A területfejlesztés forrásainak elemzése Jász-Nagykun-Szolnok megyében ( )

Átírás

1 Iktatószám: /2012 A területfejlesztés forrásainak elemzése Jász-Nagykun-Szolnok megyében ( ) Debrecen, 2012 Készítette: Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 1

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. ÉSZAK ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM... 5 I.1.1 Rendelkezésre álló pénzügyi források I.1.2 Megjelent kiírások a vizsgált időszakban... 6 I.1.3 Pályázói aktivitás az Észak-alföldi régió megyéiben... 8 I.1.4 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben... 9 I.1.5 Forrásokból való részesedés a megyékben I főre jutó megítélt támogatás a megyékben I.1.7 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként I.1.8 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként I.1.9 Pályázói aktivitás megyei összehasonlítása prioritásonként I.1.10 Forrás abszorpció megyei összehasonlítása prioritásonként I.1.11 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben I.1.12 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben I.2 Kistérségi szintű forráselemzés I.2.2 Karcagi kistérség I.2.3 Kunszentmártoni kistérség I.2.4 Mezőtúri kistérség I.2.5 Szolnoki kistérség I.2.6 Tiszafüredi kistérség I.2.7 Törökszentmiklósi kistérség II. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM II.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben II.2 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben II.3 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként II.4 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként III. KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM III.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben III.2 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben III.3 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként III.4 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként IV. TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM IV.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben IV.2 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben IV.3 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként IV.4 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként V. KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM V.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben V.2 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben V.3 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként V.4 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként VI. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK DÖNTÉSI HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ DECENTRALIZÁLT FEJLESZTÉSI ELŐIRÁNYZATOK ( HAZAI FORRÁSOK ) VIII.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben VIII.2 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben VII. MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM VIII. MAGYARORSZÁG-SZLOVÁKIA-ROMÁNIA-UKRAJNA ENPI HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM

3 Bevezetés Az évi XXI. törvény alapján Magyarországon a megyék (NUTS III-as szint) igen fontos, kibővített szerepet kapnak a jövőben a területrendezés, és a területfejlesztés vonatkozásában. A hazai területfejlesztés egyik fontos műhelyévé válva a megyéknek megvizsgálják és értékelik a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, továbbá a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozzák és elfogadják az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, illetve a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével a megyék fejlesztési programjait és az egyes alprogramokat. A területfejlesztés feladatainak elvégzése során a megyék együttműködnek a regionális fejlesztési ügynökségekkel, melyek a működésük alatt igen jelentős szakmai tapasztalatokat halmoztak fel a területfejlesztés vonatkozásában. Az együttműködés célja e tapasztalatok hasznosítása, átadása, a megyei munka segítése, jövőbeli együttműködés megalapozása és kialakítása. A megye-régió együttműködésének egyik eredménye a jelen tanulmány is. Jelen dokumentum vizsgálódásának célja az, hogy bemutassa az eddigi területfejlesztési források hasznosulását, a pályázók aktivitását, illetve a forrásabszorpciót a különböző területi szinteken. A dokumentum elkészítésének során az alábbi tematika került alkalmazásra: Észak-Alföldi Operatív Program forrásfelhasználásának területi bemutatása rendelkezésre álló források (OP szint, prioritás szint) megjelent pályázati kiírások száma, keretösszege (OP szint, prioritás szint) pályázói aktivitás (megyei szint, kistérségi szint, prioritás szint) o beérkezett pályázatok száma o támogatott projektek száma o leszerződött projektek száma forrásabszorpció (megyei szint, kistérségi szint, prioritás szint) o igényelt támogatás o megítélt támogatás o leszerződött támogatás o kifizetett támogatás Ágazati operatív programok forrásfelhasználásának területi bemutatása pályázói aktivitás (megyei szint) forrásabszorpció (megyei szint) támogatott projektek tematikus megoszlása (megyei szint) Hazai források forrásfelhasználásának területi bemutatása pályázói aktivitás (megyei szint) forrásabszorpció (megyei szint) Határon átnyúló programok területi bemutatása 3

4 pályázói aktivitás (megyei szint) forrásabszorpció (megyei szint) A tematikában szereplő információk vizsgálatának alapját az alábbi adatforrások képezték: a) a 2012 I. negyedévében az ÉARFÜ Nonprofit Kft. részére megküldött egységes EMIR szűrés: Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) b) 2012 III. negyedévében végzett szűrés a Váti Nonprofit Kft. honlapján található adatbázisokból Területi együttműködési programok o HU-RO Határmenti Együttműködési Program o HUSKROUA Enpi Határon Átnyúló Együttműködési Program c) 2012 III. negyedévében végzett szűrés a Virtuális Iroda Pályázatkezelő Rendszerből Hazai források 4

5 I. ÉSZAK ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM I.1.1 Rendelkezésre álló pénzügyi források Az ÉAOP átfogó célja az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értekeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. Az átfogó cél elérését az Operatív Program mintegy 321,2 Milliárd Ft (1 147 M ) keretösszeggel, az alábbi hat prioritás keretében támogatja: 1. táblázat Prioritás 1. prioritás: regionális gazdaságfejlesztés 2. prioritás: turisztikai célú fejlesztés 3. prioritás: Közlekedési célú fejlesztések 4. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése Alap Pénzügyi keret (millió Euro) ROP pénzügyi adatai Pénzügyi keret (milliárd Ft) Közreműködő szervezet Ksz által kezelt keret az OP keret tükrében ERFA 165,00 46,20 ÉARFÜ 14,38 ERFA 208,46 58,37 ÉARFÜ 18,17 ERFA 199,93 55,98 ÉARFÜ 17,43 ERFA 236,21 66,14 VÁTI 20,59 5. prioritás: Városés térségfejlesztés ERFA 296,25 82,95 ÉARFÜ 25,83 6. prioritás: technikai ERFA 41,29 11,56 ROP IH 3,60 segítségnyújtás Összesen ,14 321,20-100, HUF/EURO árfolyamon számolva Forrás: Éves jelentés 2011 A táblázat adatai alapján az Észak-Alföldi Operatív Programban a as időszakban mindösszesen 321,2 milliárd Ft áll rendelkezésre az Észak-Alföldi régió fejlesztéseinek finanszírozására. A fejlesztések forrását az Európai Regionális fejlesztési Alap (ERFA) biztosítja, mely elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket támogat. A legmagasabb forrás az 5. prioritás kapcsán áll rendelkezésre, mely a régió város és térségfejlesztését hivatott előmozdítani, ezen belül is a városok funkcióbővítését és szociális rehabilitációját, környezeti fejlesztéseket, valamint a civil szektor erősítését. A legalacsonyabb forrás a regionális gazdaságfejlesztésben áll rendelkezésre (46,2 milliárd Ft), 5

6 azonban a gazdaságfejlesztésen belül az alacsonyabb támogatási intenzitásoknak köszönhetően ez a prioritás mozgatta meg legjobban a rendelkezésre álló pályázói forrásokat. I.1.2 Megjelent kiírások a vizsgált időszakban Az Észak-Alföldi Operatív Program keretében a vizsgált időszakban ( ) összesen 100 db pályázati kiírás jelent meg mintegy 280,48 milliárd Ft kerettel. A pályázati kiírások megjelenésének legaktívabb időszaka eddig a es akciótervi időszak bizonyult, azonban fontos megjegyezni, hogy a vizsgált időszakot követően 2012-ben további pályázati kiírások jelentek meg. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretében 9 db kiemelt projekt felhívás jelent meg. A benyújtott projektjavaslatok közül 32 került támogatásra az Észak-alföldi régióban. 2. táblázat 1. prioritás: regionális gazdaságfejlesztés 2. prioritás: turisztikai célú fejlesztés 3. prioritás: Közlekedési célú fejlesztések 4. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése 5. prioritás: Városés térségfejlesztés Megjelent kiírások száma (db) Megjelent kiírások a vizsgált időszakban Megjelent kiírások kerete (milliárd Ft) 17 43, , , , ,98 Megjelenés : : : : : : : : : : : : : : : 5 Kiemelt felhívások száma Támogatott kiemelt projektek száma Összesen , HUF/EURO árfolyamon számolva Forrás: Gyorsjelentés A regionális gazdaságfejlesztésen belül 17 db pályázati kiírás jelent meg összesen 43,5 milliárd Ft forráskerettel. A as akciótervi időszakban 5 db kiírás jelent meg, között 8 db, míg as időszak 2012-ig terjedő vizsgált időszakában 4 db kiírás volt elérhető a pályázók számára. A gazdaságfejlesztésen belül csupán 1 db kiemelt projekt felhívás jelent meg a régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése céljából, melyre a 6

