküli és szinte minden halételt el lehet belőle készíteni. A barramundiból még a termékbevezetés időszakánál tartunk, meg kell ismertetnünk a piaccal mondja Borbély Gyula, a Jászkiséri Halas Kft. vezetője. A Metróban, a Corában és a Tescóban már kapható, a cég mintegy tonnás készlet- tel várja az év végi vásárt. A másik csodahal már nem éri el az idei k a r á c s o ny i asztalokat, ő jövőre lép színre. A tógazdaságok ugya- nis a Mississippi-deltájában őshonoss lapátorrú tokkal is próbálkoznak, amely egyszerre termel kaviárt és ad kiváló halhúst. Nagy előnye, hogy ez a fajtaa áramló víz híján jól érzi magát a tavakban is, ráadásul beéri plank- tonnal, mint a busa. Míg 2 éves korában egy ponty 60 deka, addig ez a hal akkorra már 2,5 kilogramm. Rétimajorban 30 mázsa 4-6 kilós jószág várja, hogy esetleg megérje a 6-8 évet, amikor már ikrával is tud szolgálni. Amelyiknek nem lesz ilyen szerencséje, az már jövőre a pultokra kerülhet. Nagyjá- ból a süllő árában mérhetik ki a húsát. A Chateau Vincent (Garamvári Vencel márkája) szortimentjéből az extra brut (csontszáraz) kategóriájú Chateau Vincent ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ebben a chardonnay alapú pezsgőben a cukor nem fedi el az igazi szépségeket, az olvadékony textúra gyümölcsösségét, sokhangúságát. A Chateau Vincent extra brut 6 fokra hűtve gasztronómiai generalista, édes étkeket is képes kísérni. Írta: Schnier Antal és Bihari Tamás 51

52 Történelem History A magyar pezsgő A pezsgő feltalálójának Dom Perignon abbét, az hautvillers-i bencés kolostor pincemesterét tartják, aki ig tevékenykedett a kolostor borszakértőjeként. A pezsgő kifejlődése azonban hosszú folyamat volt, felfedezése nem egyszeri esemény, hanem hosszú borászati, piaci és technológiai fejlődés és a sajátos véletlenek sorozata hozta létre. A nagy magyar sikertörténet az idén 130 éves Törley névhez fűződik. Brit kalmárok már jóval Dom Perignon előtt cukrozták a szigetországi szájaknak túl savas és száraz champagne-i borokat. Tavaszodván aztán a cukor újra erjedni kezdett a palackban, a fermentáció során képződő széndioxid izgalmas habzóborrá változtatta a tartalmát. A pezsgőgyártásnak ez a lényege: készítek egy jó kis alapbort, savasat, könnyűt és neutrálisat, majd ismét cukrot juttatok bele. Ez a liqueur de tirage, a tirázslikőr, mely az alapborban oldott nád- vagy répacukor, esetleg finomított, édes mustsűrítmény, citromsav és pezsgőélesztő elegye. Ettől a bor újra erjedésnek indul, minek során a cukor az élesztők szorgos munkájának köszönhetően alkohollá változik, s közben széndioxid képződik. Ám ennek során a palackban uralkodó nyomás a hat bar nyomást is elérheti, ami jóval több, mint ami egy átlagos személygépkocsi gumiabroncsát feszíti, ezért eleinte az üvegek zöme szétrobbant. Köszönet a hadiiparnak A pezsgő készítése akkor vált lehetővé, amikor megjelent a vastag falú palack, és akkor vált iparszerűvé, amikor Chaptal 52 francia vegyész nyomán szabályozni kezdték a cukor, azaz a képződő szénsav mennyiségét. A hadihajó-építés védelmére 1650-ben I. Jakab betiltotta az üveghuták fával való fűtését, a széntüzelésű olvasztókemencékben a palackok sötétzölddé és vastag falúvá dermedtek, ez volt az első lépés. A technológiai újítások sorozata (a cukortartalom szabályozása, a palackban maradó seprő kiseprésének hatékony módja, a parafadugó elterjedése, az agraffe, azaz a drótkengyeles dugó bevezetése stb.) jórészt a 19. században zajlik le, ekkor alakul ki a klasszikus, palackban érlelt pezsgő gyártásának a metódusa. A pezsgő ideáltípusa a száraz fehér. Az igazi pezsgő brut (száraz, cukra 15 g/l alatt), gyöngyözése elegáns és tartós, habja kemény és lassan oszlik, vékony gyöngysorok szaladnak benne az ég felé. Szájban olvadékony, az élénk savak hátterében érleltség ízjegyei. 6 8 fokra le kell hűteni, kaviár, osztriga, lazac, egy kis spárga, sonka, sőt olajos magvak, tehát nem nagyon fűszeres-csípős, illetve nem túl savanyú és édes ételek ideális kísérője.

53 Történelem History Jaj a legyőzöttnek! A komoly invesztíciókat igénylő, a befektetett tőkét sokáig hevertető, macerás előállítású, nagy kézimunka-igényű, tehát méregdrága champagner először az arisztokrácia itala volt. A francia királyok koronázási bora a londoni, párizsi, bécsi és pesti mondén társaság elegáns és érzéki ajzószere lett. Mert a pezsgő nemcsak finom, hanem a relatíve alacsony alkoholtartalma miatt (míg a bornál ez átlag 12,5 százalék addig a pezsgőnél csak 10 százalék), könnyen fogyasztható, a szénsav viszont gyorsabban juttatja el a boldogságot adó könnyű szeszt az agyba, mint az úgynevezett csendes borok. Pozsonyban megpezsdült az úri nép A magyar pezsgőgyártás 1825-ben Pozsonyban, a diéta, azaz az országgyűlések városában indult meg, a franciák után másodikként a glóbuszon. Pozsonyban a fizetőképes keresletet biztosító nemesség elitje hosszabb időkre koncentrálódott, így lett a város a magyar pezsgő történetének első központja, a második később Budafok lett. Három pezsgőgyár is létesült. A monarchia gazdasági fellendülése, a városiasodás, a polgárság és a honi középosztály fejlődése, a nemzeti jövedelem fél évszázadon át tartó, három százalék fölötti növekedése, a modernizáció és a hosszú stabilitás együttese megteremtette a pezsgőipar fejlődésének feltételeit. Pozsony, Tata, Pécs mellett gyárak nyíltak Aradon, Velencén, Budapesten között 21 pezsgőgyár létesült, igaz, meg is szűnt 16, mert a piac hullámzásaival csak az erősebbek tudtak megbirkózni. Marketingháborúban a franciákkal A legnagyobb és máig tartó, idén 130 éves sikertörténet a Törley névhez fűződik. A kedvező társadalmi és gazdasági klíma előhívta a tehetséges, vállalkozó szellemű, kreatív geket is. Törley József, a birodalom és a szuperbrand megala- személyisépítója ilyen értelemben korának, a dualizmusnak a hőse volt. Eredményeiből, innovációiból és megnyilatkozásaiból egy nagyon eredeti, kreatív és dinamikus karakterre lehet következtetni. Intenzív és sikeres marketing-kommunikációval törte meg a francia pezsgő egyeduralmát a magyar piacon. A nagybirtokos és a nagypolgár Párizsban és Bécsben bulizott és a francia pezsgőt fogyasztotta, az úri középosztály őket követte, a polgári középosztály pedig hajlamos volt az úrit mímelni-majmolni. Törleynek ezt az attitűdöt kellett átállítania. Gigászi reklámkampányokat folytatott, melyekben a kor minden médiumát felhasználta a művészi plakáttól kezdve a feltűnést keltő, reklámhordozó teherautókig. A millenniumkor a Törley-pezsgő már mint a magyar ipar büszkesége szerepelt, a századforduló operett-magyarországán a cafék, orfeumok és lokálok népszerű itala volt. A magyar pezsgőpiac történetében két komolyabb hullámvölgyet látni: a két háborút követően, a 20-as és az 50-es években esik vissza a termelés és zsugorodik össze a piac. A 20-as években a fogyasztás drámai módon zuhan, a világválság alatt az éves forgalom 200 ezer palackra tehető. A fejlődés jeleit csak a krízist követően láthatni, a háború kezdetén ismét egymillió palack körül jár. A háború katasztrofálisan végződik a Törley számára júliusában az amerikai bombázók Csepel helyett véletlenül Budafok fölött oldják ki a bombáikat, a Törley gyártelep főépülete megsemmisül, a töltésre váró bor elfolyik. Ami megmarad, azt szovjet katonai őrség őrzi, ami a kecskére bízott káposzta esetének felülmúlhatatlanul groteszk példája az államosítás éve, a Rákosi-éra nem igazán kedvez a polgári társasági élethez kötődő terméknek, a pezsgőgyár a likőripar kezelésébe kerül. Ám a profit reménye az 50-es évek közepétől előhívja az illegalitásból a magyar pezsgőt. A tankerjesztést 1963-ban vezetik be (ekkor nem a palackban, hanem nagy fémtartályokban erjed a pezsgő, ami gyorsabb és olcsóbb eljárás, ugyan kevésbé komplex, de jó minőségű terméket hoz létre). A Törleyt is magában foglaló Hungarovin-konglomerátum a rendszerváltás előtt évi 30 millió palack pezsgőt vitt a piacra, a milliós export zöme szovjet és NDK-s poharakba került. Maradt erő a márkában A Törley-márka a kombinátos évtizedek alatt sem romlott le, noha a mennyiségi szemlélet uralma alatt olyan brandek is tönkrementek, mint a Bikavér. A Törleynél a termékpiramis tetején mindig ott voltak a hagyományos, champagne-i metódussal palackban érlelt pezsgők és a populáris termékei is jó minőséget képviseltek a maguk kategóriáján belül. Ezzel is magyaráz- ható, hogy a legújabb korban a Hungarovint, benne a Törleyt 1992-ben privatizáló Henkell und Söhnlein 2005-ben a Törley Pezsgőpincészet nevet adta az egész konglomerátumnak, amelybe tucatnyi márka, pincészet és pezsgőgyár tartozik. A Henkell amúgy nem átlagos multinacionális vállalatként működik, hanem a régi, jó nemzeti-helyi márkák felfuttatásában lát fantáziát. A magyar piac óriásbolygója mellett egyetlen prémium termékeket készítő pincészet ér el jelentősebb piaci sikereket, a Chateau Vincent-t. Érzékelhető a pezsgő és a habzóborok iránti igény növekedése és vannak ígéretes innovációk is. Utóbbiak közül mindenekelőtt Szentesi József kézműves pezsgőit kell említeni, melyek kiváló termékek, de csak nagyon kevés kerül belőlük a piacra. Írta: Tompa Imre Fotók: Törley Pezsgőpincészet 53

54 Cégek Companies Az OTP észak-dunántúli üzleti központjai Az OTP Bank Nyrt. kereskedelmi banki centrumai (KBC-i) országszerte várják az ügyfeleket. A Vidék Magazinnak az OTP üzleti centrumait és azok agrárvilágban, élelmiszer-gazdaságban működő ügyfeleit bemutató sorozatában ezúttal a győri, a veszprémi, a székesfehérvári, a szombathelyi és a tatabányai kereskedelmi banki centrumokról és ágazati ügyfeleikről közlünk összefoglalót. A magazin előző számában a pécsi, zalaegerszegi, kaposvári és szekszárdi banki centrumokról és ágazati ügyfeleikről adtunk hírt. Most szintén a Dunántúlon járunk, de északabbra. Kezdjük Győrrel, ahol az OTP öt megyét összefogó régiós központja működik. Győri Likőrgyár Zrt. Győri KBC Az OTP Bank Nyrt. öt megyét magában foglaló Észak-dunántúli regionális központja Győrben található. A Győri Kereskedelmi Banki Centrum az OTP Bank Győr-Moson- Sopron megyei fiókhálózatának támogatásával a megye közép- és nagyvállalati, valamint önkormányzati és közszolgálati ügyfélköre pénzügyi igényeinek teljes körű kiszolgálására törekszik. Teszi ezt azért, mivel Győr jelentős gazdasági, ipari, egyházi, oktatási, kulturális és sportközpont. A kisalföldi megyeszékhely a Bécs Pozsony Budapest aranyháromszög metszéspontjában található, földrajzi fekvése több szempontból is előnyös az itt letelepedő vállalkozások számára. A városban több mint 15 éve működő ipari parknak is köszönhetően Győr az országos átlagot meghaladóan fejlődik. A kereskedelmi banki centrum célja a piaci részarány növelése, ezen belül az agráriummal kapcsolatos pénzügyi igények segítése. Tekintettel a kisalföldi tájegység nyújtotta mezőgazdasági lehetőségekre mind az állattenyésztéssel, mind a növénytermesztéssel foglalkozó cégek megtalálhatók itt a pénzintézetnek mindig készen kell állnia a partnerek változó igényeihez igazodó kedvező pénzügyi megoldásokkal. A kereskedelmi banki centrum törekvéseit, kiszámítható működését nagyban segíti a stabil, megbízható háttér, továbbá az OTP Bank tudatos marketingtevékenysége is. A minőségi ügyfélkiszolgálás során kiemelkedő szerepet játszik az ügyfélorientált hozzáállás, a tíz fős KBC munkatársai folyamatos tanulással, képzéssel, tapasztalatszerzéssel fejlesztik tudásukat. A KBC vezetője, Varga József elmondja, hogy továbbra is elsődleges elvárás a munkatársakkal szemben, hogy az ügyfelek számára személyre szabott, komfortos szolgáltatásrendszert tudjanak kialakítani. 54 Kovács Attila A Győri Likőrgyár Zrt. a szeszesitalgyártás és -forgalmazás területén az egyik legfontosabb magyarországi szereplő. A cég igen jelentős múltra tekinthet vissza; jogelődjét 1884-ben alapította a Lloyd Kereskedelmi Egylet Győrben. Története során többször került állami és magántulajdonba. A jelenlegi részvénytársaságot 1994-ben hozták létre, 1997 tavaszán pedig befejeződött a cég privatizációja. A Győri Likőrgyár Zrt. termékkörébe tartoznak a hagyományos (standard) kategóriájú szeszesitalok, a prémium kategóriában található italféleségek, valamint a legmagasabb igényeket is kielégítő, de Luxe kategóriájú italok. Külön büszkeségük a Pannonhalmi termékcsalád, mely a Pannon-

55 Cégek Companies halmi Pálinkárium főzdéjében előállított top minőségű kisüsti, ágyas- és mézes pálinkákat foglalja magában. A cég országos értékesítő hálózata révén tudja biztosítani, hogy termékei megjelenjenek minden fontosabb magyarországi élelmiszerlánc üzleteiben, de megtalálhatók a kisebb boltok polci kínálatában is. Évi 5 milliárd forint körüli nettó árbevétel, 120 alkalmazott, több száz fajta forgalmazott termék, több mint 1200 aktív vevőkapcsolat néhány jellemző szám a cég működéséről. Megemlítendő az is, hogy a Győri Likőrgyár Zrt. a Nyugat-dunántúli régió egyik legjelentősebb adófizetője a termékeire felszámított jövedéki adónak köszönhetően. Kovács Attila, a zrt. igazgatósági tagja elmondja, hogy a Győri Likőrgyár banki kapcsolatai több évtizedre tekinthetnek vissza. Az 1990-es évek privatizációs hiteleitől kezdve, a folyamatos fejlődést biztosító beruházási hiteleken keresztül a napi likviditást menedzselő folyószámla-hitelkeretig, a számlavezetéstől az egyedi betétlekötéseken keresztül a treasury műveletekig igen széles körű az együttműködés a bankokkal. Ezen pénzintézetek között az OTP Bank mindig is kiemelt szerepet játszott. Mind a hosszabb lejáratú konstrukciókban, mind az átmeneti cash-flow ingadozás miatti likviditási szükséglet biztosításában megfelelő rugalmassággal és általában versenyképes árazással kínálnak banki termékeket a cég részére. Köszönhető ez az OTP Győr-Moson-Sopron megyei KBC munkatársai és a Győri Likőrgyár Zrt. között fennálló korrekt és hatékony személyes kapcsolatnak is. Veszprémi KBC A Veszprém megyei Kereskedelmi Banki Centrumban nyolc kitűnően felkészült szakember segíti Ruzsovits Péter ügyfélkapcsolati igazgató munkáját. A centrum Veszprém megye közép- és nagyvállalati, valamint önkormányzati és közszolgálati ügyfelei részére nyújt teljes körű pénzügyi szolgáltatást. A minőség prioritásként szerepel a királynék városában működő KBC hitvallásában mind a termékek, mind a szolgáltatói magatartás tekintetében. A megyében ráadásul tíz településen is várja ügyfeleit a pénzintézet, partnereik kiszolgálásakor ez mindenképpen előnyt jelent. A KBC-ben dolgozó kollégák agrárügyfelek kiszolgálásával kapcsolatos felkészültségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ketten agrárdiplomával is rendelkeznek. Ez egyfelől előnyt jelent a banknak, ugyanakkor biztonságot jelent az ágazatban tevékenykedő partnerek számára is. A centrum elsődlegesen az új ügyfélkör kiépítésén dolgozik (megfelelve a bank stratégiai elvárásainak), de legalább olyan fontos a meglévő/régi ügyfélkör elégedettségének a fenntartása is. Tóth Tamás Az OTP Bank hosszú ideje kiemelt figyelmet fordít az agrárágazat termelő és szolgáltató vállalkozásaira. Erről szerzett tapasztalatairól, valamint a kialakított bankkapcsolatról kérdeztük a Sümeg-Jánosmajorban gazdálkodó Tóth Tamás egyéni vállalkozót: Az OTP Bankkal való kapcsolatom már nagykorúnak tekinthető; idén márciusban múlt 18 éve, hogy együtt dolgozunk. A vállalkozási tevékenységem elindításához reorganizációs hitelt nyújtott a bank, ennek segítségével alapoztam meg a mai gazdaságomat. Jelenleg fő tevékenységem a tejtermelés, az állomány 937 egyedből áll. Éves szinten 3,5 millió liter tejet értékesítek a 100 százalékban magyar termelői tulajdonú Alföldi Tej Kft. részére. Mindezek mellett marhahizlalással, földműveléssel, gépi bérmunkával, gabonaszárítással és -tárolással foglalkozom, két telephelyemen összesen 30 főnek biztosítok munkahelyet. A közelmúltban sikeresen pályáztam egy korszerű istálló megépítésére. A meglévő 200 férőhelyes istállót lebontjuk, helyette egy 340 férőhelyes hígtrágyás rendszerű istálló épül, így 140 férőhellyel nő a telepen tartható állatok létszáma. Az új istálló megépülését követően a telephely maximális kapacitása 1040 férőhely lesz. A beruházás ideje alatt a saját erő biztosításán felül az elnyert támogatás előfinanszírozására is szükségem lesz, melyhez a OTP Bank által nyújtandó rugalmas, vállalkozásomra szabott hitelezési formát szeretném igénybe venni. A likviditási nehézségek kezeléséhez hitelkeret áll a rendelkezésemre, a mindennapi munkámat pedig nagymértékben segíti az ügyfélterminál is, melyet 13 éve működtetek eredményesen. A bankkal kialakított kapcsolatom eredményesnek, kapcsolattartóimmal barátinak mondható. Fejér megyei KBC Tóth Tamás A Fejér Megyei Kereskedelmi Banki Centrumban Vékony István ügyfélkapcsolati igazgató irányításával 13 fő dolgozik. Az osztály dolgozói Fejér megye közép- és nagyvállalati, valamint önkormányzati ügyfeleinek teljes körű banki kiszolgálásával foglalkoznak. A KBC által kezelt hitelportfólió mintegy 20 százalékát az agrárszektor teszi ki. A mezőgazdasághoz tartozó, hitellel rendelkező Fejér megyei ügyfelek jellemzően növénytermesztéssel, gabonakereskedelemmel, állattenyésztéssel foglalkoznak. 55

