KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

Átírás

1 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex november kpmg.hu

2

3 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex Túl a gödrön! KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 3 A KPMG hatodik alkalommal készítette el felmérését a vállalati hitelpiacról, ami a hazai kereskedelmi bankok hitelezési vezetőinek helyzetértékelése alapján mutatja be a hitelpiac jelenlegi állapotát és jövőbeli kilátásait. A megkérdezett bankok a finanszírozási hajlandóság és a hitelezési feltételrendszer mellett a hitelkeresleti oldalon történt változásokkal, makrogazdasági folyamatokkal, illetve az egyes iparágak és földrajzi régiók megítélésével kapcsolatban is kifejtették véleményüket az őszi adatgyűjtés során. A magyarországi makrogazdasági környezet változásai első tíz hónapjában alapvetően kedvezőek voltak a vállalati hitelezésre gyakorolt hatásuk szempontjából. A konjunkturális helyzet javulása, a monetáris enyhítés következtében csökkenő kamatpálya, illetve a beruházási aktivitás erősödése a vállalati hitelpiac dinamizálódása irányába mutatnak. A kis- és középvállalkozói szektor hitelkeresletére vonatkozóan további ösztönzést jelent a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának 2013 októberében indult második szakasza, melynek keretében 2014 októberéig mintegy 400 milliárd forint összegű hitelszerződést kötöttek a bankok a finanszírozásra jogosult vállalkozásokkal. A hitelezést elősegítő folyamatok mellett azonban a pénzügyi szektort sújtó terhek továbbra is fennmaradtak (a bankadó változatlan mértékű megtartásával), illetve várhatóan további jelentős veszteségeket is el kell könyvelniük a hitelintézeteknek a lakossági szegmenshez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítások miatt. Felmérésünk eredményei alapján megállapítható, hogy a 2013-ban tapasztalható hitelpiaci enyhülés az idei évben is folytatódott: a vállalathitelezési hangulatindex értéke a tavaly márciusi +1,3-es érték után elérte a +2,5 pontot a -10-től +10-ig terjedő skálán. Hároméves adatgyűjtésünk alatt ez volt a legmagasabb érték, amelyet a hangulatindex elért, tehát így összességében elmondható, hogy a válaszadó bankok 2011 óta most ítélik a legkedvezőbbnek a vállalati hitelpiac helyzetét, illetve rövid távú kilátásait.

