NEUTRON AKTIVÁCIÓS ANALITIKAI GYAKORLAT
|
|
- Irén Bodnár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út Postacím: 1525 Bp. 114, Pf.: 49. Telefon: NEUTRON AKTIVÁCIÓS ANALITIKAI GYAKORLAT a BME NTI hallgatói számára Szerzők: Sziklainé László Ibolya-Párkányi Dénes-Szentmiklósi László MTA Energiatudományi Kutatóközpont 2014 File:MTA EK NAL
2 BEVEZETÉS Ezen összefoglaló első része az aktivációs analízis (NAA) elveit és legfontosabb lépéseit tárgyalja, különös tekintettel a kutatóreaktorok termikus neutronjaival végzett vizsgálatokra. Összefoglalja a mérési feladathoz kapcsolódó alapvető összefüggéseket, segítve ezzel a laboratóriumi feladat megértését és kiértékelését. A második rész a neutronaktivációs analitikai laboratóriumi gyakorlat feladatát fogalmazza meg, röviden áttekinti a Budapesti Kutatóreaktornál használt mérőberendezéseket, a mérést és adatfeldolgozást szolgáló számítógépes programokat, valamint a mérési feladattal kapcsolatos teendőket. A mérés célja a neutronaktivációs analízis alapeljárásainak gyakorlása. A gyakorlat a témakörben elhangzott előadások (NAA alapjai és NAA gyakorlata és standardizációs módszerei, Gamma-spektroszkópia) ismeretanyagára épít. Az aktivációs analízis elve Az aktivációs analízis egy olyan analitikai módszer, amely a nukleáris ismeretekre épül. A vizsgálandó mintát nukleáris részecskékkel sugározzuk be, melynek során a minta stabil atommagjai és az aktiváló részecskék között létrejövő kölcsönhatások következtében magreakciók játszódnak le. A magreakciók termékei rendszerint radioaktívak. A keletkezett atommagok jellemző felezési idővel (T 1/2 ) bomlanak, miközben különböző típusú és energiájú magsugárzást bocsájtanak ki. A magsugárzások mérésére általában a besugárzástól távolabbi helyen és későbbi időpontban kerül sor. A sugárzás különböző komponenseinek szelektív mérésével kvalitatív és kvantitatív analitikai információkat szerezhetünk a keletkezett radioaktív atommagokról. Ennek birtokában és a lejátszódott magreakciók ismeretében a besugárzott elemek stabil izotópjainak a jelenléte és mennyisége meghatározható. Az aktivációs analízis elvi alapját két nukleáris folyamat alkotja: a radioaktív atommagok létrehozása, majd ezek bomlása. NAA vizsgálatok termikus neutronokkal Termikus reaktorok aktív zónájában a fűtőelemeket moderátor veszi körül. A maghasadás során a fűtőelemekben keletkező (ún. hasadási) neutronok bejutnak a moderáló közegbe, annak atommagjaival rugalmasan ütköznek és ezáltal fokozatosan lelassulnak. A lelassult, a moderáló közeggel hőegyensúlyba került (ún. termikus) neutronok további mozgása sok szempontból hasonlít az egyatomos gázok diffúziójához. A kutatóreaktorokban kialakított besugárzóhelyeken tehát folytonos energiaeloszlású neutronok lépnek kölcsönhatásba a mintával. A termikus reaktor neutronspektruma igen széles energiatartományt fog át, melyet önkényesen három csoportra szokás felosztani (1.ábra). termikus neutronfluxus (termikus neutronok, amelyek a környezettel termikus egyensúlyban vannak, energiájuk Maxwell-Bolzmann eloszlást követ (E<0.5 ev) epitermikus neutronfluxus (0.5 <E<100 ev) hasadási gyorsneutronfluxus (100 ev<e<20 MeV) 2/16
3 1. ábra: Termikus nukleáris reaktor tipikus neutronfluxus-eloszlása (A. Stopic, J. Benett, 2013) A termikus és epitermikus neutronok általában (n,) magreakciókat hoznak létre; a hasadási neutronok hozzájárulása az említett reakciókhoz legtöbbször elhanyagolható. A neutronspektrumnak termikus és epitermikus tartományokra történő felosztása különösen előnyös, mert ezen tartományok energiaspektruma jól termalizált reaktorban mindig azonos alakú: Maxwell-, illetve 1/E eloszlást követ. A termikus/epitermikus spektrum alakja függ a reaktor típusától, teljesítményétől, az aktív zóna kialakításától, a besugárzóhely elhelyezkedésétől. További előny, hogy kadmium árnyékolással a termikus neutronok kiszűrhetők, így mód van a mintákat epitermikus neutronokkal aktiválni, illetve az epitermikus aktiválást korrekcióba venni. Az (n,) reakciók hatáskeresztmetszete a hasadási tartományban igen kicsi, emiatt számunkra csak a termikus és az epitermikus tartomány bír jelentőséggel. Ugyanakkor a gyors neutronok hatására fellépő küszöbreakcióknak lehet analitikai jelentősége. Egyrészt alkalmasak lehetnek mennyiségi meghatározásokra is (pl. 58 Ni(n,p) 58 Co), másrészt ha az (n,x) reakcióban (ahol x részecske lehet p,, n, stb.) keletkező termék megegyezik az (n,) reakció termékével, akkor az előző járulékát korrekcióba venni. Minden besugárzóhelyet a termikus neutronfluxussal, epitermikus neutronfluxussal (vagy helyette a két fluxus arányával) és az epitermikus alaktényezővel (α), esetleg még a neutronhőmérséklettel jellemezhetünk. Az NAA standardizációs módszerei A műszeres neutronaktivációs analízis esetén a minták besugárzását nem követi radiokémiai vagy fizikai elválasztás, hanem az érdeklődéssel kísért tömegeket megfelelő (energiadiszperzív) mérési eszközök kísérleti adatainak matematikai módszerekkel történő interpretálásával határozzuk meg. Az NAA multielem analízis kvantitatív kiértékelését jelentő koncentráció kiszámítása, a standardizálási konvenciótól függően, több módon történhet. 3/16
