Tárgy: Tőzsér Imre Zsolt Kerekegyháza, Papszék dűlő egységes környezethasználati engedélye H A T Á R O Z A T

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Szám: /2012. Ea: Balatonyi Zsolt Kovács Tibor Sipos László Tóth Éva dr. Fűz István Tárgy: Tőzsér Imre Zsolt Kerekegyháza, Papszék dűlő egységes környezethasználati engedélye H A T Á R O Z A T Tőzsér Imre Zsolt őstermelő, családi gazdálkodó (6041 Kerekegyháza, Kölcsey u. 30.) részére az Abdiás-Öko Kft. (6090 Kunszentmiklós, Ősz u. 3/a) által május 24-én benyújtott kérelem és tervdokumentáció alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Kerekegyháza, Papszék dűlő külterület 0148/78 hrsz. alatti ingatlanon található baromfitelep bővítése kapcsán a 314/2005 (XII. 25.) Kormány rendelet 2. számú melléklet 11. a) pontja szerinti (nagy létszámú állattartás, intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára) tevékenység folytatásához. Engedélyes: Neve: Tőzsér Imre Zsolt őstermelő, családi gazdálkodó Székhelye: 6041 Kerekegyháza, Kölcsey utca 30. Telephely neve: Baromfitartó telep Telephely címe: 6041 Kerekegyháza, Papszék dűlő 0148/78 hrsz. Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ szám): Telephely Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ szám): Létesítmény Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ szám): Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás, baromfitenyésztés TEÁOR szám: 0147 NOSE-P kód: Folytatásának helye: Kerekegyháza, Papszék dűlő 0148/78 hrsz. Telephely EOV koordináták: X = m; Y = m; Férőhelyszám: db jérce (meglévő mélyalmos rendszerű) db tojótyúk (meglévő ketreces rendszerű) db tojótyúk (létesülő ketreces rendszerű) A telephelyen jelenleg jércenevelési és tojótyúk tartási tevékenységet végeznek. A telephelyen lévő állattartó épületek Megnevezés Alapterület (m 2 ) Férőhely (db) Jércenevelő épület Tojótyúk-tartó épület, tojásgyűjtő helyiség Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 2 Az állattartási tevékenységgel összetartozó létesítmények: Megnevezés Boncoló helyiség, szociális épület, fekete-fehér öltöző Méret 23 m 2 Jércenevelő takarmánysiló 20,8 m 3 Tojótyúk-tartó takarmánysiló 20,8 m 3 Trágyatároló tálca 128 m 2 Fúrt kút 42 m talpmélység Takarítóvíz gyűjtő 1 m 3 A telephely bővítése kapcsán új tojótyúk tartó épületet és takarmánykeverő épületet fognak megépíteni. Telephelybővítést követően megépülő létesítmények: Megnevezés Alapterület (m 2 ) Kapacitás adatok Tojótyúk-tartó épület db férőhely Takarmánykeverő épület 309, m 2 -es trágyatároló bővítés 229,22 873,66 m 3 Takarmánykeverő 309, t/év Csurgalékvíz tároló - 18 m 3 Meglévő és megépülő állattartó épületek szerkezete: Falazat, vázszerkezet Meglévő jércenevelő épület Meglévő tojótyúk ól Tervezett tojótyúk ól 40 cm-es téglafal Betonpanel (5 cm beton + 3 cm hungarocell + 5 cm beton) Tetőfedés anyaga lemez lemez 8 cm vastag hőszigetelő szendvicspanel 10 cm vastag hőszigetelő szendvicspanel Nyílászárók anyaga fém fém Fém Épületek padozatának anyaga Hőszigetelés beton beton Vasbeton Egmaet födémszigetelés 15 cm vastagságú kőzetgyapot - Jércenevelés technológiája TELEPHELY TARTÁSTECHNOLÓGIÁJA Az ólakba napos csirkéket telepítenek, amelyekből a telep tojóállományát nevelik fel. Az állatállomány a telepen 18 hetes korig nevelkedik. Az állatok az előnevelés ideje alatt kapják meg a szalmonella, a bronchitis és a pestis elleni védőoltásokat, vakcinákat. A jércenevelés befejezését követően, az állományt a tojóépületbe telepítik be. Almozás A jércenevelés mélyalmos technológiával történik. Az ól betelepítését megelőzően cm vastagságú szalmát terítenek ki, a ráalmozást szükség szerint kézzel, friss száraz szalmaalom kiszórásával végzik. Trágyázás A turnusonként keletkező mélyalom kialmozását, az állatállomány telepről történő elszállítását követően végzik el munkagéppel. A kitrágyázott épületet sterimobbal mossák, a keletkező vegyszermentes trágyával szennyezett takarítóvizet 1 m 3 aknában gyűjtik és az almostrágyára locsolják vissza. A telepen keletkező almostrágyát mezőgazdasági termőföldön használják fel tápanyag visszapótlásra.

3 3 Takarmányozás A telep állatállományának takarmány ellátása jelenleg, a telepre tartálykocsival beszállított, és az állattartó ól mellett lévő fém silóban tárolt takarmánnyal történik. Az állattartó ólakba a takarmány 4 sorban elhelyezett tálcás önetetőből történik feletetésre. Itatás A telep vízellátása a FAMILLIATRIÓ Kft. (6041 Kerekegyháza, Wesselényi u. 4.) üzemeltetésében lévő fúrt kútról történik az állattartó épületben, 4 sorban elhelyezett szopókás rendszerű itató vonalon. Az állattartó épületben vízóra, nyomásszabályozó, vízszűrő, valamint vitamin/gyógyszeradagoló berendezés van felszerelve. Fűtés Az állatállomány téli időszakban fűtést igényel, amely hőenergiát 11 db 10 kw teljesítményű Finfratonic-5 típusú földgáz üzemű gázinfra berendezés biztosít. Hűtés Az állattartó épület hűtését 4 db vizes hűtőpanellel biztosítják. Szellőztetés Az állatállomány friss levegő ellátását, kiépített gépi szellőztető rendszerrel végzik. Az állattartó ól végfalába 4 db m 3 /h, az oldalfalba 4 db m 3 /h és 2 db m 3 /h légszállítási teljesítményű szellőztető ventilátort építettek be az ólak keresztszellőztetésére. Állati hullagyűjtés Az állatállomány ellenőrzése napi egy alkalommal történik, melynek alkalmával a tetemeket nejlonzsákba rakják és a boncoló helyiségben lévő fagyasztó berendezésben tárolják hulladékkezelőnek való átadásig. Tojótyúk tartás Az állattartó telepre védőoltással ellátott 18 hetes ~1,5 kg-os előnevelt tojót telepítenek be ketrecekbe. A meglévő állattartó ólban, 7 sorban Big Dutchman EV-625-EU-20 típusú ketrecek (2.412 mm 625 mm mm) találhatóak, soronként 4 szinten, 14 ketrec db számmal, soronként és szintenként. Ketrecenként 20 db tojó helyezhető el. Ketrecenkénti itatószelepek száma 6 db. A megépülő új állattartó ólban FARMER AUTOMATIC ECO-PLUS típusú ketreceket (4.800 mm/szekció mm mm) helyeznek el 4 sorban, soronként 4 szinten, 12 ketrec db számmal, soronként és szintenként. Ketrecenként 57 db tojó helyezhető el. Ketrecenkénti itatószelepek száma 12 db/szekció. Az állomány tojástermelési időszaka ~72 hetes korukig tart (betelepítést követő 13 hónap), ezt követően vágásra értékesítik őket. Az egy tojó által megtermelt I. osztályú tojás 12 termelési hónap alatt db, 14 termelési hónap alatt db. A tojásleszedést automatikus gyűjtőszalaggal és tojáslifttel végzik. Az állattartó épületekből a tojás szállítószalag segítségével a raktárépületbe jut, ahol a tojások méretre válogatását MOBA T88 típusú géppel végzik el. A válogatott tojásokat kézzel tálcázzák, dobozolják, és raklapra helyezik. A becsomagolt tojást heti 2 alkalommal értékesítik és szállítják el a telepről. Az állatok férőhelye az EU-s követelményeknek megfelelően január 1-től 750 cm 2 /állat. Ez az állatsűrűség megfelel a BATnak, biztosítja az állatok szabad mozgását, csökkenti az ammónia termelődését. Itatás A meglévő és megépülő tojóólban nemesacél szelepes, szopókás itató-berendezés biztosítja az állatok ivóvíz ellátását. A sorok végén nyomásszabályozó regulátorok biztosítják a teljesen zárt rendszerű, csepp- és szivárgásmentes itatást. Az itatóvizet a telep telekhatárán lévő FAMILLIATRIÓ Kft. (6041 Kerekegyháza, Wesselényi u. 4.) tulajdonában lévő és üzemeltetett fúrt kútról vezetik az itatórendszerre. Tojóházban vízóra, nyomásszabályozó, vízszűrő, valamint vitaminadagoló berendezés van felszerelve. Takarmányozás Az etetés automatikus, időprogramozott etető kocsival történik. A takarmánysilókból spirálos behordó juttatja az etető kocsikba a takarmányt. Az etető kocsi szintérzékelő segítségével érzékeli az etetővályúban a táp mennyiségét, és ahol szükséges, ott utántölt. A vályúk behajló pereme megakadályozza a tápkiszóródást. Szellőztetés A tojóól hőmérséklete nem haladhatja meg a +24 C-ot. A relatív páratartalmat % között tartják. A kívánt paramétereket folyamatos szellőztetéssel biztosítják. A meglévő tojóól É-i oldalán lévő 3 db vizes hűtőpanelen keresztül történik a környezeti levegő bevezetése. E hűtőpanelek alkalmazásakor az épületbe belépő levegő útjába nedves, szűrőpapír-szerű ún. hűtőpanelt állítanak, amin állandó vízkeringtetést végeznek. Ezáltal a panel igen nagy párolgó felületén belépő levegőt a párolgási hővel 7-10 C-al hűtik le.

4 4 Az állatállomány friss levegő ellátását, kiépített gépi szellőztető rendszerrel végzik. A meglévő tojóól homlokzati falába 4 db m 3 /h légszállítási kapacitású homlokzati ventilátor, a födémbe 4 db m 3 /h légszállítási kapacitású tetőventilátor van beépítve az ólak keresztszellőztetésére. A tervezett tojóólba 2 db vizes hűtőpanelen keresztül történik a környezeti levegő bevezetése. A megépülő tojóól homlokzati falába 7 db m 3 /h légszállítási kapacitású homlokzati ventilátort, a födémbe 4 db m 3 /h légszállítási kapacitású tetőventilátort építenek be az ólak keresztszellőztetésére. Fűtés A tojóállomány fűtést nem igényel, energiatermelő berendezés az állattartó ólakban nincs. Állomány ellenőrzés A ketreceket naponta egyszer ellenőrzik, a tetemeket nejlonzsákba rakják és a telephelyen lévő fagyasztóládában tárolják elszállításukig. Az állati eredetű hulladék elszállítását és kezelését szerződés alapján engedéllyel rendelkező hulladékkezelő végzi. A telephelyet és az állatállományt hetente egyszer illetve igény szerint gyakrabban szerződött állatorvos ellenőrzi. Trágyakezelés A tevékenység során száraztrágya keletkezik, melyet a ketrecek alatt elhelyezkedő végtelenített trágyaszalag hord ki a ketrecsor végében lévő gyűjtőbe. Az épületenkénti trágyagyűjtőből a trágyát kihordóval, pótkocsira rakják, majd a telep trágyatárolójában helyezik el. Takarítás A tojóépületek kitrágyázását követően a szennyeződéseket mechanikusan eltávolítják. Az állattartó épület és berendezéseinek fertőtlenítését, fertőtlenítőszer ködképző berendezés használatával végzik. A köd zárt ablakok mellett egy napig az épületben marad, majd a ventilátorok beindításával kiszellőztetnek. Ezután történik a következő állomány betelepítése. Engedélyezett tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek Tojások csomagolása A megtermelt tojásokat a tojóházakból tojás-szállítószalag segítségével a tojáscsomagoló helyiségbe továbbítják. A tojások méretre válogatása MOBA T88 típusú géppel történik. Az értékesítésre kerülő tojásokat papírtálcára helyezik, a tálcákat dobozolják és raklapra helyezve szállításra előkészítik. Takarmánykeverés A telephelyen, a 309,96 m 2 alapterületű takarmánykeverő épületben t/év takarmánygyártási kapacitású 4,5-6,5 t/nap takarmánygyártó technológiát kívánnak beüzemelni. A takarmánygyártási technológiához kapcsolódóan 2 db 300 t, 2 db 60 t tárolókapacitású szemestermény alapanyag tároló fémsilót, illetve 1 db 30 m 3 -es takarmánymész és 1 db 30 m 3 -es készterméktároló silót építenek meg. Az alapanyagok szemestermény betárolása garatrédler, szállítórédler és serleges felvonó segítségével történik meg. A darálandó alapanyagokat számítógéppel vezérelve a recepturának megfelelően összemérik és a daráló előtartályban tárolják. Az előtartályból a szemestermény keveréket adagolócsigák juttatják a kalapácsos darálóhoz. Az aprított takarmány alapanyag szállítócsiga segítségével a keverő előtartályba jut. A keverő előtartályban lévő aprított félkész takarmányhoz a kimért takarmánymeszet számítógép vezérelt adagolócsigával, a hatóanyagokat felöntéssel, a hatóanyag felöntő garatnál hozzáadják, melyet ellenáramú gyorskeverőben összekevernek. Az összekevert takarmányt a keverő utótartályában tárolják az állattartó épületek melletti takarmánytároló silókba való eljuttatásig. Takarmányok tárolása A takarmányt zárt üzemeltetési rendszerű silókban tárolják. A tartályok feltöltésekor a levegő a rendszerből hézagmentesen felrögzített szűrőszöveten keresztül távozik, melynek pórusmérete kisebb, mint a takarmány szemcsemérete. Ezzel az eljárással csak minimális kiporzás várható, mely levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelelő megoldás a diffúz kiporzás csökkentésére. A szűrőszövet résmentesen kapcsolódik a siló légzőnyílásához. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telepen meglévő 1 db jércenevelő és 1 db tojóól, valamint a megépülő 1 db tojóólban a tartás technológiánál ismertetett kombinált szellőztető rendszer biztosítja a légcserét. A takarmánytároló tartályok feltöltése esetén távozó portartalmú levegő szűrőszöveten keresztül jut ki a környezetbe. A jércenevelő épület fűtését 11 db 10 kw teljesítményű Finfratonic-5 típusú földgáz üzemű gázinfra berendezés biztosítja, a tojóólak fűtést nem igényelnek, ezért azokhoz fűtőberendezés nem kapcsolódik. A tojóólakban a technológia által megkívánt belső klíma, szellőztetéssel biztosított. A tojásgyűjtő helyiség és szociális épület fűtését elektromos üzemű olajradiátorral biztosítják.

