HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

Átírás

1 Készítette: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV HOSSZÚPÁLYI MIKROTÉRSÉG (Hosszúpályi Monostorpályi - Hajdúbagos) Hosszúpályi Monostorpályi Hajdúbagos Vonatkoztatási időszak: év

2 Hosszúpályi mikrotérség hulladékgazdálkodási terv I. A tervkészítés általános adatai, a térség bemutatása 1.1. Előzmények Az () kapott megbízást Hosszúpályi mikrotérség közti időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervének elkészítésére. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület és településfejlesztési, valamint terület és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell elkészíteni. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. A felülvizsgálat és a beszámoló alapján szükség szerint módosítani kell a terveket. A felülvizsgálat eredményéről és a további teendőkről értesíteni kell a tervezésbe bevont és érintett hatóságokat, érdekvédelmi szervezeteket, valamint a lakosságot. A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza, mely rendelet szempontjait, felépítését alkalmaztuk a terv elkészítése során. Munkánk során a következő jogszabályok előírásait használtuk fel: évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról -126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 2

3 -4/1984. (II.1.) EVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról -242/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól -98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről (Mód. 192/2003. (Xl. 26.) Kormányrendelet) -16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (Mód. 10/2002. (III. 26.) KöM rendelet) -22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről -213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről -241/2001. (X. 10.) Kormányrendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről -1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről -50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól -16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről -94/2002. (V 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól (Mód. 195/2002. (IX. 6.) Kormányrendelet) -5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól -71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 3

4 -164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről -23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről -224/2004. (VII. 22.) Kormányrendelet a hulladékkezelési közszolgáltatásról és a közszolgáltatási szerződésről -45/2004. (VH. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A fentieken túl munkánk során felhasználtuk az önkormányzatok által hozott hulladékgazdálkodásra vonatkozó helyi rendeleteket is. Az érintett önkormányzatok érvényben lévő környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: -Monostorpályi Község Önkormányzatának a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 11/2000. (XII.29.) Önkormányzati rendelet -Hajdúbagos Község Önkormányzatának 9/2004. (VII.01.) Önkormányzati rendelete A települési szilárd hulladék szervezett, kötelező helyi közszolgáltatásról A terv tartalmát egyeztettük az alábbi hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal: - Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) országgyűlési határozat, - Észak-alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve (15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet. - Monostorpályi Község Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

5 A hulladékgazdálkodási terv elkészítése során az alapadatok összegyűjtése, a jelenlegi helyzet értékelése, az országos és regionális szinten megfogalmazott célok területi szintű meghatározása, valamint a célok megvalósítását szolgáló intézkedések, eszközök és cselekvési programok kidolgozása a feladat. A terv stratégiai alapelvei: - Megelőzés elve: a hulladék mennyiségének és veszélyességének tudatos minimalizálása. - Az elvárható felelősség, gondosság elve: a hulladék birtokosa köteles a hulladék környezetterhelő hatását tudatosan minimalizálni. - A szennyező fizet elv: a hulladék termelőjének, birtokosának vagy a hulladékká vált termék gazdájának helytállási kötelezettsége (a hulladék kezelési költségének, kártérítések és büntetőjogi felelősségek megfizetése) a környezetvédelmi károkért. - Az önellátás elve: minden lehetséges hulladéktípus gyűjtésére fel kell készülni. - A fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célok ütemezett tervezése egymásra épülő lépésekben, a lehetőségek és a teherviselő képesség figyelembevételével. 5

6 1.2. Általános adatok A tervkészítés helyszíne Térség: Hosszúpályi mikrotérség Érintett önkormányzatok: Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata 4274 Hosszúpályi, Szabadság tér 6. Tel: (52) KSH szám: Monostorpályi Község Önkormányzata 4275 Monostorpályi, Bajcsy-Zsilinszky u. 1 Tel: (52) KSH szám: Hajdúbagos Község Önkormányzata 4273 Hajdúbagos, Nagy u Tel: (52) KSH szám: Tervezés báziséve: év Tervezési időpont: Tervkészítés időpontja: október A terv felülvizsgálatának esedékessége: október A terv készítőjének adatai A cég elnevezése: AKSD Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság A cég székhelye: 6

7 A cég székhelyének telefonszáma: (52) KSH szám: A terv elkészítésében a szakértő szervezeten kívül részt vett: - Kozák János környezetvédelmi szakmérnök - Nagy Edit okl. tájvédő geográfus 1.3. A tervezési terület bemutatása Hosszúpályi mikrotérség Hajdú-Bihar megye keleti, a Derecske- Létavértes kistérség keleti részén található, Debrecentől délkeleti irányban km távolságban. A mikrotérség települései a Dél-Nyírség déli részén találhatók. A Dél-Nyírség futóhomokos hordalékkúp síkság. Felszínét futóhomok váztalaj borítja, melyet humuszos homokkal takart felszínek szakítanak meg. A mikrotérség területén réti csernozjom talaj is megjelenik. Éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, jelentős vízhiánnyal. A Hosszúpályi mikrotérség a stagnáló térségtípusú Derecske- Létavértes kistérség része. A stagnáló térségekben vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot. A térség települései Debrecen felől a ill sz. közelíthetők meg.a térség gazdaságszerkezetében a mezőgazdasági jelleg dominál. Helyi mezőgazdasági szövetkezetek, egyéni mezőgazdasági vállalkozók egyaránt résztvesznek a mezőgazdasági termelésben, mely a helyi feldolgozóipar alapját képzi (pl. Avikorn Kft- Monostorpályi). Hosszúpályi közel 5400 fős mezőgazdasági jellegű település a megyeszékhelytől közúton 18 km-re, vasúton 24 km-re fekszik. A település az Árpád-korban alakult ki a Nyírség és Sárrét találkozásánál. Északi határrésze nagyrészt erdő borította terület, amely tájvédelmi körzet különleges madár- és növényvilága miatt. Ezen a területen szőlő- és gyümölcsöskertek, valamint futóhomok is található. A déli határrész jól 7

8 termő öntés- és vályogtalajú, mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. A rendszerváltás után megindultak a kisebb vállalkozások, de nagyon hiányzik az ipari fejlesztés a munkahely teremtés. A község az erdőspuszták régiójaként Debrecen agglomerációs körzetének része, ami a jövőbeni fejlődését meghatározhatja. Monostorpályi Debrecentől dél-keletre helyezkedik el. Zsáktelepülés, így átmenő forgalommal nem rendelkezik. Területe jellemzően homokkal fedett hordalékkúpsíkság. A településtől északra a homoktalajok az uralkodók, délre homokos-lösz talajok a jellemzőek. Külterületén 260 ha kiterjedésű természetvédelmi terület található, mely a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozik. Védett egyedi értéket képvisel a településtől északra található Feketefenyves. A község területén csekély mezőgazdasági és ipari tevékenységet folytatnak. Munkalehetőséget elsősorban a környező települések ipari üzemei (jelentős az ingázók száma), ill a mezőgazdaság jelentenek. Hajdúbagos Debrecen délre 14 km távolságra a nyírségi és a bihari rész határán fekvő 2000 lelkes település. Gazdag művelődéstörténeti hagyományokkal rendelkezik, műemlék temploma a 15. században épült. A községben jelentős természeti értékek lelhetők fel, itt található az ország egyetlen földikutya rezervátuma, gazdag növény és állatvilággal. A kedvezőtlen gazdasági szerkezetnek köszönhetően nagy problémát okoz a térségben a munkanélküliség magas aránya (Hosszúpályi- 16,7%, Monostorpályi- 7 fő %, Hajdúbagos- 4,8%). Mikrotérség lakosainak száma: Ebből: Hosszúpályi Monostorpályi Hajdúbagos 9600 fő 5500 fő 2200 fő 2000 fő 8

