Tárgy: diszkrimináció kifogásolása különböző korú művészek között, a jogbiztonság és tulajdonjoghoz való jog sérelme.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tárgy: diszkrimináció kifogásolása különböző korú művészek között, a jogbiztonság és tulajdonjoghoz való jog sérelme."

Átírás

1 Tisztelt Emberi Jogok Európai Bírósága! Tárgy: diszkrimináció kifogásolása különböző korú művészek között, a jogbiztonság és tulajdonjoghoz való jog sérelme. Kérelem: diszkriminációs rendelkezések visszavonása, a jogbiztonságot szem előtt tartva rendezni a tulajdonhoz való jogukat. Beadvány aktualitása: minden magyar joggal foglalkozó szerv (beleértve az Alkotmánybíróságot is) megkeresésére és más jogorvoslatra nincs lehetőség, valamint az érintettek viszonylag nagy száma (becslésünk szerint ügyfél), és az érintettek nyugdíjkorhatárhoz való közelsége indokolja eme kérdéscsoport megfelelő megoldását. A fentiek tükrében az érintett kérelmező, OSGYÁNYINÉ VÉGHSEŐ KLÁRA ZSUZSANNA jogi képviselője útján indítványozza, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága állapítsa meg a konkrét rendelet diszkriminációs jellegét, és indítványozza a bíróság annak a hatályon kívül helyezését. A kifogásolt rendeletek a következők: A Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló 117/1992 (VII. 29.) Korm. rendelet 1. b) pontja és 21. (2) bekezdése, valamint ezt a rendeletet módosító 191/2005 (IX. 19.) Korm. rendelet mellékletének 3.2. pontja, a később idézett alapító okirat B. része, valamint a 1. e) pontja és 21 (4) bekezdése nem rendezte a 40. évüket október 01-ig be nem töltöttek nyugdíj jogosultságát, ezzel jogszabály alkotó Magyar Állam mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet követett el, kérjük ennek a mulasztásos alkotmányellenesség megállapítását és kiküszöbölését. Beadványunkat a következőkre alapozzuk: A Magyar Köztársaságban október 01-ig működött a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja, az akkori Művelődési Miniszter közvetlen felügyelete alatt. Az egyes művészeti alkotások megrendelői az alkotásért vagy annak felhasználásáért járó szerzői díj kifizetésével egyidejűleg kötelesek voltak a díj 3%-át a Művészeti Alap részére átutalni. A művészek tagdíjat fizettek az Alapba, másrészt munkaviszonyon kívül művészi tevékenységből származó tiszta jövedelmük alapján teljesítették az Alapba befizetéseiket járulék címén. Éppen ennek fejében nyugdíjra, rokkantsági nyugdíjra szereztek jogosultságot. A Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992 (VII. 29.) rendeletével a Művészeti Alapot megszüntette, párhuzamosan létrehozva jogutódként a Magyar Alkotóművész Alapítványt: 1. (1) A Kormány megszünteti a Magyar Köztársaság Mű vészeti Alapját (a továbbiakban: Alap) és létrehozza a Magyar Alkotóművészeti Alapítványt (a továbbiakban: Alapítvány). (2) Az Alap jogutóda - a művészeti alkotóközösségekkel és a mű teremlakások kiutalásával kapcsolatos jogköröket kivéve - az Alapítvány. Az Alap tagjai részére a társadalombiztosítási jogszabályokban biztosított jogosultságok az Alappal október 1-jéig tagsági viszonyban álló tagjait és a Magyar Alkotómű vészek Országos Egyesületének (a továbbiakban: Egyesület) tagjait illetik meg. (3) Az Alapítvány támogatásával létrehozott önálló biztosítási rendszer - a szerzett jogok figyelembevételével - gondoskodik az Egyesülettel és az Alappal október 1-jéig tagsági viszonyban álló tagok táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, saját jogú és hozzátartozói nyugellátásáról.