7 beérkezett projektjavaslatok közül 2 db projekt került támogatásra 1,93 milliárd Ft összegű támogatással. A turisztikai célú fejlesztések kapcsán 16 db pályázati kiírás került megjelenésre összesen 48,55 milliárd Ft forráskerettel között 5 db kiírás jelent meg a régióban, a es időszakban 9 db, míg között 4 db kiírás vált elérhetővé a pályázók számára. A turisztikai célú fejlesztéseken belül 3 db kiemelt felhívás jelent meg versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés témakörében, melyeken belül összesen 4 db projektjavaslat került támogatásra 7,16 milliárd Ft támogatási összeggel. A közlekedési célú fejlesztések esetében 15 db pályázati kiírás jelent meg a vizsgált időszakban, összesen 63,96 milliárd Ft forráskerettel, mely a vizsgált időszakban az egyik legjelentősebb forrás az ÉAOP-on belül. A as időszakban 3 db, a es időszakban 8 db, míg a as időszakban 4 db pályázati kiírás jelent meg. Kiemelt felhívás 2 db jelent meg a régióban, mely kapcsán összesen 21 db projektjavaslat került támogatásra összesen 9,45 milliárd Ft értékben a 4 és 5 számjegyű közutak fejlesztése témakörében. A humán infrastruktúra fejlesztésének témájában 27 db pályázati kiírás jelent meg a vizsgált időszakban, összesen 57,49 milliárd Ft összegben. A as időszakban 8 db, a es időszakban 15 db, míg a as időszakban 4 db pályázati kiírás jelent meg, így a 4. prioritásban található a legtöbb pályázati kiírás a vizsgált időszakban. Kiemelt felhívás nem volt a prioritás keretében. A város és térségfejlesztés témakörében 25 db pályázati kiírás jelent meg 66,98 milliárd Ft forráskerettel. A megjelent kiírások jelentős része közé esik, számszerűen 13 db, míg között 7 db, illetve között 5 db kiírás jelent meg. A megjelent 3 db kiemelt felhívás alapján 5 db projektjavaslat került támogatásra városrehabilitációs témában (4 db), valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében (1 db). A városrehabilitáció témakörében támogatott kiemelt projektek 5,19 milliárd Ft támogatási összeggel kerültek támogatásra, míg a VTT keretében 2,45 milliárd Ft forrás került megítélésre. 7

8 I.1.3 Pályázói aktivitás az Észak-alföldi régió megyéiben Az Észak-alföldi régióban megyei szinten különböző pályázói aktivitás jellemző. A régióban összesen 2612 db pályázatot nyújtottak be a pályázók, melyből 1256 projekt került támogatásra. A leszerződött pályázatok száma 1028 db. Az alábbi diagramon látható a pályázói aktivitás megyei összehasonlításban. 1. ábra A diagram adatai alapján a legtöbb pályázat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből került benyújtásra, mintegy 1061 db, a legalacsonyabb pályázói aktivitás pedig Jász-Nagykun- Szolnok megyében található, ahonnan a pályázók 619 db pályázatot nyújtottak be. Hajdú- Bihar megyéből 932 db pályázatot nyújtottak be a pályázók. A pályázók sikerességét vizsgálva elmondható, hogy regionális szinten kb. 50 %-os volt sikeresség, vagyis a támogatott és benyújtott pályázatok aránya. E mutató szempontjából a legjobb teljesítményt Jász-Nagykun-Szolnok érte el 51 %-kal, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye pedig 48 %-os, illetve 47-os sikerességet ért el. A támogatott pályázatokból Hajdú-Bihar megyében 363 db pályázat, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 411 db pályázat, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 254 db pályázat került szerződéskötésre a vizsgált időszakban. 8

9 I.1.4 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben Az Észak-alföldi régióban a vizsgált időszakban 340,75 milliárd Ft összegben igényeltek a pályázók támogatást fejlesztéseikhez, melyből 186,28 milliárd Ft került megítélésre. Szerződés formájában 150,43 milliárd Ft került lekötésre, melyből 103,6 milliárd Ft már kifizetésre került, vagyis ez az összeg már hasznosult a régióban. Az alábbi diagram összegzi a megyék forrás abszorpcióját. 2. ábra A legnagyobb támogatási igénnyel Hajdú-Bihar megye pályázói jelentkeztek mintegy 128,51 milliárd Ft értékben, melyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követ 123,73 milliárd Ft-tal. Jász- Nagykun-Szolnok megye 88,51 milliárd Ft összegben igényelt támogatást, mely így a 3 megye közül a legalacsonyabb forrásigényt jelenti. Az igényelt és megítélt támogatások arányát vizsgálva elmondható, hogy a régióban átlagosan 55 %-os volt a sikeresség, mely aránytól egyik megye sem tér el jelentősen. Másképp fogalmazva, a régión belül a rendelkezésre álló forrásokhoz képest csaknem 2- szeres támogatási igény mutatkozott. A megítélt támogatások 76 %-a került szerződés formájában lekötésre Hajdú-Bihar megyében, mely arány kedvezőbben alakul Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ahol 80 % feletti ez az arány. A kifizetett összegeket tekintve Jász-Nagykun Szolnok megyében található a legalacsonyabb arány, ahol a leszerződött támogatás 59 %-a került már kifizetésre, Hajdú-Biharban ez az arány 74 %, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 71 %. 9

10 1. térkép Térképen ábrázolva az ÉAOP pályázati felhívásaira érkezett pályázatok számát és támogatási igényekeit, jól látható, hogy bár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nyújtották a legtöbb pályázatot (1061 db), azoknak alig garmadát hagyták jóvá. Ezzel szemben a legkevesebb pályázatot beadó Jász-Nagykun-Szolnok megye volt a legeredményesebb, hiszen 619 pályázatából 494 támogatásra került. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye közel azonos nagyságú pályázati igénnyel jelentkezett, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye igénye mintegy harmadával kevesebb volt. Hajdú-Bihar megye számára ítélték meg a legtöbb támogatást (70,34 milliárd Ft), ugyanakkor ő számított a legeredményesebb megyének is. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun- Szolnok megye sikeressége hasonló nagyságú (46, illetve 44%), konkrét összeget tekintve előbbi számára 58 milliárd Ft-ot, utóbbi számára közel 39 milliárd Ft-ot ítéltek meg. 10

11 I.1.5 Forrásokból való részesedés a megyékben Az alábbi diagram a megítélt támogatások alakulását mutatja megyei szinten az összes forrás vonatkozásában. 3. ábra A diagramról leolvasható, hogy Hajdú-Bihar megye jelentős mértékű KÖZOP forrásban részesült, második legfontosabb támogatási forrása pedig a regionális operatív program volt a vizsgált időszakban. Jelentős forrásokat mobilizált a megye még a GOP és KEOP kapcsán is. Jász-Nagykun-Szolnok megye elsősorban a KEOP forrásokat hívta le jelentős mértékben, de szintén intenzíven használta a ROP forrásait is. A KÖZOP forrásaiból azonban a többi megye mellett csekély részben részesült. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentős KÖZOP és KEOP forrásokat mozgósított a fejlesztések érdekében. Ezek mellet még aktívnak bizonyult a ROP forrásai kapcsán is. Az összes támogatási lehetőséget (magában foglalva az operatív és ágazati programok forrásait, nemzetközi támogatásokat és a hazai decentralizált forrást is) ábrázolva látható, hogy Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára hasonló arányban ítéltek meg támogatást, és ez az összeg tízezer főre bontva is szinte megegyezik. Jász-Nagykun-Szolnok megye kevesebb forrást igényelt mind összesítve, mind népességarányosan, azonban egyértelműen több forrást hívott le a hazai támogatások közül népességarányos számítások alapján. 11

12 Az ágazati és nemzetközi forrásokat összevonva vizsgálva is a fenti trend állapítható meg, ugyanakkor ez esetben Jász-Nagykun-Szolnok megye kevesebb, mint fele annyi támogatást kapott, mint a másik két megye, tízezer főre vetítve ez a hátrány mérséklődik valamelyest. 2. térkép 12