56 Cégek Companies Az osztály dolgozói az elmúlt években számos beruházásban (szárító létesítése, telephelyfejlesztés, -vásárlás, gépbeszerzés) nyújtottak egyedi finanszírozási megoldásokat az ügyfelek számára. A KBC munkatársai a jelentős számú mezőgazdasági hitelügylet miatt sok tapasztalatot, szakmai ismeretet szereztek az agrárügyfelektől, így egyre nagyobb szakértelemmel állnak az ágazat rendelkezésére. Mindezen tapasztalatokra is szükség volt a közelmúltban egy több milliárdos cégcsoport sikeres akvizíciójához, amely során az OTP Bank mintegy 2,5 milliárd forint hitelállományt (folyószámlahitelek, támogatás előfinanszírozó hitelek, beruházási hitelek) vállalt át. Az ügyfelek bizalmát és elégedettségét tükrözi, hogy jelentős részüknél a pénzintézet kizárólagos számlavezető és finanszírozó. Bicskei Mg. Zrt. Hegedűs Imre (jobbra) A Bicskei Mg. Zrt. egy dinamikusan fejlődő mezőgazdasági vállalkozás Fejér megyében. A társaság jelenleg fő alkalmazottat foglalkoztat. Fő profilja az állattenyésztés (ezen belül a tejtermelés, -értékesítés) és a növénytermesztés. Növénytermesztést 2500 hektáron végez, búzát, kukoricát, napraforgót termeszt. Állattenyésztési telepükön közel 2000 fős állatállománnyal rendelkeznek (holstein fríz) ebből körülbelül 900 a tejelő tehenek száma. A napi tejtermelés eléri a ezer litert. Saját tejfeldolgozóval rendelkeznek, ahol az etyeki tejből készítik tejtermékeiket, amelyeket az autóikon árusítanak a vásárlók nagy megelégedésére. Állományuk minőségét jól tükrözi, hogy állataik több rangos szakmai elismerést nyertek el. (2011. évi OMÉK I. helyezett, OMÉK nagydíjas) Hegedűs Imre igazgató elmondja, hogy beruházásaikhoz, elképzeléseik megvalósításához az OTP Bank Nyrt. személyében kitűnő pénzügyi partnerre leltek. A cég szlogenje: Fogyassza az egészséget! Termelői tej Etyekről, Ödön-majorból. Ezzel a felirattal ma már 14 tejárusító autón és 40, üzletekbe kihelyezett tejautomatán találkozhatunk. Hegedűs Imre elmondja, azért választották éppen ezt a szlogent, mert teheneik makkegészségesek, és az egészséges állatból kifejt tej frissen fogyasztva maga az egészség esszenciája. A frissen fejt tejben található cukor, fehérje és zsír tökéletes tápláléka az embernek; egymáshoz viszonyított arányuk, aminosav-garnitúrája tökéletes, mint maga a természet. Ásványi anyagai és vitamintartalma csaknem 100 százalékban felszívódik és hasznosul szervezetünkben. A friss tej rendszeres fogyasztása közvetett kapcsolatot biztosít szervezetünk és a földi élet alapját biztosító termőtalaj között. OTP Commercial Centres in North Transdanubia Commercial Bank Centres of OTP Bank are possibly the most widespread chain of such financial institutions in Hungary. This time we visited bank centres and their customers in the northwest. Győr The county capital of Győr-Moson-Sopron is the regional centre of OTP in Northern Transdanubia, overseeing bank centres in five counties. Together with OTP branches, the regional head office covers a broad spectrum of financial services, catering for local governments and public service clients in the area. Commercial bank centres increasingly focus on offering up-to-date services and solutions for agricultural enterprises. 56 Client: Győri Likőrgyár Zrt. One of the major distilleries in Hungary, Győri Likőr has been operating in its present form since 1994, after a series of privatisations and nationalisations since its founding in Their sortiment ranges from standard distilled spirits through premium beverages to de Luxe liqueurs. The recent line of flagship products is the Pannonhalmi brand of pálinka: fine fruit brandy distilled in small vats, made of a single variety of selected ingredients, often bottled on a bed of fruit or blended with honey. The company is one of many faithful customers, banking with OTP for decades. Member of the board Attila Kovács pointed out the fact that flexibility is paramount when it comes to a commercial bank: long-term investment loans and unexpected cash-flow problems can be both on the agenda of a large company, but OTP Bank always had tailor-made solutions for compatible prices on offer for them. Veszprém The county capital of Győr-Moson-Sopron is the regional centre of OTP. Péter Ruzsovics and his nine-member staff are well prepared to deal with the most demanding corporate and public service clients, as well as small enterprises, offering a full spectrum of financial services. Agricultural businesses can rest assured that their bankers know what they are talking about, as two of the staff members have graduated from universities of agriculture. Client: Tamás Tóth, farmer We have just reached the age of consent, says farmer Tóth with a canny wink, refer-

57 Cégek Companies Szombathelyi KBC A Szombathelyi Kereskedelmi Banki Centrum nyolc fős tapasztalt, állandósult szakembergárdával, teljes körű pénzügyi szolgáltatás biztosításával segíti Vas megye közép- és nagyvállalati, továbbá önkormányzati, közszolgálati ügyfeleit, Orbán József ügyfélkapcsolati igazgató vállalati értékesítési vezető irányításával. Vas megye az ország egyik legiparosodottabb megyéje, ahol az ipar GDP-n belüli aránya országos összevetésben is magas. Ugyan a mezőgazdaság aránya nyolc százalék alatti, jelentősége mégis nagyobb az itt élők életében, tekintettel a megye aprófalvas jellegére, illetve az elaprózódott birtokszerkezetre. A Szombathelyi Kereskedelmi Banki Centrum az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított ezen ügyfélkör megkeresésére, aminek eredményeként több új, kölcsönös megelégedésen alapuló együttműködést sikerült felépíteni. Minden vállalkozást egy hozzárendelt ügyfélreferens segít eligazodni a kereskedelmi banki szolgáltatások világában, felismerve a személyes kapcsolatok fontosságát, az állandóság igényét, a mindenkori elérhetőség szükségességét. A mezőgazdasági vállalkozások árbevétel-arányos finanszírozási igénye, elsősorban a szezonalitásból, illetve a magas termelőeszközszükségletből adódóan más ágazathoz képest magas, így nem csupán az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozások tudják szolgáltatásainkat igénybe venni, hanem minden olyan vállalkozás, amelynek hiteligénye meghaladja az 50 millió forintot. A szombathelyi Kereskedelmi Banki Centrum törekvése, hogy a jövőben támaszkodva az OTP Bank Nyrt. kiterjedt fiókhálózatára meghatározó szerepet töltsön be ezen ágazat finanszírozásában, melyhez az OTP Bank Nyrt. folyamatosan bővülő, innovatív termékkínálattal, munkatársaik folyamatos képzésével nyújt segítséget. Gallen cégcsoport Gallen Attila egyéni vállalkozás, Vasvári Broiler Farm Kft., Vasi Broiler Beszerző és Értékesítő Szövetkezet Gallen Attila Egymilliárd forintot meghaladó éves árbevétel, turnusonként 360 ezer letelepített napos csibe, éves szinten 2,1 millió értékesítésre kerülő broiler csirke, korszerű tartási technológiával ellátott telephelyek, stabil input és output kapcsolatrendszer. Címszavakban ezek jellemzik az OTP Bank Nyrt. ring to eighteen years of banking with OTP. I set up shop with a reorganisation loan that really helped grounding my business in Sümeg-Jánossomorja. Dairy farming is our mainstay: nearly a thousand cattle producing 3.5 million litres of milk. He is currently employing a 30 strong man-force on two sites, doing cattle breeding, working the fields and growing crops, leasing out machinery and power tools, drying and storing grain crops. The next investment is a new, modern barn, increasing the capacity of the dairy farm to 1040 cattle. The project is partly subsidised, so pre-financing has to be secured through a flexible bank loan from OTP. A permanent credit allowance helps Tamás Tóth manage daily cash-flow, and he has been using successfully the online Client Terminal service of OTP Bank for thirteen years. Fejér county Branch manager István Vékony and his thirteen staff members provide mediumsized and large companies, as well as municipalities, with a full range of financial services in Fejér county. Nearly 20 percent of their loans are taken by agrarian companies and farmers, making the team ever more knowledgeable about agriculture. Their expertise was much needed lately in the successful acquisition of an agricultural conglomerate by OTP, taking on a 2.5 billion HUF outstanding loan. Client: Bicskei Mg. Zrt. With 120 employees on average, this dynamically developing agricultural company does farming on 2,500 hectares of arable land, growing wheat, corn and sunflower cattle 900 milking cows give thousand litres of milk a day, making the dairy works on site a sensible investment, and the retailing of fresh milk and processed dairy products directly to customers from 14 vans parked at strategic positions in the area, a sound business venture. Quality is as much of an issue for them as quantity, proven by a series of awards at animal fairs, the latest being a first prize at OMÉK CEO Imre Hegedűs confirms that OTP Bank is a reliable financial partner to realise their business ideas and facilitate investments. Szombathely József Orbán is leading a seasoned team of eight in the Szombathely branch of OTP Commercial Bank Centre. Although Vas county is one of the most industrialised regions of Hungary, and despite 57

58 Cégek Companies Szombathelyi Kereskedelmi Banki Centrumának ügyfélkörébe tartozó Gallen Attila egyéni vállalkozó és a Vasvári Broiler Farm Kft. alkotta ügyfélcsoportot. Arra a kérdésünkre, hogyan indult a vállalkozás, és most visszatekintve milyen utat tettek meg az elmúlt években, az alábbiakban nyilatkozott Gallen Attila ügyvezető/ cégtulajdonos: Egyéni vállalkozásomat 1987-ben kezdtem tojástermelés tevékenységi körrel. Abban az időben 1 forintba került a tojás és nem volt megfelelő a kereslet. Két küzdelmes év után váltottam, broiler csirke hizlalással kezdtem foglalkozni. Kezdetben turnusonként 3000 csirkével indultam, 1992-ben elértem a turnusonkénti 30 ezret, amely a 90-es évek végén már 120 ezer turnusonként letelepített broiler csibét jelentett. Az egyéni vállalkozás ekkorra két telephellyel rendelkezett, melyek a felújítást követően korszerű tartási technológiával lettek ellátva, elősegítve ezáltal a gazdaságosabb termelést. A év elejéig a Sága Baromfi-feldolgozóval álltunk szerződéses kapcsolatban, amikor a külföldi tulajdonos megszüntette a broiler csirke felvásárlását. Nehéz időszak következett, 15 Vas megyei termelőnek kellett piacon maradnia. Új értékesítési csatornák felkutatásával sikeresen átvészeltük a Sága profiltisztítását követő átmeneti helyzetet, míg Sárváron megépült az új baromfi-feldolgozó üzem, a mai Taravis Kft., amelynek folyamatos beszállítója és egyben legnagyobb termelője vagyok. A évben 30 termelővel megalakítottam a Vasi Broiler Beszerző és Értékesítő Szövetkezetet, amelynek mai napig elnöke vagyok. A szövetkezet célja a termelők összefogása, egységes árubeszerzés, értékesítés, vágóhidakkal történő egyeztetés, az egyesített piaci potenciál nyújtotta előnyök érvényesítése érdekében. A évtől 50 százalékos tulajdonomat képezi a gersekaráti takarmánykeverő üzem. Ami a hizlalás szempontjából nagy előrelépés volt, hiszen ezzel megteremtettük annak a lehetőségét, hogy megbízható és kiváló takarmány álljon folyamatosan a termelő vállalkozások rendelkezésére. Aztán 2007-ben lehetőségünk nyílt megvásárolni egy 230 ezer férőhelyes telepet, amelyet EU-s támogatás (Állattartó telepek korszerűsítése) keretében újítottunk fel. A telephelyet a Vasvári Broiler Farm Kft. üzemelteti. Így visszatekintve valóban nagy utat tettünk meg, hiszen 2008-tól elértük a turnusonként letelepített 360 ezres számot, amely éves szinten 2,1 millió broiler csirkét jelent, továbbá három telephelyen 15 embernek tudunk munkát biztosítani. Ezen termelői háttér fenntartásához, a tevékenység igényelte korszerű technológiai háttér biztosításához, az ágazat számára biztosított támogatási rendszer nyújtotta előnyök kihasználása mellett elengedhetetlenül fontos a banki finanszírozói háttér megléte, amely a vállalkozások folyó gazdasági tevékenysége mellett azok beruházási elképzeléseinek megvalósításában is partner. Tatabányai KBC Komárom-Esztergom megye gazdaságának alapjai 1990 előtt a szénbányászatra, illetve az ehhez kapcsolódó nehéziparra épültek, majd ezek megszűnését követően néhány év megtorpanás után a megye lendületes fejlődésbe kezdett. Ebben nagy szerepet játszottak a nagyobb településekhez Tatabánya, Komárom, Esztergom, Oroszlány kapcsolódó, ipari parkokban letelepült autóipari cégek és egyéb könnyűipari, szolgáltató vállalkozások. A megye gazdálkodásában az agrárium kisebb szerepet játszik, ugyanakkor a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban megtalálhatók a nagyüzemi méreteket képviselő gazdasági társaságok is. A KBC Dudásné Nagy Ágnes ügyfélkapcsolati igazgató irányításával sokéves szakmai gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező munkatársakkal szolgálja ki közép- és nagy- the slim 8 percent share of agriculture in GDP, offering financial services for farmers is a must around here, because so many live in small villages and do small scale farming. To meet the challenge, the Szombathely Commercial Bank Centre started proactively seeking out these clients, building up a more personal relationship with them. Each client has one specific teller assigned. Moreover, as a response to local needs, services that are normally accessible for clients with an annual turnover above 500 million HUF, are also offered for smaller businesses if their loan exceeds 50 million HUF. Client: Gallen conglomerate Upwards of 1 billion HUF annual turnover, 360 thousand chicks every batch, producing 2.1 million broiler chickens for sale per annum, modern poultry farms, a reliable input and output network the joint venture of Attila Gallen and Vasvári Broiler Farm Kft. is a rock solid enterprise, a pleasure to deal with for the Szombathely Commercial Bank Centre. Eggs came first for Attila Gallen: he started his business in 1987, struggling for two years, trying to sell eggs one Forint a piece (good old days!), before turning to chickens. The first batch was three thousand chicks. It went up to thirty thousand in 1992, which he again quadrupled by the new millennia. Up until then, they had been contracted partners of Sága, when the foreign owner stopped buying broiler chickens. They have fallen on hard times: fifteen poultry farmers had to survive in Vas county. They were looking for and found new markets, and eventually pulled through the lean years until Taravis Kft. built a new poultry meat plant in Sárvár. Gallen has been their major provider ever since. In 2003 Attila Gallen founded, and still presides over, Vasi Broiler Cooperative, with the purpose of providing local producers with the benefit of unified market presence, procurement, sales, contracting and scheduling with abattoirs. In 2004 he acquired 50 percent share in a fodder plant. Another poultry farm with 230 thousand capacity was acquired in 2007, then modernised with the help of EU subsidies, which is now operated by Vasvári Broiler Kft. Gallen employs a 15 member staff on three farms, keeping up the 2.1 million broiler chicken production for the third 58

