PUSZTAMISKE II. KAVICSBÁNYA

Átírás

1 GRÜNVALD MÉRNÖKIRODA KÖRNYEZETVÉDELMI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS PUSZTAMISKE II. KAVICSBÁNYA PUSZTAMISKE HATÁRVÖLGY-PUSZTA AJKA, DANKÓ U / SZ KV Nº 69/2017

2 TARTALOM Előzmény Általános adatok... 3 A környezetvédelmi vizsgálatot végző adatai:... 3 Az érdekelt üzemeltető adatai:... 3 Engedélyek, előírások:... 3 A vizsgált bányahely adatai: A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok... 4 A tevékenység, a létesítmény részletes ismertetése, felhasznált anyagok... 4 A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések... 4 A tevékenységhez kapcsolódó föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok helye, üzemeltetése A tevékenység során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása Levegőterhelés Vizek igénybevétele Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás Talajra gyakorolt hatás Zaj és rezgés Élővilágra ható terhelés Rendkívüli események Összefoglaló értékelés melléklet Jogosultság igazolása 2. melléklet Engedélyek 3. melléklet Helyszínrajz 4. melléklet zajvédelmi hatásterület, átnézeti térkép 2/16

3 Előzmény A bánya jelenleg környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik. Az engedély KDT KTVF által került kiadásra 19959/2006 ügyiratszámon. Az engedély m 3 /év termelési kapacitásra szól. Jelen vizsgálat a vonatkozó 12/1996.(VII.4.) KTM rendelet alapján készült. A dokumentációhoz a megbízó által szolgáltatott adatokat és a helyszínen tapasztaltakat használtuk fel. A tevékenység jelenleg a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról jogszabály alapján annak 3. mellékletébe sorolt (19.), azonban nem új tevékenység. A kérelem és a hozzátartozó dokumentáció nem tartalmaz minősített adatot, nem minősül üzleti titoknak. 1. Általános adatok A környezetvédelmi vizsgálatot végző adatai: Jogosultság: Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök, földmérő mérnök Ajka, Dankó u / anett@gmail.com MMK 5. melléklet Jogosultság igazolása Az érdekelt üzemeltető adatai: Megnevezés: Fatex 97 Kft. Székhely: 1016 Budapest, Orom utca 18. A. ép. 2. em. 3 Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ): Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ): KSH száma: Engedélyek, előírások: Jelenleg az üzemeltető környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik. Az engedély KDT KTVF által került kiadásra 19959/2006 ügyiratszámon. További engedélyek: VMKH: VEO9Z/4203-2/2017 számon kiadott működési engedély a diffúz forrásra, 18523/2009 ügyszámon kiadott vízjogi üzemeltetési engedély mélyfúrású kútra Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály VEV/001/1191-6/2016 műszaki üzemi terv jóváhagyása 6. melléklet Engedélyek 3/16

4 A vizsgált bánya adatai: A bányatelek a következő földrészletek részét vagy egészét képezi: Pusztamiske: 304, 310, 311, 081, 082/2, 082/4, 082/6b, 082/7, 082/7 A bányatelek törésponti koordinátái: Töréspont jelölése Y X z A telephelyen a vizsgálat idején és korábban (az elmúlt 5 évben) az érdekelt által folytatott tevékenység és annak rövid leírása: A jelenleg és korábban is folytatott tevékenység: TEÁOR Kavics-, homok-, agyagbányászat 7. melléklet Helyszínrajz A telephelyen jelenleg a kavics bányászata történik és az elmúlt 5 évben is az folyt, igaz kis volumenben. 2. A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok A tevékenység, a létesítmény részletes ismertetése, felhasznált anyagok A terület, melyen jelenleg a kitermelést folytatják, a mellékelt térképvázlaton feltűntetésre került. A teljes bányatelek nagysága: 23 ha 9628 m 2 A területre 1997-ben kapott a Ré-Fer Kft. kutatási engedélyt, majd 1999-ben megtörtént a bányatelek megállapítása. A kitermelés módja, külfejtés. A bányatelek fedőlapjának tengerszint feletti magassága mbf, az alaplap 163,00 mbf. 4/16

5 2002-ben a bányatelek módosításra került, így kibővítették. Területe: m 2. A fedőszint 215,0 mbf-re módosult ben ismét módosításra került a bányatelek, melynek határozatába rögzítésre került, hogy a kavics mellett a termőtalaj nélküli fedőmeddőre (kódszáma: 2000) a bányavállalkozó jogosultsággal és elszámolási kötelezettséggel bír, míg a talajra (kódszám: 0000) jogosultsággal nem rendelkezik, de elszámolási kötelezettsége van. Az össz. területe: 23 ha m 2. A bányatelek újrahasznosítási célja a gyep művelési ág kialakítása. A jóváhagyott utolsó ( ) műszaki üzemi terv alapján a termelés mennyisége 2016-ban m 3, 2017-ban m 3. Az utóbbi években a bányaművelés kis kapacitással történik. A tervezett kapacitás: m 3 /év Az elmúlt években a kereslet hiánya miatt kismennyiségű kitermelések történtek: Technológia: Év mennyiség m 3 kavics A művelés előkészítése A bányaművelési terület előkészítése során a felső talajtakaró valamint a meddő kőzet eltávolításra és külön-külön deponálásra kerül. A kitermelt anyag a bányagödör felső rézsűjével párhuzamosan kerül elhelyezésre. A meddő anyag tömedékanyagként értékesíthető, a humusz pedig a művelés megszűnését követő rekultivációban kerül felhasználásra. A kavics kitermelése (jövesztés) A hasznos ásványi anyag kitermelése hidraulikus kotróval és homlokrakodó-géppel történik. A bányagödör alsó szintjén üzemelő jövesztőgép a rézsűlábból távolítja el a fellazított anyagot, amelynek helyére újabb kőzettömeg omlik. Ilyen módon az omladék rézsűje folyamatosan halad előre, a bányagödör területe növekszik. A tervezett bányafal maximális magassága 8 m, munkarézsűjének dőlésszöge nem haladhatja meg a ot. A maradó rézsűket ra alakítjuk ki. A kitermelt kavics egy részének értékesítése közvetlenül a bányafalból történik, másik részét pedig deponáljuk a 082/22. hrsz-ú ingatlanon A termelvény depóinából szállítójárművekre történő felrakását homlokrakodó végzi. Bányabeli anyagmozgatás (szállítás) A kitermelt kavics bányabeli mozgatása hidraulikus homlokrakodóval történik. A rézsűlábból felmert anyag rakodókanalanként kerül az osztályozó- illetve az ideiglenes tárolóhelyre. 5/16

6 Osztályozás A termelvény durva osztályozására (nagy kőzetdarabok eltávolítására) egyszerű ferde rosta szolgál. A finomabb frakció kinyerésére rázórostát alkalmaznak, amely két különböző mérettartományú kavicsot produkál. Szétválasztás után a frakciók külön-külön kerülnek deponálásra. Kiszállítás A szállítójárművek a bányagödörben lévő depóniáknál kerülnek megrakásra. A kiszállított kavics mérlegelése a fogadóépület (műhely-porta) melletti közúti hídmérlegen történik. A fogadóépület, a mérleg már nem képezi a bányatelek részét. Működés. A bánya decembertől márciusig nem üzemel. Az év többi szakaszában a nappali időszakban egyműszakos munkarendben folyik a művelés. A humusz és meddő depónia helye a 082/7 hrsz-ra került kijelölésre. Rekultiváció: A rekultivációra a termeléssel arányosan, ütemezetten kerül sor. Az újrahasznosítási cél a gyep művelési ág. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések A vonatozó engedélyek listáját korábban már bemutattuk. A Kft. a bányászati hatóság felé tesz jelentést a nyersanyag vagyonról. A Kft. a kútra vonatkozóan a hatóság részére adatot szolgáltat (kérdésre adott válasz alapján) A tevékenységhez kapcsolódó föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok helye, üzemeltetése A bányatelken ilyen létesítmények nem találhatóak. 3. A tevékenység során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 3.1. Levegőterhelés A vizsgálat idején tevékenység nem folyik, kitermelés nem történik. A bányaterület minősítése: nem porveszélyes. Ez a termelt anyag minőségének köszönhető. A kavics közt lévő homok nagyobb szemcseméretű, csak az erős szél képes azt magával ragadni. A homokos kavicsot ben az ÉMI Kht. laboratóriumában bevizsgáltatták. A vizsgálat szerint a mintákban 80%- ban a 2-4 mm-es szemcseméret volt jelen. A legkisebb szemcse 0,125 mm-es ennek 6/16

7 mennyisége csupán 2 %. (ezt a mennyiséget PM 10- nek megfeleltetve végezzük el a számítást) A tervezett maximális kapacitással kiszámítom a porra vonatkozó hatásterületet. Mivel a kibocsátás nem mérhető egyértelműen, így az emisszió becsléséhez az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) FIRE adatbázisát használtuk fel. Az ehhez a tevékenységhez hasonló munkafolyamatok fajlagos emissziós értékeit alapul véve becsültük a várható emisszió nagyságát, melyet az adatbázisban 10g/t értékkel jellemeznek. Becsléseink során mi is ezzel az értékekkel számoltuk a várható emissziót 1200 t/h anyagmozgatás mellett. Az immissziós határérték 50 µg/m 3, a háttérterhelés 39,1 µg/m A program a hatásterületet 33 m-nél mutatja a rendelet c) feltétele alapján Vizek igénybevétele A bányaterületen 311 hrsz alatt egy mélyfúrású kút létesült. (Vízjogi engedéllyel) A kút talpmélysége 32,5 m. Rétegvíz. A telephely és környezetében nincs ivóvízbázis kijelölt védőterülete. A nyirádi vízbázisnak a hidrogeológiai védőterülete sem éri el a területet. Pusztamiske település a 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint, felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. 1 Aircalc szofver 7/16

8 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet értelmében Pusztamiske nitrátérzékeny területen fekszik. A vizsgált területen a talajvíz megléte, előfordulása nem egységes. A környezet felszíni kőzetkifejlődését a pleisztocén folyóvízi homokos kavics uralja. (Erre települtek a kavicsbányák.) A "Pusztamiske II-Kavics" bányatelek földtani kutatása kapcsán 1998-ban (RÉ-FER Bt., Tapolca) és 2002-ben (AQUIFER Bt., Veszprém) csak 4 db. fúrásban észleltek talajvizet, amit agyaglencse, "agyagos közbetelepülés" fölötti függő talaj-víznek minősítettek. A homokos kavics összleten belüli agyagos szintek fölött -ha jelentősebb területűekhelyileg vagy függő helyzetben kialakultak talajvíztestek. Ezek magassága eltérő, meglétük is időjárásfüggő. A kitermelés során nyílt vízfelület kialakulása valószínűtlen, mivel talajvíz összefüggően nincs jelen a produktív összletben és nincs jelentős utánpótlása. A területen az elmúlt években csak kis volumenű termelés volt. A helyszínen történt bejáráskor nem láttunk üzem- vagy kenőanyag elfolyásnak nyomát. A vízzáró agyagrétegek betelepülése a rétegvíz felett, megakadályozza az esetleges szennyeződés rétegvizekig történő lejutását. A termeléshez a gépek üzemanyaggal való feltöltése csak a területen lehetséges, mivel ezek a gépek közlekedésbe nem helyezhetők. Az üzemanyag feltöltése a helyszínre érkező üzemanyag tartályból történő átfejtéssel lehetséges. A töltés a bányaterületen belül kármentő tálca felett történik megakadályozva ezzel az esetlegesen elcseppenő üzemanyagok szétfolyását, földtani közegbe jutását. A gépek karbantartása javítása a bányatelken kívül történik. A dolgozók számára mobil WC-t helyeznek el. A telephelyre vezetékes ivóvíz nincs csatlakoztatva. A dolgozók részére palackozott ivóvíz kerül kiszállításra Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás A tevékenység eddigi szakaszában hulladék nem keletkezett. A működési engedély nem engedte meg a gépek, berendezések szállítójárművek karbantartását a bányatelken. A fenti okok miatt hulladék keletkezés nem volt és nem is várható. Az eddigi üzemelés alatt nem történt havária, melyből hulladék keletkezhetne. A jelenlegi kapacitás mellett nem keletkezik hulladék. A tevékenység későbbi nagyobb kapacitása esetén a keletkező kommunális hulladék gyűjtése 120 l-es kukában fog történni, melyet a helyi közszolgáltatónak fognak átadni hulladékkezelésre. Veszélyes hulladék havária esetén képződhet, ( felitató anyag) ebben azt esetben az a telephelyen körülhatárolt, jelölt, feliratozott munkahelyi gyűjtőhelyen zárt fedeles fém hordóban (mely ellenáll a hulladék fizikai és kémiai hatásainak és kizárja a hulladék 8/16

9 csapadékvízzel történő érintkezését) kívánják gyűjteni, majd a képződés után a hulladék szállítását és kezelését megrendelik az erre feljogosított hulladék kezelőtől. A gépek karbantartása külső szakcéggel történik Talajra gyakorolt hatás A bányászat sajátja, hogy természetes módon kialakult talajrétegek megbontásra kerülnek. Jelenleg körülbelül a bányatelek fele áll művelés alatt. A bányászat során a kavicsot fedő réteg (a humusz, agyagos homok, vörös agyagos kavics, fehér meszes homokkő, mészkő és agyagmárga. /fentről lefelé haladó rétegrendben/) eltávolításra került. Ennek a rétegnek a vastagsága 3-6 m közöttire tehető. A talaj a bányászott terülten megszűnt. A megszűnéssel az abban helyet foglaló flóra és fauna világ is megsemmisült. A talajra gyakorolt közvetlen hatás kizárólag a bányászott területen belül jelentkezik, a bányán kívül lévő területek közvetett hatásviselők. A közvetett hatás azonban csak a levegőből esetlegesen kiülepedő por miatt keletkezhet. A por kiülepedésével azonban káros hatás nem keletkezik. A környező területek jelenleg pormentesek. Az eddigi tevékenység során havária esemény nem történt Zaj és rezgés A tevékenység jelenleg nem folyik, így nincs lehetőség arra, hogy műszeres zajvizsgálatot végezzünk. A tevékenység zajhatását számítással határozzuk meg. A zajkibocsátás vizsgálatakor egy elméleti zajszintet vizsgálunk, melynél az összes gép és jármű egy időben működik a telepen maximális kapacitással. A telephelyen 4 db munkagép működése tervezett napi maximum 8 órán át A telepen napi szinten 88 járműforduló várható a be-ki szállításokból adódóan. Kizárólag csak a nappali időszakban várható zajhatás. Óránkénti elhaladás szám: 22. A telephelyen belüli járműforgalom A-hangnyomásszint értékét a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján határoztam meg, a belső szállítási útvonal tengelyétől 7,5 méteres távolságra. A nappali időszakban óránként maximum 22 járműelhaladással számolunk. A számítás során a következő összefüggést alkalmaztam: L Aeq (7,5) i = (K t + K D ) i K t értékét a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletének képlete alapján számítottam. K ti = 10*log(10 Ai+Ki+Bi +10 Ci+Di*log(vi) +10 Ei+Fi*log(11+Pi) ) A képletben használt állandók értéke: Az A, B, C, D, E, F jelű állandók értékét a rendelet 2. sz. mellékletének 4. táblázata alapján állapítottam meg, a vizsgált III. járműkategóriára. A K állandó értékét a 6. sz. táblázatából vettem, E akusztikai érdességi kategóriájú útburkolat alkalmazásával. 9/16

10 A P állandó értékét a járműkategóriához tartozó terhelési paraméter 5. sz. táblázata alapján határoztam meg, egyenletes forgalom és vízszintes terep (c=0%) alkalmazásával. (p=0) A v értéke a szállító járművek telephelyen belül várható sebessége (20 km/h) Kt értéke a fentiek alapján: 78,56 dba K D értékét a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletének képlete alapján számítottam. (K D ) i = 10 log (Q i /v) 16,3, ahol Q a járműkategóriához tartozó forgalomnagyság A v értéke a szállító járművek várható sebessége (20 km/h) K D értéke a fentiek alapján: - 15,89 dba A telephelyen belüli szállítási forgalom zajkibocsátása a belső szállítási útvonaltól 7,5 méterre, a számítás során figyelembe vett útszakaszjellemzők mellett, az elhaladás 1 órás időtartamára vonatkozóan: L Aeq (7,5) = 62,6 dba A számítások során abból indultam ki, hogy a teljes számítási útszakaszon a forgalmi jellemzők, az útburkolat, az emelkedési viszonyok és a terjedést befolyásoló tényezők állandóak. A vizsgálati ponton várható zajterhelést a zajforrások hangteljesítményszintjéből a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet és az MSZ 15036:2002 szabvány előírásainak figyelembe vételével határoztam meg a következő összefüggés alkalmazásával: L ti = L W + K Ir + K Ω K d K L K m K n K B K e L ti a vizsgálati ponton az egyes zajforrások várható zajkibocsátási A- hangnyomásszintje L W a zajforrások várható A-hangteljesítményszintje K Ir a zajforrás irányítási indexe K Ω a zajforrás irányítási tényezője K d a távolság miatt fellépő csillapodás K L a levegő elnyelő hatása K m a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatása K n a növényzet csillapító hatása K B a beépítettség miatti zajszint csökkenés akadályok hangárnyékoló hatása K e A vizsgálati ponton várható eredő A-hangnyomásszint (L AM ) meghatározása a következő összefüggés alapján történt. L AM = n 0,1* L 10 *lg 10 ti,ahol: L ti : i= 1 Az egyes zajforrások zajkibocsátási A-hangnyomásszintje 10/16

11 Számítási eredmények: Az alábbi táblázatokban ismertetem a zajforrások által lesugárzott A-hangteljesítményszint értékét, a hangterjedés során fellépő korrekciók értékét, valamint a vizsgálati pontokon fellépő A- hangnyomásszint mértékét. A beszállítás zajszintjét az irány felé eső legközelebbi útszakaszra számítom, gépeket a bányaterület legközelebbi pontján üzemeltetem. lakóterület A zajterhelési határérték nappal 50 dba éjjel 40 dba A hatásterület határait a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 6 a) előírásai alapján jelöltem ki, az nappali időszakra vonatkozóan, mivel ez adja a legnagyobb hatásterületet. A hatásterületet a lakóövezetre vonatkozóan határolom le az északi irányba, 40 db-re. Feltételezem, hogy a háttérterhelés 10 db értékkel kisebb, mint a vonatkozó zajterhelési határérték. (ezzel a becsléssel a legnagyobb hatásterületet kapom). Egyéb irányokba a határterületet a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 6 d) előírásai alapján jelöltem ki 45 db értéknél. Az É-i irányban fellépő zajterhelés mértéke Teljes kapacitás esetén: Zaj forrás L W /L Aeq (7,5) Távolság K Ir K Ω K d K L (db) K m K e L t (db) (méter) (db) (db) (db) (db) (db) (db) forgalom 62, ,01-1,00-4,70 0,00 36,89 gépek 106* ,32-1,00-4,70 0,00 37,98 A hatásterület szélén várható A-hangnyomásszint (L AM ) értéke: 40 Az É-i irányban fellépő zajterhelés mértéke Teljes kapacitás esetén: Zaj forrás L W /L Aeq (7,5) Távolság K Ir K Ω K d K L (db) K m K e L t (db) (méter) (db) (db) (db) (db) (db) (db) forgalom 62, ,42-3,27-4,77 0,00 28,14 gépek ,58-3,27-4,77 0,00 25,38 Az M1 ponton várható A-hangnyomásszint (L AM ) értéke: 30 *műszaki becslés A D-i, K-i, Ny-i irányban fellépő zajterhelés mértéke Teljes kapacitás esetén: Zaj forrás L W /L Aeq (7,5) Távolság K Ir K Ω K d K L (db) K m K e L t (db) (méter) (db) (db) (db) (db) (db) (db) forgalom 62, ,03-0,58-4,62 0,00 40,38 gépek ,54-0,58-4,62 0,00 43,26 A hatásterület szélén várható A-hangnyomásszint (L AM ) értéke: melléklet zajvédelmi hatásterület, átnézeti térkép 11/16

12 M1 A közlekedésből eredő járulékos zajszint változás számítása: A szállítási tevékenység járulékos zajterhelés változásának vizsgálatához az alábbi számításokat végeztük el, a pusztamiskei 7317 úton, mivel a kiszállítás csak itt tud megvalósulni. A számláló állomás kódja: A vizsgált útszakasz forgalmi adatait Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma című kiadványból nyertem a Magyar Közút Honlapjáról. A9vre%20vonatkoz%C3%B3%20keresztmetszeti%20forgalma.pdf A közlekedés zajkibocsátását a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján határoztam meg, az út tengelyétől 7,5 méteres távolságban felvett referenciapontra: L Aeq (7,5) i = (K t + K D ) i K t értékét a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletének képlete alapján számítottam. 12/16

13 K ti = 10*log(10 Ai+Ki+Bi*log(vi) +10 Ci+Di*log(vi) +10 Ei+Fi*log(11+Pi) ) A képletben használt állandók értéke: Az A, B, C, D, E, F jelű állandók értékét a rendelet 2. sz. mellékletének 4. táblázata alapján állapítottam meg, a vizsgált járműkategóriára. A K állandó értékét a 6. sz. táblázatából vettem, C akusztikai érdességi kategóriájú útburkolat alkalmazásával. A P állandó értékét a járműkategóriához tartozó terhelési paraméter 5. sz. táblázata alapján határoztam meg, egyenletes forgalom és vízszintes terep (c=0%) alkalmazásával. A v értéke a szállító járművek várható sebessége belterületen 50 km/h K D értékét a hivatkozott rendelet 2. sz. mellékletének képlete alapján számítottam. (K D ) i = 10 log (Q i /v) 16,3 Q a járműkategóriához tartozó forgalomnagyság A v értéke a járművek várható sebessége A fentiek alapján, a közúti szállítási forgalom járulékos zajterhelés számítása a szállítási útvonal forgalmi adat mérőhely pontjánál: (a számítás során figyelembe vett útszakaszjellemzők mellett, a nappali időszakban járműkategóriánként, majd összegezve) A forgalmi adatokban bekövetkezett változás: 176 db III. és 10 db I. járműkategóriába tartozó jármű elhaladás naponta. Alap forgalom számolása: 8651 ANF Ai Qi nappal A K B v C D E F P Kt Kd Laeq I , ,07 2,00 0,29 2,92 50,00 3,03 2,00 2,62 3,92 0,00 74,07-12,87 61,20 II 103 0,799 6,86 2,40 0,29 2,92 50,00 3,17 2,10 3,15 3,79 0,00 77,98-24,93 53,05 III 200 0,795 13,25 2,70 0,29 2,92 50,00 3,90 1,86 5,07 2,53 0,00 81,80-22,07 59,74 63,91 Növekedett forgalom számolása: 8651 ANF Ai Qi nappal A K B v C D E F P Kt Kd Laeq I , ,74 2,00 0,29 2,92 50,00 3,03 2,00 2,62 3,92 0,00 74,07-12,85 61,23 II 103 0,799 6,86 2,40 0,29 2,92 50,00 3,17 2,10 3,15 3,79 0,00 77,98-24,93 53,05 III 376 0,795 24,91 2,70 0,29 2,92 50,00 3,90 1,86 5,07 2,53 0,00 81,80-19,33 62,48 65,18 13/16

14 Alap Növekedett 7317-es út ANF L aeq ANF L aeq I , ,23 II , ,05 III , ,48 63,91 65,18 Látható, hogy a vizsgálati ponton nem haladja meg a járulékos zajterhelés-változás a 3 db értéket. A zajszint emelkedés a kiszállításból adódóan 1,27 db értéket mutat a kiindulási egyenértékű A hangnyomásszintben a vonatkoztatási távolságban Élővilágra ható terhelés A bányatelek nem fed Natura 2000-es területet. A területen jelenleg bányagödör található az eddig fejtett kavics helyén. A lágyszárúak a nem bolygatott területeken megtelepedtek újra. A környező területeken nem tapasztaltunk porzás miatti károsodást. A művelés idején nyilvánvaló, hogy a bányaterületen belül a magasabb rendű életközösségek megtelepedése megszűnik. A rekultiváció után azonban a közeli erdők és legelők miatt is gyorsan várható a terület élővilágának újraéledése. A bánya a környező élővilágára negatív hatást gyakorol, közvetlen környezetének flóra-, faunavilága azonban már nem tér el a távolabb is megtalálható növényzettől. 4. Rendkívüli események A környezet veszélyeztető üzemzavarok, rendkívüli események a következők lehetnek: olajelfolyás A felszín alatti közegbe kerülő anyagok fajtája A felszín alatti közegbe havária esemény során kenőanyagok kerülhetnek esetleges hidraulikai rendszerek meghibásodásakor. Az így kijutó (talajra kerülő) kenőanyag mennyisége 1-2 kg lehet. A környezetveszélyeztetés megelőzése, intézkedési terv A további szennyezés megakadályozása érdekében az alábbi beavatkozásokat javasoljuk a telephelyen: Megelőzés: a gépek üzembe állításakor meg kell győződni azok üzemképességéről és jó állapotáról. A hibás sérült részeket ki kell javíttatni. 14/16

15 A telephelyen mindig biztosítani kell a kármentő tálcát, lapátot, hordót. Az esetleges olaj elfolyás bekövetkeztekor: 1. A folyás alá azonnal oda kell helyezni a kármentő tálcát, ami az elfolyó anyagot felfogja. 2. Meg kell akadályozni a további elfolyást. 3. A talajra került olajat fel kell itatni, illetve az olajjal szennyezett talajt (kavicsot) fel kell szedni a lapáttal az erre a célra kihelyezett hordóba és veszélyes hulladékként kell kezelni. Kódja: (veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek (olajos föld)) 5. Összefoglaló értékelés A jelenlegi üzemelési kapacitás mellett a bánya környezetre gyakorolt hatása elenyésző. A jövőben tervezett nagyobb kitermelési kapacitás mellett a legnagyobb környezeti hatása a zajterhelésben jelenik meg, azonban a lakott területtől vett több mint 1,6 km-es távolsága miatt a lakosságot nem éri zavaró hatás ebből kifolyólag. ( A lakott terület felé az itt vizsgált kisebb bányatelek mellett egy jóval nagyobb bánya is elhelyezkedik még) Kisebb hatást valószínűsítünk a porterhelésből adódóan. A keletkező por jól ülepedik. Felszín alatti vizekre vonatkozóan rendkívül fontos, hogy a bányászat idején a talaj felszínt olajos szennyezés ne érje. A helyszíni bejárás során nem tapasztaltunk káros hatást a szomszédos területeken. Jelenleg nem szükséges beavatkozás, átalakítás. Javaslattétel: A bányaterületen folytatott külszíni fejtés nem gyakorol jelentős mértékű hatást a környezetre. A védőpillérek megfelelő kialakításával omlás nem fordulhat elő. Erős szélviharban a közlekedési utakat fellocsolással kell pormentesíteni. A gépek meghibásodásakor, amennyiben abból olaj jut ki a talajra, azt azonnal fel kell itatni és a felitatás során keletkezett anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni. A felülvizsgálattal meghatároztam a hatásterületet teljes kapacitás mellett. A dokumentációbak meghatározott hatásterületek közül a teljes volumenű tevékenység estén a zaj hatásterülete bizonyult a legnagyobbnak. Ezt a hatásterületet ábrázoltuk a földhivatali alaptérképen és a fedett hrsz-okat az alábbi táblázatban adjuk meg. Helyrajzi szám művelési ág Pusztamiske: 074/20 anyagbánya 074/21 anyagbánya 074/8 anyagbánya 074/9 anyagbánya 079 külszíni fejtés 074/11 anyagbánya 074/10 anyagbánya, erdő 15/16

16 Helyrajzi szám művelési ág 074/29 anyagbánya 074/22 szántó 074/23 szántó 078 út 072 út 082/23 szántó, (bányatelek) 082/24 legelő, szántó 082/13 legelő 082/10 erdő 082/11 erdő 082/2 erdő 082/11 erdő 082/12 legelő 082/22 rét, szántó (bányatelek) 082 árok 082/20 közút 090/4 szántó 302 kivett 301 kivett 085 út 084/1 szántó 084/3 út 086 közút 087 erdő Nyirád 0207/8 erdő 0220 erdő AJKA, SZEPTEMBER 25. GRÜNVALDNÉ SIPOS ANETT KÖRNYEZETMÉRNÖK, SZAKÉRTŐ 16/16