Civil szervezetek fenntarthatósága a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület példáján keresztül

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Civil szervezetek fenntarthatósága a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület példáján keresztül 1 Nagy Nóra 2017.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A civil szektorok kialakulása Európában A civil szektorok történeti előzményei Magyarországon A civil társadalom szervezetei Magyarországon Nonprofit vagy civil? A civil szektor határvonalai A civil szerveződések csoportosításai A civil szféra nemzetgazdasági jelentősége és szerepe A Dialóg Egyesület működése és társadalmi szerepvállalása Az egyesület létrejötte és jogi formája Az egyesület pénzügyi forrásai és működési feltételei Az önkormányzat szerepe a civilek életében Társadalmi felelősségvállalás az Avasi Közösségi Kávézó kialakításával Az Egyesület kiemelkedő projektjei és pályázati tervei Összegzés és javaslatok az egyesület jövőbeni fenntarthatóságára Summary Forrásjegyzék Melléklet

3 Bevezetés Gyerekkorom óta szeretek társaságban lenni, és közösségben élni. Az iskolai évzárókon mindig megjutalmaztak az évközben végzett közösségi munkámért. Szerettem és a mai napig szeretek közösen, együtt tenni valamiért. Valószínű, hogy ezért is választottam témámnak egy olyan civil szervezetet, aminek alappillére maga a közösségfejlesztés. Dolgozatom a civil szervezetek fenntarthatóságára helyezi a hangsúlyt, egy saját, magam által választott egyesületet példáján bemutatva. Ehhez azonban szükségszerű volt visszatekinteni a múltbeli eseményekre, követve a történelmi fejleményeket és nem utolsó sorban, a jogszabályokat, azoknak változásait napjainkig, ami megnehezíti e szféra embereinek életét. Erről mélyebb betekintést tettem az első két fejezetben. Ahhoz, hogy ezzel a témával foglalkozhassak, tisztáznom kellett ezt a kaotikus fogalmat, mit is jelent maga a civil szó. Bevallom, még nem találkoztam még egy ilyen, elsőre triviálisnak tűnő, de megfoghatatlan fogalommal. Próbáltam különböző aspektusokból következtetve kialakítani az általam leginkább megfelelő és elfogadott definíciót. Több szakirodalom máshogyan értelmezi, így más szemszögből vezeti le kulcsszavunknak determinálását, így fontosnak találom több nézet megosztását, hogy kompetensen tudjak hozzászólni a témához és állást foglalni valamelyik tézis mellett, ezáltal kialakítani egy saját meghatározást, amit a harmadik fejezetben pontokba szedtem. Egy kisebb összehasonlítást végezetem közel 10 év távlatából, ezért is tekintetten ki a 2006-os statisztikai adatokra, hogy megvizsgáljam, mennyit változott a civil szervezetek bevételeinek alakulása, valamint száma tevékenységi megoszlás szerint. Ezekről az elemzésekről a negyedik fejezetben olvasható. Ahogy már említettem, a hangsúly az anyagi források előteremtése és megléte, így ki fogok térni az ötödik fejezetben a civil szervezetek bevételi forrásaira, valamint az önkormányzatok szerepére, szerepük funkcionalitására, valamint a pályázatokra, esetleges projektekre. A bevételek forrásainak előteremtése nagy feladat a szervezetek számára, ezáltal nincsenek könnyű helyzetben. Mégis talán a megszámlálhatatlan kihívások árán előteremtett értékek köztudatba történő plántálása eredményezi e hivatás szépségeit. Az általam választott egyesület példáján keresztül szeretném bemutatni, hogy hogyan is tudja ellátni, fenntartani magát egy adott civil szervezet, milyen segítségekkel képes 3

4 nemcsak működni, de sikeressé és ismerté válni regionális szinten. A Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület, akiknek fő profiljuk a közösségfejlesztés, szintén az ötödik fejezetben ki fogok térni alapításuk körülményeire, tevékenységi folyamataikra, különböző programjaikra, valamint a pénzügyi forrás meglétére. Király Csaba, a Dialóg Egyesület tagja segített a témakör mélyreható megismerésében, általa kerültem kapcsolatba több egyesületi taggal, akikkel sikerült egy kisebb nagyobb interjút készítenem. Sikerült megismerkednem Sélley Andreával, a Dialóg a Közösségért Közhasznú Egyesület elnökével, akinek a szakma iránti szeretete lenyűgözött. A vele készített interjú alatt mélyebb betekintést nyerhettem az egyesület habitusába és működésének megértésébe. Beszélgettünk a téma nehézségeiről, szépségeiről, valamint a 2020 utáni évek terveiről, fennmaradási esélyekről. Egy adott civil szervezet egyfajta hiány felbukkanásra reagál, ezáltal elindít egy folyamatot. Ez a szféra rugalmas, de sajnos kevés forrással van ellátva. A teljes interjú az első mellékletben megtalálható. Mint ahogy az egyesület neve is utal rá, egy párbeszédre ösztönző egyesületről van szó, ami egy demokratikus közreműködésre sarkallja a közeget, bízva abban, hogy a hatalmon lévő kormány képes lesz szintén párbeszédet kezdeményezni a helyi emberek felé és meglátja bennük a potenciális erőforrást, hiszen azáltal, hogy a lakosság reflektál a hiánypótló területekre, visszajelez a kormány működésére, ami egyensúlyba hozná az emberek érdekeit. A helyi emberek részt vesznek a társadalmi felelősségvállalásban, az állampolgári szerepvállalás és a közösségi felelősség kulcsfontosságú szerepét töltik be. Egy antidemokratikus működésben nem adnak szerepet a társadalmi kontrollnak. (Sélley Andrea, a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület elnöke) 4

5 1. A civil szektorok kialakulása Európában A fogalom problémája a hiteles forrás hiánya. Több e témában kutató foglalkozott e terület letisztázásával és értelmezésével kisebb nagyobb sikerrel. A civil szó nyelvkultúránként eltérő jelentéssel bír. Szakirodalmakban eltérő definíciókkal találkozhatunk még nemzetközi környezetben is. Maga a civil latin eredetű és polgárit jelentett, tehát nem az egyház képviselője, és nem is egyenruhában szolgálót. Elsőként Arisztotelész nevéhez kapcsolódik, civil társadalom kontextusban, szó szerint idézve politike koinonia, latin értelmezésben societas civilis, azaz politikai társadalom. Az állam és a társadalom szoros összefüggésben áll szerinte, mivel a polgárok alakítják a politikát. Minthogy minden városállamban egy bizonyos fajta közösséget ismerhetünk fel, s minden közösség nyilván valami közjó megvalósítására alakul (mert az emberek mindent a jónak látszó cél érdekében tesznek), világos, hogy noha mindezek valami jó elérésére törekszenek, a legfőbb jó elérésére elsősorban mégis a legfelsőbbrendű közösség törekszik, amely a többit magában foglalja. 1 A civil és a nonprofit több esetben is összefonódik, teljesen nem tudjuk elválasztani e két fogalmat és a szakdolgozatomban próbálok arra hivatkozni, amit a szerző is használ. Legegyszerűbben úgy lehetne mégis behatárolni őket, hogy a nonprofit sokkal formálisabb, mint maga a civil. A civil társadalom már az ókorban is megjelent, majd a középkor meghozta a változást, hiszen az önös érdekek helyett a társadalmi érdekeltség került előtérbe. Így a keresztény értékrendek jelentősek voltak a világkép megalkotásában, hiszen a vallás és az etika nem különült el egymástól. Keresztény teóriában értelmezve a dolgok természetes rendje megismerhetetlen és természetfölötti. A civil társadalom fejlődésében nagy szerepet töltött be a már említett polgárosodás. A civil társadalom klasszikus fogalmát és értékeit a polgárosodás felé vezető folyamatokban kell keresnünk. A gazdaság fejlődésének hatására, a városiasodással járó folyamatok következtében a természetes, hagyományos közösségek tradíció, a kötelezettségek fokozatosan felbomlanak, és a reneszánsz megteremti az egyén, az individuum megjelenését és megjelenítését. Előtérbe kerül az ember és a társadalom, a 1 Pierog Anita: Civil szervezetek vezetési és működési sajátosságai, Doktori értekezés, Debrecen, o. 5