4 4 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex A felmérés további kiemelt megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze: A bankok hitelezési hajlandósága tovább emelkedett tavalyi felmérésünk óta. A válaszadók mintegy háromnegyede teljes mértékben nyitott új hitelek kihelyezésére, amely a legmagasabb arányt jelenti 2011-es első adatgyűjtésünk óta. Az egyes hitelcélok közül a beruházási hitelek megítélése javult a leginkább az előző évhez képest: a bankok négyötöde teljesen nyitottnak vallotta magát beruházási hitelek kihelyezésére, így jelenleg már ez a hitelcél nevezhető a leginkább preferáltnak a banki vezetők körében. A működési hitelek kihelyezésére a korábbi évekhez hasonlóan szintén nyitott a bankok többsége. Az M&A-tranzakciókhoz kapcsolódó hitelek megítélése már ellentmondásosabb: a hitelezési vezetők véleménye itt mutatja a legnagyobb szórást a felsorolt hitelcélok közül. A projekt- és ingatlanfejlesztési hitelek vonzereje továbbra is a legalacsonyabbnak mondható, bár némileg javult az előző két évhez képest. A bankok hitelezési hajlandósága nem tér el számottevően a kkv- és a nagyvállalati ügyfelekre vonatkozóan, mindkét szegmens finanszírozására nyitottnak vallotta magát a válaszadók többsége. Az általános hitelezési feltételrendszer terén a bankok nem várnak jelentős változást, bár a válaszadók egyharmada a feltételek kismértékű enyhülését is elképzelhetőnek tartja a következő fél év során. Az egyes hitelezési feltételekre vonatkozóan is megállapítható, hogy a vezetők többsége szerint nem fog változtatni bankjuk a követelményeken. Mindazonáltal a válaszadók egynegyede a kamatfelárak enyhe csökkenését elképzelhetőnek tartja a következő fél évben, míg szigorúbb feltételekre leginkább a bankok monitoringtevékenysége kapcsán számítanak a vezetők. A vállalati hitelkérelmek és refinanszírozási igények elutasításának jellemző okaként a legtöbb megkérdezett vezető a saját erő hiányát vagy annak nem megfelelő összetételét jelölte meg, de megállapítható, hogy a vállalatok korábbi gazdasági teljesítménye, kedvezőtlen üzleti kilátásai, a tárgyi fedezetek hiánya, illetve az aktuális likviditási helyzet is gyakran vezet negatív hiteldöntéshez. A vállalati hitelkereslet fokozatos javulásának lehettünk szemtanúi az elmúlt két évben, és ez a pozitív tendencia tovább folytatódott: a válaszadók négyötöde szerint érzékelhető volt a keresleti oldal dinamizálódása. A vállalati hitelportfólió volumenével kapcsolatos várakozások terén egyértelmű fordulatról beszélhetünk: ezúttal már a teljes bankszektorra vonatkozóan is a portfólió mérsékelt növekedését várja a bankok nagy többsége, míg saját bankjuk tekintetében egy kivétellel egyöntetűen növekedésre számítanak a hitelezési vezetők. Mind az egyes bankok, mind a bankszektor hitelportfóliójára nézve idén a legkedvezőbbek a várakozások 2011 óta. A hitelezési terület munkavállalói létszámának alakulásával kapcsolatban továbbra is megoszlanak a bankok várakozásai, de többen számolnak létszámbővítéssel, mint leépítéssel, és jelentősebb létszámcsökkenésre egyetlen válaszadó sem számít az elkövetkező egy évben. A hitelállomány minőségére vonatkozóan is egyre optimistábbak a várakozások: míg 2013-ban még kisebbségben voltak a portfólió minőségének javulását prognosztizálók, jelenleg a bankok több mint fele szerint csökkenhet a minősített hitelek állománya az előttünk lévő hat hónapban. Az egyes iparágak közül jelentősen csökkent az építőipar elutasítottsága, amely korábban a lista végén szerepelt. A leginkább elutasított ingatlanszektor is javítani tudott kis mértékben, de az építőiparral együtt az átlagosnál még mindig kevésbé preferált iparágnak számít. A szórakoztatóipar és az energetikai szektor veszített attraktivitásából előző felmérésünk óta, utóbbi azonban még így is átlag felettinek mondható. A legvonzóbb iparágak továbbra is termelőipar és a mezőgazdaság, amelyeket a kereskedelem és a szállítmányozás követ a sorban. A hét magyarországi régió közül a megkérdezett bankok a nyugatdunántúli és a közép-magyarországi régiót preferálják a legjobban. A többi régió között jellemzően nem tesz nagy különbséget a bankok többsége, de a minősítések alapján a legkevésbé vonzó régiónak a Baranya, Somogy és Tolna megyéket magába foglaló dél-dunántúli régió bizonyult. A gazdasági konjunktúrával kapcsolatban a bankok a korábbiaknál optimistább várakozásoknak adtak hangot: a válaszadók egyhangúan 1 százaléknál erőteljesebb, de 3 százaléknál alacsonyabb GDPnövekedést várnak a évtől. Ez különösen jó jelnek tekinthető a vállalati hitelpiac jövőbeli kilátásait illetően, hiszen a hitelezés felfutásához éppen a konjunkturális helyzet javulását tartják a legfontosabbnak a megkérdezett bankok a felmérésben felsorolt makrogazdasági események és folyamatok közül. Emellett az MNB Növekedési Hitelprogramjának időközben bejelentett folytatását jelölték meg a legtöbben, mint aminek jelentősebb hatása lehet a hitelpiaci aktivitás erősödésére. A banki tőkekövetelmények csökkentése, valamint a további monetáris enyhítés az eurózónában pedig nem bírna nagy jelentőséggel a hitelezési vezetők szerint.