13 I főre jutó megítélt támogatás a megyékben A forrásokból való részesedés kapcsán azt is érdemes megvizsgálni, hogy a megyék a lakosságuk számához képest milyen mértékben részesültek a különböző forrásokból. 4. ábra A diagramról leolvasható, hogy Hajdú-Bihar megye jelentős mértékű KÖZOP forrásban részesült, második legfontosabb támogatási forrása pedig a regionális operatív program volt a vizsgált időszakban. Jelentős forrásokat mobilizált a megye még a GOP és KEOP, valamint a TIOP kapcsán is. Jász-Nagykun-Szolnok megye elsősorban a KEOP forrásokat hívta le jelentős mértékben, de szintén intenzíven használta a ROP forrásait is. A KÖZOP forrásaiból azonban a többi megye mellett csekély részben részesült. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentős KÖZOP és KEOP forrásokat mozgósított a fejlesztések érdekében. Ezek mellet még aktívnak bizonyult a ROP forrásai kapcsán is. Amennyiben 10 ezer főre vetítve ábrázoljuk az ÉAOP-ból igényelt támogatások összegét, látható, hogy Hajdú-Bihar megye igénye volt a legnagyobb, kissé marad le mögötte Jász- Nagykun-Szolnok megye, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye igénye mérsékeltebb volt. A megítélt támogatások esetében is Hajdú-Bihar megye vezeti a listát, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye némi lemaradással következik a sorban, azonban a megítélt támogatások tekintetében jelentősebb eltérés nincs a megyék között. 13

14 3. térkép I.1.7 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként A pályázói aktivitás az ÉAOP prioritásainak alapján is vizsgálatra került, melynek összefoglalását az alábbi diagram mutatja. A pályázói aktivitás megyénként, az ÉAOP prioritásainak megfelelően kerültek ábrázolásra. 5. ábra 14

15 Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb érdeklődés a humán fejlesztés prioritása iránt mutatkozott meg. A vizsgált időszakban 198 db pályázat került benyújtásra, e tématerületre. Gazdaságfejlesztésre 152 pályázatot adtak be a megyéből, a közlekedésfejlesztésre és város-és térségfejlesztés témakörében megjelent pályázati kiírásokra pedig 105, valamint 103 pályázat érkezett. A legalacsonyabb érdeklődés a turizmus fejlesztés iránt nyilvánult meg, 61 pályázat formájában. Bár a humán fejlesztésekre volt a legnagyobb igény a megyében, a támogatott pályázatok száma alapján a humán prioritás, valamint a gazdaságfejlesztési prioritás közel azonos mértékben került támogatásra. 102 támogatott pályázat van a 4. prioritásban, 93 db található a gazdaságfejlesztés kapcsán. A közlekedésfejlesztés témakörében 41 db pályázat, a város- és térségfejlesztésben pedig 58 db pályázat került támogatásra. Turizmus területén a benyújtott pályázatok mindössze 1/3-a részesült támogatásban. A humán infrastruktúra fejlesztés prioritásában a támogatott pályázatok majdnem teljes egészében szerződéskötésre kerültek, ami 98 pályázatot jelent. Az 1. és 5. prioritás közel azonos mértékben jutott el a szerződéskötés fázisáig valamivel több, mint 50 pályázattal. A 2. és 3. prioritásban azonban alacsonyabb volt a szerződéskötések száma, ami prioritásonként kevesebb, mint 50 db pályázatot jelent. I.1.8 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként Jász-Nagykun-Szolnok megye összesen 88,5 milliárd Ft támogatási igénnyel rendelkezett a vizsgált időszakban, melyből 47,03 milliárd Ft támogatás került megítélésre a pályázók részére. A leszerződött támogatások értéke 38,72 milliárd Ft, melyből a vizsgált időszakban 22,95 milliárd Ft került kifizetésre. 6. ábra 15

16 Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 3 prioritásban közel azonos igény jelentkezett. Mind a közlekedésfejlesztés, mind a humán infrastruktúra fejlesztés, mind a város- és térségfejleszés támogatási igénye meghaladta a 20 milliárd Ft-ot. A gazdaságfejlesztésre 13,43 milliárd Ft igény mutatkozott, míg turizmus fejlesztésére 11,37 milliárd Ft támogatási igénnyel nyújtottak be pályázatot a megyéből. A megítélt támogatások összege az 5. prioritásban volt a legmagasabb 15,26 milliárd Ft összeggel, melyet a 4. és a 3. prioritás követ kb milliárd Ft-tal. A Gazdaságfejlesztés témájában 6,81 milliárd Ft került megítélésre, míg turizmus területén 4,59 milliárd Ft támogatást nyertek el a pályázók. A 4. prioritásban a megítélt támogatások majd egésze szerződékötésre került, a többi prioritásban azonabn csökkenés figyelhető meg. A legmagasabb szerződéses összeg a városés térségfejlesztés kapcsán található, amely prioritásban 13,74 milliárd Ft került leszerződésre. A legalacsonyabb szerződéses állomány a turizmus prioritásában található 3,04 milliárd Ft összeggel. A kifizetések alakulása minden prioritásban rendre elmarad a szerződéses állomány összegétől, közel 60 %-on állt a vizsgált időszakban. A legmagasabb összegben az 5. prioritásban kerültek kifizetésre a támogatások, míg az 1. és 2. prioritásban alacsonyabb összeggel szerepelnek a kifizetések, mindazonáltal mégis a 2. prioritásban áll legkedvezőbben a kifizetések aránya szerződéses állományhoz viszonyítva, tekintve, hogy közel 80 %-a a szerződéseknek kifizetésre került. I.1.9 Pályázói aktivitás megyei összehasonlítása prioritásonként 7. ábra 16

17 A támogatott pályázatok számának megyei összehasonlítása prioritásonként egyértelműen mutatja, hogy a megyékből a legtöbb pályázat a 4. prioritásra került benyújtásra, azaz a humán infrastruktúra fejlesztések igen népszerűek voltak a pályázók között, különösen igaz ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére. Jelentős érdeklődés mutatkozott meg a gazdaságfejlesztés iránt is, mely területen Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pályázói közel azonos számú pályázatot nyújtottak be. A legalacsonyabb érdeklődés a turisztikai pályázati kiírások iránt nyilvánult meg, ami az ágazat területi fókuszáltságának is köszönhető. A benyújtott pályázatok mennyiségét tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezett a 3 megye közül a legalacsonyabb számú pályázat. 17

18 I.1.10 Forrás abszorpció megyei összehasonlítása prioritásonként 8. ábra A megítélt támogatások összegét vizsgálva elmondható, hogy a legtöbb forrást a humán infrastruktúra fejlesztések, valamint a város- és térségfejlesztés prioritásai juttatták a megye pályázói számára. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiemelkedik a 4. prioritás keretében megítélt támogatások vonatkozásában a régió megyéi közül. A prioritások közül a gazdaságfejlesztésre, valamint a turisztikai fejlesztésekre megítélt összeg alacsonyabb érdeklődésről tesznek tanúbizonyságot a közszféra fejlesztéseivel szemben. A megítélt támogatások vonatkozásában Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közel azonos mértékben részesült a forrásokból. Az alacsonyabb számú benyújtott pályázatok számának következtében Jász-Nagykun-Szolnok megye a megítélt támogatások terén is némileg elmarad a többi megye adatától. I.1.11 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben Jász-Nagykun-Szolnok megye 7 kistérségében összesen 619 db pályázatot nyújtottak be a pályázók, melyből 317 db került támogatásra. A támogatott pályázatokból összesen 254 db esetében került sor szerződéskötésre a vizsgált időszakban. A kistérségek közül a legtöbb pályázat a Szolnoki kistérségből (196 db), valamint a Jászberényi kistérségből (130 db) érkezett. A benyújtott pályázatok száma alapján még a Tiszafüredi kistérség emelkedik ki 94 db beadott pályázattal. A legkevesebb számú pályázat pedig a Mezőtúri és a Törökszentmiklósi kistérségekből érkezett. 18

19 9. ábra Pályázói sikeresség szempontjából elmondható, hogy a benyújtott pályázatokból átlagosan 51 % került támogatásra. E mutató a Mezőtúri kistérségben alakult a legkedvezőtlenebbül, ahol is a benyújtott pályázatok 35 %-a került támogatásra. Jelentős mértékben egyetlen kistérség sem haladta meg az 50 %-ot a pályázói sikeresség tekintetében. A kistérségek beosztását térképen ábrázolva meglehetősen színes kép tárul elénk. Mint az a diagrammokon is látható, a Szolnoki, mint a megye egyetlen nem kedvezményezett ilyen formán legfejlettebb kistérségének igénye és aktivitása messze felülmúlta a többi kistérségét. Egyedül a Jászberényi kistérség mutatói kerültek közel hozzá, sőt ez utóbbi sikeresebb is volt a központi kistérségnél, tekintve, hogy arányaiban több pályázat kapott támogatást. Az ábrázolás alapján nem mondható el az, hogy az LHH egyes kategóriáiba tartozó kistérségek kevésbé volnának eredményesek. A KLHH besorolású Tiszafüredi kistérség mutatói jobbak, illetve ezen kistérség aktívabb volt, mint a kedvezőb helyzetben lévő kistérségekéi. A legtöbb leszerződött pályázattal a Szolnoki kistérség és a Jászberényi kistérség rendelkezik 76 db, valamint 61 db pályázattal. A megye többi kistérsége közül, a pályázói aktivitásnak megfelelően a Tiszafüredi kistérség rendelkezik még magasabb számú leszerződött pályázattal, melyek így 41 pályázatot jelentenek. A legkevesebb szerződéssel pedig a Mezőtúri kistérség települései rendelkeznek, összesen 10 db-bal. 19

