2017. Biztonsági Jelentés Nyilvános változat. SILVER FOREST LOGISTICSYSTEM Kft. Készítette: HVESZ Kft. Verzió: 1.0. Biztonsági Jelentés 2017.

Átírás

1 Biztonsági Jelentés Nyilvános változat szeptember SILVER FOREST LOGISTICSYSTEM Kft. Budapest Készítette: HVESZ Kft. Verzió: 1.0 1

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS ) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK ) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET ) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE ) ÜZEMVEZETÉS ) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE ) VÉDELMI TERVEZÉS ) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS ) A VESZÉLYES IPARI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ) AZ IPARI KÖRNYEZET ) A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI A) A lakott terület jellemzése B) A lakosság által leginkább látogatott létesítmények C) Különleges értékek, nevezetességek D) Érintett közművek E) Az ipari üzem környezetében működő szervezetek ) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VETT TÉNYEZŐK ) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN, FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ) MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE ) A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK ) Meteorológiai jellemzők ) Geológiai és hidrológiai jellemzők ) A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE ) A környezetbe jutó veszélyes anyagok mennyiségének korlátozása ) Mentesítés, ártalmatlanítás ) Anyagi- Technikai és személyi feltételek ) Kárelhárítási feladatok gyakoroltatása ) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA ) A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A) A veszélyes üzem rendeltetése B) Főbb tevékenységek bemutatása C) A dolgozók létszáma, a munkaidő D) Általános megállapítások ) HELYSZÍNRAJZ ) A VESZÉLYES ANYAGOK ) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM AZONOSÍTÁSA ) A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK A) A technológiai folyamatok B) A kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok C) A technológiai védelmi és jelző rendszereinek leírása D) A normál üzemeltetéstől eltérő műveletek

3 3.5.E) A veszélyes anyagok időszakos tárolása F) Kármentő területe, térfogata G) A tárolással kapcsolatos műveletek H) Egyéb kiegészítő információk ) A VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA A TELEPHELYEN BELÜL ) Tartályos szállítás ) Csővezetékes szállítás ) VESZÉLYTELENÍTŐ ÉS MENTESÍTŐ ANYAGOK BEMUTATÁSA ) INFRASTRUKTÚRA A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT H) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK K) MUNKAVÉDELEM L) FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLTATÁS M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT R) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG T) A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT U) A SZENNYVÍZ HÁLÓZATOK V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK X) BELÉPTETŐ ÉS IDEGEN BEHATOLÁST ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK ) A LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA ) A VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE ) A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA ) Növényvédő szer raktár ) Gázolaj tartály ) KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS ) Forgatókönyv-1: Raktártűz, hősugárzás ) Forgatókönyv-2: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése ) Forgatókönyv-3: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása ) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék ) Forgatókönyv-5: Gázolaj tartály és tankautó tartály sérülése ) A dominóhatások lehetőségének bemutatása ) Külső dominóhatás ) Belső dominóhatás ) A LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEK FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA ) Forgatókönyv-1: Raktártűz, hősugárzás ) Forgatókönyv-2: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése ) Forgatókönyv-3: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása ) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék ) Forgatókönyv-5: Gázolaj tartály és tankautó tartály sérülése ) KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA ) Egyéni kockázat ) Forgatókönyv-1: Raktártűz, hősugárzás ) Forgatókönyv-2: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése ) Forgatókönyv-3: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása

4 ) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék ) Forgatókönyv-5: Gázolaj tartály és tankautó tartály sérülése ) Összesített egyéni kockázat ) Társadalmi kockázat ) A besorolási övezetek meghatározása A HSE módszer ismertetése ) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS UTÁN BEKÖVETKEZETT ÜZEMZAVAROK, BALESETEK ) ESZKÖZ RENDSZER ) A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ) A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE ) AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE ) A VÉSZHELYZETI RIASZTÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI ) ÉRZÉKELŐ / VÉDELMI RENDSZER ) A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK ) A RIASZTÁST, VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK ESZKÖZEI ) A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK, ESZKÖZÖK ) AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA ) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET ) Raktárvezető ) A dolgozók feladata ) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE ) ÜZEMELTETÉSI NORMÁK ) VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE ) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS ) VÉDELMI TERVEZÉS ) Belső Védelmi Terv oktatása ) A BVT gyakoroltatása ) A BVT felül vizsgálata és adatszolgáltatás ) A raktárterhelés optimalizálása ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az Ipari Parkban található cégek listája ábra: Az Ipari Parkban található cégek elhelyezkedése ábra: A raktár alaprajza ábra: A külső földfeletti tűzcsapok elhelyezkedése ábra: Infrastruktúra ábra: A kockázatok meghatározásának elvi sémája ábra: A gázolaj tócsatűz hősugárzása ábra: A gázolaj tócsatűz 8 kw/m 2 hősugárzási érték távolsága, R = 27 m ábra: Az SFL Kft. szervezeti felépítése

5 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A leginkább látogatott létesítmények távolsága az SFL-től táblázat: Meteorológiai mátrix táblázat: Az SFL Kft jellemző adatai táblázat: Veszélyes anyagleltár táblázat: SFL Kft. besorolása a veszélyesség alapján táblázat: Az események összefoglaló táblázata táblázat: SFL Kft. havária és mentő szett

6 Bevezetés A társaság a Budapest, Campona u.1 Harbor Park DC 8-as épület alatti Ipari Parkban nagykereskedelmi raktárt alakított ki, amelyben növényvédőszer tárolást és kereskedelmet folytatott folytatni. A tárolt mennyiségek alapján súlyos káresemény elhárítási terv elkészítésére kötelezte a Silver Forest Logisticsystem Kft-ét. (SFL Kft. ). Az elkészített súlyos káresemény elhárítási tervalapján a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozatban engedélyezte a veszélyes tevékenység végzését az SFL részére. A tervezett mennyiségek alapján az SFL Kft. felső küszöbös veszélyes ipari létesítménnyé válik. Jelen jelentés a Kormányrendelet 3. sz. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelmények alapján készült, amelyben a Silver Forest Logisticsystem Kft. bemutatja a telephely súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet védelmét. 6

7 1) AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA 1.1) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK A Silver Forest Logisticsystem Kft. (SFL Kft.) vezetősége elkötelezett híve, hogy a megfelelő vezetés, emberek és rendszerek alkalmazásával tudatos, fegyelmezett munkamorál kialakításával minden sérülés és baleset elkerülhető legyen. Alapvető szempont a megelőzés minden lehetséges eszközzel. Ezen célok eléréséhez az SFL Kft. következőkre fekteti a hangsúlyt: elsődleges cél a súlyos balesetek megelőzése; alapvető fontosságú szempontként kezeli a súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos kérdéseket; minden olyan gyakorlat bevezetését támogatja, amely elősegíti a kockázati szint csökkentését; betartja és betartatja a jogszabályokban előírtakat, és a vállalt önkéntes normákat; az oktatások színvonalának emelésével biztosítja, hogy a munkatársak ne rutinból végezzék munkájukat, ismerjék és vállalják a biztonság növelésével kapcsolatos kötelezettségeket; a munkatársak a biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel érdemben foglalkozzanak, figyeljenek oda a felmerülő biztonsággal kapcsolatos problémákra; a bekövetkezett baleseteket és a majdnem baleseteket kivizsgálja, feltárja ezek okait, ezekről jelentést készít. Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében a társaság menedzsmentje: Olyan rendszert alakít ki, amellyel ellenőrizhető a biztonság növelésére irányuló tevékenység. Az irányítási célok egyértelmű meghatározásában a vezetők személyes példát mutatnak. A munkatársakat szakmai rátermettségük, elhivatottságuk alapján gondosan választják ki, felkészítik, oktatják, ellenőrzik és rendszeresen értékelik a biztonsággal kapcsolatos tevékenységüket. A vonatkozó törvények, rendeletek, biztonsági szabályzatok, a működésére vonatkozó előírások betartásával, a szabványokon és részletesen kidolgozott utasításokon keresztül, hatékony kockázatelemző módszerek alkalmazásával a súlyos balesetek veszélyét folyamatosan csökkentjük. Megfelelő intézkedéseket teszünk a váratlan üzemzavari események, balesetek megelőzésére és csökkentésére. A veszélyességgel arányos megelőző, illetve védelmi intézkedéseket határoz meg a vészelhárítási (súlyosbaleset-megelőzési), tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzatainkban és az azok szerves részét képező vállalati dokumentumokban, 7

8 A tevékenységgel együtt járó veszélyeket rendszeresen értékeljük. A biztonsággal kapcsolatos tájékoztatást napra készen tartjuk. Tevékenységünket pontosan meghatározott feltételek között végezzük. A normál munkafolyamatoktól eltérő nem szokványos műveletekből eredő kockázatokat megfelelően kezeljük. Kiemelt figyelmet fordítunk a súlyos baleseti kockázatok feltárására és azok csökkentésére. A váratlan üzemzavari eseményeket dokumentáljuk, kivizsgáljuk, a következtetéseket levonjuk, a munkatársainkkal ismertetjük. Ezzel meggyőződésünk szerint a biztonság színvonalát emeljük. A bekövetkezett eseményekről a hatósági szervezeteket is tájékoztatjuk, kikérjük véleményüket, javaslataikat, az így szerzett tapasztalatokat felhasználjuk a biztonsági színvonalat javító intézkedések kidolgozására is. A tapasztalatok és levont következtetések figyelembevételével a hasonló események bekövetkezésének megelőzését érhetjük el. A végrehajtó szervezetekbe beosztott munkatársakat felkészítettük e feladatok végrehajtására és ezeket alkalmazzuk a súlyos balesetek megelőzésére vagy következményeinek csökkentése érdekében. van-e írásban tréningdokumentáció? A súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatban alkalmazott elvek, módszerek, szervezési intézkedések, technikai feltételek a Belső Védelmi Tervben kerültek leírásra, mely a biztonsági jelentés részét képezi. Biztosítjuk a célkitűzések végrehajtásához szükséges emberi, technikai, pénzügyi erőforrásokat, megfelelő szervezeti és irányítási rendszert. 8

9 1.2) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET A Silver Forest Logisticsystem Kft. szervezetének minden szintjén nevesített formában megjelennek a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába és végrehajtásába bevont személyek. Ezen személyek részére meghatározásra került a feladat- és hatáskörük betöltéséhez szükséges követelmény rendszer, és a Társaság lehetővé teszi az ilyen irányú felkészülésüket. Mentésvezető A mentésvezető a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású vezető, aki a riasztással és a veszélyelhárítással kapcsolatos tevékenységet irányítja. A mentésvezető a helyszínre érkező felettes vezetőjét a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről köteles tájékoztatni, aki átveheti a mentés irányítását. Azonban a mentésvezető jogában áll a mentésvezető hatáskört a részletesebb technológiai ismerettel rendelkező alacsonyabb beosztású vezetőnél hagyni. Tevékenységének és intézkedési jogkörének általános meghatározása: Mentési Törzs Tájékozódik a veszélyhelyzetről, az üzemzavar nagyságát felméri, Meghatározza a veszélyességi fokozatot, Elrendeli a riasztást, A létesítményben lévő dolgozókból megszervezi a mentő és tűzoltó erőket, Intézkedik elsősorban a személyek, majd az anyagi javak mentéséről, Gondoskodik a menekülési útvonalak biztosításáról (pl. vészkijáratok nyitása, szükség esetén a füstelvezetők nyitása, stb.), Intézkedik a technológia szükség szerinti leállításáról, Intézkedik a közművek lezárásáról (pl. elektromosság, gáz, stb.), Intézkedik, hogy a szükséges helyiségekbe a bejutás biztosítva legyen, Irányítja a mentést és a tűzoltást a tűzoltóság megérkezéséig. A helyszínre érkező tűzoltóság vezetőjének utasításait mindenki köteles maradéktalanul betartani, illetve végrehajtani. A vezető mentésirányító: Ügyvezető. Helyettese a Raktárvezető Műszakvezetők A vezető mentésirányító közvetlen alárendeltségébe tartozó közvetlen vezető beosztású személyek (vagy megbízottjaik) és a szakszemélyzet Raktárvezető, műszakvezető. Az első műszakban a raktárvezető egyben műszakvezető is. Tűzoltók parancsnoka. Ügyeletes orvos. Távollétük esetén helyettesítőik. 9

10 Ügyvezető Felügyeli a Kft. területén a vészhelyzeti feladatok végrehajtását. Elvégezteti a következő feladatokat, ill. a feladatok elvégzését számon kéri: - a jogszabályokban, szabványokban, stb. előírt vészhelyzeti és tűzvédelmi eszközök, felszerelések állandóan üzemképes állapotban tartása, - villamos berendezések időszakos tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálata, - villámvédelmi berendezések időszakos szabványossági felülvizsgálata, - a létesítmény alkalmazottai részére a súlyos káresemény elhárítási terv és tűzvédelmi előírások ismertetése és betartatása, - a veszélyhelyzeti, tűzvédelmi helyzetre kiható változások bejelentése (olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a katasztrófavédelmi kirendeltségnél kell bejelenti). Kiadja a Tűzvédelmi Szabályzatot és Tűzriadó Tervet, melyben a fenti feladatokat konkretizálja és szabályozza a létesítmény tűzvédelmi viszonyait. Gondoskodik arról, hogy a létesítmény éves költségvetésébe bekerüljenek a tűzvédelmi eszközök, felszerelések felülvizsgálatával, karbantartásával és készenlétben tartásával kapcsolatos költségek. Lehetővé teszi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére a tűz oltására, és műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében, előzetes egyeztetés alapján helyszíni gyakorlatok tartását, illetve abban közreműködik. Biztosítja a tevékenységi körrel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit. Biztosítja a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi ellenőrzés lehetőségét. Közvetlenül ellenőrzi a tűzvédelmi felelős szerződésben vállalt feladatának ellátását. Tűzvédelmi felelős Gondoskodik a Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó Terv naprakész állapotban tartásáról. Elvégzi a Kft. munkavállalóinak időszakos tűzvédelmi oktatását. 10

11 Ellenőrzi, illetve segíti a tűzvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt. Felügyeli az alábbi tűzvédelmi eszközök ellenőrzését, időszakos felülvizsgálatát: tűzoltó készülékek negyedéves ellenőrzését és éves időszakos felülvizsgálata fali tűzcsapok féléves felülvizsgálata tűzgátló ajtók féléves felülvizsgálata, havi ellenőrzése biztonsági világítás havi ellenőrzése hő- és füstelvezető féléves felülvizsgálata. A Kft. területén negyedévente tűzvédelmi szemlét tart, megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésének módjára. Szemléi, ellenőrzései során vizsgálja a tűzvédelmi berendezések meglétét, az előírt kötelező ellenőrzésének megtörténtét. A tűzriadó gyakorlatokat megszervezi. Kapcsolatot tart és szükség szerint együttműködik a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel. Ügyeletes orvos: Értesítése esetén munkaidőben mentővel, munkaidőn túl a lakásáról saját gépkocsival, vagy a telep által biztosított járművel a helyszínre megy. Tömeges baleset esetén ellátja az irányító feladatkört. Gondoskodik az Országos Mentőszolgálat megfelelő erőkkel való igénybevételéről és kiérkezés után annak tájékoztatásáról. Tömeges baleset esetén, ha sérültek száma és a sérülések jellege azt indokolja, intézkedik: o A sérültek ellátási helyének kijelöléséről, annak berendezéséről. o További orvosok bevonásáról, a közeli Kórházak fogadási készségének ismeretében. o Szükség esetén értesíti a rendőrséget. Elsősegélynyújtás rendje Minden munkahelyen az ott munkát vállalók létszámától, a munka veszélyességétől függően megfelelő számú, de legalább 1 fő "KÉPZETT" elsősegélynyújtót köteles a munkáltató biztosítani. Az ügyvezető köteles elsősegélynyújtás céljára elsősegélyhelyet "ELSŐSEGÉLYHELY" feliratú táblával megjelölve biztosítani. Az ügyvezető köteles gondoskodni a szükséges (MSZ ) elsősegélynyújtó felszerelésről. Az elsősegélynyújtó személyek képzéséről az ügyvezető köteles gondoskodni. 11

12 Dolgozók A munkaterükkel és tevékenységükkel kapcsolatos megelőző tűzvédelmi ismereteket kötelesek elsajátítani, a rendelkezéseket szigorúan betartani. Az észlelt szabálytalanságokról vezetőjüket kötelesek azonnal tájékoztatni. Tűz esetén kötelességük a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletének azonnali értesítése, a Központi tűzjelző üzembe helyezése, tűzoltás megkezdése, a sérült személyek, valamint az értékes anyagok mentése. 12

13 1.3) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A védekezésben közreműködők joga, hogy megismerjék a környezetükben lévő veszélyforrásokat, felkészítés keretében elsajátítsák a veszélyhelyzetben irányadó magatartási szabályokat, továbbá joguk és kötelességük, hogy a védekezésben, mentésben közreműködjenek így: (a) a riasztási, tájékoztatási feladatok végrehajtásában. (b) a mentési és műszaki mentési feladatok végrehajtásában. (c) a kimenekítési és létfenntartási feladatok végrehajtásában. (d) az elsősegély-nyújtási feladatok végrehajtásában. (e) a helyreállítási feladatok végrehajtásában. Veszélyhelyzeti esemény eredete: Veszélyes helyzetről beszélünk, ha a raktár területén tűz következik be, vagy a raktárt kívülről veszélyhelyzet fenyegeti, ha a raktárakat közvetlen vagy közvetve természeti csapás veszélyezteti, és minden olyan esetben, amikor a csomagolás sérülése következtében szétfolyik vagy szétszóródik a veszélyes anyag. Riasztást kell elrendelni minden olyan estben, ha a veszélyes helyzet érzékelése megtörtént. (a) veszélyes (ipari) létesítmény technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási előírásainak megsértése (téves cselekedet, tévedés és az emberi tévedést nem javítják ki). (b) a műszaki hiba és az emberi tévedés együtt jelentkezik a kijavítás lehetősége nélkül. (c) veszélyes anyagok szállítása, tárolása, során kiszabaduló - maró, irritáló,környezetre veszélyes - anyagok által kiváltott veszélyes hatás, keletkező tűz, az életet, egészséget tömeges mértékben és súlyosan veszélyezteti (meghibásodás, gondatlanság, helytelen beavatkozás). (d) veszélyes anyag (ok) kiszabadulása során a környezet közvetlen és súlyos szennyezése (műszaki hiba, gondatlanság, téves cselekedet). (e) veszélyt okozó cselekedet (rendkívüli esemény). (f) súlyos természeti csapás (hurrikán, tornádó, földrengés, árvíz, tűzvész). A veszélyhelyzet elemzése (a) a normális üzemeltetési körülményektől, paraméterektől való minden lehetséges eltérés felderítése. (b) az eltérés okának feltárása. 13

14 (c) az okok lehetséges következményeinek a megállapítása. (d) a veszélyes következményeket kiküszöbölő intézkedések meghatározása. (e) veszélyes anyagok raktárkészleteit és a tároló helyeit meghatározzák, intézkednek a biztonságos tárolásáról és a hozzáférhetőség ellenőrzéséről, gondoskodnak az anyagok biztonságával kapcsolatos adatokról és egyéb ezekre vonatkozó információról, valamint ezek hozzáférhetőségéről. A baleseti veszélyek azonosításának és értékelésének normái megtalálhatók a TVSZ-ben, az MVSZ-ben és a belső védelmi tervben. 14