6 szabadság és igazságosság kérdése, az ókor tiszteletéből eredően az államformák vizsgálata. A reformáció és a keresztény hit a társadalmi normákban egyaránt döntő szerepet játszott. A civil társadalom klasszikus értelemben vett fogalmi eredet a protestáns etikában. A protestáns eszmerendszer értelmében az egyén autonóm entitás és individuum, önként engedelmeskedve a keresztény értékrendnek. Az új erkölcsi tartalmú viszonyrendszer a kálvinista közösségben alakult ki, ahol szerepet kapott a bizalom, valamint a kölcsönösség, így a társadalmi összefogás is, de az állam és a társadalom szétválása a felvilágosodás korára tehető. Ilyenkor már beszélhetünk a klasszikus civil társadalom kifejezésről. A XVII-XVIII. században alakult ki a civil polgári társadalom fogalma, ami a társadalmi rend válságának köszönhető. Ennek a definíciónak alapjait napjainkban a következő féleképpen lehet determinálni. Ez az öt jellemző az individuum, mely az autonóm cselekvőként és morális lényként felfogott egyén; az egyetemes ész, mely, mint a társadalmi rend alapjaként értelmezhető; az erkölcsi érzület és az ész egysége, mely az erkölcs a tudatban, az emberi lélekben eleve meglévő jellegét jelenti; a közösség, mely az eszményekben és értékekben osztozó individuumok összességeként értelmezhető; valamint az önkéntes társulás, mely az erkölcsi érzületen, együttérzésen alapuló kölcsönösséget jelent. 2 A klasszikus korszak lezárása a XIX. század közepére tehető, amikor az egységes világkép felbomlik. Elkezdődött a társadalmi folyamatok szociológiai jellegű elemzése. A kapitalizmus kibontakozásával a magánszféra szabadsága és az állam csekély szerepvállalása jellemző. Az 1920-as években a civil társadalom a kulturális intézmények összességeként került újra a felszínre, gazdasági és társadalmi színtérré vált és egyben a forradalmi harc stratégiai eszközévé. Az 1970-es években a világválság okozta szocialista rendszer meggyengülése a civil társadalom újragondolását eredményezte, ugyanis a civilektől várták a megoldást. A XXI. században a társadalomtudósok empirikus- analitikus fogalomként kezelték a civil társadalmat. A politikai-stratégiai szemszögből megközelítő aspektus a játékszabályok 2 Pierog Anita: Civil szervezetek vezetési és működési sajátosságai, Debrecen, o. 6

7 letisztulására volt elfogadható a politikai cél érdekében. Végül a filozófiai-normatív fogalom a jó társadalom körülírására szolgált. 3 A II. világháború óta egyre jelentősebb a civil szektorok megjelenése Európában. Nigel Tarling szerint az 1970-es és a kora 1990-es évek pénzügyi válsága végett a kormány jóléti szolgáltatás megszervezése helyett alternatív megoldásokra törekedett. A privatizáció Európa szerte végigsöpört. Ennek következtében a civil szervezetek egyre több feladatot vettek át az államtól. Másodszor, a késői gyerekvállalás következtében a lakosság egyre öregedett, így újra kellett strukturálni az egészségügyi és nyugdíj-ellátási rendszereket. Harmadszor, azok az emberek, akiknek igényeik nem lettek kielégítve, önkéntes segítő szervezet alapításába kezdtek. Fontos említést tennünk a civil szervezet fejlődése tekintetében az Európai Közösség Bizottság által 1997-ben kiadott közleményére, ami az Európai Közösségek elősegítő szerepét hangsúlyozza az önkéntes szervezetek segítségével. A Brüsszeli Konferencián a következő pontok lettek kiemelve: a II. világháború után bekövetkezett jólét a nyugdíjasok és munkanélküliek növekedése miatti közkiadások csökkentése Európa demográfiai struktúrájának változása arra késztette a tagországokat, hogy a magán- és egyesületi szektorok vegyenek át bizonyos szolgáltatásokat az 1970-es és 1980-as években felmerülő foglalkoztatási krízis hatására önkéntes szervezetek foglalkoztatási programjainak megjelenése társadalmi méretű igények: nemek közti egyenlőség Európa gazdasága nyitott a szolgáltatások felé 4 Egyre több kétely merült fel ezekben az években, vajon képes lesz-e az állam megbirkózni a kor problémáival, azaz a szociális, fejlesztési és környezetvédelmi problémákkal. Ekkor léptek közbe a témánk középpontjában álló civil szervezetek. 3 Pierog Anita: Civil szervezetek vezetési és működési sajátosságai, Doktori értekezés, Debrecen o. 4 Communication from the Commission of the europen Communities on Promoting the Role of Voluntary Organisations and Foundations in Europe, Brussels, 6 June, 1997 COM (97) 241 final 7

8 Mint ahogy azt már említettem, a szektorok helyi kultúránként eltérőek, történelmi, politikai és gazdasági hátterük tekintetében. Bullain Nilda mátrixban helyezte el az európai, alapítványokra és nonprofit szabályozásokra vonatkozó szervezeteket: a függetlenség és az intézményesültség tengelyén. Az előbbi megmutatja politikai, szakmai és anyagi értelemben vett szervezetekre kiterjedő autonómiát, valamint a bevételek szerkezetéből következtethető diverzifikációt. Az utóbbi pedig annak függvénye, hogy mekkora egy adott szektor mérete, bevételeinek számszerűsítése, foglalkoztatottainak száma, valamint az állami-jóléti funkciók ellátásának professzionalizmusa. 5 Ezek alapján 4 modell fűződik Bullain Nilda nevéhez: 1. Korporatív (kontinentális) modell Az állammal erősen összefonódott szektor jellemzi. Főként Ausztria, Németország, Franciaország, és Benelux-államok nonprofit szektora sorolható ide. Kiemelkedően a következőek jellemzőek: o erősen intézményesült o a szektor működési elve a legalsó szinten való döntés, azaz a szubszidiaritás o kevésbé független, finanszírozási mechanizmusa révén az állammal erősen összefonódott o az előző ponthoz kapcsolódóan, az állam normatív alapon támogatja őket, így a civil szervezetek részt vesznek az állami feladatok ellátásában o a szektor pillérei vallási alapon szerveződöttek o bevételeik 50-60%-a állami forrásból származik 2. Liberális (angolszász) modell 5 Kákai László: Kik is vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon, Pécs, o. 8

9 A szektor intézményesült, de az államtól különvált. Ebbe a modellbe elsősorban Anglia, Ausztrália, Írország, Kanada, és az Egyesült Államok nonprofit szektora sorolható. Kiemelkedően a következőek jellemzőek: o kimagasló saját tőkével rendelkezik o magasan intézményesült a civil nonprofit szektor o helyi és állami szintű partnerségi megállapodások o versenyben elnyert szerződések o az egyesületek tagságukat képviselő szervezetek, az alapítványok elsősorban pénzosztók, és léteznek úgynevezett programmegvalósító szervezetek is o szerződéses kultúra, melynek alapján az állam közszolgáltatást finanszíroz o a nonprofit szektor is bevonódik a humán közszolgáltatásokba: szektorsemlegesség o az államtól független saját forrás, elenyésző az állami finanszírozás aránya, ami 30-35%-ra becsülhető o jelentős az egyéni adományok volumene 3. A szociáldemokrata (skandináv) modell A nonprofit szektor kevésbé intézményesült, de az államtól való függetlenség a meghatározó. Ide soroljuk Svédországot, Finnországot, és Norvégiát. Kiemelkedően a következőek jellemzőek: o a modell létrejöttének oka a civil lét kiteljesedése o ebben a legmagasabb az önkéntesek száma o a civil szervezetek fő funkciója az ún. expresszív tevékenységekben rejlik, ez alatt a kultúrát, szabadidőt, és a sport, valamint az érdekképviseletet értjük 9

10 o kialakult a voucher rendszer, azaz egy olyan szolgáltatás, amelyben az állampolgár a szolgáltatás ellenértékében értékpapírt kap, amelyet az általa preferált szolgáltatónál válthat be o az állami támogatás a szektor összbevételeinek mintegy 20%-a o Svédországban és Norvégiában semmilyen kedvezményt nem lehet érvényesíteni, ami az egyéni adományokat illeti, tehát kevésbé ösztönző adókedvezmények 4. A mediterrán (fejlődő) modell Kevésbé független nonprofit szektorjellemző: Spanyolország, Olaszország, Portugália és Görögország nonprofit szektora ruházható fel e sajátosságokkal. Kiemelkedően a következőek jellemzőek: o az államhatalom öröksége erősen központosított o a szervezetek egy része az egyházhoz kötődik, a többi a szekuláris munkásmozgalomhoz o állammal, ezáltal a politikával, valamint az egyházzal erősen összefonódott szervezet o az uniós mechanizmusokon keresztül érvényesülnek a jóléti szolgáltatások, mint például a tb vagy a munkaügy o erősen család- és közösség-centrikus, szociális gondoskodás o a szervezett adományozása úgymond szegényes és az önkéntes munka sem az erősségei közé sorolandó o alacsony filantrópia o nem jellemzőek az adományosztó alapítványok, az adókedvezmények is folyamatosan változnak 6 6 Bullain Nilda: Átfogó jogi reformkoncepció: Lépések egy értékalapú civil jövőkép felé. Civil Szemle,

11 1. ábra: Harmadik szektor Forrás: Bullain, 2005: 18 alapján saját szerkesztés A nagy kérdés, hogy vajon Magyarország besorolható-e a fejlődő modellbe civil szervezetek tekintetében. A dolgozatom végére megkapjuk a választ, hiszen a kutatásom célja is egyben e szféra elemzése, kutatása. 11