20 4. térkép 20

21 I.1.12 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 88,5 milliárd Ft értékben érkezett be pályázói igény a fejlesztésekre, melyből 47,03 milliárd Ft támogatási összeg került megítélésre. A megyében a leszerződött pályázatok 38,08 milliárd Ft-nyi összegben állnak rendelkezésre, melyből 22,96 milliárd Ft kifizetésre is került. 10. ábra A megye kistérségeinek forrás abszorpciós teljesítményét vizsgálva a Szolnoki, illetve a Jászberényi kistérség sikeressége rajzolódik ki a diagramon. A Szolnoki kistérség 24,08 milliárd Ft támogatási igénnyel, a Jászberényi kistérség pedig 20,51 milliárd Ft igénnyel jelenik meg. jelentős igényelt támogatás jelentkezik a Tiszafüredi és Karcagi kistérségben is. A legalacsonyabb igényelt támogatás a Mezőtúri található, mely 3,23 milliárd Ft támogatási igény jelent. A megítélt támogatások összegét vizsgálva is hasonló a helyzet, a Szolnoki kistérség és a Jászberényi kistérség nyerte el a legtöbb támogatást, 12,82 milliárd, valamint 10,34 milliárd Ft-ot. A legkevesebb támogatásban a Mezőtúri kistérség részesült. A leszerződött támogatás tekintetében a Szolnoki kistérségben 11,35 milliárd Ft került leszerzdősére, míg ez az érték a Jászberényi kistérségben 8,24 milliárd Ft. Jelentős szerződéses állomány található még Tiszafüredi kistérségben, ahol ez az összeg 7,2 milliárd FT a vizsgált időszakban. 21

22 A támogatások népességarányos viszonyítása során válik igazán összehasonlíthatóvá, mekkora támogatást igényeltek az adott kistérségek. Ez alapján a Tiszafüredi kistérség igénye meghaladta a 3 milliárd Ft-ot tízezer főre számolva, míg a Mezőtúri kistérség értéke alig egymilliárd Ft volt. A megítélt támogatásokat arányosítva a Tiszafüredi kistérségre 2 milliárd Ft (csak ez a kistérség érte el a 2 milliárd Ft-os határt), a Karcagira 1,43 milliárd Ft jutott. Ezzel szemben a Mezőtúri kistérség esetében 0,32, a Törökszentmiklósi Szolnoki, a Kunszentmártoni kistérségek esetében alig egymilliárd Ft támogatás érkezett tízezer főre számolva. 5. térkép Az egyes kistérségégekben tapasztalható túlpályázás mértékét bemutató térképről megállapítható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye 7 kistérségéből 1 kistérség esetében alig 30%-os, 3 kistérség esetében 50 és 55% közti, míg 3 kistérség esetében 55% fölötti volt a túlpályázás aránya a jóváhagyott támogatásokhoz képest. Általánosan elmondható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei közel kétszer annyi fejlesztési támogatást igényeltek, mint amennyit végül megítéltek számukra. A kifizetések két kistérségben alakultak eddig kevésbé kedvezően, a Tiszafüredi és a Törökszentmiklósi kistérségekben nem érték el az 50%-ot, míg a többi 5 kistérségben a leszerződött források legalább fele már kifizetésre került. Legnagyobb arányú forráslehívást a 22

23 Mezőtúri kistérség hajtotta végre (70%-ot meghaladó kifizetés). 3 kistérség a Karcagi, a Kunszentmártoni és a Szolnoki értéke 70% körüli. 6. térkép A kifizetések kapcsán szintén a Szolnoki kistérség áll a legkedvezőbb helyen, mintegy 7,83 milliárd Ft került kifizetésre, mely összeget csak a Jászberényi kistérség tudott megközelíteni 5,02 milliárd Ft-tal. 23

24 I.2 Kistérségi szintű forráselemzés I.2.1 Jászberényi kistérség Pályázói aktivitás a Jászberényi kistérségben A Jászberényi kistérségben összesen 130 db pályázatot nyújtottak be a pályázók, melyből 80 db támogatásra került. Szerződéssel összesen 61 db pályázat rendelkezik a vizsgált időszakban. 11. ábra A legaktívabb érdeklődés a gazdaságfejlesztési prioritás iránt nyilvánult meg, mely prioritásra 41 db pályázat érkezett, ezzel szemben a turizmus témakörében mindössze 6 pályázat került benyújtásra. 34 pályázatot nyújtottak be a pályázók a humán prioritásban, mely számot a közlekedésfejlesztés is megközelít 26 pályázattal. A benyújtott páláyzatok közül a legsikeresebben a gazdaságfejlesztési pályázatok szerepeltek, ahol is a beadott pályázatok közül 30 db támogatásra került. A legkevesebb támogatott pályázat a turizmus prioritásban található, ahol összesen 1 db került támogatásra. A 4. prioritásban 21 db, a város- és térségfejleseztés területén 16 db pályázat kapott támogatást. A legtöbb leszerződött pályázat a humán infrastruktúra fejlesztések kapcsán található 21 db pályázattal. Bár az igény nagyobb volt az 1. prioritásban, mégis összesen 16 db pályázat került szerződéskötésre gazdaságfejlesztés területén. A város- és térségfejlesztés prioritásában 14 db, míg közlekedésfejlesztésben 9 pályázat került leszerződésre. 24

25 Forrás abszorpció a Jászberényi kistérségben A Jászberényi kistérségben 20,5 milliárd Ft támogatási igénnyel nyújtottak be pályázatot a vizsgált időszakban, melyből 10,34 milliárd Ft támogatás került megítélésre. Mintegy 8,24 milliárd Ft támogatás van leszerződve, és 5,01 milliárd Ft már kifizetésre is került. 12. ábra A Jászberényi kistérségben a legnagyobb támogatási igény a közlekedési ágazat fejlesztései iránt nyilvánult meg 6,98 milliárd Ft értékben. A gazdaságfejlesztés témájában 4,9 milliárd Ft, a város- és térségfejlsztésben 5,51 milliárd Ft támogatási igény jelentkezett. A humán prioritásban 2,6 milliárd Ft volt az igény, míg a turizmus fejlesztésben összesen 0,5 milliárd Ft körül alakult. A közlekedésfejlesztés terén az igény kevesebb mint fele, azaz 3,05 milliárd Ft került megítélésre a megyében. Az 5. priortiásban 3,68 milliárd Ft volt a megítélt támogatások összege, míg a humán fejlesztések terén ez az érték 1,96 milliárd Ft volt. A többi prirotiás azonban elmaradt e tekintetben. Bár az igény a közlekedésfejlesztésben volt a legnagyobb, mégis a város- és térségfejlesztés területén került a legtöbb támogatás leszerződésre 2,86 milliárd Ft értékben. Ezt az értéket a 3. prioritás tudta megközelíteni 2,44 milliárd Ft-tal, de a 4. prioritásban is 1,96 milliárd Ft a szerződéses támogatás összege. A gazdaságfejlsztés, valamint a turizmus fejlesztés adata együttesen nem éri el az 1 milliárd Ft-tot. A kifizetett támogatások összege a 3. és az 5. prioritásban közel hasonló mértékben, 1,7 milliárd Ft körül alakult. A többi prirotiásban ez az adat nem érte el az 1 milliárd Ft-ot a vizsgált időszakban. 25

26 I.2.2 Karcagi kistérség Pályázói aktivitás a Karcagi kistérségben A Karcagi kistérségben összesen 56 db pályázatot nyújtottak be a pályázók, melyből 29 db támogatásra került. Szerződéssel összesen 19 db pályázat rendelkezik a vizsgált időszakban. 13. ábra A legaktívabb érdeklődés a humán infrastruktúra fejlesztések iránt nyilvánult meg, mely prioritásra 15 db pályázat érkezett. Az 5. prioritásban 11 pályázat került benyújtásra, míg a többi prioritásra pedig közel azonos mértékű pályázói igény jelentkezett pályázattal. Bár az igény a humán fejlesztések terén volt a legnagyobb, a legtöbb pályázat a gazdaságefejlsztés kapcsán jelentkezett 7 db pályázattal, de mivel az egész kistérségben összesen 29 pályázat került támogatásra, prioritásonként nagy különbségek nem jelentkeztek. A humán fejlesztések terén összesen 5 pályázat került szerződéskötésre, a többi priortiásban ennél kevesebb számú pályázat jutott el eddig a fázisig. Forrás abszorpció a Karcagi kistérségben A Karcagi kistérségben összesen 11,7 milliárd Ft-nyi támogatási igénnyel jelentkeztek a pályázók, melyből 6,46 milliárd Ft megítélésre került részükre. A vizsgált időszakban 3,14 milliárd Ft rendelkezik szerződéssel, melyből 2,24 milliárd Ft kifizetésre került. 26