15 1.4) ÜZEMVEZETÉS A Silver Forest Logysticsystem Kft. vezetői: Ügyvezető Megbízott operatív vezető Szállítmányozási vezető Cseke Zoltán Fax: csz@sfl.hu Geiger György Tel: lcl@sfl.hu Helyettesíti: Király Ferenc, pénzügy Tel.: penzugy@sfl.hu Deák Béla fuvar@sfl.hu helyettesíti: Sárközy Attila 15

16 1.5) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE Minden dokumentumot annak változtatásától függetlenül, évente egyszer az ügyvezető átvizsgál, és ha az továbbra is érvényes, ismételten jóváhagyja azt. Így az érvénytelenné vált dokumentumok véglegesen kizárhatók a rendszerből. A helyesbítő tevékenységek elsősorban a nem megfelelőségek okainak kiküszöbölésére szolgálnak, emellett fontos funkciójuk az is, hogy megelőzzék ezek megismétlődését. Helyesbítő tevékenységeket kell alkalmazni, ha a nem megfelelőség hatásának súlyossága ezeket indokolttá teszi, illetve belső auditok eltérései (ha azok olyan súlyúak és jellegűek), vevői észrevételek/visszajelzések és hatásaiban jelentős vagy ismétlődő nem megfelelőségek kezelésére minden esetben. A szabályzatokat minden év első felében felül kell vizsgálni, szükség szerint korszerűsíteni, kiegészíteni, illetve a hatályos jogszabályok változásának megfelelően módosítani kell. Az SFL Kft. szabályozottan biztosítja a szervezet számára a jogszabályok, a műszaki előírások változásainak nyomon követését. 16

17 1.6) VÉDELMI TERVEZÉS A társaság minden munkavállalót a munkakörének megfelelően az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges és elégséges ismeretek elsajátítása érdekében előzetes, rendkívüli, tájékoztató és időszakos munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatásban részesíti. Az alapoktatás elméleti és gyakorlati részből áll. Az alapoktatás során ismertetik az új munkavállalónak mindazon követelmények, tudnivalókat, amelyek a foglalkoztatáshoz szükségesek és elősegítik a munkavállaló beilleszkedését. Az oktatást és annak bizonylatolását a munkahelyi vezető vagy a munkavédelmi megbízott végzi. Az oktatáson ismertetik a következő tudnivalókat: - a szervezeti rendszert és működésének szabályait - a munkafolyamatból és környezetből adódó veszélyeket, illetve a védekezés módját, - magatartási szabályokat, különös tekintettel a rendkívüli helyzetekre, - munka-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a biztonsági szabályokat, - kellő munka- és helyismeretet, - a veszélyforrások helyét, fajtáját és hatókörzetét, - egyéni és kollektív védőeszközök használatát. Kiegészítő oktatást tartanak a munkavállalók számára, ha már rendelkeznek az alapoktatással az alábbi esetekben: - munkahelye, munkaköre, munkafeladata megváltozik, - új anyag, gyártási, üzemeltetési eljárás, technológia, vizsgálati módszer bevezetésekor, - munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményei megváltoztak. Rendkívüli oktatást tartanak az érintett munkavállalók részére, ha súlyos baleset és/vagy üzemzavar, illetve kvázi baleset következett be, valamint, ha a baleseti helyzet számottevően romlik. Ismétlődő oktatást tartanak a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően évente, amely során felelevenítik, tudatosítják a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményeit. A társaság telephelyein rendszeres oktatás zajlik a minőségirányítási rendszer előírásairól, valamint a telephelyekre vonatkozó SEVESO előírásokról. Belső védelmi terv (BVT) A veszélyek következményeinek elhárítására az SFL Kft /2011. (X. 20.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletének megfelelő- Belső Védelmi Tervet készített, amely jelen Biztonsági Jelentés 2. számú mellékletét képezi. 17

18 A belső védelmi tervben foglaltakat az üzemeltető valamennyi, az üzem területén dolgozó személlyel beleértve a hosszabb távú együttműködés keretében foglalkoztatott alvállalkozókat is- megismerteti, és az abban foglaltak alkalmazására a munkavállalókat felkészíti. A védelmi szervezet felkészültségét az SFL Kft. felső vezetése rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente gyakorlatot tartanak, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását a védelmi szervezetek kijelölt részével, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását az egész védelmi szervezettel gyakoroltatják. Súlyos hiányosság vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érintő rendelkezéseit a Társaság felső vezetése azonnal foganatosítja. A Belső Védelmi Terv körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a Biztonsági Jelentés soron kívüli felülvizsgálata esetén megvalósul. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Belső Védelmi Tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítja. Az SFL Kft. az Ipari Park területén működő, azonosított, a társadalmi kockázat által érintett vállalkozások vezetőin keresztül, azok dolgozóit megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve oktatásába (kivonatos ismertető anyag átadásával és igény szerint személyes oktatás és telephely bemutatás útján) és amennyiben szükséges az évenkénti vagy hároméves, teljes terv gyakoroltatásába. A külső szervekkel való kapcsolattartási és riasztási feladatainak teljesítése során (BVT 3. sz. melléklet) a társadalmi kockázattal érintett vállalkozásokról naprakész nyilvántartást vezet. A balesetmentes, biztonságos üzemmenet biztosítása és a hatékony biztonsági irányítás érdekében az SFL Kft. többszintű figyelő és ellenőrző rendszereket működtet. Társasági előírás, hogy ha baleset vagy kvázi-balesetek következnének be, ezen vészhelyzetek okai minden esetben részletes kivizsgálásra kerüljenek, az eseményből fakadó tapasztalatok alapján megelőző intézkedések kerüljenek meghozatalra, az ismételt előfordulás, illetve a hasonló okokra visszavezethető más balesetek elkerülése érdekében. Az ilyen események után minden esetben felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnének a vonatkozó mentési-, reagálási-, kárelhárítási tervek és szabályok. 18

19 1.7.) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS A biztonsági irányítási rendszer megfelelő működését, a külső és belső előírások betartását, a kitűzött biztonsági célok és programok időarányos teljesítését rendszeres, tervezett, szisztematikus belső auditokkal (felülvizsgálatokkal) ellenőrzik. Az ISO (MSZ EN ISO 9001:2009) minőségirányítási rendszerben belső auditok a társaság számára folyamatosan biztosítják a vonatkozó szabályoknak való megfelelést, valamint értékelik a minőségirányítási rendszer működésének hatásosságát és hatékonyságát. A társaság minőségirányítási rendszerének belső felülvizsgálata évente, a harmadik fél által végzett felülvizsgálatot megelőzően, az ügyvezető által készített Audit program (MF ) alapján történik. Az audit programot a cégvezető hagyja jóvá, mely praktikusan tartalmazza a soron következő belső auditot, az ezt követő vezetőségi átvizsgálást, valamint a tanúsító szervezet által végzett soron következő felügyeleti, ill. megújító auditot is. A programozás részletessége, a munkafolyamatok, ill. folyamategységek programozása is lehetséges, ha egyegy auditot/vezetőségi átvizsgálást pl. nem egy ütemben, vagy egy időpontban kívánunk végezni. Az audit program a következőket tartalmazza: a vizsgálatok megnevezése, vagy a felülvizsgálandó terület(ek), tevékenység(ek) megnevezése, a vizsgálatok esetleges szakaszolása, a szakaszok tartalmának felsorolásával, a vizsgálat(ok) tervezett időpontja(i), valamint ütemezése. Az ügyvezető az audit időpontja előtt megfelelő időben megbízást ad ki az audit elvégzésére. A belső auditok alapelve szerint az auditor személye mindig független kell, hogy legyen a vizsgált területtől. Ennek érdekében a szervezet vezetése külső, független szakértőt, vagy szervezetet is megbízhat a belső audit lefolytatásával. Az auditor részére adott megbízás tartalmazza az audit témáját, a vizsgálat tervezett időpontját, várható befejezési idejét. A tervezett felülvizsgálatról az ügyvezető értesíti a vizsgálandó terület felelőseit (a szervezeti egységek vezetőit) is. A megbízás birtokában és alapján az auditor megtervezi az auditot, ún. Belső audit tervet készít, melynek formátuma kötetlen, tartalma az alábbiak szerinti. A belső audit tervnek (legalább) a következőket kell tartalmaznia: az audit célja és kezdete, a hivatkozási dokumentumok átadása, az audit végrehajtásának időpontja és helye, a fontosabb audit tevékenységek előrelátható időpontja és időtartama, az auditjelentés várható elkészültének időpontja és elosztólistája. Az eredményes belső auditot összefoglalóan: 19

20 a szabályozó dokumentumok átvizsgálásával, a személyzet kikérdezésével, interjúk készítésével, valamint a folyamatok, műveletek lehetőleg helyszíni - megfigyelésével kell lefolytatni. A felülvizsgálat elvégzése előtt, a felkészülési szakaszban a megbízott auditor megvizsgálja és értékeli a felülvizsgálandó területre vonatkozó minőségirányítási dokumentációt, és ennek eredményéről feljegyzéseket készít. Amennyiben szükségesnek látszik, a felkészülés során az auditor Belső audit ellenőrzőés/vagy kérdéslistá(ka)t készít, melyek formátuma, tartalma, felépítése és részletessége kötetlen. Az ellenőrző listák kérdései főleg az egyes szabályozó dokumentumok, vagy tevékenységek meglétére, ill. működésre vonatkoznak, ezért funkciójuk annak eldöntése, hogy az adott dokumentum létezik-e, ill. az adott tevékenység működik-e, vagy nem. Kérdési elsősorban zárt/eldöntendő, ún. igen-nem -es válaszokat igénylő kérdések. A kérdéslisták kérdései ezzel szemben a szabályozó dokumentumok, vagy tevékenységek működésének módjára vonatkoznak. Ezek a kérdések ezért elsősorban nyitott, ún. kifejtendő kérdések. A listák útmutatóként szolgálnak, a felülvizsgálatot ki lehet terjeszteni, ha az előző időszakok, vagy alkalmak eltérésjelentéseiből olyan további kérdések származnak, amelyek nem szerepelnek a (jelenlegi) listá(ko)n. Az előkészített és improvizált kérdéseknek annak megállapítására kell irányulniuk, hogy a munkatársak ismerik-e felelősségeiket, mindenki tudja-e, hogy mit és hogyan kell végrehajtania. A kérdésekre adott válaszokat, valamint saját feljegyzéseit/megjegyzéseit az auditor az ellenőrző/kérdéslistákon rögzíti. A kérdések feltevése, illetve a válaszok megadása ún. interjúkon (strukturált beszélgetéseken) történik, melyeknek legfontosabb célja az első kézből származó információk beszerzése. Az audit ezen szakaszában az auditor meggyőződik arról, hogy a felelősök ismerik-e feladataikat és felelősségüket. A dokumentumok és feljegyzések ellenőrzésénél meggyőződik azok jóváhagyott, ellenőrzött állapotáról, érvényességéről és rendelkezésre állásáról, valamint arról, hogy mindenben a Minőségirányítási Kézikönyv és az Eljárások és más vonatkozó szabályozások előírásai szerint járnak-e el a gyakorlatban. A műveletek helyszíni/munkahelyi megfigyelésével az auditor megállapítja, hogy a valós tevékenységet a Minőségirányítási Kézikönyv és az Eljárások (és más szabályozások) követelményeinek megfelelően hajtják-e végre. Minden belső auditot ún. vezetőségi átvizsgálással kell zárni! A vezetőségi átvizsgálásokat célszerűen az éves Audit programban kell ütemezni, azokat a szabvány által meghatározott témakörökben kell lefolytatni, melyek közül az egyik fontos éppen a belső auditok értékelése. (Lásd az MK 5. fejezetének 5.6. alfejezetét!) Az auditok megállapításairól, a feltárt nem megfelelőségek kiküszöbölésére hozott intézkedések eredményességéről az ügyvezető a vezetőségi átvizsgálás során győződik meg. 20

21 2) A veszélyes ipari környezet bemutatása A Silver Forest Logistic System Kft. a biztonsági jelentésében elvégzendő elemzési eljárás elvei és terjedelme során alapvetően a 96/82/EC irányelv és a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által megfogalmazott követelményeit tartja szem előtt. Ennek érdekében a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal értékelte a környezetében más veszélyes létesítményt üzemeltetők esetleges súlyos baleseti eseménysorai által veszélyeztetett területeket. Ezzel párhuzamosan az SFL Kft. az összes érintett létesítményére kiterjedő adatgyűjtést, az adatok célzott szempontok szerinti rendszerezését, értékelését valósította meg. Ezt követően elfogadott eljárás keretében kiválasztja SEVESO szempontból veszélyes üzemrészeit. A kiválasztott üzemrészek esetében olyan részletességgel elemezi, majd dokumentálja az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas valamennyi üzem határon túl terjedő hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében bemutatja, azon esemény sorokat un. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjedő nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meghatározza az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következmény elemzés keretében elvégezi a kiválasztott veszélyes üzemekben kijelölt szcenáriók bekövetkezésének következményeit. Ezt követően a következmények ismeretébe meghatározza a veszélyes üzemben folytatott tevékenység egyéni, majd társadalmi kockázatát. A kockázat ismeretében értékeli a veszélyeztetést. A következmények ismeretében megalapozott védelmi tervezést valósít meg. 21

22 2.1) AZ IPARI KÖRNYEZET A ProLogis Harbor Park (továbbiakban: Logisztikai Központ) 1225 Budapest, Campona u. 1. szám alatt található. A Harbor Kft 1994-ben kezdte meg működését. A vállalat legismertebb projektje a Harbor Park Budapest Logisztikai Központ, melynek fejlesztéséért Magyarország legjobb ipari és logisztikai fejlesztője díjat nyert 2003-ban és 2004-ben is (ReSource díj) ben lezárult a Harbor Park fejlesztési szakasza, és a logisztikai központ - egy sikeres exit megvalósításával - a ProLogis tulajdonában egy nemzetközi disztribúciós hálózat tagjává vált. A Harbor Park bekerült az országos jelentőségű logisztikai központok hálózatába. A 2001 decemberében ipari parkká minősített Harbor Park az újabb cím elnyerését többek között kedvező elhelyezkedésének köszönhette. Területe a Transz Európai Autópálya hálózat folyosóihoz, a Transz Európai Vasúthálózat fővonalaihoz, valamint a Helsinkiben meghatározott közlekedési folyosókhoz is illeszkedik, és kapcsolódik az európai úthálózathoz is. A gyorsszállítást igénylő, nagy értékű küldeményeinek továbbítására ebben a térségben több repülőtér is rendelkezésre áll. A Harbor Park Budapesti Logisztikai Központ négy év alatt, 14 milliárd forintos beruházásból valósul meg. A Park teljes kiépítettségében összesen m 2 raktárcsarnoknak és irodának ad otthont. A magyar ipariingatlan-piacon 27 százalékos részesedéssel bíró ProLogis 2005-ben vásárolta meg a logisztikai központot a brit Lehmann Brothers pénzügyi befektető, a Heitmann International Consulting tanácsadó cég, a Crow Holdings International és a Wallis Ingatlan konzorciumától 1. A Prologis Park Budapest- Harbor stratégiai elhelyezkedésű modern logisztikai központ, melynek tíz épületében összesen négyzetméter disztribúciós-, és irodaterületet található. A Prologis Park Budapest-Harbor elhelyezkedésének előnyei közé tartozik, hogy kocsival öt percre található a Campona bevásárlóközponttól, kiváló tömegközlekedéssel rendelkezik, és a közelben vonatállomás is található. Az SFL mellett a bérlők a következők: 1. ábra: Az Ipari Parkban található cégek listája A Harbor Park Újonnan betelepülő cége a Den Braven Magyarország Kft (DC8 épület, HOPI helyén) 1 HVG, május 24 22

23 Den Braven Kft DC8 épület 2. ábra: Az Ipari Parkban található cégek elhelyezkedése 23

24 2.2) A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI 2.2.A) A lakott terület jellemzése Nagytétény Határai a Dózsa György út Budapest főváros határától Minta utca Nagytétényi út Növény utca Kis-Duna Duna folyam Budapest főváros határa a Dózsa György útig. Neve az Anonymus által Tuhutum-nak írt Töhötöm honfoglaló vezér nevéből származik, mely a türk Tigin (kagán herceg) szóképzős és birtokos -m raggal ellátott alakja. (Melich: Mny ) Nagytétény nevét 1228-ban említette először oklevél Thethen néven. Tétény a római Campona tábor-erőd helyén épült. Nevét valószínűleg a honfoglalás kori Tétény vezérről nyerte. Tétény a vezérek második nemzedékéből való, akinek itt lehetett téli szállása és aki Szabolcs vezér idején a Duna Tétény feletti, a kendét megillető partszakaszát birtokolta felfelé, egészen a Fertő-tó melletti Tétény (Moson megye) nyári szállásig. A 13. században a település a tétényi nemesek birtoka volt, akik a megyei közéletben is részt vettek. Az 1270-es évektől a Héder nemzetség birtoka. A Héder nemzetségbeli Henrikfiak a Bökénysomlai csata után a gyermek IV. Lászlóval ide vonultak vissza július 25. körül itt országgyűlést is tartottak a kun kérdésben. Itt adott ki oklevelet Héder nemzetségbeli János nádor és Gergely hercegi étekhordó mester, és 1309-ben itt tett hűségesküt Károly Róbert királynak Henrik bán fia Henrik Gentilis legátus előtt. Ezen adatok valószínűsítik azt, hogy a Héder nemzetségbelieknek itt udvarháza vagy kastélya állhatott. Már a 14. században is voltak budai polgár birtokosai, egy időben királyi birtok volt ban a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 7 garas pápai tizedet fizetett től a királyné tulajdona volt, 1443-tól a Héderváriaké. Részbirtokosai között szerepel Zane budai olasz özvegye, a Rozgonyiak és Drágffy Bertalan is. A 15. század elejétől mezőváros. A 16. században Enyingi Török Imre, Sárkány Ambrus és Szakács Mihály tulajdonában voltak. A mai kastély egy középkori vár helyére épült, és a templomának is vannak középkori részletei. Tétény lakói között voltak szlávok, akik a rév melletti Tót utcánál laktak. Az itt szereplő Cetherth teleknév utal származásukra. Tétény több utcája ismert, telkei erősen elaprózottak voltak. Mint mezővárosnak a jelentőségét mutatja, hogy kőművesek lakták, voltak mészárszékei, a határában rétek, szőlők, halászó helyek és malmok. Mivel erdejük nem volt, Törökbálint erdejét használták egy királyi engedéllyel. A késő középkori Tétény lakóinak nagy része már magyar volt, sok iparos volt köztük. Tétény fejlődését az is elősegítette, hogy az első napi pihenőhely volt a Budáról kivezető főút mellett. A törökök kiűzése után rövid időre elnéptelenedett és a 18. században főleg németekkel újratelepítették december 31-ig önálló település volt, ekkor Budapesthez csatolták. Azóta Budatéténnyel, valamint Budafok nagy részével a XXII. kerületet alkotja. 2.2.B) A lakosság által leginkább látogatott létesítmények Óvodák, iskolák, egyesületek, egészségügyi intézmények, fesztiválok, találkozók, könyvtár, művelődési központ, Mementó park, kastély múzeum, Vojnocich Huszár múzeum, templomok. 24

25 Létesítmény Cím Távolság (m) Napocska Napközi Tagóvoda Budapest, Napközi utca Hugonnai Vilma Általános Iskola III. számú Idősek Klubja Budapest, Nagytétényi út Budapest, Nagytétényi út Művelődési Ház Érd, Alsó utca 9. > 200 Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Részvénytársaság Nagytétény. Műszaki Könyvtár Budapest, Bányalég utca Orvosi rendelő Halásztelek Rózsa utca Nagytétény Gyógyszertár Budapest, Nagytétényi út Fogorvos, Ligeti Klinika fogászat Érd, Balatoni út Kórház, Dne-Sanitas Bt Budapest, Batthyány utca Polgármesteri Hivatal Diósd, Szent István tér 1 > 2039 Posta, Nagytétény Nagytétényi Református Egyházközség temploma Budapest, Nagytétényi út Budapest, Angeli utca Sport Sport utcai focipálya 1635 Vasútállomás 1000 Szálloda, Aquarius Hotel Budapest, Nagytétényi út táblázat: A leginkább látogatott létesítmények távolsága az SFL-től 827 A Tétényi úti lakott területek távolsága 436 m. Napocska Napközi Tagóvoda: Az óvoda öt gyermekcsoporttal (100 fő gyermek) működik. Tel.: , Tagóvoda nyitvatartási rendje: hétfőtől péntekig óráig. Hugonnai Vilma Általános Iskola: Tel.: 06/ (titkárság). Művelődési Ház: Az érdi Szepes Gyula Művelődési Központ 1972 óta áll a magyar kultúra szolgálatában. Az intézmény 2004-ben felvette Szepes Gyula festőművész nevét, aki az érdi táj festője volt, s évtizedekig a Képzőművész Kör vezetője. Telefon: 06-23/ Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: óráig szombaton és vasárnap rendezvénytől függően. Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Részvénytársaság Nagytétény. Műszaki Könyvtár. Tel.: (1)

26 2.2.C) Különleges értékek, nevezetességek 2 Kastélya, a Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély között épült. Található itt római katolikus nagytemplom (barokk), Szentháromság oszlop (szintén barokk) és református templom. I. világháborús emlékmű Szentháromság-szobor A Száraz-Rudnyánszky kastély A magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz- Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A trapézidomba komponált, A betűt formázó épülettömb északra néző cour d'honneur-ös (díszudvaros) főhomlokzatát barokk programmal alakították ki. A korszak igényei szerinti, kissé színpadias, gazdag fény- árnyék hatásokat biztosító párkányok, pilaszterek, oszlopok és fülkék tagolják. Az igényes szobrászati dísz méltó koronája az épületnek: a kupolára emlékeztető tetőszerkezettel fedett középrizalit oromzatában a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik

27 Református egyházközség temploma 2.2.D) Érintett közművek Az ipari park szennyvíz tisztító rendszere élőgépes rendszer. Az élőgép technológiai céllal kialakított mezokozmosz, vagyis, több fajt tartalmazó vízi, sekélyvízi vagy szárazföldi ökoszisztéma. Szűkebb értelemben szennyvízzel, szerves anyagokkal, tápanyagokkal terhelt élővizek tisztántartására, szennyezett felszíni vagy felszín alatti vizek remediálására vagy szennyvíztisztításra kifejlesztett, intenzív biodegradáló aktivitással és stabilitással rendelkező, széles fajspektrumú, minden trófikus szint élőlényeit tartalmazó, mesterséges kialakított közösség és élőhely. Tartályok vannak benne, melyek sorozatán áramlik a szennyvíz. A tartályok tetején rács van, melyekre a tisztítási szakasznak megfelelő növényegyütteseket telepítenek. E növények gyökerei akár egy-másfél méter mélyre is benyúlnak a vízbe. Ez a gyökérrendszer a tisztításban résztvevő többi élőlény élettere, menedékhelye E) Az ipari üzem környezetében működő szervezetek Az SFL Kft. környezetében működő szervezetek bemutatása megtalálható a 2.1 pontban. 3 Farkas Orsolya: Élőgépes remediációs technológia 27

28 2.3) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VETT TÉNYEZŐK Teljes népesség: fő (2001). Figyelembe vesszük a 2.1 pont adatait. 2.4) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN, FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK Nincs figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezet. 28

29 2.5) MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE Felső küszöbös üzem: 1. Agro-Chemie Gyártó Kft Budapest, Bányalég u. 2. Alsó küszöbös üzem: 2. Brenntag Hungária Kft: 1225 Budapest, Bányalég u Den Braven: Budapest, Campona u

30 2.6) A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK 2.6.1) Meteorológiai jellemzők Az évi átlaghőmérséklet 10,7 o C. A hőmérséklet napi menetében a legnagyobb eltérés az éjszakai órákban, a legkisebb a délelőtti órákban állapítható meg. A napfénytartam átlagos értéke évi 2000 óra körül mozog, a terület 55 %-os borultsággal jellemezhető, így Budapest felhővel legkevésbé borított területei közé tartozik. A csapadék évi átlagos mennyisége 550 mm, a legtöbb csapadék júniusban esik, a legszárazabb hónap január. Az uralkodó szélirány: É - ÉNY 310, Átlagos szélsebesség: 2-4 m/sec, A vázolt átlag adatokat a raktárbázis helyének kijelölésénél, tervezésénél, építésénél figyelembe vették (bejáratok kijelölése, épületek elhelyezése, belső közlekedési utak stb.). A szélirány szélsebesség függőleges stabilitás eloszlását a SAVE II. szoftvernek megfelelő formátumban az alábbi ábra mutatja be: 2. táblázat: Meteorológiai mátrix 30

31 2.6.2) Geológiai és hidrológiai jellemzők Talaj, domborzat és növényvilág A Budai-hegység déli előterét alkotó dolomitból és mészkőből álló, karsztos felszínű Tétényifennsíkon és annak a Dunáig lefutó lejtőin terül el. Ennek löszös talajtakarója kiválóan alkalmas volt a szőlőtermesztésre. A terület nagy részén a mediterrán kavicsos-homokos rétegeket tekintélyes vastagságú mészkő fedi. Átlagos magassága 200 m, legmagasabb pontja a törökbálinti Anna-hegy (267 m). A fennsík felszínét méterenként 5-10 m magas lépcsőperemek tagolják. A földtörténeti harmadkor közepén, a felső miocénnek nevezett korban a Kárpát-medence e vidékén tenger hullámzott, mely sekélyebb volt, mint a régebbi korok tengerei. A Budai hegység akkori elődjét már nem is lepte el ám a mai Budafok, Érd, Tétény térségét azonban még víz borította. Ebben rakódott le a szürkésfehér színű úgynevezett lajta -mészkő, mely könnyen faragható, jól bányászható építőanyagként ismerünk. A pesti oldalon Kőbánya mélyebb részei, a budai oldalon Sóskút kőbányái ennek köszönhetik létüket. Hosszú évmilliók alatt a tenger visszahúzódott a Földközi-tenger irányába, és maradványai a dél-orosz síkság beltengerével összefüggő hatalmas tóvá, nagyjából azzal azonos tulajdonságokkal rendelkező tengerré alakultak. Ennek sótartalma a belé ömlő folyók által szállított édesvíztől felhígult, csökkent. A mai főváros határától délre húzódó beltenger mely az orosz Szarmáciai-síkságról a Szarmata-tenger elnevezést kapta újabb vastag mészkőrétegek szülőhelyévé vált. A szép mintázatú, fehéres-sárgás színű szarmata mészkő alkotja a Tétényi fennsík fő tömegét. 5-6 méteres vastagságban találkozhatunk a csigahéj és kagylómaradványokkal gazdagon díszített kővel Érd, Diósd, Biatorbágy térségében, de még ennél is vastagabbak a Budafok belterületén lerakódott rétegei. 31

32 Vízrajz A helyszín a Duna folyó mellett terül el, de közvetlen folyóparttal nem rendelkezik. Az utóbbi évtizedekben a Budapest és a déli országhatár közötti folyamszakaszon számottevő töltésfejlesztési munkálatokat végeztek. A déli országhatár alatti folyamszakaszon többek között a befejezetlen folyamszabályozás és a töltésrendszer fejlesztés hiánya miatt továbbra is fennáll a jeges árvíz veszélye. A téli töltésátázás, a hidraulikus talajtörés miatti jeges árvíz kritikus helyeit még nehezebb előre jelezni, mint korábban. A Duna 2002 nyarán 100 éves vízállási rekordot döntött meg, de a vízszint még így is az árvízvédelmi művek teteje alatt volt. 32

33 2.7) A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE A fennsík Kamaraerdő melletti, sziklagyepes része számos ritka a növény- és állatfaj élőhelye. A Háros-sziget a még érintetlen ártéri erdőségével természetvédelmi terület. A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése nyarán természetvédelmi területté nyilvánította a fennsík területének egy 111 hektáros kiterjedésű részét. Ez a terület Érd-Tétényi plató néven az Európai Közösség Natura 2000 hálózatában kiemelt jelentőségű természet megőrzési területként szerepel. Ezt a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet rögzíti ben a területén tanösvényt alakítottak ki decemberében a vidékfejlesztési miniszter a fennsík további 148 hektár, Törökbálint és Budapest XXII. kerületének közigazgatási területén fekvő részét is védetté nyilvánította ez már országos szintű védelmet jelent. A korábban már védelem alatt álló területekkel együtt ez összesen közel 300 hektár védett területet jelent a Tétényi-fennsíkon. Az itt élő növények és állatok közül sok innen nyugatabbra már nem fordul elő, ezért a Tétényi-fennsík flórája és faunája nemcsak hazai, hanem európai szinten is kiemelt természeti értéket képviselnek. Ilyen viszonylag nagy kiterjedésű, sok részében még kevéssé bolygatott, viszonylag egybefüggő élőhely csak kevés maradt fenn Magyarországon. A fennsík további érdekessége, hogy mint az Alföld és a középhegységeink határán elhelyezkedő terület, növény- és állatvilágában számos, az egyes tájegységekkel közös védett és értékes faj található ) A környezetbe jutó veszélyes anyagok mennyiségének korlátozása A növényvédő szer tárolási tevékenység és a tárolást szolgáló létesítmények megfelelnek a külön jogszabályban foglalt, a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmére vonatkozó előírásoknak. 3.5.C pontban részletes le van írva a technológia védelmi és jelző rendszere. 3.5.F pont tartalmazza a kármentők leírásait. 4.W pontban külön részletezésre került a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek leírásai. A szenny- és csapadékvíz-hálózat elválasztott rendszerű. A parkoló-terület csapadékvízét olajfogó műtárgyba kerül, és tisztítás után történik az egyesítés. A földben haladó csatornák anyaga KG-PVC, tokos gumigyűrűs kötésekkel, iránytöréseknél betonaknákkal. A szennyvíz-vezetékek anyaga, PVC műanyag lefolyócső (ágvezetékek, ejtővezetékek). Az alapvezetékek a vasalt aljzat alatt földárokban szereltek GEBERIT lefolyócső elektromosan sütött kötéssel. 33

34 A csapadékvíz-elvezetés pluvia (feszívó) rendszerű, GEBERIT vezetékekkel, felerősítéssel, fix és csúszó-megfogásokkal szerelve, a függőleges ágban tisztítóidom beépítésével. A vezetékek páralecsapódás ellen szigeteléssel vannak ellátva. A Logisztikai Központban saját, un. élőgép technológián alapuló szennyvíztisztító telep működik ) Mentesítés, ártalmatlanítás A tárolt anyagok környezetre veszélyes termékek. Mentesítő anyagok,, veszélyes anyag tároló (lapát, edény felitató anyag) ) Anyagi- Technikai és személyi feltételek A SFL Kft. budapesti raktárbázis - a levegő védelemmel, a talaj- és felszín alatti vizek védelmével és a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos - a környezetvédelmet érintő valamennyi jogszabályi követelménynek való megfeleléséért a szerződött környezetvédelmi megbízott, a végrehajtásért a telepvezető felelős. A megbízott szolgáltató a Tűz és Munkavédelmi Bt ) Kárelhárítási feladatok gyakoroltatása A veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. 34

35 3.) A veszélyes ipari üzem bemutatása A Logisztikai Központ biztosítja az összes ügyféligényt, mint például professzionális létesítmény menedzsment, vasúti kapcsolat lehetősége, huszonnégy órás biztonsági szolgálat, tágas parkolók, modern telekommunikációs rendszer, vagy a saját szennyvíztisztító. 3.1) A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 3. táblázat: Az SFL Kft jellemző adatai ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem neve: Silver Forest Logisticsystem Kft 2. Üzemeltető neve: Silver Forest Logisticsystem Kft 3. Üzemeltető székhelye: 2030 Érd, Szarka u. 1/a. 4. Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól): 1225 Budapest, Campona u.1 5. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: Logisztikai tevékenység 6. Az üzem levelezési címe: Budapest, Campona u. 1 DC8 7. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet): Fax (központi): Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása: Cseke Zoltán 11. Vezető levelezési címe: SFL Kft, 1225 Bp, Campona u.1. DC Vezető címe: csz@sfl.hu 13. Vezető telefonszáma, fax száma: Vezető mobiltelefon száma: Kapcsolattartó neve, beosztása: Geiger György, megbízott operatív vezető 16. Kapcsolattartó címe: lcl@sfl.hu 17. Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma: Kapcsolattartó mobiltelefon száma: 19. Meghatalmazott neve, beosztása: 20. Meghatalmazott címe: 21. Meghatalmazott telefonszáma, fax száma: 22. Meghatalmazott mobiltelefon száma: 23. GPS koordináta: 35

36 3.1.A) A veszélyes üzem rendeltetése A Silver Forest Logisticsystem Kft. logisztikai tevékenységet folytat, mely alapvetően YaraVital csávázó szerek tárolását, ki-, és beszállítását jelenti. Az anyagok az előírásoknak megfelelően kerülnek tárolásra. A veszélyes anyag raktárban a veszélyes anyagok zárt csomagolású tárolása zajlik. A be-, és kiszállításuk, tárolásuk a beszállítás kori, zárt, megbontatlan (a növényvédő szerek csomagolására vonatkozó előírásoknak megfelelően) gyártói csomagolásban történik. A tárolás során a tárolást, raktározást, anyagmozgatást kivéve semmiféle egyéb műveletet nem végeznek. 3.1.B) Főbb tevékenységek bemutatása Az SFL Kft. tapasztalt, szakmailag jól képzett, fiatal, dinamikus csapata elhivatottan dolgozik a mezőgazdasági termelők igényeinek, valamint elvárásainak érdekében. A veszélyes anyagraktár telephelyen a veszélyes anyagok tárolása zárt csomagolásban történik, be- és kiszállításuk, tárolásuk zárt, megbontatlan (a növényvédő szerek csomagolására vonatkozó előírásoknak megfelelően) gyártói csomagolásban történik. 3.1.C) A dolgozók létszáma, a munkaidő A raktárban három műszakos munkarendben dolgoznak. Minden hét 1. munkanapján 04:00 órától folyamatosan váltott munkarendben, minden hét első szabadnapjáig kb. 02:00 óráig. Raktár: Átfedésekkel, de az alábbiakban részletezett műszakonkénti létszám a reális. Összlétszám: 14 fő 3.1.D) Általános megállapítások 36

37 3.2) HELYSZÍNRAJZ 3. ábra: A raktár alaprajza 37

38 3.3) A VESZÉLYES ANYAGOK 4. táblázat: Veszélyes anyagleltár Megnevezés CAS ADR osztály H mondat Veszélyes anyag osztály Készlet (kg) Mennyiség Készlet (t) Küszöbérték Alsó Felső Alsó küszöb Összesítés Felső küszöb (t) (t) (-) (-) UN szám Fizikai forma Gázolaj III Nevesített , ,00 0, Folyadék Anyag (-) (-) (-) (-) ,56 0,00 0,00 (-) Folyadék Anyag (-) 9 III E , ,40 0, Folyadék Anyag (-) 9 III E , ,28 0, Anyag (-) 8 III (-) ,18 0,00 0, Folyadék Anyag (-) (-) (-) (-) ,43 0,00 0,00 (-) Folyadék Anyag (-) (-) 373 (-) ,35 0,00 0,00 (-) Anyag (-) 8 III 314 (-) ,01 0,00 0, Folyadék Anyag (-) (-) 319 (-) ,56 0,00 0,00 (-) Folyadék Anyag (-) (-) (-) ,40 0,00 0,00 (-) Folyadék Anyag (-) 9 III 400 E , ,34 0, Anyag (-) 9 III E , ,40 0,

39 3.4) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM AZONOSÍTÁSA 5. táblázat: SFL Kft. besorolása a veszélyesség alapján A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása Ʃq n /Q An értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek Fizikai veszélyek Környezeti veszélyek 0,00 0,00 3,42 Veszélyesség, felső küszöbérték számítása Ʃq n /Q An értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek Fizikai veszélyek Környezeti veszélyek 0,00 0,00 1,71 A 219/2011. (X. 20.) Korm. Rendelet 1. számú melléklete foglalkozik a veszélyes ipari üzem azonosításával. A veszélyesség számítása alapján megállapítható, hogy a felső küszöböt a telephely a környezetre veszélyes anyagok esetében túllépi ( 1). A Silver Forest Logisticsystem Kft. felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem! 39

40 3.5) A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK 3.5.A) A technológiai folyamatok Az áru átvétele a szállítójármű felnyitásával kezdődik és a lerakást követően a Szállítási okmányok leigazolásáig, illetve a szükség szerinti Jegyzőkönyv felvételéig tart. Az áru érkezhet közúton, nemzetközi vagy belföldi szállítás eredményeként. Belföldi szállítás esetén a fuvarozó jelentkezik a címzettként megjelölt raktárnál, ahol az illetékes raktáros mennyiségi és minőségi vizsgálatot követően az áru átvételét és megfelelőségét a Szállítólevélen aláírásával, dátummal igazolja. A mennyiségi és minőségi eltéréseket az illetékes raktáros a Szállítólevélen és Jegyzőkönyvben szükséges esetben fényképet mellékelve - rögzíti és értesíti a raktárvezetőt, aki az előírtak szerint jár el. Az import szállítmányok árvétele az illetékes vámügyintéző általi értesítés Számla, Súlylista alapján, a szállítójármű felszabadítását követően történik. Az áru előírtak szerinti mennyiségi és minőségi ellenőrzéséről az illetékes raktáros gondoskodik, aki az átvétel dátumát a Számlán, Súlylistán rögzíti, valamint az áru megfelelőségét aláírásával igazolja. Eltérés esetén az illetékes raktáros a leírtak szerinti bizonylatolás mellett értesíti a raktárvezetőt és az illetékes vámügyintézőt, akik gondoskodnak a (be)szállító és a megbízó értesítéséről, valamint az áru előírtak szerinti kezeléséről. A mennyiségi és minőségi eltérést a CMR-n is jelezni kell (fel kell tűntetni, hogy Jegyzőkönyv készült). Az áruátvétel során a gépjármű vezetőjének (fuvarozónak), az átvétellel megbízott dolgozónak folyamatosan jelen kell lenni. Az átvétel során ellenőrizni kell a Szállítási okmányok alapján: az áru és a Szállítási okmányokban foglaltak egyezőségét, mennyiséget (mennyiséget a szállítási okmányokon szereplő, illetve a raktározási szerződésben szereplő mértékegységek alapján ellenőrizni, ha az okmányokon, illetve a raktári nyilvántartásban egységrakomány darabszám, vagy kilogramm, vagy darab szerepel, akkor az átvétel is ennek megfelelően történik, ép és sértetlen egységrakomány esetén ellenkező rendelkezés, vagy hiányra, eltérésre utaló jelek hiányában az egységrakományokon és az okmányokon szereplő mennyiséget tételes ellenőrzés nélkül is el lehet fogadni.), az áru minőségét (tételes minőségi vizsgálatot általában nem kell végezni. A minőségi ellenőrzést a szerződésben, megbízásban, esetenként a megbízó külön írásos igényében foglaltak szerint kell lebonyolítani, ezek hiányában az ellenőrzés szemrevételezéssel és a csomagolás egységének felülvizsgálatával történik.) a csomagolás épségét, a Szállítási okmányok meglétét, helyes kitöltöttségét. A tárolásból az alábbi anyagokat kell kizárni: robbanóanyagok és tárgyak radioaktív anyagok 40

41 fertőző anyagok A - B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok A Szállítási okmányok a következők: fuvarlevél (nemzetközi szállítás esetén CMR, belföldinél menet-, illetve fuvarlevél), fuvarlevélen feltüntetett mellékletek, vámáruk esetén a szükséges vámokmányok, szerződésben, megbízásban rögzített árukísérő (áruhoz kapcsolódó okmányok). A beérkezett árut a targoncás átmeneti helyre rakodja, ahol megtörténik az áru tételes átvizsgálása. Az átvételt végző személy mennyiségi és minőségi vizsgálatot követően az áru átvételét és megfelelőségét a Szállítási okmányok aláírásával, dátummal igazolja. Amennyiben az áru átvételt végző személy mennyiségi eltérést tapasztal, azt rögzíti a Fuvarokmányon, melyet a raktárvezető részére továbbít, aki gondoskodik az eltérés rendezéséről. Eltérés esetén az átvételt végző személy lehetőség szerint digitális fényképet készít, valamint az eltérésről Jegyzőkönyvet állít ki, melyet a fuvarozóval és az illetékes személyekkel leigazoltat. A Jegyzőkönyvet és az ahhoz csatolt képeket, egyéb szükséges iratokat a raktárvezető továbbítja a megbízónak és/vagy a (be)szállítónak, szükséges esetben gondoskodik az áru: azonosításáról, elkülönítéséről, a leírtak szerinti visszaszállításáról, a megbízó által meghatározott intézkedések szerinti kezeléséről (pl. az áruátvétel felfüggesztése). Abban az estben, ha az áru átvételnél olyan eltérést tapasztal az átvételt végző személy, amelyhez a megbízó továbbengedése szükséges, az árut a számítógépes rendszerben nemmegfelelő termékként el kell különíteni és - lehetőség szerint - gondoskodni kell az áru elkülönített betárolásáról vagy átmeneti helyen történő tárolásáról. A mennyiségi eltérésekről értesíteni kell a raktárvezetőt, aki szükséges esetben felülvizsgálja az ügyet, valamint helyesbítő/megelőző tevékenységet kezdeményez (Lásd az MK 8.5. fejezetét) A fuvarozó hibájából történő eltéréseket a szállítmányozási igazgató a raktárvezető észrevételei alapján - figyelembe veszi az (al)vállalkozók értékelésénél. Az áru átvétele a Szállítólevél (vagy egyéb szállítási okmány) alapján történik. A raktáros az áru átvételét követően a beérkezett áruk adatait a számítógépes nyilvántartásban rögzíti. Ezek: terméknév, termékazonosító (gyártó általi azonosító, a megbízótól függően esetében a saját kódjuk), mennyiség, mennyiségi egység, egyedi raklapszám, gyártási idő, szavatosság, státusz (jó vagy nem), hely (amennyiben értelmezhető). 41

42 A raklapok elhelyezése a raktározási rendszerben tárhelyre történik. A raktári bevételezést végző személy a betárolási bizonylaton rögzíti a betárolt raklapok fizikai tárhelyét. Az áruk átvétele a Szállítási okmányon bizonylatolva történik, mely alapján a fentiekben leírt adatok rögzítésével az alábbi felelősök gondoskodnak a termékek elektronikus készletnyilvántartásáról. A számítógépes készletnyilvántartás felelőse a logisztikai vezető. A bevételezés bizonylatolása a számítógépes rendszer kezelése, annak fizikai és gépi megfeleltetése a logisztikai vezető felelősségi körébe tartozik. A végleges tárhelyre történő betárolás az áruátvételt követően vagy annak részeként történik. Ha az átvétel során közvetlenül a tárhelyre kerül az áru megfelelő jelöléssel, elhatárolással gondoskodni kell arról, hogy az átvett, illetve átvétel alatt lévő mennyiség utóellenőrzése megvalósítható legyen. A betárolás során be kell tartani az árúra és az alkalmazott eszközökre vonatkozó általános és speciális kezelési, rakodási előírásokat, a munka- és egészségvédelmi szabályokat. A raktári kitárolás a (keret)szerződések szerinti Lehívások, illetve Megbízások szerint történik. A Lehívások/megrendelések a logisztikai vezetőhöz közvetlenül a megbízótól, a ügyvezetőtől írásban (fax/ ) érkezhetnek. A munkaidőn kívüli a Lehívásokat/Megrendeléseket az illetékes raktáros a vonatkozó Munkarendben szabályozottak szerint fogadja. A raktárvezető/illetékes raktáros meggyőződik az áru rendelkezésre állásáról. Abban az esetben, ha a Megrendelés/Lehívás teljesíthető, a raktáros munkatárs komissiózza, előkészíti, felrakodja az árut az előírt fuvareszközre. Abban az esetben, ha az igényelt, megrendelt áru nem áll rendelkezésre, a raktárvezető értesíti az illetékes személyt és/vagy a megbízót. Az egyeztetés adatait a Lehívásra/megbízásra kell rögzíteni. Az áru kitárolása a tárhelyről a feladat jellegétől függően történhet: közvetlenül szállítójárműre, átadó területre. Ha a kitárolás közvetlenül szállítóeszközre történik, figyelembe kell venni, illetve be kell tartani az árukiadásra vonatkozó szabályokat. Az áruk összekészítése, kitárolása a raktározási rendszerből készített Kiszedési lista alapján történik. Áru-előkészítés során az előkészített árukat a raktár olyan helyére kell rakni a tárolási előírásokat betartva és olyan állapotba kell hozni, hogy azok hozzáférhetők legyenek. Az árukiszedés során a feladattal megbízott dolgozók, a részükre átadott Kiszedési lista alapján a tárhelyekről gyűjtik ki az árut. A kitárolás során az illetékes raktáros ellenőrzi a Kiszedési listának megfelelő áruk kigyűjtését és rakodását, a megfelelőséget vagy eltérést a Kiszedési listán jelzi. Eltérés esetén az illetékes raktáros értesíti a raktárvezetőt, aki az előírtak szerint jár el. Az illetékes raktáros a Kiszedési lista alapján ellenőrzi a kiszedett áruk cikkszámát, mennyiségét, majd aláírásával igazolja annak megfelelőségét. Az előkészített, kigyűjtött árukat az átadó helyen úgy kell elhelyezni, hogy az átadás-átvétel gyorsan és jól lebonyolítható legyen, a rakodás a legkisebb idő és energiaráfordítással történhessen, a kirakodási sorrend figyelembe vétele megtörténjen, 42

43 az áruk a szállítójárműben biztonságosan, sérülésmentesen továbbíthatók legyenek. A fentiek érdekében az árukból, ha az célszerű, vagy ha a megrendelő igényli, egységrakományokat kell készíteni, azokat megfelelően rögzíteni kell és gondoskodni kell az azonosíthatósághoz szükséges jelölésekről. Ezt a célszerűségi és a gazdaságossági szempontok betartásával kell elvégezni. A teljesíthetőnek ítélt Megrendelések/Lehívások esetében a kapcsolódó Számla és Szállítólevél elkészítése az elektronikus készletnyilvántartást végző személy/illetékes feladata. A Szállítólevél/Számla adatait, az azt készítő személy összeveti a Megrendelés/Lehívás adataival. Az áru kiadását (átadását a fuvarozónak, vagy a megrendelő megbízottjának) egyéb rendelkezés hiányában tételesen kell elvégezni (ez történhet a szállítási egységek tételes átadásával), melynek tényét az átadást végző személynek a Szállítási okmányokon rögzíteni kell. Közúton történő kiszállítás esetén az árukiadást követően a raktárvezető/illetékes raktáros köteles gondoskodni arról, hogy a szükséges Kísérőokmányokat a járművezető/átvevő megbízottja megkapja, aki átvételüket és az áru átvételét aláírással és bélyegzővel a Szállítólevélen igazolja. 3.5.B) A kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok A tárolt anyagok rendes körülmények között stabilak, magas hőmérsékleten, az anyagok égésekor azonban számos bomlási reakción mehetnek keresztül. Mérgező anyagok keletkezésével, illetve kikerülésével számolhatunk. 3.5.C) A technológiai védelmi és jelző rendszereinek leírása Tűzjelző berendezés: Az épület területén teljes körű, intelligens, automatikus tűzjelző rendszer van kiépítve. A helyiségekben és a közlekedőkön füstérzékelő fejek vannak elhelyezve, melyek a tűz következtében fejlődött füstöt kezdeti szakaszában érzékelik, és a telep biztonsági szolgálata felé jelzést adnak. A tűzjelzés az 1-es számú portahelyiségbe érkezik, amit a biztonsági szolgálat kezel. Ezenkívül a Harbor Parkból további átjelzés automatikusan megy a tűzoltóság felé. A biztonsági őr meggyőződik a jelzés valódiságáról. (A jelzést követően az intézkedési folyamatot az őrutasítás tartalmazza). Valós jelzésnél a biztonsági őr nem törli a jelzést, így megszólalnak az épületben telepített tűzjelző csengők, a jelzés a Távfelügyeletet ellátó céghez fut be. Valótlan jelzésnél a biztonsági őr a jelzést törli. A közlekedőkön és a főlépcsőház területén kézi jelzésadók vannak telepítve, melyek segítségével tüzet lehet jelezni. A kézi jelzésadó benyomása esetén azonnal megszólalnak az épületben telepített tűzjelző csengők. 43

44 Hő-és füstelvezető: Olyan műszaki megoldás, mely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. A raktár négy füstszakaszból áll. A raktár hő és füstelvezetése automatikus és kézi indítás segítségével is működtethető. A hő és füstelvezető kézi indítását a raktárvezető a tűzoltás vezető utasítására végzi el. 3.5.D) A normál üzemeltetéstől eltérő műveletek A tárolásra vonatkozó előírásoknak való megfelelőséget, az áruk állagát, az esetleges lejárati időket az illetékes raktáros folyamatosan, a raktárvezető időszakosan ellenőrzi. A logisztikai vezető az időszakos ellenőrzésről Feljegyzést készít, szükséges esetben helyesbítő/megelőző tevékenységet kezdeményez (lásd az MK 8.5. fejezete). Az ellenőrzések során nem-megfelelőnek ítélt termékek kezelését a leírtak szerint kell végezni. A logisztikai vezető/raktárvezető évente legalább és a megbízók általi rendszerességgel - egyszer leltárellenőrzést végez, melynek adatait a készletnyilvántartásban/leltározási jegyzőkönyvben rögzítik. A megbízók általi ellenőrzésekről a megbízó Jegyzőkönyvet/Feljegyzést készít és továbbít a raktárvezetők részére. Az illetékes raktárvezető szükséges esetben helyesbítő/megelőző tevékenységet kezdeményez (lásd az MK 8.5. fejezete). Az átvétel vagy a tárolás során nem megfelelőnek ítélt termékek esetében az illetékes logisztikai vezetőnek / raktárvezetőnek gondoskodnia kell az áru egyértelmű megjelöléséről (piros címke, nem-megfelelő felirat, lejárt, stb.) és a megfelelő áruktól való elkülönítéséről. Az illetékes raktárosnak a nem-megfelelő áruk adatait (terméknév, termékazonosító, mennyiség, hely) a Jegyzőkönyvben rögzíti, majd gondoskodik logikai (készletnyilvántartás) elkülönítéséről és a raktárvezető értesítéséről. A bértárolt anyagok esetében a raktárvezető értesíti a megbízót, aki dönt az áru felhasználhatóságáról, további sorsáról. A (be)szállító, a megbízó, az ügyvezető döntése értelmében a logisztikai vezető gondoskodik a nem megfelelő áru további tárolásáról, elszállításáról, selejtezéséről. Az átvétel vagy a tárolás során nem-megfelelőnek ítélt termékek esetében az illetékes raktárvezetőnek gondoskodnia kell az áru egyértelmű megjelöléséről (nem-megfelelő felirat, lejárt, stb.) és a megfelelő áruktól való elkülönítéséről. Az illetékes raktárosnak a nemmegfelelő áruk adatait (terméknév, termékazonosító, mennyiség, hely) a Hibamegállapító jegyzőkönyv beérkezett szállítmányról (mintáját lásd a mellékletben) rögzíti, majd gondoskodik logikai (készletnyilvántartás) elkülönítéséről és a raktárvezető értesítéséről. A bértárolt anyagok esetében a raktárvezető értesíti a megbízót, aki dönt az áru felhasználhatóságáról, további sorsáról. A (be)szállító, a megbízó, az ügyvezető döntése értelmében a raktárvezető gondoskodik a nem-megfelelő áru további tárolásáról, elszállításáról, selejtezéséről. A normál üzemeltetéstől való eltérést itt a termékek egység csomagjainak megsérülése jelenti. A tárolási utasítás és a belső védelmi terv (BVT) kezeli az ebben az esetekben szükséges feladatok elvégzését. 44

45 3.5.E) A veszélyes anyagok időszakos tárolása Az áruk tárolását úgy kell megszervezni, megvalósítani, hogy eleget tegyen az alábbi követelményeknek: az áru minőségének (tisztaság, állagmegőrzés) és mennyiségének megőrzése, a be- és kiszállítás egymást ne akadályozza, A FI-FO elv (korábban betárolt áru kerüljön először kitárolásra), illetve a megbízói igények szerinti kitárolási sorrend lehetőleg átrakás nélküli biztosítása, az áruk könnyen áttekinthető módon való tárolása, az árukeresés, kigyűjtés, áruellenőrzés, leltározás átrakás nélküli elvégzésének biztosítása, legyen megállapítható a betárolási idő, abban az esetben, ha a nyilvántartási rendszer ezt nem biztosítja, a megbízó által megengedett módon az árujelölést a betároláskor kell elvégezni, érvényesüljön az anyagmozgatási minimum elve, azaz a gyorsan mozgó, nagy anyagmozgatási igényű áruk elhelyezése úgy történjen, hogy a belső szállítási útvonal minél rövidebb legyen és a raktár távolabbi részébe a kis forgási sebességű áruk kerüljenek, lehetőleg a szállítási egység legyen a tárolási egység is, a tárolási mód biztosítsa a fizikai munka minimalizálását. Az áruk előírás szerinti (megbízói előírás, jelen eljárás, Munka- és tűzvédelmi szabályzat, A raktári munkavégzés szabályai utasítás) tárolásáért az illetékes raktáros, a raktározás rendjének ellenőrzésért az illetékes raktárvezető, az erőforrások biztosításáért az ügyvezető a felelős. A raktárban az egyes árufajták tárolását, a raktár technikai adottságait, az árukezelési, tárolási előírásokat, az esetleges speciális megbízói igényeket és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve szükséges kialakítani. A raktári ellenőrzések igazolásai a vevői igényeknek megfelelően történik (pl. Takarítási napló, hőmérséklet és páratartalom ellenőrzése). A veszélyes hulladékok a kijelölt tartályokban tárolhatók. Értelemszerűen a tároló helyek nem merev fogalmak, rugalmasan kezelendők, természetesen a biztonsági előírások maradéktalan betartása mellett. A tárolási technológia figyelése, ellenőrzése, irányítása hagyományos szemrevételezéssel, vezetési funkciókkal, módszerekkel történik. A raktárban tűzrendészeti, megelőzési céllal automata tűzjelző berendezés van beépítve. 3.5.F) Kármentő területe, térfogata Nincsen kármentő. A tervezett gázolajkonténer telepítésekor kármentő kialakítására kerül sor. 45

46 3.5.G) A tárolással kapcsolatos műveletek Szállítmány átvétel Az áru nagy része a szállítótól gyűjtőcsomagban (láda, bála, karton) vagy raklapon egységrakományként, gépek esetében teljes vagy részleges szereltségi állapotban érkezik. Abban az esetben, ha csak a fenti egység csomagok átvétele történik meg, szállítmány átvételről beszélünk. Az átvétel a dokumentumok átvételével és átvizsgálásával kezdődik. A rakodást az áru átvételével megbízott dolgozó irányítja, feladata a csomagok számának megállapítása, a csomaglistával történő összehasonlítása. Amennyiben a szállítmányban olyan csomag van, amelynek a csomagolása sérült, azt félre kell tenni és a lerakodást követően, annak tartalmát tételesen kell megállapítani a szállító jelenlétében. 1. Étkezés, dohányzás és nyíltláng láng használata, a szellőző nyílások elzárása tilos! 2. Az egyes anyagféleségeket típusonként külön-külön halmazolva, saját, szorosan lezárt göngyölegében kell tárolni! 3. Veszélyes készítményt, vagy maradékát kellő hígítás, vagy semlegesítés nélkül talajra vagy a szennyvízelvezető rendszerbe önteni TILOS! 4. Az anyagok rakodását, szállítását szorosan lezárt saját göngyölegében, folyadékoknak ellenálló védőkesztyű egyidejű használata mellett szabad végezni! 5. A kiömlött anyagot fel kell itatni! A veszélyes hulladékot a veszélyes hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni! 6. Kézi erővel egy személy legfeljebb 30 kg folyékony veszélyes készítményt szállíthat! 3.5.H) Egyéb kiegészítő információk A gépek, eszközök (emelőgépek, targoncák) megfelelő állapotáról, a Gépkönyvek, Használati utasítások a kezelő személynél való rendelkezésre állásáról az logisztikai vezető gondoskodik. Az ügyvezető, logisztikai vezető a szükséges Engedélyek, ellenőrzések meglétéről időszakosan meggyőződik. 46

47 3.6) A VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA A TELEPHELYEN BELÜL Telephelyeken belül az anyagok szállítása targoncával megoldott. A raktározott áruk EU raklapos egységrakományként, illetve 1000 literes folyadékkonténerben, literes műanyag hordóban, valamint 500 kg-os (BIG-BAG) zsákokban érkeznek a raktár területére és gyakorlatilag megbontás nélkül, ugyanilyen formában szállítják el a raktár területéről ) Tartályos szállítás A telephelyen belüli tartályautós gázolaj szállítás az üzemi útra történő behajtásból, a lefejtő helyig történő haladásból, a lefejtő helyen történő tartózkodásból és a tartályautó távozásából áll ) Csővezetékes szállítás Nincs. 47

48 3.7) VESZÉLYTELENÍTŐ ÉS MENTESÍTŐ ANYAGOK BEMUTATÁSA Tűzcsapok: A Kft. oltóvíz ellátását az udvaron lévő földfeletti tűzcsapok biztosítják. Fali tűzcsapok: A raktár területén 4 db, a raktár előtti közlekedőn 1 db nedves fali tűzcsap van kialakítva. A fali tűzcsapok működtetése: o A tűzcsapot két fő működteti: o az egyik személy a sugárcsőnél fogva a nyomótömlőt kihúzza a szerelvényekből, a tüzet megközelíti, o a másik személy pedig kinyitja a tűzcsapot. Feszültség alatt álló berendezések tüzeit tilos a fali tűzcsapokkal oltani! (Áramütés veszély!) Ssz. Készenléti hely Típus 1. Raktár Fali tűzcsap 2. Raktár Fali tűzcsap 3. Raktár Fali tűzcsap 4. Raktár Fali tűzcsap 5. Raktár közlekedő Fali tűzcsap Tűzoltó készülékek: Az épület területén az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásának megfelelően kézi tűzoltó készülékek vannak rendszeresítve a fali tűzcsapok mellett. A kezdeti tüzek oltására 6 kg-os porral oltó tűzoltó készülékek vannak rendszeresítve, mely készülékek folyadék- szilárd-légnemű anyagok tüzeinek oltására alkalmasak. A készülékkel elektromos berendezések tüzei is olthatók 1000 V feszültségig. A készülékek működtetése: o A készüléket kézbe vesszük, majd biztosító kihúzása után a tűz fészke felé fordítjuk. 48

49 o A nyomókar lenyomásával a készülék szakaszosan és folyamatosan üzemeltethető. Célszerű a tűz oltását 1-3 méteres távolságból végezni, mert így olthatunk hatékonyan. Irányfény világítás: Az épület teljes területén olyan irányfény világítás van kiépítve, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül a közlekedési (kijárati) úton annak irányát mutatja. Az épület területén bárhol állunk, minden helyen látható egy irányfény lámpatest, mely a kijárat felé vezető utat mutatja. 49

50 4) Infrastruktúra 4.A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK Az Üzemeltető fűtés, hűtés igényét a bérbeadó ProLogis Kft. szolgáltatásként elégíti ki. Elektromos ellátás A létesítmény villamos energiaellátása az A2B épületből, 0,4 kv-os hálózatról kábeles csatlakozással történik. Az épület áramtalanítása a raktárban kialakított elektromos főkapcsoló segítségével biztosított, a mellékelt rajzoknak megfelelően. Az áramtalanítást a raktáros a mentésirányító utasítására végzi el. Elektromos energiatermelés Nincs Gáz ellátás A raktárak fűtését gáztüzelésű hőlégfúvókkal biztosítják. A berendezések füstgázelszívó ventillátorral vannak felszerelve, az égési levegőt a külső környezetből kapják. A gázégőt a raktártérben elhelyezett termosztát szabályozza. 4.B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS A ProLogis Kft. szolgáltató. 4.C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS Jelenleg nincs ilyen tevékenység. A tervezett Gázolajkonténer ellátása tartálykocsival történik 4.D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS A telephelyen energiatermelés nem folyik. 50

51 4.E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT Az áramellátás normál 220 V és ipari árammal történik. 4.F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS A telephelyen sem aggregátort, sem generátort nem üzemeltetnek. 51

52 4.G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT A terület az ivóvízrendszertől elkülönített, független tűzoltóvíz hálózattal rendelkezik. A Kft. oltóvíz ellátását a közlekedési útvonalon található földfeletti tűzcsapok valamint a raktár területén belül 5 db nedves fali tűzcsap biztosítja. Fali tűzcsapok: A raktár területén 5 db nedves fali tűzcsap van kialakítva (lásd 5. ábrát). Ssz. Készenléti hely Típus 1. Raktár bejárat mellett Fali tűzcsap 2. Raktár középen jobb oldal Fali tűzcsap 3. Raktár középen baloldal Fali tűzcsap 4. Raktár hátul jobb oldal Fali tűzcsap 5. Raktár hátul baloldal Fali tűzcsap 4. ábra: A külső földfeletti tűzcsapok elhelyezkedése 52

53 Biztonsági Jelentés ábra: Infrastruktúra 53

54 Biztonsági J H) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK Villanybojler és gázkazán alkalmazásával. 4.I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK A kommunikáció vezetékes és mobil telefonon történik. 4.J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK Nincsen. 4.K) MUNKAVÉDELEM Az SFL kft. a munkavédelmi törvény és végrehajtási rendeletei alapján elkészített Munkavédelmi Szabályzattal rendelkezik. Az SFL Kft. minden dolgozója számára biztosítja a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközöket. Minden új dolgozó munkavédelmi oktatásban részesül. A munkavédelemmel kapcsolatos oktatás a Munkavédelmi Szabályzat előírásainak figyelembevételével történik. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat külső megbízott végzi: A megbízott szolgáltató a Tűz és Munkavédelmi Bt. 4.L) FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYISZOLGÁLTATÁS Az SFL Kft-nél történő foglalkoztatás feltétele az előzetes, időszakos és soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálaton való részvétel, és a munkakörre való alkalmassági orvosi nyilatkozat. A foglalkozás - egészségügyi szolgáltatást külső megbízott végzi: Multi Marker Kft. Tel: M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK Veszélyhelyzet esetén vezetési pont a ProLogis Harbor Park Biztonsági Szolgálat épülete. A vezetési ponton az alábbi eszközöket naprakészen kell tartani: a védelmi terv egy példánya; a szükséges kommunikációs rendszer (üzemi és külső összeköttetés); a létesítmények tervrajzai; 54

55 az üzemelrendezés vázlata; a védelmi szolgálatok és a tájékoztatandó szervek telefonszámai; a szomszédos üzem(ek) telefonszámai. A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. Irányfény világítás: Az épület teljes területén olyan irányfény világítás van kiépítve, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül a közlekedési (kijárati) úton annak irányát mutatja. Az épület területén bárhol állunk, minden helyen látható egy irányfény lámpatest, mely a kijárat felé vezető utat mutatja. A menekülési útvonalak az 5. ábrán láthatók. 4.N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK A telephelyen állandó orvosi felügyelet nem áll rendelkezésre, a telephelyen 3 szakképzett elsősegélynyújtó dolgozik. 4.O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT A Logisztikai Park Biztonsági Szolgálata munkaidőn kívül rendszeres időközönként ellenőrzi a raktárakat. A biztonsági szolgálat feladatait az ŐRUTASÍTÁS A HARBOR PARK RAKTÁRBÁZIS BIZTONSÁGI ŐRSÉGE RÉSZÉRE című ÖU-02 számú dokumentum tartalmazza. 4.P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT Külön szervezet nincsen. A növényvédő szerek környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. 55

56 4.Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT Külön szervezet nincsen. A növényvédő szerek környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. 4.R) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET Az SFL Kft. tevékenységéből fakadó veszélyes szituációk meghatározása és elemzése a biztonsági jelentés 6. pontjában történt meg. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos szituációk összekapcsolhatók a hősugárzással és a tárolt veszélyes anyagok hőbomlásából származó mérgező füstök keletkezésével és terjedésével. Tűz esetén annak azonnali megfékezése kiemelt feladat. Szervezet nincs. 4.S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG A létesítmények, munkaeszközök, berendezések biztonságos használatához karbantartási tervet kell készíteni. Az elvégzett karbantartásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a karbantartás időpontját, illetve a karbantartást végzők nevét. Külső cégek látják el a feladatot. 4.T) A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT Az SFL Kft. tevékenységéhez nincs szükség laboratóriumra. 4.U) A SZENNYVÍZ HÁLÓZATOK A szennyvíz tisztító és rendszer leírása megtalálható a 2.2.d és pontban. 4.V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK Nincs. 56

57 4.W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK A létesítményben tűzjelző rendszer működik. Az épület területén teljes körű tűzjelző rendszer van kiépítve. A helyiségekben és a közlekedőkön füstérzékelő fejek vannak elhelyezve, melyek a tűz következtében fejlődött füstöt kezdeti szakaszában érzékelik, a Tűzoltóságra valamint a telephely biztonsági szolgálata felé jelzést adnak. A közlekedőkön és a főlépcsőház területén kézi jelzésadók vannak telepítve, melyek segítségével is lehet a tüzet lehet jelezni, ha az automatikus tűzjelzés nem működik. A kézi jelzésadó benyomása esetén azonnal megszólalnak az épületben telepített tűzjelző szirénák. 4.X) BELÉPTETŐ ÉS IDEGEN BEHATOLÁST ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK A raktárbázisra jelenleg 2 portán, sorompóval megerősített bejáraton történik a személyek illetve gépjárművek beléptetése és kiléptetése. Az objektumba történő belépés folyamatos, a biztonsági őrök által folyamatosan ellenőrzött, regisztrált. A bérlői igényeknek megfelelően a kiléptetésnél gépjármű átvizsgálás történik. Az egyes bérlemények területei beléptető rendszerrel vannak ellátva, ezen területekre történő belépés rendjét a bérlő szabályozza. 57

58 5) A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása A biztonsági jelentés tárgya az SFL Kft. budapesti telephely technológiájához kapcsolható feltételezett súlyos ipari balesetek következményeinek vizsgálata a Katasztrófa védelmi törvényben (2011. évi CXXVIII. Törvény) és a kapcsolódó kormányrendeletben (219/2011. (X.20). számú Kormányrendelet) megfogalmazottak szerint. A lakosság életének és életkörülményeinek lényeges befolyásolására az SFL Kft. a Harbor Park Budapest Logisztikai Központban levő raktárának üzemeltetése során a tárolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos azon súlyos ipari balesetek veendők figyelembe, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően a veszélyes anyagnak nagy mennyiségű folyadék kiáramlása következik be, illetve mérgező füst keletkezik az anyagok égése során. Mivel a kiáramlott anyagok részben mérgezőek, részben tűzveszélyesek, az élő és épített környezetre (beleértve a lakosságot és a lakókörnyezetet is) gyakorolt hatásaik mérgező felhők, illetve különböző tüzek energia-transzportjai révén valósulnak meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. Egy részük helyileg is hat; a légutak nyálkahártyájára, a szemre, a bőrre. A gázok mérgező hatását halálozási értékkel szokták kifejezni. Ez a halálos mérgezést előidéző koncentrációnak (ppm, mg/m 3 stb.) és a mérgezéstől a halál bekövetkezéséig eltelt időnek (perc) szorzata. Minthogy ez az érték egy-egy gázra vonatkozólag jellemző állandó szám, ez megadható: ez a dózis. A tüzek hőenergiáját a sugárzás közvetíti. A tárolt anyagban megtestesülő és az égés során felszabaduló kémiai energia egyik része olyan tulajdonságú, hogy az élettel összeférhetetlen körülményeket teremt (például a hősugárzás halálos dózisa), a másik változata az épített környezetben okozhat olyan súlyos károkat, amelyek az élhetőség feltételeit ronthatják, illetve lehetetlenítik el. Ez utóbbiak alkalmasak arra is, hogy a veszélyhelyzetek eszkalációját is előidézzék, súlyosbítva ezzel kialakult üzemzavart. A következőkben bemutatjuk a raktár technológiájának azon elemeit, ahol az esetleges integritás-megszűnések súlyos következményekkel járhatnak. A kockázatot a veszély, kiszabadulás, terjedés, következmény, valószínűség (frekvencia), kockázat mértéke (egyéni és társadalmi kockázat) adat együttessel lehet kifejezni. Maga a kockázatfelmérés a fenti ok-okozati láncolat vizsgálatát jelenti a Harbor Park Budapest Logisztikai Központban lévő növényvédő szer raktár esetén. 58

59 AZ IPARI BALESETEK KOCKÁZATAINAK MEGHATÁROZÁSA 6. ábra: A kockázatok meghatározásának elvi sémája 59

60 VESZÉLY-AZONOSÍTÁS A kockázatfelméréshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani: milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá ez a szituáció hogyan fordulhat elő. Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges eseményt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. Veszély definíció évi CXXVIII. Törvény szerint: Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő, a kormányrendelet mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket (kritikus tömeget) elérő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termékként jelen van, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A veszély természetét azon veszélyes anyagok határozzák meg, amelyek a nem rendeltetésszerű technológiai körből vagy környezetből kikerülve károsító hatást gyakorolnak a természeti környezetre és az egészségre. A kockázatok megállapítása azoknak a helyeknek meghatározása jelenti, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség: - a technológia térbeli részletes elhelyezkedése, - a helyszínen végzett tevékenységek eljárások, - technológiai leírás, - egyszerűsített folyamatábra és műszerezett folyamatábra, anyagösszetétel, nyomás, hőmérséklet értékek, halmazállapot, gépjegyzék és a berendezések leírása, - a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke, A baleset méreteit, a környezetre gyakorolt hatásait az alábbi tényezők befolyásolják: 60

61 az elszabadult anyag tulajdonságai az elszabadult anyag fizikai hatásai az uralkodó meteorológiai viszonyok (melyek befolyásolják, hogy milyen irányban és mekkora területet érinthet az elszabadult anyag vagy annak fizikai hatásai a lakosság gyors riasztása és tájékoztatása a rendelkezésre álló védőeszközök és védőlétesítmények a mentesítés lehetőségei és a mentő (elsősorban egészségügyi) erők felkészültsége Baleseti lehetőségek felmérésével és elemzésével választottuk ki a veszélyes forgatókönyveket Veszély-azonosítás A kockázatfelméréshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani: milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá ez a szituáció hogyan fordulhat elő. Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges szituációt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. A KIVÁLASZTOTT TECHNOLÓGIÁK RÉSZLETES ELEMZÉSE A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző programokkal és módszerekkel történik, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre - üzemen belül és kívül a biztonságra és a környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi lehetséges veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: 1. A veszélyes anyag gáz, folyadék és kétfázisú halmazállapotban történő kibocsátása (forrásmodell megalkotása); 2. Jet tűz (a jet méreteinek meghatározása); 3. Gőz tűz (a gőzfelhő méreteinek meghatározása); 4. Hősugárzás (az 1-3 pont esetében); 61

62 5. Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.); 6. Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell. Az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése, a kockázati szintek megállapítása az adott technológián belül és annak határain túl, valamint azok elfogadhatóságának vizsgálata. Üzemhatárokat meghaladó veszélyeztetés (Off Site Risk) esetén számítandó: - az egyéni kockázat (Individual Risk), - a társadalmi kockázat (Societal Risk), - az azonos kockázattal bíró területek kontúrjai, az un izo-kockázati vonalak és - a veszélyességi övezetek meghatározása. A kiválasztott technológiák a kockázatát a hivatkozott végrehajtási utasítás előírásainak megfelelően értékeljük. Az egyéni és társadalmi kockázat meghatározásánál minden olyan baleset hatását figyelembe kell vennünk, melyek túlterjednek a vizsgált technológia üzemi határain és érinti a civil lakosságot. A következmény analízis és az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése során használjuk a DEGADIS (DEnsGAsDISpersion), a HGsystem, FaulTrEASE, SAVE II, programokat és módszereket (az eljárások ismertetése megtalálható a 2. számú mellékletben). 62

63 6) A veszélyeztetés értékelése 6.1) A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA 6.1.1) Növényvédő szer raktár A veszélyes anyagok felhasználása, tárolása vagy szállítása általában olyan zárt rendszerekben történik, amelyek az anyagok terjedését fizikailag gátolják. A műszaki berendezések sérülése, meghibásodása miatt az anyagok szabaddá válnak, így a potenciális veszély reális veszéllyé válik. Személyi sérülést (egészségkárosodást), anyagi károkat okozhat a telephelyen és annak környezetben. A raktárban jelenlévő mérgező, tűzveszélyes anyagok valamint környezetre veszélyes anyagok jelentenek veszélyt. Az anyagok veszélyességének részletes leírása a 3.3. fejezetben található, a veszélyes technológiák jellemzését a 3.5 fejezet tartalmazza. A raktárban történő veszélyes anyagok kezelése során számos olyan esemény következhet be viszonylag nagy valószínűséggel, melyeknél veszélyes anyag kerülhet ki a tároló eszközökből, sérülés, tömörtelenség, korróziós károsodás (lyukadás), vagy figyelmetlenség miatt. A raktárok biztonságos működésének bemutatása különbözik azon üzemekétől, ahol egy gyártási folyamatban résztvevő berendezés által okozott veszély bemutatására kerül sor. A tároló kockázati elemzésének sokkal inkább a személyzet ellenőrzésére, képzésére, oktatására, az alkalmazott műveletekre, eljárásokra és auditokra, támaszkodik. Ebből következik, hogy az emberi tényező szerepének bemutatására helyeződik a hangsúly. Az általunk alkalmazott megközelítés szerint azokat a kibocsátási helyeket kell azonosítani, ahol olyan jelentős mennyiségű anyag kibocsátásról van szó, amelyek tűzet, gőzfelhő kialakulást és robbanást okozhatnak. Elsősorban azokat a helyeket azonosítottuk, ahol cseppfolyósított CH gázok, mint a propán találhatók. Az SFL esetében ez a veszélyforrás nincs jelen. Más anyagok, amelyek folyadék állapotban vannak normál hőmérsékleten és nyomáson és a folyamatban sem találhatók magas hőmérsékleten, azok kisebb veszélyt jelentenek. A berendezések, a telepítés, az alaprajz, a technológiai leírás, a veszélyes létesítmények leírása, az elrendezési rajz alapján azonosítottuk azokat veszélyes létesítmény egységeket, melyek veszélyes anyagokat kezelnek. Jelen esetben a veszélyes létesítmény az SFL Kft. telepe. A raktárak következmény analízisének során feltételezzük, hogy a tárolt anyagmennyiség égéséhez szükséges levegő mennyisége nagyság rendekkel meghaladja a raktár térfogatának megfelelő levegő mennyiségét az után pótlódást is figyelembe véve. Az oxigén koncentráció csökkenni fog. Az alacsony oxigén szint korlátozza a hő kibocsátás nagyságát. Továbbá feltételezzük, hogy az égés során a mérgező anyag mennyiségének 5-10% kerül be a füstbe 1-2 órás időtartamot figyelembe véve 4. A gyakorlatban, ha a raktártűz következtében a tető beomlik a kialakult füstfelhő neutrálisnak tekinthető a raktártűz következtében kialakult hősugárzás következtében és a füst a légkörbe magasan felemelkedve felhígul és biztonságosan szétterjed. A tűz kezdeti időszakában jelent veszélyt ezért elfogadható az a megközelítés, hogy a tárolt anyag tört része jelent veszélyt egy órás időtartam alatt. 4 SRAG-Chemical Warehouses Version 6 June 2002, fejezet, első bekezdés. 63

64 Az anyagtulajdonságok alapján a CPR 15 szerint az alábbi forgatókönyvek vehetők figyelembe: (1.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a hősugárzás okozta veszély (FK-1). (2.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások megsérülése. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. (FK-2) (3.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban tárolt mérgező anyagokat tároló tartályok esetleges sérülése. A kialakuló tócsa párolgása esetén mérgező gőzfelhő kialakulásával kell számolni az épületen belül. A gőznyomás és az LD50 (patkány, orális) értékének vizsgálata alapján kell figyelembe venni, hogy a termék hozzá járul-e a raktár kockázatához vagy sem (FK-3). (4.) Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a raktárban kialakuló tűz. Bármilyen eredetű tűz esetén a tárolt tűzveszélyes anyagok is meggyulladhatnak, és a tűz átterjedhet az egész raktárra. Vizsgálandó a mérgező égéstermékek okozta veszély (FK-4) ) Gázolaj tartály A telephelyen10 m 3 -es konténerben tárolnak gázolajat az előírásoknak megfelelően. A forgatókönyv esetében vizsgáljuk azt a konzervatív esetet, amikor a tartály teljes tartalma kiszabadul. Esetében tócsatűzzel kell számolni. A 10 m 3 -es tartályban tárolt gázolaj lobbanáspontja magasabb, mint 55 C. A gázolajból még a legmagasabb környezeti hőmérséklet esetén sem lép ki annyi gőz, hogy az a folyadék felszíne felett elérje az alsó robbanási határ értékét (lásd: lobbanáspont). A gázolaj gőzének robbanásával ezért nyílt térben számolni nem kell. A tartály feltöltését tankautóval végzik. Veszélyes helyzet kialakulásával kell számolnunk a tartálykocsi leürülése esetén. A kiáramló gázolaj tócsát alkot és lehetséges tócsatűz kialakulása. A forgatókönyv esetében vizsgáljuk azt a konzervatív esetet, amikor a tartály teljes tartalma kiszabadul. Esetében tócsatűzzel kell számolni (FK-5). 64

65 6.2) KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS Minden súlyos baleset hozzá kapcsolható olyan meghibásodásokhoz, melyek veszélyes anyag kibocsátásához vezetnek és a következő képen osztályozhatók: 1. Anyag kibocsátás berendezés, csomagolás vagy csővezeték meghibásodás miatt; 2. Nagy tüzek (tócsatüzek). Az egyes forgatókönyvek fontossága a következő kritérium alapján állapítható meg. A lehetséges súlyos balesetek bemutatásának tartalmaznia kell a legrosszabb események részletes leírását, melyek üzemen belül vagy üzemen kívül hatnak az emberre és a környezetre. A megközelítés egyik módja a következő lehet: a. az emberre és a környezetre ható legsúlyosabb események azonosítása b. a következmények meghatározása. Ha a következmények jelentéktelenek nincs szükség további elemzésre. Ha a következmények jelentősek egy sor súlyos baleset meghatározására és elemzésére van szükség; A fenti elveket figyelembe véve az üzemi technológia, a veszélyes anyagok típusa, és mennyisége alapján, az alábbi helyszíneken fordulhat elő veszélyes következményekkel járó baleset. 65

66 6.2.1) Forgatókönyv-1: Raktártűz, hősugárzás Egy vegyszer raktárban kialakuló tűz, mely minden oldalról zárt és fedett nem bocsát ki nagy hőmennyiséget a környezetébe. A kibocsátott hősugárzás mértékének meghatározása nem lehet pontos, mivel a tűz viselkedése is bizonytalan és a kibocsátott hő mennyisége változik időben és térben. Általában a vegyszer raktárban található anyagok égéséhez szükséges levegő több nagyság renddel nagyobb, mint a raktárba kezdetben bezárt levegő mennyisége. Amennyiben a szellőzés korlátozott és a tűz kezdeti szakaszában a szellőzés nem nő meg valamilyen meghibásodás miatt az oxigén mennyisége le fog csökkenni. Az alacsony oxigén szint korlátozza a hősugárzás nagyságát is. A vegyszer raktár tüzek esetén a tűzből származó veszély az üzemen kívül nem okozott komoly károsodást a lakosságban. Komoly veszélyt azok a létesítmények jelentenek, melyek gáz halmazállapotú veszélyes anyagokat tárolnak és ezek kiszabadulása tűz nélkül történik. A vegyszer raktár tüzek főleg környezeti károkat okoznak, mint például a Sandoz tűz esetében. A kialakult tüzet pont forrásként lehet modellezni, mely az égés során keletkezett hő 30%-t sugározza ki 5. Az SFL Kft. raktárában nem tárolnak tűzveszélyes anyagokat. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 5 SRAG-Chemical Warehouses, Version 6, 26 June 2002, 6. Thermal radiation from a burning warehouse 66

67 6.2.2) Forgatókönyv-2: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése Az SFL Kft. raktárában a biztonsági adatlapok alapján megállapítható, hogy mérgező por alakú anyagokat nem tárolnak. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 67

68 6.2.3) Forgatókönyv-3: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása Az SFL Kft. raktárában a biztonsági adatlapok alapján megállapítható, hogy mérgező folyadékokat nem tárolnak. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 68

69 6.2.4) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék A raktár tüzek esetében az eddig megjelent információk nem adnak kellő támogatást a keletkező mérgező füstfelhő hatásának előrejelzésére. Nagyon kevés információ van a különböző, többféle mérgező anyagot tartalmazó füstfelhő hatásáról az egészségre. Nincs érvényes, elfogadott módszer az anyagok hatásának additív, antagonisztikus vagy szinergikus hatásának igazolására. A raktárban tárolt anyagok ismertetése megtalálható a pontban. A veszélyes füst kialakulást megvizsgáltuk a CPR-15 útmutatása szerint. Az útmutatás 2500 m 2 maximális tűzfelületet tételez fel a figyelembe vett minden egyes védelmi kategória esetén. Ezért az SFL raktár esetében az alapterületet nagyságának 2500 m 2 -t veszünk figyelembe, a raktár figyelembe vett térfogata m 3. A felsorolt anyagok alapján az átlagos szerkezeti képlet a következő képen alakul: C 0,23 H 1,35 N 0,03 Cl 0,16 O 3,04 S 0,11 F 0,00 Br 0,00 Az átlagos szerkezeti képlet alapján nem kaptunk értékelhető eredményt a mérgező füst, égéstermékek összetételére és forráserősségére vonatkozóan. Az okokat vizsgálva a következő eredményekre jutottunk: A YaraVita termékek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy kevés a heteroatom tartalmuk. Cink bór, foszfor, kalcium, mangán, molibdén, nátrium, réz mellett hidrogén és oxigén (víz) a jellemző alkotóelem. A szén atomok száma alacsony. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. Állításunkat a következőkkel támasztjuk még alá: A raktárban nem tárolnak tűzveszélyes anyagokat. A YaraVita termékek nem tűzveszélyesek. Forráspontjuk, lobbanáspontjuk nem ismert. A raktárban az egyedüli tűzveszélyes anyagok a raklapok. Az esetleges raklap tűz eszkalációját megakadályozhatja a folyékony csávázó szerek. A raktár tűzvédelmi rendszere automatikus riasztó rendszerrel ellátott hő és füstelvezetésből és füst kötényfalakból áll. o Füstérzékelők. A füstérzékelő folyamatosan ellenőrzi a füst koncentrációját a környezetében. Optikai füstérzékelők kerültek telepítésre. Áramellátását a riasztórendszer biztosítja, melynek tartalék áramellátása is van. o Felülvilágító kupola. A kupolák mérete 1800/2500 mm. A felülvilágító kupolák biztosítják a nappali fényt a raktárban. A kupolák a riasztó rendszerrel összekötve eleget tesznek a füstelvezetés összes követelményének, feltételének és előírásának. A füstérzékelők jelzésére automatikusan nyit a kupola. A villanymotoros füst- és hőelvezető felszerelés tartalmazza a napi szellőztetés lehetőségét is. Nyithatóak automatikusan vagy manuálisan. A manuális nyitás lehetővé teszi a szellőztetés ellátását is. A raktárban 16 kupola található. a 69

70 kupolák négyesével nyithatók. Ezenkívül egy kupola található még a lépcsőházban. o Riasztó rendszer. A tűzvédelmet CLT-4 inteligens riasztó rendszer látja el. Kombinált tűz-, vagyon és épület-felügyeleti rendszer. A rendszer duplikáltan jelenik meg minden ponton. A rendszer össze van kapcsolva az Ipari Park központi tűzjelző rendszerével. A rendszer alacsony feszültségű, számítógépes kapcsolattal, címezhető egységekkel. Éles tűzjelzés esetén a tűzjelző automatikusan nyitja a hő és füstelvezető tetőablakokat, a dokkoló kapuk egy részét, valamint az épületet áramtalanítja. A raktárban keletkező tűz esetén az Ipari Park felügyeleti központját automatikusan riasztja a rendszer és bekapcsolja automatikusan a kürtöt is. o Az automatikus riasztó és füstelvező rendszeren kívül füst kötényfallal négy füstszakaszra van osztva a raktár. o A riasztó rendszert félévenként karbantartják, ellenőrzik. A biztonsági jelentés szempontjából a vizsgált esemény a raktárban kialakult tűz következtében kialakult füst és hő elvezetésének lehetősége. A CPR 15 módszer feltételezi, hogy egy raktárban kialakult tűz esetén a keletkező mérgező égéstermékek hideg mérgező gázként kilépnek a zárt térből. A folyamat percig tart, amíg a raktár tetőszerkezete beomlik és a meleg-forró füst szabadon felemelkedik és felhígul. Az SFL Kft. raktárában védelmi intézkedésként hő és füstelvetővel összekötött automatikus riasztó rendszert és füstszakaszokat használnak. A füstszakaszok korlátozzák a füst terjedését a raktárban. A hő és füstelvezetés a CPR 15 modelljével ellentétben nem teszi lehetővé a hideg, mérgező égéstermékeket terjedési modelljének alkalmazását. Ezért a kérdés esetünkben a hő és füstelvezetés megbízhatóságának vizsgálata. A gyakorlatban, ha a raktártűz következtében a tető beomlik a kialakult füstfelhő neutrálisnak tekinthető a raktártűz következtében kialakult hősugárzás következtében és a füst a légkörbe magasan felemelkedve felhígul és biztonságosan szétterjed. Az SFL Kft. raktár esetében ez a helyzet a tűzvédelmi rendszer beindulásával azonnal kialakul. A raktár gyakorlatilag folyamatos felügyelet alatt van. A raktárban három műszakos munkarendben dolgoznak. Minden hét 1. munkanapján 04:00 órától folyamatosan váltott munkarendben, minden hét első szabadnapjáig kb. 02:00 óráig. A Biztonsági őrség a Secret Line Kft. szolgálati alárendeltségében 24 órás folytonos szolgálati rendszerben működik. 70

71 6.2.5) Forgatókönyv-5: Gázolaj tartály és tankautó tartály sérülése A forgatókönyv esetében vizsgáljuk azt az esetet, amikor a tartály, vagy a tankautó tartály teljes tartalma kiszabadul tartálysérülés, vagy tömlőszakadás következtében. A gázolaj szabadon szétterül. Tócsatűzzel kell számolni. A tócsa átmérőjét 18 m nagyságúnak becsültük a nemzetközi adatok alapján. 6 A forgatókönyv a 10 m 3 mennyiséget tartalmazó tartály sérülése során kialakult tócsatűz hatását vizsgálja. A kialakult tócsatűz esetében a hősugárzás maximális értéke 23,33 kw/m 2 a tócsa szélétől számított 4,5 m-es sugarú körön belül (r = 9). Ez az érték 30 másodperces expozíciós időt figyelembe véve 10%-s halálozási arányt okoz a hatásterületen belül tartózkodók esetében. A 18 kw/m 2 hősugárzás 30 másodperc alatt 10%-s halálozási veszélyt jelent az ott tartózkodók számára 107 m sugarú körön belül. A 13 kw/m 2 hősugárzás 30 másodperc alatt 1%-s halálozási veszélyt jelent az ott tartózkodók számára 20 m sugarú körön belül. A 12,5 kw/m 2 hősugárzás 10 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz 21 m sugarú körön belül. A 8 kw/m 2 hősugárzási érték 27 m sugarú körön belül található. Az 5 kw/m 2 hősugárzás 10 másodperc alatt másodfokú égési sérülést okoz 36 m sugarú körön belül. A 4 kw/m 2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz 42 m sugarú körön belül. A 2,5 kw/m 2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz 55 m sugarú körön belül. 6 International Oil Insurers: Estimated maximum loss from explosion and/or fire, November

72 7. ábra: A gázolaj tócsatűz hősugárzása 8. ábra: A gázolaj tócsatűz 8 kw/m 2 hősugárzási érték távolsága, R = 27 m A 8 kw/m 2 hősugárzási érték távolsága telephelyen kívül kerül, az Ipari Parkon belül marad, a Ipari Park szomszédos épületeit, illetve lakott területet nem érint. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 72

73 6.2.6) A dominóhatások lehetőségének bemutatása Különbséget kell tenni az eszkaláció és a dominóhatás között. A dominó hatás jelentése szerint egy üzemben történt súlyos baleset hatása érint egy másik, szomszédos létesítményt. Az eszkaláció jelentése szerint egy kisebb sérülés következtében kialakult esemény idővel súlyosabbá válik és más területekre is kiterjed a vizsgált üzemen belül más, a kiinduló helyzetnél veszélyesebb szituációt kialakítva. Az eszkaláció meghatározásában az időtényező a döntő ) Külső dominóhatás Az Agro-Chemie Gyártó Kft., Brenntag Hungária Kft, valamint a Den Braven Magyarország Kft. mint környező veszélyes üzemek, valamint az Ipari Park cégeinek dominóhatásának elemzésére kiküldött adatlevélre még nem jött válasz ) Belső dominóhatás A kialakult veszélyhelyzet azonnal vagy fokozatosan átterjedhet más területekre. Azonnali hatás Repeszhatás BLEVE Gőztűz Túlnyomás Fokozatos hatás Tűz továbbterjedése Hosszabb ideig tartó hősugárzás Mérgező gázok terjedése Az azonnali hatás esetében nincs idő veszélycsökkentő intézkedés meghozatalára, míg a fokozatosan, időben elnyúló veszélyes események esetében hozhatók intézkedések az eszkaláció megakadályozására. A kockázat elemzés szempontjából az időtényező határozza meg, hogy az eszkaláció során kialakuló eseményeket külön-külön kell kezelni, vagy együttes hatásukat kell vizsgálni. Az alábbi mátrixban mutatjuk be azokat a kombinációkat, ahol az eseményeket külön vagy együttesen kell kezelni. Kezdeti esemény BLEVE Tűzgömb Eszkalációs (másodlagos) esemény BLEVE Tűzgömb Robbanás Jet/tócsa tűz Gőztűz Külön Külön Nagyobb veszélyességi övezet Nagyobb veszélyességi övezet Mérgező anyag kibocsátása Külön Külön Külön Külön Külön Külön Külön Külön Robbanás Esetlegesen Esetlegesen Esetlegesen Esetlegesen Esetlegesen Esetlegesen 73

74 Kezdeti esemény Eszkalációs (másodlagos) esemény BLEVE Tűzgömb Robbanás Jet/tócsa tűz Gőztűz nagyobb halálozási szám nagyobb halálozási szám nagyobb halálozási szám nagyobb halálozási szám nagyobb halálozási szám Mérgező anyag kibocsátása nagyobb halálozási szám Jet/tócsa tűz Külön Külön Külön Külön,Külön Külön Gőztűz Külön Külön Külön Külön Külön Külön Mérgező anyag kibocsátása Esetlegesen nagyobb halálozási szám Külön Esetlegesen nagyobb halálozási szám Esetlegesen nagyobb halálozási szám Esetlegesen nagyobb halálozási szám Esetlegesen nagyobb halálozási szám Az SFL Kft. telepén feltárt veszélyhelyzetekre a fenti mátrix alapján az alábbi meghatározások érvényesek. BLEVE-BLEVE A BLEVE kialakulását tartós tűzben állás okozza, ezért egy olyan másodlagos esemény kialakulásához, mely szintén BLEVE az szükséges, hogy repeszhatás vagy hősugárzás következtében tócsa vagy jettűz alakuljon ki. A kialakuló másodlagosan BLEVE-hez jelentős idő kell. Az SFL Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő. BLEVE-Tűzgömb Cseppfolyósított gázokat tároló nyomástartó edények repeszhatás következtében megsérülhetnek és tűzgömb alakulhat ki. A repeszek származhatnak előzőleg kialakult BLEVE-ből, mely azonban idővel előbb alakult ki. Elvileg, ha a két esemény közel egy időben zajlik le a két hősugárzási mező egyszerre jelenhet meg. Az SFL Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő. BLEVE-Robbanás A forgatókönyv hasonló a BLEVE-Tűzgömb forgatókönyvéhez, azzal a különbséggel, hogy a két esemény időben jól elkülönülten következik be. Az SFL Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő. BLEVE-Jet/Tócsa tűz A jet vagy tócsa tűz kialakulását a főleg BLEVE-ből származó repesz okozza. Figyelembe véve, hogy a tócsa tűz kialakulásához idő kell, amely idő alatt a másodperces BLEVE hatása megszűnik, a két esemény külön kezelhető. Az SFL Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő. 74

75 BLEVE-Gőztűz Kialakulása hasonló a BLEVE-Robbanás forgatókönyvéhez azzal a különbséggel, hogy nem alakul ki kárt okozó túlnyomás. Az SFL Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő. Tűzgömb-Minden más másodlagos esemény Hatása valamivel kisebb, mint a BLEVE esetében. A kialakuló forgatókönyvek megegyeznek a BLEVE esetében leírtakkal. Az SFL Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő. Robbanás-Minden más másodlagos esemény Robbanás olyan sérüléseket okozhat, mely megakadályozza a menekülést. Az SFL Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő. Jet/Tócsa tűz-minden más másodlagos esemény Ha a tűz mérete elég nagy, okozhat másodlagos eseményt, de időben elhúzódó hatása miatt nem alakulhat ki szinergia. A következmény analízis során tócsatűz alakulhat ki a raktárban (FK-1, FK-5). A tócsa tüzek nem jelentenek veszélyt a lakosságra. Gőztűz-Minden más másodlagos esemény Az SFL Kft. telepén ez az esemény nem fordulhat elő. Mérgezés-Minden más másodlagos esemény Mérgezés, csak a mérgező égéstermékek keletkezésekor alakulhat ki. A mérgező füst maximálisan 30 perces hatása alatt nem okoz másodlagos eseményt (FK-4). Összefoglalóan elmondható, hogy az SFL Kft. telephelye esetében nem alakulhat ki olyan súlyos esemény, melyet nem vettünk figyelembe. 75

76 6.3) A LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEK FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA A frekvenciák meghatározására a szakirodalomban fellelhető a közelítő módszer (pl. CPR12E Red Book, CPR15) és a pontosabb számítást lehetővé tevő hibafa módszer alkalmazható. A raktárok technológiájának egyszerűsége és a technológiai egységek szakaszos, időszakos működése indokolttá teszi a közelítő módszer alkalmazását. A telep lehetséges veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeit az HSE SRAM, HID Safety Report Assessment Guide, a CPR15 és az Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez című, a CPR18H számú Sdu Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN kiadású ajánlás 3. fejezete alapján határoztuk meg az alábbiak szerint. A tűzből el nem égett mérgező anyagok és mérgező égéstermékek kerülhetnek a környezetbe. A magas hőmérséklete miatt a felhő felemelkedik. Szabadtéri tüzek esetében a csóvaemelkedés azonnal végbemegy és halálesetek bekövetkezésével nem kell számolni 7. A mérgező anyagok talajszinten jellemző koncentrációja alacsony, melynek oka a csóvaemelkedés és a levegőben való felhígulás. Ezért halálos hatás ebben az esetben nem várható 8. A figyelembe vehető külső hatások: Repülőtér: Repülőtér és reptéri forgalom nincs a közelben. Az SFL Kft tágabb környezetében található a Budaörsi, a Tököli repülőtér és Liszt Ferenc repülőtér. A Budaörsi repülőtér az ország legrégebbi kisgépes nemzetközi repülőtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari műemlék. Ma már főként sportrepülőgép forgalmat bonyolít le. Nem nyilvános repülőtér. A SFL Kft 7,5 kilométerre található a repülőtértől. A Budapest Liszt Ferenc repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy repülőtér Budapest nemzetközi repülőtere. Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Az SFL Kft 22,6 kilométerre található a repülőtértől. A tököli repülőtér Tököl, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Halásztelek, valamint a Duna által határolt, egykor Horthy-ligetnek nevezett területen található repülőtér. Besorolása nem nyilvános fel- és leszállóhely. A tököli repülőtér az 1940-es évek elején létesült a Dunai Repülőgépgyár Rt. üzemi repülőtereként. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Weiss Manfréd Művek 1941 februárjában kötött haszonbérleti szerződést Szigetszentmiklós községgel egy új, repülőgép- és repülőgépmotor-gyár felépítéséhez szükséges területről. Az új repülőgépgyár a magyar repülőgépgyártás növekvő kapacitás-igénye miatt jött létre. Kezdetben a Messerschmitt Bf 210 romboló repülőgép és a Bf 109 vadászrepülőgép gyártását tervezték, a hozzájuk tartozó DB 605 repülőgépmotorokkal együtt. A céget július 1-jén jegyezték be, majd még azon a nyáron megkezdődött az üzemcsarnokok, műhelyek és a gyári repülőtér építése a Szigetszentmiklós és Tököl közötti területen, melyet Horthy-ligetnek neveztek. A repülőgépgyár CPR 18E (Purple Book), fejezet, 4.13 oldal 8 CPR 18E (Purple Book), 4.C.8 fejezet, 4.44 oldal 76

77 novemberében kezdte meg a termelését. A világháborús események miatt a Dunai Repülőgépgyár gyári repülőterén 1943 márciusában felállították a Bf 109 vadászrepülőgépekkel felszerelt 5/3-as vadászrepülő századot, melynek feladata Budapest védelme volt április 13-án súlyos bombatámadás érte a tököli repülőteret. Amerikai bombázók több mint 200 tonna bombát dobtak a Dunai Repülőgépgyár létesítményeire és Horthy-ligetre. Június 30.-án újabb amerikai bombatámadás érte a repülőteret. Horthy-ligetet és a tököli repülőteret november 22-én foglalták el a szovjet csapatok. A repülőteret 1945 januárjában vették használatba. Ide települt a szovjet légierő több hadosztálya, köztük A 20 Boston bombázók, vadászrepülők és csatarepülők. A front nyugatra vonulásával azonban a szovjet repülő alakulatok nem távoztak, pár egység 1945 nyaráig maradt. A tököli repülőteret 1945 végén vette ismét használatba a Vörös Hadsereg, ezzel a repülőtér több évtizedes szovjet használata vette kezdetét. Az első megtelepült alakulat a 36. bombázóezred volt ben államosították a repülőtér mellett működő Dunai Repülőgépgyárat, majd 1949 novemberében beolvasztották a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalatba. Ugyanebben az időben a repülőtér szomszédságában létrehozták a Repülő Műszaki Intézetet (REMI) is ben a Magyar Néphadsereg az eredetileg 1200m hosszú betonpályát 13 cm-el megvastagította, egyben 250 0m hosszúságúra növelte. Az 1950-es évek elején a Magyar Néphadsereg is használni kezdte a tököli repülőtér egy részét ben érkeztek meg a Magyar Néphadsereg új MiG 15-ös vadászrepülőgépei és Jak 18- as kiképző repülőgépei Tökölre. Ezt követően, 1952-ben a magyar Honvéd Légierő 24. és 25. vadászrepülő ezrede is a tököli repülőtérre települt, október 1-jén pedig létrehozták a Magyar Néphadsereg tököli repülőbázisát. Ugyanebben az évben a repülőtéren működő repülőgép javító vállalatot leválasztották a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalatról és létrehozták a katonai repülőgépek javítására szakosodott Pestvidéki Gépgyárat. A nagyjavított repülőgépek berepülését végezték a tököli repülőtéren. A Szovjet Légierő vadászezrede itt települt 1950 és 1951 vége között, majd Veszprémbe távozott, őket egy bombázóezred követte Pe 2, majd Il 28 gépekkel tól a bombázók távoztak, s vadász-, illetve egy vegyes repülőszázad érkezett ide. Az 1956-os forradalom idején, november 1-jén a repülőtér magyarok által használt részét szovjet alakulatok vették körül, míg a szovjet használatú részt légvédelmi lövegekkel erősítették meg. A szovjet erők a Tökölön található összes magyar repülőeszközt lefoglalták. A magyar katonai repülés csak 1968-ban tért vissza a tököli repülőtérre, amikor megalakították a kormányzati légi szállítási feladatokat végző szállítórepülő századot. Az alakulatnak kezdetben két darab An 24V és két darab Il 14 szállító repülőgépe volt. A szovjet csapatokat 1991-ben kivonták Magyarországról, így a tököli repülőtéren utolsóként állomásozó 201. repülőszázad április 19-én távozott. A repülőteret a szovjet fél, a 36. Légi Hadsereg június 5-én adta át a Magyar Honvédségnek. Üzemeltetését azonban már május 5.-től az MH 93. Vitéz Háry László Vegyes Repülőosztály vette át. Az alakulat 1992-ben a kiöregedett An 24V-k helyett két db An 26-ost vett át a szolnoki MH 89. Vegyes Repülődandártól. A repülőosztály 2001 augusztusáig működött Tökölön, ezt követően beolvasztották a szolnoki repülőezredbe, így ekkor a Magyar Honvédség kiürítette a repülőteret. Közben a repülőtér mellett működő repülőgép javító üzem katonai tevékenységgel foglakozó részéből megalakult a Dunai Repülőgépgyár Rt. Az első nyilvános polgári rendezvényre július 26-án került sor, amikor a repülőtér adott helyet a Red 77

78 Bull Air Race Világkupa egyik futamának. Távolsága az SFL Kft telepétől légvonalban 4,4 km. A továbbiakban nem vesszük figyelembe. Földrengés: magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Kisebb erősségű földrengések azonban évente többször is előfordulnak, és 4,5-5-ös erősségű rengés is bekövetkezik átlagosan 10 évente, ami Magyarországon már nagy rengésnek számít 9. Budapest és 50 kilométeres körzetében 456- tól 2007-ig 455 földrengés volt (GeoRisk). Ezek magnitúdója és intenzitása azonban alacsony volt. Két közepes magnitúdójú (5,6) földrengést regisztráltak Pest-Budán (1561. február 12) és Dunakeszin (1956. január 12.). A többi földrengés ennél kisebb nagyságú volt. Az alacsony valószínűség miatt a földrengést nem vesszük a továbbiakban figyelembe. Villámcsapás: A villámcsapás elleni védelmet a telephelyen kiépített szabványos, jogszabályilag megfelelően tervezett, kivitelezett, és időszakosan felülvizsgált villámvédelmi felfogó hálózat biztosítja. Szélsőséges környezeti hatások: Elmondható, hogy a szélsőséges időjárási körülmények nem okozhatnak technológiai nehézségeket. Áradás: A helyszín a Duna folyó mellett terül el, de közvetlen folyóparttal nem rendelkezik. Az utóbbi évtizedekben a Budapest és a déli országhatár közötti folyamszakaszon számottevő töltés-fejlesztési munkálatokat végeztek. A déli országhatár alatti folyamszakaszon többek között a befejezetlen folyamszabályozás és a töltésrendszer fejlesztés hiánya miatt továbbra is fennáll a jeges árvíz veszélye. A téli töltésátázás, a hidraulikus talajtörés miatti jeges árvíz kritikus helyeit még nehezebb előre jelezni, mint korábban. A Duna 2002 nyarán 100 éves vízállási rekordot döntött meg, de a vízszint még így is az árvízvédelmi művek teteje alatt volt. ezért ezt a lehetőséget alacsony valószínűsége miatt nem vesszük a továbbiakban figyelembe. Talajsüllyedés: Ez ideig az Ipari Park területén nem tapasztalható. Földcsuszamlás: Ez ideig az Ipari Park területén nem tapasztalható. Tűz vagy robbanás a szomszédos üzemben: A telephelyen kívül, annak környezetében veszélyes üzem nem működik. Veszélyes üzemek Brenntag Hungária Kft (850 m), Agro-Chem Kft (749 m) távolságban található. A Den

79 Braven Magyarország Kft közvetlen szomszédja az SFL Kft-nek, de dominóhatás nem várható. Repeszhatás: A repeszhatást nem kell figyelembe venni. Csőtörés: Nem kell figyelembe venni. Szabotázs. A nemzetközi szakirodalmi adatok alapján vesszük figyelembe. Ütközés: Hivatkozással a CPR 18E számú Útmutató 43. oldal Megjegyzések 1. pontjára, továbbá a telepen belüli közúti járművekre vonatkozó 5 km/óra sebességkorlátozásra, a közúti tartálykocsik közlekedésével kapcsolatos baleseteket nem vettük figyelembe. A kezelői hiba: A figyelembe vehető esetek közül a technológiai utasítás be nem tartása játszik szerepet. Nem megfelelő kezelés: Lásd kezelői hiba. Szolgáltatások kimaradása: A szolgáltatások kimaradása nem vezet veszélyes helyzet kialakulásához. Az Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez című, a CPR18H számú Sdu Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN kiadású ajánlás 3. fejezete alapján a QRA-ban figyelembe veendő események teljes köre a következő: általános (tipizált) események, külső hatásra bekövetkező események, töltés-lefejtés során bekövetkező események és specifikus események. Általános (tipizált) események. Általános (tipizált) esemény alatt értünk minden olyan meghibásodási okot, amelyet külön nem veszünk figyelembe, úm. korrózió, szerelési hibák, hegesztési eredetű meghibásodások és a tartály leürítő nyílásának elzáródása. Külső hatásra bekövetkező események. Az ilyen eseményeket a szállítóeszközök esetében kell figyelembe venni. A telepített létesítményekre és a csővezetékekre jellemző, külső hatásra bekövetkező veszélyes anyagkiszabadulással járó eseményeket feltételezés szerint vagy már az általános (tipizált) eseményeknél figyelembe vettük, vagy egy további meghibásodási gyakoriság felvételével kell figyelembe kell venni. Töltés-lefejtés során bekövetkező események. A töltés-lefejtés során bekövetkező események az anyagnak szállítóeszközről telepített létesítménybe vagy éppen fordítva történő átfejtésére (átadására) vonatkoznak. Specifikus események. Ezek olyan események, amelyek az üzemi (technológiai) körülményekre, a technológia kialakítására, az anyagokra és az üzemi elrendezésre sajátságosan jellemzőek. Példaként említhető a megfutó reakció és a dominóhatás. A QRA-ba csak azokat az eseményeket kell felvenni, amelyek az egyéni és/vagy társadalmi kockázathoz hozzájárulnak. Ez azt jelenti, hogy egy létesítmény(rész)ben bekövetkező veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményt csak akkor kell figyelembe venni, ha a következő két feltétel teljesül: (1) ha a bekövetkezési gyakoriság nagyobb vagy egyenlő 10-8 per évvel és (2) az üzemhatáron kívül vagy a szállítási útvonalon kívül halálozás következik be (1%-os valószínűséggel). 79

80 Az üzemen belül különböző rendszerekre határoztunk meg veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeket ( eseményeket ). E rendszereket és a hozzájuk tartozó eseményeket a következő táblázatban mutatjuk be. 6. táblázat: Az események összefoglaló táblázata Az SFL Kft. esetében az előforduló események az atmoszférikus tartályokhoz, a raktározáshoz és a közúti tartálykocsikhoz kapcsolhatók. 80

81 6.3.1) Forgatókönyv-1: Raktártűz, hősugárzás Egy vegyszer raktárban kialakuló tűz, mely minden oldalról zárt és fedett nem bocsát ki nagy hőmennyiséget a környezetébe. A kibocsátott hősugárzás mértékének meghatározása nem lehet pontos, mivel a tűz viselkedése is bizonytalan és a kibocsátott hő mennyisége változik időben és térben. Általában a vegyszer raktárban található anyagok égéséhez szükséges levegő több nagyság renddel nagyobb, mint a raktárba kezdetben bezárt levegő mennyisége. Amennyiben a szellőzés korlátozott és a tűz kezdeti szakaszában a szellőzés nem nő meg valamilyen meghibásodás miatt az oxigén mennyisége le fog csökkenni. Az alacsony oxigén szint korlátozza a hősugárzás nagyságát is. A vegyszer raktár tüzek esetén a tűzből származó veszély az üzemen kívül nem okozott komoly károsodást a lakosságban. Komoly veszélyt azok a létesítmények jelentenek, melyek gáz halmazállapotú veszélyes anyagokat tárolnak és ezek kiszabadulása tűz nélkül történik. A vegyszer raktár tüzek főleg környezeti károkat okoznak, mint például a Sandoz tűz esetében. A kialakult tüzet pont forrásként lehet modellezni, mely az égés során keletkezett hő 30%-t sugározza ki 10. Az SFL Kft. raktárában nem tárolnak tűzveszélyes anyagokat. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 10 SRAG-Chemical Warehouses, Version 6, 26 June 2002, 6. Thermal radiation from a burning warehouse 81

82 6.2.2) Forgatókönyv-2: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése Az SFL Kft. raktárában a biztonsági adatlapok alapján megállapítható, hogy mérgező por alakú anyagokat nem tárolnak. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 82

83 6.3.3) Forgatókönyv-3: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása Az SFL Kft. raktárában a biztonsági adatlapok alapján megállapítható, hogy mérgező folyadékokat nem tárolnak. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 83

84 6.3.4) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék A raktár tüzek esetében az eddig megjelent információk nem adnak kellő támogatást a keletkező mérgező füstfelhő hatásának előrejelzésére. Nagyon kevés információ van a különböző, többféle mérgező anyagot tartalmazó füstfelhő hatásáról az egészségre. Nincs érvényes, elfogadott módszer az anyagok hatásának additív, antagonisztikus vagy szinergikus hatásának igazolására. A raktárban tárolt anyagok ismertetése megtalálható a pontban. A veszélyes füst kialakulást megvizsgáltuk a CPR-15 útmutatása szerint. Az útmutatás 2500 m 2 maximális tűzfelületet tételez fel a figyelembe vett minden egyes védelmi kategória esetén. Ezért az SFL raktár esetében az alapterületet nagyságának 2500 m 2 -t veszünk figyelembe, a raktár figyelembe vett térfogata m 3. A felsorolt anyagok alapján az átlagos szerkezeti képlet a következő képen alakul: C 0,23 H 1,35 N 0,03 Cl 0,16 O 3,04 S 0,11 F 0,00 Br 0,00 Az átlagos szerkezeti képlet alapján nem kaptunk értékelhető eredményt a mérgező füst, égéstermékek összetételére és forráserősségére vonatkozóan. Az okokat vizsgálva a következő eredményekre jutottunk: A YaraVita termékek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy kevés a heteroatom tartalmuk. Cink bór, foszfor, kalcium, mangán, molibdén, nátrium, réz mellett hidrogén és oxigén a jellemző alkotóelem. A szén atomok száma alacsony. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 84

85 6.3.5) Forgatókönyv-5: Gázolaj tartály és tankautó tartály sérülése A forgatókönyv esetében vizsgáljuk azt az esetet, amikor a tartály, vagy a tankautó tartály teljes tartalma kiszabadul tartálysérülés, vagy tömlőszakadás következtében. A gázolaj szabadon szétterül. Tócsatűzzel kell számolni. A tócsa átmérőjét 18 m nagyságúnak becsültük a nemzetközi adatok alapján. 11 A forgatókönyv a 10 m 3 mennyiséget tartalmazó tartály sérülése során kialakult tócsatűz hatását vizsgálja. A 8 kw/m 2 hősugárzási érték távolsága telephelyen kívül kerül, az Ipari Parkon belül marad, a Ipari Park szomszédos épületeit, illetve lakott területet nem érint. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 11 International Oil Insurers: Estimated maximum loss from explosion and/or fire, November

86 6.4.1) Egyéni kockázat 6.4) KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA A veszélyes anyagok ellenőrizetlen kiszabadulásának hatása a polgári lakosságra függ az érintett emberek számától és a haláleset / sérülés valószínűségétől. Az egyéni kockázat függ: a sérülés nagyságától, gyulladási valószínűségétől és ha nincs gyújtóforrás, akkor a felhő terjedésétől. A kockázatszámítás során használt meteorológiai mátrixot a pont 2. táblázatában mutattuk be. 86

87 ) Forgatókönyv-1: Raktártűz, hősugárzás Egy vegyszer raktárban kialakuló tűz, mely minden oldalról zárt és fedett nem bocsát ki nagy hőmennyiséget a környezetébe. A kibocsátott hősugárzás mértékének meghatározása nem lehet pontos, mivel a tűz viselkedése is bizonytalan és a kibocsátott hő mennyisége változik időben és térben. Általában a vegyszer raktárban található anyagok égéséhez szükséges levegő több nagyság renddel nagyobb, mint a raktárba kezdetben bezárt levegő mennyisége. Amennyiben a szellőzés korlátozott és a tűz kezdeti szakaszában a szellőzés nem nő meg valamilyen meghibásodás miatt az oxigén mennyisége le fog csökkenni. Az alacsony oxigén szint korlátozza a hősugárzás nagyságát is. A vegyszer raktár tüzek esetén a tűzből származó veszély az üzemen kívül nem okozott komoly károsodást a lakosságban. Komoly veszélyt azok a létesítmények jelentenek, melyek gáz halmazállapotú veszélyes anyagokat tárolnak és ezek kiszabadulása tűz nélkül történik. A vegyszer raktár tüzek főleg környezeti károkat okoznak, mint például a Sandoz tűz esetében. A kialakult tüzet pont forrásként lehet modellezni, mely az égés során keletkezett hő 30%-t sugározza ki 12. Az SFL Kft. raktárában nem tárolnak tűzveszélyes anyagokat. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 12 SRAG-Chemical Warehouses, Version 6, 26 June 2002, 6. Thermal radiation from a burning warehouse 87

88 ) Forgatókönyv-2: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése Az SFL Kft. raktárában a biztonsági adatlapok alapján megállapítható, hogy mérgező por alakú anyagokat nem tárolnak. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 88

89 ) Forgatókönyv-3: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása Az SFL Kft. raktárában a biztonsági adatlapok alapján megállapítható, hogy mérgező folyadékokat nem tárolnak. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 89

90 ) Forgatókönyv-4: Raktártűz, mérgező égéstermék A raktár tüzek esetében az eddig megjelent információk nem adnak kellő támogatást a keletkező mérgező füstfelhő hatásának előrejelzésére. Nagyon kevés információ van a különböző, többféle mérgező anyagot tartalmazó füstfelhő hatásáról az egészségre. Nincs érvényes, elfogadott módszer az anyagok hatásának additív, antagonisztikus vagy szinergikus hatásának igazolására. A raktárban tárolt anyagok ismertetése megtalálható a pontban. A veszélyes füst kialakulást megvizsgáltuk a CPR-15 útmutatása szerint. Az útmutatás 2500 m 2 maximális tűzfelületet tételez fel a figyelembe vett minden egyes védelmi kategória esetén. Ezért az SFL raktár esetében az alapterületet nagyságának 2500 m 2 -t veszünk figyelembe, a raktár figyelembe vett térfogata m 3. A felsorolt anyagok alapján az átlagos szerkezeti képlet a következő képen alakul: C 0,23 H 1,35 N 0,03 Cl 0,16 O 3,04 S 0,11 F 0,00 Br 0,00 Az átlagos szerkezeti képlet alapján nem kaptunk értékelhető eredményt a mérgező füst, égéstermékek összetételére és forráserősségére vonatkozóan. Az okokat vizsgálva a következő eredményekre jutottunk: A YaraVita termékek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy kevés a heteroatom tartalmuk. Cink bór, foszfor, kalcium, mangán, molibdén, nátrium, réz mellett hidrogén és oxigén a jellemző alkotóelem. A szén atomok száma alacsony. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 90

91 ) Forgatókönyv-5: Gázolaj tartály és tankautó tartály sérülése A forgatókönyv esetében vizsgáljuk azt az esetet, amikor a tartály, vagy a tankautó tartály teljes tartalma kiszabadul tartálysérülés, vagy tömlőszakadás következtében. A gázolaj szabadon szétterül. Tócsatűzzel kell számolni. A tócsa átmérőjét 18 m nagyságúnak becsültük a nemzetközi adatok alapján. 13 A forgatókönyv a 10 m 3 mennyiséget tartalmazó tartály sérülése során kialakult tócsatűz hatását vizsgálja. A 8 kw/m 2 hősugárzási érték távolsága telephelyen kívül kerül, az Ipari Parkon belül marad, a Ipari Park szomszédos épületeit, illetve lakott területet nem érint. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 13 International Oil Insurers: Estimated maximum loss from explosion and/or fire, November

92 6.4.2) Összesített egyéni kockázat A következmény, frekvencia és egyéni kockázat számítások adatai alapján nem állapítható meg összesített egyéni kockázatot. 92

93 6.4.3) Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyességi övezetben élő lakosságot, hanem az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni. Az F-N görbe X- tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe Y- tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték /év legyen. A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5 x N -2 ) 1/év, ahol N>=1. A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3 x N -2 ) 1/év, és F>(10-5 x N -2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3 x N -2 ) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. Az SFL Kft a Harbor Park Budapesti Logisztikai Központban helyezkedik el. Az SFL Kft. rendelkezik Belső Védelmi Tervvel, amely tartalmazza az SFL Kft. egyes rendkívüli eseményinek bekövetkezésekor elvégzendő teendőket. Az Ipari Park üzemeltetője megkapja a belső védelmi tervet azzal a céllal, hogy az SFL Kft. veszélyességéről az érintet vállalkozások tájékoztatást kapjanak. Ezért az Ipari Park telephelyén belül tartózkodó személyeket nem kell figyelembe venni a társadalmi kockázat számításakor, nem kell civil lakosságnak tekinteni. Figyelembe véve, hogy az SFL Kft. raktárának esetében nem alakult ki értékelhető egyéni kockázati esemény a társadalmi kockázat szintje elfogadható. 93

94 6.4.4) A besorolási övezetek meghatározása A 219/2011 (X. 20.) kormányrendelet 7.5 számú melléklet 2. pontja előírja, hogy az üzemeltető a biztonsági jelentésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja. A belső zónában a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10-5 esemény/év értéket, a középső zónában a sérülés egyéni kockázata 10-5 és 10-6 esemény/év között van, a külső zónában a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket, de nagyobb, mint 3 x 10-7 esemény/év A HSE módszer ismertetése Gyúlékony anyagok A gyúlékony anyagokból származó veszélyek esetén, a biztonsági övezeten belüli zónák meghatározása konzervatív módon történik, vagyis a veszély alapján és nem a kockázat alapján. Oka a tűzből származó veszélyek kisebb kiterjedése. Abban az esetben, amikor a veszély kizárólag gyúlékony anyag hősugárzásából származik, a zónák meghatározása hősugárzásból származó dózisok alapján történik. A dózist éppen nyílttéren tartózkodó személy kapja, miközben éppen védelmet keres. A zónák külső határai a következők: Zóna Dózis mennyisége Belső 1800 Középső 1000 Külső dózis = 1 (kw/m 2 ) 4/3 x Idő ahol a hősugárzás értéke (kw/m 2 ), melynek egy személy ki van téve, fel van emelve a 4/3 kitevőre és meg van szorozva az expozíciós idővel (másodpercben). Feltételezhető, hogy egy átlagos személy 2,5 m/s sebességgel tud menekülni és egy külvárosi, kertvárosi területen a védett hely 50 m-re van a személytől. Így a figyelembe vehető expozíciós idő 50/2,5 = 20 másodperc ami azt jelenti, hogy a zónák külső határa a következő hősugárzási értékeknek felnek meg: 94

95 Zóna Dózis mennyisége Hősugárzás értéke 20 s expozíciós értékkel (kw/m 2 ) Belső ,2 Középső ,8 Külső ,2 A viselt ruházat esetében normális utcai viselet van figyelembe véve, elhanyagolva esetleges védelmi, árnyékoló szerepét, vagy meggyulladása esetén az égési sérüléseket is. A középső és a külső zóna 1%-s halálozási arányt jelent az átlagos és a sérülékenyebb lakosság körében is. A sérülékenyebb személyek közé tartoznak az idős emberek, a fogyatékosok, mozgás sérültek, gyerekek, stb. A belső zónában magas a halálozás valószínűsége, ami az átlagos lakosság körében 50%-s halálozási arányt jelent. Gőztűz esetében az alsó robbanási határ jelenti a középső zóna külső határát, míg az alsó robbanási határ fele jelenti a külső zóna határát. A robbanás dózis értékei Az emberi test rugalmasságának köszönhetően viszonylag magas túlnyomás értékeket is kibír. A 600 mbar dózis érték az épületek majd nem teljes pusztulását jelenti. Emiatt az épületben tartózkodók között magas a halálozási arány. A 140 mbar dózis érték szerkezeti károsodást okoz az épületben és néhány halálos áldozatot az épületben tartózkodók között. A 70 mbar dózis érték nem okoz szerkezeti károsodásokat az épületekben csak az ablaküvegek törnek be. Nem várható halálos áldozat az érintett lakosság között. Zóna Dózis mennyisége (mbar) Belső 600 Középső 140 Külső 70 Mérgező anyagok Mérgező anyagok esetében a zónák meghatározása a HSE dokumentumából származtatott információk figyelembevételével kockázat alapján történik. Ezzel elkerülhető nagy területek kiürítése, mivel a mérgező felhők relatív keskenyek elméletileg több kilométer hosszúak lehetnek. A zónák külső határai megfelelnek az egyéni kockázat értékeinek megfelelő veszélyes dózisok alapján a következők szerint: 95

96 Zóna Dózis mennyisége Belső 10-5 Középső 10-6 Külső 3 x 10-7 Látható, hogy a veszély és a kockázat alapú megközelítés esetén is azt kell feltételezni, hogy az érintett személyek kezdetben nyílttéren tartózkodnak. A dózisok mindig sérülést jelentenek. A biztonsági jelentésben bemutatott forgatókönyvek esetében nem határozhatók meg a veszélyességi övezetek értékei. 96

97 6.5) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS UTÁN BEKÖVETKEZETT ÜZEMZAVAROK, BALESETEK Az SFL Kft. raktárában január 1-ét követően nem történt veszélyes anyagokkal kapcsolatosan üzemzavar vagy baleset. 97

98 7) Eszköz rendszer Az SFL Kft. a súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében a biztonsági jelentésének mellékleteként elkészítette a Belső Védelmi Terv -ét. A terv az üzem területén rendelkezésre álló infrastruktúra és felszerelés figyelembevételével határozza meg a szükséges intézkedési eseménysorokat. 7.1) A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK Az iroda épületben állnak rendelkezésre a szükséges dokumentumok, vezetékes telefon és internet kapcsolat Veszélyhelyzet esetén vezetési pont a ProLogis Harbor Park Biztonsági Szolgálat épülete. A vezetési ponton az alábbi eszközöket naprakészen kell tartani: a védelmi terv egy példánya; a szükséges kommunikációs rendszer (üzemi és külső összeköttetés); a létesítmények tervrajzai; az üzemelrendezés vázlata; a védelmi szolgálatok és a tájékoztatandó szervek telefonszámai; a szomszédos üzem(ek) telefonszámai. 7.2) A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE Munkaidőben, munkaidőn kívül a rádiótelefont bekapcsolt állapotban kell tartani és gondoskodni kell a folyamatos üzemképességről. Veszélyhelyzet jelzés módja: fővonalú telefonon mobiltelefonon tűzjelző rendszer 98

99 7.3) AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Munkaidőben: minden munkahelyen vezetékes telefon működik, ezen kívül a munkahelyi vezetők rádiótelefonnal vannak felszerelve. Munkaidőn kívül: rádiótelefonon keresztül történik a riasztás. Veszélyhelyzet jelzés módja: fővonalú telefonon mobiltelefonon tűzjelző rendszer 99

100 7.4) A VÉSZHELYZETI RIASZTÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI A rádiótelefonos összeköttetésen kívül tűzjelző és vagyon védelmi rendszer üzemel. A veszélyhelyzet észlelése az alábbi módon lehetséges: 1. A Raktárhelyiség területén telepített érzékelő rendszere által. Tűzjelzés esetén (a tűzoltóság is értesül azonnal) a portaszolgálat is intézkedik, a tűzoltók automatikusan indulnak némi késleltetést követően, ha nem kapnak lemondó jelzést a biztonsági szolgálattól. 2. Munkavállaló által; 3. Egyéb bejelentő által. Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt elsősorban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Ügyeletének (112, 105) a biztonsági őrségnek késedelem nélkül jelenteni. A tűzjelzéshez, segélykéréshez, visszajelzéshez minden gazdálkodó és társadalmi szervezet, valamint állampolgár köteles a használatban lévő híradási vagy közlekedési eszközzel ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni. A tűz-, vagy kárjelzésnek a következőket kell tartalmaznia: a tűzeset, káreset pontos helyét, címét mi ég, milyen káreset történt raktározott anyag jellege, veszélyessége mekkora a tűz terjeselme mi van veszélyeztetve emberélet van-e veszélyben a jelző nevét, a jelzésre használt telefon számát 100

101 7.5) ÉRZÉKELŐ / VÉDELMI RENDSZER A tűzjelzés az 1-es számú portahelyiségbe érkezik, amit a biztonsági szolgálat kezel. Ezenkívül a Harbor Parkból további átjelzés automatikusan megy a tűzoltóság felé. Az épület területén teljes körű tűzjelző rendszer van kiépítve. A helyiségekben és a közlekedőkön füstérzékelő fejek vannak elhelyezve, melyek a tűz következtében fejlődött füstöt kezdeti szakaszában érzékelik, és a telephely biztonsági szolgálata felé jelzést adnak. A biztonsági őr meggyőződik a jelzés valódiságáról. Valós jelzésnél a biztonsági őr nem törli a jelzést, így megszólalnak az épületben telepített tűzjelző csengők, a jelzés a Távfelügyeletet ellátó céghez fut be. A ProLogis Harbor Park Biztonsági Szolgálat a veszélyhelyzet jellegétől függően indítja a kiürítést jelző szirénákat, így a többi bérlőt. Valótlan jelzésnél a biztonsági őr a jelzést törli. A közlekedőkön és a főlépcsőház területén kézi jelzésadók vannak telepítve, melyek segítségével tüzet lehet jelezni. A kézi jelzésadó benyomása esetén azonnal megszólalnak az épületben telepített tűzjelző csengők. Hő-és füstelvezető: Olyan műszaki megoldás, mely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. A raktár hő és füstelvezetése a raktárbejárat mellett elhelyezett főkapcsolók segítségével működtethető. A hő és füstelvezető manuális indítását a raktárvezető a tűzoltás vezető utasítására végzi el. 101

102 7.6) A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK Valamennyi vegyianyag biztonságtechnikai adatlapja a dolgozók rendelkezésére áll. Üzemszerű körülmények között, a munkavédelmi szabályok betartása mellett (egyéni védőfelszerelések használata, tárolási, használati szabályok betartása) a használt veszélyes anyagok nem jelentenek veszélyt a felhasználókra. A kapcsolódó baleset megelőzési és elhárítási intézkedési terv elkészült, rendelkezésre áll. A területileg illetékes Népegészségügyi Osztályhoz történő bejelentés a vizsgálatot megelőzően megtörtént. A veszélyes anyagok használatához előírt egyéni védőfelszereléseket az üzletfejlesztési vezető folyamatosan biztosítja a munkavállalók részére. A megrongálódott, elhasználódott egyéni védőfelszereléseket az üzletfejlesztési vezető cseréli. A dolgozók ismerik az általuk használt anyagokat, és az anyagok veszélyeit. Az anyagok tárolásával és használatával kapcsolatos munkavédelmi, környezetvédelmi előírásokat munkájuk során maradéktalanul betartják. Az internetes kapcsolatok jelentenek segítséget. Ezenkívül a napi raktárkészlet nyilvántartó rendszer is elérhető az informatikai rendszerben. 102

103 7.7) A RIASZTÁST, VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK ESZKÖZEI Rendszeresített egyéni védőeszközök: Az SFL Kft. egyéni védőeszközként az anyagok saját, zárt göngyölegében való mozgatásához védőkesztyűt ill. védőszemüveget, biztosít az anyagok kezelésével, alkalmazásával megbízott munkavállalói részére - a biztonsági adatlapok előírásainak megfelelően, Sorszám Tétel Specifikáció Darabszám (db vagy pár) 1 Védőruha 2 Panoráma álarc 3 Szűrőbetét Félálarc szűrőbetéttel 4 Védőszemüveg Saválló 5 gumikesztyű (pár) Saválló 6 gumicsizma Kármentesítő 7 készlet Spilkleen Plus 8 granulátum (SK1) Spilkleen Plus 9 granulátum (SK2) Műanyag fólia 10 zsák (5H4) Kármentő hordó 11 Kármentő raklap Kábel jelzőszalag 12 (50m) Falra szerelhető szemöblítő 13 folyadéktartó + szemöblítő folyadék Elsősegélyfelszerelés C 14 Saválló 15 csatornazáró gumilap 7. táblázat: SFL Kft. havária és mentő szett A fenti eszközöket csak vészhelyzetben szabad használni, nem munkaruhának minősülnek. Használat esetén azonnal cserélni illetve pótolni az eszközt. 103

104 Egyéni védőeszközként az anyagok saját, zárt göngyölegében való mozgatásához védőkesztyűt ill. védőszemüveget, biztosít az SFL az anyagok kezelésével, alkalmazásával megbízott munkavállalói részére - a biztonsági adatlapok előírásainak megfelelően. A figyelembe vehető szaktechnikai eszközök: Tűzjelző rendszer Tűzivíz hálózat (lásd 4.G pont) Tűzoltó-készülékek (lásd 4.G pont) Univerzális, HSPZ 120-CH kármentesítő készlet 104

105 7.8) A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK, ESZKÖZÖK Tűzoltóság riasztása: a 105 (112) hívószámon. Mentők riasztása: a 104 hívószámon Rendőrség riasztása: a 107 (112) hívószámon Súlyos ipari baleset esetén a legközelebbi tűzoltóság: Budafoki Katasztrófavédelmi Örs, 1223 Budapest, Jókai Mór u. 35, Tel.: A rendelkezésre álló eszközök 2 db gépjárműfecskendő teljes rajjal; Továbbá az esemény jellegétől függően az alábbi segítségnyújtók/hatóságok közreműködése igényelhető: 1. Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B. 2. XI. Kerületi Népegészségügyi Osztály 1111 Budapest, Budafoki út 59. Tel.: , Fax.: XXII. kerület Önkormányzat 1221 Budapest, Városház tér 1. Tel: Fax: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: Fax.: Dél-Budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Budapest 1113, XI. ker. Tas vezér u. 9. Telefon: Kirendeltség-vezető: Pócsik Attila tű. alezredes Illetékességi kerületek: XI. - XXI. - XXII 6. Mentők (baleset bejelentése) Tel.: Budapest XXII. kerületi Rendőrkapitányság 1221 Budapest, Városház tér 7. Tel/fax.:

106 8) Az Irányítási rendszer bemutatása A biztonsági politikának megfelelően az SLF Kft. szervezetének minden szintjén nevesített formában megjelennek a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába és végrehajtásába bevont személyek. Ezen személyek részére meghatározásra került a feladat- és hatáskörük betöltéséhez szükséges követelmény rendszer, és a Társaság lehetővé teszi az ilyen irányú felkészülésüket. A súlyos balesetek megelőzése, illetve bekövetkeztekor annak hatásainak csökkentése érdekében, a hatékony és biztonságos működés megvalósításához kapcsolódik a meglévő irányítási rendszerekhez. A rendszer felépítése a jogszabályi követelményeken felül célszerűen követi a szabvány alapú irányítási rendszerek felépítését, hogy megkönnyítse ezen rendszerekbe való későbbi beintegrálását. A társaságnál működtetik a tanúsított MSZ EN ISO 9001:2009 nemzetközi szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer. A biztonságos üzemeltetést biztosító általános- és veszélyhelyzeti feladatok, hatáskörök részletesen a Belső Védelmi Tervben van kidolgozva, itt a legfontosabb, általános feladatok kerülnek bemutatásra. Biztonságos működés általános elvei: Jogszabályi előírásoknak való megfelelés. Munkafolyamatok kialakításánál a biztonsági szempontok prioritása. Dolgozók alkalmasságának vizsgálata, rendszeres oktatás-képzés. Biztonságot fokozó tárgyi eszközök, védőeszközök biztosítása. Felelősségi körök meghatározása (TVSZ, munkaköri leírások). 106

107 8.1) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET 9. ábra: Az SFL Kft. szervezeti felépítése Silver Forest Logisticsystem Kft. által meghatározott személyek riasztása: 1. Cseke Zoltán ügyvezető Geiger György megbízott operációs vezető 8.1.1) Raktárvezető Vészhelyzet esetén a raktárvezető telefonon keresztül azonnal felveszi a kapcsolatot az ügyvezetővel és a megbízott operációs vezetővel, aki a jelzés helyszínére siet. Beavatkozás A beavatkozásban, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles lehetőségéhez képest külön felhívás nélkül részt venni. A mentés vezető (a tűzoltóság kiérkezéséig az ügyvezető illetve a megbízott operációs vezető) utasításait mindenki köteles végrehajtani. A beavatkozást a rendelkezésre álló felszereléssel, eszközzel meg kell kísérelni, a cél a lokalizálása a tűzoltó egységek megérkezéséig. Villamos berendezésekben vagy azok közelében keletkezett tűz esetén az oltás megkezdése előtt áramtalanítani kell. 107