9 Mikrotérség közigazgatási területe: Ebből: Hosszúpályi Monostorpályi Hajdúbagos ha 8300 ha 4444 ha 3744 ha II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Jelen hulladékgazdálkodási tervben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe, a települési önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, az önkormányzatok tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal foglalkozunk, melyekről az önkormányzatnak kell gondoskodni valamilyen jogszabályi kötelezettség alapján, vagy önként vállalt feladatként. A hulladékgazdálkodási terv tartalmi követelményeit tartalmazó 126/2003. Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 2.5. pontja szerint a hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat csak a tervezési területen található hulladékokra kell meghatározni. Adathiány esetén statisztikai, illetve méréseken alapuló műszaki becslés is alkalmazható, megadva a módszer leírását. Ahol ez nem lehetséges, n.a. (nincs adat) jelölés alkalmazandó. Az önkormányzatok nem rendelkeznek a konkrét mennyiségekre vonatkozó adatbázissal, így az adatok az érintett önkormányzatok számított vagy becsült adatszolgáltatásból származnak. 9

10 A tervidőszakra meghatározott egyik legfontosabb feladat a hulladékok mennyiségére, összetételére vonatkozó nyilvántartási rend kialakítása, valamint az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása. Ezáltal a mennyiségi, összetételbeli változás nyomon követhetővé válik. A fejezet elkészítése során figyelembe vettük a hulladékok jegyzékét tartalmazó 16/2001. (VII.18.) KöM rendeletben (Mód.10/2002. (III.26.) KöM rendelet) foglaltakat. A mikrotérségben keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező nem veszélyes hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/1. táblázat tartalmazza. A települési szilárd hulladék összetételét a településszerkezet nagymértékben meghatározza. A kertes, falusias jellegű területeken, ahol a vegyes tüzelésű fűtési mód elterjedt, domináns a szervetlen, nem éghető frakció (salak, törmelék). A gázfűtés terjedésével egyre kevesebb éghető hulladékot használnak fel helyi fűtésre így ezek is deponálásra kerülnek. Az átlagos települési szilárd hulladék összetétele a Hajdú- Bihar megyei Hulladékgazdálkodási Terv alapján: Papír 16 % Üveg 3 % Fém 3 % Műanyag 8 % 10

11 Szerves anyag 38 % Textil 6 % Veszélyes hulladék 1 % Szervetlen hulladék 25 % A települési szilárd hulladék egyik fő komponense, % a csomagolási hulladék valamint a %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Ez a két hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel az idők folyamán nem bomlik le és deponálása jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya 50 % újrahasznosítási aránya % legyen. A II/1. táblázatban található települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozó adatok az AKSD Kft nyilvántartásából származnak. A táblázatban szereplő folyékony települési hulladékok mennyisége becsült adat, 80 l/fő/nap értékkel számoltunk. A lakosságnál keletkező építési, bontási hulladék becsült összetétele: -tégla, beton, cserép % (EWC , , ) -fa 25% (EWC ) -üveg 5% (EWC ) -műanyag 5 % (EWC ) -egyéb 5-10% (EWC 17 09) 11

12 Építési és bontási hulladékon az építmények építőipari kivitelezése során keletkező hulladékokat értjük. A 45/2004. (VII.26) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 1. sz. melléklete szerint az alábbi hulladékok tekinthetők építési és bontási hulladéknak: A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok EWC kód Mennyiségi küszöb (t) Kitermelt talaj Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék Ásványi eredetű építőanyag hulladék Amennyiben a keletkező építési és bontási hulladék mennyisége meghaladja a fenti mennyiségek küszöbértékét, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot a többi csoporttól elkülönítve gyűjteni, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. 12