59 Cégek Companies vállalati, illetve önkormányzati és közszolgálati ügyfeleit. A bank üzletpolitikájával összhangban a KBC az agrárfinanszírozás jelenlegi 10 százalékos részarányának növelésére, az agrárvállalkozások ügyfélszámának bővítésére törekszik. Az élelmiszer-ipari ügyfelek finanszírozásában az elmúlt években már jelentős eredményeket értek el. Az ágazatban szerzett eddigi tapasztalatok és a banki termékek célirányos bővítése is mind optimizmusra adnak okot. Pannonagri Kft. (Tata) A megye egyik jelentős agrárpiaci képviselője, a Pannonagri Kft. kereskedelmi, műszaki tervező és kivitelező tevékenységet folytat. Öt különböző nyugat-európai gépgyártó cég magyarországi képviseletét látja el. Stela és Law gabonaszárítók, Marot gabonatisztítók, Skandia elevátorok és Symaga silók alkotják a termékpaletta alapját, amelyekhez kulcsrakész építést és technológiai összeszerelést, valamint üzembehelyezést és szervizelést vállal. Eddigi, 16 éves működésük során közel 160 korszerű, egyedi kivitelezésű gabonaszárító telepet hoztak létre belföldön és Szlovákiában. A cég 2011-ben két szárítóüzem létesítésével megkezdte tevékenységét Romániában is. Az egy komplexumba összeépítésre kerülő gépek megválasztásánál a korszerűség, a megbízhatóság, a gazdaságosság és az egyszerű üzemeltetés lehetősége a fő szempont tájékoztat Petróczy László, a kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki a bankkapcsolatok kiépítésénél is hasonló tényezőket vett figyelembe. A vállalkozás megalakulásától kezdve az OTP Bank ügyfélkörébe tartozik, a külföldi partnerek és a tevékenységi kör gyarapodásával párhuzamosan a banki üzleti kapcsolatok is Petróczy László folyamatosan bővültek. Az egyedi megrendelések kivitelezéséhez az OTP Bank Nyrt. éven belüli finanszírozási keretet, a telephely technológiai korszerűsítéséhez kedvezményes kamatozású refinanszírozott hitelt, a pályázati forrásokhoz és kivitelezésekhez kapcsolódóan bankgaranciákat biztosít. A kft.-nek kettős kihívásnak kell eleget tennie, egyrészt a technológiát adó külföldi partnerek szakmai elvárásainak, másrészt a megrendelők egyedi igényeinek és rugalmas, professzionális kiszolgálásának. Az ügyvezető szerint az OTP Bankkal fennálló együttműködés megfelelő hátteret biztosít a piaci kihívásokra való gyors reagálásban, a finanszírozási struktúra pedig lehetőséget nyújt a vállalkozás problémamentes működésére, fejlesztésére. Írta: Ungvárnémeti Tóth László Fotók: OTP year in a row. To run a successful enterprise, he swears by diligence, and a reliable financier that understands the daily operation of the business, and provides resources for new investments. Tatabánya Agriculture is not the mainstay in the economy of Komárom-Esztergom county. Having said that, some large agricultural firms are operating in the area, and the food industry is also going strong here. According to Ágnes Nagy, account manager of Tatabánya OTP Commercial Bank Centre, they are not content with the present ten percent share of agriculture in their loan portfolio, and their recent success with financing clients in the food industry spurs interest in finding new customers and offering new financial solutions in agriculture. Client: Pannonagri Kft. A leading agricultural firm in Komárom- Esztergom county, Pannonagri is the exclusive representative of five major European producers. The company not only sells Stella and Law grain dryers, Marot chaffers, Skandia elevators, and Symaga silos, but offers turnkey solutions for building, delivering, assembling and servicing machinery for farmers. Over the past 16 years they completed 160 custom designed grain dryer sites in Hungary and Slovakia. This year marked their expansion further east, with two simultaneous assignments in Romania. CEO and owner László Petróczy describes the prerequisites of technical facilities and machinery that make up an up-todate agricultural complex: state of the art technology, reliability, efficiency and easy handling are the main features to look out for. He is no less finicky when it comes to banking. They have been banking with OTP from the start, only the required financial services became more complex as Pannonagri expanded and started operating abroad as well. Custom-made orders usually call for short term within a year financing, the technological refurbishment of plants needed refinancing loan at a reduced rate, while bank guarantees were needed for tender projects and construction permits. OTP Bank were close at hand in each case. László Petróczy believes that the long-running collaboration with OTP Bank ensures the company of a secure financial background that furnishes them with means to promptly react to challenges of the market, or build up financial structures that facilitate smooth daily operation as well as future investments. 59

60 Cégek Companies ÁREMELÉS JÖHET A TAKARMÁNYPIACON Új termékkel és bővülő szolgáltatásokkal indítja az évet a Vitafort A dabasi Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt ben tovább bővítette partnereinek körét, a napokban pedig saját fejlesztésű, új by pass terméket vezet be a piacra és szélesíti szolgáltatásait. Mint azt Kulik Zoltán, a takarmánypiacot vezető dabasi cég vezérigazgatója kifejti, a jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz előre tervezni, az azonban már most borítékolható, hogy amennyiben indokolt, legkésőbb a jövő év elején újabb áremeléssel kell majd számolni a takarmánypiacon. Mostanában nem igazán látunk előre mondja Kulik Zoltán. A legnagyobb problémaként a társaság az árfolyamváltozást éli meg, tendenciózus ugyanis az, hogy kiszámíthatatlanul változik a forint árfolyama. Amikor a vezérigazgató szeptemberben körülbelül két hétig Nyugat-Európában járt, indulásakor 1 euró 275 forint volt, hazaérkezésekor azonban már 292 forint volt. A röpke két hét alatt 30 millió forint árfolyamveszteséget szenvedtek. Úgy véli, ez a folyamat nagyon ártalmas lehet. Amennyiben akár forintig is elúszik az árfolyam, annak már komoly következményei lehetnek, törvényszerűen egy áremelkedési hullám fog ugyanis elindulni. A legnagyobb probléma az árfolyamváltozás Rossz a kiszámíthatatlanság, és jelenleg nem is látom túl optimistán a helyzetet. Nagyon komolyan összeadódnak a problémák más európai országokban is, és magunk körül sem látom, hogy mi lesz. Mi ilyenkor nem szoktunk kapkodni, mindig kivárjuk az év végét, majd év elején minden beszállítótól bekérjük az árakat, és ha indokolt, januárban árat emelünk. Idén azonban, ha így haladunk, már decemberben kénytelenek leszünk a korrekcióra. Kulik Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy a forint-euró árfolyam változása nagyon sok mindent befolyásol. Mivel 60 premixgyártóként a gyártáshoz szükséges alapanyagok csaknem 90 százalékát euróért importból szerzik be, s a késztermékek szállítmányozási költségei is, hasonló okokból, folyamatosan emelkednek, kénytelenek az árfolyamnövekedésből adódó többletkiadásokat részben áthárítani. Így az elkövetkező időszakot árazással töltik. Csak éppen azt nem tudják, mire árazzanak. A mai napi árfolyamra (a beszélgetés napján 1 euró 305 forint volt), vagy amit hallanak, hogy 320 forinton teszteli a forint az eurót, és ha átszakítja, 340 forintig meg sem áll. Ilyen helyzetben nem könnyű dönteni. Az említett árfolyammozgás elindíthat azonban olyan spirált, ami nagy gondokat okozhat. Beszűkülő banki hitelfelvételi lehetőségek Vitafort, Dabas Másik negatívumként említi a vezérigazgató a beszűkülő banki hitelfelvételi lehetőségeket. Mivel a hitelkihelyezések nagyon szűkülnek, éppen ezért a bankoknak szükségük van a jól fizető partnerekre, a többieknél azonban csökkentik a kihelyezésüket. Egy-két partnerünk hitelszerződését például nem mondják fel a bankok, de azt már közölték velük, hogy kevesebb hitelt kapnak. Ez bizony problémát jelent. Ezekben az esetekben mérlegeli a bank azt is, hogy mekkora a partnerek földterülete mondja Kulik Zoltán. A vezérigazgató szerint ezen a ponton kicsit kettéválik a

61 Cégek Companies kellett emelnünk. Az árbevétel említett növekedéséhez azonban új nagyüzemi partnert kellett megnyernünk. Ha ezt nem tudtuk volna elérni, akkor nem százalékkal nőne a termelési volumenünk, hanem a piacbővítés ellenére 9 százalékkal csökkent volna. Ami okot ad az optimizmusra piac, ami ugyancsak gondot jelent, hiszen nagyon sok nem kiemelkedő, de normálisan működő középvállalkozás van. A Vitafort pedig amellett, hogy a partnereit finanszírozza ami nem könnyű, komoly alapanyag- és készárukészlettel is rendelkezik. Az elmúlt időszakban jelentősen romlott forint pedig jóval nagyobb forgóeszköz-lekötést jelent. A cég 2011-es költségei szempontjából alapvetően meghatározó az energiaköltség növekedése, ami minden céget keményen érint. Ugyanaz az eredmény, jóval több munkával Kulik Zoltán A Vitafort 2011-ben 15 százalékkal több terméket gyárt, árbevételét pedig 40 százalékkal növeli, miközben a mérleg szerinti eredménye az előző évi szinten marad. Mivel 2002 és 2007 között jóval eredményesebben tudtak gazdálkodni, ez azt is jelenti, hogy ma sokkal többet dolgoznak, kevesebbért. Az eredményeinket ez nagymértékben fogja befolyásolni. Nem az üzemi eredménnyel van a probléma, inkább a pénzügyi műveletekkel. Az idén nem emeltünk árat a premix és koncentrátum tekintetében, a kész tápok árait viszont meg A mezőgazdaságban dolgozóknak Kulik Zoltán szerint ma az a legfontosabb kérdés, hogy milyen változások lesznek földügyben, mi lesz a földbérleti szerződésekkel, továbbá, hogy miként lehet folytatni az ágazat kifehérítését. Náluk jövőre az új adózási rendszer alapján biztosan öszszébb kell húznunk a nadrágszíjat, de Kulik Zoltán a fentiek ellenére bizakodó, hiszen a Vitafort nagy állattartó partnerei között sok tehenészet van, s a tejpiacon mostanság nincsenek nagy zűrök. Magyarországon a jelenlegi forintos literenkénti tejárakkal a tejpiac most biztos, és ez rá is fér a tejtermelőkre, hiszen az elmúlt időszakban a piaci helyzetük nagyon nehéz volt. Ez azért jó nekünk, mert az árbevételünknek, illetve a tevékenységünknek az 50 százaléka a tejpiacról származik magyarázza a vezérigazgató. Hangsúlyozza, hogy a sertéspiaci problémák is rendeződtek és a forintos kilogrammonkénti árakkal most már ez a piaci szegmens is rendben van. További optimizmusra ad okot, hogy már átadták azt a Duo Pass fehérjeüzemet, amelyről Kulik Zoltán a Vidék Magazin egyik korábbi számában még csak távlati tervként beszélt (Vidék Magazin, I. évfolyam, 2. szám). Az üzemből most kerül a piacra az új termék, egy saját fejlesztésű by pass védett fehérje. Emellett a cég a szolgáltatásait is folyamatosan bővíti, azaz növeli termékei hozzáadott értékét. Célunk a tejpiaci pozícióink további erősítése: az új by pass termékünk piaci bevezetése partnereinknél, a sertéspiaci poziciónk erősítése, további piacbővítés és természetesen a»vitafort hozzáadott értékének«további növelése a folyamatosan bővülő, kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül. Írta: Tóth László Levente Fotók: Ferenczy Dávid Feed for Thought New products and services from Vitafort In times like this, it is hard to tell what lies ahead for Vitafort, the Dabas based feed producer. Zoltán Kulik CEO fears that 2012 brings along higher prices yet again. Hectic currency rates are the main source of anxiety for the company, as they are producing premixed feed, 90 percent of the materials imported and paid in Euro, and the weakening Forint also raises the costs of transport. No margin is broad enough to bridge that gap, extra costs have to be shared with customers. Financing is another cause for headache these days banks are reticent with loans. All the same, Vitafort increased its capacity with 15 percent this year, turnover is 40 percent higher, but the balance is the same as in Higher turnover doesn t come easy: they had to win over some fifty new partners. The fact that many large dairy farms are buying from Vitafort is a reason for optimism, because the dairy industry is relatively calm at the moment. The 100 HUF per litre milk price makes it a steady business for farmers. Last year s upheaval with pork prices is now over, the 400 HUF per kilo price settled the issue. In one of our earlier issues, Zoltán Kulik told us about plans for the Duo Pass protein factory, which has opened since then, producing by pass protected proteins, their own innovation. The company set many goals for the future: to secure Vitafort s presence on the dairy market, to introduce the new by pass product with partners, to strengthen their position with pig farmers, to open up new markets, and first and foremost to improve the added value of Vitafort products with related services. 61

62 Cégek Companies 80 éves a Nitrogénművek Zrt. A Péti Nitrogénművek idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját. A magyar nehézipar egyik úttörő vállalkozását egy emberöltővel ezelőtt alapították Pétfürdőn. A cég jelenlegi nevén Nitrogénművek Zrt. a nemzetgazdaság egyik meghatározó, stratégiai szereplője. Annak idején a várpalotai lignitbányára, a Pétfürdő környéki dolomitmezőkre és a Pét-patak forrásvizére alapozva építették fel azt a korszerű vegyigyárat, ahol 1932-ben indult meg a vegyianyagok és nitrogén hatóanyagú műtrágyák termelése. A gyár az elmúlt 80 év alatt technológiai korszerűsítésekkel, új és újabb üzemek létrejöttével fejlődött, átvészelte a világháborús pusztításokat, a néha nem túl átgondolt iparfejlesztési törekvéseket, a rendszerváltást kísérő gazdasági nehézségeket is. Nyolc évtized alatt a gyárak és vállalkozások sorra jöttek létre és szűntek meg mind Magyarországon, mind a környező világban, a Nitrogénművek azonban ma is a magyar vegyipar egyik meghatározó képviselője. A vállalat az elmúlt 80 év alatt generációk sora megélhetését tette lehetővé mind Pétfürdőn, mind a gyár vonzáskörzetében. Nemzetstratégiai döntés 62 Hosszú és küzdelmes út vezetett idáig. Az 1920-as évek végén indult el a két világháború közötti iparosítási program, ennek egyik sarkalatos eleme volt, hogy megteremtse a magyar nehézvegyipart. A péti gyár megépítését elsősorban a lőporgyártáshoz szükséges salétromsav folyamatos megtermelése, valamint a mezőgazdaságnak talajerőforrást pótló, terméshozamokat növelő műtrágya-előállítása érdekében tartották szükségesnek. A cél elérése érdekében a leggazdaságosabbnak a levegő nitrogénjének szintetikus ammónia alakjában hidrogén gázzal való megkötése, valamint ennek az ammóniának a további feldolgozása tűnt. Legnagyobb probléma a szintézishez szükséges hidrogén gazdaságos előállítása volt, erre ugyanis Európában többféle technológia rendelkezésre állt, ezek azonban gazdasági szempontok alapján nem voltak adoptálhatóak a magyar igényekhez. Saját technológiát kellett tehát kidolgozni, s erre a magyar barnaszénvagyon, a várpalotai lignit felhasználása kínálkozott. A minisztertanács 1928-ban hozzájárult a légsalétromgyár létesítéséhez, Vitéz jákfai Gömbös Gyula hadügyminiszter pedig döntött arról, hogy az eredetileg Ősi mellé tervezett gyár Pétfürdőn épüljön meg. Ez a döntés változtatta meg örökérvényűen az álmos kis Pétfürdő mindennapjait, a település a gyár építésével rohamos fejlődésnek indult. A döntés jól átgondoltsága utólag beigazolódótt. Ugyanis a szintézis gáz előállításához szükséges várpalotai lignit és a műtrágyagyártás fontos kelléke, a bakonyi mészkő lelőhelyei mindössze néhány kilométerre voltak. A Sárréten pedig a megfelelő vízminőségű, jelentősebb ingadozásoktól mentes Séd-patak folyamatosan biztosítani tudta a technológiákhoz szükséges vízmennyiséget. A szállítási lehetőségek pedig már adottak voltak az 1872-ben átadott Székesfehérvár Veszprém vasútvonal révén. Indul a munka Műtrágya-granuláló üzem Pétfürdőn A minisztertanácsi előterjesztések és szerződések csak A és B gyárként említik a részvénytársaságokat, amelyek alapításában két döntő tényező játszott nagy szerepet. Az egyik a honvédelmi érdek volt, a másik a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. magánérdeke, amely a nehezen hasznosítható várpalotai lignitnek keresett biztos piacot. Pétfürdőn létejött a Magyar