2 (4) Az Alap tagjai és családtagjaik részére október 1-jéig megállapított nyugdíjsegélyek (saját jogú, özvegyi, szülő i, nyugdíjsegély) és árvasági segélyek folyósítását az Alapítvány veszi át és a nyugdíjra vonatkozó rendelkezések szerint rendszeresen emeli. (5) A (4) bekezdésben meghatározott ellátások folyósítását december 31-ig az állami költségvetés fedezi. A rendelet a szerzett jogok tiszteletben tartásával ellátást ígért azoknak, akik az Alappal október 01-ig tagsági viszonyban álltak, azaz oda befizetéseket teljesítettek január 01-től a rendeletben a következő jelentős és érdemi változások következtek be: 1. (5) A Magyar Alkotómű vészeti Közalapítvány nyugellátásként nyugdíjsegélyt állapít meg és folyósít az Alappal tagsági jogviszonyban állt mindazon alkotóművészek számára, akik az Alap megszű nésekor, október 1-jén megfeleltek az erre az ellátásra jogot biztosító - az akkor hatályos jogszabályokban elő írt - feltételeknek. A nyugdíjsegélyeket a Magyar Alkotómű vészeti Közalapítvány a nyugdíjra vonatkozó rendelkezések szerint rendszeresen emeli. (6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott ellátások fedezetét a központi költségvetés a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetében biztosítja. 2. Az alapítvány célja: Támogatást nyújtani színvonalas alkotások létrehozásához a magyar irodalom, képzőművészet, iparmű vészet, ipari tervezőművészet, fotóművészet és zenei alkotóművészet területén, ideértve az ezen mű fajokhoz kapcsolódó elméleti és kritikai alkotótevékenységet is, segíteni az alkotások belföldi és nemzetközi megismertetését, terjesztését és értékesítését az alapító vagyon megőrzésével és lehetőség szerint gyarapításával. E célok elérése érdekében az irodalommal, képző-, ipar-, ipari tervezőművészettel, fotómű vészettel és zenei alkotóművészettel foglalkozó, a Magyar Köztársaság Mű vészeti Alapjával október 1-jéig tagsági viszonyban álló tagjai, valamint a Magyar Alkotómű vészek Országos Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) alapszabálya szerint belép ő új tagokat tömörít ő egyesület mindenkori tagjai részére biztosítani törekszik alkotó munkájuk és szociális biztonságuk anyagi feltételeit, így különösen: 2.4. A szociális biztonság érdekében biztosítási jelleg ű rendszeres és rendkívüli támogatások nyújtása Később azonban az alapító okirat a következő képpen változott meg: 3. A Közalapítvány célja: A Ptk. 74/G. -a (2) bekezdésének megfelelően a Közalapítvány az állami közfeladat biztosításaként a következő célokra jött létre: Támogatást nyújtani színvonalas alkotások létrehozásához a magyar irodalom, képzőművészet, iparmű vészet, ipari tervezőművészet, fotóművészet és zenei alkotóművészet területén, ideértve az ezen mű fajokhoz kapcsolódó elméleti és kritikai alkotótevékenységet is, segíteni az alkotások belföldi és nemzetközi megismertetését, terjesztését és értékesítését az alapító vagyon megőrzésével és lehetőség szerint gyarapításával. E célok elérése érdekében az irodalommal, képzőművészettel, iparművészettel, ipari tervezőmű vészettel, fotóművészettel és zenei alkotóművészettel foglalkozó, alkotómű vészek részére biztosítani törekszik alkotómunkájuk és szociális biztonságuk anyagi feltételeit, így különösen: 3.1. A szociális biztonság érdekében támogatások nyújtása A rendelkezésre álló forrásokból elsősorban a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjával október 1- jéig tagsági viszonyban álló tagjai nyugdíjának - állami szerepvállalás mellett kifizetéséről történő gondoskodás, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete alapszabálya szerint tagokat tömörítő egyesület mindenkori tagjai részére önkéntes nyugdíjbiztosítási kérelem (saját jogú, özvegyi, szülő i, illetve nyugdíjsegély) és árvasági segélyek folyósítása. A hivatkozott magyar jogszabály nyomán a következő helyzet állt elő: Azoknak a korábbi Művészeti Alap tagjainak nyugdíját, akik már október 01. előtt is részesültek ilyenben, az Alapítvány folyósítja tovább (ideértve a időközi emelésekkel is), Azok a volt Alap tagok, akik október 01. napjáig a 40. életévüket betöltötték, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a Közalapítványtól szintén részesülnek nyugellátásban (időközi emelésekkel együtt), feltéve, hogy rendelkeznek 20 év Művészeti Alap-tagsággal (aki október 01-ig a 45. életévét betöltötte, annak elegendő 10. év Alap-tagsági idő.)

3 Azok, akik október 01-ig a 40. életévüket nem töltötték be, vagy nem rendelkeznek 20, illetve 10 Alap-tagsági idővel, hiába fizettek korábban a volt Művészeti Alaphoz nyugdíjuk érdekében, a Közalapítványtól már nyugdíjban nem részesülhetnek. Felhívjuk a Tisztelt Emberi Jogok Európai Bíróság figyelmét arra, hogy ez a rendelet kiegészítő szabályzat, NEM jogszabály, hanem csupán egy kuratóriumi döntés volt, így nem tekinthető jogszabálynak és joghatállyal sem bír, sőt egyenesen jogsértő rendelkezés. Álláspontunk szerint nagyon vitatható, alkotmányossági szempontokból pedig átláthatatlan helyzet állt elő. Van egy jelentős korosztály, pontos számuk körülbelül 800 és 1000 közé tehető, aki a kötelező befizetések és levonások és a jogszabályi kötelezettség ellenére időközi megélhetést biztosító nyugellátásban nem részesülhetnek, sőt abban nem is reménykedhetnek. Azok, akik az 1950-es években születtek, ugyan igen hosszú időn keresztül teljesíthettek befizetéseket a megszüntetett Művészeti Alapba, de október 01. még nem voltak 40 évesek, vagy voltak ugyan, de nem rendelkeztek 20 év Alap-tagsági idővel (esetleg csak 19 éven át fizettek). Ez a korosztály eleve nem tud megfelelni annak a feltételnek sem, hogy elegendő lenne a 10 éves Alap-tagsági idő is, hiszen októberében még nem tudtak 45. évesek lenni. Az alapvető problémát az jelenti, hogy e korosztály nem tud társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot szerezni, hiszen az alapvető probléma az, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor nem fog rendelkezni a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló LXXXI. számú magyar törvény szerinti 20 év szolgálati idővel, a Művészeti Alaphoz történő befizetés alapján ellátásra a Közalapítványtól sem számíthat, illetve onnan se kaphat. A szociális biztonsághoz való alkotmányos alapjog ellenére a művész társadalom egy jelentős, számottevő része idős korára önhibáján kívül teljesen nyugellátás nélkül marad, és ennek következtében térítésmentes állami egészségügyi ellátásra sem jogosult. Az állam és a jogalkotó által vállalt jogszabályi kötelezettség ellenére eleve súlyosan sérültek az alapvető emberi és alkotmányos jogaink: a diszkrimináció tilalma (kor-, és foglalkozás alapján), a tulajdonhoz való jog sérelme, valamint a jogbiztonság alapelve. Ez megalapozza a diszkriminációt egyes művészek között kor szerint, valamint más biztosítottak és a művészek között szakmai alapon. Ez az állapot tűrhetetlen, sajnos a Magyar Köztársaság összes eddigi illetékes helyére fordultunk, de mindenhonnan elutasítást kaptunk, így csak az Emberi Jogok Európai Bíróság pártatlan és minden részletre kitérő döntésében bízhatunk. Azon volt Művészeti Alap tagok részére, akiktől a nyugdíjjogosultságot megvonták, ígéretben részesültek, hogy az október 01-ig megfizetett vagy levont járulékot a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány az érintett művészek részére befizeti a Magyar Alkotóművészek Nyugdíjpénztárába, vagy a művész által megjelölt más pénztárba. A Magyar Alkotóművészek Nyugdíjpénztára ugyan létrejött, az Alap volt tagjai ebbe be is léptek, de a korábban a Művészeti Alap által levont, illetve oda befizetett járulékok sohasem kerültek ilyen egyéni számlára. Ez komoly aggályt vet fel a befizetések és a tulajdonjoghoz fűződő alkotmányos alapelv súlyos megsértésére.