12 2. A civil szektorok történeti előzményei Magyarországon A magyar civil szektor előképe a középkorra tehető, hiszem a személy- és vagyonegyesülési formákat már a római jog is ismerte. Az Árpád-kortól megjelenő vallási, oktatási és szociális célokra gyűjtött adományok, az egyesületek az egyházon belül és a céhek szervezetével együtt formálódott. Persze ebben a korban még nem beszélhetünk jogi személyekről. A 19. században a felvilágosodás megjelenésével egy új fogalomkör is beékelődött a köztudatba, ami nem más, mint a szabadkőművesség. Leginkább a civil közösségekhez kapcsolható, ami egyfajta összekötő kapocsként szolgál a középkor és modernkor között, a múlt és a jelen között. Talán így vált általánossá maga a civil szervezet, hiszen a benne résztvevők talán nem is tudatosan, de hatékonyan jutatták el gondolataikat nagy távolságokra, így megsokszorozva erejüket, egyesülésüket. A szabadkőművesség szervezeteinek száma a 18. század felbukkanásától a kommunista hatalomátvételig jelen voltak, jogállása a mai civil közösséghez hasonlítható. Felépítése és működése magában hordozza egykori anyaszervezetük, a kőműves céhek főbb vonásait. Céhszerű szerveződésről volt szó, így az alapszabály, pénztár és elkülönült vezetés megjelent, de a hatósági, piacvédelmi feladatok hiányoztak. Ebben az úgynevezett szabadkőműves páholyban olyan eszmesúrlódási színterekről lehetett beszélni, mint filantrópia és politikai célok Az 1790-es években alakult ki az első olvasói mozgalom és a magyar jakobinusok szerveződései is építkeztek a szabadkőműves hagyományaiból. II. József halála után történt nemzeti fellángolás hatására több diákegyesület alakult. Széchenyi 1821-ben egy országgyűlési klub alapításával próbálkozott, és munkássága során több településen kaszinók alakultak. Létrejöttek a pártszerű képződmények, mint 1834-ben az országgyűlési ifjak Társalkodási Egylete, 1841-ben a Nemzeti Kör, majd ennek alapján 1847-ben az Ellenzéki Kör. Az egyleti mozgalomnak a magyar történelemben elsősorban nem politikai hagyományai voltak. Megalakultak a sport-, kulturális, művészeti, gazdasági, tudományos és jótékony egyletek is. A szabadságharc bukása végett a civil szervezetek száma csökkent majd stagnált 1867-ig. A II. világháború után a civil szervezeteket működését szigorították, egy részük ez által felbomlott és 1950 között feloszlatott több mint tízezer szervezet 12

13 mellett ez idő alatt mintegy ezer új szervezet alakult. Ebben az esetben nem az önszerveződésen alapuló, bármely célt szabadon megválasztó szervezkedéseknek felkarolásáról volt szó. Szabad utat a vadásztársaságok, sportszervezetek, munkás dal- és olvasókörök, dolgozók és azonos szakmához tartozó érdekvédelmi jellegű szervezetek kaptak. Ez a céljaiban lehatárolt új civil szektor fakó mása volt a korábbinak, hiszen maga a lényege hiányzott belőle, azaz a szabadon választott cél és az autonómia. A fogalmak kiüresedése a döntéshozóknak is feltűnt, így jelent meg az állam és társadalom közti területet kitöltő szerveződések összefoglaló neveként a társadalmi szervezetek kategóriája a magyar közéletben és jogban. 7 7 Domaniczky Endre: A jogállam és a civil szektor Magyarországon, különös tekintettel a helyi önkormányzatokra, Publikon Kiadó, Budapest, o. 13

14 3. A civil társadalom szervezetei Magyarországon között készült el a Nonprofit Szektor Analízis (NOSZA) program keretében egy átfogó elemzés a civil szektorról hazánkban. A kutatás célja a meglévő problémák, ellentmondások, joghézagok feltárása volt. Azok a személyek, akik ebben a vizsgálatban részt vettek, megoldási javaslatok előkészítésére törekedtek a nonprofit szektor szereplőinek meghallgatásával együttesen. 8 Ebben a kutatásban a következőek fogalmazódtak meg: speciális szabály mentén jönnek létre a civil társadalomban résztvevők (személyegyesületek), akik szervezetté alakultak, elkülönülve más intézményektől működésük tekintetében létezésének elvi alapja az állampolgári jogok érvényesítése nem azonosítható sem az állammal, sem a magánszférával, azok közé eső alakulatok, akik egymással kooperálnak rendeltetése az általa képviselt személyek érdekeinek érvényesítése akár az állammal szembe nézve 9 Olvasva a fent pontokba szedett mondatokat, úgy hangzik, mintha csak jogsegély- és érdekérvényesítő civil szervezetek léteznének. Csehi Zoltán A civil társadalom szervezeteinek joga Magyarországon című könyvében az üzleti szféra és a természetes személy között elhelyezkedő jogi alakzatról beszél, ahol az állam nem képes vagy nem akar állást foglalni. Ilyen területek, az egészségügy, szociális terület, vagy az oktatás, ahol a civilek nyújthatnak segítséget. 10 A szerző a harmadik szektort egyenértékűnek determinálja a civil társadalom kifejezéssel, és egyértelműen állítja, hogy a civil szektor nem azonosítható a nonprofit szektorral. Negatív minősítésben tünteti fel a civil társadalomba tartozó szervezetek meghatározását és nem sorolja nonprofit 8 Bíró Endre: Nonprofit szektor analízis: civil szervezetek jogi környezete Magyarországon. Szerk.: Márkus Eszter Budapest Ajánlás 3. o 9 Bíró i.m. 1. oldal 10 Csehi Zoltán: A civil társadalom szervezeteinek joga Magyarországon, Gondolat Kiadó, Budapest, o. 14

15 szektorba a kormányzati, állami és különböző költségvetési szerveket, egyesületeket, valamint a szövetkezeteket. 11 Bármilyen megközelítésben nézve, az állam valamilyen formában, de része a civil szerveződéseknek. A rendszerváltás óta felmerült az a javaslat, hogy az Országgyűlésnek legyen második kamarája is. 12 Többféle modell felvázolása merült fel lehetőségként, amelyek közül a civil szervezetek kapnának főszerepet a már említett második kamarában. Az ötlet támogatói nagyszerű alternatívát láttak ebben, miszerint nemcsak a párt, hanem a pártpolitikán kívüli személyek is beleszólhatnának a politika alakulásába. Ezzel az a probléma, hogy ebben a speciális helyzetben teljes mértékben függenének, de legalábbis alakítaná a politikai ráhatás a civileket. Ennek veszélye a torzabb formában közvetített társadalmi érték. Nem lenne kiegyensúlyozott a civilek képviselete, hiszen valamelyik érdek felerősödne vagy háttérbe szorulna. 13 Milicz Ákos szerint az civil, aki nem üzlet- és nyereségszerzési céllal, az államtól függetlenül marad talpon, azaz nem tartozik az államigazgatás, a kormány és az önkormányzatok alá, nem költségvetési szerv és nem általuk alapított szervezeti egység. E meghatározás szerint nem civil szervezet a közalapítvány, köztestület, de a művelődési ház sem vagy az állam tulajdonába lévő nonprofit gazdasági társaság sem. (Itt meg kell említenem, hogy a közösséget egyes emberek félreértelmezik, hiszen a bérelt termekben vagy művelődési házakban történő csoportos jóga vagy zumba oktatás nem közösségfejlesztés, hanem szolgáltatás, aminek persze hozadéka a csoportformálás is.) Megengedett a kiegészítő vállalkozási tevékenység, így az sem kizárható, hogy civil szervezet számviteli nyereségre tegyen szert, de nem törekszik tudatosan a profit megszerzésére. Nulla körüli eredményt igyekszik elérni, ahol a bevételei a felmerülő költségeket fedezi. Ebben az értelemben a nem profitorientált kifejezés a helytálló. Ebben a felfogásban nem minősül civil szervezetnek a szövetkezet vagy egy tudatosan, gazdasági haszon elérésére törekvő társulat, példának okán az erdőbirtokossági társulat. Mindezek után felmerül bennünk a kérdés, hogy mi nevezhető civilnek? Milicz Ákos 2011-ben, a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával kiadott kiadványa szerint az egyesületek, 11 Csehi 2007 i.m. 14. o. 12 Jakab András: Az új Alaptörvény gyakorlati következményei. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest o. 13 Jakab i.m o. 15