63 Cégek Companies Ammóniagyár Rt., az A gyár, az ahidrált szén továbbhasznosítására, felhasználására. A kincstár érdekeltségeként megalakult B gyár, a péti Magyar Műtrágyagyár Rt. működésének alapanyagát az A gyártól vásárolt kész ammónia, gőz és áram biztosította. Amelyek hasznosítása révén műtrágyát, tömény salétromsavat és robbanóanyag gyártására is alkalmas ammónium-nitrátot állított elő. Az egymás mellett felépült két gyártelep 1932-ben kezdett termelni, az általuk előidézett fejlődés eredményeként az évtized végére Pétfürdő virágzó kertvárossá változott. Modern lakótelep épült a tisztviselők és a munkások számára, s kaszinó, uszoda is kinőtt a földből. A 30-as évek krónikájához tartozik, hogy virágzó gazdasági kapcsolatok alakultak ki Egyiptommal. A Nílus deltája ugyanis az egyik fő fogyasztója lett a péti műtrágyagyárnak. Az A és B gyár időközben fuzionált, s jelentős bővítések történtek. Az ország háborús készülődése közepette pedig elkezdődött a harci gázok előállítása Pétfürdőn. Az üzemek csúcsra jártak a II. világháború alatt, a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt., mint a hadiipar egyik fellegvára, kiemelt célpontja volt a szövetséges erőknek. A település, illetve a gyár több légitámadást is átélt, az utolsó gyakorlatilag teljessé tette a pusztulást. Tönkrement az ammóniaüzem, a műtrágyagyár és szinte valamennyi gyáregység romokban hevert. A helyreállítás érdekében sürgősen intézkedtek, ám a németek hamarosan átvették a vállalat irányítását és felrobbantottak több üzemet, megsemmisítve a harcigázgyártást. El akarták szállítani a gépeket is, de azok többségét mégis sikerült Magyarországon tartani. A nitrogénipar bölcsője azonban már romokban hevert. A nagykapacitású műtrágyagyár A háború utáni újjáépítés nyomán aztán sorra indultak újra az üzemek. A rekonstrukciós munkálatok 1948-ban gyakorlatilag befejeződtek, a Pétisógyártás azonban a Szovjetunióból hozott ammóniumnitrát felhasználásával már 1946-ban újraindult. A fejlesztések következtében ugrásszerűen megnőtt a gyár kapacitása. Megépült az első olyan műtrágyagyár, ahol a nyersanyagellátástól a késztermék kiszállításáig gépesítve volt a technológiai folyamat, 1956-ban pedig a gyár már elérte a napi 100 tonnás ammóniatermelési szintet. Hamarosan újabb üzemek kezdtek termelni, az azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai műtrágyagyárak még a Péti Nitrogénműveknél folyó további fejlesztések és bővítések révén megvalósuló jelentős kapacitásnövekedés ellenére sem lesznek képesek kielégíteni a magyar mezőgazdaság egyre növekvő műtrágyaigényét. Már a IV. ötéves tervidőszak során megfogalmazódott egy korszerű, világszínvonalat képviselő, nagy kapacitású műtrágyagyár építésének gondolata, amely a termelés növelése mellett a termékkör szélesítését is célul tűzte ki. Végül az V. ötéves terv legnagyobb beruházásának előirányzott új gyár fejlesztési költsége több mint 9 milliárd forint volt. Az új, nagy kapacitású műtrágyagyárat már nem a régi gyár területén, hanem a mellette elterülő Sárréten építették fel, hatalmas méretei miatt. Az 1975-re megvalósult beruházás során a legkorszerűbb technológiák keltek életre, amelyek révén a világszínvonalú, versenyképes nitrogénműtrágya-gyártás valóban minden feltétele megvalósult. Ammóniaüzem, salétromsavüzem, karbamidüzem és komplexműtrágya-üzem kezdett működni. Nagyon keresetté vált a mezőgazdaságban az NPK-műtrágya, de a Pétisó, ammónium-nitrát és karbamid sem vesztett népszerűségéből. (A technológia szerint az ammónia és salétromsav felhasználásával bonyolult folyamatokon keresztül állítják elő az úgynevezett ammónium-nitrátot, amely a mezőgazdaság egyik fontos fejtrágyája. Amennyiben az eljárás során őrölt dolomitot, mészkövet is kevernek az alapanyagba, akkor az európai hírű Pétisót mint kiváló műtrágyát nyerik. Az NPK-alapú műtrágya-előállítás során a nyers foszfátot salétromsavval tárják fel, s levegővel kevert, elpárologtatott ammóniát, illetve kálisót adagolnak hozzá.) Új idők Szénkénegüzem építése az 1930-as években A szocializmus válsága elsők között érte el a magyar műtrágyagyártást és így a Péti Nitrogénműveket is. A műtrágyaforgalmazás terén súlyos értékesítési gondok merültek fel. Több nyugati ország importkorlátozásokat vezetett be. A begyűrűző energiaválság a legfontosabb alapanyag, a földgáz árát is egyre feljebb hajtotta. Visszaütött az a népgazdasági koncepció következtében erőltetett értékesítési stratégiai is, amelynek lényege az volt, hogy a devizaéhség csökkentéséért bármilyen nyomott áron, de el kell adni a terméket. Az eredménytelen szanálási eljárást követően a privatizáció első hullámában elrendelték a gyár folyamatos működésének fenntartása mellett a Péti Nitrogénművek jogutód nélküli felszámolását. Az új Nitrogénművek Részvénytársaság 1990-ben alakult meg, 1,6 milliárd forint alaptőkével, a felszámolást Péti Nitrogénművek eszközeinek megvásárlásával. Az rt. az első években folyamatos válságkezelést végzett. Megtörtént az adóskonszolidáció is, és felerősödtek a technológiafejlesztő, energiafelhasználást csökkentő és környezetvédelmi állapotot javító beruházások. A vállalatnál 1997-ben bevezették az ISO:9001 minőségirányítási rendszert, 2000-ben pedig az MSZ EN ISO szabványon alapuló környezetirányítási rendszert. A vállalat életében döntő fordulatot hozott, hogy a Bige 63

64 Cégek Companies Modern savüzem napjainkban Holding Invest Beruházási és Befektetési Kft. lett az új tulajdonos, melynek tulajdonosa, Bige László határozott, céltudatos tervekkel érkezett. Valóságos újjászületési folyamat indult el, melynek hatására a gyár valamennyi munkatársa rövid időn belül optimistán tekintett a jövőbe. Nemcsak új üzemek születtek, hanem merész, távolba mutató stratégiák és elképzelések, amelyek sorra megvalósulnak. A Nitrogénművek Zrt. az új beruházásokra mintegy 100 millió eurót használt fel, s ezzel a fejlesztéssel ismét a nemzetközi élvonalba került. Az elmúlt években ehhez hasonló nagyságrendű műtrágyagyári beruházásra nem került sor Európában. A SAP vállalatirányítási rendszert 2003 óta működteti a vállalat. A cég a 2000-es évek elejétől lépésről lépésre leányvállalatokat alapított Szerbiában, Romániában, Szlovákiában, Németországban és Olaszországban, továbbá nagy hangsúlyt fektet a marketing és a műtrágya szaktanácsadási tevékenységekre. Létrehozták saját értékesítő hálózatukat, amely 2009 óta közvetlen kapcsolatot teremt a gyár és a felhasználók között. A cég 2008 és 2011 között minden évben elnyerte a Business Superbrands Díjat. A cég termékei nemcsak a hazai, de a környező országok piacain is népszerűek. A gyár mérnökei dolgoznak a rövidtávú fejlesztések, beruházások előkészítésén, például az ammóniaüzem napi kapacitásának 1400 vagy 1650 tonnára való növelése érdekében. Tanulmány készül az új salétromsavüzem kapacitásának napi 1800 tonnás bővítéséről, és dolgoznak a nitrát típusú műtrágyatermelés növelésén is. A pétfürdői műtrágyagyár újra virágzik. Írta: Tóth László Levente Fotók: Nitrogénművek Zrt., Pétfürdő 80 Years The founding of Nitrogen Works in Pét was one of the groundbreaking enterprises for Hungary s heavy industry. Eighty years on, Nitrogénművek Zrt. still remains a decisive factor in national economy. The lignite mine of Várpalota, the dolomite fields around Pétfürdő, and direct access to the water of the Pét stream determined the strategic location where the chemical plant started producing nitrogen fertilisers and other synthetic chemicals in Having survived the hell of world war two, the half-baked industrial development of postwar nationalisation, then the economic downturn after the change of regime in 1989, the chemical plant managed to keep up with the times, expand and get modernised every so often. The present form of the Pét chemical works dates back to 1975, when an entirely new plant was built next to the 64 old one. It was bigger, better and more modern in every way, on a par with the top chemical producers worldwide. The most popular products were NPK fertilisers, ammonium nitrate, urea, and the hallmark of Pét: Pétisó, a potent combination of ammonium nitrate and dolomite powder (NH4NO3 + CaMg(CO3)2. The process starts with ammonia and nitric acid, turned into ammonium nitrate, a popular top dressing fertiliser. Mixing in ground dolomite limestone produces Pétisó, an excellent and versatile fertiliser. NPK fertilisers are made of phosphates, opened up with nitric acid, then mixed with evaporated ammonia and potassium chloride. The Pét nitrogen works was in the first wave of companies affected by the political and economic crisis of the eighties and the demise of socialism. It was one of the first industrial plants to be liquidated, while production never stopped. Deregulating the assets of the stateowned plant, Nitrogénművek Rt. (Inc.) was formed in After years of crisis management, it was a major leap for the company when Bige Holding Invest took over. László Bige, the new owner, had a clear vision and virtually kickstarted the company. New plants were built, and a bold, farsighted strategy implemented. 100 million Euro investment made it the largest industrial development of its kind in the whole of Europe. After the year 2000, new affiliates started operating in Serbia, Romania, Slovakia, Germany and Italy. What with the crisis, the company started its own distribution network in 2009, bridging the gap between producer and end user. For the fourth year in a row, Nitrogénművek has been awarded the Business Superbrands title. Despite its stormy and eventful history, development has never stopped for eighty years, and engineers in Pét are looking forward to new investments.

65 Mezőgazdaság Agriculture HOGYAN SPÓROL A TALAJKÍMÉLÉSI PROGRAM? Egy kizöldült mintafarm Zalában A Plótár család Új agrártámogatási rendszert javasol az Európai Bizottság 2014-től, melynek keretében zöldül az uniós agrárágazat. Magyarországon már elindultak az erre irányuló kísérletek. A Syngenta által kezdeményezett talajkímélési programmal és a vele elkönyvelhető megtakarításokkal igen elégedett mintafarmon jártunk Zalában. A hagyományos szántásos földművelés megterheli a földet, a sok földmunka szárítja a talajt és növeli az eróziót, ezért a szakemberek már az ökonómiai és ökológiai elvárásoknak egyaránt megfelelő, alternatív talajkímélő művelési rendszer kidolgozásán gondolkodnak. Európában e technológiák vizsgálatára indították el 2003-ban az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Magyarországon a SOWAP (Soil and Surface Water Protection Using Conservation Tillage in Northern and Central Europe Talaj és felszíni vízvédelem környezetbarát talajművelés alkalmazásával Észak- és Közép-Európában) projektet. A világon ez az egyetlen kezdeményezés, amely a hagyományos és az alternatív talajkímélő művelést nem csupán gazdasági, hanem ökológiai és szociális szempontok alapján is összehasonlítja. A projekt anyagi hátterét a baseli székhelyű Syngenta (a világ egyik vezető vállalata növénytermesztési kutatás-fejlesztésre 800 millió dollárt költ évente a világban), valamint az EU Life III., az unió környezetvédelmi politikájának finanszírozására hivatott program biztosította. A magyarországi kísérletben a szakemberek és a termelők mellett az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete, a Syngenta Magyarország, valamint a talajművelő eszközök értékesítésével foglalkozó Väderstad Magyarország vesznek részt. Magyarországon egy ilyen program indult, a Zala megyei Dióskálon, a Plótár család birtokán. A kutatás kiterjed a talajeróziós vizsgálatokra, a nagy szántóföldi területek ökonómiai vizsgálatára, illetve talajművelési és növénytermesztési rendszerek kidolgozására. Emellett madármegfigyeléssel és gilisztaszámlálással vizsgálják a területek biológiai sokféleségét. A Syngenta a fejlesztésekkel párhuzamosan kutatja, hogyan lehet megfelelni a fenntarthatóság célkitűzéseinek, s jó mezőgazdasági gyakorlati módszereket kidolgozni hívja fel a figyelmet Pecze Rozália. A fent említett program kapcsán az unióval kötött támogatási szerződés a kutatás harmadik évében lejárt, ám mivel az eredmények igen pozitívak voltak, a Syngenta úgy döntött, egyedül finanszírozza tovább a kutatást. Már a következő év is minket igazolt mondja a fejlesztési igazgató. Adataik szerint a terméshozamok a kímélő talajművelésben az első három évben elmaradtak a szántott területekhez képest, de a negyedik évtől a kímélő talajműveléses hozamok százalékkal meghaladták a 65

66 Mezőgazdaság Agriculture 66 Elismerés Limousinok Erőgépek szántott parcellákét. A vizsgálati időszak eddigi két rendkívül aszályos évében (2007, 2011) a talajkímélő művelésben a kukorica termése hektáronként kilogrammal múlta felül a szántott területeken elért eredményeket. Ez a talajkímélő művelés hatására kialakult kedvezőbb talajvízviszonyoknak volt köszönhető. Száz hektárral kezdtünk bele a hagyományos és a szántás nélküli, úgynevezett minimum művelést összehasonlító programba, 2013-ig pedig egy beporzó-programban is részt veszünk, melynek keretében területünkön hat méhlegelőt létesítettek mondja Plótár Istvánné, Gyöngyi, aranykoszorús gazdaasszony. A kitüntető címért meg kellett dolgozni. A rendszerváltáskor már 5,5 hektáron gazdálkodtak, ma már 600 hektáron termelnek, és már nemcsak a korábbi búzát és kukoricát, hanem néhány éve repcét és napraforgót is. A legnagyobb egybefüggő területünk 70 hektár, átlagosan 20 hektárosak a táblák, amelyek nagyjából 10 kilométeres távolságban vannak egymástól. A terület harmadán kukoricát, 100 hektáron búzát, 100 hektáron repcét termelünk, a fennmaradó részen pedig tavaszi árpát és napraforgót sorolja Gyöngyi fia, a családi gazdaságot 2009 óta vezető ifjabb Plótár István. Hozzáteszi: a Batthyány Gabona Termékértékesítési Szövetkezet tagjaként dolgoznak össze, több mint 130 gazda, összesen pár ezer hektáron, s közösen végzik az értékesítést. A szövetkezetnek nem mellesleg ifjabb Plótár István az elnöke. A gazdasághoz tartozik egy szőlő- és egy öthektáros almaültetvény, kezdő marhatartóként pedig 24 vörös limousint gondoznak, szabadtartásban. Az előrelépésben nem kis szerepe volt a SOWAP programba való bekapcsolódásnak, hiszen például a minimum műveléshez kifejlesztett gépeket gyártó Väderstad bemutatógazdasága is lettek, s gépparkjukat is ennek megfelelően fejlesztették. Van három New Holland nagytraktoruk két 190 lóerős és egy 225 lóerős- és két MTZ-jük, a 100 lóerős permetezéshez és kisebb műveletekhez. A talajkímélő földművelési módszer eredményeit a fiatalember is igen biztatónak ítéli. Az első két évben 5-10 százalékkal elmaradt ugyan a kísérleti területeken termelt növények, a búza, a repce és a kukorica hozama a hagyományos szántásos műveléssel szemben. A harmadik évben azonban mint fogalmaz a minimumművelés már hozta a hagyományos művelésű növények termésátlagát. Szántás nélkül harmadával rövidebb időt vesz igénybe a vetés, mivel a talajművelés, a műtrágyázás és a magágykészítés is ezzel egy időben zajlik, így csak emiatt 10 százalékkal kevesebb üzemanyagot használnak fel, ami jelentős megtakarítást jelent. Az egyik évben, 2010-ben azonban olyan sok csapadékot kaptak (1200 milliméter), hogy 400 hektáron emiatt nem is tudtak szántani, még ott sem, ahol szoktak, de nekik ez csak megérte. A 400 hektáron 5200 liter gázolajat tudtunk megtakarítani. A gázolaj-felhasználásunk a szántáshoz a parcellákon 70 liter volt, a kímélőn 57 litert használtunk fel, 13 litert takarítottunk meg. A szántásos művelésnél a költségünk forintra, a kímélőn forintra jött ki hektáronként,