4 Abszolút standardizálás Az NAA egyik legegyszerűbb, elvi módja, a vizsgálandó elem tömegének számítására és a következő egyenlet alapján történik: m = M N A p, (Φ th σ th +Φ e I 0 ) N p/t m SDC, (1) ahol m: a vizsgálandó elem tömege, M: atomtömeg, N p : csúcsterület, N A : Avogadro szám, : izotóp-előfordulás, p : teljesenergia-csúcs hatásfok, : a mérendő E energiájú gamma-vonal abszolút intenzitása. th : termikus neutronfluxus, e : epitermikus neutronfluxus, th : termikus hatáskeresztmetszet (2200 m/s neutron sebességnél). I 0 : rezonanciaintegrál (integrális hatáskeresztmetszet epitermikus neutronokra), S= 1-exp(-t i ) telítési, D=(exp(-t d ) bomlási, C= 1- exp(-t m ) mérési faktorok, : bomlási állandó = ln2/t 1/2 ahol T 1/2 : a felezési idő, t i : besugárzási idő, t m : mérési idő, t d : hűtési idő. Követelmény az p abszolút detektálási hatásfok nagy pontosságú kísérleti meghatározása. Az M, N A,, és paraméterek megfelelő pontossággal és precizitással ismertek (bizonytalanság 1%), nukleáris adatbázisban hozzáférhetők. Problémás lehet az aktivációs hatáskeresztmetszet (, I 0 ) és egyes bomlási állandók pontatlansága. A neutrontér paraméterek ( th és e ) kísérleti meghatározásának bizonytalansága elérheti az 5-20%-ot. Hátránya, hogy csak az adott mérési összeállításra alkalmazható. Relatív standardizálás A vizsgálandó mintával együtt, a mérendő elemek ismert tömegű mennyiségét (m s ) tartalmazó (kémiai) standardot is aktiválunk azonos körülmények között, homogénnek tekinthető neutrontérben. A meghatározandó m x tömeg: m x = ahol S x = S s, A p = N p /t m a számlálási sebesség, [Np tm D C ]minta [ N p tm A sp = N p/t m az elemi standard specifikus számlálási sebessége. S D C m D C ]standard m s, (2) A minta és standard mérése külön-külön, de azonos detektorral és mérési geometriában történik, valamint a nuklid ugyanazon energiájú sugárzását használjuk fel a kiértékelésnél. Előnye, hogy szükségtelen a neutrontér jellemzése és a nukleáris konstansok ismerete ( th, epi,, I 0,... p.), mivel közvetlen összehasonlításon alapszik. Hátránya, hogy nagyon munkaigényes (multielemes meghatározások), kedvező esetben azonban1% körüli pontosság érhető el. Komparátor standardizálás A mintával együtt egyetlen, alkalmasan kiválasztott standardot sugározunk be, minden elemet egy komparátorra vonatkoztatunk. Az ún. k c faktorok kísérleti meghatározása szükséges minden vizsgálandó elemre. Komparátorként leggyakrabban nagytisztaságú Au-, Ir-, Co-, Zn-, Cu-, Ni- vagy Fe-fóliákat használunk az aktiválási idő függvényében. A vizsgálandó mintákat a komparátorral együtt aktiváljuk, és a k c faktorok imeretében a mennyiségi analízis elvégezhető. A k c faktor állandó, ha a mérési körülmények mindig azonosak (pl. új detektor üzembehelyezése a k c 4/16
5 - faktorok újramérését követeli meg) és az aktiváló forrás neutrontere, termikus/epitermikus neutronfluxus aránya nem változik. A k 0 -módszer elve Mivel a Budapesti Kutatóreaktornál stabil, jól termalizált és nagy fluxusú (Ф s >10 13 n/cm 2 s) besugárzó csatornák vannak, munkánk során a laboratóriumunkban a Genti Egyetemmel való együttműködés keretében kidolgozott k 0 -módszert használjuk (Simonits és mtsai., 1976, 1982). Feltételezve, hogy a minta pontszerű (ezáltal a neutron- és gamma abszorpció elhanyagolható), az epitermikus fluxuseloszlás ideális (de/e), és a minta-detektor távolság nagy (d =10-25 cm; így a valódi koincidenciaeffektus elhanyagolható), definiálható egy olyan k 0 -tényező, amely nukleáris konstans: k 0 M * 0 M * * * 0 (3) A * a komparátorelemre vonatkozik. A k 0 -tényező egy olyan összetett aktivációs konstans, amely két elem specifikus aktivitásainak (A sp ) hányadosa tiszta termikus fluxusban (Ф e = 0) történő besugárzáskor. Np / tm Asp, (4) S D C w ahol w - a minta tömege (g). A k 0 adatok az irodalomban rendelkezésre állnak, így a kiértékeléshez elegendő meghatározni a besugárzó csatorna termikus/epitermikus fluxusarányát: f = Φ th / Φ epi és a detektor hatásfokenergia görbéjét. Ezáltal az ún. irodalmi k 0 -tényezőket a berendezésre jellemző f és ε p paraméterekkel a saját rendszerünkre lehet konvertálni az alábbi képlet alapján: k anal A f Q p * * * sp 0 k0 Asp f Q0 p (5) Az irodalmi k 0 - tényezőket általában az arany komparátorra adják meg, mivel egyetlen stabil izotópja és jellemző gamma-sugárzása van, továbbá az (n,γ) magreakció nukleáris adatai jól ismertek. Ugyanakkor minden olyan izotóp használható komparátorként, amelyek k 0,Au (komp) tényezője pontosan ismert, illetve előzetesen meghatározott: Az ismeretlen elem tömege a W tömegű mintában a következő összefüggés alapján számítható: m = [ k Np,x tm S D C W ] A sp,au 0, komp ( x) k 1 k 0,Au (x) k0, Au ( x). (6) ( komp) 0, Au f+q 0,Au() f+q 0,x () ε p,au ε p,x, (7) 5/16
6 ahol α: epitermikus alaktényező, és a rezonanciaintegrál és a termikus hatáskeresztmetszet hányadosát Q 0 -val jelöljük. AZ NAA JELLEMZŐI Nagy érzékenység Multielemes és többnyire roncsolásmentes meghatározás A vizsgálatokhoz kis tömegű minta elegendő Mátrixhatástól nagymértékben független Térfogati (bulk) analízis Külső szennyezések nem zavarnak, ill. kiküszöbölhetők A standardizálás viszonylag egyszerű Referencia-módszernek terinthető Az NAA különösen alkalmas nyomelemek (pl. nagytisztaságú anyagok szennyezőinek) meghatározására a ppm és ppt közötti koncentrációtartományban. A legkisebb meghatározható tömeg (60-70 elem esetében < 0.01 μg) az adott elem nukleáris tulajdonságaitól, a mérés körülményeitől, az aktiváló neutronok fluxusától és (bizonyos esetekben) a mátrix összetételétől függ. Egy-két aktiválással és több, egymás után következő gamma-spektrometriás méréssel nagyszámú elem meghatározható kedvező