A l s ó - T i s z a - v i d é k i

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Ügyiratszám: /2014. Ügyintéző: Berényi Anita dr. Balthazár Éva Privitzer Jenő Balatonyi Zsolt Kovács Tibor Tárgy: egységes környezethasználati engedély módosítása egységes szerkezetben H A T Á R O Z A T Melcher Gáborné (6346 Sükösd, Dózsa Gy. u. 124.) és Féderer Tibor (6346 Sükösd, Dózsa Gy. u. 122.) továbbiakban engedélyes részére az /2012. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyt az engedélyes kérelmére az alábbiak szerint módosítom, és az engedélyt egységes szerkezetben az alábbiak szerint adom ki: Melcher Gáborné (6346 Sükösd, Dózsa Gy. u. 124.) és Féderer Tibor (6346 Sükösd, Dózsa Gy. u. 122.) részére egységes környezethasználati engedélyt adok a Sükösd, 0204/12hrsz.-ú jércenevelő telepen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. a. pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztésre több mint férőhely baromfi számára) tevékenység folytatásához. Alap a d a t o k Engedélyesek: Neve: Melcher Gáborné Székhelye: 6346 Sükösd, Dózsa Gy. u Neve: Féderer Tibor Székhelye: 6346 Sükösd, Dózsa Gy. u Telephely címe: Sükösd 0204/12, 0204/13 hrsz. Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ szám): Telephely Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ szám): Létesítmény Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ szám): Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás baromfitenyésztés TEÁOR szám: 0147 NOSE-P kód: Folytatásának helye: Sükösd, 0204/12, 0204/13 hrsz. Jércetelep férőhelyszám: Tojótelep férőhelyszám: db db A tojótelep jelenlegi férőhelyszáma a B2 jelű tojóház leégése következtében változott ról re. Az állattartási tevékenységet a Sükösd, 0204/12 hrsz. alatti, 1,32 ha területű jérce nevelő, illetve a Sükösd, 0204/13 hrsz. alatti 1,4313 ha területű tojótelepén végzik a vállalkozók. A jércenevelő telepen 2 db C1 és C2 állattartó épületben végeznek tojójérce nevelést. A tojótelepen B1 tojóházban történik a tojástermelés. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 A tojójérce és tojó telep együttes anyagfelhasználása időszakban: Felhasznált tápmennyiség (tonna) Gázfogyasztás (m 3 ) Elektromos áram (kwh/év) Vízfelhasználás (m 3 /év) Tojójérce nevelő telep férőhely kapacitása: A férőhelyek száma a változatlanul maradó ólakban: A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 7. sz. mellékletének 2.1. pontja kimondja: gazdaságban vagy a gazdaság óljában az állománysűrűség értéke nem haladhatja meg a 33 kg/m 2 -t, a teljes nevelési ciklus alatt. Az áttelepítésre nevelt jérce tömege 1,3-1,5 kg. Ezek alapján 1 m 2 -en maximálisan 22 db madár tartható. A változatlan, almos tartással fennmaradó C ólak alapterülete összesen m 2, melyekben a fentiek alapján egy turnusban db baromfi tartható. A telephelyen mindkét tartástechnológiában 2 turnus van (17 hét/turnus). Az ólak férőhely száma (db): C1/1 tojójérce nevelő ól 660 m db C1/2 tojójérce nevelő ól 660 m db C2/1 tojójérce nevelő ól 660 m db C2/2 tojójérce nevelő ól 660 m db Összes férőhely: db Nevelt jérce időszakban Év Nevelt tojójérce (db) Tojótelep férőhely kapacitása ig: Az ólak férőhely száma (db): B1 tojóház épület B2 tojóház épület B3 tojóház épület Összes férőhely: Tojótelep férőhely kapacitása 2014-től: A B1-es tojóház férőhely száma (db): B1 tojóház épület db db db db db A tojótelep férőhelyszáma a B2 jelű épület leégése következtében változott ról re. Tojás termelés időszakban Év Tojótyúk (db) Termelt tojás (db) Tojójérce telep tartástechnológiája Az ólakba napos csirkéket telepítenek, amelyekből a tojótelep tojó állománya lesz felnevelve. Az állat állomány a telepen 18. hetes korig nevelkedik, amikor a testtömegük eléri az 1,4 1,5 kg-ot. A jérce nevelés befejezését követően, az állományt a Sükösd, 0204/13 hrsz.-ú tojótelepre szállítják és telepítik be. A B1 tojóházban 3 korcsoportú tojóállomány található. Az állomány vágóhídi