4 Időközben értesültünk arról, hogy a Kormány szándékában áll a művészek nyugdíjügyének végleges rendezése, erre hivatkozással A Magyar Művészeti Közalapítvány nyilatkoztatta a volt Alap-tagokat, hogy a Minisztérium által biztosított keretből vissza kívánja fizetni a korábban levont segélyezési járulékokat. Ez is azt bizonyítja, hogy a levont járulékok ez idáig nem nyugdíjjogi célokra lettek felhasználva, a 2. számú mellékletként csatolt Igénylőlap -on pedig a következő kitétel szerepelt: Aláírásommal igazolom, hogy járandóságom kifizetése esetén minden további nyugdíj jogcímű követelésemről a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvánnyal /MAK/ vagy esetleges jogutódjával szemben lemondok. Ennek tükrében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a rendelet alkotói nem is akarták betartani (betartatni) a rendeletet. Ez a jogi megoldás álláspontunk szerint több szempontból is Alkotmánysértőnek tűnt. Ezért többek között a szociális biztonsághoz, a tulajdonjoghoz fűződő jogokhoz, a jogbiztonsághoz fűződő alapvető követelmények sérelmére hivatkozással jogi képviselőnk útján a magyar kulturális miniszterhez és az Országgyűlési Biztosok Hivatalához fordultunk. Több beadványt is előterjesztettünk több illetékes szervhez: ezekben részletesen kifejtettük, hogy alkotmányossági aggályokat már az október 01. hatályba lépett rendelet is számos tekintetben felhoz (súlyosan és negatívan diszkriminál a különböző korosztályú művészek között, illetve a diszkrimináció a művészek és nem művészek között a tb. és a nyugdíjjogosultság alapján). Megítélésünk szerint azonban az 1992-es helyzetből kiindulva még mindig nyílott volna alkotmányos megoldás a művészek nyugdíjhelyzetének rendezése terén. Erre a magunk részéről konkrét javaslatokkal is éltünk. Kérelmünk figyelmen kívül hagyásával és a Magyar Országgyűlés Biztosok Hivatalának fellépése ellenére a Magyar Kormány szeptember 19. napjával kihirdette a 191/2005. számú rendeletet. Ennek a rendeletnek, melléklete 3.2. pontjában kimondja, hogy a Közalapítvány célja többek között állami közfeladatként a szociális biztonság érdekében elsősorrban a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjával október 01-ig tagsági viszonyban álló tagjai nyugdíjáról történő állami szerepvállalás melletti gondoskodás a nyugdíjszabályzatban foglaltak alapján, melyet a jelen alapító okirat 4. számú melléklete tartalmaz. E melléklet B. része szerint: Az október 01. napjáig 40. életévüket be nem töltött, volt Művészeti Alap-tag alkotóművészek által az október 01. napjáig évi reálértéken számított Ft felett befizetett, illetve levont járulékot a MAK közvetlenül a művészeknek visszafizeti. Ezzel súlyosan sérül a jogbiztonság elve is, hiszen a művészek a járulékokat a rendelet alapján, mintha kötelező magánnyugdíjpénztárba fizették volna be, így szerezvén nyugdíjjogosultságot maguknak. A MAK a kifizetést az október 1. napjáig 40. életévüket be nem töltött Művészeti Alap-tagoknak 2005-ben megkezdi, és 2007-ben befejezi. Az A. fejezet 1/c) pontja szerinti tagsági idővel nem rendelkezők részére, amennyiben az A/4. pont alapján nem részesülnek nyugellátásban, úgy a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltésekor kell a levont járulékot a B/1. pont szabályainak megfelelő alkalmazásával a tárgyévi reálértéken visszafizetni. Az a művész, aki a járulékot az 1-3. pontokban részletezettek szerint visszakapta, nyugellátásra a MAK-tól méltányossági alapon sem jogosult. Ez a rendelkezés súlyosan sérti a diszkrimináció alkalmazásának, jogbiztonság, illetve a tulajdonhoz való jogelveket. A jelen fejezetben foglalt kifizetések módjáról és idejéről a MAK Kuratóriuma dönt, a kifizetési listatervezetet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma előzetesen jóváhagyja.

