ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET (Tételek 1 29-ig)

Átírás

1 ALKOTMÁNY- ÉS KÖZIGAZGATÁS-TÖRTÉNET (Tételek 1 29-ig) Ajánlás: Ezt a tételsort az Államigazgatási Fıiskolán a évben többen eredményesen használták. Nem hibátlan munka, de reményeim szerint másoknak is jó szolgálatot tehet. Ha rövidebbre vágyol, egy fele ekkora terjedelmő kidolgozást is találsz a Puskán. 1. A feudális államszervezet Az államszervezeti modell: a feudális államszervezet 1000-tıl 1848-ig a következı állam- és kormányforma-változásokat mutatja. Patrimoniális monarchia, amit felvált a rendi képviseleti monarchia, majd a 18. sz-ban az abszolút monarchia, és a 19. sz-ban az alkotmányos monarchia. Tehát: - Patrimoniális monarchia (13. sz. közepéig) - Rendi képviseleti monarchia (1848-ig) - Abszolút monarchia (18. sz.) - Alkotmányos monarchia (19. sz.) A két végpont között a hatalom alapja mindvégig a földbirtok, a patrimonium. A patrimonium tehát a hatalmi berendezkedés és a hatalmi jogosítványok foglalata ig. (A rendi képviseletre jellemzı, hogy amikor az uralkodó nem hívja össze az OGY-t, akkor nem a rendi képviselet, hanem dikasztériumokkal (központi kormányszervek) kormányoz. Ez jelenti azt, hogy a rendi képviselet abszolút elemekkel átszıtt.) A legnagyobb földbirtokos az uralkodó, akinek ebbıl fakadóan dekrétum-, azaz törvényalkotási joga van, privilégiumadományozási joga van, egyházszervezési joga van, bíráskodási joga van. Tehát 1. dekrétumalkotás, 2. privilégiumadományozás, 3. egyházszervezési és 4. bíráskodási jogkör. (Ennek a neve összefoglalóan: immunitási jog.) A hatalom rendi megosztásáért vívott küzdelemben a lényeg az, hogy meghatározott földbirtokokhoz kötötten ezeket a jogsítványokat lehessen gyakorolni. Ezeket a földbirtok eladományozásával lehet elérni (a hőség és a szolgálat fejében kaphatja meg valaki). Akik földbirtokot kapnak, azok meghatározott közjogi feladatokat is gyakorolnak. Azok, akik fıurak és fıpapokként tevékenykednek, összefoglaló

2 2 néven a királyi tanácsba tömörülnek. Az uralkodó - különös tekintettel a dekrétumalkotás és privilégiumadományozás gyakorlására, idınként összehívja ezeket az urakat a királyi tanácsba (ez a Prelati és Baronész). preláti = fıpap - prelátus = magasabb fıpapi méltóság baronész = fıúr - baronátus = bárói rang, bárói méltóság A jogosítványok gyakorlása szempontjából nagyon fontos - az írásbeliséggel együtt - a kancelláriai tevékenység. Az egész feudális korban az írásbeliség az a tevékenység - a latin nyelvvel együtt -, ami a jogalkotást, az államszervezési tevékenységet, az egyház latin nyelvő szentcselekményi tevékenységével együtt egy közös európai keretbe fogja. Erre külön nemzeti kultúrákban egyetemi oktatás szervezıdik (Bologna, Párizs, majd Közép-Európában Krakkó, Prága és Buda városban. - A budai egyetem a nagyszombati egyetemmel konkurál.) Mo. legısibb egyeteme az ELTE, a nagyszombati alapítású mai Eötvös (1777-es), a régi Pázmány Péter Egyetem. A mai PPE (katolikus egyetem) pedig Piliscsabán székel. A kancelláriai tevékenység azért fontos, mert itt alakul ki a különbözı egyetemeken tanulók, a római jogi recepciót megismerık tevékenysége és ez a kultúra hatja át a törvényalkotást, az egyházszervezési jogkört, a bírói gyakorlatot. Akik nem végeznek külhoni egyetemeken, azok nem tudják gyakorolni a kancelláriai tevékenységet, ill. a király bíráskodási fórumát. A király bíráskodási fóruma: (Mindenki szeretne a király bírói joghatósága alá tartozni, ez azonban lehetetlen.) Területi modell: ahol a királyi udvartartáson kívül élnek a várnépek és a várjobbágyok...???