3 3 elszállításával összhangban történik a C ólakban felnevelt jércék áttelepítése. Az ezen felüli jérceállomány teljes mértékben értékesítésre kerül. A telephelyen jércenevelést végeznek. Az állattartó épületek jelenleg almos, később ketreces és almos rendszerben működnének. A brojlernevelő 4 óljából ¾-ed ól (C1/1, C2/1, C2/2 jelű ól) mélyalmos rendszerben, az ¼-ed ólban (C1/2 jelű ól) a ketreces technológia fog üzemelni. A jércenevelő telepen ( C ) 2 db épület található, mely egyenként 2 ólra tagozódik, illetve a hozzájuk kapcsolódó 2-2 db takarmánytároló torony. A bővítés miatt a C1/2 ól Ny-i homlokzata mellé 1 db 150 q-ás Roxell takarmánytároló torony kerül megépítésre. A C telepen a főbejárattól keleti irányban található egy különálló épület, mely jelenleg üresen áll, funkciója nincs. Almos jércenevelés Takarmányozás, etetés A telep állatállományának takarmány ellátása, a telepre tartálykocsival beszállított, és az állattartó ólak mellett lévő 1-1 db 10 tonna tároló kapacitású, Roxell típusú fém silókban tárolt, takarmánnyal történik. A silók feltöltése korábban fluidos technológiával történt, azonban áttértek a csigás feltöltéshez, melyhez az alapanyagot saját tulajdonú pótkocsis traktorral szállítják. A silókból az állattartó ólakba a takarmány számítógép vezérelt zárt rendszeren keresztül kerül bejuttatásra. Az állomány etetését tányéros önetetővel biztosítják, amelyek magassága az állat korának megfelelően állítható. Itatás A telep vízellátása az Agro-Sükösd Kft. tulajdonában lévő fúrt kútról történik. Az állatállomány itatóvíz szükséglete víztakarékos nyomószelepes, szopókás itatóból biztosított, az itatórendszer magassága az állat korának megfelelően állítható. Almozás A telep állattartó ólaiban mélyalmos technológiával történik a jérce nevelés. Az ólak betelepítését megelőzően cm vastagságú szalmát terítenek ki, a ráalmozást szükség szerint kézzel, friss száraz szalma alom kiszórásával végzik. Trágyázás A turnusonként keletkező 400 m 3 mennyiségű mélyalom kialmozását, az állatállomány telepről történő elszállítását követően végzik el. Az állattartó ólakból trágyát közvetlenül munkagéppel és szállítójárművel a Sükösd, 0217/15 hrsz.-ú ingatlanon lévő szigetelt trágyatárolóban helyezik el, mezőgazdasági termőföldön történő felhasználásig. Fűtés, hűtés Az ólak hőmérsékletének szinten tartását ventilátorokhoz kapcsolódó vízhűtéses rendszerek biztosítják, amelyek nyáron folyamatosan üzemelnek. Az almos technológiájú C ólaknál szükség esetén 2 db földgázüzemű kazán biztosítja a fűtést. A kazánok BENSON-KISBÉR BK- 125 típusúak és kcal/óra hőteljesítményűek. A kazánokhoz kapcsolódó gázégők ABG-10 F213 típusúak és kw teljesítményűek. A C1/1 ól Ny-i és K-i homlokzatán 2-2 db vízfüggönyös hűtőegység kerül beépítésre. Szellőztetés, megvilágítás Az ólak mesterséges megvilágítással rendelkeznek. A szellőztetés ventilátorok működtetésével és légbeejtő nyílásokon keresztül történik. Az állatállomány friss levegő ellátását, kiépített, manuálisan irányítható gépi szellőztető rendszerrel végzik. A C1/1 ól esetében a Ny-i homlokzaton lévő ventilátorokat megszüntetik, a nyílásokat befalazzák, majd a terepszinttől 2,9 m-es párkánymagassággal 30 db légbeejtő nyílást alakítanak ki. A D-i homlokzaton 4 db, mm átmérőjű, m 3 /h teljesítményű, végfali szellőző ventilátor fog üzemelni. A tetőszerkezeten 6 db, egyenként m 3 /h teljesítményű kürtőventilátor kerül beépítésre. A C2/1 és C2/2 állattartó ólak oldalfalának mindegyikébe, db légbeömlő nyílás, és a szemközti oldalon db elszívó ventilátor van beépítve az ólak keresztszellőztetésére. Ketreces jércenevelés A jércenevelés a 17. hétig, kb. 1,5 kg súly eléréséig tart. A 18. héten a jércéket átszállítják a B jelű épületbe. A C1/2 ólban a ketrecek 49 méter hosszúak és 4 sorba kerülnek elhelyezésre párhuzamosan egymás mellett. A 4 emeletes ketrecek 2,7 m magasak. Az ólban SALMET tip. ketreceket építenek be. Takarmányozás, etetés A beruházás keretében 1 db Roxell tip. 150 q-ás takarmány torony kerül telepítésre a C1/2 torony Ny-i oldalához. Feltöltése szintén csigás rendszerű lesz. A feltöltés sűrűsége az állomány életkorától függően 2 hét és 3 nap közözött fog változni. A silótöltés időtartama 1 óra. Etetés naponta folyamatosan történik. A ketrecek előtt etető kocsis etetőrendszer fut, melyre behordó spirál adagolja a tápot. A rendszer fogyáskor folyamatosan utántölt, az etető kocsi kb perc alatt körbe ér. Az automata rendszer párhuzamosan, egyszerre viszi a négy szintet a ketrecek mentén. Itatás

4 4 A vízellátást az Agro-Sükösd Kft. tulajdonában lévő fúrt kútról biztosítják az itatáshoz. A ketrecekben alkalmazott önitató egységek, ún. aktív itatók sorába tartozó nyomószelepes, csészés itatók (víztakarékos), melyek csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez, ezzel kizárják a fölösleges víz trágyagyűjtő szalagra való jutását, így többek közt a bűz kialakulását is. A jércék vízigénye 6 7 liter/db/17 hét. A vízfogyasztás ezek alapján kb. 546 m 3 /turnus lesz (éves itatási vízigény: m 3 /év). Trágyakezelés A ketrecek alatt 4 soron 4 szalag fut végig, erre hullik le a trágya a baromfiketrecekből. A szalagok a ketrecek végén lévő aknába hordják ki a képződő trágyát, ahonnan keresztirányú kihordó szalag továbbítja arra a ferde szállítószalagra, mely az udvaron álló pótkocsira hordja azt. A kitrágyázás háromnaponta valósul meg, amikor is a ferde szállítószalag a saját tulajdonban lévő pótkocsira termeli a trágyát, melyet az Alföldi Csirke Szövetkezet tulajdonában lévő, 0217/154 hrsz.-ú területen lévő, működési engedéllyel rendlékező trágyatárolóban helyeznek el. A keletkező trágya mennyisége 1,7 kg/turnus/db. Ez 132 tonna trágyát jelent turnusonként, és 265 tonnát éves szinten, mely csak a ketreces tartásra vonatkozik. Fűtés, hűtés Az ólak hőmérsékletének szinten tartását ventilátorokhoz kapcsolódó vízhűtéses rendszerek biztosítják, amelyek nyáron folyamatosan üzemelnek. A C1/2 ólnál földgáz üzemű hőlégbefúvók kerülnek beépítésre. A 3 db ERMAF LH 50 berendezés teljesítménye 50 kw/db. A berendezések kéménnyel nem rendelkeznek, a füstgázok diffúz módón kerülnek az ól légterébe. Szellőztetés, megvilágítás Az ólak mesterséges megvilágítással rendelkeznek. A szellőztetés ventilátorok működtetésével és légbeömlő nyílásokon keresztül történik. A módosítást követően a C1/2 ól K-i és Ny-i oldalán db, számítógéppel vezérelt beömlő nyílás lesz kialakítva, melyek a levegő bejutását szabályozzák. Az elszívás 4 ponton valósul meg függőleges kürtőkkel, illetve 6 db végfali ventilátorral. A kürtőkben található ventilátorok teljesítménye m 3 /óra/db, a végfali ventilátoroké m 3 /óra/db. Karbantartás turnusváltáskor Az épületeket és a berendezéseket (ketreceket) magasnyomású TSX típusú gőzborotvás mosó berendezéssel kimossák. A technológiai szennyvizet az épület közepén lévő rácsos összefolyón keresztül az ól melletti 10 m 3 -es vízzáróan kialakított technológiai szennyvízaknákba vezetik. Az aknákból a technológiai szennyvizet időszakosan szippantókocsival szállítják a trágyatárolóra, ahol azt a trágyára ráöntözik. Ezt követően az ólban fertőtlenítést végeznek. A művelet során 0,5 %-os Virocidos oldatot kerül felhasználásra. Az előírás szerinti bekeverést követően a szer habosodik, melyet a magasnyomású berendezéssel juttatnak fel először a falra, majd a padozatra. A hab ideális vastagsága 2 3 cm. A keletkezett hab perc elteltével felszárad a környezeti levegő hatására. Az alkalmazott fertőtlenítés szennyvizet nem eredményez, mivel a habosítás során keletkező kismennyiségű nedvességet a felületek beszívják, illetve elpárolog, így szennyvíz nem keletkezik. A fertőtlenítés után az ólak két napig száradnak. Végül elvégzik a szükséges karbantartásokat az ólakban. Tojótelep tartástechnológiája Az állattartó telepre 18. hetes korú, 1,4 kg-os előnevelt tojók kerülnek betelepítésre a Sükösd 0204/12 hrsz.-ú tojójérce nevelő telepről. Az állomány tojástermelési időszaka ~ 80. hetes korukig tart, ezt követően vágásra értékesítik őket. A tojásgyűjtés ketrecsoronként, tisztítókefével ellátott kihordó-berendezéssel, önálló meghajtással és vezérléssel folyamatosan történik. A szalag a tojásokat a B1 épület tojásleszedő helyiségébe szállítja, ahol válogatják, osztályozzák és tálcára rakják, majd kartondobozba csomagolják. A tojótyúkok épületenként több szintes ketrecsorban vannak elhelyezve. A B1 tojóházban db ketrec van, amely mérete 240 cm 52 cm, az 1 ketrecben tartható állatállomány 16 db. A leéget B2 jelű tojóépület nem kerül újjáépítésre, és a telephelyen új ól nem létesül. A B1 jelű épület önálló etető, itató és szellőztető rendszerrel rendelkezik, ezért a tartástechnológiában változás nem lesz. A B1 tojóépülethez kapcsolódó tojáscsomagoló is változatlan formában üzemel, csak a kapacitása csökken le. Az állatok férőhelye az Európai Uniós követelményeknek megfelelően január 1-től, 750 cm 2 /állat. Ez az állatsűrűség megfelel a BAT-nak, biztosítja az állatok szabad mozgását. Itatás A víztakarékosság érdekében a B1 épületben ketrecenként nyomószelepes, szopókás itató-berendezés biztosítja az állomány ivóvíz ellátását. A ketrecek alatt cseppfelfogó csésze van, ahonnan az állatok szintén tudnak inni. Az itatóvizet az Agro-Sükösd Kft. tulajdonában lévő fúrt kútról vezetik az itató rendszerre. Takarmányozás A telep állatállományának takarmány ellátása a telepre tartálykocsival beszállított, és az állattartó ól mellett lévő 10 tonna tároló kapacitású Roxell típusú fém silóban tárolt, takarmánnyal történik. A silóból az állattartó ólba a takarmány számítógép vezérelt zárt rendszeren keresztül kerül bejuttatásra.

5 5 Az állatállomány reggeli első etetése 6 órakor kezdődik, a jószág napi dkg tápot fogyaszt, melyet napi kétszeri etetéssel biztosítanak. A ketrecek előtt láncos etetőrendszer fut, melyre behordó spirál adagolja a takarmányt. A rendszer a takarmány fogyásakor folyamatosan utántölt. Szellőztetés A tojóház épületébe beépített gépi szellőztetés biztosítja a légcserét. Az épület légutánpótlása az oldalfalakba kiképzett légbeejtőkön keresztül történik, az elszívott levegő az épület É-i, illetve D-i homlokzati ventilátorain, valamint a tetőventilátorain keresztül távozik a szabadba. A B1 tojóház épületét 7 db tetőventilátor és 6 db, az É-i homlokzatba beépített ventilátor szellőzteti. Az épületbe léghőmérsékletet érzékelő szonda került beépítésre. A levegő cseréjét és a hőmérséklet szabályozását számítógép által vezérelt rendszer felügyeli. A rendszer programozható, minden hőmérsékletviszony esetében az optimális megoldást választja, biztosítva az állatok számára a lehető legoptimálisabb feltételeket. Klimatizálás Az oldalfalakba épített légbeejtők elé vizes hűtőpanelek vannak beépítve: az épületbe belépő levegő útjába egy nedves szűrőpapírszerű ún. hűtőpanelt állítanak, amin állandóan víz keringtetést végeznek. Ezáltal a panel igen nagy párolgó felületén belépő levegőt a párolgási hő elvonásával 7 10 C-al hűtik le. Tojások válogatása, csomagolása A megtermelt tojásokat a tojóházból tojás szállítószalag segítségével a tojáscsomagoló helyiségbe továbbítják. A törött tojásokat kiválogatják és felirattal ellátott, zárható edényben gyűjtik. Az értékesítésre kerülő tojásokat osztályozást követően papírtálcára helyezik és kartondobozokba csomagolják. Trágyakezelés A tevékenység során száraztrágya keletkezik, melyet a ketrecek alatt elhelyezkedő szállítószalag hord ki a ketrecsor végén lévő aknába. Innen egy keresztszalag továbbítja a száraz trágyát arra a ferde szállítószalagra, amely kihordja az épületen kívül elhelyezett mezőgazdasági pótkocsira. A pótkocsit ponyvával takarják le a bűz emisszió minimálisra csökkentése érdekében. A keletkezett trágyát, a Sükösd 0217/154 hrsz.-ú területen megépült a szigetelt trágyatárolóban tárolják mezőgazdasági területen történő felhasználásig. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A telep elhelyezkedését tekintve, a legközelebbi védett lakóépületek a teleptől Ny-ra eső a Sükösd település kb. 900 m-re lévő épületei. Telep épületeinek fűtése A telep épületeinek fűtését földgáz üzemű energiatermelő berendezések biztosítják. Tojójérce nevelő épületek fűtése Az almos technológiájú C ólaknál szükség esetén 2 db földgázüzemű kazán biztosítja a fűtést. A kazánok BENSON-KISBÉR BK- 125 típusúak és kcal/óra hőteljesítményűek. A kazánokhoz kapcsolódó gázégők ABG-10 F213 típusúak és kw teljesítményűek. Az energiatermelő berendezések külön kazánházban vannak elhelyezve, a kazánok égésterméke egymástól különálló kéményen keresztül van a szabadba kivezetve. A ketreces, C1/2 ólnál földgázüzemű hőlégbefúvók kerülnek beépítésre. A 3 db ERMAF LH 50 berendezés teljesítménye 50 kw/db. A berendezések kéménnyel nem rendelkeznek, a füstgázok diffúz módón kerülnek az ól légterébe. Az épületek fűtését, a telepen napos csirkéből nevelt jércék esetén, a külső környezeti hőmérséklet, valamint csirkék életkorának megfelelő hőmérsékletszükséglet, továbbá a téli turnus váltáskori szerviz periódusban történő nedves takarítást követő épületszárítás teszi szükségessé. Tojó épületek fűtése A tojó telep B1 jelű tojóépület fűtését 1 db 110 kw bemenő névleges teljesítményű PG típusú gázégőfejjel szerelt BENSON- KISBÉR BK-125 gázkazán biztosítja. Az energiatermelő berendezés külön kazánházban van elhelyezve. Az épület időszakos fűtését a téli turnus váltáskori szerviz periódusban történő nedves takarítást követő épületszárítás teszi szükségessé. Az állatállomány fűtést nem igényel, mivel a testük által termelt hő elegendő az optimális életkörülmények fenntartásához. A telephelyen bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. Telepek épületeinek szellőztetése, klimatizálása

6 6 Az állattartó épületek szellőztetése épületrészenként, külön felszerelt gépi szellőztető berendezéssekkel történik. Tojójérce nevelő épületek szellőztető rendszerének adatai Ól jelölés Elszívó ventilátor mennyisége Elszívó ventilátor térfogatárama Ventilátor elhelyezése (db) (m 3 /h) C1/ végfali ventilátor kürtőventilátor C1/ függőleges kürtőventilátor végfali ventilátor C2/ oldalfali ventilátor C2/ oldalfali ventilátor Almos jércenevelés A szellőztetés ventilátorok működtetésével és légbeejtő nyílásokon keresztül történik. Az állatállomány friss levegővel történő ellátását, kiépített, manuálisan irányítható gépi szellőztető rendszerrel végzik. A C1/1 ól esetében a Ny-i homlokzaton lévő ventilátorokat megszüntetik, a nyílásokat befalazzák, majd a terepszinttől 2,9 m-es párkánymagassággal 30 db légbeejtő nyílást alakítanak ki. A D-i homlokzaton 4 db, mm átmérőjű, m 3 /h teljesítményű, végfali szellőző ventilátor kerül kialakításra. A tetőszerkezeten 6 db, egyenként m 3 /h teljesítményű kürtőventilátor kerül kiépítésre. A C1/1 ól Ny-i és K-i homlokzatán 2-2 db vízfüggönyös hűtőegység kerül beépítésre. Ketreces jércenevelés A módosítást követően a C1/2 ól K-i és Ny-i oldalán db, számítógéppel vezérelt beömlő nyílás lesz kialakítva, melyek a levegő bejutását szabályozzák. Az elszívás 4 ponton valósul meg függőleges kürtőkkel, illetve 6 db végfali ventilátorral. A kürtőkben található ventilátorok teljesítménye m 3 /óra/db, a végfali ventilátoroké m 3 /óra/db. Tojó épület szellőztető rendszerének adatai Tojóépület jelölés B1 Homlokzati elszívó ventilátor mennyisége (db) Elszívó ventilátor térfogatárama (m 3 /h) Tető ventilátor mennyisége (db) Elszívó ventilátor térfogatárama (m 3 /h) A tojó ólban lévő szellőztető rendszer számítógép vezérelt, a belső légtérben mért légminőségi adatok függvényében történik a rendszer működtetése. Az állattartáshoz szükséges optimális levegő hőmérsékletet, szükség szerint, a légbeömlő nyílásoknál lévő csörgedeztető vízhűtéssel visszahűtött beszívott friss levegővel biztosítják az ólban. Tojás raktár klimatizálása A tojótelep B1 épületében kialakított tojásválogató és csomagoló helyiségben az osztályozott tálcás tojást kartondobozba csomagolják, majd a raktárhelyiségben tárolják értékesítésig. A raktárhelyiség hűtését 1 db LG típusú split klímával biztosítják. Egyéb levegőminőséget befolyásoló tevékenységek Az állattartásnál előfordul az állatok elhullása. Az állati hullák tárolására korábban külön hulladéktároló helyet alakítottak ki. Időközben engedéllyel megvalósult területileg a telephelytől 30 m-re ÉK-re található, PB gázzal üzemelő, az Alföldi Csirke Szövetkezet (mely szövetkezetnek a tulajdonosok is tagjai) tulajdonában lévő égetőberendezés, ahol az állati hullák azonnal megsemmisítésre kerülnek. Így az állati hullák gyűjtéséből, a telepeken légszennyezés nem történik. A telepeken található silókat korábban fluidos tartálykocsiról, kompresszorral töltötték fel. A nagy nyomás hatására a silók levegőztető nyílásain poros levegő távozhatott a környezetbe, mely emisszió a csigás feltöltésre történt átállás hatására teljes mértékben megszűnt. A C2/1 ól melletti tároló torony szintén csigás feltöltésű lesz. A telepről elszállított száraztrágya, szállító járművön történő takarása biztosítja a szállítás során történő bűzkibocsátás minimalizálását. A C1/2 ólnál alkalmazni kívánt pótkocsira, ponyva alá történő kitrágyázás, majd azonnali trágyatárolóba történő elszállítás biztosítja, hogy a környezetbe a lehető legkevesebb bűz kerüljön. Az összegyűjtött trágyát az Alföldi Csirke Szövetkezet - amelynek résztulajdonosa Melcher Gáborné és Féderer Tibor - tulajdonában lévő, Sükösd,0217/154. hrsz.-ú ingatlanon lévő szigetelt trágyatárolóban helyezik el mezőgazdasági területen történő felhasználásig. A keletkező trágyát háromnaponta szállítják el a trágyatároló műtárgyba.

7 7 Az állattartó telepek bűzforrásaitól ~130 m-re bűzhatás nem érzékelhető, mely terület csak mezőgazdasági ingatlanokat érint. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A Sükösd 0204/12 és a 0204/13 hrsz.-ú ingatlanokon lévő tojójérce, illetve tojótelep Sükösd belterületétől mintegy 900 m-re helyezkedik el. A telepeket az 54-es főútról bekötőúton keresztül lehet megközelíteni. A telep környezetében mezőgazdasági, gazdasági művelési besorolás a jellemző. A telepek közvetlen szomszédságában mezőgazdasági területek, állattenyésztő telep, valamint szemestermény szárító telep van. A tojójérce nevelő telep jellemző zajforrásai: az állattartó épületek szellőző ventilátorai, hőlégbefúvók, trágyakihordó, a takarmány ellátó rendszer, valamint a telep működéséhez kapcsolódó szállítást végző MTZ típusú traktor. A tojótelep jellemző zajforrásai: az állattartó épület szellőző ventilátorai, a takarmány ellátó rendszer, a tojásösszegyűjtő és szállító rendszer, a trágyakihordó rendszer, valamint a telep működése érdekében elvégezni szükséges szállítási munkálatokat végző mezőgazdasági vontató. A telepeken a munkavégzés közötti időszakban történik. A C1/2. számú ólban a jelenlegi almos tartást ketreces tartásra kívánják módosítani, mely jelentősen megnöveli az állatok létszámát a telephelyen. A létszám változtatása mellett változik a szellőztetés módja, mivel új ventilátorok kerülnek beépítésre. A jelenlegi zajterhelési határérték teljesülésének ellenőrzésére a Rezonátor Bt június 21-én műszeres zajmérést végezett a telephelyen. A vizsgálatok során megállapításra kerültek a nappali és éjszakai időszakra vonatkozó zajterhelési hangnyomásszintek, valamint megállapításra került a vizsgált létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete. A zajmérés ideje alatt a C1/2 ólban az újonnan beépített szellőztető rendszer már üzemelt. A mérési eredmények alapján megállapították, hogy a telep üzemszerű működésekor a zajvédelmi hatásterületen belül védendő létesítmény a technológiai változtatása után sem lesz. A május 30-án érkezett kiegészítő beadványban foglaltak szerint a ketreces tartás megvalósítása mellett a C1/1 ól szellőztető rendszerét is korszerűsítik, mely során a Ny-i és K-i homlokzaton lévő ventilátorokat megszüntetik, a nyílásokat befalazzák, majd 30 db légbeejtőt alakítanak ki. A D-i homlokzaton 4 db m 3 /h teljesítményű végfali szellőzőt, a tetőszerkezeten pedig 6 db m 3 /h teljesítményű kürtőventilátort építenek be. Zajvédelmi szempontból a végfali ventilátorok megnövelik a D-i irányba a hatásterület nagyságát, azonban a számítások szerint a zajvédelmi hatásterület védendő területet, épületet nem érint. A tojótelep zajvédelmi hatásterülete csökkent, mivel a B2 jelű tojóépület leégésével megsemmisült a szellőztető rendszer is, az épület újjáépítésére nem kerül sor. A TEVÉKENYSÉG VÍZVÉDELMI VONATKOZÁSAI Vízellátás: A telephely vízellátása fúrt kútról történik. A kút és a hozzá kapcsolódó víztorony az Agro-Sükösd Kft. tulajdonában van. A fúrt kút EOV koordinátái: X = m Y = m A kút kataszteri száma K-30, talpmélysége: 48,0 m, vízhozama 270 l/perc. Az éves vízigény 3.438,51 m 3 /év, ebből: B1 tojóépület vízigénye: Állatitatás (tojók): m 3 /év Szociális 240,9 m 3 /év Takarítás: 5,0 m 3 /év Ólak hűtése: 0,5 m 3 /év Ólak fertőtlenítése: 0,03 m 3 /év Kerékfertőtlenítő utántöltése: 5,0 m 3 /év C ólak vízigénye: Állatitatás (jérce): m 3 /év Szociális 131,4 m 3 /év Takarítás: 21,9 m 3 /év Ólak hűtése: 0,250 m 3 /év Ólak fertőtlenítése: 0,03 m 3 /év

8 8 Kerékfertőtlenítő utántöltése: 2,5 m 3 /év Mellék vízmérő órák: A telepeken felszerelt mellék vízmérő órák műszaki adatai: B1 ól: Gy. szám: B2 ól: Gy. szám: (nem lesz újjáépítve az ól, ezért nem üzemel). B3 ól: Gy. szám: (nem lesz újjáépítve az ól, ezért nem üzemel). C1 ól: Gy. szám: C2 ól: Gy. szám: Szennyvízelhelyezés: Keletkező szennyvizek: Szociális Takarítás 288 m 3 /év 10 m 3 /év A B ólakhoz a következő szennyvízgyűjtő aknák csatlakoznak: Megnevezés Méret (m 3 ) Kialakítás Kommunális szennyvízgyűjtő akna 5 Kör keresztmetszetű, kútgyűrűs 1 Technológiai szennyvízgyűjtő akna 5 Kör keresztmetszetű, kútgyűrűs 1 Mosóvízgyűjtő akna 10 Falazott, vízzáró vakolattal 2 Üzemel (db) A B2 tojóépület nem kerül újjáépítésre, ezért a hozzá kapcsolódó kommunális és technológiai szennyvízgyűjtő aknák nem lesznek üzemeltetve. A szociális szennyvizeket szippantást követően a Kalocsavíz Kft. Dusnok-Fajszi szennyvíztisztító telepe fogadja. A takarítás során keletkező technológiai szennyvizet az épületek közepén lévő rácsos összefolyón keresztül az ólak melletti 10 m 3 - es vízzáróan kialakított szennyvízaknába vezetik. Az aknákból a trágyával szennyezett mosóvizet (technológiai szennyvizet) időszakosan szippantó kocsival szállítják a trágyatárolóra, ahol azt a trágyára ráöntözik. A C ólakhoz a következő szennyvízgyűjtő aknák csatlakoznak: Sorszám: Megnevezés Méret (m 3 ) Kialakítása Funkció 7. Régi trágya kihordó csurgalékvíz gyűjtő akna (használaton kívül) 5 Falazott, vízzáró vakolattal Használaton kívül 8. Mosóvízgyűjtő akna 10 Falazott, vízzáró vakolattal Funkcionál 9. Kommunális szennyvízgyűjtő akna 5 kör keresztmetszetű, kútgyűrűs Használaton kívül 10. Kommunális szennyvízgyűjtő akna 5 kör keresztmetszetű, kútgyűrűs Használaton kívül 11. Mosóvízgyűjtő akna 10 Falazott, vízzáró vakolattal Funkcionál 12. Mosóvízgyűjtő akna - kör keresztmetszetű, kútgyűrűs Használaton kívül 13. Régi trágya kihordó csurgalékvíz gyűjtő akna (használaton kívül) 5 Falazott, vízzáró vakolattal Használaton kívül 14. Tűzivíz tároló - Falazott, vízzáró vakolattal Funkcionál 19. Tűzivíz tároló - Falazott, vízzáró vakolattal Funkcionál 20. Elfolyó itatóvízgyűjtő 3 kör keresztmetszetű, kútgyűrűs Használaton kívül 21. Mosóvízgyűjtő akna 10 Falazott, vízzáró vakolattal Funkcionál 22. Kommunális szennyvízgyűjtő akna 5 kör keresztmetszetű, kútgyűrűs Funkcionál 23. Kommunális szennyvízgyűjtő akna 5 kör keresztmetszetű, kútgyűrűs Használaton kívül 24. Mosóvízgyűjtő akna 10 Falazott, vízzáró vakolattal Funkcionál

9 9 25. Mosóvízgyűjtő akna - kör keresztmetszetű, kútgyűrűs Használaton kívül 26. Elfolyó itatóvízgyűjtő 3 kör keresztmetszetű, kútgyűrűs Használaton kívül 27. Kommunális szennyvízgyűjtő akna 5 kör keresztmetszetű, kútgyűrűs Használaton kívül Csapadékvíz elhelyezés: A telephely területének nagy része zöldfelület, kisebb része betonburkolatú. A tetőszerkezetről lefolyó és a területre eső csapadékvizek a zöldterületen elszikkasztásra, valamint elvezetésre kerülnek. Trágya elhelyezés: A B1 tojóépület esetében a ketrecek alatt 5 soron 5 szalag fut végig, erre esik le a trágya a tojóktól. A ketrecek végén lévő gyűjtőbe hordja ki a szalag a keletkező trágyát, innen hetente háromszor szalagos rendszeren keresztül pótkocsira rakják, és azonnal trágyaszarvasba szállítják. A C1/2 ólban kialakítandó új technológiánál a ketrecek alatt 4 soron 4 szalag fut végig. Erre esik le a trágya a jércéktől, majd a ketrecek végén lévő gyűjtőbe hordja ki a szalag a keletkező trágyát. A kitrágyázás háromnaponta valósul meg, amikor is a ferde szállítószalag pótkocsira termeli a trágyát, melyet az Alföldi Csirke Szövetkezet tulajdonában lévő, 0217/154 hrsz.-ú területen lévő, működési engedéllyel rendlékező trágyatárolóban helyeznek el. A változatlanul megmaradó jércenevelő mélyalmos C ólakban turnusváltáskor van trágyakihordás. Ilyenkor bérelt rakodógéppel a mélyalmos trágyát pótkocsira rakják és elszállítják a telepről. A C1/2 ólban a ketreces tartásnál csak ürülék keletkezik. Az éves trágya mennyisége: B1 tojóépületben 728,96 t (6 havi: 364,48 t) C ólakban 376 t (a ketreces tartás során 6 hónap alatt 91 tonna, míg az almos tartás során az egy turnus 6 havi trágya mennyisége 64 tonna) Összesen: 1.104,96 t/év 2.132,5 m 3 /év 1.066,25 m 3 /6 hónap A telepen keletkező trágyát befogadó nyilatkozat alapján az Alföldi Csirke Szövetkezet (6346 Sükösd, Dózsa Gy. u. 122.) Sükösd, külterület 0217/154 hrsz. alatti trágyatárolójába szállítják. A trágyatároló 22,0 x 30,0 m befoglaló mérettel készült, 2 magas oldalfallal, 1 m mélyen a földbe süllyesztve épült meg. A trágyatároló hasznos alapterülete 660 m 2. A trágyatároló kapacitása 1320 m 3. A trágyatároló terepszint alatt létesült, ezért biztosított a trágya további felhalmozása a trágyatárolóban a terepszint felett is. A számítások alapján megállapítható, hogy a keletkező trágya a jogszabályban előírt 6 havi átmeneti tárolását a meglévő trágyatároló biztosítja. Monitoring rendszer: A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer kiépítése a telephelyen nem indokolt, tekintettel a terület földtani felépítésére, illetve a mintavételezés során a furatokban 15 m mélységig talajvíz nem volt észlelhető. Üzemi kárelhárítási terv: Melcher Gáborné és Féderer Tibor egyéni vállalkozók a Sükösd, 0204/12, 0204/13 hrsz. alatti tojótelep és brojler nevelő telepen végzett tevékenységre vonatkozóan jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkeznek (határozat száma: /2012.). Felszíni vizek: A teleptől kb. 300 m-re É-i irányban húzódik a Duna-völgyi-főcsatorna. A domborzati adottságokból kifolyólag a felszíni víz veszélyeztetése kizárható. Felszín alatti vizek: Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. Talajvíz szintek: A területen a talajvíz meghatározására a VITAQUA Kkt július 12-én készített furatokat. A feltárás idején -15 m-es mélységig talajvíz nem volt észlelhető. Felszín alatti vízszennyezés: A korábbi tulajdonos a Május 1. MGTSZ olajtároló tartályokat használt, a évi felülvizsgálat során a C ólaknál talajszennyezés került kimutatásra. A kármentesítési eljárás még nem zárult le. A Rezonátor Bt. benyújtotta felügyelőségünkre a Vitaqua közműtervező Kkt. által készített kármentesítési monitoring záródokumentációt. A használaton kívüli olajtartályt és olajlefejtőt a telephely tulajdonosai már a tevékenység megkezdésekor üzemen kívül helyezték. Vízbázisra, árvíz- és jégvonulásra, valamint mederfenntartásra gyakorolt hatása: A telephely területe, illetve távlati vízbázis kijelölt védőterületét, nagyvízi medret nem érint.

10 10 A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI A tojójérce nevelő telepen és a tojótelepen keletkező mélyalmos és száraz trágyát az Alföldi Csirke Szövetkezet amelynek résztulajdonosa Melcher Gáborné és Féderer Tibor tulajdonában lévő Sükösd, 0217/154. hrsz.-ú ingatlanon lévő szigetelt trágyatárolóban helyezik el, mezőgazdasági területen történő felhasználásig. A telephelyen az állomány elhullásakor keletkező állati hulla és a tojás csomagolásakor keletkező fogyasztásra nem alkalmas tojás az állategészségügyi jogszabályok szerinti állati eredetű melléktermékként kerül összegyűjtésre és kezelőnek átadásra. A tojójérce és tojó telepen keletkezett hulladék mennyisége időszakban: EWC Trágya (tonna) EWC Elhullott szárnyas (kg) EWC Hulladékká vált tojás (kg) Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: Az állattenyésztéssel és a tojástermeléssel kapcsolatos tevékenység során keletkező papír és fólia hulladékot zárt helyen gyűjtik és hulladék kezelőnek adják át hasznosításra. A telepeken üzemelő gépek, berendezések karbantartását, javítását szakszerviz végzi, az ezen tevékenységből származó hulladékot a munkálatokat végző kezelteti. Települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése: A települési szilárd hulladékot szilárd burkolatú épületrészben elhelyezett, 110 literes hulladékgyűjtőben gyűjtik, majd települési szilárd hulladék kezelőnek adják át ártalmatlanításra. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése Papír csomagolási hulladék Fólia csomagolási hulladék Települési szilárd hulladék Azonosító kód További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás kezelési engedéllyel rendelkezőnek Lerakás települési szilárd hulladéklerakóban Hulladék nyilvántartás: A telep üzemeltetőjének a jogszabályok szerinti hulladék nyilvántartási, illetve éves adatszolgáltatási kötelezettsége van. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Az érintett terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll. Védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismert. A tevékenység folytatása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagylétszámú baromfi telepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A baromfi nevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak.

11 11 BAT-nak való megfelelés: A baromfitelep területi elhelyezkedése kedvezőnek ítélhető, mert a baromfitelepekre jellemző kibocsátások kis terhelést jelentenek a közvetlen környezetre. A telephelyen működtetett technológia megfelel a BAT előírásainak, mivel: - víztakarékos az önitató egységek, aktív itatók sorába tartozó nyomószelepes, csészés itatók, csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat vízhez jutni, - a keletkező trágya vízzel nem hígul így mennyisége nem növekszik, - a trágya közvetlenül szállítójárműre kerül, a telepen nem történik átmeneti tárolás, - a trágya gyűjtése műszaki védelemmel ellátott trágyatárolóban biztosított, - a trágyát mezőgazdasági területen hasznosítják, - a környezet kellemetlen szaghatással történő terhelése a szelőztetési rendszerrel, és állati eredetű hulladék zárt módon történő gyűjtésével minimalizált, - a tartástechnológiát és a kapcsolódó tevékenységeket hulladékszegény módon üzemeltetik, - a hulladékok szelektív gyűjtése biztosítja a hasznosítható hulladékok újrahasznosítását, - a telephely üzemeltetése során a takarmány tároló silók kiporzását a silófeltöltés csigás feltöltési technikára történő váltással, illetve a szűrők alkalmazásával minimalizálták, - az energiafelhasználás komputerrel vezérelt rendszerek alkalmazásával minimalizált, - telep környezetébe telepített erdősávok csökkentik a környezet bűz- és porterhelését. A telepen keletkezett trágyát az Alföldi Csirke Szövetkezet tulajdonában lévő, 0217/154 hrsz.-ú területen lévő, működési engedéllyel rendelkező trágyatárolóban helyezik el, mellyel átmeneti tárolást biztosítanak az előírt 6 hónap időtartamra a trágya mezőgazdasági területre való kihelyezéséig, hasznosításáig. A tojójérce nevelő, illetve a tojótelepen folytatott állattartási tevékenységgel kapcsolatban lakossági panaszbejelentés sem az engedélyeshez, sem az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre nem érkezett. HAVÁRIA A Rezonátor Bt február 3-án érkezett levelében tájékoztatta felügyelőségünket, hogy január 30-án 8:30-kor tűz ütött ki Melcher Gáborné és Féderer Tibor egyéni vállalkozók által Sükösd, külterület 0204 hrsz.-ú telephelyen üzemeltetett tojótelepen, melynek következtében a B2 jelű tojóépület leégett. A tűz az üresen álló É-i épületrészben keletkezett, majd átterjedt a középső részben lévő vizesblokkra és a D-i épületrészre. Az É-i részben egy PB palack is felrobbant, melynek következtében az épület több fala leomlott. A B2 jelű tojóépület teljes tetőszerkezete megsemmisült, és a D-i épületrészben elpusztult db tojótyúk. Az épületben veszélyes anyagot nem tároltak. Az épület falazott szerkezetű volt, fa födémmel és Lindab lemez fedéssel. Az állati hullákat az ATEV Zrt. a fémhulladékot a Kalo-Méh Kft. szállította el. A B2 jelű tojóépület nem kerül újjáépítésre, és a telephelyen új ólat nem létesítenek. A Sükösd, külterület 0204/12 hrsz. alatti tojójérce nevelő telepen felnevelt állatok adott létszám feletti része eladásra kerül. A B1 jelű tojóépület önálló etető, itató és szellőztető rendszerrel rendelkezik. A B1 épülethez kapcsolódó tojáscsomagoló is változatlan formában üzemel, csak a kapacitás kihasználtsága csökken le. ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig Óvintézkedések: Szabályok a tevékenység végzése során 6. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén

12 12 sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 7. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 8. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások rendelkezésre álljanak. 9. A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás található, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 10. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 11. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. Felelősség: 12. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 13. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 14. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően is, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés: 15. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek minőségét, a természeti környezet, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 16. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 17. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: 62/ , fax: 62/ , munkaidőn kívül, indokolt esetben: 30/ ) a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: 76/ , fax: 76/ ) tűz és katasztrófahelyzet esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hatóságot (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/ , fax: 76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén.

13 13 Indokolás Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. Előírások: ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA 18. Az engedélyes köteles a telephelyre beszállított alapanyagokról és az azokból előállított termékekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban a technológiában felhasznált anyagokat, a felhasznált energiákat (elektromos áram) és minden egyéb anyagot, valamint az előállított készterméket külön technológia szerint kell rögzíteni. 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente, első alkalommal az engedély jogerőre emelkedését követő 5. év (az esedékes 5 évenkénti felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 20. Az engedélyes köteles a technológiák energiahatékonyságát nyomon követni, nyilvántartani. 21. Az engedélyes köteles az összes használatot, fogyasztást nyilvántartani a vízről és szennyvízről. A telephelyen felhasznált vízmennyiséget a következő módon kell rendszerezni: teljes havi fogyasztás (külön-külön szociális és technológiai, valamint az egyes technológiákban felhasználtak külön technológiai folyamatonként). 22. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határidő: 5 évente, első alkalommal az engedély jogerőre emelkedését követő 5. év (az esedékes 5 évenkénti felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 23. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos Indokolás A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségek csökkentése a cél. LEVEGŐVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 24. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 25. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 26. A fűtőberendezések hatékony működése érdekében biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 27. A fűtőberendezéseket csak a gépkönyvben előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 28. A trágyát a szállító járműre a kihordó szalagról, diffúz kiporzást kizáró módon kell feljuttatni. 29. A trágyát a telepről zárt szállító járművön kell kiszállítani. 30. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 31. A baromfitelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Indokolás Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az elérhető legjobb technikának megfelelő tartási technológia biztosítja a baromfitelep bűzkibocsátásnak minimalizálását. Az alkalmazott takarmányozási technológia (az összetétel szigorú ellenőrzése) biztosítja az optimális takarmányhasznosulást. Az állattartó épületek klímájának pontos, számítógép vezérelt szabályozása csökkenti a bűzképződést. A tojóépületekből a trágya folyamatosan kiszállításra kerül. A trágya zárt szállító eszközre juttatása megakadályozza a környezeti levegő porral történő szennyezését. A silók feltöltése korábban fluidos technológiával történt, azonban áttértek a csigás feltöltéshez, melyhez az alapanyagot saját tulajdonú pótkocsis traktorral szállítják.