16 társadalmi szervezetek szövetségei, alapítványok, szakszervezetek és sportági szakszövetségek sorolhatóak ide. 14 Az általam választott egyesület is hasonlóan gondolkodik és cselekszik, mint ahogy Milicz Ákos megfogalmazásában fentebb olvasható Nonprofit vagy civil szektor? Sok esetben összekeveredik a civil és a már említett nonprofit elnevezés, mivel hajlamos az összefonódásra és több esetben nem tudjuk leválasztani egymástól. Az adott működés nonprofit, ha jogi személy formájában, azaz intézményesült, nyilvántartásba, vagy bejegyzésre került valamely közigazgatási szervnél, bíróságnál. Így intézményesült belső szervezete van. Mint ahogy a megnevezéséből is adódik, fő célja nem a profit szerzése, hanem valamilyen közjó szolgálása, de ettől függetlenül vállalkozási tevékenységet folytathat. Nem állami egység, de nem is sorolható piaci szektorhoz. Nyereségét és bevételét kizárólag nonprofit jellegű célra forgathatja vissza. A nonprofit működés szűkebb köre a közhasznú üzemelés. A közhasznú szervezetek kizárólag a társadalom, vagy a széles közösség hasznára tevékenykednek. Amint már említettük, a közjót szolgálják, vagy egy kisebb csoport javára munkálkodnak, mivel hátrányos helyzetűek, vagy speciális támogatásra van szükségük. A közhasznú minősítés megszerzése sok államban teszi lehetővé az adománygyűjtést. A közhasznú szervezetek általában szélesebb körben élveznek adómentességet, mint a nonprofit működés. A hasznosság értelmében is megkülönböztetünk public benefit (közhasznú) és mutual benefit (kölcsönös) kifejezéseket. A nonprofit elnevezést többféleképpen szokták nevezni, attól függően, hogy melyik jellemzőjét akarjuk kihangsúlyozni. Ha az állampolgári kezdeményezések fontosságát kívánjuk kiemelni, akkor civil társadalomról beszélünk. 15 A rendszerváltás után, a piacgazdaságra való áttérés időszakában, ahol az állam szerepe háttérbe szorult, fontos volt az állami és piaci szektor között működőképesen is létrehozott 14 Milicz Ákos: Civil Projektmenedzsment, Sikeres projektek nonprofit szervezetekben, Budapest, o Letöltés ideje: április 1. 16

17 nonprofit szektor megjelenése. Olyan gazdasági szervezetekről beszélünk, amelyek a tevékenységükből eredő gazdasági hasznot eredeti tevékenységükbe forgatják vissza. 16 Más megközelítésből a nonprofit magán, nem állami, és nem profitszerzés által vezérelt elvek mozgató rugói, melyek kritériumai formálisan strukturált. Még ha minimális szinten is, de megvalósul az önkéntesség, ezáltal az önigazgatás is. 17 A nonprofit szervezet gyűjtőfogalomként is felfogható, melybe a civil kezdeményezések, és a civilként kezelt nonprofit társaságok is beletartoznak. E szektorok determinálása eltérő lehet jogi, tudományos, statisztikai, szervezeti és funkció szempontjából, valamint a működés belső sajátosságai szerint. A jogi értelmezés valamennyi szervezeti formát magába foglal, mint egyesület, alapítvány (közalapítvány), szakszervezet, köztestület, egyház, mivel a jogi személyek kategóriába tartoznak. A tudományos és statisztikai értelmezés szerint a politikai pártok azért nem nonprofitak, mert céljuk a közhatalom megszerzése. Az egyházak tekintetében a világi nonprofit szabályozás nem vonatkozik működésükre. Leginkább a funkcionális megközelítés kerül átfedésbe az állammal, ami alatt a humán szolgáltatásokat értjük, de bizonyos tevékenységeket önállóan lát el, mint például az érdekvédelem. 18 Térjünk ki a nem-kormányzati szervezetekre (Non- Governmental Organization, továbbiakban NGO), az önkéntes (voluntary sector) és nonprofit szervezetekre (Nonprofit Organization, továbbiakban NPO) től az amerikai nonprofit szektor fogalmával határolták körbe e szektorokat, kihegyezve a profit szétosztásának tilalmára. Az Európai Unióban a szociális gazdaság alatt már az együttműködést, a kölcsönösséget, az egyesületeket és az alapítványokat értették. A politikusok és a tudományos szféra figyelmét keltette fel különösen az előbb említett nézet, hiszen az aktív állampolgárok részvételét és egyben betöltött szerepét a közpolitikára és a közszolgáltatások nyújtására fektették. 19 Ezzel Salamon és Anheier nem értett egyet, mivel a profit fel nem osztás követelményeinek nem felel meg. A nem- 16 Pierog Anita: Civil szervezetek vezetési és működési sajátosságai, Doktori értekezés, Debrecen o. 17 Pierog Anita: Civil szervezetek vezetési és működési sajátosságai, Doktori értekezés, Debrecen o. 18 Pierog Anita: Civil szervezetek vezetési és működési sajátosságai, Doktori értekezés, Debrecen o. 19 Tonkiss, Fran Passey Andrew Fenton, Natalie 2000: Trust and Civil Society, London, Macmillian 17

18 kormányzati szervek definiálásában nincs konszenzus. A szakirodalomban két alapvető meghatározást találhatunk: az NGO magánszemélyek vagy kollektívák által szabadon alkotott csoport. Ezeket a nem haszonszerzés céljából létrejövő, nem nyereségorientált közhasznú szervezeteket Bíró Endre a következőképpen egészíti ki. A következő ábrán a nonprofit szektor szerkezetét láthatjuk hierarchikus felépítésben. 2. ábra: A nonprofit szektor felosztása Forrás: Bíró, 2002 alapján saját szerkesztés A nem kormányzati szervek a társadalom három szektorának egyik nagy fejezete a kormányzati és üzleti (forprofit) szektorok mellett. A második szint a nem üzleti célú szervezetek, ahová a klasszikus civil szerveződések mellett az egyházak és köztestületek is felsorakoznak. A társadalmi önszerveződések halmazába a civil társaság nem formalizált mozgalmai értendőek. A civil nonprofit szervezetek csoportosításában az alapítványokat és egyesületeket helyeztük el. Az utolsó és egyben legszűkebb körbe sorolható a bíróság által közhasznúnak titulált szervezetek összessége. Csak zárójelesen jegyzem, hogy a fent 18

19 említett elhatárolódások között is vannak átfedések, amik a jogszabályok ismertetésével tisztulnak le. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e szektor elemzésére szintén a nonprofit jelzőt használja már 1991 óta. 20 A KSH feladata elsődlegesen adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, átadása, átvétele, elemzése, közlése, közzététele és védelme. 21 Az Európai Bizottság évi vitaanyaga (Official Journal of the European Communities C329/10/ ) a nem-kormányzati szervezetek közös jellemzőit a következő pontokban ismerteti: az NGO- k önkéntes alapon szerveződtek az NGO k nem személyes haszonszerzés céljából alakultak az NGO- k függetlenek a kormánytól és gazdálkodó szervezetektől az NGO- k szervezeti formája és intézményesültsége megkülönbözteti az informális és az úgynevezett ad hoc társaságokat NGO célja a nyilvánosság előtt kihirdetett társadalmi jólét Az önkéntes szervezetek túlsúlyban megegyeznek az NGO- k által megfogalmazott kategóriákkal. Az Európai Közösség Bizottsága (COM (97) 241 final) értelmezésében az önkéntesek előre lefektetett célok végett verbuválódnak össze. A széles spektrum két véglete a családi, közösségi, társadalmi és az országos, sőt nemzetközi jelentőséggel bíró egyetemek, kórházak, kulturális központok. 22 Az önkéntes szervezetek típusait a Bizottság az ellátott funkciók szerint 4 féle aspektusból közelíti meg: érdekképviselet 20 Harsányi László: Bemutatkozik a nonprofit kutatócsoport. Esély Társadalom és Szociálpolitikai folyóirat 1991/ o. Letöltés ideje: március Vö.: a statisztikáról szóló 1993:XlvI. Törvény 6. (1) bekezdés a.) pont. 22 Az Európai Közösség Bizottságának közleménye az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erősítéséről Európában. Európa Ház, Budapest. 1998, 22. o. 19