27 14. ábra A Karcagi kistérségben a legmarkánsabb támogatási igény a város- és térségfejlesztés, valamint a közlekedés célú fejlesztések kapcsán merült fel. E két tématerület adja az összes támogatási igény több mint felét. Jelentős igény nyilvánult meg a turizmus fejlesztés kapcsán is, mely elérte a 2 milliárd Ft-ot. A gazdaságfejlesztésre a többi prioritáshoz képest szolidabb igény mutatkozott meg, alig 0,5 milliárd Ft. A legtöbb megítélt támogatás a közlekedésfejlesztés kapcsán jelentkezik, összesen 2,49 milliárd Ft. Az. 5 prioritásban 1,95 milliárd Ft került megítélésre, míg 1,55 milliárd Ft a a megítélt támogatások összege a turizmus fejlesztés területén. Bár a humán infrastruktóra fejlesztés vonatkozásában több mint 1,5 milliárd Ft igény jelentkezett, a megítélt támogatások nem érik el a 0,2 milliárd Ft-sem. A város- és térségfejlesztés területén 1,31 milliárd Ft került szerződéskötésre, a 2. prioritás pedig éppen meghaladta az 1 milliárd Ft-ot, a többi prioritás adatai azonabn ez alatt alakulnak. A kifizetett támogatásokat vizsgálva szintén az 5. prioritás áll az élen 0,88 milliárd Ft-tal, melyet a turizmus fejlesztés prioritása követ 0,59 milliárd Ft-tal. A többi prioritás adata 0,5 millirád Ft alatt alakul. I.2.3 Kunszentmártoni kistérség Pályázói aktivitás a Kunszentmártoni kistérségben A Kunszentmártoni kistérségben a régióban a legmagasabb számú pályázat került benyújtásra, számszerint 64 db. A benyújtott pályázatok közül 28 db pályázat került támogatásra, majd azt követően 24 db szerződéskötésre. 27

28 15. ábra A legélénkebb érdeklődés a humán prioritásra jelentkezett, melyre összesen 24 db pályázatot nyújtottak be. A közlekedésfejlesztésre 16 db pályázat érkezett, míg a város- és térségfejlesztésre 13 db-ot nyújtottak be a pályázók. A turizmus prioritására 6 db, a gazdaságfejlesztésre pedig 5 db pályázat került benyújtásra. A benyújtott pályázatok közül 11 db-ot támogattak a 4. prioritásban, 6 db került támogatásra az 5. prirotiásban. A többi prioritás adata 5 darab alatt alakult. A Humán infrastruktúra fejlesztésben 11 pályázat került szerződéskötésre, a város- és térségfejlesztés területén pedig 6 db. Összesen 4 szerződés található a közlekedésfejlesztésben, 1 db a turizmus prioritásában, valamint 2 db a gazdaságfejlesztésben. Forrás abszorpció a Kunszentmártoni kistérségben A Kunszentmártoni kistérségben összesen 7,9 milliárd Ft támogatási igény jelentkezett a vizsgált időszakban, melyből 4,15 milliárd Ft támogatási összeg került megítélésre. A kistérség szerződéssel rendelkező pályázatai 3,92 milliárd Ft támogatást jelentenek a pályázók részére, melyből 2,72 milliárd Ft már kifizetésre került. 28

29 16. ábra A legtöbb támogatási igény a közlekedésfejlesztés teürletén érkezett, mely 2,64 milliárd Ft-ot tett ki a vizsgált időszakban. Összesen 2,26 milliárd Ft igény jelentekezett a humán fejlesztések területén. A város- és térségfejlesztés témájában 1,41 milliárd Ft igény jelentkezett, turizmusfejlesztés területén pedig 1,25 milliárd Ft. A gazdaságfejlesztésre mindösszesen 0,36 milliárd Ft igény került benyújtásra. A kistérségben a megítélt támogatások összege és a leszerződött támogatások összege közel azonos szinvonalon alakult. A 4. és a 3. prioritásban is 1,16 milliárd Ft támogatás került megítélésre, mely összeg szerződékötésre is került. Az 5. prioirtásban 0,99 milliárd Ft a megítélt és leszerződött támogatás összege, mely értékek a turizmus és gazdaságfejlesztés területén 0,5 milliárd Ft alatt alakulnak. A humán fejlesztések kapcsán kifizett összeg 0,58 milliárd Ft, melyt mind a közlekedésfejlesztés, mind a város- és térségfejlesztés prioritása meghalad. A turizmus fejlesztésben kifizetett összeg 0,45 milliárd Ft, míg a gazdaságfejlesztés terén gyakorlatilag nem volt kifizetés. I.2.4 Mezőtúri kistérség Pályázói aktivitás a Mezőtúri kistérségben A Mezőtúri kistérségben összesen 39 db pályázat került benyújtásra, melyből 14 db támogatott pályázat került ki. Szerződéssel 10 pályázat rendelkezik. 29

30 17. ábra A kistérségben a humán infrastruktúra fejlesztés, valamint a város- és térségfejlesztési kiírások voltak népszerűek. Humán fejlesztéskre 13 db, míg város- és térségfejlesztéskre 10 db pályázatot nyújtottak be. A többi priroitásban a pályázói aktivitás nem jelentős, 10 db alatt alakul a benyújtott pályázatok száma e témakörökben (gazdaságfejlesztés, turizmus, közlekedés). A benyújtott pályázatok közül 5 db került támogatásra a humán fejlesztések területén, 4 db a gazdaságfejlesztés teületén, a többi priroitásban 2 alatti darabszámok jelentkeznek. A szerződéssel rendelkező pályázatok körében is hasonló tendencia figyelhető meg. A 4. prirotás rendelkezik a legtöbb szerződött pályázattal, a többi esetében azonban alacsony számú pályázatról lehet beszélni. Forrás abszorpció a Mezőtúri kistérségben A Mezőtúri kistérségben 3,2 milliárd Ft támogatási igény jelentkezett, melyből 0,95 milliárd Ft került megítélésre. Közel azonos összeg, 0,72 milliárd Ft került leszerződésre, a kifizetések pedig 0,54 milliárd Ft-on álltak a vizsgált időszakban. 30

31 18. ábra A prioritásokat vizsgálva elmondható, hogy a Mezőtúri kistérségben a humán infrastruktúra fejlesztésekre, illetve a turizmus fejlesztéseire érkezett a legnagyobb támogatási igény, azonban egyik prioritás esetében sem érte el az összeg az 1 milliárd Ft-ot. A fent felvázolt trendnek megfelelően a megítélt támogatások jelentős része is a 4. prirotiásban jeletnkeznek. A többi témakörben a megítélt támogatások összege nem éri el együttesen a 0,5 milliárd Ft-ot. A leszerődött támogatások, és kifizetett összegek jelentős része a humán fejlesztések és a közlekedés fejlesztés kapcsán realizálódtak, míg a többi prioritás igen alacsony szinten teljesített. 31

32 I.2.5 Szolnoki kistérség Pályázói aktivitás a Szolnoki kistérségben A Szolnoki kistérségben összesen 196 db pályázat került benyújtásra, melbyől támogatott pályázat 94 db, leszerződött pályázat pedig 76 db található. 19. ábra A Szolnoki kistérségben a legtöbb pályázatot a gzadaságfejlesztés kapcsán nyújtották be, mely összesen 71 db-ot jelent. 53 pályázat került benyújtásra a humán fejlesztések területén. A város- és térségfejlesztés, valamint a közlekedésfejlesztés témájában közel azonos mértékben kerültek benyújtásra pályázatok, szám szerint 31 és 28 db. Turizmus fejlesztésre összesen 13 pályázatot nyújtottak be a pályázók a vizsgált időszakban. A gazdaságfejlesztésben 40 pályázat esetében került sor támogatásra, a humán fejlesztések területén medig 26 pályázatot támogattak. Az 5. prioritás 15 db támogatott pályázattal rendelkezik. A közlekedésfejlesztésben a jelentekző igény mellett mindössze 8 pályázat támogatása valósult meg, a turizmus fejelsztés területén pedig 5 támogatott pályázat található. A kistérségben a legtöbb leszerződött pályázat a gazdaságfejsztés területén található 28 dbbal, mely számot megközelít a humán priroitás is. Összesen 14 db szerződés található az 5. prioritásban, míg a turizmus és gazdaságfejlesztés témakörte együttesen 11 szerződést jelent. 32