mátrixban (multielemes vagy ún. panoráma analízis). A kémiai elemek kb. 2/3 részének mérésére van elvi lehetőség. A mérés pontossága a minta összetételétől és a kísérleti körülményektől függően 1-10% között változhat. A vizsgálatok elvégzéséhez néhány milligramm anyagmennyiség már elegendő. Speciális esetekben lehetőség van kisebb tömegű minták együttes besugárzására nagy pontosságú összehasonlító elemzésekhez. Az instrumentális jellegű eljárás előnye, hogy kevés mintaelőkészítést vagy mintakezelést igényel (esetleges homogenizálás, felületi szennyezések eltávolítása, dúsítás). Az esetek döntő többségében az indukált radioaktivitás mérése nagy felbontású, HPGe-alapú gammaspektroszkópiai módszerekkel szelektíven elvégezhető roncsolásmentesen. A nukleáris tulajdonságok alapján történő azonosítás nagy megbízhatóságú. Mindezek olyan analitikai feladatok megoldását (pl. a ritkaföldfémek elemzése) is lehetővé teszik, amelyek más kémiai módszerekkel igen nehezen kivitelezhetőek. Az elemi összetevő kémiai formája és állapota nem befolyásolja az analitikai eredményt. Különleges igények esetén a szelektivitás és a pontosság még tovább fokozható kémiai elválasztások alkalmazásával. Mint minden módszernek, a klasszikus NAA-nak is, megvannak a maga fizikai, módszertani és technikai korlátai. Kedvezőtlen nukleáris tulajdonságuk miatt néhány elem egyáltalán nem, vagy csak csekély érzékenységgel mutatható ki. Pl. a H, B, C, N, O, P (könnyű elemek), vagy az Pb, Bi és Tl. Ezen elemek (pl. O, Pb) speciális mérési összeállításokkal, vagy más aktivációs analitikai módszerrel, mint a PGAA (pl. H és B) előnyösen mérhetők. A felsorolt elemekből álló mátrixanyag ugyanakkor kedvező minden más elem meghatározására. 6/16
7 ANALITIKAI ALKALMAZÁSOK Az NAA módszert gyakran használják standard referencia anyagok minősítésére és hitelesítésére a környezeti kémiában, orvos-biológiában és geológiában. A nukleáris energetika területén atomerőművek primerköri hőhordozójában szerkezeti anyagok korróziós termékeinek vizsgálatára alkalmas. Adszorpciós-deszorpciós folyamatok nyomon követésére reaktorszerkezeti anyagokon radioaktív nyomjelzésen alapuló vizsgálatokban. Különböző korróziós termékek (Co, Cr, Fe) és egyes hasadvány-termékek (Cs, Ce, I) rozsdamentes acél és Zr-1%Nb felületeken történő megkötődésének vizsgálata. Környezeti kémia területén alkalmas ipari aeroszolok fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatára. Környezeti ártalmakkal, táplálkozással összefüggő betegségek és létfontosságú mikro- és makro elemek kapcsolatának vizsgálatában. A roncsolásmentes aktivációs analitikában nagy jelentősége van a szelektív besugárzásnak, amely a vizsgált elemek nagyérzékenységű, gyors és nagypontosságú meghatározását teszi lehetővé. A bóros árnyékolású besugárzásokhoz kifejlesztett bór karbid (B 4 C) szűrők előnyösen alkalmazhatók biológiai és üveggyapot minták epitermikus neutron aktivációs analitikai vizsgálatára. A bóros árnyékolás alkalmazásával az INAA módszer előnyösen használható olyan esetekben, amikor a mátrixanyag vagy valamely főkomponensek (pl. Na, Ca, Sc, P) jelentősen aktiválódnak. A kutatóreaktor biztonságos üzemeltetését szolgáló vízkémiai paraméterek vizsgálata. Ezen belül hasadási nuklidok, korróziós termékek és egyéb szennyezők meghatározása a kutatóreaktor hűtőközege és a fűtőköteg tárolók vízmintáiban. Nukleáris hulladékok kezelésével és elhelyezésével kapcsolatos kutatások területén pl. egy nehezen mérhető radionuklid a 135 Cs meghatározása, összehasonlító mérések NAA és ICP-MS módszerekkel (validálás). Geológiai mintákban ritkaföldfémek meghatározása, meteorit vizsgálatok. A MÉRŐBERENDEZÉS A Budapesti Kutatóreaktor (BKR) szovjet tervezésű, WWR-SM típusú könnyűvizes reaktor. A reaktor hőteljesítménye 10 MW, a zónában a termikus neutronfluxus elérheti a 2.2x10 14 cm 2 s 1 értéket. A kutatóreaktor több mint 40 besugárzó csatornája közül az egyik függőleges csatornában lehetőség van arra, hogy egy pneumatikus csőposta segítségével közvetlenül a laboratóriumból rövid idejű besugárzásokat végezzünk. Mindezt oly módon, hogy a besugárzott minta a lehető legrövidebb idő alatt juthasson a reaktorzónából a mérőhelyre. A termikus neutronfluxus ingadozás <5% a besugárzó tok hossztengelye mentén, és <0.5% a minták besugárzásra használt polietilén kapszulákon (10 mm hossz, 8 mm átmérő) belül (2. ábra). A kutatóreaktor jellemző paraméterei (zónaelrendezés, reaktor teljesítmény, fluxus paraméterek: termikus, epitermikus, gyors) mellett jelenleg 5 perces besugárzások végezhetők a hordozó tok CO 2 -gáz áramoltatásával való hűtésével. A hordozó tokok felaktiválódása és külső felületi elszennyeződése elsősorban a tok anyagi minőségének függvénye és fontos paraméter a besugárzást végzők sugárterhelése szempontjából. A korábban használt, polietilénből készült külső hordozó tokok helyett jelenleg poliimid anyagú (Dupont-Vespel) kiváló paraméterekkel (sugárállóság és dekontaminálhatóság) rendelkező tokot alkalmazunk. A csőposta berendezés blokksémája a 3a.és 3b. ábrákon látható. Az NAA laboratóriumban kiépített besugárzó csőposta és csőpostavezérlő elektronika a 4. ábrán látható. 7/16
8 2. ábra: Termikus neutronfluxus ingadozása a besugárzó tokon belül <5%, illetve a mintatartó tokon belül <0.5% 3a és b. ábra: A Budapesti Kutatóreaktor pneumatikus csőposta berendezésének blokksémája 1. Indító - fogadó állomás (IFÁ) 2. Útvonalválasztó 3. Tározó 4. Légtartály 5. Reaktor tartály 6. Bontófülke 8/16