20 kölcsönösen segítséget nyújtó önsegítők forrásfelhasználó, - elosztó, és koordináló szervezetek gondoskodó vagy szolgáltatást nyújtók 23 Hasonlóan vázolja fel Perri az önkéntes szervezeteket: formalizált saját kormányzati eszközeivel maga rendelkezik a nettó jövedelem korlátlan szétosztására meghatározott kötöttségek érvényesek korlátozott a nettó jövedelemből való részesedés a tagok és vezetők között nem egyetem, nem szakszervezet, nem politikai párt, nem sport klub, nem egyház, és nem üzleti vagy szakmai szervezet 24 A nonprofit szervezet funkcionális szerepe az 1990-es évektől előtérbe került. Arra keresték a választ, hogy milyen céllal jöttek létre a nonprofit szervezetek és milyen hatást váltottak ki a társadalom számára. 25 Valamennyi definíciós kísérletben kihallatszik a negatív meghatározás, hiszen azokat a jellegzetességeket próbálja megragadni, amelyek a nonprofit szervezeteket más szektorok intézményeitől próbálják megkülönböztetni. 26 Magyarországon a nonprofit fogalomhasználat terjedt el. A szakirodalom és a politika gyakran használ rokon értelmű szavakat rá, amit Kuti Éva úgy jellemez a nonprofit azért nyert polgárjogot, mert a szektor definíciójának a legáltalánosabb érvényű elemét ragadja meg, amely lényegében ideológia mentes az elnevezés nem a szektor összetettségét, szervezeteinek sokféleségét tükrözi, hanem arra az egyetlen jellemzőre (profitszétosztás tilalma) utal, amellyel kapcsolatban az érintettek között nagyjából teljes az egyetértés Uo o. 24 Perri, :. What is a Voluntary Organisation? Definition of Voluntary and Nonprofit Sectors. Natonal Council for Voluntary Organisations 25 Pavluska Valéria: A nonprofit szektor, Pécs, o. 26 Kákai László: Kik is vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon, Publikon Kiadó, Pécs, o. 27 Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak Budapest, Nonprofit kutatócsoport, o. 20

21 3.2. A civil szektor határvonalai, közéletben elfoglalt helye Ebben a részben azt vizsgálom, hogy elfogadható e Magyarországnak civil szektorai fejlődő státuszban vagy sem? Az 1990-es évek második felére pregnánsan kirajzolódtak a szektor határvonalai, amiben markáns változások mentek végbe a gazdasági szerepük növekedésével. 28 A különböző civil szervezetek (pl. gazdasági, szociális, környezetvédelmi, kulturális, oktatási stb.) az európai tapasztalatok alapján alapvető szerepet játszhatnak olyan regionális, megyei szintű gazdasági-társadalmi programok kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, amelyek csökkentik az egyes településtípusok, társadalmi csoportok, szektorok és vállalkozási formák közötti különbségeket és ellensúlyozzák a társadalmi-gazdasági kirekesztés különböző formáit. A civil szervezetek részvétele a regionális, megyei, városi fejlesztésekben tágabb értelmezési keretbe helyezi a gazdasági fejlesztési programokat, bevonva abba különböző szociális, környezetvédelmi, diszkrimináció-ellenes, és egyéb szempontokat. 29 A civil szervezetek kihívást közvetítenek a politikai rendszer felé, aminek későbbi központi szerepe a demokratizálódás megjelenése. E mozgalom kiteljesedése a következő pontok alapján teljesedik ki: kreativitás és kísérletezés a társadalmi innováció tükrében konszernizálódás és monopolizálódás megakadályozása a pluralizmus megőrzése a korábban monopolizált állami szférával szemben kiegészítő vagy alternatív szolgáltatás útján történő megfigyelések az állami korlátozások ellenőrzése érdekében a közjó céljának elérése érdekében történő anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása Kákai László: Kik is vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon, Publikon Kiadó, Pécs, o. 29 Kákai i.m. 7. o. 30 James Dougles:Mit mond a politikatudomány a nonprofit szervezetekről In. Kuti Éva- Marshall Miklós (szerk.): A harmadik szektor Budapest, Nonprofit kutatások 1. Nonprofit Kutatócsoport, o. 21

22 A civil szervezetek máig egyik legfontosabb feladata a hatalom kontrollja lenne, mint egy független hatalmi ág. Ha belegondolunk, egy egészséges képviseleti demokráciában azért kerülnek hatalomra a politikusok, mert mi megválasztjuk őket a szavazatunkkal, hogy képviseljék a minket érintő ügyeket, hiszen nyilván nem tudunk a hétköznapi életünk mellett ennek eleget tenni. Innentől kezdve, hogy mi ruházzuk fel őket hatalommal, elszámolással is felénk, a mindenkori civilek felé tartoznak, ezáltal meg már értelemszerű: az elszámoltathatóság kontrollal jár vagy járnia kellene. Frey Mária a civil szektort az állami és a hagyományos magán-, vagy piaci szféra közé helyezte el. 31 Mások szerint azok tartoznak bele ebbe a szektorba, melyek a tevékenységük által íródnak bele a köztudatba, de nem tartoznak az államapparátus alá, mivel olyan csoportból állnak, akik szabályaikat maguk állítják fel. 32 Az eddig boncolgatások, elemzések alapján a következőket emelném ki, mint a civil szervezetek legfőbb sajátosságai: önszabályozás az általuk elfogadott normák által, ezáltal önigazgatás a közös célok elérése érdekében önálló jogi személy, ezáltal az alapító okirat létrehozása után nyilvántartásba vételük és folyamatos működésük elengedhetetlen az előbbi pontok alapján már beszélhetünk intézményesültségről magán szervezet, így közvetlenül nem függnek sem jogilag, sem intézményesen az államtól a profitszétosztási tilalom miatt nem tartoznak a piaci szektorhoz a közjó szolgálata az elsődleges céljuk, hozzájárulva a társadalom működéséhez öntevékenységek, önkéntesek, jótékonyság 31 Frey Mária: Nonprofit szervezetek a munkaerőpiacon, Budapest, Munkaügyi Kutatások Szakmai Műhelye, Kondorosi Ferenc: Civil társadalom Magyarországon, Budapest, Politika és Kultúra Alapítvány, o. 22

23 Az előbb említett szempontok nagyon jól összegzik az intézményesült civilséget, bár az első mondat kissé anarchiát sugall számomra. Ugyanúgy törvényi keretek vonatkoznak a civil szervezetekre is (jók és rosszak egyaránt), ezáltal nem azt csinálják, amit akarnak. Leszögezhetjük azt is, hogy maga a civil szervezet heterogén, hiszen különböző megközelítések által különböző úton jutunk el a szektorokhoz. Állampolgári kezdeményezéseknél beszélhetünk civil társadalomról, öntevékeny szervezetekről, önszerveződésekről, ami a dolgozatomban szereplő egyesület esetében kimagasló szerepet játszik. Ha az állam és politika viszonyát hangsúlyozzuk, nem-kormányzati szervekről van szó. Végül a teljes függetlenség intézménye maga a harmadik szektor A civil szerveződések csoportosításai Ebben a részben a szabadságjogok alapján próbálom csoportosítani szervezeteinket. E tekintetben három tagolási szempontot vettem figyelembe. Ezek a szerveződés céljai, tevékenységi körük, és működési területeik. Az utóbbi ezen megközelítés alapján jogi szabályozást nem igényel, nem törvényi felhatalmazás alapján működnek, ezáltal nem látnak el hatósági feladatokat sem. 33 A legtágabb értelmezés Bocz János, Kuti Éva, Mészáros Geyza, Cseh Judit és Sebestyén István szerint a jogi megközelítés, amely tovább boncolható szervezettípus, tevékenységtípus, hatókör, a település, és a bevétel nagysága szerint. 34 Kákai László tudományos művében olvasható a statisztikai megközelítésről, amely szigorúbb és pragmatikusabb definíciót alkalmaz. E megfogalmazás szerint nem tartoznak a nonprofit szektorba az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a politikai pártok, valamint az egyházak. A nemzetgazdaság-statisztika megközelítés szerint nonprofit szektorba sorolható a háztartásokat segítő, bevételszerző tevékenységet korlátozott számban folytató szervezetek magántámogatások által. 35 A hazai szektor növekedésével olyan formális osztályozási támpontok kerültek előtérbe, amelyek gyakorlat közeliek. Christian Horak nemzetközi kísérlete alapján nagysági, jogi 33 Csefkó Ferenc: Önkormányzati iránytű Villány, Új Historika Kiadó, o. 34 Bartal Anna Mária Nonprofit elméletek, modellek, trendek, Századvég Kiadó, Budapest o. 35 Kákai László: Kik is vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon, Pécs, o. 23

24 formai, adózási, alapítói, teljesítményi, finanszírozási, és szervezet-felépítési kategóriákat különít el. 36 Bartal Anna Mária Horak modelljét a formális és funkcionális csoportosítás átmeneteként írja le, ahol megjelenik a formális szervezet (méret, jogi forma, alapító), erőforrások szerinti (munkatársak, bevételi forrás), valamint a vállalkozás jellegű (szervezeti felépítés) és funkcionálós osztályozási csoportok. 37 A magyar nonprofit szervezetek többsége ezekbe a kategóriákba nehezen illeszthetőek be. A funkcionális csoportosítási irányba a következő kísérletezési formák jelentek meg Christoph Sachaße analíziseként: az adott szervezet érdekeit kiszolgáló, amit a saját tagságának aktivitása formál szabadidős- és hobbitevékenység általi közösségi aktivitás és közös akciók szervezése egy ügy vagy közösség képviselete, mint például természet- vagy környezetvédelem, szellemi értékek megőrzése szolgáltatásszervező szervezetek, amelyek ezen intézmények létrehozásával és működésével szolgálják a tagság igényeit támogatásszervező szervezetek, amelyek elkötelezett személyek közreműködésével teremtik elő a humán- és anyagi erőforrásokat vagy speciális technológiákat az egyes célok megvalósításához, emellett biztosítják a szolgáltató szervezetek ellátását 38 Nézzünk meg egy magyar modellkísérletet Kuti Éva segítségével: adományosztó, ami hazánkban elég ritka önkormányzattól átvállalt közfeladatok érdekvédelmi, az önsegélyező és társadalmi érintkezést szolgáló egyesületi formák önsegélyező társadalmi érintkezést szolgáló 36 Horák Christian 1993: Controlling in Nonprofit-Organisationen:Erfolgsfaktoren und Instrumente, Weisbaden 37 Bartal Anna Mária: Nonprofit elméletek, modellek,trendek, Századvég, Kiadó, Budapest, o. 38 Freise Matthias- Pajas Petr: Organizational and Legal Forms of Nonprofit Organizations in Central Europe, o. 24

