Villamos rajzok. Kamarás Péter 2015.április

Átírás

1 Villamos rajzok formái és felépítése Kamarás Péter 2015.április

2 Kapcsolási rajzok funkciói - a működéshez szükséges készülékek ábrázolása - a készülékek összetartozó pontjainak jelölése - az ábrázolt áramkör működésének bemutatása - működési hiba esetén a hiba helyének behatárolása

3 Kapcsolási rajzok fajtái a.) egyvonalas rajzok ebben az esetben csak az egyes készülékek közötti összekötést ábrázoljuk, a lényeg a csatlakozandó készülékeken és az esetleges vezeték-érszámon van P B 3 főkapcsoló 3 mágneskapcsoló biztosíték 3 a jelzi a 3 db vezeték eret 3 K M motor

4

5

6 b.) készülékes (huzalozási) rajzok ebben az esetben a tényleges összekötés van ábrázolva, ahogy azt meg kell valósítani B készülék a b A készülék x y C készülék

7

8

9

10 c.) áramköri rajzok ebben az esetben a tényleges villamos bekötések, működő áramkörök vannak ábrázolva P B K 24 V ~ főkapcsoló biztosíték világítás kapcsoló lámpa

11

12

13 érintkező típusok C NO záró érintkező NO = normally open C NC bontó érintkező NC = normally closed C NC C NC C = common NO váltó érintkező NO A relék és mágneskapcsolók tekercsei feszültségmentes állapotban vannak a rajzokon, így az érintkezők alapállapotban vannak ábrázolva!

14 Régebbi és új rajzjelek Záró relé- vagy mágneskapcsoló érintkező régebbi Bontó relé- vagy mágneskapcsoló érintkező régebbi

15 Nyomógombok régebbi Görgős kapcsolók régebbi

16 Tervjelek A villamos rajzokon látható rajzjelek egyes készülékeket jelölnek (azok érintkezőit). A készülékeket értelemszerűen be kell azonosítani, hogy a rajzról el tudjuk dönteni hogy az a rajzjel melyik készülékhez tartozik. A beazonosítás lehet a készülék teljes nevével is, de rajztechnikailag praktikusabb egy pár betűből és számból álló tervjel alkalmazása. A tervjelek elvileg tetszés szerint adhatóak, a dokumetációhoz úgyis tartozik egy rajz- és tervjelmagyarázati jegyzék. A magyar villamos és felvonós kapcsolási rajzokon kialakult egy közel egységes tervjel-szisztéma.

17 Első betű - készüléktípus B biztosíték D dióda H villamos érintkező J jelfogó (relé) K mágneskapcsoló (kontaktor) L jelzés (lámpa) N nyomógomb R relé (jelfogó)

18 Második és harmadik betű a funkcióra utal H A fülkeajtó érintkező K aknaajtó érintkező B biztonsági zár érintkező SG szorításgátló érintkező SH sebességhatároló érintkező J F jelfogó (relé) a fel-irányhoz (RF) L jelfogó (relé) a le-irányhoz (RL) K HF mágneskapcsoló a fel-irányhoz HL mágneskapcsoló a le-irányhoz

19 Néhány egyedi tervjel J M P 2 - jelfogó (relé) a mozgópadlóhoz H A Z - érzékelő a fülkeajtó zárt állapotához N K L nyomógomb a külső, le-irányú híváshoz (le-irányú hívógomb) R S K - relé a sebesség kijelöléshez (relé a gyors sebességhez)

20 Villamos rajzok megjelenítési formája - minden áramkör megtalálható egy lapon ennek előnye, hogy minden kötés könnyen lekövethető, hátránya, hogy csak egyszerűbb áramkörök férnek el használható méretű rajzlapon gyakorlati hátrány a rajz készítése és nyomtatása is átlagos nyomtatók A4-es (írólap) méretűek

21 A2-es lap - 4 db A4-es

22 A1-es lap 8 db A4-es

23 A mai gyakorlatban a legelterjedtebb megoldásban a dokumentációk A4-es lapméretben készülnek, szétbontva az egyes áramkörökre.

24 Készülékek beazonosítása A jobb megértés miatt célszerű a készülékek tervjele mellett megadni, hogy az hol található. a.) sorozatkapocs előszámok Villamosan azonos pontok az egyes készülékeken, csatlakozó dobozokon azonos feliratúak. A kapcsolási rajzokon azonban lehet különbséget tenni. Pl. a 26-os sorozatkapocs lehet a vezérlőszekrényben, a fülkén, fülketablón, stb. A beazonosítás végett a sorszám elé teszünk egy azonosító jelet vagy számot, mely utal a feltalálási helyre.

25 Schindler licenc esetében 1 géphelyiség 2 - állomásmásoló 3 vezérlőállvány 4 fülke 5 - akna es pont az állomásmásolón ös pont a vezérlőállványon ös pont a fülkén

26 65-ös pont 67-es pont

27 hasonló alapelvek alapján 103-as pont

28 praktikusabb megoldás, ha eleve rá van írva a rajzra, hogy az a készülék hol található

29 Részáramkörök összekapcsolása Az olyan rajzokon, ahol minden egy lapon van (un. egylapos kapcsolási rajzok), nincs szükség az egyes részáramkörök kapcsolatának feltüntetésére, a rajzból kiderül minden. Amennyiben egy rajz több lapból áll, szükséges az egyes összekapcsolódó részeket hivatkozással, összetartozó jelzéssel ellátni. áramút számozással történő azonosítás lapszámmal, pozícióval történő azonosítás

30 áramút számozással történő azonosítás R R 1 1 tekercs helye R záró bontó 3 2 érintkező helye áramút szám

31 lapszámmal, pozícióval történő azonosítás kapcsolási rajz 11.oldala megadja, hogy a rajz hol folytatódik ANA (21.3) ANA (11.5) 11 PK (21.2) pozíció lapszám azonosító név PK (11.3) kapcsolási rajz 21.oldala 21

32 Kapcsolási rajzok olvasása Az egyes áramköri elemek kapcsolata van lerajzolva, az egy ponthoz tartozó elemek, kötési pontok követhetők le. 2-3 csatlakozási pont között egyszerű a kapcsolat ábrázolása és olvasása (értelmezése), követni kell az összekötő vonalakat.

33 RFK (PTC) termisztor KHL(6) KG(6)

34 értelmezés S1 akkor kap feszültséget (+24V-ot), amikor KHL és KG záró érintkezője bezár

35 Ezek az áramköri kapcsolatok fejben lekövethetők, értelmezhető a működés. Bonyolultabb esetben le is lehet írni az egyes áramköröket, akár az egész kapcsolási rajzot. Ilyenkor elhelyezéstől függetlenül össze kell gyűjteni az egyes áramkörökben résztvevő elemeket és azokat egy kapcsolatként leírni. A vezérlés gyártása során ezt is fel lehet használni, elegendő csak az a tudás, hogy melyik készülék hol van a vezérlésben és máris lehet húzni a vezetéket felvonós és villamos ismeret nélkül (pl. vezérlőszekrény bekötésénél).

36 KHF(2) KG(2) KHF(4) KG(4) KG(1) - U KG(3) - V KHF(6) - W L1 Q1(2) L2 Q1(4) L3 Q1(6) Q1(1) KHF(1) RFK(L1) RFK(A2) Q1(3) KHF(3) RFK(L2) Q1(5) KHF(5) RFK(L3) RFK(A1) RFK(N) - N 10 B3 B3 KHL(5) KG(5) S1 RFK(PTC) RFK(0) - 106

37 Kapcsolási rajzok működése A relék és mágneskapcsolók tekercsei feszültségmentes állapotban vannak a rajzokon, így az érintkezők alapállapotban vannak ábrázolva! A rajz értelmezésekor egyrészt ismerni kell az un. A rajz értelmezésekor egyrészt ismerni kell az un. alapáramköröket, másrészt tudni kell elképzelni, hogy hogyan működhetnek a rajz alapján.

38 Relé meghúzása NB R

39 Relé meghúzása NB R

40 Relé öntartása NB R R

41 Relé öntartása NB R R

42 Relé öntartása NB R R

43 NF HVF JL JF HVF JF fülke NL HVL JF JL HVL JL

44 NF HVF JL JF HVF JF fülke NL HVL JF JL HVL JL

45 NF HVF JL JF HVF JF fülke NL HVL JF JL HVL JL

46 NF HVF JL JF HVF JF fülke NL HVL JF JL HVL JL

47 NF HVF JL JF HVF JF fülke NL HVL JF JL HVL JL

48 NF HVF JL JF HVF JF fülke NL HVL JF JL HVL JL

49 NF HVF JL JF HVF JF fülke NL HVL JF JL HVL JL

50 NF HVF JL JF HVF JF fülke NL HVL JF JL HVL JL

51 Ismeretlen rajz értelmezése Olyan áramköri elemmel kezdjük, amit könnyű felismerni. A motor villamos rajzjelét könnyű megkeresni és megnézni, milyen kapcsolók működtetik a valóságban. Megkeressük ezen kapcsolók áramkörét; kikövetkeztethető, hogy melyik milyen célra van beépítve. Azok az érintkezők, melyekből azonos tervjellel sok van ábrázolva, csak az aknaajtó vagy a biztonsági zár érintkezői lehetnek.

52 motor

53 irányváltó mágneskapcsolók sebességkijelőlő mágneskapcsolók

54 Irány- és sebességmágneskapcsolók

55 biztonsági zár érintkezők KA és KB iránykijelölő relék aknaajtó érintkezők KV gyors sebességet kijelölő relé A és B irány-, H1 és H2 sebességkijelölő mágneskapcsolók

56

57 szélső szinti sebességváltó

58

59 utasítás visszajelzések hívógombok

60 Természetesen pár alapszó ismerete sem hátrány angol, német, spanyol, olasz, stb. nyelven (és persze egy kis villamos felvonós ismeret sem árt )

61 az előadás anyaga a oldalról letölthető