5 Az a művész, aki ezt nem fogadta el, az sem nyugdíjat sem befizetésével részarányban álló pénzösszeget sem kapott. Az Alkotmány 2. -ának (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Álláspontunk szerint ebbe beletartozik a jogbiztonság fogalma is, mint a jogállamiság leglényegesebb fogalmi eleme, a szerzett jogok védelme, amely a szociális rendszer stabilitása szempontjából különös jelentőséggel bír. Adott esetben a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának tagjai joggal hihettek abban, hogy szociális biztonságuk idős korukra megoldott, ennek fedezete rendelkezésre áll (a felhasználók és a művészek maguk az Alapba befizetéseket teljesítettek) ben azonban a Művészeti Alap megszüntetése ürügyén egy adott korosztály súlyos diszkriminatív megítélés alá esett, nyugdíjra jogosultságuk a korábban ígért jogcím alapján megszűnt, de a jogszabály még mindig ígéretet tett arra, hogy szociális biztonságuk megoldásra kerül, a befizetéseket nyugdíjjogi célra fogják felhasználni. Ezt a várakozást a 195/2005. (IX. 19.) Korm. rendelet végleg felszámolta. Ügyünkben a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához /AB/, mint a legfelsőbb és utolsó szervhez fordultunk, amely szeptember 10-én meghozta a 912/E/2005. AB határozatot, amely fenntartotta az eddigi helyzetet. Az Alkotmánybíróság határozatát nem lehet megfellebbezni a Magyar Köztársaságban, álláspontunk alapján azonban az AB határozat több helyen is aggályos és megalapozatlan, olykor önellentmondó következtetéseket von le. A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot [Alkotmány 13. (1) bekezdés]. A Művészeti Alaphoz az alkotások megrendelői és a maguk az egyes művészek saját jövedelmeikből befizetéseket teljesítettek. Ezeket a befizetéseket azonban az Állam által működtetett Művészeti Alap, majd jogutódja nem az ígért nyugdíjjogi célokra fordította, azt után sem utalták át az ígéret szerinti önkéntes nyugdíjpénztári számlára, az ismeretlen célokra történő felhasználás során köddé vált. Mindez sérti a tulajdonhoz való alapvető jogot, akkor is, ha most a sérelmezett jogszabály egy évi nem tudni milyen módszerrel számított reálértékben és között a befizetett járulékokat vissza kívánja fizetni az érintettek részére. Milyen módszerrel számolják ki a befizetések reálértékén számunkra ismeretlen, felvilágosítást e kérdésben sajnos nem kaptunk. Nem tudni, hogy a művészek által befizetett járulékokról van-e szó, vagy arról is, amit az alkotások felhasználói fizettek be az Alapba (csak vélelmezhetni lehet, hogy ez utóbbiról nincs szó, hiszen az egy művészeti alkotás megvásárlásához kapcsolódott, nem pedig a konkrét művet létrehozó személyhez.) Aggályos, hogy a jogutód nyilvántartása sem tűnik mint arra a fentiekben már utaltunk megnyugtatónak. Az Alkotmánybíróság határozat indoklásának a 3. pontja álláspontunk szerint nem is foglalkozik feltett kérdésünkkel, azt formai okokra való hivatkozással egyszerűen megkerüli: A volt alaptagok befizetései által létrejött jogviszonyok kétségkívül érintik az Alkotmány 13. (1) bekezdésében meghatározott tulajdonhoz való jogot, mivel az elvont saját vagyon az Alapba történő befizetéssel sem veszti el kapcsolatát a tulajdonnal. Az indítványozók szerint az, hogy a művészek befizetései nem kerültek átutalásra az ígért önkéntes nyugdíjpénztári számlára sérti a tulajdonjogot, és ellentétes a szerzett jogok védelmével. Mivel az indítványozók a tulajdonjog, mint szerzett jog sérelmét állították, így az Alkotmánybíróság a két érvet együttesen vizsgálta.

6 A tulajdonjogot az Alkotmány csak szerzett jogként védi, a tulajdonszerzéshez való jogot nem (35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 201.; 481/B/1999. AB határozat, ABH 2002, 998, 1002.), ezért a két indítványozói érv ugyanarról szól. Az Alkotmány 70/E. (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Álláspontunk szerint sérült az Alkotmány 70/E. -a is. Már a korábban általunk kezdeményezett eljárásokban is felmerült a Minisztérium részéről, miszerint, ha részünkre ezt az összeget visszafizetik, szociális biztonságunkat saját magunk megoldhatjuk (megjegyezzük: a Magyar Köztársaság közbejötte nélkül), ha a visszakapott összeget nyugdíjjogi célokra használjuk fel. Erre két módon nyílna lehetőség: a visszakapott összeget: a/ önkéntes nyugdíjpénztárba fizethetjük be, b/ a társadalombiztosítási szerveknél nyugdíjéveket vásárolhatunk érte. Ad/a. Még ha az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény, vagy a választott nyugdíjpénztár alapszabálya meg is engedne tagdíjbefizetésként egyszerre ekkora összeget, könnyen belátható, hogy ennek (a közötti) befizetésnek nem lehet akkora hozama, mint, ha az előtt, vagy októberében került volna ilyen célú felhasználásra október 1. napja előtti befizetésekről van értelemszerűen szó. Ad/b. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra való jogosultságról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) 34. (5) és (6) bekezdése valóban lehetőséget biztosít a társadalombiztosítási nyugdíjhoz egy év-vásárlási lehetőséget, Egyrészt csak a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 7. (1) bekezdésében meghatározott húsz év szolgálati idő, illetőleg a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz a 18. (1) bekezdése szerinti húsz év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati időt, legfeljebb azonban öt naptári évet lehet így megvásárolni. Másrészt a fizetendő járulék mértéke 26,5 százalék [a fizetendő nyugdíjbiztosítási (18 százalék) és nyugdíjjárulék (8,5 százalék) alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata]. A sérelmezett jogszabály alapján visszafizetendő összegből tehát csak néhány havi szolgálati időt lehet megváltani a társadalombiztosításnál. Sérül az Alkotmány 70/E. -a, mert álláspontunk szerint az Állam nem háríthatja át e gondoskodási kötelezettségét ilyen formában sem az egyénre. Az érintett művészeknek miután a Művészeti Alap tagság a Tny. szerint szolgálati időként nem vehető figyelembe vagy nem lesz az öregségi nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati ideje (társadalombiztosítási nyugdíjra nem jogosultak), vagy lesz ugyan egy éppen a minimális 20 év körüli, ami viszont rendkívül alacsony nyugellátást eredményez, és más szociális ellátó rendszerből sem részesülhetnek ellátásban.