33 Forrás abszorpció a Szolnoki kistérségben A Szolnoki kistérségben összesen 24,1 milliárd Ft támogatási igény jelentkezett a pályázók részéről, melyből 12,82 milliárd Ft került megítélésre. A leszerődött támogatások 11,35 milliárd Ft-jából 7,84 Milliárd Ft került kifizetésre a vizsgált időszakban. 20. ábra A Szolnoki kistérségben a legnagyobb támogatási igény a humán fejlesztések területén jelentkezett több mint 6 milliárd Ft-tal, mely igény szintet megközelíteni csak a gazdaságfejlesztés prioritása tudott 5,71 milliárd Ft-tal. A város- és térségfejlesztés témakörében 4,93 miliiárd Ft-nyi igény merült fel, a legalacsonyabb igényelt támogatás a turizmusfejlesztés témakörében jelentkezett közel 3 milliárd Ft-tal. A megítélt támogatások összege is a fenti trendnek megfelelően alakult. A humán infrastruktúra fejlesztés témájában 3,43 milliárd Ft került megítélésre, mely összeget szintén 3 milliárd felett alakult a város- és térségfejlesztés, valamint a gazdaságfejlesztés területén. A közlekedés prioritásában 1,54 milliárd Ft került megítélésre, és a 2. prioritás értéke is meghaladta az 1 milliár Ft-ot. Szintén a humán prioritásban található a legmagasabb leszerződött támogatási összeg, összesen 3,31 milliárd Ft értékben. Az 5. és az 1. prioritás adata ia 3 milliárd Ft körül alakult a vizsgált időszakban. A 2. és 3. prioritásban 1 milliárd Ft körüli összeg került szerződéskötésre. A humán prioritásban eddig kifizetett összeg 2,13 milliárd Ft, melyet a város- és térségfejlesztés adata meghalad, ahol összesen 2,54 milliárd Ft került kifizetésre. gazdaságfejlesztés témakörében 1,42 milliárd Ft a kifizetett összeg, míg turizmusban ez az érték 1 milliárd Ft. A közlekedés fejlesztés prioritásában összesen 0,74 milliárd Ft került kifizetésre. 33

34 I.2.6 Tiszafüredi kistérség Pályázói aktivitás a Tiszafüredi kistérségben A Tiszafüredi kistérségben összesen 94 pályázat került benyújtásra, melyből 47 db támogatott, illetve 41 db szerződött pályázat került ki. 21. ábra A Tiszafüredi kistérségben a benyújtott pályázatok számát tekintve a legtöbb beadott pályázat a humán fejlesztések priroitásában található, összesen 41 db. A turizmus fejlesztésének témájában 20 db pályázat került benyújtásra. 13 db közlekedésfejlesztési, 11 gazdaságfejlesztési, és 9 város- és térségfejlesztési pályázat található a kistérségben. A legtöbb támogatott pályázat szintén a humán fejlesztések területén található 21 db pályázattal, a többi prioritás támogatott pályázatainak száma 10 db alatt alakul. Az 5. prioritásban 9 db, a 3. prioritásban pedig 7 db pályázat került támogatásra. Turizmusban mindössze 6 támogatott pályázat található. Humán területen szerződéssel 21 pályázat rendelkezik. Összesen 9 leszerződött pályázat van az 5. prioritásban, 7 db a közlekedésfejlesztés területén. Turizmus- és gazdaságfejlesztés területén összesen 4 szerződés található. 34

35 Forrás abszorpció a Tiszafüredi kistérségben A Tiszafüredi kistérségben összesen 13,5 milliárd Ft-nyi igény jelentkezett, melyből 8,06 milliárd Ft támogatás megítéltésre került. Mintegy 7,2 milliárd Ft került leszerződésre, melyből 2,66 milliárd Ft kifizetésre került. 22. ábra A Tiszafüredi kistérségben a 2. a 4. és az 5. prioritásban azonos mértékben jelentkezik pályázói igény a fejlesztéskre. Mindhárom prioritásban 3,5 miliárd Ft körül alakul az igény, így ez a 3 prioritás adja a kistérség igényének jelentős részét. Közlekedésfejlesztére 2,25 milliárd Ft igény érkezett, míg gazdaságfejlesztésben nem ért el az 1 milliárd Ft-ot. A megítélt támogatások terén a város- és térségfejlesztés prioritása teljesített a legsikeresebben, hiszen 3,46 milliárd Ft értékben került támogatás megítélésre, és szerződéskötésre is. A humán infrastruktúra fejlesztések terén 1,96 milliárd Ft támogatás került megítélésre az igényből, mí a 2. és 3. prioritásban ez az érték valamivel több mint 1 milliárd Ft felett alalult. A gzadaságfejlesztés számára megítél támogatás nem éri el az 0,5 milliárd Ft-ot. A legnagyobb szerződéses összeg az 5. prioritásban található, melyet a 4. prioritás követ 1,96 milliárd Ft-tal. A többi prioritás szerződéses összege 1 milliárd Ft alatt alakult a vizsgált időszakban. Bár az 5. prioritás eddig minden mutató alapján jól teljesített, a kfizetések kapcsán rendkivül rossz mutatóval rendelkezik, mivel eddig összesen 0,48 milliárd Ft került kifizetésre. A legmagasabb kifizettés a humán prioritás kapcsán található 1,34 milliárd Ft értékben.a közlekedésfejlesztés éppen meghaladja az 1 milliárd Ft-ot a kifizetések terén, az 1. és 2. prioritás pedig 0,5 milliárd Ft alatt alakul. 35

36 I.2.7 Törökszentmiklósi kistérség Pályázói aktivitás a Törökszentmiklósi kistérségben A Törökszentmiklósi kistérségben összesen 40 db pályázat került benyújtásra, melyből 25 db pályázat támogatást nyert, és 23 db pályázat szerződéssel is rendelkezik a vizsgált időszakban. 23. ábra A Törökszentmiklósi kistérségben egyértelmű igény mutatkozott a humány fejlesztésekre, a benyújtott pályázatok közel fele, 18 db erre a prioritásra érkezett. A közlekedésfejlesztés témakörében 8 db pályázatot nyújtottak be, a többi priroitásban ennél alacsonnyabb igény jelentkezett. A támogatott pályázatok számát vizsgálva szintén a humány fejlesztések dominanciája jellemző, összesen 13 db pályázat került támogatásra ebben az ágazatban. További 7 támogatott pályázat található a város- és térségfejlesztések kapcsán. gazdaságfejlesztésben 4 pályázat került támogatásra, közlekedésfejlesztésben 2 db, míg turizmus területén mindössze 1 db. Legtöbb szerződés szintén a humán tématerületen található, összesen 12 db, a többi prioritásban kevesebb mint 5 db leszerződött pályázat található. 36

37 Forrás abszorpció a Törökszentmiklósi kistérségben A Törökszentmiklósi kistérségben 7,5 milliárd Ft támogatási igény merült fel a pályázók részéről, melyből 4,24 milliárd Ft került megítélésre. A szerződéssel rendelkező pályázatok támogatásának értéke 4,21 milliárd Ft-ot tettek ki, melyből 1,93 milliárd Ft kifizetésre került. 24. ábra A Törökszentmiklósi kistérségben kifejezett támogatási igény jelentekezett a humán prioritás pályázati kiírásaira. A támogatási igény ezesetben meghaladta a 3 milliárd Ft-ot, mely az összigény közel felét jelenti. Több mint 2 milliárd Ft igény jelentkezett a város- és térségfejlesztés prioritásában. Közlekedés fejlesztésre 1,29 milliárd Ft-nyi igény érkezett, míg az 1. és 2. prioritásban 1 milliárd alatt alakult az igény a vizsgált időszakban. Bár az igény a humán területen volt a legnagyobb, mégis a legtöbb támogatás az 5. prioritásban került megítélésre, összesen 1,92 milliárd Ft. A humán területen 1,33 milliárd Ft volt a megítélt támogatás. Gazdaságfejlesztésben 0,6 milliárd Ft megítélt támogatás mutakozott, a 2. és a 3. prioritás ennél alacsonyabb szinten teljesített. A kistérségben a megítélt támogatások közel 100 %-a szerződéskötésre is került. Alacsony azonab a kifizetések aránya. Az 5. prioritásban 0,64 milliárd Ft került kifizetésre, a 4. prioritásban pedig 0,92 milliárd Ft. Közlekedésfejlesztésben 0,32 milliárd Ft volt a kifizetések összege, az 1. és 2. prioritásban azonban elhanyagolható összegben került sor kifizetésre. 37