13 A települési szilárd hulladékok körében a veszélyeshulladék-komponensek aránya 0,5-1 %-ra tehető. A leggyakoribb veszélyes hulladéknak minősülő komponensek: elem, festék, akkumulátorok gyógyszerek, göngyölegek, olaj- és vegyszermaradványok. Szelektív gyűjtéssel a veszélyes komponensek kinyerhetővé válnak. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből származó mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok az Önkormányzatok által üzemeltetett közétkeztető konyhákon, valamint közerületfenntartási tevékenység során keletkeznek. A keletkező nem veszélyes mezőgazdasági hulladékok jelentős része takarmányként vagy talajjavítóként hasznosul. Kiemelten kezelendő hulladékáramok A térségben keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/2. táblázat tartalmazza. A térségben a szelektív gyűjtés a lakossági veszélyes hulladékok (hulladékolajok, akkumulátorok és szárazelemek, kiselejtezett gépjárművek, egészségügyi eredetű hulladékok, állati eredetű hulladékok, növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik, azbeszt) körére nem terjed ki, ezért keletkező mennyiségükre vonatkozóan nincs adat. A növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik begyűjtését a 103/2003. (IX. 11) sz. FVM rendelet szabályozza. A lakosságnál keletkező, 1 liternél, vagy 1 kg-nál kisebb mennyiségű növényvédő szer kiürített, megfelelően tisztított (3-szor kiöblített) csomagolása nem minősül veszélyes hulladéknak A lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. A maradék növényvédőszerek, és az 1 liternél vagy 1 kg-nál nagyobb kiszerelésű csomagolási hulladékokkülön gyűjtést és kezelést igényelnek. 13

14 A háztartásoknál keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok közül a kiselejtezett elektronikai berendezések valamint a lakosság körében felhasznált növényvédő szerek és göngyölegei jelenleg települési szilárd hulladékként kerülnek ártalmatlanításra. A háztartásoknál keletkező állati eredetű hulladékok mennyisége elhanyagolható. A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet bekezdése szerint az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A lakosságnál keletkező kiselejtezésre kerülő gépjárművek többnyire autóbontóba kerülnek. Tapasztalatok szerint a lakosság körében keletkező gyógyszerhulladék mennyisége elhanyagolható. A hulladékká vált gyógyszerek a települési hulladék mintegy 0,01 - ét adják. A települések orvosi rendelőiben keletkező gyógyszeres göngyöleget engedéllyel rendelkező társaságok veszik át ártalmatlanításra (Hajdukomm Kft.) A lakossági gyógyszerhulladékot a gyógyszertárak december 1-től kötelesek visszavenni, így ezen hulladéktípus települési hulladéktól elkülönített módon történő gyűjtésére van lehetőség a településeken. A térségben keletkező, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben keletkező csomagolási hulladékokat és mennyiségüket az 1. sz. mellékletben található II/3. táblázat tartalmazza. A térségben a szelektív gyűjtés a nem veszélyes csomagolási hulladékok tekintetében nem terjed ki a fa, fém, vegyes összetételű kompozit, textil és egyéb, kevert csomagolási hulladékokra, ezért a keletkezett mennyiségekre vonatkozóan nincs adat. 14

15 A települési szilárd hulladék % csomagolási hulladék, a szelektív gyűjtés kiterjesztése ezen komponensek körére csökkenteni fogja ezt az arányt A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A térségben felhalmozott, további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést nem igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/4. táblázatban láthatók. A települési szilárd hulladéklerakók területén felhalmozott kommunális szilárd hulladékok mennyiségét tüntettük fel a táblázatban, a többi hulladékkomponens esetében nem áll rendelkezésünkre pontos mennyiség. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a térségben felhalmozott további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/5. táblázatban láthatók. A térségben a csomagolási hulladékok kivételével nem történik elkülönítetten a kiemelten kezelendő hulladékok gyűjtése, ezen hulladékok egy részének lerakása a települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal. 15

16 A térségben felhalmozott, további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és éves mennyiségük A térségben felhalmozott további kezelést igénylő csomagolási hulladékok és mennyiségük az 1. sz. mellékletben található II/6. táblázatban láthatók. A térségben a szelektív hulladékgyűjtés papír, üveg és műanyag hulladéktípusok esetében valósul meg. A többi komponens lerakása települési szilárd hulladékkal együtt történik, így a felhalmozott mennyiséget illetően nem rendelkezünk adatokkal A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/7. táblázatban látható. A mikrotérségben keletkező települései szilárd hulladékok elszállítását az AKSD Kft végzi a debreceni regionális hulladéklerakó területére. A mikrotérségben keletkezett szociális szennyvíz befogadója a Hosszúpályi Szennyvíztisztító telep. A keletkezett szennyvíz 17 %-a jut el szennyvízcsatornán, ill. tengelyen a szennyvíztisztító területére. A többi hulladékkomponens beszállításáról ill. kiszállításáról nem vezetnek nyilvántartást. 16