9 A csőposta működése A besugárzandó minta egy kis méretű polietilén tokban (8 mm x 5 mm), majd egy belső és külső hordozótestben elhelyezve kerül az IFÁ-ba (1.). Innen sűrített levegő segítségével jut a minta a reaktor tartályban (5.) lévő besugárzó csatornába. A minta besugárzó csatornába történő érkezését egy koppanásdetektor érzékeli és ezen jel alapján a vezérlő program az előre beállított besugárzási időt elkezdi visszaszámlálni. A besugárzás befejezése után a tok alá fúvott sűrített levegő a tokot visszajuttatja az IFÁ-ba (1.). Innen a tokot a keletkezett aktivitástól függően vagy az egyik bontófülkébe (6.) vagy az egyik tározóba (3.) juttatjuk át sűrített levegő segítségével. 4. ábra: A Budapest Kutatóreaktor rövid idejű besugárzásokra alkalmas pneumatikus csőposta berendezése és a vezérlő elektronika. A Budapesti Kutatóreaktor csőposta berendezésének jellemző paramétereit az 1. táblázat mutatja be. Termikus neutronfluxus 4.45 x n/cm 2 s f (termikus epitermikus fluxusarány) 34.8 α (faktor, amely korrekcióba veszi az 1/E 1+α epitermikus neutronfluxus eloszlást) Gyors neutronfluxus 5.87 x n/cm 2 s Megjegyzés: A primerköri hűtővíz hőmérséklete: 50 C 1. táblázat: A Budapest Kutatóreaktor pneumatikus csőposta jellemző neutronfluxus paraméterei (2014). A mérőrendszerek kalibrálása A mérőrendszerek kalibrálása három alapvető paraméter meghatározásán alapul: a detektálási hatásfok, a csatorna-energia kalibráció nonlinearitással és az energiafelbontás. A paraméterek meghatározásához olyan hitelesített gamma-forrásokat használunk fel, amelyek energia és aktivitás adatai pontosan ismertek és gamma-vonalaik a mért energiatartományban ( kev) egyenletesen oszlanak el. Detektálási hatásfok meghatározására az 241 Am, 133 Ba, 60 Co, 137 Cs, 152 Eu, 226 Ra radioaktív pontforrások, valamint kiegészítő standardok (reaktorban vagy gyorsítóban előállított izotópok) 51 Cr, 56 Co, 65 Zn, 198 Au, 110m Ag, 75 Se vonalait használjuk. A 9/16
10 számításokat a Hypermet-PC-hez hasonló HyperLab program EFFICIENCY, NONLINEARITY és RESOLUTION ANALYSIS moduljai alapján végezzük. A Windows alatt futó program lehetőséget ad nagy mennyiségű spektrum és kalibrációs paraméterek, illetve kiegészítő információk, fájlok rendezett tárolására. A mérőrendszer paramétereinek meghatározása Detektálási hatásfok A -detektorok egyik legfontosabb jellemzője az abszolút detektálási hatásfok (ε p (E )). Ennek számértéke megadja, hogy egy adott sugárforrásból kibocsájtott E energiájú gamma sugárzás hányad része járul hozzá az adott energiának megfelelő teljesenergia-csúcs területéhez a mért spektrumban. Log-log skálán egy 6-8 fokú polinommal írható le. (5. ábra). Adott típusú és méretű detektor abszolút teljesenergia-csúcs hatásfoka függ a sugárforrás-detektor távolságtól, a sugárforrás alakjától, és a sugárzás energiájától. 5. ábra: A NAL NAA D4 mérőrendszer pontforrásra vonatkozó abszolút hatásfoka (2014) 10/16
11 Nonlinearitás A detektálás és a jelfeldolgozás részfolyamatai alapvetően lineárisak, így a spektrumban a csatornaszám az energiával egyenesen arányos. A gyakorlatban ez nem teljesül maradéktalanul. Az energiamérés pontossága még tovább finomítható a spektrumok kiértékelésekor a linearitástól való kis eltérések (amiket elsősorban az elektronika okoz, ezért adott beállításnál időben állandó) kísérleti meghatározásával és korrekciókra történő felhsználásával. A szisztematikus, ezrelékes-szintű eltérést jellemezzük az ún. differenciális nonlinearitással. A függvény meghatározására szolgál a nonlinearitás kalibráció, amely során sugárforrások jól ismert energiájú csúcsait mérjük, majd a pozíciók és az irodalmi értékek eltérésére polinomot illesztünk. Ezzel a függvénnyel korrigáljuk az analízisben a mért energiákat (6. ábra). Energiafelbontás 6. ábra: A NAL NAA D4 mérőrendszer nonlinearitása (2014) A gamma-spektroszkópiában kiemelt fontosságú a detektor energiafelbontása. Jellemzésére a csúcsok félértékszélességét használjuk (FWHM: full width at half maximum), amely a 60 Co kev energiájú csúcsára esetünkben kev (7. ábra). A mérőrendszer felbontását az elektronika és a detektor együttesen határozzák meg, és az energia függvényében három tag négyzetes összegeként adható meg. Ezek rendre az elektronika járuléka, a töltéskeltés statisztikus fluktuációja és a tökéletlen töltésösszegyűjtés hatása. 11/16
12 ANALITIKAI PROTOKOLL 7. ábra: A NAL NAA D4 mérőrendszer energiafelbontása (2014) Vázlatosan összegezzük a kutatóreaktor termikus neutronjaival végzett NAA legfőbb lépéseit a k 0 -standardizálási eljárást követve. A különböző eredetű minták aktivációs analitikai vizsgálata során két különböző besugárzási ciklust alkalmazunk. A hosszú idejű (1-48 óra) besugárzásokat a BKR valamelyik függőleges csatornájában, többnyire a 17-es, nagy átmérőjű, forgatható csatornában végezzük, esetenként speciális besugárzási geometriát is (pl. Cd-os vagy bóros besugárzás) alkalmazva. A rövid idejű (20 sec-5 perc), besugárzásokat a laboratóriumból működtetett pneumatikius csőposta rendszerrel végezzük. Mintaelőkészítés és neutronbesugárzás A neutronaktivációs analízisben a mintaelőkészítés igen egyszerű. Rövid idejű besugárzáshoz az esetleges felületi maratás, mosás és szárítás után a vizsgálandó mintát, amely a mérési feladattól és a vizsgálati körülményektől függően rendszerint néhány mg és néhányszor 10 mg tömegű lehet, nagytisztaságú polietilén (PE) mintatartó kapszulába mérjük be, vagy nagytisztaságú Whatman szűrőpapirba csomagolva pasztillát készítünk. Esetenként, a homogenizálás és kis mennyiség bemérése miatt szükség lehet a minta feloldására. Ilyenkor az oldatból jól meghatározott térfogatot ( μl) mikropipettával felviszünk egy hordozó anyag (pl. nagytisztaságú szűrőpapír vagy Al fólia) felületére, majd infravörös lámpa segítségével megszárítjuk és teflon bevonatú présszerszám segítségével jól reprodukálható, 5-6 mm átmérőjű és mm vastagságú pasztillát készítünk a fóliából. A besugárzáshoz a mintatartó kapszulát 12/16