67 Mezőgazdaság Agriculture a megtakarítás ezzel 9450 forint. A hektáronkénti termésátlagunk a repcénél 3,2 tonna volt a szántásos művelésnél, a kímélőnél 3,63, a hektáronkénti terméstöbblet 0,43 tonna, a többlet árbevétel forint volt. A repcénél így összesen forintot takarítottunk meg hektáronként. A búzánál a műveleti költség szántással forint, a kímélőnél forint volt, ez esetben forint a megtakarítás. A szántásosnál 4,2 tonna, a kímélőnél 4,32 tonna volt a hektáronkénti átlagtermés, tehát 0,12 tonna a terméstöbblet a kímélő művelés javára. Az forintos búzánál ez 6360 forint pluszt jelentett, így 2810 forintra jött ki a hektáronkénti megtakarítás. Munkaidőben a hektáronkénti megtakarítás 0,33 óra volt a szántáshoz képest, a 400 hektáron 133 órát takarítottunk meg. Így a megtakarítás összesen forint volt. Ez a számítás még a bruttó 320 forintos gázolajár mellett történt, ki lehet számolni, hogy plusz 100 forintos gázolajárral mennyi többlettel lehet számolni. Reméljük, hogy ezt a talajkímélő programot az egész területünkön alkalmazni tudjuk majd mondja Plótár Istvánné. Magyarországon nem véletlenül folytat kutatási programot a Syngenta a talajok és a felszíni vizek védelme, a biológiai sokszínűség fenntartása érdekében. Jelenleg lejtős talajon mint amilyen a kísérletben szereplő zalai egy év alatt annyi termőtalajt vesztünk el, amennyi a természetes talajképződés során 200 év alatt tud csak pótlódni. A hagyományos növénytermesztés tehát nem kedvez a talajvédelemnek. A kilenc éve folyó vizsgálatokban bebizonyosodott, hogy a talajkímélő művelési módszerekkel 70 százalékkal lehetett csökkenteni a talajpusztulást. Például a lejtős területek aljába telepített növényszegélyek a lefolyó víz és talaj 50 százalékát fogták meg. A növényszegélyeknek tehát jelentős szerepe lehet a talajvédelemben is. Ugyanakkor az intenzíven művelt mezőgazdasági táblák szegélyei táplálkozási lehetőséget és életteret adnak a környék természetes állatfajai számára is. Ez a program jó példa arra, hogyan választjuk el a mezőgazdálkodást a természetes környezettől, egy ilyen Beporzóprogram technológia ugyanakkor össze is köti a művelt területeket a természetes környezettel. Az Európai Unió új agrárpolitikájában nagyobb hangsúlyt fog kapni a mezőgazdaság szerepe a környezet fenntartásában. A társadalomban tudatosulni kell annak, hogy a gazdálkodók rengeteget tehetnek az egészséges környezet megvédéséért. Igyekszünk tehát ezeket a programokat megosztani a hazai érdekeltekkel és döntéshozókkal is, a mezőgazdasági kutatást pedig bevonni a hazai viszonyokra helyesen adaptált programok kidolgozásába. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete és a Szent István Egyetem jó partner ebben mondja Pecze Rozália. Írta: Tóth László Levente Fotók: Ferenczy Dávid Conservation Tillage Green Farm in Zala County SOWAP is acronym for Soil and Surface Water Protection Using Conservation Tillage in Northern and Central Europe. Behind the EU logistically longwinded title is a foresighted project that started in 2003, with the unlikely alliance of the UK, Belgium and Hungary, with the financial backing of Swiss agricultural firm Syngenta, and logistical background of EU Life III program. The Plótár family farm in Dióskál, Zala county, was the first to join the program in Hungary on a hundred hectares. EU subsidy lasted for three years, but Syngenta decided to carry on with the project, and they have not regretted it. Minimum tillage proved to be less efficient in the first three years, however, soil conservation started to pay off in time, especially in years of extreme drought 2007 and 2011 with percent higher crop yield. Experts put it down to the improved water retaining capacity of the soil. The Plótár family is farming on 600 hectares, growing corn, wheat, rapeseed, barley and sunflower, sharing resources and joining sales forces with 130 other farms in a cooperative that István Plótár presides over. Dairy farming is picking up too, 24 red limousines are grazed on free range. SOWAP provided them with innovative methods, and the Plótár farm is now a showcase for Väderstad agricultural machinery specifically developed for conservation tillage technology. Thrifty and critical as he is, István Plótár is more than pleased with the results. Cutting back on tillage saves them one third of the work hours spent on sowing, and a further 10 percent on fuel. Waste not, want not. In the big scheme of things, conservation tillage has been proven to slow down the erosion of soil by as much as 70 percent. On sloped terrain, like the undulating Zala hills, where one year s cultivation loses soil that takes two hundred years to form naturally, it is an essential asset. 67

68 Mezőgazdaság Agriculture Claas-újdonságok Hannoverben A mezőgazdasági termelés színvonalának folyamatos emeléséhez egyre nagyobb mennyiségi és kiemelten minőségi követelményeket kielégítő gépekre van szükség. Ennek az igénynek a Claas multinacionális vállalatcsoport is meg kíván felelni, meghatározó piaci jelenlétüket folyamatosan növelni kívánják. Teleszkópos rakodó A Contour automatikával a vágóasztal az elektronikus nyomásérzékelők segítségével a menetirány hosszában igazodik minden talajegyenetlenséghez. A beállított felfekvő nyomás és vágásmagasság a vágóasztal lesüllyesztésekor automatikusan igazodik ehhez. Az Auto Contourvágóasztal automatika gondoskodik arról, hogy minden vágóasztal megfelelően kövesse a talaj fel- A Claas fejlesztési stratégiájának alapja a gazdálkodókkal, al, üzemeltetőkkel fenntartott folyamatos kapcsolat. A cég valleja és gyakorolja a középpontban az ember elvet, amelynek eredményeként intelligens technika és kiemelkedő műszaki megoldások jellemzik a forgalomba kerülő gépeket. Ennek az elvnek az alapján született eredményeket mutatták be a hannoveri Agritechnika 2011 kiállítás keretében. A kamerarendszerek folyamatosan fejlődnek, és jelentősen támogatják a munkafolyamatok felügyeletét, legyen szó traktorról, kombájnról, silózóról vagy bálázóról. A komplex munkafolyamatok során legyen szó például silózásról, ara- a- tásról vagy szállításról a jó látási viszony alapvető követel- elmény. A Claas megoldásai biztosítják a gépkezelő számára azt a plusz szemet, amelyre nagy szükség van a munkavégzés és során. A cég új kamerarendszerei kiváló színes, nagyfelbon- n- tású képminőséget biztosítanak. Kép a képben üzemmódra, vagy négy kép egyidejű megjelenítésére van mód a kabinban an elhelyezett monitoron. Az új Avero 160 modell az olyan kis- és közepes vállalekozások számára készült gépek palettáját egészíti ki, melyek önállóan, saját géppel szeretnek dolgozni. Ugyanúgy, ahogy az Avero 240, ez a modell is Caterpillar C 6.6 motorral készült. Nagy testvéréhez hasonlóan, az Avero 160 bár ugyanolyan tisztítórendszerrel, valamint 4 kosaras rázóládával készült, cséplőrendszere hagyományos. 68 Az új Quadrant

69 Mezőgazdaság Agriculture Liner akcóban színét a menetirányra merőlegesen is. Az érzékelők letapogatják a vágóasztal alatti részeket, felismerik az egyenetlenségeket és a vágóasztalt ennek megfelelően igazítják. A Claas teleszkópos rakodók immár több mint 6 éve sikeresen vannak jelen az európai piacon és 2010 között az eladások Nyugat- és Közép-Európában lassan kiteszik a kb es darabszámot. A cég 2006 óta a közepes és nagygazdaságok számára kínálja a 7 9 méter emelési magassággal bíró gépeket, 2010 óta kisgazdaságoknak vagy ahová a helyszűke miatt kompakt gépre van szükség kínálja a Scorpion 6030 CP-t. Az alsó határ a társaság kínálatában ma 6 méter emelési magasság 3 tonna terhelés mellett (kompakt osztály felső szegmense). A Claas 30 éve gyárt fűkaszákat Bad Saulgau-ban. Most három új Corto dobos fűkaszát kínál, 3,05, illetve 2,65 méter munkaszélességgel. Az új Cortóban még jobbá tették a már bevált F Profil kinematikát. Ennek elve: a talaj vezeti a fűkaszát, nem a traktor. A cég a már jól ismert és bevált Active float tehermentesítő rendszerével a 3,0 méter munkaszélességű Disco 3100 F Profil frontkaszáit is ellátta. Ez a rendszer lehetővé teszi az azonnali reagálást a legkülönfélébb talajviszonyokra. Az elkövetkező szezonra a német cég öt új egyrotoros rendképzőt kínál, melyek a hárompont függesztett Liner 450, 420 és 370, illetve a vontatott 450 T és 370 T. A 3,50 4,50 méter munkaszélességükkel teljesen alkalmasak a kis, illetve közepes farmoknak, amelyek saját maguk végzik a szá la s t a k a r má ny-bet a k a r ít á st. A legújabb megoldás a cég szögletes nagybálázó palettáján a Quadrant Ennek fő tulajdonsága a kiemelkedően magas tömörség, tökéletes bálaélek, maximális áteresztőké- pesség és a 90x120 centiméter bálaméret. A Rollant bálázó széria, az 1,25x1,2 méter bálaméretével, kimagas- lik a nagy teljesítményével és rendkívüli bálatömörségével, mialatt még mindig kiváló a megbízhatósága akár ne- héz körülmények között is és nedves termény ese- tén is. Most hat új mo- dell jelent meg ebben a sikeres szériában, melyek közül a Pro kiviteleket hidraulikusan lenyitható aprítódobfenéklemezzel felszereltek. A Rollant lant sorozatban szintén ta- lálható csomagolóval egybeépített bálá- zó, amely kifejezetten a bálázásra lett kifejlesztve. A bála először, néhány másodperc alatt, átkerül a bálázóról a csomagolóra a egy billenő padozaton ke- resztül, amely a nyitással összehangolt. A billenő padozat bal és jobb oldalán lévő vezető görgők biztosítják a gépcso- port tartósságát. A csomagolás rekordgyorsasággal történik, a 6 réteg fóliának köszönhetően mindössze 35 másodpercet Lexion 770 Terra Trac vesz igénybe. A gép 10 tekercs pótháló tárolókapacitással rendelkezik. Egy CMT kezelőegységet szereltek fel a csomagolóegységre, ha a vezető a helyszínen szeretné kezelni/beállítani a gépet. A Rollant 375 Uniwrap gépet 560/ kerekekkel szerelik. Ez eredményezi a szélesebb felfekvő felületet, és javítja a súlyelosztást, így csökkentve a talajnyomást. A Claas többéves tapasztalattal rendelkezik a gumihevederes járószerkezetekkel kapcsolatban. A Terra Tracrendszer gyakorlati alkalmazása során folyamatos kiértékelésen és fejlesztésen esett át. A múlt évben bemutatott új hidropneumatikus rugózású Terra Trac-rendszer már a harmadik generációja a terméknek. Az új Terra Trac-rendszer a 2012-es gazdasági évtől áll az ügyfelek rendelkezésére. A kínálat négy különböző méretű járószalagot tartalmaz: 635, 735, 890, és 890 milliméteres speciálisan rizsre kifejlesztett járószalag formájában. Agribusiness hírek magyarul-angolul OLVASSA? Írta: Dr. Nagy Béla Fotók: Claas 69

70 Gasztro Gastro ASZÚ ÉS MALBEC Egy úr Mendozából A címbeli argentin magyar úr, Zombory István Esteban Zombory a Buenos Aires-i magyar közösség egyik kulcsszereplője. Figyelme nemcsak a mezőgazdaság ágaza taira, de a hitvallás megőrzésére, a bor szeretetére és a magyar nyelv továbbadására is irányul. 70 Az Argentínában született, magyar származású Zombory István édesapja 1948-ban, még a vasfüggöny lezuhanása előtt jutott ki Argentínába, édesanyja viszont csak 1953-ban, egy jól megtervezett, kalandos szökési terv megvalósításával. Kint házasodtak össze. István, azaz Esteban is egy kint született magyar hölgyet vett feleségül, Kemenes Katalint. Szeretetben élnek, és nevelik három leányukat, akiknek második anyanyelvük a magyar. A lányaim a harmadik kint élő generáció a családomban, továbbviszik az anyanyelvünket, számomra ez rendkívül fontos mondja Zombory István. Az argentin magyarok nagy része katolikus vallású, de vannak protestánsok is. A Buenos Aires-i magyar kolónia nagyon szép templomot épített fel, ahová szívesen járnak az ott élők, bár pap sajnos nincs jelenleg, mert Magyarországról szinte lehetetlen állandó tartózkodásra hívni. Régebben akadtak magyar papok, akik 1956-ban disszidáltak Dél-Amerikába, de ők ma már nincsenek ott. Az ünnepségekre nehezen, de tudunk magyar papot hívni, akár az Egyesült Államokból is, a közösség azonban állandó lelkészt szeretne. Akik a kint élő magyarok közül aktívan részt vesznek a kolónia életében, tartják a magyar szokásokat, a cserkészetet, a hétvégi magyar iskolát, az ünnepségeken való részvételt. Számuk pár százra tehető. Zombory István a Buenos Aires-i Hungária Egyesület elnökeként és az argentin magyar cserkészet vezetőjeként is ismert. A legnagyobb társadalmi eseményünk a cserkészbál, amin a legtöbb magyar összegyűlik, a hagyományokat tartva, népviseletben teszi hozzá. A cserkészmozgalomnak köszönhető, nemcsak Argentínában, hanem szerteszét nyugaton, hogy több ezer másod- és harmadgenerációs, nyuga- Zombory István ton született gyermek megmaradt magyarnak, azaz ápolja a magyarságát, és már mind felnőttek, öntudatos képviselői a magyarságnak. Sokan köztük visszidáltak. Esteban szerint Magyarország a leglatinabb közép-európai ország, sok minden hasonlít benne a latin habitushoz. Éppen ezért véli Magyarország és Argentína is roppant hasonló. Mind a kettő agrárország, nagy búza- és napraforgó-termelők. Argentína főként agrárexportjából él. A kivitel értékének legalább 50 százaléka mezőgazdasági termék. Zombory István Argentínában és Uruguayban birtoktulajdonos és -bérlő, mezőgazdasággal foglalkozik. Szóját és egyéb gabonaféléket termel, s egy nagy biodízel cég vezérigazgatója. Nemrég még elnöke volt a FOSFA ( londoni székhelyű, nemzetközi csúcsszervezetnek, amely a világ olajosmag és növényi olaj kereskedelemét szabályozza. Csaknem tíz éve, 2002-ben alapította meg öccsével a Zombory Pince Rt.-t ( Aztán ban vásároltak egy mádi pincét, egy évvel később pedig Rátkán vettek házat, amelynek egy részét pincészetté alakították. Itt 2005 óta készülnek a magyar borok. Jelenleg 4 hektárnyi területen termelnek furmintot, hárslevelűt és muskotályt, átlagosan 40 mázsát hektáronként. Kizárólag a legjobb minőségű borokat készítjük, csak így tudunk versenyképesek maradni, a nálunk jóval nagyobb pincészetekkel szemben fűzi hozzá. Így, ha a szőlőtermés nem ér el egy bizonyos minőséget, más pincészetekhez vagy kereskedőkhöz kerül, náluk bor nem készül belőle. Sajnos a tavalyi év is nagyon gyenge volt Tokajon, akkor nem is csináltak bort. Éves szinten kétezerötszáz palack 6 puttonyos aszú, ezer palack fordítás, négyezer palack száraz fehér bor (hárslevelű, furmint) és ezer palack félszáraz muskotályos készül. Már a

