elektronikus szakmai folyóirat
|
|
- Rezső Fazekas
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2017. május III. évfolyam 5. szám Közpénz gazdálkodási tanácsadó elektronikus szakmai folyóirat Tartalom AKTUÁLIS n A belső kontrollrendszer változásai A HÓNAP TÉMÁJA n Saját termelésű készletek az önkormányzatoknál Az aktuális lapszám szerzői: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A weboldalról a laphoz kapcsolódó szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: április 25.
2 AKTUÁLIS A belső kontrollrendszer változásai Szerző: Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója A 187/2016. (VII. 13.) kormányrendelet tavaly elfogadásra került, és október 1-jétől összehangolta Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) kormányrendelet (Intr.) és A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (Bkr.) rendelkezéseit. Új fogalmak Integrált kockázatkezelési rendszer: olyan folyamatalapú kockázatkezelési rendszer, amely a szervezet minden tevékenységére kiterjed, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítja a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését. Szervezeti integritást sértő esemény: minden olyan esemény, amely a szervezetre vonatkozó szabályoktól, valamint a jogszabályi keretek között a költségvetési szerv vezetője és az irányító szerv által meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől eltér. A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében a szervezet minden szintjén érvényesülő megfelelő a) kontrollkörnyezet, b) integrált kockázatkezelési rendszer, c) kontrolltevékenységek, d) információs és kommunikációs rendszer, e) nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért. Elkészült három módszertani útmutató, amelyek alapvető célja, hogy a Bkr. és az Intr. hatálya alá tartozó szervek számára egyértelmű segítséget nyújtsanak a kormányrendeletekből adódó feladataik végrehajtásához. A belső kontrollrendszer öt elemének rövid jellemzése 1. Kontrollkörnyezet A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben világos a szervezeti struktúra, a folyamatok átláthatóak, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak, ismertek és elfogadottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, átlátható a humánerőforrás-kezelés, biztosított a szervezeti célok és értékek irányában való elkötelezettség fejlesztése és elősegítése. A költségvetési szerv vezetőjének feladatai és felelőssége a jogszabály alapján a következők: A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források átlátható, szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A költségvetési szerv vezetője rendszerezi a költségvetési szerv folyamatait, kijelöli a folyamatok működésében részt vevő szervezeti egységeket, valamint a folyamatért általános felelősséget viselő vezető beosztású személyt (a továbbiakban: folyamatgazdát). A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges, táblázatokkal vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. 2
3 A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét, valamint az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét. 2. Kockázatkezelési rendszer A költségvetési szerv vezetője köteles integrált kockázatkezelési rendszert működtetni. Fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében rejlő és szervezeti célokkal összefüggő kockázatokat, valamint meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját. A költségvetési szerv vezetőjének az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására szervezeti felelőst kell kijelölnie. 3. Kontrolltevékenység A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez, és erősítik a szervezet integritását. 4. Információs és kommunikációs rendszer A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. 5. Monitoring rendszer A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből állhat. A költségvetési szerv vezetője rendszerezi a költségvetési szerv folyamatait, kijelöli a folyamatok működésében részt vevő szervezeti egységeket, valamint a folyamatért általános felelősséget viselő vezető beosztású személyt (a továbbiakban: folyamatgazdát). A szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjének tartalma: a bejelentett kockázatok és események előzetes értékelésének módszertana, a bejelentés kivizsgálásához szükséges információk összegyűjtésének módja, az érintettek meghallgatásának eljárási szabályai, a vonatkozó dokumentumok átvizsgálásának szabályai, a szervezeti integritást sértő események elhárításához szükséges intézkedések, az alkalmazható jogkövetkezmények, a bejelentő szervezeten belüli védelmére, illetve elismerésére, valamint a vizsgálat eredményéről való tájékoztatására vonatkozó szabályok, a szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzésére kialakított eljárási szabályok. Az integrált kockázatkezelési rendszer magában foglalja a jogszabályban előírt kockázatkezelési kötelezettségeket, amelynek működtetése során figyelembe kell venni az ágazati útmutatókat is. A költségvetési szerv vezetője az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására szervezeti felelőst jelöl ki. Belső ellenőr szervezeti felelősnek nem jelölhető ki. Ha a költségvetési szerv integritás-tanácsadót foglalkoztat, akkor az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálásával kapcsolatos feladatokat az integritás-tanácsadó látja el. A folyamatgazdáknak együtt kell működniük az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására kijelölt szervezeti felelőssel. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a szervezeti célok elérését veszélyeztető kockázatok csökkentésére irányuló kontrollok kiépítését, különösen az alábbiak vonatkozásában: a döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), a döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, 3
4 a döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, valamint a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A belső kontrollrendszer kialakításáról és működtetéséről az éves költségvetési beszámoló részeként a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatot kell tennie a Bkr. mellékletében foglaltak szerint. A jogszabály módosítása alapján a nyilatkozat a következő: A) Alulírott..., a... költségvetési szerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az előírásoknak megfelelően... évben/időszakban az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam a belső kontrollrendszer kialakításáról, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséről, olyan szervezeti kultúra kialakításáról, amely biztosítja az elkötelezettséget a szervezeti célok és értékek iránt, valamint alkalmas az integritás érvényesítésének biztosítására, a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáról, az alapító okiratban megjelölt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról, a rendelkezésre álló előirányzatok célnak megfelelő felhasználásáról, a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról, az intézményi számviteli rendről, olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak, arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem. A vonatkozó jogszabályok belső kontrollrendszerre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint tettem eleget: Kontrollkörnyezet: Integrált kockázatkezelési rendszer: Kontrolltevékenységek: Információs és kommunikációs rendszer: Nyomon követési rendszer (monitoring): Kijelentem, hogy a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljes körűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket. Az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági vezetője eleget tett tárgyévben esedékes továbbkép zési kötelezettségének a belső kontrollok témakörében: igen/nem Kelt:... B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni: Kelt:... 4
