Ellenáramú keverő-ülepítő extraktor (mixer-settler)
|
|
- Emma Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ellenáramú keverő-ülepítő extraktor (mixer-settler) 1. Bevezetés A folyadék-folyadék extrakció széles területen (hidrometallurgia, petrolkémia, gyógyszer-, élelmiszer- és vegyipari termékek előállítása) alkalmazott, nagyipari elválasztó művelet. Egyik jól ismert alkalmazási terület az antibiotikumok (pl. penicillin) kivonása fermentlevekből, ahol a termékek hőérzékenysége miatt nem lehet magas hőmérsékletű műveleteket (pl. bepárlás) alkalmazni. Az ércek feltárása szilárd-folyadék extrakcióval, majd az anyalúgból a fémek kivonása folyadék-folyadék extrakcióval a 70-es évektől kezdődően vált nagyipari előállítási eljárássá. Extrakcióval olyan érceket dolgoznak fel, amelyekből a fémek kinyerése (az alacsony fémtartalom miatt) a hagyományos kohósítással már nem gazdaságos. Ma már nagyon sok fém (Cu, Ni, Co, W, Mo, Cr, V, Zn, Cd, Th, ritkaföldfémek, nemesfémek stb.) előállítható extrakciós technológiával. A 80-as évektől a szennyvíztisztításban is növekszik az extrakció felhasználása fémionok eltávolítására. A környezetvédelem területén az extrakció különösen alkalmas szerves, mérgező anyagok (pl. fenolok) híg vizes oldatának feldolgozására, mert kevesebb energiát igényel, mint a desztilláció. A folyamatos működésű extraktorokat három fő csoportba sorolhatjuk: keverőülepítő egységekből álló készülékek, centrifugális extraktorok, és ellenáramú oszlopok. Nagy mennyiségű anyagok feldolgozásához, vagy ha az elválasztáshoz sok egyensúlyi fokozat (elméleti lépcső) szükséges, a keverő-ülepítő (mixer-settler) extraktor az alkalmas készülék. 2. Elméleti összefoglaló A folyadék-folyadék extrakcióban két nem elegyedő folyadék (rendszerint egy vizes és egy szerves oldószeres fázis) között történik anyagátadás. Egy egyszerű háromkomponensű rendszerre a Nernst-féle megoszlási hányados (m) definíciója: m y x ahol y a megoszló anyag egyensúlyi koncentrációja az extraktumban, x a megoszló anyag egyensúlyi koncentrációja a raffinátumban (a koncentrációkat sokféle formában szokták használni, pl. móltört, kg/m 3, kg/kg, mol/m 3 stb.). Raffinátumnak azt a fázist nevezzük, amelyikben a megoszló anyag eredetileg van. A megoszlási hányados általában függ az összetételtől és a hőmérséklettől (mérsékelt nyomáson a nyomásfüggés elhanyagolható). A folyamatos művelet má- (1) 1
2 sik fontos jellemzője a két nem elegyedő fázis áramának arányával definiált folyadékarány (f): f ahol V V E R V vagy f m m E R vagy f n E n R térfogatáram, m tömegáram, móláram (E és R indexek az extraktumra és a raffinátumra vonatkoznak). n A folyadékarány számértéke függ az áramok dimenziójától, ezért ügyelni kell arra, hogy a koncentrációkat és anyagáramokat azonos rendszerhez tartozó mértékegységekkel használjuk. Az ellenáramú extraktorokat általában az egyensúlyi fokozatok (lépcsők) számával (N) jellemezzük (még akkor is, ha folytonos érintkeztetésű oszlopokról van szó). Az ellenáramú többfokozatú extraktor folyamatvázlata az 1. ábrán látható. A folyadékáramokat általánosan E (extraktum) és R (raffinátum) betűkkel jelöljük. (2) 1. ábra. Folyamatos ellenáramú extraktor vázlata Abban az esetben, ha a két oldószer nem oldódik egymásban, a koncentrációk kicsik és a megoszlási hányados állandó, analitikus összefüggést kapunk az extrakció műveletének számítására: x y / m E 1 x y m E N N1 N 1 0 N 1/ 1 (3) yn 1 ahol E = fm extrakciós tényező (vagy részesítő hányados), az extraháló oldószerben a megoszló anyag koncentrációja (sok esetben tiszta oldószert használnak, ekkor yn 1 = 0). A (3) összefüggés, vagy a képlet felhasználásával készült diagram (2. ábra), alkalmazásával az extrakciós veszteség (x N /x 0 ), az extrakciós tényező (E), illetve az extrakciós lépcsők száma (N), a másik két paraméter ismeretében, meghatározható. 2
3 2. ábra. Folyamatos ellenáramú extraktor veszteség diagramja Ha a megoszlási hányados ( m ) változik az összetétellel, de a folyadékarány ( f ) még állandó akkor a McCabe-Thiele féle szerkesztés használható a számításokhoz. Írjuk fel a megoszló anyag komponens mérlegét a n és N lépcsőkkel határolt extraktor részre (1. ábra). 3
4 m R x m y n1 E N1 m R x N m Ebből átrendezéssel megkapjuk a munkavonalat. m yn m A munkavonal egy ( x ) és ( N, y N 1 R E xn 1xN yn 1 E y n m m 1 f meredekségű egyenes, amelynek végpontjai R E / x 0, y 1 ) koordinátákkal adható meg. A lépcső szerkesztés menetét a 3a. ábrán mutatjuk be. Ha a fázisarányt csökkentjük (növekszik a munkavonal meredeksége), akkor nagyobb lesz az extraktumban a koncentráció (y 1 ), de több elméleti fokozat szükséges az elválasztáshoz. A működési tartományban gazdasági számításokkal lehet eldönteni, hogy a beruházási költség (többfokozatú készülék), vagy az üzemeltetési költség (az oldószer regenerálása) a meghatározó. Természetesen az oldószerarány nem csökkenthető tetszőlegesen. A 3b. ábrán látható, hogy, amikor a munkavonal az x 0 összetételnél metszi az egyensúlyi görbét, akkor az elválasztás már csak végtelen sok elméleti fokozattal valósítható meg. Az ehhez tartozó fázisarányt minimális fázisaránynak ( ) nevezzük. A művelet tervezésénél ennél az értéknél kellően nagyobb fázisarányt kell választani. f min (4) (5) 3. ábra a, A McCabe-Thiele féle szerkesztés alkalmazása ellenáramú extrakciónál; b, a minimális fázisarány meghatározása Ha a két oldószer gyakorlatilag nem elegyedik egymással és a folyadékarány változását csak az egyik fázisból a másikba átoldódó anyag okozná, a folyadékarányt a két tiszta oldószer mennyiségének hányadosával lehet definiálni. Az így definiált folyadékarány konstans. Az extrakció értékelése a 3. ábrán bemutatott 4