38 II. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM II.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében az Észak-alföldi régióból 4562 pályázatot nyújtottak be a pályázók, melyből 3034 db került támogatásra. A vizsgált időszakban 2645 db pályázat rendelkezett szerződéssel. 29. ábra A megyei összehasonlítás alapján az látszik, hogy a Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye nyújtotta be a legtöbb pályázatot a GOP-ra, megyénként kb db-ot, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye 911 db pályázatot adott be. A benyújtott pályázatokból 1191 db pályázat került támogatásra Hajdú-Bihar megyében, melyet kis mértékben meghaladt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1217 pályázattal. Jász- Nagykun-Szolnok megye 626 db támogatott pályázattal rendelkezett a vizsgált időszakban. A fenti tendencia a leszerződött pályázatok száma kapcsán is megfigyelhető, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1000 db pályázat körül teljesített, míg Jász-Nagykun-Szolnok alacsonyabb aránnyal rendelkezik, mely a kevesebb benyújtott pályázat számával is magyarázható. 38

39 II.2 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben Az Észak-alföldi régióból 145,78 milliárd Ft támogatási igény érkezett a Gazdaságfejlesztési Operatív program kiírásaira, melyből 91,17 milliárd Ft került támogatásra. Mintegy 76 milliárd Ft került leszerződésre, illetve a szerződéses állományból 44,55 milliárd Ft kifizetésre került. 30. ábra A támogatások összegszerűségét vizsgálva látszik, hogy a legnagyobb támogatási igénnyel Hajdú-Bihar megye rendelkezett, több mint 66 milliárd Ft támogatási igény érkezett a GOP kiírásaira ebből a megyéből. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 47 milliárd Ft-nyi, míg Jász- Nagykun-Szolnok 32 milliárd Ft-nyi támogatási igénnyel jelenik meg. A megítélt támogatások kapcsán Hajdú-Bihar megye 37 milliárd Ft támogatásban részesült a vizsgált időszakban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye javára 30 milliárd Ft, Jász-Nagykun- Szolnok megye javára 22 milliárd Ft került megítélésre. A leszerződött támogatás, valamint a kifzetett összeg viszonya a megyék között a korábbiakhoz hasonlóan alakult. A kifizetett támogatás körülbelül az igényelt támogatás 1/3- át jelentik. II.3 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként Jász-Nagykun-Szolnok megyében a GOP legnépszerűbb prioritása a 2. prioritás volt, mely a vállalkozások komplex fejlesztését célozta. Míg a K+F és innováció prioritására 77 db, a 39

40 modern üzleti környezet erősítésére 7 db pályázat érkezett, addig 827 db pályázat került benyújtásra a 2. prioritásban, melyből 586 került támogatásra, és 554 db szerződéskötésre. 31. ábra II.4 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként A pályázatok számát tekintve egyértelmű volt a 2. prioritás dominanciája, a felmerült támogatási igény kapcsán szintén hasonló a helyzet, összesen 24,42 milliárd Ft-nyi igény került benyújtásra. Az 1. prioritásban ez az összeg 6,7 milliárd Ft, a 3. prioritásban pedig 1 milliárd Ft alatt alakul az összeg. A 2. prioritásban 18,79 milliárd Ft került megítélésre a pályázók számára, majd ebből 16,23 milliárd Ft szerződéskötésre is került. A kifizetések összege 9,05 milliárd Ft körül alakult. 32. ábra 40

41 41

42 III. KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM III.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben A Környezet és Energia Operatív Program keretében 978 db pályázatot nyújtottak a régióban, melyből 547 db pályázat támogatásra került. Összesen 497 db pályázat került szerződéskötésre. 33. ábra A benyújtott pályázatok számát tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye hozzávetőlegesen azonos aktivitást mutat a. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből 388 pályázat érkezett, Hajdú-Bihar megyéből 380 pályázat érkezett. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből összesen 210 pályázat került benyújtásra. A támogatott pályázatok száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 223 db volt, melyet Hajdú-Bihar megye pályázatai megközelítettek, azonabn Jász-Nagykun-Szolnok megye kb. fele annyi, 117 db táámogatott pályázattal rendelkezik. A leszerződött pályázatok számának megyék közötti aránya is hasonlóképpen alakul. Hajdú- Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közel azonos szinten teljesített, Jász- Nagykun-Szolnok megye pedig kevesebb, összesen 107 db leszerződött pályázattal rendelkezik. 42

43 III.2 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben Észak-Alföld megyéiben 365 milliárd Ft támogatási igény merült fel a pályázók részéről, melyből 246 milliárd Ft megítélésre került. Mintegy 206,68 milliárd Ft került leszerződésre, melyből eddig csupán 40,49 milliárd Ft került kifizetésre. 34. ábra A KEOP forrásaira legnagyobb mértékben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei pályázók tartottak igényt, mintegy 169,49 milliárd Ft-nyi igény jelentkezett a megyében. Jász- Nagykun-Szolnok megye 126,15 milliárd Ft-tal megelőzi Hajdú-Bihar megyét a benyújtott igények területén, ahonnan 69,4 milliárd Ft igény merült fel. A fenti arányok a megítélt támogatások és a leszerződött támogatások kapcsán is megfigyelhetők. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét Jász-Nagykun-Szolnok, majd Hajdú-Bihar megye követi a sorban. A kifizetések kapcsán azonban Jász-Nagykun-Szolnok megye emelkedik ki a megyék közül 23,97 milliárd Ft-tal, a többi megye még alacsonyabb kifizetett támogatásban részesült a vizsgált időszakban. III.3 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként A KEOP kapcsán a legtöbb pályázatot, 64 db-ot a 6. prioritás kapcsán nyújtották be a pályázók, mely a fenntartható életmód és fogyasztás témakörében nyújt pályázati lehetőségeket. Összesen 58 pályázat került benyújtásra a megújuló energiaforrás felhasználását, annak növelését célzó 4. prioritásra. Kiemelkedő igény jelentkezett még az 5. prioritásban (energiahatékonyság), ahol 41 benyújtott pályázat található. A KEOP környezeti fejlesztéseit célzó prioritásaira kevesebb pályázatot nyújtottak be a pályázók, de azok jellemzően nagyobb volumenű fejlesztések. 43

44 A 4. prioritásban 33 pályázat került támogatásra, mely számot az 5. és 6. prioritás is megközelített. Az 1. prioritásban 18 db támogatott pályázat található, míg a 3. prioritásban az igény ellenére nem került támogatás megítélésére sor. 35. ábra III.4 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként A forrás abszorpciót vizsgálva a KEOP 2. prioritása jelentkezik a legnagyobb támogatási igénnyel, a pályázók összesen 85,36 milliárd Ft támogatási igénnyel nyújtottak be pályázatot árvízvédelem, vízgyűjtőfejlesztés, települési szilárdhulladéklerakók rekultivációja, környezeti kármentesítés, valamint vízgazdálkodási tervezés témakörében. Jelentős támogatási igény mutatkozik az 1. prioritás kapcsán is mintegy 30 milliárd Ft értékben, mely a szennyvízgazdáslkodás, hulladékgazdálkodás, valamint ivóvízminőség-javítás területén jelent jelentős fejlesztési igényt. A többi prioritás bár a pályázatok darabszámát tekintve a 2 fenti prioritás előtt járt, a fejlesztések volumene miatt jóval elmarad a támogatási összegek vonatkozásában. A 4. prioritásban 5 milliárd Ft körül alakul a támogatési igény. Mintegy 67 milliárd Ft került megítélésre a 2. prioritásban, melyet értékben az 1. priortás követ 21 milliárd Ft-tal. A 4. prioritásban 2,83 milliárd Ft került megítélésre, míg a 3 prioritásban nem volt megítélt forrás. A szerződéses összeg nagy része szintén az első 2 prioritásban jelentkezik, azonban az 1. prioritás terén jelentős elmaradások vannak a kifizetések terén, hiszen a 15 milliárd Ft-nyi szerződéses értékből gyakorlatilag még nem történt kifizetés. 44