7 Álláspontunk szerint az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben is téves következtetésre jutott, mivel a határozat 2. pontja a következőket tartalmazza: Az indítványozók az Alkotmány 70/E. -a alapján vitatják az R pontjának, továbbá 4. számú melléklet az Alapító Okirathoz címet viselő rendelkezéseinek alkotmányosságát. Állításuk szerint az Alkotmány 70/E. -ában rögzített szociális biztonsághoz való jog sérült azáltal, hogy a jogszabály módosítások során nem került rendezésre azon volt Művészeti Alap tagok nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idejének elismerése, akik október 1. napjáig az R.1. rendelkezései értelmében a nyugellátáshoz szükséges feltételeknek nem feleltek meg. Erre való hivatkozással az indítványozók kérték a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását. 2.1 Az Alkotmánybíróság elsőként a Művészeti Alap társadalombiztosításhoz való viszonyát és a társadalombiztosításhoz való jog tartalmát vizsgálta. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/E. -ának értelmezése során már megállapította, hogy a szociális biztonsághoz való jog tartalmát az állami kötelezettségvállalásban megnyilvánuló ellátáshoz való jog jelenti [Pl.: 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 162, 163.]. Az Alkotmány 70/E. -a alkalmazásában a társadalombiztosítás fogalma olyan jogilag kötelező tagságon és a tagok kötelező jellegű befizetésén alapuló, pénzbeli és természetbeli szolgáltatásokat egyaránt nyújtó rendszert jelent, amelynek működése jogszabályi előíráson alapul. Vagyis az állam által működtetett társadalombiztosítás olyan ellátórendszer, amely az ember életében bizonyosan, vagy nagy valószínűséggel bekövetkező események felmerülése esetén nyújt a hozzájárulás mértékétől függetlenül a szolidaritás elve alapján természetbeni ellátásokat, továbbá a befizetés nagyságához igazodóan különböző összegű pénzbeli ellátásokat a biztosítottaknak, akik jövedelmük jogszabályban meghatározott százalékával kötelezően járulnak hozzá a társadalombiztosítási rendszer fenntartásához. Tekintettel az alkotóművészek által végzett tevékenység sajátosságaira, az állam más megoldást nem találván a korábbi (szocialista) viszonyok szabta keretek között a művészeti tevékenység mellett egyéb munkaviszonyban nem állók számára a társadalombiztosítási szolgáltatások igénybevételére 1968-ban létrehozta a Művészeti Alapot, amely a tagok számára különböző támogatásokat és társadalombiztosítási jellegű szolgáltatásokat nyújtott. Az alaptagság önkéntes vállaláson alapult, a tagok tagdíjjal és tiszteletdíjuk jogszabályban meghatározott százalékával voltak kötelesek hozzájárulni az Alap működéséhez, a többi alaptagsággal nem rendelkező művész, illetve művészeti tevékenységet folytató pedig tiszteletdíjának a tagokénál valamivel kevesebb százalékával volt köteles ahhoz hozzájárulni. A tagok befizetéseik fejében a társadalombiztosítás által nyújtotthoz hasonló szolgáltatásokat és különböző támogatásokat kaphattak. Az egyes nyújtott szolgáltatásokat a jogszabályok ebből kifolyólag következetesen segélynek nevezték. Az Alap saját tagjai befizetései amelyeket nem nyugdíjjárulékként, hanem a segélyek fedezete jogcímen vontak le, függetlenül a tagsági viszonytól ellenében a társadalombiztosítási ellátásokhoz sokban hasonló szolgáltatásokat nyújtott. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Művészeti Alap a társadalombiztosítást helyettesítő rendszer lett volna, ahogyan azt sem, hogy tagjait ugyanazon jogosultságok illették meg, mint a társadalombiztosítási rendszerben résztvevő biztosítottakat. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint, a Művészeti Alap segélyezési rendszere a társadalombiztosítás rendszerével párhuzamosan működött, s így a művészek nagy részének többletjuttatásokat biztosított más nem művész munkavállalókkal szemben, akik csak a társadalombiztosítási rendszer szolgáltatásainak igénybevételére voltak jogosultak. Az állam tehát az akkori társadalmi viszonyok között a művészeti tevékenység mellett egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet nem végző művészek számára kívánta a társadalombiztosításhoz hasonló ellátásokat biztosítani.

8 A rendszerváltást, 1989 évet követően azonban a művészeti tevékenység végzésének jogi feltételei és viszonya a társadalombiztosítás rendszeréhez is megváltozott. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a szociális biztonsághoz való jog azt az állami kötelezettségvállalásban megnyilvánuló jogot jelenti, hogy az állam megszervezze és működtesse a társadalombiztosítás rendszerét, valamint a szociális ellátórendszer egyéb intézményeit [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 162, 163.; 26/1993. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 196, 199.]. Az állam a fentebb kifejtettek szerint a művészek számára a Művészeti Alap működésének időszakában is megteremtette a lehetőséget a társadalombiztosítás rendszerében való részvételre, ha a művészeti tevékenység mellett egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet is folytattak. A Művészeti Alap, mint a művészeket támogató, számukra társadalombiztosításhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtó önálló költségvetési szerv pedig csupán egyfajta többletjuttatást nyújtott az Alap tagjai számára, de társadalombiztosítási szolgálati idő biztosítását a konstrukció kisegítő, párhuzamos jellegéből következően a szocialista rendszerben sem ígérte és nem is ígérhette. A társadalmi változások következtében a jogszabály módosult, és ezáltal az alaptagsággal rendelkező művészek közül azok, akik október 1. napjáig a Művészeti Alap volt tagjaiként nyugdíjjogosultságot nem szereztek, államilag garantált formában csak a társadalombiztosítás rendszeréből kaphatnak szociális ellátásokat 1992-től. Ezért az Alkotmány 70/E. -ával nem ellentétes, hogy a Művészeti Alap tagjainak egy része akik nem szereztek az akkori szabályok szerint sem nyugdíjjogosultságot a jogszabályváltozás után, a megváltozott társadalmi viszonyok között másokkal azonos elbánásban részesül. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a tekintetben elutasította. 2.2 Az indítványozók az Alkotmány 70/E. -ára való hivatkozással kérték a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását is. Az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. (1) bekezdése értelmében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. A jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet a jogi szabályozás iránti igény annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott be bizonyos életviszonyokba, és ezzel az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.] A Művészeti Alap feladata a művészek támogatása, számukra társadalombiztosítási jellegű szolgáltatások nyújtása volt. Az Alap tagjai tagsági időt szerezhettek, amely nem azonos, és nem is lehet azonos a társadalombiztosítási rendszer keretein belül megszerezhető szolgálati idővel. Szolgálati idő biztosítását a Művészeti Alap a fentebb kifejtettek szerint jellegéből következően nem ígérte a művészeknek. Az Alkotmány 70/E. -a által nevesített szociális biztonsághoz való jog sérelmét elkerülendő a nyugdíjra való a jogosultság feltételeinek meghatározásakor a jogalkotó igyekezett a művészek számára kedvező feltételrendszert kialakítani, aminek eredményeként már a 40. életévüket betöltött, 10 év alaptagsággal rendelkező művészek nyugellátást kaphattak, azok számára pedig akik ezen ellátásra való jogosultság megállapításához szükséges feltételeknek nem feleltek meg, a szabályozás méltányossági nyugdíj megállapítását, illetve a nyugdíj méltányossági alapon történő kiegészítését tette lehetővé. Azoknak, akik ezeknek a feltételeknek sem feleltek meg, az R.2. előírta, az R.3 pedig változatlanul fenntartotta befizetéseik valorizált értéken történő visszafizetését.