5 módszerrel történik figyelembe véve, hogy az y és x koncentrációkat is a tiszta oldószerekre kell vonatkoztatni. Ha a két oldószer egymással számottevően elegyedik, és a folyadékarány változik a készülék hossza mentén, a veszteséget háromszögdiagramban végzett szerkesztéssel vagy számítógéppel lehet meghatározni. Háromnál több komponenst tartalmazó rendszerek mérlegegyenletei csak számítógéppel oldhatók meg. Az extraktor működése A készülék mechanikus keverővel ellátott keverőtartályból és a hozzá kapcsolódó ülepítő edényből álló egységekből épül fel. A keverő-ülepítő extraktor működésének alapelve, hogy a két fázis a gravitáció hatására áramlik keresztül a készüléken. A laboratóriumi extraktor egy lépcsőjének vázlatát a 4. ábra mutatja be. A keverőtartály alján lép be a nehéz fázis, felső részén a könnyű fázis. A fázisokat felső szívású centrifugálkeverő keveri össze. A keverő-tartályban az intenzív keveredés hatására finom emulzió keletkezik. Amennyire csak lehetséges, az emulzió legyen közelítőleg homogén, különben a felső rész nem lesz eléggé emulzifikált, és ez megakadályozza a könnyebb fázis áramlását. A többfokozatú extraktor (battéria) működését tehát az emulzió és a szétválasztott fázisok közti hidrosztatikus egyensúly biztosítja. Ennek folytán egy battéria még akkor is nagy biztonsággal működőképes, ha a két fázis áramának a viszonya nagyon különbözik az egységtől (pl. f 5 vagy f 1/5, ahol f a fázisok tömegáramának vagy térfogatáramának a viszonya). Kis átalakítással a battéria az 1:5 értéket messze túlhaladó áramarányok mellett is működtethető. Ez esetben a keverő és saját ülepítője között olyan rövidzárást építünk be, mely lehetővé teszi a kisebb áramban betáplált fázis recirkulációját az ülepítőből a keverőbe. A keverő-ülepítő extraktornál a hatásfok egy maximális értéknél kisebb terhelés esetén, független a feldolgozandó anyag tulajdonságaitól és a terheléstől. A készülék minden egyes lépcsőjében beáll a fázisegyensúly, azaz mindegyik lépcső 1 elméleti fokozatnak felel meg. Tehát, ha számítással meghatározzuk, hogy az extrakciós feladat végrehajtásához hány elméleti fokozatra van szükség, akkor ugyanannyi lépcsőből álljon a berendezés is. 5
6 4. ábra. Az extraktor egy lépcsőjének vázlatos rajza Az anyaoldatban maradó extrahálandó anyag mennyisége (veszteség) tetszőlegesen kis értékre csökkenthető az extraktor lépcsőszámának növelésével, ami egyszerűen megvalósítható további egységek hozzákapcsolásával. A készülék típus 6
7 további előnye, hogy szilárd szennyező anyag a működését nem zavarja, üzemzavar miatti leállás után könnyen indítható és mindegyik keverőtartályban beállítható az optimális keverő fordulatszám. A keverő-ülepítő extraktor laboratóriumi félüzemi kísérletek alapján biztonságosan tervezhető. Hátránya az oszlopokkal szemben, hogy nagy a helyigénye, nagy a készülékben lévő oldószer térfogata és viszonylag jelentős az energiaigénye. A keverő-ülepítő extraktor méretezése A keverő tartályok méretezése Az emulzióképzés leggyakrabban egyszerű keverős tartályban történik. Javasolt keverő típusok: turbina, tárcsás turbina vagy az extrakciós célra kifejlesztett felső- illetve alsószívású centrifugál keverők. A tartályokba törőlemezeket helyeznek. Javasolt geometriai arányok: a keverő átmérője: a keverő szélessége: a törőlemez szélessége: A folyadék magassága: a keverő távolsága a tartály aljától: D d k 0,33 0, 4D b 0,05 0, 1D w 0,07 0, 1D H D h 0,33 0, 5D ahol a tartály átmérője (m). A folyadék-folyadék rendszerek fizikai-kémiai tulajdonságait nem ismerjük elég jól, ezért a tervezéshez kísérleteket kell végezni laboratóriumi készülékben. Az anyagátadási vizsgálatokat szakaszosan végezzük, mert a folytonos készülékben az anyagátadás mérése, a nagy anyagfelhasználás miatt, költséges. A szakaszos méréseknél óvatosan egymásra rétegezzük a két fázist a tartályban. Elindítjuk a keverőt és az időmérést. Meghatározott időközönként mintát veszünk az emulzióból és szétülepedés után az egyik, vagy mindkét fázisban meghatározzuk a megoszló anyag koncentrációját. A mérések értékelése viszonylag egyszerű. Az esetek többségében az anyagátadás a sebesség meghatározó részfolyamat és elsőrendű kinetikával jól leírható: c c 1sz e c c sz 0 kt ahol a szakaszos anyagátadás hatásfoka, c a megoszló anyag koncentrációja a vizsgált fázisban (mol/m 3 ), a kezdeti koncentráció (mol/m 3 ), c 0 c az egyensúlyi koncentráció (végtelen idő múlva) (mol/m 3 ), k látszólagos sebességi állandó (s -1 ), t idő (s). A k sebességi állandó értéke a szakaszos mérésekből grafikusan meghatározható, ha a értékeket ábrázoljuk az idő függvényében. Az így kapott k értékeket azután log( 1 ) sz felhasználhatjuk a folyamatos üzemű keverő tartályok számításához: (6) 7