5 A gyakorlati alkalmazás megvalósítását három megjelent útmutató segíti. Ezek a következők: I. Módszertani útmutató a kontrollkörnyezet és az integrált kockázatkezelési rendszer kialakításához II. Módszertani útmutató az integritási és korrupciós kockázatok felmérésének, valamint az intézkedési terv és az integritásjelentés elkészítésének támogatására III. Módszertani útmutató a szervezeti integritást sértő eseményekre vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására Az útmutatók elérhetősége itt található. Módszertani útmutató I. A belső kontrollrendszer mint folyamatrendszer a szervezet céljainak elérésében segíti a vezetést, annak kialakítása, működtetése és fejlesztése a költségvetési szerv vezetőjének a felelőssége. A belső kontrollrendszer elemei a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési rendszer, a kontrolltevékenységek, az információs és kom munikációs rendszer, valamint a nyomon követési (monitoring) rendszer, melynek folyamatos működtetése és fejlesztése a vezetés feladata. Új fogalmak bevezetése, egységesítése a szabályozás miatt. Szervezeti kultúra: szervezetben megjelenő értékek, attitűdök, szokások, vélekedések, hiedelmek összefüggő rendszere. Kontrollkörnyezet: ez adja meg az egész szervezet működésének a kereteit, fekteti le a szervezeti kultúra alapkövét. Az integrált kockázatkezelési rendszer és a folyamatgazdák Folyamatgazdák A folyamatgazda felelősségébe az tartozik, hogy a folyamatleírások és ellenőrzési nyomvonalak naprakészek és pontosak legyenek, illetve a folyamatot megfelelően ismerje ahhoz, hogy azonosítani tudja a bennük rejlő kockázatokat, és szükség esetén a kockázatok kezelésére javaslatot tegyen. Ha egy adott folyamatban több szervezeti egység is részt vesz, akkor a folyamatgazda az ő bevonásukkal készíti el a folyamatleírást, az ellenőrzési nyomvonalat, illetve azonosítja a kockázatokat, és tesz javaslatot a kezelésükre. A folyamatgazda a folyamat kialakításáért, dokumentálásáért és fejlesztéséért felel, ezt jelenti a folyamatért való általános felelősség, de nem veszi át a folyamatban résztvevőktől a felelősséget a folyamatban betöltött szerepük vonatkozásában. Belsőkontroll-koordinátor, belsőkontroll-felelős a belsőkontroll-koordinátor vagy belsőkontrollfelelős nem veszi át az egész belső kontroll rendszerének kialakításáért és működtetéséért való felelősséget, annak működtetésében vállal szerepet, az egyes szervezeti egységekben eltérő feladatkörrel és felhatalmazással rendelkezhet, ha az adott szervezet rendelkezik integritás tanácsadóval, akkor a feladatra őt kell kijelölni. Folyamatleírások, ellenőrzési nyomvonal A folyamatokban bekövetkezett változások miatt fontos a karbantartás: SZMSZ, Ügyrend, szervezeti ábra, folyamatleírás, ellenőrzési nyomvonal. Belső szabályzatok kialakítása, felelősségi és feladatkörök meghatározása A szervezet vezetésének kötelezettsége, hogy elkészítsék azokat az egymással és a jogszabályokkal is összhangban álló belső szabályzatokat, amelyek meghatározzák munkatársaik számára a szabályszerű, gazdagságos, eredményes és hatékony munkavégzés követelményeit. A Bkr. alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét, valamint az integrált kockázatkezelés eljárásrendjét. A szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendje a következőket tartalmazza: a bejelentett kockázatok és események előzetes értékelésének módszertanát, a bejelentés kivizsgálásához szükséges információk összegyűjtésének módját, az érintettek meghallgatásának eljárási szabá lyait, 5
6 a vonatkozó dokumentumok átvizsgálásának szabályait, a szervezeti integritást sértő események elhárításához szükséges intézkedéseket, az alkalmazható jogkövetkezményeket, a bejelentő szervezeten belüli védelmére, illetve elismerésére, valamint a vizsgálat eredményéről való tájékoztatására vonatkozó szabályokat és a szervezeti integritást sértő események bekövetkezésének megelőzésére kialakított eljárási szabályokat. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szervezetirányítási rendszert, belső szabályozást, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források átlátható, szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Kockázati tűréshatár megállapítása A kockázati tűréshatár (toleranciaszint) a kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, ami felett a szervezet legfelső vezetése mindenképpen válaszintézkedést kíván tenni a felmerülő kockázatokra. A kockázati tűréshatár meghatározását befolyásolják adott szervezeten belül: a szervezeti kultúra, az erőforrások rendelkezésre állása, a technikai lehetőségek. A kockázati tűréshatár többféle lehet a gyakorlatban: szervezeti szintű kockázati tűréshatár, delegált kockázati tűréshatár, projekt kockázati tűréshatár. A folyamatazonosítás módszertana A költségvetési szervek folyamatait pontosan meghatározott funkcióval, céllal és eredményelvárással rendelkező, egymáshoz is kapcsolódó folyamatok rendszereként kell felfogni, modellezni, leírni és irányítani. A folyamat lépései: 1. a szervezeti stratégia és célrendszer ismeretében össze kell állítani a szervezeti tevékenységek halmazából azok célja és funkciója alapján meghatározható folyamatok listáját; 2. a szervezeti funkciókat alá kell bontani a főfolyamatokkal és részfolyamatokkal, összekapcsolva a szervezeti célokkal (folyamattérkép); 3. kulcsfolyamatok azonosítása tehát azon folyamatoké, amelyek eredményessége jelentősen befolyásolja a szervezeti célok elérését; 4. a folyamatban résztvevő szervezeti egységek beazonosítása, a folyamatok alapos tanulmányozása alapján a folyamatgazdák kijelölése; 5. részletes folyamatleírások és ellenőrzési nyomvonalak elkészítése. A folyamatleírás tartalma a főfolyamat megnevezése; a főfolyamat célja, inputjai és elvárt outputjai; a főfolyamatnak és a részfolyamatoknak a szervezeti célkitűzésekkel való kapcsolata; a folyamatgazda megnevezése; a folyamatban résztvevő szervezeti egységek; a folyamatot szabályozó jogszabályok és belső szabályzatok; a folyamatot támogató informatikai rendszerek; a főfolyamathoz tartozó részfolyamatok; a részfolyamatok lépései és kapcsolódási pontjai folyamatábrával szemléltetett módon. Ellenőrzési nyomvonal Az ellenőrzési nyomvonalak kidolgozásában résztvevőknek ismerniük és érteniük kell: a folyamatok célját; saját feladataikat és azok kapcsolódási pontjait mások tevékenységéhez; saját és mások munkájával kapcsolatos ellenőrzési kötelezettségüket és annak értelmét, hasznosságát; felelősségük jellegét, tartalmát, mértékét és határait; a velük együttműködési kapcsolatban álló munkatársak feladatait, ellenőrzési kötelezettségét és felelősségét. Integrált kockázatkezelési rendszer A Bkr. a költségvetési szerv vezetőjének feladatává teszi az integrált kockázatkezelési rendszer kialakítását és működtetését. 6
