Daniela Ďurajková Dáša Vargová

Átírás

1

2 Daniela Ďurajková Dáša Vargová az alapiskola osztálya és a nyolcosztályos gimnázium osztálya számára a pre ročník základnej školy ročník gymnázia s osemročným štúdiom Slovenské pedagogické nakladateľstvo

3 Szerzők Autorky Daniela Ďurajková Dáša Vargová Lektorálták Lektorovali: PaedDr. Peter Kaplán Mgr. Peter Štefík Translation Mgr. Lengyel Julianna A magyar fordítást lektorálta Maďarský preklad lektorovala: Mgr. Bolemant Lilla, PhD. Illustrations akademická maliarka Táňa Žitňanová Grafický dizajn a obálka SPN Mladé letá, s. r. o. Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma november 5-én /49948:4-919 szám alatt mint a Polgári nevelés tankönyvét az alapiskola 8. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára. A jóváhagyási szám öt érvig érvényes. Első kiadás, 2013 Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod č /49948:4-919 zo dňa 5. novembra 2012 ako učebnicu občianskej náuky pre 8. ročník základnej školy a 3. ročník gymnázia s osemročným štúdiom. Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov. Prvé vydanie, 2013 Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv. ISBN

4 Bevezetõ Kedves Tanulók, az alapiskola 8. osztálya és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára írt új polgári nevelés tankönyvetek koncepciója kissé eltér a korábbi évfolyamok tankönyveinek felépítésétől. A tananyagot most kötelező és kiegészítő részre osztottuk. A kötelező tananyagot egy témakör alkotja: Az állam és a jog. Az állam keletkezéséről, funkcióiról, formáiról és működéséről már alapvető ismeretekkel rendelkeztek a 7. osztályból (illetve a nyolcosztályos gimnázium 2. osztályából), az idén pedig az állam és a jog közötti kapcsolatokról szereztek információkat és sajátítjátok el azokat. Megismerkedtek a különféle jogágakkal és azokkal az intézményekkel, amelyek a törvényesség védelmét látják el. Olyan információkat választottunk számotokra, hogy megértsétek a jogi ismeretek gyakorlati jelentőségét, és ezek a jogi tudat építését szolgálják életetekben. A kiegészítő tananyag a kötelező tananyagra épít, kibővíti, elmélyíti azt. A jogi problematikában további információkkal szolgál. Az emberi jogokkal és a gyermekek jogaival kapcsolatos témákat érinti. A tananyag az elsajátítandó ismereteket tárgyalja. A témák elején kiemeltük a kulcsfogalmakat. A jogi ismeretek új és igényes tananyagot jelentenek számotokra, ezért megfelelően tagolva, sémákkal, táblázatokkal, képekkel, szómagyarázattal igyekeztünk számotokra vonzóbbá tenni. Az egyes tananyagrészek végén található összefoglaló az alapvető ismereteket tartalmazza, és a füzetbe is leírhatjátok jegyzetként. A tananyag életkorotoknak megfelelő szakszövegeket, kérdéseket, feladatokat és javaslatokat tartalmaz. A kérdéseket úgy fogalmaztuk meg, hogy megválaszolásukkal bizonyíthassátok, hogy az adott tananyagot megértettétek; a feladatok és javaslatok pedig azt a célt szolgálják, hogy aktívan bevonjanak benneteket az oktatási folyamatba. A tankönyv két feladatlapot (Ismételjünk! címmel) is tartalmaz az ismeretek ellenőzésére. Ha az itt található feladatokat megoldottátok, arról tesztek tanúbizonyságot, hogy az átvett tananyagot megértettétek és megjegyeztétek. A szerzők 3

5 Tartalom I. AZ ÁLLAM ÉS A JOG / 5 Az állam és felépítése /5 Az állam funkciói /8 Kormányzati formák /11 Az államhatalom szervei /13 A törvényhozói hatalom /13 Ismételjünk! Mit tudunk már az államról? /18 Jogi normák /20 Az állam és a jog viszonya a jogi tudat /22 A Szlovák Köztársaság jogrendje /25 Jogágak a közjog és a magánjog /28 A polgárjog /31 A polgárjog a fogyasztói érdekvédelem /33 A családjog /36 A büntetőjog /38 A jogvédelem intézményei /41 Ismételjünk Jogi minimum /44 II. AZ EMBERI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK (Kiegészítő tananyag) Nincs jog kötelesség és felelősség nélkül /46 Az emberi jogok alapvető dokumentumai /48 A gyermekek alapvető jogai A gyermekek jogairól szóló nyilatkozat alapján /50 Mindegyik gyermek egyforma bánásmódban részesüljön! /52 A véleményhez és az információhoz való jog /54 Az élethez való jog /56 Az egészséghez való jog /57 A művelődéshez és a játékhoz való jog /59 A kisebbségek jogai a kisebbségek és védelmük /61 A tankönyvben előforduló földrajzi nevek szótára SZK SR Szlovákia Slovensko Szlovák Köztársaság Slovenská republika 4