71 Gasztro Gastro legelső aszújuk, a 2003-as 6 puttonyos Zombory Pince aranyérmet nyert Tokaj Borvidék borversenyén. A Zombory Pince borainak egy részét Magyarországon értékesítik, lényegesebb exportpiacaik Argentína, Németország és Svájc. Argentína a világ ötödik bortermelő országa, és hatodik helyen szerepel az exportőrök ranglistáján emlékeztet Zombory István. Az újvilág napról napra népszerűbb borai között az argentin malbec kapta a legnagyobb elismerést az elmúlt tíz évben. A komoly francia és amerikai befektetéseknek köszönhetően a legmodernebb technológiával készült argentin borok, főleg a malbec fej-fej mellett versenyez a nagy francia borokkal. Ez a francia szőlőfajta eredetileg Cahors környékéről származik, de leginkább Argentínában honosult meg, olyannyira, hogy aki manapság malbecről beszél, rögtön Argentínára gondol. Argentin borászatomat Bodegas Deumayen név alatt 2006-ban kezdtem el, két társammal együtt. Az első argentin borok saját szőlőből készültek, bérmunkában, nem is saját pincészetben. Már az első borunk a TREZ Reserva Malbec 2007 óriási sikert aratott. Nem ismerünk más olyan esetet, hogy egy pincészet az első borával 92 Parker pontot ért volna el. Ez persze elsősorban a borászunk érdeme, aki Argentína leghíresebb borásza, Roberto de la Mota mondja Esteban Zombory. Jelenleg két argentin boruk van, a TREZ és a Petit TREZ, melyek teljes mértékben malbec szőlőből készülnek. Ezekből idén készült először 20 ezer palack. Argentin boraik 70 százalékát exportálják, főleg az Egyesült Államokba, Angliába, Svájcba, Németországba és Belgiumba. A szőlőskert Mendozában van, az Andok tövében, a tengerszint felett 1100 méteres magasságban. TREZ Reserva Malbec 2007 A legjobb mendozai szőlőknek az méteres magasságuk miatt a legideálisabb a klímájuk. Ebben a magasságban már nem veszélyeztetik a betegségek a szőlőtöveket, így gyakorlatilag permetezésre sincs szükség. A jelentős nappali és éjjeli hőmérsékletkülönbség tökéletes a szőlőnek. A csapadék éves mennyisége milliméter, ami nagyon kevés, ezért mesterséges öntözést kap az ültetvény, olyan csatornákból, amiket még az inkák használtak, hogy felhasználják az Andok téli csapadékát és a hóolvadást. A nagy magasságban már alig akadnak felhők, ezért a mendozai magas szőlők évi 330 napon kapnak napsugarakat. A hektáronkénti átlagtermés 65 mázsa, szigorú terméskorlátozással. A hordókat a TREZ 14 hónapos érlelésére, Bordeauxból, Franciaországból rendelik. Írta: Horkai Diána Fotók: Zombory Pince A Gentleman of Mendoza Esteban Zombory was born and raised in Argentina. Whatever his passport says, he is in fact István Zombory, the son of Hungarian immigrants, who left the country before the iron curtain fell. At least his father did, in His mother virtually had to be smuggled out with a cunning scheme in 1953 to join him. That s how István came about. Later on, he married a second generation Hungarian girl, Katalin, and they are proud to have raised three daughters who speak Hungarian as their second mother tongue. István s motto in life: I fell at home a little bit everywhere and in everything. He owns and leases fields in Argentina and Uruguay, growing soy beans and grain crops, and works as CEO of a large biodiesel company. He used to preside over FOSFA, a London based international organisation regulating the global trade of oil crops and vegetable oil. His Hungarian connections do not stop with acting as president of the Hungarian Association in Buenos Aires a vineyard makes him rooted back into the motherland. Agriculture was always the trade to follow for István, whether it was grain, soy, meat, wine or apple. Together with his younger brother, he founded Zombory Pince Rt. almost ten years ago. Their first investment was a wine cellar in Mád, then a house in Rátka, which was turned into a vineyard proper, growing 16 thousand kilos of typical Tokaj grapes for white wine on four hectares was theri first vintage. We only make prime wine, to keep up with the fierce competition from large vineyards, he explains their policy will not show up on their labels, as it was a particularly bad year for Tokaj wine, so they rather sold the grape in bulk to other wineries. On average, Zombory Pince produces 2,500 bottles of Tokaji Aszú (6 bucket grade), a thousand bottles of secondary press Aszú, 4,000 bottles of dry white, and a thousand bottles of muscatel in a good year. Even their first vintage Aszú won the gold medal at the regional derby of Tokaj wines. A small portion of their produce is sold in Hungary, but the majority gets uncorked in Germany, Argentina and Switzerland. The enthusiasm of István Zombory spurred Esteban Zombory to try his hand at Argentinian wine. He founded Bodegas Deumayen in 2006 with two partners. Their first wine, TREZ Reserva Malbec 2007, was an instant hit and reaped 92 Parker points at tastings. Our winemaker, Roberto de la Mota, works wonders with the malbec grape we grow in Mendoza, at the foot of the Andes, 1,100 metres above sea level, says Esteban. Two varieties make up the sortiment: TREZ and Petit TREZ, both made of malbec. 70 percent of the twenty thousand bottles is exported to the US, UK, Switzerland, Germany and Belgium. 71

72 Gasztro Gastro A királyi régió gasztronómiája és borai A Közép-dunántúli régiót vagy királyi régiót Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja. Igen változatos kultúrtáj ez, az ország harmadik legfejlettebb régiója, de gasztronómiai szempontból nem különül el élesen a szomszédos térségektől. A gasztronómiai régiók nyilván nem feltétlenül esnek egybe a közigazgatási, statisztikai vagy turisztikai régiókkal, ahogy a borvidékek egy része sem azért különült el, mert önálló ökológiai entitást képez. Sok ökológiailag egységes régió több, sőt túl sok borvidékre bomlik (hiszen milyen megyei párttitkár volt az, akinek nem volt saját borvidéke, tartotta a fáma). A Közép-Dunántúl tehát gasztronómiailag kevésbé markáns, leginkább a bakonyi ételek említésre méltóak és a veszprémi, pontosabban Balaton-felvidéki részeknek van sajátos gasztrokulturális tradíciója és arculata. Roppant gazdag a régió változatos borvidékekben. Ide tartozik a Balaton északi partvonalának jó része Badacsonnyal és Csopakkal, előbbi Tokaj és Somló mellett a par excellence magyar bornak, azaz az aranysárga, mély, ásványos fehérbornak nagy hagyományú és páratlan táji szépségű termőtája. Ide soroltatik a Somló is, ahol komplex és titokzatos, világszínvonalú vulkánborok fakadnak, az igazi értők borai. Ide tartozik a Velencei-tó és a Móri borvidék is, amely izgalmas megújulásban van, mint a honi borvidékek zöme. Ilyen újjáéledő bortáj Etyek és környéke is, ahol a hűs klíma és a meszes talaj Champagne-t idézi, ez a borvidék a Törley Pezsgőpincészet alapborainak forrása, és lassan valóban a főváros szőlőskertjévé válik népszerű fesztiváljaival és modernizálódó borászatával. Az Ászár-Neszmélyi borvidéket a legjelesebb magyar borexportőr, a Hilltop neve fémjelzi, innen illatos, ropogós, könnyedebb fehérborok fakadnak. Látható tehát, hogy rendkívül változatos és egymástól teljesen elütő borokban gazdag a régió, ahol a sokszínű, heterogén tájalkotó elemeknek és a 26 kistérségnek sokszor nem sok köze van egymáshoz. A domborzat is igen változatos, északon és keleten a Duna vonala határolja, délen a Balaton, ide tartoznak a Dunántúli-középhegység mészkő- és dolomithegyei. A Kis- alföld folyóvízi feltöltéssel kialakított peremvidékei itt találkoznak a vastag lösztakaróval borított Mezőfölddel, amely az ország egyik legjobb gabonatermő területe. A Közép-dunántúli régió turisztikai szempontból az ország egyik meghatározó területe, a Nyugat-dunántúli régióval együtt Budapest, Közép-Magyarország mögött Magyarország legfontosabb vendégforgalmi térségeinek egyike. A változatos domborzat, a sok hegyvidék ellenére fejlett és változatos a mezőgazdaság, az agrárgazdaságban az utóbbi néhány évben 10 milliárd forintot meghaladó befektetés valósult meg. A régió településállománya kiegyenlített szerkezetű, a térség az ország egyik legurbanizáltabb körzete. A hegységekben sok az erdő, értékes, európai hírű vadállománnyal. Az erdők összkiterjedése több mint 170 ezer hektár, a régió erdeiben évről évre kapitális trófeát viselő szarvasbikák, őzbakok, muflonok és vaddisznók kerülnek Erdőszéli gombaleves Fogas bakonyi módra 72 puskavégre. Jelentős a természetes vizeken a halászat is, de a kifogott halmennyiség nagyobb része nem a Balatonból, hanem a 2,5 ezer hektárnyi halastóból kerül ki. Ugyanakkor a jó fogási lehetőségek révén az egész régióban adottak a horgászturizmus lehetőségei is. Ma az országban fellelhető 76 fajtából körülbelül 30 él a Balatonban, közülük úgy 15 lehet az ismert és gyakori fajták száma. A legnépszerűbb a ponty, a legpopulárisabb az igénytelen keszeg, leggyakrabban a vörös szárnyú vagy dévér, szerény ízű húsa roston pirosra sütve pazar és egyszerű strandi étek. A legnobilisabb bala-

73 Gasztro Gastro fűszerkivonatot készítünk. A borókabogyót, kakukkfüvet, babérlevelet, citromlevet külön lábosba tesszük, vizet adunk hozzá, és az egészet a felére beforraljuk. Amint a gomba és sárgarépa jól átpárolódott, hozzáöntjük a fűszerek nélkül a kivonatot. Az egészet jól összeforraljuk, miközben szükség szerint adhatunk hozzá még vizet, majd barna mártással besűrítjük. Tálaláskor tejföllel díszítjük. Fogas bakonyi módra Neszmélyi pecsenye toni hal a süllő, vagy (1,5 kilogramm fölött) a fogas, amelyet (Csiki Sándor gasztronómus szerint) beirdalva süthetünk ősi módi szerint, szabad tűzön felforrósított bazaltköveken ( lávakövön ) is. A kő szép nagy darabot, kellően vastagot, ám felszínén laposat válasszunk hosszan hevítve elegendő hőt ad majd le a gyorsan puhuló, sülő hal elkészítéséhez. Zsiradékot leginkább olajat, de a vajjal is próbálkozhatunk csak módjával használjunk. Fűszernek mozsárban durvára tört borskeverék és a nagy szemű tengeri só javallott, egyéb csak ritka esetben. A halat sütés közben badacsonyi borral kéknyelűvel kenegessük. Kínáljuk saját készítésű tartárral, még inkább Remoulade mártással amiből a tárkonyt ez esetben akár el is hagyhatjuk. Egészen különleges ízeket kapunk, emellett látványnak sem utolsó. Természetesen fontos étel itt is a halászlé, melynek létezik sajátosan balatoni válfaja. Több változat is kifejlődött a tó mentén, közös nevezőjük, hogy a (bajainál, komárominál, paksinál stb.) kicsit karcsúbb alaplébe sok apróhal (garda, keszeg) kerül hagymával, kevés paprikával, esetleg krumplival. Jellegzetes régiós népi étel a gölödin krumplileves, amit úgy készítettek, hogy a főtt krumpli levét leszűrték, a krumplit összetörték, tojással, zsírral, sóval, liszttel összekeverték és apró gombócokat formáltak belőle, melyeket belefőztek a krumpli berántott, pirospaprikával, hagymával színesített levébe. Ez tulajdonképpen rántott leves krumpligombóccal. Ahogy a halászlé, ez a leves is számos variációban lelhető fel, és tovább is gazdagítható zöldségekkel, hússal, akár tejszínnel. Erdőszéli gombaleves Hozzávalók: 20 dkg erdei gomba vegyesen (vargánya, szőrös tinóru és t ő k e go mba), 1 db közepes sárgarépa, 1 fej vöröshagyma, 2 cl citromlé, 10 dkg kész barnamártás, 2 cl olaj, ízlés szerint: só, kakukkfű, babérlevél, borókabogyó Az apróra vágott vöröshagymát, olajon üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a szeletelt gombát, sózzuk, majd rövid ideig pároljuk. A megtisztított sárgarépát gyufaszál méretűre daraboljuk, a gombához adjuk, és tovább pároljuk. Közben Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg fogasfilé (4 adag), 6 dkg vaj, fél l halleves (kockából), 2 fej vöröshagyma, 20 dkg apró vargánya vagy csiperkegomba, 1 paradicsom, 1 paradicsompaprika, 1 csapott teáskanál édesnemes paprika, 1 dl tejföl, 1 dl tejszín, 1 evőkanál liszt, fél-fél csokor aprított kapor és petrezselyem Elkészítés: A halat leöblítjük, felitatjuk róla a nedvességet, és gyengén besózzuk. Magas oldalú tűzálló formát 2 dkg vajjal kikenünk, és belerakjuk a filéket. A sütőt 180 fokra (gázsütő 2. fokozat) előmelegítjük. Felforraljuk a hallevest (alaplét), és a halra öntjük. Alufóliával lefedjük a formát, és a sütő középső rácsán kb. 20 percig pároljuk. Amikor megpuhul, kiveszszük a léből, és lefedve melegen tartjuk. Közben a hagymát és a gombát megtisztítjuk, a hagymát kis kockákra, a gombát szeletekre vágjuk. A paradicsom héját lehúzzuk, húsát felkockázzuk. A paprika magházát eltávolítjuk, húsát szintén kockákra vágjuk. A maradék vajat serpenyőben felforrósítjuk, és üvegesre pároljuk benne a hagymát. Hozzáadjuk a gombát, megpirítjuk. Ezután beletesszük a paradicsomot és a paprikát, 1 percig együtt sütjük, pirospaprikával fűszerezzük. Negyedliternyi hal alaplével felöntjük és felforraljuk. A tejfölt és a tejszínt a liszttel elkeverjük, és a léhez adjuk. Lassú tűzön, állandóan kevergetve sűrű mártássá főzzük. A mártást a halra öntjük, meghintjük a finomra aprított zöldfűszerekkel, vajas burgonyával és salátával körítve tálaljuk. Neszmélyi pecsenye Hozzávalók: 2 szelet karaj, egy szelet vékony sonka, egy karika vöröshagyma A karajszeleteket kiklopfoljuk, majd az egyikre rátesszük a szelet sonkát, a hagymakarikát és a másik kiklopfolt szelet karajt. A húsokat összetűzzük, és natúr kisütjük. Amikor elkészült, a hústűket kiszedjük, egy szelet nyers hagymát és kakastaréjt (sült szalonna) helyezünk a tetejére, és pirospaprikával szórjuk meg. Köretként sült burgonyát ajánlunk. Írta: Tompa Imre Fotók: Ferenczy Dávid Az ételeket Botos Ildikó, a Halászbástya étterem szakácsa készítette. 73

74 Interjú Interview Tízhektáros Noé bárkája Két évfordulót is számon tart mostanság a budapesti kőrengetegbe ékelt tízhektáros élő gyűjtemény. A Fővárosi Állat- és Növénykert idén ünnepli alapításának 145. évfordulóját, jövőre pedig újranyitásának 100. jubileumát. Persányi Miklóssal, aki egy rövid környezetvédelmi miniszteri kitérőjét leszámítva tizenhét éve irányítja Noé bárkáját, az intézmény legújabbkori megújításáról beszélgettünk. 74

75 Interjú Interview Először 1994-ben találkoztam önnel, amikor az azóta híressé vált rácslámával, a régi ketrecek vasanyagából öszszeállított fura szoborral üzent hadat az elavult tartási módnak. Nehéz volt az újító sorsa? Nem én voltam az első. Az Állatkert eredetileg részvénytársasági formában működött, ám a vállalkozás tönkrement. A 20. század elején vette át a főváros. Lendl Adolf irányításával európai színvonalon korszerűsítették. Erre Budapest 4 millió aranykoronát fordított, ami ma nagyjából milliárd forintnak felelhet meg. Az intézményben 1908-ban kezdődtek meg a munkálatok és május 20-án már mint Székesfővárosi Állat- és Növénykert nyitotta meg a kapuit. Bent minden a minőségről, az esztétikáról és az akkor legkorszerűbb állattartásról szólt. Az elmúlt években sokat sikerült az ekkor született építmények közül felújítani, újraalkotni. Így az Elefántház minaretjét, az egykori Zsiráfházat, Bivaly-házat, a Tejcsarnokot, a Pálmaház kávézóját, a Parasztudvart vagy a Krokodilházat. Ez a dicső múlt. Mi indokolta az újabb kori átalakításokat? Az emberséges állattartás igénye. Rengeteg rettenetesen szűk ketrec volt, elég ha csak a borzalmas medve-sorra gondolunk. Az volt a korábbi elv, hogy minél gazdagabb legyen a gyűjtemény, amit én sosem támogattam, mert szerintem egy alig több mint 10 hektárra szorult Állatkertnél ez nem lehet cél. Élőlényeket tartunk, s ezeknek méltó életfeltételeket kell nyújtani. Ez azzal járt, hogy sok nagy testű állatról le kellett mondanunk, más állatkerteknek ajándékozva őket. Ma mégis kétszer annyi fajt mutatunk be, csakhogy sokkal több a kis testű állat, mint korábban. Mennyire változott meg a korszerűsítéssel az Állatkert koncepciója? Lendl Adolf az akkori zoológiai gondolkodásnak megfelelően rendszertani alapon rendezte be az Állatkertet: nagyjából egy helyre kerültek az emlősök, azon belül a ragadozók, máshová gyűjtötte össze a kérődzőket, a madarakat, halakat, növényeket. A 21. században a legfontosabb az ökológiai üzenet, az, hogyan élhetünk a természettel harmóniában. Ezt mindig egy konkrét területtel lehet érzékeltetni, így földrajzi elvet követve igyekszünk az élőgyűjteményt bemutatni. Az afrikai szavanna, vagy Ausztrália élővilága, emlősök, madarak, hüllők egy területre kerültek, előbbi az új Szavannaházra, utóbbi a régi Madárházra alapozva. Újra láthatók majd az Ausztráliában honos vombatok, amelyek 50 éve nem voltak a Budapesti Állatkertben, és Európában is csak három helyen élnek. A dél-amerikai zóna a Pálmaházra épült, s ott mutatjuk be a trópusi Amerika élővilágát, a perui dzsungelektől a mexikói sivatagokig, a floridai mocsárvidékig. Gazdagok vagyunk a vizes élőhelyek bemutatására alkalmas terekben is. A Nagy-tó mellett ott az Akvárium. A Nagy-tavon már szürkegém és kormorán fészektelep is kialakult. Az ősöket még mi hoztuk ide, de a szabadon repülő ivadékok maguk döntöttek a maradás mellett, hiszen itt tápláljuk és gondozzuk őket. A gémek idén rekordot is döntöttek: több mint két tucat fiókát neveltek fel. 75

76 Interjú Interview Nemcsak az állatok, de a látogatóhelyek jó része is kicserélődött. Ezt hogyan sikerült elérni? A tudományoskodó, az emberektől távolságot tartó állatkert helyett a közönségnek szolgáltatásokat nyújtó, mesélő intézménnyé alakultunk. A természet és az állatok szeretetére, védelmére biztatjuk a kicsiket, nagyokat. Rengeteg családi programot is szervezünk. Nem akarunk szűk cellákban senyvedő élőlényeket mutogatni, hanem, ahol arra mód van, lehetővé tesszük, hogy megérinthessék, etethessék is az itt lakó jószágokat. Ennek is köszönhető, hogy az évi több mint egymillió látogatójával messze Magyarország legnépszerűbb kulturális és turisztikai attrakciója az Állatkert. Ennyien el tudják tartani az Állatkertet? Nem egészen. Majd 500 millió forintos fővárosi támogatást kapunk a 60 épület fenntartásához és a 7000 állat ellátásához. Egy látogatóra kevesebb mint 500 forintos támogatás jut. Az éves működési költség kis híján 2 milliárd forint. Ennek háromnegyedét nekünk kell előteremteni. Amikor 17 éve idekerültem éppen fordított volt az arány. Milyen nemzetközi programokban vesznek részt? A nemzetközi természetvédelem fontos eleme a fajmegőrző tevékenység. Egy-egy állatkert ritkán képes egy fajt megmenteni, de másokkal együtt igen. Ezért a világ nagy állatkertjei egy közös számítógépes rendszert működtetnek, amelyben 4 millió állat adatait és rokonsági kapcsolatait tartják nyilván. Európában közel 400 faj megtartására működtetnek programot. Mi 65 projektben 76

77 Interjú Interview veszünk részt. Például a világon először nálunk született mesterséges megtermékenyítés révén orrszarvú borjú: Laila. A mamának, Lulunak azóta született egy fia is, Liszimba, aki már egy másik állatkertben él. Az ötből három orrszarvú faj végveszélyben van, megmentésük záloga lehet, ha a nálunk alkalmazott tenyésztési metódus máshol is beválik. Ugyancsak fontos a Mohr-gazellák megmentése, melyek Észak-Afrikában eredeti élőhelyükön már kipusztultak. Nálunk viszont szaporodni kezdtek, s ebből majd a visszatelepítési programhoz is hozzájárulhatunk. Említhetek hazai példát is, mint a csak nálunk élő rákosi vipera megmentése. A tenyésztés a Madártani és Természetvédelmi Egyesület telepén, Kunpeszéren folyik. Mi takarmánnyal, tücskökkel segítjük felnövekedésüket, állatorvosaink ültetik be a szabadon engedett kis kígyókba a jeladó chipeket, szervezik a vérvizsgálatokat. Szó esett már a szűkös területről. Merre terjeszkedhetne az Állatkert? Valaha az Állatkerthez tartozott a Vidámpark területének nagy része. Utóbbi mára hajdani látogatóinak négyötödét elvesztette. Máshol kellene tehát egy modern szórakoztatóparkot teremteni. Budapest vezetői többször is jelezték már, hogy ha ez megtörténik, megkaphatjuk a területet. A plusz 6,5 hektárral együtt egy olyan különleges élménypark jöhetne létre, ahol a Vidámpark négy műemlék játéka is megmaradhatna. Biztosan sokkal több látogatója lehetne, mint most a két intézménynek együttvéve. Mi történhet, ha ez a területbővítés nagyon elhúzódik? Már eddig is több nagy testű állat kiszorult, a bölényfélék, szarvasfélék, de a csimpánzok is. Vannak olyan fajok is, amelyek tartási feltételeit a mostani helyükön hosszabb távon nem lehet fenntartani. Ha nem történik pozitív változás, 5 10 éven belül eltűnhetnek a Budapesti Állatkertből a jegesmedvék, az orrszarvúk, majd az elefántok, tigrisek is. Írta: Bihari Tamás Fotók: Benkő Imre Noah s Ark on Ten Hectares Budapest Zoo Budapest Zoo was founded 145 years ago, and next year they celebrate the centennary of their reopening to the public. Save for a short detour as Minister of Environmental Protection, director Miklós Persányi has been managing the zoo since Briefing us on local zoo history, he noted that, after decades of neglect, the city took over the institution in 1908, and after four years of serious and costly reconstruction, opened the Budapest Zoo to the public on 20 May It was one of the most modern animal parks in Europe at the time. The most recent amendments were necessary to meet today s standards in animal keeping. Originally the idea behind the zoo was to keep and display as many species and specimens as possible a philosophy that the director never found agreeable for an animal park confined to a meagre ten hectares. Consequently, scores of large animals were donated and transferred to other zoos around the world. A canny idea was to show to the public twice as many species most of them small animals. Getting rid of the old-fashioned layout, based on scientific classification mammals, predators, reptiles, aviaries, etc. all in separate groups and focusing on environmental issues, proved to be another quantum leap into the 21st century. Instead of a know-it-all type, educational but alienating environment, the Budapest Zoo is now a friendly place that caters the magic of life on Earth to the public, urging visitors to love and protect nature and animals. We have the whole family on our minds, not just the little ones. Every half our it is possible to get in contact with the keepers and in certain cases with the animals as well. The popular Rendezvous program offers spectacular events when the animals are being fed or are on display. We encourage visitors to feed and pet the animals whenever it is possible. More than one million visitors a year prove that we are on the right track, and make the Budapest Zoo the single most popular cultural and touristic destination in Hungary. Subsidy from the city is short of 500 million HUF, roughly 1.5 Euros for each visitor. It adds up to the 2 billion HUF annual running costs to maintain the 60 buildings and keep the 7 thousand animals. Three quarters of the operational costs therefore the zoo has to raise from ticket sales, charity and commercial activities. According to the director, when he took over 17 years ago, the ratio was exactly the opposite: 75 percent subsidy and only a quarter of the budget to be raised. Refurbishing the Palm house and Aquarium alone cost billions of Forints. The first phase of reconstruction in cost 755 million, while the net budget for the second phase between 2006 and 2008 redoing the Great Rock and the surrounding savannah zone escalated to 2.2 billion HUF, plus VAT. Recently they have taken advantage of several EU tenders, subsidising five projects with 2.5 billion HUF in total. It is a real feat for the future that the remnant thermal heat from the adjacent Széchenyi Spa is now redirected, chipping in considerably for the heating of thirty out of forty buildings. Future prospects for the Budapest Zoo include the possible reannexation of valuable land from the neighbouring Fun Park, most of which used to be part of the zoo anyway. The rundown old Fun Park is losing business, the number of visitors plummeted by 80 percent. The director is convinced and feels reassured by the repeated affirmation of city management that a modern entertainment park needs to be opened somewhere else in Budapest, and the adjacent 6.5 hectares should be part of the zoo once again, making room for a spectacular park that combines a large animal park, and four of the traditional landmark venues from the old Fun Park, attracting way more visitors than the two separate institutions together. It is a historical necessity, he says adamantly. Failing that, Budapest Zoo might have to give up on their iconic polar bears, rhinos, elephants and tigers in 5-10 years. 77

78 Interjú Interview Feladatom a halhatatlanság Dmitry Glukhovsky Dimitry Glukhovsky Budapesten járt második magyarra fordított regénye, a Metró 2034 megjelenése alkalmából. Az írót múzsáiról és aktuális munkájáról kérdezte a Vidék Magazin. Mi inspirálja könyvei megírásában? Maga az élet. Sokat utazom, jelenleg ez adja az élményeimet, ezért is vártam a budapesti utat. Korábbi könyveimet, a Metró 2033-at és a Metró 2034-et viszont nem az élet inspirálta. A gyermekkoromat meghatározta a hidegháború, a fegyverkezési verseny. Azóta is szenvedélyesen érdeklődöm az atomháború iránt, s számomra az azt követő világ is inkább romantikus vízió. Ezért ihletem forrásai az ezekről szóló könyvek, filmek, számítógépes játékok. Ilyen kultikus játék a Fallout is, ami az ötvenes években Amerikára jellemző hidegháborús hangulatot idézi fel. Korábban gyakran elképzeltem, hogyan nézne ki ez Oroszországban. Akkoriban tudatosult bennem, hogy a moszkvai metró a világ egyik legnagyobb óvóhelye. Így világos volt számomra, hogy ha kitörne az atomháború, akkor ott rejtőzködnének el a túlélők. Mi a titka annak, hogy ennyire népszerűek a könyvei? Moszkvában naponta több mint 10 millió ember használja a metrót, számukra könnyen átélhető az a poszt-apokaliptikus vízió, amiről írtam. Az internet is kedvez a regény terjedésének, ott bárki ingyen elolvashatja, ajánlhatja barátainak, feltéve persze, hogy tud oroszul. Könyvbemutatóin jobbára éves fiúkat látni. Milyen célközönségnek írja műveit? Önmagamnak írok. Ha egy meghatározott csoport tetszésének elnyerésére törekednék, akkor a végeredmény egy lélek nélküli marketingfogás lenne. Az én feladatom viszont a könyveimmel a halhatatlanság elérése. Ahhoz hogy az eredmény megelevenedjen és járni kezdjen, elsősorban engem kell, hogy megfogjon a történet. 78 A műfajválasztása egyfajta menekülés? Csupán ki akarok kapcsolódni a valóságból. Ami a műfajt illeti: számomra a mai irodalmi paletta szűknek tűnik. Könyveim nem sci-fik, inkább tudományellenesek. Soha nem találtam ki tudományosan megalapozott dolgokat, engem inkább az emberi lélek foglalkoztat. Műveimre a fantáziairodalom, az anti-utópia, a társadalmi kritika s a fejlődési regény műfaji keveredése jellemző. Ki a kedvenc írója? Az orosz irodalomból például Bulgakov, Dosztojevszkij, Babel a kedvencem. A külföldi irodalomból inkább a latin-amerikai mágikus realizmus hat rám, például a két Metró-regény Márquez hatása alatt született. Szeretem még Umberto Ecót, de ez egyelőre még nem kölcsönös. Most készülő könyvének címe: Elbeszélések a hazáról. Milyen az az Oroszország, amiről ebben mesélni fog? Oroszország ma a leggazdagabb korszakát éli. Hoszszú idő óta most először engedték meg az embereknek, hogy megkeressék azt a pénzt, amiből jól élhetnek. A szovjet birodalom szétesése ugyanakkor egy kisebb apokalipszist jelentett az országnak. Az orosz emberek összeomlottak, mert

79 Interjú Interview talaját vesztette az értékrendszerük: korábban ugyan szegényen és szabadság nélkül éltünk, de abban a társadalomban mindenki védve volt. A szétesett birodalomban viszont kezdett eluralkodni a káosz. Veszélyes volt az utcán járni, tombolt a bűnözés, terjedtek a kábítószerek. Éreztük, a szakadék szélén állunk. Egy erős vezető kellett, aki összetartja az országot, megvédi az embereket és eloszlatja a félelmüket. Ekkor jött Putyin. Az oroszok most is önként mondtak le a szabadságról, hogy biztonságban legyenek. A Putyin által épített új feudális társadalomban a hatalom az erőszakszervezeteken nyugszik, s azok bármit megtehetnek. Például illegális adókat vethetnek ki a bűnöző csoportokra, vagy akár az üzleti élet szereplőire egyszóval: fejik az országot. A sajtó ugyanakkor arról adott hírt a minap, hogy az utcán fiatalok köszöntötték Putyint a születésnapja alkalmából. Valóban ilyen népszerű lenne a miniszterelnök? Az ilyen történések megtervezett dolgok, azért szervezik ezeket, hogy a hatalom számára kedvező képet sugározzanak, és ha ide is eljut ez a hír, akkor valószínűleg jól működik. Azonban tény, hogy bár népszerűsége az egykorinak alig felére apadt, még mindig ő a legnagyobb politikuskedvenc, nincs komoly konkurense az országban. Szerző: Illés Martina Dmitry Glukhovsky 1979-ben született Moszkvában. A Jeruzsálemi Egyetemen újságírás és nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte diplomáját. Hazáján kívül Franciaországban és Németországban is dolgozott újságíróként. Anyanyelvén kívül beszél angolul, németül, franciául, héberül és spanyolul is. 18 évesen kezdte el, s 24 évesen fejezte be első regényét a Metró 2033-at, amit saját honlapján kezdett publikálni. A könyv hagyományos formájú 2005-ös megjelenése után több százezer példányban fogyott el, s 2007-ben elnyerte az Európai Science Fiction Társaság Encouragement Award -ját ben a regényből videojáték is készült, amely világra szóló sikert aratott. A regény második része Metró 2034 címmel jelent meg 2009-ben. Könyveit eddig 20 országban, több mint 35 nyelven adták ki. A 2007-ben megjelent Szumerki 2012 (Alkony 2012) című regénye, várhatóan 2012 februárjában kerül majd magyarul a boltokba. A Metró-regényekben megteremtett poszt-apokaliptikus világ tovább él, burjánzik, miután fiatal írók szerte a világból elkezdték továbbmesélni a történetet a Metro2033.ru site-on. Az itt megjelent legsikerültebb írásokból indította el Glukhovsky a Metró Univerzum 2033 könyvsorozatot, amelynek immár a tizenharmadik kötete jelenik meg. Gyógyító élvezet Mogyoró az egészséges táplálkozásban A mogyoró mint a gasztronómiában használatos legtöbb csonthéjas általában a cukrászok, az édesipar, no meg a népi gyógyítók varázsszere. A háztartásokban főként az év végi ünnepek során, a karácsonyi és újévi csemegékhez, édességekhez használják fel és fogyasztják nagyobb mennyiségben. A mogyoró persze egész évben fogyasztható, gyümölcsökkel együtt remek étrendi hatású csemege. Kitűnő mogyoróvajat is lehet készíteni belőle. Az év végi mogyoró csúcsnak több oka is van. Elsősorban a késő őszi betakarítás és a nagy olajtartalmú mogyoróbél korlátozott eltarthatósága, hajlamos ugyanis az avasodásra. Legalább ilyen nyomós ok, hogy a mogyoró megtisztítása kézimunka-igényes, amire a mezőgazdasági munkák kényszerű szünetében, a tél beálltával jut inkább idő. A mogyoró (Corylus avellana, C. colurna) a nyírfafélék családjába tartozó cserje. Vadon is megterem, de házikertekben és árutermelésre is használják. Amint azt a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettől, a FruitVeBtől megtudtuk, a mogyoróbél kilogrammonként átlagosan 156 gramm fehérjét, 630 gramm zsírt, 87 gramm szénhidrátot, 20 gramm szerves sót és 32 gramm rostot tartalmaz. A kellemes ízű, nagy olajtartalmú mogyoróbél nagyon tápláló és igen jó energiapótló, jól emészthető csemegeáru. Az olajos magvak közül a mogyoró tartalmazza a legtöbb értékes, zsírszerű anyagot és a szervezet számára fontos aminosavakat. Egyebek között meszet, magnéziumot, nátrium- és káliumsót, vasat és rezet is tartalmazó ásványianyag-forrás, amelyben kén és klór és több értékes vitamin is van. Százgrammonként csaknem 560 kalóriát tartalmaz, zsírban, fehérjében, szénhidrátban, B1-, B2-, C-vitaminban gazdag, de kalcium-, foszfor- és vastartalma is jelentős. E finom dióféle olaja jól táplálja az idegeket és a bőrt. A mogyoró a népi gyógyászat számára valóságos kincsesbánya. Napi 40 gramm mogyoró fogyasztása jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A napi egy kávés- kanál mogyoróolaj pedig féregűző. A káliumtartalma és a magas ásványi só következtében a mogyoró jó vértisztító. Jótékony hatással van a vérnyomásra is, a benne lévő eszszenciális zsírok csökkentik a szervezet koleszterinszintjét. A jó minőségű és nagy mennyiségű proteinnek köszönhető, hogy a mogyoró nagyon hasznos azoknak, akik például a karácsonyi lakomák után fogyni szeretnének. A mogyoróban (csakúgy, mint például a gyümölcsökben) sok a rost, ami az elhízás ellen véd, mivel a jóllakottság érzését keltik a gyomor-bél rendszerben megduzzadva. A bélműködést is serkentik a rostok, csökkentve a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Nemcsak a mogyoróbél hasznos, a növény levele és kérge is számos emberi nyavaját gyógyít. A mogyoró leveléből készült teának például vizelethajtó hatása van. Megszünteti a hasmenést is, s érszűkítő, vérkeringést serkentő. Aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőnek, bőrkiütések esetén pedig borogatásként használják. Bizmutvegyülete a lábszárfekélyt gyógyítja, cinkvegyületét a fogínygyulladás ellen alkalmazzák. A mogyorókéreg kivonatával a váltólázat csillapították, de bélhurut ellen ma is alkalmazzák.