7 A költségvetési szerv vezetőjének úgy kell kialakítania a kockázatkezelés gyakorlatát, hogy az alapvetően a kockázatok által közvetlenül érintett vezetők és beosztottak által közösen felülvizsgált tapasztalataira épüljön. A kockázatkezelés egy állandóan változó folyamat, mivel a kockázatok megjelenési formája, tartalma, hatása is állandó változáson, módosuláson megy keresztül. A vezetésnek gondoskodnia kell egy olyan nyilvántartási rendszer kialakításáról, amely alkalmas a kockázatok változásainak, a kezelés során tett intézkedések következményeinek folyamatos nyomon követésére, továbbá a kockázatkezelési tevékenységek tervezésére, rangsorolására, ütemezésére. Az Integrált Kockázatkezelési Szabályzat/Eljárásrend tartalmazza: a kockázatkezelés folyamatában résztvevők a költségvetési szerve vezetőjének, a kockázatkezelési bizottság/munkacsoportnak és a szervezet más munkatársainak feladatait és hatáskörét; a kockázatkezelési bizottság/munkacsoport tagjainak felsorolását; az integrált kockázatkezelési folyamat egyes lépéseit, az egyes lépések belső ütemezését és felelőseit (kockázatok értékelése legkésőbb az adott év szeptember 30-ig, az integrált kockázatkezelési intézkedési terv adott év október 31-ig elkészüljön); a szervezetre adaptált kockázatelemzési módszertant (a kockázatkezelés folyamatának sajátosságából adódik, hogy az alkalmazott értékelési kritériumok évente változhatnak és függnek az azonosított kockázatoktól így ezek kialakításának csak a szempontjait kell meghatározni); a kockázatkezelési folyamatban alkalmazott mintadokumentumokat. Módszertani útmutató II. Kötelezően elkészítendő 1. az államigazgatási szerv működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérése, 2. az ezeknek a felmért kockázatoknak a kezelésére készített intézkedési terv, 3. az intézkedési terv végrehajtását és eredményeit összefoglaló integritásjelentés. Feladatok és határidők Tárgyévet megelőző december 31-ig: az integritási és korrupciós kockázatok felmérése [Intr. 3. (1) bekezdés]; az intézkedési terv elkészítése [Intr. 3. (1) bekezdés]; tárgyév január 15-ig: az intézményi munkaterv megküldése az államigazgatási szervet irányító vagy felügyelő miniszternek [Stratr. 32. (1) bekezdés a) pont]; tárgyév február 15-ig: a szervet irányító vagy felügyelő miniszter elfogadja az intézményi munkatervet [Stratr. 32. (1) bekezdés b) pont]; a miniszter elfogadását követően az intézményi munkaterv megismertetése a szerv munkatársaival [Stratr. 32. (1) bekezdés c) pont]; tárgyév február 28-ig: vezetői nyilatkozat a belső kontrollrendszer működéséről [Bkr. 11. (2) bekezdés, Áhsz. 32. (1) bekezdés]; tárgyév március 15-ig: az NVSZ közzéteszi az államigazgatási szervek integritásjelentéseit [NVSZ Statútum 13/A. cd) alpont]; tárgyévet követő év február 15-ig: integritásjelentés megküldése a belügyminiszternek és a Miniszterelnökséget vezető miniszternek [Intr. 3. (2) bekezdés]. Az integritásfejlesztési ciklus dokumentumai és az azokkal lényeges kapcsolatban álló dokumentumok a következőek: 1. az integrált kockázatelemzési folyamat során készült integrált kockázati leltár, 2. az integrált kockázatelemzési folyamat során készült integrált kockázatkezelési intézkedési terv, 3. az integritási és korrupciós kockázatok felmérése, 4. az integritási és korrupciós kockázatok kezelését szolgáló intézkedési terv, 5. az integritásjelentés, 6. az intézményi munkaterv, 7. a vezetői nyilatkozat a belső kontrollrendszerről. 7
8 Az Infotv pontja alapján a fent felsorolt valamennyi dokumentum közérdekű adatnak minősül. Módszertani útmutató III. Panasz: Olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más így különösen bírósági, közigazgatási eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat. [Az európai támogatás esetében a 272/2014 (XI. 05.) kormányrendelet szerinti kifogás a megfelelője, erre azonban külön eljárásrend vonatkozik.] Közérdekű bejelentés: Olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. Integritás: Az államigazgatási szerv szabályszerű, a hivatali szervezet vezetője és az irányító szerv által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működése. Szabálytalanság: Az Áht. és a Bkr. korábbi szövegének rendelkezései szerint a szabálytalanságok kezelésére a hivatali szervnél szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrendet kell kialakítani. Az eljárásrend általános célja, hogy a különböző jogszabályokban, a szervezet belső szabályzataiban meghatározott előírások megsértése esetén a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések meghozatala és végrehajtása egységes elvek, előírások alapján történjen, valamint megelőzze a szabálytalanság kialakulását. Szabálysértés: A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és a törvény által büntetni rendelt. Az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. EU támogatáshoz kapcsolódóan szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontjában foglaltak, az EMVA forrás esetén a KAP rendelet 2. cikk (1) bekezdés g) pontjában foglaltak, továbbá nemzeti jogszabály, a támogatási szerződés, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdésében meghatározott finanszírozási megállapodás vagy a végső kedvezményezett és a pénzügyi közvetítő között kötött szerződés, illetve a végső kedvezményezett javára kiadott kezességvállalási nyilatkozat alapján a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, EU támogatáshoz kapcsolódó csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint Az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) 7 bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti fogalom, valamint a a továbbiakban: Btk a szerinti költségvetési csalás. Bűncselekmény: A bűncselekmény a hatályos büntető törvénykönyv szerint az a szándékos, vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Szándékosság: Olyan magatartás, melynek következményeit tanúsítója kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Egyenes szándék (dolus directus) az, amelyet a magatartás következményeinek kívánása jellemez. Eshetőleges szándék (dolus eventualis) az, amelyet a magatartás következményeibe való belenyugvás jellemez. Gondatlanság: Olyan magatartás, melynek lehetséges következményeit tanúsítója előre látja, 8