45 36. ábra 45

46 IV. TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM IV.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben Az Észak-alföldi régióban összesen 511 db pályázatot nyújtottak be a pályázók a a TIOP pályázataira, melyből 365 db támogatásra került. Összesen 356 db pályázat jutott el a szerződéskötésig a vizsgált időszakban. 37. ábra A TIOP pályázati kiírásai kapcsán a legaktívabb megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt, ahonnan a legtöbb pályázatot benyújtották. Összesen 246 db pályázat került benyújtásra ebből a megyéből, majdnem annyi, mint a másik kettőből együttesen. Hajdú-Bihar megyéből 144 db, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 121 db pályázat került benyújtásra. A támogatott és a leszerződött pályázatok száma esetében is kiemelkedik Szabolcs-Szatmár- Bereg megye több mint 180 pályázattal, a másik 2 megye közel azonos adattal rendelkezik. IV.2 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben Az Észak-alföldi régióban összesen 100,46 milliárd Ft értékben igényeltek a pályázók támogatást, melyből 72,18 milliárd Ft megítélésre került részükre. Ez az összeg hozzávetőlegesen szerződéskötésre is került, hiszen 70 milliárd Ft támogatásról kötöttek szerződést a vizsgált időszakban. A kifizetések ennél alacsonyabb szinten állnak (29,53 milliárd Ft). 46

47 38. ábra A legtöbb támogatást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pályázói igényelték, 43,54 milliárd Ftot, mely összeget Hajdú-Bihar megye is megközelít 40,64 millárd Ft-tal. Jász-Nagykun- Szolnok megyéből összesen 16,39 milliárd Ft-nyi támogatási igény érkezett. Bár az igény tekintetében még fordított volt a sorrend, a megítélt támogatás tekintetében már Hajdú-Bihar megye részesült a legtöbb támogatásban, közel 35 milliárd Ft-ban. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye a a magasabb támogatási igény mellett 24,66 milliárd Ft megítélt támogatásban részesült, mely jelentősebb csökkenés a többi megyéhez képest. Jász- Nagykun-Szolnok megye részére megítélt támogatás nagyjából megközelíti az igényelt támogatás szintjét. A leszerződött támogatás kapcsán Hajdú-Bihar megye esetében némi csökkenés tapasztalható, összesen 31,43 milliárd Ft támogatás került szerződéskötésre, Jász-Nagykun- Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megmaradt közel azonos szinten a megítélt támogatásokhoz képest. A kifizetések kapcsány azonban jelentős csökkenés megfigyelhető, különösen Jász-Nagykun- Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában. IV.3 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként Jász-Nagykun-Szolnok megyében a benyújtott pályázatok többsége az 1. prioritásra került benyújtásra, mely az oktatási infrastruktúra fejlesztését célozza. E témakörben összesen 97 pályázat érkezett. Az egészségügyi fejlesztéseket célzó 2. prioritás témakörében 5 pályázat található a megyében, míg összesen 19 db pályázat került benyújtásra a munkaerő-piaci 47

48 részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztésekre. A benyújtott pályázatok számának következtében a legtöbb támogatott pályázat is az 1. prioritásban található, összesen 75 db, melyből 73 szerződéssel is rendelkezik. 39. ábra IV.4 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként Bár az 1. prioritásra került a legtöbb pályázat benyújtásra, mégis az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése kapcsán merült fel a legnagyobb támogatási igény, 8,41 milliárd Ft összegben. Az 1. prioritás támogatási igénye 5,46 milliárd Ft körül alakult, míg a 3. prioritás 2,52 milliárd Ft-ot tett ki a vizsgált időszakban. Az 1. prioritásban 5,28 milliárd Ft támogatás került megítélésre, a 2. prioritásban pedig 6,87 milliárd Ft volt ez az összeg. A 3. prioritásban nem érte el ez az összeg a 2 milliárd Ft -ot. A kifizetések terén azonban elmaradás mutatkozik, hiszen az 1. prioritásban eddig mindösszesen 1,85 milliárd Ft-ot, a 2. prioritásban pedig 0,71 milliárd Ft-ot fizettek ki a pályázók részére. 48

49 40. ábra 49

50 V. KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM V.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben Az Észak-alföldi régióban a Közlekedés Operatív Programra összesen 73 db pályázat került benyújtásra, melyből 54 db pályázat támogatásra került. Összesen 33 db pályázat rendelkezik szerződéssel. 41. ábra A benyújtott pályázatok száma Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb, összesen 29 db pályázat érkezett innen. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből ugyanannyi pályázatot nyújtottottak be. A támogatott pályázatok számának vizsgálata esetén még mindig Hajdú-Bihar áll az élen 22 db támogatott pályázattal, azonban Jász-Nagykun-Szolnok esetében csökkenés következett be, összesen 13 db pályázat került támogatásra. A szerződéskötések vonatkozásában a megyék egymáshoz viszonyított helyzetében nem következett be változás. V.2 Forrás abszorpció Észak-alföld megyéiben A KÖZOP kapcsán a pályázatok alacsonyabb számához igen magas támogatási összegek párosulnak, ami a projektmérettel is magyarázható. Az Észak-alföldi régióban 453,81 milliárd Ft értékben került támogatási igény benyújtásra, melyből 343,56 milliárd Ft megítélésre került. Közel hasonló összeg, 329,39 milliárd Ft került leszerződésre, melyből mindösszesen 76,51 miliiárd Ft került kifizetésre. 50

51 42. ábra 1 A régión belül Hajdú-Bihar megyében jelentkezett a legmagasabb támogatási igény, 224,9 milliárd Ft-tal, melyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tudott megközelíteni 187,57 milliárd Ft támogatási igénnyel. Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelentkező támogatási igény messze elmarad a másik két megyétől, összesen 41,34 milliárd Ft igény jelentekezett. A megyék közötti arány mind a megítélt támogatások, mind a leszerződött támogatások kapcsán megmaradt, azonban Hajdú-Bihar megyében jelentős csökkenés következik be a kifizetések kapcsán, mindössze 16,13 milliárd Ft került kifizetésre. 1 Hajdú-Bihar esetében a leszerződött támogatások összege meghaladja a megítélt támogatások összegét mintegy 20 milliárd Ft-tal. Ez egyetlen projekthez köthető, azonban ennek okáról nem áll rendelkezésre információ. 51

52 V.3 Pályázói aktivitás Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként A Közledés Operatív Program keretében a legtöbb pályázat a 3. prioritásra került benyújtásra a térségi elérhetőség témakörében, azonban ezesetben is csupán 18 db pályázat érkezett. a Többi prioritásban összesen 3 db beadott pályázat volt, az 1. pioritásra azonabn nem érkezett be pályázat. Támogatott pályázat csak a 3. priortiásban (térségi elérhetőség javítása) volt 11 db, illetve a 2. prioritásban (nemzetközi vasúti és vízi elérhetőség javítása) 2. db, a többi prioritás nem rendelkezik támogatott pályázattal. 43. ábra V.4 Forrás abszorpció Jász-Nagykun-Szolnok megyében prioritásonként Bár kevés számú pályázat található a KÖZOP-ban, az igényelt támogatás terén azonban jelentős összegeket lehet látni. A 3. prioritásban összesen 36,87 milliárd Ft, míg a 2. prioritásban 4,44 milliárd Ft került benyújtásra. A 2. prioritásban a 4,44 milliárd Ft került megítélésre, és a szerződéskötésre. A 3. prioritásban megítélt támogatás 14,56 milliárd Ft, melyből 11,51 milliárd Ft került szerződéskötésre. A kifizetések araánya azonabn kedvezőtlenebból alalkul, hiszen a 4,44 millirád Ft-ból mindössze 0,17 Ft került kifizetésre, míg a 11,51 milliárd Ft-ból kifizetett összeg 6,86 milliárd Ft. 52

53 44. ábra 53

54 VI. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK DÖNTÉSI HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ DECENTRALIZÁLT FEJLESZTÉSI ELŐIRÁNYZATOK ( HAZAI FORRÁSOK ) 2 VIII.1 Pályázói aktivitás Észak-alföld megyéiben A vizsgált időszakban hazai forrásokra összesen 3639 pályázat érkezett az Észak-Alföldi régió megyéiből, melyből 2031 kapott támogatást, és egyben rendelkezett szerződéssel. 47. ábra A három megyéből Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt a legaktívabb 1484 pályázattal, őt Hajdú-Bihar megye követte 1178 pályázattal, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 977 pályázatot nyújtottak be. A benyújtott pályázatokból 728-at hagytak jóvá Szabolcs-Szatmár-bereg megyében, 709-et Hajdú-Bihar megyében és 594-et Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A hazai források tekintetében a támogatott projektek mindegyike kötött szerződést. 2 A hazai forrásokra 2009-ben jelent meg utoljára pályázati lehetőség. A kifizetések december 31-én lezárultak. A fejlesztések jelenleg a fenntartási időszakukban járnak. 54