5 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 5 Háttér Finanszírozási hajlandóság A felmérésben részt vevő hitelezési vezetők véleménye szerint bankjuk finanszírozási hajlandósága érezhetően növekedett az előző évhez képest, amely a 2012 eleji mélypont óta tartó pozitív trend folytatódását jelenti. A hitelezési vezetők közel háromnegyede teljesen nyitott új vállalati hitelek kihelyezésére, amely 2011 óta nem tapasztalt mértékű nyitottságot jelent a bankok részéről. A megkérdezettek egynegyede kisebb megkötések mellett lenne hajlandó a hitelkihelyezésre, viszont jelentős korlátozásokhoz immár egyetlen válaszadó sem kötné a hitelnyújtást, amire nem láthattunk példát a felmérésünk elindítása óta. A bankok hajlandósága vállalati hitelek kihelyezésére összességében (a válaszadó bankok százalékában) Teljes mértékben nyitott / hajlandó Kisebb korlátozásokkal hajlandó Jelentős korlátozásokkal hajlandó Kivételes esetben hajlandó Egyáltalán nem hajlandó Az egyes hitelcélok szerint vizsgálva a hitelezési hajlandóságot szintén tapasztalható pozitív elmozdulás, jóllehet ez nem minden hitelcél esetében mondható el. A beruházási hitelek terén a finanszírozási hajlandóság látványos erősödésének lehettünk tanúi az elmúlt két évben. Bár a beruházások finanszírozása korábban sem tartozott a leginkább elutasított hitelcélok közé, de a működési hitelekhez képest eddig kevésbé preferálták a finanszírozók. A mostani felmérésnél a válaszadók 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen nyitott beruházási hitelek kihelyezésére ide nem értve az ingatlan- és projekthiteleket, míg jelentősebb korlátozáshoz egyik válaszadó sem kötné a beruházási célú hitelezést. Mindezek alapján először állapítható meg a felmérés elindítása óta, hogy a beruházási célú hitelezés a leginkább kedvelt hiteltípus a megkérdezett banki vezetők körében. A vállalatok működésének finanszírozására amint az a korábbi években is megfigyelhető volt alapvetően nyitottnak mutatkozik a bankok túlnyomó többsége: mintegy háromnegyedük teljes mértékben, 13 százalékuk kisebb megkötésekkel hajlandó működési célú hitelek kihelyezésére, míg egy válaszadó továbbra is jelentős korlátozásokhoz kötné azt. A vállalati felvásárlások és összeolvadások finanszírozására már sokkal kevésbé mutatnak hajlandóságot a bankok: egy banki vezető nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben nyitott M&A-tevékenység finanszírozására, négyen kisebb, öten jelentősebb korlátozásokhoz kötnék azt. A többi válaszadó csak kivételes esetben, illetve egyáltalán nem hajlandó M&Atranzakciókhoz kapcsolódó hitel kihelyezésre, így erre a hiteltípusra vonatkozólag a felmérésben szereplő hitelcélok közül egyedüliként kevésbé mutatkoznak nyitottnak a bankok jelenleg, mint 2013-ban. Az ingatlanfejlesztési- és projekthitelek kedveltsége továbbra is alacsonyabb a többi hiteltípushoz képest, jóllehet ezen a téren is érzékelhető kismértékű javulás tavaly óta, de különösen höz viszonyítva: két éve még a bankok fele a legrosszabb kategóriába sorolta ezt a hiteltípust, vagyis egyáltalán nem mutatott hajlandóságot új hitelek kihelyezésére, míg ez az arány ban 29 százalékra, 2014-ben 13 százalékra csökkent. Két bank teljesen nyitott az ingatlanfejlesztési- és projekthitelezésre, míg a többi bank kisebb-nagyobb megkötések mellett nyújt hitelt ilyen célra.

6 6 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex Felmérésünk során megkérdeztük a hitelezési vezetőket a nagyvállalati, illetve a kkv-szegmens finanszírozásával kapcsolatos preferenciáikról is. Az eredmények alapján elmondható, hogy összességében nincs jelentős különbség a kkv-k és a nagyvállalatok megítélése között. A válaszadók mintegy felét nem befolyásolja érdemben egy új hitel kihelyezésénél, hogy kkv- vagy nagyvállalati szegmenshez tartozik-e az adós, míg a többi hitelezési vezető esetén vegyes a kép: egyesek a kkv-szektor, mások a nagyvállalatok finanszírozására nyitottabbak inkább. Jelentős különbség azonban egy résztvevő esetén sincs a két szegmens finanszírozási hajlandósága között. A bankok finanszírozási hajlandósága az egyes hitelcélok szerint Egyáltalán nem nyitott Teljes mértékben nyitott június november május december június november Működési célú vállalati finanszírozás Beruházási célú vállalati finanszírozás M&A-tevékenység finanszírozására Ingatlanfejlesztési / projekt hitelek nyújtása