9 de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy a következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Tudatos gondatlanság (luxuria): Az elkövető előre látja magatartása következményeinek a lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Hanyag gondatlanság (negligentia): Az elkövető nem látja előre magatartása lehetséges következményeit, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést. Etikai vétség: Valamely etikai kódex például a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe vagy a Magyar Rendvédelmi Kar Hivatásetikai Kódexe által szankcionált cselekmény. Fegyelmi vétség: A fegyelmi vétség a foglalkoztatási jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése. A magatartást akkor kell vétkesnek tekinteni, ha a munkavállaló nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A vétkességnek két fajtáját ismerjük: a szándékos és a gondatlan kötelezettségszegést. A HÓNAP TÉMÁJA Saját termelésű készletek az önkormányzatoknál Szerző: Kovácsné Horváth Mónika, okl. adószakértő, költségvetési belső ellenőr A készletek és azon belül a saját termelésű készletek fogalmát A számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) határozza meg. A 28. (2) bekezdés b pontja szerint készleteknek nevezzük a tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközöket, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás, valamely fázisában vannak (ilyenek a befejezetlen termelés, illetve a félkész termékek), vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (ezek a késztermékek). A saját termelésű készletek közé tartoznak a befejezetlen termelés, a félkész termékek és a késztermékek is. A Start-munkaprogram növénytermesztési programjában résztvevő államháztartás szervezetei által, a program keretén belül előállított terményeket a saját termelésű készletek között kell nyilvántartaniuk [Sztv. 3. (6) bekezdés 6. pontja]. Az önkormányzatok a saját előállítású készletekről részletező nyilvántartást kötelesek vezetni menynyiségben és értékben (a kettős könyvvitelen kívül), azaz a termények nyilvántartását a főkönyvön kívül, az analitikában is nyilván kell tartani. A főkönyvben csak értékbeli nyilvántartás van, azonban az analitikában mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani a terményeket. A készletek nyilvántartását a 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet szabályozza. A nyilvántartás tartalmazza legalább: a készletek azonosításához szükséges adatokat, a készletek mennyiségi egységét, egységárát, minőségi jellemzőit, a bizonylattal alátámasztott készletmozgások megnevezését, dátumát, mennyiségét, értékét, az azokat alátámasztó bizonylat azonosításához szükséges adatokat, a befejezetlen termelés, félkész termékek esetén azok fellelési helyét, készültségi fokát, a mérlegkészítéskor megállapított értékét és a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket. A számviteli politika keretében kell szabályozni a megtermelt termények értékelési szabályait, leltározási és leltárkészítési szabályait, valamint értékesítésük tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatban önköltségük kiszámításának módját. A termények esetében, függetlenül attól, hogy saját felhasználás vagy értékesítés céljára termesztik őket, az önköltséget az önköltség-számítási rend szerint kell megállapítani. Az önköltségszámítási rendre vonatkozó belső szabályzatnak minimálisan tartalmaznia kell az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, valamint az adatok főkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát. Az Sztv. által meghatározott saját készletek körébe a késztermékeken kívül a befejezetlen termelés 9
10 is beletartozik. A terményekre, mint saját előállí tású készletekre is értelmezhető a befejezetlen termelés fogalma, értékelésükre és nyilvántartásukra hasonló előírások vonatkoznak, mint a kész terményekre. A befejezetlen termelést a mérlegben előállítási költségen kell értékelni, a mérlegértékét egy időpontban, általában az év végén kell megállapítani a mérleg készítéséhez. A közmunkaprogram keretében előállított és értékesítésre szánt termények elszámolása is saját termelésű készletnek minősülnek. Az Áhsz. 14. sz. melléklet X. pontja szerint a készleteket mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani. A saját termelésű készletek könyvviteli elszámolása Felmerült költségek elszámolása Pénzügyi számvitel szerint T 51,56 - K 1-4 Funkcionális osztályozás szerint T K 591 A készletként történő aktiválás tényleges vagy norma szerinti előállítási értéken történik. Pénzügyi számvitel: állományba vétel készletként T 232, K 571 funkcionális osztályozás szerint T K 6-7 Év végén befejezetlen termelés nyilvántartásba vétele pénzügyi számvitel szerint: befejezetlen közvetlen költség aktiválása T K 571 funkcionális osztályozás szerint T K 6-7 A fenti könyvelési lépésekhez a költségvetési számvitelben nem keletkezik könyvelés. A termények értékesítésekor a bevételi előirányzatokat az általános szabályok szerint kell elszámolni a költségvetési számvitelben. Az értékesítés bevételét is az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelben. A készletet ki kell vezetni a pénzügyi számvitelben: T K 232, A saját intézménynek nem értékesíthető haszonnal a termény, mert a termelést államháztartási támogatásból finanszírozzák. Államháztartási támogatás nem használható fel vállalkozási tevékenységre. A saját intézménynek önköltségi áron kell adni a terményeket, az árat önköltségszámítással kell alátámasztani. Ebből következik, hogy a közmunkaprogram keretében végzett mezőgazdasági termelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Előfordul olyan eset, amikor a közfoglalkoztatottnak terményt juttatnak. Szja tv. 1. számú mellékletének pontja adómentességet biztosít a közfoglalkoztatási rendszerben a közfoglalkoztatottnak juttatott, a külön törvényben meghatározott természetbeni ellátások tekintetében. Ebbe a körbe azonban csak a Közfoglalkoztatási tv ának (1) bekezdésében foglalt természetbeni ellátások tartoznak, a közfoglalkoztatott részére adott terményjuttatás viszont nem. A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Közfoglalkoztatási tv. 4. -a alapján a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni. Ha az önkormányzat mint munkáltató a közfoglalkoztatottnak terményt juttat, akkor az az Szja tv ának (1a) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül, de csak akkor, ha a munkáltató azt belső szabályzat alapján adja több munkavállalónak, azaz minden dolgozónak tudomása van róla, és azonos feltételekkel adják. A dolgozók részére ez a juttatás a közfoglalkoztatotti béren felül juttatható. Amennyiben a termény nem értékesíthető, úgy önköltségi áron az értékvesztéssel csökkentett, ismert piaci áron értékesíthető külsősök felé a termény, és ezen az áron kell átadni a konyhának is. A költségnyilvántartás és az önköltségszámítás alapja a költségek elemzésének, a költségekkel való gazdálkodásnak. Az önköltség alakulásának vizsgálatát, illetve az Önköltség-számítási szabályzat elkészítését A számvitelről szóló évi C. törvény 14. (5) bekezdése kötelezővé teszi bizonyos vállalkozási nagyságrenden túl. A szervezeti nagyságrendet a Szt. 9. (1), (2) bekezdései írják elő. Az önköltség a termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségének (egy db, liter, kg, tonna, m 2, m 3, óra stb.) előállítására fordított eszközök pénzben kifejezett összege. 10