9 A nyugellátásra jogosultak azonban nem a társadalombiztosításból, hanem a rendelkezésre álló forrásokból, vagyis az Alap és annak utódszervei vagyonából, illetve egyéb állami támogatásokból kapták illetve kapják nyugellátásukat. A szabályozási konstrukció abból indult ki, hogy ezek a művészek az Alap megszűnése időpontjában 40 életévüket még nem töltötték be, így a társadalombiztosítás rendszeréből folyósítandó nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a vonatkozó jogszabályok értelmében [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jelenleg hatályos évi LXXXI. törvény 7. -a értelmében (igaz volt ez az Alap megszüntetésének időpontjában hatályos, a társadalombiztosításról szóló évi II. törvény 43. -a esetében is) továbbá ezt hivatottak elősegíteni a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 34. (5) és (6) bekezdései] lehetőségük van megszerezni. A magyar Miniszterelnöki Hivatal és a Kulturális Minisztérium arra hivatkozik, hogy a felvetett alkotmányossági aggályokra a Kormány a döntésekor nem tudott figyelemmel lenni, mert ezek a kormánydöntés időpontjáig nem jutottak a tudomására. Megjegyezzük, hogy ez csak úgy lehetséges, hogy a kormányülésen részt vevő miniszter ezekről a Kormányt nem tájékoztatta. Egyrészt a Minisztérium a hozzá intézett levelünket és az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa vizsgálatának megindítását követően még egyeztetett a jogszabály tervezetéről (egy ilyenen az OBH képviselője személyesen is részt vett). Másrészt a Minisztériumnak az alkotmányos problémáról már sokkal régebb óta tudomása volt, hiszen konkrét egyedi esetben több érintett személy már beadvánnyal fordult az OBH-hoz, ezekről a konkrét esetekből az Országgyűlési Biztosok Hivatalának részletes nyilvántartása van. Az Alkotmánybíróság döntésében tévesen szerepel az, hogy a minisztérium a rendeletet a művészek javára és kérésére hozta meg, pont az ellenkezője ennek a valóság. Az előadó alkotmánybíró álláspontja számunkra teljesen érthetetlen és önellentmondásoktól sem mentes, nem tükrözi a helyzet valós állását. Az alaptagság, ahogyan az a 2. pontban kifejtettekből is kitűnik, sajátos társadalombiztosításihoz hasonló jogviszonyt keletkeztetett, amely egyfajta nyugellátást garantált a tagoknak. Az állam az akkori viszonyok között vállalta, hogy meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a tagoknak nyugdíj-segélyt, illetve kiegészítő nyugdíjsegélyt folyósít. A nyugdíjfolyósítás szabályait, és a nyugdíjra való jogosultság feltételrendszerét az R.1.-et ben módosító R.2. tartalmazta, amely rendelkezéseket az R.3. változatlan formában átvett, így ezek a jogszabályok kétségtelenül érintik az alaptagsággal rendelkező művészek jogait. Az Alkotmánybíróság korábban több határozatában elvi jelentőséggel mutatott rá arra, hogy az Alkotmány 2. (1) bekezdésében deklarált jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása [Pl. 62/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 364, 367.]. A szerzett jogok védelme nem abszolút érvényű, kivételt nem tűrő szabály; a kivételek elbírálása azonban csak esetről esetre az adott egyedi tényállás összes körülményeire figyelemmel lehetséges. Azt, hogy a kivételes beavatkozás feltételei fennállnak-e, végső soron az Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 154.]. Az Alkotmánybíróság több határozatában utalt arra is, hogy [a] jogbiztonság és a szerzett jog alkotmányos védelme nem értelmezhető akként, hogy a múltban keletkezett jogviszonyokat soha nem lehet alkotmányos szabályozásokkal megváltoztatni [515/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 976, 977.; 1011/B/1999. AB határozat, ABH 2001, 1365, 1370.; 495/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1382, 1390.].