25 korábbi állami igazgatási tevékenységet átvállaló 39 Stump István kormányzati aspektusból osztályozza a társadalmi önszerveződéseket, ezen belül is megkülönböztet országos civil érdekegyeztetési tömörüléseket, fórumokat (TESZ, TÉT). Az állam ezeket a szervezeteket nem tartja kemény tárgyalópartnernek gyenge konfliktusviselési képességük miatt. A második a réteg- és szociális érdekképviselet, mint például a Magyar Nők Szövetsége. A korporatív szervezetek döntési kompetenciákkal rendelkeznek. Ide soroljuk a kamarákat is. Végül maga a nonprofit szervezet, ezen belül is az alapítványok, önsegélyező szervezetek. 40 Kemény László hat féle szervezete az önkormányzat és a polgárok, a civil szervezetek és az állam intézményeinek kapcsolatára hivatkozik. Az elsőbe azok a szervezetek tartoznak, amelyek magukra vállalják azokat a feladatokat, amelyben az állam nem képes vagy nem akar ellátni, de finanszírozza azokat. A másodikba azokat az alapítványokat helyezi, amik karitatív célokra, adománygyűjtés céljából egyesültek. A következő csoportba olyan szervezetek tartoznak, akik képesek adomány szétosztására, hiszen már anyagi javakkal rendelkeznek külföldi forrás által. Példának okán megemlíthetjük a Máltai Szeretetszolgálatot. A negyedik az önfejlesztő közösségek, öntevékeny művelődési és szabadidős szervezetek, az ötödik a városvédő és településfejlesztő, egyben lokálpatrióták. Az utolsó szervezetek a konkrét lakossági érdekek képviseletére verbuválódtak, amelyben maguk a lakosok is részt vesznek. 41 A negyedik és hatodik szervezeti típus sorolható be az általam választott egyesület habitusába. A már említett Kákai László, aki a civil szervezetek világának elméleti és empirikus összefüggéseivel is foglalatoskodott, egy olyan koordinációs-rendszerben elhelyezett szervezeteket mutat be, ahol főszerepet kap az állam-civil és forprofit/ üzleti-nonprofit definíció kétdimenziós elrendezésben Kuti Éva: Hívjuk talán nonprofitnak Budapest, Nonprofit Kutatócsoport, o. 40 Stump István: A politikai rendszer egyensúlyzavarai o 41 Kemény László 1997: A civil érdekegyeztetés típusai és kapcsolatuk a politikai rendszer elemeivel. Stratégiai Kutatások, Budapest, MTA 42 Kákai László: Kik is vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon, 25. o. 25

26 3. ábra: A civil-nonprofit szektorba tartozó szervezetfajták Forrás: Fülöp, 2002:173. saját szerkesztés alapján 26

27 4. A civil szféra nemzetgazdasági jelentősége és szerepe Ebben a fejezetben a civil szervezetek bevételi adatait fogom ismertetni a Központi Statisztikai Hivatal felméréseinek segítségével. A dolgozatomban ismertetett történelmi áttekintés, fogalmi meghatározás és jogi szabályozás lényegre törő leírása nélkülözhetetlen volt ezen adatok megértése érdekében. Úgy gondoltam, ha ismertetem a közel 10 évvel ezelőtti adatokat, jobban érzékelhető, ezáltal elemezhető a változás a 2015-ös évekig. A tavalyi kimutatás még nem áll rendelkezésünkre. A következő ábra a civil szervezetek 2006-os bevételeinek megoszlásáról szólnak szervezettípusonként lebontva. 4. ábra: A civil szervezetek számának és bevételeinek megoszlása szervezettípus szerint 2006-ban Ahogy az ábrán is látható, az egyesületek tűnnek ki a legjobban, a szervezetek több mint fele ebben a formában működött. Gazdasági aspektusból figyelve a közhasznú társaságok és nonprofit intézmények szervezetszámát, ugyan elenyésző, de bevétele meghaladta az egyesület és az érdekképviselet bevételeinek összességét vagy az alapítvány és közalapítvány együttesét. Ebből következtethető, hogy a nonprofit szektor erős bevételi koncentrációja volt jellemző hazánkban. 27

28 A szervezetek számának megoszlására objektív mérce nincsen a civil szervezetek bevételei szerint, hiszen nem tudhatjuk, hogy területileg mi lenne az optimális kimutatás. Az a tény viszont logikusnak tűnik, hogy a fővárosunkban integrálódtak a szervezetek bevételeinek 60%-a, hiszen Budapesten voltak képesek a civilek a központi államhatalommal és az EU intézményeivel szemben érdekeiket képviselni és érvényesíteni. Az alábbi háló a civil szervezetek számbeli megoszlását tünteti fel tevékenységük szerint százalékos kimutatásban, ahol szemmel látható a sport és szabadidő foglalkozás döntetlen mérkőzése. 5. ábra: Civil szervezetek számának megoszlása tevékenységük szerint 2006-ban Forrás: KSH 2008, Civil Szemle alapján A következő háló a bevétel százalékos megoszlását vetíti le tevékenységük alapján. Ebben a kimutatásban a gazdaság- és településfejlesztés bizonyult a legnépszerűbbnek, annak ellenére, hogy kevés szervezetszámmal rendelkeznek. 28

29 6. ábra: Civil szervezetek bevételeinek megoszlása tevékenységük szerint 2006-ban Forrás: KSH 2008 Civil Szemle alapján Ebben az összefüggésben is láthatjuk, hogy nem azoknak a szervezeteknek volt a legmagasabb bevételük, amelyek legtöbb szervezettel rendelkeztek és ez fordítva is igaz. Ezek a különbségek a szerepkör eltérésére vezethetőek vissza. Minél erőteljesebb egy adott tevékenységi csoporton belül az adománygyűjtés, valamint adományosztás funkciója, és a szolgáltatási szerepvállalás, annál nagyobb a szóban forgó csoport gazdasági súlya. A közösségi együttlét és szabadidős tevékenységek kevesebb anyagi keretből valósíthatók meg, mint például a munkanélküliség csökkentését célzó foglalkoztatási programok megvalósítása. A bevételek koncentrációja összességében alacsonynak mondható, ami feszültséghez vezetett. Így az érintettek jogosan érezhették a számukra fontosnak és társadalmilag hasznosnak tartott tevékenységek ellátásának, és a feltételek előteremtéséhez szükséges források alacsonyrendűségét. Ez meglehetősen a frusztráció felerősödéséhez vezetett, hiszen 2006-ban Magyarországon a bevétel reálértéke stagnált vagy csökkent. A nonprofit szektor teljes bevételének növekedése alig volt magasabb az inflációs rátánál. Ez a tény egyes részterületeket különböző szinten érintett. A nagyobb gazdasági súllyal meglévő területek többségének sikerült tovább növelni a bevételek reálértékét és az eleve már gyengébbek súlyos veszteségeket szenvedtek 2006-ban. A nemzetközi kapcsolatok, a 29

30 jogvédelem, a közbiztonság védelme és a politikai területen működő nonprofit szervezetek folyó áron számítva is, több mint 10%-al csökkentet bevételveszteséggel zárult. Lelkes önkéntesekkel, kevés pénzből, nagy társadalmi támogatottsággal látványos és hatásos tiltakozó akciókat lehet szervezni. A civil szféra képviselőinek tárgyalási pozíciói hosszabb távon semmiképp sem függetlenek hátországuk állapotától. Ahhoz, hogy a kormányzati és a vállalati szektor komoly partnernek tekintse őket, feltétlenül széles, gazdaságilag is számottevő bázisra van szükségük. Súlytalan, finanszírozási gondokkal küszködő, szolgáltatói pozícióit feladó, megosztott nonprofit szektorral a háttérben még a legkiválóbb és legelkötelezettebb civil szervezetek sem lehetnek képesek arra, hogy a társadalom- és gazdaságpolitika koncepciójának és gyakorlatának alakításában hatékonyan képviseljék a civil társadalom érdekeit. Ebben az összefüggésben nemcsak a tényleges gazdasági erő a fontos, hanem az is, hogy a bevételek honnan származnak, és mennyire kiegyensúlyozottak, mennyire biztosítják a civil szervezetek pénzügyi függetlenségét. 43 Hazánkat pragmatikus, szervezetközpontú és nagyfokú gazdasági orientáció jellemezte a 90-es években. Az amerikai mintára a nonprofit szervezetek, mint nemzetgazdasági elszámolásokban lévő háztartásokat segítő szervezetek determinálására kerültek, amelyben a gazdasági teljesítmény számbavétele került középpontba. 44 A kormányzati támogatás a rendszerváltás óta reálértékben is folyamatosan nőtt, de az európai országokhoz képest még így is az utolsó helyen állt 42 százalékával. Az alábbi ábra a civil szektorok bevételeinek alakulását ábrázolja különböző források szerint Letöltés ideje: április o. 44 Kuti Éva: Stratégiai cselekvésen innen, illúziókon túl, Civil Szemle, o. 30

31 7.ábra: A nonprofit szektor különböző forrásokból származó bevételeinek megoszlása 1990-es árakon között 2005-ig az alaptevékenységekből származó bevételi összeg erőteljesen növekedett, majd ahogy a 2006-os diagram is mutatja, nemcsak az inflációval korrigált, de a folyó áron számított értéke is számottevően, mintegy 15 milliárd Ft-tal csökkent, miközben az alaptevékenységen kívüli gazdálkodási (vállalkozási, befektetési, pénzpiaci) bevételek nőttek. Bíztatónak mondható viszont a magántámogatások reálértékének növekedése ban, ami az európai uniós támogatásokból és pályázatokból nyert finanszírozásnak tudható be. 45 A nonprofit szervezetek is versenybe szállhattak a 2006 áprilisáig kiosztott 644 milliárd Ftnak az 50 százalékáért. További 84 milliárd forint állt rendelkezésre a preferált szolgáltatási területeken működő közhasznú társaságok számára. A teljes összegnek valamivel több, mint egyharmadát osztották szét pályázatokon. A nonprofit szervezeteket ebből a körből kizárták. A nonprofit szervezeteknek a Nemzeti Fejlesztési Terv indulását megelőző 2003-as évben pályázati úton megszerzett külföldi támogatások több mint hatszorosát sikerült elnyerniük. E szervezetek számára az összes kiosztott támogatás 10 százalékát, nyitott pályázati útján elosztott összeg 16 és fél százalékát, összesen 66 és fél milliárd Ft-ot sikerült bezsebelniük. 45 Civil Szemle 2008/ o. 31

32 A 812 nyertes pályázatból 448 nonprofit szervezett nyújtotta be saját pályázatát. Ebből 313 csak egy pályázatot nyert, 77 kettőt, 58 kettőnél többet. 46 A nonprofit szektor szerepéről nemzetgazdaság tekintetében friss adatok találhatóak a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai tükör folyóiratában. A nonprofit szervezetek összes bevételének a teljes GDP-hez viszonyított aránya harmadával emelkedett, de nem érte el az 5 %-ot 1993 és 2011 között. A foglalkoztatásban nagyobb fejlődés mutatkozott, ugyanis háromszorosára nőtt a munkaerő piaci részesedés e szférában. Ha ennek a két indikátornak vesszük az átlagát, megállapítható súlyarányának folyamatos növekedése 2010 és 2012 között. Átmeneti visszaesés következett be 2013-ban, majd 2014-ben újra növekedett ez a mutató. A némi csökkenésnek 2015-ben nem volt jelentős hatása a közszolgáltatásokban és a közfeladat ellátásában. A szervezeteknek nem volt és még a mai napig sincs könnyű dolga a bürokráciával szemben, főleg a törvény által szabályozott előírásoknak, és elvárásnak eleget kell tenni. A civil szervezetek bejegyzési eljárása összefügg a képviseleti jog anyagi jogi szabályaival. Ezeket az eljárási cselekményeket a képviselő köteles megtenni jogi személy nevében, a törvény erejénél fogva után rengetek változáson ment keresztül a civil szervezetek szabályozása. A szervezetek nyilvántartásba vételével és változásbejegyzési eljárásaival kapcsolatosan nagy volt az elégedetlenség mind az ügyvédek, mind az egyesület alapítói körében. Az ügyintézési határidők aránytalanul hosszúak. Tíz bejegyzési kérelemből egy-két kerül hiánypótlás nélkül sikeresen bejegyzésre. A hiánypótlás több hónapokig, de akár egy évig is eltarthat. Az ügyvédkényszer mellőzése miatt sajnos sokan hiányosan nyújtják be az eljárás iránti kérelmet. 48 A korábban már említésre került Törvényjavaslat célja a civil szervezetek bírósági nyilvántartásba vételének gyorsan történő zökkenőmentessége. Az Országgyűlés november 10-i ülésnapján tartotta meg az ezzel kapcsolatos expozéját, mely egyértelműen 46 Civil Szemle 2008/4 27. o. 47 Ptk. 3:12. (1), 3:29. (1) 48 SÁRKÖZYI Tamás: A jogi személyek státusnyilvántartásának fejlesztéséről. Magyar Jog szám 200. o. 32

33 deklarálta, hogy a civil nyilvántartási törvény a gyakorlatban kiszámíthatatlan, ezáltal nehézkes és rendkívül hosszadalmas eljárást biztosít. 49 Az elektronikus eljárás bevezetése január 01. napjával történt meg, többszöri módosítás után. 50 Ez az eljárás meghatározott esetben kötelezővé teszi az elektronikus úton történő eljárást, 51 de adott helyzetben választási lehetőséget biztosít. 52 Ettől kezdve beszélhetünk egyszerűsített nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásról is mintaokirat alapján. 53 Az új Ptk. hatálybalépéséről rendelkező Ptké. 54 úgy rendelkezett, hogy az egyesület, mely már március 15-én bejegyzett szervezet volt, az első létesítő okirat módosítással egyidejűleg, de legkésőbb március 15-ig köteles az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló működéséről dönteni, és az erről szóló határozatot változásbejegyzési kérelemmel együtt a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. 55 A jogalkotó még egy évet biztosított az alapszabály jogszabályainak helyes pontosítására ben Magyarországon több mint non profit szervezetet rögzített a Központi Statisztikai Hivatal. 57 A gazdasági forgalomban való részvételüket jól tükrözte az a bevételi mutató, amely megmutatta az egyesületek és alapítványok summa bevételét, amely forint volt 2014-ben. 58 Megoszlási aránya % volt az egyesületek javára. Az elmúlt évek statisztikai elemzései és kutatásai alapján megállapítható, hogy e szerveződések bevételei növekedést mutatnak. Nem elhanyagolható, sőt mérvadó a szervezetekről kiadott naprakész és egyben hiteles információ, hiszen egy esetleges támogató számára, mint például hitelező vagy pályázatot 49 Letöltés ideje április A Civil Eljárásról szóló törvény január 01. napján történő hatálybalépése után e szakaszoknak a hatálybalépését először június 30. napjára tette. Ezt követően az időpontok a következőképpen alakultak: január 01.; július 01.; január 01. Mindenkor hatályos Civil Eljárásról szóló törvény 98. (4). 51 Civil Eljárásról szóló törvény Civil Eljárásról szóló törvény Civil Eljárásról szóló törvény 34. ; Hatályba léptető rendelkezés 98. (4) évi CLXXVII. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 55 Ptké. 11..Hatály: Közlönyállapot március 09.-ig 56 Ptké. 11. Hatályos: március Letöltés ideje: Letöltés ideje:

34 kiíró az időveszteség nélkül megszerzett adat egyes szervezetekről sorsdöntő is lehet. Ahhoz, hogy egy egyesület pályázhasson, szüksége van egy képviselőre, aki a jogi személy nevében jognyilatkozatra tehet szert, amelyek jogi hatásai a szervezetre vonatkoznak. A képviselőnek rendelkeznie kell képviseleti joggal, ugyanis a pénzintézetek a bíróság által hivatalosan igazolt és bejegyzett képviselőt igazoló kivonatot fogadnak el. Egy egyesületnek munkavállalói után minden hónap 12. napjáig járulékfizetési kötelezettsége van, mivel jogi személyről van szó. Ha nem sikerül bejegyeztetni két egymást követő hónap 12. napjától a szervezet újonnan kijelölt törvényes képviselőjét, az egyesület nem képes a jogszabályokban meghatározott járulékfizetési kötelezettségének eleget tenni, hiszen nincs olyan képviselő, aki a jogi személy nevében kifizetéseket tudna teljesítni. Az Országos Bírósági Hivatal által működtettet civil szervezetek névjegyzékében górcső alá véve az első 50 szervezetet, azt tapasztalhatjuk, hogy az egyesületek képviseleti joga önálló. Egy személy kezében összpontosuló, így ő maga írhatja alá a szervezet által vállalt kiadásokat, illetve a szervezetet megillető jogosultságokat tartalmazó szerződéseket, kívülálló harmadik személy irányában rendelkezik az egyesület kifizetései felett. 59 Ha egy adott szervezet a bíróság által megszabott határidőn belül kötelezettségét nem teljesíti, akkor a bíróság elnöke felhívja az intézkedő bírót, hogy nyolc napon belül tegyen eleget kötelezettségeinek és a késedelmének okát beszámolóval támassza alá. 60 A korábbi szabályozás ésszerűbbnek látszódott, hiszen az előbb említett szituációban, ha a bíró e kötelezettségét nem teljesítette, akkor a kérelemnek a nyilvántartásba vétele automatikusan megtörtént. 61 A következő sorokban az aktuális kimutatásokat elemzem a KSH adatai alapján. Ebben az évben 62 ezer nem profitorientált szervezet működött. A szféra fejlődését három mutató segítségével fogom szemléltetni: a működő szervezetek számával, a bevételek reálértékével és a foglalkoztatottak számával. Ezen értétek 1993-tól 2008-ig szinte folyamatosan nőttek, 2012-ben pedig csökkenő tendenciát mutattak. A szervezetek száma azóta is apadt a 2011.évi CLXXV. törvény hatása következtében. A civil törvény kötelezi 59 letöltés ideje: április 1. Ez a névjegyzék közhiteles nyilvántartásnak minősül a Civil Eljárásról szóló törvény a alapján. 60 Civil Eljárási Törvény Egyesületi Törvény 15. (6) 34

35 az éves pénzügyi beszámoló pontos határidejének beküldését. Amely szervezet nem tesz ennek eleget, a bíróság kezdeményezi a szervezet törlését. A munkavállalók száma 2,5 %- os csökkenést mutatott, de a bevétel reálértéke 4,9 %-os növekedést eredményezett. 8. ábra: Nonprofit szektor fejlődése Forrás: Statisztikai tükör, ,2 ezer civil és egyéb nonprofit szervezetből 41 ezer társas nonprofit szervezetként, 21 ezer pedig alapítványi formában működött. A nonprofit szervezetek osztályozási rendszerében történt évi módszertani váltás 62 kisebb változást idézett elő, ami a szervezetek tevékenységi főcsoport szerinti megoszlásában mutatkozik. Az alapítványok jelentős részének tevékenysége a korábbiaknak megfelelően a szociális ellátáshoz (16%), oktatáshoz (33%), és a kultúrához (15%) kötődött. A társas nonprofit szervezetek körében az előző évhez hasonlóan a sportegyesületek (19,5%), a szabadidős (23%), valamint a kulturális szervezetek (14%) aránya volt a legnagyobb Letöltés ideje: április

36 9. ábra: A nonprofit szervezetek megoszlása tevékenységcsoportok szerint Forrás: Statisztikai tükör, ben újabb törvénymódosításra 63 került sor, mégpedig azaz újítás következett be, hogy az egyfokozatúvá vált minősítést közfeladat ellátásához kötötte határozott időre. A év végi bírósági adatok szerint a bejegyzett szervezetek alig több mint 20%-a rendelkezett közhasznú minősítéssel, szemben a évi kifutó évben mért 55%-kal. 63 Az évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 36

37 10. ábra: A közhasznú nonprofit szervezetek arányának változása a szektoron belül, tevékenységcsoportok szerint Forrás: Statisztikai tükör, ben a civil szervezetek 3,9 %-a nem folytatott semmilyen pénzügyi tevékenységet. Ebben az évben az összbevétel több mint 1543 milliárd forint volt, az előző évihez viszonyítva folyó áron és reálértéken egyaránt 4,9%-kal nőtt. Az 500 ezer forint alatti éves bevételű szervezetek aránya 41-ről 39%-ra csökkent. Az alacsony bevétel továbbra is a klasszikus civil szervezetek esetében a leggyakoribb. Szervezeti formák szerint a klasszikus civilek közé tartoznak a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek. Nonprofit vállalkozásoknak nevezzük a nonprofit gazdasági társaságokat, valamint idesoroljuk az előbbiekhez képest elenyésző gazdasági súlyú, a kormányzati, önkormányzati alapítású, jobbára közfeladat ellátására, támogatására szakosodott 37

38 közalapítványokat is. A nonprofit szervezetek harmadik csoportját az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) alkotják ábra: A nonprofit szervezetek megoszlása bevételnagyság szerint 2015 Forrás: Statisztikai tükör A bevételek aránya településtípusonként továbbra is eltér, mint ahogy azt már szemléltettem korábbi adatokkal hez hasonlóan az összbevétel 55%-a a fővároshoz, 6,6%-a a községekhez került. A nonprofit gazdasági társaságoknak köszönhetően a gazdaság-, valamint településfejlesztésben tevékenykedő szervezetek pénzügyi helyzete kedvezőbben alakult. 64 A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2015-ben, Statisztikai tükör, 1. o. 38

39 12. ábra: A nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása források szerint, 2015 Forrás: Statisztikai tükör, Az állami vagy önkormányzati támogatás 86 milliárd forinttal növekedett az előző évhez képest. A szervezet saját vállalkozási tevékenységének bevételi aránya pedig 51%-ról 46- ra csökkent ben 14 ezer szervezet részesült pályázati támogatásban, összesen 196 milliárd forintban. A szektorban minden nyolcadik forint pályázat útján jutott el a szervezetekhez. Ebben az évben 11 ezer szervezet nyújtott pénzbeli vagy természetbeni adományt, amelynek háromnegyede különböző szervezetekhez, a maradék a lakossághoz került. 164 milliárd forinttámogatásból 147 milliárd forint pénzbeli adomány volt. A klasszikus civil szektorba sorolható szervezetek száma 54 ezerre tehető 2015-ben. Ebből közel 20 ezer alapítványi, több mint 34 ezer egyesületi formában működött. A humán erőforrás különbözik a szektor többi részeitől. A foglalkoztatottak számának általános csökkenése a klasszikus civileknél több mint ezer főt jelentett 214-hez képest. Az alapítványok és egyesületek önkéntes segítői megbízási szerződéssel vannak megbízva, ami a teljes szektor 95 %-a. 39

40 13. ábra: A klasszikus civil szervezetek nonprofit szektoron belüli súlyának legfontosabb mutatói, 2015 Forrás: Statisztikai tükör, A százalékos arányok megmutatják, hogy a különböző mutatók teljes értékéből mekkora hányad jut együttesen a klasszikus civil szervezetekre, ha a nonprofit szektor egésze a 100%. Megállapítottam, hogy közel 10 év elteltével még mindig a szabadidő és hobby szerepel a nonprofit szervezetek élén, mint legnépszerűbb tevékenységi mutató. A kultúra egy kisebb visszaesést mutat. Bevételi forrás szempontjából arra a következtetésekre jutottam, hogy még mindig az állami támogatás súlya a legmérvadóbb és a magántámogatások száma még a mai napig is alacsonyra tehető. 40

41 5. A Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület működése és társadalmi szerepvállalása A Dialóg Egyesület nem egy hétköznapi célból jött létre. A tagok szakértői csoportként értelmezett szemléletformálás elkötelezettjei, akik a közösségfejlesztés, mint szakma módszerénél köteleződtek el. Az Egyesület érdekességére Király Csaba hívta fel a figyelmemet, aki 2016 óta tagja e szervezetnek. Előtte is a civil szférában dolgozott, így került kapcsolatba a Dialóg Egyesület elnök asszonyával, Sélley Andreával, aki felkérte, hogy dolgozzon az Egyesületnek. Csaba segítségével bekerültem, ahogy Ő nevezi egy más világba, ahol szerencsém volt az Egyesület több tagjával egy kötetlen beszélgetést folytatnom. A közös munkát nagyon élveztem Csabával, egyetemista éveimet idézte elő, ami 2006-ra tehető a Miskolci Egyetemen. Innen származik a vele való ismeretségem is. Csaba meghívott egy olyan tájékoztató műhelyre, ami Európai Uniós pályázatokhoz kötődik, főszerepben a közösségszerveződéssel. A tapasztalataimra és következtetésekre bővebben ki fogok térni dolgozatom során Az Egyesület létrejötte és jogi formája A Dialóg a Közösségért Közhasznú Egyesület 2002-ben jött létre az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Királd nevű településen folyt közösségfejlesztési terepmunka generálta az Egyesületet, melyet egy baráti társaság ihletett. A környékbeli kistérségek és települések körének célja a helyi civilség erősítése volt, így formálódtak szervezetté. A kihívás határon túlra is elért a magyarok által lakta térségekben a társadalmi innováció elérése érdekében. A helyi lakosság érdekérvényesítő képességének, a helyi nyilvánosságnak, a helyi társadalomnak az erősítése, az életminőség 41