1. Technikai kérdések Adminisztratív ügyek Tudnivalók a félévről... 3

Átírás

1 Tartalom Tartalomjegyzék 1. Technikai kérdések Adminisztratív ügyek Tudnivalók a félévről Bevezetés, alapgondolatok Alapvetés az ökonometriai modellezéshez Az ökonometria adatai és módszertana I. esettanulmány Az I. esettanulmány bemutatása Technikai kérdések 1.1. Adminisztratív ügyek Hol vagyunk most? Bevezetés az ökonometriába kurzus (4ST11NAK14B) G Kar, gazdálkodás és menedzsment szak, gazdálkodáselmélet szakirány Egy félév (szemben a K Karos ökonometria oktatással) A kurzus honlapja: Oktatók és oktatás Előadás Ferenci Tamás MSc BCE Statisztika Tsz., óraadó tamas.ferenci@medstat.hu Szerda 8:00-9:20, S. Asor. S1 Gyakorlatvezetők Ferenci Tamás Szerda 9:40-11:00 S Gánics Gergely BCE Statisztika Tsz., demonstrátor Szerda 9:40-11:00 Főépület 107. Számonkérés A kurzus státusza: vizsgával záruló (V); 5 kredit A félév során 80 pontot lehet szerezni, a következő összetételben: Gyakorlatokon 4 alkalommal röpzh, 3 legjobb számít, egyenként 5, összesen 15 pont Félév végéig 2 házi feladat beadása, 5 és 10, összesen 15 pont Két teljesen kidolgozott adatelemzés (pontos specifikáció a honlapon) Valós adatokon, gretl használatával 1

2 Írásban kell beadni, a szorgalmi időszak utolsó napjáig Szóban meg kell védeni! Vizsgaidőszakban vizsga, 50 pont Írásban Feleletválasztás, többszörös feleletválasztás (oda-vissza), példamegoldás és egyéb válogatott szívatások Részletek később ismertetjük Pontok jegyre konvertálása a szokásos Statisztika Tanszékes stílusban (40-től elégséges, onnan 10- esével felfelé) Pluszpontok A félév során pluszpontok is szerezhetőek, jellemzően a 0,25 3 pont tartományban: ezek közvetlenül hozzáadódnak a többi ponthoz az évvégi elszámolásnál! Pluszpontot két dologért lehet szerezni: 1. Gyakorlaton: szokatlanul nehéz kérdés megválaszolása, illetve kiemelkedően jó észrevétel (ez lényegében a gyakorlati aktivitás honorálása) 2. Kiadott pluszmunka (jellemzően valamilyen kutatási feladat) elvégzése Pluszpontok A pluszmunkák pontszámát előre ismertetem; a teljesítés jóságának megfelelően osztom (tehát nem bináris ) A pluszmunkákat hacsak nem jelzem külön az ellenkezőjét többen is megcsinálhatják (és kaphatnak érte pontot), a legjobbat vagy a legjobbakból készült szintézist kirakom a honlapra, ha a szerzőik hozzájárulnak Beadási határidő nincs, akár a már kirakott megoldásokhoz is lehet hozzájárulni (természetesen pont csak akkor jár, ha a hozzájárulás érdemi) Pluszmunkák Példának okáért, az első pluszmunka kiírása így hangzott volna: Készíts összefoglalót a főbb ökonometriai paraméterek értelmezéséről, példákkal! (1,5 pont) Mostani témák: 1. A honlapon fent lévő paraméterértelmézéses dolgozatot bővítsd ki az egyes paraméterek számításának menetével (szimbolikusan, és gretl-ös elvégzéssel is)! (2,5 pont) 2. Készíts összefoglalót a főbb ökonometriai próbákról, ezt tarstd karban ahogy haladunk! (1,5 pont) A többit majd szóban közlöm (ill. rakom fel a honlapra) Segédanyagok, ajánlott irodalom Két szóba jövő könyv: R. Ramanathan: Bevezetés az ökonometriába, alkalmazásokkal (Panem Kiadó, 2003) G. S. Maddala: Bevezetés az ökonometriába (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004) A Ramanathan jóval kevésbé részletes elméletileg, gyakorlatorientáltabb (jobban is illeszkedik a kurzusunkhoz)... hátránya, hogy állítólag már nem könnyen szerezhető be. A Maddala sokkalsokkal mélyebben tárgyalja az elméletet és több témát is érint mint a Ramanathan. Előadásdiák elérhetőek a honlapon, a címen; handout és lecture note stílusban is 2

3 1.2. Tudnivalók a félévről Miről fog szólni a félév Ismerkedés az ökonometriával... Elmélet röviden Módszerek és alkalmazási területek bőven... tehát inkább horizontális ismeretbővítés Szemléletünk modellorientált lesz A vizsgált jelenségekre (elsősorban: társadalmi-gazdasági) ökonometriai modelleket alkotunk hogy azok alapján a jelenségeket előrejelezzük elemezzük Tehát: társadalmi-gazdasági jelenségek kvantitatív elemzésére adunk eszközt. Előkövetelmények Formálisan: Statisztika I., Statisztika II. De facto: Statisztika I. gyakorlatilag semmi Statisztika II. intenzíven, különösen: becsléselmélet és hipotézisvizsgálat Valószínűségszámítás különösen az idősoros részhez (alapfogalmak, val. változó, eloszlás- és sűrűségfüggvény, momentumok, korreláció, kovariancia) Amit még tudni kell A tanszéki honlap még nem frissült; óvatosan vele Előadások interaktívak Gyakorlatokon a tanult módszerek alkalmazása Használt programok: Excel és gretl gretl-ről még lesz szó gyakorlaton Ez messze a legmélyebb és legalaposabb statisztikai tárgy, amit a G Karon oktatnak akit ez sem rémített meg, bátran jelentkezzen, ha van kedve a tananyagon túl is foglalkozni ökonometriával: egyéni kutatásokat, TDK-sokat szívesen látunk! 2. Bevezetés, alapgondolatok 2.1. Alapvetés az ökonometriai modellezéshez Mi az ökonometria? Nem statisztika alkalmazása történetesen pont gazdasági adatokra... nem matematika, amihez történetesen adatok is rendelhetőek a hangsúly az adatok és a módszerek kölcsönös egymásra hatásán van. Definíció. Az ökonometria feladata gazdasági-társadalmi jelenségek statisztikai modellezése. 3

4 Beszéljünk mindhárom komponensről! Statisztikai ( módszertani bázis) Modellorientált ( lásd később) Gazdasági-társadalmi jelenségekkel foglalkozik ( esettanulmányok használata) A modellezésről általában Ökonometriai modelleket alkotunk... de mit mondhatunk a modellekről általában? A modellezés torzított lényegkiemelés! Azaz: a valóság egyszerű mását hozzuk létre Motiváció: a valóság túl bonyolult, hogy a maga eredeti formájában vizsgáljuk Épp azért egyszerűsítünk, hogy vizsgálni tudjuk valamilyen számunkra kényelmes eszközzel ez legtöbbször matematikai A modell épp azért egyszerűsít, hogy vizsgálható legyen... de közben szükségképp torzít is lásd a turistatérkép példáját Ebből is látszik: a modellezés kulcsa az absztrakciós szint helyes megválasztása Kompromisszumos döntés, optimum keresése: egyensúly a kezelhetőség és a valósághűség között 2.2. Az ökonometria adatai és módszertana Az ökonometriai adatok természetéről Az adatok jellegük szerint csoportosíthatóak Keresztmetszeti adatok (több megfigyelési egység egyetlen időpontban) Idősoros adatok (egy megfigyelési egység több időpontot kereszttül) A kettő kombinációja: paneladatok Az ökonometriai modellezés módszertana Az ökonometriai modellezés tipikus lépései 1. Hipotézis felállítása (tipikusan: elmélet állítását empirikusan ellenőrizni vagy társadalmigazdasági kérdést kvantitatíve megválaszolni) 2. Adatgyűjtés 3. Modell kiválasztása (nem csak a jellege, a bonyolultsága is) 4. Modell becslése 5. A modell és a valóság szembesítése, modelldiagnosztika Iteratív folyamat! Ha viszont már jó a modell, akkor használhatjuk: Elemzés Előrejelzés Cél lehet tehát: kérdések megválaszolása 4

5 3. I. esettanulmány 3.1. Az I. esettanulmány bemutatása Lakásár-adatbázis Az adatbázis budai használt lakások kínálati árát [M Ft], és bizonyos jellemzőit tartalmazza, jelesül: Alapterület [m 2 ] Teraszméret [m 2 ] Szobák száma [db] Félszobák száma [db] Fürdőszobák száma [db] Hányadik emeleten van? [N] Déli fekvésű? [I/N] Valós adatok a 2000-es évek elejéről 1406 megfigyelési egység Modellezési feladat megfogalmazása Adjunk ökonometriai modellt a kínálati árra! Tehát: hogyan magyarázhatjuk a kínálati ár alakulását a lakás jellemzőivel? Ha erre sikerül modellt építenünk: Elemzés: hogyan hatnak az egyes tényezők az árra? Példák: Mennyivel kell többet fizetni egy m 2 -rel nagyobb lakásért? Befolyásolja-e a fekvés (déli vagy sem az árat)? Összefüggés van-e a két tényező között, tehát igaz-e, hogy a déli fekvésű lakásoknál többe kerül +1 m 2, mint a nem déli fekvésűeknél? Ha ismerjük egy lakás alapterületét, teraszméretét stb., milyen árat becsülhetünk rá? 5