7 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 7 Hitelezési feltételrendszer A hitelezési vezetők kétharmada úgy gondolja, hogy a hitelezési feltételrendszerre vonatkozóan összességében nem várható érdemi változás a következő hat hónapban. A válaszadók egyharmada viszont már elképzelhetőnek tartja a feltételek kismértékű enyhülését is, míg az elmúlt két évben csupán egyetlen válaszadó számított ilyen irányú változásra. Szigorúbb feltételrendszerre vonatkozó várakozást egyetlen válaszadó sem fogalmazott meg. A kamatfelárra vonatkozó várakozások terén 2012 eleje óta megfigyelhető trend, hogy a bankok növekvő számban számítanak a marzsok csökkenésére. Míg 2012-ben többen számítottak a kamatfelárak növekedésére, mint ahányan csökkenést prognosztizáltak, mostani felmérésünkben már senki sem számít növekvő kamatmarzsra a következő fél év során. A válaszadók mintegy negyede vár kismértékű mérséklődést, a többség pedig nem számít a felárak változására a közeljövőben. A fedezetekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos várakozások is a fentihez hasonló képet mutatnak: a hitelezési vezetők közel negyede várja, hogy bankja némileg A bankok várakozása a hitelezési feltételrendszer változására a következő 6 hónapban (a válaszadó bankok százalékában) enyhébb követelményeket fogalmaz meg a következő fél évben, ugyanakkor a többség a válaszadók kétharmada szerint nem lesz változás ezen a téren. Egy válaszadó emellett elképzelhetőnek tartja a fedezetekkel kapcsolatos megkötések kismértékű szigorodását is. A hitelkeretek maximális összege a válaszadók 80 százaléka szerint nem fog lényegesen változni az előttünk álló hat hónapban, azok kisebb növekedésére két vezető, míg enyhe csökkenésére egy válaszadó számít. Jelentősen enyhül Némileg enyhül Nem változik Némileg szigorodik Jelentősen szigorodik A bankok monitoringtevékenysége a felsorolt feltételek közül az egyetlen, amelyre vonatkozóan a hitelezési vezetők szigorúbb szabályozást várnak bankjuktól a következő fél évben. A válaszadók 40 százaléka szerint szigorodhatnak a monitoringra vonatkozó előírások, ugyanakkor jelentősebb változást senki sem vár, mint ahogyan a követelmények enyhítését sem jelölte meg egyetlen bank sem. A kamatfelárak csökkenő trendjére vonatkozó várakozások összhangban vannak a KPMG Property Lending Barometer című ingatlanfinanszírozási felmérésének eredményeivel. A felmérés Magyarországra vonatkozó adatai szerint a jó adósnak minősülő ingatlanfejlesztők vagy ingatlanbefektetők esetében a 3 havi Euribor felett érvényesíteni kívánt átlagos kamatfelár 2012-ben érte el maximumát, majd a következő két évben jelentősen csökkent mind az ingatlanfejlesztések, mind a jövedelemtermelő ingatlanok finanszírozásánál. Ingatlanhitelek átlagos kamatfelára 6,0 % 5,5 % 5,0 % 4,5 % 4,0 % % 5,4 % 4,6 % 4,9 % 4,8 4,8 % 4,4 % 4,2 % 4,3 % 3,5 % 3,0 % Ingatlanfejlesztések Jövedelemtermelő ingatlanok