13 egy további biztonsági tokba, majd egy külső ún. röpítő tokba csomagoljuk. A mintával egyidejűleg, külön kapszulában, de ugyanazon besugárzó tokban ismert tömegű komparátor elemstandardot is felaktiválunk (pl. Zr, Au, Cu,...), melynek specifikus aktivitásából a mintában előforduló valamennyi elemkomponens koncentrációját kiszámíthatjuk. Hosszabb idejű besugárzáshoz a mintákat (~ mg) nagytisztaságú (6 cm hosszú, 6 mm, Heraeus Suprasil ) kvarcampullába leforrasztva sugározzuk be, amelyek felületi szennyeződéseit (kívül és belül) marató eleggyel (HF, ecetsav és HNO 3 elegye és H 2 O 2 adalékkal) eltávolítjuk. 6-8 db kvarcampullából köteget hozunk létre alumínium dróttal, a köteg palástjára erősítjük az Al-fóliába csomagolt monitor fóliákat (pl. Au, Zr, Ni). A köteget újabb Al-fóliába csomagolva, egy erre a célra rendszeresített, alumíniumból készült besugárzó tokba hermetikusan lezárva kerülnek besugárzásra a minták. Esetenként a minták (pl. talaj, környezeti, biológiai) nedvességtartalmának (1-3 g minta, 105 C-on súlyállandóságig történő szárítás) meghatározása is szükséges az elemkoncentrációk meghatározása során. A besugárzás megkezdése előtt meg kell tervezni a besugárzás körülményeit és becsülni kell a mérendő minta tömegét, ekkor törekedni kell a minimális aktivitás elérésére, hiszen a nagy aktivitású minta veszélyes lehet, mellyel bizonyos dózisteljesítmény szint felett már nem lehet dolgozni. Az időparamétereket az optimalizációs számítások vagy a tapasztalatok szerint választjuk meg, tekintettel a besugárzás helyén fennálló hőmérsékleti és sugárzási viszonyokra. A besugárzási, hűtési és mérési idők optimalizálását együttesen kell elvégezni, tekintettel arra, hogy a besugárzás során számos radionuklid keletkezik, melyek befolyásolják a mérés szelektivitását és az elemzés érzékenységét (háttérnövekedés, interferenciák következtében). Gamma-spektroszkópiai mérés A mérés során a vizsgálandó mintában gerjesztett radioaktív izotópok késleltetett magsugárzásai közül általában a diszkrét energiájú gamma fotonokat mérjük gamma-spektrométer segítségével. A gamma-spektrumok mérése nagytisztaságú germánium félvezető detektorhoz (Canberra HPGe, p-típus, 36% rel. hatásfok, Ortec HPGe, 50% rel. hatásfok) kapcsolt digitális spektrométerrel (Digital Signal Processor, DSP) történik. 8. ábra: Az FSM minta hosszú besugárzás után mért spektruma 13/16
14 A RUTIN ANALÍZIS A gamma-spektroszkópiai mérés közvetlen eredménye a gamma-spektrum, amelyben a csatornaszám függvényében megjelennek a különböző energiájú gamma-fotonoknak megfelelő teljes-energia csúcsok. A gamma-spektrum vízszintes tengelyén szereplő csatornaszám gammaenergiában is kalibrálható (pl. kev) radioaktív standard izotópok ismert energiájú gammavonalainak mérése alapján. A gamma-spektrométereknek rendszerint igen jó a linearitása, ami lehetővé teszi az u.n. kétpontos kalibrálást. A mért gamma-spektrumban a vízszintes tengely mentén megjelenő csúcsok pozíciója (energiája) alapján végezhetjük el a radioaktív izotópok (kémiai elemek) minőségi azonosítását, míg az egyes fotócsúcsok háttérrel korrigált csúcsbeütés számából az izotópok (elemek) mennyiségére (koncentrációjára) következtethetünk. A gamma-spektrumok kiértékelése, koncentráció számítás A spektrumokban az értékes információt a teljesenergia-csúcsok pozíciója és területe hordozza. A kiértékelés célja e két paraméter minél pontosabb meghatározása. A spektrumok kiértékeléséhez a Hypermet-PC, vagy HyperLab programokat használjuk. Mindenekelőtt kiválasztunk egy kis és egy nagy energiájú, ismert nuklidoktól származó, intenzív csúcsot, amelyekkel kalibráljuk az energia-tengelyt és a csúcsszélességet. A program ezután végighalad a spektrumon, megkeresi a háttérből szignifikánsan kiemelkedő csúcsokat, meghatározza a tartományok optimális határait, és régiónként elvégzi a modellfüggvény minimalizálását. Ebből megkapjuk a csúcsok pozícióját, területét és ezek bizonytalanságát. Végül az automatikus illesztés eredményét a χ 2 értéke és a reziduumok alapján felül kell vizsgálni. Ahol szükséges, további csúcs hozzáadásával vagy törlésével, a modellfüggvény vagy a régióhatárok módosításával javítani kell az illesztésen. A 9. ábra egy spektrumrészlet illesztését mutatja be a HyperLab programmal. Az aszimmetrikus csúcsok alatt jól látszik a lépcsőugrás függvény, valamint az u.n. jobb oldali tail. Az illesztés végeztével betöltjük a hatásfok- és nonlinearitás-függvényt. Utóbbit a program úgy transzformálja, hogy a kalibrációs alappontokban értéke nulla legyen. Az utolsó lépésben egy csúcslistát (PTF) készítünk, amely táblázatosan tartalmazza az összes csúcs pozícióját, energiáját, félértékszélességét, területét, mindezek becsült hibáját, valamint az illesztések χ 2 -értékét. 14/16
15 Sc-46 Eu-152 Zn-65 Analitikai számítások 9. ábra: Egy spektrumrészlet a HyperLab-programmal illesztve A gamma-energiákhoz tartozó radioaktív izotópok azonosítására és az elemkoncentrációk számítására a k 0 -standardizációs eljáráson alapuló Kayzero (ill. Kayzero for Windows), k 0 - IAEA vagy RNAACNC programokat használhatjuk, ezek a programok a Hypermet-PC, ill HyperLab csúcslistáját használják fel. 10. ábra: A Kayzero for Windows programmal végzett koncentrációszámítások 15/16
16 A LABORGYAKORLAT MENETE Tanulmányozza a mintaelőkészítéshez használt eszközöket, mintatartókat és anyagokat A rövid besugárzásokhoz használt csőposta berendezés megtekintése A sugárvédelmi műszerek és intézkedések áttekintése A gamma spektroszkópiai mérőhely megtekintése, korábban aktivált minta gammaspektrumának felvétele a D5 detektorral Spektrumkönyvtár alapján izotópazonosítás Koncentráció meghatározása a Kayzero for Windows program segítségével. IRODALOM 1. Ryves, T. B., 1969, Metrologia 5, 119 (1969). 2. Szabó, E., Simonits, A., Aktivációs analízis. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Simonits, A., De Corte, F., Hoste, J., Zirconium as a multi-isotopic flux ratio monitor and a single comparator in reactor-neutron activation analysis. J. Radioanal. Chem. 31, 467 (1976). 4. Simonits, A., De Corte, F., Moens, L., Hoste, J., Status and recent developments int he k0- standardization method. J. Radioanal. Chem. 72, 209 (1982). 5. De Corte F.: The k 0 -standardization method. Doktori értekezés. Rijksuniversiteit Gent, Gent De Corte F., Simonits A., Recommended nuclear data for use in the k 0 standardization of neutron activation analysis. Atomic Data and Nuclear Data Tables 85, 47 (2003). 7. Az elemanalitika korszerű módszerei. Akadémiai Kiadó, Budapest, Szerkesztette Záray Gyula. 8. M. Kubesová, k 0 - standardization in neutron activation analysis, PhD Thesis, Rez, /16
NEUTRON AKTIVÁCIÓS ANALITIKAI GYAKORLAT
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. Postacím: 1525 Bp. 114, Pf.: 49. Telefon: 392 2222 NEUTRON AKTIVÁCIÓS ANALITIKAI GYAKORLAT az ELTE
RészletesebbenNAA a gyakorlatban, standardizációs módszerek
NAA a gyakorlatban, standardizációs módszerek Dr. Szentmiklósi László Laboratóriumvezető MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Nukleáris Analitikai és Radiográfiai Laboratórium 1121 Budapest, Konkoly-Thege
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenNeutron Aktivációs Analitika
Neutron Aktivációs Analitika Irodalom: Alfassi, Z.B., 1994, Determination of Trace Elements,(Rehovot: Balaban Publ.) Alfassi, Z.B., 1994b, Chemical Analysis by Nuclear Methods, (Chichester: Wiley) Alfassi,
RészletesebbenNAA a gyakorlatban, standardizációs módszerek
Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik I. félév VII. előadás NAA a gyakorlatban, standardizációs módszerek SZIKLAINÉ LÁSZLÓ IBOLYA sziklai.ibolya@energia.mta.hu MTA Energiatudományi
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenElemanalitika hidegneutronokkal
Elemanalitika hidegneutronokkal Szentmiklósi László MTA Izotópkutató Intézet, Nukleáris Kutatások Osztálya szentm@iki.kfki.hu http://www.iki.kfki.hu/nuclear/ Mik azok a hideg neutronok? A neutron semleges
RészletesebbenUránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)
Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év) Kocsonya András, Lakosi László MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratórium OAH TSO szeminárium 2016. június 28. Előzmények
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenNEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (NAA) II. rész
NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (NAA) II. rész MTA AEKI Gméling Katalin, 2009. november 1 16. gmeling@iki.kfki.hu 1. NAA rövid története 2. NAA felépítése, technikai háttér 3. Spektrum kiértékelése 4. Mérés
RészletesebbenPrompt-gamma aktivációs analitika. Révay Zsolt
Prompt-gamma aktivációs analitika Révay Zsolt Prompt-gamma aktivációs analízis gerjesztés: neutronnyaláb detektált karakterisztikus sugárzás: gamma sugárzás Panorámaanalízis Elemi összetétel -- elvileg
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenRöntgen-gamma spektrometria
Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet
RészletesebbenAktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenKISMENNYISÉGŰ U-235 MEGHATÁROZÁSA CSŐPOSTÁVAL KOMBINÁLT KÉSŐNEUTRON SZÁMLÁLÁSSAL (OAH-ABA-22/16-M)
KISMENNYISÉGŰ U-235 MEGHATÁROZÁSA CSŐPOSTÁVAL KOMBINÁLT KÉSŐNEUTRON SZÁMLÁLÁSSAL (OAH-ABA-22/16-M) Szentmiklósi László, Hlavathy Zoltán, Párkányi Dénes, Janik József, Katona Csaba MTA EK Nukleáris Analitikai
RészletesebbenIzotópkutató Intézet, MTA
Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenCs atomerőművi hűtővízben és radioaktív hulladékban
MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Sugárbiztonsági Laboratórium RadAnal KFT. Cs atomerőművi hűtővízben és radioaktív hulladékban Nagy Péter, Vajda Nóra, Sziklainé László Ibolya, Kovács-Széles Éva, Simonits
RészletesebbenNEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL
NEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL Hajdú Dávid 1,2, Zagyvai Péter 1,2, Dian Eszter 1,2,3 1 MTA Energiatudományi Kutatóintézet 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenPaks Körmérés 2013: Körkép a hazai gamma-spektroszkópiáról
Paks Körmérés 2013: Körkép a hazai gamma-spektroszkópiáról Pintér Tamás, Simonits András* és Menyhárt Ádám MVM Paksi Atomerőmű Zrt *MTA-EK NAL XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2014.
RészletesebbenSugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO) Tartalom Ki mit nevez nukleárisnak? Hasadóanyagok Neutronos láncreakció, neutronsugárzás Felaktiválódás,
RészletesebbenNEUTRON-KOINCIDENCIA MÉRÉS KOMBINÁLÁSA NEUTRON RADIOGRÁFIÁVAL KIS MENNYISÉGŰ HASADÓANYAG KIMUTATÁSÁRA (OAH-ABA-10/14-M)
NEUTRON-KOINCIDENCIA MÉRÉS KOMBINÁLÁSA NEUTRON RADIOGRÁFIÁVAL KIS MENNYISÉGŰ HASADÓANYAG KIMUTATÁSÁRA (OAH-ABA-10/14-M) Hlavathy Zoltán, Szentmiklósi László, Kovács Zsuzsanna Témafelvetés Cél: Módszer
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
RészletesebbenRADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése
RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése A radioaktív bomlás valószínűségét kifejező bomlási állandó (λ) helyett gyakran a felezési időt alkalmazzuk (t1/2).
RészletesebbenKörnyezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában
Környezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában Szűcs László 1, Károlyi Károly 2, Orbán Mihály 2, Sós János 2 1
RészletesebbenA TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA
A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA Széles Éva Nukleáris Újságíró Akadémia MTA IKI, Nukleáris anyagok a környezetben honnan? A nukleáris anyagok legfontosabb gyakorlati alkalmazási
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-23/16-M Dr. Szalóki Imre, fizikus, egyetemi docens Radócz Gábor,
RészletesebbenElső magreakciók. Targetmag
Magreakciók 7 N 14 17 8 7 N(, p) 14 O 17 8 O Első magreakciók p Targetmag 30 Al n P 27 13, 15. Megmaradási elvek: 1. a nukleonszám 2. a töltés megmaradását. 3. a spin, 4. a paritás, 5. az impulzus, 6.
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenA felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága
Szűcs László Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága Mire alkalmas egy radioaktívszennyezettség-mérő? A radioaktívszennyezettség-mérők
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenMethods to measure low cross sections for nuclear astrophysics
Methods to measure low cross sections for nuclear astrophysics Mérési módszerek asztrofizikailag jelentős alacsony magfizikai hatáskeresztmetszetek meghatározására Szücs Tamás Nukleáris asztrofizikai csoport
RészletesebbenNagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek
Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek 1. Atomspekroszkópiai módszerek 1.1. Atomabszorpciós módszerek, AAS 1.1.1. Láng-atomabszorpciós módszer, L-AAS 1.1.2. Grafitkemence atomabszorpciós
RészletesebbenA neutrontér stabilitásának ellenőrzése az MVM PA Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában
A neutrontér stabilitásának ellenőrzése az MVM PA Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában Szűcs László 1, Nagyné Szilágyi Zsófia 1, Szögi Antal 1, Orbán Mihály 2, Sós János 2, Károlyi Károly 2 1 Magyar Kereskedelmi
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elemanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elemanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Kémiai szenzorok 1/ 18 Elemanalitika Elemek minőségi és mennyiségi meghatározására
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenRADIOKÉMIAI MÉRÉS. Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése. = felezési idő. ahol: A = a minta aktivitása.
RADIOKÉMIAI MÉRÉS Laboratóriumi neutronforrásban aktivált-anyagok felezési idejének mérése A radioaktív bomlás valószínűségét kifejező bomlási állandó (λ) helyett gyakran a felezési időt alkalmazzuk (t
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenA CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus
A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus Bevezetés a talaj hazánk egyik legfontosabb erőforrása
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenSzentmiklósi László BEVEZETÉS IDŐFÜGGŐ FOLYAMATOK ALKALMAZÁSA. Ph. D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. A PROMPT-γ AKTIVÁCIÓS ANALÍZISBEN
Ph. D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BEVEZETÉS Szentmiklósi László IDŐFÜGGŐ FOLYAMATOK ALKALMAZÁSA A PROMPT-γ AKTIVÁCIÓS ANALÍZISBEN Témavezető: Dr. Révay Zsolt MTA Izotópkutató Intézet Egyetemi konzulens: Dr. Nagyné
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenNukleáris adatok felhasználása A nukleáris adatok mérésének módszerei és nehézségei
Nukleáris adatok felhasználása A nukleáris adatok mérésének módszerei és nehézségei Orvosbiológiai célú nuklid kiválasztásának szempontjai Az előállítás módjának szempontjai: Milyen magreakció? Milyen
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
Részletesebben1000 = 2000 (?), azaz a NexION 1000 ICP-MS is lehet tökéletes választás
1000 = 2000 (?), azaz a NexION 1000 ICP-MS is lehet tökéletes választás Dr. Béres István 2019. június 13. HUMAN HEALTH ENVIRO NMENTAL HEALTH 1 PerkinElmer atomspektroszkópiai megoldások - közös szoftveres
RészletesebbenSugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában
XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában Készítette: Orbán Mihály
Részletesebben235 U atommag hasadása
BME Oktatóreaktor 235 U atommag hasadása szabályozott láncreakció hasadási termékek: pl. I, Cs, Ba, Ce, Sr, La, Ru, Zr, Mo, stb. izotópok több mint 270 hasadási termék, A=72 és A=161 között keletkezik
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenMaghasadás (fisszió)
http://www.etsy.com Maghasadás (fisszió) 1939. Hahn, Strassmann, Meitner neutronbesugárzásos kísérletei U magon új reakciótípus (maghasadás) Azóta U, Th, Pu (7 izotópja) hasadási sajátságait vizsgálták
RészletesebbenSzilárd Leó Fizikaverseny Számítógépes feladat
Szilárd Leó Fizikaverseny 2006. Számítógépes feladat A feladat során 10 B atommagok gerjesztett állapotának (rövid) élettartamát fogjuk megmérni. Egy gyorsító-berendezéssel 10 B ionokat (atommagokat) gyorsítunk,
RészletesebbenOrszágos Szilárd Leó fizikaverseny II. forduló 2013. április 20. Számítógépes feladat. Feladatok
Országos Szilárd Leó fizikaverseny II. forduló 2013. április 20. Számítógépes feladat A feladat során egy ismeretlen minta összetételét fogjuk meghatározni a minta neutron aktivációt követő gamma-spektrumának
RészletesebbenPROMPT GAMMA AKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (PGAA) III. rész
PROMPT GAMMA AKTIVÁCIÓS ANALÍZIS (PGAA) III. rész MTA, Izotópkutató Intézet, Nukleáris Kutatások Osztálya Gméling Katalin, 2009. november 1 16. gmeling@iki.kfki.hu 1. PGAA rövid története 2. Legnevesebb
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia 3: MTA Energiatudományi Kutatóközpont
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Kibocsátás-ellenőrző rendszer tervezése és építése a KFKI telephelyen Sarkadi András 1, Gimesi Ottó 2, Gados Ferenc 3, Elter Dénes 3, Matisz Attila
RészletesebbenMagas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens
Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens detektorokkal Petrányi János Fejlesztési igazgató / Nukleáris Divízió vezető Gamma ZRt. Tartalom Felületi szennyezettség
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
RészletesebbenAktivációs analitikai gyakorlat
Aktivációs analitikai gyakorlat 1. Bevezetés Az aktivációs analízis igen nagy érzékenységû, általában gyorsan elvégezhetõ analítikai módszer minták elemi összetételének meghatározására. Az esetek jelentõs
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenCs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)
137 Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya) Szűcs László, Rózsa Károly Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A lakosság teljes sugárterhelése természetes mesterséges
RészletesebbenATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA
ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA Elvi jellemzők, amelyek meghatározzák a készülék felépítését magas hőmérsékletű fényforrás (elsősorban plazma, szikra, stb.) kis méretű sugárforrás (az önabszorpció csökkentése
RészletesebbenVízminta radioaktivitásának meghatározása.
1 Vízminta radioaktivitásának meghatározása. 1. Bevezetés A természetes vizekben, így a Dunában is jelenlévő radioaktivitás oka a vízzel érintkező anyagokból kioldott természetes eredetű radioaktív izotópok
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenAz asztrofizikai p-folyamat kísérleti vizsgálata befogási reakciókban
Az asztrofizikai p-folyamat kísérleti vizsgálata befogási reakciókban Zárójelentés az F 043408 ifjúsági OTKA pályázatról Témavezető: Gyürky György A vasnál nehezebb elemek izotópjai a csillagfejlődés előrehaladott
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
Részletesebben1. Katalizátorok elemzése XRF módszerrel Bevezetés A nehézfémek okozta környezetterhelés a XX. század közepe óta egyre fontosabb problémává válik. Egyes nehézfémek esetében az emberi tevékenységekből eredő
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenMűszaki analitikai kémia. Alapfogalmak a műszeres analitikai kémiában
Műszaki analitikai kémia Alapfogalmak a műszeres analitikai kémiában Dr. Galbács Gábor A koncepció 1. Valamilyen külső fizikai hatás (elektromágneses sugárzás, hevítés, elektromos feszültség, stb.) alá
Részletesebben3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL
3. GAMMA-SUGÁRZÁS ENERGIÁJÁNAK MÉRÉSE GAMMA-SPEKTROMETRIAI MÓDSZERREL A gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás, amely vákuumban fénysebességgel terjed. Anyagba ütközve kölcsönhatásba lép az anyag alkotóelemeivel,
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA
MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA Papp L. 1,2, Major Z. 2, Palcsu L. 2, Rinyu L. 1,2, Bihari Á. 1,2,
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenATOMMAGOK BOMLÁSI SÉMÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSA (n,γ) MAGREAKCIÓK MÉRÉSÉVEL
ATOMMAGOK BOMLÁSI SÉMÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSA (n,γ) MAGREAKCIÓK MÉRÉSÉVEL A BME mérnök-fizikus szakos hallgatói számára Szerzők: Szentmiklósi László Kasztovszky Zsolt MTA Izotópkutató Intézet 010 BEVEZETÉS
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenMÁTRIXHATÁS CSÖKKENTÉSE PROMPT GAMMA AKTIVÁCIÓS ANALÍZISBEN DECREASING MATRIX EFFECT IN PGAA
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MÁTRIXHATÁS CSÖKKENTÉSE PROMPT GAMMA AKTIVÁCIÓS ANALÍZISBEN DECREASING MATRIX EFFECT IN PGAA Ember Péter Pál Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyar Tudományos
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenFolyékony mikrominták analízise kapacitívan csatolt mikroplazma felhasználásával
Folyékony mikrominták analízise kapacitívan csatolt mikroplazma felhasználásával DARVASI Jenő 1, FRENTIU Tiberiu 1, CADAR Sergiu 2, PONTA Michaela 1 1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki
RészletesebbenA diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása
A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása Diplomaterv céljai: 1 Sclieren résoptikai módszer numerikus szimulációk validálására való felhasználhatóságának vizsgálata 2 Lamináris előkevert
RészletesebbenPROMPT GAMMA AKTIVÁCIÓS ANALITIKAI GYAKORLAT
Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont PROMPT GAMMA AKTIVÁCIÓS ANALITIKAI GYAKORLAT Az ELTE vegyész- és mérnök-fizikus szakos hallgatói számára Szerzők: Szentmiklósi László Kasztovszky
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenDetektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához. Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center
Detektorfejlesztés a késő neutron kibocsájtás jelenségének szisztematikus vizsgálatához Kiss Gábor MTA Atomki és RIKEN Nishina Center A késő neutron kibocsájtás felfedezése R. B. Roberts, R. C. Meyer és
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 7. előadás NMR spektroszkópia Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék NMR, Nuclear Magnetic
RészletesebbenTESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenMit értünk a termikus neutronok fogalma alatt? Becsüljük meg a sebességüket 27 o C hőmérsékleten!
Országos Szilárd Leó fizikaverseny Elődöntő 04. Minden feladat helyes megoldása 5 pontot ér. A feladatokat tetszőleges sorrenen lehet megoldani. A megoldáshoz bármilyen segédeszköz használható. Rendelkezésre
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
Részletesebben