3 3 A feudális államszervezet modellje A patrimonium meghatározott szervezeti egységekre tagozódik. Így a királyi birtokok igazgatási egységérıl, a királyi vármegyérıl van szó. A királyi vármegyében, az igazgatási egységben a köztisztségviselık a következık. A királyi vármegye élén - az uralkodó által kinevezett - ispán áll (komész kaszti). Az ispán feladata a birtokok gazdasági igazgatása, ezért ıt a beszedett jövedelem egyharmada illeti meg. A beszedett jövedelem kétharmadát az uralkodó az udvartartásával feléli. Ez kezdet kezdetén vándorlást jelent, és aztán állandósul (pl. Szfehérvár, Esztergom, késıbb Visegrád). Tehát a hatalmas birtokokon meghatározott területeken igazgatási feladatokat ellátó ispánok szervezıdnek. Az ispánok kettıs feladata: alapvetı az igazgatási, de van egy katonai funkciója is. Az ispán helyettesei: - igazgatási területen a várnagy - katonai területen a hadnagy A királyi vármegyeszázad kerületekre és tizedkerületekre oszlik, tehát egy katonai szervezeti modellt kölcsönöz. Az ispán joghatóságot gyakorol a várnépe és a várjobbágyok felett. Várnépek: földmővelést és egyéb szolgáltatási tevékenységet folytatnak. Várjobbágyok: katonáskodási tevékenységet látnak el. Katonai funkcióban a félszabad, szabad jogállásban képezik majd a szervientis regisnek (király szolgáinak, a köznemesség) derék hadát. az uralkodónak tartoznak közvetlen hőséggel, ezért ık az uralkodó joghatósága alá akarnak tartozni. Központi bíráskodás Az ispánnak van joghatósága a megye területén élı várjobbágyokra és a várnépekre. Ebben a feladatban segíti ıt a megyés püspök. A megyés püspök és a megyés ispán közremőködésével tartottak a 13. sz-ig zsinati törvényszéket. Tehát az elsı fórum a testületi bíráskodásra a zsinati törvényszék. (A törvényszék elıtt a megjelenés nem volt kötelezı, aki alávetette magát, az automatikusan kizárta magát az uralkodó bíráskodási fórumaiból. Miután egy bizonytalan hatáskörő szervezet volt, ezért elég hamar elhalt.) A királyi vármegye eladományozása, azaz a birtokadományozások folyamatában a várjobbágyok elkezdtek türelmetlenkedni, és a zalai szerviensek (az uralkodó osztálynak a király szolgálatára kötelezett tagjai, késıbb

4 4 köznemesség) mozgalmával létrehozták a területi érdekképviseleti szervezetüket. Ez volt az a váltás, amikor a királyi vármegyébıl nemesi vármegye lett. A különbség tehát az, hogy a nemesi vármegye a megye területén élı nemesség politikai érdekvédelmi szervezete lett. Ebben a szervezetben az ispán megmarad a megye élén álló személynek, ez bizalmi állás. Kapnak további birtokokat, mint baronész (fıúr), állandóan a királyi tanácsban, az uralkodó közvetlen környezetében tartózkodhat. A királyi udvartartás állandósulásával a következı egyedi tisztségek jönnek létre. A király nemcsak birtokot adományoz, hanem idınként birtokot gyarapít is, és különbözı hadjáratokban vesz részt. Az ı általános helyettesítıje lesz az udvari ispán, a nádor. A király udvartartása a király távollétében a nádort elszólítja más területekre, más vármegyékre is, ami azt jelenti, hogy országos joghatóságot nyer. A nádor országos joghatósága a 13. sz-ra állandóvá válik. Ezért a királyi udvarban, az állandó királyi székhelyen a nádor funkcióját az országbíró (judex kurié) veszi át. A hatalmi szervezeti tevékenységben nagyon döntı a bíráskodás kérdésköre. Ha az uralkodó bírói fórumot tart meghatározott napokon és az ország meghatározott székhelyein, azt úgy hívjuk, hogy prezentia regie (királyi jelenlét fóruma). Prezentia = jelenlét; regia = király. Akik erre jogosultak, és kívánják az uralkodó közremőködését, azok megjelennek, és a király igazságot szolgáltat. Szőkül a köre azoknak, akik a királyi jelenlét fórumán részt vesznek, mert nem kerülnek sorra,és ezért meghatározott személyeknek van joga elsıként az uralkodóhoz járulni. Ezt hívják különös királyi jelenlétnek (specialis prezentia regia). Vannak olyan esetek, amikor csak kizárólag, meghatározott személyeknek van joga a király elé járulni (perszonalis prezentia regiának). Tehát általános privilégia, különös, majd egyedire személyesül a dolog. Azokat a bírókat, akiket az uralkodó szőkülı bírói jogkörében más funkciók váltanak fel, nevezzük majd az ország nagybíráinak. Az ország nagybírói a következık: - király - nádor - országbíró - személynök (személyes jelenlét fórumát kapja meg; esztergomi érsek) - tárnokmester (a privilégiumok adományozásával városi rangot nyert a városok felett)