5 5 A jércenevelő épületből az almostrágyát állományváltáskor munkagépekkel, a tojóólakból kiépített trágyaszállító rendszerrel távolítják el a száraztrágyát. Az épületekből eltávolított almos- és száraztrágyát fóliatakarás alatt szállítójárművön a telephelyi trágyatárolóba viszik el. Trágyázási időszakban, a trágyatárolóban összegyűjtött trágyát, szállítójárművel juttatják el mezőgazdasági termőterületekre. Kiszállításkor fóliatakarást alkalmaznak, amely takarás biztosítja a szállítás során történő bűzkibocsátás minimalizálását. A telep takarmány igényét a telephelyen megépülő takarmánykeverő fogja kielégíteni. Az ömlesztett gabona átvétele heti 2-3 alkalommal a szállítójárműről a fogadógaraton keresztül történik. Az alapanyagok fogadógaratba történő ürítése ponyvatakarás alatt történik, csökkentve ezzel a porkibocsátást. A fogadógaratból a takarmányt zárt rendszeren keresztül juttatják el a tárolótartályokba, a tartályokból a darálóba és ellenáramú keverőbe, majd az utótároló tartályba, és ezt követően a takarmánytároló silókba. A takarmány alapanyagait számítógép vezérléssel mérik össze. A daráló berendezés működése közben keletkező túlnyomást porleválasztó berendezésen keresztül vezetik el. A takarmánykeverő berendezés zárt épületben működik, bejelentésre kötelezett pontforrása nincs. A telephely bővítéseként Kerekegyháza 0148/78 ingatlanon megépülő 955 m 2 alapterületű db férőhelyes tojóól, illetve a meglévő trágyatároló 229,22 m 2 alapterületű trágyatárolóvá történő kibővítésével új bűzkibocsátó források létesülnek, mely források körül a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése értelmében a bűzterhelőnek, az új légszennyező forrás körül védelmi övezetet kell kialakítania. A telep elektromos áram ellátásának távvezetéken történő kimaradása esetére üzemben tartott dízel aggregátor eddigi üzemideje ~10 h/év, ezáltal a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. melléklet pontja szerint az aggregátor kipufogója nem minősül bejelentésre kötelezet légszennyező pontforrásnak. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Kerekegyháza összefüggő lakott területétől kb m-re K-i irányban lévő Papszék majorterületen található. A terület rendezési terv szerinti besorolása gazdasági ipari zóna (Gip-3). É-i, K-i és D-i irányban 500 m távolságon belül nincs védendő épület. Ny-i irányban kb. 80 m távolságban a gazdasági területen belül található egy tanya. A telephely megközelítése az 5218 sz. összekötő útról történik. Az elvégzett zajkibocsátási (zajterhelési) számítások alapján megállapítható, hogy a védendő épület környezetében a zajterhelési határértékek teljesülnek, és az épület a közvetlen hatásterületen kívül esik. A hatásterületen nincs védendő épület vagy védett terület, ezért a telephely zajkibocsátási határérték-kérelem benyújtására nem kötelezett. A telephelyhez irányuló célforgalom az 5218 sz. összekötő út forgalmához képest jelentéktelen. A létesítmény kis mértékben módosíthatja a környezet zajterhelését. A közvetlen hatásterületen nincs védendő épület, a közvetett hatásterületen a telephelyhez kapcsolódó forgalom nem növeli meg észlelhető módon a környezeti zajterhelést. Vízellátás A TEVÉKENYSÉG VÍZVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely vízellátása a FAMILLIATRIÓ Kft. (6041 kerekegyháza, Andrássy u. 56/a.) tulajdonában lévő fúrt kútról történik. A vízjogi üzemeltetési engedély száma: K6K1501/2006., vízikönyvi szám: V/1953. A kút a telekhatáron helyezkedik el, közös megállapodás szerint a kút üzemeltetését a FAMILLIATRIÓ Kft. végzi, a kút felmerülő költségeit pedig közösen állják. A fúrt kút EOV koordinátái: X = 176,300 km (7) Y = 687,800 km (9) Kataszteri száma K-30, talpmélysége: 42,0 m, Az éves vízigény m 3 /év, ebből Tőzsér Imre Zsoltnak átadott vízmennyiség: m 3 /év. A kút vizét kizárólag állatitatásra használják, az ivóvíz ellátást szódavízzel, az egyéb szociális vízigényt ballonban kiszállított közüzemi vízzel oldják meg. Minden ólépület rendelkezik külön vízórával. A jércenevelő épületekben az itatást szelepes itatókkal végzik. A tojóólakban alkalmazott szopókás itató berendezések zárt rendszerűek. A kút 100 m-es körzetében trágyatároló nem található. Az állattartó telep vízbázis védőövezetét nem érinti.

6 6 Az éves vízigény: Állatitatás (tojók) Állatitatás (jérce): Takarítás Szociális m 3 /év 720 m 3 /év 0,8 m 3 /év 73 m 3 /év Szennyvízelhelyezés Szociális szennyvizet 20 m 3 -es zárt aknában gyűjtik, majd a Bácsvíz Zrt. kecskeméti szennyvíztisztító telepre szállítják. A boncoló helyiséghez épült egy technológiai szennyvizek gyűjtését szolgáló 5 m 3 hasznos térfogatú vízzáró akna. A boncolót évek óta nem használják, mivel az állatorvos a boncolást a saját boncolójában végzi. Takarítás Turnusváltáskor a tojóólakat száraz, mechanikus módszerrel takarítják, majd gázosításos módszerrel fertőtlenítik. A jércenevelő épület kitrágyázását követően az ól takarítását nagynyomású Sterimobbal végzik, a takarítóvíz hozzáadott fertőtlenítőszert nem tartalmaz. A trágyával szennyezett vegyszermentes víz az épületen belüli összefolyókon keresztül 1 m 3 hasznos térfogatú zárt, vízzáróan kiképzett aknában gyűlik össze, melyet a trágyára locsolnak vissza. Tűzivíz ellátás A tojótelep tűzivíz ellátása jelenleg a Kerekegyházát Hetényegyházával összekötő főút túloldalán lévő Biotojás Kft. telephelyén található tűzivíz tározóból biztosított. Csapadékvíz elhelyezés A telephelyen csapadékvíz-gyűjtő rendszer nincs kiépítve. A területre hulló csapadékvíz a laza, homokos, növényzettel fedett talajon elszikkad. Trágya elhelyezés A jércenevelő épületben az állattartás mélyalmos technológiájú. Kitrágyázás csak a nevelési idő végén (18 hét) történik. Az almostrágya közvetlenül pótkocsira kerül, melyet azonnal elszállítanak a telepről. A meglévő és a tervezett tojóólban száraztrágya keletkezik, a kitrágyázás heti 2 alkalommal történik. A trágyakihordó szalag a száraztrágyát az épületből közvetlenül pótkocsira juttatja, így a trágyaszállítás heti két alkalommal történik a telephelyről. A telephelyen található 128 m 2 alapterületű, 20 cm magas peremmel ellátott szigetelt, vízzáró, szulfátálló betonból készült trágyatároló tálca. A trágyatároló jelenlegi állapotában 256 m 3 trágya tárolására alkalmas. A trágyatárolóhoz kapcsolódik egy 5 m 3 -es csurgalékvíz tároló akna. Az almostrágyát kitrágyázás után közvetlenül, a száraz trágyát heti két alkalommal Szabó Pál (6041 Kerekegyháza, Papszék dűlő 12.) szállítja el. Az éves trágya mennyisége Jércenevelés évente 2 turnusban történik. A jérce betelepítése minden esetben úgy történik, hogy figyelembe veszik, hogy a kitrágyázás időszaka ne essen egybe az 59/2008 FVM rendeletben rögzített trágyázási tilalmi időszakkal, így almostrágyát a telephelyen nem tárolnak. Almos trágya mennyisége: 117,72 t/év A tojótyúkok által termelt száraztrágya mennyisége: 1.747,32 m 3 /év 6 havi tárgya mennyisége: 873,66 m 3 Jelenlegi trágyatároló kapacitása: 256 m 3 Hiányzó tároló kapacitás: ~ 620 m 3

7 7 Monitoring rendszer A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer a telephelyen nem épült ki. Üzemi kárelhárítási terv Tőzsér Imre Zsolt Kerekegyháza, Papszék dűlő külterület 0148/78 hrsz.-ú ingatlan alatti tojótelep és brojler nevelő telepen végzett tevékenységre vonatkozóan jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik. Felszíni vizek A telephelytől DNy-ra található a XIX/k-3 jelű társulati kezelésű csatorna felső szakasza. A csatorna távolsága az engedélyezéssel érintett telephely szélétől 652 m, így feltételezhetően a tevékenység a felszíni vízkészletekre nincs hatással. Felszín alatti vizek: Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. Felszín alatti vízszennyezés Felszín alatti vizek minőségi állapotára vonatkozó vizsgálatok nem készültek. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartó telep bővítése kapcsán elvégzendő kivitelezés során szennyezetlen talaj, betonhulladék (EWC ), és kevert építési hulladék (EWC ) keletkezése várható. A szennyezetlen talajt és betonhulladékot a telephelyen belül fogják felhasználni, hasznosítani. A kevert építési hulladékokat hulladékkezelőnek adják át kezelés céljából. Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A jércenevelő épületekben és toljóólakban keletkező állati hulla, illetve törött tojás elkülönített gyűjtése a telephely fedett, zárható, szilárd burkolatú bonctermében lévő állati eredetű hulladék tárolására fenntartott fagyasztóládában történik. Az állati hulladékot ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező átvevőnek adják át. Az állattartás során keletkező állatgyógyászati hulladékokat a telep állatorvosa gyűjti és kezelteti, mint saját tevékenysége során keletkező hulladékot. A takarmány gyártási tevékenység során keletkező kiürült gyógyszeres, vitaminos göngyölegeket a telephely szilárd burkolatú, zárt és fedett veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyén gyűjtik 110 literes műanyag hulladékgyűjtő edényben, hulladékkezelőnek történő átadásig. Települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése A települési szilárd hulladékot szilárd burkolaton elhelyezett zárt hulladékgyűjtőben gyűjtik, majd települési szilárd hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. Települési folyékony hulladékok gyűjtése, kezelése A telephelyen keletkező települési folyékony hulladékot vízzáróan kialakított 20 m 3 -es zárt gyűjtőaknában gyűjtik és engedéllyel rendelkező vállalkozás szállítja el szennyvíztisztító telepre.

8 8 Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése EWC kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Állati ürülék, trágya Mezőgazdasági termőföldön hasznosítás Hulladékká vált állati szövetek (nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei) Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok (tojás hulladék) Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * nincs nincs Engedéllyel rendelkező hulladék kezelőnek átadva kezelésre Települési folyékony hulladék Települési szilárd hulladék Lerakás települési szilárd hulladéklerakóban Hulladék nyilvántartás: A telephely üzemeltetőjének a jogszabályok szerinti hulladék nyilvántartási, illetve éves adatszolgáltatási kötelezettsége van. A TEVÉKENYSÉG TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM VONATKOZÁSAI A telep és a tevékenység védett természeti területet, Natura 2000 területet, természetközeli állapotú élőhelyet, védett élő szervezetek élőhelyeit nem érinti, a tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Az állattartó telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést alkalmaznak. Minden állattartó épületben vízmérő van felszerelve, melyeket napi rendszerességgel olvasnak le, az elfogyasztott vízmennyiségeket regisztrálják. A baromfitelep területi elhelyezkedése kedvezőnek ítélhető, mert a baromfitelepekre jellemző kibocsátások kis terhelést jelentenek a közvetlen környezetre. A jércenevelő épületekben az itatást szelepes itatókkal végzik, a tojóólakban alkalmazott szopókás itató berendezések zárt rendszerűek. Az önitató egységek csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez jutni. A víztakarékos önitatók alkalmazása megfelel a BAT előírásainak. A telepen keletkező trágya, mind a jércenevelés, mind a tojótyúk tartás esetében száraztrágya (a jércenevelés esetében almos trágya), a trágyát vízzel nem hígítják. A trágyát mezőgazdasági termőföldön helyezik el.

9 9 Turnusváltáskor a tojóólakat száraz, mechanikus módszerrel takarítják, majd gázosításos módszerrel fertőtlenítik. A jércenevelő épület kitrágyázását követően az ól takarítását nagynyomású Sterimobbal végzik, a takarítóvíz hozzáadott fertőtlenítőszert nem tartalmaz. A trágyával szennyezett vegyszermentes víz az épületen belüli összefolyókon keresztül, 1 m 3 hasznos térfogatú zárt, vízzáróan kiképzett aknában gyűlik össze, melyet a trágyára locsolnak. A hulladékok szelektív gyűjtése biztosítja a hasznosítható hulladékok újrahasznosítását. A környezet kellemetlen szaghatással történő terhelése a szellőztetési rendszerrel, és állati eredetű hulladék hűtött módon történő gyűjtésével minimalizált. Az állatállománnyal etetett takarmány nyers fehérje tartalma szintetikus aminosavakat (lizin, methionin, triptofán, threonin, cisztin) tartalmaznak, ezáltal a keletkező trágya kevésbé bűzös. A telepen keletkező trágya mozgatása fóliafedéssel fog történni, amely a bűzkibocsátást csökkenti. A telep üzemeltetése során a kiporzás szűrők alkalmazásával minimalizált. A telep körül védőfásítás található, a megépülő új állattartó épület körül további őshonos fa- és cserjefajok telepítése tervezett. A tervezett új állattartó épület tájolása, illetve elszívó ventilátorának beépítése a meglévő erdő és legelő művelési ágú ingatlanok felé van tervezve. A megépülő takarmánykeverő berendezést zárt épületben tervezik elhelyezni. A berendezéshez környezetbe vezető pontforrás nem fog csatlakozni. A tojóólak hűtését ózonkárosító anyagot nem tartalmazó vizes hűtőpanelek biztosítják. Az állattartó épületek megvilágítása mesterséges fénnyel történik energiatakarékos izzókkal. A telepen folytatott állattartási tevékenységgel kapcsolatban lakossági panaszbejelentés sem az engedélyeshez, sem az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre nem érkezett. ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1. A tevékenységet úgy kell végezni, működtetni, ellenőrizni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhely számra vonatkozik. A telephelyen évente tartható állatok száma max.: db jérce (meglévő mélyalmos rendszerű) db tojótyúk (meglévő ketreces rendszerű) db tojótyúk (létesülendő ketreces rendszerű) 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes engedélyével lehetséges. 5. Az évi LIII. törvény 96/B (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig 6. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés 8. A környezethasználó köteles a létesítményt felügyelő alkalmazottak megfelelő képzéséről gondoskodni, és biztosítani, hogy ismerjék az ezen engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. A létesítmény működtetője köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik, illetve gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmazottak munkavégzését segítő írásos munkautasítások rendelkezésre álljanak.

10 A létesítmény működtetőjének gondoskodnia kell arról, hogy ezen engedély egy példánya, illetve az engedélyezési dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás található, rendelkezésre álljon minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. 11. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és azokat az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 12. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. Felelősség 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére, az engedély kiadását és jogerőre emelkedését követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című fejezetben előírtakat. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően is, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 15. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés 16. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: a) A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. b) Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a természeti környezet, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 17. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 18. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , atiktvf@atiktfv.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: +36/76/ , 76/ , fax: +36/76/ , bacs.titkarsag@katved.gov.hu) tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén; Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését.

11 11 ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások 19. Az engedélyes köteles a telephelyre beszállított alapanyagokról és az azokból előállított termékekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban a technológiában felhasznált anyagokat, a felhasznált energiákat (elektromos áram) és minden egyéb anyagot, valamint az előállított készterméket külön technológia szerint kell rögzíteni. 20. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente, első alkalommal az engedély jogerőre emelkedését követő 5. év (az esedékes 5 évenkénti felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 21. Az engedélyes köteles a technológiák energiahatékonyságát nyomon követni, nyilvántartani. 22. Az engedélyes köteles az összes használatot, fogyasztást nyilvántartani a vízről és szennyvízről. A telephelyen felhasznált vízmennyiséget a következő módon kell rendszerezni: teljes havi fogyasztás (külön-külön szociális és technológiai, valamint az egyes technológiákban felhasználtak külön technológiai folyamatonként). 23. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határidő: 5 évente, első alkalommal az engedély jogerőre emelkedését követő 5. év (az esedékes 5 évenkénti felülvizsgálattal, illetve annak részeként) 24. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal az energia és anyag felhasználás, valamint az energia költségek csökkentése a cél. LEVEGŐVÉDELEM VÉDELMI ÖVEZET Előírások 25. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) értelmében a Kerekegyháza, 0148/78 hrsz. alatti telephely levegővédelmi övezetét a kellemetlen szaghatást eredményező trágyatároló szélétől 10 m-es sugarú körben állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül elsődlegesen út és erdő területeket érint. 26. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze: Tőzsér Imre Zsolt (Kerekegyháza) Védelmi övezet (r=10 m) által érintett területek Település Sorszám Ingatlan helyrajzi száma (hrsz.) Adott hrsz-on belül a védelmi övezet által érintett terület nagysága [ha] Művelési ág /44 b 0,024 Erdő Kerekegyháza /77 0,0197 Kivett: út /78 0,0198 Kivett: 3. gazd. ép. és udvar ,0199 Kivett: közút 27. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) értelmében a Kerekegyháza, 0148/78 hrsz. alatti telephely levegővédelmi övezetét a kellemetlen szaghatást eredményező 955 m 2 alapterületű tojóól légszennyező forrásától 100 m-es sugarú körben állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül elsődlegesen tanya, út, erdő, legelő és szántó területeket érint.

12 A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze: Tőzsér Imre Zsolt (Kerekegyháza) Védelmi övezet (r=100 m) által érintett területek Település Sorszám Ingatlan helyrajzi száma (hrsz.) Adott hrsz.-on belül a védelmi övezet által érintett terület nagysága [ha] Művelési ág /36 0,0257 Kivett: tanya /37 0,055 Kivett: tanya /44 a 0,5134 legelő /44 b 0,7753 erdő /77 0,0506 Kivett: út Kerekegyháza /78 1,2407 Kivett: 3. gazd. ép. és udvar /79 0,4754 Kivett: udvar ,1151 Kivett: közút /2 0,0621 legelő /44 0,1104 erdő /51 a 0,009 szántó 29. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. A védelmi övezet nagyságának megállapításánál a felügyelőség a technológia teljes zártságát és a BAT-nak való megfelelést egyaránt figyelembe vette. Előírások 30. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 31. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 32. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 33. A trágyát a szállító járműre a kihordó szalagról, diffúz kiporzást kizáró módon kell feljuttatni. 34. A trágyát a telepről zárt szállító járművön kell kiszállítani. 35. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 36. A baromfitelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani.

13 13 Az elérhető legjobb technikának megfelelő tartási technológia biztosítja a baromfitelep bűzkibocsátásnak minimalizálását. Az alkalmazott takarmányozási technológia (az összetétel szigorú ellenőrzése) biztosítja az optimális takarmányhasznosulást. Az állattartó épületek klímájának pontos, számítógép vezérelt szabályozása csökkenti a bűzképződést. A jércenevelő épületből a trágya turnusváltáskor, a tojóépületekből a trágya folyamatosan kiszállításra kerül. A trágya zárt szállító eszközre juttatása megakadályozza a környezeti levegő porral történő szennyezését. A takarmánytároló silók légzőnyílása szűrővel felszereltek, ami csökkenti a diffúz porkibocsátást. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások 37. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. 38. A telephely zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Teljesítés: folyamatosan A létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásáról dönt a felügyelőség. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások 39. A vízkontingens változás (a lekötött, illetve átadott vízmennyiség növekedés) miatt a vízilétesítmény üzemeltetőjének üzemelési vízjogi engedély módosítás iránti kérelmet kell benyújtani felügyelőségünknek. 40. Az állattartó épületekben felszerelt vízmérőket rendszeresen le kell olvasni és az értékeket dokumentálni kell. 41. A szennyvizek elszállítására vonatkozó bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március A szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. 43. A tevékenység végzése csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. 44. A 955 m2 alapterületű tojóólban csak abban az esetben végezhetnek állattartást, ha biztosított a bővített kapacitású állatállomány 6 havi trágyamennyiségének tárolása. 45. A tojóolakban keletkező 6 havi trágya mennyiség tárolására alkalmas, szigetelt trágyatárolót kell építeni. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül. 46. A telephelyen végzett tevékenység vízkészletre gyakorolt hatásának nyomon követésére monitoring rendszert kell tervezni és működtetni. Amennyiben monitoring kutakkal tervezik a rendszert megvalósítani, a monitoring rendszer vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációját be kell nyújtani felügyelőségünkre. A trágyatároló használatbavételi engedélyezési eljárásáig a monitoring kutakat üzembe kell helyezni, a kutakban az alapállapot vizsgálatot el kell végezni. Határidő: a vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentáció felügyelőségünkre történő benyújtása a határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül. 47. A trágyatárolóra vonatkozóan kitöltött FAVI adatlapot meg kell küldeni a felügyelőség részére. Határidő a határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül. 48. Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, és a felügyelőségre benyújtani. Az elkészített üzemi tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni rendkívüli események esetén. A kárelhárítási tervet a technológiában, illetve az üzemeltetési körülményekben jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül. 49. A kiszállításra kerülő trágya mennyiségéről és kijuttatásáról nyilvántartást kell vezetni. Határidő: folyamatos. 50. Amennyiben az üzemeltetés ideje alatt felszíni vagy felszín alatti vizeket veszélyeztető káresemény történik, úgy arról és a szennyeződés elhárítása érdekében tett intézkedésekről a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. A telepen üzemeltetett állattartó épületekben a vízigényeket mellék vízmérő órákkal kell mérni a vízhasználatok nyomon követésének ellenőrzése céljából. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett.

14 14 Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A dokumentáció szerint az állattartó épületek beton padozatúak. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (2) bekezdése c) pontja szerint az engedélyes alap-adatlapot köteles kitölteni és azt megküldeni felügyelőségünk részére a trágyatárolóra vonatkozóan. A 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak megfelelő műszaki védelem mellett folytatható. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8. (6) istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető. 8. (9) bekezdés szerint ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges. 4. (2) bekezdés alapján tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya kijuttatása során a 6. (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások 51. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. -ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 52. Az állati eredetű hulladékokat az ártalmatlanítónak való átadásig zárt tárolóban, csöpögés-mentesen kell gyűjteni. 53. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése során be kell tartani a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait. 54. Az esetlegesen keletkező állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 55. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 56. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 57. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 58. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben előírtakat kell betartani. 59. A telephelyi tevékenység felhagyását követő 30 napon belül a telephelyen keletkezett hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni kezelésre. A hulladék átadást követő 15 napon belül a kezelői igazolásokat meg kell küldeni felügyelőségünknek. Indoklás A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA Előírások 60. Eleget kell tenni a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján elkészített vízminőségi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 61. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja a környezet védelmének biztosítása. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások 62. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles: a felügyelőség egyetértésével leszerelni az esetlegesen környezetszennyezést okozó gépeket, a telephelyen lévő hulladékot hulladékkezelési engedéllyel rendelkezőnek átadni, biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket,