diplomás pályakövetés II.

Átírás

1 diplomás pályakövetés II. elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) július

2 Készült a Társadalmi megújulás Operatív Program A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítás során. Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) Felelős kiadó: Visnyei Csaba ügyvezető Szerkesztők: Fábri István Horváth Tamás Nyerges Andrea Az általános képességeket támogató tanulási környezetek jellemzése a felsőoktatásban című tanulmányt fordította Bátori Tamás, szakmai lektorálását Kiss Paszkál végezte. Minden jog fenntartva: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A fordítás alapjául szolgáló mű esetében: Springer Science and Business Media BV, Hollandia. Szöveggondozás: Burom Márton Tördelés: Teszár Edit Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Nyomdai munkák:

3 tartalomjegyzék Bevezetés (Horváth Tamás) Esettanulmányok Pályakövetési felmérések szervezeti sokfélesége (Veroszta Zsuzsanna) Jó gyakorlatok a diplomás pályakövetésben (Ekler Gergely Kaposnyák Judit Kiss László) Munkaerő-piaci kutatások Felsőoktatásból a munkaerőpiacra (Polyacskó Orsolya) Pályára föl! A pályakezdő diplomások munkaerő-piaci fogadtatása (Dávid János) Új fejlesztési irányok A felsőoktatási alumni programok és az online közösségi weboldalak problémák és lehetőségek (Hain Ferenc) Az általános képességeket támogató tanulási környezetek jellemzése a felsőoktatásban (David Kember Doris Y.P. Leung Rosa S.F. Ma)

4

5 bevezetés A központi diplomás pályakövetés egyik kiemelt célkitűzése, hogy folyamatos szakmai támogatást nyújtson a felsőoktatási intézmények érintett szakemberei számára ahhoz, hogy minél hatékonyabb és színvonalasabb szolgáltatásokat tudjanak nyújtani pályakövetés, alumni szervezés terén. A pályakövetésben érintett munkatársak felkészítéséhez a TÁMOP kiemelt projekt különböző szolgáltatásokkal igyekszik hozzájárulni: konferenciák, kisebb szakmai rendezvények, interneten közzétett információk, helyzetfeltáró kutatások mellett nagyon fontos szerepet szánunk a Diplomás pályakövetés című kiadványsorozatnak. Ebben kötetről-kötetre összegyűjtjük a pályakövetéssel kapcsolatos kutatási eredményeinket, elkészült szakértői anyagainkat, és válogatást adunk a téma hazai és külföldi szakirodalmából is. Mindezek segíthetik a pályakövetési tevékenység elméleti megalapozottságát, valamint a felkészülést a TÁMOP intézményi pályázatra. Jelen kiadvány több oldalról közelíti meg a pályakövetés, elhelyezkedés témáját. Így kitérünk a jó gyakorlatok hazai és nemzetközi példái mellett a diplomások munkaerő-piaci helyzetének vizsgálatára, mind a munkaadók, mind a végzettek szemszögéből. Két anyagunk pedig elsősorban a módszertani fejlesztésben igyekszik segítséget nyújtani, az alumni kapcsolatok új alapokra helyezése, illetve a kompetencia alapú kutatások, az ehhez kapcsolódó fejlesztések terén. A tavaly novemberben megjelent első kiadványunk tematikáját folytatva, a külföldi pályakövetési gyakorlatok közül ezúttal három kiemelkedő vizsgálatsorozatot, esettanulmány-jellegű leírást emelünk ki. A magyarországi gyakorlatok közül pedig a központi program pilot kutatásai alapján három hazai felsőoktatási intézmény pályakövetési rendszerének hátterét, intézményi beépülését, hasznosítási lehetőségeit, ezek gyakorlati megvalósítását mutatjuk be. Az országos diplomás pályakövetési vizsgálat előmunkálataiként fókuszcsoportos beszélgetésekre került sor, amelyek a munkaerő-piaci elhelyezkedés, az iskolai és a munkahelyi életút mellett a képzés megítélésére, a diploma értékelésére is kitértek. Ennek elemzése az utóbbi kérdést járja körül tíz képzési területenként szervezett fókuszcsoport tapasztalatai alapján. Az Educatio Kht. és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet együttműködésével végzett Diplomás pályakezdők a versenyszektorban című felmérés keretében januárja és májusa között 45 interjú készült magyarországi HR- és fejvadászcégek vezetői körében. Dávid János tanulmányában a munkaerő-keresleti helyzetről, a várhatónak gondolt tendenciákról, a foglalkoztatók kiválasztási szempontjairól, a pályakezdők iránti érdeklődéséről, és nem utolsó sorban a bolognai folyamat, s ezen belül az egyetemek munkaerő-fejlesztő szerepének értékeléséről olvashatnak az érdeklődők. A pályakövetés, alumni terén lehetséges új módszertani irányokat is igyekszünk feltérképezni. Az egyik ilyen jellegű írás az internet, illetve az online közösségépítés alumni programokba történő beemelésének lehetséges módjait veszi számba. A tanulmány a legnagyobb magyar közösségi portál, az iwiw felsőoktatási intézményekhez kötődő klubjainak, és a meglévő felsőoktatási alumni gyakorlatok elemzésével igyekszik megválaszolni ezeket a kérdéseket. Bemutat egy továbblépési lehetőséget, az alumni Partner Kapcsolat Kezelő (CRM) rendszerjellegű

6 Diplomás pályakövetés II. fejlesztését, annak szükséges elemeit, folyamatát is. A másik ilyen jellegű írás a kompetenciakutatások területére kalauzol minket: a külföldi szakirodalmi kitekintésünk ezúttal az egyre elterjedtebb, az oktatáskutatás, az oktatáspolitika, valamint a média és a szélesebb közvélemény részéről is egyre több figyelemben részesülő kompetenciavizsgálatok, kompetenciamérések témakörét, azok lehetséges felsőoktatási vonatkozásait tárja az olvasók elé. Reméljük, sorozatunk második kötete is hasznos segítséget nyújt a diplomás pályakövetéssel foglalkozó szakemberek számára. Horváth Tamás felsőoktatási igazgató Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

7 veroszta zsuzsanna Pályakövetési felmérések szervezeti sokfélesége Három magyar egyetemen készített esettanulmány feldolgozása alapján A pilot kutatás bemutatása A diplomás pályakövetés országos rendszerének kidolgozása kapcsán az intézményi szinten már zajló pályakövetési projektek vizsgálata számos tapasztalattal támogathatja a szakmai munkát. A pályakövetés felsőoktatási intézményekhez és egyéb szervezetekhez kötődő felméréseinek jellemzőit mind hazai, mind nemzetközi szinten feltétlenül szükséges feltárni. E feltárás módszereként és tárgyakét több irány is kínálkozik, a diplomás pályafutás munkaerő-piaci vonatkozásainak és intézményi visszacsatolásának elemzése számos aspektusból megragadható vizsgálhatjuk a programok módszertani, szervezeti, informatikai, kommunikációs háttérbázisát. A Diplomás Pályakövetési Rendszer kidolgozását célzó TÁMOP központi program előkészítő munkálatai kapcsán a hazai felsőoktatási intézmények pályakövetési gyakorlatának feltérképezése megtörtént, az eredmények publikálásra kerültek. 1 A feltáró munka ezek után azonban pilot kutatások formájában tovább zajlott, amelynek keretében immár három kiemelt intézmény pályakövetési szisztémájának részletes elemzése volt a cél, beleértve az intézményi alumni rendszer működésének bemutatását is. A 2008 második felében egymással párhuzamosan zajló pilot kutatások célja a már megismert rendszer-jellemzők intézményi szintű működésének finom-vizsgálata volt, teret adva az intézményi specifikumokból adódó egyediségek részletes taglalásának is. Emellett a központi DPR programon belül az intézményi feltáró esettanulmányok lényeges hozadéka, hogy maguk a vizsgálatra felkért belső, intézményi szereplők is szembesülnek a már megismert sémák és gyakorlatok belső hasznosulásával és specifikus jegyeivel. Tanulmányunkban épp ennek az egyediségnek, sokszínűségnek a megragadására vállalkozunk akkor, amikor a három magyarországi felsőoktatási intézmény pályakövetési rendszerének szervezeti beépülését elemezzük. A pilot kutatások elvégzéséhez az Educatio Kht. három hazai egyetem pályakövetésben dolgozó szakembereivel épített ki együttműködést, akik a helyi sajátosságok feltárását belülről megközelítve vállalkoztak az intézményi gyakorlat bemutatására. A vizsgálatban részt vevő intézmények kiválasztását a regionális és képzési sokszínűségre törekvés igénye vezérelte. Így vontunk be a vizsgálati körbe egy fővárosi és két vidéki egyetemet, valamint két klasszikus tudományegyetem mellett egy újabb alapítású, gyakorlat-orientáltabb felsőoktatási intézményt. 2 A közös szakmai munka eredményeképpen egységes tematikához igazodó, ugyanakkor az eltérő súlypontokból adódóan az egyediséget magukon hordozó intézményi anyagok születtek. A tematika olyan főbb pontokat érintett, mint a felsőoktatási intézmény eddigi pályakövetési tevékenységéből fakadó tapasztalatainak összegzése, rendszerezése, beleértve a különböző in- (1) Lásd: Horváth Dániel: Hazai gyakorlatok a diplomás pályakövetésben. In.: Diplomás pályakövetés 1. Nemzetközi és hazai tendenciák. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK), november. (2) A pilot vizsgálatba az alábbi három felsőoktatási intézményt vontuk be: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem.

8 Diplomás pályakövetés II. tézményi szinteken zajló pályakövetéses vizsgálatok legfontosabb eredményeit, módszertani tapasztalatait, az alumni tevékenység bemutatását és a működtetett rendszerek technikai feltételrendszerének (adatbázisok, informatikai háttér) feltárását is. A szakmai anyagok kiemelten részletezve érintették a pályakövetés szervezeti, strukturális kérdéseit, hiszen a pályakövetés és az abból fakadó eredmények intézményi szinten különbözően épülnek be és kerülnek felhasználásra. Ennek érdekében a pilot vizsgálatok kitértek az intézményi stratégiák aspektusára is, elemezve a vizsgálatok intézményi motivációit, helyüket az intézményi struktúrában, viszonyukat az intézményfejlesztéssel, intézménypolitikával, valamint a pályakövetéses vizsgálatok kommunikációját és a nyilvánosságot. Az intézményi motivációk sokszínűsége Tanulmányunkban az intézmények nevesítése nélkül, ám alapvetően a konkrétumokra hagyatkozva mutatjuk be azt a szervezeti sokféleséget, amely a három egyetem pályakövetési gyakorlatát jellemzi. Három hazai egyetemről van szó, melyek képzési profiljukat, méretüket, regionális elhelyezkedésüket és küldetésüket tekintve eltérnek egymástól. Mindhárom intézmény végzi diplomásainak pályakövetését, ám az adatfelvételek koncentráltsága, gyakorisága és motivációja egymástól eltérő képet mutat. A pályakövetési rendszerek működtetésének motivációit az intézményi esettanulmányok alapján az alábbi kategóriákban mutatjuk meg: Munkaerő-piaci pozíció erősítésének motivációja A diplomás pályakövetési rendszer intézményi működtetésének legfőbb célja és haszna a munkaerő-piaci visszajelzések beszerzése és hasznosítása. Az intézmény hallgatóinak végzés utáni beválása, illetve az esetlegesen felmerülő foglalkoztatási nehézségek fontos támponttal szolgálnak a felsőoktatási intézményeknek képzésük értékelése és új stratégiák kidolgozása során. Fontos, hogy az intézmény tudatosan építi ki a kapcsolatait a gazdaság szereplőivel. Problémaként fogalmazták meg, hogy az egyetemi képzés jelenleg nem veszi figyelembe a munkaadói szervezetek igényeit, így megpróbáltak ebben az irányban is tájékozódni. Közvetlen folyamatos kapcsolat biztosítása az érintett piaci szereplők, a munkaadók, az intézmény vezetése és a hallgatók között. Egyéni igények kiszolgálására alkalmas struktúra létrehozásának segítségével javítani a gyakorlati tapasztalatok elérhetőségét, hatékonyabbá tenni az elhelyezkedési folyamatot. A munkaerő-piaci beválás utánkövetése kapcsolódik a felsőoktatás átalakításának nemzetközi tendenciáihoz, követelményeihez is. A bolognai folyamat során a munkaerő-piaci szempontok, a felsőoktatás és a vállalati szféra szorosabb összekapcsolódásának igénye felértékelődött. A két szféra kapcsolatának erősítését indokolják a munka világában zajló változások is, amelyek az élethosszig tartó tanulás felé tolják a képzési hangsúlyt, motiválva a munkavállalókat a folyamatos tovább- és átképzésekre, rugalmasan igazodva a gyorsan változó gazdasági környezethez. Minőségbiztosítási motiváció A diplomás pályakövetés során szerzett visszajelzések munkaerő-piaci relevanciájuk mellett egyfajta tükröt tartanak a képző intézmények felé. A volt hallgató amellett, hogy megoszthatja a munka világában elért eredményeit, kifejezheti véleményét is az intézmény ebben betöltött szerepére vonatkozóan. Gyakori problémák, erős tendenciák felmerülése esetén a végzettek követéses vizsgálatának eredményei a képzés fejlesztésének fontos támpontjaként szolgálhatnak.

9 PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSEK SZERVEZETI SOKFÉLESÉGE Az egyetem minőségbiztosítási rendszerének fejlesztéséhez, színvonalasabbá tételéhez való hozzájárulás (a cél). A minőségi oktatás fontos mércéje a hallgatók szakterületüknek megfelelő sikeres elhelyezkedése, illetve szakmai előrehaladásuk. Ezt a sikert méri, és teszi megfoghatóvá, értelmezhetővé a pályakövetéses vizsgálat. A felmérésből olyan fontos információkat, visszajelzéseket kaphat az intézmény, amely hatást gyakorolhat a jövőben a képzési struktúrára, a hallgatóknak nyújtott egyéb szolgáltatások összetételére, minőségére, vagy akár a továbbtanulás előtt álló középiskolás diákok felvételi döntéseire. Megmutathatja az intézmény erősségeit és gyengeségeit a jelenlegi és az egykori hallgatók szemszögéből. Konkrét intézményi beágyazódásában vizsgálva a DPR intézményi minőségbiztosítási rendszerben betöltött helyét, az alábbiakban az egyik bevont intézmény példáján áttekinthetjük, ahogyan a pályakövetéses vizsgálatok az egyetem minőségmenedzsment rendszerén keresztül közvetlenül bekapcsolódnak az intézmény stratégia-értékelési mechanizmusába. A vizsgált egyetem minőségmenedzsment rendszerének két fő eleme a minőségértékelés és a minőségalapú irányítás megvalósítása, e két rendszer alapján épül fel a Minőségközpontú Irányítási Rendszer. E modell alapján az intézményi célok az önértékelési eredmények és a küldetés alapján fogalmazódnak meg, három nézőpont mentén. A három nézőpont a feltételek, a működés, valamint az érdekeltek nézőpontja közül az utóbbi, tehát az érdekeltek nézőpontja, a intézménnyel szembeni főbb elvárásokat megfogalmazó érdekcsoportok céljait tartalmazza. Ezen érdekcsoportok közül a munkavállalók és a társadalmi környezet mellett a jelenlegi és volt hallgatók a legfontosabbak, ez a momentum indokolja a DPR és a minőségbiztosítás kapcsolatának jelentőségét. A hallgatók, mint érdekeltek céljainak azonosítását követően ugyanis az intézményi stratégia ezen elvárások alapján a működés nézőpontban fogalmazza meg a szükséges fejlesztéseket és a feltételek nézőpontban a megvalósításukhoz szükséges feltételeket. A minőségirányítás e három nézőpontja (érdekeltek, működés, feltételek) egymással alá-fölé rendelt viszonyban állnak. Az érdekeltekhez kapcsolódó célok a legfelső szintű célok, amelyek megvalósulását támogatják a működés nézőpont céljai, valamint a feltételek nézőpont erőforrás-fejlesztésre vonatkozó céljai. Ez a logika biztosítja továbbá a célok közötti ok-okozati kapcsolatok érvényesítését is. A pályakövetéses vizsgálatok becsatornázódása az alkalmazott minőségértékelési modellben a vevői eredmények (közvetlen partnerek elégedettsége) vizsgálata, illetve az alkalmazott minőségalapú irányítás során az érdekeltek nézőpont hallgatói célterület menedzselésekor jelentkezik. Kommunikációs motiváció A végzettektől beérkezett értékelések, sőt maga az intézményben diplomázottak karrierútja is jól kiaknázható tényezője lehet a felsőoktatási intézmény pozicionálásának. A vizsgálatok eredményei az intézményi kép kialakításában gyakorta felhasználásra kerülnek. Az információkat intézményi szereplők is fel tudják használni, részben a képzésfejlesztésben, részben a kommunikációban. A kutatási eredmények egy részét az intézmény egyik kara arra is használja, hogy a potenciális hallgatói állományt megszólítsa, így a leválogatott adatokból készült prezentáció a nyílt napon bemutatásra kerül, illetve a Kar a középiskolások számára készült kommunikációs anyagainak egy részén elhelyez a DPRből származó néhány informatív ábrát.

10 Diplomás pályakövetés II. Tapasztalatszerzés motivációja A diplomás pályakövetéses vizsgálatok és a hozzá kapcsolódó adatfelvételek az intézmény személyi erőforrásainak nagyfokú mozgósítását követelik meg. A későbbiekben részletesebben is kitérünk majd arra, hogy számos esetben ezek a vizsgálatok szinte felkínálják magukat a hallgatói részvételre. Különösen az adatgyűjtés és -rögzítés területére vonnak be nagy gyakorisággal hallgatókat, amely stratégia gazdaságossága mellett gyakorlati ismeretek átadására is irányul. A magasabb rendű cél a kutatásban részt vevő hallgatók olyan gyakorlati tapasztalathoz juttatása, amely segíti későbbi elhelyezkedésüket és a társadalom számára is hasznos munkavégzésüket a régióban. A tapasztalatszerzés másik aspektusa az intézményi vizsgálat módszertanának kidolgozására, fejlesztésére irányul. Cél volt a végzettek válaszadási hajlandóságának felmérése, az önkitöltős online kérdőíves adatfelvétel módszerének a célcsoporton való kipróbálása. Emellett fontos cél volt az első munkába állás jellemzőinek felderítése, egy később kialakítandó végleges intézményi pályakövető kérdőív alapjainak megalkotása. Törvényi kötelezettség betartásának motivációja A pilot kutatásokba bevont intézmények mindegyike tisztában volt és számot vetett a pályakövetési rendszerek törvényi szabályozásából következő feladataival. A törvényi rendelkezés határozottan motiválta az intézményeket a tekintetben, hogy megkezdjék, illetve felgyorsítsák pályakövetési vizsgálataik bevezetését. A Felsőoktatási törvényben több pontban szerepel a hallgatói pályakövetési rendszer bevezetése. Szakmaspecifikus motivációk Kiemelten a kari, illetve szakos szinten zajló diplomás megkérdezések esetében figyelhető meg, hogy a vizsgálat elvégzését egy szakmaspecifikus probléma, nyitott kérdés motiválja. Az elmúlt évtizedekben a tudomány és szakma, valamint a képzés is jelentős változásokon ment keresztül. Tény továbbá, hogy az elmúlt években jelentős mértékű volt a pályaelhagyás is a szakmában. A kutatók ezért hasznosnak találták, hogy országos reprezentatív vizsgálat keretében kapjanak képet a szakma helyzetéről, vizsgálják a szakma társadalmi presztízsét, működőképességét, manifeszt és látens funkcionális hatékonyságát befolyásoló tényezőit. Megszüntetni a tömeges munkanélküliség hallgatók körében időnként felbukkanó mítoszát. A vizsgálatot végző szervezeti egységek típusai és helyük az intézményi struktúrában A fenti motivációs sokszínűség természetesen adódik abból is, hogy az intézményi pályakövetés szervezetileg különböző szinteken valósulhat meg. A következőkben nevesítés nélkül foglaljuk össze azokat a szervezeti szinteket, amelyeken a három vizsgált intézményben pályakövetéses kutatások zajlottak: 10

11 PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSEK SZERVEZETI SOKFÉLESÉGE Intézményközi szint A pályakövetési programok között találkoztunk azzal a kezdeményezéssel, melynek során egy koordináló felsőoktatási intézmény kutatóintézeti együttműködéssel konzorcium formájában regionális vonatkozású karrierút-követési kutatást bonyolított le. A vizsgálat eredményei a diplomás pályakezdő munkaerő iránti kereslet, és a piac igényeinek feltárása regionális relevanciával bírnak, tehát több felsőoktatási intézményt is érintenek. Intézményi szint Kétségtelen, hogy a diplomás pályakövetéses vizsgálatok gyakorlatában az intézményi szint tekinthető alapértelmezettnek. Ezek a kutatások melyet mindhárom vizsgált egyetem bonyolít egy felsőoktatási intézmény végzettjeinek munkaerő-piaci beválását követik nyomon. Szervezeti koordinálásuk azonban nem feltétlenül azonos. Rendszerint érintettek benne az intézményi alumni/öregdiák-, hallgatói karrier- és szolgáltató központok, irodák, gyakran bevonódik a minőségbiztosítási szervezeti egység, illetve a hallgatói önkormányzat központi szervei is, különösen arra való tekintettel, hogy a pályakövetési rendszer gyakran több fázisban tehát már a hallgatóvá válás kezdetén és végén is szondázza a hallgatókat. Természetesen egy intézményi szinten zajló nagyobb hallgatói, illetve diplomás adatfelvétel esetén több szervezeti egység mozgósítására is gyakorta szükség van: pl. címlisták beszerzéséhez a tanulmányi osztályok, informatikai támogatáshoz a számítógép-központ, adatelemzéshez a társadalomtudományi szakértő kollégák bevonására kerülhet sor, míg az eredmények felhasználását tekintve az intézményi kommunikáció szakembereire lehet szükség. A vizsgálatba bevont egyik tudományegyetem esetében a központi, összegyetemi DPR vizsgálat lebonyolításához szükséges együttműködések négy egyetemi szervezet összehangolt munkáját kívánják meg: A vizsgálatok koordinálását minden esetben a Hallgatói és Közkapcsolati Igazgatóság végzi, annak igazgatója felelőssége mellett. A hallgatói és közkapcsolati ügyekért felelős igazgató feladata a pályakövetéses vizsgálatok irányítása, a közreműködő személyek kijelölése és beszámoltatása, a vizsgálat eredményeinek összegzése és bemutatása az intézményi vezetés (illetve az egyetem döntéshozatali fórumai) számára. A vizsgálatot operatíve lebonyolító szervezeti egység az Egyetemi Karrier Iroda és az intézmény alumni szervezete. Feladatuk az adatfelvétel teljes adminisztrációja, a kérdőívek, kísérőlevelek nyomtatása és az adatrögzítés megszervezése. A vizsgálat során két további szervezeti egység kerül bevonásra. Egyfelől a központi hallgatói ügyfélszolgálatot jelentő Hallgatói Szolgáltató Iroda, akik a mintaválasztás, címlisták kezelésének, levelek kiküldésének és érkeztetésének feladatát végzik. Másfelől pedig egy, a vizsgálat szakmai hátterét biztosító kari kapcsolódású intézet, amelynek szakértői gárdáját a kérdőívek összeállítása, az adatok elemzése és összegzése céljából vonják be a DPR programba. E széles intézményi szinten mozgósított és összefogott adatfelvétel mellett esetleg annak előzményeként szintén létező gyakorlat, hogy a perifériális, esetleg hallgatói képviseleti szinten megkezdett pályakövetési és alumni kezdeményezések a későbbi szakaszokban intézményesülnek magasabb szervezeti szinten. A kezdetekben teljesen esetleges volt minden. A munkatársak mindenféle díjazás nélkül tették a dolgukat, eseti támogatásokból, ösztöndíjakból fedezték a működést. A TÁMOP-os pályázatokra az egyetem fog pályázni, ám vélhetően erre az időpontra, mind a szervezeti beágyazódás, mind a jogi státusz rendeződni fog. Az elképzelések szerint az iroda az egyetem Rektori Hivatalához fog tartozni. 11

12 Diplomás pályakövetés II. Szakmaspecifikus szint A szakmai intézményesültségét tekintve kari, tanszéki, gyakrabban szakos szintű pályakövetéses vizsgálatok kiváló lehetőséget nyújthatnak részletesebb szakterület-specifikus munkaerő-piaci elemzésekre. A végzettektől beérkezett vélemények, tapasztalatok közvetlenebbül hasznosulhatnak a képzési szerkezet, sőt a konkrét tananyag fejlesztése során, mint az intézményi szintű visszajelzések. Számos esetben a szakspecifikus adatfelvételeket a munkaerő-piaci információgyűjtés és a képzési visszajelzés mellett közvetlenebb, szakterületre jellemző célok motiválják. Egyre gyakrabban hangzott el az az elképzelés, hogy sok pályaelhagyó, munkanélküli van a szakon végzettek között, nincs igény -okra és képzésükre. Az összefoglaló ezt a tévhitet kívánta konkrét adatokkal megcáfolni, illetve választ kapni arra, hogy a képzés milyen hatásfokkal felel meg a piaci igényeknek. A szakos kezdeményezések esetében az erőforrások biztosítása jellemzően belülről, eseti jelleggel oldódik meg. Ez az esetlegesség ugyanakkor azt is jelenti, hogy az ismételt, rendszeres, intézményesült adatfelvételek szintje az integrált egyetem marad. A szervezeti gazdaságosság érdekei is ezt diktálják, hiszen a pályakövetés számos költsége (adatbázis kiépítése, működtetése, elemzése, adatfelvétel szakmai kidolgozása) kevéssé függ a megkérdezésbe bevont létszámtól. Az adatbázisok méretétől az adatfeldolgozás időigénye és költségessége nem függ (vagy legalábbis az összefüggés nem lineáris, azaz nem igaz, hogy kisebb adatbázisok egyszerűbben és gyorsabban feldolgozhatók), így mindenképpen méretgazdaságosabb több kilépő évfolyam egyszerre történő megkérdezése azonos kérdőívvel. A kutatás lebonyolítása pedig elég nagyfokú szervezettséget és összehangolt munkát igényel az intézmény több szereplőjétől úgy, hogy ez számukra plusz feladatként jelentkezik, amit be kell építeniük a normál munkafolyamatok mellé anélkül, hogy erre külön munkaerő állna rendelkezésükre. A hallgatók bevonása az adatfelvételbe Miként a pályakövetéses vizsgálatok motivációs hátterének elemzésekor láthattuk, a hallgatók is számos esetben kiveszik részüket az adatfelvételek lebonyolításából. A hallgatói munka igénybevételére egyfelől gazdaságossági megfontolásból kerülhet sor, másfelől a nagy elemszámú vizsgálatok kiváló gyakorló terepként is szolgálhatnak a munkába bevonódók számára. A hallgatókat egy kutatószeminárium keretében vonták be, de emellett fizetést is kaptak a lekérdezésért. A kurzuson részt vevő hallgatók a felmérésnek köszönhetően gyakorlatot szerezhettek a kutatás-módszertan, az interjúzás területén. A pályakövetés és a hallgatók viszonylatában azt is látnunk kell, hogy az ilyen jellegű rendszerek működtetése alapvetően hallgatói érdek is, amennyiben a felsőoktatási intézmény eredményességéről juthatnak lényegi információkhoz. Nem véletlen, hogy több esetben mind a vizsgálat kezdeményezése, mind lebonyolítása hallgató csoportokhoz/hallgatói képviseleti szervezetekhez kötődik. A hallgatói munka igénybevételének szintje bár általánosan elterjedt, igen széles skálán mozog, mértéke pedig összefüggést mutat a pályakövetéses vizsgálat szervezeti szintjével. Az ötlet felmerülésétől az eredmények publikálásáig hallgatói kézben lévő kutatások gyakoribbak szakos szinten. 12

13 PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSEK SZERVEZETI SOKFÉLESÉGE A. szakos végzettek körében lebonyolított felmérés kitalálója volt, aki PhD disszertációját készítette az anyagból. Önkéntes alapon dolgoztak a projekten. A (szakma) felmérésének ötletgazdája a felmérés idején végzős szakos hallgató. A felmérés első sorban önkéntes munka keretében került lebonyolításra, illetve a HÖK egy pályázata kisebb összeggel ösztöndíj formájában támogatta az adatfelvétel költségeit. A hallgatók egy-egy fázisban történő alkalmazása nagyobb mértékben jellemzi az intézményi szintű projekteket. Utóbbi esetben főleg az adatrögzítés, adatfelvétel területei kínálnak lehetőséget a bevonódásra, de előfordul az is, hogy az informatikai háttér-támogatás is a hallgatók kezében van. A felmérés online felületét egy hallgató készítette. Az adatfelvitel hallgatói munkavégzésben történt. Finanszírozási megoldások A diplomás pályakövetési adatfelvételek esetében az intézményi esettanulmányok a finanszírozás három formáját tárták fel: a pályázatokat, az intézményi finanszírozást, és az önkéntességet. E három anyagi forrás alkalmazása természetesen szoros kapcsolatban áll a vizsgálatok megvalósításának szintjével és gyakoriságával is. Az intézményi szintű, és különösen a rendszeres vizsgálat természetesen gyakorlatilag együtt jár külső források bevonásával. E téren egyfajta tendencia is mutatkozott, mely az alacsonyan hierarchizált, akár hallgatói kezdeményezésből kinövő, önkéntességen alapuló vizsgálatoktól vezet el a rendszeres intézményi pályakövetési rendszerek működtetéséig és finanszírozásáig. A kezdetekben teljesen esetleges volt minden. A munkatársak mindenféle díjazás nélkül tették a dolgukat, eseti támogatásokból, ösztöndíjakból fedezték a működést. A megalakulás után a fejlődéshez immár országos támogatásokra, forrásokra volt szükség, amely 2004-ben a Regionális Operatív Program (ROP) keretein belül valósult meg. Az intézmények gyakran élnek a kínálkozó pályázati lehetőségekkel. Ez az esettanulmányok adatai alapján leggyakrabban az Európai Unió Strukturális Alapjaiból támogatott Regionális Operatív Programot jelentette, ám találkoztunk az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázata révén, illetve OKTK keretből végrehajtott vizsgálatokkal is. A pályázati támogatásból kiépített adatfelvételi rendszerek és beindított kutatási projektek későbbi szakaszaiban az intézményi anyagi szerepvállalás felerősödésével találkozhatunk. A ROP-os pályázat 2007 májusában lezárásra került, az egyetem vállalta a projekt utánkövetését ig. Ennek értelmében immár egyetemi források felhasználásával került sor 2008-ban a és években végzett hallgatók megkérdezésére. Az intézményi források tekintetében a központi finanszírozás mellett tanszéki, illetve hallgatói önkormányzati infrastrukturális és anyagi támogatások merültek még fel ez utóbbiak jellemzően szakmai/szakos szervezeti szinten. Úgy tűnik, hogy az önkéntesség is ezeket a szervezeti szinteket hatja át leginkább. 13

14 Diplomás pályakövetés II. A (szakma) felmérése elsősorban önkéntes munkában zajlott, a felmérést végzős hallgató készítette, más hallgatók adatfelvételbe való bevonásával. A felméréshez szükséges infrastrukturális hátteret, a telefonhasználati lehetőséget a Hallgatói Önkormányzat biztosította a felméréshez. A szakosok felmérése esetében a kapcsolódó holnapkészíttetés összegét a tanszék finanszírozta, ezen kívül a felmérést végző hallgató használhatta a tanszék infrastruktúráját. Az eredmények felhasználása intézményi szinten A különböző szervezeti szinteken zajló pályakövetéses vizsgálatok eredményeinek hasznosulásában a pilot kutatások esettanulmányai több lehetséges terepet is azonosítottak. Szembetűnő azonban, hogy még a nagyfokú kidolgozottságot és tudatos tervezést mutató pályakövetési programok esetében is kevéssé megtervezett, gyakran esetleges az eredmények intézményi beépülése. Hasznosulás a szakmai közéletben Nagy létszámú adatfelvételen nyugvó empirikus kutatásokról lévén szó, a pályakövetéses vizsgálatok eredményei motiváció esetén megfelelő bázisát nyújtják szakmai publikációk, kiadványok megjelentetésének. Nemegyszer fordult elő, hogy a vizsgálat eredményei szakmai konferenciákon kerültek bemutatásra. A felmérés eredményei egy (nemzetközi) konferencián kerültek felhasználásra. A felmérés eredményeiről készültek cikkek, illetve publikációk, emellett megrendezésre került egy konferencia. Az eredmények szakmai hasznosulásáról érdemes azért megemlítenünk, hogy a vizsgálatok tudományos súlyuk helyett rendszerint sokkal inkább szervezeti jelentőségüket és módszertani tapasztalataikat tekintve kerülnek a szakmai figyelem középpontjába. A diplomások pályakövetésével kapcsolatos vizsgálatok alkalmazott kutatások, így nagy elméleti háttérrel nem rendelkeznek, éppen ezért tudományos folyóiratokban viszonylag ritkán jelennek meg. Sokkal jellemzőbb, hogy szakmai vagy kifejezetten a diplomás pályakövetéssel kapcsolatos konferenciákon folyik a tudásmegosztás, de ott is elsősorban a praktikumokra, módszertanra és nem a tudományosságra helyeződik a hangsúly. Intézményi belső hasznosulás A pályakövetéses vizsgálatok eredményeinek belső intézményi hasznosulásához tartoznak mindazon eredmények, melyek az intézmény működésébe beépülve fejlesztéshez, fejlődéshez nyújtanak alapot. A vizsgált intézmények általános szinten felismerték annak jelentőségét, hogy a végzettektől érkezett visszajelzések tapasztalatai mind a képzési szerkezet átalakításában, mind a tananyagok fejlesztésében, mind az intézményi szolgáltatások kiterjesztésében és átalakításában fontos szerephez juthatnak. használja az eredményeket végzetteknek és végzős hallgatóknak nyújtott információs tanácsadás keretében, és képzései továbbfejlesztésében. A szakon végzettek elhelyezkedéséről szóló beszámoló adatai megjelentek az MSc szak akkreditációs anyagában, felhasználásra kerültek a szakirányok fejlesztése során. 14

15 PÁLYAKÖVETÉSI FELMÉRÉSEK SZERVEZETI SOKFÉLESÉGE Az egyre finomabb módszerekkel készülő felmérések oktatásban való visszacsatolása segítséget nyújt a tantárgyi programok fejlesztéséhez, de figyelembe vehetők a képzést kísérő szolgáltatások fejlesztésénél is (pl. szakmai gyakorlatok, nyelvi képzés, hallgatói elhelyezkedés segítése). Az egyetem vezetése az elemzések eredményeit alapul véve 2005-ben célul tűzte ki az természettudományi, informatikai és a mérnökképzési portfolió fejlesztését, bővítését. Ennek első lépéseként profiligazítás történt a Természettudományi Karon. A pályakövetéses vizsgálatok konkrét hasznosulásában kulcsszerepet játszó rendszer szintű gondolkodás, tudatosság, az intézményi beépülés biztosítása átfogó és jellemzően még hiányzó, vagy részleges intézményi DPR stratégiát kíván. Az eredmények hasznosulását tekintve formailag jellemzően kutatási beszámolók elkészítéséről van szó, amelyek intézményi, illetve kari szintű bontásban összegzik a vizsgálat eredményeit. E jelentést rendszerint az intézmény vezetői a belső érintettek kapják kézhez. Ezen tájékoztatási folyamat során az eredmények a szervezet különböző kimeneteiben, csatornáiban hasznosulhatnak. Ilyen például az intézmény életét akadémiai kérdésekben befolyásoló Tanári Testület, a fejlesztési eredményeket és további célokat meghatározó éves értékelő beszámolók rendszere, a minőségnapokhoz kötődő, az egyetem minőségirányítási törekvéseinek megvitatására, bemutatására szolgáló vitasorozatok. A pályakövetési vizsgálatok fontos kiinduló információt szolgáltatnak az intézményi és a kari helyzetelemzésekhez, és az ezekre alapozott szakterületi stratégiák meghatározásához. Konkrét szervezeti szinten vizsgálva e hasznosulást, a következő intézményi példán áttekinthetjük, hogyan épülnek be a DPR vizsgálat eredményei az Intézményfejlesztési Tervbe. A vizsgálatban szereplő egyetem Intézményfejlesztési Tervébe első alkalommal 2006-ban kerültek közvetlenül becsatornázásra az intézményi vizsgálatok eredményei. Az egyetem évi IFT-jének 2.4 pontja, azaz Az élethosszig tartó tanulás intézményi szolgáltató rendszerének kialakítása fejezet összegzi az intézményi célcsoportokat és az intézménnyel szembeni igényeiket és elégedettségüket. A közvetlen célcsoportjaink vizsgálatai melyek elsősorban a minőségi igény (illetve az intézmény szolgáltatásának eredményessége) feltárását hivatottak szolgálni során elsődlegesek a jelenlegi és volt hallgatók elégedettségi eredményei. Az Intézményfejlesztési Terv dokumentációja mellett ugyancsak 2006 óta a diplomás adatfelvétel eredményei az intézményi stratégia éves felülvizsgálatakor készülő IFT Beszámolókban is hasznosulnak. Az Intézményfejlesztési Tervben foglalt célok alapján kerültek meghatározására az intézményi célmutatók, melyek alapjául szolgálnak az intézményi finanszírozásnak, egyben az adott év stratégiai feladatmeghatározásainak. Nem hagyható figyelmen kívül az a tényező sem különösen a hallgatói bevonódás elemzésének fényében, hogy a vizsgálatok során szerzett szakmai tapasztalatok, és ritkábban a konkrét eredmények is hallgatói dolgozatokban, szakdolgozatokban eredményesen hasznosulhatnak. A felmérésből készült zárótanulmányok, illetve a kutatási témákból született dolgozatok és szakdolgozatok folyamatosan megjelennek az intézmény honlapján, ahol bárki számára hozzáférhetővé válnak. Az egyetemi hallgatóság minden félévben másfél órás előadásban hallgathatja meg a pályakövetés eredményeit a Karrierfejlesztés kurzus keretében. Ez a kurzus az egyetem összes hallgatójának meghirdetésre kerül meghatározott kreditértékkel. Az esettanulmányok feldolgozásának lényeges hozadéka annak exponálása, hogy a pályakövetés eredményeinek felhasználása inkább a szakmai szintű adatfelvételek esetében konkretizáló- 15

16 Diplomás pályakövetés II. dik, vagy csatornázódik be közvetlenül mégha kevéssé formalizált módon is az intézményi működésbe. Az eredmények, tapasztalatok szervezeti hasznosulásához a kiépített stratégiák, útvonalak mellett befogadó szemléletmód és nyitott, változtatásra kész vezetői stílus és szervezeti működés is szükségeltetik. érdemes kiemelni, hogy a pályakövetéses vizsgálatok vezetői alkalmazása értelmezési problémákat is felvet. Szükséges a vezetők fejlesztése az eredmények megítélése és alkalmazása tekintetében, mely egyben felveti a szervezeti kultúra változtatásának igényét is, így a gyors változás reményével nem kecsegtet. Az egyetemi szintű adatfelvételek hasznosulásának professzionális megoldásai egyelőre a hazai pályakövetési szisztémák hiányosságának tűnnek, amelyben egy központi pályakövetési támogatórendszer nyújthat kellő szakmai alapot. Intézményi külső hasznosulás A diplomások megkérdezéséből eredő intézményi profitálás külső szempontjai alatt alapvetően kommunikációs és presztízs-tényezőket értünk. A végzettek válaszainak, pozíciójának értékelése fontos eleme lehet az intézményi kép kialakításának és ezáltal az intézményi kommunikációban széles körűen használható fel. Az eredmények hasznosításának maximalizálásához szükséges stratégiák azonban egyelőre intézményi szinten összehangolt formában nem jelennek meg. Nagy érdeklődéssel kísért előadás formájában bemutatásra kerültek eredményei a Kar felvételizőknek tartott nyílt napján. A pályakövetési eredményekből készült előadás anyaga egyes években szerepelt az egyetemi Állásbörzéhez kapcsolódó előkészítő hét anyagában is. A központi DPR programhoz kapcsolódó további pilot kutatások A fentiekben konkrét példák támogatásával tártuk fel a központi diplomás pályakövetési program kidolgozását támogató pilot kutatások első szakaszának szervezeti vonatkozású aspektusait. Az intézményi motivációk, a szervezeti kapcsolódási pontok, a program megvalósításához felhasznált anyagi és személyi források számbavétele után lényegesnek tartjuk kiemelni az eredmények hasznosulásának intézményi esetlegességét, kevéssé megtervezett voltát. Az esettanulmányok alapján úgy tűnik, hogy a feltárt pályakövetési rendszerek kimenetelét tekintve a szervezeti hasznosulás, beépülés útjai sok esetben kevéssé kidolgozottak, hiányzik a programokhoz kapcsolódó stratégiai megalapozottság. Az intézményi vizsgálatok ezen aspektusa fontos szempontokkal járulhat hozzá a DPR országos támogató rendszerének kidolgozásához. A pályakövetés országos rendszerének kidolgozása során az intézményi adatfelvételi programok és az alumni rendszer sajátosságait bemutató esettanulmányokat a pilot kutatások második szakaszában specifikus szempontú vizsgálatok követik. A jelenleg zajló kutatások során a már bevont két vidéki egyetem kutatói csapatával együttműködve egyrészt a regionális munkaerő-piaci szempontok elemzésére, másrészt az oktatók munkaerő-piaci kapcsolódásának feltárására helyeződik a hangsúly. 16

17 ekler gergely kaposnyák judit kiss lászló jó gyakorlatok a diplomás pályakövetésben Modellértékű külföldi pályakövetési példák A központi diplomás pályakövetési rendszer kialakításának megalapozását szolgálta az a feltáró munka, amelyet 2008 első felében végzett el az Educatio Kht.-OFIK Felsőoktatási Műhelye. A munka során tizennyolc ország pályakövetési gyakorlatát vizsgáltuk meg, több mint száz konkrét pályakövetési kutatást gyűjtöttünk össze, és vettünk elemzés alá. A kutatás összegző elemzése a Diplomás pályakövetés 1. Hazai és nemzetközi tendenciák című kötetünkben már olvasható, mostani tanulmányunk mélyfúrás jelleggel néhány kiemelkedő, modellértékűnek is tekinthető pályakövetési kutatást, pályakövetési gyakorlatot kíván részleteiben bemutatni. Arra törekedtünk, hogy olyan felmérés-rendszereket, felmérés-sorozatokat ismertessünk, amelyek jól mutatják a diplomás pályakövetés módszertanának, a tágabb értelemben vett diplomás pályakövetéshez tartozó kérdéskörök egymásra épülő rétegeinek komplexitását, és amelyek jó mintákkal és hasznos tanulságokkal szolgálhatnak a téma iránt érdeklődő, a témával foglalkozó hazai szakemberek számára. A kiválasztott három felméréssorozat típusát tekintve is különbözik egymástól. Egy társadalomtudományi kutatási célú vizsgálatot, egy egyetemi minőségbiztosítási célú felmérésből kinőtt átfogó vizsgálatsorozatot és egy nemzeti statisztikai hivatal által végzett adatfelvételt mutatunk be, amelyek egyben a pályakövetéses felmérések lehetséges felhasználási területeit is példázzák. A Kasseli Egyetem diplomás panelvizsgálata és kapcsolódó pályakövetési tevékenysége Németország A Kasseli Egyetem Foglalkozás- és Felsőoktatás-kutatási Tudományos Központja ben a Német Szövetségi Oktatási Minisztérium (Bundesministerium für Bildung und Wissenschaft) és Hessen Tartomány Művészeti és Tudományos Minisztériuma (Hessische Ministerium für Wissenschaft und Kunst) támogatásával átfogó hallgatói- és diplomás kutatássorozatba kezdett. A kutatás célja az volt, hogy több német egyetem és főiskola bevonásával a kiválasztott képzési területeken átfogó képet kapjanak a felsőfokú tanulmányok munkaerő-piaci elhelyezkedésre gyakorolt hatásáról, a diplomások munkaerő-piaci helyzetéről, illetve a többszöri megkérdezés eredményeképpen a munkaerő-piaci státusban végbemenő változások jellegéről, azok hátteréről. Az 1982 és 1983 folyamán lezajlott első kérdőíves vizsgálat a kiválasztott szakterületek és intézmények azon hallgatóira irányult, akik várhatóan 1983 és 1985 között juthattak el a diploma megszerzéséig. 2 A szakok kiválasztásánál a kutatók több szempontot próbáltak figyelembe (1) Wissenschaftliches Zentrum für Berufs- und Hochschulforschung tól az intézet a Kasseli Nemzetközi Felsőoktatáskutató Központ (Internationales Zentrum für Hochschulforschung Kassel; INCHER International Centre for Higher Education Research Kassel) nevet viseli. (2) Hochschule Studium Berufsforstellungen. Eine empirische Untersuchung zur Vielfalt von Hochschulen und deren Auswirkungen. Studien zu Bildung und Wissenschaft 50. Bonn,

18 Diplomás pályakövetés II. venni: a lekérdezhetőség és a megfelelő elemszám miatt arra törekedtek, hogy relatíve nagy szakok kerüljenek a mintába; hogy valóban átfogó kép alakuljon ki a felsőoktatásról, igyekeztek jellegüket tekintve egymástól különböző szakokat találni. Két speciális szempont is felmerült: a kiválasztásnál azokat a területeket preferálták, amelyek oktatásában, képzési struktúrájában a kutatást megelőző időszakban reformokat, változtatásokat hajtottak végre, és hogy az oktatási intézmények típusainak esetleges hatásai is vizsgálhatóak legyenek, olyan szakokat kerestek, amelyeket egyetemi és főiskolai szintű képzésben egyaránt oktattak. Mindezen kiválasztási elvek alkalmazásával végül három szakterületből álló minta alakult ki: a gépészmérnök szakosok, a gazdaságtudományi képzésben részt vevők, valamint a szociális munkás és szociálpedagógus hallgatók vizsgálata mellett döntöttek. Az egyes szakterületekről összesen húsz (területenként hat-hét) intézményt (egyetemek, általános- és szakfőiskolák) vontak be a felmérésbe, feladatuk a címlisták összeállítása és a kérdőívek postázása, majd a visszaérkezett anyagok összegyűjtése volt. A panelvizsgálat későbbi fázisainak megvalósíthatósága érdekében a diákokat megkérték arra, hogy lakcímüket a következő kutatások számára is bocsássák az intézmények rendelkezésére, illetve az esetleges változásról tájékoztassák a szervezőket. Az első felmérés során használt kérdőív valamivel több, mint 100 kérdést tartalmazott, kitöltése a számítások szerint nagyjából egy órát vett igénybe. A kérdőív megalkotásánál a hallgatók státusának több szempontú, több dimenzióra kiterjedő vizsgálata volt a cél. A kutatást vezető szakemberek abból indultak ki, hogy a főiskolai, egyetemi körülmények tanulmányi eredményekre, illetve a későbbi életútra gyakorolt hatását nem lehet néhány vizsgálati dimenzióra leszűkíteni. A tanulmányi kínálat, a tanulmányi struktúra, az intézmény képzési profilja, képzésének funkciója, illetve célja mellett annak technikai felszereltsége, általános jellemzői mérete, hagyományai, regionális helyzete, valamint a hallgatók szubjektív elégedettsége, a tanárok és a diákok viszonya, az iskola orientációs tevékenysége is fontos befolyásoló tényező lehet. A modellnek is szánt kutatás a kérdőíves felmérések mellett igen komoly háttérelemzésekre is épült: megvizsgálták az intézmények képzési profilját, technikai felszereltségét, hallgatói és oktatói potenciálját, elemezték a regionális társadalmi és gazdasági viszonyokat; a dokumentumelemzések mellett interjúkat készítettek, valamint a részt vevő megfigyelés módszerét is alkalmazták. 18

19 JÓ GYAKORLATOK A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSBEN 1. ábra. A kasseli pályakövetési kutatás elemei diákok és végzettek felmérése egyéni tanulmányi feltételek a tanulmányok alatti életkörülmények tanulmányi kínálat, tanulmányi, oktatási feltételek és körülmények hallgatói aktivitás, tevékenység tanulmányi eredmények munkaerőpiac, foglalkoztatási rendszer, munkaszervezet elemzései átmenet a munkaerőpiacra munkaerőpiaci életút intézményelemzések Forrás: Hochschule Studium Berufsforstellungen. Eine empirische Untersuchung zur Vielfalt von Hochschulen und deren Auswirkungen. Studien zu Bildung und Wissenschaft 50. Bonn, A kutatási ábra jól mutatja mindazon vizsgálati dimenziókat, amelyre a hallgatói, majd az azt követő diplomás panelvizsgálatok ki kívántak térni: a két nagy vizsgálati blokkot a kérdőíves felmérések és az intézmény-elemzések képezték; az oktatási intézmények és a munkaerő-piaci viszonyok vizsgálatánál komplex háttérkutatásokat is elvégeztek. A kérdőíves vizsgálat fontos eleme volt a hallgatók egyéni tanulmányi feltételeinek, valamint a tanulmányok alatti életkörülményeinek lényegében általános szociális helyzetének vizsgálata. Az egyéni tanulmányi feltételek között szerepelt a koncepció szerint a hallgató családi háttere, életkora, neme, tanulmányi előmenetele, a szak kiválasztásával és a későbbi munkahelykereséssel kapcsolatos motivációja, míg az életkörülményeket a lakóhely közelségével, a lakhatás jellegével, a tanulmányok finanszírozásának kérdéseivel, a tanulmányok alatti esetleges munkavégzés céljával és jellegével operacionalizálták. 3 (3) A kutatás négy szakaszának kérdőívei letölthetőek a Kasseli Egyetem honlapjáról

20 Diplomás pályakövetés II. Mivel a projekt elsődleges célja az volt, hogy bemutassa, hogyan befolyásolja az iskola, az iskolai életút a munkaerő-piaci elhelyezkedést, központi kérdés volt a tanulmányi eredmények és a képzettségek vizsgálata. A tanulmányi eredmények fogalmát a kutatók a tényleges érdemjegyeken, bizonyítványokon, szakképzettséget jelző papírokon túl bizonyos, az oktatás során elsajátítható kulcskompetenciákra is kiterjesztették. Olyan kompetenciákat próbáltak felmérni, amelyek közvetlen hatással lehetnek a munkaerő-piaci érvényesülésre, életútra, amelyek bár a tanulmányok alatt kell, hogy kialakuljanak, hatásukat a képzés végeztével, a munkába állás után fejtik ki a kulcskompetenciák közé sorolták többek között az együttműködési készséget, a koncentrálóképességet, szervezőkészséget, valamint a kommunikációs képességet is. A vizsgálat lebonyolítása során a résztvevő intézmények valamennyi érintett hallgatóját megkeresték, a mintegy 2800 kiküldött kérdőívből 1270 érkezett vissza, a visszaküldési arány tehát 45,5 százalékos volt körülbelül 300 esetben nem sikerült a megadott címen megtalálni vizsgálati alanyt, összességében tehát az elért hallgatók közel fele megválaszolta a kérdőívet. Az egyes iskolák körében meglehetősen nagy volt a szórás: a visszaérkezési arányok 26-tól 80 százalékig terjedtek. Az első hallgatók körében végzett felmérést panelvizsgálat-jelleggel további három megkeresés követte, ben, körülbelül két évvel a végzés után, ben, tehát nagyjából öt, majd 1995-ben, tíz évvel a diploma megszerzését követően. A végzettek vizsgálatánál természetesen a szakspecifikus munkaerő-piaci kérdések kerültek a kutatás középpontjába. Ezen felmérések voltak hivatottak feltárni a szakmai kompetenciák érvényesülésének szerepét, ezek felhasználhatóságát, a munkaerő-piaci előmenetelre gyakorolt hatását is az összehasonlíthatóság végett a szakmai kompetenciákra vonatkozó kérdésblokkok mellett ismételten kitértek a motivációkat érintő kérdésekre is. 4 A címlistákat a meglévő adatok alapján állították össze, a nem válaszolók részére négy, majd nyolc hét után emlékeztető leveleket postáztak. A visszaérkezett kérdőívek közül csak azok válaszait vonták be a vizsgálatba, akik ténylegesen befejezték tanulmányaikat; a diplomázottak körében a második megkeresés során így 30, a harmadik ( ben lezajlott) hullámban 28, a negyedikben (1995) 27 százalékos visszaküldési arányt sikerült elérni. Érdekes kérdésnek tűnt megvizsgálni, hogy vajon mutatnak-e speciális jellemzőket a panelből kieső, az első körben válaszoló, a másodikban viszont már nem reagáló megkérdezettek. A kutatók több szempontot szociális háttér, tanulmányi feltételek, tanulmányok menete, tanulmányi eredmények, kibocsátó iskola is újra megvizsgáltak ezen hallgatók esetében, de nem sikerült érdemleges csoportjegyeket kimutatni körükben, nem tudták egyértelmű tulajdonságokhoz, mutatókhoz kötni őket. 5 A panelvizsgálat nagy lehetősége, hogy hosszú távú tendenciákat tud bemutatni a vizsgált személyek életútjában, ebben az esetben a diplomások szakmai előmenetelében, mobilitásában. Két évvel a diplomaszerzést követően a munkahelykeresés, a munkaerőpiacra történő átmenet kérdései továbbképzés, továbbtanulás, első foglalkozás, munkanélküliség, állástervek, állás- (4) Teichler, Ulrich Winkler, Helmut: Der Berufsstart von Hochschulabsolventen. Studien zu Bildung und Wissenschaft 87. Bonn, 1990.; Teichler, Ulrich Buttgereit, Michael: Hochschulabsolventen im Beruf. Ergebnisse der dritten Befragung. Studien zu Bildung und Wissenschaft 102. Bonn, 1992.; Teichler, Ulrich Schomburg, Harald Winkler, Helmut: Studium und Berufsweg von Hochschulabsolventen. Ergebnisse einer Langzeitstudie. Bildung Wissenschaft - Aktuell 18. Bonn, 1992; Schomburg, Harald Teichler, Ulrich: Studium, Studienbedingungen und Berufserfolg. In Teichler, Ulrich Schomburg, Harald Daniel, Hans-Dieter Enders, Jürgen: Brennpunkt Hochschule. Neuere Analysen zu Hochschule, Beruf und Gesellschaft. Campus, Frankfurt am Main New York (5) Teichler, Ulrich Winkler, Helmut: Der Berufsstart von Hochschulabsolventen. Studien zu Bildung und Wissenschaft 87. Bonn,