H A T Á R O Z A T AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG

Átírás

1 CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: /2016. Ügyintéző: Dr. Balthazár Éva Berényi Anita Katona Csaba Kissné Nagy Ildikó Vinczéné Szántó Gizella Andrásné Nemes Edit Tel: 62/ Tárgy: Melcher Gáborné és Féderer Tibor, Sükösd, baromfitelep - egységes környezethasználati engedély módosítása egységes szerkezetben Melléklet: - Hiv. szám: - H A T Á R O Z A T Melcher Gáborné (6346 Sükösd, Dózsa György u. 124.) és Féderer Tibor (6346 Sükösd, Dózsa György u. 122.) részére az OTTA TRIÓ Kft. (6725 Szeged, Répás u. 36.) által benyújtott tervdokumentáció alapján a Sükösd 0204/12 és 0204/13 hrsz. alatti ingatlanon lévő baromfitelepre vonatkozó, /2014. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyt az engedélyes kérelmére egységes szerkezetbe foglalva az alábbiak szerint módosítom. Melcher Gáborné (6346 Sükösd, Dózsa Gy. u. 124.) és Féderer Tibor (6346 Sükösd, Dózsa Gy. u. 122.) részére egységes környezethasználati engedélyt adok a Sükösd, 0204/12hrsz.-ú jércenevelő telepen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. a. pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztésre több mint férőhely baromfi számára) A DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTŐ: AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Név: OTTA TRIÓ Kft. Cím: 6725 Szeged, Répás u. 36. ENGEDÉLYES: Név: Melcher Gáborné Cím: 6346 Sükösd, Dózsa György u Adószám: Őstermelői ig. szám: Név: Féderer Tibor Cím: 6346 Sükösd, Dózsa György u Adószám: Őstermelői ig. szám: KÜJ: Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part Szeged, Pf (62) titkarsag@ktf.csmkh.hu

2 TELEPHELY: Cím: Súlyponti EOV koordináta: Telephely KTJ: Létesítmény KTJ: TEVÉKENYSÉG: Sükösd 0204/12, 0204/13 hrsz. Y = m X = m Megnevezés: Nagy létszámú állattartás TEÁOR szám: Baromfitenyésztés (TEÁOR: 0147) NOSE-P kód: EKHE besorolás: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 11. Nagy létszámú állattartás Intenzív baromfitenyésztés, több mint férőhely baromfi számára Férőhely kapacitás db jérce db tojótyúk A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A telephelyen folytatott tevékenység és a tervezett fejlesztések Az állattartási tevékenységet a Sükösd, 0204/12 hrsz. alatti, 1,32 ha területű jérce nevelő, illetve a Sükösd, 0204/13 hrsz. alatti 1,4313 ha területű tojótelepén végzik a vállalkozók. Jérce nevelő telep Az engedélyes a Sükösd 0204/12 hrsz. alatti jérce nevelő telepen a C1/1 sz. ólban az almos tartást ketreces tartásra módosítja. A telepen a C1/2 sz. ólban már jelenleg is ketreces tartás folyik. A C2/1 sz. ólban továbbra is megmarad a mélyalmos tartástechnológia, a C2/2 ólban megszüntetik az almos tartást, és a továbbiakban raktárként fogják használni. A tartástechnológia változások hatására a férőhelyek száma csökkenni fog férőhellyel. Tojótelep január 30-án 8:30-kor tűz ütött ki az engedélyes által Sükösd, külterület 0204/13 hrsz.-ú telephelyen üzemeltetett tojótelepen, melynek következtében a B2 jelű tojóház leégett. A tűzesetet követően az engedélyes a leégett épület újraépítését nem tervezte. Az engedélyes a gazdasági igények miatt a Sükösd, 0204/13 hrsz. alatti ingatlanon működő tojótyúk tartó telepet fejleszteni kívánja; olyan módon, hogy a meglévő tyúkól mellé a telephelyen belül, a leégett B2 jelű épület helyére, egy férőhelyes tojó tyúkólat és egy szociális épületet tervez megépíttetni. Az új épület teljes alapterülete: 1568,76 m 2 A tojónevelő telepen a fejlesztések során, a B2 új ól megépítésén túl, egy 57,60 m 2 alapterületű szociális épület (fekete-fehér rendszerű öltözők, WC, tusoló, mosókonyha, teakonyha), egy 31,0 m 3 hasznos térfogatú takarmánytároló siló, és egy 50,0 m 3 hasznos térfogatú tüzivíztározó (a szomszédos 0217/161 hrsz. alatt) kerül megépítésre. 2

3 A telephely elhelyezkedése A Sükösd, 0204/12 és 0204/13 számú telephely, egy használaton kívüli TSZ telephely volt, az ingatlanon található épületek jelentős részét felújították, átalakították, így azok lehetővé teszik a korszerű állattartást. A telephely, a Sükösdöt Kecskeméttel összekötő 54-es számú főúthoz csatlakozó alsóbbrendű bekötőúton, tehergépjárművekkel jól megközelíthető. Az állattartó épületek férőhely kapacitása : Hrsz. 0204/ /13 Ól jele Állattípus Férőhely [db] Alapterület [m 2 ] Tartás módja C1/1 jérce ,0 almos C1/2 jérce ,0 ketreces C2/1 jérce ,0 almos C2/2 jérce ,0 almos B1 tojó ,0 ketreces B2 tojó tyúkól 1:739 tyúkól 2: 749 ketreces Megjegyzés 2016-tól ketreces 2015-től raktár Tervezett épület A Sükösd külterület, 0204/13 hrsz. alatt található telephelyen a tojó férőhelyek bővítését célzó fejlesztés új épület építésével valósul meg. Az új épületet a már meglévő épületjelzések alapján B2 jelű ólnak nevezték el. Tojójérce telep tartástechnológiája Az ólakba napos csirkéket telepítenek, amelyekből a tojótelep tojó állománya lesz felnevelve. Az állatállomány a telepen 18. hetes korig nevelkedik, amikor a testtömegük eléri az 1,4 1,5 kg-ot. A jérce nevelés befejezését követően, az állományt, a Sükösd, 0204/13 hrsz.-ú tojótelepre szállítják át és telepítik be. A B1 és a tervezett B2 tojóházban 3 korcsoportú tojóállomány található. Az állomány vágóhídi elszállításával összhangban történik a C ólakban felnevelt jércék áttelepítése. Az ezen felüli jérceállomány teljes mértékben értékesítésre kerül. A telepen nem hústermelés céljából tartanak baromfi állatokat, hanem kizárólag tojóhibrid nevelés folyik. A tojóhibrid tartás-technológiájára jogszabály nem vonatkozik, hanem szakirodalmi adatok alapján került meghatározásra a telepítési sűrűség. A C2/1 sz. ólban korábban téves jogszabályi hivatkozás alapján határozták meg a telepítési sűrűséget, ezért a C2/1 sz. ólban, az almos tartástechnológia során 10 db tojóhibrid/m 2 -rel számolva, a 660 m 2 alapterületnél, tojóhibrid a megengedett. Almos jércenevelés C2/1 sz. ólban Takarmányozás, etetés A telep állatállományának takarmány ellátása, a telepre tartálykocsival beszállított, és az állattartó ól mellett lévő 1 db 10 tonna tároló kapacitású, Roxell típusú fém silóban tárolt takarmánnyal történik. A siló feltöltése korábban fluidos technológiával történt, azonban 3

4 áttértek a csigás feltöltéshez, melyhez az alapanyagot saját tulajdonú pótkocsis traktorral szállítják. A silókból az állattartó ólba a takarmány, számítógép vezérelt, zárt rendszeren keresztül kerül. Az állomány etetését tányéros önetetővel biztosítják, melyek magassága az állat korának megfelelően állítható. Itatás A telep vízellátása az Agro-Sükösd Kft. tulajdonában lévő fúrt kútról történik. Az állatállomány itatóvíz szükséglete víztakarékos nyomószelepes, szopókás itatóból biztosított, az itatórendszer magassága az állat korának megfelelően állítható. Almozás A telepen lévő C2/1 állattartó ólban mélyalmos technológiával történik a jércenevelés. Az ól betelepítését megelőzően cm vastagságú szalmát terítenek ki, a ráalmozást szükség szerint kézzel, friss száraz szalma alom kiszórásával végzik. Trágyázás A turnusonként keletkező 20,3 m 3 mennyiségű mélyalom kialmozását, az állatállomány telepről történő elszállítását követően végzik el. Az állattartó ólból a trágyát közvetlenül munkagéppel és szállítójárművel a Sükösd, 0217/15 hrsz.-ú ingatlanon lévő szigetelt trágyatárolóban helyezik el a mezőgazdasági termőföldön történő felhasználásig. Ketreces jércenevelés C1/1 és C1/2 sz. ólaknál A jércenevelés a 17. hétig, kb. 1,5 kg súly eléréséig tart. A 18. héten a jércéket átszállítják a B jelű épületbe. A C1/2 ólban a ketrecek 49 méter hosszúak és 4 sorba vannak elhelyezve párhuzamosan egymás mellett. A 4 emeletes ketrecek 2,7 m magasak. Az ólban SALMET tip. ketrecek vannak beépítve. Takarmányozás, etetés A takarmánytárolás 1 db 150 q-ás és 4 db 100 q-ás Roxell típusú silóban történik. Ezek feltöltése csigás rendszerű. A feltöltés sűrűsége az állomány életkorától függően 2 hét és 3 nap között változik. A silótöltés időtartama 1 óra. A C1/1 ólban történő tartástechnológiai változás miatt új takarmánytároló torony létesítése nem történt. Etetés naponta folyamatosan történik. A ketrecek előtt etető kocsis etetőrendszer fut, melyre behordó spirál adagolja a tápot. A rendszer a fogyást érzékelve folyamatosan utántölt, az etető kocsi kb perc alatt körbe ér. Itatás A vízellátást az Agro-Sükösd Kft. tulajdonában lévő fúrt kútról biztosítják az itatáshoz. A ketrecekben alkalmazott önitató egységek, ún. aktív itatók sorába tartozó nyomószelepes, csészés itatók (víztakarékos), melyek csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez, ezzel kizárják a fölösleges víz trágyagyűjtő szalagra való jutását, így többek közt a bűz kialakulását is. A tojóhibridek vízigénye 6 7 liter/db/17 hét. Trágyakezelés A ketrecek alatt 4 soron 4 szalag fut végig, erre hullik le a trágya a baromfiketrecekből. A szalagok a ketrecek végén lévő aknába hordják ki a képződő trágyát, ahonnan keresztirányú kihordó szalag továbbítja arra a ferde szállítószalagra, mely az udvaron álló pótkocsira hordja azt. A kitrágyázás háromnaponta valósul meg. A trágyát, az Alföldi Csirke Szövetkezet 4

5 tulajdonában lévő, 0217/154 hrsz.-ú területen lévő, működési engedéllyel rendelkező trágyatárolóban helyezik el. Karbantartás turnusváltáskor Az épületeket és a berendezéseket (ketreceket) magasnyomású TSX típusú gőzborotvás mosó berendezéssel kimossák. A technológiai szennyvizet az épület közepén lévő rácsos összefolyón keresztül az ól melletti 10 m 3 -es vízzáróan kialakított technológiai szennyvízaknákba vezetik. Az aknákból a technológiai szennyvizet időszakosan szippantókocsival szállítják a trágyatárolóra, ahol azt a trágyára ráöntözik. Ezt követően az ólban fertőtlenítést végeznek. A művelet során 0,5 %-os Virocidos oldat kerül felhasználásra. Az előírás szerinti bekeverést követően a szer habosodik, melyet a magasnyomású berendezéssel juttatnak fel először a falra, majd a padozatra. A hab ideális vastagsága 2 3 cm. A keletkezett hab perc elteltével felszárad a környezeti levegő hatására. Az alkalmazott fertőtlenítés szennyvizet nem eredményez, mivel a habosítás során keletkező kismennyiségű nedvességet a felületek beszívják, illetve elpárolog, így szennyvíz nem keletkezik. A fertőtlenítés után az ólak két napig száradnak. Végül elvégzik a szükséges karbantartásokat az ólakban. Tojótelep tartástechnológiája Az állattartó telepre 18. hetes korú, 1,4 kg-os előnevelt tojók kerülnek betelepítésre a Sükösd 0204/12 hrsz.-ú tojójérce nevelő telepről. Az állomány tojástermelési időszaka ~ 80 hetes korukig tart, ezt követően vágásra értékesítik őket. A tojásgyűjtés ketrecsoronként, tisztítókefével ellátott kihordó-berendezéssel, önálló meghajtással és vezérléssel folyamatosan történik. A szalag a tojásokat a B1 épület tojásleszedő helyiségébe szállítja mindkét állattartó épületből, ahol válogatják, osztályozzák, és tálcára rakják, majd kartondobozba csomagolják. A tojótyúkok épületenként több szintes ketrecsorban vannak elhelyezve. Az állatok férőhelye az Európai Uniós követelményeknek megfelelően január 1-től, 750 cm 2 /db tyúk. Ez az állatsűrűség megfelel a BAT-nak, biztosítja az állatok szabad mozgását. Itatás A víztakarékosság érdekében a B1 épületben ketrecenként nyomószelepes, szopókás itatóberendezés biztosítja az állomány ivóvíz ellátását. Az új B2 épületben elhelyezett ketreceknél nyomószelepes, csészés itatókat szerelnek fel. A ketrecek alatt cseppfelfogó csésze van, ahonnan az állatok szintén tudnak inni. Az itatóvizet az Agro-Sükösd Kft. tulajdonában lévő fúrt kútról vezetik az itató rendszerre. Takarmányozás A telep állatállományának takarmány ellátása a telepre tartálykocsival beszállított, és az állattartó ól mellett lévő 10 tonna tároló kapacitású Roxell típusú fém silóban tárolt, takarmánnyal történik. A silóból az állattartó ólba a takarmány számítógép vezérelt zárt rendszeren keresztül kerül bejuttatásra. Az állatállomány reggeli első etetése 6 órakor kezdődik, a jószág napi dkg tápot fogyaszt, melyet napi kétszeri etetéssel biztosítanak. A ketrecek előtt láncos etetőrendszer fut, melyre behordó spirál adagolja a takarmányt. A rendszer a takarmány fogyásakor folyamatosan utántölt. 5

6 A B2 jelű tervezett ól mellett 2 db AGRITEC gyártmányú takarmánytároló siló kerül telepítésre. A silók anyaga üvegszál, kapacitásuk egyenként 31 m³ (21 t). Felszereltségük a töltő és szellőző cső, valamint a Feedtronic 4004 típusú silómérleg. A silókhoz CHORE- TIME 108 FLEX-AUGER típusú betöltési rendszer kerül telepítésre. A spirálos takarmányszállító juttatja be a baromfitakarmányt az épületbe. Kapacitása 100 kg/perc, hossza 20 m. Tojások válogatása, csomagolása A megtermelt tojásokat a tojóházból tojás szállítószalag segítségével a tojáscsomagoló helyiségbe továbbítják. A törött tojásokat kiválogatják és felirattal ellátott, zárható edényben gyűjtik. Az értékesítésre kerülő tojásokat, osztályozást követően papírtálcára helyezik, és kartondobozokba csomagolják. Trágyakezelés A tevékenység során száraztrágya keletkezik, melyet a ketrecek alatt elhelyezkedő szállítószalag hord ki a ketrecsor végén lévő aknába. Innen egy keresztszalag továbbítja a száraz trágyát arra a ferde szállítószalagra, amely kihordja az épületen kívül elhelyezett mezőgazdasági pótkocsira. A pótkocsit ponyvával takarják le a bűz emisszió minimálisra csökkentése érdekében. A keletkezett trágyát, a Sükösd 0217/154 hrsz.-ú területen megépült szigetelt trágyatárolóban tárolják mezőgazdasági területen történő felhasználásig. Vízellátás: Az ingatlanok vízigénye (3984,8 m 3 /év) az Agro-Sükösd Kft. tulajdonában lévő 48 m talpmélységű fúrt kút és a hozzá kapcsolódó víztorony által szerződés alapján biztosított. Szennyvíz: A kommunális-, illetve technológiai szennyvizek elvezetése teljesen zárt rendszerű. A kommunális szennyvizet zárt vasbeton aknában gyűjtik, ahonnan szükség szerint elszállítják. A technológiai szennyvizet (ólak takarítása) zárt gyűjtőaknákban gyűjtik, majd a trágyára locsolják. Csapadékvíz: A tiszta csapadékvizek (burkolt-, illetve tetőfelületek) ingatlanon belül elszikkadnak. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A legközelebbi védett lakóépületek a teleptől Ny-ra eső Sükösd település, kb. 900 m-re lévő lakóépületei. A B2 épülettel tervezett új szociális épület fűtését és használati melegvíz előállítását egy 24 kw névleges bemenő hőteljesítményű gázkazán biztosítja. Almos tartású C2/1 sz. tojójérce épülethez kapcsolódó levegőhasználat Fűtés, hűtés Az ól hőmérsékletének szinten tartását ventilátorokhoz kapcsolódó vízhűtéses rendszer biztosítja, amely nyáron folyamatosan üzemel. Az almos technológiájú C 2/1 sz. ólnál szükség esetén 1 db földgázüzemű kazán biztosítja a fűtést. A kazán BENSON-KISBÉR BK-125 típusú és kcal/óra hőteljesítményű. A kazánhoz kapcsolódó gázégők ABG-10 F213 típusúak és kw teljesítményűek. 6

7 Szellőztetés, megvilágítás Az ól mesterséges megvilágítású. A szellőztetés ventilátorok működtetésével és légbeejtő nyílásokon keresztül történik. Az állatállomány friss levegő ellátását, kiépített, manuálisan irányítható gépi szellőztető rendszerrel végzik. A C2/1 állattartó ól oldalfalának mindegyikébe, db légbeömlő nyílás, és a szemközti oldalon db elszívó ventilátor van beépítve az ólak keresztszellőztetésére. Ketreces jércenevelő C1/1 és C1/2 sz. ólakhoz kapcsolódó levegőhasználat Fűtés, hűtés Az ólak hőmérsékletének szinten tartását ventilátorokhoz kapcsolódó vízhűtéses rendszerek biztosítják, amelyek nyáron folyamatosan üzemelnek. A C1/1 és C1/2 ólnál földgáz üzemű hőlégbefúvók vannak beépítve. A 4+3 db ERMAF LH 50 berendezés teljesítménye 50 kw/db. A berendezések kéménnyel nem rendelkeznek, a füstgázok diffúz módon kerülnek az ólak légterébe. A C1/1 ól Ny-i és K-i homlokzatán 2-2 db vízfüggönyös hűtőegység van beépítve. Szellőztetés, megvilágítás Az ólak mesterséges megvilágítással rendelkeznek. A szellőztetés ventilátorok működtetésével és légbeömlő nyílásokon keresztül történik. A C1/1 ól K-i és Ny-i oldalán db, a C2/1 ól K-i és Ny-i oldalán db számítógéppel vezérelt beömlő nyílás van kialakítva, melyek a levegő bejutását szabályozzák. Az elszívás a C1/1 ólnál 6 ponton valósul meg függőleges kürtőkkel, ill. 4 db végfali ventilátorral, a C1/2 ólnál 4 ponton valósul meg függőleges kürtőkkel, illetve 6 db végfali ventilátorral. A kürtőkben található ventilátorok teljesítménye m 3 /óra/db, a végfali ventilátoroké m 3 /óra/db. Tojónevelő B1, B2 épületekhez kapcsolódó levegőhasználat Tojó épületek fűtése A tojó telep B1 jelű tojóépület fűtését 1 db 110 kw bemenő névleges teljesítményű PG típusú gázégőfejjel szerelt BENSON-KISBÉR BK-125 gázkazán biztosítja. Az energiatermelő berendezés külön kazánházban van elhelyezve. Az új, B2 jelű ólban fűtés nem tervezett. Az épület időszakos fűtését a téli turnus váltáskori szerviz periódusban történő nedves takarítást követő épületszárítás teszi szükségessé. Az állatállomány fűtést nem igényel, mivel a testük által termelt hő elegendő az optimális életkörülmények fenntartásához. A telephelyeken bejelentés-köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. Szellőztetés A B1 tojóház épületébe beépített gépi szellőztetés biztosítja a légcserét. Az épület légutánpótlása az oldalfalakba kiképzett légbeejtőkön keresztül történik, az elszívott levegő az épület É-i, illetve D-i homlokzati ventilátorain, valamint a tetőventilátorain keresztül távozik a szabadba. A B1 tojóház épületét 7 db tetőventilátor és 6 db az É-i homlokzatba beépített ventilátor szellőzteti. Az épületben léghőmérsékletet érzékelő szonda került beépítésre. A levegő cseréjét és a hőmérséklet szabályozását számítógép által vezérelt rendszer felügyeli. A rendszer 7

8 programozható, minden hőmérsékletviszony esetében az optimális megoldást választja, biztosítva az állatok számára a lehető legoptimálisabb feltételeket. A B2 ól mikroklímája jelentős befolyással van a termelésre. A jó istállóklíma létrehozásában szerepet játszó komponensek, légbeejtés, elszívás, hűtés stb. összhangja biztosítja az állatok magas szintű termeléséhez szükséges feltételek kialakítását. A B2 épületbe tervezett légcsere elszívásos-depressziós rendszer alapján működik, melynek hatásaként az épületben 25 mpa-os egyenletes negatív nyomás alakul ki. Ennek hatására a légbeejtő felületeken minden ponton azonos mennyiségű, ill. sebességű friss levegő áramlik a termekbe egyenletesen átöblítve azt. Légbeejtés, légelszívás: A B1 épület oldalfalaiba épített légbeejtők elé vizes hűtőpanelek vannak beépítve, az épületbe belépő levegő útjába egy nedves szűrőpapírszerű ún. hűtőpanelt állítanak, amelyen állandó vízkeringtetést végeznek. Ezáltal a panel igen nagy párolgó felületén belépő levegőt a párolgási hő elvonásával 7 10 C-kal hűtik le. A légbeejtés a tervezett B2 tojótartó épület oldalfalaiban elhelyezett 4-4 db, 6000-VFG-6 típusú légbeejtő egységeken keresztül történik. A légbeejtő kapacitása m 3 /h/db. A légbeejtők madárvédő ráccsal, és légterelő lappal ellátottak, az épület falazásakor építik be őket a falba. A légbeejtő ablakok nyitása automatikusan, a számítógép utasításai alapján szabályozott nyitómotor segítségével történik. A B2 tojóépületben a tervezett LUBING gyártmányú Top-Klíma System közvetlen párologtató hűtés révén hatékonyan végzi a párásítást, a hűtést és a por megkötődését az ólban. Hűtéshez nagynyomású fúvókákon keresztül ködszerűen vizet fecskendeznek a levegőbe 70 bar nyomáson. A köd azonnal elpárolog, és hűti az épületet, hőt vonva el annak levegőjéből. A tervezett B2 épületnél 7-7 db, EOS 53/1,5 típusú ventillátorok a tojótartó ólak homlokzati falán kerülnek elhelyezésre. Kapacitásuk m³/h/db, 25 Pascal külső nyomás mellett. Az elszívó ventillátorok optimális épületszellőzést biztosítanak, alacsony energiafelhasználás mellett nagy légteljesítményt tesznek lehetővé. Telepek épületeinek szellőztetése, klimatizálása Istálló megnevezése darabszáma [db] Légszállító telj. [m 3 /h] Ventilátor Elhelyezkedése vezérlése Légbeejtő db [db] mérete [m x m] tető B homlokzati számítógép 30 0,4x0, homlokzati B2* végfali számítógép 8 1,5x1,6 C1/ végfali kürtő számítógép 30 0,4x0,4 C1/ kürtő végfali számítógép 80 0,4x0,4 C2/ oldalfali manuális 13 0,4x0,4 C2/ oldalfali manuális 13 0,4x0,4 8

9 Egyéb levegőminőséget befolyásoló tevékenységek Az állattartásnál előfordul az állatok elhullása. Az állati hullák tárolására korábban külön hulladéktároló helyet alakítottak ki. Időközben engedéllyel megvalósult területileg a telephelytől 30 m-re ÉK-re található, PB gázzal üzemelő, az Alföldi Csirke Szövetkezet (mely szövetkezetnek a tulajdonosok is tagjai) tulajdonában lévő égetőberendezés, ahol az állati hullák azonnal megsemmisítésre kerülnek. Így az állati hullák gyűjtéséből, a telepeken légszennyezés nem történik. A telepről elszállított száraz-, és almostrágya szállító járművön történő takarása biztosítja a szállítás során történő bűzkibocsátás minimalizálását. Az összegyűjtött trágyát az Alföldi Csirke Szövetkezet - amelynek résztulajdonosa Melcher Gáborné és Féderer Tibor - tulajdonában lévő, Sükösd,0217/154. hrsz.-ú ingatlanon lévő szigetelt trágyatárolóban helyezik el mezőgazdasági területen történő felhasználásig. A keletkező trágyát háromnaponta szállítják el a trágyatároló műtárgyba. Az állattartó telepek bűzforrásaitól ~130 m-re bűzhatás nem érzékelhető, mely terület csak mezőgazdasági ingatlanokat érint. A telepeken található silókat korábban fluidos tartálykocsiról, kompresszorral töltötték fel. A nagy nyomás hatására a silók levegőztető nyílásain poros levegő távozhatott a környezetbe, mely emisszió a csigás feltöltésre történt átállás hatására teljes mértékben megszűnt. A gépjárműforgalomból származó levegőszennyezés részletezése: A telephelyen dolgozó 6 fős személyzet gépjárművei jellemzően a munkaidő kezdetekor és a nap végén távozáskor mozognak a telephely megközelítésére szolgáló közlekedőúton. A naposcsibék telephelyre történő beszállítása, két turnusban, egy-egy kamionnal történik. Az értékesítésre kerülő többlet jérce állomány kiszállításának várható tehergépjármű forgalma 3 kamion/év. Kivágáskor az elöregedett tojók elszállítása 4 kamion/év forgalommal történik. A termelt tojásokat a végfelhasználók (nagykereskedések) szállítják el naponta, a tehergépjármű forgalom átlagosan 347 kamion/év. A takarmányt speciális tehergépjárművekkel szállítják be szükség szerinti gyakorisággal, évente 82 beszállítással számolva. A telephelyről a trágyát saját tulajdonú traktorral szállítják el. A pótkocsi végig ponyvával fedett a kitárolás és szállítás ideje alatt. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI A tojójérce nevelő telepen és a tojótelepen keletkező mélyalmos és száraz trágyát az Alföldi Csirke Szövetkezet amelynek résztulajdonosa Melcher Gáborné és Féderer Tibor tulajdonában lévő Sükösd, 0217/154. hrsz.-ú ingatlanon lévő szigetelt trágyatárolóban helyezik el, mezőgazdasági területen történő felhasználásig. A telephelyen az állomány elhullásakor keletkező állati hulla és a tojás csomagolásakor keletkező fogyasztásra nem alkalmas tojás az állategészségügyi jogszabályok szerinti állati eredetű melléktermékként kerül összegyűjtésre és kezelőnek átadásra. 9

10 Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: Az állattenyésztéssel és a tojástermeléssel kapcsolatos tevékenység során keletkező papír és fólia hulladékot zárt helyen gyűjtik, és hulladék-kezelőnek adják át hasznosításra. A telepeken üzemelő gépek, berendezések karbantartását, javítását szakszerviz végzi, az ezen tevékenységből származó hulladékot a munkálatokat végző kezelteti. Települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése: A települési szilárd hulladékot szilárd burkolatú épületrészben elhelyezett, 110 literes hulladékgyűjtőben gyűjtik, majd települési szilárd hulladék-kezelőnek adják át ártalmatlanításra. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése 1. Papír csomagolási hulladék 2. Fólia csomagolási hulladék 3. Települési szilárd hulladék Azonosító kód További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás kezelési engedéllyel rendelkezőnek Lerakás települési szilárd hulladéklerakóban Hulladék nyilvántartás: A telep üzemeltetőjének a jogszabályok szerinti hulladék nyilvántartási, illetve éves adatszolgáltatási kötelezettsége van. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELEMI VONATKOZÁSAI A Sükösd 0204/12 és a 0204/13 hrsz.-ú ingatlanokon lévő tojójérce, illetve tojótelep Sükösd belterületétől mintegy 900 m-re helyezkedik el. A telepeket az 54-es főútról bekötőúton keresztül lehet megközelíteni. A telep környezetében mezőgazdasági, gazdasági művelési besorolás a jellemző. A telepek közvetlen szomszédságában mezőgazdasági területek, állattenyésztő telep, valamint szemestermény szárító telep van. A jércenevelő telep jellemző zajforrásai: az állattartó épületek szellőző ventilátorai, hőlégbefúvók, trágyakihordó, a takarmány ellátó rendszer, valamint a telep működéséhez kapcsolódó szállítást végző MTZ típusú traktor. A tojótelep jellemző zajforrásai: az állattartó épület szellőző ventilátorai, a takarmány ellátó rendszer, a tojásösszegyűjtő és szállító rendszer, a trágyakihordó rendszer, valamint a telepen szükséges szállítási munkálatokat végző mezőgazdasági vontató. A telepeken a munkavégzés közötti időszakban történik. A Rezonátor Bt június 21-én műszeres zajmérést végzett a telephelyeken és azok környezetében. A vizsgálatok során megállapításra kerültek a nappali és éjszakai időszakra vonatkozó zajterhelési hangnyomásszintek, valamint megállapításra került a vizsgált létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete. 10

11 A mérési eredmények alapján megállapították, hogy a telep üzemszerű működésekor a zajvédelmi hatásterületen belül védendő létesítmény a jércenevelő terepen történt technológiai változtatások és a B2 jelű ól megépítése után sem lesz. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Műszaki védelem: A telephelyi tevékenység megfelelő műszaki védelem mellett zajlik. A tevékenységből adódóan a szennyeződéssel potenciálisan érintett térrészek burkoltak, az állattartó épületek padozata, a szennyvízgyűjtő-rendszer egyaránt vízzáró kialakítású. A telephelyi trágya elhelyezésére a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kialakított, műszaki védelemmel ellátott trágyatároló szolgál. Szennyvíz: A telephelyen keletkező kommunális szennyvizeket vízzáróan kialakított aknában (5,0 m 3 ) gyűjtik, majd megfelelő időközönként szennyvíztisztító telepre szállítják ártalmatlanítás céljából. A technológiai szennyvizeket (ólak takarítása) az ólak mellett lévő vízzáróan kialakított aknákban (10-10 m 3 ) gyűjtik, majd időszakonként szippantó-autóval a trágyatárolóban lévő trágyára locsolják vissza. Trágya: A tartástechnológia részben almos- (C2/1.), részben pedig ketreces (C1/1., C1/2., B1., tervezett B2.) rendszerű. A telephelyi tevékenység során almos-, illetve nedves trágya keletkezik. Hrsz. Ól jele Tartás módja Keletkező trágya mennyisége [m 3 /év] 0204/12 C1/1. ketreces 115,6 C1/2. ketreces 117,2 C2/1. almos 20,3 C2/2. raktár 0204/13 B1. ketreces 180,0 B2. (tervezett) ketreces 150,0 Összesen: 583,1 A tevékenységből származó almos-, illetve nedves trágya a kitrágyázási időszakban közvetlenül, tilalmi időszakban pedig, az Alföldi Csirke Szövetkezet tulajdonában lévő, 0217/154 hrsz. alatti ingatlanon elhelyezkedő, megfelelő műszaki védelemmel ellátott, 1320,0 m 3 kapacitású trágyatárolóban történő átmeneti tárolást követően, mezőgazdasági területre kerül kihelyezésre tápanyagpótlás céljából. Fentiek alapján megállapítható, hogy a trágyatároló kapacitása (1320,0 m 3 ) megfelel az 59/2008 (IV. 29.) FVM rendeletben előírt 6 havi tároló kapacitásnak (291,55 m 3 ). Csapadékvíz: Az épületek tetőfelületein, illetve a burkolt felületeken keletkező tiszta csapadékvizek a telephelyen, az épületek közt található zöldfelületeken, természetes úton elszikkadnak. A zárt tartásmód miatt szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. 11

12 Üzemi kárelhárítási terv: A meglévő telep az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által /2012. számon jóváhagyott, szeptember 30. napjáig érvényes üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A telep helyéül szolgáló ingatlanok védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, természeti területnek nem képezik részét, azok védett természeti érték előfordulási helyeként sem ismertek. A korábbi üzemelés kapcsán természetvédelmi problémák nem merültek fel. Fenti indokok alapján a további üzemeléssel szemben természetvédelmi kizáró ok nincs. A tárgyi telephely továbbá már a 80-as években is üzemelt, a meglévő épületek kialakítása is megfelel a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) tájvédelemre vonatkozó előírásainak, illetőleg a tervezett létesítmények funkcionálisan igazodni fognak környezetükhöz. LEGJOBB ELÉRHETŐ TECHNIKA A BAT (legjobb elérhető technika) összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A tevékenységre vonatkozóan magyar nyelvű BAT útmutató, Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. Az útmutató, illetve referencia dokumentum alapján a telep megfelel a BAT feltételrendszerének. A BAT-nak való megfelelés energiafelhasználás szempontjából: A tojótartó épület szellőztetése, EOS 53/1,5 típusú elszívó ventillátorokból és 6000-VFG-6 típusú természetes légbeejtőkből áll. Az épületekbe épített légcsere elszívásos-depressziós rendszer alapján működik, melynek hatására a légbeejtő egységeken minden ponton azonos mennyiségű, illetve sebességű friss levegő áramlik a termekbe egyenletesen átöblítve azt. A hatékony teremhűtés számítógép vezérlésű, Top-Klima System típusú párásítóval történik. A hűtőhatás energiahatékony, ugyanis nem fojtja a szellőztetést végző ventillátorok kapacitását. A hatékony teremszigetelésnek köszönhetően, a tojótartó épületben gyakorlatilag nem szükséges a fűtés. Alacsony elektromos energiaigényű Chore-Time 108 FLEX AUGER típusú automata takarmány behordó-adagoló rendszert üzemeltetnek. Az új B2 épületben a világítás LED égőkkel tervezett. A BAT-nak való megfelelés a tartástechnológia szempontjából: Az állatok etetése korszerű etetőrendszerrel, életkoruknak megfelelő összetételű táppal történik. A takarmányok kiválasztásánál előnyben részesítik az alacsony, de az állatok igényeit tökéletesen kielégítő nitrogén- és foszfor tartalmú takarmányokat. 12

13 Chore-Time 108 FLEX AUGER típusú automata takarmány behordó-adagoló rendszert alkalmaznak, mely segítségével a takarmányozás programozható és pontosan nyomon követhető. A Feedtronic 4004 silómérleg rögzíti a napi fogyást akár 9 napra visszamenőleg, és a teljes takarmány-felhasználást is. A Feedtronic 4004 silómérleget akár korlátozott etetéshez is lehet használni, egy 24 órás cikluson belül akár 8 alkalommal is. A felhasznált víz- és energiafelhasználás mérhető. Az ólak takarítása, fertőtlenítése állategészségügyi-, higiéniai előírások figyelembe vételével állománycserék alkalmával történik, melyhez nagynyomású, víztakarékos mosó berendezést alkalmaznak. A BAT-nak való megfelelés a levegővédelem szempontjából: Az állattartó épületekben a természetes és mesterséges szellőztetés kombinációját alkalmazzák. Az épületekben a szellőzést számítógép és manuálisan vezérelt gépi szellőztetőrendszerek biztosítják. A ventilátorokhoz kapcsolódó vízhűtéses rendszerek, a hűtőpanelek a nyári kánikulai napokon az optimális hőmérsékletet hivatottak biztosítani, csökkentve ezzel a bűzanyagok mennyiségét. A képződő trágya zártan történő szállítása megakadályozza az elszóródást, csökkenti a diffúz bűzkibocsátást. A trágya közvetlenül szállítójárműre kerül, a telepen nem történik átmeneti tárolás. A környezet kellemetlen szaghatással történő terhelése a szelőztetési rendszerrel, és állati eredetű hulladék zárt módon történő gyűjtésével minimalizált, A telephely üzemeltetése során a takarmány tároló silók kiporzását a silófeltöltés csigás feltöltési technikára történő váltással, illetve a szűrők alkalmazásával minimalizálták, Az energiafelhasználás komputerrel vezérelt rendszerek alkalmazásával minimalizált. A telep környezetébe telepített erdősávok csökkentik a környezet bűz- és porterhelését. A BAT-nak való megfelelés a hulladékgazdálkodás szempontjából: A keletkező trágya vízzel nem hígul, így mennyisége nem növekszik. A trágya közvetlenül szállítójárműre kerül, a telepen nem történik átmeneti tárolás. A trágya gyűjtése műszaki védelemmel ellátott trágyatárolóban biztosított. A trágyát mezőgazdasági területen hasznosítják. A környezet kellemetlen szaghatással történő terhelése a szellőztetési rendszerrel, és állati eredetű hulladék zárt módon történő gyűjtésével minimalizált. A tartástechnológiát és a kapcsolódó tevékenységeket hulladékszegény módon üzemeltetik. A hulladékok szelektív gyűjtése biztosítja a hasznosítható hulladékok újrahasznosítását. A BAT-nak való megfelelés a zaj- és rezgésvédelem szempontjából: A telephelyek zajvédelmi hatásterületén zajtól védendő létesítmény nincs. A telephelyeken működtetett berendezések folyamatos karbantartásával biztosítják az alacsony mértékű zajkibocsátást. 13

14 A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: A telephelyen az állattartó tevékenység zárt, vízzáró padozattal rendelkező állattartó épületekben történik. A kommunális-, illetve technológiai szennyvízgyűjtő-rendszer zárt rendszerű. Az almos-, illetve nedves trágyát a kitrágyázási időszakban közvetlenül, tilalmi időszakban pedig, az Alföldi Csirke Szövetkezet tulajdonában lévő, 0217/154 hrsz. alatti ingatlanon elhelyezkedő, megfelelő műszaki védelemmel ellátott trágyatárolóban történő átmeneti tárolást követően, mezőgazdasági területre helyezik ki tápanyagpótlás céljából. A tiszta csapadékvizek ingatlanon belül elszikkadnak, szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A baromfitelep rendelkezik vízminőségi kárelhárítási tervvel. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások a korszerű, környezettudatos műszaki megoldások fenntartására irányulnak, melyek betartásával a telep megfelel a legjobb elérhető technika (BAT) feltételrendszerének. HAVÁRIA A Rezonátor Bt február 3-án érkezett levelében tájékoztatta az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, hogy január 30-án 8:30-kor tűz ütött ki Melcher Gáborné és Féderer Tibor egyéni vállalkozók által Sükösd, külterület 0204/12 hrsz.-ú ingatlanon üzemeltetett tojótelepen, melynek következtében a B2 jelű tojóépület leégett. A tűz az üresen álló É-i épületrészben keletkezett, majd átterjedt a középső részben lévő vizesblokkra és a D-i épületrészre. Az É-i részben egy PB palack is felrobbant, melynek következtében az épület több fala leomlott. A B2 jelű tojóépület teljes tetőszerkezete megsemmisült, és a D-i épületrészben elpusztult db tojótyúk. Az épületben veszélyes anyagot nem tároltak. Az épület falazott szerkezetű volt, fa födémmel és Lindab lemez fedéssel. Az állati hullákat az ATEV Zrt. a fémhulladékot a Kalo-Méh Kft. szállította el. Előírások: ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a hatóságunk által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak nem minősül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy az épületek, vagy a berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egy időben hatóságunkra be kell jelenteni. 14

15 4. Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtől számítva haladéktalanul hatóságunkra be kell nyújtani. 5. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. 6. Az állatok férőhelyszámában történő bármely változtatás csak hatóságunk előzetes engedélyével lehetséges. 7. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Előírások: Óvintézkedések: Szabályok a tevékenység végzése során 9. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 10. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 11. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 12. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 13. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 14. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 15. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen hatóságunk felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések 15

16 felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 16. Az engedélyes köteles hatóságunk részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-éig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóságunk által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság részére című részben előírtakat. 17. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Értesítés: 18. Az engedélyes köteles értesíteni hatóságunkat vagy bármely, a hatóságunk által megjelölt egyéb hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. Bármely olyan esetben, amely az egyes környezeti elemek veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 19. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A hatóságunk részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 20. Minden olyan esemény kapcsán, amely valamely környezeti elem veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (6721 Szeged, Felső Tisza-part 17.) Hulladék-, levegő-, zaj- és rezgés-, földtani közeg-, táj- és természetvédelem vonatkozásában Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) Felszíni- és felszín alatti víz veszélyeztetése, szennyezése esetén Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/c., telefon: +36/79/ ) Rendkívüli vízszennyezés (felszíni-, felszín alatti víz) esetén Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3., telefon: +36/76/ , +36/76/ , fax: 76/ ) Tűz- és katasztrófahelyzet esetén Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) 16

17 Emberi egészség veszélyeztetése esetén Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Járványügyi és Állatvédelmi Osztály (6000 Kecskemét Halasi út 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) Fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén Előírások: Erőforrások felhasználása 21. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), a keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 22. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 23. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 24. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 25. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Előírások: Levegővédelem 26. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) értelmében a Sükösd, külterület 0204/12 és 0204/13 hrsz. alatti telephelyen a levegővédelmi övezet az állattartó épületek sarokpontjaitól számított 244 méteres sugarú körrel kijelölt terület. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül elsődlegesen mezőgazdasági jellegű területeket érint. 27. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait az alábbi táblázat fogalja össze. Hrsz. Művelési ág Kiterjedés/védelmi övezetbe eső rész [m 2 ] 0217/110 Má /109 Má /108 Má

18 0217/107 Má /106 Má /119 Út /118 Má /117 Má /116 Má /115 Má /114 Má /113 Má /112 Má /111 Má Út /1 Eg /126 Má /125 Má /124 Má /123 Má /122 Má /121 Má /105 Má /104 Má /103 Má /102 Má /101 Má /100 Má /99 Má /98 Má /97 Má Má /37 Má /36 Má /35 Má /34 Má /33 Má /32 Má /31 Má /30 Má /29 Má /28 Má /39 Má /40 Má /41 Má /42 Má /43 Má /44 Má /45 Má /54 Út

19 0217/96 Má /95 Má /94 Má /93 Má /92 Má /91 Má /152 Má /62 Má /61 Má /90 Út /153 Út /63 Út /89 Má /88 Má /87 Má /86 Má /85 Má /84 Má /154 Má /64 Má /65 Má-1 / Má /69 Út /83 Má /82 Má-1 / Má /81 Má-1 / Má /80 Má-1 / Má /79 Má-1 / Má /78 Má-1 / Má /77 Má-1 / Má /76 Má-1 / Má /75 Má-1 / Má /74 Má-1 / Má /157 Má-1 / Má /24 Má-1 / Má /25 Má-1 / Má /26 Út /27 Má-1 / Eg /155 Út /3 Út /8 Út /4 Má /2 Má /11 Má /151 Má /04 Má /161 (osztás alatt) Má-1 / Eg

20 28. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. 29. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 30. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 31. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 32. A takarmánytároló silók szűrőjének épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 33. A trágyát a szállító járműre a kihordó szalagról, diffúz kiporzást kizáró módon kell feljuttatni. 34. A trágyát a telepről zárt szállító járművön kell kiszállítani. 35. A baromfitelep CH 4 és NH 3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. 36. A kéményen kiáramló légszennyező anyag mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. 37. A berendezések hatékony működése miatt biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 38. A berendezést csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. Előírások: Hulladékgazdálkodás 39. A telephely bővítése, átalakítása, felújítása során keletkező építési hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 40. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven gyűjteni. 41. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 42. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 43. A hulladékok gyűjtése kizárólag műszaki védelemmel rendelkező területen történhet. A gyűjtőhelyek rendszeres karbantartásáról, esetleges hibáinak javításáról folyamatosan gondoskodni szükséges. 44. A munkahelyi gyűjtőhelyeken alkalmazott gyűjtőeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. A sérült eszközt haladéktalanul épre kell cserélni. 45. A keletkezett hulladék a telephelyen legfeljebb a vonatkozó jogszabályban, és a jelen engedélyben meghatározott ideig gyűjthető, azt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. 46. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak adhatók át. 20

21 47. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 48. Az engedélyes a telephelyen keletkező hulladékokról a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabálynak megfelelő nyilvántartást köteles a telephelyen vezetni, amelyet a környezetvédelmi hatóság munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani 49. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabály szerinti adatszolgáltatást teljesíteni. Gyűjtőhellyel kapcsolatos előírások: 50. A telephely üzemeltetésének időszakában fenn kell tartani a jogszabályi előírásoknak megfelelő munkahelyi gyűjtőhelyeket. 51. A munkahelyi gyűjtőhelyeken egy időben gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását. A gyűjtést oly módon kell végezni, hogy azok ne keveredjenek és mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás. 52. A nem veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen egyidőben összesen 250 kg nem veszélyes hulladék gyűjthető, amelyeket szükség szerint, de legalább félévente át kell adni arra engedéllyel rendelkezőnek. 53. A munkahelyi gyűjtőhelyeknek akkora szabad gyűjtési kapacitással kell, hogy rendelkezzen, amely biztosítja a telephely mindenkori termelési volumene során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését. 54. A munkahelyi gyűjtőhelyekről a keletkezéstől számított 6 havonta kell átadni a hulladékot arra engedéllyel rendelkezőnek. Előírások: Zaj- és rezgésvédelem 55. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 56. Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a tevékenység zajvédelmi hatásterületén védendő épület/ek lesznek, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a hatósághoz. Határidő: folyamatos. Előírások: Földtani közeg védelme 57. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. 58. A telephelyi tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a földtani közeg veszélyeztetése, károsodása ne következzen be. 21