80 Turizmus Tourism Hátizsákkal az ország derekán Legyen az rövid túra, fáklyás várséta, borkóstoló, kastélylátogatás, állatkerti barangolás vagy adventi készülődés, a Közép-dunántúli régió a legnagyobb hidegben is nyújt lehetőségeket a kikapcsolódni vágyóknak. Pákozdon nem csak történelmi emlékezetünket ápolhatjuk. A Velencei-hegység falujától nem messze találjuk a Pákozdi-ingóköveket, amelyek egyedülállóan alakították ki helyüket az évezredek során. A természetvédelmi területen felbukkanó négyszög alakú sziklák a sarkukon állnak, de nevükkel ellentétben cseppet sem ingatagok. A sziklacsoportok az eróziónak ellenállva váltak ilyenné, a köztük lévő hasadékokból ugyanis a víz és a szél kihordta a törmeléket. Az ingókövek Pákozd felől több turistaúton is megközelíthetők, itt fut keresztül az országos kéktúra, de a Gránit földtani tanösvény valamennyi sziklát összeköti. Igaz, hogy Kelet-Afrikában, vagy Mongóliában számos hasonló csoportosulás létezik, Magyarországon viszont egyedülálló, ezért óvni kell, felmászni rájuk veszélyes és tilos. Pákozdi ingókövek Jó pár évezreddel fiatalabb, de szintén elképesztő látnivalók akadnak a Bakonyban is. A tatárjárás utáni nagy várépítési korszak egyik legismertebbje, a Cseszneki-vár a hegység egy sziklaszirtjén magasodik. Egész évben látogatható, hétvégenként éjszakai fáklyás várvezetés és Lovagi Hétpróba teszi még izgalmasabbá a helyszínt. Részletek: A cserszegtomaji arborétum felett büszkén hívogat a Csodavár, amelyet kapitánya, Tóth László építtetett a kétezer éves millennium alkalmából. A középkort idéző épületben várszínház, alatta óriás borospince, udvarán biokertészet látogatható. A kereszt állású borpincében ez szintén ben épült Krisztus és a keresztény államiság születésére emlékezve az ország valamennyi bortermelő vidékéről pihennek féltve őrzött palackok. Csütörtök esténként egész évben izgalmas programok várják a vendégeket, akiket a háziak pálinkával, friss pogácsával és széles mosollyal fogadnak, körbevezetnek a várkertben, majd helyben készült, hidegen sajtolt olajokkal és ropogós házi kenyérrel kínálnak. Ezután a borospincében több helyi nedűt is megkóstolhat, aki különleges ízekre vágyik, majd mire visszaér a sokaság, gőzölgő Rákóczi gulyás és prósza vár mindenkit. Az estét autentikus népihangszer- és népzenebemutató zárja, ahol meg- Cserszegtomaj szólal a tilinkó, a kecskefejű magyar bőrduda, a kaval, a körtemuzsika, a citera, a tárogató, a tambura, de az is kiderül, mitől olyan különleges a doromb, a pánsíp, a koboz vagy a nyenyere. A vállalkozó kedvűek maguk is beszállhatnak sámándobokkal, szélhárfával, köcsögdudával vagy rumbatökkel. Részletek: A Bakonyban, a Polányi Hosszúhegy és a Kálvária-hegy közti völgyben bújik meg egy csöppnyi település is, ami szintén egész évben tartogat meglepetéseket. A valóban festői fekvésű Magyarpolányban számos turistaútvonal fut össze. A település kálváriájáról és védett épületeiről híres. A 18. század végén épült barokk kálvárián minden évben nemzetközi hírű Polányi Passiót rendeznek. Ha felkapaszkodtunk a Kálvária-dombra, itt megtekinthetjük a Fájdalmas Szűz kápolnáját és a lenyűgöző kilátást a falura, a környező hegyekre. A faluban csaknem száz épület áll műemléki védelem alatt, a Petőfi utca ugyanis a régi faluszerkezetet idézi. A műemlék utcát a bakonyi népi építkezésre jellemző boltozatos tornácú, mellvédes, oszlopos, hosszú kőházak alkotják. Az egyik ilyen épületben alakították ki 1990-től a Tájházat, amely ma helyi múzeumként és alkotóházként működik. Magyarpolányt a Nemzeti Örökség részeként tartják számon, műemlékeinek megőrzéséért és ápolásáért a közösséget Europa Nostra-díjjal is jutalmazták. Az egyedülálló természeti környezet, az egyházi Tési szélmalom 80

81 Backpacking Around Pákozd is worth a visit, both for the historical battle field and the famous leaning stones : naturally formed square boulders standing on their corners and by no means leaning at all, the result of slow geological erosion. Absolutely no climbing, though! The Bakony hills offer historical sites galore. The forstress of Csesznek is enlivened at the weekends, with torchlight guided tours and knightly trials. Not quite the genuine mediaeval article, but all the more fun is the Miracle Castle, overlooking the arboreal park of Cserszegtomaj, and built in 2000, to commemorate two millennia of Christianity and the thousand years since the coronation of the first Hungarian king. A castle theatre meets an organic garden, above a cross-shaped wine cellar safe-keeping good vintages from all the notable vineyards of the country. Thursday nights are to look out for. Magyarpolány is the hub of several tourist tracks, boasting with nearly a hundred listed historical buildings. Advent the four weekends before Christmas is a special time in the Country House and Barn Theatre of the village, cheering up the weary traveller with concerts, traditional Christmas preparation, and cups of Turizmus Tourism steaming grog. Central Hungary has some magnificent castles and palaces. The 18th century Nádasdy castle in Nádasdladány is surrounded by a 24 hectare park, perfect for a leisurely stroll, whatever the weather. A few miles further north, the famous windmills of Tés are at the top of the Bakony hills, also worth a stop. Look no further for family entertainment than the Veszprém Zoo and Wild Park, and its rare species. The enchanting town of Zirc is often called the heart of the Bakony hills. The listed arboreal park at the easternmost edge of town was founded by Cistercian monks. Visiting in winter is possible but only with pre-booking at és népi művészet emlékei, valamint a védett parasztházak mellett vendégszerető házigazdák is várják a sváb településre érkező vendégeket. Magyarpolányban az adventi hétvégéken a Tájház és a Pajtaszínház megtelik élettel, az átfázott kirándulókat forralt bor, gyertyaöntés, szaloncukor készítés, esténként pedig karácsonyi regölés és adventi hangversenyek várják. Közép-Magyarországon a történelem nem csupán várakban és népi hagyományokban mutatkozik meg, hiszen mesebeli paloták is emelkednek itt. Ilyen a nádasdladányi Nádasdy-kastély, amely 1993 óta védett műemlék. Az épületet a 18. században építtette a Nádasdy család, főbejárata feletti homlokzaton így a família címere fogad. A kastély különleges értékei közé tartozik az Ősök csarnoka és a könyvtárszoba. A huszonnégy hektáros kastélypark amelyet az 1860-as években alakított ki a Nádasdy család igazán lenyűgöző, és akár télen is megér egy hosszú sétát. Innen mindössze néhány kilométerre szintén érdemes felkeresni Tés híres szélmalmait. A Bakony egyik legmagasabban fekvő települése éppen két Gellérthegynyi magasságban fekszik, így különösen tiszta a levegője. Mivel Nádasdladányi kastély a falu fennsíkon terül el, igen kedvező lehetőséget kínált szélmalom működtetésére, két szélmalma ismert turistacélponttá is vált. Hazánk fontos ipari műemlékei messziről hívogatják a vándort, meglelni így igazán könnyű feladat. Jelenleg múzeumként várják a látogatókat egy kovácsműhellyel egyetemben, ahol eredeti szerszámokkal és a kovácsmesterség fogásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Aki inkább az élővilág különlegességeit szemlézné, annak a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark kihagyhatatlan. A park, amellett, hogy ritka élőlényeket mutat be, ismeretterjesztő intézmény is egyben, hiszen rendszeresen tartanak itt természettudományos előadásokat is. Nem véletlen, hogy évente sok százezren mennek el a Fejes-völgybe, hogy megismerkedjenek öt világrész állataival. Olyan élőlények is élnek itt, melyek Magyarországon csakis Veszprémben láthatók, ilyen többek között a kardszarvú antilop vagy a dzselada pávián. Az állatkert honlapján már látogatásunk előtt megismerkedhetünk néhány lakóval. Megtudhatjuk, mik a kedvenc időtöltéseik, ételeik és hogy mi az, amit nagyon nem szeretnek. Részletek: Ezen a tájegységen kihagyhatatlan a Bakony szíve, Zirc. Magyarország legmagasabban fekvő városa a Magas-Bakony központja. A város műemlékei mellett arborétumát sem mellőzhetjük. Ezt a mára világszinten jegyzett fáskertgyűjteményt a Ciszterci Apátság alapította a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeinek megmentésére. A hazai növényfajokon kívül ez a világ öt kontinenséről származó fás- és lágyszárú növények gyűjteménye is egyben. Látnivalói még a Cuhapatak hídjai, a halastó és a filagória óta országosan védett természetvédelmi terület, télen előzetes bejelentkezéssel látogatható. Részletek: www. zirciarboretum.hu Írta, fotók: Mozer Mária 81

82 A VIDÉK MAGAZIN 2012-BEN 6 ALKALOMMAL JELENIK MEG! KÖVETKEZŐ SZÁMUNK KIEMELT TÉMÁJA A NYUGAT-DUNÁNTÚL ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY. ELŐFIZETNI A KÖVETKEZŐ 3, vagy 6 SZÁM- RA (FÉLÉVRE VAGY EGÉSZ ÉVRE) A KIADÓ- NÁL ÉS A POSTAHIVATALOKBAN LEHET. ELŐFIZETÉSI AKCIÓ! AZ ELŐFIZETŐK KÖZÖTT A KIADÓ CSALÁDI, ILLETVE KÉTSZEMÉLYES HÉTVÉGÉKET SORSOL KI A KÖVETKEZŐ SZÁLLÁSHELYEKEN: GEDEON TANYA PANZIÓ BUGACPUSZTA BEST WESTERN HOTEL GINKGO SAS**** HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZALAJKA LIGET HOTEL**** SZILVÁSVÁRAD EGRI KORONA BORHÁZ WELLNES HOTEL, DEMJÉN KIADÓI MEGRENDELŐLAP Előfizetésben megrendelem a Vidék Magazin / Country Magazine c. lapot példányban. Előfizetési díj: 2012 FÉLÉVRE (3 SZÁMRA) 2100 Ft 2012 EGÉSZ ÉVRE (6 SZÁMRA) 4200 Ft Megrendelő (fizető): Cím: Kézbesítési cím: (csak akkor töltse ki, ha a fizető cím nem azonos a kézbesítési címmel) aláírás A megrendelőlapot a következő címre, borítékban szíveskedjen feladni: Vidék Magazin Budapest, Hermina út POSTAI MEGRENDELŐLAP Előfizetésben megrendelem a Vidék Magazin / Country Magazine c. lapot példányban. Előfizetési díj: 2012 FÉLÉVRE (3 SZÁMRA) 2100 Ft 2012 EGÉSZ ÉVRE (6 SZÁMRA) 4200 Ft Megrendelő (fizető): Cím: Kézbesítési cím: (csak akkor töltse ki, ha a fizető cím nem azonos a kézbesítési címmel) aláírás A megrendelőlapot a következő címre, borítékban szíveskedjen feladni: Magyar Posta Zrt. Értékesítési Ágazati Igazgatóság Hírlap Terjesztési Központ Budapest 1900

83 AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY A v i d é k é r t kezeske d ü n k Kezeskedünk a sikerért! Egy vállalkozás életében számos esetben sor kerülhet hitel felvételére. Egy hitel segítség lehet a fejlesztésben, a pályázati önerõ megteremtésében, az elõfinanszírozásban, de jelentheti a napi likviditást vagy a túlélést is. Bármi legyen is a cél, elengedhetetlen az alapos mérlegelés, az információk minél szélesebb körû begyûjtése. Fontos, hogy a vállalkozások megismerjék az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetõ kezességét, hiszen a kezesség által nõhet a hitelhez jutás esélye és a hitel fedezeti feltételei is kedvezõbbek lehetnek. Nemcsak a mezõgazdasági vállalkozások, hanem szinte bármely mikro-, kis és középvállalkozás kérheti bankjától az Alapítvány által nyújtott kiegészítõ fedezetet. Az Alapítvány a kedvezményes kezességi díj révén támogatja a vállalkozásokat, amennyiben azt az uniós szabályok lehetõvé teszik. Az alábbiakban három vállalkozó vall arról, hogy miként ért el sikereket az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességével. Hegedûs Zsolt mezõgazdasági egyéni vállalkozó, Kecskemét Kecskemét határában gazdálkodik Hegedûs Zsolt, 170 hektár saját, illetve bérelt területen búzát, kukoricát, napraforgót termel, emellett húshasznú szarvasmarha állományában 70 magyartarka tehenet tart és elõnevelt csirkéket értékesít. Gazdálkodása korszerû, de mégis hagyományos. Korszerû a technikát illetõen, hagyományos abból a szempontból, hogy minden mellékterméket, szerves trágyát felhasznál. A növekedéshez nélkülözhetetlen volt a hitelfelvétel. Szerintem az csak álom, hogy egy kis vagy középvállalkozás hitel nélkül, saját tõkébõl tud fejlõdni. Én megtanultam együtt élni a hitellel és próbálom ésszerûen kihasználni a rendelkezésre álló lehetõségeket. Már a kezdetekkor támogatott hitelt vettem fel a 40 hektárnyi földem megvásárlásához. A fiatal gazda támogatásból és hitelbõl gépeket tudtam vásárolni. Azóta is folyamatosan fejlesztek, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetõ kezességének bevonásával földre, traktorra, épületre összesen 40 millió forint hitelt vettem fel. Ezek nélkül nem tudtam volna elindulni, vagy ha belekezdek is a vállalkozásba, nem tartanék a mostani szinten. László Tibor, sertéstenyésztõ és húsfeldolgozó vállalkozó, Mangary Kft., Szank A dédszülõk felújított tanyáján él és gazdálkodik László Tibor. Elõször gépi szolgáltatással foglalkozott, szántott, vetett, kombájnolt, erdõt telepített. Késõbb találta meg igazi hivatását, ma már elismert mangalicatenyésztõ, sõt az állomány egyharmadát a saját húsüzemében dolgozza fel. Hungarikumnak számító díjnyertes termékei õshonos állatok húsából készülnek. A vállalkozót nyertes pályázat és hitel segítette a sikerhez vezetõ úton. Az elõrejutáshoz jelentõs beruházásokat kellett végrehajtanom. A legnagyobb beruházásom az érlelõ kapacitás növelését szolgálta, 350 millió forint értékben. Nagyon jól jött hozzá a nyertes pályázat, de a pályázathoz szükséges hitel felvételével voltak nehézségek. De végül az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetõ kezességével elõteremtettük a banki forrást. Bakó Dániel családi vállalkozó, fóliás zöldségtermesztõ, Bakó Kertészeti Kft., Szentes Három generációs családi vállalkozás a szentesi Bakó Kertészeti Kft., amelyet Bakó Dániel agrármérnök irányít. A páratlan természeti adottságot, a termálvizet használják a fóliasátrak fûtésére, ahol jórészt étkezési paprikát termelnek ben kezdõdött a tudatos fejlesztés, aminek eredményeként ma már 9000 négyzetméteres, fóliával borított hajtató területen a legkorszerûbb technikával, vegyszerek nélkül állítják elõ a zöldséget. Hitelek nélkül nem érték volna el a jelenlegi termelési eredményeket. A nagy beruházásokat hitelbõl és részben pályázatokból tudtuk finanszírozni. Még korábban AVOP pályázatból és fiatal gazda pályázatokból sikerült támogatást szerezni. A hitelhez jutást nagyban segítette az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetõ kezessége. Legnagyobb gondot a zöldségárak csökkenése és az egyenetlen bevétel miatt a forgóeszköz hiánya okozza. Ebben most sokat segít az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel, aminek kedvezõ a kamata. Továbbá a termék nagy elõnye, hogy 15 millió forint hitelösszegig nem kell tárgyi fedezet, köszönhetõen az Alapítvány beépített kezességének. A készfizetõ kezességet a hitelintézeteknél igényelhetik a vállalkozások! További információ az AVHGA készfizetõ kezességérõl a ingyenes zöldszámon, vagy a internet címen.

84