11 Az önköltségszámítás olyan műszaki gazdasági tevékenység, amellyel a termelési folyamat megkezdése előtt, a termelés folyamata alatt, a termelési folyamat befejezése után megállapítható a termék, vagy a szolgáltatás várható (tervezett), illetve tényleges önköltsége. Tehát az önköltségszámítás a termék vagy a szolgáltatás tervezett és tényleges önköltségének meghatározása. Az Önköltség-számítási szabályzatban az alábbiakat javaslom szabályozni: az önköltségszámítás tárgyát (a kalkulációs egység kijelölését), a kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalmát, az önköltségszámítás módszerét, ehhez kapcsolódóan a költséghelyek csoportosítását, a költséghelyeken felmerült költségek elszámolásának menetét, felosztásának módszerét, a költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét, az önköltségszámítás készítésének időpontját vagy időpontjait, a kalkulációs időszakot, az önköltségszámítás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módját, az önköltség-számítási adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek munkakörének megjelölését. Az önköltség-számítási szabályzatban a növénytermelés jellemzőinek megfelelő kalkulációs sémát kell kialakítani. A mezőgazdasági termények, termékek, állati termékek ajánlott, összevont (általános) kalkulációs sémája a következő: 1. Közvetlen anyagköltség 2. Igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások értéke 3. Közvetlen bérköltség 4. Személyi jellegű egyéb kifizetések 5. Bérjárulékok 6. Értékcsökkenési leírás 7. Egyéb közvetlen költségek a. fenntartó üzemek költségei b. segédüzemi költségek c. főágazati általános költségek d. különféle egyéb költségek 8. Le: növénytermelés káreseményei miatt elszámolt összeg 9. Összes közvetlen költség ( ) 10. Le: Melléktermék értéke 11. Főtermék közvetlen költsége (9-10) 12. Szervezeti (gazdasági) általános költségek Főtermék teljes költsége (11+12) A növénytermelés és kertészet előállítási közvetlen költségein belül elkülönítetten kell kimutatni: a folyó évi növénytermelés és a kertészet költségeit, a következő év(ek) növénytermelésének költségeit, az ültetvénytelepítés és ápolás költségeit. A folyó évi termelés és kertészet költségei között azokat a költségeket kell kimutatni, amelyek a tárgyévben betakarított termények, termékek előállításával összefüggésben merültek fel. Folyó évi növénytermelés és kertészeti tevékenység költségének minősül: a mezei leltár nyitóértékéből a tárgyévet terhelő rész, a tárgyévben felmerült költségek a terménnyel, termékkel kapcsolatos utolsó munkaműveletig bezárólag, a tárgyévet terhelő, de csak a következő évben felmerülő költségek (passzív időbeli elhatárolás). A folyó évi növénytermelés és kertészet költségei a tárgyévben betakarításra kerülő termény, termék összes költségét tartalmazzák, függetlenül attól, hogy azok melyik évben merültek fel. Egy adott terményre, termékre vonatkozóan az elszámolt költségek magukban foglalják az előállítással kapcsolatos első munkaművelettől (például talaj-előkészítés, ásás, szántás) a végleges tároló helyre (közvetlen értékesítés esetén az átvevőhelyre) történő beszállításig az összes felmerült közvetlen költségnek minősülő költséget. A befejezetlen növénytermelés költségeit mezei leltárral kell megállapítani. A mezei leltár azokat a ráfordításokat jelenti, amelyek a következő év vagy évek növénytermelése érdekében merülnek fel. Ezeket a ráfordításokat év végén készletre kell venni, és mint befejezetlen termelést a 231-re. A Befejezetlen termelés számlán belül a Mezei leltár alábontott 11
12 számlán kell nyilvántartani a folyó évi és a következő évi növénytermelési költségek elhatárolása és az egyes befejezetlen termékek, termények közvetlen költségeinek pontos megállapítása érdekében. Befejezetlen növénytermelés költségeként kell elszámolni azokat a költségeket, amelyek a következő év növénytermelési és kertészeti termékek, termények előállítása érdekében merültek fel, és teljes egészében felosztásra kerülnek a következő évben, illetve azokat, amelyek több évre hatnak, és az érintett évek között kerülnek felosztásra. A befejezetlen növénytermelés költségei között célszerű továbbá elszámolni az istállótrágya szállítási és kezelési költségeit is, amennyiben ezeknek a költségeknek az elkülönítése lehetséges. Ide tartoznak az elszámolás évében termelt növények azon munkáinak költségei, amelyek elvégzése a következő év hozamait szolgálja (kukoricaszár beszántása; gyümölcsösökben, szőlőben végzett betakarítás utáni talajmunkák, őszi metszés, ápolás költségei, őszi műtrágyázás költségei; melegágyak következő évre történő előkészítésének költségei; a szabadföldi zöldségtermelés érdekében végzett őszi talajmunkák költségei stb.), valamint a hajtatóházakban megkezdett termelés költségei. A mezei leltár folyó évi növénytermelés terhére történő elszámolása évnyitást követő rendező tételként történik. Az elszámolás évét követő évben folytatódó munkák aktivált költségeit vissza kell vezetni. A növénytermesztés hozamainak elszámolása fő-, illetve melléktermékek szerint történik. Gabonafélék esetében pl. főtermék a szem, melléktermék az ocsú, szalma, szár, csutka. Minden megtermelt és készletre vehető terményről, termékről bizonylatot kell kiállítani. A termőre fordulásig felmerült költségeket évente aktivált saját teljesítményként kell elszámolni az 572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke számlán. Tenyészállatok esetében kétféle nyilvántartásról beszélhetünk: az állatok kezelési, gondozási helyén vezetett nyilvántartásokról, valamint az állatok analitikus nyilvántartásáról. A tenyészállatok kezelési, gondozási helyén történő nyilvántartás céljára megfelel az Állatnyilvántartási könyv, amely az állatok darabszámát mutatja naprakészen. Ennek a nyilvántartásnak alapvető célja az, hogy az állatgondozókat el tudjuk számoltatni a mindenkori állatállományról. A gyakorlatban, sok esetben az Állatnyilvántartási könyv helyett saját szerkesztésű nyilvántartást, illetve az analitikus állat nyilvántartási lapokat alkalmazzák. Olyan egyedi nyilvántartást kell kialakítani, amely állategyedenként tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek általában a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartási lapján megtalálhatók. Csoportos nyilvántartás vezetését csak az úgynevezett kisállatok körébe tartozó állatok például baromfifélék esetében érdemes készíteni. Általános forgalmi adózás szempontjából a következőket kell figyelembe venni: abban az esetben, ha az értékesítés üzletben történik, akkor szükséges pénztárgép. Ha a terményeket piacon értékesítik magánszemélyeknek, akik azt készpénzzel kiegyenlítik, akkor adható kézi nyugta. Ha az értékesítés adóalanyoknak történik, akkor számlát vagy készpénzes fizetés esetén egyszerűsített számlát kell kiállítani az értékesítésről. Áfajogilag, ha a megtermelt növényeket értékesítik, akkor a termelési költségek áfája levonásba helyezhető, az értékesítés áfáját pedig fizetendő áfaként kell bevallani. A növénytermesztés miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján FELIR azonosítót kell igényelniük, és teljesíteni kell a évi XLVI. törvényben foglalt bevallási kötelezettséget. Közpénz-gazdálkodási tanácsadó III. évfolyam, ötödik szám, május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: György Orsolya HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés és grafika: B-TEX 2000 Bt. 12