10 Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tulajdon alapjogi védelme kiterjed a társadalombiztosítási szolgáltatásokra és várományokra is [64/1993. (XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 380.], mert az alapjogi tulajdonvédelem a tulajdonjogból származó egyéb vagyoni jogok garantálására is vonatkozik. A váromány, a szó legtágabb értelmében olyan jövőbeli jogszerzést lehetővé tevő függő jogi helyzet, amelyben a jogszerzés feltételei részben megvannak, míg további feltételei a jövőben vagy bekövetkeznek, vagy sem. Szűkebb értelemben várományon valamely alanyi jog megszerzésének jogilag biztosított lehetőségét értjük, amelytől a várományost az ellenérdekű fél önkényesen nem foszthatja meg (Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata. Budapest, p.). Az Alkotmánybíróság 43/1995. (VI. 30.) AB határozatában azt is kifejtette, hogy a különböző várományok csak akkor részesülnek a tulajdon alapjogi védelmében (Alkotmány 13. ), ha az azokra vonatkozó»ígérvény«ellenszolgáltatás fejében történt. Az Alap megszüntetésekor a jogalkotó figyelemmel volt azoknak a társadalmi, gazdasági és jogszabályi körülményeknek a megváltozására, amelyek korábban a Művészeti Alap létrehozását szükségessé tették. A megváltozott társadalmi és jogi feltételek lehetővé tették, hogy az alkotóművészek tevékenységüket egyéni, illetve társas vállalkozások formájában (az egyéni vállalkozásokról szóló évi V. törvény; a gazdasági társaságokról szóló, azóta hatályon kívül helyezett évi VI. törvény), illetve közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény) keretében végezzék, és így a továbbiakban szociális ellátásokat a társadalombiztosítási rendszerből kapjanak. A nyugdíjra való jogosultság feltételeinek meghatározásakor a jogalkotó igyekezett a művészek számára kedvező feltételrendszert kialakítani. A R.1. többször módosított, jelenleg hatályos szövege biztosítja mindazon alaptagok számára szerzett jogaik alapján a nyugellátást, akik ezen ellátásra való jogosultság megállapításához szükséges feltételeknek megfeleltek. Azok számára, akik a feltételeknek nem feleltek meg, a szabályozás méltányossági nyugdíj megállapítását, illetve a nyugdíj méltányossági alapon történő kiegészítését teszi lehetővé; így azok is nyugdíjat kaphatnak, akik elegendő tagsági idő hiányában nem lennének jogosultak nyugellátásra az Alaptól, de más munkaviszonyuk nem lévén, társadalombiztosítási nyugellátással sem rendelkeznek. Ezek a művészek méltányossági jogcímen jogosultak az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegével megegyező összegű nyugellátásra. (R számú melléklet az Alapító Okirathoz Szabályzat A rész 4. a) pont). Kizárólag azoknak írta elő befizetéseik valorizált értéken történő visszafizetését, akik a fenti feltételeknek nem feleltek meg. A Művészeti Alap tagság ahogyan azt az Alkotmánybíróság a 2. pontban is kifejtette önkéntességen alapult, így a tagok befizetései is önkéntesek voltak, ugyanúgy, mint például a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatásokat szervező és finanszírozó önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében. A tagok befizetéseinek a Magyar Alkotóművészek Nyugdíjpénztárába vagy a művész által megjelölt más nyugdíjpénztárba történő átutalása ahogyan azt a korábbi Szabályzat tartalmazta a visszafizetés kötött formáját jelentette volna. A készpénzben, valorizált értéken történő visszafizetés a befizetett összeg szabadabb felhasználását teszi lehetővé. A valorizált értéken történő visszafizetés egyben kizárja a tulajdonelvonás megállapítását is.

11 A készpénzben történő visszafizetés lehetőséget ad az érintettnek, hogy a részére visszafizetett összeggel szabadon gazdálkodjon, azt önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számlára fizesse be vagy egyéb megtakarítási formát válasszon. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az Alap tagjainak ígért szociális juttatások jogi szempontból segélyek voltak, így a juttatott szociális ellátások fogalmilag egyfajta támogatásnak minősíthetők. A nyugdíjsegélyre jogosultakra vonatkozóan a jogosultság feltételrendszerének a kialakítása, a feltételeknek meg nem felelő művészek számára pedig befizetéseik valorizált értéken történő visszafizetése sem az Alkotmány tulajdonvédelemre vonatkozó rendelkezéseit, sem a szerzett jogok védelmét nem sérti. Egyrészt az alkotmánybírósági döntés segély -nek nevezi, a kötelező tb. járulékbefizetéseket, melyek kötelezőek voltak és nyugdíjjogosultságot helyeztek kilátásba. Másrészt a miniszter az Állampolgári Jogok Országos Biztosához intézett levelében hivatkozik arra, hogy az általunk sérelmezett visszafizetéses jogi megoldásra éppen az érintett művészek kívánságára került sor. Ezt cáfolni látszik az ombudsmani eljáráshoz csatolt ív, amelyben az érintett művészek sokasága van ettől eltérő állásponton. Ugyanakkor a magunk részéről is tudjuk, hogy van az érintett művészeknek egy olyan része, amely a visszafizetésben érdekelt. Ezért is tettünk a minisztériumnak egy alkotmányossági követelményeket is kielégítő választásos javaslatot [lehessen nyilatkozni: a) visszakéri a befizetéseit, vagy b) ragaszkodik ahhoz, hogy a befizetései ellenében a társadalombiztosítás vagy más szociális intézmény keretében ellátáshoz jusson]. Létezik egy szerintünk szűkebb réteg, aki a Művészet Alap 1992-es megszüntetése idején olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyban (egyetemi tanár, közalkalmazott, köztisztviselő, stb.) is állt, amellyel társadalombiztosítási nyugdíjra jogosító szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet is szerzett. Ezeknek a személyeknek a társadalombiztosítási nyugellátása megoldott, kétszer ugyanazt az időszakot úgy sem lehetne figyelembe venni. Így számukra a visszafizetés kész nyereség. A többség azonban kilátástalan helyzetbe kerül, mert egészségügyi ellátás és nyugdíj nélkül marad. A 191/2005. (IX. 19.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése szerint a jogszabály bár a kihirdetése napján, azaz szeptember 19-én lép hatályba, záró rendelkezése szerint azonban a nyugdíjjogosultságot érintő Szabályzat június 01. napjától hatályos. Vélhetően e megoldás azt is palástolni kívánja, hogy a jogalkotó az alkotmányossági aggályokat azért nem tudta figyelembe venni, mert arról a kormánydöntéskor nem volt tudomása, de ez a megoldás sérti a jogalkotásról szóló törvényt is (jogszabály kihirdetéséhez képest visszamenőlegeses hatállyal). Az Alkotmánybíróság döntésének 4. részében álláspontunk szerint ellentmond önmagának, kifogásolja a megkárosított művészek beadványát és kétségbe vonja az egész beadványukat. 4. Az indítványozók kifogásolják az R.1. mellékletét képező a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Alapító Okirata záró rendelkezését is. Az Abtv. 22. (2) bekezdése szerint az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az indítványozónak meg kell jelölnie nemcsak a jogszabályt, hanem a jogszabálynak azt a konkrét rendelkezését, amelyet az Alkotmánynak valamely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tart (ABH 1993, 910.).