5 5 A birtokadományozás és az ennek megfelelı írásbeli tevékenységen túl kell egy olyan érdekegyeztetı fórum, ahol a rendek a földbirtokhöz jutotak, és az uralkodóval külön egyezkednek. 1. Az elsı ilyen fórum az 1267-ben összeült Parlamentum Publikum, ahol az uralkodó és a vele paktumot kötni kívánó nemesek ki akarják kényszeríteni, hogy személyes szabadságukban, adómentességükben, a birtokok eladományozásában az uralkodó legyen mértékletes. Ezek nem mások, mint az Aranybulla-mozgalmak. 1222, 1267, ezek a kívánalmak nem valósulnak meg, ezért ezekben az években összeülnek, egyezkednek, és ennek eredményeképpen jönnek ki az aranybullák (ún. pecséttel, törvényi formai kellékekkel ellátott szép latin nyelvő pergamentek). Az Aranybulla-mozgalom politikai szempontból azért fontos, mert megteremti a király és a rendek közötti alkufórumot, az OGY-t. Ezt 1290 és 1298-tól már annak tekintünk, hogy ennek az alkunak az eredménye is megjelenik és dekrétumformát ölt, azaz dekrétumokat, törvényeket alkotnak, a törvény formai kellékeivel (uralkodó nevével, címeivel, a törvény rendelkezı részével, amire irányul a jogi szabályozás, az alku és záradékkal, a király pecsétjével és aláírásával). A feudális közjog tehát az uralkodó nevének, uralkodási idejének, a rendelkezı résznek, a pecsétnek és az aláírásnak a formai kellékét jelenti. Ha egy jogszabály nem ezzel a formátummal jelenik meg, akkor az egészen más lehet (ilyen pl. a Jogkönyv). A Jogkönyv klasszikus értelemben a legszebb, legtökéletesebb formája a Werbıczy-féle Hármaskönyv: A Hármaskönyv (tripatitum) az uralkodó kézjelét nem tartalmazza, de megadja a feudális közjog másik motívumát, vagyis azt, hoyg a törvény akkor igazán törvény, ha a formai kellékeken kívül ki is hirdetik. A kihirdetés azt jelenti, hogy el kell küldeni a nemesi vármegyéknek. Itt jelenik meg igazán a központi hatalom és a helyi, területi hatalom közötti összhang - egyelıre még érdekvédelmi, konszenzusos formában. Az Aranybulla-mozgalmaknak az 1351-es megújítása fontos számunkra. Ennek lényege az "Egy és ugyanazon nemesi szabadság" (Ure Kadem Libertas) gondolata. A királyi tanács melletti OGY-ben még nem alakul ki a két tábla körvonala, de a párhuzamos ülésezések megfigyelhetık, mert amikor az uralkodó különbözı okokból összehívná az OGY-t, elıtte az aktuális kérdéseket megtanácskozza a királyi tanács fıúri és fıpapi tagjaival. Teszi ezt azért, mert István intelmei egyértelmővé teszi a keresztény uralkodó kötelességét, hogy az egyháziakat is meg kell hallgatnia. Ez a kettıség jelenti majd a késıbbi OGY-i tagozódást,

6 mert lényegében törvényhozási úton, 1608-tól, a koronázás utáni törvénycikellyel lett kétkamarás az OGY. A 16. sz-tól a követek rendszerén keresztül hívják meg a területi képviselettel a megyei nemességet. A királyi tanács fokozatosan az OGY fırendi tábláját jelenti, amit regisztrálnak 1608-ban, hogy kik lehetnek a tagjai. 6

7 7 2. Vármegyei szervezet A vármegye az államalapítás óta a magyar állam középfokú közigazgatási egysége. A hagyomány szerint a magyar vármegyéket Szent István alapította meg. A vármegye területi konfigurációja nagyfokú állandóságot. (A közigazgatási térkép szerint ezek a vármegyék nagyjából és teljesen ma is ugyanazon a helyen vannak.) A vármegyék kialakulásának különbözı tudományos nézetei, teóriái alakultak ki. 1. A vármegyerendszert Szent István (apja: Géza) alakította ki német mintára. A német GAU (grófság) mintájára, ami Nagy Károly idejében a frank birodalomban volt közigazgatási egység, tehát 200 évvel korábban, mint a magyar államalapítás (800-ban). Az ispán (comes) állt az élén a közigazgatási egységnek (comitatus). 2. A másik teória szerint a magyarok nem a németektılk, hanem a honfoglalás elıtt már itt élı szláv népektıl vették át az intézményt, és a szláv földvár rendszer volt az, amire alapulva formálják ki Szent Istvánék a magyar vármegyerendszert. Nagyon sok terminológiai hasonlóságra hívják fel a figyelmet (pl. az ispán kifejezés a szláv zsupán szóból alakult ki, és lett belıle spán, majd késıbb ispán. A megye szó a szláv merga szóból. Rengeteg vármegyénk ırzi a szláv kifejezést - Nógrád, Visegrád, Csongrád.) 3. A harmadik elmélet szerint a vármegye ısi magyar intézmény, hoztuk magunkkal az ázsiai pusztákról és ültettük át a magyar közigazgatása. A közigazgatási egység a vár szó (az elmélet szerint ısi magyar szó, de ma már tudjuk, hogy iráni). Terminológiai hivatkozással próbálják alátámasztani az ısi magyar eredetet. Feltehetıen egyik irányzatnak sincs igaza. Az elsı teóriához - német kapcsolat - hozzátett annyit Gyırfi György (a teória kidolgozója), hogy leginkább a longobárd (észak-itáliai) állami berendezkedés lehetett a mintája a magyar vármegyék kialakításának. A longobárd királyság területén volt hasonló közigazgatási egység, és ezen egységek irányítása, vezetı garnitúrája nagyban, egészében párhuzamba állítható a korai kir. vármegye szervezetének az igazgatásával. Van egy Arimann nevezető réteg, amely teljesen azonos a várjobbágyság réteggel is. A magyar kancellária kialakulásában is feltehetıen döntı volt az észak-itáliai hatás.

8 8 Valahol a három teória között van az igazság, amennyiben nyilván mintául szolgáltak a környezı népek közigazgatási egységei is, amit adaptálni kellett a magyar viszonyokhoz, tehát egy saját alkotás jött létre Mo-n, ami Szent István elıtt Géza fejedelemnek is köszönhetı. (Ha beigazolódik a kettıs honfoglalás, akkor ennek is szerepe lehetett a magyar közigazgatási egység kialakulásában.) A vármegyék területeinek kialakítása A vármegyék területének a kialakítása alapvetıen különbözik az államalapítás idején az egyházmegyék kialakításától. Az egyházmegyék kialakítása a régi római közigazgatás mintjájára történik, mely szerint a közigazgatási egység határa egyúttal geográfiai (földrajzi) határ is (pl. folyó, hegy). A vármegyék a folyó mentén két pontúak voltak, az egyháziak nem (pl. Esztergom, Komárom). A világi és az egyházi vármegyék kialakításában idıbeli elcsúszás van. Van olyan teória, mely szerint elıször az egyházszervezet alakult ki, és utána alakultak a vármegyék. Szent István idején 10 egyházi és 30 világi igazgatási egység volt, késıbb egyházi vármegye és világi vármegye alakul, és megmarad egészen a mohácsi vészig (1526). Minden világi vármegye egy önálló esperesi kerület volt, ami egy egyházi közigazgatási járást is alkotott. Az esperes az ispánnal egyenlı közigazgatási hatalommal bírt (az esperes az ispánnal bíráskodik együtt).

9 9 Királyi vármegye A királyi vármegye a Szent István-i alapítástól egészen az 1200-as évek elejéig állt fenn tıl már nemesi vármegyeként mőködnek Kehidai oklevél - a zalai nemesek kértek és kaptak a királytól bíráskodási jogot. Önmaguk védelmében hozták létre a nemesi vármegyéket, majd katonai és gazdasági feladatokat is "felvállaltak". II. András ideje az, amikor nagyfokú birtokadományozások vannak, melynek következtében felbomlik a régi birtokrendszer, és kialakul a nemesi vármegye. A királyi vármegye alapvetıen a korai feudális állam patrimoniális rendszerére épül fel. (patrimonium = saját földbirtok). A korai feudális magyar állam hatalmi alapja a földbirtok, a patrimonium volt, ami egyben a hatalmi berendezkedésnek és a hatalmi jogosítványoknak az alapja is volt. A király ilyen módon két jogi minıségő emberként állt az állam élén: 1. Államfı volt, és így gyakorolta a királyi jogosítványokat. 2. Beletartozott a feudális hierarchiába, annak csúcsán állt, mert igen nagym ennyiségő földbirtokkal, patrimoniummal rendelkezett. A királyi birtokok igazgatására az ispánt nevezte ki, aki gazdasági, katonai és bírói feladatokat látott el. A gazdasági feladatok ellátása a király magántisztviselıjeként az ispán feladata volt, míg a katonai és bírói feladatok állami hatáskörbe tartoztak, amint mint az államfıtıl kapott megbízást látott el. Az ispánt a király a királyi vármegye élére (comes comitatus; megyei ispán) szabad akaratából nevezi ki - rátermettség alapján. Az ispán segítıi a korán kialakult tisztviselıi kar, a várjobbágyokból kerültek ki, szabad magyarok leszármazottai, lóval rendelkeztek, és az ispánt segítették a királyi feladatok ellátásban. 1. Várnagy: elsısorban gazd-i feladatokban helyettesíti az ispánt. A vármegyén belüli királyi birtokok hasznát évente összegyőjtsék és Esztergomba szállítsák. (A bevételek egyharmada megamrad, a kétharmad részét a király udvartartása élte fel.) 2. Hadnagy: a katonai feladatokat látta el az ispán helyetteseként. Háború esetén feladata a vármegye fegyverforgató embereinek összegyőjtése. 3. Udvarbíró (comes curiali): a bíráskodási feladatokat látta el. (Ez a funkció megy át a késıbbi nemesi vármegye alispáni funkciójába.) A királyi vármegye igazgatási tisztségei mellett még kialakultak egyéb tisztségek is a) ırnagy: a vármegye területének összességérıl való gondoskodás

10 10 b) hírnök: a döntések kihirdetése c) a tömlöc, a bv-hely ırei d) bakák: a büntetés végrehajtásában mőködtek közre A vármegye népességének rétegzıdése Várnép (populus castrenses): egy félszabad réteg. Feladatuk a fizikai munka, a földmővelés és egyéb szolgáltatási feladatok ellátása. Alattuk helyezkedett el a szolgaréteg, akik valószínőleg rabszolgák lehettek, akik késıbb beolvadtak a szolgáltatásra kötelezett várnép rétegébe (1300) Várjobbágy: a várnép felett helyezkedett el a hierarchiában (jobbagiones castrenses - a jobb kifejezés a jobb kézbıl van). A várjobbágy réteg lovon teljesített szolgálatot, nem terhelték ıket semmilyen fizikai munkával. Ezzel szemben a királyi vármegye élén álló ispánnak rendelkezésére kellett álniuk és meghatározott állami feladatokat végrehajtani. Közülük kerültek ki a királyi vármegye köztisztségviselıi is, az ispán választotta ki. (Ez a várjobbágy réteg az 1200-as évek második felében a kialakuló nemesség soraiba fog kerülni.) A várjobbágyokon belül a legelıkelıbb réteget a szentkirály jobbágyai töltötték be (szentkirály szabadjai). Egy vármegye több minıségi jogú birtokból állt, az ispán joghatósága nem mindenre terjedt ki. Királyi birtok Gazdasági ///////////////////// /////// Bírói ///////////////////// /////// Katonai ///////////////////// /////// Királyi udvarnok Egyházi birtok Szabad m. Szállás birtok Ispán Ispán ///////////////////// /////// ///////////////////// ////// A királyi ispán feladata a késıbbiekben gyarapodik. II. András idején a birtokadományozás miatt a királyi birtok száma lecsökken. A reprivatizáció elve alapján kiadták a birtokokat adományba, hogy utána adót és katonai szolgálatot követeljen. IV. Béla is követte a birtokadományozásokat, a magánbirtokokat várépítésre kötelezte, h ogy a védelmi rendszer kiépüljön.

11 A birtokadományozások miatt a királyi vármegye összeomlik, megszőnik?? a gazdasági hatalom is, és kiesik az ispán a vármegye igazgatási jogkörébıl. A nemesek által kért bíráskodási jogosítványt a király megadja (1232: Kehidai Oklevél), kialakul a nemesi vármegye mint autonóm igazgatási egység. 11

12 12 Nemesi vármegye A szabad magyarok között kialakul az 1200-as évek második felére egy vékony réteg (serviensek) servientis regis = királyi szolga. A servientis regis: - fegyveres katonai szolgálatot teljesítettek - birtokadományokat kaptak (sok kis birtok), és ez lehetıvé tette, hogy a szabad magyarok között ez a réteg megerısödjön. Kialakul tehát ez a réteg, és miután a király fennhatósága alá tartoznak, kiváltságokat kérnek és kapnak (bírói), és így alakul ki a helyi szinten a nemesi vármegye. A kontinuitás (folyamatosság) megmarad, mivel a nemesi vármegyék a régi királyi vármegyék helyén alakulnak ki. A nemesi vármegye szervezetének felépítése: 1. egyedi szervek 2. testületi szervek 1. Egyedi szervek A nemesi vármegye élén a fıispán (supremus comes) áll, akit a király nevez ki a hozzá közel álló arisztokraták közül. A fıispán helyettese az alispán (vice comes) volt. A másodalispán (subtitumus come) az alispánt helyettesítette. A fıispánt be kellett iktatni, a fıispáni hitellevélre meg kellett esküdni ban (1550) törvény született arról, hogy a vármegye akarata nélkül a fıispán nem állíthat alispánt ben pedig arról született törvény, hogy az alispánválasztás a vármegye jogában áll, nem lesz fizetése, csak tiszteletdíja. A másodalispán a bíráskodásban helyettesíti az alispánt. A nemesi vármegye további tisztségviselıi: - szolgabírák: közremőködtek a bíráskodásban. Még a királyi vármegyében (négy járás) is a szolgabírók vettek részt a birtokadási feladatokban. A nemesi vármegyékben ık a járások felelısei, vezetıi. (A járás a község és a megyék közötti közigazgatási egység.) A szolgabírói tisztség választott tisztség, 1 évre szólt. Feladatuk egyrészt a járás igazgatása, másrészt a bíráskodásban való közremőködés. - esküdtszék (jurati nobiles): - esküdt nemesek, akik eleinte a bíráskodásban vettek részt az alispán és a szolgabíró mellett (fizetés nélkül). Késıbb igazgatási feladatokat is elláttak. Az 1700-as, 1800-as években alakul ki a rendkívüli esküdtszék, a táblabírák köre, akik szintén az igazságszolgáltatásban vettek részt (tiszteletbeli táblabírói).

13 13 - notarius (jegyzı): fogadott tisztviselı, a vármegye parancsait hajtja végre. Fizetett tisztség volt. Írásbeli, adminisztratív tevékenységet folytatott. Az as évek végén, Mária Terézia idején a jegyzı állandósult tisztség lesz. A fıispán, akit a király választott a nemesi vármegye élére, csak megyebeli birtokos és honfiú (magyar állampolgár) lehetett. Királyi utasításokat hajtott végre, hatalma ezért korlátlan volt. A központi hatalom korlátozása idején megkötik helyi szinten a fıispán kezét. Ilyen intézmény volt az installáció = vármegyei beiktatás (fıispáni beiktatás). Fıispáni eskü, fıispáni hitlevél. Kialakul az örökös fıispán tisztsége. 1. saját vármegyei fıispáni tisztség (esztergomi, kalocsai érsek, egri püspök) 2. valamilyen állami hivatalhoz kötıdik a fıispáni tisztség 3. fıúri család kapja meg a fıispáni tisztet. A fıispán helyetteseként kialakul az adminisztrátor (fıispáni helytartói tisztség), a fıispáni jogokat gyakorolja. A közgyőlés és a Sedria a két fontos testületi szerv: A vármegyének e két testülete elvileg az egész vármegye összes népeinek a közösségét magában foglalta az 1300-as évekig. Az 1300-as években a vármegye nem nemes származású polgárai is megjelentek a közgyőlésben. Az 1700-as évek második évében alakult ki az a szokás, hogy a vármegyei közgyőlésen csak nemesek vehettek részt. A vármegyei közgyőlés hatásköre kiterjedt a vármegyét érintı minden fontos kérdésre, amit az országos törvények nem szabályoztak. A közgyőlés szavazással döntött (az elıkelık szavazatait nézték, nem számolták). A közgyőlés funkciói 1. Gazdasági funkció: - döntött az adózás ügyében (adók kiszabása) - döntött a vámszedés ügyében (vám mértéke, mennyisége) - a vármegye székházának fenntartása - a vármegye közigazgatási szükségleteinek kielégítése (helyi adók) 2. Katonai funkció (bandérium): - banderiális hadsereg szervezése, katonai kontingensek kiállítása - a katonai szolgálat alóli felmentés, valamint a szolgálat alól való kibújók megbüntetése

14 14 3. Jogalkotás és jogszolgáltatás funkciói: a) Jogalkotás: - állást foglal a vármegyét érintı kérdéekben - a központi törvényhozás befolyásolása - helyi szinten a vármegyére vonatkozó jogalkotás a statútumalkotási jog, amely nem lehet ellentétes a központi törvényekkel b) Jogszolgáltatás: - az igazságszolgáltatás, a bíráskodás 4. Politikai funkció: - a vármegyei tisztségviselı-választás - követválasztás - közhírré tevés (kihirdetés), feltétele volt a kihirdetésnek Királyi tábla KT polgári része van) Hétszemélyes tábla HT Sedria Vármegyei törvényszék (büntetı és Úriszék A vármegyei törvényszéknek (Sedria) büntetı és polgári része van, a nemesek büntetıügyeiben jár el, és a nem nemesek polgári ügyeiben fellebbviteli fórumként szerepel. Az Úriszék egyfelıl rendi különbséget fejez ki, nem nemesek polgári ügyeiben jár el, másfelıl pedig a falusi bíróságtól fellebbviteli fórum. Az úriszéki bíráskodás kisebb büntetı és polgári ügyekben jár el, valamint rendi különbségtétellel. Ennek fellebbviteli fóruma a Sedria. A felsı bírósági fórumok a királyi tábla és a hétszemélyes tábla ban a Pragmatica Sanctióban (v. ezen kívül???) meghatározzák ezt a két felsı bíróságot is összetételében és eljárásában. A központi kormány szervei közül a helytartó tanács lesz az, amelyik a legfontosabb, mert ez gyakorol felügyeletet a megyék tevékenysége fölött ban a helytartó tanács egy sajátos ügyosztályi rendet tételez, és ezekbıl az ügyosztályokból lesz az évi III. törvénnyel létrehozott független felelıs minisztérium. Az OGY két házból áll: alsó tábla és felsı tábla. Az alsó tábla élén a személynök áll. A személynök egyúttal a királyi tábla elnöke.

15 15 A nádor a hétszemélyes tábla elnöke, a fırendi tábla elnöke és a helytartó tanács elnöke. Vannak szabad királyi városok, tárnoki városok, melynek élén a bírói fórumot a tárnokmester látja el. Sedria (ítélıszék) A vármegye legrégebbi testületi fóruma, amely helyi szinten jogalkalmazási funkciót gyakorol. A Sedria elsı- és másodfokú fórumként egyaránt eljár. Az elsıfokú bírósági fórum a nemesek vonatkozásában jár el, és másodfokú fórumként funkcionál a jobbágyok felett (a jobbágyok nagyobb mértékő polgári és büntetı pereiben) és a vármegyében lévı mezıvárosok felett is. A Sedriának pallosjoga van: nemcsak kiszabhatja, hanem végrehajthatja a kiszabott ítéletet. A Sedria elnöke: alispán (a fıispán helyetteseként) bírótársak: szolgabíró és az esküdtszék (ık alkotják a vármegye bírói tanácsát) ben a Sedria két testületre oszlik: - polgári (elnöke az alispán) sedria - büntetı (elnöke a szolgabíró) sedria 1526 (Mohács) után a kormányzati központ Bécsbe kerül, a vármegye magára marad a helyi ügyek intézésére, és megerısödik a vármegye autonómiája, amit egyfajta jogi autonomizmus is követ. Az 1700-as évek végére a Habsburgok megpróbálják jobban befolyásolni a vármegye önállóságát. Erre ellenlépésként kialakul a vármegyének a központi döntést felülvizsgáló jogosítványa (1700) Ez a mai alkotmánybírósági funkciónak felel meg. Elismerik, hogy a vármegyék a központi rendeleteket alkotmányos szempontból felülvizsgálják.

16 16 3. Központi kormányszervek, dikasztériumok (testületek) A történettudomány szerint a feudális magyar állam 1000 karácsonya v január 1-jétıl számítódik, mert ekkor koronázták Szent Istvánt Esztergomban magyar királlyá. A királyi hatalom korlátlan hatalom, azonban ezt a hatalmat mégis két dolog korlátozza a középkori jogi axióma (sarkigazság) szerint: - isteni jog - az ország szokásai. A király az ország irányítására különbözı szerveket hoz létre. A magyar király címe: Rex Hungarorum. A magyarok cselekedetei: Gesta Hungarorum. A magyar király az 1200-as évek végére 10 országnak lesz a királya. 1. Mo. (Hungarie) 6. Szlavonia 2. Horváto. (Croatie) 7. Halics (mai Ukrajna) 3. Dalmácia 8. Lodonézia (mai Ukrajna) 4. Bosznia 9. Kunország 5. Szerbia 10. Bulgária Európai politikai viszonyok között a magyar királyásg minıségileg is más volt, Archiregnum Hungarie: magyar fıkirályság. Az európai királyságok listáján valamivel a 2. helyen állt a császárság után. A szentszék kialakítja a diplomáciai kapcsolatokat (1200 v. 1300), kialakul egyfajta rangsor - Prezedencia (Mo helyen). A közigazgatástörténet két nagy csoportra osztja azokat a szerveket, amelyek csak mint tanácsadó szervek mőködnek a király mellett a kormányzatban, késıbb meghatározó szerepet töltenek be a központi irányzatban. Egyedi és testületi szerveket különböztetünk meg. A testületi szervek élén a királyi tanács áll. A királyi tanács mellett fontos szerepet tölt be a királyi kancellária (1200 v ig) és az OGY. Ezek a központi kormányszervek. Az egyedi szervek országos méltóságként indulnak, majd késıbb a rendi érdekek képviseletét látják el az udvarban. Közöttük is kialakul egy hivatásos tiszteleti sorrend: nádor - országbíró - tárnokmester - erdélyi vajda - horvát bán - pozsonyi és temesi ispán. A rangsor eleje a központi királyi udvarban mőködik (nádor, országbíró, tárnokmester), az egész országra kiterjedı hatáskörrel bír.

17 17 A rangsor vége ún. kihelyezett területi királyi fıtisztviselık, és csak az adott területre vonatkozó hatáskörrel rendelkezik. A királyi udvarban kialakulnak kisebb királyi tisztségviselık is (ık az udvartartás menetére felügyelnek) - fıajtónálló mester: a személyes biztonságot, a hírszolgálatot látta el - fıudvarmester: a szertartások fınöke, az OGY rendjének a fenntartása - fılovászmester: a királyi ménesek felügyelıje Testületi szervek 1. Királyi tanács (conzilium regis) Az ország legfıbb kormányzati hatósága - conzilium regni (országtanács). A királyi tanács (KT) mőködését alapvetıen Mohácsig (1526) két idıszak határozta meg. Az elsı idıszak az aranybulla kiadásáig tart (1222). A KT (intelmek) legfontosabb funkciói: háborút indít és békét köt, királyt állít, és védelmezi az országot. A (KT) összetétele a király tetszése szerint alakult (uralkodócsalád felnıtt ffi. tagjai, feleség, az udvarban tartózkodó elıkelık, fıurak, fıpapok, fıméltóságok). A testület jogi státusza: csak tanácsadó testület. A tanács véleménye nem köti az uralkodót a kormányzásban, eltérhet a tanács döntésétıl. A KT-ban kezd kialakulni egyfajta hivatali ügyintézési rendszer: ügyképviselet, az ügyek elıterjesztése a királyi tanácsba, arról refereálnak (korai hivatalnokszervezet csírái). A döntı változás az 1200-as évek elején következik be, mert a királyi magánbirtok felét az uralkodók eladományozzák, a feudális urak részérıl igényként merül fel a belszólás az ország kormányzásába. Az Aranybulla (1222) rögzíti, hogy a (KT) nélkül bizonyos kérdéseket nem lehet eldönteni, és bizonyos köztisztség viseléséhez a KT hozzájárulása is kell. Kötelezıen közremőködı szervvé válik a KT. Az as OGY törvényei rögzítették a KT ezen jogát. A KT jogkörei: jogalkotás, törvényhozás (dekrétum): a király a törvényeket, a dekrétumokat a tanács tudtával, hozájárulásával hozta meg (konszenzus). igazságszolgáltatás, bíráskodás (jogkiszolgáltatás): a király a tanácsban bíráskodik. gazdasági, pénzügyi kérdésekben való közremőködés: - adó, költségvetés - birtokadományozásban a tanács közremőködik

18 18 - katonai kérdések (háború indítása, béke kötése) - külügyi, diplomáciai kérdések ( ) - uralkodócsalád házassági kérdései - egyházi kérdésekben való döntés (a magyar király különleges egyházi jogkörrel bír - fıkegyúri jog) Saját egyházelmélet (saját birtok, saját egyház, saját egyházzal való rendelkezés joga). A KT közremőködésével a király nevezi ki a fıpapokat (és egyéb egyházi személyiségeket). A KT összetétele és mőködése ( ) Mo-n akkor a KT háromféle formában mőködik. 1. Régi királyi nagytanács: a legszélesebb fıúri társaságot foglalja magában, azaz a királyi családon és a köztisztviselın kívül az összes püspök és fıúri rangban lévıket. Az ülése évente egyszer volt, melyre kötelezı volt a megjelenés, létszáma 56 körüli. 2. Szőkebb királyi tanács: (a király tetszése szerint van összeállítva) Max tagból áll. Általában kéthavonként szokott ülésezni. 3. Titkos tanács (kabinet): tagból áll, ennél nem több. Az uralkodó legbizalmasabb híveibıl áll, akik folyamatosan az uralkodóval vannak, és látják el tanácsaikkal. A legkisebb királyi tanácsban egy újfajta intézmény jelenik meg - Zsimond uralkodása végén és Mátyás uralkodásától kezdve -, ez a királyi secratarius intézménye. A királyi titkárok szakképzettek voltak, egyetemi végzettség. Feladatuk az ügyek elıkészítése és referálás a királyi tanácsban. Mátyás megtöbbszörözi a királyi titkárok számát. A KT mőködése az OGY-ek mellett sem hal el. Állandó szervezési formák kezdenek kialakulni. Ha a király nincs jelen, akkor a kancellária vezetıje elnököl a KT-ban (esztergomi érsek). A KT lényeges politikai kormányzati szervvé válik Mo-n. A tanács által meghoztot döntéseket a királyi titkárok közvetítik a kancellária felé a határozatok megírására és szétküldésére A KT súlya II. Lajos kiskorúsága miatt megnövekedett. II. Ferdinánd idején a KT Bécsben mőködik. A KT utóda, a Magyar Tanács szerepe formális lett. A kancellária fıként a magyar hatóságok és az uralkodó között közvetített. Az 1608-as törvényhozás úgy rendelekezett, hogy a MT összes tagja a Magyar Országgyőlés fırendi

19 19 táblájának legyen a rendes tagja. A KT megszőnése eredményezi azt, hogy Mohács után Pozsonyban megtartott OGY-ek a szokottnál sokkal zajosabbak lesznek. 2. A másik központi szerv a kancellária A kancellária tipikus központi adminisztrációs szervezet. III. Béla alapítja meg bizánci mintára. Elıtte az udvarban lévı írástudó papok végezték a hivatali ügyintézést. A legjobbakból alakult ki a királyi kápolna, István vezetésével. İk látják el az írásbeli feladatokat az udvarban, amíg nincs kancellária. A királyi kápolna országos fórumként mőködik (III. Béla). Német mintára (fıkancellár) alakul ki a kancellária, a fıkancellár az esztergomi érsek lesz 1848-ig. Az állandó helyettes az alkancellár (szfehérvári érsek). A kancellária szervezésében funkcionált a notarius (jegyzı), aki az írásbeli feladatokat látta el. I. Lajos ( ) uralkodása végén differenciálódik a kancellária: van egy nagykancellária és egy kiskancellária. A nagykancellária élén áll az esztergomi érsek. A kiskancellária (v. titkos kancellária) vezetıje a titkos kancellár, ık tartoznak közvetlenül az uralkodóhoz (fontos a pecsétırzés, három királyi pecsét van). Mátyás ( ) 1464-ben reformot hajt végre a kancelláriában. Megszünteti a kiskancelláriát és külön bíróságot hoz létre, oda rendelve a titkos kancellária képviselıit, és a nagykancellária csak az ország hivatali adminisztrációjával foglalkozik. A kancellária csak a politikai döntések írásbeli elıkésíztésével és végrehajtásával foglalkozik. A fıkancellár egyúttal a KT elnöke is, így fontos politikai szerepet tölt be Mo-n. A királyi kancellárián keresztül bocsátják ki az okleveleket. Fontos, hogy kezd kialakulni egyfajta ügyintézési felelısségi rendszer, ebben az írásbeli döntéshozatalban (azon utólag is lehetıvé kell tenni, hogy ismertté váljon, hogy ki hozta a döntést, ki a döntés felelıse). A királyi kancellária tisztségviselıi: - skriba (diktálásra ír, másol, fizetést kap) - notarius (a skriba felett áll, ellenırzi az írásbeli munkát) - regisztrátor (lajstromot vezet az oklevelekrıl), királyi könyvek - konzervátor (királyi pecsét ıre, ellenırzés, pecsételés, láttamozás) - prothonotárius (ítélımester) fıjegyzı, jogvégzett személy (bíráskodási jogkörrel is bír. İk csak formailag tartoznak a kancelláriához.

20 20 A kancellária túléli Mohácsot (1526), átköltöztetik Pozsonyba, majd késıbb Bécsbe, és egészen 1848-ig mőködik, mint a legfıbb írásbeli közvetítı az összes magyar szerv és az uralkodó között. 3. A harmadik testületi szerv az Országgyőlés Az 1920-as as OGY-ek már törvényhozó OGY-ek. Ezeket az OGY-ket Parlamentum Publikumnak nevezzük. Az angoloknál megmarad a parlament kifejezés (OGY), a franciáknál már bíróságot jelent. Mo-n a parlament, késıbb pedig a Dieta (OGY) kifejezést használják. Az OGY ( ) állandósul a magyar közjogi gyakorlatban ben IV. Béla uralkodása idején összegyőlnek a nemesek Esztergomban, és az uralkodóhoz kéréssel fordulnak, hogy erısítse meg az Aranybullát (ez egy kezdetleges, OGY elıtti győlés volt). 1290, évi OGY, majd 1489-ig csend volt, nem mőködött az OGY intézménye, majd a magyar rendi OGY ben alakult ki a rendi képviseleti államforma, ez idıtıl lett a törvényhozás szerve az OGY: a király és a rendek közötti "alkudozások" fóruma. A rendi képviseletet a négy rend - fıpapok, fıurak, köznemesek, városok - képviselete ig rendi képviseleti OGY-ek üléseznek Mo-n. Az OGY - mőködését tekintve - többfélék voltak: a) egyetemes országgyőlés (ez a legrégebbi forma): minden nemest megillette a részvétel joga, és kötelezettsége is volt a részvétel ben, I. Miksa megkoronázása után megszőnik ez a forma, és állandósulnak a képviseleti OGY-ek, ahol a vármegyék és a városok követei (alsó tábla) vesznek részt. b) részországgyőlés (két csoportja van): az egész: ahol egy országrész számára tartanak OGY-t, pl. Erdélyben, Horvátországban (állandó részországgyőlés). Ezek az OGY-ek egykamarásak, és királyi felhatalmazás kell megtartásukra - ide a király képviselıt küld. katonai tábori OGY-ek: háború esetén katonai döntések. Az országgyőlés mőködése Kialakul az a szokás 1608-ig, hogy a magyar OGY két kamarára szervezıdik tól nevezik e két kamarát fırendi és alsórendi táblának (két különbözó szekció). Az OGY összehívására az uralkodó a jogosult. Az uralkodó meghívó levelet küld azoknak, akik jogosultak és kötelesek részt venni az OGY-n.