8 8 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex A megkérdezett vezetők a hitelkérelmek, illetve a refinanszírozási igények elutasításának jellemző okairól is kifejtették véleményüket a felmérés során. A válaszadók a felmérésben megadott 11 lehetséges okot rangsorolták, amelyek ugyanakkor részben összefüggenek egymással és bizonyos esetekben átfedést mutathatnak. Az egyes okokat a válaszadók aszerint sorolták be, hogy annak alapján mennyire jellemző a hitelkérelem elutasítása hitelezési döntés során. Az okok közül a saját erő hiányát vagy nem megfelelő összetételét minden banki vezető jellemző elutasítási indoknak minősítette. A vállalatok korábbi gazdasági teljesítménye, illetve kedvezőtlen üzleti kilátásai szintén gyakran vezetnek negatív hiteldöntéshez, amelyek mindössze egyetlen válaszadó szerint nem szerepelnek a jellemző okok között. A rossz likviditási helyzet, illetve a tárgyi fedezetek hiánya szintén előkelő helyen szerepel a listában, a hitelezési előtörténetet és a vállalat eladósodottsági szintjét már kevesebben gondolják jellemzőnek. A többség szerint a nem megfelelően kidolgozott üzleti- és pénzügyi tervek miatt is meghiúsulhat hitelfelvétel, de csak kevesen tartják kiemelten jellemzőnek, hogy ez önmagában elegendő legyen egy hitelkérelem elutasításához. Hitelezési feltételek várható változása Csökken / Enyhül Nő / Szigorodik június november május december június november Kamatspread A fedezetre vonatkozó követelményrendszer A hitelkeretek maximális összege A bankok monitoringtevékenysége Az iparágra jellemző problémák szintén nem számítanak a leggyakoribb oknak, a banki vezetők inkább a cégspecifikus tényezőket tartják szem előtt a hitelezés során. A legkevesebben a vállalat nem megfelelő stratégiáját, illetve a hitelezési csalás kockázatát említették, mint jellemző elutasítási okot. A fentieken túl felmérésünk egyik résztvevője további fontos szempontként említette meg a szabályozói környezet bizonytalanságát, mint a hitelezési kérelmek elutasításának egyik jellemző okát. Hitelkérelmek elutasításának jellemző okai Hitelezési csalás lehetősége A vállalat stratégiája Iparágspecifikus problémák Üzleti tervek kidolgozatlansága A vállalat eladósodottsági szintje Hitelezési előtörténet Tárgyi fedezetek hiánya A vállalat likviditási helyzete A vállalat üzleti kilátásai A vállalat korábbi gazdasági teljesítménye Saját erő hiánya, összetétele

9 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 9 Vállalati hitelkereslet A keresleti oldalon egyértelmű változás olvasható ki a válaszokból. A banki vezetők 80 százaléka érzékelte a vállalatok hitelkeresletének növekedését az előző fél év során, ebből egy válaszadó az aktivitás jelentős növekedéséről számolt be. A többi válaszadó nem tapasztalta a kereslet lényegi változását, annak mérséklődését pedig egyetlen banknál sem érzékelték. Ez alapján a felméréseink során eddig nem látott kedvező kép rajzolódik ki a vállalatok hitelkeresleti aktivitására vonatkozóan. A vállalati hiteltermékek iránti kereslet változása az egyes bankoknál az elmúlt 6 hónapban (a válaszadó bankok százalékában) Jelentősen csökkent Csökkent Nem változott Növekedett Jelentősen növekedett Növekedési kilátások A vállalati hitelportfólió volumenének alakulására vonatkozó kilátások egyértelműen javultak az elmúlt két évben, és ez a tendencia 2014-ben is folytatódott. Míg 2012-ben a hitelezési vezetők még a hitelvolumen csökkenésével számoltak, a mostani felmérésnél már a válaszadók csaknem háromnegyede a hitelportfólió mérsékelt növekedését várja fél éves kitekintésben a bankrendszer egészére vonatkozóan. Stagnáló volumenre két válaszadó számít, míg enyhén csökkenő portfóliót szintén ketten valószínűsítenek. A vállalati hitelportfólió jelentős változását a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal sem jelölte meg senki a felmérésben részt vevők közül. Továbbra is megfigyelhető, hogy a hitelezési vezetők a saját hitelintézetük növekedési perspektíváját kedvezőbben ítélik meg, mint a bankrendszer egészének a kilátásait. Mindössze egy hitelezési vezető számol azzal, hogy csökkenhet a vállalati hitelek állománya bankjánál, mindenki más szerint a következő fél év a növekedés időszaka lehet. Három hitelintézetnél ráadásul jelentős növekedést várnak a vállalati hitelezésben. A hitelezési aktivitásra vonatkozó optimista várakozások ellenére erősen megosztottak a bankok a munkavállalói létszám jövőbeli alakulásával kapcsolatban. A vállalati hitelportfólió volumenének várható változása a következő 6 hónapban (a válaszadó bankok százalékában) A bankszektor egészére vonatkozó portfólió volumen változása 0 % 13,3 % A saját bank portfóliójának volumen változása 0 % 6,6 % Jelentősen csökken Némileg csökken Úgy tűnik, hogy a hitelkereslet erősödése és a hitelportfólió növekedése a bankok többségénél várhatóan még nem lesz olyan erőteljes, hogy szükségessé tegye a hitelezési területen dolgozók létszámának bővítését. A válaszadók egyharmada vár létszámnövekedést 13,3 % 73,3 % 0 % 73,3 % Nem változik Némileg nő 0 % 20 % Jelentősen nő vállalathitelezési területen a következő egy évben, közülük két banknál várható 5 százaléknál nagyobb bővítés. A hitelezési vezetők több mint fele számít ugyanakkor a jelenlegi dolgozói létszám fenntartására, míg két bank kismértékű létszámcsökkenést prognosztizál a következő 12 hónapra vonatkozóan.

10 10 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex Portfólióminőség A vállalati hitelportfólió minőségével kapcsolatban tovább javultak a bankok várakozásai az elmúlt időszakban. A mostani felmérésünk során voltak először többségben a minőségjavulást prognosztizálók: a megkérdezettek 53 százaléka vár érzékelhető minőségjavulást a következő fél évtől. Egy válaszadó számít a hitelállomány minőségének romlására, 40 százalék pedig nem számít változásra. A hitelportfólió minőségének várható változása a következő 6 hónapban (a válaszadó bankok százalékában) 0 % 7 % 40 % 53 % 0 % Jelentősen csökken Némileg csökken Nem változik Némileg nő Jelentősen nő Iparágak hitelezési attraktivitása Felmérésünkben 13 iparágat minősítettek hitelezési attraktivitás szempontjából a hitelezési vezetők. A lista elején ahogy az előző években minden alkalommal ezúttal is a mezőgazdaság és a termelőipar szerepel, kiemelkedve az iparágak rangsorából. A két favorit után következik a kereskedelem, a szállítmányozás és raktározás, valamint a közműszolgáltatások, ami alapvetően megfelel a korábbi években tapasztalható preferenciáknak, bár a szállítmányozás megítélése terén megfigyelhető némi javuló tendencia 2012 óta, amikor az iparág még csak átlagos minősítést kapott. Hitelezési szempontból átlagosnak számít a halászat, vadászat és erdőgazdálkodás, a vendéglátást viszont átlagosnál gyengébbnek ítélik meg a hitelezési vezetők. A legjelentősebb javulás az építőipar megítélésében tapasztalható, amely a korábbi években a lista utolsó két helyének valamelyikén szerepelt, és a válaszadók többségétől a legrosszabb minősítést kapta. A mostani felmérésnél már egyetlen hitelezési vezető sem sorolja a leggyengébb kategóriába az iparágat. A pénzügyi szektor és a szórakoztatóipar továbbra is a leggyengébbek között szerepel, utóbbi megítélése szignifikánsan romlott is a korábbiakhoz képest. Az egyes iparágak hitelezési attraktivitása (-10: Egyáltalán nem vonzó, 0: Átlagos, 10: Kiemelkedően vonzó) -5,3 Ingatlanszektor -4,3 Szórakoztatóipar -3,3 Pénzügyi szektor -2,3 Építőipar -2,0 Vendéglátás -0,7 Halászat, vadászat és erdőgazd. Korábbi felméréseinkhez hasonlóan a lista végén található az ingatlanszektor, amelynek bár rendkívül kedvezőtlen a megítélése, mégis jobb értékeket kapott, mint az elmúlt években. A válaszadók közel egyharmada még mindig a legrosszabb helyre sorolja a szektort hitelezési szempontból, de a többségnél már ennél valamelyest 0,7 Gazdasági szolg. 2,0 Telekomm. és posta 2,3 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízszolgáltatók 3,3 Szállítmányozás és raktározás 3,7 Kereskedelem 7,0 Termelőipar 7,3 Mezőgazd. és élelmiszeripar jobb, átlag alatti kategóriába került. Három hitelezési vezető átlagos vonzerejűnek tartja az ingatlanszektorban tevékenykedő cégeket, ami szintén javuló tendencia a korábbiakhoz képest, ugyanakkor átlag feletti besorolást ezúttal sem kapott senkitől az iparág.

11 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 11 Földrajzi régiók attraktivitása Felmérésünk során ezúttal arról is megkérdeztük a hitelezési vezetőket, hogy üzleti szempontból mennyire találják vonzónak az egyes földrajzi régiókban működő vállalatok hitelezését. Az eredményeket elemezve elmondható, hogy vállalathitelezési szempontból a leginkább preferált két földrajzi terület a közép-magyarországi, illetve a nyugat-dunántúli régió. A két régió megítélése jelentősen kedvezőbb a többi földrajzi területnél, közülük is a közép-magyarországi régiót sorolták többen a kiemelkedően vonzó kategóriába. A fentieken túl a válaszadók mintegy kétharmada az átlagnál jobban preferálja még a közép-dunántúli régiót, a többi földrajzi terület között azonban jellemzően nem tesz különbséget a bankok nagy része. Az észak-alföldi, az északmagyarországi, valamint a délalföldi régió a túlnyomó többség szerint átlagosnak számít hitelezési szempontból. A lista végén szerepel a Baranya, Somogy és Tolna megyéket magába foglaló dél-dunántúli régió, jóllehet megítélése nem tér el jelentősen a fentiektől. Magyarországi régiók hitelezési attraktivitása (-10: Egyáltalán nem vonzó, 0: Átlagos, 10: Kiemelkedően vonzó) 0,7 6,3 KözépMagyarország 6,0 NyugatDunántúl Észak-Magyarország 1,7 Észak-Alföld 3,7 Közép-Dunántúl -0,7 Dél-Dunántúl 0,3 Dél-Alföld

12 12 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex Makrogazdasági kilátások A magyar gazdaság növekedési kilátásait egyértelműen kedvezőbbnek ítélik meg jelenleg a bankok, mint a korábbi években. A felmérésben részt vevő vezetők mindegyike 1 százaléknál magasabb GDP-növekedést vár a következő évtől, ugyanakkor 3 százalékot meghaladó növekedési ütemre senki sem számít 2015-ben. A gazdasági kilátások javulása különösen jó hír lehet a vállalati hitelpiac szempontjából, hiszen a felmérésben szereplő makrogazdasági események és folyamatok közül éppen ennek tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget a hitelezési vezetők, többségük rendkívül pozitív hatásúnak jelölve meg azt a vállalati hitelezésre nézve. A bankok válaszai alapján szintén jelentős ösztönző hatása van a vállalati hitelezésre a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) folytatásának, amelyet a második legfontosabb eseménynek minősítettek a felmérésben felsoroltak közül. A többség úgy véli, hogy szignifikáns hatása lenne a vállalati hitelezésre az fedezetek érvényesítését elősegítő jogszabályi változásoknak, valamint az állami garanciaintézmények magasabb kockázatvállalalási hajlandóságának. A banki vezetők mintegy egynegyede ugyanakkor azt gondolja, hogy ezen változások csak csekély pozitív hatást gyakorolnának a hitelezési aktivitásra. A felmérésben résztvevők kétharmada szerint a befektetői bizalom erősítésére fókuszáló gazdaságpolitika is érezhetően javítani tudna a vállalati hitelpiac helyzetén. A válaszadók egyharmada most hitelezési szempontból kevésbé gondolja meghatározónak ezt a kérdést, mint a két évvel ezelőtti felmérésünk során. Jobban megoszlanak a vélemények a banki különadó kivezetésének lehetséges hatásáról. A válaszadók mintegy fele úgy gondolja, hogy a banki teher megszüntetése nem lenne szignifikáns hatással a vállalati hitelezésre, míg másik felük erőteljesebb ösztönző hatást várna a kivezetéstől. Korábbi felméréseink eredményeit figyelembe véve elmondható, hogy a bankadó megítélése nem változott lényegesen az évek során: a hitelezési vezetők továbbra sem sorolják a vállalati hitelezést leginkább befolyásoló tényezők közé. Kevésbé hangsúlyos kérdésnek tartják a bankok vállalathitelezési szempontból a banki tőkekövetelmény mértékét, illetve a további monetáris enyhítést célzó intézkedéseket az eurózónában. A legtöbb válaszadó szerint az alacsonyabb tőkekövetelmény, vagy az európai monetáris lazítás nem gyakorolnának számottevő hatást a hazai válalati hitelpiacra. A fentiek mellett egy válaszadó szerint rendkívül ösztönző lenne az EU-forrású pályázatok felfutása, egy hitelezési vezető pedig úgy gondolja, hogy a banki piac letisztulása is pozitív hatást gyakorolna a hitelezési aktivitásra. Egyes események/folyamatok hatása a vállalati hitelezés növekedésére vagy csökkenésének mérséklődésére További monetáris enyhítés az eurózónában Tőkekövetelmények enyhítése Banki különadó kivezetése Befektetői bizalom erősítésére fókuszáló gazdaságpolitika Mo.-on A fedezetek érvényesítését elősegítő jogszabályi változások Az állami garanciaintézmények kockázatátvállalási mértékének növelése Az MNB Növekedési Hitelprogramjának folytatása Mo.-i konjunkturális helyzet javulása