6 I. AZ ÁLLAM ÉS A JOG AZ ÁLLAM ÉS FELÉPÍTÉSE Kulcsfogalmak: állam, az állam jellemzői Motto Az ember zoon politikon (társadalmi lény). Arisztotelész Az állam fogalma már nem idegen számotokra. Nemcsak a történelem- és földrajzórákon találkoztatok vele, hanem a korábbi évfolyamokban a polgári nevelés óráin is. Már tanultátok, hogy miért keletkeztek az államok. Az állam hosszadalmas fejlődés eredményeképpen alakult ki. Keletkezésének okai nem egyértelműek. Némely történészek az elsődleges államok születésének okát a harcok és az erőszak eredményeként látják, mások úgy gondolják, hogy az ember természetes társadalmi jellemzője, a fajfenntartás és a rend szükséglete, a természeti feltételek, a munkamegosztás és egyebek hívták életre. Tudjuk azonban, hogy az állam kialakulása előtt a társadalom alapvető szervezeti egysége a család volt. A családok nemzetségekbe, a nemzetségek pedig törzsekbe tömörültek. Ezek kialakították a maguk nemzetségi és törzsi intézményeit (vének tanácsa, törzsfő, törzsi tanács stb.). Az állam fejlődését nagyon egyszerűen a fejlődési fokok segítségével fejezhetjük ki. család nemzetségek törzsek törzsi alakulatok állam Amikor az emberek a megélhetésükhez szükséges eszközöket önmaguk kezdték előállítani és tárolni, a kereskedelem és a kézművesség mellett a társadalom irányításával is foglalkozni kezdtek. Fokozatosan elkülönült egy csoport, amelyik csak a társadalom irányításának szentelte magát. A társadalom fejlődésével (amely néhány ezer évig tartott) kialakult az államhatalom, a nemzetségi és törzsi szervezetekből pedig az államhatalom szervei. Az állam tehát politikai-hatalmi szervezetként fejlődött. Politikaiként azért, mert a politika eredményeként jött létre, hatalmiként pedig abból az okból, mert egyfajta rend, a szabályok és a biztonság megtartásának érdekében fegyveres erőket hozott létre: a hadsereget és a rendőrséget. Jegyezzük meg! Az állam az emberi társadalom hatalmi-politikai formája egy adott területen. Történelmi fejlődésen és átalakulásokon ment keresztül hazánk, a Szlovák Köztársaság/ Slovenská republika is. Az önálló Szlovák Köztársaság kezdetei csak a 20. századra tehetők. A mai Szlovák Köztársaság január 1-jén alakult meg Cseh-Szlovákia békés úton történő kettéválásával. Más államokhoz hasonlóan megvannak a sajátos jelei. Az állam jellemzőivel részletesebben már a korábbi évfolyamokban foglalkoztatok, ezért a következő oldalon található séma alapján a Szlovák Köztársaság példáján meg tudjátok magyarázni az állam egyes jellemzőit. 5

7 ÁLLAM Szlovák Köztársaság államhatalom törvényhozói, végrehajtói, bírói az állam szuverenitása az államhatalom függetlensége az állam területe (a Dunától a Tátráig...) állampolgárság az állam polgárainak jogai és kötelességei állami szimbólumok (állami címer, állami zászló, állami pecsét, állami himnusz) A következőkben részletesebben csak az államhatalmat és az állampolgárságot említjük, mivel a többi jellemzőjéről már elegendő ismerettel rendelkeztek. A Szlovák Köztársaságban a törvényhozói hatalmat a parlament, vagyis a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviseli. Végrehajtói hatalommal a Szlovák Köztársaság Kormánya rendelkezik, a bírói hatalom pedig a bíróságok kezében összpontosul. Az állampolgárság a polgár és az állam közötti kapcsolatot fejezi ki. Az állampolgárok és az állam között jogi kötelék van. Ebből mindkét fél számára jogok és kötelességek származnak. A polgár számára például ez azt jelenti, hogy köteles betartani a jogrendet, joga van viszont a munkához, időskorban a megfelelő szociális ellátáshoz, továbbá joga van részt venni a közügyek intézésében. Az állam kötelessége, hogy polgárai számára mindazokat a jogokat biztosítsa, amelyeket az alkotmány és a többi jogi előírás garantál számukra. Joga van azonban megkövetelni az állampolgáraitól, hogy a törvényeket betartsák, és a törvényekből eredő kötelességeiket teljesítsék. A Szlovák Köztársaság január 1-jén alakult meg Cseh-Szlovákia békés kettéválásával. Az állam valamennyi jellemzőjével rendelkezik. Szuverén állam állami szimbólumokkal. Államhatárok által meghatározott területtel rendelkezik, és az államhatalmat három összetevő alkotja: a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom. Az állampolgárok és az állam jogi kötelékben vannak egymással. Szómagyarázat politika a társadalom irányítására irányuló tevékenység garancia biztonság, bizonyosság preambulum fontos okirat bevezető része Kérdések 1. Magyarázzátok meg az állam keletkezésének okait! 2. Melyek minden állam alapvető jellemzői? 3. Mit jelent a következő mondat? Az állam és az állampolgárok között jogi kötelék van. 4. Ti hogyan értelmezitek az állam szuverenitását? Feladatok és javaslatok 1. Az állam jellemzői közé tartozik az állam megnevezése is. A következő oldalon található időtengelyen állapítsátok meg, hogy államunk nevében milyen változások történtek a 20. század folyamán! 6

8 Államunk fejlődésének fontos határkövei 1918 Cseh-Szlovák Köztársaság 1939/45 az önálló szlovák állam 1993 Szlovák Köztársaság 623 Szamo Birodalma 833/907 Nagy-Morávia Szlovákia a történelmi Magyarország részeként 1960 CSSZSZK Mit ábrázolnak a képek? Hogyan hívjuk ezeket közös néven? Beszélgessetek el arról, hogy szerintetek mit szimbolizálnak és fejeznek ki! 3. A nyomda ördöge garázdálkodott. Egészítsétek ki az állami himnusz szövegét a hiányzó szavakkal! Nad... sa..., hromy... bijú.... ich,..., veď sa... stratia,... ožijú... Slovensko naše... tvrdo... ale... hromu... ho... tomu, aby sa.... Egészítsétek ki a mondatot! A Szlovák Köztársaság állami himnuszát... c. dal első két strófája alkotja. 4. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami szimbólumokról szóló törvényéből: 8., 11. bekezdés: Az állami zászló nem használható megkárosodott vagy beszennyezett állapotban, és tilos csokorba kötni. 12. bekezdés: Az állami zászló felvonása és levonása megszakítás nélkül, lassan és méltósággal történik; levonáskor nem szabad a földet érintenie. 13., 2. bekezdés: Az állami himnuszt állami ünnepek, emléknapok, évfordulók és egyéb, országos vagy helyi jellegű jelentős események alkalmából játsszák vagy éneklik. 13. a, 2. bekezdés: Az Állami művelődési program alapján működő iskolák kötelesek a tanteremben elhelyezni az állami zászló grafikai ábrázolását, az állami himnusz szövegét és a Szlovák Köztársaság Alkotmányának preambulumát úgy, hogy azok méltóságán ne essen csorba. Mondjatok konkrét példákat arra, hogy mikor játsszák vagy éneklik az állami himnuszt! Melyik állami szimbólumok iránt nyilvánítunk tiszteletet, és hogyan? (Segítségül szolgál az ide vonatkozó törvény fenti részlete.) Mondjatok példákat arra, mi minősülne a törvény 13. a -a, 2. bekezdése megsértésének! 7

9 5. Dolgozzatok a Szlovák Köztársaság Alkotmánya preambulumának szövegével, és egészítsétek ki az alábbi táblázatot! Hagyományok Kormányzati forma A kisebbségekhez való viszony A többi államokhoz való viszony Ki fogadja el az alkotmányt? Ki által kerül elfogadásra az alkotmány? PREAMBULUM Mi, a szlovák nemzet, emlékezve elődeink politikai és kulturális örökségére, a nemzeti létért és saját államiságunkért folytatott harcok több évszázados tapasztalataira, a cirilli-metódi szellemi örökség és Nagy Morávia történelmi üzenete értelmében, a nemzeti önrendelkezés természetes jogából kiindulva, közösen a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjaival, a demokratikus államokkal való tartós és békés együttműködés érdekében, törekedve a kormányzás demokratikus formájának, a szabad élet biztosítékainak, a szellemi kultúra fejlődésének és a gazdasági jólétnek a megvalósítására, vagyis mi, a Szlovák Köztársaság polgárai képviselőinken keresztül elfogadjuk az alábbi alkotmányt: Az újkori történelemben is keletkeznek államok különböző okok miatt és különféle módokon: Az első világháború után az egyes államok közös megegyezése alapján keletkezett többek között Cseh- -Szlovákia is. Önálló államok alakultak ki a második világháború után Nagy-Britannia, Franciaország stb. volt gyarmataiból ben két állam egymáshoz való csatolásával (a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság) született meg a Német Szövetségi Köztársaság. A 20. század végén a Balkán-félszigeten a volt Jugoszláviából alakultak a következő államok: Bosznia- -Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia, Montenegró. AZ ÁLLAM FUNKCIÓI Kulcsfogalmak: az állam funkciói, belső funkciók, külső funkciók Motto A hatalom elsősorban felelőség. Ch. L. Montesquieu Tudjátok-e, hogy az állam fizeti a gyermekek és a diákok egészségügyi biztosítását, pénzügyi lehetőségeihez mérten támogatja a művelődést és a tudományos munkát, irányítja a gazdaságot, segíti az időseket, és támogatja az egészségkárosultakat? 8

10 Az állam azáltal, hogy megszervezi és irányítja a társadalom életét, betölti a funkcióját. Ezt más néven az állam bel-, illetve külpolitikájának nevezzük. Az állam funkciói két csoportba sorolhatók: belső funkciók, külső funkciók. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az állam belső és külső funkciói a kormány feladatát képezik. A kormány ezeket a feladatokat a saját kormányprogramjában megtervezi, majd az egyes minisztériumok által megvalósítja. biztonsági Az állam funkciói gazdasági és nemzetközi együttműködés jogi belső funkciók külső funkciók ökonómiai szociális, egészségügyi kulturális, művelődési külkereskedelem az állam védelme AZ ÁLLAM BELSŐ FUNKCIÓI (AZ ÁLLAM BELPOLITIKÁJA) Biztonsági funkció az állam felel az állampolgárok biztonságáért, egészségéért, vagyonáért, biztosítja az állami szervek és intézmények működését, védelmezi az állampolgárok jogait és szabadságjogait. Ezt a feladatát mindenekelőtt a belügyminisztérium és a fegyveres erők (rendőrség, hadsereg) segítségével látja el. Jogi funkció megvalósítása és biztosítása az igazságügyi minisztérium és a bíróságok által történik úgy, hogy minden tekintetben figyelembe veszik az állam jogrendjét. Gazdasági funkció az állam megszabja a gazdaság működésének szabályait, megtervezi a költségvetést, és a pénzügy-, a gazdasági, a közlekedési és régiófejlesztési, valamint a mezőgazdasági minisztérium által irányítja a gazdaságot. Szociális funkció az állam támogatást nyújt a betegállományban levő embereknek, az időskorúaknak, azoknak, akik elvesztették a megélhetésükhöz szükséges eszközöket, továbbá segíti a szükséghelyzetben levő embereket, gyermekes családokat stb. Kulturális funkció az állam gondoskodik a kulturális örökségről, az oktatásról és a tudományról, a természetvédelemről. Ezt a feladatot a kulturális minisztérium, az oktatási, tudományos, kutatási és sportminisztérium, valamint a környezetvédelmi minisztérium látja el. AZ ÁLLAM KÜLSŐ FUNKCIÓI (AZ ÁLLAM KÜLPOLITIKÁJA) Más államokkal való politikai és gazdasági együttműködés az állam biztosítja a más államokkal és nemzetközi szervezetekkel való jó viszonyt is. Külkereskedelem megszabja az árukivitel és -behozatal szabályait. Az állam területének védelme az állam megvédi saját területét egy más állam részéről történő esetleges támadással szemben, részt vállal nemzetközi katonai akciókban pl. a terrorizmus megakadályozására. Az itt említett funkciók a demokratikus államokra jellemzőek. 9

11 Valamennyi állam megszervezi és irányítja polgárai életét, irántuk kötelességei vannak. A belpolitikát biztonsági, jogi, gazdasági, szociális és kulturális funkciója betöltésével valósítja meg. Az állam külső funkciói közé tartozik az állampolgárok és vagyonuk megóvása, továbbá az állam védelme. A kormány a feladatait az egyes minisztériumok által tervezi és valósítja meg. Szómagyarázat miniszter a kormány által a minisztérium vezetésével megbízott személy terrorizmus erőszakot alkalmazó durva megfélemlítés Kérdések 1. Melyek az állam belső funkciói? Szerintetek melyik ezek közül a legfontosabb? Véleményeteket indokoljátok meg! 2. Melyik fegyveres egységek biztosítják az állampolgárok védelmét? 3. Mi tartozik az állam külpolitikájához? 4. Az államhatalom mely szervei (a tananyagban feltüntettük őket) valósítják meg az állam belső funkcióját? Feladatok és javaslatok 1. Rajzoljátok le az alábbi táblázatot a füzetbe, és egészítsétek ki azzal, hogy nektek mint a Szlovák Köztársaság polgárának mit tesz lehetővé az állampolgárság, és mit biztosít számotokra az állam! egészségbiztosítás szociális gondoskodás biztonság művelődés állami finanszírozás 2. Gondolkodjatok el, hogyan lehet jó viszonyt ápolni más államokkal és a nemzetközi szervezetekkel! Mondjatok példákat is! 3. Részletek a napi sajtóból Más államok is érdeklődnek a csatlakozás iránt. Motivációként az szolgál, hogy egy közösségnek az Európai Uniónak lehetnek a tagjai, amely olyan értékeket vall magáénak, mint az emberi méltóság iránti tisztelet, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása. Kérdések 2007 novemberének második felétől a Szlovák Köztársaság első alkalommal elnökölt az Európa Tanácsban. Ez azt jelenti, hogy a Szlovák Köztársaság külügyminisztere hat hónapon keresztül az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának elnökeként tevékenykedett. Az Európa Tanács olyan kormányközi szervezet, amely egyebek mellett az emberi jogok védelmét, a plurális demokráciát, a jogállamiságot is felügyeli, továbbá keresi azon problémák közös megoldását, amelyekkel az európai társadalomnak szembe kell néznie. Milyen nemzetközi szervezetekről van szó a részletekben? A Szlovák Köztársaság rendes tagja-e ezeknek a szervezeteknek? Állapítsátok meg a szövegből, hogy milyen közös céljaik vannak ezeknek a szervezeteknek! Ki jelenleg hazánk külügyminisztere? 10

12 4. A jó állam a jó polgárok munkájának az eredménye. Írjátok le, hogyan képzelitek el jó államot és a jó polgárt! Alakítsatok csoportokat, és hasonlítsátok össze a véleményeteket a csoporton belül! 5. Hozzatok az órára különféle újságokat! Alakítsatok csoportokat! Mindegyik csoport találjon a lehető legtöbb olyan cikket, amely az állam adott funkciójával foglalkozik! KORMÁNYZATI FORMÁK Kulcsfogalmak: monarchia, köztársaság, diktatúra Motto Az állam én vagyok. XIV. Lajos Mindegyik államban függetlenül attól, hogyan keletkezett meg kellett oldani annak kérdését, hogy kinek a kezében legyen az államhatalom, milyen állami szervek működjenek benne, és milyen legyen ezek között a kapcsolat. Mindenekelőtt a kormányzati formától függ, hogy az állam hogyan valósítja meg tevékenységét. Tehát arról van szó, hogy legmagasabb méltóságként ki áll az állam élén, és milyen a viszonya a többi állami szervhez. Az államok különfélék lehetnek annak alapján, hogy ki uralkodik bennük, milyen az állam legfelső szintű szerveinek a szerkezete, és kormányzati formájuk is eltérő lehet. A leggyakoribb kormányzati formák közé tartoznak: a monarchia, a köztársaság és a diktatúra. KORMÁNYZATI FORMÁK monarchia köztársaság diktatúra Az állam élén az uralkodó király, császár, herceg, fejedelem, szultán, sejk áll. Személyes kiváltságai és korlátlan hatalma van; esetleg a parlamenttel osztozik a hatalmon. Típusai: abszolút, rendi, alkotmányos, parlamentáris, dualista stb. monarchia. A hatalom felé vezető út: a hatalom öröklődik, ritkább esetben választás útján érhető el. Az állam élén az elnök áll, jogköreit az alkotmány szabja meg. Típusai: elnöki, parlamentáris. A hatalom felé vezető út: meghatározott időszakra vagy a parlament választja, vagy közvetlen választás útján kerül hatalomra. Az állam élén egy korlátlan hatalommal rendelkező egyén vagy szervezet (párt) áll. Típusai: katonai, fasiszta, proletárdiktatúra. A hatalom felé vezető út: államfordulat, katonai fordulat. A monarchiáról és a köztársaságról már a korábbi évfolyamokban tanultatok, ezért csak a diktatúráról ejtünk bővebben szót. 11

13 A diktatúra (önkényuralom) olyan kormányzati forma, amikor a politikai hatalom egy korlátlan uralkodó vagy emberek kis csoportjának a kezében összpontosul. Az államfő funkcióját nem törvényes úton, pl. államcsínnyel foglalják el. A diktatúra jellemzői: a hatalom (a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói) egy vezér vagy egy párt kezébe kerül, a lakosság nagy részét kizárják a politikai döntésekben való részvételből; ez úgy történik, hogy vagy egyáltalán nem rendeznek választásokat, vagy csak formálisan zajlanak (manipulált választások), a véleménynyilvánítást cenzúrával (a sajtó ellenőrzésével) nyomják el, vagy pedig a tömegtájékoztatási eszközök (sajtó, tévé, rádió) felett egyeduralmat szereznek. A történelem folyamán többféle diktatúra létezett, pl.: fasiszta (Németországban, Olaszországban, Japánban), katonai diktatúra (Chilében), proletárdiktatúra (a volt szocialista országokban). Az állam az emberi társadalom szervezettsége meghatározott területtel, lakossággal és irányítói szervekkel (államhatalommal). Az államokban különféle kormányzati formák léteznek. Az állami szervek rendszere és a köztük levő viszony alapján megkülönböztetünk monarchiát, köztársaságot, diktatúrát. Mindenekelőtt a kormányzati formától függ, hogy az állam hogyan teljesíti feladatait. Szómagyarázat cenzúra ellenőzés, felügyelet (főleg a sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök felett) totalitarizmus egy párt hatalma (főleg a szocializmusban), a nemzet és az állam formális egységét fenntartó erőszakos rendszer Kérdések 1. Jellemezzétek a köztársaságot! 2. Milyen közös jegyekkel rendelkezik a monarchia és a köztársaság? 3. Jellemezzétek saját szavaitokkal a diktatúrát! Feladatok és javaslatok 1. Keressétek meg a térképen azokat az államokat, amelyek a Balkán-félszigeten Jugoszlávia felbomlásával keletkeztek! Milyen okok vezettek ezen új államok megszületéséhez? 2. Rajzoljátok le a táblázatot a füzetetekbe, és egészítsétek ki a hiányzó adatokkal! KORMÁNYZATI FORMÁK Milyen az állampolgárok részvétele az államhatalomban? Ki áll az állam élén? demokracia diktatúra monarchia köztársaság 3. A képen egy ismert államfőt láttok. Tudjátok, ki van a képen? Milyen kormányzati forma képviselője? Hasonlítsátok össze az államban elfoglalt helyét a köztársasági elnökével! Magyarázzátok meg, hogy esetükben miben tér el a hatalom és a jogkörök megszerzésének a módja! Képzeljétek el, hogy betölthetnétek a király vagy a köztársasági elnök funkcióját! Melyiket választanátok, és miért? 4. Miniprojekt-javaslat Válasszatok ki egyet napjaink európai monarchiái közül! Szerezzetek információkat az uralkodócsaládról, az uralkodónak az államban betöltött szerepéről és befolyásáról! A megszerzett információkat ismertessétek osztálytársaitokkal! 12

14 A történelemből a monarchiák alábbi típusait ismerjük: örökletes az új uralkodó az uralkodócsaládból kerül ki öröklési jogából kifolyólag, választott napjainkban pl. Vatikán állam teokratikus uralkodója, a múltban Lengyelország. Az uralkodó hatalmi befolyása alapján az alábbi monarchiákat különböztetjük meg: abszolutista az uralkodó korlátlan hatalma jellemzi, aki nemcsak az állam feje, hanem a törvények fölött álló szuverén állami szerv is. A múltban (a században) szokványosnak tekintették azt a kormányzati formát, amikor a király a jog és az alkotmány forrása volt, a kezében összpontosította az államhatalmat, ellenőrizte az egyházat, és korlátlan hatalmat gyakorolt az alattvalói felett; rendi főleg a 15. és a 16. században fordult elő. Az állam igazgatásában részt vett a nemesség, a papság és később a városi polgárság (pl. Csehországban, Lengyelországban); parlamentáris a hatalom a parlamenté, amely a legfelső képviseleti és törvényhozói szerv, és általános választások útján jut hatalomhoz. Az uralkodó csak külsőleg képviseli az államot államfőként (pl. Japánban); alkotmányos az uralkodó jogköreit az alkotmány korlátozza és határozza meg, amely a parlament és a kormány szerepét is megszabja; az uralkodó formálisan az állam feje (pl. Nagy-Britannia, Svédország, Dánia); dualista a törvényhozói hatalmat az uralkodó és a parlament megosztja egymás között. Az uralkodó csaknem abszolút hatalommal rendelkezik, a törvényhozói hatalom bizonyos részét azonban átengedi a parlamentnek. Az uralkodó tölti be pl. a kormányfő tisztségét, funkciókba kinevez, illetve onnan visszahív személyeket; a kormány azonban a parlamentnek tartozik felelősséggel. Ez a kormányzati forma viszonylag ritka, manapság Jordániában és Szaud-Arábiában ismert. AZ ÁLLAMHATALOM SZERVEI Kulcsfogalmak: hatalommegosztás, törvényhozói hatalom, végrehajtói hatalom, bírói hatalom Motto Akinek a kezében hatalom van, hajlamos rá, hogy visszaéljen vele. Ch. L. Montesquieu Az állam összetett, bonyolult szervezet, amelyik sokrétű tevékenységet fejt ki. Ezért fontos, hogy az irányító szervek és az államhatalom ne egyetlen ember vagy csoport kezében összpontosuljanak, mert különben visszaélhetnének vele. Hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, az államhatalom három, egymástól független egységre oszlik: törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomra. Az államhatalom mindhárom egysége kölcsönösen kiegészíti és ellenőrzi egymást. ÁLLAMHATALOM Törvényhozói hatalom Végrehajtói hatalom Bírói hatalom parlament kormány elnök / uralkodó bíróságok 13

15 A törvényhozói hatalmat az állam azon szervei alkotják, amelyek részt vesznek a társadalmat irányító szabályok megalkotásában. A múltban mindenről a királyok és a császárok döntöttek, akik hatalmukat örökölték, manapság ez a feladat a parlamentre hárul. A parlament lehet: egykamarás egy kamarával rendelkezik (pl. a Szlovák Köztársaságban), kétkamarás két kamarája van (Cseh Köztársaságban, Nagy Britanniában, USA-ban). A parlament legfontosabb feladatai: elfogadja és módosítja az alkotmányt, elfogadja és módosítja a törvényeket, jóváhagyja a költségvetést, megítéli a kormány tevékenységét. A törvényhozói hatalmat azok az állami szervek képviselik, amelyek a törvényeket életbe léptetik. Ezek az államok kormányai, a különböző magas szintű állami hivatalok és a köztársasági elnök. A kormány a miniszterek testülete élén a kormányfővel. A bel- és külpolitika megvalósításáért felel, vagyis a kormány feladatai a következők: a törvények végrehajtásához szükséges kormányrendeleteket ad ki, a parlament elé terjeszti a programnyilatkozatot és az állami költségvetést, törvényjavaslatokat nyújt be a parlamentnek, nemzetközi szerződéseket készít elő és tárgyal meg. A végrehajtói hatalomhoz tartozik a köztársasági elnök is. Az államfő szerepét tölti be. Megválasztható a polgárok által közvetlen választások során, vagy a parlament által. Az állam hagyományainak és alkotmányos jogkörének megfelelően erős vagy gyenge hatalommal rendelkezik. Az államot kifelé képviseli. Az elnök leggyakoribb jogkörei közé tartoznak az alábbiak: nemzetközi szerződésekről tárgyal, illetve írja alá azokat, nagyköveteket fogad és bíz meg, népszavazást hirdet, törvényeket és egyéb okiratokat ír alá. Az államfő a fegyveres erők főparancsnoka is. A bírói hatalom a független és a pártok felett álló bíróságoké. A polgárok közti peres eljárásokban és büntetőügyekben döntenek. Különleges szerepe van az alkotmánybíróságnak. Nemcsak azokról az esetekről dönt, hogy a törvények összhangban vannak-e az alkotmánnyal, hanem akkor is, ha a polgár úgy érzi, hogy alapvető emberi jogait megsértették. Az államhatalom három összetevője kölcsönösen kiegészíti és ellenőrzi egymást. Az állami szervek szerepét és felelősségét az állam alkotmánya határozza meg pontosan. Annak érdekében, hogy az államhatalommal ne lehessen visszaélni, és az állam a polgárok javára működjön, a hatalmat több szerv között kell megosztani. A demokratikus országokban az államhatalmat törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomra osztják. A törvényhozói hatalom legfelső szerve a parlament, a végrehajtói hatalomé pedig a köztársasági elnök és a kormány. A bírói hatalmat a független bíróságok képviselik. Hogy mindegyik állami szerv tisztában legyen azzal, hogy meddig terjed a hatásköre és a felelőssége, szerepüket és viszonyaikat az állam alapvető törvénye az alkotmány szabja meg. Szómagyarázat kormányfő miniszterelnök parlament törvényhozó hatalom képviselőtestülete 14

16 Kérdések 1. Miért kell az államhatalmat megosztani? 2. Hasonlítsátok össze a parlament és a kormány jogköreit! 3. Kik alkotják a kormányt, és ki áll az élén? 4. Milyen jogkörökkel rendelkezik a köztársasági elnök? Feladatok és javaslatok 1. Az alábbi esetek melyikében beszélhetünk erős elnöki hatalomról, illetve gyenge elnöki hatalomról? Döntéseteket indokoljátok meg! a) az elnöknek nincs politikai felelőssége a kormány politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek a megválasztott parlamentnek törvényhozói hatalma van b) az elnök a végrehajtói hatalom élén áll a parlamentnek nincs ellenőrzési jogköre a végrehajtói hatalommal szemben, az elnök mandátuma nem a parlamenttől származik. 2. Keressétek ki a Szlovák Köztársaság Alkotmányában, hogy az alábbi állítások igazak-e, és válaszaitokat hasonlítsátok össze! Az elnök leállíthatja egy törvény elfogadását. A kormány jóváhagyhatja az Európai Unióból való kilépésről szóló nemzetközi megállapodást. Az elnök elfogadhat egy olyan javaslatot, amelyik a halálbüntetés visszaállításáról szóló népszavazás kiírását kezdeményezi. A parlament visszahívhatja az elnököt. 3. Mondjatok a történelemből olyan példákat, amikor az államhatalom minden formája egy ember vagy személyek egy csoportjának a kezébe került! 4. Hasonlítsátok össze, hogy miben közös, illetve miben tér el a két eskü szövege! Az eltéréseket indokoljátok meg! Az SZK elnökének esküje: Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Szlovák Köztársasághoz hű maradok, ügyelek a szlovák nemzet, valamint a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jólétére. Feladataimat az állampolgárok érdekében fogom végezni, megtartom és védelmezem az alkotmányt és a többi törvényt. Az USA elnöki esküje: Ünnepélyesen esküszöm (fogadom), hogy az Egyesült Államok elnökének funkcióját tisztességgel ellátom, és erőmhöz mérten megtartom, őrzöm és védelmezem az Egyesült Államok Alkotmányát. 5. Miniprojekt-javaslat Dolgozzatok az SZK/SR Alkotmányával és más forrásokból származó információkkal! Válaszszátok ki a hazai államhatalom egyik egységét, és dolgozzatok ki projektet jogköreiről és az e szervet érintő érdekességekről! A projektet mutassátok be osztálytársaitoknak! A TÖRVÉNYHOZÓI HATALOM Kulcsfogalmak: parlament az SZK Nemzeti Tanácsa, törvény, törvényhozói folyamat, az SZK Törvénytára, a törvény érvényessége, a törvény hatályossága 15