Munkanapló. Külföldi szakmai gyakorlatról. Projekt száma: Célország: Mobilitás időpontja: március 18 április 7. Szakma:

Átírás

1 Munkanapló Külföldi szakmai gyakorlatról Projekt száma: Célország: HU01-KA Törökország Mobilitás időpontja: március 18 április 7. Szakma: Faipari technikus Résztvevő neve: Varga Bálint Dávid

2 Név: Varga Bálint Dávid Ideje: március 18.- április 7. Szak: Faipari technikus Helyszín: Aksaray USIS company Törökország Március 18. (Vasánap) Erasmus + szakmai gyakorlat Az indulás napján reggel 05:30kor találkoztunk az iskola előtt, bepakoltunk a buszba és elindultunk a Ferihegyi repülőtérre. 08:00-ra megtörtént a becsekkolás, fél órával később már a poggyászokat is feladtuk. 11:00 Egy kis késéssel (az időjárás miatt) de elfoglaltuk a helyünket a repülőn. 11:37 a felszállás pillanatai, nem sokkal a felszállás után nagyon finom reggelit kaptunk, a személyzet nagyon segítőkész és kedves volt. 14:00- körül szálltunk le Isztambulban, egyből becsekkoltunk a belföldi terminálnál a Nevsehirbe tartó gépre. 7 óra után egy kis késéssel, de felszálltunk, itt is nagyon finom szendviccsel fogadtak. Este 10 körül megérkeztünk a hotelbe, nagyon szép, elegáns és modern volt. Március 19. (Hétfő) Reggel 8 kor keltünk, Erikkel és Gergővel kerültem egy szobába. Felöltöztünk és lementünk az étterembe reggelizni, svédasztalos reggeli fogadott ahol minden volt ami szem szájnak ingere. Reggeli után volt egy kis megbeszélés a napi és a heti programról majd 10 óra körül buszra szálltunk és elindultunk megnézni a gyakorlati helyeket. Az USIS cég ami a mi gyakorlati helyünk lesz a 3 hét alatt, egy lapra szerelt bútorok és azok alkatrészeinek gyártására szakosodott vállalkozás, modern gépekkel és felszerelésekkel, körülbelül 10 alkalmazottal. Délután egy a városközponttól nem messze található dönerezőben ebédeltünk. 3óra magasságában kezdődött a csapatépítő vetélkedő, aminek a feladatai között volt keresni egy ATM-et és lefényképezni, vagy, török népviseletbe öltözött lányokat megkérni, hogy csinálhassunk velük is egy közös képet, végül sikerült! A vetélkedőnek fél 6kor lett vége majd vacsoráztunk a hotelban. 6kor török nyelvóra következett, amin az alap szavakat megtanultuk mint például a köszönésformák vagy az ismerkedés alapkérdéseit. Este 7 től szabadfoglalkozás volt, mi filmet néztünk majd korán lefeküdtünk, hogy az első munkanapunkon fittek és tettre készek lehessünk.

3 Március 20. (Kedd) 7:45 kor keltünk, majd lementünk reggelizni, reggeli után bepakoltuk a munkaruhákat, kicsit összepakoltuk a szobát és 9:15 kor jött a busz a hotel elé ami elvitt minket a gyakorlati helyre. Megérkezve kedvesen fogadtak mind a dolgozók mind pedig a cégvezető, itt már használhattuk is a tegnap tanult török szavakat. A műhelyben modern felszerelésekkel dolgoztak főként MDF lapokból, amiből hatalmas készlet állt rendelkezésre és laminált forgácslapból. A géppark: 1db táblafelosztó gép 1db élzárógép 1db CNC forgácsoló gép 2db lapszabász körfűrészgép 2db fóliázó gép 1db kis élzáró ami íves alkatrészeket is tudott élfóliázni kézi szerszámokból minden ami szükséges (csavarbehajtó, felsőmaró stb.) az anyagmozgatáshoz targoncát, kézikocsit és úgynevezett békát használtak A szállításra váró kész bútorokat a műhelycsarnok gépekkel szemközti oldalán tárolják az ajtókhoz közel, hogy a felpakolás és a teherautóra pakolás ne akadályozza a munkafolyamatokat. A dolgozók kedvesek, segítőkészek, az én mentorom egy Ramazan nevezetű 23 éves úriember volt aki 4 éve dolgozik a cégnél szóval nem kevés tapasztalattal rendelkezett ami persze a munkáján is meglátszott. Ő a bútorok összeszerelését csinálta. Az első nap az ismerkedés napja volt. A munka végeztével délután egy kicsit körbenéztünk a szállás körüli boltokban. Este vacsora majd utána ismét török nyelvóra. Március 21. (Szerda) A reggel ugyan úgy kezdődött, próbáltunk egy rendszert felállítani a kelés és a reggeli terén. 9:50 körül értünk a munkahelyre, átöltöztünk majd megkerestem Ramazant aki már jócskán benne volt a munkában, egy 400x250x60 méretű beépített szekrényt kezdett el. Alkatrészek szabásával kezdtük, majd azokat élfóliáztuk, mivel elég nagy a szekrény és sok alkatrésze van, ezzel el is ment a délelőtt. Ebéd után folytattuk a szekrényt, 1-2 osztó is belekerült de gyorsan

4 eljött a fél 4 és mennünk kellett. Este vacsora majd a török nyelvtudásunkat csiszoltuk. Március 22. (Csütörtök): A reggel szokásosan indult, a munkahelyre nem sokkal 10 előtt értünk ahol már javában folyt a munka, az alkalmazottak reggel 8tól délután 5 ig dolgoznak egy műszakban. Ramazant ma már nem kellett keresnem, tudtam, hogy a tegnap elkezdett szekrényt folytatja. Tegnap, távozásunk után Ramazan még egy pár dolgot megcsinált a szekrényen, úgyhogy ma reggel már a precízebb munkálatok következnek, mint például a fióksínek beszerelése, fogas akasztó rudak méretre vágása/beszerelése. Míg mi a fióksíneket csavaroztuk Gergővel addig Ramazan nekilátott a fióktestek elkészítéséhez. Amint végeztünk mentünk segíteni él fóliázni a fiókalkatrészeket. Ebéd előtt elkészültek a fiókok és a helyükre is kerültek. Ebéd után Idrisznek kellett segítenem a táblafelosztó-gépnél, egy raklap 4mm-es MDF lapot kellett leszabni amiből CNC marás után ajtóborítás készül. Ez a folyamat eltartott fél 4 ig. Március 23. (Péntek) Reggel minden rutinszerűen ment, a munkahelyre érve már mindenki céltudatosan a mentorához indult és egyeztettük a mai napi feladatokat. Ramazaan már majdnem befejezte a szekrényt, már csak az utolsó munkafolyamatok vannak hátra, mint a tolóajtó leszabása és a vasalat felszerelése. 12:30kor a műhely férfi tagjainak fele imádkozni indult a közeli mecsetbe. Mi addig sepregettünk, teáztunk. 13:45kor értek vissza, és egyből munkához is láttunk, hogy behozzuk a lemaradást. A tolóajtó felszerelésével a szekrény elkészült, tökéletesen működik, holnap már szállíthatják is a megrendelőnek. A nap vége takarítással telt és a heti munka során keletkezett hulladékok zsákokba gyűjtése, ami majd a műhely fűtésére fog szolgálni. Március 24. (Szombat) 9:00 reggeli 9:55 indulás az Ihlara völgybe. A völgy puszta látványa is lélegzetelállító, 285 lépcsőfok visz a völgy aljára, amit egy patak szel ketté. A völgyben a keresztény menekültek sziklafalba vésett lakásaik láthatóak, de található templom, iskola és temetkezési hely is a sziklafalakban. Délután 2 óra körül ebédeltünk a völgyben lévő étteremben. Ebéd után indultunk a Selime monostorba, ahol hasonló stílusú építmények vártak minket. A monostort körbejárva és a buszhoz indulva, egy tradicionális török esküvő szemtanúi lehettünk. Fél 5 körül indultunk vissza a szállásra. Március 25. (Vasárnap) 9-kor megreggelizve, útra készen vártuk a buszt. Ma a föld alatti várost nézzük meg ahol több mint 5000 ember is menedékre lelt az ellenség elől ha szükséges volt. Lent keskeny folyosók, alagutak vezettek kisebb nagyobb termekbe, szobákba, itt is látható volt templom, iskola,

5 főzőhelység, istálló. Gyertyákkal világítottak és akár hetekig is lent tudtak maradni az élelemkészletnek és a szellőzőnyílásoknak köszönhetően. Nap végén egy török fürdőbe látogattunk ami méltó befejezése volt a napnak és a hétnek egyaránt, kaptunk iszappakolást az arcunkra, szaunáztunk, majd pedig masszőrök masszíroztak bennünket. Visszaérve finom vacsora várt minket. Vacsora után korán lefeküdtünk. Március 26. (Hétfő) Új hét, új feladatok! A reggel szokásos módon zajlott. Fél 10-re értünk a munkahelyre ahol mentorom Ramazan már várt. A munkatársak egy része is velünk tartott, bútorokat vittünk egy félkész 5 emeletes lakóépületbe. Az épületben minden szinten volt jobb és baloldali lakás, a bútorokra fel volt írva melyik emeletre és melyik oldali lakásba kerül majd beszerelésre. Az összeszokott csapatnak köszönhetően 2 óra alatt sikerült bevinni a teherautónyi bútort majd visszaindultunk. Ebédre pont visszaértünk a műhelybe. Ebéd után újra megpakoltuk bútorral a teherautót és útnak indultak viszont engem már nem vittek, mert nem tudták vissza érnénk e fél 4-ig. A délután hátralévő részében Idrisnek segítettem 4mm vastag MDF lapokat szabni a táblafelosztó-gépen, amiből majd ajtóborítás készül. Ezzel el is ment a délután. Vacsora után szabadfoglalkozás volt, úgyhogy filmet néztünk. Március 27. (Kedd) Munkába érve újból bútorkiszállítás volt a feladat, felpakoltuk a teherautót és útnak indultunk. A bútorok ugyan abba a lakóházba kerültek ahová a tegnapiak, úgyhogy minden gyorsan ment, szinte már rutinszerűen. Sajnos a lift még mindig nem üzemelt ezért a lépcsőn kellett felhordani a bútorokat, bútoralkatrészeket. Ebédre ismét visszaértünk. Ebéd után Idrisnek segítettem a tegnap leszabott MDF lapok CNC -vel való marásában. Vacsora után vízipipázni mentünk. A szórakozóhelyen élőzene volt, ami még jobban fokozta a hangulatot. Itt 21:45-ig voltunk. Március 28. (Szerda) Reggel minden a megszokott módon alakult. Beérve átöltöztünk s munkába álltunk. Délelőtt szekrényeket pakoltunk a teherautóra, de nem szállítottunk, mert esett az eső és megázott volna. Ebéd után Idrisnek segítettem a táblafelosztó gépnél bútoralkatrészeket szabni. Március 29. (Csütörtök) 10 óra körül értünk a munkahelyre, kicsit késtünk, mert a tegnapi esőzések miatt egy pár útszakasz le volt zárva, de elnézőek voltak emiatt. Ramazan már jócskán benne volt a munkában, egy tolóajtós szekrényből kellett nyíló ajtós szekrényt csinálnunk és a mélységéből levágnunk. A bútor mélységi eltérését Ramazan az érkezésünk előtt korrigálta, úgyhogy már csak az összeszerelés és az ajtók gyártása és felszerelése volt hátra. A korpusz összecsavarozása után levettük az ajtók méreteit és a táblafelosztó-géppel megfelelő méretre vágtuk őket. Miután ezzel megvoltunk az élüket él fóliával bevontuk és kifúrtuk a kivető pántok helyét. Ebéd után felszereltük és beállítottuk az ajtókat melyek tökéletesen működtek. Vacsora után bowlingozni

6 mentünk a közeli plázába ahol mindenki jól szórakozott. Március 30. (Péntek) Ramazannal egy konyhabútor gyártásába kezdtünk. Az alkatrészeket már tegnap délután levágta és le élfóliázta úgyhogy ma az összeszerelésbe kezdhettünk. A korpuszokat csavarral és ragasztóval szereltük össze, a hátfalakat sűrített levegős szögbelövő segítségével tűzőkapcsoztuk. Ebéd után már az ajtókat szereltük fel a konyhaszekrény felső bútorelemeire. Jövőhéten már az alsó résztre kerül a sor. Vacsora után hétértékelő megbeszélés zajlott a konferencia teremben, itt mindeni elmondta a héten történt dolgokat, tapasztalatokat. Március 31. (Szombat) Reggeli a megszokott időben. 10 órakor indultunk Konyába ami Törökország területileg legnagyobb városa ( km 2 ). Felmentünk a busszal egy magas hegyre aminek a tetején egy park volt kialakítva. Az emberek piknikeztek, sétáltak, sportoltak vagy épp pihentek a friss levegőn. Sétálás után buszra szálltunk és lementünk a Mevlana emlékházat megnézni. Utána pedig a lepkemúzeumba látogattunk, amit mindenki nagyon érdekesnek talált, mert a lepkék ott repkedtek körülöttünk. Hazaindulva még utolsónak lenéztünk a hatalmas városra mi akkora volt, hogy sehol nem lehetett látni a végét. A hotelba érve megvacsoráztunk és korán lefeküdtünk. Április 1. (Vasárnap) Reggel sokáig aludhattunk, mert csak 11 órakor indultunk útnak. A mai úti cél a város közvetlen közelében lévő több mint 3000 méter magas, egykor működő vulkán, a Mount Hasan. Egy darabig busszal mentünk fel, de az útviszonyok miatt gyalog kellett folytatnunk a túrát. A hóhatár közelében jártunk. Visszafelé ittunk egy kútból, amiből forrásvíz folyt, majd egy ókori várost, Norát, néztük meg. 2 óra körül ebédelni mentünk a közeli tóhoz, ahol helyben nevelkedett pisztrángot ehettünk. A délután további részében várost néztünk, vásároltunk. Április 2. (Hétfő) Folytattuk a pénteken elkezdett konyhaszekrényt. Összeállítottuk, fiókokat csináltunk és beszereltük őket. Ebéd után a polclapok laminálásában kellett segítenem, a ragasztóval lefújt faforgácslapokat kellett állványra rakni, ahol megszáradtak, azután pedig egy gép segítségével fehér színű vékony műanyag laminálást kellett rákasírozni. Április 3. (Kedd) Ramazan és a dolgozók egy része folytatták a konyhaszekrények szállítását és beszerelését én pedig a tegnap laminált polclapok tisztításában segédkeztem, a fölösleges ragasztót kellett egy penge segítségével lekaparni a felületről. Délután Idrisnek segítettem egy bérmunkát elvégezni, MDF lapokat kellett a megadott méretre vágni.

7 Április 4. (Szerda) A napot takarítással kezdtük mert vendégek jöttek megnézni a műhelyt. A gyors takarítás után a tegnap levágott alkatrészeket élfóliáztuk, a nagy mennyiség miatt ez eltartott egészen a nap végéig. Április 5. (Csütörtök) Az utolsó napon a CNC forgácsoló gépnél segédkeztem. Ajtóborításokat martunk nagy mennyiségben. Utána bútor ajtókat, amiket csiszolószivaccsal át is kellett csiszolni, közben pedig beszélgettünk a dolgozókkal, fényképezkedtünk az utolsó nap alkalmából. Ebéd után átadtuk a Magyarországról vitt ajándékokat, sajnos Ramazan ma is kint volt beszerelni, ezért nem tudtam személyesen átadni a hungarikumnak számító akácmézet és a magyar konyha legfőbb fűszerét, az erős paprikát, de megbíztam a többieket, hogy adják át neki a nevemben. A nyelvi nehézségek kezdetben elég nagy akadályt jelentettek mind nekünk mind nekik, de a végére, mint mindenbe ebbe is belejöttünk. Kaptunk tőlük egy céges pólót, ami minket is emlékeztetni fog a sok együtt töltött időre, munkára és felejthetetlen percekre. Hosszas búcsúzkodás után ismét a buszhoz indultunk. Visszaérve még az utolsó vásárlásokat ejtettük meg aztán pedig lepihentünk hogy az esti programon ne legyünk fáratak, ugyanis Uchisarba mentünk egy türkish nightshowra, ahol népviseletbe öltözött fiúk és lányok mutatták meg a török táncokat, szokásokat. Egy hastáncos nő pedig megtanított vagy inkább próbált pár embert megtanítani a hastánc fortélyaira. Körülbelül 23 óráig tartott a mulatság, utána indultunk vissza a hotelba. Április 6. (Péntek) Ez a nap szabadnap volt mindenki számára, mi sokáig aludtunk, utána várost néztünk, Burger Kingben ebédeltünk és beszélgettünk sokat a gyakorlat alatt történtekről és egy kicsit már az otthoni dolgokról is. Vacsora után az utolsó hétértékelő következett. Átadásra kerültek az oklevelek és a török segítőknek, tanároknak pedig az ajándékok. Az értékelő után még az utolsó simítások folytak bepakolás terén aztán aludni tértünk. Április 7. (Szombat) Fél 6kor jött értünk a busz, ami kivitt minket a Nevsehiri repülőtérre, becsekkoltunk majd vártuk az indulást. A hazafelé tartó repülőúton minden tervszerűen alakult.

8