8 1 f c c c c tk (7) ahol t f a folyamatos keverő anyagátadási hatásfoka, az átlagos tartózkodási idő (s). Kis molekulájú és kis viszkozitású anyagok esetén, a tapasztalat szerint 1 2 perc tartózkodási idő elegendő az egyensúly beállásához. Reaktív extrakciónál (pl. fémek extrakciója vagy antibiotikumok kinyerése fermentlevekből) a szükséges tartózkodási idő lényegesen nagyobb is lehet (ezért kell mérésekkel meghatározni). A tartály térfogata a betáplálási áramokból és a tartózkodási időből számolható: V t ( V R 0 V E ( N 1) ) A méretnövelésnél a geometriai hasonlóságot biztosítani kell. A keverő fordulatszám megválasztása a következőképpen történik. Laboratóriumi üveg edényben keverjük a két fázist. Az edény legalább 10 dm 3 térfogatú legyen. Olyan fordulatszámot állítunk be, hogy az edényben homogén emulzió alakuljon ki. A méretnövelés kritériuma, hogy az egységnyi folyadék térfogatra jutó keverési teljesítmény azonos a laboratóriumi és az ipari tartályban. Folyadék-folyadék rendszer keverésekor a keverési Reynolds-szám ( ) nagy, azaz a turbulens tartományban üzemel a keverő, ahol a keverési Euler-szám ( Eu ) állandó. A teljesítményfelvétel a keverő átmérő és a fordulatszám függvénye P Eud 5 k Re k 3 n ~ d 5 n 3 k (8). (9) A kevert folyadék térfogata a keverő átmérő harmadik hatványával arányos V D 2 H 4 P ~ 3 d k ahol a keverő teljesítmény felvétele (W), n a keverő fordulatszáma (s -1 ), a folyadék emulzió sűrűsége (kg/m 3 ). Az azonos fajlagos teljesítmény felvétel alapján az üzemi keverő fordulatszáma (10) d 2 3 n ( km ü nm ) (11) d ahol m index a modell kísérletekre, ü index az üzemi készülékre vonatkozik. kü Az ülepítők méretezése Az egyszerű gravitációs ülepítők rendszerint szögletes, vagy fekvő hengeres tartályok. Az emulzió szétválása nem teljesen ismert folyamat. Legtöbbször nem a cseppek ülepedése, hanem azok egyesülése (koaleszcencia) a meghatározó részfolyamat. A koaleszcencia függ a komponensek fizikai-kémiai tulajdonságaitól, a koncentrációtól, a hőmérséklettől, 8
9 a cseppméret eloszlástól, sőt a kis mennyiségű, ismeretlen szennyező anyagoktól is. Ezért az ülepítők csak kísérletek alapján tervezhetők. Szakaszos vagy folyamatos üzemeltetéssel kísérleteket végzünk laboratóriumi ülepítőkben. A szakaszos kísérletek igen egyszerűen elvégezhetők. Az üveg edénybe, amelyet a keverő méretezésénél használtunk, betöltjük a két folyadékot meghatározott arányban és néhány percig keverjük. A fordulatszámot úgy választjuk meg, hogy az emulzió láthatóan homogén legyen. A keverés leállítása után mérjük az emulzió szétválási idejét. A tiszta fázisok magasságát ábrázoljuk az idő függvényében. Az 5. ábrán mutatunk egy tipikus ülepedési görbét. 5. ábra. Emulzió szétválási idő mérése szakaszos ülepítőben (metil-izobutil-keton víz rendszer, f=0,5, H=27,5 cm, D=20,7 cm) A mérésből kapott szakaszos szétválási időből és a folyadékoszlop magasságából meghatározhatjuk a látszólagos ülepedési sebességet, amelyből az üzemi ülepítő fajlagos terhelése számolható ahol A H sz t sz V A H t sz sz V V V R0 E( N 1) (m 3 /m 2 h) (12) a betáplálási térfogatáram (m 3 /h), az ülepítő felülete (m 2 ), a folyadék magassága a szakaszos kísérletnél (m), a szakaszos szétválási idő (h). A megoszlási hányados koncentráció függését is megvizsgálhatjuk, ha a stacionárius működésű laboratóriumi extraktor mindegyik keverő edényéből mintát veszünk, az emulziót választótölcsérben szétválasztjuk és megmerjük mindkét fázisban a megoszló anyag koncentrációját. A laboratóriumi extraktor huzamosabb üzemeltetésével egyéb ismereteket is gyűjthetünk, amelyeket felhasználhatunk az üzemi készülék tervezésénél. Például a stabil emulzió képződése vagy szilárd anyag kiválása figyelhető meg az idő előrehaladásával. 3. A készülék leírása és útmutatás a mérési gyakorlathoz 3.1. Laboratóriumi keverő-ülepítő extraktor vizsgálata Az extraktor leírása 9
10 A kétfokozatú extraktor 4 darab, azonos térfogatú üvegedényből készült. A keverők fordulatszáma külön-külön, fokozatmentesen változtatható. A folyadékokat perisztaltikus szivattyúval tápláljuk a keverőedényekbe. A térfogatáramokat rotaméterrel mérjük. Az extraktum és raffinátum áramok túlfolyó csövön keresztül a szedőedényekbe folynak. Mennyiségüket tömegméréssel határozzuk meg. A készülékben a fázishatár szintjét (ezzel a belső folyadékarányt, holdup-ot) a nehéz fázis elvezető csövének magasságával állíthatjuk a kívánt értékre. Az extrakciós mérés leírása borostyánkősav extrakciója vizes oldatból n- butanollal A mixer-settler készülék keverő és ülepítő egységeit töltsék fel butanollal telített vízzel (alsó fázis) és vízzel telített butanollal (felső fázis) úgy, hogy kb. 1:1 fázisarány legyen az edényekben. Ellenőrizzék a készülék vízszintjét és szükség esetén állítsák be. A mérés során rendszeresen ellenőrizzék a vízszintet, és ha kell, korrigálják a beállítást. Mielőtt az extraktort elindítanák a kifolyó csöveket a megfelelő szedőkbe kell tenni, ügyelve arra, hogy a csövek vége ne érjen a folyadékba. Indítsák el a keverést, 500 1/min fordulatszámon. A betáplálást a mérésvezető adja meg (célszerűen mindegyik fázis árama 0,8-1,2 l/h legyen). Amikor a meghatározott beállítással a betáplálást elindítják a készülékbe, akkor a rotamétereket olvassák le, és állandó rotaméter állást tartsanak a mérés során végig (szükség esetén a perisztaltikus szivattyúk állításával). A perisztaltikus szivattyúk megfelelő beállításához tartozó térfogatáramokat a mérés végén kalibrációval határozzák meg a 3 állású csapon keresztül. A mérés alatt ellenőrizzék a keverést (emulzióképződést), a vízszintet és a betáplálásokat, szükség esetén módosítsanak. A felfutási idő alatt az elfolyó áramokból 10 percenként vegyenek mintát az előkészített lombikokba és mérjék meg a borostyánkősav koncentrációt. A mérés leírása: a mintából 20 ml mennyiséget titráló lombikba pipettázunk és 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú nátrium-hidroxid oldattal, fenolftalein indikátor mellett megtitráljuk. A szerves fázishoz a titrálás előtt adjunk 10 ml desztillált vizet, hogy a sóképzés a vizes fázisban gyorsan lejátszódjék. Ha a kilépő oldatokban a koncentrációk már megközelítőleg állandók (kb. 40 min), megkezdhetik az állandósult állapotban a mérést. A mérés leírása: Az előkészített műanyag edények üres tömegét lemérjük, majd fél órán keresztül ezekbe gyűjtjük az elvett oldatokat. A fél óra után ismét megmérjük az edények tömegét, és a gyűjtött minták savtartalmát. Vegyenek mintát az ülepítők mindkét fázisából és mérjék meg az oldatok koncentrációját. 10
11 A mérés végén állítsák le a betáplálást (kikapcsolják a perisztaltikus szivattyúkat és zárják el a rotamétereket), majd kapcsolják ki a keverőket. A külön odakészített perisztaltikus szivattyúval ürítsék le az ülepítő tartályokat, az A keverőből vízbetáplálással hajtsák ki a butanolt. Vegyenek mintát a készülék leállítása után a kiindulási oldatokból és mérjék meg a sűrűségüket és a borostyánkősav koncentrációját. Végezzenek egyensúlyi extrakciót választótölcsérben a betáplálásokból vett mintákkal, határozzák meg a megoszlási hányadost. (A fázisok mennyiségének és arányának változtatásával különböző borostyánkősav koncentrációnál mérhetnek.) Az alábbi adattáblázatnak megfelelő mérési táblázatot készítsenek: Vizes fázis betáplálás rotaméter skr.: térfogatáram: sűrűség: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: n-butanolos fázis betáplálás rotaméter skr.: térfogatáram: sűrűség: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: 0,1 M NaOH oldat faktora: Felfutási idő mérése: Idő kilépő butanolos fázis kilépő vizes fázis min ,1 M NaOH (ml) koncentráció (g/kg) 0,1 M NaOH (ml) koncentráció (g/kg) Állandósult állapotban: mérés ideje: vizes gyűjtő: tára: bruttó: raffinátum: sűrűség: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: szerves gyűjtő: tára: bruttó: extraktum: sűrűség: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: A ülepítő vizes fázis: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: szerves fázis: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: B ülepítő vizes fázis: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: szerves fázis: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: 11
12 Egyensúlymérés vizes fázis: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: szerves fázis: 0,1 M NaOH (ml): koncentráció: 3.2. Adatszolgáltatás a keverő-ülepítő extraktor méretezéséhez A készülék leírása A szakaszos kísérletek elvégzéséhez féldomború fenékrésszel ellátott, hengeres üvegtartályt használunk. A tartály névleges térfogata 10 liter. A tartály belsejében négy ütközőlemez van beépítve. A tartály palástján a folyadékszint leolvasásához egy mérőszalag van rögzítve. A keveréshez hatlapátos tárcsás turbinakeverőt használunk (a keverőelem a tengely leszerelésével más típusra (pl. propellerkeverő) cserélhető). A keverő fordulatszáma egy mérlegmotorral fokozatmentesen változtatható (lásd Keverők teljesítményszükséglete című mérés). A mérés leírása Jegyezzék fel a tartály és a keverő geometriai adatait. A 10 liter térfogatú üvegedénybe mérjenek be 8 liter folyadékot. A kölcsönösen telített fázisok arányát a mérésvezető adja meg. Jegyezzék fel a folyadékszintet és a fázishatár magasságát. Indítsák el a keverőt, és a toroid transzformátor segítségével lassan növeljék a fordulatszámot. Próbálják beállítani azt a keverő fordulatszámot, ahol a tartályban már homogén (ránézésre mindenütt egyforma) emulzió van. Jegyezzék fel a szükséges fordulatszámot. Legalább öt percig keverjék a folyadékot, hogy az emulziószerkezet állandósuljon. Állítsák le a keverést és adott időközönként olvassák le a tiszta fázisok szintjét (felül a butanol és az emulzió, alul a víz és az emulzió határát). Az időköz megválasztásához célszerű előkísérletet végezni. Egy ülepedés mérés addig tart, amíg az emulzió teljesen megszűnik. Ismételjék meg a mérést úgy, hogy a minimális keverési fordulatszám másfélszeresét használják. A mérési adatokat gyűjtsék táblázatba A tartály átmérője cm A tartály magassága cm A keverő átmérője mm A szerves fázis térfogata dm 3 A vizes fázis térfogata dm 3 A folyadék hőmérséklete C A folyadékszint a tartályban cm A fázishatár szintje cm A keverő távolsága a tartály felső szélétől A keverő fordulatszáma 1/min 12 cm
13 Ülepedési kísérlet Idő (s) Felső szint (mm) Alsó szint (mm) 4. A mérési eredmények feldolgozása és kiértékelése 4.1. Teljes anyagmérleg készítése V V t m m R0 R0 EN1 EN1 RN E1 V R0 Ro VE N 1 E N 1 t m RN a betáplált vizes fázis térfogatárama (cm 3 /min), a betáplált vizes fázis sűrűsége (g/cm 3 ), a betáplált butanolos fázis térfogatárama (cm 3 /min), a butanolos fázis sűrűsége (g/cm 3 ), idő (min), és m E1 a távozó raffinátum, ill. extraktum mennyisége (g). (13) Számítandó a betáplálásra vonatkoztatott százalékos eltérés (a teljes anyagmérleg hibája) A borostyánkősav komponensmérleg m x m y m x (14) Ro 0 E1 1 RN N x 0 a betáplált oldat borostyánkősav koncentrációja (g/g), a t idő alatt betáplált vizes oldat mennyisége (g), m V t y 1 x N R R R az extraktumban levő borostyánkősav koncentrációja (g/g), a raffinátumban levő borostyánkősav koncentrációja (g/g). Számítandó a borostyánkősav anyagmérlegének a betáplálásra vonatkoztatott hibája Az extrakciós fokozatok vizsgálata: Számítsák ki a megoszlási hányadost az egyes fokozatokban! 4.4. Tartózkodási idő számítása: 13
14 Számítsuk ki a fázisok átlagos tartózkodási idejét ( A keverő edény térfogata: V = 225 cm 3. Tartózkodási idő egy keverő edényben: t V V R V 0 E N Látszólagos ülepedési sebesség: H u t sz sz t ) egy keverő fokozatban. (m 3 /m 2 h) (16) (15) A fenti táblázatokon kívül beadandók: 1. A felfutási görbe (y 1 változása az üzemeltetési idő függvényében). 2. Az anyagmérleg és a borostyánkősav komponensmérleg és ezek hibája. 3. A mért megoszlási hányados az egyes egységekben. Értékelés. 4. Tartózkodási idő a keverő edényben. 5. Adott fázisarányhoz mért minimális keverési fordulatszám. 6. Ülepedési diagram. 7. Az ülepedési idő és a folyadékmagasság ismeretében számolják ki a látszólagos ülepedési sebességet. Javasolt irodalom: 1. Fonyó Zs., Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Hunek J.: Vegyipari Műveletek VI. Extrakció (egyetemi jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, Lo, T.C., Baird, M.H.I., Hanson, C.: Handbook of Solvent Extraction, J. Wiley, New York, Godfrey, J.C., Slater, M.J.: Liquid-Liquid Extraction Equipment, J. Wiley, New York, Berger, R., Misek, T., Schröter, J.: Standard Test Systems for Liquid Extraction (EFCE Publications Series No. 46), The Institution of Chemical Engineers, Rugby, Simándi B., Székely E.: Extrakció in Vegyipari műveletek II. anyagátadó műveletek és kémiai reaktorok (elektronikus tananyag), Typotex Kiadó, Budapest, Készítette: Simándi Béla Sawinsky János 14
Az extrakció. Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása
Az extrakció Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása Az extrakció fogalma és fajtái olyan szétválasztási művelet, melynek során szilárd vagy folyadék fázisból egy vagy több komponens kioldását
Részletesebben8.8. Folyamatos egyensúlyi desztilláció
8.8. olyamatos egyensúlyi desztilláció 8.8.1. Elméleti összefoglalás olyamatos egyensúlyi desztillációnak vagy flash lepárlásnak nevezzük azt a desztillációs műveletet, amelynek során egy folyadék elegyet
RészletesebbenFolyamatos, kevert tartályreaktor vizsgálata
Folyamatos, kevert tartályreaktor vizsgálata 1. Elméleti összefoglaló Folyamatos, tökéletesen kevert tartályreaktor A reagáló anyagokat folyamatosan vezetük a reaktorba és a reakcióelegy egy részét elvezetük,
Részletesebben1. feladat Összesen 17 pont
1. feladat Összesen 17 pont Két tartály közötti folyadékszállítást végzünk. Az ábrán egy centrifugál szivattyú- és egy csővezetéki (terhelési) jelleggörbe látható. A jelleggörbe alapján válaszoljon az
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
Részletesebben1. feladat Összesen 25 pont
1. feladat Összesen 25 pont Centrifugál szivattyúval folyadékot szállítunk az 1 jelű, légköri nyomású tartályból a 2 jelű, ugyancsak légköri nyomású tartályba. A folyadék sűrűsége 1000 kg/m 3. A nehézségi
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék HALLGATÓI SEGÉDLET
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék HALLGATÓI SEGÉDLET Keverő ellenállás tényezőjének meghatározása Készítette: Hégely László, átdolgozta
RészletesebbenA keverés fogalma és csoportosítása
A keverés A keverés fogalma és csoportosítása olyan vegyipari művelet, melynek célja a homogenizálás (koncentráció-, hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás kiegyenlítése) vagy a részecskék közvetlenebb érintkezésének
RészletesebbenExtrakció. Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Extrakció Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék 1 . fázis 2. fázis Anyagátmenet iránya áz (G) Folyadék G L (L) G L L
Részletesebben9.3 Szakaszos adiabatikus reaktor vizsgálata
9.3 Szakaszos adiabatikus reaktor vizsgálata A reaktortechnikai alapfogalmak részletes ismertetése a Vegyipari Félüzemi Praktikum Keverős tartályreaktor és csőreaktor vizsgálata c. mérés 9.1 fejezetében
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
Részletesebben1. feladat Összesen 21 pont
1. feladat Összesen 21 pont A) Egészítse ki az alábbi, B feladatrészben látható rajzra vonatkozó mondatokat! Az ábrán egy működésű szivattyú látható. Az betűk a szivattyú nyomócsonkjait, a betűk pedig
RészletesebbenVegyipari műveletek II. Témakör: abszorpció Székely Edit BME VBK
Vegyipari műveletek II Témakör: abszorpció Székely Edit BME VBK sz-edit@mail.bme.hu Abszorpció Abszorpció esetében a komponensátadás jellemzően a gázfázisból a folyadékfázisba történik. Egyensúlyi vagy
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel
Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Név: Neptun kód: _ mérőhely: _ Labor előzetes feladatok 20 C-on különböző töménységű ecetsav-oldatok sűrűségét megmérve az
RészletesebbenFolyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar
Folyamatirányítás Számítási gyakorlatok Gyakorlaton megoldandó feladatok Készítette: Dr. Farkas Tivadar 2010 I.-II. RENDŰ TAGOK 1. feladat Egy tökéletesen kevert, nyitott tartályban folyamatosan meleg
Részletesebben1. feladat Összesen 8 pont. 2. feladat Összesen 18 pont
1. feladat Összesen 8 pont Az ábrán egy szállítóberendezést lát. A) Nevezze meg a szállítóberendezést!... B) Milyen elven működik a berendezés?... C) Nevezze meg a szállítóberendezést számokkal jelölt
RészletesebbenV átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3
5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.
RészletesebbenÉlelmiszeripari műveletek V. Elmélet
1. Extrakció: alapfogalmak, oldószer-kiválasztás Extrakció fogalma Az extrakció meghatározott (értékes vagy káros) komponensek szelektív kioldása szilárd vagy folyékony elegyből (leadó fázis) folyékony
RészletesebbenROTAMÉTER VIZSGÁLATA. 1. Bevezetés
ROTMÉTER VIZSGÁLT. Bevezetés 0.0. 4. rotaméter az áramlási mennyiségmérők egyik ajtája. rotamétert egyaránt lehet áramló olyadékok és gázok térogatáramának mérésére használni, mégpedig kis (labor) méretektől
RészletesebbenIvóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM)
Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM) I. Elméleti alapok: A vizek savasságát a savasan hidrolizáló sók és savak okozzák. A savasságot a semlegesítéshez szükséges erős bázis mennyiségével
RészletesebbenGépészeti Eljárástechnika Tanszék. Szakaszos rektifikálás mérés
BME Gépészeti Eljárástechnika Tanszék zakaszos rektifikálás mérés Budapest, 006 1. Elméleti összefoglaló A mérés célja: laboratóriumi rektifikáló oszlopban szakaszos rektifikálás elvégzése, etanol víz
RészletesebbenKiegészítő desztillációs példa. 1. feladatsor. 2. feladatsor
Kiegészítő desztillációs példa D3. példa: Izopropanol propanol elegy rektifikálása tányéros oszlopon 2104 kg/h 45 tömeg% izopropanol-tartalmú propanol izopropanol elegyet folyamatos üzemű rektifikáló oszlopon,
Részletesebben1. feladat Összesen 5 pont. 2. feladat Összesen 19 pont
1. feladat Összesen 5 pont Válassza ki, hogy az alábbi táblázatban olvasható állításokhoz mely szivattyúcsővezetéki jelleggörbék rendelhetők (A D)! Írja a jelleggörbe betűjelét az állítások utáni üres
RészletesebbenEcetsav koncentrációjának meghatározása titrálással
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint
RészletesebbenFolyadékmembránok. Simándi Béla BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék /65
Folyadékmembránok Simándi Béla BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék simandi@mail.bme.hu /65 1 Folyadékmembrán elválasztás Petróleum víz többszörös emulzió (Boys, 1890) Folyadékmembrán extrakció
RészletesebbenEllenáramú hőcserélő
Ellenáramú hőcserélő Elméleti összefoglalás, emlékeztető A hőcserélő alapvető működésével és az egyszerűsített számolásokkal a Vegyipari műveletek. tárgy keretében ismerkedtek meg. A mérés elvégzéséhez
Részletesebben1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 8 pont
1. feladat Összesen: 7 pont Hét egymást követő titrálás fogyásai a következők: Sorszám: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Fogyások (cm 3 ) 20,25 20,30 20,40 20,35 20,80 20,30 20,20 A) Keresse meg és húzza át a szemmel
Részletesebben1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 16 pont
1. feladat Összesen: 7 pont Gyógyszergyártás során képződött oldatból 7 mintát vettünk. Egy analitikai mérés kiértékelésének eredményeként a következő tömegkoncentrációkat határoztuk meg: A minta sorszáma:
RészletesebbenOldatkészítés, ph- és sűrűségmérés
Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Oldatok hígítása, adott ph-jú pufferoldat készítése és vizsgálata, valamint egy oldat sűrűségének mérése. Felkészülés
RészletesebbenDÍZELMOTOR KEVERÉKKÉPZŐ RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA
DÍZELMOTOR KEVERÉKKÉPZŐ RENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA Laboratóriumi gyakorlati jegyzet Készítette: Szabó Bálint 2008. február 18. A mérés célja: Soros adagoló karakterisztikájának felvétele adagoló-vizsgáló
RészletesebbenVízóra minıségellenırzés H4
Vízóra minıségellenırzés H4 1. A vízórák A háztartási vízfogyasztásmérık tulajdonképpen kis turbinák: a mérın átáramló víz egy lapátozással ellátott kereket forgat meg. A kerék által megtett fordulatok
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenR1 Keverő-ülepítő extraktorok felépítése, működése
R1 Keverő-ülepítő extraktorok felépítése, működése Folyamatos üzemű folyadék folyadék extraktor. A berendezés sűrűségkülönbségen alapuló gravitációs szétválasztással működik. A berendezés két részből áll.
RészletesebbenVegyipari műveletek m
Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Extrakció Vegyipari műveletek m II. segédanyag Székely E., Simándi B. Folyadék-folyad folyadék extrakció Tisztítás vagy izolálás Pl. sók, szerves oldószerek
RészletesebbenNYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok
Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Készítette:... kurzus Elfogadva: Dátum:...év...hó...nap NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő nyomásveszteségének mérése U-csöves
RészletesebbenVegyipari technikus Vegyipari technikus
A 10/2007 (II. 27.) zmm rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. zakképesítés,
RészletesebbenDesztilláció: gyakorló példák
Desztilláció: gyakorló példák 1. feladat Számítsa ki egy 40 mol% benzolt és 60 mol% toluolt tartalmazó folyadékelegy egyensúlyi gőzfázisának összetételét 60 C-on! Az adott elegyre érvényes Raoult törvénye.
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenAZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN
Laboratóriumi gyakorlat AZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN Az alumínium - mivel tipikusan amfoter sajátságú elem - mind savakban, mind pedig lúgokban H 2 fejldés közben oldódik. A fémoldódási
RészletesebbenAz α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10
9.4. Táblázatkezelés.. Folyadék gőz egyensúly kétkomponensű rendszerben Az illékonyabb komponens koncentrációja (móltörtje) nagyobb a gőzfázisban, mint a folyadékfázisban. Móltört a folyadékfázisban x;
RészletesebbenBEPÁRLÁS. A bepárlás előkészítő művelet is lehet, pl. porlasztva szárításhoz, kristályosításhoz.
Bepárlás fogalma: Az olyan oldatok esetében amelyekben az oldott anyag gőztenziója gyakorlatilag nulla, az oldatot forrásban tartva, párologtatással az oldószer eltávolítható, az oldat besűríthető. Az
Részletesebben52 524 01 0100 31 01 Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenÖrvényszivattyú A feladat
Örvényszivattyú A feladat 1. Adott n fordulatszám mellett határozza meg a gép jellemző fordulatszámát az optimális üzemi pont mérésből becsült értéke alapján: a) n = 1700/min b) n = 1800/min c) n = 1900/min
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola
A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI
Részletesebbeng-os mintájának vizes oldatát 8.79 cm M KOH-oldat közömbösíti?
H1 H2 H3 H4 H5 1. Ismeretlen koncentrációjú kénsavoldat 10.0 cm 3 -éből 100.0 cm 3 törzsoldatot készítünk. A törzsoldat 5.00-5.00 cm 3 -es részleteit 0.1020 mol/dm 3 koncentrációjú KOH-oldattal titrálva
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
Részletesebben5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
5. gy. VIZES OLDAOK VISZKOZIÁSÁNAK MÉRÉSE OSWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉERREL A fluid közegek jellemző anyagi tulajdonsága a viszkozitás, mely erősen befolyásolhatja a bennük lejátszódó reakciók sebességét,
RészletesebbenAz oldatok összetétele
Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:
Részletesebben54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenLemezeshőcserélő mérés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Lemezeshőcserélő mérés Hallgatói mérési segédlet Budapest, 2014 1. A hőcserélők típusai
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenSzámítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.
Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola
A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI
Részletesebben8.9. Folyamatos rektifikálás vizsgálata félüzemi méretű rektifikáló oszlopon.
8.9. Folyamatos rektifikálás vizsgálata félüzemi méretű rektifikáló oszlopon. 8.9.1. Bevezetés. Az egyszerű, egyfokozatú reflux nélküli desztillációnál az elválasztás egyetlen egyensúlyi fokozatnak felel
RészletesebbenTitrimetria - Térfogatos kémiai analízis -
Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,
Részletesebben1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem
RészletesebbenROMAVERSITAS 2017/2018. tanév. Kémia. Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom. Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár
ROMAVERSITAS 2017/2018. tanév Kémia Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár 1 Számítási feladatok OLDATOK ÖSSZETÉTELE Összeállította: Balázs
Részletesebben100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási renjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. renelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
Részletesebbenη (6.2-1) ahol P keverı teljesítményfelvétele, W n keverı fordulatszáma, 1/s
6.2. Keverık teljesítményszükséglete 6.2.1. Elméleti összefoglalás Kísérleti tapasztalatok szerint a keverı teljesítményfelvétele newtoni folyadékok keverésénél a keverı és a tartály méreteitıl, a keverı
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
Rugalmas állandók mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 23. (hétfő délelőtti csoport) 1. Young-modulus mérése behajlásból 1.1. A mérés menete A mérés elméleti háttere megtalálható a jegyzetben
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenAz oldatok összetétele
Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyesszázalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:
RészletesebbenFiziko-kémiai módszerek a finomkémiai ipar hulladékvizeinek kezelésére
Fiziko-kémiai módszerek a finomkémiai ipar hulladékvizeinek kezelésére Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája 2012. 08. 31. Tóth András József 1 Dr. Mizsey Péter 1, 2 andras86@kkft.bme.hu 1 Kémiai
RészletesebbenÖRVÉNYSZIVATTYÚ JELLEGGÖRBÉINEK MÉRÉSE
1. A mérés célja ÖRVÉNYSZIVATTYÚ JELLEGGÖRBÉINEK MÉRÉSE KÜLÖNBÖZŐ FORDULATSZÁMOKON (AFFINITÁSI TÖRVÉNYEK) A mérés célja egy egyfokozatú örvényszivattyú jelleggörbéinek felvétele különböző fordulatszámokon,
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma 2008 Mérés helye Mérőcsoport száma Jegyzőkönyvkészítő Mérésvezető oktató D gépcsarnok
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
RészletesebbenLabor elızetes feladatok
Oldatkészítés szilárd anyagból és folyadékok hígítása. Tömegmérés. Eszközök és mérések pontosságának vizsgálata. Név: Neptun kód: mérıhely: Labor elızetes feladatok 101 102 103 104 105 konyhasó nátrium-acetát
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű
RészletesebbenA nátrium-klorid oldat összetétele. Néhány megjegyzés az összetételi arány méréséről és számításáról
A nátrium-klorid oldat összetétele Néhány megjegyzés az összetételi arány méréséről és számításáról Mérés areométerrel kiértékelés lineáris regresszióval αραιός = híg Sodium-chloride solution at 20 Celsius
Részletesebben21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú
1. laboratóriumi gyakorlat Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú kismintán 1 Elvi alapok Távvezetékek villamos számításához, üzemi viszonyainak vizsgálatához a következő
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:
2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,
Részletesebben1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot!
1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! Szerkezeti képlet: A funkciós csoporton tüntesse fel a kötő és nemkötő elektronpárokat is! etanol etanal aminoetán A funkciós csoport neve: Szilárd halmazát
RészletesebbenÁltalános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Csapadékképződési egyensúlyok, oldhatósági szorzat Termokémiai számítások Hess tétel Közömbösítési hő meghatározása kísérlet (példaszámítás: 4. labor leírásánál)
RészletesebbenModellkísérlet szivattyús tározós erőmű hatásfokának meghatározására
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Hallgatói laboratóriumi gyakorlat Modellkísérlet szivattyús tározós erőmű hatásfokának meghatározására Mintajegyzőkönyv Készítette:
Részletesebben100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 50%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenOldatkészítés, ph- és sűrűségmérés
Oldatkészítés, ph- és sűrűségmérés A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Oldatok hígítása, adott ph-jú pufferoldat készítése és vizsgálata, valamint egy oldat sűrűségének mérése. Felkészülés
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése
2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának
RészletesebbenNyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Részletesebben1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
RészletesebbenElektromechanikai rendszerek szimulációja
Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG
Részletesebbenlaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenNév: Dátum: Oktató: 1.)
1.) Jelölje meg az egyetlen helyes választ (minden helyes válasz 1 pontot ér)! i). Redős szűrőpapírt akkor célszerű használni, ha a). növelni akarjuk a szűrés hatékonyságát; b). a csapadékra van szükségünk;
RészletesebbenTÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE. Mérési feladatok
Készítette:....kurzus Dátum:...év...hó...nap TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése mérőperemmel 2. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése
RészletesebbenVEGYÉSZ ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Vegyész ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2019. május 15. VEGYÉSZ ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók teljesítményének
RészletesebbenTelítetlen oldat: még képes anyagot feloldani (befogadni), adott hőmérsékleten.
2. Oldatkészítés 2.1. Alapfogalmak Az oldat oldott anyagból és oldószerből áll. Az oldott anyag és az oldószer közül az a komponens az oldószer, amelyik nagyobb mennyiségben van jelen az oldatban. Az oldószer
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Részletesebben1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal
Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker
RészletesebbenElektro-analitikai számítási feladatok 1. Potenciometria
Elektro-analitikai számítási feladatok 1. Potenciometria 1. Vas-só részlegesen oxidált oldatába Pt elektródot merítettünk. Ennek az elektródnak a potenciálját egy telített kalomel elektródhoz képest mérjük
Részletesebben