13 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 13

14 14 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex Megjegyzések: A felmérést a KPMG Tanácsadó Kft. Restrukturálási csoportja végezte 2014 őszén. A hangulatindex egységes súlyozással vesz figyelembe tíz tényezőt a következő kiemelt területekről: a bankok hajlandósága a vállalatok finanszírozására különböző hitelcélok szerint, a felmérésben részt vevő bankvezetők várakozása a bankrendszer és a saját bankjuk vállalati portfóliójának alakulására, illetve a hitelezési feltételrendszer egyes elemeinek változtatására vonatkozóan, továbbá a vállalati hitelkereslet érzékelt változása. A személyes és online megkérdezésen alapuló felmérésben 15, a vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bank, szakosított pénzintézet, illetve pénzügyi vállalkozás (a felmérésben az egyszerűség kedvéért összefoglalóan a bankok kifejezést használjuk) illetékes vezetője vett részt. A felmérésben részt vevő bankok együttes piaci részesedése 2013-ban meghaladta a 80 százalékot a magyar hitelezési piacon. Megjegyezzük, hogy az egyes felméréseknél a résztvevő bankok köre más és más lehet, ezért az eredmények ennek figyelembe vételével értelmezendők. A KPMG Tanácsadó Kft. Restrukturálási csoportja a vállalati hitelezéshez kapcsolódó szolgáltatások széles skáláját kínálja a finanszírozáshoz nyújtott tanácsadástól kezdve a független üzleti áttekintéseken át a pénzügyi és működési restrukturálásig. A többi szegmens (háztartási, önkormányzati) mellett a vállalati hitelezésre is kiterjedő részletes hitelezési felmérést készít a Magyar Nemzeti Bank Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára címmel, negyedéves rendszerességgel. A jegybank felmérésének elsődleges célja, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok pontosabb értékeléséhez elsősorban kvalitatív jellegű, a hitelkínálatra és -keresletre vonatkozó információkkal bővítse az adatszolgáltatás során a hitelezésről rendelkezésre álló állományi- és áradatok körét, amellett, hogy az ezekre az információkra alapozott elemzést szélesebb körben is használja a gazdasági szféra. A KPMG vállalati hitelezésre fókuszáló periodikus felmérése mind részletezettségében, mind módszertanában eltérő jelleget mutat, céljának pedig azt tekinti, hogy a vállalati szektor könnyen értelmezhető iránymutatást kapjon a banki hitelezési hajlandóság alakulásával kapcsolatban, illetve a vállalati hitelezéssel foglalkozó banki vezetők átfogó képet alkothassanak a vezetőtársaik várakozásairól.

15 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex 15

16 Kapcsolat Robert Stöllinger vezérigazgató T: E: robert.stollinger@kpmg.hu Palotai Zsolt igazgató T: E: zsolt.palotai@kpmg.hu kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. Társaságunk ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. Társaságunk nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik társaságunknak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International lajstromozott védjegye KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.