Neszmély Község Polgármesteri Hivatala
Neszmély Község Polgármesteri Hivatala F O L Y A M A T B A É P Í T E T T, E L Ő Z E T E S, U T Ó L A G O S É S V E Z E T Ő I E L L E N Ő R Z É S ( F E U V E ) S Z A B Á L Y Z A T A 2011. december 20. Elfogadásra
RészletesebbenGAZDÁLKODÁSI KÉZIKÖNYVEK KÖLTSÉGVETÉSI BELSŐ KONTROLLRENDSZER
GAZDÁLKODÁSI KÉZIKÖNYVEK KÖLTSÉGVETÉSI BELSŐ KONTROLLRENDSZER Budapest, 2018 Szerző: Fazekas Lászlóné Sorozatszerkesztő: Vágvölgyi Júlia ISBN 978-963-638-544-6 ISSN 2416-2310 (Tanácsadói könyvek) ISSN
RészletesebbenKontrollkörnyezet, szabályzatok
Kontrollkörnyezet, szabályzatok 1. melléklet a /2018.( ) RNÖ számú határozathoz A Hivatal rendelkezik Számviteli Politikával, amely 2017. január 01-től hatályos. A szabályzat hatálya kiterjed az Önkormányzatra
RészletesebbenAZ ÁLLAMHÁZTARTÁS SZÁMVITELÉNEK ÉS KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS SZÁMVITELÉNEK ÉS KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA XXV. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA III. Költségvetési szekció Visegrád, 2017. szeptember 7. Dr. Printz János
RészletesebbenA Kar FEUVE rendszere
4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti
RészletesebbenMagyar joganyagok - 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet - az államigazgatási szervek in 2. oldal (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti feladatok teljesítésén
Magyar joganyagok - 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet - az államigazgatási szervek in 1. oldal 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők
RészletesebbenINTÉZKEDÉSI TERV Csobánkai Polgármesteri Hivatal Magyar Államkincstár általi szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzéséről készült javaslataira
INTÉZKEDÉSI TERV Csobánkai Polgármesteri Hivatal Magyar Államkincstár általi szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzéséről készült javaslataira Sorszám MÁK javaslat hiv. MÁK jelentésben foglalt javaslat Elvégzendő
RészletesebbenTartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Szabályzatkészítési kötelezettség... 3 1.2. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere... 3 1.3.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Szabályzatkészítési kötelezettség... 3 1.2. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere... 3 1.3. A szabályzat hatálya... 4 2. Folyamatba épített, előzetes és
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s
EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT, HIDEGKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA, TÓTVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐJE Szám: EPL/57/5/2014. E l ő t e
RészletesebbenNYILATKOZAT. Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT Budapest, István út , Fax.:
Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT 1041 Budapest, István út 14. 231-3197, Fax.: 231-3199 tahonr@ujpest.hu JEGYZŐJE www.tuv.com ID 9105075801 Management System ISO 9001:2008 valid until: 2016.06.26.
RészletesebbenBelső kontrollrendszer kialakítása,
Belső kontrollrendszer kialakítása, működése és főbb ismérvei Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2016. december 1 Államháztartási kontrollok rendszere Külső ellenőrzés (ÁSZ) 2011. évi LXVI. törvény
Részletesebben8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét
RészletesebbenTolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja
Egyszerű többség Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. december 2-i ülése 8. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzat 2017. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására Előadó:
RészletesebbenÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Bazsi Község Önkormányzatánál 2011. évben lefolytatott belső ellenőrzések tapasztalatairól A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.)
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzési nyomvonala
SZMSZ 6. sz. melléklete (Nyt.sz.: 1/6/2009.) Nyugat-dunántuli Regionális Államigazgatási Hivatal A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal ellenőrzési nyomvonala Az államháztartás működési
RészletesebbenFolyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE
Folyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE Kerekegyháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban
RészletesebbenIII. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat
RészletesebbenGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT FEUVE SZABÁLYZAT SOPRON 2013 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. Ellenőrzési nyomvonal... 3 III. A kockázatkezelés rendszerének kialakítása... 4 IV.
RészletesebbenINTÉZKEDÉSI TERV Csobánka Község Önkormányzata Magyar Államkincstár általi szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzéséről készült javaslataira
INTÉZKEDÉSI TERV Csobánka Község Önkormányzata Magyar Államkincstár általi szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzéséről készült javaslataira Sorszám MÁK javaslat hiv. MÁK jelentésben foglalt javaslat Elvégzendő
RészletesebbenMÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztéséhez
BELÜGYMINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztéséhez A Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő
RészletesebbenÜgyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA
Ügyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA A Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal, mint az Ávr. 10. alapján kijelölt költségvetési szerv szabályzatának hatálya
RészletesebbenSzentgotthárd Város Önkormányzatának. 10/2019.(IV.26.) önkormányzati rendelete. Szentgotthárd Város Önkormányzatának évi zárszámadásáról
Szentgotthárd Város Önkormányzatának 10/2019.(IV.26.) önkormányzati rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzatának 2018. évi zárszámadásáról Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az
RészletesebbenA költségvetési szervek belső kontrollrendszere
A költségvetési szervek belső kontrollrendszere Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai alapján Magyar Könyvvizsgálói Kamara XXIV. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád Salamon Ildikó felügyeleti
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató
RészletesebbenVII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok
VII. Fejezet Könyvviteli zárlat Az Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő,
RészletesebbenELLENŐRZÉSI JELENTÉS
Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Szeghalom, Szabadság tér 4-8. sz. Ügyszám: 16-19/2009/1. ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Az ellenőrzésre a Társulás 2009. évi ellenőrzési munkaterve alapján került sor. Az ellenőrzés
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
SZMSZ 7. sz. melléklete DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal)
RészletesebbenFővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Vámosmikola, Ipolysági út 9-11.
Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona 2635 Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS 2015. 1. oldal, összesen: 10 Az intézmény neve, címe: Az intézmény vezetője: Belső ellenőri álláshellyel
RészletesebbenJászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve
Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás
RészletesebbenCsabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása
1. függelék Csabdi Község Önkormányzat és költségvetési szerveinél 2015. évben lefolytatott ellenőrzések bemutatása Tárgy Cél Módszer Megállapítás / Intézkedési terv készítésére köteles javaslat annak
RészletesebbenBodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv
Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv
RészletesebbenA MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE
3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló
RészletesebbenA Kormány /... (..) Korm. rendelete. a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről. 1. A rendelet hatálya
A Kormány /... (..) Korm. rendelete a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
RészletesebbenJavaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére
Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének
RészletesebbenHALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE
HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
RészletesebbenÉves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről
Önkormányzatának Belső ellenőre 4465 Rakamaz, Kossuth út 68. Száma:../2014. Éves összefoglaló i jelentés, Önkormányzatának 2013. évi belső i tevékenységéről A jelentésben használt jogszabályi hivatkozások:
RészletesebbenÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS
Iktatószám: 45/2017 ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS MEDGYESEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2017. ÉVI ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenőrzési terv A belső ellenőrzést a Dél-Békési
RészletesebbenA folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata Tartalom Bevezetés I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok II. A
RészletesebbenAZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az Ámr. rendelkezése szerint az ellenőrzési nyomvonal A Polgármesteri Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint ellenőrzési
RészletesebbenPÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE
PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.
ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása
RészletesebbenKANCELLÁR EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KANCELLÁR 4/2016. (II. 1.) számú kancellári utasítás az Eötvös Loránd Tudományegyetem belső kontrollrendszerével kapcsolatos vezetői nyilatkozatról Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL SOPRON 2013 A szabályzat célja, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) működési folyamatainak táblázatba foglalt leírását a költségvetési
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013.
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE Elfogadva: 2011. március 22. Módosítva: 2013. január 22., hatályba lép: 2013. január 24-én A Belső Ellenőrzési Iroda ügyrendjét (a továbbiakban:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Marcali Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 26 -i ülésére
Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 8700. Marcali, Rákóczi u. 11. Telefon: 85/501-004. Pf.: 5. Ügyiratszám: 1.576/2015. 19. számú előterjesztés E L Ő T E R J E S Z T É S Marcali Városi Önkormányzat
Részletesebben2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés
Iktatószám: Készült 2 eredeti példányban 2014. évi.. Készítette: Illyésné Nagy Terézia Jóváhagyta: Márkus Erika belső ellenőr jegyző 1 TARTALOMJEGYZÉK: Vezetői összefoglaló 3 I. A belső ellenőrzés által
RészletesebbenA költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai
A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai Belső Ellenőrök Társasága 2015. 09. 24 Dr. Csáki Ilona Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 Költségvetési gazdálkodás Államháztartás
RészletesebbenA főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata
VI. Fejezet A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet) több helyen is hivatkozik
RészletesebbenAz intézmény FEUVE szabályzata. Általános rész
Az intézmény FEUVE szabályzata Jelen szabályzat elkészítésénél az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe: 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 2006. évi LXV. törvény az államháztartásról
RészletesebbenKöltségvetési ellenőrzés Tét Város Önkormányzata
5. sz. melléklet a 22/2005. (XII. 28.) Tét Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelethez. Költségvetési ellenőrzés Tét Város Önkormányzata Hatályos: 2005. december 28-tól.
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső
RészletesebbenSZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként
RészletesebbenÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/
ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 15-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a 2016. évi belső ellenőrzési terv jóváhagyására ELŐTERJESZTŐ
RészletesebbenSZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda (továbbiakban: Társulási Iroda) szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét
RészletesebbenKönyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása
VII. Fejezet Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása 1. A könyvviteli zárási feladatok A Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén
RészletesebbenX. előadás. Az államháztartási belső kontrollrendszer
X. előadás Az államháztartási belső kontrollrendszer A felelős szervezetirányítás Közpénzek felhasználása ellenőrzésének fő szempontjai pénzügyi és számviteli kimutatások megbízhatósága közpénzek hatályos
RészletesebbenKözfoglalkoztatás 2015
Gazdálkodási kézikönyvek Közfoglalkoztatás 2015 Jogi, munkajogi háttér és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adózási, számviteli kérdések Budapest, 2015 Szerzők: Dr. Böszörményi Judit (I. fejezet) Buránszkiné
RészletesebbenKITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. az alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését (Ávr. 5. (1) bek. h) pont)?
értelmezhető (/X) 1. KONTROLLKÖRNYEZET (Áht. 9. 69. (1) bekezdés, Ávr. 5-13., Bkr. 3. a) pontja, 5., 6. ) 2. Szervezet szabályozottság (Bkr. 6. (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés) Rendelkezik-e a költségvetési
RészletesebbenRudabánya Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA
Rudabánya Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA I. Bevezetés Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht),
RészletesebbenKivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből
Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.
RészletesebbenKözzététel a helyénvalósági kritériumokról
Közzététel a helyénvalósági kritériumokról a V0846 ellenőrzés-azonosító számú, EL-0999-001/2018. iktatószámú, Az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek értékelése című ellenőrzési programhoz
RészletesebbenÖsszevont Ellenőrzési munkaterve
Dorog Város Önkormányzat Dorog Város Önkormányzat Összevont Ellenőrzési munkaterve 2018. évre Dorog, 2017. november 20. Jóváhagyta:. Kecskésné Patos Szilvia jegyző 1 Tartalomjegyzék 1. Az éves ellenőrzési
RészletesebbenKISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó E L Ő T E R J E S Z T É S Képviselő-testület 2016. december
Részletesebben370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
OptiJUS Opten Kft. I 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 2017.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék
RészletesebbenAlmáskert Napköziotthonos Óvoda
Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
RészletesebbenA Makói Kistérségi Többcélú Társulása
Iktatószám: 1/1212-1/2015/I Makói Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanács 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel: 62/511-800, Fax: 62/511-801 Tárgy: Belső ellenőrzés tervezése, 2016. évi belső ellenőrzési
RészletesebbenINTÉZKEDÉSI TERV. 1. A belső kontrollrendszer szabályszerű kialakítása és működtetése érdekében intézkedjen:
INTÉZKEDÉSI TERV Az Állami Számvevőszéknek a "Megyei hatókörű városi múzeumok ellenőrzése - Göcseji Múzeum" című ellenőrzéséről készült jelentésben a múzeum igazgatójának megfogalmazott javaslatok végrehajtására
RészletesebbenELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 13-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a 2017. évi belső i terv jóváhagyására ELŐTERJESZTŐ NEVE:
RészletesebbenBelső kontroll szabályzat
TESTNEVELÉSI EGYETEM Belső kontroll szabályzat Integrált kockázatkezelési rendszer Ellenőrzési nyomvonal kialakítása Szervezeti integritást sértő események kezelése A Szenátus elfogadta a 45/2019. (VI.