12 Az indítványozók nem jelölték meg, hogy az Alkotmány mely konkrét rendelkezésébe ütközőnek tartják az R.1. mellékletétét képező Alapító Okirat záró rendelkezését. Az indítványnak ezt a részét, mint határozott kérelmet nem tartalmazót, az Alkotmánybíróság az Abtv. 22. (2) bekezdése alapján visszautasította. Tisztelt Emberi Jogok Európai Bírósága! Az eddigiekben kifogásolt AB döntés és a sérelmezett jogszabályok alapján az ügyfelek, őket megillető jogaik rendezését kérik, és kérik a jogsértés tényének megállapítását. Kérik továbbá a diszkriminatív, jogbiztonság és tulajdonjog elveit sértő rendeletek hatályon kívül helyezését. Kérjük az Tisztelt Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy szólítsa fel az illetékes Magyar Kormányt arra, hogy jogszerű módon rendezze a kifogásolt ügyet. Tisztelettel, Budapest, január 18. Dr. Móra László ügyvéd

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 26/2008.(III.20.)* esztergomi ör. rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

2012. évi CXII. törvény

2012. évi CXII. törvény Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012.

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet. az olimpiai járadékról

41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet. az olimpiai járadékról 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 79. -a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére. Budapest. Tisztelt Alkotmánybíróság!

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére. Budapest. Tisztelt Alkotmánybíróság! A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! A Stabilitás Pénztárszövetség tisztelettel indítványozza a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult.

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult. A Tolna Megyei Önkormányzat 6/2010. (II. 15.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek díjazásáról és egyéb juttatásairól szóló 16/2003. (X. 28.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Ezen utasítás továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról.

Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes községi Önkormányzat Képviselő-Testületének 7/2009.(V. 13.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról. Ipolytölgyes község Önkormányzatának Képviselő-Testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra, avagy kinek éri meg és miért 1. A jogintézmény mibenléte A klasszikus európai

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés

Város Polgármestere. Előterjesztés Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/118. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben

Részletesebben

Balatonboglár Város Önkormányzatának 22/2003.(XI.10.) KT számú rendelete a köztisztviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról

Balatonboglár Város Önkormányzatának 22/2003.(XI.10.) KT számú rendelete a köztisztviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról Balatonboglár Város Önkormányzatának 22/2003.(XI.10.) KT számú rendelete a köztisztviselőket megillető juttatásokról és támogatásokról A módosításokkal egységes szerkezetben Utolsó átvezetett módosítás:

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított 45/2003. (XII.16.) r e n d e l e t e a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális,

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati Rendelete A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

. részére. Tisztelt.!

. részére. Tisztelt.! . részére Tájékoztatjuk, hogy Ön jelenleg (vagy nyugdíjazásakor) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban Felügyelet) nyilvántartása szerint a(z) (név, postacím) magánnyugdíjpénztár tagja/tagja

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

A rendelet hatálya. Köztisztviselői juttatások, támogatások

A rendelet hatálya. Köztisztviselői juttatások, támogatások Halásztelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2009. (II.13.) rendelete a köztisztviselőket megillető szociális, jóléti és egészségügyi juttatásokról, valamint szociális és kegyeleti támogatásokról

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

1.. (2) A támogatás az önálló, egy teljes lakás épitéséhez, vásárlásához nyújtható, egy lakás résztulajdonának megszerzéséhez nem.

1.. (2) A támogatás az önálló, egy teljes lakás épitéséhez, vásárlásához nyújtható, egy lakás résztulajdonának megszerzéséhez nem. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2014. (II.25.) önkormányzati rendelete a szociális törvény helyi végrehajtásáról, a helyi önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 8/2012.(VI.29.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: Rendelet alkotása a gyermekvédelem helyi rendszeréről Módosított

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2011.

Részletesebben

Kérelem a szociális étkeztetés igénybevételéhez

Kérelem a szociális étkeztetés igénybevételéhez Kérelem a szociális étkeztetés igénybevételéhez 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Születési neve: Anyja neve: Születési helye, időpontja: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Állampolgársága: Bevándorolt,

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 23/2009. (XII. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 23/2009. (XII. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 23/2009. (XII. 31.) ÖR. rendelete a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásairól, valamint a szociális és kegyeleti

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Bakonygyirót Önkormányzatának 2/2005. (III.19.) rendelete a vissza nem térítendő lakáscélú támogatásról. B e v e z e t ő r é s z

Bakonygyirót Önkormányzatának 2/2005. (III.19.) rendelete a vissza nem térítendő lakáscélú támogatásról. B e v e z e t ő r é s z 1 Bakonygyirót Önkormányzatának 2/2005. (III.19.) rendelete a vissza nem térítendő lakáscélú támogatásról B e v e z e t ő r é s z A többször módosított lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 20-i nyilvános ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 20-i nyilvános ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 20-i nyilvános ülésére 8. napirendi pont Tárgy: Javaslat a Civilház - Integrált Közösségi Szolgáltató Tér költségvetési szerv megszüntetésére

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2/2013. (II. 12.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011.

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Drávatamási Önkormányzatának 4/2006 (V.2.) rendelete a Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről

Drávatamási Önkormányzatának 4/2006 (V.2.) rendelete a Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Drávatamási Önkormányzatának 4/2006 (V.2.) rendelete a Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Drávatamási Önkormányzatának Képviselőtestülete a köztisztviselők

Részletesebben

Nem adható segély és támogatás tárgyévben annak a tagnak, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában tagdíjhátraléka van, annak rendezéséig.

Nem adható segély és támogatás tárgyévben annak a tagnak, akinek a kérelem benyújtásának időpontjában tagdíjhátraléka van, annak rendezéséig. A VPDSz Választmányi Értekezlete a Segélyezési Szabályzatot módosította, melyet egységes szerkezetben az alábbiakban tesz közzé. SEGÉLYEZÉSI ÉS TÁMOGATÁSI SZABÁLYZAT Jelen szabályzat minden szakszervezeti

Részletesebben

Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014 (XI.17) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás

Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014 (XI.17) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014 (XI.17) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Báránd Község Önkormányzat

Részletesebben

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja

Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Tabajd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/

15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/ TISZASZENTIMRE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2014. (XI.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzifa juttatásról /Egységes szerkezetben/ Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben