előszó A szerző és a kiadó

Átírás

1 előszó KEDVES DIÁKOK! A 9. évfolyamon megkezdett időutazás folytatódik. Most rövidebb időszakot járunk be, alig több mint 350 évet, a tér azonban jóval nagyobb; nemcsak Európa és Ázsia egy része, hanem Amerika, Afrika és a világóceánok is a látóterünkbe kerülnek. Tanúi lesznek Európa felemelkedésének, olyan vallások, eszmék és politikai intézmények megszületésének, amelyek ma is jelen vannak életünkben, akárcsak az időszak épületei, szobrai és más alkotásai. A változások gyorsaságát, jelentőségét a közlekedésben is lemérhetjük: időszakunk kezdetén merészkednek ki az európaiak a nyílt óceánra, a szárazföldön pedig még szekerekkel róják az úttalan utakat, az időszak végén viszont már gőzhajók szelik a vizeket és vasutak acélcsápjai nyújtóznak újabb és újabb területek felé. E tankönyvre jut a magyar történelem talán legküzdelmesebb szakasza, melynek határait a mohácsi tragédia és a világosi fegyverletétel jelzi, de az időszak bővelkedik fényes győzelmekben is. Találkozhatnak Bocskai Istvánnal, Bethlen Gáborral, Pázmány Péterrel, zrínyi Miklóssal, rákóczi Ferenccel, Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal, hogy csak néhányat említsünk nemzeti nagyjaink közül. A rendelkezésünkre álló kb. 70 tanóra bizony nagyon kevés ehhez. Tankönyvünket azonban úgy írtuk meg, hogy az időutazás ne legyen túl fárasztó, és a lehető legtöbbet tanulhassanak belőle. Mindazt az ismeretanyagot, amit a tanterv előír és amit mi fontosnak és érdekesnek tartunk, 46 leckébe foglaltuk bele. A leckék nagyjából azonos terjedelműek (ötoldalasak), és öt nagy fejezetre tagoltak. Egy-egy leckén belül sok minden található. A legfontosabb eseményeket, folyamatokat, összefüggéseket a tankönyv szerzője írja le, szakszerűen, érthetően, olvasmányosan. Ez a tankönyvi főszöveg, a tanulnivaló. A szövegben vastag betűkkel emeltünk ki egy-egy kulcsfogalmat, nevet vagy évszámot: ezek segítenek a szöveg áttekintésében, felidézésében. A főszöveget kiegészítő hasznos és érdekes információkat kisebb méretű betűkkel szedettük: ezt csak akkor kell tudni, ha a tanár kéri, viszont az ilyen szövegek teszik igazán tartalmassá, érdekessé a történelemtankönyvet. Tankönyvünk sorozatcíme: Új forrásközpontú történelem. Nem véletlenül! Bár a források most nem kerültek a szerzői szövegtől egy külön leckeegységbe, mint a régi Forrásközpontú történelem sorozatnál, a forrásoknak fontos szerepet szánunk. A szöveges dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, vázlatos térképek nemcsak illusztrációk, hanem a tanórai munka bázisát jelentik. Elemzésükkel, összevetésükkel tárul fel igazán a múlt, s így szerezhetők meg azok a képességek, amelyekkel eligazodhatnak a manapság ránk zúduló információözönben. A forrásokat leckénként számozás jelöli, hogy könnyebben használhassuk és később a tankönyvhöz kapcsolódó taneszközökben (munkafüzet, digitális anyag) egyszerűbben hivatkozhassunk ezekre. Külön kiemelnénk az ábrákat. Ezek eseménysorokat, folyamatokat, a társadalmak és az államok felépítését, intézményeket, gazdasági modelleket, kulturális jelenségeket, esetenként történelmi fogalmakat mutatnak be. Némelyik ábra első látásra bonyolultnak tűnik, mégis érdemes időt szánni tanulmányozásukra. A vizualitás segíthet megérteni és később felidézni mindazt, aminek a leírása sokkal bonyolultabb, hosszadalmasabb lenne. Az ábrák tehát gyorsítják, tartalmasabbá teszik az időutazást, ahogyan a különböző témájú rajzos térképek is. A szöveges források, ábrák, térképek és képek elemzését kérdések, feladatok segítik: összetartozásukat a tankönyv egyértelműen mutatja (vékony vonalak). Az időutazásban is szükséges megpihenni, visszatekinteni. Erre a nagy fejezetek végén található rövid összegzések adnak módot. A szerző az éppen megtárgyalt korszaknak csupán egy-egy lényeges kérdését tekinti át szöveggel, ábrákkal, térképekkel, mintát mutatva más fontos témák áttekintésére. Az ismétlést, összevetést szolgálja a tankönyv végi szinkrón időtábla. Fontos az idegen nevek, kifejezések kiejtését tartalmazó gyűjtemény is. Kívánjuk, hogy tankönyvünkből szerezzenek minél alaposabb, minél használhatóbb tudást, hogy új, saját utakon is elindulhassanak a múlt felfedezésére! A szerző és a kiadó 3

2 tartalom Előszó... 3 I. a kora újkor története 1. A nagy földrajzi felfedezések A reformáció kibontakozása és hatásai A Habsburgok felemelkedése és a katolikus megújulás A tőkés termelés kibontakozása Hollandiában és Angliában Az angol polgárháború és az alkotmányos monarchia kialakulása A francia abszolutizmus A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája Közép- és Kelet-Európa a XVI XVII. században Az Oszmán Birodalom és az Európán kívüli világ Életmód és művelődés a kora újkorban Összegezés II. a kora újkor története magyarországon 11. A középkori magyar állam bukása A kényszerpályára került ország A három részre szakadt ország A reformáció Magyarországon Bocskai Habsburg-ellenes mozgalma Erdély aranykora és összeomlása A királyi Magyarország a XVII. században A török kiűzése Magyarországról Élet és halál a török háborúk korában A rákóczi-szabadságharc Összegezés III. a felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 21. Szellemi forradalom a felvilágosodás Anglia és amerikai gyarmata A hatalmi egyensúly százada Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban Kísérlet az alkotmányos monarchia megszilárdítására A forradalom zsarnoksága Napóleon birodalma és bukása Az ipari forradalom és következményei A XIX. század uralkodó eszméi Hatalmi politika és forradalmi hullámok a XIX. század első felében A népek tavasza Európa és a világ a XVIII XIX. században Összegezés IV. az újjáépítés kora magyarországon 33. Magyarország új helyzete a Habsburg Birodalomban A XVIII. századi népességnövekedés és etnikai következményei A magyar gazdaság újjáépítése reformok és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon A kompromisszum helyreállítása a rendek és a Habsburg-dinasztia között Összegezés V. a reformkor, forradalom és szabadságharc magyarországon 38. A napóleoni háborúk hatásai Magyarországon A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós Politikai irányzatok a reformkorban Politikai küzdelmek az 1840-es években A nemzeti ébredés Magyarországon Törvényes forradalom és konszolidációs kísérlet A fegyveres harc kirobbanása, a védelem megszervezése Önvédelmi harc és fényes diadal Fényes győzelmek és a túlerő diadala Összegezés Idegen nevek, kifejezések kiejtése Szakszavak jegyzéke Időrendi táblázat

3 i. a kora újkor története MiÉRT LÉPETT ÁT AZ EMBERiSÉG A KÖZÉPKORBÓL A KORA ÚJKORBA? MErT ÚJ kontinenseket FEDEzTEk FÖl? MErT a keresztény EUróPa ValláSilaG SOkSzÍNŰVÉ VálT? MErT MEGJElENTEk a TŐkÉS TErMElÉS alapjai? MErT a HaTalMUkaT MEGErŐSÍTŐ UralkODók kiépítették a MODErN államszervezet alapjait? MErT VOlTak OrSzáGOk, ahol Már MEGSzÜlETETT az alkotmányos kormányzás? MErT EkkOr VálTak NyilVáNValóVá a különbségek EUróPa CENTrUMa ÉS PEriFÉriáJa között?

4 a nagy földrajzi felfedezések Arról tudósítasz, hogy ama útra vonatkozó gyakori eszme- 1. cserénk után, amely Európa és India közt kell hogy létezzen (ez az út véleményem szerint sokkal rövidebb, mint az, amit a portugálok Guinea partjai mellett hajózva rendszerint követnek), ôfel- sége ezen útra vonatkozólag még további felvilágosításokat óhajt, mégpedig azért, hogy az ô hajói is kipróbálják azt. Jóllehet semmi kétségem sincs a felôl, hogy a földkerekség tanulmányozása nem szolgáltat bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a Föld valóban gömb alakú, mégis, hogy észrevételeimet elfogadhatókká tegyem, úgy vélem, hogy helyén való itt egy, a tengeren használatos tér- képekhez hasonlatos térképet mellékelni. E térkép nyugat felé az Írországtól Guineáig terjedô partokat foglalja magába. Ezen fölvázolom mindazokat a szigeteket, amelyek az én véleményem sze- rint ama útvonalon találhatók, amely nyugatról Indiába kell hogy vezessen, egészen addig, ahol az ázsiai kontinens keleti végpontja is kell legyen, mindama szigetekkel és kikötôkkel, amelyeket körül kell hajózni. (Toscanelli levele Fernando Martinezhez, Firenze, 1474 lehetséges, hogy hamisítvány) Fogalmazza meg, milyen okai voltak a kortársak úttal kapcsolatos félelmeinek! Határozza meg, mely útvonal helyett merül fel a nyugat felé való hajózás! Nevezze meg az elérendő országot! A VÁLTOZÁS KÉNYSZERE ÉS LEHETŐSÉGE A XIV. századi válságot követően a nyugat-európai gazdaság a XV. században gyorsuló ütemben fejlődött. A növekvő forgalom nagy mennyiségben igényelte a pénzt, amelyet abban az időben nemesfémekből vertek. A keleti árucikkek növekvő fogyasztása miatt a Kelet továbbra is kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket. (Az árukat Európa nem tudta árukkal ellentételezni.) A levantei kereskedelem költségeit tovább növelték az oszmánok által megemelt adók. Nehezítette a helyzetet, hogy a korszakban kezdtek kimerülni a magyarországi és csehországi bányák. A XIV. században felfutó csehországi és magyar nemesfémbányászat kitermelte a könnyen elérhető ércteléreket. Újabb lelőhelyeket egyre inkább csak a talajvízszint alatt találtak. Ám erőgép híján a szivattyúkat csak állati és vízi energiával tudták hajtani, ami csak korlátozott mértékben volt elégséges. A gondokkal azonban a reneszánsznak köszönhetően egy nyitottabb világ nézett szembe. Ptolemaiosz nyomán a Földet ismét sokan gömb alakúnak tartották. (Ezt tükrözte Toscanelli 1474-es világtérképe és Behaim földgömbje.) A Levante és a Hanza közötti tengeri összeköttetés megteremtette az óceáni hajózás előfeltételeit: a magas oldalfalú, jól kormányozható, nagy vitorlafelületű hajókat (karavella), a tájékozódás eszközeit (iránytű) és a messzi vizeknek bátran nekivágó hajósokat. 2. Az új hajótípusok, összefoglaló nevükön karavellák Gyűjtse össze az új hajótípus jellemzőit, amelyek lehetővé tették az óceáni hajózásra! 3. A nagy földrajzi felfedezésekhez vezetô tényezôk csoportosítsa táblázat segítségével a tényezőket több szempontból (lehetőség kényszer, politikai-gazdasági tényezők stb.)! 6

5 4. 5. Fra Mauro világtérképe (4.) 1499-bôl és Ptolemaiosz lágtérképének 1482-es kiadása vi- (5.) A világ mely területeiről rendelkeztek ismeretekkel? Az új kereskedelmi utakat kereső kortársak milyen információkat nyerhettek ezekről a térképekről? A PORTUGÁL FELFEDEZŐK A portugál hajósok már a XV. század közepétől felfedezőutakat indítottak Afrika partjai mentén az arany és a fűszerek megszerzésének reményében. 6. Hajózási tapasztalataikat Tengerész Henrik portugál herceg iskolájában összegyűjtötték, és ezek ismeretében a portugál hajósok egyre délebbre merészkedtek az ismeretlen vizeken. Bartolomeu Diaz elérte az Afrikai kontinens egyik déli pontját, a Jóreménység fokát (1487). 7. A nagy földrajzi felfedezések kezdete (7.) és a Jákob-pálca használata (6.) Kövesse nyomon a felfedezések menetét! Mely tényezők befolyásolhatták az irányokat? Mi mindentől függött, hogy mely területeken tudtak behatolni, s megvetni lábukat? Nézzen utána az asztrolábium és a Jákob-pálca eredetének és használatának! Mennyiben jellemző a felfedezések egészére e két eszköz története? 7