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
RészletesebbenÁllamháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01
Államháztartási mérlegképes könyvelő Azonosítószám: 54 344 02 0001 54 01 2153-06 Számviteli, elemzési, ellenőrzési ismeretek alkalmazása az államháztartásban Az államháztartás szervezetei beszámolási és
Részletesebben4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS évi belső ellenőrzési terv
4. Napirend 2019. évi belső ellenőrzési terv 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS 2019. évi belső ellenőrzési terv Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
RészletesebbenCsabdi Község Önkormányzat éves ellenőrzési jelentése. Vezetői összefoglaló
Csabdi Község Önkormányzat 2015. éves ellenőrzési jelentése Vezetői összefoglaló Csabdi Község Önkormányzatnál az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenKockázatok a költségvetési szervek gazdálkodási és számviteli elszámolásaiban
SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. Kockázatok a költségvetési szervek gazdálkodási és számviteli elszámolásaiban Mit érdemes a belső ellenőrzésnek vizsgálnia 2016. október 17. " A törvényt
RészletesebbenKunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában
Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre
Részletesebben6/2016. (I. 1.) sz. Dékáni Utasítás az Építőmérnöki Kar Belső Kontroll Szabályzatáról. Általános rendelkezések 1. A szabályzat hatálya
6/2016. (I. 1.) sz. Dékáni Utasítás az Építőmérnöki Kar Belső Kontroll Szabályzatáról Az Építőmérnöki Kar (továbbiakban: Kar) belső kontrollrendszerének kialakítása, fejlesztése és működtetése érdekében:
RészletesebbenNyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE
Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Szervezeti és működési szabályzat 32. sz. melléklete Elfogadva: 2005. május 10., hatályba lép: 2005. május 18-án Utolsó módosítás: 2016.
RészletesebbenCsobánka Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal. A Folyamatba épített, Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés (FEUVE) szabályzata
Csobánka Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal A Folyamatba épített, Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés (FEUVE) szabályzata (Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testülete által 94/2011. (VII.29.)
RészletesebbenRuzsa Község Önkormányzata 2015-2018. évekre vonatkozó STRATÉGIAI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE
Ruzsa Község Önkormányzata 2015-2018. évekre vonatkozó STRATÉGIAI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és zéséről 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban
Részletesebben"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.
Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról
RészletesebbenBalatonakarattya Község Önkormányzata éves ellenőrzési jelentése. Vezetői összefoglaló
Balatonakarattya Község Önkormányzata e Vezetői összefoglaló Balatonakarattya Község Önkormányzatánál az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.
RészletesebbenA FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA
5. melléklet A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok Az államháztartásról
RészletesebbenIntézkedési terv az Állami Számvevőszék sz. ellenőrzési jelentésben javasolt intézkedésekkel kapcsolatban
Intézkedési terv az Állami Számvevőszék 16182. sz. ellenőrzési jelentésben javasolt intézkedésekkel kapcsolatban I. A polgármesternek és a jegyzőnek az ÁSZ által javasolt intézkedés 1. Intézkedjen a követelésről
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés október 29-ei ülésére
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Komárom-Esztergom
RészletesebbenSzálka Község Önkormányzatának éves ellenőrzési jelentése a évről
Szálka Község Önkormányzatának éves ellenőrzési jelentése a 2015. évről A Szálka Község Önkormányzatnál lefolytatott belső ellenőrzési tapasztalatokról A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről
RészletesebbenA Pénzügyi Bizottság az éves ellenőrzési jelentéssel kapcsolatos véleményét a testületi ülésen ismerteti.
Éves Ellenőrzési Jelentés az Üllés Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál és költségvetési intézményeinél 2010. évben elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól Tisztelt Képviselő-testület! A helyi
Részletesebben2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.
SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet
Részletesebben3. sz. melléklet. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata
3. sz. melléklet A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata Tartalom Bevezetés I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános
RészletesebbenHÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján
HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG BELSŐ ELLENŐRI 2011. ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján 2011. évben az ellenőrzés a belső ellenőrzési tervben meghatározott
RészletesebbenÉ V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.
Részletesebben2015-2018. Község Önkormányzata
Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási
RészletesebbenHEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9.
HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Ikt szám: 12-8/2016/23 1. Kivonat A Heves Megyei Közgyűlés 2016. december 6-i ülésénekjegyzőkön yvé ből 83/2016. (XII. 6.) közgyűlési
RészletesebbenDr. Imre László főjegyző
67/2012. (XI. 22.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Veszprém Megyei Önkormányzat 2013. évi belső ellenőrzési tervét a határozat melléklete szerint jóváhagyja. Határidő: Felelős:
RészletesebbenÉves ellenőrzési jelentés. a Budapest Fővárosi IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2011. évi belső ellenőrzéséről
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ELLENŐRZÉSI CSOPORTJA :1041 Budapest, István út. 14 231-3260; 231-3248 1. számú melléklet Éves ellenőrzési jelentés a Budapest Fővárosi
RészletesebbenVálasz (IGEN / NEM / RÉSZBEN)
A BELSŐ KONTROLLRENDSZER ÉRTÉKELÉSE 1. számú melléklet 1. Kontrollkörnyezet 1. Rendelkezésre állt hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapítói okirat? [Áht. 8. (4) és Ávr. 5. ] 2. Rendelkezésre állt
RészletesebbenAz előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT. a évi összefoglaló éves ellenőrzési jelentés jóváhagyására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont 28-61/2018. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a 2017. évi összefoglaló éves ellenőrzési jelentés jóváhagyására
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés a évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról
ELŐTERJESZTÉS Összefoglaló jelentés a 2017. évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról A.) A helyi önkormányzat belső ellenőrzését a belső kontrollrendszer, a folyamatba épített, előzetes, utólagos vezetői
RészletesebbenJ A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására
J A V A S L A T Ózd Kistérség Többcélú Társulása 2015-2018. évi stratégiai ellenőrzési tervének elfogadására Előterjesztő: Székhely település polgármestere Készítette: Ózdi Polgármesteri Hivatal Belső
Részletesebben