17 Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a területre beszállított és a területről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyisége az 1.sz. mellékletben található II/8. táblázatban látható. A térségbe beszállított és a térség területéről kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyisége a legtöbb hulladékkomponens esetében nem ismert. A keletkezett hulladékokat az esetek többségében a lakosság a települési szilárd hulladékkal együtt gyűjti, így elszállításuk a kommunális szilárd hulladékkal együtt történik. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése során lehetővé válik ezen hulladékok elkülönített kezelése, ezáltal csökkenthető a lerakók környezeti kockázata, nyomon követhető lesz mennyiségük, megvalósulhat szakszerű ártalmatlanításuk, újrafelhasználásuk. A térségben keletkező állati tetemek egy részét az ATEV Rt szállítja el Debrecen- Bánk területén található feldolgozóüzemébe, illetve az 50 kg-nál kisebb tömegű tetemeket a lakosság saját tulajdonú ingatlanán elföldeli. Az orvosi rendelőkben keletkező gyógyszeres göngyöleg gyűjtése megoldott, elszállítója a Hajdukomm Kft. A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított csomagolási hulladékok típusa és éves mennyisége az 1. sz. mellékletben található II/9. táblázatban látható. A mikrotérségből a szelektíven gyűjtött papír, műanyag és üveg hulladékkomponensek kiszállítása történik, az AKSD Kft Vértesi úti hulladékválogatójába. A többi hulladék 17

18 típus a települési szilárd hulladékkal együtt kerül lerakásra a debreceni regionális hulladéklerakó területén. Nincs információnk arról, hogy a területre történne csomagolási hulladék beszállítás A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/10. táblázatban látható A keletkező települési szilárd hulladékok lerakásra kerülnek az AKSD Kft Debrecen Vértesi úti telepén. A térségben Hosszúpályi kivételével a szennyvízcsatorna hálózat nincs kiépítve. A térségben keletkező szennyvíz mennyiségének csak 17 %-a kerül évente tisztításra, ami jelentős terhelést jelent a települések környezete számára. A nem vízzáró kivitelű közműpótló műtárgyak felszámolásával, az illegális lerakások szigorú ellenőrzésével, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével, megfelelő szennyvíztisztító létesítmények építésével, illetve a Hosszúpályi Szennyvíztisztító telep kapacitásának további bővítésével csökkenthető a környezeti kockázat. A keletkezett mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok (pl. növényi maradványok) jelentős része hasznosul talajjavítóként, takarmányként, egy részét azonban a települési hulladékokhoz hasonlóan, elégeti a lakosság. Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása Az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, kiemelt hulladékáramok arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/11.táblázatban látható. 18

19 A lakosságnál keletkező települési szilárd hulladékok esetében a veszélyes és a nem veszélyes komponensek elkülönített gyűjtése nem megoldott. Az esetek többségében a lakosságnál keletkezett ezen hulladékok a települési szilárd hulladékkal kerülnek lerakásra. A veszélyes komponensek szelektíven történő gyűjtésével megelőzhetővé válik a háztartási eredetű veszélyes hulladékok települési hulladékáramba kerülése, ezáltal ártalommentes kezelésük. A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok közül, az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó, a települések orvosi rendelőjében keletkező, elkülönítetten gyűjtött és onnan elszállított egyéb hulladékáramok ártalmatlanításra kerülnek (Hajdukomm Kft). A településeken keletkező állati tetemek egy részét hasznosítják (ATEV Rt.), illetve a lakosság elföldeli. A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása az 1. sz. mellékletben található II/12. táblázatban látható A térségben keletkező települési hulladékok, illetve az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékok közül a szelektíven gyűjtött papír-, üveg- és műanyaghulladékok szelektív gyűjtése történik. A szelektíven gyűjtött hulladékot az AKSD Kft. saját telephelyén található válogatóműbe szállítja. A csomago1ási hulladék a települési szilárd hulladékok egyik fő komponense. Szelektív gyűjtéssel lehetővé válik ezen csomagolási hulladékok feldolgozása, újrahasznosítása, így csökkenhet a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége. 19

20 III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos műszaki követelmények 3.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése Kezelésnek nevezzük a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása hasznosítása, ártalmatlanítása. A települési hulladékokra vonatkozóan a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet előírásai az irányadóak. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szól a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet. Az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait tartalmazza. A 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket határozza meg. A rendelet hatálya a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységre terjed ki. 20

21 A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szól az 50/2001 (VI. 1 5.) Korm. rendelet. A veszélyes hulladékok esetében a 98/200 1 (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályait a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet határoz. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szól a 224/2004. (VIL 22.) Korm. rendelet. Az érintett településeken a törvényben és a jogszabályokban előírtaknál szigorúbb követelmények nincsenek előírva A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális műszaki követelmények A tervezési területen a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nem vonatkoznak a műszaki létesítményekre, gépekre. A tervezési területen a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális, területi, helyi vagy egyedi intézkedések nem történtek. IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A települési szilárd hulladék egyik fő komponense (30-40 %) a csomagolási hulladék, valamint a %-ot kitevő építési-bontási törmelék. Mindkét hulladékkomponens viszonylag nagy környezetterhelést jelent, mivel nem bomlik le, deponálása pedig 21

22 jelentős területeket vesz igénybe. El kell érni, hogy a szilárd települési hulladék hasznosítható összetevőinek a visszanyerési aránya % legyen, újrahasznosítási aránya pedig % legyen. A települési szilárd hulladékban található hasznos alkotók, üveg, papír, fém, műanyag, textil, fa hasznosításának elősegítésére szolgál a szelektív hulladékgyűjtés. A hulladékgyűjtő szigetek illetve a hulladékudvarok kialakításának és üzemeletetésének műszaki követelményeit az 5/2002. (X.29.) KvVm rendelet szabályozza. A rendeletben kerülnek megfogalmazásra a gyűjtősziget alapvető műszaki követelményei. Eszerint a szigeten legalább háromféle frakció külön gyűjtésére kell lehetőséget biztosítani, szabványos, zárható, géppel üríthető edényzetben. Fontos követelmény, hogy a gyűjtősziget gyalogosan könnyen megközelíthető legyen, például forgalmas közterületeken, kereskedelmi egységek környékén. Ugyanakkor a gyűjtőszigetet érdemes nem közvetlenül a legforgalmasabb gyalogos útvonalak mentén elhelyezni, mert ez könnyen azt eredményezheti, hogy a járókelők egyszerű vegyes hulladék gyűjtőként használják. Számolni kell azzal, hogy a konténerek telítődési ideje nem követi pontosan az ürítési rendet, azaz a konténerek hamar megtelnek, és a lakosság ezek mellett helyezi el gyűjtött hulladékát. Ezt a mennyiséget is minden esetben el kell szállítani, és az esetlegesen elhelyezett vegyes hulladékot is fel kell takarítani. Ügyelni kell arra, hogy a gyűjtősziget és környéke rendezett látványt nyújtson. Szintén fontos követelmény, hogy a felhasználók pontos tájékoztatatást kapjanak arról, mit és hová helyezzenek el. A rendelet kimondja, hogy gyűjtősziget csak abban az esetben létesíthető, ha az ott begyűjtött hulladék további kezelésre történő átvétele biztosított. A szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó előírások betartásán túl törekedni kell arra, hogy a lerakással ártalmatlanított hulladékok biológialilag lebomló szervesanyagtartalma csökkenjen. A LIII. Törvény (Hgt.) előírása szerint a lerakással ártalmatlanított hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát a mért értékekhez viszonyítva július 1. napjáig 50 %-ra, július 1. napjáig pedig 35 %-ra kell csökkenteni. 22