6 A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK Vasco da Gama Afrika megkerülése után elérte Indiát (1498). A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre Indiában, majd keletebbre hatolva Kínában is (Macao). Hatalmuk e kikötővárosokra korlátozódott. Nagyobb területeket nem vettek birtokba, mivel Ázsia népes és fejlett országait az európaiak még hosszú ideig nem tudták alávetni sem katonailag, sem gazdaságilag. A portugálok óriási jövedelemre tettek szert a levantei kereskedelem megkerülésével megszerzett fűszer-kereskedelem révén. A keleti luxuscikkekért az európaiak továbbra is csak nemesfémmel tudtak fizetni. A SPANYOL FÖLFEDEZŐK Ismeretlenebb úton indult el a mesés Kelet irányába a spanyol királynő támogatásával egy olasz (genovai) tengerész, Kolumbusz Kristóf. A passzátszeleket kihasználva embereiben a lelket nehezen tartva két hónapos hajózás után, október 12-én elérte az amerikai kontinens előterében fekvő Bahamaszigeteket. 8. A spanyolok partraszállása az amerikai kontinensen Vesse össze a kép alapján a két kultúra jellemzőit! Sorolja fel, milyen különbségeket ábrázol a kép! Hová vezettek a két kultúra közötti különbségek? Az indián kultúrák gyarmatosítása és egy emberáldozatokhoz használt kovakô kés (9.) Azonosítsa az indián kultúrákat és gyarmatosításukat! Mely tényezők tették lehetővé a gyarmatosítást, és melyek szabtak határt a folyamatnak? További útjai során felfedezte Kubát és Hispaniolát, majd a kontinens partvidékét, és abban a hitben halt meg, hogy Indiába érkezett. Honfitársa, a kontinensnek nevet adó Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel. Igaz, állítása egy tévedésen alapult: a La Plata mély torkolatát az új kontinens legdélebbi csücskének vélte. Az első felfedezőket sokan követték. A Föld első körülhajózására a csendes-óceánon a Fűszer-szigetek (a mai Indonézia része) felé rövidebb utat kereső Magellán tett kísérletet ( ). A kapitányt a Fülöp-szigeteken megölték a bennszülöttek, de egy hajója Afrika megkerülésével visszajutott Európába. Ezután expedíciók sorát indították el új területek és tengeri utak felfedezésére. A XVIII. század elejéig jelentősen bővült az európaiak által megismert világ. Amerika felfedezése óriási jelentőséggel bírt: itt bontakozott ki a gyarmatosítás. Az új kontinensen ellentétben Afrikával természetes állapotban és tömegesen fordultak elő a nemesfémek. Hatalmas trópusi ültetvények kialakítására alkalmas földek álltak rendelkezésre. Mindez az európaiak számára elérhető volt, mert Ázsiával ellentétben az itteni kultúrák az európaiaknál sokkal fejletlenebbek voltak. (A legfejlettebbek is csak az egyiptomi Óbirodalom szintjét érték el.) Ugyanakkor meghaladták Afrika törzsi kultúráit, melyek felett éppen fejletlenségük miatt nem tudták kiépíteni gyarmati rendszerüket a hódítók. A közép-amerikai Yukatán-félszigeten egykor virágzó maja kultúra (piramisok, fejlett matematikai és csillagászati ismeretek) már az európaiak érkezése előtt lehanyatlott. Az aztékok a XV. században hozták létre a Közép-Amerika nagy részére kiterjedő birodalmukat. Intenzív földművelést folytattak, kukoricát, babot, tököt, paradicsomot, kakaót, gyapotot és dohányt termesztettek. Fővárosukban, Tenochtitlanban hatalmas épületeket emeltek. A despotikus állam a meghódított népektől emberadót követelt a nagy tömegek előtt gyakorta bemutatott áldozati szertartásokhoz. A dél-amerikai inkák az Andok hegyeiben teraszos, öntözéses fölműveléssel foglalkoztak. Fejlett volt építészetük és matematikai ismereteik. Államukat a Nap fiaként tisztelt inka vezette. A despotikus uralkodó hatalmas birodalmat hozott létre, de fegyvereik fából és kőből készültek. Az elsöprő katonai fölény birtokában (az indiánok nem ismerték a fémeket, a puskaport, sőt a lovat sem) a spanyol konkvisztádorok (hódítók) kis erőkkel is gyorsan elfoglalták az őslakók birodalmait. A vezetőket (uralkodókat) kezükbe 8

7 [ ] három hónapig és húsz napig hajóztunk [Csendes- 12. óceán] anélkül, hogy friss élelmiszert vehettünk volna magunkhoz. Kétszersültön éltünk, amely már teljesen szét- porladt, összekeveredett a férgekkel és az egérpiszokkal, s borzalmasan bûzlött. A vizünk is poshadt volt és rossz szagú. [ ] A szigetlakók mintegy ezerötszázan voltak, három csapat- ra oszlottak, és azonnal szörnyû üvöltéssel ránk támadtak. [ ] Végül is egy szigetlakónak sikerült lándzsája végével a kapitány [Magellán] homlokára vágni, aki feldühödve a sa- játjával átdöfte, és azt testében hagyta. Ekkor kardot akart rántani, de ez lehetetlen volt, mivel jobb karja már súlyosan meg volt sérülve. Az indiánok ezt észrevették, és mindnyájan rárohantak. (Antonio Pigafetta naplójából) Nézzen utána, ki volt a naplóíró! Mely konkrét esemény jelenik meg a naplóban? Mutassa be a forrás alapján a felfedező hajósok életkörülményeit! 11. Tollaskígyó az aztékoknál többek között a tudás és bölcs törvények istene. Más természetû volt, mint a többi isten (például nem kívánta az emberáldozatot), ezért azok kitaszították maguk közül. Keletre ment, de az aztékok visszavárták kaparintva az államhatalom birtokában kirabolták értékeiket. Néhány évtized alatt elpusztították a magas szintű indián kultúrákat. Hernando cortez ötszáz katonával hódoltatta az Azték Birodalmat ( ). Győzelmét elősegítette, hogy az aztékok a partra szálló spanyolokban az egyik legfontosabb istenük, az egykor keletre távozott Tollaskígyó leszármazottait látták. Az Inka Birodalmat 1532-ben Pizarro mindössze 150 emberrel igázta le. A felfedezéseket és hódításokat megindító két hatalom, Spanyolország és Portugália a pápaság közvetítésével felosztotta egymás között az új területeket (tordesillasi és zaragozai szerződések, 1494 és 1529). A zöldfoki-szigetek környékén húzódó hoszszúsági körtől nyugatra a spanyoloknak, keletre a portugáloknak volt joguk terjeszkedni. A többi európai hatalom kimaradt a felosztásból. A spanyolok és Brazíliában a portugálok bányákat és ültetvényeket létesítettek. A kegyetlen bánásmód és még inkább az európaiak által behurcolt betegségek (ezekkel szemben az őslakók szervezete nem tudott védekezni) az indián népesség tömeges pusztulásához vezettek. A munkaerőt Afrikából behurcolt feketékkel biztosították. [ ] amikor kiléptek a kincsek házába, mintha magu- 13. kon kívül lettek volna. Minden zugot felkutattak, min- dent maguknak akartak. A mohóság kerítette hatalmába ôket. [ ] Mindent összeszedtek, mindent birtokukba vettek, min- dent elraboltak: mindent sajátjuknak tekintettek, mindent kisajátítottak, mintha tulajdonuk lett volna. És azután, hogy mindent megfosztottak aranydíszétôl, amikor minden aranyat kiválogattak, az összes többit egy helyre gyûjtötték, ösz- szehordták az udvar közepére, a belsô udvaron: minden tele volt drága tollal. (Indián krónika, XVI. század elsô fele) Tehát az a véleményünk, hogyha a spanyolok birtokába adjuk mint hûbérest, vagy egyéb módon a bennszülöt- teket, az oly ártalmas, oly mértéktelen, oly rendkívüli és oly szörnyû szolgaság, hogy nem csupán megkárosítja, elcsüg- geszti, megalázza ôket, vagy a szabad emberek és teljes jogú népek állapotából az eltaposott népek és a legmegvetettebb szolgák sorába veti ôket, hanem a közönséges állati sorba taszítja ôket, de még itt sem állhatnak meg, míg semmivé lesz- nek. [ ] És tegyük hozzá: a mondott alávetettség és elidegenedés nem csupán az értelem, a természeti törvény, az igazság és a könyörületesség ellen való, mivel terhes, igaztalan, zsarnoki és rettenetes, ahogy a fentebb mondottakból kiviláglik, hanem az Isten és törvénye ellen való is, meggyalázása, bemocs- kolása, megszomorítása és elnyomása szent hitének, melyet me egzavar és megakadályoz abban, hogy növekedhessék, amint azokban az emberekben növekedne, és hogy az evangé- liumi törvény beteljesedjék. (Las Casas spanyol domonkos rendi szerzetes, XVI. század) Mi vezette elsősorban a hódítókat? Határozza meg, milyen okok miatt ítéli el a spanyolok tetteit a dominikánus atya! 15. Cortez és az aztékok találkozása Hasonlítsa össze a kép alapján az európaiak és az indiánok öltözetét, viselkedését! Milyen okai lehettek a különbségeknek? 9

8 A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK 16. Azték piramis. Az ilyen épületek tetején végezték az emberáldozatokat [1504. február] ötödik napján Alexandriából visszatérôben 17. Velencébe érkezett három gálya. [ ] Ezek üresen, áru nélkül érkeztek, pedig senki nem emlékezett arra, hogy valaha is megtörtént volna, hogy egy gálya útjáról áru nélkül térjen haza. Az Alexandriából visszatért kereskedôk azt is beszélték, hogy a szultán úr nagy erôfeszítéseket tett, hogy Indiában, Kálikutban [Kalkutta] a portugálokat és gályáikat ne fogadják be. [1506. június] Egy Genovából nagyon gyorsan érkezett levél- bôl megtudtuk, hogy a portugáliai Lisszabonba március 24-én áruval megrakott négy caravella érkezett, melyek az indiai útról tértek vissza, és rakományuk 25 ezer cantera [1 1 cantera kb. 72 kg] bors és szantálfa volt. Ez a hír Velence városában nagy elkedvetlenedést okozott, mert a hajózást nagy romlás fenyegeti. Most már kétségkívül világos lett az is, hogy ez az utazás Portugáliából Indiába rend- szeressé válik, [ ]. (Girolamo Priuli naplójából a levantei ke- reskedelem helyzetérôl) A VILÁGKERESKEDELEM KIBONTAKOZÁSA Az Újvilágból beáramló nagy mennyiségű nemesfém az arany és az ezüst leértékelődéséhez vezetett. Ezzel összefüggésben emelkedtek más termékek árai. A folyamatot árforradalomnak nevezzük. Az új piacok és az árak növekedése ösztönözte a termelést. Amerikából nemesfémet és gyarmatárut (gyapot, cukor, dohány) szállítottak Európába, míg az öreg kontinensről a gyarmatosítóknak szükséges iparcikkek (textíliák, fegyverek, szerszámok) hajóztak visszafelé. Ugyanakkor Európából cukorból készített alkoholt (pl. rumot) és iparcikkeket exportáltak Afrikába, hogy ezekért rabszolgákat vásároljanak és Amerikába, az ültetvényekre szállítsák. Ez a körforgás vált a kibontakozó világkereskedelem motorjává. Ázsiával a korábbi, főleg a szárazföldön és a Földközitengeren bonyolódó kereskedelem fellendült az új óceáni útvonalakkal, a kapcsolat jellege azonban nem változott: Európa aranyat adott a keleti fűszerekért és luxuscikkekért (kínai selyem, porcelán stb.). Az óceáni útvonalak új kikötők virágzását indították el: ezek közül a legfontosabbak Lisszabon, Amszterdam és La rochelle. A levantei kereskedelem lassú hanyatlásnak indult, és fokozatosan átalakult. A XVII. századtól a távol-keleti fűszerek helyett már a Közel-Kelet nyersanyagai vándoroltak Európába, iparcikkekért cserébe. A Hanza-útvonal (Balti- és Északi-tenger) forgalma fellendült, és árucikkei sem változtak: keletről élelmiszereket és nyersanyagokat szállítottak a nyugati iparcikkekért cserébe. Határozza meg, milyen gazdasági (kereskedelmi) folyamatot bizonyít a forrás! Miért váltottak ki Velencében riadalmat a fenti hírek? spanyol arany 18. A világkereskedelem kibontakozása, az Európába érkezô arany mennyisége és az árak változása Állapítsa meg a térképről, hogy milyen útvonalakból állt a világkereskedelem! Jellemezze a különböző kereskedelmi utak forgalmát! Elemezze az egyes térségek szerepét a világkereskedelemben! 10

9 a reformáció kibontakozása és hatásai EGYHÁZ ÉS REFORM A római katolikus egyház története során számos válságot élt át. Többször megrendült a hívek hite az egyház erkölcseiben és a hitélet tisztaságában. Azonban az egyháziak rendre megújulást hirdettek, reformokat vezettek be (clunyi reform, VII. Gergely reformjai, a kolduló rendek megjelenése), melyek segítségével az egyház úrrá lett a problémákon. Időnként az eretnekmozgalmak miatt kényszerült változtatásra az egyházi vezetés. A templomban felállított búcsúkereszt a pápa címeré- 1. vel ugyanolyan erôvel bír, mint Krisztus keresztje. Továbbá, ha Szent Péter most jelen volna, áldása és hatal- ma nem volna nagyobb a pápáénál. Továbbá, ô [a pápa] nem cserélné el helyét Szent Péterrel a mennyben, mert a búcsúk által több lelket mentett meg, mint Szent Péter a prédikálással. Továbbá, ha valaki a perselybe tesz pénzt a tisztítótûzben szenvedô lelkekért, amint a pfennig leesik a mélybe, a lélek azonnal a mennybe száll. A búcsú áldása különben még az áldás is, amely kibékíti az embert Istennel. Továbbá, ha megveszik a bûnbocsánatot, illetôleg a bûnbo- csánatot hirdetô levelet, akár a jövô bûnökért sincs szükség a bûnbánatra, magába szállásra vagy bûneink fölötti fájdalom- ra. (Tetzel tételeibôl, 1517) Idő Válságjelenségek Megoldási kísérletek XI. század szimónia, laza erkölcsök clunyi reform XII. század eretnekmozgalmak XIII. század XIV. század XV. század első fele XV. század második fele 2. eretnekmozgalmak, elvilágiasodó egyház nagy nyugati egyházszakadás (avignoni és római pápák), elvilágiasodó egyház eretnekmozgalmak (pl. huszitizmus) a világi élet, az élvezetek felé fordulás (reneszánsz) kolduló rendek, inkvizíció elszigetelt újítók (pl. Wyclif) konstanzi zsinat, a pápai hatalom megszilárdítása nincsenek reformok Válságok és reformok a középkori egyházban Kövesse nyomon a középkori válságokat és az azokra adott egyházi válaszokat! Mennyiben jelentkezett új helyzet a XVI. század elején? Határozza meg a búcsúcédula funkcióját! Állapítsa meg, milyen hitelveket sértett Tetzel fellépése! Mely kijelentések kelthettek fölháborodást a hívők körében? Emelje ki a szövegből a hitélet üzletté válását bizonyító részleteket! A konstanzi zsinaton ( ) sikerült felszámolni a nyugati egyházszakadást, azonban a reform ügyét (Wyclif és Husz) lesöpörték az asztalról. A XV. század végére az egyház tekintélye tovább csökkent. A reneszánsz Itáliában a pápák úgy éltek, mint a világi fejedelmek, udvaruk a fényűzés, a pompa egyik központja volt, ahol nem vetették meg a testi élvezeteket. X. Leó pápa (aki azt írta: élvezzük az Isten által reánk ruházott pápaságot ) a római Szent Péterszékesegyház építési költségeit, a német egyházfők pedig méltóságuk megvásárlását búcsúcédulák árusításával kívánták fedezni. A tisztítótűz elkerülésére korábban is árultak búcsúcédulákat, azonban akkor nem volt ilyen nyilvánvaló az anyagi haszonszerzés vágya. Mindezek fokozták a pápasággal szembeni elégedetlenséget. A búcsú a katolikus hitélet része. A latin felmentés szóból ered. A magyar búcsú kifejezés a hívőre váró büntetéstől való elválásra, búcsúra utal. A katolikus felfogás szerint a gyónás szentsége által az egyház képviselője mentesítheti a híveket a bűnökért járó büntetés, az örök kárhozat alól. Előbb azonban a bűn elkövetése miatt a tisztítótűzben (purgatórium) kell vezekelniük. A búcsúval a tisztítótűz alól biztosít felmentést az egyház. Szükséges hozzá a gyónás, a bűnbánat és a kiszabott büntetések teljesítése. A búcsút a görögkeleti egyház nem ismeri el, míg a protestáns felekezetek egyenesen bűnnek tartják. A bűnbocsánathoz kapcsolódik másik jelentése is: kegyhelyen (egy szent ereklyéje, csoda színhelye) tartott ünnep, amelyre történő zarándoklat biztosítja a bűnbocsánatot. 3. Kortárs karikatúra a búcsúcédulák árusításáról. A képen látható szerzetes Tetzelt, a búcsúcédulákat népszerûsítô dominikánus szerzetest mintázza Bizonyítsa be, hogy a karikatúra valóban a búcsúcédulák árusítását gúnyolja ki! 11

10 A REFORMÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA ÉS HATÁSAI A római Szent Péter-székesegyház és egy búcsúcédula (5.). A székesegyház a kereszténység második legnagyobb temploma: belsô hossza 211 méter, kupolájának magassága 132 méter, és embert tud befogadni. Építése a XVI. század elején kezdôdött, és mintegy 120 évig tartott. Reneszánsz stílusban indult az építkezés, de befejezésekor már a barokk lett a korstílus Nézzen utána, hogy az építkezés költségeinek előteremtése milyen politikai következményekkel járt! Melyek a reneszánsz stílus jegyei az épületen? 5. A pápa nem akar elengedni és nem is engedhet el 6. semmiféle büntetéseket, mint amiket ô saját belátása szerint, vagy az egyházi szabályok értelmében kirótt. [ ] 21.Tévednek tehát mindazok a búcsúhirdetôk, akik azt állít- ják, hogy a pápai búcsú folytán az ember minden büntetéstôl megszabadul üdvözül. [ ] 36. Minden igaz, bûnbánó keresztyén elnyeri a büntetéstôl és a bûntôl való teljes feloldozást, s ebbôl ô a bûnbocsátó cédulák nélkül is részesül. 37. Minden igaz keresztyén akár él, akár már halott ré- szese a Krisztus és az egyház minden lelki javának, melyeket Isten ugyancsak bûnbocsátó cédulák nélkül adott. [ ] 43. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot mûvel az, aki a szegényeknek alamizsnát ad vagy a nyomorgót segíti, mint az, aki búcsút vásárol. [ ] 82. [ ] ha a pápa a Szent Péter-székesegyház felépítéséhez szükséges nyomorult pénzért ami gyenge indoklás szám- talan lelket vált ki a tisztítótûzbôl, akkor miért nem üríti ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre és a lelkek iszonyú gyötrôdésére való tekintettel, ami pedig mindennél igazsá- gosabb indok lenne. [ ] (Részletek Luther 95 pontjából, Wittenberg, október 31.) Gyűjtse ki, hogy a korabeli hitélet mely jellemzőit említi a dokumentum! Mit kifogásol ezekkel kapcsolatban Luther? Milyen érvei vannak? Miért voltak hatásosak ezek az érvek? Emelje ki a dokumentumból a katolikus hitelveket tagadó részeket! Állapítsa meg, miben kívánja megváltoztatni Luther az egyház szerepét! Magyarázza meg, miért váltott ki éles ellenállást a korabeli katolikus egyházfőkből Luther alaptétele, a hit által való üdvözülés tana! LUTHER MÁRTON ÉS EGYHÁZA Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes római zarándoklata során meggyőződött a pápai udvar romlott erkölcseiről október 31-én Wittenbergben közzétette az egyházat bíráló és annak megújítását célzó 95 pontját. Az egyház teljes mértékben elutasította javaslatait. Erre a Lutherrel egyetértők akik között nagyurak, sőt német fejedelmek is voltak nem ismerték el a pápa és a katolikus egyházfők hatalmát, és új felekezetet hoztak létre. Kialakult a Luther nevéhez kötődő új felekezet, az evangélikus (lutheránus) egyház tanítása és szervezete. Luther a Bibliához nyúlt vissza. Felfogása szerint az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által üdvözülhet. Elvetette az egyház gazdagságát és fényűzését, ezért lemondott az egyházi adókról, és pártolta az egyházi birtokok világi kézbe kerülését (szekularizáció). Tagadta a pápa különleges hatalmát és a szerzetesrendek szükségességét. Elvetette a cölibátust (a papi nőtlenséget), amelyet a képmutatás egyik forrásának tartott. Növelni kívánta a világiak és csökkenteni az egyháziak szerepét a hitéletben. Emiatt pártolta a két szín alatti áldozást, s lefordította német nyelvre a Bibliát, hogy a nép számára is hozzáférhető legyen. A katolikusok hét szentségéből (keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet) csak kettőt (keresztség, úrvacsora) tartott meg. Az úrvacsorát a katolikus felfogáshoz hasonlóan ő is úgy értelmezte, hogy a szertartás során a kovásztalan kenyér és a bor lényegileg átváltozik Krisztus testévé és vérévé. 12

11 A pápa kiátkozta Luthert, majd V. Károly német-római császár is ellene fordult. A császárral szemben álló fejedelmek azonban tiltakoztak (protestáltak innen a protestáns elnevezés), és a reformátor mögé álltak. Így Bölcs Frigyes szász választófejedelem oltalma alatt Wartburg várában tudta lefordítani a Bibliát. A császár és a protestáns fejedelmek között kitört a háború. Miután a szemben álló felek kimerültek az öldöklő küzdelemben, megkötötték az augsburgi vallásbékét (1555). Az egyezség értelmében a fejedelmek szabadon választhattak vallást, és alattvalóiknak is követniük kellett őket (cuius regio, eius religio = akié a föld, azé a vallás). A békét követően az északi és a keleti német területeken a lutheránusok kerültek többségbe. Az új vallás német földön kívül Skandináviában vált uralkodóvá, és jelentős pozíciókat szerzett Ausztriában, valamint csehország és Magyarország német ajkú lakossága körében Luther Márton tanai és a lutheránus vallás kialakulása Mely tényezők hatottak a vallási reform megindítására? Hogyan válaszolt az egyház a kritikára? Hogyan hatott ez Luther tanaira? Mennyiben játszott szerepet az új egyház kialakulásában a politika? Értelmezze az új hit tanait! Hogy a vallásszakadás dolgában a béke, amelyet [ ] a 11. német nemzet római szent birodalmának nagy ínsége megkíván, a római császári felség mi, a német nemzet római szent birodalmának választófejedelmei, fejedelmei és rendjei között létrejöjjön, [ ] sem mi, a római császári fel- ség, sem a szent birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalmi rendek közül senkit az augsburgi hitval- lás [az evangélikusok hitvallása], tanítás okából vallása és hite miatt erôszakos módon meggyôzni, megsérteni, vele hatal- maskodni, vagy más módon lelkiismerete, tudása és akarata ellenére ettôl az augsburgi hitvallástól, vallástól, hittôl, [ ] amint ezek fejedelemségeinkben, tartományainkban és uradalmainkban jelenleg érvényben vannak vagy lesznek, elkény- szeríteni, vagy ugyanezért bántalmazni vagy gyalázni nem fogunk. Ellenkezôleg, ezen vallásnál [ ], továbbá vagyonuk, ingó és ingatlan javaik, tartományuk, alattvalóik, uradalmaik, joghatóságuk, kiváltságaik és jogaik birtokában nyugodtan és békén megmaradhatnak. [ ] Azonban mindazok, akik a fent említett két valláshoz nem tartoznak, ebbe a békébe bele nem értetnek. (Az 1555-ös augsburgi vallásbéke) 9. Luther Márton ( ) és bibliafordítása, valamint a Lutherrôl készült karikatúra Készítsen szöveget a karikatúrához! Mi tette lehetővé a vallási vitákban a karikatúrák megjelenését és a lefordított Biblia tömeges terjesztését? Állapítsa meg, mely kérdéseket rendezte a megállapodás! Foglalja össze, mi a rendezés lényege! Határozza meg, kikre vonatkoznak az elfogadott pontok! Mely csoportok dönthették el a vallásbéke alapján, hogy melyik felekezethez csatlakoznak? 13

12 A REFORMÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA ÉS HATÁSAI Akik az eleve elrendelést fürkészik, az isteni bölcsesség 12. legbelsô rejtekébe hatolnak, s ha valaki gondatlanul és vakmerôen ront be ide, nem nyeri el, amivel kíváncsiságát jóllakathat- ná, hanem olyan útvesztôbe lép be, amelynek nem találja majd a kijáratát. Mert nem is illô dolog, hogy az ember büntetlenül vizsgálhassa azt, amit az Isten önmagában akar elrejteni. Igéjében ki- jelentette akaratának azokat a titkait, amelyekrôl azt tartotta, hogy velünk közölni kell, s csak annyit tartott közlendônek, amennyirôl látta, hogy számunkra fontos, és nekünk használ. [ ] Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel. (Kálvin: A keresztény vallás tanítása, 1536) Értelmezze a szöveg alapján az eleve elrendelés fogalmát! Tárja fel, milyen logikával érvel Kálvin az eleve elrendelés mellett! Nézzen utána az interneten, mennyiben jelent eltérést a katolikus felfogástól az eleve elrendelés tana! A KÁLVINI REFORMÁCIÓ A reformáció másik jelentős irányzatának létrehozása a Svájcba menekült francia Kálvin János nevéhez fűződik. Tanait A keresztény vallás tanítása (röviden Institutiónak említett) című művében foglalta össze (1536). Az új felekezetet mint Genf prédikátora szervezte. Lutherhez hasonlóan Kálvin is a Bibliához nyúlt viszsza, de radikálisabban eltávolodott a katolikus hagyományoktól. A fő kérdés számára is az üdvözülés, de Kálvin szerint a Mindenható már eleve eldöntötte, hogy ki üdvözül, ki jut kárhozatra. Ez az eleve elrendelés (latinul predesztináció) tana, amely Isten teljes, az emberi cselekedetektől befolyásolhatatlan hatalmát támasztja alá. Az embereknek hinniük kell, hogy Isten üdvözülésre választotta ki őket, és tisztes, dolgos életvitellel kell ennek megfelelniük. Kálvin is elvetette az egyházi fényűzést és vagyont. A kálvinista templomokat egyszerű, puritán belső jellemzi (tiltották a képi ábrázolást). A dolgos életet megbecsülte, s nem tiltotta a munkával szerzett pénz kölcsönzése után a méltányos kamat szedését (az uzsorát elítélte). A Kálvin által kiépített református egyházban nincs hierarchia. Minden közösség önálló volt, melynek vezetésébe a választott világiak (presbiterek) is beleszólhattak. A kálvinizmus Svájcban, Németalföldön, Magyarországon, Skóciában és Angliában többségbe került, és elterjedt Franciaországban is. 13. Kálvin János ( ) Kálvin elfogadta, hogy az uralkodók hatalma Istentől származik, de jogosnak tartotta a nép választott vezetőinek részéről a hatalmával visszaélő, zsarnokká lett uralkodó elmozdítását. Gondolataiban az ellenőrzött hatalom jelenik meg, mivel Kálvin a nép zsarnokságát is elítélte. A királyságból könnyû a zsarnokságba átsiklani, de nem 14. sokkal nehezebb az elôkelôk uralmából a kevesek párturalmába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jutni. [ ] Az emberek bûne és hibája idézi elô [ ] azt, hogy bizto- sabb és tûrhetôbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, hogy egyik a másiknak kölcsönösen támogatója legyen, hogy egy- mást tanítsák és intsék, és ha valamelyik a kelleténél továbbmegy, többen legyenek bírák és mesterek szenvedélyének megfékezésére. [ ] Ámde bármiként ítéltessenek is meg az emberek cselekedetei az Úr mégis azok által egyformán saját mûvét hajtotta végre, akik a fennhéjázó királyok véres kormánypálcáját összetörték, és tûrhetetlen uralmukat megsemmisítették. Hallják meg ezt a fe- jedelmek, és rettegjenek! Nekünk pedig a legnagyobb mértékben óvakodnunk kell attól, hogy a felsôség tiszteletes méltóságának azt a teljes tekintélyét, amelyet az Úr a legszigorúbb parancsokkal szentesített, még ha méltatlanabbaknál látjuk is, [ ] megsértsük [ ]. Mert ha vannak most a néptôl szerezve bizonyos felsôbbségek, amelyek a királyok önkényének korlátozására vannak felállítva (aminôk hajdan a lakedaimoniaknál a királyok ellenôrzésé- re rendelt ephoroszok voltak [ ], és aminô hatalommal talán a mostani viszonyok közt mûködik az egyes országokban a három rend, mikor országgyûlést tartanak), annyira nem vagyok az ellen, hogy ezek kötelességszerûleg közbelépjenek a királyok dühöngô önkényével szemben. (Kálvin: A keresztény vallás tanítása, 1536) Határozza meg, milyen kormányzati rendszert tart jónak, és milyet rossznak Kálvin! Állításait bizonyítsa a forrásból vett rövid idézetekkel! Állapítsa meg, hogy Kálvin szerint mi korlátozhatja az uralkodót! Értelmezze a forrás alapján a zsarnokölési elméletet! A reformáció alapvetően hitújítás volt, de nagy hatást gyakorolt a társadalmi mozgásokra is. Így a polgári erények (mértéktartás, szorgalmas munka, a vagyon gyarapítása) beemelése a pozitív emberi értékek közé elősegítette a polgári rendszer kialakulását. AZ ANTITRINITÁRIUSOK Az újítási lázban a reformációnak egyre több irányzata született. Egy spanyol orvos, Miguel Serveto (Szervét Mihály, ) az őskeresztényi hagyományokat keresve a következetes egyistenhit alapjára helyezkedett. Elvetette a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni természetét és a Szentlélek létezését. A szentháromság-tagadók (antitrinitáriusok) így tagadták Jézus isteni voltát. Az üldözések miatt jelentősebb szerepet csak Lengyelországban és Erdélyben játszottak. Egyházzá Erdélyben szerveződtek (unitáriusok). Az egymást követő irányzatok viszonyát jól jellemzi Szervét sorsa. Genfbe, Kálvinhoz menekült oltalomért, azonban a születő kálvini egyház megerősítésén munkálkodó Kálvin az inkvizícióhoz hasonlóan nem tűrte az övétől eltérő véleményeket, így máglyára küldte Szervét Mihályt (1553). AZ ANABAPTISTÁK A reformáció egyik irányzata, az anabaptizmus (újrakeresztelő) azt hirdette, hogy az ember csak felnőtt fejjel dönthet arról, csatlakozni akar-e Krisztus egyházához. Felkarolták a társadalmi elégedetlenséget. Vezetőjük, Münzer Tamás (kb ) radikális társadalmi programot hirdetett: hívei az államhatalom megszüntetését és vagyonközösséget követeltek. Nézeteiket erőszakosan kívánták megvalósítani. Jobbágyok tömegei követték őket Németországban, ami a német parasztháború kitöréséhez vezetett ( ). A tartományonként kirobbanó mozgalmat a fejedelmek leverték. 14

13 15. A reformáció irányzatai Gyűjtse össze azokat a hittételeket, amelyek a reformáció szinte minden irányzatára jellemzőek! Magyarázza meg az azonosság okait! Elemezze az irányzatok közötti különbségeket! 16. A reformáció térbeli kiterjedése Mutassa be a térkép alapján az egyes irányzatok földrajzi elterjedését! Elemezze a kiterjedés lehetséges okait! 15

14 a habsburgok felemelkedése és a katolikus megújulás 2. A katona V. Károly. Lovagi nevelést kapott Németalföldön, majd spanyol király lett, míg spanyol neveltetésû öccse, Ferdinánd Ausztria élére került 1. A Habsburgok térnyerése Kövesse nyomon a Habsburgok felemelkedését! Gyűjtse össze az ábrán szereplő országokat és tartományokat! Hogyan szerezték meg ezeket a Habsburgok? A SPANYOL ABSZOLUTIZMUS Kasztília és Aragónia egyesülésével létrejött a rendi felépítésű Spanyolország (1479). Az új állam Amerika felfedezésének idején (1492) sikerrel fejezte be a reconquistát, a mórok kiszorítását az Ibériaifélszigetről. Miután Aragónia révén Dél-Itália jelentős része is spanyol fennhatóság alatt állt, új nagyhatalom született. A Habsburgok házassági politikájuk eredményeként a XV. század vége óta egyre újabb tartományokat és országokat szereztek meg. családi kapcsolatok révén került Habsburg Károly Spanyolország élére, ahol I. Károly néven uralkodott ( ). Az Indiák (a frissen gyarmatosított Amerika) aranyára támaszkodva fényes udvart tartott fenn, s az uralkodótól függő zsoldossereget és flottát hozott létre. Erre az erőre alapozva és az inkvizíció támogatásával visszaszorította a rendeket, akik a Németalföldről érkező és kezdetben spanyolul alig be- 3. Miksa császár, Szép Fülöp, Burgundiai Mária, a késôbbi Károly, Ferdinánd császár és II. Lajos magyar király Derítse fel a családi képen szereplők közötti kapcsolatokat a családfa (1. forrás) felhasználásával! Ismertesse a kapcsolatok politikai jelentőségét! 4. A kibontakozó spanyol abszolutizmus Mutassa be az abszolutizmus és a rendi dualizmus közötti különbségeket! Vitassák meg, hogy erősítette vagy gyengítette-e a Habsburg Birodalmat politikai felépítése és hatalmas kiterjedése! 16

15 Tartományok Az elüldözöttek száma Valenciából fő Katalóniából fő Aragóniából fő Murciából fő Andalúziából fő Kasztíliából fő Az uraik által a kiüldözéstől megvédett mórok fő 5. A mórok kiüldözése Spanyolországból (1609) Nézze meg a történelmi atlaszban a táblázatban szereplő tartományokat! Milyen okai lehettek az elűzöttek számában mutatkozó tartományok közötti eltéréseknek? szélő uralkodóval amúgy is ellenségesek voltak. Új uralmi rendszer jött létre, az abszolutizmus. A döntéseket az uralkodó által kinevezett titkárok készítették elő, a végső szót azonban az uralkodó mondta ki. Az inkvizíció támogatta a király hatalmát, azonban megőrizte politikai önállóságát. Az eretnekek mellett elsősorban a muzulmán időkből Spanyolországban maradt és addig nem háborgatott zsidók és a mórok ellen lépett fel. Kezdetben áttérésre kényszerítették, ám a XVI. század második felétől több hullámban elüldözték őket a félszigetről. Vagyonuk elkobzása az állam számára bevételt jelentett. Azonban hosszú távon e lépés hozzájárult Spanyolország gazdasági hanyatlásához, mivel a mórok fejlett földművelést, kézműipart űztek, a zsidók pedig jelentős szerepet játszottak az iparban és a pénzügyletek lebonyolításában. A HABSBURG VALOIS PÁRHARC A családi hagyományok és a fejedelmeknek kifizetett hatalmas összegeknek köszönhetően V. Károlyt megválasztották a Németrómai Birodalom császárává ( ). A kezében összpontosuló óriási hatalom félelmet váltott ki riválisaiból. Károly térnyerése leginkább I. (Valois) Ferenc ( ) francia király terveit keresztezte, aki a központosított és egységesülő Franciaországra támaszkodva Itáliában akart hódítani. (Ferenc a császári trónért is Károly legfőbb vetélytársa volt.) Így a Habsburgok és a Valois-k párharca Itáliában robbant ki. A spanyol zsoldosok legyőzték a lovagi hagyományokat őrző francia sereget (Pavia, 1525). A Habsburgok további terjeszkedésétől tartó hatalmak (Franciaország, Velence, Milánó, Firenze és a pápa) a cognaci ligába tömörültek (1526). A kilá- 8. tástalan helyzetben Ferenc még az oszmánokkal is szövetkezett a Habsburgok ellen. A szultán hadat indított a Habsburg területek (elsősorban Magyarország) ellen, de a franciák alulmaradtak a küzdelemben (cateau-cambrésis-i béke, 1559), kiszorultak Itáliából, bár a Német-római Birodalom néhány városát a megkaparintották (pl. Verdun) A zsidóság vándorlása a XV XVII. században Kövesse nyomon a zsidóság vándorlását a korszakban! Tárja fel a népmozgások politikai és kulturális okait és következményeit! A Habsburg Valois párharc a XVI. században és a korszak legjobb zsoldosai, a német landsknechtek (8.) Miért került szembe egymással a két uralkodóház? Miért Itália volt összecsapásuk fő színtere? Mely érdekek hozták össze a cognaci liga tagjait? Nézzen utána az interneten a német zsoldosok fegyverzetének és harci értékének! 17